32014L0025[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve ( 2014. február 26. ) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/25/EU IRÁNYELVE

(2014. február 26.)

a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. CÍM

HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK

I. FEJEZET

Tárgy és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez az irányelv szabályokat állapít meg a közszolgáltató ajánlatkérők által közbeszerzési szerződések megkötése érdekében lefolytatott olyan közbeszerzési eljárások és tervpályázati eljárások vonatkozásában, amelyek tervezett értéke eléri a 15. cikkben rögzített értékhatárokat.

(2) Ezen irányelv értelmében beszerzés az építési beruházás, áruk vagy szolgáltatások egy vagy több közszolgáltató ajánlatkérő általi - árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló, a szerződés révén történő - megvásárlása az említett közszolgáltató ajánlatkérők által kiválasztott gazdasági szereplőktől, feltéve, hogy az építési beruházást, árukat vagy szolgáltatásokat a 8-14. cikkben felsorolt valamely tevékenység folytatására szánták.

(3) Ezen irányelv alkalmazására az EUMSZ 346. cikke vonatkozik.

(4) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon szabadságát, hogy az uniós joggal összhangban meghatározzák, mit tekintenek általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak, hogyan kell e szolgáltatásokat az állami támogatásokra vonatkozó szabályok betartásával megszervezni és finanszírozni, és e szolgáltatásoknak milyen konkrét kötelezettségeknek kell megfelelniük. Az irányelv szintén nem érinti a hatóságok azon döntését, hogy szándékukban áll-e egyes közfeladatokat - az EUMSZ 14. cikkével és a 26. jegyzőkönyvével összhangban - maguk ellátni, milyen módon és milyen mértékben.

(5) Ez az irányelv nem érinti annak módját, hogy a tagállamok hogyan szervezik a szociális biztonsági rendszereiket.

(6) Ezen irányelv hatálya nem terjed ki az általános érdekű nem gazdasági szolgáltatásokra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.

"árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés" : egy vagy több közszolgáltató ajánlatkérő és egy vagy több gazdasági szereplő által írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházás kivitelezése, árubeszerzés vagy szolgáltatásmegrendelés;

2.

"építési beruházásra irányuló szerződés" :

olyan szerződés, amelynek tárgya az alábbiak egyike: a)

az I. melléklet szerinti tevékenységek valamelyikéhez tartozó építési beruházás kivitelezése, vagy tervezése és kivitelezése együtt; b)

építmény kivitelezése, vagy tervezése és kivitelezése együtt; c)

az építmény típusa vagy tervezése felett meghatározó befolyással rendelkező közszolgáltató ajánlatkérő által megállapított követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetve módon történő kivitelezése;

3.

"építmény" : magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan összességében vett eredménye, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére;

4.

"árubeszerzésre irányuló szerződés" : olyan szerződés, amelynek tárgya termékek adásvétele, lízingje, bérlete vagy részletvétele, vételi joggal vagy anélkül. Az árubeszerzésre irányuló szerződés mellékesen telepítési és üzembe helyezési műveletekre is kiterjedhet;

5.

"szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés" : a 2. pontban említettektől eltérő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés;

6.

"gazdasági szereplő" : bármely természetes vagy jogi személy, vagy közszolgáltató ajánlatkérő, illetve ilyen személyek és/vagy szervek csoportja, beleértve a vállalkozások ideiglenes szövetségeit is, aki, illetve amely a piacon építési beruházások és/vagy építmények kivitelezését, áru leszállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja;

7.

"ajánlattevő" : ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő;

8.

"részvételre jelentkező" : meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, versenypárbeszédben vagy innovációs partnerségben való részvételre történő meghívásért folyamodó, vagy meghívást kapó gazdasági szereplő;

9.

"közbeszerzési dokumentumok" : minden olyan dokumentum, amelyet a közszolgáltató ajánlatkérő a beszerzés vagy az eljárás elemeinek leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, ideértve a szerződési hirdetményt, az eljárást megindító felhívásként alkalmazott időszakos előzetes tájékoztatót vagy a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt, a műszaki leírást, az ismertetőt, a javasolt szerződéses feltételeket, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők által benyújtandó dokumentumok formátumait, az általánosan alkalmazandó kötelezettségekre vonatkozó információt és minden egyéb dokumentumot;

10.

"központosított beszerzési tevékenység" :

az egyik alábbi formában folytatott, állandó jellegű tevékenység: a)

közszolgáltató ajánlatkérőknek szánt áruk beszerzése és/vagy szolgáltatások megrendelése; b)

a közszolgáltató ajánlatkérőknek szánt építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélése vagy keretmegállapodások megkötése;

11.

"járulékos beszerzési tevékenység" :

támogatás nyújtása a beszerzési tevékenységekhez, különösen az alábbi formákban: a)

technikai infrastruktúra, amely a közszolgáltató ajánlatkérők számára lehetővé teszi az építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélését illetve keretmegállapodások megkötését; b)

a közbeszerzési eljárások lefolytatásával és tervezésével kapcsolatos tanácsadás; c)

a közbeszerzési eljárások előkészítése és kezelése az érintett közszolgáltató ajánlatkérő nevében és számlájára;

12. "központi beszerző szerv" :

az ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti közszolgáltató ajánlatkérő vagy a 2014/24/EU irányelv 2. cikkének (1) bekezdésének 1. pontja szerinti ajánlatkérő szerv, amely központosított és - adott esetben - járulékos beszerzési tevékenységet végez.

A központi beszerző szerv által központosított beszerzési tevékenység céljából végzett beszerzés a 8-14. cikk szerinti tevékenység folytatása céljából való beszerzésnek minősül. A 18. cikk nem alkalmazandó a központi beszerző szerv által, központosított beszerzési tevékenység teljesítése céljából végzett beszerzésre;

13.

"közbeszerzési szolgáltató" : közjogi vagy magánjogi szerv, amely járulékos beszerzési tevékenységet ajánl a piacon;

14.

"írásbeli" vagy "írásban" : bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető, ideértve az elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is;

15.

"elektronikus út" : elektronikus eszköz alkalmazása olyan adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést) és tárolására, amelyek továbbítása, átadása és átvétele vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történik;

16.

"életciklus" : egy termék, egy építési beruházás vagy egy szolgáltatásnyújtás fennállásának összes egymást követő és/vagy egymással kapcsolatban álló szakasza - ideértve az elvégzendő kutatást és fejlesztést, a gyártást, a kereskedést és annak feltételeit, a szállítást, a felhasználást és a karbantartást is -, a nyersanyagbeszerzéstől, illetve az erőforrások megteremtésétől az eltávolításig/ártalmatlanításig, az adott területek eredeti állapotának helyreállításáig és a szolgáltatás vagy a használat végéig;

17.

"tervpályázat" : olyan eljárás, amely lehetővé teszi a közszolgáltató ajánlatkérő számára - főként a város- és területrendezés, építészet és építés, illetve adatfeldolgozás területén - olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság ítélt oda;

18.

"innováció" : olyan új vagy jelentős mértékben továbbfejlesztett árutermék, szolgáltatás vagy folyamat - beleértve többek között a termelési, építési, illetve konstrukciós folyamatokat - új marketingmódszer, vagy új szervezési mód megvalósítása az üzletvitel, a munkaszervezés vagy a külső kapcsolatok terén, amelynek célja többek között, hogy elősegítse a társadalmi kihívások leküzdését, illetve hogy előmozdítsa az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia végrehajtását;

19.

"jelölés" : olyan dokumentum, bizonyítvány vagy tanúsítvány, amely igazolja, hogy az adott építmény, termék, szolgáltatás, folyamat vagy eljárás megfelel bizonyos követelményeknek;

20.

"jelölési követelmények" : azon követelmények, amelyeket az adott építménynek, terméknek, szolgáltatásnak, folyamatnak vagy eljárásnak teljesítenie kell a kérdéses jelölés megszerzéséhez.

3. cikk

Ajánlatkérő szervek

(1) Ezen irányelv alkalmazásában "ajánlatkérő szerv" állami, regionális vagy helyi hatóság, közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen hatóság, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás.

(2) "Regionális hatóságok" az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 1 ) említett NUTS 1-ben és NUTS 2-ben nem teljes körűen felsorolt hatóságok és igazgatási egységek.

(3) "Helyi hatóságok" az 1059/2003/EK rendeletben említett NUTS 3 szerinti és annál kisebb közigazgatási egységek minden hatósága;

(4) "Közjogi szerv": olyan szerv, amelyre a következők mindegyike jellemző:

a) kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem gazdasági vagy üzleti jellegű;

b) jogi személyiséggel rendelkezik; és

c) nagyobb részben állami, regionális vagy helyi hatóság, vagy egyéb közjogi szerv finanszírozza; vagy amelynek irányítása e szervek felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét állami, regionális vagy helyi hatóság, vagy egyéb közjogi szerv nevezi ki.

4. cikk

Közszolgáltató ajánlatkérők

(1) Ezen irányelv alkalmazásában "közszolgáltató ajánlatkérők" az alábbi jogalanyok:

a) ajánlatkérő szervek vagy közvállalkozások, és a 8-14. cikkben említett tevékenységek valamelyikét folytatják;

b) amennyiben nem ajánlatkérő szervek vagy közvállalkozások, egy vagy több olyan tevékenységet is folytatnak, amely a 8-14. cikkben említettek között szerepel, és valamely tagállam illetékes hatósága által odaítélt, különleges vagy kizárólagos jogok alapján működnek.

(2) "közvállalkozás": bármely vállalkozás, amely felett az ajánlatkérő szervek a vállalkozásban birtokolt tulajdonjoguk, pénzügyi részesedésük vagy a vállalkozásra irányadó szabályok révén közvetlen vagy közvetett módon jelentős befolyást gyakorolnak.

A jelentős befolyás vélelmezendő az ajánlatkérő szerv részéről a következő esetek bármelyikében, amikor az említett szerv közvetlenül vagy közvetve:

a) a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségével rendelkezik;

b) a vállalkozás által kibocsátott részvények által megtestesített szavazatok többségével rendelkezik;

c) a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete tagjainak többségét kinevezheti.

(3) E cikk alkalmazásában "különleges vagy kizárólagos jogok" az érintett tagállam illetékes hatósága által törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések útján odaítélt jogok, amelyek a 8-14. cikkben említett tevékenységek gyakorlásának lehetőségét egy vagy több szervezetre korlátozzák, és jelentősen befolyásolják más szervezeteknek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit.

Nem minősülnek az első albekezdés értelmében vett "különleges vagy kizárólagos jognak" azok a jogok, amelyeket olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyben a jogok megadása objektív kritériumok alapján történt.

Az említett eljárások közé tartoznak a következők:

a) a felhívással induló közbeszerzési eljárások a 2014/24/EU irányelvnek, a 2009/81/EK irányelvnek, a 2014/23/EU irányelvnek vagy ezen irányelvnek megfelelően;

b) az Unió más, a II. mellékletben felsorolt jogi aktusai alapján végrehajtott eljárások, amelyek objektív kritériumok alapján megfelelő előzetes átláthatóságot biztosítanak az engedélyek megadásához.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 103. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az uniós jogszabályok II. mellékletben foglalt jegyzékének módosítására vonatkozóan, amennyiben új jogi aktusok elfogadása, jogi aktusok hatályon kívül helyezése vagy módosítása miatt ez szükségesnek bizonyul.

5. cikk

Ugyanazon tevékenységre kiterjedő vegyes beszerzések

(1) A (2) bekezdés azon vegyes beszerzések esetében alkalmazandó, amelyek tárgya több, különböző típusú olyan beszerzés, amelyek mindegyikére vonatkozik ezen irányelv.

A (3)-(5) bekezdés azon vegyes beszerzések esetében alkalmazandó, amelyek tárgya egyrészt az ezen irányelv hatálya alá tartozó beszerzés, másrészt más jogszabályok hatálya alá tartozó beszerzés.

(2) Azokat a szerződéseket, amelyeknek két- vagy többféle beszerzés a tárgya (építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk), az arra a beszerzési fajtára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell odaítélni, amely az adott szerződés fő tárgyára jellemző.

Azon vegyes beszerzések esetében, amelyek részben a III. cím I. fejezetének körébe tartozó szolgáltatásokból, részben egyéb szolgáltatásokból, illetve azon vegyes beszerzések esetében, amelyek részben szolgáltatásokból, részben árubeszerzésből állnak, a fő tárgyat annak alapján kell megállapítani, hogy az egyes szolgáltatások és árubeszerzések közül melyiknek a tervezett értéke a legmagasabb.

(3) Amennyiben az adott beszerzés különböző részei objektíve elkülöníthetőek, a (4) bekezdés alkalmazandó, amennyiben az adott szerződés különböző részei objektíve nem elkülöníthetőek, az (5) bekezdés alkalmazandó.

Amennyiben az adott beszerzés egy részére az EUMSZ 346. cikke, vagy a 2009/81/EK irányelv vonatkozik, ezen irányelv 25. cikke alkalmazandó.

(4) Amennyiben a tárgy részben az ezen irányelv hatálya alá tartozó, részben pedig az irányelv hatálya alá nem tartozó beszerzés, a közszolgáltató ajánlatkérők dönthetnek úgy, hogy a különálló részekre külön-külön szerződést ítélnek oda, és úgy is, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda. Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy a külön részekre külön-külön szerződést ítélnek oda, a szóban forgó rész jellemzői alapján kell eldönteni, hogy arra mely jogi keret vonatkozzon.

Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérők egyetlen szerződést odaítélése mellett döntenek, hacsak a 25. cikk másként nem rendelkezik, az eredő vegyes közbeszerzési eljárásra ez az irányelv alkalmazandó, függetlenül azon részek értékétől, amelyek máskülönben más jogi keret alá tartoznának, és függetlenül attól, hogy máskülönben e részek mely jogi keret alá tartoznának.

Az árubeszerzést, építés-beruházási és szolgáltatási beszerzést és koncessziót egyaránt magában foglaló vegyes szerződések esetében a vegyes szerződéseket ezen irányelvvel összhangban kell odaítélni, amennyiben a vegyes beszerzés azon részének, amely az ezen irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési szerződés kötésére irányul, a 16. cikknek megfelelően számított tervezett értéke eléri vagy meghaladja a 15. cikkben megállapított vonatkozó értékhatárt.

(5) Ha az adott beszerzés különböző részei objektíve nem elkülöníthetők, az alkalmazandó jogi keretet a beszerzés fő tárgya alapján kell megállapítani.

6. cikk

Több tevékenységre kiterjedő beszerzés

(1) A több tevékenységre kiterjedő szerződések esetében a közszolgáltató ajánlatkérők dönthetnek akár úgy, hogy minden egyes különálló tevékenységre vonatkozóan külön szerződést ítélnek oda, akár úgy, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda. Ha a közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy külön szerződéseket ítélnek oda, az adott különálló rész jellemzői alapján kell eldönteni, hogy az adott szerződésre vonatkozóan milyen szabályokat kell alkalmazni.

Az 5. cikktől eltérve, amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérők úgy határoznak, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda, e cikk (2) és a (3) bekezdését kell alkalmazni. Ha azonban az egyik tevékenység az EUMSZ 346. cikke, vagy a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozik, az ezen irányelv 26. cikkét kell alkalmazni.

Az egyetlen vagy több önálló szerződést odaítélése közötti választás nem irányulhat arra, hogy a szerződést kizárja ezen irányelv vagy adott esetben a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv alkalmazási köréből.

(2) Ha egy szerződés többféle tevékenységre irányul, a szerződés elsődleges célját képező tevékenységre vonatkozó szabályok határozzák meg azt, hogy az ilyen szerződésre mely jogi szabályozás lesz alkalmazandó.

(3) Amennyiben objektív módon nem határozható meg, hogy mely tevékenység képezi a szerződés elsődleges célját, az alkalmazandó szabályokat az alábbi a), b) és c) pontnak megfelelően kell meghatározni:

a) a szerződést a 2014/24/EU irányelvnek megfelelően kell odaítélni abban az esetben, ha a szerződés célját képező egyik tevékenység ezen irányelv, a másik pedig a 2014/24/EU irányelv hatálya alá tartozik;

b) a szerződést ezen irányelvnek megfelelően kell odaítélni, amennyiben a szerződés célját képező egyik tevékenység ezen irányelv hatálya alá, a másik pedig a 2014/23/EU irányelv hatálya alá tartozik;

c) a szerződést ezen irányelvnek megfelelően kell odaítélni, amennyiben a szerződés célját képező egyik tevékenység ezen irányelv hatálya alá tartozik, a másik pedig sem ezen irányelv, sem a 2014/23/EU irányelv, sem a 2014/24/EU irányelv hatálya alá nem tartozik.

II. FEJEZET

Tevékenységek

7. cikk

Közös rendelkezések

A 8., a 9. és a 10. cikk alkalmazásában az "ellátás" fogalmába beletartozik az előállítás (termelés), valamint a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi értékesítés.

A kitermelés formájában történő gáztermelés azonban a 14. cikk hatálya alá tartozik.

8. cikk

Gáz és hőenergia

(1) A gázt és a hőenergiát illetően ezt az irányelvet a következő tevékenységekre kell alkalmazni:

a) helyhez kötött hálózatok létesítése vagy üzemeltetése közszolgáltatás teljesítésének céljából gáz és hő előállítása, szállítása vagy elosztása terén;

b) ilyen hálózatok gázzal vagy hőenergiával történő ellátása.

(2) A közszolgáltatást teljesítő hálózatoknak a nem ajánlatkérő szervként működő közszolgáltató ajánlatkérő által történő, gázzal vagy hőenergiával való ellátása nem tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha valamennyi következő feltétel teljesül:

a) a gáznak vagy hőenergiának az érintett ajánlatkérő szerv általi előállítása elkerülhetetlenül következik egy, az e cikk (1) bekezdésében, vagy a 9-11. cikkben említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzéséből;

b) a közszolgáltatást teljesítő hálózat ellátása kizárólag az ilyen termelés gazdasági hasznosítására irányul, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlaga alapján nem haladja meg az ajánlatkérő szerv árbevételének 20 %-át.

9. cikk

Villamos energia

(1) A villamos energiát illetően ezt az irányelvet a következő tevékenységekre kell alkalmazni:

a) helyhez kötött hálózatok létesítése vagy üzemeltetése közszolgáltatás teljesítésének céljából villamos energia előállítása, szállítása vagy elosztása terén;

b) ilyen hálózatok villamos energiával történő ellátása.

(2) A közszolgáltatást teljesítő, helyhez kötött hálózatoknak a nem ajánlatkérő szervként működő közszolgáltató ajánlatkérő által történő, villamos energiával való ellátása nem tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha valamennyi következő feltétel teljesül:

a) az érintett ajánlatkérő szerv azért állít elő villamos energiát, mert annak fogyasztására egy, az e cikk (1) bekezdésében, vagy a 8., 10. és 11. cikkben említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzéséhez van szüksége;

b) a közszolgáltatást teljesítő hálózat ellátása csak az ajánlatkérő szerv saját fogyasztásától függ, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlaga alapján nem lépte túl az ajánlatkérő szerv összenergia-termelésének 30 %-át.

10. cikk

Víz

(1) A víz tekintetében ezt az irányelvet a következő tevékenységekre kell alkalmazni:

a) helyhez kötött hálózatok létesítése vagy üzemeltetése közszolgáltatás teljesítésének céljából ivóvíz előállítása, szállítása vagy elosztása terén;

b) ilyen hálózatok ivóvízzel való ellátása.

(2) Ezt az irányelvet azokra a szerződésekre vagy tervpályázatokra is alkalmazni kell, amelyeket az (1) bekezdésben említett tevékenységet folytató ajánlatkérő szerv ítél oda, illetve szervez, és amelyek a következők egyikével kapcsolatosak:

a) vízépítési projektek, öntözés vagy termőföld-lecsapolás, feltéve, hogy az ivóvízellátásra szánt víz mennyisége az ilyen projektek vagy az öntöző, illetve lecsapoló létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint 20 %-a;

b) szennyvízelvezetés vagy -kezelés.

(3) A közszolgáltatást teljesítő, helyhez kötött hálózatoknak a nem ajánlatkérő szervként működő közszolgáltató ajánlatkérő által történő, ivóvízzel való ellátása nem tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha valamennyi következő feltétel teljesül:

a) az érintett ajánlatkérő szerv azért állít elő ivóvizet, mert annak fogyasztására egy, a 8-11. cikkben említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzéséhez van szüksége;

b) a közszolgáltatást teljesítő hálózat ellátása csak az ajánlatkérő szerv saját fogyasztásától függ, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlaga alapján nem lépte túl az ajánlatkérő szerv által előállított ivóvíz mennyiségének 30 %-át.

11. cikk

Közlekedési szolgáltatások

Ezt az irányelvet alkalmazni kell a vasúton, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén közszolgáltatást nyújtó hálózatok létesítésével vagy üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre.

Közlekedési szolgáltatások esetében akkor lehet hálózat meglétéről beszélni, ha a szolgáltatást valamely tagállam illetékes hatósága által meghatározott üzemeltetési feltételek, például az útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó közlekedési kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó feltételek alapján végzik.

12. cikk

Kikötők és repülőterek

Ezt az irányelvet alkalmazni kell a földrajzi területek hasznosításával kapcsolatos olyan tevékenységekre, amelyek célja repülőtér és tengeri vagy belvízi kikötő vagy más terminállétesítmény rendelkezésre bocsátása légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók részére.

13. cikk

Postai szolgáltatások

(1) Ezt az irányelvet a következő szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenységekre kell alkalmazni:

a) postai szolgáltatások;

b) postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások, feltéve, hogy e szolgáltatásokat olyan ajánlatkérő nyújtja, amely az e cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti postai szolgáltatásokat is nyújt, és feltéve, hogy a 34. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek az e cikk (2) bekezdésének b) pontjában szereplő szolgáltatások tekintetében nem teljesülnek.

(2) E cikk alkalmazásában és a 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) sérelme nélkül:

a)

"postai küldemény" : megcímzett küldemény, végleges, szállítandó formájában, tömegétől függetlenül. A levélküldeményeken kívül ilyen küldemények például a könyvek, katalógusok, hírlapok, folyóiratok és a kereskedelmi értékkel rendelkező vagy nem rendelkező árucikket tartalmazó postai csomagok, súlyuktól függetlenül;

b)

"postai szolgáltatások" : olyan szolgáltatások, amelyek postai küldemények gyűjtését, feldolgozását, szállítását és kézbesítését foglalják magukban. Ide tartoznak mind a 97/67/EK irányelvnek megfelelően létrehozott egyetemes szolgáltatás hatálya alá tartozó, mind az oda nem tartozó szolgáltatások;

c)

"a postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások" :

a következő területeken nyújtott szolgáltatások:

i. postaszolgálat-irányítási szolgáltatások (a feladást megelőző és az azt követő szolgáltatások, például a küldeményrendező szolgáltatások);

ii. az a) pontban nem szereplő postai küldeményekhez, így például címzés nélküli közvetlen küldeményhez kapcsolódó szolgáltatások.

14. cikk

Kőolaj és földgáz kitermelése, valamint szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása vagy kitermelése

Ezt az irányelvet alkalmazni kell azokra a tevékenységekre, amelyek valamely földrajzi területnek a következő célból történő hasznosításával kapcsolatosak:

a) kőolaj vagy földgáz kitermelése;

b) szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása vagy kitermelése.

III. FEJEZET

Anyagi hatály

1. szakasz

Értékhatárok

15. cikk

Értékhatárok

Ezt az irányelvet olyan beszerzésekre kell alkalmazni, amelyek a 18-23. cikkben foglalt kizárások alapján vagy a 34. cikknek megfelelően az adott tevékenység folytatása tekintetében nincsenek kizárva, és amelyeknek a hozzáadottérték-adó (héa) nélküli tervezett értéke eléri a következő értékhatárt:

a) 443 000 EUR az árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra, valamint tervpályázatokra irányuló szerződések esetében;

b) 5 538 000 EUR az építési beruházásra irányuló szerződések esetében;

c) 1 000 000 EUR a XVII. mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló szolgáltatási szerződések esetében.

16. cikk

A beszerzések tervezett értékének kiszámítására szolgáló módszerek

(1) Valamely beszerzés tervezett értékének kiszámítása a közszolgáltató ajánlatkérő által tervezett, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul, amelybe beleértendő a közbeszerzési dokumentumokban kifejezetten meghatározottak szerint az opció minden formája és a szerződések meghosszabbítása.

Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik, azokat a beszerzés tervezett értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.

(2) Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő több különálló működési egységből áll, a valamennyi működési egységre együttesen számított, teljes tervezett értéket kell figyelembe venni.

Az első albekezdés ellenére, amennyiben egy különálló működési egység önállóan felelős az általa végzett beszerzésért vagy annak egyes kategóriáiért, az értékek tervezhetők az adott egység szintjén is.

(3) A beszerzések tervezett értékének kiszámításához használt módszer nem választható ki azzal a szándékkal, hogy az adott beszerzést kizárják ezen irányelv hatálya alól. A beszerzés nem osztható részekre azzal a céllal, hogy kikerüljön ezen irányelv hatálya alól, kivéve, ha azt objektív okok indokolják.

(4) A tervezett érték attól a pillanattól érvényes, amelyben az eljárást megindító felhívást elküldték, illetve - azokban az esetekben, amikor ilyen felhívásra nem kerül sor - attól a pillanattól, amikor a közszolgáltató ajánlatkérő megindítja a közbeszerzési eljárást, például azáltal, hogy a beszerzéssel összefüggésben, amennyiben ez megfelelő, felveszi a kapcsolatot a gazdasági szereplőkkel.

(5) A keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek tekintetében a figyelembe veendő érték a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartamára előirányzott valamennyi szerződés legmagasabb tervezett, hozzáadottérték-adó nélküli értéke.

(6) Az innovációs partnerségek esetében a figyelembe veendő érték a tervezett partnerség valamennyi szakasza során megvalósítandó kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint a tervezett partnerség végén kifejlesztendő és beszerzendő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások legmagasabb - hozzáadottérték-adó nélküli - tervezett értéke.

(7) A 15. cikk alkalmazásában az építési beruházásra irányuló szerződések esetében a közszolgáltató ajánlatkérőnek a tervezett érték kiszámításakor figyelembe kell vennie mind az építési beruházás értékét, mind azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a teljes tervezett értékét, amelyeket a közszolgáltató ajánlatkérők bocsátanak a szerződő fél rendelkezésére, feltéve, hogy azok szükségesek az építési beruházások kivitelezéséhez.

(8) Amennyiben előfordulhat, hogy egy tervezett építési beruházás vagy tervezett szolgáltatásnyújtás esetében a szerződéseket részekre bontva ítélik oda, az összes rész tervezett összértékét kell figyelembe venni.

Ha a részek együttes értéke eléri vagy meghaladja a 15. cikkben megállapított értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell.

(9) Amennyiben hasonló áruk tervezett beszerzése részekre bontva, több szerződés odaítélésével valósulhat meg, a 15. cikk b) és c) pontjának alkalmazásakor az összes ilyen rész tervezett összértékét kell figyelembe venni.

Ha a részek együttes értéke eléri vagy meghaladja a 15. cikkben megállapított értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell.

(10) A közszolgáltató ajánlatkérők a (8) és a (9) bekezdésben foglaltak ellenére az ebben az irányelvben meghatározott eljárások alkalmazása nélkül is odaítélhetnek egyes részekre vonatkozó szerződéseket, amennyiben az adott rész hozzáadottérték-adó nélküli tervezett értéke az árubeszerzések és a szolgáltatásnyújtások esetében 80 000 EUR-nál, az építési beruházások esetében pedig 1 millió EUR-nál kevesebb. Az ilyen módon, ezen irányelv alkalmazása nélkül odaítélt részek együttes értéke azonban nem haladhatja meg az összes olyan rész egybeszámított értékének 20 %-át, amelyekre a tervezett építési beruházást, a hasonló áruk tervezett beszerzését vagy szolgáltatások tervezett igénybevételét felosztották.

(11) Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló, rendszeres jellegű vagy egy adott időszakon belül megújítható szerződések esetében a szerződés tervezett értékét a következők alapján kell kiszámítani:

a) vagy az előző tizenkét hónap vagy költségvetési év során egymást követően odaítélt, azonos típusú szerződések tényleges, lehetőség szerint az első szerződést követő tizenkét hónap folyamán bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változások figyelembevételével kiigazított összértéke;

b) vagy az első teljesítést követő tizenkét hónap, illetve költségvetési év - amennyiben az tizenkét hónapnál hosszabb - folyamán odaítélt, egymást követő szerződések tervezett összértéke.

(12) Olyan árubeszerzésre irányuló szerződés esetében, amely termékek bérletére, haszonbérletére, pénzügyi lízingjére vagy részletvételére irányul, a tervezett szerződési érték kiszámításának alapjául vett érték a következő:

a) határozott időtartamú szerződés esetében, ha annak időtartama tizenkét hónap vagy annál kevesebb, a szerződés tartamára vonatkozó tervezett összérték, ha pedig időtartama meghaladja a tizenkét hónapot, a tervezett maradványértéket is magában foglaló összérték;

b) határozatlan időtartamú szerződés esetében, illetve amikor a szerződés időtartama nem határozható meg, a havi érték negyvennyolcszorosa.

(13) A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés tervezett szerződési értékének kiszámításához alapul vett érték adott esetben a következő:

a) biztosítási szolgáltatások esetében a fizetendő biztosítási díj és egyéb ellenszolgáltatások;

b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások esetében a díj, a fizetendő jutalék, a kamat és egyéb ellenszolgáltatások;

c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a díj vagy fizetendő jutalék és egyéb ellenszolgáltatások.

(14) Olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében, amelyben nem tüntetik fel a teljes árat, a tervezett szerződési érték kiszámításának alapja a következő:

a) határozott időtartamú szerződés esetében, ha annak időtartama 48 hónap vagy annál kevesebb: a szerződés teljes időtartamára szóló összérték;

b) határozatlan időtartamú közbeszerzési szerződés esetében, illetve amikor a szerződés időtartama meghaladja a 48 hónapot, a havi érték negyvennyolcszorosa.

17. cikk

Az értékhatárok felülvizsgálata

(1) A Bizottság 2013. június 30-tól kezdődően kétévente megvizsgálja, hogy a 15. cikk a) és b) pontjában foglalt értékhatárok megfelelnek-e a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzésről szóló megállapodásában megállapított értékhatároknak, és szükség esetén e cikkel összhangban módosítja azokat.

A közbeszerzési megállapodásban megállapított számítási módszernek megfelelően a Bizottság az említett értékhatárokat az eurónak a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus 31-én véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, különleges lehívási jogokban (SDR) kifejezett átlagos napi értéke alapján számítja ki. Az ilyen módon felülvizsgált értékhatárokat a közbeszerzésről szóló megállapodásban előírt, SDR-ben kifejezett értékhatárok tiszteletben tartása érdekében szükség esetén lefelé kell kerekíteni a legközelebbi ezer euróra.

(2) A Bizottság 2014. január 1-jétől kezdődően kétévente megállapítja az értékhatároknak a 15. cikk a) és b) pontjában említett és e cikk (1) bekezdése alapján módosított, azon tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett összegét, amelyek pénzneme nem az euro.

Ezzel egy időben a Bizottság megállapítja az értékhatároknak a 15. cikk c) pontjában említett, azon tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett összegét, amelyek pénzneme nem az euro.

A közbeszerzésről szóló megállapodásban megállapított számítási módszernek megfelelően ezen értékek meghatározása - az alkalmazandó értékhatárokkal összhangban - e pénznemeknek a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus 31-én véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, euróban kifejezett átlagos napi értékén alapul.

(3) A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az (1) bekezdésben említett felülvizsgált értékhatárokat, azoknak a (2) bekezdés első albekezdésében említett, nemzeti pénznemekben kifejezett értékét és a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelően meghatározott értéket a felülvizsgálatot követő november hónap elején.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 103. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el arra vonatkozóan, hogy az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében előírt módszertant hozzáigazítsa minden olyan módszertani változáshoz, amely a közbeszerzésről szóló megállapodásban az értékhatároknak a 15. cikk a) és b) pontjában említett felülvizsgálata, és az e cikk (2) bekezdésében említett, azon tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett megfelelő értékek meghatározása tekintetében meghatározott módszertanban bekövetkezik, amelyek pénzneme nem az euro.

A Bizottság arra is felhatalmazást kap, hogy a 103. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 15. cikk a) és b) pontjában említett értékhatárok módosítása érdekében, amennyiben az szükséges.

(5) Abban az esetben, ha szükséges a 15. cikk a) és b) pontjában említett értékhatárok módosítása, de idő hiányában a 103. cikkben foglalt eljárás alkalmazása nem lehetséges, vagyis rendkívül sürgős esetben az e cikk (4) bekezdésének második albekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 104. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.

2. szakasz

Kizárt szerződések és tervpályázatok; Különös rendelkezések a védelmi vagy biztonsági vonatkozású beszerzések tekintetében

1. alszakasz

Valamennyi közszolgáltató ajánlatkérőre vonatkozó kizárások, valamint a vízügyi és energiaipari ágazatra vonatkozó különleges kizárások

18. cikk

Harmadik személyek részére történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából odaítélt szerződések

(1) Ez az irányelv nem alkalmazandó a harmadik személyek részére történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából odaítélt szerződésekre, feltéve, hogy a közszolgáltató ajánlatkérő semmiféle különleges vagy kizárólagos jogot nem élvez az ilyen szerződések tárgyának eladásával vagy bérbeadásával kapcsolatban, és feltéve, hogy más szervezetek a közszolgáltató ajánlatkérőével azonos feltételek mellett szabadon értékesíthetik vagy adhatják bérbe az ilyen szerződések tárgyát.

(2) A közszolgáltató ajánlatkérők kérésre tájékoztatják a Bizottságot mindazokról a termék-, illetve tevékenységkategóriákról, amelyeket nem tekintenek az (1) bekezdés hatálya alá tartozónak. A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában azon termék-, illetve tevékenységkategóriák jegyzékét, amelyeket nem tekint az említett bekezdés hatálya alá tartozónak. Ennek során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan szenzitív üzleti szempontot, amelyre a közszolgáltató ajánlatkérők ezen információk továbbításakor felhívják a figyelmet.

19. cikk

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenység folytatásától eltérő célra vagy ilyen tevékenység harmadik országban történő folytatására odaítélt beszerzések és szervezett tervpályázatok

(1) Ez az irányelv nem alkalmazandó olyan beszerzésekre, amelyeket a közszolgáltató ajánlatkérő a 8-14. cikkben leírt tevékenységei folytatásától eltérő célra, vagy ilyen tevékenységeknek valamely harmadik országban történő, az Unión belüli hálózat vagy földrajzi terület fizikai használatával nem járó körülmények között történő folytatására ítél oda, sem az ilyen céllal szervezett tervpályázatokra.

(2) A közszolgáltató ajánlatkérők kérésre tájékoztatják a Bizottságot mindazokról a tevékenységekről, amelyeket nem tekintenek az (1) bekezdés hatálya alá tartozónak. A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában azon tevékenységkategóriák jegyzékét, amelyeket nem tekint az említett bekezdés hatálya alá tartozónak. Ennek során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan szenzitív üzleti szempontot, amelyre a közszolgáltató ajánlatkérők ezen információk továbbításakor felhívják a figyelmet.

20. cikk

Nemzetközi szabályok szerint odaítélt szerződések és szervezett tervpályázatok

(1) Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a szerződésekre és tervpályázatokra, amelyeket a közszolgáltató ajánlatkérő az ezen irányelvben szereplőktől eltérő, az alábbiak valamelyike által meghatározott közbeszerzési eljárás szerint köteles odaítélni, illetve megszervezni:

a) nemzetközi jogi kötelezettségeket keletkeztető jogi eszköz, például egy tagállam és egy vagy több harmadik ország vagy ezek valamely alegysége által a Szerződéseknek megfelelően kötött, és valamely projektnek az aláíró felek általi közös megvalósítását vagy hasznosítását célzó építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozó nemzetközi megállapodás;

b) nemzetközi szervezet.

A tagállamok az e cikk első albekezdésének a) pontjában említett minden jogi eszközről tájékoztatják a Bizottságot, amely konzultálhat a 105. cikkben említett közbeszerzési tanácsadó bizottsággal.

(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a szerződésekre és tervpályázatokra, amelyek esetében a közszolgáltató ajánlatkérő egy adott nemzetközi szervezet vagy nemzetközi finanszírozó intézmény által előírt közbeszerzési szabályoknak megfelelően ítél oda, illetve rendez meg, amennyiben az adott közbeszerzési szerződések és tervpályázatok tekintetében a finanszírozást teljes mértékben az adott szervezet vagy intézmény nyújtja; azon beszerződési szerződések és tervpályázatok esetében, amelyeknél legnagyobbrészt a nemzetközi szervezet vagy a nemzetközi finanszírozó intézmény nyújt társfinanszírozást, a felek megállapodnak az alkalmazandó közbeszerzési eljárásokról.

(3) A 27. cikk alkalmazandó azon védelmi vagy biztonsági vonatkozású szerződésekre és tervpályázatokra, amelyeket e nemzetközi szabályok szerint ítélnek oda vagy szerveznek meg. Az említett szerződésekre és tervpályázatokra e cikk (1) és a (2) bekezdése nem alkalmazandó.

21. cikk

Különös kizárások a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében

Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre, amelyek tárgya:

a) föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése;

b) választott bírói és békéltetési szolgáltatás;

c) a következő jogi szolgáltatások bármelyike:

i. ügyfél jogi képviselete a 77/249/EGK tanácsi irányelv ( 3 ) 1. cikke szerinti ügyvéd által az alábbi ügyekben:

- valamely tagállamban, vagy harmadik országban, vagy nemzetközi választott bírósági vagy békéltetési fórum előtt lefolytatott választott bírósági vagy békéltetési eljárás során, vagy

- valamely tagállam vagy harmadik ország nemzeti bíróságai, törvényszékei vagy hatóságai előtt vagy nemzetközi bíróságok, törvényszékek és intézmények előtt lefolytatott igazságügyi eljárás során;

ii. jogi tanácsadás, ha arra az e pont i. alpontjában említett eljárások bármelyikére való felkészítésként kerül sor, vagy amennyiben kézzel fogható jele és nagy valószínűsége van annak, hogy az az ügy, melyben a jogi tanácsadásra sor kerül, ilyen eljárások tárgyát fogja képezni, feltéve, hogy a tanácsadást a 77/249/EGK irányelv 1. cikke szerinti ügyvéd nyújtja;

iii. közjegyző által nyújtandó irathitelesítési és irat-felülhitelesítési szolgáltatások;

iv. vagyonkezelő, kirendelt gyám vagy gondnok által nyújtott jogi szolgáltatások vagy egyéb olyan jogi szolgáltatások, amelyek nyújtóit az érintett tagállam bírósága rendelte ki, illetve jog szerint rendelték ki őket konkrét feladatoknak az e törvényszékek vagy bíróságok felügyelete melletti ellátására;

v. olyan egyéb jogi szolgáltatások, amelyek az érintett tagállamban - még ha eseti jelleggel is - hatósági hatáskör gyakorlásához kapcsolódnak;

d) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás, a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) értelmében, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az európai stabilizációs mechanizmus segítségével végrehajtott műveletek;

e) kölcsönök, függetlenül attól, hogy értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatosak-e vagy sem;

f) munkaszerződések;

g) vasúti vagy földalatti (metró) személyszállítási szolgáltatás;

h) az állampolgárok védelme, polgári védelem és veszélymegelőzés, amelyet nonprofit szervezetek vagy egyesületek nyújtanak, és amelyek a 75250000-3, 75251000-0, 75251100-1, 75251110-4, 75251120-7, 75252000-7, 75222000-8; 98113100-9 és 85143000-3 CPV-kód alá tartoznak, kivéve a betegszállítási mentőszolgáltatásokat;

i) az audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatók által odaítélt, a közvetítési időre vagy a programszolgáltatásra vonatkozó szerződések. E cikk alkalmazásában a "médiaszolgáltatók" jelentése azonos a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) 1. cikke (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakkal. A "program" jelentése azonos az említett irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakkal, de kiterjed a rádiós programokra és a rádiós programanyagokra is. Továbbá e rendelkezés alkalmazásában a "programanyag" jelentése azonos a "program" jelentésével.

22. cikk

Kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések

Ez az irányelv nem alkalmazandó arra a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésre, amelyet olyan szervezetnek ítélnek oda, amely maga is ajánlatkérő szerv, vagy amelyet ajánlatkérő szervek társulásával kötnek, olyan kizárólagos jog alapján, amelyet az EUMSZ-szel összeegyeztethető, törvényi, rendeleti vagy kihirdetett közigazgatási rendelkezés értelmében e szervek élveznek.

23. cikk

Bizonyos közszolgáltató ajánlatkérők által víz vásárlására és energiatermelés céljából történő energia- vagy tüzelőanyag-ellátásra kötött szerződések

Ez az irányelv nem alkalmazandó a következőkre:

a) víz vásárlására irányuló szerződésre akkor, ha azt a 10. cikk (1) bekezdésében említett, ivóvízzel kapcsolatos tevékenységek egyikét vagy mindkettőt folytató közszolgáltató ajánlatkérő ítéli oda;

b) az olyan közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt szerződésekre, amelyek maguk is aktívak az energiaipari ágazatban olyan módon, hogy a 8. cikk (1) bekezdésében, a 9. cikk (1) bekezdésében vagy a 14. cikkben említett ellátó tevékenységet folytatják:

i. energiaellátás;

ii. tüzelőanyag-ellátás energiatermelés céljából.

2. alszakasz

Védelmi és biztonsági vonatkozású beszerzés

24. cikk

Védelem és biztonság

(1) A védelem és a biztonság területén odaítélt szerződések és az e területeken megszervezett tervpályázatok vonatkozásában ez az irányelv nem alkalmazandó a következő esetekben:

a) a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések;

b) azon szerződések, amelyekre a 2009/81/EK irányelv annak 8., 12. és 13. cikke értelmében nem alkalmazandó.

(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó az (1) bekezdésben egyébként a hatály alól nem mentesített közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra, amennyiben kisebb beavatkozással járó intézkedésekkel - például a közszolgáltató ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelmét célzó követelmények megszabásával - a tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme nem garantálható az ezen irányelvben meghatározott szerződés-odaítélési eljárás során.

Továbbá - az EUMSZ 346. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban - ez az irányelv nem alkalmazandó az egyébként az e cikk (1) bekezdésében a hatály alól mentesített beszerzési szerződésekre és tervpályázatokra, ha ennek az irányelvnek az alkalmazása olyan információk szolgáltatására kötelezné a tagállamot, amelyek felfedését az alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli.

(3) Amennyiben a beszerzést és a szerződés teljesítését vagy a tervpályázatot titkosnak nyilvánították, vagy ezeket valamely tagállam hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései szerint különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, ezen irányelv nem alkalmazandó, feltéve, hogy az adott tagállam úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó alapvető érdekeinek védelmét nem lehetséges kisebb beavatkozással járó - például a (2) bekezdés első albekezdésében említett - intézkedésekkel garantálni.

25. cikk

Ugyanazon tevékenységre vonatkozó, védelmi vagy biztonsági vonatkozású vegyes beszerzés

(1) Ugyanazon tevékenységre vonatkozó olyan vegyes szerződések esetében, amelyek tárgyába egyrészt az ezen irányelv hatálya alá tartozó beszerzés, másrészt az EUMSZ 346. cikkének hatálya vagy a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó beszerzés vagy egyéb elemek is tartoznak, ezt a cikket kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az adott beszerzés különböző részei objektíve elkülöníthetők, a közszolgáltató ajánlatkérők dönthetnek úgy, hogy a különböző részekre külön-külön szerződést ítélnek oda, és úgy is, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda.

Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy a különböző részekre külön-külön szerződést ítélnek oda, a szóban forgó rész jellemzői alapján kell eldönteni, hogy arra mely jogi keret vonatkozzon.

Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő úgy dönt, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda, az alkalmazandó jogi keretet az alábbi kritériumok alapján kell megállapítani:

a) amennyiben az adott beszerzés egy részére az EUMSZ 346. cikke alkalmazandó, a szerződés odaítélhető ezen irányelv alkalmazása nélkül, amennyiben a beszerzés egyben, egyetlen szerződés odaítélése objektív okokból indokolt;

b) amennyiben az adott beszerzés egy részére a 2009/81/EK irányelv alkalmazandó, a szerződés odaítélhető az említett irányelvnek megfelelően, amennyiben egyetlen szerződés odaítélése objektív okokból indokolt. Ez a pont nem érinti az említett irányelvben előírt értékhatárokat és kizárásokat.

Az egyetlen szerződés odaítélésére vonatkozó döntés nem irányulhat arra, hogy bizonyos szerződéseket kizárjanak ezen irányelv vagy a 2009/81/EK irányelv alkalmazási köréből.

(3) A (2) bekezdés harmadik albekezdésének a) pontja alkalmazandó azon vegyes beszerzésekre, amelyekre máskülönben az említett albekezdésnek mind az a), mind a b) pontja alkalmazandó lenne.

(4) Amennyiben egy adott szerződés különböző részei objektíve nem elkülöníthetők, a szerződés odaítélhető ezen irányelv alkalmazása nélkül, amennyiben egyes részekre az EUMSZ 346. cikke alkalmazandó; egyéb esetekben a 2009/81/EK irányelvvel összhangban ítélhető oda.

26. cikk

Több tevékenységre kiterjedő, védelmi vagy biztonsági vonatkozású beszerzés

(1) A több tevékenységre kiterjedő szerződések esetében a közszolgáltató ajánlatkérők dönthetnek akár úgy, hogy minden egyes különálló tevékenységre vonatkozóan külön szerződést ítélnek oda, akár úgy, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda. Ha a közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy a különálló részekre vonatkozóan külön szerződéseket ítélnek oda, az adott különálló tevékenység jellemzői alapján kell eldönteni, hogy az adott szerződésre vonatkozóan milyen jogi szabályozást kell alkalmazni.

Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda, e cikk (2) bekezdését kell alkalmazni. Az egyetlen szerződés odaítélése és a több különálló szerződés odaítélése közötti választás nem irányulhat arra, hogy a szerződést vagy szerződéseket kizárja ezen irányelv vagy a 2009/81/EK irányelv hatálya alól.

(2) Olyan szerződések esetében, amelyek célját egyrészt egy olyan tevékenység képezi, amely ezen irányelv hatálya alá tartozik, másrészt pedig egy olyan tevékenység, amely:

a) a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozik; vagy

b) az EUMSZ 346. cikkének hatálya alá tartozik,

a szerződés az a) pontban meghatározott esetekben odaítélhető a 2009/81/EK irányelvvel összhangban, a b) pontban meghatározott esetekben pedig ezen irányelv alkalmazása nélkül. Ez az albekezdés nem érinti a 2009/81/EK irányelvben előírt értékhatárokat és kizárásokat.

Az első albekezdés a) pontjában meghatározott szerződések esetében, amennyiben azok beszerzési és egyéb, az EUMSZ 346. cikkének hatálya alá tartozó elemeket is tartalmaznak, a szerződés ezen irányelv alkalmazása nélkül is odaítélhető.

Az első és a második albekezdés alkalmazásának azonban az a feltétele, hogy az egyetlen szerződés odaítélése objektíven indokolható legyen, és az egyetlen szerződés odaítélésére vonatkozó döntés nem irányulhat arra, hogy a szerződést kizárja ezen irányelv alkalmazása alól.

27. cikk

Nemzetközi szabályok szerint odaítélt, illetve szervezett, védelmi vagy biztonsági vonatkozású szerződések és tervpályázatok

(1) Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a védelmi és biztonsági vonatkozású szerződésekre és tervpályázatokra, amelyeket a közszolgáltató ajánlatkérő az ezen irányelvben szereplőktől eltérő, az alábbiak valamelyike alapján, illetve által kialakított közbeszerzési eljárás szerint köteles odaítélni vagy szervezni:

a) egy tagállam és egy vagy több harmadik ország által a Szerződések alapján kötött, és valamely projektnek az aláíró államok általi közös megvalósítását vagy hasznosítását célzó árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozó nemzetközi megállapodás vagy egyezség;

b) csapatok állomásoztatására vonatkozó és valamely tagállam vagy harmadik ország vállalkozásait érintő nemzetközi megállapodás vagy egyezség;

c) nemzetközi szervezet.

Az e cikk első albekezdésének a) pontjában említett minden megállapodásról vagy egyezségről értesíteni kell a Bizottságot, amely konzultálhat a 105. cikkben említett közbeszerzési tanácsadó bizottsággal.

(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a védelmi vagy biztonsági vonatkozású szerződésekre és tervpályázatokra, amelyeket a közszolgáltató ajánlatkérő egy adott nemzetközi szervezet vagy nemzetközi finanszírozó intézmény által előírt közbeszerzési szabályoknak megfelelően ítél oda vagy szervez, amennyiben a szóban forgó szerződések és tervpályázatok tekintetében a finanszírozást teljes mértékben az adott szervezet vagy intézmény nyújtja. Azon szerződések és tervpályázatok esetében, amelyeknél legnagyobbrészt nemzetközi szervezet vagy nemzetközi finanszírozó intézmény nyújt társfinanszírozást, a felek megállapodnak az alkalmazandó közbeszerzési eljárásokról.

3. alszakasz

Különleges kapcsolatok (együttműködés, kapcsolt vállalkozások és közös vállalatok)

28. cikk

Az ajánlatkérő szervek közötti szerződések

(1) Az ajánlatkérő szervek által egy magánjog vagy a közjog hatálya alá tartozó jogi személynek odaítélt szerződés nem tartozik ezen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a) az ajánlatkérő szerv olyan kontrollt gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz a kontrollhoz, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol;

b) a kontrollált jogi személy tevékenységeinek több mint 80 %-át a kontrollt gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő szerv által kontrollált más jogi személyek által rábízott feladatok teljesítése teszi ki;

c) nincs közvetlen magántőke-részesedés a kontrollált jogi személyben az olyan nem kontrolláló és nem blokkoló jellegű magántőke-részesedés kivételével, amely a nemzeti jogszabályi előírások teljesítésére szolgál a Szerződéssel összhangban, és amely nem jár befolyással a kontrollált jogi személy felett.

Az ajánlatkérő szerv az első albekezdés a) pontja értelmében akkor gyakorol a saját szervezeti egységei feletti kontrollhoz hasonló kontrollt egy jogi személy felett, ha döntő befolyással rendelkezik a kontrollált jogi személynek mind a stratégiai céljai, mind a jelentős döntései tekintetében. A kontroll úgy is fennállhat, ha azt egy másik, az ajánlatkérő szerv által kontrollált jogi személy gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazandó abban az esetben is, amikor egy kontrollált személy ajánlatkérő szervként közbeszerzési szerződést ítél oda az őt kontrolláló ajánlatkérő szervnek vagy más, ugyanezen ajánlatkérő szerv által kontrollált jogi személynek, feltéve, hogy abban a jogi személyben, amelynek a közbeszerzési szerződést odaítélik, nincs közvetlen magántőke-részesedése, eltekintve a nemzeti jogszabályok által előírt, a Szerződésekkel összhangban lévő olyan nem kontrolláló és nem blokkoló magántőke-részesedésektől, amelyek a kontrollált jogi személyre nem gyakorolnak meghatározó befolyást.

(3) Azon ajánlatkérő szerv, amely nem gyakorol az (1) bekezdés szerinti kontrollt a magánjog vagy a közjog hatálya alá tartozó valamely jogi személy felett, ezen irányelv rendelkezéseinek az adott jogi személyre történő alkalmazása nélkül is odaítélhet szerződést a jogi személynek, amennyiben az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

a) az ajánlatkérő szerv más ajánlatkérő szervekkel együtt olyan kontrollt gyakorol az adott jogi személy felett, amely hasonló a saját szervezeti egységei felett gyakorolt kontrollhoz;

b) az érintett jogi személy tevékenységeinek több mint 80 %-át a kontrollt gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő szerv által kontrollált más jogi személyek által rábízott feladatok teljesítése teszi ki; és

c) nincs közvetlen magántőke-részesedés a kontrollált jogi személyben az olyan nem kontrolláló és nem blokkoló jellegű magántőke-részesedés kivételével, amely a nemzeti jogszabályi előírások teljesítésére szolgál a Szerződéssel összhangban, és amely nem jár befolyással a kontrollált jogi személy felett.

Az első albekezdés a) pontja alkalmazásában akkor tekintendő úgy, hogy az ajánlatkérő szervek közös kontrollt gyakorolnak valamely jogi személy felett, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

i. a kontrollált jogi személy döntéshozó szerveiben minden részt vevő ajánlatkérő szerv képviselteti magát. A képviseletet ellátó személyek képviselhetnek több vagy minden részt vevő ajánlatkérő szervet;

ii. az említett ajánlatkérő szervek képesek közösen döntő befolyást gyakorolni a kontrollált jogi személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire; és

iii. a kontrollált jogi személynek nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek ellentétesek a kontrolláló ajánlatkérő szervek érdekeltségeivel.

(4) Nem tartozik ezen irányelv hatálya alá a kizárólag két vagy több ajánlatkérő szerv által kötött szerződés az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a) a szerződés a részt vevő ajánlatkérő szervek közötti együttműködést hoz létre vagy valósít meg annak érdekében, hogy biztosítva legyen az általuk teljesítendő közszolgáltatások nyújtása, a közös célkitűzéseik megvalósítása céljából;

b) az együttműködés megvalósítását kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik; és

c) a részt vevő ajánlatkérő szervek az együttműködés által érintett tevékenységeknek kevesebb mint 20 %-át végzik a nyílt piacon.

(5) Az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjában, a (3) bekezdés első albekezdésének b) pontjában és a (4) bekezdés c) pontjában említett tevékenységek százalékos arányának megállapításához az átlagos összárbevételt vagy más megfelelő, tevékenység alapú mérőszámot, például a releváns jogi személynél a szerződés odaítélését megelőző három évben a szolgáltatások, áruk és építési beruházások miatt felmerülő költségeket kell figyelembe venni.

Amennyiben a releváns jogi személy létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja vagy tevékenységeinek átszervezése miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre vonatkozó árbevételi adat vagy más tevékenység alapú mérőszám, például a költségek összege, illetve az már nem releváns, elegendő azt bizonyítani - főként üzleti előrejelzések segítségével -, hogy a tevékenységek mérése hiteles.

29. cikk

Kapcsolt vállalkozásnak odaítélt szerződések

(1) E cikk alkalmazásában "kapcsolt vállalkozás" az a vállalkozás, amelynek éves beszámolóját a 2013/34/EU irányelv követelményei szerint összevonják a közszolgáltató ajánlatkérő beszámolójával.

(2) Azon szervezetek esetében, amelyek nem tartoznak a 2013/34/EU irányelv hatálya alá, a "kapcsolt vállalkozás" olyan vállalkozás:

a) amely felett a közszolgáltató ajánlatkérő közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást gyakorolhat;

b) amely meghatározó befolyást gyakorolhat a közszolgáltató ajánlatkérő felett; vagy

c) a közszolgáltató ajánlatkérővel közösen egy másik vállalkozás meghatározó befolyása alatt áll, ez utóbbi tulajdonjogánál, pénzügyi részvételénél vagy a rá irányadó szabályoknál fogva.

E bekezdés alkalmazásában a "meghatározó befolyás" jelentése megegyezik a 4. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében foglaltakkal.

(3) A 28. cikk ellenére, és feltéve, hogy teljesülnek az e cikk (4) bekezdésében foglalt feltételek, ez az irányelv nem alkalmazandó olyan szerződésekre, amelyeket:

a) valamely közszolgáltató ajánlatkérő egy kapcsolt vállalkozásnak ítél oda, vagy

b) valamely, kizárólag közszolgáltató ajánlatkérőkből álló, a 8-14. cikkben meghatározott tevékenységek végzése céljából létrehozott közös vállalat ítél oda egy olyan vállalkozásnak, amely az említett ajánlatkérők valamelyikéhez kapcsolódik.

(4) A (3) bekezdést:

a) szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozás által nyújtott összes szolgáltatást figyelembe véve a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos összbevételének legalább 80 %-a e szolgáltatásoknak a közszolgáltató ajánlatkérő vagy más olyan vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik;

b) árubeszerzésre irányuló szerződésekre akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozás által teljesített összes szállítást figyelembe véve a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos összbevételének legalább 80 %-a e szállításoknak a közszolgáltató ajánlatkérő vagy más olyan vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik;

c) építési beruházási szerződésekre akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozás által teljesített összes beruházást figyelembe véve a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos összbevételének legalább 80 %-a e beruházásoknak a közszolgáltató ajánlatkérő vagy más olyan vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik.

(5) Amennyiben a kapcsolt vállalkozás létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre vonatkozó árbevételi adat, elegendő, ha a vállalkozás - főként üzleti előrejelzések segítségével - bizonyítja, hogy a (4) bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett árbevételi adatok valószínűsíthetőek.

(6) Amennyiben egynél több, a közszolgáltató ajánlatkérőhöz kapcsolt - azzal gazdasági csoportot alkotó - vállalkozás ugyanolyan vagy hasonló árut szállít, szolgáltatást nyújt, illetve építési beruházást kivitelez, a százalékokat az e kapcsolt vállalkozások által teljesített áruszállításokból, szolgáltatásnyújtásokból, illetve építési beruházásokból származó összbevétel figyelembevételével kell kiszámítani.

30. cikk

Közös vállalatnak vagy közös vállalatban tagsággal rendelkező közszolgáltató ajánlatkérőnek odaítélt szerződések

A 28. cikk ellenére és feltéve, hogy a közös vállalatot azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, valamint a közös vállalatot létrehozó alapító okirat kiköti, hogy a vállalatot alkotó közszolgáltató ajánlatkérők legalább ugyanennyi időn keresztül a vállalat tagjai maradnak, ez az irányelv nem alkalmazandó olyan szerződésekre, amelyeket:

a) valamely, kizárólag közszolgáltató ajánlatkérőkből álló, a 8-14. cikk szerinti tevékenység végzése céljából létrehozott közös vállalat ítél oda ezen ajánlatkérők valamelyikének; vagy

b) valamely közszolgáltató ajánlatkérő ítél oda egy olyan közös vállalatnak, amelynek tagja.

31. cikk

Információk bejelentése

A közszolgáltató ajánlatkérők kérésre a 29. cikk (2) és (3) bekezdésének és a 30. cikknek az alkalmazásával kapcsolatban a Bizottságot a következőkről tájékoztatják:

a) az érintett vállalkozások vagy közös vállalatok neve;

b) az érintett szerződések jellege és értéke;

c) olyan bizonyítékok, amelyeket a Bizottság szükségesnek ítél arra vonatkozóan, hogy azon vállalkozás vagy közös vállalat, amelynek a szerződést odaítélik, és a közszolgáltató ajánlatkérő közötti kapcsolat megfelel a 29. vagy a 30. cikk követelményeinek.

4. alszakasz

Különleges helyzetek

32. cikk

Kutatási és fejlesztési szolgáltatások

Ez az irányelv kizárólag a 73000000-2 és 73120000-9 közötti, valamint a 73300000-5, 73420000-2 és 73430000-5 CPV-kód alá tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra irányuló szerződésekre alkalmazandó, feltéve, hogy mindkét következő feltétel teljesül:

a) a haszon kizárólag a közszolgáltató ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során; és

b) a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben a közszolgáltató ajánlatkérő fizeti meg.

33. cikk

Különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések

(1) Ezen irányelv 34. cikkének sérelme nélkül az Osztrák Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság - engedélyezési feltételek vagy más megfelelő intézkedések révén - biztosítja, hogy a 2002/205/EK bizottsági határozatban ( 6 ) és a 2004/73/EK bizottsági határozatban ( 7 ) említett ágazatokban működő valamennyi szervezet:

a) tartsa be a megkülönböztetésmentesség és a versenyen alapuló beszerzés elvét az árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés odaítélése során, különösen azon információkat illetően, amelyeket a szervezet a beszerzési szándékaival kapcsolatban a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsát;

b) az odaítélt szerződésekről tájékoztassa a Bizottságot a 93/327/EGK bizottsági határozatban ( 8 ) előírt feltételek szerint.

(2) A 34. cikk sérelme nélkül az Egyesült Királyság - engedélyezési feltételek vagy más megfelelő intézkedések révén - biztosítja, hogy a 97/367/EGK határozatban említett ágazatokban működő valamennyi szervezet alkalmazza e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontját az említett tevékenység Észak-Írországban történő végzése vonatkozásában odaítélt szerződések tekintetében.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó a kőolaj vagy földgáz feltárása céljából odaítélt szerződésekre.

5. alszakasz

A versenynek közvetlenül kitett tevékenységek és a rájuk vonatkozó eljárási szabályok

34. cikk

A versenynek közvetlenül kitett tevékenységek

(1) A 8-14. cikkben említett tevékenység folytatására irányuló szerződés nem tartozik ezen irányelv hatálya alá, ha a 35. cikk alapján kérelmet benyújtó tagállam vagy közszolgáltató ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott; az olyan tervpályázatok sem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, amelyeket az adott földrajzi területen ilyen tevékenység folytatására szerveztek. A szóban forgó tevékenység képezheti egy nagyobb szektor részét, vagy folytatható kizárólag az érintett tagállam egyes részeiben. Az e bekezdés első mondatában említett versenyértékelés, amelyet a Bizottság számára hozzáférhető információk tükrében és ezen irányelv alkalmazásában végeznek, nem sérti a versenyre vonatkozó jogszabályok alkalmazását. A verseny ilyen értékelését a (2) bekezdés értelmében a kérdéses tevékenységek piacának és a földrajzi referenciapiacnak a figyelembevételével kell elvégezni.

(2) E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában azt a kérdést, hogy egy tevékenység közvetlen módon ki van-e téve a versenynek, olyan szempontok szerint kell megválaszolni, amelyek megfelelnek az EUMSZ versennyel kapcsolatos rendelkezéseinek. Ilyenek például az érintett termékek vagy szolgáltatások jellemzői, keresleti vagy kínálati oldalról helyettesítőnek tekintett termékek vagy szolgáltatások megléte, az árak, valamint az, hogy van-e ténylegesen vagy potenciálisan az érintett terméknek, illetve szolgáltatásnak egynél több szállítója, illetve szolgáltatója.

A földrajzi referenciapiac, amelynek alapján a versenynek való kitettséget értékeljük, magában foglalja azt a területet, amelyen az érintett vállalkozások a termékek vagy szolgáltatások keresletében és kínálatában szerepet játszanak, amelyen a versenyfeltételek kellően homogének, és amelyet meg lehet különböztetni a szomszédos területektől különösen azon az alapon, hogy azokon a területeken a versenyfeltételek érzékelhetően eltérőek. Az értékelés során figyelembe kell venni mindenekelőtt az érintett termékek és szolgáltatások természetét és jellemzőit, a belépési akadályok vagy a fogyasztói preferenciák meglétét, a vállalkozás piaci részesedésében észrevehető különbségeket az érintett terület és a szomszédos területek között, vagy a lényeges árkülönbségeket.

(3) E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy valamely piacra a belépés nem korlátozott, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazza a III. mellékletben felsorolt uniós jogszabályok rendelkezéseit.

Ha az első albekezdés alapján nem vélelmezhető az adott piacra történő szabad belépés, bizonyítani kell, hogy az érintett piacra való belépés ténylegesen és jogilag is szabad.

35. cikk

Eljárás annak megállapítására, hogy a 34. cikk alkalmazandó-e

(1) Amennyiben egy tagállam, vagy annak jogszabályaiban biztosított lehetőséggel élve egy közszolgáltató ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a 34. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján egy adott tevékenység közvetlenül ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott, kérelmet nyújthat be - adott esetben az érintett tevékenység tekintetében illetékes független nemzeti hatóság állásfoglalásával együtt - a Bizottsághoz annak megállapítására, hogy ezen irányelv nem alkalmazandó az említett tevékenység folytatására irányuló szerződések odaítélésére vagy tervpályázat szervezésére. Ezek a kérelmek vonatkozhatnak akár egy nagyobb szektor részét képező, akár kizárólag az érintett tagállam egyes részeiben folytatott tevékenységekre.

Az érintett tagállam vagy közszolgáltató ajánlatkérő a kérelemben tájékoztatja a Bizottságot minden lényeges tényről, mindenekelőtt bármely törvényről, rendeletről, közigazgatási rendelkezésről vagy megállapodásról, amely a 34. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek való megfelelést érinti.

(2) Azon esetek kivételével, amikor a közszolgáltató ajánlatkérő által benyújtott kérelemhez az érintett tevékenység tekintetében illetékes, független nemzeti hatóság által elfogadott, indokolt és megalapozott állásfoglalást csatoltak, amely alapos elemzést tartalmaz a 34. cikk (1) bekezdésének az érintett tevékenységre történő esetleges alkalmazhatósága feltételeiről, az említett cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően, a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamot. Ilyen esetekben az érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot minden lényeges tényről, mindenekelőtt bármely törvényről, rendeletről, közigazgatási rendelkezésről vagy megállapodásról, amely a 34. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek való megfelelést érinti.

(3) Az e cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtott kérelem kézhezvételét követően a Bizottság a IV. mellékletben megállapított időszakon belül végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja, hogy a 8-14. cikkben említett tevékenység a 34. cikkben meghatározott feltételek értelmében közvetlenül ki van-e téve versenynek. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 105. cikk (2) bekezdése szerinti tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az érintett tevékenység folytatására irányuló szerződések és az olyan tervpályázatok, amelyeket ilyen tevékenység folytatására szerveztek, nem tartoznak többé ezen irányelv hatálya alá az alábbi esetek bármelyikében:

a) a Bizottság a IV. mellékletben megállapított időszakon belül elfogadta a 34. cikk (1) bekezdésének alkalmazhatóságát megállapító végrehajtási jogi aktust;

b) a IV. mellékletben megállapított időszakon belül nem fogadta el a végrehajtási jogi aktust.

(4) Az érintett tagállam vagy közszolgáltató ajánlatkérő a kérelem benyújtását követően a Bizottság beleegyezésével jelentősen módosíthatja a kérelmét, különösen az érintett tevékenységek vagy földrajzi területek tekintetében. Amennyiben erre sor kerül, a végrehajtási jogi aktus elfogadására új időszakot kell meghatározni, amelyet a IV. melléklet 1. pontja szerint kell kiszámítani, kivéve, ha a Bizottság, illetve a kérelmet benyújtó tagállam vagy közszolgáltató ajánlatkérő rövidebb időszakban állapodik meg.

(5) Ha egy tevékenység tekintetében egy adott tagállamban már folyik az (1), a (2) és a (4) bekezdés szerinti eljárás, az ugyanabban a tagállamban, ugyanarra a tevékenységre vonatkozó további kérelmek az első kérelemre vonatkozóan megnyitott határidő lejártáig nem tekinthetőek új eljárásnak, és az első kérelemmel összefüggésben kell őket kezelni.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben megállapítja az (1)-(5) bekezdés alkalmazásának részletes szabályait. Ebben a végrehajtási jogi aktusban a Bizottság meghatározza legalább a következőkkel kapcsolatos szabályokat:

a) a IV. melléklet 1. pontjában megállapított határidő első és utolsó napjának az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő tájékoztatási célú közzététele, ideértve az említett határidők esetleges meghosszabbítását és felfüggesztését, az említett mellékletnek megfelelően;

b) a 34. cikk (1) bekezdése lehetséges alkalmazhatóságának közzététele e cikk (3) bekezdése második albekezdésének b) pontja szerint;

c) az e cikk (1) bekezdése szerinti kérelmek formai, tartalmi és egyéb jellemzőire vonatkozó végrehajtási rendelkezések.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 105. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

IV. FEJEZET

Általános elvek

36. cikk

A beszerzés alapelvei

(1) A közszolgáltató ajánlatkérőknek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban kell részesíteniük, továbbá átlátható és arányos módon kell eljárniuk.

A beszerzés nem alakítható át azzal a szándékkal, hogy az kikerüljön ezen irányelv hatálya alól, vagy mesterségesen korlátozza a versenyt. Akkor tekintendő úgy, hogy fennáll a verseny mesterséges korlátozásának esete, ha azzal a szándékkal döntöttek a beszerzés adott kialakításmódja mellett, hogy ezzel egyes gazdasági szereplők méltánytalan előnyhöz jussanak, vagy ilyen hátrányt szenvedjenek.

(2) A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők a közbeszerzési szerződések teljesítése során betartsák a vonatkozó környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket, amelyeket az uniós jog, a nemzeti jog, a kollektív szerződések, illetve a XIV. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő.

37. cikk

Gazdasági szereplők

(1) Azok a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők, akik, illetve amelyek a letelepedésük helye szerinti tagállam joga értelmében jogosultak az adott szolgáltatási tevékenység végzésére, nem utasíthatók el kizárólag azon az alapon, hogy a szerződés odaítélése szerinti tagállam joga értelmében természetes vagy jogi személynek kellene lenniük.

A szolgáltatásnyújtásra irányuló és az építési beruházási szerződések esetében, valamint a szolgáltatásokat vagy beállítási és üzembe helyezési műveleteket is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló szerződések esetében azonban a jogi személyektől megkövetelhető, hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben tüntessék fel a kérdéses szerződés teljesítéséért felelős alkalmazottak nevét és szakképesítését.

(2) A közbeszerzési eljárásokban részt vehetnek gazdasági szereplők csoportjai, többek között ideiglenes szövetségek is. A közszolgáltató ajánlatkérők nem követelhetik meg tőlük, hogy valamely konkrét jogi formával rendelkezzenek ahhoz, hogy ajánlatot tehessenek, illetve részvételre jelentkezhessenek.

Ha szükséges, a közszolgáltató ajánlatkérők egyértelművé tehetik a közbeszerzési dokumentumokban, hogy a gazdasági szereplők csoportjainak hogyan kell megfelelniük a 77-81. cikkben említett alkalmassági és a minőségi kiválasztási szempontoknak és követelményeknek, amennyiben ez objektív okokból indokolt és arányos. A tagállamok részletes szabályokat állapíthatnak meg arra vonatkozóan, hogy a gazdasági szereplők csoportjai hogyan teljesíthetik az említett feltételeket.

A szerződés gazdasági szereplők ilyen csoportjai általi teljesítésére vonatkozó olyan feltételeknek, amelyek eltérnek az egyéni résztvevőkkel szemben támasztottaktól, szintén objektív okokkal indokolhatónak és arányosnak kell lenniük.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve az ajánlattévő szervek előírhatják a gazdasági szereplők csoportjai részére, hogy a szerződés odaítélése esetén meghatározott társasági formát vegyenek fel, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.

38. cikk

Fenntartott szerződések

(1) A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek és olyan gazdasági szereplők számára, akiknek fő célja a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai integrációja, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződéseket a védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, feltéve, hogy az ilyen műhelyek, gazdasági szereplők vagy programok alkalmazottainak legalább 30 %-a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállaló.

(2) Az eljárást megindító felhívásban hivatkozni kell erre a cikkre.

39. cikk

Titoktartás

(1) Hacsak ezen irányelv vagy a közszolgáltató ajánlatkérőre vonatkozó nemzeti jog, különösen az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogszabályok másként nem rendelkeznek, és az odaítélt szerződések közzétételére vonatkozó kötelezettségek, valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők részére a 70. és 75. cikk értelmében nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségek sérelme nélkül, a közszolgáltató ajánlatkérő nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek, ideértve, de nem kizárólagosan a műszaki vagy üzleti titkokat és az ajánlatok bizalmas vonatkozásait.

(2) A közszolgáltató ajánlatkérők jogosultak a gazdasági szereplők számára olyan követelményeket előírni, amelyek célja az ajánlatkérők által a közbeszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének megvédése, ideértve az olyan információkat, amelyeket a minősítési rendszer működésével kapcsolatban bocsátottak rendelkezésre, függetlenül attól, hogy ez a minősítési rendszer meglétéről szóló, az eljárást megindító felhívásként alkalmazott hirdetmény keretében történt-e.

40. cikk

A kommunikációra vonatkozó szabályok

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv szerinti minden kommunikációra és információcserére - különös tekintettel az elektronikus benyújtásra - elektronikus kommunikációs eszközök útján kerüljön sor, e cikk követelményeinek megfelelően. Az elektronikus úton történő kommunikációhoz használandó eszközöknek és azok műszaki jellemzőinek biztosítaniuk kell a megkülönböztetésmentességet, valamint széles körben elérhetőnek és a széles körben használt információtechnológiai és kommunikációs technológiai termékekkel interoperábilisnak kell lenniük, továbbá nem korlátozhatják a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljárásban való részvételi lehetőségét.

Az első albekezdés ellenére a közszolgáltató ajánlatkérők az alábbi helyzetekben nem kötelesek előírni az elektronikus kommunikációs eszközök használatát a benyújtási folyamat során:

a) a közbeszerzés különleges jellegéből adódóan az elektronikus kommunikációs eszközök használata olyan sajátos eszközöket, berendezéseket vagy fájlformátumokat igényelne, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre vagy amelyeket a széles körben elérhető alkalmazások nem támogatnak;

b) az ajánlat tartalmának megjelenítésére alkalmas fájlformátumokat támogató alkalmazások olyan fájlformátumokat használnak, amelyek nem kezelhetők más nyílt vagy széles körben elérhető alkalmazással, vagy felhasználási engedélyhez kötöttek, és a közszolgáltató ajánlatkérő nem tudja ezeket letöltésre vagy távoli használatra rendelkezésre bocsátani;

c) az elektronikus kommunikáció alkalmazása olyan különleges irodai berendezést igényelne, amely általában nem áll a közszolgáltató ajánlatkérők rendelkezésére;

d) a közbeszerzési dokumentumokban olyan fizikai vagy méretarányos modellek benyújtását írják elő, amelyek elektronikus úton nem továbbíthatók.

Azon kommunikáció esetében, amelyre a második albekezdés értelmében nem elektronikus kommunikációs eszközök használatával kerül sor, a kommunikációt postai úton vagy más megfelelő módon, vagy a postai út vagy más megfelelő mód és az elektronikus út ötvözésével kell lebonyolítani.

E bekezdés első albekezdése ellenére, a közszolgáltató ajánlatkérők nem kötelesek előírni az elektronikus kommunikációs eszközök használatát a benyújtási folyamat során, amennyiben az elektronikus kommunikációs eszközöktől eltérő kommunikációs eszköz szükséges vagy a biztonságnak az elektronikus kommunikációs eszközök esetében való megsértése miatt, vagy pedig azért, mert az információ különösen érzékeny jellegének védelme érdekében olyan magas szintű védelemre lenne szükség, amely nem biztosítható megfelelően olyan elektronikus eszközök és berendezések használatával, amelyek széles körben a gazdasági szereplők rendelkezésére állnak, vagy amelyek az (5) bekezdés szerinti alternatív módon a számukra hozzáférhetővé tehetők.

A benyújtási folyamat során az e bekezdés második albekezdésével összhangban az elektronikus kommunikációs eszközöktől eltérő kommunikációs eszközt megkövetelő közszolgáltató ajánlatkérők feladata, hogy a 100. cikkben említett egyedi jelentésben feltüntessék e követelmény indokait. A közszolgáltató ajánlatkérőknek adott esetben az egyedi jelentésben fel kell tüntetniük továbbá azokat az okokat, amelyek miatt e bekezdés negyedik albekezdése alkalmazásában szükségesnek bizonyult az elektronikus kommunikációs eszközöktől eltérő kommunikációs eszköz használata.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve szóbeli kommunikációt is lehet alkalmazni a közbeszerzési eljárás lényeges elemeitől eltérő egyéb elemek közlésére, amennyiben a szóbeli kommunikáció tartalmát kellő mértékben dokumentálják. E célból a közbeszerzés lényeges eleme például a közbeszerzési dokumentumoktól, a részvételi jelentkezéstől, az érdeklődés megerősítéséről és az ajánlattól. Különösen fontos, hogy az ajánlattevőkkel folytatott olyan szóbeli kommunikációt, amely jelentős hatással lehet az ajánlatok tartalmára és értékelésére, kellő részletességgel és megfelelő módon dokumentálják, például írásbeli feljegyzésekkel, hangfelvétellel vagy a kommunikáció főbb elemeinek az összefoglalásával.

(3) A közszolgáltató ajánlatkérők a kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során kötelesek biztosítani az adatok sértetlenségének, valamint az ajánlatok és részvételi jelentkezések titkosságának megőrzését. A közszolgáltató ajánlatkérők csak azután vizsgálhatják meg az ajánlatok és a részvételi jelentkezések tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt.

(4) Építési beruházásra irányuló szerződések és tervpályázatok esetén a tagállamok megkövetelhetik bizonyos konkrét elektronikus eszközök, például elektronikus épületinformáció-modellezésre szolgáló vagy hasonló eszközök alkalmazását. Ilyen esetekben. Amíg ezek az eszközök az (1) bekezdés első albekezdésének második mondata értelmében széles körben elérhetővé nem válnak, az ajánlatkérő szervek az (5) bekezdés szerinti alternatív hozzáférést biztosítanak.

(5) A közszolgáltató ajánlatkérők - feltéve, hogy alternatív hozzáférést kínálnak - szükség esetén megkövetelhetik olyan eszközök alkalmazását, amelyek nem érhetők el széles körben.

Abban az esetben tekintendő úgy, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők megfelelő alternatív hozzáférési utat kínálnak, ha:

a) elektronikus úton korlátlan és teljes körű, közvetlen, ingyenes hozzáférést kínálnak az említett eszközökhöz és berendezésekhez a tájékoztató vagy hirdetmény IX. melléklet szerinti közzétételének vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás elküldésének időpontjától. A tájékoztató vagy hirdetmény, illetve a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás szövegében meg kell jelölni azt az internetcímet, amelyen az említett eszközök és berendezések elérhetők;

b) biztosítják, hogy azok az ajánlattevők, akik nem rendelkeznek hozzáféréssel az érintett eszközökhöz és berendezésekhez vagy a megadott határidőkön belül nem áll módjukban beszerezni azokat, feltéve, hogy a hozzáférés hiányáért nem az adott ajánlattevő okolható, ingyen rendelkezésre bocsátott ideiglenes kódok használata révén online részt vehessenek a közbeszerzési eljárásban; vagy

c) alternatív csatornát tartanak fenn az ajánlatok elektronikus benyújtása számára.

(6) Az V. mellékletben foglalt követelményeken kívül a következő szabályokat kell alkalmazni az ajánlatok elektronikus továbbítására és fogadására, valamint a részvételi jelentkezések elektronikus átvételére szolgáló eszközök és berendezések vonatkozásában:

a) az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásához szükséges leírásokra vonatkozó információkat - a titkosítást és a dátumbélyegzést is beleértve - az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani;

b) a tagállamoknak, illetve az érintett tagállam által létrehozott általános kereten belül eljáró közszolgáltató ajánlatkérőknek meg kell határozniuk az adott közbeszerzési eljárás különböző szakaszaiban az elektronikus kommunikációs eszközökkel szemben elvárt biztonsági szintet; az említett biztonsági szintnek arányosnak kell lennie a kapcsolódó kockázatokkal;

c) amennyiben a tagállamok, illetve az érintett tagállam által létrehozott általános kereten belül eljáró közszolgáltató ajánlatkérők úgy ítélik meg, hogy a kockázatoknak az e cikk b) pontjával összhangban megállapított mértéke miatt az 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 9 ) meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírásra van szükség, a közszolgáltató ajánlatkérők kötelesek elfogadni a minősített tanúsítvánnyal ellátott, fokozott biztonságú elektronikus aláírásokat, figyelembe véve, hogy az adott tanúsítványt olyan tanúsító szolgáltató állította-e ki, amely szerepel a 2009/767/EK bizottsági határozatban ( 10 ) meghatározott megbízható szolgáltatók listáján, függetlenül attól, hogy azokat biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozták-e létre vagy sem, a következő feltételek teljesülése esetén:

i. a közszolgáltató ajánlatkérő létrehozza a kívánt, fokozott biztonságú elektronikus aláírási formátumot a 2011/130/EU bizottsági határozatban ( 11 ) meghatározott formátumok alapján, és életbe kell léptetniük a szükséges intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy az említett formátumokat technikailag kezelni tudják; eltérő formátumú elektronikus aláírás használata esetén az elektronikus aláírásnak, illetve az elektronikus dokumentumhordozónak információkat kell tartalmaznia a meglévő validálási lehetőségekről, amelyeknek a tagállam felelősségi körébe kell tartozniuk. A validálási lehetőségeknek lehetővé kell tenniük a közszolgáltató ajánlatkérők számára, hogy online, díjmentesen, a nem anyanyelvi beszélők számára is érthető módon validálhassák a kapott elektronikus aláírást mint fokozott biztonságú, minősített tanúsítvánnyal ellátott elektronikus aláírást. A tagállamok a validálási szolgáltatóra vonatkozó információkat eljuttatják a Bizottságnak, amely az interneten közzéteszi a tagállamoktól kapott információkat;

ii. ha egy ajánlatot olyan minősített tanúsítvány segítségével írtak alá, amely szerepel a megbízható szolgáltatók listájában, a közszolgáltató ajánlatkérő nem alkalmazhat további olyan követelményeket, amelyek akadályozhatják az ajánlattevőket az említett aláírások használatában.

A közbeszerzési eljárás keretében használt azon dokumentumok tekintetében, amelyeket valamely tagállam illetékes hatósága vagy más kibocsátó szervezet ír alá, az illetékes kibocsátó hatóság vagy szervezet a 2011/130/EU határozat 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően meghatározhatja a fokozott biztonságú elektronikus aláírások kívánt formátumát. A kibocsátó hatóságnak vagy szervezetnek meg kell tennie azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ezeket a formátumokat technikailag kezelni tudja; ehhez az érintett dokumentumban meg kell adnia az aláírás feldolgozásához szükséges információkat. Ezeknek a dokumentumoknak az elektronikus aláírásban vagy az elektronikus dokumentum hordozóeszközében a validálási lehetőségekre vonatkozó információkat kell tartalmazniuk, amelyek segítségével lehetővé válik a kézhez vett elektronikus aláírás költségmentesen és a nem anyanyelvű beszélők számára is érthető módon történő online validálása.

(7) A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 103. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. mellékletben említett műszaki adatoknak és jellemzőknek a technikai fejlesztések miatti módosítására vonatkozóan.

A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 103. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdése második albekezdésének a)-d) pontjában meghatározott lista módosítására vonatkozóan, amennyiben a technológiai fejlődés miatt az elektronikus kommunikációs eszközök használatára vonatkozó kivételek fenntartása már nem helyénvaló, vagy kivételes esetben a technológiai fejlődés miatt új kivételek bevezetésére van szükség.

A technikai formátumok, valamint a feldolgozási és továbbítási szabványok interoperabilitásának biztosítása érdekében, különösen határokon átnyúló összefüggésben, a Bizottságot csak abban az esetben kell felhatalmazni, hogy a 103. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyes ilyen technikai standardok kötelező használatának előírására vonatkozóan - különösen az elektronikus benyújtás, az elektronikus katalógusok és az elektronikus hitelesítési eszközök tekintetében -, ha a technikai standardokat alapos tesztelésnek vetették alá és azok a gyakorlatban hasznosnak bizonyultak. A Bizottságnak bármely technikai standard kötelezővé tétele előtt az azzal járó költségeket is gondosan mérlegelnie kell, különös tekintettel a már létező e-beszerzési megoldásokhoz, például infrastruktúrák, eljárások és szoftverek kiigazításának költségeire.

41. cikk

Nómenklatúrák

(1) A közbeszerzéssel összefüggésben a nómenklatúrákra tett hivatkozások esetében mindenkor a 2195/2002/EK rendelettel elfogadott közös közbeszerzési szójegyzéket (CPV-t) kell alkalmazni.

(2) A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 103. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ezen irányelvben szereplő CPV-kódok kiigazítása céljából, a CPV-nómenklatúrában bekövetkezett változások átvezetése érdekében, feltéve, hogy ezek a módosítások nem járnak ezen irányelv hatályának módosításával.

42. cikk

Összeférhetetlenség

A tagállamok biztosítják, hogy az ajánlatkérő szervek megtegyék a megfelelő intézkedéseket a közbeszerzési eljárás folyamán felmerülő esetleges összeférhetetlenség hatékony megelőzése, megállapítása és orvoslása céljából, hogy ezáltal elkerülhető legyen a verseny torzulása, és minden gazdasági szereplővel szemben biztosítható legyen az egyenlő bánásmód.

Az összeférhetetlenség fogalmának ki kell terjednie legalább azokra az esetekre, amikor az ajánlatkérő szervnek vagy az ajánlatkérő szerv nevében eljáró közbeszerzési szolgáltatónak a közbeszerzési eljárás lefolytatásában részt vevő vagy annak eredményét befolyásolni képes alkalmazottai közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkeznek, amely úgy tekinthető, hogy a közbeszerzési eljárás tekintetében befolyásolja a pártatlanságukat és a függetlenségüket.

II. CÍM

A SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. FEJEZET

Eljárások

43. cikk

A közbeszerzésről szóló megállapodással és az egyéb nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos feltételek

Amennyiben vonatkozik rájuk a közbeszerzésről szóló megállapodás 3., 4. és 5. melléklete, valamint az Európai Uniónak szóló általános megjegyzések I. függeléke, továbbá vonatkoznak rájuk az Európai Uniót kötelező nemzetközi megállapodások, a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett közszolgáltató ajánlatkérők az említett megállapodások aláíróinak építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit nem részesíthetik kevésbé kedvező bánásmódban, mint az Európai Unió építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit.

44. cikk

Az eljárások megválasztása

(1) Az árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélése esetében a közszolgáltató ajánlatkérőnek az ezen irányelv rendelkezéseihez igazított eljárásokat kell alkalmaznia, feltéve, hogy a 47. cikk sérelme nélkül, ezen irányelvnek megfelelően eljárást megindító felhívást tettek közzé.

(2) A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők alkalmazhatják az ebben az irányelvben szabályozott nyílt, meghívásos, vagy felhívással induló tárgyalásos eljárást.

(3) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők alkalmazhatják az ebben az irányelvben szabályozott versenypárbeszédet és innovációs partnerséget.

(4) Az eljárást megindító felhívás az alábbi módok egyikén tehető meg:

a) a szerződés meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban való odaítélése esetén időszakos előzetes tájékoztató útján a 67. cikknek megfelelően;

b) minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény útján a 68. cikknek megfelelően, ha a szerződést meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, illetve versenypárbeszéd vagy innovációs partnerség keretében ítélik oda;

c) a 69. cikk szerinti, szerződési hirdetmény útján.

Az e bekezdés a) pontjában említett esetben azok a gazdasági szereplők, amelyek kinyilvánították érdeklődésüket az időszakos előzetes tájékoztató közzétételét követően, felhívást kapnak arra, hogy érdeklődésüket írásban is erősítsék meg a "szándék megerősítésére vonatkozó felhívás" segítségével a 74. cikknek megfelelően.

(5) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők az 50. cikkben kifejezetten megemlített különös esetekben és körülmények között alkalmazhatják a felhívás nélküli tárgyalásos eljárást. A tagállamok az említett eljárás alkalmazását kizárólag az 50. cikkben említett esetek vonatkozásában engedélyezhetik.

45. cikk

Nyílt eljárás

(1) A nyílt eljárásokban bármely érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet az eljárást megindító felhívás alapján.

Az ajánlatok beérkezésének minimális határideje a szerződési hirdetmény megküldésének napjától számított 35 nap.

Az ajánlathoz mellékelni kell a közszolgáltató ajánlatkérő által a minőségi kiválasztáshoz kért információkat.

(2) Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő olyan időszakos előzetes tájékoztatót tett közzé, amelyet nem az eljárást megindító felhívás eszközeként alkalmaztak, az ajánlatok beérkezésére vonatkozóan az e cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerint előírt minimális határidő 15 napra csökkenthető, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az időszakos előzetes tájékoztató a VI. melléklet A. részének I. szakaszában előírt adatok mellett a VI. melléklet A. részének II. szakaszában előírt valamennyi adatot tartalmazta, amennyiben ezek az utóbbi adatok a időszakos előzetes tájékoztató közzétételekor rendelkezésre álltak;

b) az időszakos előzetes tájékoztatót a hirdetmény elküldése előtt legalább 35 nappal és legfeljebb 12 hónappal közzétételre megküldték.

(3) Ha a közszolgáltató ajánlatkérők által megfelelően bizonyított sürgősségi helyzet miatt nem lehetséges az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított határidő betartása, a szerződési hirdetmény elküldésének időpontjától számított legalább 15 napos határidő is meghatározható.

(4) A közszolgáltató ajánlatkérő öt nappal csökkentheti az ajánlatok beérkezésére vonatkozóan az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében előírt határidőt, ha elfogadja, hogy az ajánlatokat a 40. cikk (4) bekezdése első albekezdésének, valamint a 40. cikk (5) és (6) bekezdésének megfelelően elektronikus úton is be lehessen nyújtani.

46. cikk

Meghívásos eljárás

(1) A meghívásos eljárások során az eljárást megindító felhívás alapján bármely gazdasági szereplő kérelmezheti a részvételét, a minőségi kiválasztáshoz szükséges, a közszolgáltató ajánlatkérő által előírt információk benyújtásával.

A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje általában a hirdetmény, vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás feladásától számított legalább 30 nap, és semmiképpen nem lehet 15 napnál kevesebb.

(2) Csak azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, amelyeket a rendelkezésre bocsátott információk értékelését követően a közszolgáltató ajánlatkérő meghívott. A közszolgáltató ajánlatkérő a 78. cikk (2) bekezdésének megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre.

Az ajánlatok beérkezésére nyitva álló határidő a közszolgáltató ajánlatkérő és a kiválasztott részvételre jelentkezők közötti kölcsönös megállapodás útján is megállapítható, feltéve, hogy minden kiválasztott részvételre jelentkező részére ugyanannyi idő áll rendelkezésre ajánlata elkészítésére és benyújtására.

Ha nem jön létre megállapodás az ajánlatok beérkezésének határidejéről, akkor a határidő az ajánlattételi felhívás elküldésének időpontjától számított legalább 10 nap.

47. cikk

Felhívással induló tárgyalásos eljárás

(1) A felhívással induló tárgyalásos eljárások során az eljárást megindító felhívás alapján bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét, a minőségi kiválasztáshoz szükséges, a közszolgáltató ajánlatkérő által előírt információk benyújtásával.

A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje általában a szerződési hirdetmény, illetve ha időszakos előzetes tájékoztatót alkalmaznak eljárást megindító felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás elküldésétől számított legalább 30 nap, és semmiképpen nem lehet 15 napnál kevesebb.

(2) Csak azok a gazdasági szereplők vehetnek részt a tárgyalásokon, amelyeket a rendelkezésre bocsátott információk értékelését követően a közszolgáltató ajánlatkérő meghívott. A közszolgáltató ajánlatkérő a 78. cikk (2) bekezdésének megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre.

Az ajánlatok beérkezésére nyitva álló határidő a közszolgáltató ajánlatkérő és a kiválasztott részvételre jelentkezők közötti kölcsönös megállapodás útján is meghatározható, feltéve, hogy mindegyiküknek ugyanannyi idő áll rendelkezésre ajánlata elkészítésére és benyújtására.

Ha nem jön létre megállapodás az ajánlatok beérkezésének határidejéről, akkor a határidő az ajánlattételi felhívás elküldésének időpontjától számított legalább 10 nap.

48. cikk

Versenypárbeszéd

(1) A versenypárbeszéd során a 44. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontja szerinti, eljárást megindító felhívás alapján bármely gazdasági szereplő kérelmezheti a részvételét, a minőségi kiválasztáshoz szükséges, a közszolgáltató ajánlatkérő által előírt információk benyújtásával.

A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje általában a szerződési hirdetmény, illetve ha időszakos előzetes tájékoztatót alkalmaznak eljárást megindító felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás elküldésétől számított legalább 30 nap, és semmiképpen nem lehet 15 napnál kevesebb.

Csak azok a gazdasági szereplők vehetnek részt a párbeszédben, amelyeket a rendelkezésre bocsátott információk értékelését követően a közszolgáltató ajánlatkérő meghívott. A közszolgáltató ajánlatkérő a 78. cikk (2) bekezdésének megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, amelyeket meghív az eljárásban való részvételre. A szerződés odaítélése kizárólag a legjobb árérték-arányú ajánlat szempontja alapján végezhető, a 82. cikk (2) bekezdésével összhangban.

(2) A közszolgáltató ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban és/vagy egy ismertetőben kell megfogalmaznia az igényeit és követelményeit. Ezzel egyidejűleg ugyanezekben a dokumentumokban köteles a kiválasztott odaítélési szempontokat is megnevezni és meghatározni, továbbá indikatív határidőket megadni.

(3) A közszolgáltató ajánlatkérőnek a 76-81. cikk vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kiválasztott résztvevőkkel párbeszédet kell kezdenie, amellyel célja az, hogy megtalálja és meghatározza azokat az eszközöket, amelyek a leginkább alkalmasak igényei kielégítésére. E párbeszéd folyamán a közszolgáltató ajánlatkérő a közbeszerzés minden aspektusát megvitathatja a kiválasztott résztvevőkkel.

A párbeszéd során a közszolgáltató ajánlatkérőnek minden résztvevővel szemben biztosítania kell az egyenlő bánásmódot. Ezért nem adhat megkülönböztető módon olyan tájékoztatást, amely egyes résztvevőket másokkal szemben előnyhöz juttathat.

A 39. cikknek megfelelően a közszolgáltató ajánlatkérő a párbeszédben részt vevő jelentkező vagy ajánlattevő által javasolt megoldást vagy az általa közölt egyéb bizalmas információt annak beleegyezése nélkül nem közölheti a többi résztvevővel. A beleegyezés nem adható meg általános mentesség formájában, hanem azt a konkrét információ tervezett közlésére vonatkozóan kell megadni.

(4) A versenypárbeszéd egymást követő szakaszokban is lefolytatható annak érdekében, hogy az eljárást megindító felhívásban vagy az ismertetőben meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a párbeszéd folyamán megvitatandó megoldások számát. A közszolgáltató ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban vagy az ismertetőben jeleznie kell, hogy igénybe fogja-e venni az említett lehetőséget.

(5) A közszolgáltató ajánlatkérőnek addig kell folytatnia a párbeszédet, amíg meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) az igényei kielégítésére alkalmas(ak).

(6) Miután bejelentette, hogy a párbeszéd lezárult, és erről tájékoztatta a fennmaradó résztvevőket, a közszolgáltató ajánlatkérőnek fel kell kérnie őket, hogy a párbeszéd folyamán ismertetett és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.

A közszolgáltató ajánlatkérő kérésére ezek az ajánlatok pontosíthatók, részletezhetők és finomíthatók. Azonban az ajánlatok pontosítása, részletezése és finomítása, illetve a kiegészítő tájékoztatás nem változtathatja meg az ajánlat vagy a közbeszerzés lényeges aspektusait, ideértve az eljárást megindító felhívásban vagy az ismertetőben szereplő igényeket és követelményeket, amennyiben ezen aspektusok, igények és követelmények módosulása a verseny torzulását eredményezheti vagy megkülönböztető hatással járhat.

(7) A közszolgáltató ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban vagy az ismertetőben megállapított odaítélési szempontok alapján kell értékelnie a beérkezett ajánlatokat.

A közszolgáltató ajánlatkérő kérésére azzal az ajánlattevővel, amely a 82. cikk (2) bekezdése alapján a legjobb árérték-arányú ajánlatot nyújtotta be, tárgyalásokat lehet folytatni, ennek keretében a szerződés feltételeinek véglegesítésével megerősítve az ajánlatban szereplő pénzügyi kötelezettségeket vagy más feltételeket, feltéve, hogy ez nem jár olyan hatással, amely módosítja az ajánlat vagy a közbeszerzés lényeges elemeit, ideértve a szerződési hirdetményben vagy az ismertetőben meghatározott igényeket és követelményeket, valamint nem fenyeget a verseny torzításával, illetve diszkrimináció okozásával.

(8) A közszolgáltató ajánlatkérő rendelkezhet a versenypárbeszédben részt vevőknek fizetendő díjakról vagy juttatásokról.

49. cikk

Innovációs partnerség

(1) Az innovációs partnerség során a 44. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontja szerinti, eljárást megindító felhívás alapján bármely gazdasági szereplő kérelmezheti a részvételét, a minőségi kiválasztáshoz szükséges, a közszolgáltató ajánlatkérő által előírt információk benyújtásával.

A közszolgáltató ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokban meg kell határoznia, hogy igénye olyan innovatív termékre, szolgáltatásra vagy innovatív építési beruházásra irányul, amely a piacon nem áll rendelkezésre. Meg kell jelölnie továbbá, hogy az ismertetésnek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket valamennyi ajánlattevőnek teljesítenie kell. Az erre vonatkozó tájékoztatásnak kellően pontosnak kell lennie ahhoz, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák az igényelt megoldás jellegét és hatókörét, valamint eldönthessék, hogy kérelmezik-e részvételüket az eljárásban.

A közszolgáltató ajánlatkérő dönthet úgy, hogy az innovációs partnerséget egy vagy több, külön kutatási és fejlesztési tevékenységeket folytató partnerrel hozza létre.

A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje általában a szerződési hirdetmény elküldésétől számított legalább 30 nap, és semmiképpen nem lehet 15 napnál kevesebb. Csak azok a gazdasági szereplők vehetnek részt az eljárásban, amelyeket a benyújtott információk értékelését követően a közszolgáltató ajánlatkérő meghívott. A közszolgáltató ajánlatkérő a 78. cikk (2) bekezdésében szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre. A szerződés odaítélése a 82. cikk (2) bekezdésének megfelelően kizárólag a legjobb árérték-arányú ajánlat szempontja alapján végezhető.

(2) Az innovációs partnerség célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő beszerzése, feltéve, hogy azok megfelelnek a közszolgáltató ajánlatkérők és a résztvevők által egymás közt megállapított teljesítményszinteknek és költségeknek.

Az innovációs partnerségnek a kutatási és innovációs folyamat lépései szerint egymást követő szakaszokból kell felépülnie, amelyek magukban foglalhatják a termékek előállítását, a szolgáltatások nyújtását és az építési beruházások megvalósítását is. Az innovációs partnerségnek meg kell határoznia a partnerek által elérendő közbenső célokat, és rendelkeznie kell a díjazás megfelelő részletekben történő kifizetéséről is.

A közszolgáltató ajánlatkérő e célok alapján minden szakasz lezárulását követően dönthet a partnerség megszüntetéséről vagy - amennyiben az innovációs partnerséget több partnerrel hozta létre - a partnerek számának csökkentéséről egyéni szerződések felmondása révén, amennyiben a közbeszerzési dokumentumokban jelezte az említett lehetőségeket, és azok igénybevételének a feltételeit is.

(3) Ha e cikk másként nem rendelkezik, a közszolgáltató ajánlatkérőknek tárgyalniuk kell az ajánlattevőkkel az általuk benyújtott előzetes és - a végső kivételével - minden későbbi ajánlatról azok tartalmának fejlesztése érdekében.

A minimumkövetelmények és az odaítélési szempontok nem képezhetik tárgyalások tárgyát.

(4) A tárgyalások során a közszolgáltató ajánlatkérőnek minden ajánlattevővel szemben biztosítania kell az egyenlő bánásmódot. Ezért nem adhat megkülönböztető módon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttathat. A közszolgáltató ajánlatkérőnek írásban értesítenie kell minden olyan ajánlattevőt, amelyet nem zártak ki az (5) bekezdésnek megfelelően, minden olyan módosításról, amely a műszaki leírásnak vagy más közbeszerzési dokumentumnak a minimumkövetelményeket meghatározó részein kívüli részeit érinti. A módosításokat követően a közszolgáltató ajánlatkérőknek elegendő időt kell biztosítaniuk arra, hogy az ajánlattevők adott esetben módosíthassák ajánlataikat, illetve benyújthassák módosított ajánlataikat.

A 39. cikknek megfelelően a közszolgáltató ajánlatkérő a tárgyalásokban részt vevő jelentkező vagy ajánlattevő által javasolt megoldást vagy az általa közölt egyéb bizalmas információt annak beleegyezése nélkül nem közölheti a többi résztvevővel. A beleegyezés nem adható meg általános mentesség formájában, hanem azt a konkrét információ tervezett közlésére vonatkozóan kell megadni.

(5) Az innovációs partnerségi eljárások során folyó tárgyalások egymást követő szakaszokban is lefolytathatók annak érdekében, hogy a szerződési hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a megvitatandó ajánlatok számát. A közszolgáltató ajánlatkérő köteles feltüntetni a szerződési hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban, hogy élni fog-e ezzel a lehetőséggel.

(6) A részvételre jelentkezők kiválasztása során a közszolgáltató ajánlatkérőnek különösen a jelentkezőknek a kutatás és a fejlesztés, valamint az innovatív megoldások kifejlesztése és megvalósítása terén meglévő kapacitásával kapcsolatos kritériumokat kell alkalmaznia.

Csak azok a gazdasági szereplők nyújthatnak be az ajánlatkérő szerv által meghatározott - a létező megoldásokkal nem megoldható - igények teljesítésére irányuló kutatási és fejlesztési projektet, amelyeket a kért információk értékelését követően a közszolgáltató ajánlatkérő meghívott.

A közszolgáltató ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie, hogy milyen szabályokat kell alkalmazni a szellemitulajdon-jogokra vonatkozóan. Több partnerrel létrehozott innovációs partnerség esetében a 39. cikknek megfelelően a közszolgáltató ajánlatkérő a partnerségben részt vevő jelentkező vagy ajánlattevő által javasolt megoldást vagy az általa közölt egyéb bizalmas információt az adott partner beleegyezése nélkül nem közölheti a többi résztvevővel. A beleegyezés nem adható meg általános mentesség formájában, hanem azt a konkrét információ tervezett közlésére vonatkozóan kell megadni.

(7) A közszolgáltató ajánlatkérőnek biztosítania kell, hogy a partnerség felépítése, különösen a különböző szakaszok tartama és értéke tükrözze a javasolt megoldás innovatív jellegének mértékét és azt, hogy a piacon még nem elérhető innovatív megoldás kifejlesztéséhez milyen kutatási és innovációs tevékenységek sorozatára van szükség. A beszerzett áruk, szolgáltatások és építési beruházások becsült értékének arányban kell állnia a kifejlesztésükhöz szükséges beruházás értékével.

50. cikk

Felhívás nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása

A közszolgáltató ajánlatkérők felhívás nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhatnak a következő esetekben:

a) az előzetes felhívást követően nem került benyújtásra ajánlat vagy megfelelő ajánlat, részvételi jelentkezés vagy megfelelő részvételi jelentkezés, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen.

Az ajánlat akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha nem releváns a szerződés szempontjából, mivel jelentős változtatások nélkül nyilvánvalóan nem képes teljesíteni a közszolgáltató ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott igényeit és követelményeit. A részvételi jelentkezés akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha az érintett gazdasági szereplőt a 78. cikk (1) bekezdése vagy a 80. cikk (1) bekezdése alapján ki kell vagy ki lehet zárni, vagy nem felel meg a közszolgáltató ajánlatkérő által z 78. vagy a 80. cikk alapján meghatározott kiválasztási szempontoknak;

b) a szerződés kizárólag kutatás, kísérlet, tanulmány vagy fejlesztés célját szolgálja, és nem nyereségszerzésre vagy a kutatási és fejlesztési költségek fedezésére irányul, és az ilyen szerződés odaítélése nem sérti azoknak a későbbi szerződések a versenytárgyalás alapján történő odaítélését, amelyek többek között ezeket a célokat szolgálják;

c) az építési beruházást, árubeszerzést vagy szolgáltatásnyújtást csak egy konkrét gazdasági szereplő képes teljesíteni a következő okok valamelyike miatt:

i. a közbeszerzés célja egyedülálló művészeti alkotás vagy művészi előadás létrehozása vagy megvásárlása;

ii. technikai okok miatt nem alakult ki verseny;

iii. kizárólagos jogok, többek között a szellemitulajdon-jogok védelme.

Az ii. és az iii. alpontban foglalt kivételek csak akkor alkalmazandók, ha nem létezik ésszerű alternatíva vagy helyettesítési lehetőség, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy mesterségesen leszűkítették a közbeszerzés paramétereit;

d) feltétlenül szükséges, mivel a közszolgáltató ajánlatkérő által előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos és a felhívással induló tárgyalásos eljárás határideje nem tartható be. A rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények semmiképpen nem lehetnek a közszolgáltató ajánlatkérőnek betudhatók;

e) az eredeti szállító által végzett olyan kiegészítő szállításokról van szó, amelyek célja vagy az áruk, illetve felszerelések részleges pótlása, vagy a meglévő áruk, illetve felszerelések kibővítése, amennyiben a szállító megváltozása esetén az ajánlatkérő arra kényszerülne, hogy olyan, eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező árut szerezzen be, amely inkompatibilitást, illetve az üzemeltetésben és a karbantartásban aránytalan műszaki nehézségeket eredményezne;

f) olyan új építési munkákról, illetve szolgáltatásokról van szó, amelyek az attól a szerződő féltől megrendelt munkák megismétléséből állnak, amelynek ugyanaz a közszolgáltató ajánlatkérő már odaítélt egy korábbi szerződést, feltéve, hogy ezek az építési munkák, illetve szolgáltatások megfelelnek egy olyan alapprojektnek, amelyre az első szerződést a 44. cikk (1) bekezdése szerinti eljárást követően odaítélték.

Az alapprojektnek utalnia kell a lehetséges további építési beruházások vagy szolgáltatások terjedelmére, és azokra a feltételekre, amelyek szerint azokat oda fogják ítélni. Amint az első projektre ajánlati felhívást tettek közzé, közölni kell, hogy ezen eljárás alkalmazására sor kerülhet, és a közszolgáltató ajánlatkérőnek a 15. cikk és a 16. cikk alkalmazásakor figyelembe kell vennie a későbbi építési beruházások vagy szolgáltatások becsült összköltségét;

g) árutőzsdén jegyzett és vásárolt áruk esetében;

h) előnyös vásárlások, amennyiben az árubeszerzésnél alkalom nyílik egy nagyon rövid ideig fennálló, különösen előnyös lehetőség kihasználására, amelynél az ár a rendes piaci áraknál lényegesen alacsonyabb;

i) akár az üzleti tevékenységét végleg beszüntető szállítótól, akár egy fizetésképtelenné vált vállalkozás felszámolójától - csődeljárás, felszámolási eljárás vagy csődegyezség keretében, vagy a nemzeti törvények vagy rendeletek szerinti más, hasonló eljárás keretében - áruk vagy szolgáltatások különösen előnyös feltételek mellett történő beszerzése;

j) amennyiben az adott szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést az ezen irányelvnek megfelelően szervezett tervpályázatot követően ítélik oda, és azt a tervpályázatban meghatározott szabályok értelmében a tervpályázat nyertesével vagy egyik nyertesével kell megkötni.

II. FEJEZET

Az elektronikus és az összetett beszerzés technikái és eszközei

51. cikk

Keretmegállapodások

(1) A közszolgáltató ajánlatkérők keretmegállapodásokat köthetnek, amennyiben alkalmazzák az ezen irányelvben előírt eljárásokat.

A keretmegállapodás egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött megállapodás, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és - szükség szerint - az előirányzott mennyiségekre vonatkozóan.

A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a nyolc évet, kivéve a kellően - különösen a keretmegállapodás tárgyával - indokolt kivételes eseteket.

(2) A keretmegállapodáson alapuló szerződéseket objektív feltételek és szabályok alapján kell odaítélni, ezek közé tartozhat a verseny újbóli megindítása is a megkötött keretmegállapodásban részes fél gazdasági szereplők között. Ezeket a feltételeket és szabályokat a keretmegállapodáshoz kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban meg kell határozni.

Az első albekezdésben említett objektív feltételeknek és szabályoknak biztosítaniuk kell a keretmegállapodásban részes fél gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmódot. Amennyiben sor kerülhet az eljárás újbóli megindítására, a közszolgáltató ajánlatkérőknek elegendően hosszú határidőket kell meghatározniuk ahhoz, hogy az ajánlattevőknek minden egyes kiírás esetében elegendő idejük legyen az ajánlatuk benyújtására, és az egyes szerződéseket azoknak az ajánlattevőknek kell odaítélni, amelyek a keretmegállapodás kiírási feltételeiben meghatározott odaítélési szempontok alapján a legjobb ajánlatot tették.

A közszolgáltató ajánlatkérő nem élhet vissza a keretmegállapodással a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából.

52. cikk

Dinamikus beszerzési rendszerek

(1) A közszolgáltató ajánlatkérők azon gyakori beszerzések lebonyolítására, amelyek jellemzői - a piacon általában rendelkezésre álló formában - megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, dinamikus beszerzési rendszert használhatnak. A dinamikus beszerzési rendszert teljes mértékben elektronikus folyamatként kell működtetni, és annak a beszerzési rendszer teljes fennállása alatt nyitva kell állnia bármely olyan gazdasági szereplő előtt, aki, illetve amely megfelel a kiválasztási szempontoknak. A rendszert fel lehet osztani termék-, építési beruházás vagy szolgáltatáskategóriákra, amelyeket az adott kategóriában végrehajtandó közbeszerzés jellemzői alapján objektív módon kell meghatározni. A jellemzők többek között vonatkozhatnak a rendszer alapján végzett konkrét közbeszerzések legnagyobb megengedett méretére, vagy arra a konkrét földrajzi területre, ahol az e közbeszerzések eredményeként kötött szerződések teljesítésére sor fog kerülni.

(2) A közbeszerzés dinamikus beszerzési rendszerben történő lefolytatása érdekében a közszolgáltató ajánlatkérőnek a meghívásos eljárás szabályait kell követnie. A kiválasztási szempontoknak megfelelő összes részvételre jelentkezőt fel kell venni a rendszerbe, és a rendszerbe felvehető részvételre jelentkezők száma nem korlátozható a 78. cikk (2) bekezdésének megfelelően. Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő a rendszert e cikk (1) bekezdésének megfelelően termék-, építési beruházás vagy szolgáltatáskategóriákra bontotta, minden egyes kategória tekintetében meg kell határoznia az alkalmazandó kiválasztási szempontokat.

A 46. cikkben foglaltak ellenére a következő határidőket kell alkalmazni:

a) A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje általában a szerződési hirdetmény, illetve ha időszakos előzetes tájékoztatót alkalmaznak eljárást megindító felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás elküldésétől számított legalább 30 nap, és semmiképpen nem lehet 15 napnál kevesebb. A részvételi jelentkezések tekintetében nem határozhatók meg további beérkezési határidők, miután a dinamikus beszerzési rendszer keretében az első konkrét közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívást elküldték;

b) az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlattételi felhívás elküldésétől számított legalább 10 nap. A 46. cikk (2) bekezdésének második és harmadik albekezdését alkalmazni kell.

(3) A dinamikus beszerzési rendszerrel összefüggő minden kommunikációt elektronikus úton kell végezni, a 40. cikk (1),(3), (5) és (6) bekezdésének megfelelően.

(4) A szerződés dinamikus beszerzési rendszer alapján történő odaítélése céljából a közszolgáltató ajánlatkérőnek:

a) eljárást megindító felhívást kell közzétennie, amelyben egyértelműen közölnie kell, hogy dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz;

b) a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie legalább az előirányzott beszerzések jellegét és becsült mennyiségét, továbbá a dinamikus beszerzési rendszerrel, többek között annak működésmódjával, a használt elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt;

c) fel kell tüntetnie a termékek, építési beruházások vagy szolgáltatások esetleges kategóriákba sorolását, és meg kell adnia az ezek meghatározásának alapjául szolgáló jellemzőket;

d) a 73. cikknek megfelelően korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kell biztosítania a közbeszerzési dokumentumokhoz a rendszer érvényességének teljes idejére.

(5) A közszolgáltató ajánlatkérőnek a dinamikus beszerzési rendszer működésének teljes időtartama alatt biztosítania kell minden gazdasági szereplő számára annak lehetőségét, hogy a (2) bekezdésben említett feltételek mellett részvételre jelentkezzen a rendszerbe. A közszolgáltató ajánlatkérőnek a kérelmek kiválasztási szempontok szerinti értékelését a kérelmek beérkezésétől számított 10 munkanapon belül kell véglegesítenie. A határidőt indokolt esetben 15 munkanapra lehet hosszabbítani, különösen akkor, ha további dokumentumok vizsgálata válik szükségessé, vagy ha egyéb módon ellenőrizni kell, hogy a kiválasztási szempontok teljesültek-e.

Az első albekezdés ellenére mindaddig, amíg a dinamikus beszerzési rendszer keretében az első konkrét közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívást el nem küldték, a közszolgáltató ajánlatkérők meghosszabbíthatják az odaítélési időszakot, feltéve, hogy a meghosszabbított odaítélési időszak alatt nem tesznek közzé ajánlattételi felhívást. A közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetniük azon meghosszabbított időszak hosszát, amellyel élni kívánnak.

A közszolgáltató ajánlatkérőnek a lehető legrövidebb időn belül értesítenie kell az érintett gazdasági szereplőt arról, hogy felvették-e a dinamikus beszerzési rendszerbe.

(6) A közszolgáltató ajánlatkérőnek a 74. cikknek megfelelően a rendszerbe felvett minden résztvevőt fel kell hívnia arra, hogy a dinamikus beszerzési rendszer keretében történő minden egyes közbeszerzés tekintetében nyújtson be ajánlatot. Ha a dinamikus beszerzési rendszert építésiberuházás-, termék- vagy szolgáltatáskategóriákra bontották, a közszolgáltató ajánlatkérőnek az adott közbeszerzésnek megfelelő kategóriába felvett minden résztvevőt fel kell kérnie ajánlat benyújtására.

A közszolgáltató ajánlatkérők annak az ajánlattevőnek ítélik oda a szerződést, amely a dinamikus beszerzési rendszerről szóló szerződési hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, illetve - abban az esetben, ha eljárást megindító felhívásként a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak - az ajánlattételi felhívásban megállapított odaítélési szempontok alapján a legjobb ajánlatott tette. E szempontokat adott esetben az ajánlattételi felhívásban pontosítani lehet.

(7) A 80. cikkel összhangban a 2014/24/EU irányelv szerinti kizárási vagy kiválasztási kritériumokat alkalmazó közszolgáltató ajánlatkérő a dinamikus beszerzési rendszer fennállása alatt bármikor előírhatja a rendszerbe felvett részvételre jelentkezők számára, hogy az erre irányuló kérés megküldésének időpontjától számított öt munkanapon belül nyújtsák be az említett irányelv 59. cikkének (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozat megújított és naprakésszé tett változatát.

Az említett 59. cikk (2)-(4) bekezdését a dinamikus beszerzési rendszer teljes fennállása alatt alkalmazni kell.

(8) A közszolgáltató ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban jeleznie kell a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartamát. A közszolgáltató ajánlatkérőknek a fennállás időtartamában bekövetkezett minden változásról tájékoztatniuk kell a Bizottságot a következő formanyomtatványok felhasználásával:

a) ha a fennállás időtartama a rendszer megszüntetése nélkül módosul, a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó eljárást megindító felhíváshoz eredetileg használt formanyomtatvány;

b) ha a rendszer megszűnik, a szerződés odaítéléséről szóló, a 70. cikkben említett tájékoztató.

(9) Az érdekelt, illetve a dinamikus beszerzési rendszerben részt vevő gazdasági szereplők terhére sem a dinamikus beszerzési rendszer fennállása előtt, sem az alatt, semmilyen díj nem számolható fel.

53. cikk

Elektronikus árlejtés

(1) A közszolgáltató ajánlatkérők elektronikus árlejtést is alkalmazhatnak, amelyben új - egyre csökkentett - árakat és/vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket kínálnak.

E célból a közszolgáltató ajánlatkérőknek az elektronikus árlejtést ismétlődő elektronikus folyamatként kell kialakítaniuk, amely az ajánlatok első teljes körű értékelése után indul el, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.

Egyes szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések és egyes építési beruházásra irányuló szerződések tárgya szellemi alkotómunka, így például építmények megtervezése, így azokat nem lehetséges automatikus értékelési módszerek alkalmazásával rangsorolni, ezért az ilyen közbeszerzések nem képezhetik elektronikus árlejtések tárgyát.

(2) A nyílt, vagy a meghívásos és a felhívással induló tárgyalásos eljárásban a közszolgáltató ajánlatkérő dönthet úgy, hogy a szerződés odaítélését elektronikus árlejtés előzze meg, amennyiben a közbeszerzési dokumentumok tartalma - különösen a műszaki leírás - pontosan meghatározhatók.

Ugyanilyen körülmények között az elektronikus árlejtés megtartható az 51. cikk (2) bekezdése szerinti keretmegállapodás felei közötti eljárás újbóli megindítása esetén is, valamint az 52. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszer keretében odaítélendő szerződések esetében az eljárás újbóli megindítása esetén is.

(3) Az elektronikus árlejtésnek a következő ajánlati elemek valamelyikén kell alapulnia:

a) kizárólag az árak, amennyiben a szerződés odaítélése kizárólag az ár alapján történik;

b) az árak és/vagy a közbeszerzési dokumentumokban feltüntetett ajánlati összetevők új értékei, amennyiben - költséghatékonysági megközelítést alkalmazva - a legjobb ár- minőség arányt képviselő vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatnak ítélik oda a szerződést.

(4) Az elektronikus árlejtés tartása mellett döntő közszolgáltató ajánlatkérőnek e tényt fel kell tüntetnie a szerződési hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, vagy, amennyiben a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak eljárást megindító felhívásként, az ajánlattételi felhívásban. A közbeszerzési dokumentumoknak tartalmazniuk kell legalább a VII. mellékletben foglalt információkat.

(5) A közszolgáltató ajánlatkérőnek, mielőtt elektronikus árlejtést tartana, a meghatározott odaítélési szempontnak vagy szempontoknak és az azok tekintetében rögzített súlyozásnak megfelelően el kell végeznie az ajánlatok teljes körű első értékelését.

Egy ajánlat akkor tekintendő érvényesnek, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, akit vagy amelyet nem zártak ki az 78. cikk (1) bekezdése vagy a 80. cikk (1) bekezdése alapján, aki vagy amely megfelel a 78. és a 80. cikk értelmében meghatározott kiválasztási szempontoknak, és akinek vagy amelynek az ajánlata összhangban áll a műszaki leírással anélkül, hogy szabálytalan vagy érvénytelen lenne, vagy nem megfelelő lenne.

Szabálytalannak kell tekinteni különösen azokat az ajánlatokat, amelyek nem felelnek meg a közbeszerzési dokumentumoknak, amelyek késve érkeztek, ahol bizonyított az összejátszás vagy a korrupció, vagy amelyekben az árat az ajánlatkérő szervek kirívóan alacsony összegűnek találták. Elfogadhatatlannak kell tekinteni különösen azokat az ajánlatokat, amelyeket a szükséges képesítéssel nem rendelkező ajánlattevők nyújtottak be, valamint amelyeknek az értéke meghaladja az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési eljárás megindítása előtt meghatározott és dokumentált költségvetését.

Az ajánlat akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha nem releváns a szerződés szempontjából, mivel jelentős változtatások nélkül nyilvánvalóan nem képes teljesíteni a közszolgáltató ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott igényeit és követelményeit. A részvételi jelentkezés akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha az érintett gazdasági szereplőt a 78. cikk (1) bekezdése vagy a 80. cikk (1) bekezdése alapján ki kell, vagy ki lehet zárni, vagy nem felel meg a közszolgáltató ajánlatkérő által a 78. vagy a 80. cikk alapján meghatározott kiválasztási szempontoknak.

Minden, elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy vegyen részt az elektronikus árlejtésen, a felhívásban szereplő utasítások szerinti összeköttetés felhasználásával, a megjelölt időpontban. Az elektronikus árlejtés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árlejtés legkorábban a felhívások feladása után két munkanappal kezdődhet meg.

(6) A felhíváshoz csatolni kell az érintett ajánlattevő ajánlata tekintetében a 82. cikk (5) bekezdésének első albekezdésében meghatározott súlyozásnak megfelelően végzett teljes körű értékelés eredményét.

A felhívásnak azt az elektronikus árlejtés során alkalmazandó matematikai képletet is tartalmaznia kell, amely a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához szükséges. Azt az esetet kivéve, ha a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kizárólag az ár alapján választják ki, a képletnek tartalmaznia kell az összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak az eljárást megindító felhívásként alkalmazott tájékoztatóban vagy más közbeszerzési dokumentumban szereplő súlyozását. E célból bármely értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni.

Amennyiben többváltozatú ajánlatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell meghatározni.

(7) A közszolgáltató ajánlatkérőnek az elektronikus árlejtés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul annyi információval kell ellátnia, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. A közszolgáltató ajánlatkérő a benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó egyéb információt is közölhet, feltéve, hogy ennek lehetősége szerepel a leírásban. Bármikor bejelentheti az árlejtés bármely konkrét szakaszában résztvevők számát is. Az elektronikus árlejtés egyik szakaszában sem fedheti fel azonban az ajánlattevők kilétét.

(8) A közszolgáltató ajánlatkérőnek az elektronikus árlejtést a következő variációk közül egy vagy több módszert alkalmazva kell lezárnia:

a) az előre megadott napon és időpontban;

b) ha nem kap több olyan új árat vagy új értéket, amely megfelelne a minimális eltérésre vonatkozó követelményeknek, feltéve, hogy korábban feltüntette, hogy mennyi idő telhet el az utolsó ajánlat beérkezése után az elektronikus árlejtés lezárásáig; vagy

c) ha az előzetesen megállapított árlejtési szakaszok befejeződtek.

Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő az elektronikus árlejtést ezen albekezdés c) pontjának megfelelően - esetleg azt a b) pontjában megállapított szabályokkal együttesen alkalmazva - szándékozik lezárni, az árlejtésben való részvételre vonatkozó felhívásban fel kell tüntetnie minden egyes árlejtési szakasz ütemtervét.

(9) Az elektronikus árlejtés lezárása után a közszolgáltató ajánlatkérőnek a szerződés a 82. cikkel összhangban, az elektronikus árlejtés eredményei alapján kell odaítélnie.

54. cikk

Elektronikus katalógusok

(1) Ha a közszolgáltató ajánlatkérő előírja, hogy elektronikus kommunikációs utat kell alkalmazni, akkor előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtása elektronikus katalógus formájában történjen, illetve, hogy elektronikus katalógust kelljen csatolni az ajánlathoz.

A tagállamok a közbeszerzések bizonyos fajtái esetében kötelezővé tehetik az elektronikus katalógusok használatát.

Az elektronikus katalógus formájában benyújtott ajánlatokhoz az ajánlatot kiegészítő egyéb dokumentumok mellékelhetők.

(2) Az elektronikus katalógusokat a részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek egy konkrét közbeszerzési eljárásban való részvétel céljából kell létrehozniuk, az ajánlatkérő által megállapított műszaki leírásnak és formátumnak megfelelően.

Ezenkívül az elektronikus katalógusoknak meg kell felelniük az elektronikus kommunikációs eszközökre vonatkozó követelményeknek, valamint a közszolgáltató ajánlatkérő által a 40. cikkel összhangban meghatározott további előírásoknak is.

(3) Amennyiben az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, illetve az ilyen benyújtást elfogadják, a közszolgáltató ajánlatkérők kötelesek:

a) közölni ezt a szerződési hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, illetve, ha minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak eljárást megindító felhívásként, az ajánlattételi vagy tárgyalási felhívásban;

b) a közbeszerzési dokumentumokban feltüntetni a 40. cikk (6) bekezdése szerinti, az elektronikus katalógus formátumával, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt.

(4) Ha az ajánlatok elektronikus formában történő benyújtását követően egynél több gazdasági szereplővel kerül sor keretmegállapodás megkötésére, akkor a közszolgáltató ajánlatkérők rendelkezhetnek úgy, hogy az eljárás egyes konkrét szerződések tekintetében való újbóli megindítása a frissített katalógusok alapján menjen végbe. Ilyen esetben a közszolgáltató ajánlatkérőknek az alábbi módszerek egyikét kell alkalmazniuk:

a) fel kell hívniuk az ajánlattevőket, hogy a szóban forgó konkrét szerződés követelményeihez igazítva ismételten nyújtsák be elektronikus katalógusaikat; vagy

b) értesíteniük kell az ajánlattevőket, hogy a már benyújtott elektronikus katalógusokból szándékoznak összegyűjteni azokat az információkat, amelyek az adott közbeszerzéshez igazított ajánlatok létrehozásához szükségesek; feltéve, hogy e módszer alkalmazását bejelentették a keretmegállapodással kapcsolatos közbeszerzési dokumentumokban.

(5) Ha a közszolgáltató ajánlatkérők a (4) bekezdés b) pontjának megfelelően konkrét szerződések tekintetében újból megindítják az eljárást, értesíteniük kell az ajánlattevőket arról az időpontról, amikor az adott szerződés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükséges információk összegyűjtését tervezik, és lehetőséget kell adniuk az ajánlattevők számára az információgyűjtés elutasítására.

A közszolgáltató ajánlatkérőknek megfelelő időt kell hagyniuk az értesítés és a tényleges információgyűjtés között.

A szerződés odaítélése előtt a közszolgáltató ajánlatkérőknek át kell adniuk az összegyűjtött információkat az érintett ajánlattevőnek, hogy lehetőséget adjanak neki annak megerősítésére, hogy az így létrehozott ajánlat nem tartalmaz lényegi hibákat, vagy kifogása jelzésére, amennyiben lényegi hibát észlel.

(6) A közszolgáltató ajánlatkérők odaítélhetnek szerződést dinamikus beszerzési rendszer keretében előírva, hogy a konkrét szerződésekre vonatkozó ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani.

A közszolgáltató ajánlatkérők a (4) bekezdés b) pontjának és az (5) bekezdésnek megfelelően is odaítélhetnek szerződést dinamikus beszerzési rendszer keretében, amennyiben a dinamikus beszerzési rendszerben való részvétel iránti kérelmet a közszolgáltató ajánlatkérő által megállapított műszaki leírásnak és formátumnak megfelelő elektronikus katalógus egészíti ki. A katalógust a részvételre jelentkezőknek utólag kell kitölteniük, akkor, amikor tájékoztatják őket a közszolgáltató ajánlatkérő azzal kapcsolatos szándékáról, hogy a (4) bekezdés b) pontjában foglalt eljárás útján alakít ki ajánlatokat.

55. cikk

Központosított beszerzési tevékenységek és központi beszerző szervek

(1) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők beszerezhetnek árukat és/vagy szolgáltatásokat valamely, a 2. cikk 10. pontjának a) alpontjában említett központosított beszerzési tevékenységet végző központi beszerző szervtől.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy is, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők beszerezhetnek építési beruházásokat, árukat és szolgáltatásokat a központi beszerző szervek által odaítélt szerződések, valamely központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszerek vagy valamely, a 2. cikk 10. pontjának b) alpontjában említett központosított beszerzési tevékenységet végző központi beszerző szerv által megkötött keretmegállapodás felhasználásával is. Ha egy adott központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszert más ajánlatkérők is igénybe vehetnek, azt a dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni.

Az első és második albekezdést illetően a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy egyes közbeszerzéseket központi beszerző szerveken vagy egy vagy több meghatározott központi beszerző szerven keresztül kell lebonyolítani.

(2) A közszolgáltató ajánlatkérő teljesíti az ezen irányelv szerinti kötelezettségeit, amikor valamely, a 2. cikk 10. pontjának a) alpontjában említett központosított beszerzési tevékenységet végző központi beszerző szervtől szerez be árukat vagy szolgáltatásokat.

Továbbá, a közszolgáltató ajánlatkérő akkor is teljesíti az ezen irányelv szerinti kötelezettségeit, amikor központi beszerző szervek által odaítélt szerződések, valamely központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszerek vagy valamely, a 2. cikk 10. pontjának b) alpontjában említett központosított beszerzési tevékenységet kínáló központi beszerző szerv által megkötött keretmegállapodás felhasználásával szerez be építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat.

Az érintett közszolgáltató ajánlatkérő azonban felelős az ezen irányelv szerinti kötelezettségek teljesítéséért az eljárás általa lefolytatott részei, például a következők tekintetében:

a) a szerződés olyan dinamikus beszerzési rendszer keretében való odaítélése, amelyet egy központi beszerző szerv működtet; vagy

b) eljárás újbóli megindítása olyan keretmegállapodás alapján, amelyet egy központi beszerző szerv kötött meg.

(3) A központi beszerző szerv által lebonyolított összes közbeszerzési eljárást elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásával kell elvégezni, a 40. cikkben foglalt követelményeknek megfelelően.

(4) A közszolgáltató ajánlatkérők számára lehetővé kell tenni, hogy az ezen irányelvben előírt eljárások alkalmazása nélkül ítéljenek oda valamely központi beszerző szervnek egy központosított beszerzési tevékenységek végzésére irányuló szerződést.

Az ilyen szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések kiterjedhetnek járulékos beszerzési tevékenységek végzésére is.

56. cikk

Eseti közös közbeszerzés

(1) Két vagy több közszolgáltató ajánlatkérő megállapodhat egyes konkrét beszerzések közös megvalósításáról.

(2) Ha egy közbeszerzési eljárás lebonyolítására teljes egészében minden érintett közszolgáltató ajánlatkérő nevében, közösen kerül sor, akkor azok együttesen felelősek az ezen irányelv szerinti kötelezettségeik teljesítéséért. Ez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a közbeszerzési eljárást a közszolgáltató ajánlatkérők egyike egyedül bonyolítja le saját maga és a többi érintett közszolgáltató ajánlatkérő nevében.

Ha egy közbeszerzési eljárás lebonyolítására nem teljes egészében minden érintett közszolgáltató ajánlatkérő nevében kerül sor, akkor azok csak a közösen végzett részek tekintetében tartoznak együttes felelősséggel. Minden egyes közszolgáltató ajánlatkérő kizárólagosan felelős az ezen irányelv szerinti kötelezettségei teljesítéséért azon részek tekintetében, amelyeket a saját nevében végez.

57. cikk

Különböző tagállamok közszolgáltató ajánlatkérőinek részvételével zajló beszerzések

(1) A 28-31. cikk sérelme nélkül, különböző tagállamok közszolgáltató ajánlatkérői közösen is odaítélhetnek szerződéseket az ebben a cikkben meghatározott valamely módon.

A közszolgáltató ajánlatkérők nem alkalmazhatják az ebben a cikkben meghatározott eszközöket abból a célból, hogy elkerüljék az uniós joggal összhangban álló azon kötelező közjogi rendelkezések alkalmazását, amelyeknek a tagállamukban a hatálya alá tartoznak.

(2) A tagállamok nem tilthatják meg a közszolgáltató ajánlatkérőik számára, hogy igénybe vegyenek más tagállamokban található központi beszerző szervek által kínált központosított beszerzési tevékenységeket.

A közszolgáltató ajánlatkérő tagállamától eltérő tagállamban található központi beszerző szerv által kínált központosított beszerzési tevékenységek tekintetében azonban a tagállamok dönthetnek úgy, hogy kikötik, hogy ajánlatkérőik kizárólag a 2. cikk 10. pontjának a) vagy b) alpontjában meghatározottak szerinti központosított beszerzési tevékenységeket vehetik igénybe.

(3) Amennyiben más tagállamban található központi beszerző szerv központosított beszerzési tevékenységet nyújt, annak azon tagállam nemzeti rendelkezéseinek megfelelően kell történnie, amelyben a központi beszerző szerv található.

Azon tagállam nemzeti rendelkezései, amelyben a központi beszerző szerv található, a következőkre is alkalmazandók:

a) szerződés odaítélése dinamikus beszerzési rendszer keretében;

b) eljárás újbóli megindítása keretmegállapodás esetében.

(4) Különböző tagállamokból származó több közszolgáltató ajánlatkérő együttesen is odaítélhet szerződést, köthet keretmegállapodást vagy működtethet dinamikus beszerzési rendszert. Szerződéseket a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer alapján is odaítélhetnek. Hacsak a szükséges elemeket nem szabályozza az érintett tagállamok között megkötött nemzetközi megállapodás, a részt vevő közszolgáltató ajánlatkérőknek megállapodást kell kötniük, amelyben meg kell határozniuk a következőket:

a) a felek felelősségi köre és a vonatkozó alkalmazandó nemzeti rendelkezések;

b) a közbeszerzési eljárás belső megszervezése, ideértve az eljárás irányítását, a beszerzendő építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások elosztását és a szerződések megkötését.

A részt vevő közszolgáltató ajánlatkérő teljesíti az ezen irányelv szerinti kötelezettségeit, amikor a közbeszerzési eljárásért felelős közszolgáltató ajánlatkérőtől építési beruházást, árut vagy szolgáltatást szerez be. Az a) pontban említett felelősségi körök és alkalmazandó nemzeti jog meghatározása során a közszolgáltató ajánlatkérők a felelősségi köröket megoszthatják egy vagy több részt vevő közszolgáltató ajánlatkérő között, és kijelölhetik bármely tagállamuk nemzeti jogának alkalmazandó rendelkezéseit. A felelősségi köröket és az alkalmazandó nemzeti jogot fel kell tüntetni a közösen odaítélt szerződések közbeszerzési dokumentumaiban.

(5) Ha több, különböző tagállamokban lévő közszolgáltató ajánlatkérő létrehozott egy közös jogi személyt, ideértve az 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 12 ) szerinti európai területi együttműködési csoportosulást vagy más, az uniós jog szerint létrehozott jogi személyt, a részt vevő közszolgáltató ajánlatkérőknek a közös jogalany illetékes szervének döntése útján meg kell állapodniuk arról, hogy melyik alábbi tagállam nemzeti közbeszerzési szabályai alkalmazandók:

a) annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezései, amelyben a közös jogalany székhelye található;

b) annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezései, amelyben a közös jogalany a tevékenységét végzi.

Az első albekezdésben említett megállapodás szólhat határozatlan időre, ha azt a közös jogalany létesítő okiratában rögzítik, határozott időre vagy a szerződések meghatározott típusaira, illetve egy vagy több egyedi szerződés odaítélésére.

III. FEJEZET

Az eljárás menete

1. szakasz

Előkészítés

58. cikk

Előzetes piaci konzultációk

A közbeszerzési eljárás megindítása előtt a közszolgáltató ajánlatkérők piaci konzultációkat folytathatnak annak érdekében, hogy előkészítsék a közbeszerzést, valamint hogy tájékoztassák a gazdasági szereplőket a beszerzési terveikről és követelményeikről.

E célból a közszolgáltató ajánlatkérők például a közbeszerzési eljárás megtervezése és lebonyolítása során felhasználható tanácsot kérhetnek, illetve fogadhatnak el független szakértőktől, hatóságoktól vagy piaci résztvevőktől. A tanács a közbeszerzési eljárás megtervezése és lebonyolítása során felhasználható, feltéve, hogy a tanácsadás nem jár a versenytorzulásával, illetve nem vezet a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértéséhez.

59. cikk

Részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők előzetes részvétele

Ha egy részvételre jelentkező, ajánlattevő vagy valamely részvételre jelentkezőhöz, illetve ajánlattevőhöz kapcsolódó vállalkozás - akár az 58. cikk összefüggésében, akár másként - tanácsot adott a közszolgáltató ajánlatkérőnek vagy egyéb módon részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében, a közszolgáltató ajánlatkérő köteles megfelelő intézkedéseket tenni annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó részvételre jelentkező vagy ajánlattevő részvétele ne torzítsa a versenyt.

Ezek közé az intézkedések közé tartozik a részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek a beszerzési eljárás előkészítésében való részvételével kapcsolatban kicserélt, illetve abból származó releváns információk közlése a többi részvételre jelentkezővel és ajánlattevővel, valamint az ajánlatok beérkezésére a megfelelő határidők meghatározása. Az érintett részvételre jelentkező vagy ajánlattevő csak akkor zárható ki az eljárásból, ha nincs más eszköz arra, hogy az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség betartását biztosítsák.

Az ilyen okból történő kizárást megelőzően biztosítani kell a részvételre jelentkezőknek vagy ajánlattevőknek annak lehetőségét, hogy bebizonyítsák, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvételük nem képes a verseny torzítására. A meghozott intézkedéseket dokumentálni kell a 100. cikkben előírt egyedi jelentésben.

60. cikk

Műszaki leírás

(1) A VIII. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a közbeszerzési dokumentumokban. A műszaki leírásnak meg kell határoznia az építési beruházás, a szolgáltatás vagy az áru kívánt tulajdonságait.

Az említett tulajdonságok utalhatnak a kért építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának, illetve nyújtásának folyamatára vagy módszerére vagy az életciklusa bármely más szakaszának valamely konkrét folyamatára, még akkor is, ha ezek a tényezők nem képviselnek lényeges elemet, feltéve, hogy kapcsolódnak a szerződés tárgyához, valamint a szerződés értékéhez és céljaihoz képest arányosak.

A műszaki leírás meghatározhatja továbbá, hogy szükség lesz-e a szellemitulajdon-jogok átruházására.

Minden olyan beszerzés esetében, amelyet természetes személyek - akár a lakosság, akár a közszolgáltató ajánlatkérő alkalmazottai - általi felhasználásra szánnak, a megfelelően indokolt esetektől eltekintve a műszaki leírást úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentesség és az egyetemes tervezés szempontjait is.

Amennyiben az Unió jogi aktusban kötelező akadálymentességi követelményeket fogad el, a műszaki leírást - amennyiben a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentesség vagy az egyetemes tervezés követelményeit érinti - a szóban forgó jogalkotási aktusra való hivatkozással kell megállapítani.

(2) A műszaki leírásnak valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő lehetőséget kell nyújtani a beszerzési eljárásban való részvételre, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a közbeszerzés során.

(3) Az uniós joggal összeegyeztethető kötelező nemzeti műszaki szabályok sérelme nélkül, a műszaki leírást az alábbi módszerek valamelyikével kell kidolgozni:

a) a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények meghatározásával, ideértve a környezetvédelmi jellemzőket is, feltéve, hogy a paraméterek kellően pontosak ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának meghatározását, a közszolgáltató ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését;

b) a műszaki leírásra való hivatkozással és - a következő preferenciális sorrendben - a következőkre történő hivatkozással: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint az áruk felhasználására vonatkozó európai szabványokat, európai műszaki tanúsítványokat, közös műszaki leírásokat, nemzetközi szabványokat, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszereket átültető nemzeti szabványok vagy - ezek bármelyikének hiányában - nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki leírások; valamennyi hivatkozást a "vagy azzal egyenértékű" kifejezésnek kell követnie;

c) az a) pontban említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények meghatározásával, az e teljesítménynek, illetve funkcionális követelményeknek való megfelelés feltételezését lehetővé tevő, a b) pontban említett műszaki leírásra történő hivatkozással;

d) egyes jellemzők tekintetében a b) pontban említett műszaki leírásra történő hivatkozással, más jellemzők tekintetében pedig az a) pontban említett teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre történő hivatkozással.

(4) A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat sem adott gyártmányra vagy forrásra, sem konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, illetve védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha ez az egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne. Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának a (3) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen hivatkozást a "vagy azzal egyenértékű" kifejezésnek kell kísérnie.

(5) Ha a közszolgáltató ajánlatkérő él a (3) bekezdés b) pontjában említett műszaki leírásra való hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások nem felelnek meg az általa megjelölt műszaki leírásnak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában bármely megfelelő eszközzel - ideértve a 62. cikkben említett bizonyítási eszközt is - bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki leírásban meghatározott követelményeknek.

(6) Ha a közszolgáltató ajánlatkérő a (3) bekezdés a) pontjában megállapított lehetőséggel élve a műszaki leírásokat a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények szempontjából állapítja meg, nem utasíthat vissza olyan, építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt, európai műszaki tanúsítványt, közös műszaki leírást, nemzetközi szabványt vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott műszaki referenciarendszert átültető nemzeti szabványnak, amennyiben ezek a leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak.

Az ajánlattevőnek az ajánlatában bármely megfelelő eszközzel - ideértve az 62. cikkben említetteket is - bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő építési beruházás, áru vagy szolgáltatás megfelel a közszolgáltató ajánlatkérő teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeinek.

61. cikk

Jelölések

(1) Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérők különös környezeti, szociális vagy egyéb jellemzőkkel bíró építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kívánnak beszerezni, a műszaki leírásban, az odaítélési szempontok vagy a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételek keretében előírhatják konkrét jelölés használatát, annak bizonyítékaként, hogy az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk rendelkeznek az előírt jellemzőkkel, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a jelölési követelmények csak olyan jellemzőket érintenek, amelyek a szerződés tárgyához kapcsolódnak, és amelyek alkalmasak a szerződés tárgyát képező építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására;

b) a jelölési követelmények objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetéstől mentes szempontokon alapulnak;

c) a jelölést olyan nyílt és átlátható eljárás keretében fogadják el, amelyben valamennyi érdekelt fél - ideértve a kormányzati szerveket, a fogyasztókat, a szociális partnereket a gyártókat, a forgalmazókat és a nem kormányzati szervezeteket - részt vehet;

d) a jelölés valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhető;

e) a jelölési követelményeket olyan harmadik fél határozza meg, amelyre a jelölést kérelmező gazdasági szereplő nem tud jelentős befolyást gyakorolni.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv nem írja elő, hogy az építési beruházásnak, árunak vagy szolgáltatásnak a címkére vonatkozó valamennyi követelményt teljesítenie kell, meg kell adnia az említett címkézési követelményeket.

A meghatározott jelölést előíró közszolgáltató ajánlatkérők minden olyan jelölést kötelesek elfogadni, amely bizonyítja, hogy az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás egyenértékű címkézési követelményeknek felel meg.

Ha az érintett gazdasági szereplőnek rajta kívül álló okok miatt bizonyíthatóan nem volt lehetősége a közszolgáltató ajánlatkérő által megadott vagy egy azzal egyenértékű jelölésnek az adott határidőn belül történő megszerzésére, akkor a közszolgáltató ajánlatkérő a követelmények teljesítésének bizonyítására alkalmas egyéb eszközöket - például a gyártó műszaki dokumentációját - is köteles elfogadni, amennyiben az érintett gazdasági szereplő bizonyítja, hogy az általa lebonyolítandó építési beruházás, szállítandó áru vagy nyújtandó szolgáltatás megfelel az adott jelölés követelményeinek vagy a közszolgáltató ajánlatkérő által megadott konkrét követelményeknek.

(2) Amennyiben egy jelölés megfelel az (1) bekezdés b), c), d) és e) pontjában meghatározott feltételeknek, azonban a szerződés tárgyához nem kapcsolódó követelményeket is előír, a közszolgáltató ajánlatkérők nem követelhetik meg a jelölést mint olyat; ehelyett a műszaki leírást az adott jelölés részletes specifikációjára vagy szükség esetén annak a szerződés tárgyához kapcsolódó, és az adott tárgy jellemzőinek meghatározására alkalmas részeire való hivatkozással is meghatározhatják.

62. cikk

Vizsgálati jelentések, tanúsítás és egyéb bizonyítási eszközök

(1) A közszolgáltató ajánlatkérő megkövetelheti, hogy a gazdasági szereplők a műszaki leírásokban, illetve az odaítélési szempontok vagy a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételek keretében meghatározott követelményeknek vagy kritériumoknak való megfelelés bizonyítékaként nyújtsanak be megfelelőségértékelő szervek által készített vizsgálati jelentést vagy ilyen szervek által kiállított tanúsítványt.

Ha a közszolgáltató ajánlatkérő megköveteli egy konkrét megfelelőségértékelő szerv által kiállított tanúsítvány benyújtását, a más elismert megfelelőségértékelő szerv által kiállított, ezzel egyenértékű tanúsítványokat is el kell fogadnia.

E bekezdés alkalmazásában a megfelelőségértékelő szerv a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 13 ) megfelelően akkreditált, megfelelőség-értékelési tevékenységeket - így kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést - végző szerv.

(2) A közszolgáltató ajánlatkérők az (1) bekezdésben említetteken kívül más megfelelő bizonyítási eszközöket - például a gyártó műszaki dokumentációját - is kötelesek elfogadni, ha az érintett gazdasági szereplő nem juthat hozzá az (1) bekezdésben említett tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nem volt lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére, feltéve, hogy ez nem a gazdasági szereplőnek tudható be, valamint feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítja, hogy az általa lebonyolítandó építési beruházás, szállítandó áru vagy nyújtandó szolgáltatás megfelel a műszaki leírásban foglaltaknak, az odaítélési szempontoknak, illetve a szerződésteljesítési feltételeknek.

(3) A tagállamok kérésre a többi tagállam rendelkezésére bocsátanak minden olyan információt, amely az 60. cikk (6) bekezdésének, az 61. cikknek és az e cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően benyújtott bizonyítékokkal és iratokkal kapcsolatos. A gazdasági szereplő székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak ezt a tájékoztatást a 102. cikkel összhangban kell megadniuk.

63. cikk

Műszaki leírások közlése

(1) A közszolgáltató ajánlatkérőnek kérésre a szerződés megszerzésében érdekelt gazdasági szereplők rendelkezésére kell bocsátania az árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseiben rendszeresen említett műszaki leírásokat vagy azokat a műszaki leírásokat, amelyeket olyan szerződésekhez kíván alkalmazni, ahol az eljárást megindító felhívás egy időszakos előzetes tájékoztató. A műszaki leírást elektronikus úton, korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést biztosítva kell rendelkezésre bocsátani, ellenszolgáltatás nélkül.

A műszaki leírást azonban az elektronikus úttól eltérően kell továbbítani, ha a 40. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott okok valamelyike miatt egyes közbeszerzési dokumentumok esetében nem kínálható fel az elektronikus úton történő, ingyenes, korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférés, vagy ha egyes közbeszerzési dokumentumok esetében azért nem kínálható fel az elektronikus úton történő, ingyenes, korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférés, mert a közszolgáltató ajánlatkérő alkalmazni kívánja a 39. cikk (2) bekezdését.

(2) Amennyiben e műszaki leírások az érdekelt gazdasági szereplők rendelkezésére álló olyan dokumentumokon alapulnak, amelyeket elektronikus úton, ingyenesen, korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést biztosítva bocsátottak rendelkezésre, elegendő az e dokumentumokra való hivatkozás.

64. cikk

Változatok

(1) A közszolgáltató ajánlatkérők engedélyezhetik vagy előírhatják az ajánlattevők részére, hogy olyan többváltozatú ajánlatokat nyújtsanak be, amelyek megfelelnek a közszolgáltató ajánlatkérő által megállapított minimumkövetelményeknek.

A közszolgáltató ajánlatkérőknek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetniük, hogy engedélyezik-e, illetve előírják-e többváltozatú ajánlatok benyújtását, és ha igen, azokat a minimumkövetelményeket is meg kell jelölniük, amelyeknek a többváltozatú ajánlatok esetében teljesülniük kell, továbbá a megjelenítésükre vonatkozó különös követelményeket, elsősorban azt, hogy többváltozatú ajánlatokat csak akkor lehet-e benyújtani, ha ezzel párhuzamosan sor került nem többváltozatú ajánlat benyújtására is. Ha a közszolgáltató ajánlatkérő engedélyezte vagy előírta többváltozatú ajánlatok benyújtását, akkor arról is köteles gondoskodni, hogy a kiválasztott odaítélési szempontok alkalmazhatók legyenek mind a szóban forgó minimumkövetelményeknek megfelelő többváltozatú ajánlatokra, mind a nem többváltozatú ajánlatokra.

(2) Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélésére irányuló eljárások esetében azok a közszolgáltató ajánlatkérők, amelyek engedélyezték vagy előírták többváltozatú ajánlatok benyújtását, nem utasíthatnak el egy többváltozatú ajánlatot kizárólag azon az alapon, hogy az adott ajánlat, amennyiben sikeres, inkább szolgáltatásnyújtásra, mint árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne, vagy inkább árubeszerzésre, mint szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne.

65. cikk

A szerződések részekre bontása

(1) A közszolgáltató ajánlatkérők dönthetnek úgy, hogy a szerződést különálló részekben ítélik oda, és meghatározhatják az egyes részek méretét és tárgyát.

A közszolgáltató ajánlatkérőnek a szerződési hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, illetve, ha minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaz az eljárást megindító felhívásként, az ajánlati vagy tárgyalási felhívásban fel kell tüntetnie, hogy az ajánlatokat egy vagy több vagy minden rész tekintetében lehet-e benyújtani.

(2) A közszolgáltató ajánlatkérő korlátozhatja az egy ajánlattevőnek odaítélhető részek számát - akkor is, ha ajánlatot több vagy minden rész tekintetében is be lehet nyújtani -, amennyiben az egyes részek ajánlattevőnkénti maximális számát közölte a szerződési hirdetményben vagy a szándék megerősítésére, az ajánlattételre vagy a tárgyalásra vonatkozó felhívásban. A közszolgáltató ajánlatkérőnek fel kell tüntetnie a közbeszerzési dokumentumokban az általa annak eldöntésére alkalmazni kívánt, objektív és hátrányos megkülönböztetéstől mentes szempontokat, hogy mely részeket fogják odaítélni, ha az odaítélési szempontok alkalmazása azzal járna, hogy egy ajánlattevőnek a maximális számnál több részt ítélnének oda.

(3) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy abban az esetben, ha egyazon ajánlattevőnek egynél több részre vonatkozó szerződés ítélhető oda, akkor a közszolgáltató ajánlatkérők több vagy minden részt magában foglaló szerződést is odaítélhetnek, ha a szerződési hirdetményben vagy a szándék megerősítésére, ajánlattételre vagy tárgyalásra vonatkozó felhívásban feltüntették, hogy fenntartják e lehetőség alkalmazásának jogát, és közölték, hogy mely részek vagy részcsoportok vonhatók össze.

(4) A tagállamok kötelezővé tehetik a szerződések külön részek formájában történő odaítélését, a nemzeti joguknak megfelelően és az uniós jogra tekintettel meghatározott feltételek szerint. Az (1) bekezdés második albekezdését és adott esetben a (3) bekezdést alkalmazni kell.

66. cikk

A határidők megállapítása

(1) A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor a közszolgáltató ajánlatkérőnek különös figyelmet kell fordítania a szerződés összetettségére és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időre, a 45-49. cikkben megállapított minimális határidők sérelme nélkül.

(2) Amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín megtekintése vagy a közbeszerzési dokumentumokhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, úgy az ajánlatok beérkezésének határidejét - amelynek hosszabbnak kell lennie a 45-49. cikkben meghatározott minimális határidőknél - úgy kell megállapítani, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő értesülhessen az ajánlat elkészítéséhez szükséges valamennyi információról.

(3) A közszolgáltató ajánlatkérőnek az alábbi esetekben meg kell hosszabbítania az ajánlatok beérkezésének határidejét, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő értesülhessen az ajánlat elkészítéséhez szükséges valamennyi információról:

a) ha a további információkat, jóllehet azokat a gazdasági szereplők időben kérvényezték, bármilyen okból nem bocsátják rendelkezésre legalább az ajánlatok beérkezésének kitűzött határideje előtt hat nappal. A 45. cikk (3) bekezdésében említett gyorsított nyílt eljárás esetében ez az időtartam négy nap;

b) ha a közbeszerzési dokumentumokat jelentős mértékben módosították.

A meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia az információk vagy a változtatás jelentőségével.

Amennyiben a további információkat vagy nem kérték időben, vagy azok a megfelelő ajánlat elkészítése szempontjából jelentéktelenek, a közszolgáltató ajánlatkérők nem kötelesek meghosszabbítani a határidőket.

2. szakasz

Közzététel és átláthatóság

67. cikk

Időszakos előzetes tájékoztató

(1) A közszolgáltató ajánlatkérők a tervezett közbeszerzésekkel kapcsolatos szándékaikat időszakos előzetes tájékoztató közzététele útján közölhetik. A szóban forgó tájékoztatóknak a VI. melléklet A. részének I. szakaszában meghatározott információkat kell tartalmazniuk. A tájékoztatókat vagy az Európai Unió Kiadóhivatala teszi közzé, vagy a közszolgáltató ajánlatkérők a IX. melléklet 2. pontjának b) alpontjában említett felhasználói oldalukon. Ha a tájékoztatót a közszolgáltató ajánlatkérők teszik közzé a felhasználói oldalukon, akkor a IX. melléklet 3. pontjának megfelelően értesítést kell küldeniük az Európai Unió Kiadóhivatalának az időszakos előzetes tájékoztató közzétételéről. Az értesítésnek a VI. melléklet B. részében előírt információkat kell tartalmaznia.

(2) Amennyiben meghívásos, vagy felhívással induló tárgyalásos eljárások esetében az eljárást megindító felhívás időszakos előzetes tájékoztató útján történik, a tájékoztatónak az alábbi követelmények mindegyikének meg kell megfelelnie:

a) konkrétan megjelöli az odaítélendő szerződés tárgyát képező árubeszerzést, építési beruházást vagy szolgáltatást;

b) tartalmazza azt, hogy a szerződést az eljárást megindító felhívás további közzététele nélküli meghívásos vagy tárgyalásos eljárás útján ítélik oda, és felkéri az érdekelt gazdasági szereplőket, hogy részvételi szándékukat közöljék;

c) a VI. melléklet A. részének I. szakaszában meghatározott információn kívül tartalmazza a VI. melléklet A. részének II. szakaszában meghatározott információkat is;

d) a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás megküldésének időpontja előtt legalább 35 nappal és legfeljebb 12 hónappal közzétételre megküldték.

Ezeket a tájékoztatókat nem kell közzétenni a felhasználói oldalon. A 72. cikk szerinti kiegészítő nemzeti szintű közzététel azonban - ha arra sor kerül - elvégezhető a felhasználói oldalon.

Az időszakos előzetes tájékoztató által érintett időszak a tájékoztató közzétételre történő továbbításának időpontjától számított legfeljebb 12 hónap lehet. Szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési szerződések esetében azonban a 92. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett időszakos előzetes tájékoztató által érintett időszak tizenkét hónapnál hosszabb is lehet.

68. cikk

A minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmények

(1) Ha a közszolgáltató ajánlatkérő a 77. cikkel összhangban minősítési rendszert kíván bevezetni, a rendszerről a X. mellékletben említett hirdetményt kell készíteni, feltüntetve a minősítési rendszer célját és a működésére vonatkozó szabályokhoz való hozzáférési lehetőséget.

(2) A közszolgáltató ajánlatkérőnek a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményben fel kell tüntetnie a minősítési rendszer fennállásának időtartamát. A fennállás időtartamában bekövetkezett minden változásról tájékoztatnia kell az Európai Unió Kiadóhivatalát a következő formanyomtatványok felhasználásával:

a) ha a fennállás időtartama a rendszer megszüntetése nélkül módosul, a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény formanyomtatványa;

b) ha a rendszer megszűnik, a szerződés odaítéléséről szóló, a 70. cikkben említett tájékoztató.

69. cikk

A szerződési hirdetmény

A szerződési hirdetmény valamennyi eljárás tekintetében alkalmazható az eljárást megindító felhívásként. A hirdetménynek a XI. mellékletben meghatározott információkat kell tartalmaznia, és azt a 71. cikknek megfelelően kell közzétenni.

70. cikk

Tájékoztató a szerződés odaítéléséről

(1) A közszolgáltató ajánlatkérőnek a szerződés odaítéléséről vagy a megkötéséről szóló döntést követően legkésőbb a szerződés vagy keretmegállapodás megkötésétől számított 30 napon belül tájékoztatót kell küldenie a szerződés odaítéléséről.

A tájékoztatónak a XII. mellékletben meghatározott információkat kell tartalmaznia, és azt a 71. cikknek megfelelően kell közzétenni.

(2) Ha az adott eljárást megindító felhívást időszakos előzetes tájékoztató formájában tették közzé, és a közszolgáltató ajánlatkérő úgy határozott, hogy az időszakos előzetes tájékoztató által érintett 12 hónapos időszak alatt nem ítél oda további szerződéseket, ezt a tényt kifejezetten fel kell tüntetnie a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatóban.

Az 51. cikkel összhangban megkötött keretmegállapodások esetében a közszolgáltató ajánlatkérő nem köteles az említett megállapodáson alapuló minden egyes eljárás esetében tájékoztatót küldeni a közbeszerzési eljárás eredményéről. A tagállamok előírhatják, hogy a közszolgáltató ajánlatkérőknek negyedévenként össze kell vonniuk az egy keretmegállapodáson alapuló szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárások eredményéről szóló tájékoztatókat. Ebben az esetben a közszolgáltató ajánlatkérőknek az egyes negyedévek végétől számított 30 napon belül kell megküldeniük az összevont tájékoztatókat.

A dinamikus beszerzési rendszeren alapuló közbeszerzések esetében a közszolgáltató ajánlatkérőknek az egyes szerződések odaítélését követő 30 napon belül kell tájékoztatót küldeniük a szerződés odaítéléséről. E tájékoztatókat azonban negyedévente össze is vonhatják. Ebben az esetben a közszolgáltató ajánlatkérőknek az egyes negyedévek végétől számított 30 napon belül kell megküldeniük az összevont tájékoztatókat.

(3) A XII. melléklettel összhangban szolgáltatott és közzétételre szánt adatokat a IX. melléklettel összhangban kell közzétenni. A szerződés odaítélésére vagy a keretmegállapodás megkötésére vonatkozó egyes információk közlése mellőzhető, amennyiben azok közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené a magán- vagy állami tulajdonú gazdasági szereplők jogos üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

Kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra ("K+F szolgáltatások") irányuló szerződések esetében a szolgáltatások jellegére és mennyiségére vonatkozó adatok köre az alábbiakra korlátozható:

a) a "K+F szolgáltatások" megjelölés, ha a szerződést az 50. cikk b) pontjának értelmében felhívás nélküli tárgyalásos eljárásban ítélték oda;

b) legalább annyira részletes adatok, mint amelyek az eljárást megindító felhívásként alkalmazott hirdetményben szerepeltek.

(4) A XII. melléklettel összhangban szolgáltatott és közzétételre nem szánt adatok statisztikai célokra közzétehetők, egyszerűsített formában és a IX. melléklettel összhangban.

71. cikk

A tájékoztatók és hirdetmények közzétételének formája és módja

(1) A 67-70. cikkben említett tájékoztatóknak és hirdetményeknek formanyomtatványok formájában - ideértve a helyesbítésekre vonatkozó formanyomtatványokat is - kell tartalmazniuk, a VI. melléklet A. részében, a VI. melléklet B. részében, a X. mellékletben, a XI. mellékletben és a XII. mellékletben meghatározott információkat.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokban állapítja meg az említett formanyomtatványokat. A végrehajtási jogi aktusokat a 105. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2) A 67-70. cikkben említett tájékoztatókat és hirdetményeket a IX. mellékletnek megfelelően kell összeállítani, elektronikus úton továbbítani az Európai Unió Kiadóhivatalának, valamint közzétenni. A tájékoztatókat és hirdetményeket az elküldésüket követő öt napon belül közzé kell tenni. A tájékoztatóknak és a hirdetményeknek az Európai Unió Kiadóhivatala általi közzétételének költségeit az Unió viseli.

(3) A 67-70. cikkben említett tájékoztatókat és hirdetményeket teljes terjedelmükben az Unió intézményeinek egy vagy több, a közszolgáltató ajánlatkérő által választott hivatalos nyelvén kell közzétenni. Az említett nyelvi változat(ok) tekintendő(k) egyedüli hiteles szövegnek. Az Unió intézményeinek többi hivatalos nyelvén közzé kell tenni az egyes tájékoztatók és hirdetmények fontos elemeinek összefoglalását.

(4) Az Európai Unió Kiadóhivatala gondoskodik arról, hogy a 67. cikk (2) bekezdésében említett időszakos előzetes tájékoztatók, az 52. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett, dinamikus beszerzési rendszerrel lefolytatandó eljárást megindító felhívások, valamint a 44. cikk (4) bekezdése b) pontja szerinti, minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmények teljes szövegének, valamint összefoglalásának közzétételét megismételjék:

a) időszakos előzetes tájékoztatók esetében 12 hónapig vagy a 70. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató kézhezvételéig, amely tartalmazza azt a tényt, hogy az eljárást megindító felhívás által érintett 12 hónapos időszak alatt további szerződéseket nem ítélnek oda. Szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó szerződések esetében azonban a 92. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett időszakos előzetes tájékoztatót továbbra is közzé kell tenni az abban eredetileg meghatározott érvényességi időtartam végéig vagy a 70. cikkben meghatározott, a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató kézhezvételéig, amely tartalmazza azt a tényt, hogy az eljárást megindító felhívás által érintett időszak alatt további szerződéseket nem ítélnek oda;

b) a dinamikus beszerzési rendszerrel lefolytatandó eljárást megindító felhívások esetében a dinamikus beszerzési rendszer fennállása alatt;

c) a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmények esetében érvényességük ideje alatt.

(5) A közszolgáltató ajánlatkérőnek tudnia kell bizonyítani a tájékoztatók és hirdetmények feladásának időpontját.

Az Európai Unió Kiadóhivatala visszaigazolja a közszolgáltató ajánlatkérőnek a tájékoztató vagy hirdetmény átvételét, valamint az elküldött adatok közzétételét, jelezve e közzététel időpontját. A visszaigazolás a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.

(6) A közszolgáltató ajánlatkérő közzétehet olyan, építési beruházási, árubeszerzési vagy szolgáltatási szerződésre vonatkozó tájékoztatókat és hirdetményeket, amelyek nem tartoznak az ezen irányelvben megállapított közzétételi követelmények hatálya alá, amennyiben a szóban forgó tájékoztatókat és hirdetményeket a IX. mellékletben megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton továbbította az Európai Unió Kiadóhivatalának.

72. cikk

Nemzeti szintű közzététel

(1) A 67-70. cikkben említett tájékoztatók és hirdetmények és azok tartalma a 71. cikk szerinti közzétételt megelőzően nemzeti szinten nem tehető közzé. A nemzeti szintű közzétételre azonban minden olyan esetben sor kerülhet, amikor a közszolgáltató ajánlatkérőt nem értesítették a közzétételről a 71. cikkel összhangban a hirdetmény kézhezvételének megerősítésétől számított 48 órán belül.

(2) A nemzeti szinten közzétett tájékoztatók és hirdetmények nem tartalmazhatnak az Európai Unió Kiadóhivatalának elküldött vagy felhasználói oldalon közzétett tájékoztatókban és hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, de meg kell említeniük a tájékoztatónak vagy hirdetménynek az Európai Unió Kiadóhivatala részére történő feladásának vagy a felhasználói oldalon történő közzétételének a dátumát.

(3) Az időszakos előzetes tájékoztató nem tehető közzé a felhasználói oldalon az ebben a formában történt közzétételről szóló értesítésnek az Európai Unió Kiadóhivatala részére történő feladása előtt. A tájékoztatónak tartalmaznia kell az említett értesítés feladásának időpontját.

73. cikk

A közbeszerzési dokumentumok elektronikus elérhetősége

(1) A közszolgáltató ajánlatkérő - a tájékoztató vagy hirdetmény 71. cikkel összhangban történő közzétételének vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás elküldésének dátumától - elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál a közbeszerzési dokumentumokhoz.

Abban az esetben, ha eljárást megindító felhívásként minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak, ezt a hozzáférést minél hamarabb meg kell adni, de legkésőbb akkor, amikor az ajánlattételi vagy a tárgyalási felhívást elküldik. A hirdetmény, illetve a felhívás szövegében meg kell jelölni azt az internetcímet, amelyen a közbeszerzési dokumentumok elérhetők.

Ha a 40. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott okok valamelyike miatt egyes közbeszerzési dokumentumok esetében nem kínálható fel az elektronikus úton történő, ingyenes, korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférés, akkor a közszolgáltató ajánlatkérő a tájékoztatóban, a hirdetményben, illetve a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban jelezheti, hogy a közbeszerzési dokumentumokat e cikk (2) bekezdésével összhangban az elektronikus úttól eltérő más módon fogja továbbítani. Ebben az esetben az ajánlattételi határidőt öt nappal meg kell hosszabbítani, kivéve a 45. cikk (3) bekezdésében említett, megfelelően indokolt sürgősségi helyzeteket, valamint azokat az eseteket, ahol a határidőket a 46. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével vagy a 47. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban kölcsönös megállapodás útján rögzítették.

Ha egyes közbeszerzési dokumentumok esetében azért nem kínálható fel az elektronikus úton történő, ingyenes, korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférés, mert a közszolgáltató ajánlatkérő alkalmazni kívánja a 39. cikk (2) bekezdését, akkor a tájékoztatóban, a hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, illetve minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény formájában kiadott felhívás esetén a közbeszerzési dokumentumokban jeleznie kell, hogy milyen, az információk bizalmas jellegének megvédését célzó intézkedéseket ír elő, illetve hogy milyen módon lehet hozzáférni az érintett dokumentumokhoz. Ebben az esetben az ajánlattételi határidőt öt nappal meg kell hosszabbítani, kivéve a 45. cikk (3) bekezdésében említett, megfelelően indokolt sürgősségi helyzeteket, valamint azokat az eseteket, ahol a határidőket a 46. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével vagy a 47. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban kölcsönös megállapodás útján rögzítették.

(2) A közszolgáltató ajánlatkérőnek legkésőbb az ajánlattételi határidő előtt hat nappal a közbeszerzési eljárásban részt vevő valamennyi ajánlattevő rendelkezésére kell bocsátania a kiírási feltételekre és bármely kiegészítő iratra vonatkozó további információkat, feltéve, hogy ezt kellő időben kérték. A 45. cikk (3) bekezdésében említett gyorsított nyílt eljárás esetében ez az időtartam négy nap.

74. cikk

A jelentkezőknek szóló felhívások

(1) Meghívásos eljárásban, versenypárbeszéd eljárásban, vagy innovációs partnerség keretében, valamint felhívással induló tárgyalásos eljárás során a közszolgáltató ajánlatkérő egyidejűleg és írásban hívja fel a kiválasztott részvételre jelentkezőket ajánlattételre, illetve a versenypárbeszédben vagy a tárgyalásban való részvételre.

Amennyiben a 44. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerint időszakos előzetes tájékoztatót alkalmaznak eljárást megindító felhívásként, a közszolgáltató ajánlatkérő egyidejűleg és írásban felhívja azokat a gazdasági szereplőket, akik kifejezték az érdeklődésüket, hogy erősítsék meg a szándékukat.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett felhívásnak tartalmaznia kell azt az elektronikus címet, amelyen a közbeszerzési dokumentumok elektronikus úton közvetlenül elérhetők. A felhíváshoz csatolni kell a közbeszerzési dokumentumokat, amennyiben e dokumentumokhoz a 73. cikk (1) bekezdésének harmadik vagy negyedik albekezdésében meghatározott okok miatt nem lehet ingyenesen, korlátlanul és teljes körűen hozzáférni, és azokat más módon nem tették már hozzáférhetővé. Az e cikk (1) bekezdésében említett felhívásnak emellett tartalmaznia kell a XIII. mellékletben meghatározott információkat.

75. cikk

A minősítést kérelmezők, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

(1) A közszolgáltató ajánlatkérő a lehető leghamarabb tájékoztatja a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket a keretmegállapodás megkötésével, a szerződés odaítélésével vagy a dinamikus beszerzési rendszerbe való felvétellel kapcsolatos döntésekről, beleértve a keretmegállapodás megkötésének mellőzésére, az eljárást megindító felhívás tárgyát képező szerződés odaítélésének mellőzésére, az eljárás újraindítására és a dinamikus beszerzési rendszer bevezetésének mellőzésére vonatkozó döntések indokát.

(2) A jelentkező vagy az ajánlattevő kérésére a közszolgáltató ajánlatkérő a lehető legrövidebb időn belül - de legfeljebb az írásbeli kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül - tájékoztatást ad:

a) a sikertelen jelentkezőnek jelentkezése elutasításának indokairól;

b) a sikertelen ajánlattevőnek ajánlata elutasításának indokairól, beleértve - az 60. cikk (5) és (6) bekezdésében említett esetekben - az egyenértékűség hiányára vonatkozó döntésének, illetve arra vonatkozó döntésének indokait, hogy az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás nem felel meg a teljesítménybeli vagy funkcionális követelményeknek;

c) minden olyan ajánlattevőnek, aki elfogadható ajánlatott tett, a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről, valamint a sikeres ajánlattevőnek vagy a keretmegállapodás részes feleinek nevéről;

d) minden olyan ajánlattevőnek, aki elfogadható ajánlatot tett, az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalások és párbeszéd lebonyolításáról és haladásáról.

(3) A közszolgáltató ajánlatkérő dönthet úgy, hogy egyes, az (1) és (2) bekezdésben említett, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére, illetve dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételre vonatkozó információkat visszatart, amennyiben ezen információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené valamely - magán- vagy állami tulajdonú - gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

(4) A minősítési rendszert létrehozó és működtető közszolgáltató ajánlatkérők hat hónapon belül tájékoztatják a kérelmezőket a minősítésre vonatkozó döntésükről.

Ha a döntéshozatal a kérelem benyújtásától számított négy hónapnál több időt vesz igénybe, a közszolgáltató ajánlatkérő a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül tájékoztatja a kérelmezőt a hosszabb időtartam indokairól és a kérelem elfogadásának vagy elutasításának dátumáról.

(5) Azon kérelmezőket, amelyeknek a minősítését elutasítják, a lehető leghamarabb, de legkésőbb az elutasító döntés meghozatalától számított 15 napon belül tájékoztatni kell erről az elutasító döntésről és az elutasítás okairól. Az okoknak a 77. cikk (2) bekezdésében említett minősítési szempontokon kell alapulniuk.

(6) Minősítési rendszert létrehozó és működtető közszolgáltató ajánlatkérő valamely gazdasági szereplő minősítését csak a 77. cikk (2) bekezdésben említett minősítési szempontokon alapuló okok miatt szüntetheti meg. A minősítés megszüntetésére vonatkozó szándékot előzetesen - a minősítés várható megszüntetése előtt legalább 15 nappal, a javasolt intézkedés indokával vagy indokaival együtt - írásban kell közölni a gazdasági szereplővel.

3. szakasz

A résztvevők kiválasztása és a szerződések odaítélése

76. cikk

Általános elvek

(1) A közbeszerzési eljárás során a résztvevők kiválasztásánál a következő szabályok alkalmazandók:

a) a közszolgáltató ajánlatkérők, miután a 78. cikk (1) bekezdésének és a 80. cikk (1) bekezdésének megfelelően felállították az ajánlattevők és a részvételre jelentkezők kizárásának szabályait és szempontjait, kizárják azokat a gazdasági szereplőket, amelyek e szabályok és szempontok alapján kizárandónak minősülnek;

b) a közszolgáltató ajánlatkérők az ajánlattevőket és a részvételre jelentkezőket a 78. és a 80. cikk szerint megállapított objektív szabályoknak és szempontoknak megfelelően választják ki;

c) meghívásos eljárás, felhívással induló tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd és innovációs partnerség esetén a közszolgáltató ajánlatkérők a 78. cikk (2) bekezdésével összhangban szükség szerint csökkentik az e bekezdés a) és b) pontjainak megfelelően kiválasztott részvételre jelentkezők számát.

(2) Ha az eljárást megindító felhívás eszköze minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény volt, az olyan egyedi szerződésekre irányuló beszerzési eljárások résztvevőinek kiválasztása céljából, amelyekre a versenyfelhívás vonatkozik, a közszolgáltató ajánlatkérők:

a) a 77. cikk szerint minősítik a gazdasági szereplőket;

b) alkalmazzák az így minősített gazdasági szereplőkre az (1) bekezdés azon rendelkezéseit, amelyek vonatkoznak a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra, a versenypárbeszédre, valamint az innovációs partnerségre.

(3) Ha meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra, versenypárbeszédre, illetve innovációs partnerségre választanak ki résztvevőket, a minősítésre vonatkozó döntés meghozatalakor, illetve a feltételek és a szabályok naprakésszé tételekor a közszolgáltató ajánlatkérők:

a) nem alkalmazhatnak egyes gazdasági szereplők esetében olyan igazgatási, műszaki vagy pénzügyi jellegű feltételeket, amelyeket más gazdasági szereplők esetében nem alkalmaznak;

b) nem követelhetnek meg olyan vizsgálatokat vagy bizonyítékokat, amelyek ismételten a már rendelkezésre álló objektív bizonyítékokat szolgáltatják.

(4) Amennyiben a gazdasági szereplők által benyújtott információk vagy dokumentumok nem teljes körűek, hiányosak vagy hibásak, vagy nem teljes körűnek, hiányosnak vagy hibásnak tűnnek, illetve bizonyos dokumentumok hiányoznak, a közszolgáltató ajánlatkérő - hacsak az ezen irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályok másként nem rendelkeznek - felkérheti az érintett gazdasági szereplőket, hogy megfelelő határidőn belül nyújtsák be, egészítsék ki vagy pontosítsák a szóban forgó információkat vagy dokumentumokat, feltéve, hogy a felkérés teljes mértékben megfelel az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének.

(5) A közszolgáltató ajánlatkérők a 82. és 84. cikkekben lefektetett szempontok alapján, valamint az 64. cikkre figyelemmel ellenőrzik, hogy a kiválasztott ajánlattevők által benyújtott ajánlatok megfelelnek-e az ajánlatokra és a szerződések odaítélésére alkalmazandó szabályoknak és követelményeknek, és kiválasztják a nyertes ajánlatot.

(6) A közszolgáltató ajánlatkérő dönthet úgy, hogy nem a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amennyiben megállapította, hogy az ajánlat nem felel meg a 36. cikk (2) bekezdésében említett alkalmazandó kötelezettségeknek.

(7) A nyílt eljárásokban a közszolgáltató ajánlatkérők szabadon úgy dönthetnek, hogy az ajánlatokat az ajánlattevők megfelelőségének ellenőrzése előtt megvizsgálják, feltéve, hogy betartják a 76-84. cikk vonatkozó rendelkezéseit, ideértve azt a szabályt, hogy a szerződés nem ítélhető oda olyan ajánlattevőnek, amelyet a 80. cikk szerint ki kellett volna zárni, vagy amely nem felel meg a közszolgáltató ajánlatkérő által a 78. cikk (1) bekezdése és a 80. cikk szerint meghatározott kiválasztási szempontoknak.

A tagállamok egyes közbeszerzési eljárástípusok vagy meghatározott feltételek esetén kizárhatják az első albekezdésben említett eljárás alkalmazásának lehetőségét, vagy annak alkalmazását egyes közbeszerzési eljárástípusokra vagy meghatározott feltételek fennállásának esetére korlátozhatják.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy szükség esetén a 103. cikk alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa a XIV. mellékletben szereplő jegyzéket, például azért, hogy az összes tagállam által megerősített új nemzetközi szerződéseket vegyen fel a jegyzékbe, vagy abban az esetben, ha a jegyzékben már szereplő nemzetközi megállapodások már nem az összes tagállam jogrendjének részét képezik, illetve más szempontból, például hatályuk, tartalmuk vagy elnevezésük tekintetében módosultak.

1. alszakasz

Minősítés és minőségi kiválasztás

77. cikk

Minősítési rendszerek

(1) A közszolgáltató ajánlatkérő, ha kívánja, a gazdasági szereplők minősítésére szolgáló rendszert hozhat létre és működtethet.

A minősítési rendszert létrehozó és működtető közszolgáltató ajánlatkérőnek biztosítania kell, hogy a gazdasági szereplők bármikor kérhessék minősítésüket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendszer különböző minősítési szakaszokból állhat.

A közszolgáltató ajánlatkérő objektív szabályokat és szempontokat határoz meg a minősítést kérelmező gazdasági szereplők kizárására és kiválasztására, valamint a minősítési rendszer működtetésére vonatkozóan, többek között a rendszerbe való feliratkozással, valamint adott esetben a minősítések rendszeres frissítésével és a rendszer fennállási idejével kapcsolatban.

Amennyiben e szempontok és szabályok műszaki leírásokat is tartalmaznak, a 60-62. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. A szempontok és szabályok igény szerint frissíthetők.

(3) A (2) bekezdésben említett szempontokat és szabályokat kérésre hozzáférhetővé kell tenni a gazdasági szereplők számára. Az említett frissített szempontokról és szabályokról értesíteni kell az érdekelt gazdasági szereplőket.

Ha a közszolgáltató ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy bizonyos egyéb szervezetek vagy szervek minősítési rendszere megfelel saját követelményeinek, akkor az érdekelt gazdasági szereplőkkel közli e szervezetek vagy szervek nevét.

(4) A minősített gazdasági szereplőkről írásbeli nyilvántartást kell vezetni; e nyilvántartás a minősítés hatálya alá tartozó szerződéstípusok szerint kategóriákra osztható.

(5) Ha az eljárást megindító felhívás eszközeként minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak, a minősítési rendszer alá tartozó építési beruházásokra, árubeszerzésre és szolgáltatásokra vonatkozó egyedi szerződéseket meghívásos vagy tárgyalásos eljárás keretében kell odaítélni, amelyben minden ajánlattevőt és résztvevőt azok közül a részvételre jelentkezők közül választanak ki, amelyeket már minősítettek ilyen rendszerrel.

(6) Azon díjnak, amelyet a minősítési kérelemmel vagy egy, a rendszer alapján már elnyert minősítés frissítésével vagy megőrzésével kapcsolatban felszámítanak, arányosnak kell lennie a felmerült költségekkel.

78. cikk

A minőségi kiválasztás szempontjai

(1) A közszolgáltató ajánlatkérő objektív szabályokat és szempontokat határozhat meg az ajánlattevők és a részvételre jelentkezők kizárására és kiválasztására; ezeknek a szabályoknak és szempontoknak hozzáférhetőeknek kell lenniük az érdekelt gazdasági szereplők számára.

(2) Ha a közszolgáltató ajánlatkérőnek megfelelő egyensúlyt kell biztosítania a beszerzési eljárás sajátos jellemzői és az eljáráshoz szükséges erőforrások között, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd vagy innovációs partnerség esetében olyan objektív szabályokat és szempontokat határozhat meg, amelyek tükrözik ezt a törekvést és lehetővé teszik a közszolgáltató ajánlatkérő számára, hogy csökkentse az ajánlattételre vagy tárgyalásra meghívandó részvételre jelentkezők számát. A kiválasztott részvételre jelentkezők számát azonban annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a megfelelő verseny biztosított legyen.

79. cikk

Más szervezetek kapacitásainak igénybevétele

(1) Ha a minősítést kérelmező gazdasági szereplők kizárására és kiválasztására vonatkozó objektív szabályok és szempontok olyan követelményeket tartalmaznak, amelyek a gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitásaival, vagy műszaki és szakmai képességeivel kapcsolatosak, a gazdasági szereplő szükség esetén más szervezetek kapacitásait is igénybe veheti, függetlenül attól, hogy milyen a közte és e szervezetek közötti kapcsolat jogi természete. Mindazonáltal a szolgáltató vagy egyéb szerződő fél munkatársainak vagy vezetőinek iskolai végzettségével és szakképzettségével, valamint a szakmai tapasztalattal kapcsolatos kritériumokat illetően a gazdasági szereplők csak akkor vehetik igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet végzi el azokat a feladatokat, amelyekhez e kapacitásokra szükség van. Amennyiben a gazdasági szereplő más szervezetek kapacitásait kívánja igénybe venni, bizonyítania kell a közszolgáltató ajánlatkérő felé, hogy a szükséges erőforrások a minősítési rendszer fennállásának teljes időtartama alatt rendelkezésére fognak állni; a bizonyítás történhet például oly módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő ezen irányelv 80. cikkével összhangban a 2014/24/EU irányelv szerinti kizárási vagy kiválasztási szempontokra hivatkozott, ezen irányelv a 80. cikke (3) bekezdésének megfelelően ellenőriznie kell, hogy azok az egyéb szervezetek, amelyeknek kapacitásait a gazdasági szereplő igénybe kívánja venni, megfelelnek-e a vonatkozó kiválasztási szempontoknak, illetve a 2014/24/EU irányelv 57. cikke értelmében fennállnak-e esetükben a közszolgáltató ajánlatkérő által hivatkozott kizárási okok. A közszolgáltató ajánlatkérőnek elő kell írnia, hogy a gazdasági szereplő másik szervezetre cserélje le azt a szervezetet, amelynek esetében fennáll a közszolgáltató ajánlatkérő által hivatkozott kötelező kizárási ok. A közszolgáltató ajánlatkérő előírhatja, vagy a tagállam előírása alapján köteles lehet előírni, hogy a gazdasági szereplő cserélje le másik szervezetre azt a szervezetet, amelynek esetében fennáll a közszolgáltató ajánlatkérő által hivatkozott nem kötelező kizárási ok.

Ha egy gazdasági szereplő a gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó kritériumok tekintetében más szervezetek kapacitásait veszi igénybe, akkor a közszolgáltató ajánlatkérő előírhatja, hogy a gazdasági szereplő és az említett szervezetek közösen feleljenek a szerződés teljesítéséért.

Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 37. cikk (2) bekezdésében említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.

(2) Ha a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd vagy az innovációs partnerség során a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők kizárására és kiválasztására vonatkozó objektív szabályok és szempontok olyan követelményeket tartalmaznak, amelyek a gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitásaival, vagy műszaki és szakmai képességeivel kapcsolatosak, a gazdasági szereplő szükség esetén és egy bizonyos szerződés tekintetében más szervezetek kapacitásaira is támaszkodhat, függetlenül attól, hogy milyen a közte és az említett szervezetek közötti kapcsolat jogi természete. Mindazonáltal a szolgáltató vagy egyéb szerződő fél munkatársainak vagy vezetőinek iskolai végzettségével és szakképzettségével, valamint a szakmai tapasztalattal kapcsolatos kritériumokat illetően a gazdasági szereplők csak akkor vehetik igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet végzi el azokat a feladatokat, amelyekhez e kapacitásokra szükség van. Amennyiben a gazdasági szereplő más szervezetek kapacitásaira kíván támaszkodni, bizonyítania kell a közszolgáltató ajánlatkérő felé, hogy a szükséges erőforrások a rendelkezésére fognak állni; a bizonyítás történhet például oly módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő ezen irányelv 80. cikkével összhangban a 2014/24/EU irányelv szerinti kizárási vagy kiválasztási szempontokra hivatkozott, ezen irányelv 80. cikke (3) bekezdésének megfelelően ellenőriznie kell, hogy azok az egyéb szervezetek, amelyeknek kapacitásait a gazdasági szereplő igénybe kívánja venni, megfelelnek-e a vonatkozó kiválasztási szempontoknak, illetve a 2014/24/EU irányelv 57. cikke értelmében fennállnak-e esetükben a közszolgáltató ajánlatkérő által hivatkozott kizárási okok. A közszolgáltató ajánlatkérőnek elő kell írnia, hogy a gazdasági szereplő cserélje le másik szervezetre azt a szervezetet, amely nem felel meg valamely vonatkozó kiválasztási szempontnak, illetve amelynek esetében fennáll a közszolgáltató ajánlatkérő által hivatkozott kötelező kizárási ok. A közszolgáltató ajánlatkérő előírhatja, vagy a tagállam előírása alapján köteles lehet előírni, hogy a gazdasági szereplő cserélje le másik szervezetre azt a szervezetet, amelynek esetében fennáll a közszolgáltató ajánlatkérő által hivatkozott nem kötelező kizárási ok.

Ha egy gazdasági szereplő a gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó kritériumok tekintetében más szervezetek kapacitásait veszi igénybe, akkor a közszolgáltató ajánlatkérő előírhatja, hogy a gazdasági szereplő és az említett szervezetek közösen feleljenek a szerződés teljesítéséért.

Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 37. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.

(3) Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, illetve árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási és üzembe helyezési műveletek esetén a közszolgáltató ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos kritikus fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy - amennyiben az ajánlatot gazdasági szereplők egy a 37. cikk (2) bekezdése szerinti csoportja nyújtotta be - a csoport egyik tagja végezzen el.

80. cikk

A 2014/24/EU irányelv szerinti kizárási okok és kiválasztási szempontok alkalmazása

(1) A minősítési rendszerben minősítést kérelmező gazdasági szereplők kizárására és kiválasztására vonatkozó objektív szabályok és szempontok, valamint a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd vagy az innovációs partnerség során a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők kizárására és kiválasztására vonatkozó objektív szabályok és szempontok tartalmazhatják a 2014/24/EU irányelv 57. cikke szerinti kizárási okokat, az ott előírt feltételekkel.

Ha a közszolgáltató ajánlatkérő egy ajánlatkérő szerv, ezeknek a szempontoknak és szabályoknak tartalmazniuk kell a 2014/24/EU irányelv 57. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti kizárási okokat, az abban a cikkben előírt feltételekkel.

Ha a tagállamok úgy kívánják, a szempontoknak és szabályoknak szintén tartalmazniuk kell a 2014/24/EU irányelv 57. cikkének (4) bekezdése szerinti kizárási okokat, az abban a cikkben előírt feltételekkel.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett szempontok és szabályok tartalmazhatják a 2014/24/EU irányelv 58. cikkében megállapított kiválasztási szempontokat az ott előírt feltételekkel, nevezetesen az éves forgalomra vonatkozó követelmények határértékeit illetően, amint azt az említett cikk (3) bekezdésének második albekezdése előírja.

(3) E cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazása során a 2014/24/EU irányelv 59-61. cikke alkalmazandó.

81. cikk

Minőségbiztosítási és környezetvédelmi vezetési szabványok

(1) Ha a közszolgáltató ajánlatkérő olyan, független testület által kiállított igazolás benyújtását írja elő, amely tanúsítja, hogy a gazdasági szereplő egyes meghatározott minőségbiztosítási szabványoknak megfelel - ideértve a fogyatékossággal élők számára biztosított hozzáférésére vonatkozó szabványokat is -, akkor akkreditált testületek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. A közszolgáltató ajánlatkérőnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező testületek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat is. El kell továbbá fogadnia az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is, ha a szóban forgó gazdasági szereplőnek - neki fel nem róható okokból - nem volt lehetősége az említett tanúsítványokat az előírt határidőn belül megszerezni, feltéve, hogy a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy a javasolt minőségbiztosítási intézkedések megfelelnek az előírt minőségbiztosítási szabványoknak.

(2) Ha a közszolgáltató ajánlatkérő olyan, független testület által kiállított igazolás benyújtását írja elő, amely tanúsítja, hogy a gazdasági szereplő egyes meghatározott környezetvédelmi vezetési rendszereknek vagy szabványoknak megfelel, akkor az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS), az 1221/2009/EK rendelet 45. cikke szerint elismert egyéb környezetvédelmi vezetési rendszerekre, illetve az akkreditált testületek releváns európai vagy nemzetközi szabványain alapuló egyéb környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. A közszolgáltató ajánlatkérőnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat is.

Az olyan gazdasági szereplők esetében, amelyeknek - nekik fel nem róható okokból - nem volt lehetőségük az említett tanúsítványokat megszerezni, illetve az előírt határidőn belül megszerezni, a közszolgáltató ajánlatkérő köteles más, környezetvédelmi vezetési rendszerekre vonatkozó bizonyítékokat is elfogadni, amennyiben a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy ezen intézkedések egyenértékűek az alkalmazandó környezetvédelmi vezetési rendszer vagy szabvány által előírtakkal.

(3) A tagállamok kérésre a többi tagállam rendelkezésére bocsátanak minden információt az (1) és (2) bekezdésben említett minőségbiztosítási és környezetvédelmi vezetési szabványoknak való megfelelést tanúsító dokumentumokkal kapcsolatban.

2. alszakasz

A szerződés odaítélése

82. cikk

A szerződés odaítélésének szempontjai

(1) Az egyes áruk árára vagy egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül a közszolgáltató ajánlatkérőnek az összességében legelőnyösebb ajánlatra kell alapoznia a szerződések odaítélését.

(2) A közszolgáltató ajánlatkérő szempontjából összességében legelőnyösebb ajánlatot az ár vagy a költség alapján, olyan költség-hatékonysági módszer alkalmazásával kell azonosítani, mint az életciklus-költségeknek a 83. cikk szerinti meghatározása, és tartalmazhatja a legjobb ár-minőség arányt, amelyet az adott közbeszerzési szerződés tárgyához kapcsolódó, többek között minőségi, környezetvédelmi és/vagy szociális szempontokat is magukban foglaló kritériumok alapján kell értékelni. E kritériumok tartalmazhatják például az alábbiakat:

a) a minőséget - ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, az egyetemes tervezés követelményeit, a szociális, környezetvédelmi és innovatív jellemzőket, valamint a forgalmazást és feltételeit;

b) a szerződés teljesítésére kijelölt személyi állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát, amennyiben a kijelölt személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára; vagy

c) a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, az olyan szállítási feltételek, mint a szállítási határidő, a szállítási folyamat, valamint a szállítási időszak vagy a teljesítési időszak, az alkatrészekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások és az ellátás biztonsága.

A költségelem olyan rögzített árat vagy költséget is jelenthet, amelyet alapul véve a gazdasági szereplők kizárólag a minőségi kritériumok tekintetében versengenek egymással.

A tagállamok előírhatják, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők odaítélési szempontként nem használhatják kizárólag az árat vagy kizárólag a költségeket, illetve ezek használatát meghatározott típusú közszolgáltató ajánlatkérőre vagy szerződésre korlátozhatják.

(3) Az odaítélési szempontok akkor tekintendők a közbeszerzési szerződés tárgyához kapcsolódónak, ha az adott szerződés alapján kivitelezendő építési beruházásra, szállítandó árura vagy nyújtandó szolgáltatásra vonatkoznak, bármely szempontból és az említett építési beruházás, áru vagy szolgáltatás életciklusának bármelyik szakaszában, ideértve azokat a tényezőket is,

a) amelyek az említett építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának, rendelkezésre bocsátásának vagy forgalmazásának konkrét folyamatához kapcsolódnak; vagy

b) amelyek közvetlenül az említett építési beruházás, áru vagy szolgáltatás életciklusának valamely másik szakaszához kapcsolódnak,

még akkor is, ha az említett tényezők érdemben nem tartoznak a szerződés tárgyához.

(4) Az odaítélési szempontok megválasztása nem eredményezheti azt, hogy a közszolgáltató ajánlatkérő korlátlan választási szabadsággal rendelkezzen. Az említett szempontoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és olyan kiírási feltételeknek kell hozzájuk tartozniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk tényleges ellenőrzését annak megállapítása érdekében, hogy az ajánlat mennyiben felel meg az odaítélési szempontoknak. Kétség esetén a közszolgáltató ajánlatkérőnek érdemben meg kell győződnie az ajánlattevő által benyújtott információk és bizonyítékok helytállóságáról.

(5) A közszolgáltató ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározásánál milyen relatív súllyal veszi figyelembe választott egyes szempontokat, kivéve, ha a kiválasztás egyedüli szempontja az ár.

Az egyes súlyok - megfelelő maximális terjedelmű - tartományként is megadhatók.

Amennyiben a súlyozás objektív okokból nem lehetséges, a közszolgáltató ajánlatkérőnek csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie a szempontokat.

83. cikk

Az életciklusköltségek meghatározása

(1) Az életciklusköltségek meghatározásakor egy áru, szolgáltatás vagy építési beruházás életciklusa során felmerült alábbi költségek egészét vagy egy részét kell releváns mértékben figyelembe venni:

a) a közszolgáltató ajánlatkérő vagy más felhasználók által viselt költségek, mint például:

i. a beszerzéshez kapcsolódó költségek;

ii. a használat költségei, például energiafogyasztás és más források felhasználása;

iii. karbantartási költségek;

iv. az életciklus végéhez kapcsolódó költségek, például elszállítási és újrahasznosítási költségek;

b) az adott áruhoz, szolgáltatáshoz vagy építési beruházáshoz annak életciklusa során kapcsolódó környezeti externáliáknak betudható költségek, amennyiben ezek pénzben kifejezett értéke meghatározható és ellenőrizhető; e költségek magukban foglalhatják az üvegházhatású gázok és más szennyező anyagok kibocsátásának költségeit, valamint a klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb kiadásokat.

(2) Ha a közszolgáltató ajánlatkérő az életciklusköltségek meghatározására irányuló módszer alkalmazásával méri fel a költségeket, akkor a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie egyrészt azt, hogy az ajánlattevőknek milyen adatokat kell megadniuk, másrészt azt, hogy melyik módszert fogja alkalmazni az életciklusköltségeknek az említett adatok alapján történő meghatározásához.

A környezeti externáliáknak betudható költségek meghatározására alkalmazott módszernek a következő feltételek mindegyikét teljesítenie kell:

a) objektíven ellenőrizhető, megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul. Különösen amikor nem ismétlődő vagy folyamatos alkalmazásra dolgozták ki, nem hozhat indokolatlanul kedvező vagy kedvezőtlen helyzetbe egyes gazdasági szereplőket;

b) minden érdekelt fél számára hozzáférhető;

c) a szükséges adatokat az elvárható gondossággal eljáró gazdasági szereplők - többek között a közbeszerzésről szóló megállapodás vagy más, az Unióra nézve kötelező nemzetközi megállapodás részes felének minősülő harmadik ország gazdasági szereplői - ésszerű erőfeszítéssel rendelkezésre tudják bocsátani.

(3) Amennyiben uniós jogi aktus teszi kötelezővé egy az életciklus-költségek számítására vonatkozó közös módszer alkalmazását, ugyanezt a közös módszert kell alkalmazni az életciklus-költségek meghatározására is.

Az említett jogi aktusok és - amennyiben szükséges - az ezeket kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok jegyzéke a XV. mellékletben található.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy - amennyiben új, közös módszert előíró jogszabály elfogadása, illetve hatályos jogszabály hatályon kívül helyezése vagy módosítása következtében az említett jegyzék naprakésszé tétele válik szükségessé - a 103. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a jegyzék naprakésszé tételére vonatkozóan.

84. cikk

Kirívóan alacsony összegű ajánlatok

(1) A közszolgáltató ajánlatkérő köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek tekintetében, ha egy ajánlat a kivitelezendő építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony összegűnek tűnik.

(2) Az (1) bekezdésben említett magyarázat elsősorban az alábbiakra vonatkozhat:

a) a gyártási folyamat, a nyújtott szolgáltatás vagy az építési módszer gazdaságossága;

b) a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, a termékek leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;

c) az ajánlattevő által kínált áru, szolgáltatás vagy építési beruházás eredetisége;

d) a 36. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségeknek való megfelelés;

e) a 88. cikkben említett kötelezettségeknek való megfelelés;

f) az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége.

(3) A közszolgáltató ajánlatkérőnek az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján ellenőriznie kell a megadott információkat. A közszolgáltató ajánlatkérő csak abban az esetben utasíthatja el az ajánlatot, ha a közölt bizonyítékok nem indokolják kielégítően az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek alacsony szintjét, figyelembe véve a (2) bekezdésben említett elemeket.

A közszolgáltató ajánlatkérőnek el kell utasítania az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony összeget, mert nem tesz eleget a 36. cikk (2) bekezdésében említett alkalmazandó kötelezettségeknek.

(4) Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő összeg azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevővel konzultált, és az ajánlattevő a közszolgáltató ajánlatkérő által megállapított kellő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a szóban forgó támogatás az EUMSZ 107. cikkének értelmében összeegyeztethető volt a belső piaccal. Az ajánlatot az említett körülmények között elutasító közszolgáltató ajánlatkérő erről a tényről köteles tájékoztatni a Bizottságot.

(5) A tagállamok kérésre, közigazgatási együttműködés formájában a többi tagállam rendelkezésére bocsátanak minden rendelkezésükre álló információt - például törvényeket, rendelkezéseket, egyetemesen alkalmazandó kollektív megállapodásokat vagy nemzeti műszaki szabványokat - a (2) bekezdésben felsorolt részletekre vonatkozóan átadott bizonyítékokkal és dokumentumokkal kapcsolatban.

4. szakasz

Harmadik országból származó termékekre vonatkozó ajánlatok és az ezen országokkal fennálló kapcsolatok

85. cikk

Harmadik országokból származó termékekre vonatkozó ajánlatok

(1) Ezt a cikket azokra az ajánlatokra kell alkalmazni, amelyek olyan harmadik országokból származó termékekre vonatkoznak, amelyekkel az Unió nem kötött olyan többoldalú vagy kétoldalú megállapodást, amely az uniós vállalkozások számára az e harmadik országok piacaihoz való összehasonlítható és tényleges hozzáférést biztosítana. E cikk alkalmazása nem sértheti az Unió és a tagállamok harmadik országokkal szemben fennálló kötelezettségeit.

(2) Az árubeszerzésre irányuló szerződés odaítélésére vonatkozóan tett ajánlat elutasítható, ha a harmadik országokból származó termékeknek a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 14 ) összhangban meghatározott aránya meghaladja az ajánlat részét képező termékek összértékének 50 %-át.

E cikk alkalmazásában a távközlési hálózati berendezésekben alkalmazott szoftvereket termékeknek kell tekinteni.

(3) E bekezdés második albekezdésére is figyelemmel, amennyiben a 82. cikkben meghatározott odaítélési szempontok alapján két vagy több ajánlat egyenértékűnek tekinthető, azokat az ajánlatokat kell előnyben részesíteni, amelyeket e cikk (2) bekezdése alapján nem lehet elutasítani. Az ajánlatokban szereplő árakat e cikk alkalmazásában egyenértékűnek kell tekinteni, amennyiben az árkülönbség nem haladja meg a 3 %-ot.

Mindazonáltal egy ajánlat nem részesíthető előnyben egy másik ajánlattal szemben az első albekezdés értelmében, ha annak elfogadása esetén a közszolgáltató ajánlatkérő arra kényszerülne, hogy a meglévő felszereléstől eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező olyan felszerelést szerezzen be, amely összeegyeztethetetlenséget, az üzemeltetésben és a karbantartásban műszaki nehézségeket, illetve aránytalanul nagy költségeket eredményezne.

(4) E cikk alkalmazása során nem lehet figyelembe venni a harmadik országokból származó termékek (2) bekezdésben említett arányának meghatározásánál azokat a harmadik országokat, amelyekre az (1) bekezdésnek megfelelően ezen irányelvnek hatályát egy tanácsi határozattal kiterjesztették.

(5) A Bizottság 2015. december 31-ig, majd azt követően évente éves beszámolót nyújt be a Tanácshoz az ezen irányelv hatálya alá tartozó területeken az uniós vállalkozások harmadik országok piacaihoz való hozzáférésével kapcsolatban folytatott többoldalú vagy kétoldalú tárgyalások során elért előrelépésről, illetve minden olyan eredményről, amelyet ilyen tárgyalások útján értek el, továbbá a megkötött megállapodások gyakorlati végrehajtásáról.

86. cikk

Harmadik országokkal építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések tekintetében fennálló kapcsolatok

(1) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan általános - akár jogi, akár gyakorlati - nehézségről, amellyel vállalkozásaik szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések elnyerése tekintetében szembesültek harmadik országokban, és amelyekről e vállalkozások beszámoltak.

(2) A Bizottság 2019. április 18-ig majd azt követően rendszeres időközönként jelentést készít a Tanács számára a harmadik országokbeli szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekhez való hozzájutásról és az ezen országokkal e tárgykörben, különösen a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében folyó tárgyalások során elért előrehaladásról.

(3) A Bizottság az érintett harmadik ország megkeresésével törekszik orvosolni a helyzetet, amennyiben - akár a (2) bekezdésben említett jelentések, akár más információk alapján - megállapítja, hogy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélése tekintetében valamely harmadik ország:

a) nem biztosít az uniós vállalkozások számára a piachoz való olyan tényleges hozzáférést, amely hasonló ahhoz, amelyet az Unió biztosít az adott ország vállalkozásai számára;

b) nem biztosít az uniós vállalkozások számára nemzeti bánásmódot vagy a nemzeti vállalkozások rendelkezésére álló versenylehetőségekkel azonos lehetőségeket; vagy

c) az egyéb harmadik országokból származó vállalkozásokat kedvezőbb bánásmódban részesíti, mint az uniós vállalkozásokat.

(4) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan - akár jogi, akár gyakorlati -, a XIV. mellékletben felsorolt nemzetközi munkajogi rendelkezések be nem tartásából következő nehézségről, amellyel vállalkozásaik akkor szembesültek, amikor megpróbáltak harmadik országban elnyerni szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést, és amelyekről e vállalkozások beszámoltak.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben említett körülmények között a Bizottság bármikor javasolhatja a Tanácsnak, hogy fogadjon el olyan végrehajtási jogi aktust, amellyel az említett végrehajtási jogi aktusban megállapítandó időtartamra felfüggeszti vagy korlátozza a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseknek a következők részére történő odaítélését:

a) az érintett harmadik ország joga által szabályozott vállalkozások;

b) az a) pontban említett vállalkozásokhoz kapcsolt vállalkozásként működő, az Unióban bejegyzett székhellyel rendelkező, de tagállam gazdaságával közvetlen és tényleges kapcsolatban nem álló vállalkozások;

c) olyan ajánlatokat benyújtó vállalkozások, amelyek tárgya az érintett harmadik országból származó szolgáltatás.

A Tanács haladéktalanul és minősített többséggel jár el.

A Bizottság az említett intézkedéseket saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére javasolhatja.

(6) E cikk alkalmazása nem sértheti az Uniónak harmadik országokkal szemben fennálló, a közbeszerzésről szóló, különösen a WTO keretrendszerében kötött nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségeit.

IV. FEJEZET

A szerződés teljesítése

87. cikk

Szerződésteljesítési feltételek

A közszolgáltató ajánlatkérő különös feltételeket állapíthat meg valamely szerződés teljesítésére vonatkozóan, feltéve, hogy az említett feltételek a 82. cikk (3) bekezdése értelmében a közbeszerzési szerződés tárgyához kapcsolódnak, valamint szerepelnek az eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban. Ezek a feltételek tartalmazhatnak gazdasági, innovációval kapcsolatos, környezetvédelmi, szociális vagy foglalkoztatással kapcsolatos megfontolásokat.

88. cikk

Alvállalkozás

(1) A 36. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségeknek az alvállalkozók általi betartását a feladat- és hatáskörükön belül eljáró illetékes nemzeti hatóságok megfelelő intézkedései biztosítják.

(2) A közbeszerzési dokumentumokban a közszolgáltató ajánlatkérő kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti a közszolgáltató ajánlatkérőt arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat.

(3) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az alvállalkozó kérésére - és ha a szerződés jellege azt megengedi - a közszolgáltató ajánlatkérő az esedékes kifizetéseket köteles legyen közvetlenül az alvállalkozónak átutalni az annak a gazdasági szereplőnek (a fővállalkozó) teljesített szolgáltatásokért, árukért vagy építési beruházásokért, amelynek a szerződést odaítélték. Ezen intézkedések magukban foglalhatnak olyan megfelelő mechanizmusokat, amelyek révén a fővállalkozó kifogást emelhet a jogosulatlan kifizetések ellen. A szóban forgó fizetési módra vonatkozó rendelkezéseket a közbeszerzési dokumentumokban kell meghatározni.

(4) A (1)-(3) bekezdés nem érinti a fővállalkozó felelősségének kérdését.

(5) Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, és a közszolgáltató ajánlatkérő közvetlen felügyelete mellett a létesítményeknél nyújtott szolgáltatások tekintetében, a szerződés odaítélése után és legkésőbb a szerződés teljesítésének megkezdésekor a közszolgáltató ajánlatkérőnek kérnie kell a fővállalkozótól, hogy adja meg az adott építési beruházásba vagy szolgáltatásba bevont alvállalkozóinak nevét, elérhetőségét és jogi képviselőinek nevét, amennyiben ezen adatok már ismertek. A közszolgáltató ajánlatkérőnek kérnie kell a fővállalkozótól, hogy értesítse őt a fenti adatokban a szerződés időtartama során beállt változásokról, valamint az építési munkákba vagy szolgáltatásokba a későbbiekben bevont új alvállalkozók adatairól.

Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok kötelezhetik közvetlenül a fővállalkozót, hogy adja meg a szükséges információkat.

Amennyiben e cikk (6) bekezdése b) pontjának céljához szükséges, a kért információhoz csatolni kell az alvállalkozó által tett, az 80. cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozatot. Az e cikk (8) bekezdése szerinti végrehajtási intézkedések előírhatják, hogy a szerződés odaítélése után bemutatott alvállalkozóknak nyilatkozat helyett tanúsítványokat vagy más kiegészítő iratokat kelljen benyújtaniuk.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a beszállítókra.

A közszolgáltató ajánlatkérő kiterjesztheti, vagy a tagállamok kötelezhetik a közszolgáltató ajánlatkérőt arra, hogy terjessze ki az első albekezdésben előírt kötelezettségeket, például:

a) az árubeszerzésre irányuló szerződésekre, a szolgáltatásra irányuló szerződésekre - a közszolgáltató ajánlatkérő közvetlen felügyelete mellett a létesítményeknél nyújtott szolgáltatások kivételével -, vagy az építési beruházásokba vagy szolgáltatási szerződésekbe bevont beszállítókra;

b) a fővállalkozó alvállalkozóinak alvállalkozóira vagy az alvállalkozói láncban lejjebb elhelyezkedő alvállalkozókra.

(6) A 36. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségek megszegésének céljára megfelelő intézkedéseket lehet hozni, például:

a) amennyiben egy tagállam nemzeti joga az alvállalkozók és a fővállalkozó közös felelősségét előíró mechanizmusról rendelkezik, a szóban forgó tagállamnak biztosítania kell, hogy a vonatkozó szabályokat a 36. cikk (2) bekezdésében említett feltételekkel összhangban alkalmazzák;

b) az ajánlatkérő szerv ezen irányelv 80. cikkének (3) bekezdésével összhangban ellenőrizheti, vagy a tagállamok kötelezhetik az ajánlatkérő szervet arra, hogy ellenőrizze, hogy az alvállalkozók esetében fennállnak-e a 2014/24/EU irányelv 57. cikke szerinti kizárási okok. Ilyen esetekben az ajánlatkérő szervnek köteleznie kell a gazdasági szereplőt, hogy helyettesítse másik alvállalkozóval azt az alvállalkozót, amelynek esetében az ellenőrzés azt derítette ki, hogy kötelező kizárási okok állnak fenn. Az ajánlatkérő szerv előírhatja, vagy a tagállamok kötelezhetik az ajánlatkérő szervet arra, hogy előírja a gazdasági szereplőnek, hogy helyettesítse másik alvállalkozóval azt az alvállalkozót, amelynek esetében az ellenőrzés azt derítette ki, hogy nem kötelező kizárási okok állnak fenn.

(7) A tagállamok a nemzeti jogban szigorúbb felelősségi szabályokat is előírhatnak, illetve a nemzeti jogban részletesebb szabályozást is bevezethetnek az alvállalkozóknak teljesített közvetlen kifizetésekre, például azzal, hogy előírják, hogy az alvállalkozóknak az általuk benyújtandó kérés nélkül is lehet ilyen közvetlen kifizetéseket teljesíteni.

(8) Azon tagállamok, amelyek úgy döntöttek, hogy előírják a (3), (5) vagy (6) bekezdés szerinti intézkedéseket, törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések útján és az uniós jogra tekintettel pontosítják az említett intézkedések végrehajtási feltételeit. Ennek során a tagállamok korlátozhatják az intézkedések alkalmazási körét, például bizonyos szerződéstípusok, a közszolgáltató ajánlatkérők vagy gazdasági szereplők egyes típusai vagy bizonyos összegek tekintetében.

89. cikk

A szerződések módosítása azok időtartama alatt

(1) A szerződések vagy keretmegállapodások ezen irányelvvel összhangban új közbeszerzési eljárás nélkül módosíthatók az alábbiak közül bármely esetben:

a) ha a módosításokról - pénzbeli értéküktől függetlenül - az eredeti közbeszerzési dokumentumokban világos, pontos és egyértelmű felülvizsgálati rendelkezések rendelkeznek, amelyek magukban foglalhatnak az ár módosítására vonatkozó rendelkezéseket vagy opciókat. A rendelkezésekben meg kell állapítani a lehetséges módosítások és opciók hatályát és jellegét, valamint azokat a feltételeket, amelyek esetén ezek alkalmazhatók. E rendelkezések nem tehetnek lehetővé olyan módosításokat és opciókat, amelyek megváltoztatnák a szerződés vagy keretmegállapodás általános jellegét;

b) az eredeti szerződő fél által elvégzendő, szükségessé vált további építési beruházások, nyújtandó további szolgáltatások vagy szállítandó további áruk tekintetében, amelyek nem szerepeltek az eredeti közbeszerzésben, amennyiben a szerződő fél módosítása:

i. nem megvalósítható olyan gazdasági vagy technikai okok miatt, mint például az eredeti közbeszerzés során vásárolt, meglévő berendezésekkel, szoftverekkel, szolgáltatásokkal vagy létesítményekkel való felcserélhetőség vagy kölcsönös átjárhatóság; és

ii. a közszolgáltató ajánlatkérő számára jelentős hátránnyal vagy a költségek megsokszorozódásával járna;

c) amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

i. olyan körülmények miatt merült fel a módosítás igénye, amelyet egy kellő gondossággal eljáró közszolgáltató ajánlatkérő nem láthatott előre;

ii. a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;

d) amennyiben új szerződő fél lép azon fél helyébe, amelynek a közszolgáltató ajánlatkérő eredetileg odaítélte a szerződést, az alábbi okok valamelyikének következtében:

i. az a) pont szerinti egyértelmű felülvizsgálati rendelkezés vagy opció;

ii. az eredeti szerződő fél helyébe egyetemes vagy részleges jogutódlás révén, vállalati átszervezést - többek között vállalatátvételt, egyesülést vagy felvásárlást - vagy fizetésképtelenséget követően egy másik gazdasági szereplő lép, amely megfelel az eredetileg megállapított minőségi kiválasztási szempontoknak, feltéve, hogy ezzel nem jár együtt a szerződés egyéb lényeges módosítása, és hogy mindez nem ezen irányelv alkalmazásának a megkerülését célozza; vagy

iii. amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő átvállalja a fővállalkozónak az alvállalkozókkal szemben fennálló kötelezettségeit, amennyiben erről a nemzeti jogszabályok a 88. cikkel összhangban rendelkeznek;

e) amennyiben a módosítások értéküktől függetlenül nem jelentősek a (4) bekezdés értelmében.

Azon közszolgáltató ajánlatkérők, amelyek az e bekezdés b) és c) pontjában említett esetekben módosítottak egy szerződést, kötelesek erről hirdetményt közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A hirdetménynek a XVI. mellékletben meghatározott információkat kell tartalmaznia, és azt a 71. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell közzétenni.

(2) Ezenfelül és anélkül, hogy ellenőrizni kellene, hogy a (4) bekezdés a)-d) pontjában foglalt feltételek teljesülnek-e, a szerződések ezen irányelvvel összhangban akkor is módosíthatók új közbeszerzési eljárás nélkül, ha a módosítás értéke nem éri el az alábbi értékek egyikét sem:

i. a 15. cikkben megállapított értékhatárok; és

ii. a szolgáltatási és árubeszerzési szerződések eredeti szerződések értékének 10 %-a és az építési beruházási szerződések eredeti szerződéses értékének 15 %-a.

Mindazonáltal a módosítás nem változtathatja meg a szerződés vagy keretmegállapodás általános jellegét. Több egymást követő módosítás esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások összesített nettó értéke alapján kell megállapítani.

(3) Amennyiben a szerződés indexálási rendelkezést is magában foglal, úgy a (2) bekezdésben említett ár kiszámításakor az aktualizált árat kell referenciaértéknek tekinteni.

(4) Egy szerződés vagy keretmegállapodás módosítása annak időtartama alatt akkor tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés e) pontjának értelmében, ha a szerződés vagy keretmegállapodás jellege érdemben megváltozik az eredetileg megkötött szerződéshez vagy keretmegállapodáshoz képest. Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül, a módosítás minden esetben lényegesnek tekintendő akkor, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a) a módosítás olyan feltételeket vezet be, amelyek alapján - ha azok az eredeti közbeszerzési eljárás részét képezték volna -, lehetőség lett volna az eredetileg kiválasztott részvételre jelentkezőktől eltérő jelentkezők részvételének az engedélyezésére, az eredetileg elfogadott ajánlattól eltérő ajánlat elfogadására, vagy amelyek további résztvevőket ösztönöztek volna a közbeszerzési eljárásban való részvételre;

b) a módosítás a szerződő fél javára megváltoztatja a szerződés vagy keretmegállapodás gazdasági egyensúlyát, olyan módon, amelyről az eredeti szerződés vagy keretmegállapodás nem rendelkezett;

c) a módosítás jelentősen kibővíti a szerződés vagy keretmegállapodás hatályát;

d) amennyiben új szerződő fél lép azon fél helyébe, amelynek a szerződést eredetileg odaítélték, vagy más esetek, az (1) bekezdés d) pontjában szereplő esetek kivételével.

(5) Ezen irányelv értelmében új közbeszerzési eljárásra van szükség az építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés vagy keretmegállapodás rendelkezéseinek - a szerződés vagy keretmegállapodás időtartama alatt történő - az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő módosításai esetében.

90. cikk

A szerződés felmondása

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a közszolgáltató ajánlatkérőnek - legalább az alábbi körülmények fennállása esetén és az alkalmazandó nemzeti jogban meghatározott feltételek szerint - lehetősége legyen az építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés felmondására annak időtartama alatt, ha:

a) a szerződés olyan lényeges módosítására került sor, amely esetében a 89. cikk értelmében új közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatni;

b) a szerződő fél a szerződés odaítélésekor a 2014/24/EU irányelv 57. cikkének (1) bekezdésében említett helyzetek egyikében volt, és ezért azt ezen irányelv 80. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból;

c) a szerződést nem lehetett volna a szerződő félnek odaítélni, mivel az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy a Szerződésekből és ebből az irányelvből eredő valamely kötelezettség tekintetében súlyos kötelezettségszegés történt.

III. CÍM

KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI RENDSZEREK

I. FEJEZET

Szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások

91. cikk

A szerződés odaítélése a szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások esetében

A szociális és a XVII. mellékletben felsorolt egyéb meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket e fejezetnek megfelelően kell odaítélni, ha a szerződések értéke megegyezik a 15. cikk c) pontjában szereplő értékhatárral, illetve azt meghaladja.

92. cikk

Tájékoztatók és hirdetmények közzététele

(1) Ha a közszolgáltató ajánlatkérő szerződést kíván odaítélni a 91. cikkben említett szolgáltatásokra vonatkozóan, ezt a szándékát a következő módszerek valamelyikével kell közzétennie:

a) szerződési hirdetménnyel;

b) időszakos előzetes tájékoztatóval, amelyet folyamatosan közzé kell tenni. Az időszakos előzetes tájékoztatóban konkrétan meg kell jelölni az odaítélendő szerződések tárgyát képező szolgáltatások típusait. A tájékoztatónak tartalmaznia kell továbbá azt, hogy a szerződést további hirdetmény közzététele nélkül ítélik oda, és a tájékoztatóban fel kell kérni az érdekelt gazdasági szereplőket, hogy részvételi szándékukat írásban közöljék; vagy

c) minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetménnyel, amelyet folyamatosan közzé kell tenni.

Az első albekezdés azonban nem alkalmazandó abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás keretében a szerződés odaítélésére felhívás nélküli tárgyalásos eljárást lehetett volna alkalmazni az 50. cikkel összhangban.

(2) A 91. cikkben említett szolgáltatások tekintetében szerződést odaítélő közszolgáltató ajánlatkérő az eredményt a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatóban teszi közzé. E tájékoztatókat azonban negyedévente össze is vonhatja. Ebben az esetben a közszolgáltató ajánlatkérőknek az egyes negyedévek végétől számított 30 napon belül kell megküldeniük az összevont tájékoztatókat.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett tájékoztatóknak és hirdetményeknek a XVIII. melléklet A., B., C., illetve D. részében említett információkat kell tartalmazniuk, a formanyomtatványoknak megfelelően. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokban határozza meg az említett formanyomtatványokat. A végrehajtási jogi aktusokat a 105. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4) Az ebben a cikkben említett tájékoztatókat és hirdetményeket a 71. cikknek megfelelően kell közzétenni.

93. cikk

A szerződések odaítélésének elvei

(1) A tagállamok nemzeti szabályokat vezetnek be az e fejezet hatálya alá tartozó szerződések odaítélésére vonatkozóan, annak biztosítása érdekében, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők megfeleljenek az átláthatóság és a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének. A tagállamok szabadon állapíthatják meg az alkalmazandó eljárási szabályokat, amennyiben e szabályok lehetővé teszik a közszolgáltató ajánlatkérők számára, hogy figyelembe vegyék a szóban forgó szolgáltatások egyedi sajátosságait.

(2) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők figyelembe vehessék a szolgáltatások minőségének, folyamatosságának, hozzáférhetőségének, megfizethetőségének, elérhetőségének és átfogóságának biztosításával kapcsolatos igényt, az igénybevevők különböző kategóriái - köztük a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett csoportok - sajátos igényeit, az igénybevevők bevonását és szerephez juttatását, valamint az innovációt. A tagállamok azt is előírhatják, hogy a szolgáltatót a legjobb ár-minőség arányú ajánlat szempontja alapján kell kiválasztani, figyelembe véve a szociális szolgáltatásoknál a minőségi és fenntarthatósági szempontokat.

94. cikk

Fenntartott szerződések bizonyos szolgáltatások esetében

(1) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő szerv közszolgáltató ajánlatkérők kizárólag a 91. cikkben említett - a 75121000-0, 75122000-7, 75123000-4, 79622000-0, 79624000-4, 79625000-1, 80110000-8, 80300000-7, 80420000-4, 80430000-7, 80511000-9, 80520000-5, 80590000-6, 85000000-9-85323000-9, 92500000-6, 92600000-7, 98133000-4, 98133110-8 CPV-kód alá tartozó - egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatások esetében fenntarthatják bizonyos szervezetek számára a közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárásban való részvétel jogát.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervezetnek az alábbi kritériumok mindegyikét teljesítenie kell:

a) célja az (1) bekezdésben említett szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó közfeladat ellátása;

b) a nyereséget újrabefektetik a szervezet céljának elérése érdekében. Ha a nyereséget felosztják vagy újrafelosztják, akkor ennek a munkavállalóknak az irányításban való aktív részvételével kapcsolatos megfontolásokon kell alapulnia;

c) a szerződést teljesítő szervezet irányítási vagy tulajdonosi struktúrájának munkavállalói részesedésen vagy a munkavállalóknak az irányításban való aktív részvételén kell alapulnia, vagy a munkavállalók, felhasználók és érdekeltek aktív részvételét kell szükségessé tennie; és

d) az adott ajánlatkérő szerva szervezetnek a megelőző három évben nem ítélt oda e cikk alapján a szóban forgó szolgáltatásokra vonatkozó szerződést.

(3) A szerződés maximális időtartama nem haladhatja meg a három évet.

(4) Az eljárást megindító felhívásban hivatkozni kell erre a cikkre.

(5) A 108. cikktől eltérve, a Bizottság megvizsgálja e cikk hatásait, és arról 2019. április 18-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

II. FEJEZET

A tervpályázatokra vonatkozó szabályok

95. cikk

Hatály

(1) Ez a fejezet az olyan tervpályázatokra alkalmazandó, amelyeket egy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésre vonatkozó közbeszerzési eljárás részeként szerveztek, feltéve, hogy a szerződés becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke, beleértve a résztvevők számára teljesített bármilyen lehetséges díjat vagy kifizetést, a 15. cikk a) pontjában előírt értékkel azonos vagy annál nagyobb.

(2) Ez a fejezet minden olyan tervpályázatra alkalmazandó, amelyeknél a résztvevők számára teljesített díjak és kifizetések összértéke, beleértve a szolgáltatási szerződés becsült, héa nélküli értékét - amelyet az 50. cikk j) pontja alapján lehet meghatározni, ha a közszolgáltató ajánlatkérő a tervpályázati hirdetményben nem zár ki ilyen odaítélést - a 15. cikk a) pontjában előírt értékkel azonos vagy annál nagyobb.

96. cikk

Tájékoztatók és hirdetmények

(1) Az a közszolgáltató ajánlatkérő, amely tervpályázatot kíván szervezni, ezt a szándékát tervpályázati hirdetményben teszi közzé.

Amennyiben az 50. cikk j) pontja szerint a későbbiekben szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést is oda kívánnak ítélni, ezt jelezni kell a tervpályázati hirdetményben.

Az a közszolgáltató ajánlatkérő, amely tervpályázatot szervezett, ennek eredményét tájékoztatóban teszi közzé.

(2) Az eljárást megindító felhívásnak tartalmaznia kell a XIX. mellékletben meghatározott információkat, a tervpályázat eredményéről szóló tájékoztatónak pedig a XX. mellékletben meghatározott információkat, formanyomtatványok formájában. A Bizottság ezeket az egységes formanyomtatványokat végrehajtási jogi aktusokban határozza meg. A végrehajtási jogi aktusokat a 105. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A tervpályázat eredményéről szóló tájékoztatót a tervpályázat lezárásától számított 30 napon belül el kell juttatni az Európai Unió Kiadóhivatalához.

Ha a tervpályázat kimenetelével kapcsolatos információk közlése akadályozná a jogérvényesítést, ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy bizonyos - magán- vagy állami tulajdonú - gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt, az ilyen információkat nem szükséges közzétenni.

(3) A 71. cikk (2)-(6) bekezdése a tervpályázatokhoz kapcsolódó tájékoztatókra és hirdetményekre is vonatkozik.

97. cikk

A tervpályázatok megszervezésének szabályai, a résztvevők és a bírálóbizottság kiválasztása

(1) Tervpályázatok szervezésekor a közszolgáltató ajánlatkérőnek az I. cím és e fejezet rendelkezéseihez hozzáigazított eljárásokat kell alkalmaznia.

(2) A tervpályázaton való részvétel nem korlátozható:

a) valamely tagállam területére vagy területének egy részére tett hivatkozással;

b) azon az alapon, hogy annak a tagállamnak a joga szerint, amelyben a tervpályázatot szervezik, a résztvevőknek természetes vagy jogi személyeknek kell lenniük.

(3) Amennyiben a tervpályázaton korlátozott számban vehetnek részt pályázók, a közszolgáltató ajánlatkérőnek világos és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontokat kell meghatároznia. A részvételre felhívott jelentkezők számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy tényleges verseny jöjjön létre.

(4) A bírálóbizottság kizárólag a pályázat résztvevőitől független természetes személyekből állhat. Ha a pályázat résztvevőitől meghatározott szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a résztvevőktől megkövetelt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel.

98. cikk

A bírálóbizottság döntései

(1) A bírálóbizottság önállóan hozza meg döntéseit és alakítja ki véleményét.

(2) A részvételre jelentkezők által benyújtott terveket és projekteket a bírálóbizottság névtelenül és kizárólag a tervpályázati hirdetményben meghatározott szempontok alapján vizsgálja meg.

(3) A bírálóbizottság a tagjai által aláírt jelentésben állapítja meg a projektek rangsorolását, amelyet az egyes projektek pozitív jellemzői alapján határoz meg, és a jelentésben feltünteti megjegyzéseit, valamint a tisztázást igénylő kérdéseket.

(4) A névtelenséget a bírálóbizottság véleményének kinyilvánításáig, illetve döntésének meghozataláig tiszteletben kell tartani.

(5) A részvételre jelentkezőket szükség esetén fel lehet kérni, hogy a projektek bármely vonatkozásának tisztázása érdekében válaszoljanak a bírálóbizottság által a jegyzőkönyvben rögzített kérdésekre.

(6) A bírálóbizottság tagjai és a részvételre jelentkezők közötti párbeszédről teljes körű jegyzőkönyvet kell készíteni.

IV. CÍM

IRÁNYÍTÁS

99. cikk

Végrehajtás

(1) A helyes és hatékony végrehajtás tényleges biztosítása érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy legalább az ebben a cikkben meghatározott feladatokat egy vagy több hatóság, szerv vagy szervezet lássa el. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező valamennyi hatóságról és szervezetről.

(2) A tagállamok gondoskodnak a közbeszerzési szabályok alkalmazásának monitoringjáról.

A monitoringhatóságokat és szervezeteket fel kell hatalmazni arra, hogy amennyiben saját kezdeményezésükre vagy információk kézhezvételét követően konkrét jogsértéseket vagy rendszerszintű problémákat tárnak fel, azokat jelezzék a nemzeti audithatóságoknak, bíróságoknak, törvényszékeknek vagy más megfelelő hatóságoknak vagy szervezeteknek, például az ombudsmannak, illetve a nemzeti parlamenteknek vagy parlamenti bizottságoknak.

(3) A (2) bekezdés szerinti monitoringtevékenységek eredményeit megfelelő tájékoztatási eszközök segítségével nyilvánosságra kell hozni. Ezeket az eredményeket a Bizottság részére is rendelkezésre kell bocsátaniuk. Az eredményeket be lehet építeni például az e bekezdés második albekezdésében említett monitoringjelentésekbe.

A tagállamok 2017. április 18-ig, és azt követően háromévente monitoringjelentést küldenek a Bizottságnak, amelyben tájékoztatják adott esetben a helytelen alkalmazás vagy a jogbizonytalanság leggyakoribb okairól - ideértve a szabályok alkalmazásában tapasztalható esetleges strukturális vagy visszatérő problémákat is -, csakúgy mint a kkv-k közbeszerzésben való részvételének mértékéről, valamint a közbeszerzéssel kapcsolatos csalás, korrupció, összeférhetetlenség és más súlyos szabálytalanságok megelőzéséről, felderítéséről és megfelelő jelentéséről.

A Bizottság legfeljebb háromévente felkérheti a tagállamokat arra, hogy nyújtsanak tájékoztatást a nemzeti stratégiai közbeszerzési politikáik gyakorlati végrehajtásáról.

E cikk alkalmazásában a "kkv" fogalmát a 2003/361/EK bizottsági ajánlás ( 15 ) fogalommeghatározása szerint kell értelmezni.

A Bizottság az e bekezdés alapján kapott információk alapján rendszeres jelentést tesz közzé az említett politikáknak az egységes piacon történő végrehajtásáról és legjobb gyakorlatairól.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy:

a) az uniós közbeszerzési jogszabályok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos információk és iránymutatások térítésmentesen rendelkezésre álljanak az ajánlatkérő szerveknek és a gazdasági szereplőknek - különösen a kkv-knak - a közbeszerzési szabályok helyes alkalmazása terén való támogatása érdekében; valamint

b) az ajánlatkérő szervek segítséget kaphassanak a közbeszerzési eljárások megtervezéséhez és lebonyolításához.

(5) A tagállamok - a Bizottság által a tagállamokkal folytatott kommunikációra és a velük való kapcsolattartásra vonatkozóan létrehozott általános eljárások és munkamódszerek sérelme nélkül - kapcsolattartót jelölnek ki, amelynek feladata a Bizottsággal való együttműködés a közbeszerzési jogszabályok alkalmazása tekintetében.

(6) Az ajánlatkérő szerveknek - legalább a szerződés időtartama alatt - meg kell őrizniük minden olyan megkötött szerződés példányait, amelynek értéke eléri vagy meghaladja az alábbi összegeket:

a) 1 000 000 EUR az árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében;

b) 10 000 000 EUR az építési beruházásokra irányuló szerződések esetében.

Az ajánlatkérő szerveknek betekintést kell biztosítaniuk az említett szerződésekbe; az egyes meghatározott dokumentumokhoz vagy információkhoz való hozzáférés azonban - a dokumentumokhoz való hozzáférésre és az adatvédelemre vonatkozó, alkalmazandó uniós vagy nemzeti szabályokban előírt mértékben és feltételekkel - megtagadható.

100. cikk

A szerződések odaítélésére irányuló eljárásokra vonatkozó egyedi jelentések

(1) A közszolgáltató ajánlatkérő az ezen irányelv hatálya alá tartozó minden egyes szerződés és keretmegállapodás tekintetében, valamint minden alkalommal, amikor dinamikus beszerzési rendszert hoz létre, megőrzi a megfelelő adatokat. Ezek az adatok lehetővé teszik számára, hogy egy későbbi időpontban indokolni tudja a következőkkel kapcsolatos döntéseket:

a) a gazdasági szereplők minősítése és kiválasztása, valamint a szerződések odaítélése;

b) a felhívás nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása, az 50. cikknek megfelelően;

c) az I. cím II. és III. fejezetében előírt eltérések értelmében a II. cím II-IV. fejezete alkalmazásának mellőzése;

d) szükség esetén annak indokolása, hogy az elektronikus benyújtás tekintetében miért került sor az elektronikustól eltérő kommunikációs eszközök használatára.

Amennyiben a 70. cikk vagy a 92. cikk (2) bekezdése szerint készített, a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató tartalmazza az ebben a bekezdésben előírt információkat, a közszolgáltató ajánlatkérő hivatkozhat az említett tájékoztatóra.

(2) A közszolgáltató ajánlatkérőnek dokumentálnia kell az összes közbeszerzési eljárás menetét, függetlenül attól, hogy az eljárásokat elektronikus úton folytatják-e le. Ebből a célból az ajánlatkérő szervnek meg kell őriznie a szükséges dokumentumokat, amelyek a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszában meghozott döntéseket indokolják, így például a gazdasági szereplőkkel folytatott kommunikációval és a belső tanácskozásokkal, a közbeszerzési dokumentumok elkészítésével, az esetleges párbeszéddel vagy tárgyalással, a kiválasztással, valamint a szerződések odaítélésével kapcsolatos dokumentumokat. A dokumentációt a szerződés odaítélésének időpontjától számított legalább három évig kell megőrizni.

(3) Az információkat, dokumentumokat vagy azok főbb elemeit meg kell küldeni a Bizottságnak vagy a 99. cikkben említett nemzeti hatóságoknak, szerveknek vagy szervezeteknek, amennyiben ezt kérik.

101. cikk

Nemzeti jelentéstétel és statisztikai információ

(1) A Bizottság felülvizsgálja a 67-71., a 92. és a 96. cikkben említett, a IX. melléklettel összhangban közzétett tájékoztatókból és hirdetményekből nyerhető adatok minőségét és teljességét.

Ha az e bekezdés első albekezdésében említett adatok minősége és teljessége nem felel meg a 67. cikk (1) bekezdésében, a 68. cikk (1) bekezdésében, a 69. cikkben, a 70. cikk (1) bekezdésében, a 92. cikk (3) bekezdésében és a 96. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek, a Bizottság kiegészítő adatokat kér az érintett tagállamtól. Az érintett tagállam ésszerű határidőn belül megadja a Bizottság által kért, hiányzó statisztikai adatokat.

(2) A tagállamok 2017. április 18-ig, és azt követően háromévente az olyan közbeszerzéseket illetően, amelyek ezen irányelv hatálya alá tartoztak volna, ha az értékük meghaladta volna a 15. cikkben megállapított vonatkozó értékhatárokat, jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amelyben fel kell tüntetni, hogy az érintett időszakban mennyi volt az ilyen közbeszerzések becsült, összesített teljes értéke. A becslés alapjául elsősorban a nemzeti közzétételi követelményekből adódóan rendelkezésre álló adatok vagy mintavételen alapuló becslések szolgálhatnak.

Az említett jelentést be lehet építeni a 99. cikk (3) bekezdésében említett jelentésbe.

102. cikk

Közigazgatási együttműködés

(1) A tagállamok kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, és a hatékony együttműködés érdekében intézkedéseket hoznak a 62., 81., és 84. cikkben említett kérdésekben történő információcsere biztosítására. Gondoskodnak az egymásnak szolgáltatott adatok bizalmas kezeléséről.

(2) Az információcserét minden érintett tagállam illetékes hatóságának a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 16 ) és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 17 ) előírt, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályoknak megfelelően kell folytatnia.

(3) Az 1024/2012/EU rendelet által létrehozott belső piaci információs rendszernek (IMI) az ezen irányelv által szabályozott információcsere céljára történő használata teszteléséhez legkésőbb 2015. április 18-ig kísérleti projektet kell indítani.

V. CÍM

Felhatalmazás, végrehajtási hatáskörök és záró rendelkezések

103. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottság 4., 17., 40., 41., 76. és 83. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2014. április 17-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4., 17., 40., 41., 76. és 83. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 4., 17., 40., 41., 76. és 83. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

104. cikk

Sürgősségi eljárás

(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus haladéktalanul hatályba lép és alkalmazandó, amennyiben nem emelnek ellene kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. Az Európai Parlament és a Tanács felhatalmazáson alapuló jogi aktusról való értesítése tartalmazza a sürgősségi eljárás alkalmazásának indokait.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 103. cikk (5) bekezdésének megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

105. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját a 71/306/EGK ( 18 ) tanácsi határozattal létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2) Az erre a bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e cikkre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

106. cikk

Átültetés és átmeneti rendelkezések

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy 2016. április 18-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

(2) Az e cikk (1) bekezdése ellenére a tagállamok 2018. október 18-ig a 40. cikk (1) bekezdésének az alkalmazását, kivéve, ha az 52. cikk, az 53. cikk, az 54. cikk, az 55. cikk (3) bekezdése, a 71. cikk (2) bekezdése vagy a 73. cikk alapján elektronikus eszközök használata kötelező.

Az e cikk (1) bekezdése ellenére a központi beszerző szervek esetében a tagállamok az 55. cikk (3) bekezdése alapján 2017. április 18-ig elhalaszthatják a 40. cikk (1) bekezdésének az alkalmazását.

Ha egy tagállam úgy dönt, hogy elhalasztja a 40. cikk (1) bekezdésének az alkalmazását, akkor úgy kell rendelkeznie, hogy az ajánlatkérő szervek minden kommunikáció és információcsere elvégzéséhez a következő kommunikációs eszközök közül választhatnak:

a) a 40. cikknek megfelelő elektronikus eszközök;

b) postai út vagy más megfelelő mód;

c) fax;

d) a fenti eszközök kombinációja.

(3) Amikor a tagállamok elfogadják az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

107. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2004/17/EK irányelv az ezen irányelv 2016. április 18-án hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozások erre az irányelvre való hivatkozásnak tekintendők, és a XXI. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell őket értelmezni.

108. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2019. április 18-ig áttekinti, hogy a 15. cikkben megállapított értékhatárok alkalmazása milyen gazdasági hatásokat gyakorol a belső piacra, különösen az olyan tényezők tekintetében, mint a határokon átnyúló szerződések odaítélése és a tranzakciós költségek, és erről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottság, amennyiben lehetséges és helyénvaló, fontolóra veszi, hogy a tárgyalások következő fordulójában javasolja a közbeszerzésről szóló megállapodás értelmében alkalmazandó értékhatárok megnövelését. A közbeszerzésről szóló megállapodás alapján alkalmazandó értékhatárokban bekövetkező bármilyen változás esetén a jelentést adott esetben jogalkotási javaslat követi az ezen irányelvben meghatározott értékhatárok módosítása céljából.

109. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

110. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A 2. CIKK 2. PONTJÁNAK A) ALPONTJÁBAN EMLÍTETT TEVÉKENYSÉGEK JEGYZÉKE

Amennyiben a CPV és a NACE értelmezésében különbség áll fenn, a CPV-nómenklatúrát kell alkalmazni.

II. MELLÉKLET

A 4. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT UNIÓS JOGI AKTUSOK JEGYZÉKE

Azok a jogok, amelyeket olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyben a jogok megadása objektív kritériumok alapján történt, ezen irányelv 4. cikke értelmében nem tartoznak a különleges vagy kizárólagos jogok körébe. A következő felsorolásban olyan, megfelelő előzetes átláthatóságot biztosító, az Unió más jogi aktusai alapján engedélyek megadását szolgáló eljárások szerepelnek, amelyek nem tartoznak az irányelv 4. cikke szerinti különleges vagy kizárólagos jogok körébe:

a) földgázberendezések üzemeltetésére vonatkozó engedély megadása a 2009/73/EK irányelv 4. cikke alapján;

b) új villamosenergia-termelő létesítmények építésére vonatkozó engedély vagy ajánlattételi felhívás a 2009/72/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban;

c) nem fenntartott vagy nem fenntartandó postai szolgáltatással kapcsolatos engedélyek megadása a 97/67/EK irányelv 9. cikkében meghatározott eljárásokkal összhangban;

d) szénhidrogének kitermelését magában foglaló tevékenység folytatására vonatkozó engedély megadása a 94/22/EK irányelvvel összhangban;

e) az 1370/2007/EK rendelet szerinti olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések autóbusszal, villamossal, vasúttal vagy metróval végzett személyszállítási közszolgáltatások nyújtására, amelyek esetében a szerződés odaítélésére a rendelet 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban versenytárgyalási eljárás keretében kerül sor, amennyiben a szerződés időtartama megfelel az említett rendelet 4. cikke (3), illetve (4) bekezdésének.

III. MELLÉKLET

A 34. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT UNIÓS JOGI AKTUSOK JEGYZÉKE

A. Gáz vagy hő szállítása, illetve elosztása

2009/73/EK irányelv

B. Villamos energia előállítása, szállítása vagy elosztása

2009/72/EK irányelv

C. Ivóvíz előállítása, szállítása vagy elosztása

[Nincs bejegyzés]

D. Közszolgáltató ajánlatkérők a vasúti szolgáltatások területén

Vasúti áruszállítás

2012/34/EU irányelv

Nemzetközi vasúti személyszállítás

2012/34/EU irányelv

Nemzeti vasúti személyszállítás

[Nincs bejegyzés]

E. Közszolgáltató ajánlatkérők a városi vasúti szolgáltatások, valamint a villamossal, trolibusszal vagy autóbusszal végzett szolgáltatások területén

[Nincs bejegyzés]

F. Közszolgáltató ajánlatkérők a postai szolgáltatások területén

97/67/EK irányelv

G. Kőolaj és földgáz kitermelése

94/22/EK irányelv

H. Szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása és kitermelése

[Nincs bejegyzés]

I. Közszolgáltató ajánlatkérők a tengeri vagy belvízi kikötői, illetve egyéb terminállétesítmények területén

[Nincs bejegyzés]

J. Közszolgáltató ajánlatkérők a repülőtéri létesítmények területén

[Nincs bejegyzés]

IV. MELLÉKLET

A 35. CIKKBEN EMLÍTETT VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUS ELFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁRIDŐK

1. A 35. cikkben említett végrehajtási jogi aktus elfogadására a következő időszakok állnak rendelkezésre

a) 90 munkanap, ha a 34. cikk (3) bekezdésének első albekezdése alapján vélelmezhető az adott piacra történő szabad belépés;

b) 130 munkanap, az a) pontban említett esetektől eltérő esetben.

Az a) és b) pontban meghatározott időszakokat meg kell hosszabbítani 15 munkanappal, ha nem csatoltak a kérelemhez az érintett tevékenység tekintetében illetékes, független nemzeti hatóság által elfogadott, indokolt és megalapozott állásfoglalást, amely alapos elemzést tartalmaz a 34. cikk (1) bekezdésének az érintett tevékenységre való esetleges alkalmazhatóságának feltételeiről, a 34. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően.

Az említett határidők a 35. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem Bizottsághoz történő beérkezését követő első munkanapon kezdődnek, vagy ha a kérelemmel együtt benyújtott információk hiányosak, akkor az összes információ beérkezését követő első munkanapon.

Az első albekezdésben meghatározott határidőket a Bizottság a kérelmet benyújtó tagállam vagy közszolgáltató ajánlatkérő egyetértésével meghosszabbíthatja.

2. A Bizottság előírhatja az érintett tagállam vagy közszolgáltató ajánlatkérő, vagy az 1. pontban említett független nemzeti hatóság, illetve bármely illetékes nemzeti hatóság számára, hogy megfelelő határidőn belül adjanak át minden szükséges információt vagy egészítsék ki, illetve pontosítsák a benyújtott információkat. Későn beérkezett vagy hiányos válaszok esetében az 1. pont első alpontjában előírt határidőket fel kell függeszteni az információkérésben előírt határidő lejárta és a hiánytalan és megfelelő információ beérkezése közötti időtartamra.

V. MELLÉKLET

AZ AJÁNLATOK, RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEK, MINŐSÍTÉS IRÁNTI KÉRELMEK, VALAMINT PÁLYÁZATRA BENYÚJTOTT TERVEK ÉS PROJEKTEK ELEKTRONIKUS ÁTVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Az ajánlatok, részvételi jelentkezések, minősítés iránti kérelmek, valamint pályázatra benyújtott tervek és projektek elektronikus úton történő benyújtásához szükséges eszközöknek - műszakilag és megfelelő eljárások segítségével - biztosítaniuk kell legalább a következőket:

a) az ajánlatok, részvételi jelentkezések, minősítés iránti kérelmek beérkezésének, valamint a tervek és projektek benyújtásának napja és időpontja pontosan meghatározható legyen;

b) ésszerű módon biztosítható legyen, hogy a megállapított határidők előtt senki ne férhessen hozzá az e követelmények szerint továbbított adatokhoz;

c) csak az arra jogosult személyek állapíthassák meg, illetve változtathassák meg a beérkezett adatok megnyitásának időpontját;

d) a minősítési eljárás, a közbeszerzési eljárás vagy a tervpályázat különböző szakaszai folyamán a benyújtott adatok összességéhez vagy egy részéhez való hozzáférés csak az arra jogosult személyek számára legyen lehetséges;

e) csak az arra jogosult személyek és csak az előírt időpontot követően biztosíthassak hozzáférést a továbbított adatokhoz;

f) az e követelményeknek megfelelően beérkezett és megnyitott adatok csak az azok megismerésére jogosult személyek számára maradhassanak hozzáférhetők.

g) amennyiben a b)-f) pontban említett hozzáférési tilalmakat vagy feltételeket megsértik vagy arra kísérletet tesznek, ésszerű módon biztosítható legyen a tilalom megsértésének vagy megsértése megkísérlésének egyértelmű felderíthetősége.

VI. MELLÉKLET

A. RÉSZ

AZ IDŐSZAKOS ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

(67. cikk)

I. Minden esetben feltüntetendő információk

1. A közszolgáltató ajánlatkérőnek, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3.

a) Árubeszerzésre irányuló szerződés esetében: a teljesítendő szolgáltatások vagy a szállítandó áruk jellege és mennyisége, illetve értéke; (CPV-kódok).

b) Építési beruházási szerződés esetében: a teljesítendő szolgáltatások jellege és terjedelme, az építmény vagy a részek általános jellemzői az építményre való hivatkozással (CPV-kódok).

c) Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében: az előirányzott egyes szolgáltatáskategóriákban tervezett összes beszerzés (CPV-kódok).

4. A tájékoztató, illetve a tájékoztató felhasználói oldalon történő közzétételéről szóló értesítés feladásának időpontja.

5. Bármely más lényeges információ.

II. Időszakos előzetes tájékoztató eljárást megindító felhívásként való alkalmazása esetén, illetve az ajánlatok beérkezésének határidejére vonatkozó csökkentést lehetővé tevő időszakos előzetes tájékoztató esetében benyújtandó kiegészítő adatok (a 67. cikk (2) bekezdése)

6. Utalás arra, hogy az érdeklődést tanúsító gazdasági szereplőknek jelezniük kell a közszolgáltató ajánlatkérő felé érdeklődésüket a szerződés vagy szerződések iránt.

7. Az az e-mail- vagy internetcím, amelyen a kiírási feltételek és a közbeszerzési dokumentumok korlátlanul és teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen hozzáférhetőek lesznek.

Amennyiben a korlátlan és teljes körű, közvetlen és díjmentes hozzáférés a 73. cikk (1) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésében ismertetett okok miatt nem biztosított, annak megjelölése, hogy hogyan lehet megtekinteni a közbeszerzési dokumentumokat.

8. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják fenn, vagy hogy az védett munkahely-teremtési programok keretében teljesíthető.

9. Az ajánlattételi, illetve tárgyalási felhívásra benyújtott részvételi jelentkezések beérkezésének határideje.

10. A szállítandó termékek jellege és mennyisége, vagy az építmény általános jellege, vagy a szolgáltatáskategória, valamint ismertetés, feltüntetve, hogy várható(k)-e keretmegállapodás(ok). Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges meghosszabbítások száma. Megújítható szerződések esetében a későbbi felhívások tervezett ütemezése. Annak feltüntetése, hogy adásvételről, lízingről, bérletről, részletvételről, illetve ezek bármilyen kombinációjáról van-e szó.

11. Építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás esetén a szállítás vagy teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja; amennyiben a szerződés részekből áll, az említett információkat mindegyik rész esetében meg kell adni.

12. Szállítási vagy teljesítési határidő, vagy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés időtartama és, amennyiben lehetséges, a kezdés határideje.

13. Az a cím, amelyre az érdeklődő vállalkozásoknak továbbítaniuk kell írásbeli szándéknyilatkozatukat.

14. A szándéknyilatkozatok beérkezésének határideje.

15. A benyújtandó jelentkezés, illetve ajánlat engedélyezett nyelve vagy nyelvei.

16. A beszállítóktól megkövetelt gazdasági és műszaki feltételek, valamint pénzügyi és műszaki biztosítékok.

17.

a) A szerződésre vagy szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárás tervezett kezdőnapja (amennyiben ismert);

b) A közbeszerzési eljárás típusa (meghívásos eljárás dinamikus beszerzési rendszerrel vagy anélkül vagy tárgyalásos eljárás).

18. Adott esetben a szerződés teljesítésére vonatkozó különleges feltételek.

19. Adott esetben az alábbiakra vonatkozó utalás:

a) az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásának előírása vagy elfogadása;

b) elektronikus megrendelés használata;

c) elektronikus számlázás használata;

d) elektronikus fizetés elfogadása.

20. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

21. Amennyiben már ismert, a szerződés odaítélése során alkalmazandó, a 82. cikkben említett szempontok. Azon eset kivételével, amikor a legjobb ár-minőség arányt kizárólag az ár alapján választják ki, meg kell említeni az összességében legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem szerepelnek a kiírási feltételekben, vagy nem tüntetik fel azokat a 67. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, illetve az ajánlattételi vagy tárgyalási felhívásban.

B. RÉSZ

A NEM ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ FELHÍVÁSKÉNT ALKALMAZOTT IDŐSZAKOS ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ FELHASZNÁLÓI OLDALON TÖRTÉNŐ KÖZZÉTÉTELÉRŐL SZÓLÓ ÉRTESÍTÉSBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

(a 67. cikk (1) bekezdése)

1. A közszolgáltató ajánlatkérőnek, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3. A CPV-kódok.

4. A "felhasználói oldal" internetcíme (URL).

5. Az előzetes tájékoztató felhasználói oldalon történő közzétételéről szóló értesítés feladásának időpontja.

VII. MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS ÁRLEJTÉS ESETÉN A KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOKBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (53. CIKK (4) BEKEZDÉS)

Amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérők elektronikus árlejtés alkalmazása mellett döntenek, a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetniük legalább a következő információkat:

a) azon összetevők, amelyek értéke elektronikus árlejtés tárgyát képezi, feltéve, hogy ezek az összetevők számszerűsíthetők és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők;

b) a benyújtható értékek esetleges felső határa, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó kiírási feltételekből következik;

c) az elektronikus árlejtés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információ és adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja;

d) az elektronikus árlejtés menetére vonatkozó lényeges információk;

e) az ajánlattevők árlejtésen való részvételének feltételei és különösen a licitáláshoz adott esetben megkövetelt minimális eltérések;

f) a felhasznált elektronikus eszközökkel, valamint a csatlakozásra vonatkozó szabályokkal és műszaki leírásokkal kapcsolatos releváns információk.

VIII. MELLÉKLET

EGYES MŰSZAKI LEÍRÁSOK MEGHATÁROZÁSA

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. a "műszaki leírás" az alábbiak egyikét jelenti:

a) szolgáltatásnyújtásra vagy árubeszerzésre irányuló szerződések esetében a dokumentációban szereplő azon leírás, amely meghatározza a termék, illetve szolgáltatás tekintetében megkövetelt jellemzőket, így a minőség színvonalát, a környezetre és éghajlatra gyakorolt hatás színvonalát, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítást, továbbá a megfelelőség-értékelést, a teljesítményt, a termék rendeltetését, a biztonságot és a méreteket, beleértve a termék kereskedelmi nevére, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre és címkézésre, a használati utasításra, az áru vagy szolgáltatás teljes életciklusának szakaszaiban alkalmazott gyártási folyamatokra és módszerekre, valamint a megfelelőség-értékelési eljárásokra vonatkozó követelményeket;

b) építési beruházási szerződés esetében azoknak a műszaki leírásoknak az összessége, amelyek különösen a közbeszerzési dokumentumokban szerepelnek, és amelyek meghatározzák valamely anyag, termék vagy áru megkövetelt jellemzőit, hogy az megfeleljen a közszolgáltató ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. E jellemzők közé tartozik a környezetre és éghajlatra gyakorolt hatás, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítás és a megfelelőség-értékelés, a teljesítmény, a biztonság és a méretek, beleértve a minőségbiztosítási eljárásokat, a terminológiát, a jeleket, a vizsgálatot és vizsgálati módszereket, a csomagolást, a jelölést és címkézést, a használati utasítást, valamint az építmény teljes életciklusának szakaszaiban alkalmazott gyártási folyamatokat és módszereket. E jellemzők tartalmazzák továbbá a tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályokat, az építmény vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételeket, az építési eljárásokat, illetve technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet a közszolgáltató ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült építmény és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal.

2. "szabvány": valamely elismert szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljából elfogadott műszaki leírás, amelynek betartása nem kötelező, és amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:

a)

nemzetközi szabvány : valamely nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány;

b)

európai szabvány : valamely európai szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány;

c)

nemzeti szabvány : valamely nemzeti szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány;

3. "európai műszaki értékelés": az építési termék teljesítményének az alapvető jellemzői vonatkozásában a megfelelő európai értékelési dokumentummal összhangban végzett dokumentált értékelése, a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 19 ) 2. cikkének 12. pontjában meghatározottak szerint;

4. "közös műszaki leírás": olyan műszaki leírás az IKT területén, amelyet az 1025/2012/EU rendelet 13. és 14. cikkével összhangban állapítottak meg;

5. "műszaki referencia": európai szabványügyi szervezet által a piaci szükségletek alakulásához igazított eljárásnak megfelelően kidolgozott, az európai szabványoktól eltérő referencia.

IX. MELLÉKLET

A KÖZZÉTÉTEL JELLEMZŐI

1. Tájékoztatók és hirdetmények közzététele

A 67., 68., 69., 70., 92. és 96. cikkben említett tájékoztatókat és hirdetményeket a közszolgáltató ajánlatkérőknek meg kell küldeniük az Európai Unió Kiadóhivatalának, és azokat a következő szabályokkal összhangban kell közzétenni:

a) A 67., 68., 69., 70., 92. és 96. cikkben említett tájékoztatókat és hirdetményeket az Európai Unió Kiadóhivatala, illetve - a 67. cikk (1) bekezdésével összhangban felhasználói oldalon közzétett időszakos előzetes tájékoztató esetében - a közszolgáltató ajánlatkérő teszi közzé.

Ezenkívül a közszolgáltató ajánlatkérők ezeket az információkat az interneten, a (2) bekezdés b) pontjában említett "felhasználói oldalon" is közzétehetik;

b) Az Európai Unió Kiadóhivatala a 71. cikk (5) bekezdésének második albekezdése szerinti visszaigazolást küld a közszolgáltató ajánlatkérőnek.

2. Kiegészítő, illetve további információk közzététele

a) A közszolgáltató ajánlatkérők - a 73. cikk (1) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdése szerinti eltérő rendelkezés hiányában - a közbeszerzési dokumentumokat teljes egészében közzéteszik az interneten.

b) A felhasználói oldal tartalmazhat a 67. cikk (1) bekezdésében említett időszakos előzetes tájékoztatókat, a folyamatban lévő ajánlattételi felhívásokra, a tervezett beszerzésekre, a megkötött szerződésekre és a megszüntetett eljárásokra vonatkozó információkat, valamint bármely hasznos általános információt, mint például kapcsolattartó pontot, telefon- és telefaxszámot, postai címet és e-mail címet. A felhasználói oldalon eljárást megindító felhívás közlése céljából időszakos előzetes tájékoztatót is közzé lehet tenni, amelynek nemzeti szintű közzétételére a 72. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. A tájékoztatók és hirdetmények elektronikus továbbításának formátuma és eljárásai

A Bizottság által a tájékoztatók és hirdetmények elektronikus feladásához létrehozott formátum és eljárás a "http://simap.eu.int" internetcímen érhető el.

X. MELLÉKLET

A MINŐSÍTÉSI RENDSZER MEGLÉTÉRŐL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

(a 44. cikk (4) bekezdésének b) pontja, 68. cikk)

1. A közszolgáltató ajánlatkérőnek, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják fenn, vagy hogy az védett munkahely-teremtési programok keretében teljesíthető.

4. A minősítési rendszer célja (a rendszer révén beszerzendő termékeknek, szolgáltatásoknak, illetve építési beruházásoknak vagy azok kategóriáinak leírása - CPV-kódok). Építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás esetén a szállítás vagy teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

5. A gazdasági szereplők által a rendszernek megfelelően történő minősítésük céljából teljesítendő feltételek és az egyes feltételek vizsgálatának a módszerei. Amennyiben e feltételek és vizsgálati módszerek leírása terjedelmes és az érdekelt gazdasági szereplők rendelkezésére álló dokumentumokon alapul, elegendő a fő feltételek és módszerek összefoglalása és az e dokumentumokra történő hivatkozás.

6. A minősítési rendszer érvényességének időtartama és az időtartam meghosszabbításának alaki követelményei.

7. Utalás arra a tényre, hogy a hirdetmény eljárást megindító felhívásnak minősül.

8. Az a cím, ahonnan a minősítési rendszerre vonatkozó további információ és dokumentáció beszerezhető (amennyiben eltér az 1. pontban említett címtől).

9. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

10. Amennyiben már ismertek, a szerződés odaítélésére alkalmazandó, a 82. cikkben említett szempontok. Azon eset kivételével, amikor a legjobb ár-minőség arányt kizárólag az ár alapján választják ki, meg kell említeni az összességében legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem szerepelnek a kiírási feltételekben, vagy nem tüntetik fel azokat az ajánlattételi, illetve tárgyalási felhívásban.

11. Adott esetben az alábbiakra vonatkozó utalás:

a) az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásának előírása vagy elfogadása;

b) elektronikus megrendelés használata;

c) elektronikus számlázás használata;

d) elektronikus fizetés elfogadása.

12. Bármely más lényeges információ.

XI. MELLÉKLET

A SZERZŐDÉSI HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

(69. cikk)

A. NYÍLT ELJÁRÁS

1. A közszolgáltató ajánlatkérőnek, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják fenn, vagy hogy az védett munkahely-teremtési programok keretében teljesíthető.

4. A szerződés jellege (árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás, adott esetben annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról vagy dinamikus beszerzési rendszerről van-e szó), leírás (CPV-kódok). Adott esetben annak feltüntetése, hogy az ajánlatot adásvételre, lízingre, bérletre vagy részletvételre, illetve ezek bármilyen kombinációjára kérték-e.

5. Építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás esetén a szállítás vagy teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

6. Árubeszerzés és építési beruházás esetében:

a) a szállítandó termékek jellege és mennyisége (CPV-kódok), annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges meghosszabbítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén - amennyiben lehetséges - a beszerzendő termékekre vonatkozó későbbi felhívások tervezett ütemezése, vagy pedig a teljesítendő szolgáltatások jellege és terjedelme, valamint az építmény általános jellege (CPV-kódok);

b) annak feltüntetése, hogy a beszállítók néhány és/vagy az összes igényelt termékre tehetnek-e ajánlatot.

Amennyiben építési beruházási szerződés esetében az építmény vagy a szerződés több részből áll, a különböző részek nagyság alapján felállított sorrendje, és tájékoztatás arról, hogy lehet-e egy, több vagy valamennyi részre ajánlatot tenni;

c) építési beruházási szerződés esetében: az építmény rendeltetésére vagy a szerződés céljára vonatkozó információ, ha az utóbbi a tervezést is magában foglalja.

7. Szolgáltatás esetében:

a) a szállítandó termékek jellege és mennyisége. Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén - amennyiben lehetséges - az igényelt szolgáltatásokra vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése;

b) adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn;

c) a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre való hivatkozás;

d) annak feltüntetése, hogy a jogi személyeknek meg kell-e adniuk a szolgáltatás teljesítéséért felelős természetes személyek nevét és szakképesítését;

e) annak jelzése, hogy a szolgáltatók tehetnek-e ajánlatot az adott szolgáltatás egy részére.

8. Amennyiben ismert, annak feltüntetése, hogy engedélyezett-e többváltozatú ajánlatok benyújtása.

9. Szállítási vagy teljesítési határidő, vagy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés időtartama és, amennyiben lehetséges, a kezdés határideje.

10. Az az e-mail vagy internetcím, amelyen a közbeszerzési dokumentumok és minden kiegészítő dokumentum korlátlanul és teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen hozzáférhető.

Amennyiben a korlátlan és teljes körű, közvetlen és díjmentes hozzáférés a 73. cikk (1) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésében ismertetett okok miatt nem biztosított, annak megjelölése, hogy hogyan lehet megtekinteni a közbeszerzési dokumentumokat.

11.

a) dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén az ajánlatok beérkezésének határideje;

b) az a cím, amelyre a részvételi jelentkezéseket küldeni kell;

c) a részvételi jelentkezés nyelve vagy nyelvei.

12.

a) Adott esetben az ajánlatok felbontásán való részvételre felhatalmazott személyek;

b) az ajánlatok felbontásának napja, ideje és helye.

13. Adott esetben a kikötött kaució és biztosítékok.

14. A finanszírozás és fizetés főbb feltételei és/vagy az ilyen feltételeket tartalmazó rendelkezésekre történő hivatkozások.

15. Adott esetben azon gazdasági szereplők csoportosulása által létrehozandó gazdasági társasági forma, amelynek a szerződést odaítélték.

16. Azoktól a gazdasági szereplőtől megkövetelt minimális gazdasági és műszaki követelmények, amelyeknek szerződést ítéltek oda.

17. Az ajánlati kötöttség időtartama.

18. Adott esetben a szerződés teljesítésére vonatkozó különleges feltételek.

19. A szerződés odaítélésének a 82. cikkben említett szempontjai. Azon eset kivételével, amikor a legjobb ár-minőség arányt kizárólag az ár alapján választják ki, meg kell jelölni az összességében legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem szerepelnek a kiírási feltételekben.

20. Adott esetben a szerződéssel összefüggő időszakos előzetes tájékoztatónak vagy az e tájékoztató felhasználói oldalon történő közzétételére vonatkozó értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele időpontjára (időpontjaira) és hivatkozási számára (számaira) való utalás.

21. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

22. A tájékoztató vagy hirdetmény közszolgáltató ajánlatkérő általi feladásának időpontja.

23. Bármely más lényeges információ.

B. MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS

1. A közszolgáltató ajánlatkérőnek, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják fenn, vagy hogy az védett munkahely-teremtési programok keretében teljesíthető.

4. A szerződés jellege (építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás; adott esetben annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról van-e szó); leírás (CPV-kódok). Adott esetben annak feltüntetése, hogy az ajánlatot adásvételre, lízingre, bérletre vagy részletvételre, illetve ezek bármilyen kombinációjára kérték-e.

5. Építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás esetén a szállítás vagy teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

6. Árubeszerzés és építési beruházás esetében:

a) A szállítandó termékek jellege és mennyisége (CPV-kódok). Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén - amennyiben lehetséges - a beszerzendő termékekre vonatkozó későbbi felhívások tervezett ütemezése, vagy pedig a teljesítendő szolgáltatások jellege és terjedelme, valamint az építmény általános jellege (CPV-kódok).

b) Annak feltüntetése, hogy a beszállítók néhány és/vagy az összes igényelt termékre tehetnek-e ajánlatot.

Amennyiben építési beruházási szerződés esetében az építmény vagy a szerződés több részből áll, a különböző részek nagyság alapján felállított sorrendje, és tájékoztatás arról, hogy lehet-e egy, több vagy valamennyi részre ajánlatot tenni.

c) Építési beruházási szerződés esetében: az építmény rendeltetésére vagy a szerződés céljára vonatkozó információ, ha az utóbbi a tervezést is magában foglalja.

7. Szolgáltatás esetében:

a) A szállítandó termékek jellege és mennyisége. Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén - amennyiben lehetséges - az igényelt szolgáltatásokra vonatkozó későbbi felhívások tervezett ütemezése.

b) Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn.

c) A törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre való hivatkozás.

d) Annak feltüntetése, hogy a jogi személyeknek meg kell-e adniuk a szolgáltatás teljesítéséért felelős természetes személyek nevét és szakképesítését.

e) Annak jelzése, hogy a szolgáltatók tehetnek-e ajánlatot az adott szolgáltatás egy részére.

8. Amennyiben ismert, annak feltüntetése, hogy engedélyezett-e többváltozatú ajánlatok benyújtása.

9. Szállítási vagy teljesítési határidő, vagy a szerződés időtartama és, amennyiben lehetséges, a kezdés határideje.

10. Adott esetben az azon gazdasági szereplők csoportosulása által létrehozandó gazdasági társasági forma, amelynek a szerződést odaítélték.

11.

a) A részvételi jelentkezések beérkezésének határideje;

b) az a cím, amelyre a részvételi jelentkezéseket küldeni kell;

c) a részvételi jelentkezés nyelve vagy nyelvei.

12. Az ajánlattételi felhívás feladásának határnapja.

13. Adott esetben a kikötött kaució és biztosítékok.

14. A finanszírozás és fizetés főbb feltételei és/vagy az ilyen feltételeket tartalmazó rendelkezésekre történő hivatkozások.

15. A gazdasági szereplő helyzetére és a tőle megkövetelt minimális gazdasági és műszaki feltételekre vonatkozó információk.

16. A szerződés odaítélésének a 82. cikkben említett szempontjai. Azon eset kivételével, amikor a legjobb ár-minőség arányt kizárólag az ár alapján választják ki, meg kell említeni az összességében legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem szerepelnek a kiírási feltételekben, vagy nem tüntetik fel azokat az ajánlattételi felhívásban.

17. Adott esetben a szerződés teljesítésére vonatkozó különleges feltételek.

18. Adott esetben a szerződéssel összefüggő időszakos előzetes tájékoztatónak vagy az e tájékoztató felhasználói oldalon történő közzétételére vonatkozó értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele időpontjára (időpontjaira) és hivatkozási számára (számaira) való utalás.

19. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

20. A tájékoztató vagy hirdetmény közszolgáltató ajánlatkérő általi feladásának időpontja.

21. Bármely más lényeges információ.

C. TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

1. A közszolgáltató ajánlatkérőnek, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják fenn, vagy hogy az védett munkahely-teremtési programok keretében teljesíthető.

4. A szerződés jellege (építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás; adott esetben annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról van-e szó); leírás (CPV-kódok). Adott esetben annak feltüntetése, hogy az ajánlatot adásvételre, lízingre, bérletre vagy részletvételre, illetve ezek bármilyen kombinációjára kérték-e.

5. Építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás esetén a szállítás vagy teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

6. Árubeszerzés és építési beruházás esetében:

a) A szállítandó termékek jellege és mennyisége (CPV-kódok). Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén - amennyiben lehetséges - a beszerzendő termékekre vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése, vagy pedig a teljesítendő szolgáltatások jellege és terjedelme, valamint az építmény általános jellege (CPV-kódok).

b) Annak feltüntetése, hogy a beszállítók néhány és/vagy az összes igényelt termékre tehetnek-e ajánlatot.

Amennyiben építési beruházásra irányuló szerződés esetében az építmény vagy a szerződés több részből áll, a különböző részek nagyság alapján felállított sorrendje, és tájékoztatás arról, hogy lehet-e egy, több vagy valamennyi részre ajánlatot tenni.

c) Építési beruházásra irányuló szerződés esetében: az építmény rendeltetésére vagy a szerződés céljára vonatkozó információ, ha az utóbbi a tervezést is magában foglalja.

7. Szolgáltatás esetében:

a) A teljesítendő szolgáltatások jellege és mennyisége. Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén - amennyiben lehetséges - az igényelt szolgáltatásokra vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése.

b) Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn.

c) A törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre való hivatkozás.

d) Annak feltüntetése, hogy a jogi személyeknek meg kell-e adniuk a szolgáltatás teljesítéséért felelős természetes személyek nevét és szakképesítését.

e) Annak jelzése, hogy a szolgáltatók tehetnek-e ajánlatot az adott szolgáltatás egy részére.

8. Amennyiben ismert, annak feltüntetése, hogy engedélyezett-e többváltozatú ajánlatok benyújtása.

9. Szállítási vagy teljesítési határidő, vagy a szerződés időtartama és, amennyiben lehetséges, a kezdés határideje.

10. Adott esetben azon gazdasági szereplők csoportosulása által létrehozandó gazdasági társasági forma, amelynek a szerződést odaítélték.

11.

a) A részvételi jelentkezések beérkezésének határideje;

b) az a cím, amelyre a részvételi jelentkezéseket küldeni kell;

c) a részvételi jelentkezés nyelve vagy nyelvei.

12. Adott esetben a kikötött kaució és biztosítékok.

13. A finanszírozás és fizetés főbb feltételei és/vagy az ilyen feltételeket tartalmazó rendelkezésekre történő hivatkozások.

14. A gazdasági szereplő helyzetére és a tőle megkövetelt minimális gazdasági és műszaki feltételekre vonatkozó információk.

15. A szerződés odaítélésének a 82. cikkben említett szempontjai. Azon eset kivételével, amikor a legjobb ár-minőség arányt kizárólag az ár alapján választják ki, meg kell említeni az összességében legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem szerepelnek a kiírási feltételekben, vagy nem tüntetik fel azokat a tárgyalási felhívásban.

16. Adott esetben a közszolgáltató ajánlatkérő által már kiválasztott gazdasági szereplők neve és címe.

17. Adott esetben a szerződés teljesítésére vonatkozó különleges feltételek.

18. Adott esetben a szerződéssel összefüggő időszakos előzetes tájékoztatónak vagy az e tájékoztató felhasználói oldalon történő közzétételére vonatkozó értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele időpontjára (időpontjaira) és hivatkozási számára (számaira) való utalás.

19. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

20. A tájékoztató vagy hirdetmény közszolgáltató ajánlatkérő általi feladásának időpontja.

21. Bármely más lényeges információ.

XII. MELLÉKLET

A SZERZŐDÉS ODAÍTÉLÉSÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

(70. cikk)

I. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételre szánt információk ( 20 )

1. A közszolgáltató ajánlatkérőnek, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3. A szerződés jellege (árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés és a CPV-kódok); adott esetben annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról van-e szó).

4. A termékek, az építmények vagy a teljesítendő szolgáltatások jellegének legalább összefoglaló megjelölése.

5.

a) Az eljárást megindító felhívás formája (minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény; időszakos tájékoztató; ajánlattételi felhívás).

b) A tájékoztatónak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele időpontja(i) és hivatkozási száma(i).

c) szerződés előzetes eljárást megindító felhívás nélküli odaítélése esetén az 50. cikk vonatkozó rendelkezésére való hivatkozás.

6. A közbeszerzési eljárás (nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos).

7. A beérkezett ajánlatok száma, az alábbiak feltüntetésével:

a) azon gazdasági szereplők által benyújtott ajánlatok száma, amelyek kkv-k;

b) a külföldről érkezett ajánlatok száma;

c) az elektronikusan benyújtott ajánlatok száma.

Többes odaítélés esetén (részek, több keretmegállapodás) ezt az információt minden egyes odaítélés esetében meg kell adni.

8. A nyertes ajánlat kiválasztásáról vagy a szerződés megkötéséről szóló döntést követően a szerződés(ek) odaítélésének vagy a keretmegállapodás(ok) megkötésének időpontja.

9. Az 50. cikk h) pontja szerinti előnyös vásárlások esetében fizetett ár.

10. Minden egyes odaítélés esetében a nyertes ajánlattevő(k) neve, címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, feltüntetve, hogy

a) a nyertes ajánlattevő kkv-e,

b) a közbeszerzést konzorciumnak ítélték-e oda.

11. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződés alvállalkozás tárgyát képezte-e, illetve képezheti-e.

12. A kifizetett ár, illetve a szerződés odaítélésekor figyelembe vett legmagasabb és legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat.

13. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

14. Nem kötelező adatok:

- a szerződés harmadik személyeknek alvállalkozásba kiadott, illetve kiadható része és annak értéke,

- odaítélési szempontok.

II. Nem közzétételre szánt adatok

15. Az odaítélt szerződések száma (amennyiben egynél több beszállítónak ítélik oda a szerződést).

16. Az egyes odaítélt szerződések értéke.

17. A termék vagy szolgáltatás származási országa (közösségi vagy nem közösségi eredetű; utóbbi esetben harmadik országok szerint lebontva).

18. Melyik odaítélési szempontokat alkalmazták?

19. Olyan ajánlattevőnek ítélték-e oda a szerződést, amely a 64. cikk (1) bekezdésének megfelelően többváltozatú ajánlatot nyújtott be?

20. Zártak-e ki ajánlatot azon az alapon, hogy a 84. cikk szerint kirívóan alacsony összegű volt?

21. A tájékoztató közszolgáltató ajánlatkérő általi továbbításának napja.

XIII. MELLÉKET

A 74. CIKKBEN EMLÍTETT, AJÁNLATTÉTELRE, PÁRBESZÉDBEN VAGY TÁRGYALÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE, ILLETVE A SZÁNDÉK MEGERŐSÍTÉSÉRE VONATKOZÓ FELHÍVÁS TARTALMA

1. A 74. cikkben említett, ajánlattételre, illetve párbeszédben vagy tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatok beérkezésének utolsó napját, a címet, amelyre az ajánlatokat küldeni kell, és az ajánlattétel nyelvét vagy nyelveit.

Versenypárbeszéd vagy innovációs partnerség keretében odaítélt szerződések esetében azonban ez az információ nem jelenik meg a tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívásban, de megjelenik az ajánlattételre vonatkozó felhívásban.

b) versenypárbeszéd esetében a konzultációk megkezdésére megállapított időpontot és helyet, valamint a használt nyelv(ek)et;

c) a közzétett felhívásra való hivatkozást;

d) a csatolandó iratok megnevezését;

e) a szerződés-odaítélési szempontokat, ha azok a felhívásként használt, minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményben nem szerepelnek;

f) a szerződés-odaítélési szempontok relatív súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben a szerződési hirdetmény, a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény vagy a kiírási feltételek ezt az információt nem tartalmazzák.

2. Amennyiben a felhívás eszköze időszakos előzetes tájékoztató, a közszolgáltató ajánlatkérő a későbbiekben valamennyi részvételre jelentkezőt felhívja arra, hogy az ajánlattevők vagy a tárgyalásban részt vevők kiválasztásának megkezdése előtt az adott szerződésre vonatkozó részletes tájékoztatás alapján erősítse meg részvételi szándékát.

Ennek a felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) jelleg és mennyiség, beleértve a kiegészítő szerződésekre vonatkozó valamennyi opciót, és - amennyiben lehetséges - az ezen opciók gyakorlására várhatóan rendelkezésre álló idő; megújítható szerződések esetében a jelleg és a mennyiség, valamint - amennyiben lehetséges - a közbeszerzés tárgyát képező építési beruházásra, árubeszerzésre, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló pályázatok jövőbeli hirdetményei közzétételének várható időpontja;

b) az eljárás fajtája: meghívásos vagy tárgyalásos;

c) adott esetben az áruszállítás vagy az építési beruházás, illetve a szolgáltatásnyújtás megkezdésének vagy befejezésének időpontja;

d) amennyiben az elektronikus hozzáférés nem biztosítható, a közbeszerzési dokumentumok iránti kérelmek beküldésének végső határideje és a cím, amelyre e kérelmeket küldeni kell, valamint az e célra használandó nyelv vagy nyelvek;

e) a közszolgáltató ajánlatkérő címe;

f) a gazdasági szereplőktől megkövetelt gazdasági és műszaki feltételek, pénzügyi biztosítékok és adatok;

g) az ajánlattételi felhívás tárgyát képező szerződés formája: adásvétel, lízing, bérlet vagy részletvétel, illetve ezek bármilyen kombinációja; valamint

h) a szerződés-odaítélési szempontok és azok súlyozása vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendje, amennyiben az előzetes tájékoztató vagy a kiírási feltételek, illetve az ajánlattételre vagy a tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívás ezt az információt nem tartalmazza.

XIV. MELLÉKLET

A 36. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT NEMZETKÖZI SZOCIÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI EGYEZMÉNYEK JEGYZÉKE

- 87. számú ILO egyezmény az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről,

- 98. számú ILO egyezmény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról,

- 29. számú ILO egyezmény a kényszer- vagy kötelező munkáról,

- 105. számú ILO egyezmény a kényszermunka felszámolásáról,

- 138. számú ILO egyezmény a foglalkoztatás alsó korhatáráról,

- 111. számú ILO egyezmény a foglalkoztatásból és foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről,

- 100. számú ILO egyezmény a férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén egyenlő díjazásáról,

- 182. számú ILO egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről,

- bécsi egyezmény a sztratoszferikus ózonréteg védelméről és annak Montreáli Jegyzőkönyve az ózonréteget lebontó anyagokról,

- a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezmény (Bázeli Egyezmény),

- Stockholmi Egyezmény a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról,

- Rotterdami Egyezmény a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról (1998.9.10.) és annak három regionális jegyzőkönyve.

XV. MELLÉKLET

A 83. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT UNIÓS JOGI AKTUSOK JEGYZÉKE

A 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

XVI. MELLÉKLET

A SZERZŐDÉS TARTAMA ALATTI SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁSOKRÓL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

(a 89. cikk (1) bekezdése)

1. A közszolgáltató ajánlatkérőnek, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3. A CPV-kódok.

4. Építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás esetén a szállítás vagy teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

5. A közbeszerzés módosítás előtti és módosítás utáni jellemzőinek leírása: az építési beruházás jellege és terjedelme, az árubeszerzés jellege és mennyisége, illetve értéke, a szolgáltatás jellege és terjedelme.

6. Adott esetben a módosítás miatt az árban bekövetkezett emelkedés feltüntetése.

7. Azon körülmények leírása, amelyek szükségessé tették a módosítást.

8. A szerződés odaítéléséről szóló döntés meghozatalának időpontja.

9. Adott esetben az új gazdasági szereplő vagy szereplők neve, címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme.

10. Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a szerződés uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos-e.

11. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárásért felelős szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidővel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

XVII. MELLÉKLET

A 91. CIKKBEN EMLÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK

XVIII. MELLÉKLET

A SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSOKRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÓKBAN ÉS HIRDETMÉNYEKBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

(92. cikk)

A. rész - Az eljárást megindító hirdetmény

1. A közszolgáltató ajánlatkérőnek, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3. A szolgáltatásoknak vagy azok kategóriáinak, és adott esetben a beszerzendő mellékes építési beruházások és áruk meghatározása, ideértve az érintett mennyiségeket, illetve értékeket, valamint a CPV-kódok.

4. A szolgáltatás fő teljesítési helyének NUTS-kódja.

5. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják fenn, vagy hogy az védett munkahely-teremtési programok keretében teljesíthető.

6. A gazdasági szereplők által, részvételükkel összefüggésben teljesítendő gazdasági és műszaki feltételek, vagy adott esetben az az elektronikus cím, amelyen részletes információ beszerezhető.

7. Határidő(k), ameddig a közszolgáltató ajánlatkérőt értesíteni kell a részvételi szándékról.

8. Bármely más lényeges információ.

B. rész - Időszakos előzetes tájékoztató

1. A közszolgáltató ajánlatkérő neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, e-mail- és internetcíme.

2. A szóban forgó szerződés rövid leírása, valamint a CPV-kódok.

3. Amennyiben már ismert:

a) építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás esetén a szállítás vagy teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja;

b) az áruk szállításának, illetve az építési beruházás vagy a szolgáltatások teljesítésének időkerete, valamint a szerződés időtartama;

c) részvételi feltételek, köztük:

adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják-e fenn, vagy hogy annak teljesítése csak védettmunkahely-teremtési programok keretében történik-e;

adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn;

d) az alkalmazni kívánt közbeszerzési eljárás főbb jellemzőinek rövid leírása.

4. Utalás arra, hogy a felhívás iránt érdeklődő gazdasági szereplőknek jelezniük kell a közszolgáltató ajánlatkérő felé érdeklődésüket a szerződés vagy szerződések iránt, továbbá a szándéknyilatkozatok beérkezési határidejének és annak a címnek a feltüntetése, ahová a szándéknyilatkozatokat el kell juttatni.

C. rész - Minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény

1. A közszolgáltató ajánlatkérő neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, e-mail- és internetcíme.

2. A szóban forgó szerződés rövid leírása, valamint a CPV-kódok.

3. Amennyiben már ismert:

a) építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás esetén a szállítás vagy teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja;

b) az áruk szállításának, illetve az építési beruházás vagy a szolgáltatások teljesítésének időkerete, valamint a szerződés időtartama;

c) részvételi feltételek, köztük:

adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják-e fenn, vagy hogy annak teljesítése csak védettmunkahely-teremtési programok keretében történik-e;

adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn;

d) az alkalmazni kívánt közbeszerzési eljárás főbb jellemzőinek rövid leírása.

4. Utalás arra, hogy a felhívás iránt érdeklődő gazdasági szereplőknek jelezniük kell a közszolgáltató ajánlatkérő felé érdeklődésüket a szerződés vagy szerződések iránt, továbbá a szándéknyilatkozatok beérkezési határidejének és annak a címnek a feltüntetése, ahová a szándéknyilatkozatokat el kell juttatni.

5. A minősítési rendszer érvényességének időtartama és az időtartam meghosszabbításának alaki követelményei.

D. rész - Az eljárás eredményéről szóló tájékoztató

1. A közszolgáltató ajánlatkérőnek, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3. A szolgáltatások, és adott esetben a mellékes építési beruházások és áruk jellegének és mennyiségének legalább összefoglaló megjelölése.

4. Hivatkozás a tájékoztatónak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételére.

5. A beérkezett ajánlatok száma.

6. A kiválasztott gazdasági szereplő(k) neve és címe.

7. Bármely más lényeges információ.

XIX. MELLÉKLET

A TERVPÁLYÁZATI HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

(a 96. cikk (1) bekezdése)

1. A közszolgáltató ajánlatkérőnek, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3. A projekt leírása (CPV-kódok).

4. A tervpályázat jellege: nyílt vagy meghívásos.

5. Nyílt eljárás esetében: a projektek beérkezésének végső határideje.

6. Meghívásos pályázatok esetében:

a) a résztvevők tervezett száma vagy keretszáma;

b) adott esetben a már kiválasztott résztvevők neve;

c) a résztvevők kiválasztásának szempontjai;

d) a részvételi jelentkezések beérkezésének határnapja.

7. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a részvétel egy meghatározott szakmára korlátozódik-e.

8. A projektek elbírálási szempontjai.

9. Adott esetben a bírálóbizottság kiválasztott tagjainak neve.

10. Annak jelzése, hogy a bírálóbizottság döntése a közszolgáltató ajánlatkérőre nézve kötelező-e.

11. Adott esetben az odaítélendő díjak száma és értéke.

12. Adott esetben az összes résztvevő részére történő kifizetések részletei.

13. Annak jelzése, hogy a díjnyertes résztvevők jogosultak-e későbbi szerződésekre.

14. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

15. A hirdetmény feladásának időpontja.

16. Bármely más lényeges információ.

XX. MELLÉKLET

A TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

(a 96. cikk (1) bekezdése)

1. A közszolgáltató ajánlatkérőnek, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3. A projekt leírása (CPV-kódok).

4. A résztvevők összlétszáma.

5. A külföldi résztvevők száma.

6. A pályázat nyertese(i).

7. Adott esetben a díj(ak) feltüntetése.

8. Egyéb információk.

9. A tervpályázati hirdetményre történő hivatkozás.

10. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

11. A tájékoztató feladásának időpontja.

XXI. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1997. december 15-i 97/67/EK irányelve a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról (HL L 15., 1998.1.21., 14. o.).

( 3 ) A Tanács 1977. március 22-i 77/249/EGK irányelve az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről (HL L 78., 1977.3.26., 17. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelve a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

( 6 ) A Bizottság 2002. március 4-i 2002/205/EK határozata az Ausztriának a 93/38/EGK irányelv 3. cikkében előírt különös szabályozás iránti kérelméről (HL L 68., 2002.3.12., 31. o.).

( 7 ) A Bizottság 2004. január 15-i 2004/73/EK bizottsági határozata a Németországnak a 93/38/EGK irányelv 3. cikkében megállapított különleges eljárás alkalmazása iránti kérelméről (HL L 16., 2004.1.23., 57. o.).

( 8 ) A Bizottság 1993. május 13-i 93/327/EGK határozata a földrajzi területeket kőolaj, földgáz, szén és egyéb szilárd üzemanyagok kutatása vagy kitermelése céljából hasznosító ajánlatkérőknek az általuk odaítélt szerződésekkel kapcsolatos információk Bizottság számára történő közlési kötelezettségére vonatkozó feltételek meghatározásáról (HL L 129., 1993.5.27., 25. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1999. december 13-i 1999/93/EK irányelve az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről (HL L 13., 2000.1.19., 12. o.).

( 10 ) A Bizottság 2009. október 16-i 2009/767/EK határozata az eljárásoknak a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti egyablakos ügyintézési pontokon keresztül elektronikus eszközökkel történő teljesítését lehetővé tevő rendelkezések meghatározásáról (HL L 274., 2009.10.20., 36. o.).

( 11 ) A Bizottság 2011. február 25-i 2011/130/EU határozata a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elektronikusan aláírt dokumentumok országhatáron átnyúló feldolgozására vonatkozó minimumkövetelményekről (HL L 53., 2011.2.26., 66. o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1082/2006/EK rendelete az európai területi együttműködési csoportosulásról (HL L 210., 2006.7.31., 19. o.).

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 9-i 952/2013/EU rendelete az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

( 15 ) A Bizottság 2003. május 6-i ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

( 16 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

( 17 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

( 18 ) A Tanács 1971. július 26-i 71/306/EGK határozata az építési beruházásra irányuló közbeszerzésekkel foglalkozó tanácsadó Bizottság létrehozásáról (HL L 185., 1971.8.16., 15. o.).

( 19 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-i 305/2011/EU rendelete az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.).

( 20 ) A 6., 9. és 11. pontban szereplő információk nem közzétételre szánt információnak minősülnek, ha a közszolgáltató ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a közzététel érzékeny kereskedelmi érdek szempontjából hátrányos.