T/4743. számú törvényjavaslat indokolással - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

2011. évi CLXI. törvény

Az Országgyűlés a bírósági hatáskörök jogállami szintű, ugyanakkor hatékony ellátása, a bírói függetlenség elvének maradéktalan megvalósítása és az ítélkezés egységének biztosítása érdekében a bíróságok szervezeti felépítéséről, feladatairól és igazgatásáról az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 25-28. cikke alapján a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A BÍRÓSÁGOK MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI ÉS A BÍRÓSÁGI SZERVEZET

I. Fejezet

Alapelvek

1. Alapvető rendelkezések

1. §

Magyarországon a bíróságok igazságszolgáltatási, továbbá törvény által meghatározott egyéb tevékenységet látnak el.

2. §

(1) A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról - törvényben szabályozott eljárás során - véglegesen döntenek.

(2) A bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését.

3. §

A bírák és az ülnökök függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.

4. §

A bíróságok költségvetését a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetként kell megjeleníteni. A fejezeten belül a Kúriát külön címként kell feltüntetni.

5. §

A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg.

6. §

A bíróság határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg.

7. §

A bíróság előtt mindenki egyenlő.

8. §

(1) Senki sem vonható el törvényes bírájától.

(2) A törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró.

9. §

(1) Az ügyelosztási rendet - a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében - a bíróság elnöke határozza meg, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig. Az ügyelosztási rend a tárgyévben szolgálati érdekből vagy a bíróság működését érintő fontos okból módosítható.

(2) Ha a bíróságra az ügyelosztási rend meghatározását követően kerül kirendelésre bíró, az ügyelosztási rendet ennek megfelelően ki kell egészíteni.

10. §

(1) Az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy az adott bíróságon milyen összetételű és számú tanácsok működnek, a bírák, a tanácsok - ide értve a kirendeléssel foglalkoztatott bírákat is - és a 15. § (2) bekezdése alapján eljáró bírósági titkárok melyik ügycsoportba tartozó ügyeket intézik, akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük, az ügyek elosztására melyik bírósági vezető jogosult, továbbá, hogy az ügyek elosztása milyen módon történik. Az ügyelosztási rend a tárgyalási tevékenységet folytató bírósági vezetők által tárgyalt ügyek körét és az ezekre vonatkozó elosztási módot is magában foglalja. Az ügyelosztási rend rögzíti mely tanácsok, bírák járnak el a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti kiemelt jelentőségű perekben, továbbá a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben.

(2) A Kúria ügyelosztási rendjében meg kell jelölni azt is, hogy az önkormányzati tanács tagjaként mely bírák járnak el, továbbá azt, hogy az egyes bírák melyik szakágú jogegységi tanácsban járhatnak el.

(3) Az ügyelosztási rend kialakítása során figyelembe kell venni az ügyek jelentőségét, munkaigényességét - különös tekintettel a kiemelt jelentőségű perekre és kiemelt jelentőségű ügyekre -, az ügyérkezés statisztikai adatait, emellett törekedni kell az arányos munkateher megvalósítására is.

11. §

(1) Az ügyelosztási rendet és annak módosítását, kiegészítését az érintettekkel haladéktalanul ismertetni kell és a bíróságon, a felek által is hozzáférhető helyen ki kell függeszteni, továbbá a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: központi honlap), valamint - ha a bíróság azzal rendelkezik - az érintett bíróság honlapján közzé kell tenni.

(2) Az ügyelosztási rendtől az eljárási törvényekben szabályozott esetekben, továbbá igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni.

12. §

(1) A bíróság tárgyalása - ha törvény kivételt nem tesz - nyilvános.

(2) A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke, az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) és a bírósági vezetők kötelesek a bírósági igazgatás és az ahhoz kapcsolódó döntéshozatal nyilvánosságát e törvény szerint biztosítani.

13. §

(1) A bíróság a határozatát - ha törvény másképpen nem rendelkezik - indokolni köteles.

(2) A bíróság határozatai ellen - ha törvény kivételt nem tesz - jogorvoslatnak van helye.

14. §

A bírósági határozatok végrehajtását a bíróság rendeli el.

15. §

(1) A bíróság egyesbíróként vagy tanácsban jár el. Az ítélkezésben - törvény által meghatározott ügyekben és módon - ülnökök is részt vesznek. Az ülnöknek az ítélkezésben a bíróval azonos jogai és kötelezettségei vannak.

(2) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak bíró járhat el. Törvény által meghatározott ügyben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat.

II. Fejezet

A bírósági szervezet

2. Közös szabályok

16. §

Magyarországon az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:

a) a Kúria,

b) az ítélőtábla,

c) a törvényszék,

d) a járásbíróság és

e) a közigazgatási és munkaügyi bíróság.

17. §

(1) Bíróság létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről, elnevezéséről, székhelyéről, illetékességi területének meghatározásáról, valamint a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságok kijelöléséről - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - külön törvény rendelkezik.

(2) Ha a bíróság illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik, a közigazgatási határok megváltozása következtében a bíróság illetékességi területét - az OBH elnökének javaslatára - a köztársasági elnök határozatban módosítja.

3. A járásbíróság, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság

18. §

(1) A járásbíróság első fokon jár el.

(2) A járásbíróságot az elnök vezeti.

(3) A járásbíróság nem jogi személy, azonban a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott körben polgári jogi jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

(4) A járásbíróságon meghatározott jellegű ügyek intézésére csoportok létesíthetők.

19. §

(1) A közigazgatási és munkaügyi bíróság első fokon jár el

a) a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti,

b) a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, valamint

c) a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

(2) A közigazgatási és munkaügyi bíróságot az elnök vezeti.

(3) A közigazgatási és munkaügyi bíróság nem jogi személy, azonban a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott körben polgári jogi jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

(4) A közigazgatási és munkaügyi bíróságon meghatározott jellegű ügyek intézésére csoportok létesíthetők.

20. §

(1) A kollégiumok tevékenységétől függetlenül, azok mellett, az ítélőtábla illetékességi területén közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium működik.

(2) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium törvényben meghatározott szakmai feladatokat lát el, szervezeti kereteit a törvény által meghatározott törvényszék biztosítja.

4. A törvényszék

21. §

(1) A törvényszék - a törvényben meghatározott ügyekben - első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket.

(2) A törvényszéket az elnök vezeti.

(3) A törvényszék jogi személy.

(4) A törvényszéken tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint közigazgatási-munkaügyi kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek.

(5) Törvény által meghatározott ügyekben első fokon - a külön törvényben meghatározott törvényszékeken és illetékességi területtel - katonai tanácsok járnak el.

5. Az ítélőtábla

22. §

(1) Az ítélőtábla elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a járásbíróság és a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, továbbá eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

(2) Az ítélőtáblát az elnök vezeti.

(3) Az ítélőtábla jogi személy.

(4) Az ítélőtáblán tanácsok, büntető, valamint polgári kollégiumok működnek.

6. A Kúria

23. §

(1) A legfőbb bírói szerv a Kúria.

(2) A Kúriát az elnök vezeti.

(3) A Kúria jogi személy.

24. §

(1) A Kúria

a) elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,

b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,

c) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,

d) tudományos elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,

e) dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,

f) dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és

g) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.

(2) A Kúrián ítélkező, jogegységi és önkormányzati tanácsok, büntető, polgári, közigazgatási és munkaügyi kollégiumok, továbbá bírósági joggyakorlat-elemző csoportok működnek. A közigazgatási és munkaügyi kollégium összevontan működik.

MÁSODIK RÉSZ

ELJÁRÁSOK AZ EGYSÉGES ÉS IDŐSZERŰ BÍRÓSÁGI JOGALKALMAZÁS ELŐSEGÍTÉSE ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS FELÜLVIZSGÁLATA ÉRDEKÉBEN

III. Fejezet

A bíróságok feladatai az ítélkezés egységének biztosítása érdekében

7. Általános rendelkezések

25. §

A Kúria az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, tudományos elemzést folytat jogerősen befejezett ügyekben, valamint elvi bírósági határozatokat és elvi döntéseket tesz közzé.

26. §

(1) Ha az ítélőtábla, a törvényszék, a közigazgatási és munkaügyi bíróság vagy a járásbíróság tanácsa, illetve egyesbírája valamely elvi kérdésben határozott és a határozata jogerőre emelkedett, köteles az elvi jelentőségű határozatot a bíróság elnökének bemutatni.

(2) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke valamint kollégiumvezetője, a közigazgatási és munkaügyi bíróság, továbbá a járásbíróság elnöke köteles a vezetése alatt álló bíróságok - illetve a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője a regionális kollégiumhoz tartozó bíróságok - ítélkezését folyamatosan figyelemmel kísérni.

(3) Ha a bíróság elnöke, az ítélőtábla vagy a törvényszék kollégiumvezetője, illetve a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője az (1) bekezdés szerinti határozatból, a bíróság által elintézett ügyekből, a bíróságokon lefolytatott vizsgálat alkalmával vagy más módon arról szerzett tudomást, hogy a vezetése vagy a felügyelete alatt álló, illetve a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumhoz tartozó bíróságon elvi jelentőségű döntés született, elvi kérdésben ellentétes gyakorlat alakult ki vagy ellentétes elvi alapokon nyugvó jogerős határozatokat hoztak, erről köteles a magasabb szintű bíróság elnökét - a határozatok és a szükséghez képest az egyéb iratok felterjesztésével - tájékoztatni.

(4) A közigazgatási és munkaügyi ügyekben a (3) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítése során a törvényszék elnöke, kollégiumvezetője, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője a Kúria elnökét tájékoztatja.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti tájékoztatás előtt a törvényszék és az ítélőtábla elnöke, valamint kollégiumvezetője, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője kikérheti az elvi kérdés tárgya szerint érintett kollégium, illetve közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium bíráinak véleményét.

27. §

(1) A kollégium, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében figyelemmel kíséri a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben.

(2) Ha a jogalkalmazás egysége érdekében szükséges, az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumának kollégiumvezetője a Kúria kollégiumvezetőjének vagy az ítélőtábla elnökének jogegységi eljárás indítványozására, a Kúria elnökének vagy kollégiumvezetőjének elvi döntés közzétételére tesz javaslatot.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottak szerinti eljárás során, közigazgatási és munkaügyi ügyekben a törvényszék kollégiumának kollégiumvezetője, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője a jogegységi eljárás indítványozására a Kúria kollégiumvezetőjének, az elvi döntés közzétételére a Kúria elnökének vagy kollégiumvezetőjének tesz javaslatot.

(4) Ha az OBH elnöke a feladatai ellátása során észleli, hogy a jogalkalmazás egysége érdekében ez szükséges, a Kúria elnökének jogegységi eljárás indítványozására tesz javaslatot.

28. §

(1) A Kúria képviselője útján részt vesz az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumának, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumnak az ülésein.

(2) Az ítélőtábla képviselője útján részt vesz az illetékességi területéhez tartozó törvényszék kollégiumi ülésén.

8. A bírósági joggyakorlat-elemző csoport

29. §

(1) A bírósági joggyakorlat-elemző csoport feladata az ítélkezési gyakorlat vizsgálata. A vizsgálati tárgyköröket a Kúria elnöke - a Kúria kollégiumai véleményének beszerzését követően - évente meghatározza. A vizsgálati tárgykörökre az ítélőtáblai és a törvényszéki kollégium kollégiumvezetője, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője, az OBH elnöke és a legfőbb ügyész (a továbbiakban együtt: kezdeményező) is indítványt tehet.

(2) A bírósági joggyakorlat-elemző csoport vezetőjét és tagjait a Kúria elnöke -vizsgálati tárgykörönként - a Kúria bírái közül, a Kúria kollégiumvezetőinek javaslatai alapján jelöli ki. A csoport vezetője a csoport munkájába - a kezdeményező javaslatára, vagy ha azt a vizsgálati tárgykör indokolja - alsóbb fokú bíróságra beosztott bírót és a vizsgált területen működő elméleti vagy gyakorlati szakembert is bevonhat.

30. §

(1) A bírósági joggyakorlat-elemző csoport a vizsgálat eredményéről összefoglaló véleményt készít. Az elkészült összefoglaló véleményt a Kúria tárgykör szerint illetékes kollégiuma megvitatja, és egyetértése esetén annak megállapításait a csoport vezetője a Kúria honlapján közzéteszi. Ezzel egyidejűleg a teljes összefoglaló véleményt a csoport elnöke a bíróságok belső informatikai hálózatán (a továbbiakban: intranet) is közzéteszi.

(2) Ha annak feltételei fennállnak, az (1) bekezdés szerinti összefoglaló vélemény alapján a Kúria kollégiumvezetője jogegységi eljárást indítványozhat vagy jogalkotás kezdeményezése érdekében a Kúria elnökén keresztül az OBH elnökéhez fordulhat.

(3) A vizsgálat során a joggyakorlat-elemző csoport és a bírósági vezetők együttműködni kötelesek.

(4) A bírósági joggyakorlat-elemző csoport eljárására vonatkozó ügyviteli rendelkezéseket a Kúria ügyviteli szabályzata állapítja meg; a rendelkezéseket a Kúria honlapján közzé kell tenni.

9. Az elvi bírósági határozat és az elvi döntés

31. §

(1) Ha a Kúria ítélkező tanácsa valamely, a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyben elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott, a tanács elnöke a határozat írásba foglalását követően haladéktalanul köteles arról az érintett szakág szerint illetékes kollégiumvezetőt tájékoztatni. A kollégiumvezető a határozatot a soron következő kollégiumi ülés elé terjeszti, amely indokolt esetben dönt annak elvi bírósági határozatként történő közzétételéről.

(2) Ha a Kúria elnöke vagy kollégiumvezetője a 26. § (3) és (4) bekezdése szerinti tájékoztatás vagy a 27. § (2) és (3) bekezdése szerinti javaslat alapján, illetve más módon tudomást szerez arról, hogy az alsóbb fokú bíróság az (1) bekezdésben foglalt szempontoknak megfelelő határozatot hozott, és jogegységi eljárás lefolytatásának vagy elvi bírósági határozat közzétételének feltételei nem állnak fenn, javaslatot tesz a Kúria érintett szakág szerint illetékes kollégiumának a határozat elvi döntésként történő közzétételére. A közzététel kérdésében a kollégium a soron következő ülésén határoz.

10. A jogegységi indítvány

32. §

(1) Jogegységi eljárásnak van helye, ha

a) a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, vagy

b) a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi döntéstől.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Kúria tanácsa a jogegységi eljárás indítványozása mellett a jogegységi határozat meghozataláig az eljárását felfüggeszti.

33. §

(1) Jogegységi eljárást kell lefolytatni, ha azt

a) a Kúria elnöke vagy kollégiumvezetője, az ítélőtábla elnöke,

b) a 32. § (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Kúria tanácselnöke vagy

c) a legfőbb ügyész

indítványozza.

(2) A jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványban az indítványozónak meg kell jelölnie, hogy milyen kérdésekben és mely okokból kéri a jogegységi tanács határozatának meghozatalát, és a 32. § (1) bekezdés b) pontjában említett esetben javaslatot kell tennie a jogkérdés mikénti eldöntésére. Az indítványhoz mellékelni kell az indítvánnyal érintett bírósági határozatok kiadmányát.

11. Jogegységi tanács

34. §

(1) A Kúrián büntető, összevont polgári-gazdasági, továbbá összevont közigazgatási-munkaügyi szakágú jogegységi tanács (a továbbiakban: jogegységi tanács) működik. A jogegységi tanácsot a Kúria elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője vagy kollégiumvezető-helyettese vezeti. A jogegységi tanács 5 tagból áll, tagjait a jogegységi tanács elnöke választja ki.

(2) Ha a jogegységi eljárásban hozandó döntés több szakágú jogegységi tanács ügykörét érinti, a jogegységi tanács elnöke a jogegységi tanácsot az érintett szakágban eljáró bírák közül arányosan jelöli ki. E jogegységi tanács 7 tagból áll, elnöke a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese.

(3) A jogegységi indítvány előterjesztője - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem lehet a jogegységi tanács elnöke, továbbá a 32. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jogegységi tanács tagjait úgy kell kiválasztani, hogy abban nem lehetnek többségben annak a tanácsnak a tagjai, amely jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi döntéstől.

(4) A jogegységi tanács a Kúria teljes kollégiuma, ha a jogegységi eljárás célja

a) korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése,

b) korábbi elvi bírósági határozat vagy elvi döntés felülvizsgálata vagy

c) a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében szükséges elvi kérdés eldöntése.

(5) A (4) bekezdés szerinti jogegységi tanács elnöke a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese.

35. §

A 34. § (1) és (2) bekezdésében foglalt esetben a jogegységi tanács valamennyi tag jelenléte mellett határozatképes és a határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. A 34. § (4) bekezdése szerinti jogegységi tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a kétharmada jelen van; a jogegységi tanács döntéséhez a jelen lévő tagok kétharmadának szavazata szükséges.

12. A jogegységi eljárás

36. §

(1) A jogegységi eljárást a jogegységi tanács elnöke készíti elő, ennek során a jogegységi tanácsból egy vagy két előadó bírót jelölhet ki és az indítvánnyal kapcsolatban véleményeket szerezhet be.

(2) A jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványt - ha azt nem a legfőbb ügyész nyújtotta be - a jogegységi tanács elnöke a jogegységi indítvánnyal érintett bírósági határozat kiadmányával együtt megküldi a legfőbb ügyésznek. A legfőbb ügyész az indítvány kézbesítésétől számított tizenöt napon belül megküldi a jogegységi indítványra tett nyilatkozatát a Kúriának.

37. §

(1) Az indítvány alapján a jogegységi tanács elnöke kitűzi az ülés határnapját, melyről a jogegységi tanács tagjait és a törvény alapján részvételre jogosultakat értesíti. A jogegységi tanács ülése nem nyilvános, azon a jogegységi tanács tagjain kívül az indítványozó, a legfőbb ügyész és eseti meghívott vehet részt. Az eseti meghívott személyére az indítványozó vagy a jogegységi tanács tagja tehet javaslatot, a meghívásról a jogegységi tanács elnöke dönt.

(2) A jogegységi tanács ülésén akadályoztatása esetén a legfőbb ügyészt az általa delegált képviselő helyettesíti.

38. §

(1) Az ülést a jogegységi tanács elnöke vezeti, annak megnyitása után a jogegységi tanács elnöke vagy az előadó bíró összefoglalja a jogegységi indítványt, illetve az elbírálandó elvi kérdés lényegét. Az ülésen valamennyi résztvevő felszólalhat, az indítványozó a jogegységi határozat meghozataláig az indítványt módosíthatja vagy visszavonhatja.

(2) A felszólalások után a jogegységi tanács elnöke az ülést berekeszti. Ezt követően a jogegységi tanács a határozatát tanácskozás után, szavazással hozza meg, a tanácskozáson és a szavazásnál a jogegységi tanács elnökén és tagjain kívül csak jegyzőkönyvvezető lehet jelen.

(3) Az ülést a jogegységi tanács elnöke fontos okból elnapolhatja.

39. §

(1) A tanács elnöke érdemi elbírálás nélkül elutasítja a nem jogosulttól származó indítványt.

(2) A tanács érdemi elbírálás nélkül megszünteti a jogegységi eljárást az indítvány visszavonása esetén, ha a 32. § (1) bekezdésében foglalt okok nem állnak fenn.

40. §

(1) Az indítvány alapján - a 39. §-ban foglalt kivétellel - a jogegységi tanács jogegységi határozatot vagy a határozathozatalt mellőző végzést hoz. A határozatot vagy a végzést a jogegységi tanács elnöke a jogegységi tanács ülését követő 15 napon belül megküldi az indítvány előterjesztője és - ha az indítványozó nem a legfőbb ügyész volt - a legfőbb ügyész részére is.

(2) A jogegységi indítványnak helyt adó határozat rendelkező része tartalmazza a jogegységi eljárás tárgyául szolgáló, illetve azzal szorosan összefüggő elvi kérdésben adott iránymutatást.

(3) A jogegységi tanács az indítványnak nem ad helyt és a jogegységi határozat meghozatalát mellőzi, ha jogegységi határozat meghozatala nem szükséges.

(4) A jogegységi határozat és a határozathozatalt mellőző végzés indokolása tartalmazza, hogy a jogegységi indítványt ki terjesztette elő, az indítvány mire irányult, és mely bírósági határozatokat érint. Ismerteti az elbírálandó elvi kérdésben kialakult eltérő álláspontokat, szükség esetén az indítvánnyal érintett bírósági határozatokban megállapított tényállás lényegét, helyt adó határozat esetében számot ad a rendelkező részben adott iránymutatás indokairól, a határozathozatalt mellőző végzés indokolása esetében annak okáról.

41. §

A jogegységi határozatnak - ha törvény kivételt nem tesz - a felekre és a terheltre kiterjedő hatálya nincs.

13. A jogegységi határozat, az elvi bírósági határozat és az elvi döntés közzététele

42. §

(1) A jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzé kell tenni. A kollégium által kiválasztott elvi bírósági határozatot és elvi döntést a központi honlapon és a Kúria honlapján közzé kell tenni. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.

(2) Ha a Kúria indokoltnak tartja, a jogegységi határozat, valamint az elvi bírósági határozat és elvi döntés egyéb módon történő közzétételéről is intézkedhet.

(3) Ha a jogegységi tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a hatályon kívül helyező határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A jogegységi határozat a hatályon kívül helyező határozat közzététele időpontjától nem alkalmazható.

(4) Ha a jogegységi tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, vagy a határozat elvi bírósági határozatként vagy elvi döntésként való fenntartását megszünteti, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a központi honlapon és a Kúria honlapján ezt jelezni kell.

43. §

Törvény - az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben - a jogegységi eljárásra vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg.

44. §

A jogegységi eljárásra vonatkozó ügyviteli rendelkezéseket a Kúria ügyviteli szabályzata állapítja meg; a rendelkezéseket a Kúria honlapján közzé kell tenni.

IV. Fejezet

A Kúria önkormányzati tanácsa, az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára és a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának felülvizsgálatára irányuló eljárás

14. A Kúria önkormányzati tanácsa

45. §

(1) A Kúrián az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a 32. cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt ügyek elbírálására önkormányzati tanács működik.

(2) Az önkormányzati tanács három bíró tagból áll.

(3) Az önkormányzati tanács feladata a jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti nemperes eljárás lefolytatása.

15. A önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás

46. §

Az önkormányzati tanács eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvénynek kizárólag az eljárás nyelvére, az anyanyelv használatára, a rendeltetésszerű joggyakorlásra (a pénzbírság kiszabása nélkül), a bírák kizárására, az idézésre, a kézbesítésre, a határidők számítására, a jegyzőkönyvre, az iratok megtekintésére, a másolatokra, a határozathozatalra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

47. §

A jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt és a helyi önkormányzatot teljes költségmentesség illeti meg.

48. §

(1) Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a helyi önkormányzattal szemben a felette törvényességi felügyeleti jogot gyakorló fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott követelményeknek megfelelő indítvánnyal és határidőn belül kezdeményezi.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal és a helyi önkormányzat jogi képviselő közreműködésével jár el. Jogi képviselőnek kell tekinteni a helyi önkormányzat képviseletében eljáró ügyvédet (ügyvédi irodát), továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal és a helyi önkormányzat jogtanácsosát, valamint - jogi szakvizsgával rendelkező - alkalmazottját. Az ügyvéd (ügyvédi iroda) részéről ügyvédjelölt nem járhat el jogi képviselőként.

49. §

Az önkormányzati tanács az indítvány érdemében határozattal, az eljárás során felmerült minden más kérdésben - ideértve az eljárás megszüntetését is - végzéssel dönt. A határozattal és a végzéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

50. §

(1) Az írásba foglalt határozatnak és végzésnek tartalmaznia kell:

a) az önkormányzati tanács megjelölését és az ügyszámot,

b) a feleknek és képviselőiknek nevét, székhelyét, illetve lakóhelyét,

c) az eljárás tárgyának megjelölését,

d) a rendelkező részt, valamint a - (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint - az indokolást, és

e) a határozat, illetve a végzés meghozatala helyének és idejének megfelelő keltezést.

(2) A határozatot, az érdemi vizsgálat nélküli elutasító végzést és az eljárást megszüntető végzést a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, az egyéb végzéseket a szükséges mértékben kell indokolni.

(3) A határozat és a végzés indokolásában elő kell adni az önkormányzati tanács által megállapított tényállást, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken az önkormányzati tanács döntése alapszik, valamint részletesen ki kell fejteni az önkormányzati tanács döntéséhez vezető indokokat.

(4) Az önkormányzati tanács által hozott határozatokat és végzéseket a tanács elnöke és tagjai írják alá; ha valamelyikük az aláírásban akadályozva van, ezt az akadály megjelölésével a határozaton fel kell tüntetni.

51. §

(1) Az önkormányzati tanács az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belül érdemi vizsgálat nélkül elutasítja az indítványt, ha

a) azt nem az arra jogosult fővárosi és megyei kormányhivatal nyújtja be,

b) azt a fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt határidőn túl nyújtja be,

c) azt a fővárosi és megyei kormányhivatal nem a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltaknak megfelelő tartalommal nyújtja be, vagy

d) az önkormányzati rendeletnek az indítvánnyal támadott rendelkezése hatályát vesztette.

(2) Az önkormányzati tanács az eljárást megszünteti, ha

a) a fővárosi és megyei kormányhivatal az indítványt visszavonta, vagy

b) az (1) bekezdés alapján az indítványt érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani.

(3) Az önkormányzati tanács az indítványt érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzést az indítvány benyújtójával, az eljárást megszüntető végzést a fővárosi és megyei kormányhivatallal és a helyi önkormányzattal kézbesítés útján közli.

52. §

Az önkormányzati tanács az indítványt 30 napos határidő tűzésével megküldi a helyi önkormányzatnak az indítvánnyal kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából.

53. §

(1) Az önkormányzati tanács a rendelkezésére álló iratok alapján, szükség szerint a jogi képviselő, továbbá más, az indítvány elbírálása szempontjából megfelelő szakértelemmel rendelkező személy személyes meghallgatását követően dönt.

(2) A személyes meghallgatáson az önkormányzati tanács elnöke által - az (1) bekezdésben meghatározott személyek közül - megidézettek vesznek részt, továbbá az önkormányzati tanács elnöke által értesített egyéb meghívott személyek részt vehetnek. A személyes meghallgatást az önkormányzati tanács elnöke vezeti.

(3) Az indítvány elbírálása szempontjából megfelelő szakértelemmel rendelkező megidézett személyek tekintetében a polgári perrendtartásról szóló törvény tanúk díjazására vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.

54. §

Az önkormányzati tanács az indítvány beérkezésétől számított 90 napon belül szótöbbséggel hozza meg határozatát. Személyes meghallgatás esetén az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő 30 nappal meghosszabbodik.

55. §

(1) Az önkormányzati tanács az indítványhoz kötve van, de az önkormányzati rendeletnek az indítványban megjelölt rendelkezésével szoros összefüggésben álló más rendelkezését is vizsgálhatja.

(2) Ha az önkormányzati tanács megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik,

a) az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti, vagy kimondja, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba,

b) elrendeli a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét, és

c) határidő tűzésével elrendeli, hogy a határozat közzétételére - a Magyar Közlönyben való közzétételt követően - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, az önkormányzati tanács az indítványt elutasítja.

(4) Az önkormányzati tanács határozata mindenkire nézve kötelező.

56. §

(1) Az önkormányzati tanács a határozatot kézbesítés útján közli a fővárosi és megyei kormányhivatallal és a helyi önkormányzattal, továbbá az önkormányzati tanács elnöke gondoskodik a határozatnak, a központi honlapon, valamint a Kúria honlapján történő közzétételéről.

(2) A megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon hatályát veszti.

(3) Az önkormányzati tanács a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése hatályvesztését, ha azt a jogbiztonság vagy a rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok különösen fontos érdeke indokolja.

(4) A megsemmisítés nem érinti a hatályvesztést megelőzően létrejött jogviszonyokat és a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket.

16. A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti nemperes eljárás

57. §

A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti nemperes eljárásra a jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás szabályait jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

58. §

Ha a helyi önkormányzat az önkormányzati tanács eljárása során eleget tesz a törvényen alapuló rendeletalkotási kötelezettségének, az önkormányzati tanács az eljárást megszünteti. Az eljárás megszüntetése előtt az önkormányzati tanács határidő tűzésével gondoskodik a fővárosi és megyei kormányhivatal állásfoglalásának beszerzéséről.

59. §

Ha az önkormányzati tanács megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget.

60. §

Ha az önkormányzati tanács a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére azt állapítja meg, hogy a helyi önkormányzat a megadott határidőn belül az 59. §-ban megállapított jogalkotási kötelezettségének nem tett eleget, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében alkossa meg. Az elrendelést követően a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettség elmulasztását nem orvosolhatja.

61. §

A határozat a fővárosi és megyei kormányhivatalra és a helyi önkormányzatra kötelező.

V. Fejezet

Az eljáró bíróság kijelölése az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében

17. Az eljáró bíróság kijelölésének feltétele és a kijelölés iránti indítvány

62. §

(1) Az OBH elnöke az ügy elbírálására az illetékes bíróság helyett kivételesen más, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki, ha az ügy vagy a bíróságra az adott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportjának elbírálása a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt ésszerű időn belül másként nem biztosítható és a kijelölés nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével.

(2) A kijelölést az ítélőtábla vagy a törvényszék elnöke, továbbá a legfőbb ügyész az ügy érkezésétől számított 15 napon belül indítványozhatja az OBH elnökénél.

(3) A kijelölés iránti indítványban meg kell indokolni, hogy a kijelöléssel érintett ügy vagy a bíróságra a (1) bekezdésben meghatározott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportja ésszerű időn belül való elbírálása miért nem biztosítható, továbbá fel kell sorolni azokat az ügyforgalmi, személyzeti és egyéb adatokat, amelyek a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhét igazolják.

18. Az eljáró bíróság kijelölése

63. §

(1) Az OBH elnöke az indítvány érkezésétől számított 8 napon belül megvizsgálja, hogy az ügyforgalmi, személyzeti és egyéb adatok, valamint a kijelöléssel érintett ügy sajátosságaira tekintettel az indítvány megalapozott-e, továbbá, hogy mely bíróság jelölhető ki az eljárásra. Az OBH elnöke kikéri a kijelöléssel érintett bíróság és büntető ügy esetében - ha az indítványozó nem a legfőbb ügyész - a legfőbb ügyész véleményét, továbbá bármely bíróságtól adatot vagy véleményt kérhet; a megkeresésnek soron kívül eleget kell tenni.

(2) A kijelölésről az OBH elnöke az (1) bekezdés szerinti vélemények és adatok beérkezésétől számított 8 napon belül dönt az indítvány elutasításával, ha az nem megalapozott, vagy másik bíróság kijelölésével, ha az indítvány megalapozott.

(3) Az OBH elnöke a döntésről értesíti az indítványozót, továbbá másik bíróság kijelölése esetén a kijelölt bíróságot, valamint ha a kijelölés büntető ügyet érint a legfőbb ügyészt.

64. §

A kijelöléssel érintett ügyben e fejezet szerinti újabb kijelölésnek nincs helye.

HARMADIK RÉSZ

A BÍRÓSÁGOK KÖZPONTI IGAZGATÁSA

VI. Fejezet

Az OBH elnöke, elnökhelyettese és az OBH

19. Az OBH elnöke

65. §

Az OBH elnöke a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, valamint a költségvetési törvény bíróságokról szóló fejezete tekintetében a fejezet irányító hatásköreit, és felügyeletet gyakorol az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenysége felett.

20. Az OBH elnökének megválasztása

66. §

Az OBH elnökét az Országgyűlés a bírák közül 9 évre választja meg a képviselők kétharmadának szavazatával.

67. §

(1) A köztársasági elnök az OBH elnökének személyére a korábbi elnök megbízatási ideje lejártát megelőző 3 hónapon belül, de legkésőbb a megbízatási idő lejártát megelőző negyvenötödik napon javaslatot tesz.

(2) Ha az OBH elnökének megbízatása a 70. § (1) bekezdés b)-i) pontjában meghatározott okból szűnt meg, a köztársasági elnök 30 napon belül tesz javaslatot az OBH elnökének személyére.

(3) A jelöltet az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága meghallgatja. Azt a jelöltet, akit sikertelen választás után a köztársasági elnök újra jelöl, nem kell ismét meghallgatni.

(4) A választást a jelöltállítástól számított 15 napon belül meg kell tartani. Ha a javasolt személyt az Országgyűlés nem választja meg, a köztársasági elnök legkésőbb 30 napon belül új javaslatot tesz.

21. Az OBH elnökének jogállása

68. §

(1) Nem választható az OBH elnökévé az,

a) aki az OBT tagja,

b) akivel szemben fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve - büntetőeljárás van folyamatban,

c) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

d) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt,

e) akinek a bírói szolgálati viszonya törvény alapján szünetel, vagy

f) aki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozói kapcsolatban áll az OBT tagjával vagy az OBH elnökének kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetővel.

(2) Az OBH elnöke az elődje megbízatásának megszűnését követő napon, vagy ha elődje megbízatásának megszűnését követően választották meg, a megválasztásának napján lép hivatalba.

69. §

(1) Az OBH elnökére - ha törvény másképpen nem rendelkezik - a bírákra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az OBH elnök bírói szolgálati viszonya - az elnöki tisztség érintése nélkül - megszűnik.

22. Az OBH elnöke megbízatásának megszűnése

70. §

(1) Az OBH elnökének megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) a halálával,

c) az országgyűlési képviselők választásán való választhatóságának elvesztésével,

d) országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselővé vagy polgármesterré történő megválasztásával, továbbá állami vezetővé történő megválasztásával vagy kinevezésével,

e) a bíróságnak vele szemben bűncselekmény miatt szabadságvesztést, közérdekű munkát, illetőleg közügyektől eltiltást kiszabó jogerős határozatával, továbbá, ha büntetőeljárás során jogerős határozattal kényszergyógykezelését rendelték el,

f) lemondással,

g) az összeférhetetlenség kimondásával,

h) felmentéssel vagy

i) a tisztségtől való megfosztással.

(2) Az OBH elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-f) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés g)-i) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz. A megbízatás megszűnésének kimondásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(3) Az OBH elnöke megbízatásának megszűnéséről az Országgyűlés elnöke annak megállapítását követő 8 napon belül tájékoztatja a köztársasági elnököt.

(4) Ha az OBH elnökének megbízatása az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg, és a megbízatás megszűnéséig az Országgyűlés nem választott új OBH elnököt, az OBH elnöke az elnöki jogköröket az új OBH elnök megválasztásáig gyakorolja.

71. §

(1) Az OBH elnöke a köztársasági elnök útján az Országgyűlés elnökéhez intézett nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(2) A megbízatásról történő lemondás ideje 6 hónap; a felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. A lemondási idő azon a napon kezdődik, amikor a lemondásról szóló jognyilatkozat az Országgyűlés elnökéhez megérkezik.

72. §

(1) Ha az OBH elnöke az összeférhetetlenségét a megválasztásától számított 30 napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, az Országgyűlés a köztársasági elnök írásbeli indítványára - az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt az összeférhetetlenség kimondásának kérdésében.

(2) Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt az OBH elnöke a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.

(3) Az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig az OBH elnöke a tisztségéből adódó jogköreit nem gyakorolhatja.

73. §

Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha az OBH elnöke neki fel nem róható okból 90 napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak. A felmentést a köztársasági elnök indítványozhatja.

74. §

(1) Tisztségtől való megfosztással szűnik meg a megbízatás, ha az OBH elnöke neki felróható okból 90 napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, továbbá ha valamely cselekménye, magatartása vagy mulasztása miatt a tisztségére méltatlanná vált. A tisztségtől való megfosztást a köztársasági elnök vagy az OBT a tagjai kétharmadának szavazatával meghozott határozatával indítványozza az Országgyűlésnél.

(2) A tisztségtől való megfosztást az (1) bekezdésben foglaltak szerinti indítvány megtételére jogosult, az arra alapot adó ok vizsgálatát követően - az okok részletes kifejtésével, és az azok alapjául szolgáló iratok egyidejű csatolásával - indítványozhatja. Az indítványt az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága megvizsgálja, és javaslatot tesz az Országgyűlésnek a határozat tartalmára.

75. §

(1) Ha az OBH elnökének megbízatása a határozott idő leteltével szűnik meg - és bírói szolgálati viszonya korábban nem szűnt meg -, őt pályázat kiírása nélkül, az elnöki megbízatását megelőzővel azonos szintű bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni.

(2) Ha az OBH elnökének megbízatása a határozott idő letelte előtt szűnik meg - és bírói szolgálati viszonya korábban nem szűnt meg -, őt pályázat nélkül, lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírói beosztásba kell helyezni.

23. Az OBH elnökének feladatai

76. §

(1) Az OBH elnöke általános központi igazgatási feladatkörében

a) kialakítja és évente aktualizálja a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és a megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot,

b) az igazgatási feladatainak ellátása érdekében jogszabályi keretek között -normatív utasításként - a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, továbbá ajánlásokat és határozatokat hoz,

c) képviseli a bíróságokat,

d) a bíróságokat érintő jogszabály alkotását kezdeményezheti,

e) a bíróságok véleményét az OBH-n keresztül beszerezve és összegezve, véleményezi - az önkormányzati rendeleteket kivéve - a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét, és

f) meghívottként részt vesz az Országgyűlés bizottságainak ülésén a bíróságokat közvetlenül érintő jogszabályokra vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor.

(2) Az OBH elnöke az OBH irányításával kapcsolatos feladatkörében

a) irányítja az OBH tevékenységét,

b) megállapítja az OBH szervezeti és működési szabályzatát, és

c) javaslatot tesz az OBH elnökhelyetteseinek kinevezésére és felmentésére.

(3) Az OBH elnöke a költségvetéssel kapcsolatos feladatkörében

a) összeállítja - a Kúria tekintetében a Kúria elnöke véleményének kikérésével - a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek,

b) meghívottként részt vesz a Kormány, továbbá az Országgyűlés költségvetéssel foglalkozó bizottságának ülésén a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor,

c) dönt a bírósági fejezethez tartozó intézmények kiemelt költségvetési előirányzatairól azzal, hogy a Kúria kiemelt költségvetési előirányzata - a létszámgazdálkodásra vonatkozó döntés okán szükséges módosítás kivételével - év közben a Kúria elnökének hozzájárulásával módosítható,

d) ellátja az államháztartásról szóló törvényben és más jogszabályokban a költségvetési fejezet irányítását ellátó szerv vezetője számára meghatározott feladatokat a bíróságok költségvetési fejezete tekintetében,

e) gyakorolja a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat,

f) irányítja a bírósági fejezet belső ellenőrzését,

g) meghatározza a bírákat megillető cafetéria-juttatás éves összegét, és

h) megállapítja az egyéb juttatások (pl. lakásvásárlási támogatás, szociális segély, temetési segély) részletes feltételeit és mértékét.

(4) Az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateher méréssel kapcsolatos feladatkörében

a) a bírósági fejezet engedélyezett létszáma és a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhének mutatói alapján meghatározza a bíróságok - a törvényszékek esetében az illetékességi területükön működő közigazgatási és munkaügyi bírósággal, valamint járásbíróságokkal együttes - szükséges bírói létszámát,

b) az eljáró bíróság helyett másik bíróságot jelöl ki az eljárásra, ha az az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében szükséges,

c) kivételesen indokolt esetben elrendelheti a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését,

d) dönt a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és az adatok feldolgozásával kapcsolatos központi feladatokról, és

e) meghatározza és szükség esetén évente felülvizsgálja a bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapokat és módszereket, legalább évente egy alkalommal áttekinti a munkateher és az országos ügyforgalmi adatok alakulását, valamint bírósági szintenként és ügyszakonként meghatározza a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhét.

(5) Az OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében

a) kiírja a bírói álláspályázatokat,

b) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák kinevezésére és felmentésére,

c) a bírót első kinevezésekor - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott esetben - beosztja az elnyert pályázat szerinti bíróságra,

d) beosztja a katonai bírót a katonai tanácsba, valamint a Magyar Honvédségnél fennálló hivatásos szolgálati viszonyának megszűnésekor más bírói munkakörbe,

e) kijelöli a Be. 17. §-ának (5) és (6) bekezdésében, továbbá 448. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező bírákat, valamint a törvényszék elnökének javaslatára a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyekben eljáró bírákat,

f) beoszthatja a bírót a Kúriára, az OBH-ba, továbbá az igazságügyért felelős miniszter által vezetett a minisztériumba, illetve dönt a beosztás megszüntetéséről és a bírónak ismét tényleges bírói álláshelyre történő beosztásáról,

g) dönt a bíró áthelyezéséről,

h) dönt a bíró más szolgálati helyre történő kirendeléséről, ha a kirendelés nem a törvényszék és az illetékességi területén működő közigazgatási és munkaügyi bíróság, illetve járásbíróság között vagy a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságok között, vagy a törvényszék illetékességi területén működő közigazgatási és munkaügyi bíróság és a járásbíróságok között történik,

i) dönt a bíró tekintetében a tartós külszolgálat ellátásáról,

j) dönt arról, hogy a bíróság hatáskörének vagy illetékességi területének csökkenése olyan mértékű-e, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges,

k) a bíró lemondása esetén hozzájárulhat, hogy a lemondási idő 3 hónapnál rövidebb legyen, illetve a bírót a lemondási időre vagy egy részére mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól,

l) a bíró nyugállományba helyezése vagy a felső korhatár elérése esetén a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján dönt a felmentési időre vonatkozóan a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejéről,

m) kinevezi és felmenti a törvényben meghatározott bírósági vezetőket,

n) felmentést adhat a bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti egységben bíráskodó hozzátartozója közötti összeférhetetlenség esetében, és

o) megállapítja, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány ülnököt választ, a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma és az érintett települések választópolgárai száma arányának figyelembevételével akként, hogy legalább egy ülnököt minden kisebbségi önkormányzat választhasson.

(6) Az OBH elnöke a bíróságok igazgatásával kapcsolatos feladatkörében

a) jóváhagyja az ítélőtáblák, továbbá a törvényszékek szervezeti és működési szabályzatát,

b) irányítja és ellenőrzi - a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági elnökök kivételével - a bírósági elnökök igazgatási tevékenységét, ennek során: figyelemmel kíséri a bíróságok igazgatására vonatkozó szabályok érvényesülését, az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, mindezek érdekében vizsgálatot rendel el,

c) elvégzi a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők vizsgálatát, és

d) a b) és c) pont szerinti vizsgálat megállapításaitól függően megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, és ellenőrzi azok végrehajtását, fegyelmi eljárás kezdeményezését javasolhatja.

(7) Az OBH elnöke a képzéssel kapcsolatos feladatkörében

a) dönt a központi oktatási feladatokról és felügyeli azok végrehajtását, továbbá meghatározza a regionális képzési feladatokat, és

b) meghatározza a bírák képzési rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait.

(8) Az OBH elnöke a tájékoztatással kapcsolatos feladatkörében

a) félévente tájékoztatja a tevékenységéről az OBT-t,

b) évente tájékoztatja a Kúria, az ítélőtáblák, valamint a törvényszékek elnökeit a tevékenységéről,

c) évente tájékoztatja az Országgyűlést a bíróságok általános helyzetéről és a bíróságok igazgatási tevékenységéről,

d) az igazságügyért felelős miniszter felkérésére elrendeli a bíróságokon a jogalkotás előkészítéséhez, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatához szükséges adatok gyűjtését, és

e) tájékoztatást ad az igazságügyért felelős miniszter megkeresésére - amennyiben szükséges, a bíróságok véleményét beszerezve - a jogalkotáshoz szükséges, a bíróságok szervezetével és igazgatásával, továbbá a bírósági jogalkalmazással kapcsolatos kérdésekben.

(9) Az OBH elnöke egyéb feladatkörében

a) ellátja az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat,

b) "Címzetes törvényszéki bíró", "Címzetes táblabíró", "Címzetes kúriai bíró" cím továbbá igazságügyi alkalmazott esetén főtanácsosi, tanácsosi cím, valamint kitüntetés adományozását kezdeményezi az OBT-nél,

c) biztosítja az érdekképviseleti szervek jogainak gyakorlását, és

d) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

77. §

(1) Az OBH elnöke a 76. §-ban meghatározott jogköröket a Kúria és a Kúria elnöke tekintetében a Kúria elnökének a törvényben foglalt jogai és kötelezettségei figyelembe vételével, az azokból következő eltéréssel gyakorolja.

(2) Az OBH elnökének határozatait az érintettekkel haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell közölni.

(3) Az OBH elnökének szabályzatát a Magyar Közlönyben, ajánlását és - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - határozatát a bíróságok hivatalos lapjában és a központi honlapon kell közzétenni.

(4) A központi honlapon közzé kell tenni az OBH elnökének a bíróságok általános helyzetéről és a bírósági igazgatási tevékenységéről szóló éves tájékoztatóját, továbbá az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állásra pályázó meghallgatásának jegyzőkönyvét.

(5) Az intraneten kell közzétenni az OBH elnökének az OBH működése során e körben hozott határozatait és eljárási határozatait.

(6) Az OBH elnöke a közérdeklődésre számot tartó határozatairól sajtóközleményt készít.

24. Az OBH elnökhelyettesei

78. §

(1) Az OBH-ban egy általános elnökhelyettes, továbbá elnökhelyettesek működnek.

(2) Az OBH elnökét akadályoztatása esetén - ideértve azt is, ha a tisztség nincs betöltve, kivéve a 70. § (4) bekezdésében foglalt esetet - az OBH általános elnökhelyettese helyettesíti.

79. §

(1) Az OBH általános elnökhelyettesét és elnökhelyetteseit a köztársasági elnök pályázat útján, az OBH elnökének javaslatára határozatlan időre nevezi ki.

(2) A pályázatot nyilvánosan közzé kell tenni. A pályázatot az OBH elnöke írja ki, egyebekben a pályázatra a 130. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az OBH általános elnökhelyettesévé és elnökhelyettesévé nem nevezhető ki az, akivel szemben a 68. § (1) bekezdésében felsorolt összeférhetetlenségi okok valamelyike áll fenn, továbbá az, aki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozói kapcsolatban áll az OBH elnökével.

80. §

(1) Az OBH általános elnökhelyettese bíró, az OBH elnökhelyettese bíró vagy igazságügyi alkalmazott.

(2) Az OBH általános elnökhelyettese és elnökhelyettese felett a munkáltatói jogokat az OBH elnöke gyakorolja.

(3) Ha törvény másképpen nem rendelkezik, az OBH általános elnökhelyettesére, továbbá - amennyiben bíró - az OBH elnökhelyettesére a bírákra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

81. §

(1) Az OBH általános elnökhelyettesének és elnökhelyettesének megbízatása megszűnik:

a) lemondással,

b) az összeférhetetlenség kimondásával,

c) felmentéssel vagy

d) a szolgálati jogviszony megszűnésével.

(2) Az OBH általános elnökhelyettese és elnökhelyettese megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében az OBH elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés b) és c) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az OBH elnökének javaslatára a köztársasági elnök határoz.

82. §

A lemondást írásban kell közölni az OBH elnökével. A lemondási idő 6 hónap. A lemondási időt az OBH elnöke ennél rövidebb időben is megállapíthatja. A megbízatás az annak megszűnését megállapító határozatban megjelölt napon szűnik meg. A lemondás az érintett ellen folyamatban levő fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

83. §

(1) Ha az OBH általános elnökhelyettese és elnökhelyettese az összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök az OBH elnökének írásbeli indítványára, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt az összeférhetetlenség kimondásának kérdésében.

(2) Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt az OBH általános elnökhelyettese és elnökhelyettese a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.

(3) Az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig az OBH elnökhelyettese a tisztségéből adódó jogkörét nem gyakorolhatja.

84. §

A köztársasági elnök felmenti az OBH általános elnökhelyettesét és elnökhelyettesét, ha az OBH elnöke - az indítvány okának részletes kifejtésével és az annak alapjául szolgáló iratok egyidejű csatolásával - indítványozza.

85. §

Ha az OBH elnökhelyettese bíró, a megbízatás megszűnése esetén a 75. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

25. Az OBH

86. §

(1) Az OBH önállóan gazdálkodó, kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv; székhelye Budapest.

(2) Az OBH-t az OBH elnök vezeti.

(3) Az OBH

a) előkészíti az OBH elnök határozatait és gondoskodik azok végrehajtásáról, valamint ellátja az OBT működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat,

b) meghatalmazás alapján képviseli az OBH elnökét és a bíróságokat a bírósági eljárásokban,

c) vezeti a bírák központi személyi nyilvántartását és kezeli a bírói vagyonnyilatkozatok vagyoni részét, és

d) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

87. §

(1) Az OBH-ba határozott vagy határozatlan időtartamra, illetve meghatározott feladatra - hozzájárulásával - bíró is beosztható.

(2) Az OBH-ba beosztott bíró ellen fegyelmi eljárást az OBH elnöke kezdeményezhet.

(3) Az OBH-ba beosztott bíróra - ha törvény másképpen nem rendelkezik - a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

VII. Fejezet

A bíróságok központi igazgatásának felügyelete

26. Az OBT létszáma, összetétele

88. §

(1) Az OBT a bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testülete.

(2) Az OBT székhelye Budapest.

(3) Az OBT létszáma 15 fő. Tagjai: a Kúria elnöke, továbbá 14 bíró.

(4) Az OBT 14 bíró tagját a bírák küldöttértekezlete a küldöttek közül titkosan, szavazattöbbséggel választja meg.

89. §

(1) Az OBT-t az elnök vezeti és képviseli.

(2) Az OBT elnöki tisztségét a tagok félévenként egymást váltva viselik oly módon, hogy elsőként a leghosszabb tartamú bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bíró tölti be a tisztséget, akit a további tagok a bírói szolgálati viszonyuk időtartamának csökkenő sorrendjében követnek.

90. §

(1) Az OBT tagjává választható az a bíró, aki legalább 5 éves bírói gyakorlattal rendelkezik.

(2) Nem választható az OBT tagjává az,

a) akivel szemben fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve - büntetőeljárás van folyamatban,

b) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt,

d) aki a törvény szerint beosztása következtében nem ítélkezhet, továbbá akinek a bírói jogviszonya a törvény alapján szünetel,

e) aki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozói kapcsolatban áll az OBH elnökével, a Kúria, az ítélőtábla, és a törvényszék elnökével, elnökhelyettesével,

f) aki a választás évében betölti a bírói felső korhatárt, vagy

g) aki korábban már tagja volt az OBT-nek.

91. §

(1) Az OBT tagjait megválasztani jogosult küldöttértekezlet a küldöttek közül az OBT bíró tagjává 1 ítélőtáblai, 5 törvényszéki, 7 járásbírósági és 1 közigazgatási és munkaügyi bírósági bírót választ.

(2) A küldöttértekezlet az OBT bíró tagjainak megválasztásával egyidejűleg a küldöttek közül 14 bírót - a szavazatoknak megfelelő, a szavazategyenlőséget kizáró sorrend meghatározásával - póttaggá választ az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt felső határnál több érvényes többségi szavazat esetén az (1) bekezdésben meghatározott bírósági szintenként jelöltek közül - a törvényben meghatározott számban - azokat kell az OBT megválasztott tagjának (póttagjának) tekinteni, akik a szavazatok közül sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.

92. §

Ha a póttagok létszáma 5 alá csökkent és az OBT zavartalan működése vagy a 91. § (1) bekezdésben meghatározott felső határok érvényesülése nem biztosítható, a póttagok létszámát - új választás tartásával - 14 főre kell kiegészíteni.

93. §

A küldöttértekezlet küldötteit a Kúria teljes ülésén, az ítélőtábla, valamint a törvényszék összbírói értekezletén a jelenlévők többségének szavazatával választják.

94. §

(1) A Kúria teljes ülése, valamint az ítélőtábla és a törvényszék összbírói értekezlete a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján minden 20 bírói létszám után - titkosan - egy-egy küldöttet választ. Ha a töredék létszám a 10 főt meghaladja, további egy küldöttet kell választani. A megválasztott küldöttek száma a 20 főt nem haladhatja meg és 2 - törvényszék esetében 3 - főnél akkor sem lehet kevesebb, ha a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján egy vagy egy küldött sem választható.

(2) Küldötté az jelölhető és választható, aki OBT taggá választható a 90. §-ban foglalt feltételek alapján.

(3) A törvényszéken a küldötteket úgy kell megválasztani, hogy azok közül legalább egy járásbírósági és legalább egy közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró legyen.

(4) A Kúriára, az OBH-ba, továbbá az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bírák a beosztásukat közvetlenül megelőző szolgálati helyük szerinti bíróság összbírói értekezletén választanak.

95. §

(1) A küldöttek személyére bármely bíró javaslatot tehet.

(2) A javasolt bíró legkésőbb az összbírói értekezlet előtt 5 nappal nyilatkozik a küldötté jelölés elfogadásáról.

(3) Ha a javasolt bíró a küldötté jelölést elfogadja, a (2) bekezdésben megjelölt nyilatkozattal együtt csatolja az önéletrajzát, amely az OBT tagsági tevékenységére vonatkozó terveit is tartalmazza.

96. §

(1) A küldöttválasztó összbírói értekezleteket a 93. §-ban említett bíróságok elnökei legkésőbb az OBT megbízatásának lejárta előtt 4 hónappal korábban kötelesek összehívni. A küldöttválasztó összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

(2) Az összbírói értekezlet a küldöttek választásáról titkos szavazással, szótöbbséggel határoz.

97. §

(1) A küldöttek a megválasztásukat követő 8 napon belül szakmai önéletrajzukat megküldik az OBH elnökének.

(2) Az OBH elnöke a legidősebb küldöttet (a továbbiakban: a küldöttek korelnöke) felkéri a küldöttértekezlet összehívására, levezetésére.

(3) Az OBH elnöke a (2) bekezdés foglalt felkéréssel egyidejűleg a legidősebb kúriai, ítélőtáblai, törvényszéki, járásbírósági, közigazgatási és munkaügyi bírósági küldöttből álló 5 tagú jelölő bizottságot - a szakmai önéletrajzok továbbítása mellett - felkéri, hogy a 99. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a küldöttek közül a tagok és a póttagok személyére tegyen javaslatot.

98. §

(1) A küldöttértekezletet - az OBH elnöke útján - a küldöttek korelnöke hívja össze, legkésőbb az OBT megbízatásának lejártát megelőző 2 hónappal korábbi időpontra, és egyidejűleg megküldi a küldötteknek a szakmai önéletrajzokat.

(2) A küldöttértekezlet akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint a fele megjelent. A küldöttértekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt küldöttértekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

(3) A küldöttértekezletet a küldöttek korelnöke vezeti.

(4) A küldöttértekezleten - jelölési és szavazati jog nélkül - részt vehet és felszólalhat a Kúria elnöke és az OBH elnöke.

99. §

(1) Az OBT választott bíró tagjainak és a póttagjainak személyére a jelölő bizottság - a 91. § (1) bekezdésében meghatározott felső határok, továbbá a különböző ügyszakok képviselete biztosításának és a regionalitás elvének figyelembevételével - tesz javaslatot. Bármely küldött további javaslatot tehet. A szavazólapra azt a személyt kell felvenni, akit a jelenlévő küldötteknek legalább az egyharmada támogat.

(2) A szavazólapra felvett jelöltnek nyilatkoznia kell, hogy áll-e fenn vele szemben e törvényben meghatározott kizáró ok.

100. §

(1) Megválasztott tagnak, póttagnak - a törvényben meghatározott számban - azt kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbb szavazatot, de legalább 50 százalékot meghaladó szavazatot (szavazattöbbség) kapott. A szavazást mindaddig folytatni kell, amíg - a 91. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint - a szükséges számú jelölt az előírt számú szavazatot meg nem kapja. A szavazatokat a Kúria 3 legfiatalabb -küldötté nem választott - bírájából álló szavazatszámláló bizottság összesíti.

(2) A küldöttek korelnöke a küldöttértekezleten történt választás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet 3 napon belül megküldi az OBH elnökének, aki azt haladéktalanul továbbítja az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek.

101. §

Az OBT bíró tagjai és póttagjai jelölésének és választásának részletes szabályait az OBT a szervezeti és működési szabályzatában állapítja meg.

102. §

Az OBT és a választott bíró tagok, valamint póttagok megbízatása az OBT első ülésétől számított 6 évre szól. Az OBT megbízatása az újonnan megválasztott OBT első ülésének napján szűnik meg. Az újonnan megválasztott OBT első ülését a bíró tagok megválasztásától számított 15 napon belül kell megtartani.

27. Az OBT feladatai

103. §

(1) Az OBT az általános központi igazgatás területén

a) ellenőrzi az OBH elnökének központi igazgatási tevékenységét, és szükség esetén az OBH elnöke felé jelzéssel él,

b) javaslatot tesz az OBH elnökének a bíróságokat érintő jogszabály megalkotásának kezdeményezésére, és

c) véleményezi az OBH elnöke által kiadott szabályzatokat, ajánlásokat.

(2) Az OBT a költségvetés területén

a) véleményezi a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatot,

b) ellenőrzi a bírósági fejezet gazdálkodását, és

c) véleményezi az egyéb juttatások (pl. lakásvásárlási támogatás, szociális segély, temetési segély) részletes feltételeit és mértékét.

(3) Az OBT a személyzeti területen

a) évente közzéteszi véleményét az OBH, valamint a Kúria elnökének a bírói, valamint a bírósági vezetői pályázatok elbírálása tekintetében folytatott gyakorlatáról,

b) az OBH elnökének kezdeményezése alapján "Címzetes törvényszéki bíró", "Címzetes táblabíró", "Címzetes kúriai bíró" címet, igazságügyi alkalmazott esetén főtanácsosi, tanácsosi címet adományozhat, továbbá az OBH elnökének kezdeményezésére javaslatot tehet kitüntetés adományozására,

c) lefolytatja a bírák vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ellenőrzési eljárást,

d) kinevezi a szolgálati bíróság elnökét és tagjait,

e) személyes meghallgatás alapján előzetes véleményt nyilvánít az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségére jelölt személyéről, és

f) dönt az ítélőtáblai, a törvényszéki, a közigazgatási és munkaügyi bírósági, továbbá a járásbírósági elnök és elnökhelyettes újbóli kinevezéséhez való hozzájárulás kérdésében, ha az elnök vagy elnökhelyettes ugyanazon tisztséget korábban már két alkalommal betöltötte.

(4) Az OBT a képzés területén

a) javaslatot tesz a központi oktatási tervre, és

b) véleményezi a bírák képzési rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait.

(5) Az OBT ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

28. Az OBT működése

104. §

(1) Az OBT működési feltételeit az OBH biztosítja.

(2) Az OBT a hatáskörébe tartozó ügyekben ülésen határoz; rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben más módon is határozhat.

105. §

(1) Az OBT szükség szerint, de évente legalább négyszer ülésezik. Az ülést az OBT elnöke hívja össze.

(2) Az OBT ülését össze kell hívni, továbbá a javasolt témát napirendre kell tűzni, ha azt az OBT tagjainak legalább egyharmada javasolja.

(3) Az OBT akkor határozatképes, ha az ülésén tagjainak legalább kétharmada jelen van.

(4) Az OBT a határozatát szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

106. §

(1) Az OBT ülése a bírák számára nyilvános, kivéve, ha az OBT zárt ülés tartását rendeli el. Az OBT ülésén - ideértve a zárt ülést is - az OBT tagjain kívül részt vesz az OBH által delegált jegyzőkönyvvezető, tanácskozási joggal részt vesz az OBH elnöke és az igazságügyért felelős miniszter, valamint az OBT elnöke, az OBH elnöke és az igazságügyért felelős miniszter által meghívott eseti szakértő, továbbá az OBT elnöke által meghívott érdekképviseleti szerv képviselője.

(2) Az OBT ülésén - akadályoztatása esetén - az igazságügyért felelős minisztert államtitkár, az OBH elnökét az OBH általános elnökhelyettese helyettesíti.

(3) Az OBT zárt ülést rendelhet el, különösen, ha az minősített adat, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges, továbbá ha az ülésen meghallgatott személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt.

107. §

(1) Az OBT ülésén elhangzottakról az OBH jegyzőkönyvet, a bíróságok igazgatását és a bírák tevékenységét szélesebb körben érintő, a közérdeklődésre számot tartó döntésekről összefoglalót készít. Az összefoglalóba kerülő napirendekről és az összefoglaló tartalmáról az OBT az ülésen határoz. A zárt ülésen tárgyalt napirendet az összefoglaló nem tartalmaz.

(2) A jegyzőkönyv a jelenlévők nevét, az elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontok tárgyalásának menetét, ezen belül a hozzászóló nevét, álláspontja lényegét, a szavazás tényét, módját és a szavazás eredményét, valamint a döntés szövegét tartalmazza.

(3) Az összefoglaló tartalmazza az ülésen tárgyalt napirendi pontok és döntések tömör összegzését.

108. §

(1) A központi honlapon közzé kell tenni az OBT éves üléstervét és az ülésről készült összefoglalót, továbbá a Kúria elnökének és az OBH elnökének tisztségére jelölt személyről történő előzetes véleménynyilvánításnak a jegyzőkönyvét.

(2) Az intraneten kell közzétenni az OBT üléséről készült jegyzőkönyvet, kivéve ha az OBT zárt ülést tartott.

109. §

Az OBT a működésére vonatkozó részletes szabályokat a szervezeti és működési szabályzatában állapítja meg.

29. Az OBT tagjainak jogállása

110. §

(1) Az OBT választott tagsága a bírói jogviszonyt, a bíró beosztását és - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - a munkáltatói jogok gyakorlását nem érinti.

(2) Az OBT választott bíró tagja nem hívható vissza.

(3) Az OBT választott bíró tagja ellen fegyelmi eljárás csak az OBT hozzájárulásával indítható.

(4) Az OBT tagja nem gyakorolhatja az OBT tagságból eredő jogait és kötelességeit

a) az ellene indított fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve - büntetőeljárás alatt,

b) a bírói alkalmatlanságának megállapítása iránt indított eljárás alatt.

(5) Az OBT tagja a személyét érintő kérdésben nem szavazhat.

111. §

(1) Az OBT választott bíró tagjának a tisztsége megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) a bírói szolgálati viszony megszűnésével,

c) az OBT tagságról való lemondással,

d) a fegyelmi vagy a büntetőjogi felelőssége jogerős megállapításával,

e) ha a 90. § (2) bekezdés d) és e) pontjában szabályozott ok a tagság fennállása alatt következett be, és az 30 napon belül nem szűnt meg,

f) ha az OBT tagsággal kapcsolatos kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt a tagot az OBT kétharmados többséggel hozott határozatával tagjainak sorából kizárta, vagy

g) ha a megválasztásakori bírósági szintre történő beosztása megváltozik és ennek következtében az adott szintet képviselő választott bírák száma a 91. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti számot meghaladja.

(2) A Kúria elnökének OBT tagsága akkor szűnik meg, ha a Kúria elnöki megbízatása megszűnik.

30. Az OBT tag jogai és kötelességei

112. §

(1) Az OBT tagja jogosult és köteles az OBT munkájában részt venni, feladatai ellátásához jogosult:

a) az OBT és az OBH működésével kapcsolatos iratokba betekinteni, továbbá az OBH elnökétől adatokat, tájékoztatást kérni,

b) az OBT ülésének napirendjére javaslatot tenni, és

c) a tagsággal kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítésére.

(2) Az OBT tag köteles a minősített adatot megőrizni.

(3) Az OBT tagját a tagságából eredő feladatai ellátásához szükséges mértékben mentesíteni kell a bírói munka alól.

31. Az OBT póttagja

113. §

(1) Az OBT póttagja - a 91. § (1) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével - a kapott szavatok sorrendjében lép a választott tag helyébe.

(2) Az OBT póttagjára megfelelően alkalmazni kell a tagra vonatkozó rendelkezéseket.

NEGYEDIK RÉSZ

AZ EGYES BÍRÓSÁGOK VEZETÉSE ÉS IGAZGATÁSA

VIII. Fejezet

A Kúria elnöke és a bírósági vezetők

32. A Kúria elnöke

114. §

(1) A Kúria elnökét az Országgyűlés a bírák közül választja.

(2) Nem választható a Kúria elnökévé az,

a) akivel szemben fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve - büntetőeljárás van folyamatban,

b) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt vagy

d) akinek a bírói szolgálati viszonya törvény alapján szünetel.

(3) A Kúria elnökének hivatalba lépésére a 68. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

115. §

(1) A Kúria elnökének megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) a bírói szolgálati viszonya megszűnésével,

c) lemondással,

d) az összeférhetetlenség kimondásával,

e) felmentéssel, vagy

f) a tisztségtől való megfosztással.

(2) A Kúria elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés d)-f) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz. A megbízatás megszűnésének kimondásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(3) A Kúria elnöke megbízatásának megszűnéséről az Országgyűlés elnöke annak megállapítását követő 8 napon belül tájékoztatja a köztársasági elnököt.

(4) Ha a Kúria elnökének megbízatása az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg, és a megbízatás megszűnéséig az Országgyűlés nem választott új elnököt, a Kúria elnöke az elnöki jogköröket az új Kúria elnök megválasztásáig gyakorolja.

116. §

(1) A lemondásra, az összeférhetetlenség kimondására, a felmentésre és a tisztségtől való megfosztásra a 71-74. §-ok rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tisztségtől való megfosztást kizárólag a köztársasági elnök kezdeményezheti.

(2) A Kúria elnökének a megbízatás megszűnését követő beosztására a 75. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

117. §

(1) A Kúria elnöke

a) vezeti és képviseli a Kúriát,

b) évente tájékoztatja az Országgyűlést, továbbá az ítélőtáblákat és törvényszékeket a Kúriának a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett, tevékenységéről,

c) évente tájékoztatja az Országgyűlést, továbbá az önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős minisztert az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése és megsemmisítése, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránti feladatai ellátása során tapasztaltakról,

d) véleményezi a Kúria tekintetében a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatot,

e) a költségvetési keretek között gondoskodik a Kúria működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről,

f) irányítja a Kúria pénzügyi, gazdasági tevékenységét,

g) gyakorolja a törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat,

h) ellenőrzi a Kúria vonatkozásában az eljárási határidők megtartását,

i) gondoskodik a Kúrián az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról,

j) az OBH elnöke által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a Kúria munkarendjét és munkatervét, jóváhagyja a Kúria kollégiumainak munkatervét, továbbá ellenőrzi a betartásukat,

k) irányítja és ellenőrzi a Kúria bírósági vezetőinek igazgatási tevékenységét és elvégzi vezetői vizsgálatukat,

l) biztosítja a bírói testületek működési feltételeit, összehívja a Kúria teljes ülését,

m) biztosítja az érdekképviseletek jogainak gyakorlását,

n) szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatokat,

o) évente egyszer tájékoztatja az OBH elnökét, valamint a Kúria teljes ülését és a Kúria más dolgozóit

oa) a Kúria működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről,

ob) a Kúria hatékony és időszerű működtetése érdekében a következő naptári évre kitűzött célokról és azok megvalósítását szolgáló igazgatási intézkedésekről,

oc) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről,

p) felelős a bíróságok működésével kapcsolatban törvényben előírt személyes adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban vagy - az adatvédelmi szabályok figyelembe vételével - az OBH elnöke által elrendelt nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért,

q) felelős az OBH elnöke határozatainak határidőben történő végrehajtásáért,

r) gondoskodik a Kúria ügyfélfogadási idejének és rendjének a központi honlapon és a Kúria honlapján történő közzétételéről, és

s) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály, az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata a hatáskörébe utal.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tájékoztatókat a bíróságok hivatalos lapjában és a központi honlapon közzé kell tenni.

33. A bírósági vezetők

118. §

(1) Bírósági vezető:

a) az ítélőtábla, a törvényszék, a közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint a járásbíróság elnöke (a továbbiakban együtt: a bíróság elnöke),

b) a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, a közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint a járásbíróság elnökhelyettese (a továbbiakban együtt: elnökhelyettes),

c) a kollégiumvezető,

d) a kollégiumvezető-helyettes,

e) a csoportvezető,

f) a csoportvezető-helyettes és g) a tanácselnök.

(2) A bírósági vezető feladata a bíróság, illetve a bírósági szervezeti egység vezetése.

(3) A bírósági vezető felel a bíróság, illetve a bírósági szervezeti egység jogszabályoknak, az OBH elnöke által kiadott szabályzatoknak és határozatoknak megfelelő hatékony működéséért.

34. A bíróság elnöke

119. §

A bíróság elnöke

a) a költségvetési keretek között gondoskodik a bíróság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről,

b) gyakorolja a törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat,

c) irányítja a bíróság pénzügyi, gazdasági tevékenységét,

d) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását,

e) gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról,

f) az OBH elnöke által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a vezetése alatt álló bíróság munkarendjét és munkatervét jóváhagyja a kollégiumok munkatervét, továbbá ellenőrzi a betartásukat,

g) irányítja és ellenőrzi a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezető igazgatási tevékenységét,

h) biztosítja a bírói testületek működési feltételeit, összehívja az összbírói értekezletet,

i) biztosítja az érdekképviseletek jogainak gyakorlását,

j) szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatokat,

k) évente egyszer tájékoztatja az OBH elnökét, valamint az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit

ka) a bíróság működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről,

kb) a bíróság hatékony és időszerű működtetése érdekében a következő naptári évre kitűzött célokról és azok megvalósítását szolgáló igazgatási intézkedésekről,

kc) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő - az adott időszakra vonatkozó - tervek megvalósulásáról,

kd) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről,

l) felelős a bíróságok működésével kapcsolatban törvényben előírt személyes adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban vagy - az adatvédelmi szabályok figyelembe vételével - az OBH elnöke által elrendelt nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért,

m) felelős az OBH elnöke határozatainak határidőben történő végrehajtásáért,

n) gondoskodik a bíróság ügyfélfogadási idejének és rendjének a központi honlapon és - amennyiben a bíróság saját honlappal rendelkezik - a bíróság honlapján történő közzétételéről, és

o) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály, az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata a hatáskörébe utal.

120. §

A törvényszék elnöke a 119. §-ban meghatározott feladatokon túl irányítja és ellenőrzi a területén működő közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint járásbíróságok elnökeinek igazgatási tevékenységét.

121. §

Az ítélőtábla elnöke a 119. §-ban meghatározott feladatokon túl

a) koordinálja az illetékességi területén működő bíróságokon foglalkoztatott bírósági fogalmazók regionális képzését és meghatározza a regionális képzés alapelveit, a regionális képzési terv tematikáját, továbbá

b) az OBH elnökének a regionális képzési feladatokra vonatkozó határozatának megfelelően koordinálja az illetékességi területén foglalkoztatott bírák regionális képzését.

122. §

A közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke, valamint a járásbíróság elnöke a 119. §-ban meghatározott feladatokat a bíróság sajátosságainak megfelelőt eltérésekkel gyakorolja:

a) gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott költségvetési kerettel, e körben utalványozási és kötelezettségvállalási joga van; a rendes működés kereteit meghaladó - a szervezeti és működési szabályzatban megállapított összeghatáron felüli - kiadásokhoz a törvényszék elnökének előzetes írásbeli engedélye szükséges,

b) bér- és létszámgazdálkodási, továbbá általános munkáltatói jogköre csak a bírósági tisztviselőkre, írnokokra és a fizikai dolgozókra terjed ki,

c) évente beszámol a bírói karnak és a bíróság más dolgozóinak a pályázatához csatolt pályaművében szereplő - az adott időszakra vonatkozó - tervek megvalósulásáról, továbbá a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről.

35. Elnökhelyettes

123. §

(1) Az elnökhelyettes a bíróság elnökét akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(2) A Kúria elnökhelyettese a Kúria elnökét akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve, kivéve a 115. § (4) bekezdését - teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

36. Kollégiumvezető és kollégiumvezető-helyettes

124. §

(1) A kollégiumvezető

a) szervezi a kollégium munkáját,

b) évente beszámol a kollégiumnak

ba) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő - az adott időszakra vonatkozó - tervek megvalósulásáról,

bb) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről, és

c) ellátja a jogszabály, az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata, továbbá a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(2) A kollégiumvezető-helyettes a kollégiumvezetőt akadályoztatása esetén -ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(3) Kollégiumvezető-helyettes - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az OBH elnöke által kijelölt bíróságon, továbbá az OBH elnöke által kijelölt közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumban működik.

(4) A Kúrián a Kúria elnöke által meghatározott kollégiumban működik kollégiumvezető-helyettes.

37. Csoportvezető és csoportvezető-helyettes

125. §

(1) A csoportvezető

a) szervezi a csoport munkáját,

b) évente beszámol a csoportnak

ba) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő - az adott időszakra vonatkozó - tervek megvalósulásáról,

bb) a megelőző naptári évben a kitűzött célok, intézkedések végrehajtásáról, valamint eredményéről, és

c) ellátja a jogszabály az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata, továbbá a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(2) A csoportvezető-helyettes a csoportvezetőt akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(3) Csoportvezető-helyettes az OBH elnöke által kijelölt bíróságon működik.

38. Tanácselnök

126. §

A tanácselnök vezeti a tanácsot, és szervezi annak munkáját.

39. A bírósági vezetők kinevezése

127. §

(1) Bírósági vezetői tisztséget [118. § (1) bekezdés] csak bíró tölthet be; a bírósági vezetői kinevezés - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 6 évre szól.

(2) A tanácselnököt határozatlan időre kell kinevezni.

(3) A bíróság elnöke és az elnökhelyettes ugyanazon bírósági vezetői tisztségre - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb két alkalommal nevezhető ki.

(4) Ha a bíróság elnöke és az elnökhelyettes ugyanazon vezetői állást korábban már két alkalommal betöltötte, ugyanarra bírósági vezetői állásra az OBT előzetes hozzájárulásával nevezhető ki.

128. §

(1) A köztársasági elnök nevezi ki a Kúria elnökének javaslatára a Kúria elnökhelyetteseit.

(2) Az OBH elnöke nevezi ki az ítélőtábla és a törvényszék elnökét, elnökhelyettesét, valamint az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetőjét, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetőjét és kollégiumvezetőhelyettesét.

(3) A Kúria elnöke nevezi ki a Kúria kollégiumvezetőit, kollégiumvezetőhelyetteseit és tanácselnökeit.

(4) Az ítélőtábla elnöke nevezi ki az ítélőtábla kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit.

(5) A törvényszék elnöke nevezi ki a törvényszék kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit, valamint közigazgatási és munkaügyi bíróság, továbbá a járásbíróság elnökét és elnökhelyettesét, a csoportvezetőt, csoportvezető-helyettest.

129. §

Ha a kinevezésre jogosult nem a kinevezéssel érintett bíróság elnöke - az elnöki pályázat, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetői és kollégiumvezető-helyettesi pályázat kivételével - beszerzi a kinevezéssel érintett bíróság elnökének javaslatát.

130. §

(1) A bírósági vezetői állást pályázat útján kell betölteni, ha e törvény vagy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik.

(2) A pályázatot a Kúria elnökhelyettesi állására a Kúria elnöke, a többi vezetői állásra a kinevezésre jogosult írja ki. A pályázatnak a vezetői tisztség elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell.

(3) A benyújtott pályázatnak - tanácselnöki pályázat kivételével - tartalmaznia kell a pályaművet, amely a pályázónak a megpályázott tisztségtől függően a bíróság, a kollégium, illetve a csoport működésével kapcsolatos hosszú távú terveiről, és azok megvalósításának ütemezéséről szól. A pályázatnak tartalmaznia kell a hozzájárulást ahhoz, hogy a kinevezésre jogosult a pályázó bírói értékelésének és vezetői vizsgálatának iratait beszerezze és kezelje.

131. §

A pályázókról véleményt nyilvánít:

a) a Kúria elnökhelyettese és kollégiumvezetője esetén a Kúria teljes ülése,

b) az ítélőtábla, továbbá a törvényszék elnöke, elnökhelyettese és kollégiumvezetője esetén a megfelelő szintű összbírói értekezlet,

c) a Kúria, az ítélőtábla, továbbá a törvényszék kollégiumvezető-helyettese, tanácselnöke, valamint a törvényszék csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a megfelelő szintű és ügyszakú kollégium,

d) a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője és kollégiumvezető-helyettese esetén a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium,

e) a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke és elnökhelyettese esetében az érintett bíróságon működő bírói kar,

f) a közigazgatási és munkaügyi bíróság csoportvezetője, csoportvezetőhelyettese esetében a megfelelő csoport,

g) a járásbíróság elnöke, elnökhelyettese esetében a járásbíróságon működő bírói kar,

h) a járásbíróság csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a járásbíróságon a megfelelő csoport.

132. §

(1) A kinevezésre jogosult a pályázókat meghallgatja.

(2) A kinevezésre jogosult a pályázatot - a pályázati anyag, valamint a pályázó személyes meghallgatása, továbbá a véleményező szerv javaslata alapján - valamely pályázó kinevezésével vagy a pályázat eredménytelenné nyilvánításával elbírálja.

(3) A kinevezésre jogosultat a véleményező szerv javaslata nem köti, azonban a javaslattól eltérő döntését írásban indokolni köteles.

(4) Az OBH elnöke és a Kúria elnöke a véleményező szerv javaslatától eltérő döntése esetén az eltérés indokairól - a kinevezéssel egyidejűleg - írásban tájékoztatja az OBT-t, és az OBT soron következő ülésén az indokait ismerteti. Az OBH elnökének és a Kúria elnökének az OBT részére történő írásbeli, és az OBT soron következő ülésén nyújtott szóbeli tájékoztatása nem érinti a bírósági vezető kinevezését.

(5) A kinevezésre jogosult - az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állás kivételével - döntéséről haladéktalanul tájékoztatja az OBH elnökét, és ha a kinevezésre kerülő pályázó nem a pályázattal érintett bíróságra beosztott bíró, kezdeményezi az áthelyezését.

133. §

(1) Eredménytelen a pályázat, ha a kinevezésre jogosult egyik pályázatot sem fogadja el. Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni.

(2) Az új pályázat eredménytelensége esetén a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást - legfeljebb egy évre - megbízás útján töltheti be.

(3) Ha a bíróság elnöke és elnökhelyettese egyidejűleg 2 hónapot meghaladóan akadályoztatva van a feladatai ellátásában - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - az OBH elnöke az adott bíróság bírósági vezetői közül valamely vezetőt az elnöki vagy elnökhelyettesi feladatok ellátásával megbízhat legfeljebb 6 hónapra.

134. §

A bírósági vezetői pályázatokra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénynek a bírói állások pályázatára vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

40. A bírósági vezetők jogai, kötelezettségei, a vezetői vizsgálatok

135. §

A bírósági vezető köteles részt venni az OBH elnöke, továbbá - ha a kinevezésre jogosult nem az OBH elnöke - a kinevezésre jogosult által meghatározott, vezetési ismereteket is nyújtó képzésen.

136. §

(1) A kinevezésre jogosult, illetve a Kúria elnökhelyettese esetében a Kúria elnöke -a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a bírósági vezető vezetői tevékenységét szükség szerint, de legalább egy alkalommal, legkésőbb a megbízatásának lejártát megelőző évben megvizsgálja.

(2) A kinevezésre jogosult a tanácselnök vezetői tevékenységét szükség szerint, de legalább hatévente egyszer megvizsgálja.

(3) A véleményező szerv - továbbá a járásbíróság, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a bírói tanács - javaslatára a vizsgálatot le kell folytatni.

(4) Ha

a) az OBH elnöke azt állapítja meg, hogy a határozatát vagy a szabályzataiban foglaltakat a bírósági vezető nem hajtja végre, az OBH elnöke,

b) az összbírói értekezlet, illetve a véleményező szerv - továbbá a járásbíróság, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a bírói tanács - a bírósági vezető felmentését kezdeményezi, a kinevezésre jogosult elrendeli a bírósági vezető vezetői tevékenységének vizsgálatát.

137. §

(1) A vizsgálatot az elrendelésétől számított 60 nap alatt be kell fejezni.

(2) Ha a vizsgálat alapján fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a kinevezésre jogosult a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerinti fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezi.

(3) Ha a vizsgálat a bírósági vezető alkalmatlanságát állapította meg a 140. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(4) A vizsgálat részletes szempontjait és eljárását az OBH elnöke szabályzatban határozza meg.

41. A bírósági vezetői tisztség megszűnése

138. §

A bírósági vezetői tisztség megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) a bírói szolgálati viszony megszűnésével,

c) közös megegyezéssel,

d) lemondással, vagy

e) felmentéssel.

139. §

(1) A bírósági vezető lemondása esetén a lemondási idő 3 hónap. A kinevezésre jogosult és a vezető ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhat.

(2) A lemondás a vezető ellen folyamatban levő fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

140. §

(1) Ha a bírósági vezetői vizsgálat a bírósági vezető alkalmatlanságát állapította meg, a bírósági vezetőt vezetői tisztségéből azonnali hatállyal fel kell menteni.

(2) A felmentett bírósági vezető a felmentést kimondó határozat ellen - a kézbesítéstől számított 15 napon belül - a szolgálati bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

141. §

(1) Ha a Kúria elnökhelyettesének, az ítélőtábla, továbbá a törvényszék elnökének, valamint helyettesének, továbbá a kollégiumvezetőnek a tisztsége a megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül, a vezetői tevékenységével azonos szintű bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni.

(2) Ha a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetőjének a tisztsége a megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül, törvényszékre tanácselnöknek kell kinevezni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett bírósági vezetőt a határozott idő letelte után a korábbi bírói állásának megfelelő beosztásba kell helyezni.

(4) Ha a bírósági vezető tisztsége a határozott idő letelte előtt szűnik meg, őt -pályázat nélkül - lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírói beosztásba kell helyezni.

IX. Fejezet

Bírói testületek

42. Közös szabályok

142. §

A bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületek:

a) a Kúria teljes ülése, az ítélőtábla, a törvényszék összbírói értekezlete (a továbbiakban együtt: összbírói értekezlet),

b) a kollégium,

c) közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium, és

d) a Kúria, az ítélőtábla, továbbá a törvényszék bírói tanácsa.

43. Összbírói értekezlet

143. §

Az összbírói értekezlet résztvevői: a Kúriára, az ítélőtáblára, illetve a törvényszék esetében a törvényszékre és a törvényszék területén működő járásbíróságokra, valamint közigazgatási és munkaügyi bíróságra beosztott bírák.

144. §

Az összbírói értekezlet feladata:

a) küldöttet választ az OBT tagok megválasztásához,

b) véleményt nyilvánít a 131. § a) és b) pontjában meghatározott bírósági vezetők pályázatáról, és dönt a bírósági vezetői vizsgálat elrendelésének kezdeményezéséről,

c) megválasztja a bírói tanácsot, és évente legalább egyszer beszámoltatja működéséről,

d) dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről, és

e) dönt az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetők felmentésének kezdeményezéséről.

145. §

(1) Az összbírói értekezletet a 16. § a)-c) pontjában felsorolt bíróságok elnöke hívja össze.

(2) Az összbírói értekezletet össze kell hívni, ha azt a bírák egyharmada, a bíróság elnöke, a bírói tanács vagy az OBH elnöke kezdeményezte.

146. §

(1) Az összbírói értekezlet akkor határozatképes, ha azon a bírák több mint a fele részt vesz. Az összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. Az összbírói értekezlet - eltérő döntésének hiányában - a határozatait titkos szavazással hozza.

(2) Az összbírói értekezlet szavazattöbbséggel határoz.

44. Bírói tanács

147. §

(1) A bírói tanács tagjait és póttagjait az összbírói értekezlet 6 évre választja meg.

(2) Ha a bírói tanács tagjainak és póttagjainak száma együttesen 5 főre csökkent, a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet új választáson kiegészíti.

148. §

(1) A bírói tanácsnak 5-15 tagja és 3-13 póttagja van; a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet határozza meg. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben a bírói kinevezési eljárás során szabályozott feladatai ellátása (a pályázók meghallgatása és a pályázatoknak az elért pontszámoknak megfelelően való rangsorolása) során a törvényszék bírói tanácsa - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2, az ítélőtábla elnöke által kijelölt ítélőtáblai bíróval, az ítélőtábla bírói tanácsa 2, a Kúria elnöke által kijelölt kúriai bíróval egészül ki, akik a bírói tanácsnak e feladatai ellátása során a többi taggal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

(2) Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróságra kiírt pályázatra vonatkozik a kinevezési eljárás, a törvényszék bírói tanácsa 2, a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője által kijelölt bíróval egészül ki.

(3) A bírói tanács az elnökét és elnökhelyettesét tagjai közül választja.

(4) Nem választható a bírói tanács tagjává,

a) aki ellen fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve - büntetőeljárás van folyamatban vagy aki jogerős fegyelmi határozat hatálya alatt áll,

b) aki a 16. § a)-c) pontjában felsorolt bíróság elnöke és elnökhelyettese, vagy

c) akivel szemben eljárás van folyamatban alkalmatlanságának megállapítása iránt.

149. §

Megszűnik a bírói tanácsi tagság

a) a bíró szolgálati viszonyának megszűnésével,

b) a tagságról való lemondással,

c) a tagságból való felmentéssel,

d) ha a 148. § (4) bekezdésében felsorolt ok utóbb következett be, vagy

e) a megbízás időtartamának leteltével.

150. §

(1) A bírói tanácsi tagság megszűnése esetén, továbbá a tartósan akadályozott tag helyett a bírói tanács által kijelölt póttag jár el.

(2) A póttag bevonásának általános feltételeit a bírói tanács határozza meg.

151. §

(1) A bírói tanács

a) véleményt nyilvánít a bíró kinevezése, beosztása, áthelyezése, a hozzájárulása nélkül történő kirendelése, továbbá - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -felmentése tárgyában,

b) kezdeményezheti a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági elnök, elnökhelyettes, csoportvezető, csoportvezető-helyettes vizsgálatának elrendelését vagy felmentését,

c) véleményezi a bíróság éves költségvetési tervét és a jóváhagyott költségvetés felhasználását, és

d) véleményezi a bíróság szervezeti és működési szabályzatát és ügyelosztási tervét.

(2) A bírói tanácsnak a bírák felmentésével kapcsolatos véleménynyilvánítási joga nem terjed ki arra az esetre, ha a felmentés oka a bíró

a) lemondása,

b) magyar állampolgárságának vagy az országgyűlési képviselők választásán való választhatóságának elvesztése,

c) országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselővé, polgármesterré vagy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezetővé történő megválasztása, kinevezése,

d) állami felsőoktatási intézmény rektorává vagy költségvetési szervként működő kutatóközpont vagy kutatóintézet vezetőjévé történő kinevezése, és

e) nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezésre vagy az igazságszolgáltatással összefüggő egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése.

152. §

(1) A bírói tanács az üléseit szükség szerint, de évenként legalább négyszer tartja.

(2) A tagok több mint a felének írásbeli javaslatára a bírói tanácsot össze kell hívni.

(3) A bírói tanács ülése a bírák számára nyilvános, azon a bíróság elnöke állandó meghívottként részt vesz.

(4) A bírói tanács a személyi ügyekben történő véleménynyilvánítás esetén zárt ülést tarthat.

153. §

(1) A bírói tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a kétharmada részt vesz.

(2) A bírói tanács a döntéseit szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A jelenlevő tagok kétharmadának szavazata szükséges a tag és a vezető felmentésének kezdeményezéséhez.

45. Kollégium, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium

154. §

(1) A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott bírák testülete, amelyet a kollégiumvezető vezet.

(2) A Kúria kollégiumának tagjai a Kúria bírái és az ítélőtáblák azonos kollégiumának vezetői.

(3) Az ítélőtábla kollégiumának tagjai az ítélőtábla adott ügyszakban működő bírái, valamint általuk az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó törvényszékek adott ügyszakban működő kollégiumainak a bírái közül 6 évre választott bírák, továbbá az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó törvényszékek azonos ügyszakban működő kollégiumainak vezetői.

(4) A törvényszéken a kollégium tagjai a törvényszék bírái, továbbá általuk a törvényszék területén működő járásbíróságok, illetve közigazgatási és munkaügyi bíróság bírái közül a 6 évre választott bírák.

155. §

A kollégium

a) véleményt nyilvánít - a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági állásra benyújtott pályázat kivételével - a bírói álláspályázatokról,

b) részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében,

c) véleményezi az ügyelosztási tervet,

d) véleményt nyilvánít a 131. § c) pontjában meghatározott vezetői álláspályázatokról és kezdeményezheti a bírósági vezető bírósági vezetői vizsgálatának elrendelését vagy felmentését, és

e) ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat.

156. §

(1) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium az ítélőtábla illetékességi területén működő törvényszékek közigazgatási és munkaügyi ügyszakában eljáró bírák, valamint az ítélőtábla illetékességi területén működő közigazgatási és munkaügyi bírósági bírák speciális szakmai testülete, amelyet kollégiumvezető vezet.

(2) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium tagjai az (1) bekezdésben megjelölt bírák. A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium szervezeti kereteit az a törvényszék biztosítja, amelyen vagy amelyhez tartozó közigazgatási és munkaügyi bíróságon a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője ítélkezik.

(3) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium ügyszak szerinti részkollégiumi ülést is tarthat, kivéve, ha a törvény a kollégium döntését követeli meg.

(4) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium

a) véleményt nyilvánít a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetői és kollégiumvezető-helyettesi álláspályázatról és kezdeményezheti a bírósági vezetői vizsgálatuk elrendelését vagy felmentésüket, továbbá

b) ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat.

ÖTÖDIK RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

X. Fejezet

A bírósági dolgozók

46. Bírósági fogalmazó és bírósági titkár

157. §

(1) A bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati és elméleti ismeretek megszerzése végett a bíróságokon egyetemi jogi végzettségű, a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő fogalmazók működnek.

(2) A bíróságokon a külön törvényben foglalt feltételeknek megfelelő, jogi szakvizsgával rendelkező bírósági titkárok működnek.

(3) A bírósági titkár és a fogalmazó ellátja a külön törvényben meghatározott feladatokat. Ha a bírósági titkár külön törvény alapján a bíró feladatkörében jár el, eljárására a 3. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

47. Bírósági dolgozó

158. §

A bíróságon az ügyintézői, ügyviteli és egyéb feladatokat a bírósági tisztviselők, az írnokok és a fizikai alkalmazottak látják el.

48. Közös szabályok

159. §

A bírósági titkár és fogalmazó, valamint a bírósági tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott a bírósággal igazságügyi szolgálati jogviszonyban áll, amelynek szabályait külön törvény állapítja meg.

XI. Fejezet

A bírósági határozatok végrehajtása

49. Általános rendelkezések

160. §

(1) A büntetések és az intézkedések végrehajtása során a bíróságra háruló feladatokat a büntetés-végrehajtási bíró látja el, aki a törvényszéken működik.

(2) A polgári ügyben, munkaügyi vitában hozott marasztaló határozat és bírósági egyezség, valamint a büntető ügyben hozott, vagyoni kötelezettséget megállapító határozat végrehajtása - ha jogszabály nem tesz kivételt - a bíróság és a bírósági végrehajtó feladata.

50. Az eljáró személyek

161. §

A bírósági vezetőnek a bírósági végrehajtókkal kapcsolatos igazgatási tevékenységét a bírósági végrehajtásról szóló törvény állapítja meg.

162. §

A bírósági végrehajtó eljárása nemperes eljárás, a hatáskörében tett intézkedése mindenkire kötelező.

XII. Fejezet

A bírósági épületek rendjének fenntartása

57. A bírósági épületekben tartózkodás alapvető szabályai, az épületek rendjéért felelős személyek

163. §

(1) A bírósági épületnek a közönség és ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeibe és a tárgyalóterembe a bírósági ügyintézés és a nyilvános tárgyaláson történő részvétel céljából - e törvényben foglalt korlátozással - bárki beléphet.

(2) A bíróság épületében tartózkodók kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás méltóságát, nem zavarja meg a bíróság működését és megfelel az épület használatának rendjére vonatkozó előírásoknak.

164. §

A bírósági épület rendjének biztosítása a bíróság elnökének feladata. A bíróság elnöke - a közigazgatási és munkaügyi bíróság, továbbá a járásbíróság esetében a törvényszék elnöke - e körben megállapítja a bírósági épület használatának rendjét, meghatározza a közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló épületrészeket, valamint megalkotja és a központi honlapon, továbbá ha a bíróság saját honlappal rendelkezik, a bíróság honlapján is közzéteszi az ezekről szóló, az OBH elnöke által meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzatot.

165. §

A bíróság épületébe, kivéve, ha eljárási cselekmény lefolytatásához az szükséges, lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes vagy rendbontásra alkalmas eszközzel - a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület vagy más fegyveres szervek hivatásos állományú, szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül - senki nem léphet be. Ennek ellenőrzésére a bíróság elnöke, valamint az általa az épület rendjének biztosításával megbízott szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: rendfenntartást végző személy) jogosult.

52. Az épület rendjéért felelős személyek feladatai

166. §

(1) A rendfenntartást végző személy köteles elősegíteni, hogy az eljárásban részt vevő személyek, a hallgatóság és a sajtó - a rájuk vonatkozó jogszabályban előírtak szerint -gyakorolhassák jogaikat és teljesíthessék kötelezettségeiket. Ennek érdekében a rendfenntartást végző személy a következő intézkedéseket teheti:

a) azt a személyt, aki a 163. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegi, továbbá a bíróság épületében a tárgyalótermen kívül az általa tanúsított magatartással a tárgyaló bíróság munkáját, így különösen a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, a magatartás abbahagyására hívhatja fel, ha pedig ez nem vezet eredményre - a bíróság által idézett személy kivételével - a bíróság épületéből való távozásra szólíthatja fel,

b) a 165. §-ban foglaltakat megszegő személynek a bíróság épületébe történő belépését megtilthatja, vagy őt az épületből való távozásra szólíthatja fel,

c) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnöke, egyesbíró eljárása esetén az eljáró bíró (a továbbiakban e fejezetben együtt: tanács elnöke) által a tárgyalóteremből kiutasított személy kivezetéséről, valamint arról, hogy az adott tárgyalási napról kiutasított személy a tárgyalóterembe ne térhessen vissza,

d) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnökének a nyilvánosság kizárásáról rendelkező határozata végrehajtásáról,

e) a bíróság épületébe belépő vagy onnan kilépő személyt csomagja tartalmának bemutatására felhívhatja; ha ennek az érintett nem tesz eleget, az épületbe történő belépését megtilthatja vagy az épületből való távozásra felszólíthatja.

(2) Ha a rendfenntartást végző személy intézkedésének az érintett önként nem tesz eleget, a rendfenntartást végző személy az intézkedésre jogosult hatósághoz fordulhat.

167. §

(1) Ha a bíróság elnöke a 164. §-ban meghatározott feladatának ellátása körében - az ügyek elosztása során, az eljáró tanács elnöke, az OBH elnöke, illetve más bíróság vagy hatóság jelzése alapján vagy egyéb módon - észleli, hogy egy ügy elbírálása a rendfenntartás szempontjából kiemelt kockázatot jelenthet, a tárgyalások nyilvánosságának és az épület rendjének megfelelő biztosítása érdekében köteles a szükséges intézkedést megtenni.

(2) A bíróság elnöke a kiemelt kockázatú ügyben a következő intézkedést vagy intézkedéseket teszi:

a) biztosítja a megfelelő tárgyalótermet,

b) ha ennek feltételei adottak, elrendeli a nyilvános tárgyalásnak a bíróság zártláncú televíziós hálózatán történő közvetítését,

c) biztosítja a rendfenntartást végző személyek fokozott készenlétét,

d) a rendfenntartást végző személyek számára elrendeli a bíróság épületébe belépő vagy onnan kilépő személyek csomagja tartalmának bemutatására való felhívás kötelező alkalmazását,

e) értesíti az intézkedésre jogosult hatóságot,

f) megteszi az épület rendjének fenntartása érdekében szükséges szervezési intézkedéseket.

(3) Az eljáró tanács elnöke a tárgyalás előkészítése körében megvizsgálja, hogy az ügy körülményei - így különösen a felek, a terheltek vagy az idézett tanúk nagy száma, illetve az ügy társadalom széles körének figyelmét felkeltő tárgya - alapján szükség van-e az eljárási törvényekben foglalt, a tanács elnökének jogkörébe tartozó döntések mellett a (2) bekezdésben foglalt intézkedés megtételére, és ennek érdekében tájékoztatja a bíróság elnökét.

(4) A bíróság elnöke az általa elrendelt intézkedésről az eljáró tanács elnökét és az intézkedéssel érintetteket tájékoztatja.

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XIII. Fejezet

A törvény hatálybalépése végrehajtása

53. Hatálybalépés, a törvény rövidített megnevezése

168. §

(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. december 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény 1-65. §-a, 67. §-a, 68. § (2) bekezdése, 69. § (2) bekezdése, 70-87. §-a, 88. § (1)-(3) bekezdése, 89. és 90. §-a, 92. és 93. §-a, 94. § (2) és (4) bekezdése, 95. §-a, 96. § (2) bekezdése, 100. §-a, 102-167. §-a, 173-179. §, 180. § (3) bekezdése, 183-199. §-a 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) A törvény 88. § (4) bekezdése, 91. §-a, 94. § (1) és (3) bekezdése, 96. § (1) bekezdése, 97-99. §-a, 101. §-a és 200. §-a 2012. március 1-jén lép hatályba.

169. §

E törvényt más jogszabályban "Bszi." rövidítéssel kell megjelölni.

54. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés és a köztársasági elnök intézkedéseinek ellenjegyzésére vonatkozó rendelkezés

170. §

E törvény 1-8. §-a, 12-15. §-a, II. Fejezete, 32-45. §-a, V. Fejezete, Harmadik és Negyedik Része, X. és XI. Fejezete, továbbá XIV. Fejezete és 198. §-a az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, 25. cikk (7) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

171. §

A köztársasági elnöknek az e törvényben meghatározott tevékenysége során hozott döntéséhez és intézkedéséhez ellenjegyzés nem szükséges.

XIV. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

55. Az OBH elnökének első alkalommal történő megválasztása

172. §

(1) A köztársasági elnök az OBH elnökének személyére első alkalommal 2011. december 10. napjáig tesz javaslatot. A jelöltet az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága meghallgatja.

(2) Az OBH elnökét első alkalommal az Országgyűlés 2011. december 31. napjáig választja meg.

56. Az OBT bíró tagjainak első alkalommal történő megválasztására vonatkozó átmeneti rendelkezések

173. §

(1) Az OBT 14 bíró tagjának első alkalommal történő választása során a bírák küldöttértekezlete a küldöttek közül titkosan, szavazattöbbséggel 1 ítélőtáblai, 5 törvényszéki, 7 járásbírósági és 1 munkaügyi bírósági bírót választ. Az 5 törvényszéki bíró között legalább 1 közigazgatási ügyeket tárgyaló bírót kell választani.

(2) A küldöttértekezlet az OBT bíró tagjainak megválasztásával egyidejűleg 14 bírót - a szavazatoknak megfelelő, a szavazategyenlőséget kizáró sorrend meghatározásával -póttaggá választ az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt felső határnál több érvényes többségi szavazat esetén az (1) bekezdésben meghatározott bírósági szintenként jelöltek közül - a törvényben meghatározott számban - azokat kell az OBT megválasztott tagjainak (póttagjainak) tekinteni, akik a szavazatok közül sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.

174. §

(1) A Kúria teljes ülése, valamint az ítélőtábla és a törvényszék összbírói értekezlete a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján minden 20 bírói létszám után - titkosan - egy-egy küldöttet választ. Ha a töredék létszám a 10 főt meghaladja, további egy küldöttet kell választani. A megválasztott küldöttek száma a 20 főt nem haladhatja meg és 2 - törvényszék esetén 4 főnél akkor sem lehet kevesebb, ha a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján egy vagy egy küldött sem választható.

(2) A törvényszéken a küldötteket úgy kell megválasztani, hogy azok közül legalább egy járásbírósági bíró, legalább egy munkaügyi bírósági bíró és legalább egy közigazgatási ügyeket tárgyaló bíró legyen.

175. §

A küldöttválasztó összbírói értekezleteket a 174. § (1) bekezdésben említett bíróságok elnökei legkésőbb 2012. január 15. napjáig kötelesek összehívni. A küldöttválasztó összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 2012. január 20. napjáig ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

176. §

A küldöttek legkésőbb 2012. január 25. napjáig szakmai önéletrajzukat megküldik az OBH elnökének.

177. §

(1) Az OBH elnöke a legidősebb küldöttet (a továbbiakban: a küldöttek korelnöke) felkéri a küldöttértekezlet összehívására, levezetésére.

(2) Az OBH elnöke az (1) bekezdésben foglalt felkéréssel egyidejűleg a legidősebb kúriai, ítélőtáblai, törvényszéki, járásbírósági, munkaügyi bírósági küldöttből álló öt tagú jelölő bizottságot - a szakmai önéletrajzok továbbítása mellett - felkéri, hogy (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a küldöttek közül a tagok és a póttagok személyére tegyen javaslatot.

(3) A küldöttértekezletet - az OBH elnöke útján - a küldöttek korelnöke hívja össze legkésőbb 2012. február 15. napjáig, és egyidejűleg megküldi a küldötteknek a szakmai önéletrajzokat. A küldöttértekezlet akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint a fele megjelent. A küldöttértekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 2012. február 20. napjáig ismét össze kell hívni. A megismételt küldöttértekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

(4) A küldöttértekezletet a küldöttek korelnöke vezeti. A küldöttértekezleten jelölési és szavazati jog nélkül részt vehet, és felszólalhat a Kúria elnöke és az OBH elnöke.

(5) Az OBT választott bíró tagjainak és a póttagjainak személyére a jelölő bizottság - a 173. § (1) bekezdésében meghatározott felső határok, továbbá a különböző ügyszakok képviselete biztosításának és a regionalitás elvének figyelembevételével - tesz javaslatot. Bármely küldött további javaslatot tehet. A szavazólapra azt a személyt kell felvenni, akit a jelenlévő küldötteknek legalább az egyharmada támogat.

(6) A szavazólapra felvett jelöltnek nyilatkoznia kell, hogy áll-e fenn vele szemben e törvényben meghatározott kizáró ok.

178. §

(1) A szavazólapra a jelölteket vezetéknevük ábécé sorrendjében kell felvenni.

(2) A jelöltre a szavazatot a név aláhúzásával kell megtenni. Aláhúzás hiányában vagy több név aláhúzása esetén a szavazat érvénytelen.

(3) A küldöttértekezlet az OBT bíró tagjainak első alkalommal történő választása során a törvényben nem szabályozott egyéb kérdéseit szótöbbséggel maga állapítja meg.

179. §

Az OBT bíró tagjainak első alkalommal történő megválasztása során a szavazást a 100. § (1) bekezdésében meghatározott módon mindaddig folytatni kell, amíg - a 173. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint - a szükséges számú jelölt az előírt számú szavazatot meg nem kapja.

57. A megbízatások lejárta, az új megbízatások kezdete időpontjának meghatározása

180. §

(1) Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT), az OIT elnöke, valamint az OIT Hivatala hivatalvezetőjének és hivatalvezető-helyettesének megbízatása 2011. december 31-ig tart.

(2) Az OBH elnökének megbízatási ideje 2012. január 1. napjától kezdődik.

(3) Az e törvény alapján első alkalommal létrejövő OBT 2012. március 1-jén kezdi meg működését. Az OBT első ülését 2012. március hónapban kell megtartani.

181. §

A hivatalvezetői megbízatás megszűnését követően az OIT Hivatala volt vezetőjét pályázat nélkül tényleges bírói álláshelyre, legalább tanácselnöki munkakörbe kell beosztani a hivatali tevékenységét megelőző vagy azzal legalább azonos szintű, lehetőleg a lakóhelye szerinti szolgálati helyre.

182. §

A 2012. január 1. napját megelőzően kinevezett bírósági vezetők megbízatása a kinevezésben meghatározott időtartamra szól.

58. A jogutódlással kapcsolatos rendelkezések

183. §

Az OIT Hivatalának általános jogutódja az OBH. Az OBH az OIT Hivatalának szervezeti keretein alakul meg.

184. §

A Fővárosi Bíróság és az adott megyei bíróság jogutódja az adott törvényszék. A megyei bíróságok és a Fővárosi Bíróság elnöke tisztségének elnevezése 2012. január 1-jétől törvényszék elnöke.

185. §

Ahol a törvény járásbíróságról, járásbírósági bírósági vezetőről, illetve járásbírósági bíróról rendelkezik, ott 2012. december 31. napjáig a kerületi és városi bíróságot, illetve együtt a helyi bíróságot, helyi bírósági vezetőt, illetve helyi bírósági bírót kell érteni.

59. A közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításával kapcsolatos átmeneti rendelkezések

186. §

(1) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok a működésüket 2013. január 1. napján kezdik meg.

(2) Az adott törvényszék területén működő munkaügyi bíróság általános jogutódja az adott törvényszék területén felállításra kerülő közigazgatási és munkaügyi bíróság.

(3) Az adott törvényszék területén működő munkaügyi bíróság 2012. január 1. napját megelőzően kinevezett bírósági vezetőinek megbízatása a kinevezésben meghatározott időtartamra, az adott törvényszék területén felállításra kerülő közigazgatási és munkaügyi bíróságra szól.

(4) Ha a munkaügyi bíróság bírósági vezetőinek megbízatása 2013. január 1-jét megelőzően jár le, a tisztség 2012. december 31-ig megbízás útján tölthető be.

(5) Az adott törvényszék területén működő munkaügyi bíróságra beosztott bírák, az adott törvényszék területén felállításra kerülő közigazgatási és munkaügyi bírósághoz kerülnek beosztásra.

(6) Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításakor a törvényszéken közigazgatási ügyeket tárgyaló bírót - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján a bíróság hatáskörének csökkenésére tekintettel vagy a bíró kezdeményezésére - a közigazgatási és munkaügyi bíróságra osztják be, a törvényszéki bírói címét és illetményét a törvényszékre beosztott bíróra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

187. §

(1) 2012. december 31-ig a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: régi Bszi.) alapján működő munkaügyi bíróság jár el első fokon a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

(2) 2012. december 31-ig a munkaügyi bíróságokra a járásbíróságokra, a munkaügyi bíróságok bírósági vezetőire a járásbíróságok vezetőire vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) 2012. december 31-ig a törvényszéken munkaügyi ügyeket tárgyaló bírák a polgári kollégium tagjai. Ha a munkaügyi bíróság valamely bírája tagja a törvényszék polgári kollégiumának, úgy 2012. december 31-ig a polgári kollégium tagja marad.

188. §

(1) 2012. december 31-ig a közigazgatási ügyekben első fokon a törvényszék, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla jár el.

(2) 2012. december 31-ig a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiuma az ítélőtábla kollégiumára vonatkozó szabályok szerint működik, kollégiumvezetőjére és kollégiumvezető-helyettesére az ítélőtábla kollégiumvezetőjére és kollégiumvezetőhelyettesére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) 2012. december 31-ig a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma a törvényszék kollégiumára vonatkozó szabályok szerint működik, kollégiumvezetőjére és kollégiumvezető-helyettesére a törvényszék kollégiumvezetőjére és kollégiumvezetőhelyettesére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) 2012. december 31-ig azokon a törvényszékeken, ahol 2011. december 31. napjáig közigazgatási kollégium nem működött, a közigazgatási ügyeket tárgyaló bírák a polgári kollégium tagjai maradnak.

(5) 2012. december 31-ig valamennyi közigazgatási ügyben eljáró bírót az OBH elnöke jelöli ki.

60. Egyéb átmeneti rendelkezések

189. §

(1) Az OBH elnöke 2012. október 1-jéig felülvizsgálja és szükség esetén módosítja, hatályon kívül helyezi vagy hatályában fenntartja az OIT által a régi Bszi. alapján hozott szabályzatokat és ajánlásokat.

(2) A bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapok alapján történő statisztikai adatgyűjtésre első alkalommal a 2013. január 1-jét követően indult ügyekben kerül sor.

190. §

A 32-44. § rendelkezéseit a 2012. január 1. napját követően indítványozott jogegységi eljárásokban kell alkalmazni.

191. §

Az Alkotmánybíróságra a fővárosi és megyei kormányhivatal által 2011. december 31-éig benyújtott indítványok elbírálása során a Kúrián működő önkormányzati tanács az Alkotmánybíróság által áttett indítvány beérkezését követő 30 napon belül határidő tűzésével felhívja a fővárosi és megyei kormányhivatalt az indítványnak a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározattak szerinti kiegészítésére. Az indítvány elbírálására megállapított határidőt a kiegészítés beérkezésének napjától kell számítani.

192. §

A bírósági vezetői tisztség újbóli betölthetőségét korlátozó rendelkezések alkalmazása során a helyi bírósági elnöki, elnökhelyettesi megbízatás azonosnak minősül a járásbírósági elnöki, elnökhelyettesi megbízatással, a közigazgatási és munkaügyi bírósági elnöki, elnökhelyettesi megbízatás azonosnak minősül a munkaügyi bírósági elnöki, elnökhelyettesi megbízatással, a megyei elnöki, elnökhelyettesi megbízatás azonosnak minősül a törvényszéki elnöki, elnökhelyettesi megbízatással.

XV. Fejezet

Módosuló jogszabályok

61. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

193. §

(1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A törvény hatálya]

"b) az Országos Bírósági Hivatallal (a továbbiakban: OBH),"

(2) Az Iasz. 8. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A munkáltatói jogkört]

"a) az OBH elnökhelyettese és egyéb alkalmazottai tekintetében az OBH elnöke,"

(3) Az Iasz. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eskü szövege a következő:

"Én .................. esküszöm, hogy hazámhoz, Magyarországhoz mindig hű leszek. Az Alaptörvényt és a jogszabályokat megtartom, a minősített adatot megőrzöm, munkaköri kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, a legjobb tudásom szerint teljesítem. (Az esküt tevő meggyőződésének megfelelően: Isten engem úgy segéljen!)""

194. §

(1) Az Iasz. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § (1) Vezetői megbízást az kaphat, aki az általános képesítési feltételeken túl, az adott szakterületen legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezik. Jogszabály vagy pályázat további feltételeket határozhat meg.

(2) Magasabb vezetői állásnak minősül az OBH elnökhelyettese, főosztályvezetője, a bíróságok főosztályvezetői, az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese, valamint a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának az igazgatója.

(3) A vezetőkre - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az OBH elnökhelyettese esetében a 32-34. §-ok nem alkalmazhatóak, az e §-ok szabályozási körébe tartozó kérdések tekintetében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni."

(2) Az Iasz. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Pályázat bármely vezetői állásra kiírható, a magasabb vezetői állást pályázat útján kell betölteni."

195. §

(1) Az Iasz. 41/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Törvény által meghatározott ügyben egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkárokat (a továbbiakban: kijelölt titkár) a törvényszék elnöke jelöli ki. A járásbíróságnál működő titkárok esetében a törvényszék elnöke a helyi bíróság elnökének javaslatára dönt a kijelölésről. A kijelölésben meg kell határozni, hogy az mely ügyek körére vonatkozik."

(2) Az Iasz. 96. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az OBH elnökhelyettese illetményére a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvénynek az államtitkár javadalmazására, juttatásaira az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletnek az államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni."

(3) Az Iasz. a következő 134/A. §-sal egészül ki:

"134/A. § Ahol a törvény járásbíróságról rendelkezik, ott 2012. december 31. napjáig a kerületi és városi bíróságot, illetve együtt a helyi bíróságot kell érteni."

196. §

Az Iasz.

1. 1. § (3) bekezdésében az "OIT Hivatalánál" szövegrész helyébe az "OBH- nál",

2. 1. § (4) bekezdésében és 6. § (1) bekezdésében a "fővárosi, megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki ",

3. 8. § (1) bekezdés e) pontjában a "fővárosi (megyei) bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék", a "helyi bírósági" szövegrész helyébe a Járásbírósági",

4. 11. § (2) bekezdésében a "választójoggal rendelkező" szövegrész helyébe az "az országgyűlési képviselők választásán választható",

5. 13. § (1) és (7) bekezdésében az "OIT Hivatala" szövegrész helyébe az "OBH",

6. 13. § (7) bekezdésében az "Országos Igazságszolgáltatási Tanács" szövegrész helyébe az "OBH elnöke",

7. 14. § (7) bekezdésében az "OIT Hivatala" szövegrész helyébe az "OBH",

8. 14. § (10) bekezdésében az "OIT" szövegrész helyébe az "OBH elnöke",

9. 16. § (3) bekezdésében a "fővárosi, megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki",

10. 35/A. § (1) bekezdésében az "OIT Hivatala" szövegrész helyébe az "OBH",

11. 35/A. § (6) bekezdésében az "OIT" szövegrész helyébe az "OBH elnöke",

12. 41/A. § (1) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék",

13. 61. § (1) bekezdésében az "OIT Hivatalánál" szövegrész helyébe az "OBH-nál",

14. 93. § (1) bekezdésében a "helyi (munkaügyi) bírósági" szövegrész helyébe, a Járásbírósági és a munkaügyi bírósági", a "fővárosi (megyei) bíróságon" szövegrész helyébe "törvényszéken",

15. 93. § (4) bekezdésében az "OIT Hivatala" szövegrész helyébe az "OBH",

16. 94. § (4) bekezdésében az "OIT Hivatala" szövegrész helyébe az "OBH",

17. 95. § (2) bekezdésében a "fővárosi (megyei) bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki",

18. 98. § (3) bekezdésében a "legfelsőbb bírósági" szövegrész helyébe a "kúriai", a "Legfelsőbb Bíróság" szövegrész helyébe a "Kúria",

19. 103/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "Legfelsőbb Bíróság és az OIT Hivatalának" szövegrész helyébe a "Kúria és az OBH",

20. 105. § (1) bekezdésében a "Legfelsőbb Bíróságon, az OIT Hivatalánál" szövegrész helyébe a "Kúrián, az OBH-nál",

21. 105. § (2) bekezdésében a "Legfelsőbb Bíróságon és az OIT Hivatalánál" szövegrész helyébe a "Kúrián és az OBH-nál",

22. 109. §-ában a "fővárosi (megyei) bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki",

23. 119. § (1) bekezdésében az "Országos Igazságszolgáltatási Tanács" szövegrész helyébe az "OBH elnöke",

24. 119. § (3) bekezdésében "Országos Igazságszolgáltatási Tanács" szövegrészek helyébe az "OBH elnöke",

25. 119. § (4) bekezdésében "Országos Igazságszolgáltatási Tanács" szövegrész helyébe az "OBH elnöke",

26. 122. § (2) bekezdésében az "OIT Hivatala" szövegrész helyébe az "OBH", az "OIT" szövegrész helyébe az "Országos Bírói Tanács",

27. 123. §-ában az "OIT" szövegrész helyébe az "OBH elnöke",

28. 135. § (3) bekezdés b) pontjában az "OIT Hivatalára" szövegrész helyébe az "OBH-ra", az "OIT véleményének kikérésével egyetértésével" szövegrész helyébe az az "OBH elnöke véleményének kikérésével", és

29. 135. § (3) bekezdés c) pontjában az "OIT" szövegrész helyébe az "OBH elnöke" szöveg lép.

62. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

197. §

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 439. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"439. § (1) A jogegységi eljárásra az (1)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény jogegységi eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a jogegységi eljárás eredménye a Kúria előtt folyamatban lévő más rendkívüli jogorvoslati eljárásra kihatással lehet, a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárást a jogegységi határozat meghozataláig felfüggeszti.

(3) Ha az elvi kérdésben adott iránymutatásból következően a jogegységi határozattal érintett jogerős bírósági határozatnak a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapító rendelkezése törvénysértő, a jogegységi tanács a törvénysértő rendelkezést hatályon kívül helyezi, és a terheltet felmenti, illetve az eljárást megszünteti. Ha a terhelt fogva van, a fogvatartást is megszünteti.

(4) A jogegységi határozat indokolása tartalmazza a terhelt felmentésének és az eljárás megszüntetésének indokait is.

(5) A jogegységi határozatot közölni kell azzal a terhelttel is, akit felmentettek vagy akivel szemben az eljárást megszüntették. Ha az alapeljárásban a vádat magánvádló vagy pótmagánvádló képviselte, a határozatot vele is közölni kell."

XVI. Fejezet

Hatályukat vesztő jogszabályok és rendelkezések

63. Hatályát vesztő jogszabály

198. §

Hatályát veszti a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény.

64. Hatályukat vesztő rendelkezések

199. §

(1) Hatályát veszti a Be. 440-445. §-a.

(2) Hatályát veszti az Iasz.

a) 8. § (1) bekezdés b) pontja,

b) 93. § (1) bekezdésében a "(munkaügyi)" szövegrész,

c) 104. § (1) bekezdésében "az OIT Hivatalának vezetőhelyettese," szövegrész,

d) 125. § (2) bekezdése,

e) 6. számú mellékletének 1. pontja.

200. §

Hatályát veszti a törvény 172-179. §-a, 193-199. §-a.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A bíróságok szervezetére és igazgatására vonatkozó szabályokat jelenleg - a még hatályos - a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény X. fejezete, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: régi Bszi.), valamint a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény tartalmazza. A régi Bszi.-t, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvényt (a továbbiakban: Bjt.) 1997-ben az igazságszolgáltatási reform részeként fogadta el az Országgyűlés.

Az 1997-ben bevezetett igazgatási rendszert ért kritikai vélemények szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) bíró tagjai rendszerint a bírósági vezetők közül kerülnek ki, akik felett az ellenőrzést, a munkáltatói jogokat maga az OIT gyakorolja. Tehát a bírósági vezetők tulajdonképpen önmagukat ellenőrzik és saját bíróságuk feletti kontrollt gyakorolnak. Az OIT-ban nem működik megfelelően a rotáció, hiszen - újraválaszthatósági korlát hiányában - egyes bíró tagok több cikluson keresztül is részt vettek a testület munkájában. Problémaként került megfogalmazásra az igazgatási tevékenység elemzése során, hogy a havonta - általában - egy alkalommal ülésező testület nem képes teljes mértékben eleget tenni a döntési kötelezettségének és ez az azonnali határozatot igénylő helyzetek megoldását gátolja és akadályozza az operatív működést. Nehézséget jelent, hogy az OIT elnöke egyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke; mindkét tisztség egész embert kíván és nehezen egyeztethető össze az OIT elnökének igazgatási és a Legfelsőbb Bíróság elnökének szakmai szerepe. Az OIT tagok egyéb tisztségük mellett látják el tagsági feladataikat, ezért nem tudnak kellően koncentrálni a hatáskörileg túlterhelt OIT feladatainak ellátására. Az OIT elnöke irányítja ugyan az OIT Hivatalát, de csak áttételesen, a hivatalvezetőn keresztül. Az egyik legmarkánsabb kritikai észrevételként a bírósági igazgatás és szervezet nyilvánosságának és átláthatóságának hiányosságaira hívták fel a figyelmet a bírósági rendszer működését és az igazgatást vizsgáló tanulmányok.

A fenti kritikákra reagálva 2010 őszén az Országgyűlés elfogadta az egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról szóló 2010. évi CLXXXIII. törvényt (a továbbiakban: Módtv.), amely egyebek mellett jelentős módosításokat hajtott végre a régi Bszi.-n és a Bjt.-n is.

Az OIT összetételével kapcsolatosan felvetett problémák miatt a Módtv. a testület létszámát 16 főre emelte, tagként jelölte meg - a pénzügyi szakértelem okán - az államháztartásért felelős minisztert is. A Módtv. a rotáció elvének érvényesülése érdekében előírta, hogy a bírósági felsővezetők száma a 9 bíró tag között az 5 főt nem haladhatja meg és nem választható meg a testület bíró tagjává az, aki az előző OIT ciklusban delegált volt. Az OIT testületként nem tudott kellő hatékonysággal működni, ezért jogkörei egy részét a Módtv. az OIT elnökére ruházta, oly módon, hogy a stratégiai kérdésekben a testület határoz, míg az operatív döntéseket az elnök hozza meg. Az OIT elnöke eszerint kinevezi a bírósági vezetőket, irányítja és ellenőrzi a vezetők tevékenységét és lefolytatja vizsgálatukat. A nyilvánosság erősítéseként a Módtv. akként rendelkezik, hogy az OIT ülésekről jegyzőkönyvet, összefoglalót és sajtóközleményt kell készíteni; továbbá az OIT elé kerülő ülésanyagokra is részletes szabályokat tartalmaz.

Az Országgyűlés 2011. április 5-én elfogadta Magyarország Alaptörvényét (a továbbiakban: Alaptörvény), amely 2012. január 1-jén lép hatályba, és amelynek 25-28. cikkei tartalmazzák a bíróságokra vonatkozó új alapvető rendelkezéseket. A bírósági szervezetet érintően az Alaptörvény előírja, hogy a bírósági szervezet többszintű [25. cikk (4) bekezdés], a legfőbb bírósági szerv a Kúria [25. cikk (1) bekezdés] és az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesíthetők [25. cikk (4) bekezdés]. A legfőbb bírói szerv, a Kúria elnökét pedig a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kétharmados többséggel [26. cikk (3) bekezdés]. A bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában [25. cikk (5) bekezdés]. A bírói szervezet új feladatokat is kapott, hiszen az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról a bíróságnak kell döntenie [25. cikk (2) bekezdés]. A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvényben kell meghatározni [25. cikk (7) bekezdés].

Az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdésének végrehajtását szolgáló, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) előkészítése során a kiindulópontot az igazságszolgáltatással szembeni elvárások és a működési tapasztalatok képezték.

Az igazságszolgáltatással szembeni elsődleges elvárás hosszú évek óta hazai és nemzetközi szinten is azonos módon fogalmazódik meg: a bíróságok a döntéseiket egységes jogalkalmazási gyakorlatot folytatva, ésszerű időn belül hozzák meg, függetlenül attól, hogy az ország mely pontján folyik az eljárás. Az e követelménynek való megfelelés vagy nem megfelelés alapvetően befolyásolja a bíróságokkal szemben kialakult közvélekedést, az igazságszolgáltatás iránti bizalom erősödését vagy gyengülését.

A bíróságok igazgatására vonatkozó, a fentiekben ismertetett bírálat tárgyát képező témakörök mellett, az igazságszolgáltatásunk egyik legjelentősebb problémájaként jelentkezik az eljárások időszerűségének, az aránytalan ügyteher elosztásnak, továbbá az elhúzódó ügyek magas számának és területi koncentráltságának kérdése. Az ország középső régiójában az éven túli ügyek magas aránya több mint 10 éve megoldásra váró problémaként van jelen. Az elmúlt években a központi igazgatásért felelős OIT nem tudta az e területeken jelentkező nehézségeket megfelelően kezelni. Tekintettel arra, hogy az ügyek jelentős hányada a központi régió bíróságain kerül intézésre, az itt jelentkező ügyhátralék a bíróságok egésze teljesítményének megítélésére negatívan hathat.

Az elmúlt évben egyre hangsúlyosabban fogalmazódtak meg azok az igények, amelyek az eljárások kiszámíthatósága, időszerűsége tekintetében mielőbbi pozitív változást sürgetnek. A kiszámítható és időszerű igazságszolgáltatás pedig akkor valósulhat meg, ha egy hatékony, operatív, a társadalmi és gazdasági változásokra gyorsan reagálni tudó központi igazgatással rendelkezik a bírósági szervezet; egy olyan központi igazgatással, amely az ügyteher különbségeket nem helyi problémaként, helyi érdekek mentén, hanem a maga összetettségében, országosan kezelendő ügyként értékeli, és a megfelelő, törvényben biztosított eszközökkel képes fellépni az aránytalanságok megszüntetése érdekében. Az igazgatás segítségére lehet ebben a munkában a szakmai vezetés is, hiszen ha a Kúria a törvény által a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kialakított jogintézményeket kellő hatékonysággal alkalmazza, és az alsóbb fokú bíróságokon felmerülő jogalkalmazási kérdésekre a jól megválasztott eszközzel, kellő gyorsasággal reagál, az szintén elősegíti nemcsak a kiszámítható, hanem az időszerű ítélkezést is.

A Javaslat a Módtv.-vel megkezdett utat folytatva kívánja szabályozni a bíróságok szervezetét és igazgatását, és ennek megfelelően dolgoz ki - a bírósági szervezet és a bírák függetlenségének maradéktalan biztosítása mellett - egy új igazgatási modellt.

Az igazságszolgáltatással szembeni elvárásokat, a felmerült és ismertetett problémákat áttekintve megállapítható, hogy Magyarországon egy olyan igazgatási rendszert kell kialakítani, amely már rövid időn belül eredményt hoz. Éppen ennek érdekében a központi igazgatás hatásköreinek telepítésekor azt a szervet vagy személyt kell kijelölni, aki az igazságszolgáltatás működési mechanizmusainak ismeretében az operatív és gyors döntéshozatalt biztosítja.

Nemcsak a hatáskörök megfelelő telepítése fontos, hanem az is, hogy a központi igazgatás számára tág eszközrendszer álljon rendelkezésre a létszámgazdálkodás (koncentrált személyzetpolitika, a bírák mozgatásának, kirendelésének lehetősége) és az igazgatás (bírósági vezetői kinevezés, vezetői vizsgálatok, a bírósági vezetők tevékenységének irányítása, ellenőrzése) területén. Ugyanakkor - mivel a központi igazgatás számára igen széleskörű eszközrendszert kell adni - elengedhetetlen követelmény a rendszer kialakításakor annak biztosítása, hogy maga a központi igazgatás is ellenőrizhető, számonkérhető legyen.

Minderre tekintettel Magyarországon egy sajátos, a különböző igazgatási modellek egyes elemeit felhasználó, de az azonnali lépéseket, intézkedéseket lehetővé tevő, így a meglévő intézményi alapokat felhasználó, de azt gyökeresen megújító igazgatási rendszert szükséges a felülvizsgálat során kialakítani, a következők szerint.

A bírósági központi igazgatást az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke látja el; az elnök egyszemélyi felelőssége mellett. Az OBH elnökéhez kerülnek az OIT és az OIT elnökének igazgatási jogkörei (bírósági felsővezetők kinevezése, bírói álláspályázatok elbírálása, költségvetési jogkörök, létszámgazdálkodással kapcsolatos jogkörök stb.). Az OBH elnökét a bírák közül az Országgyűlés választja kétharmados többséggel a köztársasági elnök jelölésére. A konstrukció szerint tehát elválik a Kúria elnökének és a bírósági igazgatás vezetőjének a személye.

Az OBH-n kívül a rendszer elemét képezi - a kizárólag bírákból (akiket a bírák választanak) álló - Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) is, amely felügyeleti, véleményező, funkciót lát el.

A fentiek által egy operatív, a problémákra azonnal reagálni tudó igazgatási vezetés állhat fel; az erős jogosítványokkal rendelkező OBH elnöke és a közvetlen irányítása alatt álló OBH. Az OBH elnöke sem működik azonban kontroll nélkül, mert az Országgyűlés elmozdíthatja tisztségéből (a köztársasági elnök, vagy az OBT indítványára) és felette véleményező és "figyelemfelhívó" jogkört gyakorol az OBT.

Előnyként jelentkezik, hogy a Kúria elnöke a jövőben a szakmai vezetésért lesz felelős, az OBH elnöke pedig az igazgatási kérdésekben dönt. Ezzel egy tiszta konstrukció jön létre, ahol a szakmai és igazgatási hatáskörök nem keverednek.

A modell megfelel a bíróságok függetlenségére vonatkozó nemzetközi elvárásoknak. Az igazgatásért egy független, Országgyűlés által megválasztott személy felelős és ezzel párhuzamosan egy szintén független, bírákból álló testület kontroli-funkciókat gyakorol.

Részletes indokolás

Az 1-2. §-hoz

A Javaslat a bíróságok működésének hosszú évtizedek alatt kialakult, az Alaptörvénynek is megfelelő alapelveit a lényegét érintően nem változtatja meg, csupán azokban a részeiben módosítja, amelyeknek az Alaptörvényhez való igazítása szükségessé vált. A Javaslat rögzíti az Alaptörvényben foglaltak szerint - az államhatalmi ágak elválasztása elvének megfelelően - hogy bíróságok alapfeladata igazságszolgáltatási tevékenység ellátása, emellett törvényben meghatározott egyéb tevékenységet végeznek. A bíróságok feladata a jogalkalmazás, az egyedi döntés meghozatala az eseti jogvitában. Az egyedi döntés végleges, az érintettekre kötelező és végrehajtható. A Javaslat külön nevesíti az Alaptörvénnyel a bíróságok hatáskörébe utalt új feladatot, miszerint a bíróságok döntenek az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.

A 3. §-hoz

Az igazságszolgáltatás független működésének, az államhatalmi ágak elválasztása elvének alapvető garanciáját jelenti a bírák függetlenségének rögzítése. E körben a Javaslat az Alaptörvénnyel összhangban, az Alaptörvény rendelkezését mintegy kibontva, kimondja, hogy a bírák és az ülnökök a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. Tehát a bírói hatalmi ág egyetlen, az Alaptörvényben is rögzített korlátja változatlanul az, hogy a bírák és az ülnökök a jogszabályoknak alárendelten végzik az ítélkezést. Ha a bírósági titkár külön törvény alapján a bíró feladatkörében jár el, e tevékenysége során szintén ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni. Ezt a Javaslat a bírósági titkárokra vonatkozó rendelkezések között mondja ki.

A korábbi szabályozás a bírák és ülnökök mentelmi jogára vonatkozó előírásokat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben helyezte el, azonban arra tekintettel, hogy ez alapvetően jogállási kérdés, a Javasat az erre vonatkozó szabályozást elhagyja; ezeket a rendelkezéseket a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben indokolt rögzíteni.

A 4. §-hoz

A Javaslat változatlanul deklarálja a bíróságok költségvetési függetlenségét; a bíróságok önálló fejezetet képeznek a költségvetés rendszerében. A Kúria különleges szerepét hangsúlyozandó a Javaslat rögzíti, hogy a bíróságok fejezeten belül a Kúriát külön címként kell feltüntetni.

Az 5-7. §-hoz

A Javaslat 2. §-a meghatározza a bíróságokra tartozó ügyek körét, azonban ez a feladatmegjelölés általános és elvi jellegű, a bíróságok hatáskörébe tartozó valamennyi ügy felsorolását nem tartalmazhatja. Erre tekintettel azonban a Javaslat rögzíti, hogy a bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg, alacsonyabb szintű jogszabály e tárgykörről nem rendelkezhet.

A Javaslat 2. §-a arról is rendelkezik, hogy a bíróságok végleges jelleggel döntenek a hatáskörükbe tartozó ügyekben. E rendelkezéssel összefüggően a Javaslat 6. §-a kimondja, hogy a bíróság határozata mindenkire kötelező, nemcsak az érintett természetes és jogi személyekre, hanem az állami és önkormányzati szervekre is, úgy is mint érintett félre, de abban a vonatkozásban is, ha a közigazgatási szerv és a bíróság közötti hatásköri összeütközés áll fenn, mivel ekkor is a bíróság döntése kötelezi a többi szervet.

Az Alaptörvény XV. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, tehát az egyenlőség elvét a bíróság előtti egyenlőségnél általánosabban fogalmazza meg. A Javaslat 7. §-a ezen előírást a bíróságokra vonatkoztatva rögzíti alapelvként azzal, hogy speciálisan a bíróság előtti egyenlőséget, és ezzel az ügyfélegyenlőséget, illetve a fegyverek egyenlőségének elvét deklarálja.

A régi Bszi. tartalmazta azt a rendelkezést, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás során és ésszerű határidőn belül bírálja el. Az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdése szerint:

"(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el."

Tekintettel arra, hogy a régi Bszi. hivatkozott előírásai azonos tartalommal megtalálhatóak az Alaptörvényben, azokat a Javaslat az Alapelvek között nem ismétli meg.

A 8-11. §-hoz

A Javaslat az Alapelvek között rögzíti a törvényes bíróhoz való jogosultságot, és meghatározza a törvényes bíró fogalmát. A törvényes bíró az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. Ezen alapelvi rendelkezésekhez való szoros kapcsolódása okán, illetve arra tekintettel, hogy ezen jog biztosításának egyik garanciája az ügyelosztási rend kialakítása, a Javaslat az Alapelvek között helyezi el az ügyelosztási rendre vonatkozó részletszabályokat.

A Javaslat - a régi Bszi.-ben foglaltaknak megfelelően - változatlanul rögzíti, hogy az ügyelosztási rendet a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig kell meghatározni, mivel fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az ügyelosztási rendek valóban határidőre elkészüljenek, hiszen ehhez kapcsolódik annak megállapíthatósága, hogy ki tekintendő a "törvény által rendelt bíró"-nak. A határidő megjelölésének az a célja, hogy év közben korlátlanul ne változzon az ügyelosztási rend, mivel egy stabil ügyelosztási rend mellett érvényesülhet megfelelően a törvényes bírótól való elvonás tilalmának követelménye. Ugyanakkor előfordulnak év közben olyan események, amelyek miatt elkerülhetetlen az ügyelosztási rend módosítása, sőt ha a bíróságra az ügyelosztási rend meghatározását követően kerül kirendelésre bíró, az ügyelosztási rendet ennek megfelelően ki kell egészíteni.

Az ügyelosztási rend módosításától meg kell különböztetni az ügyelosztási rendtől való eltérés intézményét. A módosítás magának az ügyelosztási rendnek a megváltoztatását jelenti, amire szolgálati érdekből vagy a bíróság működését érintő fontos okból kerülhet sor. Az ügyelosztási rendtől való eltérés joga pedig azt jelenti, hogy a közzétett, érvényes ügyelosztási rendtől eltérően kerül egy ügy kiosztásra. Erre az eljárási törvényekben szabályozott esetekben (pl. a bíró kizárása), továbbá igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból (pl. a bíró betegsége) kerülhet sor.

A Javaslat pontosan meghatározza, hogy az ügyelosztási rendnek mit kell tartalmaznia. Külön nevesítésre került a kirendeléssel foglalkoztatott bíró, mivel a kirendelt bírák fontos szerephez juthatnak az ügyhátralék feldolgozásában a kiemelkedő ügyteherrel dolgozó bíróságok esetében. A Javaslat megjeleníteni rendeli az ügyelosztási rendben azt is, hogy mely tanácsok, bírák járnak el a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti kiemelt jelentőségű perekben, továbbá a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben. Ezen ügyek külön nevesítésének indoka, hogy az eljárási törvények rendkívül szigorú határidőket szabnak az elbírálásuk során a bíróságra ezen ügyek mielőbbi lezárhatósága érdekében. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint, ha a bíró ilyen ügyet tárgyal, úgy őt az eljárási szabályok és határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól szükség szerint fel kell menteni, illetve mentesíteni kell. E rendelkezés végrehajthatóságát segíti elő, ha az ügyelosztási rendben megjelenik, hogy mely bírák tárgyalnak ilyen ügyeket, hiszen az ügyelosztási rend kialakítása során az arányos munkateher elosztás megvalósítására kell törekedni.

A Kúriának speciális feladatai vannak, így az ügyelosztási rendjére is - az általános szabályok mellett - néhány sajátos rendelkezés is vonatkozik. A bíróságok új feladata az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról szóló döntés meghozatala. Ezen eljárásokban a Kúria önkormányzati tanácsa jár el, így szükséges, hogy a Kúria ügyelosztási rendjében megjelenjen, hogy mely bírák járnak el önkormányzati tanács tagjaként. A Kúria jogosult a jogegységi határozat meghozatalára, ezért azt is meg kell határozni az ügyelosztási rendjében, hogy az egyes bírák melyik szakágú jogegységi tanácsban járhatnak el.

A 12. §-hoz

A Javaslat a korábbi szabályozásnak megfelelően változatlanul alapelvként rögzíti a bírósági tárgyalások nyilvánosságát és ehhez kapcsolódóan a tárgyaláson hozott határozatok nyilvános kihirdetésének kötelezettségét. Emellett azonban a bírósági igazgatás nyilvánosságát, átláthatóságát is biztosítani kívánja a Javaslat annak kimondásával, hogy az OBH elnöke, az OBT és a bírósági vezetők kötelesek a bírósági igazgatás és az ahhoz kapcsolódó döntéshozatal nyilvánosságát a törvény szerint biztosítani.

A 13-14. §-hoz

A Javaslat a régi Bszi. szabályozásának megfelelően, változatlanul rögzíti, hogy a bíróság a határozatát, ha törvény másképpen nem rendelkezik, indokolni köteles, illetve hogy a bíróság határozatai ellen - ha törvény kivételt nem tesz - jogorvoslatnak van helye, valamint rendelkezik arról, hogy a bírósági határozatok végrehajtását a bíróság rendeli el.

A 15. §-hoz

Az Alaptörvény 27. cikke fenntartja a társas bíráskodás alapelvét. A Javaslat az Alaptörvénnyel összhangban ezért szintén rögzíti ezt az alapelvet. A bíróság tanácsa állhat kizárólag bírákból, de a bíróság eljárhat ülnökök közreműködésével is. Változatlanul kizárólag törvény határozhatja meg azokat az ügyeket, amelyek elbírálásában ülnökök is részt vesznek. Nemcsak az ügyek körét, de a részvétel módját is törvény rögzíti, de arról maga a Javaslat rendelkezik, hogy egyesbíróként és a tanács elnökeként csak bíró járhat el. Ez nem csak azt jelenti, hogy ülnök nem ítélkezhet egyesbíróként és a tanács elnökeként, hanem azt is, hogy bírósági titkár sem lehet a tanács elnöke, és egyesbíró hatáskörében is csak azokban az ügyekben járhat el, amelyekben erre törvény feljogosítja.

A 16-17. §-hoz

A Javaslat szerint a bírósági szervezet négyszintű marad, de a Legfelsőbb Bíróság elnevezését az Alaptörvény rendelkezésének megfelelően Kúriára, illetve a megyei (fővárosi) bíróság, továbbá a helyi (városi, kerületi) bíróság elnevezését az Alaptörvény által megkezdett változtatás irányát követve - visszatérve a hagyományokhoz (az első folyamodású bíróságok szervezetéről szóló 1871. évi XXXI. törvénycikk ezeket az elnevezéseket alkalmazta) -törvényszék, illetve járásbíróság elnevezésre módosítja.

A Javaslat a munkaügyi bíróságot különbíróságként kívánja fenntartani, és emellett a közigazgatási bíróságokat is a bírósági szervezeten belüli különbíróságként állítja fel, a munkaügyi bírósággal egy szervezeti egységben működtetve azt.

A Javaslat fenntartja azt - a Módtv.-el bevezetett - szabályozási módot, ami szerint bíróság létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről, elnevezéséről, székhelyéről, illetékességi területének meghatározásáról, valamint a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságok kijelöléséről külön törvény rendelkezik. Ez alól változatlanul csak egy esetben enged kivételt a Javaslat, mégpedig akkor, ha a bíróság illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik, és a közigazgatási határok megváltozása következtében szükséges a bíróság illetékességi területének módosítása. Ilyen esetben a bíróság illetékességi területét -az OBH elnökének javaslatára - a köztársasági elnök módosítja.

A 18. §-hoz

A Javaslat a helyi (városi, kerületi) bíróság elnevezését járásbíróságra módosítja, azonban a hatáskörén, szervezetén nem változtat. Megmarad a járásbíróság általános hatásköre. E bíróság jár el első fokon mindazokban az ügyekben, amelyeket a törvény nem utal magasabb szintű bíróság hatáskörébe. A járásbíróság továbbra sem jogi személy azonban a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott körben polgári jogi jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A járásbíróságon csoportok létesítésére ad lehetőséget a Javaslat.

A 19-20. §-hoz

A Javaslat a közigazgatási bíróságokat a bírósági szervezeten belüli különbíróságként állítja fel, a munkaügyi bíróságokkal egy szervezeti egységben működtetve azt. A közös szervezeti egység létrehozását indokolja, hogy a munkaügyi bíróságok a helyi bírósági szinten jelenleg is részben közigazgatási bíróságként járnak el, elbírálják a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt benyújtott kereseteket.

A szervezeti alapoknak megfelelően az új közigazgatási és munkaügyi bíróságok a jelenlegi munkaügyi bíróságokhoz hasonlóan működnek a jövőben; önállóan, de bírósági igazgatás szempontjából a rendes bírósági szervezetrendszerbe tagozódva. Az ebben a formában működő bíróság tehát szervezetileg, igazgatásilag és szakmailag részben önálló, de bizonyos területeken (bírák kinevezése, vezetők kinevezése, a törvényszék elnökének igazgatási jogosítványai) a rendes bíróságba tagozódik.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben jár el első fokon. A közigazgatási és munkaügyi bíróságot az elnök vezeti, és hasonlóan a járásbírósághoz nem jogi személy, de a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott körben polgári jogi jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Ezen bíróság esetében is lehetőséget biztosít a Javaslat arra, hogy ott csoportok kerüljenek létrehozásra.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket a törvényszék bírálja el. A törvényszéken az eddigi rendszerhez hasonlóan működni fognak polgári, gazdasági, valamint közigazgatási-munkaügyi kollégiumok, amelyek összevontan is működhetnek, így előfordulhat, hogy egyes törvényszékeken önálló közigazgatási-munkaügyi kollégium jön létre, míg más törvényszékeken összevont polgári, gazdasági, közigazgatásimunkaügyi kollégium működik majd. Jelentős változás azonban, hogy a Javaslat az önállóan vagy összevontan működő törvényszéki közigazgatási-munkaügyi kollégium mellett, e kollégium feladatait és tevékenységét nem érintve, ettől függetlenül létrehozza a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumot. Ez a regionális kollégium nem a törvényszék szervezeti keretein belül működik, hanem az ítélőtábla illetékességi területén eljáró első és másodfokon ítélkező közigazgatási és munkaügyi bírák speciális, szakmai bírói testülete. A regionális kollégium sajátossága, hogy csak a szervezeti kereteit biztosítja a törvény által meghatározott törvényszék, azonban ténylegesen a szakmai feladatai kiterjednek az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó valamennyi közigazgatási és munkaügyi bíróságra és az ítélőtábla illetékességi területén működő valamennyi törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyekben ítélkező bíróra. A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium elsődleges szerepe, hogy a különbíróságként működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok bírái, illetve a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyekben ítélkező bírák számára egy külön szakmai fórumot hozzon létre, különös tekintettel arra a sajátosságra, hogy a legtöbb törvényszéken a közigazgatási-munkaügyi kollégium - a bírói létszámokra is tekintettel - összevontan működik a polgári és gazdasági kollégiummal.

A közigazgatási bíróságok különbíróságként történő felállítása koncentráltabb igazgatási vezetést eredményezhet, amely kihatással lehet az eljárások időszerűségére, továbbá az önálló szervezet és az önálló profil, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium létrehozása szakmai színvonal emelkedést eredményez, és a jogalkalmazás egységességét is pozitívan befolyásolja.

A 21. §-hoz

A Javaslat - mint ahogyan az már a 16. §-nál jelzésre került - a megyei bíróság elnevezését törvényszékre módosítja, azonban a hatáskörén és a szervezetén csak annyi változást eszközöl, ami a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításából következik. A törvényszék - hasonlóan a korábbi szabályozáshoz - törvényben meghatározott ügyekben első fokon eljár, ugyanakkor másodfokon elbírálja a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket. A törvényszék jogi személy, az elnök vezeti, a törvényszéken változatlanul tanácsok, csoportok és kollégiumok működnek. Változást jelent, hogy a munkaügyi bírák korábban a polgári kollégium tagjai voltak, míg a Javaslat a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállítására tekintettel rögzíti, hogy a büntető, a polgári és a gazdasági kollégiumok mellett közigazgatási-munkaügyi kollégium működik. Azt azonban változatlanul kimondja a Javaslat, hogy a kollégiumok összevontan is működhetnek. Ennek megfelelően egyes törvényszékeken önálló közigazgatási-munkaügyi kollégium jön majd létre, míg más törvényszékeken összevont polgári, gazdasági, közigazgatási-munkaügyi kollégium működik majd.

A 22. §-hoz

Az ítélőtábla első fokú hatáskört nem gyakorol, kizárólag az eljárási törvények szerinti - a járásbíróság és a törvényszék határozata ellen előterjesztett - jogorvoslati kérelmek elbírálása tartozik a hatáskörébe. Az ítélőtábla jogi személy, az elnök vezeti, az ítélőtáblán tanácsok, büntető, valamint polgári kollégiumok működnek. Az ítélőtábla a közigazgatási és munkaügyi bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslati kérelem tekintetében hatáskörrel nem rendelkezik, így az ítélőtáblán közigazgatási-munkaügyi kollégium sem kerül felállításra.

A 23-24. §-hoz

Az Alaptörvény Kúriára módosítja a Legfelsőbb Bíróság elnevezését és rögzíti, hogy a Kúria a legfőbb bírósági szerv; a Javaslat ennek megfelelő szabályozást tartalmaz. A Kúria jogi személy és a Kúria elnöke vezeti.

A Kúria feladata összetett; eljár első fokon, jogorvoslati fórumként, továbbá felelős a bírósági jogalkalmazás egységének biztosításáért.

Első fokon jár el a Kúria az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára és a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására irányuló, egyfokú eljárásban. Jogorvoslati fórumként elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, továbbá a felülvizsgálati kérelmet. A jogegység biztosításáért való felelősség körében pedig elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát, továbbá a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

A Kúria feladatai bővülésének megfelelően a szervezete is kiegészül az ítélkező és jogegységi tanácsok mellett az önkormányzati tanácsokkal, valamint a bírósági joggyakorlat-elemző csoportokkal, továbbá a Kúrián a jövőben büntető, polgári, közigazgatási és munkaügyi kollégiumok működnek, amelyek közül a közigazgatási és munkaügyi kollégium a Javaslat rendelkezése alapján összevontan működik.

A 25. §-hoz

Az Alaptörvény szerint a Kúria kiemelt feladata a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása. Ez azt a jogosultságot és egyben kötelezettséget is jelenti, hogy meg kell találni, és ki kell alakítani azokat az eszközöket, amelyek a Kúria számára biztosítják az ország különböző területein jelentkező jogalkalmazási problémák mielőbbi megismerését, és azok lehető legrövidebb időn belüli kezelését.

A négyszintű bírósági fórumrendszer működése következtében egyre kevesebb ügy jut el a Kúriához a jogorvoslat (rendes, rendkívüli) folytán, így a Kúria szakmai kollégiumai nehezebben jutnak olyan megbízható adatbázishoz, amely szükséges a joggyakorlat teljes horizontális és vertikális megismeréséhez. Minderre tekintettel a jogegység biztosítása feladatának ellátása érdekében a jogegységi határozat meghozatalának joga mellett a Kúria számára új eszközöket is teremt a Javaslat. A Kúria az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, elemzést folytat jogerősen befejezett ügyekben, valamint elvi bírósági határozatokat és elvi döntéseket tesz közzé.

A 26-27. §-hoz

A Javaslat a jogegység biztosítására vonatkozó szabályok között rendelkezik azokról a jogokról és kötelezettségekről, amelyek a különböző bírósági szintek közötti információáramlást biztosítják. E folyamat első mozzanatát jelenti, hogy a különböző bírósági szintek (a járásbíróság, illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróság, a törvényszék, az ítélőtábla) bírái, illetve tanácsai kötelesek az elvi jelentőségű, jogerős határozataikat a bíróság elnökének bemutatni. Ezzel párhuzamosan a bírósági elnökök és kollégiumvezetők kötelesek az ítélkezést folyamatosan figyelemmel kísérni, és a folyamat következő mozzanataként - ha a bíróságon elvi jelentőségű döntés született, elvi kérdésben ellentétes gyakorlat alakult ki vagy ellentétes elvi alapokon nyugvó jogerős határozatokat hoztak - kötelesek a magasabb szintű bíróság elnökét tájékoztatni. Így végső soron sor kerül a Kúria elnökének tájékoztatására, aki jogosult jogegységi eljárás indítványozására.

Mindezek mellett az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumának kollégiumvezetője a Kúria kollégiumvezetőjének vagy az ítélőtábla elnökének jogegységi eljárás indítványozására, a Kúria elnökének vagy kollégiumvezetőjének elvi döntés közzétételére tehet javaslatot. A javaslat megtételére a közigazgatási és munkaügyi ügyekben speciális szabály érvényesül arra figyelemmel, hogy az ítélőtábla nem jár el jogorvoslati fórumként ezekben az ügyekben.

Közigazgatási és munkaügyi ügyekben a törvényszék kollégiumának kollégiumvezetője, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője a jogegységi eljárás indítványozására a Kúria kollégiumvezetőjének, az elvi döntés közzétételére a Kúria elnökének vagy kollégiumvezetőjének tesz javaslatot.

E körben a kollégium kollégiumvezetője mellett tehát a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetőjének is feladatokat ad a Javaslat, amelyek látszólag párhuzamos jogokat és kötelezettségeket jelentenek a törvényszéken önállóan vagy más kollégiummal összevontan működő közigazgatási-munkaügyi kollégium vezetőjének jogaival, kötelezettségeivel. Ténylegesen azonban ezek a feladatok nem jelentenek felesleges kettőzést, hiszen a regionális kollégium nemcsak az egy törvényszéken belül jelentkező problémákkal képes a Kúriához fordulni, hanem az adott régió közigazgatási és munkaügyi ítélkezésével foglalkozva szélesebb körben észlelheti azokat az eseteket, amikor fel kell lépni a jogalkalmazás egysége érdekében.

A Javaslat az OBH elnöke számára is lehetőséget biztosít arra, hogy a Kúria elnökének jogegységi eljárás indítványozására javaslatot tegyen, ha a bíróságok központi igazgatási feladatának ellátása során közvetlenül észleli, hogy ez szükséges.

A 28. §-hoz

A Javaslat előírja, hogy a Kúria képviselője útján részt vesz az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumának, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumnak az ülésein, míg az ítélőtábla képviselője útján az illetékességi területéhez tartozó törvényszék kollégiumi ülésén vesz részt. E rendelkezés is annak biztosítására szolgál, hogy a különböző bíróságok szakmai fórumai megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a különböző bírósági szinteken, az ország különböző pontjain felmerülő jogalkalmazási problémákról.

A 29-30. §-hoz

A Javaslat rögzíti, hogy a Kúrián bírósági joggyakorlat-elemző csoportok működnek, amelyek feladata az ítélkezési gyakorlat - évente meghatározott tárgykörök szerinti - vizsgálata. A joggyakorlat-elemző csoport vezetőjét és tagjait a Kúria elnöke a Kúria bírái közül, a Kúria kollégiumvezetőinek javaslata alapján jelöli ki. A csoport vezetője a vizsgálatba akár alsóbb fokú bírákat, elméleti és gyakorlati szakembereket is bevonhat. A bírósági joggyakorlatelemző csoport összefoglaló véleményét a Kúria illetékes kollégiuma megvitatja. Amennyiben a kollégium a csoport megállapításaival egyetért az összefoglaló vélemény közzétételre kerül. A joggyakorlat-elemző csoport munkájának egyik legfontosabb eredménye az lehet, hogy olyan problémákra képes felhívni a figyelmet, amelyek alapján akár jogegységi eljárás indítványozására vagy jogalkotás kezdeményezésére is sor kerülhet.

A 31. §-hoz

A Javaslat lehetővé teszi a Kúria számára az elvi bírósági határozat mellett elvi döntés kiadását. A Kúria kollégiuma a Kúria ítélkező tanácsa által hozott határozatot elvi határozatként közzéteheti, ha a határozat a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyben elvi kérdésekre is kiterjed. Emellett a Kúria kollégiuma határozhat arról, hogy az alsóbb fokú bíróságnak a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyben elvi kérdésekre is kiterjedő határozata elvi döntésként kerüljön kiadásra. Az elvi döntés kiadásának szabályozását indokolja, hogy a négyszintű bírósági rendszerben kevesebb ügy jut el a Kúriához a rendes, rendkívüli jogorvoslat folytán, így megnő a jelentősége az alsóbb szintű bíróságok elvi jelentőségű határozatainak, ezért mindenképpen ösztönözni szükséges ezeknek a döntéseknek a közzétételét.

A 32-33. §-hoz

A Javaslat szerint a jogegységi eljárásnak két esetkörben van helye.

Jogegységi eljárásnak van helye egyrészt, ha a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges. A Javaslat annak érdekében szabályozza a 26-28. §-aiban a különböző bírósági vezetők megfelelő információ-áramlást biztosító feladatait, hogy az indítvány megtételére jogosultak értesüljenek az indítvány megtételének szükségességéről. Ezen esetkör tekintetében az indítványozásra jogosultak körét bővíti a Javaslat: indítványt terjeszthet elő a Kúria elnöke vagy kollégiumvezetője, az ítélőtábla elnöke, továbbá a legfőbb ügyész. A Javaslat a legfőbb ügyész számára is lehetővé teszi, hogy valamennyi ügytípusban indítványt tegyen, nem korlátozza azt a büntető ügyekre. Az indítványozók körének bővítése is azt a célt szolgálja, hogy minél több vitás jogalkalmazási kérdés tekintetében jogegységi határozat kerüljön kiadásra.

Jogegységi eljárásnak van helye másrészt, ha a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi döntéstől. Ebben az esetben az indítványozásra a Kúria tanácselnöke jogosult.

A 34-35. §-hoz

A Javaslat részletesen szabályozza a jogegységi eljárás lefolytatásának módját. Jelentős változás, hogy az 5 és 7 tagú tanács mellett szabályozza azokat az eseteket is, amikor a kollégium teljes ülése alkotja a jogegységi tanácsot. Erre akkor van szükség, ha egy korábban meghozott jogegységi határozat, elvi bírósági határozat, elvi döntés megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése indokolt, valamint, ha a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében szükséges valamely elvi kérdés eldöntése (azaz nincs két vagy több ellentétes bírósági döntés, vagy nem akar konkrét ügyben eltérni az egyik legfelsőbb bírósági tanács a másik döntésétől).

Emellett a Javaslat csökkenti az 5 tagú jogegységi tanácsok típusát, megszüntetve az önálló munkaügyi és gazdasági jogegységi tanácsot. Kúrián a jövőben büntető, összevont polgárigazdasági, továbbá összevont közigazgatási-munkaügyi szakágú jogegységi tanács működik.

A Javaslat meghatározza, hogy a jogegységi tanács mely esetben határozatképes, és a döntését milyen szavazati aránnyal hozza meg.

A 36-38. §-hoz

A Javaslat a jogegységi eljárásra vonatkozó szabályok között rendelkezik a jogegységi eljárás előkészítéséről, ami a jogegységi tanács elnökének feladata. Az előkészítés során az elnök előadó bírót jelöl ki, az indítványt minden esetben megküldi a legfőbb ügyésznek, továbbá kitűzi az ülés határnapját.

Az ülésen a tanács tagjain kívül minden esetben részt vehet a legfőbb ügyész, az indítványozó és az eseti meghívott. Az ülést követő tanácskozáson azonban már csak a tanács tagjai lehetnek jelen.

A 39-41. §-hoz

A Javaslat meghatározza, hogy a jogegységi tanács elnöke, illetve a tanács milyen döntéseket hozhat a jogegységi indítvány elbírálása során.

A tanács elnöke érdemi elbírálás nélkül elutasítja a nem jogosulttól származó indítványt. Tekintettel arra, hogy az indítványozók körét pontosan meghatározza a Javaslat, e körben mérlegelésre nincs szükség, így ezt a végzést a tanács elnöke jogosult meghozni.

A tanács jogosult arra, hogy érdemi elbírálás nélkül megszüntesse a jogegységi eljárást az indítvány visszavonása esetén, de ebben az esetben vizsgálnia kell a tanácsnak, hogy nem állnak-e fenn a jogegységi eljárás megindításának törvényi feltételei, mert ha igen, úgy nem kerülhet sor az eljárás megszüntetésére.

A tanács az indítvány alapján jogegységi határozatot vagy - ha álláspontja szerint a jogegységi határozat meghozatala nem szükséges - határozathozatalt mellőző végzést hoz. Mind a határozatot, mind a határozathozatalt mellőző végzést indokolni köteles a tanács.

A jogegységi határozatnak - ha törvény kivételt nem tesz - a felekre és a terheltre kiterjedő hatálya nincs. Jelenleg ilyen kivételt tartalmaz a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, amely szerint, ha az elvi kérdésben adott iránymutatásból következően a jogegységi határozattal érintett jogerős bírósági határozatnak a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapító rendelkezése törvénysértő, a jogegységi tanács a törvénysértő rendelkezést hatályon kívül helyezi, és a terheltet felmenti, illetve az eljárást megszünteti.

A 42. §-hoz

A Javaslat rendelkezik a jogegységi határozat megfelelő közzétételéről, tekintettel arra, hogy a jogegységi határozat az Alaptörvény rendelkezése alapján a bíróságokra kötelező. A jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: központi honlap) és a Kúria honlapján közzé kell tenni, de a Kúria ezeken felül még más módon is gondoskodhat a közzétételről.

Ha jogegységi határozat hatályon kívül helyezésére kerül sor, a hatályon kívül helyező határozatot szintén közzé kell tenni a Magyar Közlönyben, és az a hatályon kívül helyező határozat közzététele időpontjától nem alkalmazható.

Az elvi bírósági határozatot és elvi döntést a központi honlapon és a Kúria honlapján közzé kell tenni.

A 43-44. §-hoz

A Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy törvény a jogegységi eljárásra vonatkozóan további szabályokat állapítson meg, mivel a büntető, illetve a polgári eljárás esetében is előfordulhatnak olyan specialitások, amelyek az általánostól eltérő szabályozást igényelnek.

A jogegységi eljárásra vonatkozó ügyviteli rendelkezések megalkotására a Kúriát hatalmazza fel a Javaslat azzal, hogy az ügyviteli szabályzat rendelkezéseit a Kúria honlapján közzé kell tenni.

A 45. §-hoz

Az Alaptörvény egy új hatáskört telepít a bíróságokhoz, miszerint a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezése alapján bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.

A feladat az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó ügyekhez hasonló, azzal a különbséggel, hogy természetesen a bíróság kizárólag a jogszabály-ellenesség kérdésében dönthet, az Alaptörvénybe ütközés vizsgálatára továbbra is az Alkotmánybíróság jogosult.

Figyelemmel arra, hogy a bíróságok esetében új feladatról van szó, egy új, speciális, az Alkotmánybíróságéhoz hasonló eljárási rend kialakítása is indokolttá vált. Az, hogy az Alkotmánybíróságéhoz hasonló eljárási rend szükséges ezen ügyek elbírálására, meghatározza azt is, hogy a különböző bírósági szintek közül a legmagasabbhoz, a Kúriához indokolt telepíteni ezt az új hatáskört. Mind az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, mind a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról a Kúria három bíróból álló tanácsa, az önkormányzati tanács jogosult dönteni.

A Javaslat a Kúrián felállításra kerülő önkormányzati tanácsok számát nem határozza meg, így az ügyérkezés függvényében alakítható meg a kellő számú tanács azzal, hogy a Kúria ügyelosztási rendjében fel kell tüntetni, hogy önkormányzati tanács tagjaként mely kúriai bírák járnak el.

A 46-48. §-hoz

Az önkormányzati tanács az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről egy speciális egyfokú nemperes eljárásban határoz. Az eljárás sajátosságaira tekintettel a Javaslat nem jelöli meg a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (a továbbiakban: Pp.) háttérjogszabályként, hanem konkrétan előírja, hogy a Pp. rendelkezései közül melyeket kell megfelelően alkalmazni.

Az Alaptörvény 32. cikkének (4) bekezdése meghatározza, hogy az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezheti, azonban az egyéb részletszabályokat törvényben kell rögzíteni. A Javaslat rendelkezik ezért arról, hogy ebben az eljárásban mely felek vesznek részt, így előírja, hogy az eljárást a helyi önkormányzattal szemben a felette törvényességi felügyeleti jogot gyakorló fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezi. Az eljárás során mindkét felet költségmentesség illeti meg.

Az indítvány alaki és tartalmi követelményeiről a Javaslat nem rendelkezik, azok a helyi önkormányzatokról szóló törvényben kerülnek kialakításra.

Tekintettel arra, hogy az eljárást a Kúria folytatja le, továbbá figyelemmel az eljárás jellegére - a Kúriának abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy egy önkormányzati rendelet jogszabályba ütköző-e - a Javaslat mindkét féltől megköveteli, hogy jogi képviselővel járjon el, meghatározva azt is, hogy ki tekinthető az eljárásban jogi képviselőnek.

A 49-51. §-hoz

Az önkormányzati tanács az önkormányzati rendelet felülvizsgálata iránti nemperes eljárás során az indítvány érdemében - eltérően a nemperes eljárásokra irányadó szabályozástól -nem végzéssel, hanem határozattal dönt. A Javaslat, ezzel is megkülönbözteti ezt a sajátos eljárást az egyéb nemperes eljárásoktól és ezzel is hangsúlyozta az eljárás speciális, az Alkotmánybírósági eljárásához hasonló voltát, a döntés jelentőségét, hiszen egy-egy önkormányzati rendelet hatálya az önkormányzat közigazgatási területén elő természetes személyekre, illetve működő jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre kiterjed.

Az önkormányzati tanács tehát az indítvány érdemében határozattal dönt, az eljárás során felmerülő egyéb kérdésekben pedig végzéssel. A Javaslat külön nevesíti az érdemi vizsgálat nélküli elutasító végzést, valamint az eljárást megszüntető végzést, és felsorolja, hogy mely esetekben kerül sor ezen végzések meghozatalára.

A Javaslat tartalmazza a határozat és a végzés tartalmi elemeit, továbbá rendelkezik az önkormányzati tanács indokolási kötelezettségéről is.

Az 52-55. §-hoz

Az önkormányzati tanács az eljárás során alapvetően a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, azonban - amennyiben szükségesnek találja - személyes meghallgatást tarthat, amelyen meghallgathatja a jogi képviselőket, továbbá az indítvány elbírálása szempontjából megfelelő szakértelemmel rendelkező bármely személyt. Abban a vonatkozásban, hogy ki tekinthető megfelelő szakértelemmel rendelkező személynek, a Javaslat nem kívánja korlátozni az önkormányzati tanácsot, mivel az önkormányzati rendeletek szabályozási köre olyan széles skálán mozog, amely a meghallgatható személy tekintetében kellően rugalmas szabályozást igényel. Az ügy körülményei alapján az önkormányzati tanács van abban a helyzetben, hogy döntsön arról milyen jellegű szakértelem szükséges az adott eljárásban.

A szakértelemmel rendelkező megidézett személyek a tanúk díjazására vonatkozó szabályok szerint tarthatnak igényt a megjelenéssel kapcsolatban felmerült költségeik megtérítésére.

A személyes meghallgatáson az önkormányzati tanács elnöke által megidézettek kötelesek részt venni. Arról, hogy további személyek részt vehetnek-e a személyes meghallgatáson, az önkormányzati tanács elnöke dönt, és a döntésének megfelelően az érintett személyeket értesíti a személyes meghallgatásról. Az értesített személyek részt vehetnek a meghallgatáson, de nem kötelező azon megjelenniük.

Az önkormányzati tanács eljárására a Javaslat konkrét határidőt szab, 90 napon belül meg kell hozni a határozatot. Ez a határidő kizárólag akkor hosszabbodik meg 30 nappal, ha személyes meghallgatásra is sor kerül.

Ha az önkormányzati tanács azt állapítja meg, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik, az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti, vagy kimondja, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba. Elrendeli továbbá az önkormányzati tanács a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét, továbbá azt is, hogy a határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon is sor kerüljön annak érdekében, hogy valamennyi érintett értesüljön a döntésről, mivel a határozat mindenkire nézve kötelező.

Az 56. §-hoz

A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele mellett az önkormányzati tanács a határozatot kézbesítés útján közli a fővárosi és megyei kormányhivatallal és a helyi önkormányzattal, sőt azt a bíróságok központi honlapján, valamint a Kúria honlapján is közzéteszi.

A megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát, de az önkormányzati tanács ettől eltérően is megállapíthatja a hatályvesztést, ha azt a jogbiztonság vagy a rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok különösen fontos érdeke indokolja. A Javaslat kimondja, hogy a megsemmisítés nem érinti a hatályvesztést megelőzően létrejött jogviszonyokat és a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket.

Az 57-61. §-hoz

A Javaslat szerint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránti nemperes eljárást is a jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás szabályai szerint kell lefolytatni, azonban a Javaslat meghatározza az eljárás sajátosságaiból fakadó eltérő szabályokat.

A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránti nemperes eljárás két szakaszra osztható. Az első szakaszban, ha az önkormányzati tanács - a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezése alapján -megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget. Ha a megadott határidőn belül a helyi önkormányzat a kötelezettségének eleget tesz, további eljárás nem szükséges az önkormányzati tanács részéről. Ha azonban az önkormányzati tanács a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezése alapján megállapítja, hogy a helyi önkormányzat az önkormányzati tanács határozatában megállapított jogalkotási kötelezettségének a rendelkezésére álló határidőn belül nem tett eleget, az önkormányzati tanács - az eljárás második szakaszában - határidő tűzésével elrendeli, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében alkossa meg.

Az önkormányzati tanács ezen határozatai nem bírnak mindenkire kiható kötelező erővel, kizárólag a fővárosi és megyei kormányhivatalra és a helyi önkormányzatra kötelezőek.

A 62-64. §-hoz

A Módtv. már megteremtette annak a rendkívüli lehetőségét, hogy az ügy elbírálására az illetékes bíróság helyett kivételesen más, azonos hatáskörű bíróság kerüljön kijelölésre, ha az ügy vagy a bíróságra az adott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportjának elbírálása a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt ésszerű időn belül másként nem biztosítható.

E jogintézmény hathatós segítséget jelenthet az arányos ügyelosztás kialakítása érdekében, ezért a Javaslat fenntartja azt. A gyakorlati tapasztalatok alapján azonban a bíróságok nem éltek kellően ezzel a lehetőséggel, ezért a Javaslat a másik bíróság kijelölése iránti eljárást gyorsítja, és a kijelölésre az ország valamennyi bírósága tekintetében a létszámgazdálkodásért felelős és valamennyi szükséges országos és bíróságonkénti statisztikai adat birtokában lévő, így a kérelemről legmegalapozottabban és leggyorsabban dönteni képest OBH elnökhöz telepíti. Változást jelent továbbá, hogy az ítélőtábla vagy a törvényszék elnöke mellett a Javaslat a legfőbb ügyészt is feljogosítja ilyen indítvány megtételére.

A 65. §-hoz

A Javaslat a központi igazgatás feladatát az igazságszolgáltatás szervezetén belül tartja, azonban a testületi szerv helyett egyszemélyi vezetőre - az OBH elnökére - bízza azt, tekintettel arra, hogy az egyszemélyi vezetés hatékonyabb, operatívabb, a változásokra gyorsabban képes reagálni a testületi vezetésnél. Emellett az egyszemélyi vezetés esetében a döntésekért viselt felelősség és a számonkérhetőség is jobban megragadható, mint a testületi vezetésnél.

A Javaslat pontosan arra is tekintettel, hogy a központi igazgatás egyszemélyi felelős vezetőjének igazgatási feladatai jelentősen megnövekednek, szétválasztja a bíróságok legfőbb igazgatási és legfőbb szakmai vezetését egymástól. Az Alaptörvénynek megfelelően a legfőbb bírósági szerv a Kúria, és ennek megfelelően a legfőbb szakmai vezetői feladatokat a Kúria elnöke látja el, míg a bíróságok központi igazgatása - az Országgyűlés által a bírák közül megválasztott, egyszemélyi felelősséggel rendelkező igazgatási vezető - az OBH elnökének a feladata.

Annak köszönhetően, hogy a két legfőbb vezetői tisztséget különböző személyek töltik be, a Kúria elnöke - az egész bírósági rendszert érintő igazgatási feladatok alól mentesülve -hatékonyabban tudja szervezni a megnövekedett hatáskörű legfőbb bírói szerv munkáját, és koncentráltan foglalkozhat a jogegység tekintetében a Kúriára háruló kötelezettségek teljesítésével. A bíróságok jogalkalmazása egységének eredményes biztosítása kiemelkedően fontos, hiszen ez nemcsak a jogbiztonságot növeli, hanem az eljárások időszerűségére is pozitívan hat. Míg az OBH elnöke kizárólagosan a központi igazgatási feladatokkal foglalkozva operatív, eredményes igazgatási vezetőjévé válhat a bírósági szervezetnek.

A 66-67. §-hoz

Az OBH elnökét - a Kúria elnökéhez hasonlóan - az Országgyűlés a bírák közül 9 évre, a képviselők kétharmadának szavazatával választja meg.

Az OBH elnöke függetlenségének garanciáját hivatott biztosítani egyrészt az, hogy a bírák közül kerül megválasztásra másrészt az is, hogy a személyére a hatalommegosztás rendszerében a többi hatalmi ágtól elkülönült köztársasági elnök tesz javaslatot. A jelöltet az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága meghallgatja.

A 68-69. §-hoz

A Javaslat meghatározza az OBH elnöke esetében fennálló összeférhetetlenségi okokat: pl. nem lehet az OBH elnöke, aki az OBT tagja, aki hozzátartozói kapcsolatban áll az OBT tagjával vagy az OBH elnökének kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetővel, akivel szemben fegyelmi vagy büntetőeljárás, illetve alkalmatlansági eljárás van folyamatban. Rendelkezik továbbá a Javaslat az OBH elnöke hivatalba lépésének időpontjáról, valamint kimondja, hogy az OBH elnökére - ha törvény másképpen nem rendelkezik - a bírákra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, abban az esetben is, ha bírói szolgálati viszonya az elnöki tisztség érintése nélkül megszűnik. Az OBH elnökét az Országgyűlés 9 évre választja, azonban az Alaptörvényben a Kúria elnökének biztosított, a felső korhatár alóli kivétel rá nem irányadó, ezért előfordulhat, hogy az OBH elnökének bírói tisztsége a felső korhatár elérése miatt megszűnik, miközben OBH elnöki tisztsége megmarad.

Tekintettel arra, hogy az OBH elnökére a bírákra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni számos, az OBH elnökével kapcsolatos rendelkezés - pl. a javadalmazás, a vagyonnyilatkozat tétele - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben kerül szabályozásra.

A 70-75. §-hoz

Az OBH elnökének megbízatása alapvetően a megbízatás időtartamának (9 év) lejártával szűnik meg. A Javaslat ugyanakkor rögzíti a megbízatás idő előtti megszűnésének eseteit, amelyek között szerepel összeférhetetlenségi jellegű ok, az OBH elnökének döntésén alapuló megszüntetési ok (lemondás), a feladatellátás önhibán kívüli ellehetetlenüléséből következő megszűnési ok (felmentés), illetve szankciós jellegű megszűnési ok (tisztségtől való megfosztás).

Abban az esetben, ha az OBH elnöke neki fel nem róható okból 90 napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak, felmentéssel szűnik meg a megbízatása. Bár az OBH elnökét az általános elnökhelyettes az akadályoztatása esetén helyettesíti, ha 90 napon túl is helyettesítéssel kerülne a központi igazgatási feladatok elvégzésére sor, az már akár működési nehézségeket, zavarokat is okozhatna, ezért szükséges a felmentés még akkor is, ha a mulasztás az OBH elnökének nem felróható okból - pl. egy betegség miatt -következik be.

Az OBH elnöki megbízatás szankciós jellegű megszüntetése a tisztségtől való megfosztás, amelyre akkor kerülhet sor, ha az OBH elnöke neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy ha valamely cselekménye, magatartása vagy mulasztása miatt a tisztségére méltatlanná vált. A tisztségtől való megfosztást egyrészt a kinevezési javaslatot tevő köztársasági elnök, másrészt a központi igazgatás felügyeleti szerve az OBT indítványozhatja, így az OBH elnök tevékenysége felett nemcsak a bíróságon belüli felügyeleti szerv az OBT gyakorol kontrollt, hanem a bíróságon kívüli, a hatalommegosztás rendszerében a többi hatalmi ágtól elkülönült köztársasági elnök is.

Az összeférhetetlenség, a felmentés és a tisztségtől való megfosztás esetén a megbízatása megszűnéséről az Országgyűlés határoz a képviselők kétharmadának szavazatával, míg egyéb esetekben a megbízatás megszűnését az Országgyűlés elnöke állapítja meg.

A Javaslat rendezi azt a kérdést is, hogy az OBH elnöke e megbízatásának megszűnését követően hogyan foglal el ismét tényleges bírói álláshelyet.

A 76. §-hoz

Az OBH elnökének feladatai felölelik a központi igazgatás teljes spektrumát, amelyek a következő fő csoportokra oszthatók:

- az általános központi igazgatási feladatok,

- az OBH irányításával kapcsolatos feladatok,

- a költségvetéssel kapcsolatos feladatok,

- a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateher méréssel kapcsolatos feladatok,

- a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatok,

- a bíróságok igazgatásával kapcsolatos feladatok,

- a képzéssel kapcsolatos feladatok,

- a tájékoztatással kapcsolatos feladatok, továbbá

- az egyéb feladatok.

Az OBH elnöke az általános központi igazgatási feladatai keretében képviseli a bíróságokat, kialakítja a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és a megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot, jogszabályi keretek között a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, továbbá ajánlásokat és határozatokat hoz, a bíróságokat érintő jogszabály alkotását kezdeményezheti, és a bíróságok véleményét összegezve véleményezi (az önkormányzati rendeleteket kivéve) a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét. Új jogosítványként és feladatként rögzítésre kerül a Javaslatban, hogy az OBH elnöke a bíróságokat közvetlenül érintő jogszabályokra vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor meghívottként részt vesz az Országgyűlés bizottságainak ülésén.

Az OBH elnökének munkáját az OBH segíti. Az OBH elnöke irányítja az OBH-t, megállapítja az OBH szervezeti és működési szabályzatát, és javaslatot tesz az OBH elnökhelyetteseinek kinevezésére és felmentésére a köztársasági elnöknek.

Az OBH elnöke a költségvetéssel kapcsolatos feladatkörében összeállítja a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány -az eddigi szabályozással megegyezően - a központi költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek. Az OBH elnökének a Kúria költségvetése tekintetében a Kúria elnökének véleményét is be kell szereznie, figyelemmel arra, hogy a Javaslat szerint a Kúria külön címként szerepel a bírósági fejezetben. Hangsúlyozza a bíróságok, mint önálló hatalmi ág költségvetési függetlenségét az az új jogosultság, amely szerint az OBH elnöke meghívottként részt vesz a Kormány, továbbá az Országgyűlés költségvetéssel foglalkozó bizottságának ülésén a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor. Az OBH elnöke dönt a bírósági fejezethez tartozó intézmények kiemelt költségvetési előirányzatairól, gyakorolja a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, ellátja a fejezet irányítását ellátó szerv vezetőjének feladatait.

Az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateher méréssel kapcsolatos feladatkörében - egyebek mellett - az arányos munkateher elosztás és ezzel az eljárások ésszerű időn belüli befejezésének elősegítése érdekében meghatározza az egyes bíróságok szükséges bírói létszámát, a bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapokat és módszereket, továbbá az eljáró bíróság helyett másik bíróságot jelöl ki az eljárásra, ha az az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében szükséges, továbbá dönt a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és az adatok feldolgozásával kapcsolatos központi feladatokról.

Az OBH elnökének számos személyzeti jellegű feladata van. A létszámgazdálkodás feladatához kapcsolódóan - többek között - kiírja a bírói álláspályázatokat, javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák kinevezésére és felmentésére, dönt a bíró áthelyezéséről, a bíró más szolgálati helyre történő kirendeléséről, ha a kirendelés nem a törvényszék illetékességi területén belül történik. Az OBH elnöke a bírósági vezetők tekintetében is rendelkezik személyzeti jellegű feladatokkal: kinevezi és felmenti az ítélőtábla és a törvényszék elnökét, elnökhelyettesét, valamint az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetőjét, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetőjét és kollégiumvezetőhelyettesét.

Az OBH elnöke a bíróságok igazgatásával kapcsolatos feladatkörében irányítja és ellenőrzi a bírósági elnökök igazgatási tevékenységét. E feladat ellátása során az OBH elnöke figyelemmel kíséri a bíróságok igazgatására vonatkozó szabályok érvényesülését, az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, mindezek érdekében vizsgálatot rendel el. Az OBH elnöke e jogkörét a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági elnökök tekintetében nem közvetlenül, hanem a törvényszéki elnökök irányításán keresztül gyakorolja. Ez ellenőrzési feladatkörhöz kapcsolódóan az OBH elnöke elvégzi a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők vizsgálatát is.

Az OBH elnöke a dönt a központi oktatási feladatokról és felügyeli azok végrehajtását, továbbá meghatározza a regionális képzési feladatokat, valamint a bírák képzési rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait.

A bíróságok működésével kapcsolatos egyik fontos elvárás az átláthatóság biztosítása. Annak érdekében, hogy mind maguk a bíróságok, mind a törvényhozó hatalom, mind a közvélemény számára követhető legyen a bíróságok helyzete, az eredmények, az esetleges problémák, illetve a központi igazgatás tevékenysége, az OBH elnökét számos tájékoztatási kötelezettség terheli. Az OBH elnöke a tájékoztatással kapcsolatos feladatkörében félévente tájékoztatja a tevékenységéről az OBT-t, évente tájékoztatja a Kúria, az ítélőtáblák, valamint a törvényszékek elnökeit a tevékenységéről, évente tájékoztatja az Országgyűlést a bíróságok általános helyzetéről és a bíróságok igazgatási tevékenységéről. A Javaslat a tájékoztatási kötelezettség keretében szabályozza, hogy az igazságügyért felelős miniszter milyen információk, adatok szolgáltatását kérheti az OBH elnökén keresztül a bíróságoktól. Az OBH elnöke dönt a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és az adatok feldolgozásával kapcsolatos központi feladatokról. E feladathoz is kapcsolódóan, amennyiben a jogalkotás előkészítéséhez, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatához szükségesek adatok, úgy az OBH elnöke rendeli el az igazságügyért felelős miniszter felkérésére ezeknek az adatoknak a gyűjtését. Emellett - amennyiben a jogalkotáshoz szükséges - a bíróságok szervezetével és igazgatásával, továbbá a bírósági jogalkalmazással kapcsolatos kérdésekben az OBH elnökét keresheti meg az igazságügyért felelős miniszter, aki a szükséges tájékoztatást megadja.

Az OBH elnöke egyéb feladatkörében biztosítja az érdekképviseleti szervek jogainak gyakorlását, "Címzetes törvényszéki bíró", "Címzetes táblabíró", "Címzetes kúriai bíró" cím továbbá igazságügyi alkalmazott esetén főtanácsosi, tanácsosi cím, valamint kitüntetés adományozását kezdeményezi az OBT-nél, ellátja továbbá azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.

A 77. §-hoz

Az igazgatási vezetői és a szakmai vezetői tisztséget betöltő személyének szétválasztásából következik, hogy természetesen e két legfőbb vezetőnek együtt is kell működnie annak érdekében, hogy a bíróságok a velük szemben támasztott alapvető elvárásoknak meg tudjanak felelni, hiszen számos ponton kapcsolódik a két vezető tevékenysége egymáshoz. Az igazságszolgáltatással, mint szolgáltatással szemben, nemcsak a hazai és nemzetközi normák alapján, de a társadalom és a gazdasági élet folyamatos, és kiszámítható működésének fenntartása érdekében is az egyik legfontosabb követelmény az időszerű és egységes jogalkalmazási gyakorlat szerinti ítélkezés. Ezen elvárásnak megfelelően működő igazságszolgáltatás pedig csak akkor jöhet létre, ha mind a szakmai vezetés, mind azt igazgatási vezetés hatékonyan egymást segítve, kiegészítve látja el feladatait.

A feladatellátás során nem tekinthetünk el attól, hogy a Kúria is a bírósági szervezetrendszer része, amelynek igazgatásában, vezetésében érvényesülniük kell azoknak az elveknek és követelményeknek, amelyek valamennyi bírósággal szemben fennállnak, ugyanakkor a legfőbb igazgatási vezetésnek a jogköreit a Kúria és a Kúria elnöke tekintetében a Kúria elnökének a törvényben foglalt jogai és kötelezettségei figyelembe vételével, az azokból következő eltéréssel kell gyakorolnia.

Tekintettel arra, hogy a központi igazgatási hatáskör a bírósági szervezeten belül került elhelyezésre, fokozott figyelmet szükséges fordítani az OBH elnök működésének kellő átláthatóságát garantáló szabályozás kialakítására. Ennek érdekében az OBH elnökének szabályzatát a Magyar Közlönyben, ajánlását és - a törvényben meghatározott kivétellel -határozatát a bíróságok hivatalos lapjában és a központi honlapon közzé kell tenni. Szintén a központi honlapon meg kell jeleníteni az OBH elnökének a bíróságok általános helyzetéről és a bírósági igazgatási tevékenységéről szóló éves tájékoztatóját, továbbá az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állásra pályázó meghallgatásának jegyzőkönyvét. Emellett a közérdeklődésre számot tartó határozatokról sajtóközleményt kell készíteni.

A 78. §-hoz

Az OBH elnökének feladatellátását segítik az OBH elnökhelyettesei. Az OBH elnökének egy általános elnökhelyettese, és elnökhelyettesei vannak. Az általános elnökhelyettes csak bíró lehet, ő helyettesíti az OBH elnökét az akadályoztatása esetén. Az elnökhelyettesi tisztséget betöltheti olyan személy is, aki nem bíró, hiszen számos olyan feladat ellátása szükséges a központi igazgatásban, ami speciális szakismeretet igényel (pl. a költségvetési, gazdálkodás, informatikai feladatok). Ha az elnökhelyettes nem bíró, abban az esetben igazságügyi alkalmazottként, igazságügyi szolgálati viszonyban áll. A Javaslatban nem szabályozott jogállási és javadalmazási előírásokat az általános elnökhelyettesre, illetve a bíró elnökhelyettesre vonatkozóan a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény, az igazságügyi alkalmazott elnökhelyettesre vonatkozóan az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény tartalmazza.

A 79-80. §-hoz

Az OBH általános elnökhelyettesét és elnökhelyetteseit a köztársasági elnök pályázat útján, az OBH elnökének javaslatára, határozatlan időre nevezi ki. A pályázatot az OBH elnöke írja ki. Az OBH általános elnökhelyettese és elnökhelyettese tekintetében a kinevezésnek ugyanazok az okok képezik akadályát, amelyek az OBH elnöke esetében meghatározásra kerültek, azzal a kiegészítéssel, hogy az sem nevezhető ki, aki hozzátartozói kapcsolatban áll az OBH elnökével.

A 81-85. §-hoz

Az OBH általános elnökhelyettesének és elnökhelyettesének megbízatása megszűnhet lemondással, összeférhetetlenség kimondásával, felmentéssel vagy a szolgálati jogviszony megszűnésével. A megbízatás megszűnését a lemondás és a szolgálati viszony megszűnése esetében az OBH elnöke állapítja meg, míg az összeférhetetlenség kimondásáról, illetve a felmentésről az OBH elnökének javaslatára a köztársasági elnök határoz. Az OBH általános elnökhelyettese bíró, míg az elnökhelyettes vagy bíró vagy igazságügyi alkalmazott, így a bírói szolgálati viszony, illetve az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszony megszűnése egyben az OBH általános elnökhelyettesi, illetve elnökhelyettesi megbízatás megszűnését is jelenti.

A 86-87. §-hoz

Az OBH elnökének munkáját az OBH segíti, amely önállóan gazdálkodó, kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv, és amelyet maga az OBH elnöke vezet. Ez a megoldás megakadályozza, hogy a központi igazgatás területén több - esetlegesen egymással rivalizáló - az igazgatási feladatokat párhuzamosan ellátó centrum alakuljon ki.

Az OBH előkészíti az OBH elnök határozatait és gondoskodik azok végrehajtásáról, valamint ellátja az OBT működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat. Emellett meghatalmazás alapján képviseli az OBH elnökét és a bíróságokat a bírósági eljárásokban, vezeti a bírák központi személyi nyilvántartását és kezeli a bírói vagyonnyilatkozatok vagyoni részét, és ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

A Javaslat az OBH esetében is megadja azt a lehetőséget, hogy oda akár határozott, akár határozatlan időtartamra, illetve meghatározott feladatra - hozzájárulásával - bíró is beosztható legyen, hiszen az OBH számos olyan feladatot ellát, amelyhez a bíróként szerzett tapasztalat elengedhetetlen.

A 88-92. §-hoz

Az egyszemélyi vezetés esetében fokozottan jelentkezik az igény az ellensúly megteremtésére is. Az ellensúlyt jelentő szervet ugyanakkor olyan módon kell létrehozni, és olyan feladatokat szükséges a számára meghatározni, amely nem egy párhuzamos feladatokkal rendelkező, rivalizáló szerv létrejöttét eredményezi, hanem ténylegesen hatalmi féket jelent az egyszemélyi vezetés számára. A Javaslat ennek érdekében a központi igazgatás felügyeletére létrehozza az OBT-t, amelynek ellenőrzési, javaslattevői, véleményezési jogai vannak, és végső soron az OBH elnökének tisztségtől való megfosztását is kezdeményezheti az Országgyűlésnél.

Az OBT - hasonlóan a bíróságok központi igazgatását ellátó OBH elnökhöz - szintén az igazságszolgáltatás szervezetén belül kerül felállításra. Az OBT kizárólag bírákból álló, 15 tagú testület; hivatalból tagja a Kúria elnöke, továbbá 14 választott bíró a tagja.

Az OBT-t az elnök vezeti és képviseli. Az elnöki tisztséget a tagok félévenként egymást követve viselik egyfajta automatikus váltás alapján, mégpedig oly módon, hogy elsőként a leghosszabb tartamú bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bíró tölti be a tisztséget, akit a további tagok a bírói szolgálati viszonyuk időtartamának csökkenő sorrendjében követnek. Ez a rotáció biztosítja, a tagok teljes egyenjogúságát a testületben, továbbá azt, hogy ne alakuljanak ki rögzült hatalmi viszonyok.

Az OBT tagjait a bírák által maguk közül - az egyes bíróságok bírói létszámával arányos számban - delegált küldöttek választják.

A Javaslat meghatározza, hogy mely feltételeknek megfelelő bírák választhatók az OBT tagjává: az OBT tagnak legalább 5 éves bírói gyakorlattal kell rendelkeznie, továbbá - egyéb összeférhetetlenségi okok mellett - nem lehet az OBT tagja az, aki korábban már tagja volt az OBT-nek. Ez az előírás - hasonlóan az OBT elnöki tisztség váltott betöltéséhez - a megfelelő rotáció, illetve annak érdekében kerül rögzítésre, hogy a hatalmi viszonyok a testületben ne rögzüljenek.

A Javaslat - annak érdekében, hogy valamennyi bírósági szint bírái megjelenjenek a testületben - meghatározza, hogy a Kúria képviseletét ellátó Kúria elnöke mellett az egyes szintek (ítélőtábla, törvényszék, járásbíróság, közigazgatási és munkaügyi bíróság) hány tagot adhatnak a testületbe. Az egyes szinteket képviselő tagok számának (1 ítélőtáblai, 5 törvényszéki, 7 járásbírósági és 1 közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró) meghatározása nemcsak a különböző szintek megfelelő képviseletét, hanem azt is biztosítja, hogy ne fordulhasson elő, hogy a bírósági vezetők igazgatási tevékenységét ellenőrző és központi irányítását ellátó OBH elnök tevékenységének felügyeletét egy olyan összetételű OBT lássa el, amelyben többségben vannak maguk az OBH elnök által kinevezett és ellenőrzött bírósági vezetők. Minderre tekintettel külön vezetői cenzus meghatározása nem szükséges.

A Javaslat előírja, hogy az OBT tagok választásával egyidejűleg 14 póttagot is választani kell, továbbá rendelkezik arról is, hogy ha a póttagok létszáma 5 alá csökken és az OBT zavartalan működése vagy bírósági szintek meghatározott számú képviselete nem biztosítható, a póttagok létszámát - új választás tartásával - 14 főre kell kiegészíteni.

A 93-96. §-hoz

Az OBT tagjait a bírák küldöttei maguk közül választják meg. Az OBT tagokat megválasztó küldöttértekezlet küldötteit pedig a Kúria teljes ülésén, az ítélőtábla, valamint a törvényszék összbírói értekezletén a jelenlévők többségének szavazatával választják meg a bírák.

Az egyes bíróságok az engedélyezett bírói létszámmal arányos számban választhatnak küldötteket. A járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok a törvényszéken belül vesznek részt a küldöttek választásán. A törvényszéken a küldötteket úgy kell megválasztani, hogy azok közül legalább egy járásbírósági és legalább egy közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró legyen.

Küldötté természetesen az a bíró választható, aki megfelel az OBT tagok esetében a Javaslat által rögzített feltételeknek. A küldöttek személyére bármely bíró javaslatot tehet. Ha a javasolt bíró a küldötté jelölést elfogadja, be kell nyújtania az önéletrajzát, amely az OBT tagsági tevékenységére vonatkozó terveit is tartalmazza annak érdekében, hogy a bírák már ezek ismeretében szavazhassanak a küldettekről.

A 97-101. §-hoz

Amennyiben valamennyi összbírói értekezlet, illetve a Kúria teljes ülése megválasztotta a maga küldötteit, sor kerül a küldöttértekezlet összehívására. Ezt a feladatot a Javaslat a legidősebb küldöttre, a küldöttek korelnökére bízza, aki a kötelezettségének az OBH elnöke útján tesz eleget, azaz a feladat teljesítéséhez szükséges feltételeket az OBH elnöke biztosítja.

A küldöttértekezlet vezetése szintén a korelnök feladata, azon részt vesznek a küldöttek, továbbá azon - jelölési és szavazati jog nélkül - részt vehet és felszólalhat a Kúria elnöke és az OBH elnöke.

Az OBT tag és a póttag választás során a küldöttek közül az válik OBT tag, illetve póttag jelöltté, akinek személyére az 5 tagú - a legidősebb kúriai, ítélőtáblai, törvényszéki, járásbírósági, közigazgatási és munkaügyi bírósági küldöttből álló - jelölő bizottság az egyes bírósági szintek, továbbá a különböző ügyszakok képviselete biztosításának és a regionalitás elvének figyelembevételével javaslatot tesz. Emellett a jelölés mellett azonban bármely küldött további javaslatot tehet. A szavazólapra azt a személyt kell jelöltként felvenni, akit a jelenlévő küldötteknek legalább az egyharmada támogat.

Megválasztott tagnak, póttagnak azt kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbb szavazatot, de legalább 50 százalékot meghaladó szavazatot (szavazattöbbség) kapott.

A Javaslat felhatalmazza az OBT-t, hogy a jelölés és választás részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatában állapítsa meg.

A 102. §-hoz

A Javaslat kimondja, hogy az OBT és a választott bíró tagok, valamint póttagok megbízatása az OBT első ülésétől számított 6 évre szól.

A 103. §-hoz

Az OBT feladatai jórészt ellenőrzési, véleményezési javaslattevői feladatok, de a személyzeti területen rendelkezik néhány önálló, nem az OBH elnökének hatásköreihez kapcsolódó jogkörrel. Az OBT feladatai az OBH elnökéhez hasonlóan, ahhoz kötődően a következő fő csoportokra oszthatók:

- az általános központi igazgatás területéhez kapcsolódó feladatok,

- a költségvetés területéhez kapcsolódó feladatok,

- a személyzeti területhez kapcsolódó feladatok,

- a képzés területéhez kapcsolódó feladatok,

- az egyéb feladatok.

Az OBT az általános központi igazgatás területén ellenőrzi az OBH elnökének központi igazgatási tevékenységét, és szükség esetén az OBH elnöke felé jelzéssel él, javaslatot tesz az OBH elnökének a bíróságokat érintő jogszabály megalkotásának kezdeményezésére, és véleményezi az OBH elnöke által kiadott szabályzatokat, ajánlásokat.

Az OBT a költségvetés területén - egyebek mellett - véleményezi a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatot, ellenőrzi a bírósági fejezet gazdálkodását.

Az OBT a személyzeti területen ellát olyan feladatot, amely az OBH elnökének tevékenységéhez kapcsolódik, annak ellenőrzésére szolgál, azonban e területen önálló jogosítványokkal is rendelkezik. Az OBT ellenőrzési jogkörében évente közzéteszi véleményét az OBH, valamint a Kúria elnökének a bírói, valamint a bírósági vezetői pályázatok elbírálása tekintetében folytatott gyakorlatáról. Az OBT önálló jogkörében a következő feladatokat látja el:

- az OBH elnökének kezdeményezése alapján "Címzetes törvényszéki bíró", "Címzetes táblabíró", "Címzetes kúriai bíró" címet, igazságügyi alkalmazott esetén főtanácsosi, tanácsosi címet adományozhat, továbbá az OBH elnökének kezdeményezésére javaslatot tehet kitüntetés adományozására,

- lefolytatja a bírák vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ellenőrzési eljárást,

- kinevezi a szolgálati bíróság elnökét és tagjait,

- személyes meghallgatás alapján előzetes véleményt nyilvánít az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségére jelölt személyéről és

- dönt az ítélőtáblai, a törvényszéki, a közigazgatási és munkaügyi bírósági, továbbá a járásbírósági elnök és elnökhelyettes újbóli kinevezéséhez való hozzájárulás kérdésében, ha az elnök vagy elnökhelyettes ugyanazon tisztséget korábban már két alkalommal betöltötte.

Az OBT a képzés területén javaslatot tesz a központi oktatási tervre, és véleményezi a bírák képzési rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait.

A fentieken túl az OBT ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.

A 104-109. §-hoz

Az OBT-nek külön hivatali szervezete nincs, működési feltételeit az OBH biztosítja. Az OBT a hatáskörébe tartozó ügyekben ülésen határoz; rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben azonban más módon is határozhat, amelynek formáját a Javaslat nem határozza meg, erről az OBT a szervezeti és működési szabályzatában maga rendelkezhet a legcélszerűbb módon, hiszen a Javaslat felhatalmazza az OBT-t, hogy a működésére vonatkozó részletes szabályokat a szervezeti és működési szabályzatában maga állapítsa meg.

A Javaslat nem határozza meg, hogy az OBT-nek pontosan milyen időközönként kell üléseznie, mivel a feladatok függvényében maga az OBT képes legmegfelelőbb módon dönteni az ülésezés gyakoriságáról. Garanciális jellegű szabály azonban, hogy a Javaslat előírja, minimálisan négy ülést kell egy évben tartania az OBT-nek azért, hogy a működése ne válhasson formálissá.

Az OBT ülése a bírák számára nyilvános, kivéve ha az OBT a törvényben meghatározott okból zárt ülés tartását rendeli el. Az OBT ülésén tanácskozási joggal részt vesz az OBH elnöke az OBT munkája gördülékenységének biztosítása érdekében, azért hogy a felmerülő kérdésekkel kapcsolatosan közvetlenül az ülésen, azonnal megadhassa a szükséges információkat, illetve reagálhasson az egyes problémákra. Ugyancsak tanácskozási joggal vesz részt az ülésen az igazságügyért felelős miniszter, mivel a Kormányban az igazságügyi területért való felelőssége körében, a jogalkotási feladatai előkészítéséhez, a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatához szükséges, hogy az OBT által vizsgált témakörökről tudomással bírjon, illetve az OBT számára kellő információkat megadhassa.

Az OBT munkáját segíti szintén, hogy az egyes témakörök megtárgyalása során tárgyalási joggal eseti szakértők vehetnek részt, akiket az OBT elnöke, az OBH elnöke, illetve az igazságügyért felelős miniszter hívhat meg az ülésre. A különböző érdekképviseleti szervek véleményének megjelenítését garantálja, hogy az OBT ülésén az OBT elnöke által meghívott érdekképviseleti szerv képviselője is részt vesz.

Nemcsak az OBH elnöke működésének átláthatóságát, nyilvánosság általi ellenőrizhetőségét kell megteremteni, hanem ugyanígy kell eljárni az OBT tekintetében is, ezért a Javaslat előírja, hogy a központi honlapon közzé kell tenni az OBT éves üléstervét és az ülésről készült összefoglalót is.

A 110-111. §-hoz

Az OBT választott tagsága a bírói jogviszonyra, a bíró beosztására nincs kihatással, a munkáltatói jogok gyakorlását azonban annyiban érinti, hogy ellene fegyelmi eljárás csak az OBT hozzájárulásával indítható.

Az OBT választott bíró tagja nem hívható vissza, azonban nem gyakorolhatja az OBT tagságból eredő jogait és kötelességeit az ellene indított fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve - büntetőeljárás alatt, illetve a bírói alkalmatlanságának megállapítása iránt indított eljárás alatt. A Javaslat továbbá rögzíti az OBT tagság megszűnésének eseteit is. Az OBT tagjának a tisztsége alapvetően a megbízatás időtartamának (6 év) lejártával szűnik meg. A Javaslat ugyanakkor rögzíti a megbízatás idő előtti megszűnésének eseteit is. A megbízatási időtartam letelte előtt szűnik meg a tisztség, ha

- a tag bírói szolgálati viszonya megszűnik,

- a tag a tagságáról lemond,

- a fegyelmi vagy a büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapítják,

- a törvény szerint beosztása következtében nem ítélkezhet, illetve a bírói jogviszonya a törvény alapján szünetel,

- a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozói kapcsolatba kerül az OBH elnökével, a Kúria, az ítélőtábla, és a törvényszék elnökével, elnökhelyettesével,

- az OBT kétharmados többséggel hozott határozatával a tagjainak sorából kizárja, vagy

- a megválasztásakori bírósági szintre történő beosztása megváltozik és ennek következtében az adott szintet képviselő választott bírák száma meghaladja a törvényben az adott bírósági szintre meghatározott számot.

A Kúria elnökének helyzete speciális, ő hivatalból tagja az OBT-nek, így a tagsága akkor szűnik meg, ha a Kúria elnöki megbízatása megszűnik.

A 112. §-hoz

A Javaslat meghatározza az OBT tagjának jogait és kötelességeit. Az OBT tagja a feladatait abban az esetben tudja ellátni, ha a szükséges mértékben mentesítésre kerül a bírói munka alól, továbbá a megfelelő információkkal rendelkezik, ezért a Javaslat kimondja, hogy a tag jogosult az OBT és az OBH működésével kapcsolatos iratokba betekinteni, továbbá az OBH elnökétől adatokat, tájékoztatást kérni. Ehhez kapcsolódik a tagnak az a Javaslatban rögzített kötelezettsége, hogy meg kell őriznie a tevékenysége során megismert minősített adatot.

A 113. §-hoz

Az OBT póttagok megválasztására a tagok választásával egyidejűleg kerül sor, ennek köszönhetően, ha valamelyik OBT tag ezen tisztsége megszűnik, az OBT póttagja - a kapott szavatok sorrendjében - azonnal a tag helyébe léphet. Természetesen ebben az esetben is az egyes szinteket a törvényben meghatározott számú tag képviselheti, a póttag ennek figyelembe vételével lép a tag helyébe.

Az OBT póttagjára egyebekben megfelelően alkalmazni kell a tagra vonatkozó rendelkezéseket.

A 114-116. §-hoz

Az Alaptörvény 25. cikkének (1) bekezdése szerint a legfőbb bírósági szerv a Kúria, a 25. cikk (3) bekezdése szerint pedig a Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. Ennek megfelelően a legfőbb szakmai vezető a Kúria elnöke.

A Javaslat az egyes bíróságok vezetéséről és igazgatásáról szóló rész alatt tárgyalja a Kúria elnökére vonatkozó szabályokat, azonban ezeket a rendelkezéseket kiemeli és külön alcímben helyezi el, elkülönítve a bírósági vezetőkre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó alcímtől. A Javaslat e kiemeléssel is hangsúlyozza a Kúria elnökének kiemelkedő, legfőbb szakmai vezetői szerepét.

Mint ahogyan az az OBH elnökére vonatkozó rendelkezéseknél ismertetésre került, a Javaslat szakít azzal a korábbi igazgatási modellel, amelyben a központi igazgatás vezetőjének személye és a legfőbb szakmai vezető személye azonos. Annak köszönhetően, hogy a két legfőbb vezetői tisztséget különböző személyek töltik be, a Kúria elnöke - az egész bírósági rendszert érintő igazgatási feladatok alól mentesülve - hatékonyabban tudja szervezni a megnövekedett hatáskörű legfőbb bírói szerv munkáját, és koncentráltan foglalkozhat a jogegység tekintetében a Kúriára háruló kötelezettségek teljesítésével.

Az Alaptörvény 26. cikkének (3) bekezdése alapján a Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával. Az Alaptörvény nem rendelkezik az összeférhetetlenségi szabályokról, továbbá a megbízatás megszűnéséről, így az erre vonatkozó szabályokat a Javaslat rögzíti.

Az összeférhetetlenségi okok az OBH elnök tekintetében megjelölt összeférhetetlenségi okokhoz hasonlóan alakulnak, azonban értelemszerűen például nem jelenik meg összeférhetetlenségi okként az OBT tagság, hiszen a Kúria elnöke hivatalból az OBT tagja.

A megbízatás megszűnésének szabályozása is jellemzően az OBH elnökre vonatkozó előírásokkal megegyezik. A Kúria elnökének megbízatása is alapvetően a megbízatás időtartamának (9 év) lejártával szűnik meg. A megbízatás idő előtti megszűnésének esetei között a Kúria elnökénél is szerepel összeférhetetlenségi jellegű ok, saját döntésen alapuló megszüntetési ok (lemondás), a feladatellátás önhibán kívüli ellehetetlenüléséből következő megszűnési ok (felmentés), illetve szankciós jellegű megszűnési ok (tisztségtől való megfosztás).

Az összeférhetetlenség, a felmentés és a tisztségtől való megfosztás esetén a megbízatás megszűnéséről az Országgyűlés határoz a képviselők kétharmadának szavazatával, míg egyéb esetekben a megszűnést az Országgyűlés elnöke állapítja meg, hasonlóan az OBH elnöke esetében követendő eljáráshoz. A Kúria elnöke esetében azonban a tisztségtől való megfosztást kizárólag a köztársasági elnök kezdeményezheti, hiszen az OBT a Kúria elnöke tevékenységével kapcsolatos jogosítványokkal nem rendelkezik, mivel a feladatai a bíróságok szakmai irányítására, illetve az azt ellátó vezető, a Kúria elnöke tevékenységére nem vonatkoznak.

A 117. §-hoz

A Kúria elnökének hatáskörei a legfőbb szakmai vezetői feladatokból, illetve a Kúriának, mint szervezetnek a vezetéséből adódó feladatokból tevődnek össze.

A Kúria elnöke, mint legfőbb szakmai vezető felel azért, hogy a Kúria a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása körében fennálló feladatainak maradéktalanul eleget tegyen, ezzel segítve a bírósági jogalkalmazást és a hatékony, időszerű eljárást. E körben a Kúria elnöke évente tájékoztatja az Országgyűlést, továbbá az ítélőtáblákat és törvényszékeket a Kúriának a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett, tevékenységéről.

Az Alaptörvény által bírósági hatáskörbe utalt új feladat az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközésének vizsgálata, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránti eljárás lefolytatása. E feladat ellátása körében a Kúria elnökének kötelezettségévé teszi a Javaslat az Országgyűlés, továbbá az önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter tájékoztatását, annak érdekében, hogy az eljárások során tapasztaltak az érintettek által megismerhetővé váljanak és az esetlegesen szükséges jogalkotásra, illetve törvényességi ellenőrzési intézkedések megtételére sor kerülhessen.

A Kúria elnöke, mint a Kúria vezetője ellátja mindazokat az igazgatási, munkáltatói, pénzügyi, gazdasági, működtetési feladatokat, amelyeket valamennyi ítélőtáblai, illetve törvényszéki elnök ellát. Ennek keretében - egyebek mellett - ellenőrzi az eljárási határidők megtartását, gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról, kinevezi a Kúria kollégiumvezetőit, kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit, irányítja és ellenőrzi a Kúria bírósági vezetőinek igazgatási tevékenységét és elvégzi vezetői vizsgálatukat, gyakorolja a törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, a költségvetési keretek között gondoskodik a Kúria működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről.

A 118. §-hoz

A Javaslat szerint bírósági vezető:

- az ítélőtábla, a törvényszék, a közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint a járásbíróság elnöke,

- a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, a közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint a járásbíróság elnökhelyettese,

- a kollégiumvezető,

- a kollégiumvezető-helyettes,

- a csoportvezető,

- a csoportvezető-helyettes és

- a tanácselnök.

Javaslat tehát kiemeli a bírósági vezetők közül a Kúria elnökét, a Kúria elnökére vonatkozóan önálló szabályozást ad, és ennek megfelelően, amikor a Javaslat a bírósági vezetőkre vonatkozó előírásokat rögzít, azok a Kúria elnökére nem vonatkoznak, csak abban az esetben, ha ezt a Javaslat kimondja.

A 119-126. §-hoz

A Javaslat a bíróság elnökének feladatait általános jelleggel - tehát az ítélőtáblai, a törvényszéki, a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági elnökre kiterjedő hatállyal - állapítja meg. Emellett meghatározza a Javaslat az egyes elnököknek az adott szintű bíróság sajátosságaiból adódó, az általánostól eltérő feladatait, így az ítélőtáblai elnök sajátos feladatait, a törvényszéki elnöknek a járásbíróság, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökének igazgatási tevékenységével kapcsolatos feladatait, továbbá a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági elnök szűkebb körű feladatait is előírja.

A Javaslat rendelkezik az elnökhelyettes, a kollégiumvezető és a kollégiumvezető-helyettes, továbbá a tanácselnök és a csoportvezető, illetve a csoportvezető-helyettes feladatáról is.

A bírósági vezető feladata a bíróság, illetve a bírósági szervezeti egység vezetése. A bíróság elnöke az igazgatási, munkáltatói, pénzügyi, gazdasági, működtetési feladatokat, az egyéb bírósági vezető az adott szervezeti egység vezetésével felmerülő feladatokat látja el a jogszabályoknak, az OBH elnöke által kiadott szabályzatoknak és határozatoknak megfelelően. Változatlanul rögzíti a Javaslat a bírósági vezetők esetében, hogy be kell számolniuk az általuk vezetett bíróság, illetve szervezeti egység bíráinak a pályázatukhoz csatolt pályaműben szereplő tervek megvalósulásáról, a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről. A Javaslat csak azoknál a rendelkezéseknél tartalmaz az eddigiekhez képest módosítást, amelyeknél a központi igazgatás átalakítása ezt megkívánja; rögzíti például, hogy a vezetők - egyebek mellett - az OBH elnöke határozatainak végrehajtásáért felelősek.

A 127-134. §-hoz

A Javaslat szerint a bírósági vezetői megbízatások - a tanácselnöki tisztség kivételével, ami határozatlan idejű kinevezést jelent - változatlanul 6 évre szólnak. A bírósági vezetői állást pályázat útján kell betölteni. A Javaslat megadja azt a lehetőséget a kinevező számára, hogy ha egy vezetői álláshely esetében a második pályázat is eredménytelen, az álláshelyet - legfeljebb egy évre - megbízás útján töltheti be. Emellett egy új jogintézményt is bevezet a Javaslat a bírósági elnök, illetve elnökhelyettes átmeneti pótlására, arra az esetre, ha mindkét vezető egyidejűleg 2 hónapot meghaladóan akadályoztatva van a feladatai ellátásában, ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve. Ekkor az OBH elnöke az elnöki vagy elnökhelyettesi feladatok ellátásával az adott bíróság vezetői közül valakit megbízhat, legfeljebb 6 hónapra. Ennek biztosítása azért szükséges, mert ha e két vezető egy időben akadályoztatva van a feladatellátásban, az - az egyes gazdálkodási, munkáltatói jogköröknek az elnökhelyettes szintjénél alacsonyabb szintre történő átruházhatóság hiányában - jelentős működési nehézségeket okozhat a bíróságon.

A bírósági vezetőket kinevező személye tekintetében - a legfőbb igazgatási vezető és a legfőbb szakmai vezető személyének szétválasztása következtében - a Javaslat a korábbi szabályozáshoz képest változtatást tartalmaz a következők szerint. Az OBH elnöke nevezi ki az ítélőtábla és a törvényszék elnökét, elnökhelyettesét, valamint az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetőjét, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetőjét és kollégiumvezető-helyettesét, azonban a Kúria kollégiumvezetőit, kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit a Kúria elnöke nevezi ki. Az egyéb bírósági vezetők esetében a kinevező személye nem változik.

A bírósági vezetői álláspályázatokat változatlanul véleményezik a különböző bírói testületek, bírói fórumok. Az új különbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság, illetve a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium bírósági vezetői tekintetében a véleményező a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium (a kollégiumvezető és kollégiumvezetőhelyettes esetében), az érintett bíróságon működő bírói kar (a bíróság elnöke és elnökhelyettese esetében), illetve a megfelelő csoport (a csoportvezető és csoportvezetőhelyettes esetében).

A kinevezőt a véleményező szerv javaslata nem köti, azonban a kinevező a javaslattól eltérő döntését írásban indokolni köteles. Az OBH elnöke és a Kúria elnöke számára a Javaslat további kötelezettséget állapít meg azzal, hogy előírja, a véleményező szerv javaslatától eltérő döntése esetén az eltérés indokairól - a kinevezéssel egyidejűleg - írásban tájékoztatnia kell az OBT-t, és az OBT soron következő ülésén az indokokat ismertetni kell. Ez a kötelezettség nem akadályozza a bírósági vezető kinevezését, azonban lehetőséget biztosít a központi igazgatás felügyeletét ellátó OBT számára, hogy figyelemmel kövesse a kinevezési gyakorlatot és kifejtse álláspontját e tekintetben.

A Javaslat megőrzi azt a Módtv.-vel bevezetett szigorítást, hogy amennyiben a bíróság elnöke és az elnökhelyettes ugyanazon vezetői állást korábban már két alkalommal betöltötte, ugyanarra bírósági vezetői állásra csak előzetes hozzájárulással nevezhető ki. A hozzájárulás megadására a Javaslat az OBT-t hatalmazza fel.

A 135-137. §-hoz

A Javaslat fenntartja azt az előírást, amely szerint a bírósági vezető köteles részt venni a kinevezésre jogosult által meghatározott, vezetési ismereteket is nyújtó képzésen, továbbá a bírósági vezetők kötelező vizsgálatára vonatkozó rendelkezést.

A 138-141. §-hoz

A Javaslat meghatározza a bírósági vezetői tisztség megszűnésének eseteit és módját. A Javaslat a vezetői vizsgálatok szabályozásához kapcsolódóan kimondja, hogy ha a bírósági vezetői vizsgálat a bírósági vezető alkalmatlanságát állapította meg, a bírósági vezetőt vezetői tisztségéből azonnali hatállyal fel kell menteni. A felmentett bírósági vezető a szolgálati bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

A Javaslat a bírósági vezetői tisztség megszűnése esetére rendelkezik arról, hogy a volt vezető hogyan és milyen módon, milyen álláshelyen látja el a továbbiakban a bírói feladatait. E tekintetben a Javaslat a korábbi szabályozást kiegészíti, tekintettel a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetőjének speciális helyzetére, és kimondja, hogy ha a tisztsége a megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül, törvényszékre tanácselnöknek kell kinevezni.

A 142-156. §-hoz

A Javaslat a bírói testületek szabályozásán elvégzi azokat a módosításokat, kiegészítéseket, amelyek a bíróságok központi igazgatásának átalakításából, továbbá a közigazgatási és munkaügyi bíróság, illetve a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium, mint új bírói testület felállításából következnek.

A bírói testületek:

- a Kúria teljes ülése, illetve az ítélőtáblák, a törvényszékek összbírói értekezlete,

- a kollégium,

- a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium, továbbá

- a Kúria, az ítélőtábla és a törvényszék bírói tanácsa.

A szabályozás tekintetében kiegészítés, hogy a törvényszék összbírói értekezletének tagjai a törvényszék területén működő járásbíróságokra, valamint közigazgatási és munkaügyi bíróságra beosztott bírák, azonban ez tényleges változást nem jelent, hiszen a munkaügyi bíróságok bírái és a közigazgatási ügyeket tárgyaló bírák a korábbi szabályozás alapján is a törvényszék (a korábbi elnevezés szerint a megyei bíróság) összbírói értekezletének tagjai.

A Javaslat a kollégiumokra vonatkozó szabályozás mellett tartalmazza a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumra vonatkozó speciális szabályokat is.

A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium tagjai az ítélőtábla illetékességi területén működő törvényszékek közigazgatási és munkaügyi ügyszakában működő bírák, valamint az ítélőtábla illetékességi területén működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok bírái. A kollégium tagjainak száma a fentiekből következően néhány régió - különösen a központi régió - esetében igen nagy lehet, ezért a Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy ez a kollégium ügyszak szerinti rész-kollégiumi ülést is tartson, kivéve, ha olyan kérdést kíván a kollégium megtárgyalni, amely esetében a törvény a teljes kollégium döntését követeli meg.

Mint ahogyan az már jelzésre került, a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium működésének egyik specialitása, hogy az önállóan vagy összevontan működő törvényszéki közigazgatási-munkaügyi kollégium mellett, e kollégium feladatait és tevékenységét nem érintve, ettől függetlenül működik. A regionális kollégium másik sajátossága, hogy nem tartozik sem a törvényszékhez, sem az ítélőtáblához, hanem csupán a szervezeti kereteit biztosítja az a törvényszék, amelyen vagy amelyhez tartozó közigazgatási és munkaügyi bíróságon a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője ítélkezik.

A bírói tanácsok szabályozásának módosítását is szükségessé tette a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállítása, mivel ha a közigazgatási és munkaügyi bíróságra kiírt pályázatra vonatkozik a kinevezési eljárás, a törvényszék bírói tanácsát indokolt kiegészíteni a speciális szaktudással rendelkező, a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője által kijelölt bíróval.

A 157-159. §-hoz

A Javaslat a bírósági dolgozók elnevezésének megjelölését összhangba hozza az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben (a továbbiakban: Iasz.) alkalmazott elnevezésekkel. Az előírások közül kiemelendő az a szabály mely szerint, ha a bírósági titkár külön törvény alapján a bíró feladatkörében jár el, eljárására a 3. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, azaz a bírósági titkár e feladatkörében eljárva független, a jogszabályok alapján meggyőződésének megfelelően dönt, az ítélkezési tevékenységével összefüggésben nem befolyásolható és nem utasítható.

A 160-162. §-hoz

A Javaslat a bírósági végrehajtásról szóló alcímben kizárólag azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyek az alapvető szervezeti kérdések körébe tartoznak. A részletes rendelkezések a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályozási körébe tartoznak, ezért a Javaslat utalást tartalmaz e törvényre.

A 163-167. §-hoz

A Javaslat a bírósági épületek rendjének fenntartása tekintetében lényegében a korábbi szabályozás szerinti előírásokat tartalmazza, azokon csak annyiban változtat, amennyiben azt az igazgatás szabályozásának átalakítása, illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállítása szükségessé tette.

A 168. §-hoz

A Javaslat rendelkezései közül azok, amelyek az OBH elnökének a megválasztására vonatkozó szabályokat tartalmazzák 2011. december 1-jén lépnek hatályba annak érdekében, hogy az OBH elnökét az Országgyűlés még ez évben megválaszthassa, és az OBH elnöke 2012. január 1-jén megkezdhesse működését.

A Javaslat előírásainak jelentős része 2012. január 1-jén lép hatályba, ez alól kivételt képeznek a következő rendelkezések.

Az OBT tagjainak első alkalommal történő megválasztása során néhány speciális rendelkezést is be kell iktatni, amelyek csak az első választáskor alkalmazandók. Ezek a szabályok az első választás lebonyolítását követően hatályukat vesztik, és helyettük hatályba lépnek azok az előírások, amelyek már a következő választások alkalmával alkalmazandók. Ezeknek a hatálybalépésére 2012. március 1-jén kerül sor.

A 169. §-hoz

A Javaslat rendelkezik arról, hogy a törvényt más jogszabályban "Bszi." rövidítéssel kell megjelölni.

A 170. §-hoz

Az Alaptörvény 25. cikkének (7) bekezdése szerint a bíróságok szervezetének és igazgatásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg, ezért a Javaslat megjelöli, hogy a Javaslat mely rendelkezései minősülnek sarkalatosnak.

A 171. §-hoz

Az Alaptörvény 9. cikke (4) bekezdésének j) pontja szerint a köztársasági elnök dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. A 9. cikk (5) bekezdése szerint a köztársasági elnöknek ezen döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges, törvény azonban rendelkezhet úgy, hogy a döntéshez ellenjegyzés nem szükséges. Ezen alaptörvényi felhatalmazás alapján a Javaslat kimondja, hogy a köztársasági elnöknek a Javaslatban meghatározott tevékenysége során hozott döntéséhez és intézkedéséhez ellenjegyzés nem szükséges.

A 172. §-hoz

A Javaslat átmeneti rendelkezésben rögzíti, hogy az OBH elnökének személyére első alkalommal a köztársasági elnök 2011. december 10. napjáig tesz javaslatot, és az Országgyűlés legkésőbb 2011. december 31-ig választja meg.

A 173-179. §-hoz

Az OBT tagjainak első alkalommal történő megválasztása során a küldöttválasztó összbírói értekezleteket legkésőbb 2012. január 15. napjáig - határozatképtelenség esetén a megismételt összbírói értekezletet legkésőbb 2012. január 20. napjáig - kell összehívni. Ezt követően a küldöttértekezletet legkésőbb 2012. február 15. napjáig - határozatképtelenség esetén a megismételt küldöttértekezletet legkésőbb 2012. február 20. napjáig - kell összehívni.

Az OBT tagjainak első alkalommal történő megválasztása során néhány speciális rendelkezést is be kell iktatni, amelyek csak az első választáskor alkalmazandók. Ezeket a rendelkezéseket indokolja, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok még 2012. január 1-jén nem működnek, így az első választás során az OBT tagok számának bírósági szintenkénti meghatározásakor - a választáskor működő - munkaügyi bíróságok kerülhetnek nevesítésre, és az kerülhet előírásra, hogy OBT tagok közé egy munkaügyi bírót is választani kell. Ugyanakkor a Javaslat az átmeneti előírások révén biztosítja, hogy a küldöttek között mindenképpen megjelenjenek a közigazgatási ügyeket tárgyaló bírák is, ugyanis előírja, hogy a törvényszéken a küldötteket úgy kell megválasztani, hogy azok között legalább egy járásbírósági bíró, legalább egy munkaügyi bírósági bíró és legalább egy közigazgatási ügyeket tárgyaló bíró legyen.

A Javaslat az átmeneti szabályozást akként alakítja ki, hogy nem ismétli meg az OBT tagok választására vonatkozó valamennyi előírást. Azokat a rendelkezéseket, amelyek már az első választás során is alkalmazhatóak, hatályba lépteti a Javaslat 2012. január 1. napjával. Azokat a rendelkezéseket azonban amelyeknek a tárgykörét az első választás speciális volta miatt kisebb eltérésekkel az átmeneti szabályok között is szabályozni kell, a Javaslat csak az első választás lebonyolítását követően, 2012. március 1-jén lépteti hatályba. Az első választás során tehát a már 2012. január 1-jén hatályba lépő egyes választási szabályok és a szintén 2012. január 1-jén hatályba lépő átmeneti választási szabályok együttesen határozzák meg az első választás lebonyolításának menetét.

A 180-182. §-hoz

Az átmeneti szabályok között meghatározásra kerül az egyes megbízatások lejártának, illetve az új megbízatások kezdetének időpontja is.

Az OIT, és az elnöke, valamint az OIT Hivatala hivatalvezetőjének (jelenleg hivatalvezetőhelyettes nincs a Hivatalban) megbízatása 2011. december 31-ig tart. Az OBH elnökének megbízatási ideje 2012. január 1. napjától kezdődik, míg az OBT 2012. március 1-jén kezdi meg működését. A 2012. január 1. napját megelőzően kinevezett bírósági vezetők megbízatása a kinevezésben meghatározott időtartamra szól.

A 183-185. §-hoz

A Javaslat az OIT Hivatalának általános jogutódjaként az OBH-t, a Fővárosi Bíróság és az adott megyei bíróság jogutódjaként az adott törvényszéket jelöli meg.

A Javaslat a helyi bíróság (városi és kerületi bíróság) elnevezés helyett már a járásbíróság elnevezést alkalmazza, azzal azonban, hogy 2012. december 31-ig a járásbíróság alatt a helyi bíróságot kell érteni, a tényleges változás 2013. január 1-jétől következik be.

A 186-188. §-hoz

A közigazgatási és munkaügyi bíróság 2013. január 1. napjától kezdi meg működését, ezért a Javaslat rögzíti a felállítás tekintetében szükséges átmeneti szabályokat, valamint azt, hogy 2012. december 31-ig a munkaügyi bíróság jár el első fokon a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben, illetve a közigazgatási ügyekben első fokon a törvényszék, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla jár el.

2012. december 31-ig a munkaügyi bíróságokra a járásbíróságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Meghatározzák továbbá az átmeneti szabályok azt is, hogy a munkaügyi bírák, illetve a közigazgatási ügyeket tárgyaló bírák ezen átmeneti időszak alatt melyik kollégium tagjai lesznek, és a kollégiumok hogyan működnek.

A 189-192. §-hoz

A Javaslat számos egyéb témakörben szükséges átmeneti rendelkezést is rögzít. Előírja, hogy az OBH elnöke 2012. október 1-jéig felülvizsgálja és szükség esetén módosítja, hatályon kívül helyezi vagy hatályában fenntartja az OIT által a régi Bszi. alapján hozott szabályzatokat és ajánlásokat, rögzíti, hogy a bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapok alapján történő statisztikai adatgyűjtésre első alkalommal a 2013. január 1-jét követően indult ügyekben kerül sor. Rendelkezik arról, hogy az új jogegységi eljárási szabályokat a 2012. január 1. napját követően indítványozott jogegységi eljárásokban kell alkalmazni. A Kúria új feladatával - az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatával - kapcsolatosan rögzíti, hogy az Alkotmánybíróságra a fővárosi és megyei kormányhivatal által 2011. december 31-éig benyújtott indítványok elbírálása során a Kúrián működő önkormányzati tanács az Alkotmánybíróság által áttett indítvány beérkezését követő 30 napon belül határidő tűzésével felhívja a fővárosi és megyei kormányhivatalt az indítványnak a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározattak szerinti kiegészítésére. Az indítvány elbírálására megállapított határidőt a kiegészítés beérkezésének napjától kell számítani. Javaslat az új bírósági elnevezésekre tekintettel előírja, hogy a bírósági vezetői tisztség újbóli betölthetőségét korlátozó rendelkezések alkalmazása során a helyi bírósági elnöki, elnökhelyettesi megbízatás azonosnak minősül a járásbírósági elnöki, elnökhelyettesi megbízatással, a közigazgatási és munkaügyi bírósági elnöki, elnökhelyettesi megbízatás azonosnak minősül a munkaügyi bírósági elnöki, elnökhelyettesi megbízatással, a megyei elnöki, elnökhelyettesi megbízatás azonosnak minősül a törvényszéki elnöki, elnökhelyettesi megbízatással.

A 193-196. §-hoz

Tekintettel arra, hogy az Iasz. számos rendelkezése kapcsolódik a Javaslathoz, az elvégzi az Iasz.-ban az Alaptörvény, továbbá a Javaslat rendelkezései okán szükséges módosításokat.

A 197. §-hoz

A Javaslat bővíti, részletesebbé teszi a jogegységi eljárás szabályozását. A részletes szabályozás során a Javaslatba beépítésre kerülnek azok az előírások is, amelyek a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben (a továbbiakban: Be.) szerepelnek a jogegységi eljárás tekintetében, azonban a szabályozás tartalmának általános érvénye miatt azokat valamennyi jogegységi eljárásban alkalmazni szükséges. Erre tekintettel indokolt a Be. jogegységi eljárásra vonatkozó szabályainak módosítása, illetve az átvett rendelkezések hatályon kívül helyezése.

A 198-200. §-hoz

A Javaslat rendelkezik a régi Bszi.-nek továbbá az Iasz. és a Be. egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről.