32011R0692[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 692/2011/EU rendelete ( 2011. július 6. ) a turizmusra vonatkozó európai statisztikákról és a 95/57/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 692/2011/EU RENDELETE

(2011. július 6.)

a turizmusra vonatkozó európai statisztikákról és a 95/57/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek történő továbbítását követően,

a rendes jogalkotási eljárással ( 1 ) összhangban,

(1)

Az Európai Tanács 2007. december 14-i elnökségi következtetéseiben kiemelte, hogy a turizmus milyen döntő szerepet játszik az Unióban a növekedés serkentésében és a munkahelyteremtésben, valamint felszólította a Bizottságot, a tagállamokat, a gazdasági ágazatot és az egyéb érdekelt feleket, hogy fogjanak össze a fenntartható és versenyképes európai turizmus programjának időben történő végrehajtása érdekében.

(2)

Az uniós turisztikai ágazat fontos szerepet tölt be a tagállamok gazdaságában, és a turisztikai tevékenységek révén nagy foglalkoztatási potenciált rejt magában. Versenyképességének bármilyen felméréséhez a turizmus alapos ismeretére van szükség, mind volumene, jellemzői, a látogatók profilja, mind pedig a turizmusra fordított kiadások és a tagállamok gazdasága számára nyújtott előnyök tekintetében.

(3)

A keresletnek a turisztikai szálláshelyek befogadóképességére gyakorolt szezonális hatásának felmérése, és ezáltal az állami hatóságokat és a gazdasági szereplőknek a tekintetben történő segítése érdekében, hogy megfelelőbb stratégiákat és politikát dolgozzanak ki az üdülések szezonális eloszlásának és a turisztikai tevékenységeknek a fejlesztésére, havi adatokra van szükség.

(4)

A turisztikai ágazatban tevékenykedő európai vállalkozások többsége kis- vagy középvállalkozás (kkv); stratégiai jelentőségük az európai turizmusban nem csupán gazdasági értékükre és jelentős munkahelyteremtő potenciáljukra korlátozódik. Ezek a vállalkozások - az európai régiókra oly jellemző vendégszeretet és helyi identitás megőrzésével - egyben a helyi közösségek stabilitását és jólétét is megalapozzák. Tekintettel e vállalatok méretére, figyelembe kell venni a kkv-kra nehezedő esetleges adminisztratív terheket, és küszöbrendszert kell bevezetni annak érdekében, hogy a felhasználók igényeit úgy lehessen kielégíteni, hogy mindeközben csökkenjen a statisztikai adatok szolgáltatóira, elsősorban a kkv-kra nehezedő válaszadási teher.

(5)

A turizmusra vonatkozó statisztikai információgyűjtésről szóló, 1995. november 23-i 95/57/EK tanácsi irányelv ( 2 ) hatálybalépése óta a turisztikai magatartásban tapasztalható változások, mint a rövid és az egynapos utak fokozott jelentősége, amelyek számos régióban vagy országban a turizmusból származó bevételek jelentős részét teszik ki, továbbá a nem bérelt szálláshelyek vagy a kisebb létesítményekben elérhető szálláshelyek növekvő fontossága, valamint az internetnek a turisták foglalási szokásaira és a turisztikai ágazatra gyakorolt egyre fokozódó hatása azzal jár, hogy a turisztikai statisztikákat ezekhez kell igazítani.

(6)

Annak érdekében, hogy a turizmus tagállami gazdaságokban kifejtett makroökonómiai jelentőségét a turizmus gazdaságra és munkahelyekre gyakorolt hatásait mutató turizmus-szatellitszámlák nemzetközileg elfogadott rendszere alapján fel lehessen mérni, javítani kell az ilyen adatgyűjtés - valamint amennyiben azt a Bizottság szükségesnek ítéli meg, a turizmus-szatellitszámlák céljára harmonizált táblázatok továbbításáról szóló jogalkotási javaslat előkészítésének - alapját képező, alapvető turisztikai statisztikák elérhetőségén, teljességén és átfogó jellegén. Ez a jelenleg a 95/57/EK irányelvben meghatározott jogi előírások naprakésszé tételét teszi szükségessé.

(7)

A turisztikai ágazat fontos, gazdasági és társadalmi jelentőségű kérdéseinek - kiváltképp a speciális kutatást igénylő új kérdések - elemzéséhez a Bizottságnak mikroadatokra van szüksége. Az uniós turizmus elsősorban Európán belülre irányul, így, további teher kirovása nélkül a kiutazó turizmus iránti keresletre vonatkozó, harmonizált európai statisztikákból származó mikroadatok már egy statisztikai forrást jelentenek az úti célt képező tagállam számára a beutazóturizmus iránti kereslet terén, és ezáltal elkerülhető a turistaforgalom figyelemmel kísérésének megkettőzése.

(8)

A szociálturizmus lehetővé teszi, hogy a turizmusban a lehető legtöbb ember részt vegyen, és emellett hozzájárulhat az idényjelleg leküzdéséhez, az európai állampolgárság gondolatának megerősítéséhez, valamint a regionális fejlődés előmozdításához, továbbá a sajátos helyi gazdaságok fejlődésének elősegítéséhez is. Ahhoz, hogy a Bizottság fel tudja mérni a különböző szociodemográfiai csoportok részvételét a turizmusban, valamint hogy nyomon tudja követni a szociálturizmus területén indított uniós programokat, rendszeres adatokra van szüksége ezen csoportok turizmusban történő részvételéről és turisztikai viselkedésükről.

(9)

Egy elismert uniós keretrendszer segíthet megbízható, részletes és összehasonlítható adatokat biztosítani, amelyek lehetővé teszik a turisztikai kereslet és kínálat szerkezetének és alakulásának megfelelő figyelemmel kísérését. A statisztikai adatok és metaadatok módszertana, fogalmai és programja tekintetében elengedhetetlen a kellő mértékű összehasonlíthatóság uniós szinten.

(10)

Az e rendelet referenciakeretét képező, az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) előírja, hogy a statisztikák gyűjtése a következő normáknak feleljen meg: pártatlanság, átláthatóság, megbízhatóság, tárgyszerűség, tudományos függetlenség, költséghatékonyság és a statisztikai adatok bizalmas kezelése.

(11)

Az európai statisztikák e rendelet értelmében történő készítése és közzététele során a nemzeti és uniós statisztikai hatóságok a statisztikai programbizottság által 2005. február 24-én elfogadott, az európai statisztikákra vonatkozó magatartási szabályzatnak megfelelően járnak el, melyet csatoltak a nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok függetlenségéről, integritásáról és elszámoltathatóságáról szóló, 2005. május 25-i bizottsági ajánláshoz.

(12)

A gazdasági, társadalmi és műszaki fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően fel kell hatalmazni jogi aktusok elfogadására az adattovábbítási határidők kiigazítása és a mellékletek - kivéve a kért adatok opcionális jellegét és a tárgy szűkítését, ahogy az a mellékletben meghatározásra került - kiigazítása céljából. A Bizottság felhatalmazással rendelkezik arra is, hogy a fogalommeghatározásokat a megváltozott nemzetközi fogalommeghatározásokhoz hozzáigazítsa. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során - a szakértői szintet is beleértve - megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időszerű és megfelelő átadását.

(13)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 4 ) megfelelően kell gyakorolni.

(14)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a turizmusra vonatkozó európai statisztikák szisztematikus fejlesztésére, előállítására és terjesztésére irányuló közös keretrendszer létrehozását a tagállamok nem képesek a közös statisztikai jellemzők és minőségi követelmények, valamint a módszertani átláthatóság hiánya miatt megfelelő módon megvalósítani, azonban a közös statisztikai keretrendszernek köszönhetően ezek a célok hatékonyabban valósíthatók meg uniós szinten, ezért az Európai Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(15)

A turisztikai ágazatban, valamint a Bizottság és az európai turisztikai statisztikák egyéb felhasználói által átadandó adatok típusában tapasztalható változások fényében a 95/57/EK irányelv rendelkezései már nem relevánsak. Mivel a vonatkozó jogszabályokat aktualizálni kell, a 95/57/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

(16)

A közös normák használatának és összehasonlítható statisztikák előállításának biztosítására a rendelet a megfelelő eszköz.

(17)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az európai statisztikai rendszer bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet közös keretrendszert hoz létre a turizmusra vonatkozó európai statisztikák rendszeres kidolgozásához, előállításához és közzétételéhez.

E célból a turisztikai keresletre és kínálatra vonatkozó, harmonizált statisztikákat a tagállamok gyűjtik, összeállítják, feldolgozzák és továbbítják.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában:

a)

"referencia-időszak" : az az időszak, amelyre az adatok vonatkoznak;

b)

"referenciaév" : egy naptári évnek megfelelő referencia-időszak;

c)

"NACE Rev.2" : az Európai Unión belüli gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 5 ) meghatározott, közös statisztikai osztályozása;

d)

"NUTS" : a területi egységeknek az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 6 ) meghatározott, közös osztályozása az Unión belüli regionális statisztikák előállítása céljából;

e)

"szokásos környezet" : az a nem szükségszerűen összefüggő földrajzi terület, amelyen belül egy adott személy a mindennapi életével összefüggő tevékenységeit végzi; a következő kritériumok alapján kerül meghatározásra: a közigazgatási határok átlépése vagy a szokásos lakóhelytől való távolság, a látogatás időtartama, a látogatás gyakorisága, a látogatás célja;

f)

"turizmus" : a szokásos környezetükön kívül eső, egy évnél rövidebb tartózkodás a fő úti cél helyén, bármilyen célból (üzleti tevékenység, szabadidős tevékenység vagy egyéb személyes cél), anélkül, hogy a meglátogatott helyen a látogatót lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező valamely jogalany foglalkoztatná;

g)

"belföldi turizmus" : egy adott tagállam lakosai által megtett utak ugyanazon tagállamon belül;

h)

"beutazóturizmus" : egy adott tagállamban olyan látogatók által tett utak, akik nem ezen tagállam lakosai;

i)

"kiutazóturizmus" : egy adott tagállam lakosainak ezen tagállamon kívül tett útjai;

j)

"nemzeti turizmus" : a belföldi és a kiutazóturizmus együttesen;

k)

"belső turizmus" : a belföldi és a beutazóturizmus együttesen;

l)

"turisztikai szálláshely" : a közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről szóló, 1993. március 15-i 696/93/EGK tanácsi rendelet ( 7 ) mellékletében található fogalommeghatározás szerinti szakosodott egység, amely fizetett szolgáltatásként - melynek árára részben vagy egészben támogatás adható - átmenetiszálláshely-szolgáltatásokat kínál a NACE Rev.2. 55.1 (szállodai szolgáltatás), 55.2 (üdülési, egyéb átmenetiszálláshely-szolgáltatás) és 55.3 (kempingszolgáltatás) csoportjaiban meghatározottak szerint;

m)

"nem bérelt szálláshely" : többek között a családtagok vagy barátok által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott szálláshely és saját használatú szálláshely, ideértve az időmegosztásos (time share) üzemeltetésű ingatlanokat is;

n)

"egynapos utak" : adott lakosok által tett, szokásos lakóhelyükről kiinduló, szokásos környezetükön kívülre irányuló, vendégéjszakával nem járó utak.

(2) A Bizottság a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosításokat fogadhat el az e cikk (1) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásokra vonatkozóan, hogy hozzáigazítsa azokat a megváltozott nemzetközi fogalommeghatározásokhoz.

3. cikk

A statisztikák tárgya és a kért adatok jellemzői

(1) E rendelet alkalmazásában a tagállamoknak az alábbiakról kell adatokat továbbítaniuk a 9. cikknek megfelelően:

a) belső turizmus, a turisztikai szálláshelyek kapacitása és kihasználtsága tekintetében az I. melléklet 1., 2. és 3. szakaszában meghatározott változókkal, rendszerességgel és bontásokban;

b) belső turizmus, a nem bérelt szálláshelyeken töltött vendégéjszakák tekintetében, az I. melléklet 4. szakaszában meghatározott változókkal, rendszerességgel és bontásokban;

c) nemzeti turizmus, a turisztikai kereslet tekintetében, ami kiterjed a turizmusban való részvételre, a turistautak és a látogatók jellemzőire, a II. melléklet 1. és 2. szakaszában meghatározott változókkal, rendszerességgel és bontásokban;

d) nemzeti turizmus, a turisztikai kereslet tekintetében, ami kiterjed az egynapos utak jellemzőire a II. melléklet 3. szakaszában meghatározott változókkal, rendszerességgel és bontásokban.

(2) A gazdasági, társadalmi vagy műszaki fejlemények figyelembevétele érdekében adott esetben a Bizottság a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén - a kért adatok opcionális jellege és a tárgy szűkítése kivételével a mellékletekben meghatározottak szerint - kiigazításokat fogad el - ahol szükséges - a mellékletekre vonatkozóan. Az e rendelkezésben foglalt hatáskörének gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy az elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak további jelentős adminisztratív terhet a tagállamokra és a válaszadókra.

4. cikk

A megfigyelés tárgya

A megfigyelés tárgya:

a) a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelmények tekintetében - az I. melléklet eltérő rendelkezéseinek hiányában - a 2. cikk (1) bekezdésének (l) pontjában meghatározott, turisztikai szálláshelyet nyújtó valamennyi létesítmény;

b) a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelmények tekintetében a lakosok vagy nem lakosok által nem bérelt szálláshelyen töltött összes vendégéjszaka;

c) a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában a turizmusban való részvételről szóló adatokkal kapcsolatban meghatározott követelmények tekintetében - a II. melléklet 1. szakasza eltérő rendelkezéseinek hiányában - az adott tagállam területén élő összes lakos;

d) a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában a turistautak és a látogatók jellemzőiről szóló adatokkal kapcsolatban meghatározott követelmények tekintetében - a II. melléklet 2. szakasza eltérő rendelkezéseinek hiányában - az összes olyan turistaút, amely az adott állam lakosai szokásos környezetén kívül esik, legalább egy vendégéjszakára kiterjed, és a referencia-időszak alatt ért véget;

e) a 3. cikk (1) bekezdésének d) pontjában az egynapos utak jellemzőivel kapcsolatban meghatározott követelmények tekintetében a 2. cikk (1) bekezdése (n) pontjának meghatározása szerinti összes egynapos út, hacsak a II. melléklet 3. szakasza másképpen nem rendelkezik.

5. cikk

Kísérleti tanulmányok

(1) A Bizottság programot állít össze, amely a tagállamok által önkéntes alapon elkészíthető kísérleti tanulmányok számára annak érdekében, hogy előkészítsék a turizmus-szatellitszámlák harmonizált táblázatainak kidolgozását, elkészítését és terjesztését, illetve, hogy felmérjék az adatgyűjtés költségeihez viszonyított előnyöket.

(2) A Bizottság ezenkívül programot állít össze, amely a tagállamok által önkéntes alapon elkészíthető kísérleti tanulmányok számára annak érdekében, hogy kidolgozzanak egy rendszert a turizmus környezetre gyakorolt hatásait mutató adatok gyűjtésére.

6. cikk

Minőségértékelési szempontok és jelentések

(1) A tagállamok biztosítják a továbbított adatok minőségét.

(2) E rendelet alkalmazásában a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minőségértékelési szempontok követendők.

(3) A tagállamok minden évben jelentést tesznek a Bizottságnak (az Eurostatnak) a referenciaév referencia-időszakaira vonatkozó adatok minőségéről és minden módszertani változtatásról. A jelentést a referenciaév végét követő kilenc hónapon belül nyújtják be.

(4) A (2) bekezdésben említett minőségértékelési szempontoknak a rendelet hatálya alá tartozó adatokra történő alkalmazásakor a minőségi jelentések szabályait és felépítését végrehajtási jogi aktusok formájában a Bizottság határozza meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 12. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

7. cikk

Értékelési jelentés

2016. augusztus 12-ig, valamint azután ötévenként a Bizottság értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet értelmében összeállított statisztikákról, különösen azok relevanciájáról és a vállalkozásokra rótt terhekről.

8. cikk

Adatforrások

Ami az adatgyűjtés alapját illeti, a tagállamok minden lehetséges intézkedést meghoznak az eredmények minőségének fenntartásához. A tagállamok a szükséges statisztikai adatok előállításához különböző források kombinációját használhatják:

a) felmérések, amelyekben az adatszolgáltató egységeket időszerű, pontos és teljes adatok megadására kérik;

b) egyéb megfelelő források, az adminisztratív adatokat is beleértve, ha azok az időszerűség és a relevancia szempontjából megfelelőek;

c) megfelelő statisztikai becslési eljárások.

9. cikk

Adattovábbítás

(1) A tagállamok az adatokat, ideértve a bizalmas adatokat is, a 223/2009/EK rendelet 21. cikke szerint továbbítják a Bizottságnak (az Eurostatnak).

(2) A tagállamok az I. mellékletben és a II. melléklet 1. és 3. szakaszában felsorolt adatokat összevont táblázatok formájában továbbítják, amihez a Bizottság (Eurostat) által meghatározott, standardizált adatcsere-formátumot használják. Az adatokat elektronikus úton továbbítják vagy töltik fel a Bizottság (Eurostat) egypontos adatbeviteli rendszerébe. Az adattovábbításra vonatkozó gyakorlati részleteket végrehajtási aktusok formájában a Bizottság fogadja el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 12. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A tagállamok a II. melléklet 2. szakaszában felsorolt adatokat a Bizottság (Eurostat) által meghatározott, standardizált adatcsere-formátum szerint továbbítják, teljes mértékben ellenőrzött, szerkesztett és szükség szerint bevitt mikroadat-állományok formájában, ahol a továbbított adatkészletben minden egyes megfigyelt utazást egyedi bejegyzésként rögzítenek. Az adatokat elektronikus úton továbbítják vagy töltik fel a Bizottság (Eurostat) egypontos adatbeviteli rendszerébe. Az adattovábbításra vonatkozó gyakorlati részleteket végrehajtási aktusok formájában a Bizottság fogadja el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 12. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A tagállamok az alábbi adatokat továbbítják:

a) az I. mellékletben meghatározott, eltérő rendelkezések hiányában az I. melléklet 1. és 2. szakaszában felsorolt éves adatokat a referencia-időszak végét követő hat hónapon belül;

b) az I. melléklet 2. szakaszában felsorolt havi adatokat a referencia-időszak végét követő három hónapon belül;

c) a turisztikai szálláshelyeken töltött belföldi és külföldi vendégéjszakákhoz kapcsolódó, az I. melléklet 2. szakaszában felsorolt, gyorsan rendelkezésre bocsátandó kulcsmutatókat a referencia-időszak végét követő nyolc héten belül;

d) az I. melléklet 4. szakaszában felsorolt adatokat - ha a tagállam továbbításuk mellett dönt - a referencia-időszak végét követő kilenc hónapon belül;

e) a II. mellékletben felsorolt adatokat a referencia-időszak végét követő hat hónapon belül.

(5) A gazdasági, társadalmi és műszaki fejlemények figyelembevétele érdekében adott esetben a Bizottság a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén az e cikk (4) bekezdésben meghatározott adattovábbítási határidőkre vonatkozó módosításokat fogad el, ahol szükséges. Az ilyen módosításoknak tekintettel kell lenniük a tagállamok már létező adatgyűjtési gyakorlataira.

(6) A rendelet által előírt valamennyi adat tekintetében az első referencia-időszak - eltérő rendelkezés hiányában - 2012. január 1-jén kezdődik.

10. cikk

Módszertani kézikönyv

A Bizottság (Eurostat) a tagállamokkal folytatott szoros együttműködés keretében módszertani kézikönyvet állít össze, és rendszeresen aktualizálja tartalmát; amely az e rendelet szerint előállított statisztikákra vonatkozó iránymutatásokat, köztük a kért adatok jellemzőire alkalmazandó fogalommeghatározásokat és az adatminőség biztosítását célzó közös normákat is tartalmazza.

11. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A 2. cikk (2) bekezdésében, a 3. cikk (2) bekezdésében és a 9. cikk (5) bekezdésében említett, Bizottságnak adott felhatalmazás a 2011. augusztus 11-től kezdődő ötéves időtartamra vonatkozik. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbinak megfelelő időtartamra, kivéve, ha az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt kifogást emel a meghosszabbítás ellen.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (2) bekezdésében, a 3. cikk (2) bekezdésében, valamint a 9. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az e határozatban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban szereplő későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényét.

(4) Amint a Bizottság elfogad egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust, erről egyidejűleg tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 2. cikk (2) bekezdésnek, a 3. cikk (2) bekezdésének és a 9. cikk (5) bekezdésének megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács a jogi aktusról szóló értesítéstől számított két hónapos határidőn belül nem emel kifogást, illetve akkor, ha a határidő lejártát megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni. A nevezett határidő az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbítható.

12. cikk

A bizottság

(1) A Bizottság munkáját a 223/2009/EK rendelettel létrehozott európai statisztikai rendszer bizottsága segíti. Az említett bizottságot a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak kell tekinteni.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

13. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 95/57/EK irányelv hatályát veszti.

2011-ben a tagállamok a 95/57/EK irányelv szerint nyújtják be az eredményeket az év valamennyi referencia-időszakára.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

BELSŐ TURIZMUS

1. szakasz

A TURISZTIKAI SZÁLLÁSHELYEK KAPACITÁSA

A. A továbbítandó változók és bontások

1. NUTS 2. regionális és nemzeti szinten, az éves adatok számára történő továbbításhoz

2. [opcionális] Nemzeti szinten, az éves adatok számára történő továbbításhoz

3. Nemzeti szinten, a hároméves adatok számára történő továbbításhoz

B. A tárgy szűkítése

1. A "szállodai szolgáltatás" és az "üdülési, egyéb átmenetiszálláshely-szolgáltatás" tekintetében a megfigyelés tárgya legalább a következőt foglalja magában: valamennyi, legalább tíz férőhellyel rendelkező turisztikai szálláshely.

2. A "kempingszolgáltatás" tekintetében a megfigyelés tárgya legalább a következőt foglalja magában: valamennyi, legalább tíz területegységgel rendelkező turisztikai szálláshely.

3. Az Európai Unió turisztikai szálláshelyein egy évben töltött összes vendégéjszakák kevesebb mint 1 %-át teljesítő tagállamok esetében elegendő minden, legalább 20 férőhellyel (illetve legalább 20 területegységgel) rendelkező turisztikai szálláshely figyelembevétele.

C. Rendszeresség

Az A. rész 3. címsora alatt felsorolt, háromévente benyújtandó változók tekintetében az első referenciaév 2015.

2. szakasz

A TURISZTIKAI SZÁLLÁSHELYEK KIHASZNÁLTSÁGA (BELFÖLDI ÉS BEUTAZÓ TURIZMUS)

A. Az éves adatokhoz továbbítandó változók és bontások

1. NUTS 2. regionális és nemzeti szinten

2. Nemzeti szinten

B. A havi adatokhoz nemzeti szinten továbbítandó változók és bontások

C. A tárgy szűkítése

1. A "szállodai szolgáltatás" és az "üdülési, egyéb átmenetiszálláshely-szolgáltatás" tekintetében a megfigyelés tárgya legalább a következőt foglalja magában: valamennyi, legalább tíz férőhellyel rendelkező turisztikai szálláshely.

2. A "kempingszolgáltatás" tekintetében a megfigyelés tárgya legalább a következőt foglalja magában: valamennyi, legalább tíz területegységgel rendelkező turisztikai szálláshely.

3. Az Európai Unió turisztikai szálláshelyein egy évben eltöltött vendégéjszakák kevesebb mint 1 %-át teljesítő tagállamok esetében elegendő csak a legalább 20 férőhellyel (illetve legalább 20 területi egységgel) rendelkező turisztikai szálláshely figyelembevétele.

4. Azokban az esetekben, amikor a tárgyhót az 1., 2. vagy 3. pont szerint szűkítik, a referenciaévre vonatkozóan becsült adatokat kell továbbítani a belföldi és külföldi vendégéjszakák számáról, amelyet a megfigyelés tárgya alól kivételt képező turisztikai szálláshelyek regisztráltak.

5. Az első olyan referenciaévben, amely tekintetében e rendelet adatszolgáltatást ír elő, a 4. pontban említett becsült adatokat a referencia-időszak végét követő 12 hónapon belül kell továbbítani.

6. A tagállamok a szállodák és hasonló szálláshelyek nettó szobakihasználtsága tekintetében a megfigyelés tárgya leszűkíthető a legalább 25 szobával rendelkező turisztikai szálláshelyek figyelembevételére.

D. Gyorsan rendelkezésre bocsátandó kulcsmutatók

Az e rendelet 9. cikke (4) bekezdésének c) pontjában említett gyorsan rendelkezésre bocsátandó kulcsmutatók azok a mutatók, amelyek a e szakasz B. címsora alatt felsorolt eltöltött vendégéjszakák számára utalnak.

3. szakasz

AZ 1. ÉS 2. SZAKASZ TEKINTETÉBEN ALKALMAZANDÓ OSZTÁLYOZÁSOK

A. Szálláshelytípus

A szálláshelytípusok tekintetében használt, a NACE 55.1, 55.2 és 55.3 csoportjaira hivatkozó, három kategória a következő:

- szállodai szolgáltatás,

- üdülési, egyéb átmenetiszálláshely-szolgáltatás,

- kempingszolgáltatás.

B. a) helységtípus

Az a) helységtípus tekintetében használt, a turisztikai szálláshelyek helye szerinti település (vagy ennek megfelelő közigazgatási egység) urbanizációs fokára utaló három kategória a következő:

- sűrűn lakott terület,

- közepes mértékben lakott terület,

- ritkán lakott terület.

C. b) helységtípus

A b) helységtípus tekintetében használt, a turisztikai szálláshelyek helye szerinti település (vagy ennek megfelelő közigazgatási egység) tengerhez való közelségére utaló két kategória a következő:

- tengerparti,

- nem tengerparti.

D. Méretkategória

A méretkategória tekintetében használt, a turisztikai szálláshelyek szobáinak számára utaló három kategória a következő:

- kis egységek: 25 szoba alatt,

- közepes méretű egységek: 25-99 szoba,

- nagy egységek: legalább 100 szoba; opcionális jelleggel külön adatszolgáltatással: "100-249 szoba" és "legalább 250 szoba".

E. Országok és földrajzi területek

A turisztikai szálláshelyek vendégeinek lakóhelye szerinti ország vagy földrajzi terület tekintetében használt kategóriák a következők:

- Európai Unió (az Unió); minden egyes tagállamról külön kell adatokat szolgáltatni,

- Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA); Izlandról, Norvégiáról, Svájcról (ideértve Liechtensteint is) külön kell adatokat szolgáltatni,

- egyéb európai országok (az Unión és az EFTA-n kívül; Oroszország, Törökország és Ukrajna kivételével),

- Oroszország,

- Törökország,

- Ukrajna,

- Afrika; Dél-Afrikáról külön kell adatokat szolgáltatni,

- Észak-Amerika; az Amerikai Egyesült Államokról és Kanadáról külön kell adatokat szolgáltatni,

- Közép- és Dél-Amerika; Brazíliáról külön kell adatokat szolgáltatni,

- Ázsia; a Kínai Népköztársaságról, Japánról, a Koreai Köztársaságról külön kell adatokat szolgáltatni,

- Ausztrália, Óceánia és egyéb területek; Ausztráliáról külön kell adatokat szolgáltatni.

4. szakasz

BELSŐ TURIZMUS NEM BÉRELT SZÁLLÁSHELYEKEN

A. Az éves adatokhoz továbbítandó változók

[opcionális] A referenciaévben nem bérelt szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma.

B. Bontás

[opcionális] Az A. címsor alatt megadott változót - amennyiben az Unió lakosairól van szó - a látogatók lakóhelye szerinti ország szerint kell bontani, az Unión kívül rezidens személyeket pedig egyetlen kiegészítő kategóriában kell összefoglalni.

II. MELLÉKLET

NEMZETI TURIZMUS

1. szakasz

A SZEMÉLYES CÉLÚ TURIZMUSBAN VALÓ RÉSZVÉTEL

A. Az éves adatokhoz továbbítandó változók és bontások

A személyes célú turisztikai utak időtartam és úti cél szerinti bontását a szociodemográfiai bontásokkal kell kombinálni.

B. A háromévente benyújtandó adatokhoz továbbítandó változók és bontások

A referenciaévben a személyes célú turizmusból való kimaradás fő okai szerinti bontást a szociodemográfiai bontásokkal kell kombinálni.

A háromévente benyújtandó változókra vonatkozó első referenciaév 2013.

C. A szociodemográfiai bontásokra alkalmazandó osztályozások

1.

Nem : férfi, nő.

2.

Korcsoport : 15 éven aluli [opcionális], 15-24 éves, 25-34 éves, 35-44 éves, 45-54 éves, 55-64 éves, 65 éves vagy idősebb, a 25-44 éves és a 45-64 éves korosztály tekintetében részösszegekkel.

3.

Iskolai végzettség : legfeljebb alapfokú, felső középfokú és (nem felsőfokú) posztszekunder, felsőfokú.

4.

Foglalkoztatási helyzet : foglalkoztatott (alkalmazott vagy önfoglalkoztató), munkanélküli, hallgató (vagy tanuló), egyéb nem dolgozó személy.

5.

Háztartásonkénti jövedelem : kvartilisekben megadva.

2. szakasz

TURISTAUTAK ÉS TURISTAUTAKAT TEVŐ LÁTOGATÓK

A. A továbbítandó változók

B. A tárgy szűkítése

A megfigyelés tárgya az összes olyan turisztikai út, amely a 15 éves és a feletti korú lakosság szokásos környezetén kívül esik, legalább egy vendégéjszakára kiterjed, és a referencia-időszak alatt ért véget. A 15 évesnél fiatalabb személyekre vonatkozó adatok opcionális alapon külön is továbbíthatók.

C. Rendszeresség

1. Az A. rész 3., 6. és 7. címsora alatt felsorolt, háromévente benyújtandó változók és kategóriák tekintetében az első referenciaév 2013.

2. Az A. rész 10-15. címsora alatt felsorolt, háromévente benyújtandó változók és kategóriák tekintetében az első referenciaév 2014.

3. szakasz

EGYNAPOS UTAK

A. Évente továbbítandó változók és bontások (egynapos külföldi utak)

B. Háromévente továbbítandó változók és bontások (egynapos belföldi utak)

C. A szociodemográfiai bontásokra alkalmazandó osztályozások

A szociodemográfiai bontásokra alkalmazandó besorolások megegyeznek az e melléklet 1. szakaszának C. címsora alatt találhatóakkal.

D. A tárgy szűkítése

A megfigyelés tárgya az összes olyan egynapos út, amely a 15 éves vagy a feletti korú lakosság szokásos környezetén kívül esik. A 15 évesnél fiatalabb személyekre vonatkozó adatokat opcionális jelleggel, külön lehet továbbítani.

E. Rendszeresség és első referencia-időszakok

1. Az egynapos utak A. címsorban szereplő jellemzőit évente kell továbbítani, külön-külön jelentve az előző naptári év négy negyedévét. Az első referencia-időszak 2014. január 1-jén kezdődik.

2. Az egynapos utak B. címsorban szereplő jellemzőit háromévente kell továbbítani, külön-külön jelentve az előző naptári év négy negyedévét. Az első referencia-időszak 2015. január 1-jén kezdődik. Kizárólag az első referencia-időszak esetében az adattovábbítás opcionális.

( 1 ) Az Európai Parlament 2011. április 6-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. június 21-i határozata.

( 2 ) HL L 291., 1995.12.6., 32. o.

( 3 ) HL L 87., 2009.3.31., 164. o.

( 4 ) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

( 5 ) HL L 393., 2006.12.30., 1. o.

( 6 ) HL L 154., 2003.6.21., 1. o.

( 7 ) HL L 76., 1993.3.30., 1. o.