BH 2018.8.237 Az ellenőrzés jegyzőkönyvi megállapításainak utólagos módosítása a Ket. rendelkezéseinek formailag megfelelő hatósági eljárás esetén is sérti a tisztességes eljárás elvét, ha a fél úgy szembesül a hatóság megváltozott jogi álláspontjával, hogy az arra okot adó körülmények megismerését a hatóság előzetesen nem biztosította.

A közigazgatási szerv olyan döntése, amely nem kötelező erejű jogi normán, és nem hatályos jogszabályon alapul, eljárásjogi és anyagi jogi értelemben súlyosan jogszabálysértő, mely jogszabálysértés a közigazgatási perben nem orvosolható [Alaptörvény XXIV. cikk, 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 1. § (1)-(4) bek., 4. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató, védett munkahelyeket fenntartó munkáltató, akit az alperesi hatóság akkreditált foglalkoztatóként tart nyilván.

[2] A felperes a 2014. december 29-én a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal kötött megállapodással a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 55/B. § (1) bekezdése alapján 9 658 616 Ft egyszeri támogatásban részesült.

[3] A költségvetési támogatás pénzügyi ellenőrzését a Korm. rendelet 40. §-a alapján ellátó Magyar Államkincstár 2016. február 15. és 16. napján helyszíni ellenőrzést végzett a felperesnél az egyszeri támogatás felhasználása kapcsán. A jegyzőkönyvben foglalt megállapítás szerint a felperes az üzemanyag-elszámolás során elszámolási hibából adódóan 20 279 Ft-tal több költséget számolt el. Rögzítette továbbá, hogy a felperes a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása céljából a létesítmény létrehozása költségsoron elszámolta a Répcelaki Ipari Parkban és Beleden vásárolt ingatlanok vételárát is, ahol a foglalkoztatás tényét az eljáró hatósági személyek ellenőrizni nem tudták. Az ingatlan­vásárláshoz kapcsolódó dokumentumokat az ellenőrzést végző személyek rendben találták. A jegyzőkönyv alapján a visszafizetendő támogatás összege 20 279 Ft.

[4] Az ellenőrzés végző hatóság 2016. április 26-án a helyszíni ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet úgy módosította, hogy a Répcelaki Ipari Parkban és Beleden vásárolt két ingatlan vételára az egyszeri támogatás keretén belül nem számolható el, ezért a visszafizetendő támogatás összege 46 020 279 Ft-ra változott.

[5] Az alperes 2016. május 31. napján kelt végzésével a felperest a 2014. december 29-én kifizetett támogatás összegéből 46 020 279 Ft visszafizetésére, továbbá 2 004 341 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A módosított jegyzőkönyvben foglaltakkal egyezően megállapította, hogy a vásárolt ingatlanok vételára nem számolható el az egyszeri támogatás terhére, ezért a felperesnek visszafizetési kötelezettsége keletkezett. Az alperes határozatát Miniszterelnökség Támogatásokat Vizsgáló Irodája 2016. április 5-én kelt TVI/437/2/2016. iktatószámú állásfoglalására és a 800/2008/EK Bizottsági rendelet (a továbbiakban: R.) 42. § (3) bekezdés d) pontjára alapította.

A felperes kereseti kérelme és az alperes érdemi védekezése

[6] Az alperes végzésének bírósági felülvizsgálatát a felperes kezdeményezte. Kereseti kérelme a határozat hatályon kívül helyezésére irányult. Álláspontja szerint a hatóság döntését a Miniszterelnökség Támogatásokat Vizsgáló Irodája a magyar jogban kötőerővel nem bíró állásfoglalására alapította, mert annak kibocsátója nem jogalkotó szerv. A felperes érvelése szerint az alperes a R. olyan rendelkezésére hivatkozott, amely 100%-ban megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók esetében nem alkalmazható az egyszeri, vissza nem térítendő támogatás igénybevétele esetén. Hivatkozott továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1. § (1) bekezdésének, 4. § (1) bekezdésének és 50. § (1) bekezdésének megsértésére.

[7] Sérelmezte az ellenőrzési jegyzőkönyv utólagos, visszamenőleges hatállyal történő egyoldalú módosítását. Kifejtette, hogy a törvényi feltételeknek megfelelt, mert a megvásárolt telephelyeken kizárólag megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását biztosítja. A Korm. rendelet 55/B. §-a alapján a létrehozás fogalmi körébe tartozik a tárgyi feltételek biztosítása is. A létesítmény létrehozásának előfeltétele a telek megvásárlása, ezért azt a létesítmény felépítésétől elválasztani nem életszerű.

[8] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítélete

[9] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában elsőként azt rögzítette, hogy az alperes az ügy érdemében hozott döntést, ezért a bíróság a téves formában meghozott végzést tartalma szerint peres eljárásban vizsgálta felül, figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság 1/2009. KJE határozatára. Az alapelvi sérelmek kapcsán rámutatott arra, hogy azok megsértése csak akkor eredményezi a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését, ha a jogsértés az ügy érdemére is kihatott, ilyen jogsértést a felperes nem jelölt meg. Az alperes a módosító jegyzőkönyv vonatkozásában biztosította a nyilatkozattétel jogát, ezért eljárása nem sértette a Ket. 4. § (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljárás elvét, a hatáskörével nem élt vissza és méltányosság hiányában fel sem merült az ügyben a Ket. 4. § (4) bekezdésének sérelme.

[10] A bíróság az érdemi vizsgálat során nem tekintette kötelező erejű jogi normának a Miniszterelnökség Támogatásokat Vizsgáló Irodájának ajánlását, valamint a felperes által csatolt tájékoztatót. Megállapította továbbá, hogy az alperes tévesen alapította határozatát a R. 42. cikk (3) bekezdés d) pontjára, mert az a végzés meghozatalakor már nem volt hatályban. Erre tekintettel a Korm. rendelet 55/B. § (3) bekezdése alapján a támogatás felhasználásának jogszerűsége szempontjából a 651/2014/EU Bizottsági rendelet (a továbbiakban: R.2.) rendelkezései az irányadóak. Az R.2. mint mögöttes jogszabály a támogatás odaítélésének feltételeit szigorúbban szabályozza, mint az R., ezért az alperes által elkövetett jogszabálysértés az ügy érdemére nem hatott ki és a végzés hatályon kívül helyezését nem alapozta meg.

[11] Az R.2. 34. cikk (1) bekezdése a támogatás jogszerű felhasználásának szűkítő feltételeként határozza meg azt, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatással járó többletköltségének ellentételezéséhez nyújtható támogatás. Az R.2. 34. cikk (2) bekezdés f) pontja tovább szűkíti és pontosítja a felhasználhatóság körét azzal, hogy a termelőegység létrehozásának azon költségei kapcsán biztosítja a támogatás igénybevételét, amelyek közvetlenül az ilyen munkavállalók foglalkoztatásából erednek. A támogatás célja a rehabilitációs foglalkoztatás során felmerülő többletköltségek ellentételezése, így a támogatás kizárólag a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásából közvetlenül eredő többletköltségekre használható fel. Ilyen közvetlenül összefüggő többletköltségnek nem tekinthető az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos kiadás, mivel bármely más foglalkoztatás tárgyi előfeltételeként jelentkezhet, ezért az egyszeri támogatás keretében jogszerűen nem volt elszámolható. Egy telektulajdonnak a megvásárlása önmagában nem jelenti, hogy azon a támogatás céljának megfelelő foglalkoztatás meg is fog valósulni. Ilyen esetben ellenőrizhetetlenné válik a támogatás tárgyévi felhasználása, amit az ellenőrzési jegyzőkönyv megállapítása is igazolt.