32014R0377[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 377/2014/EU rendelete ( 2014. április 3. ) a Kopernikusz-program létrehozásáról és a 911/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 377/2014/EU RENDELETE

(2014. április 3.)

a Kopernikusz-program létrehozásáról és a 911/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 189. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) A globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) egy olyan Föld-megfigyelési kezdeményezés volt, amelyet az Unió vezetett, és a tagállamokkal és az Európai Űrügynökséggel (ESA) partnerségben valósított meg. A GMES eredete 1998 májusáig nyúlik vissza, amikor is az európai űrtechnológiai tevékenységek kidolgozásában részt vevő intézmények "bavenói nyilatkozat" néven együttes nyilatkozatot adtak ki. A nyilatkozat a világűrbe telepített környezeti megfigyelési szolgáltatásoknak az európai készségek és technológiák hasznosítása és továbbfejlesztése révén történő kialakítása iránti hosszú távú kötelezettségvállalásra szólított fel. 2005-ben az Unió stratégiai döntést hozott arról, hogy az ESA-val közösen a környezetvédelmi és biztonsági szolgáltatások nyújtására szolgáló független európai Föld-megfigyelési kapacitást fejleszt ki.

(2) E kezdeményezésre építve a 911/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet létrehozta az európai Föld-megfigyelési programot (GMES), és meghatározta a program kezdeti működésének végrehajtására vonatkozó szabályokat (3).

(3) Noha a 911/2010/EU rendelet értelmében létrejött program az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelettel (4) létrehozott, 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret idején is folytatódik, a "GMES" betűszót a "Kopernikusz" név váltja fel, amely közismertsége okán könnyebben kommunikálható a nyilvánosság felé. A Bizottság védjegyként bejegyeztette a nevet, hogy azt az uniós intézmények használhassák, továbbá hogy annak használatát más érdekelt felhasználók, különösen az alapszolgáltatásokat nyújtók részére engedélyezni lehessen.

(4) A Kopernikusz-program (Kopernikusz) alapját az Unió, az ESA és a tagállamok közötti partnerség képezi. Ezért a programnak a meglevő európai és nemzeti kapacitásokra kell épülnie, és azokat közösen kidolgozott új eszközökkel kell kiegészítenie. E megközelítés érvényesítése érdekében a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy fenntartsa a párbeszédet az ESA-val és a releváns, világűrben elhelyezkedő és lokális eszközökkel rendelkező tagállamokkal.

(5) Céljai elérése érdekében a Kopernikusz-programnak a világűrbe telepített önálló uniós megfigyelési kapacitást kell biztosítania, és operatív szolgáltatásokat kell nyújtania a környezetvédelem, a polgári védelem és a polgári biztonság területén, teljes mértékben tiszteletben tartva a hivatalos figyelmeztetésekkel kapcsolatos nemzeti megbízatásokat. Igénybe kell vennie ezenkívül a rendelkezésre álló közreműködő programokat, és fel kell használnia az elsősorban a tagállamok által szolgáltatott lokális adatokat. A Kopernikusz-programnak a lehető legnagyobb mértékben fel kell használnia a tagállamok világűrbe telepített megfigyelési kapacitásait és szolgáltatásait. A programnak továbbá az üzleti célú kezdeményezések kapacitásait is fel kell használnia, ezáltal hozzájárulva ahhoz, hogy egy életképes kereskedelmi űrkutatási ágazat jöjjön létre Európában. Emellett a felhasználók részéről jelentkező, szinte valós idejű adatok iránti egyre növekvő igényre válaszul, a kapacitások erősítése érdekében elő kell mozdítani az adatátvitel optimalizálását szolgáló rendszereket.

(6) A Föld-megfigyelési technológiáknak a mind a helyi hatóságok, mind pedig a kis- és középvállalkozások (kkv-k) általi használata előmozdításának és megkönnyítésének érdekében ösztönözni kell a Kopernikusz-adatok terjesztését szolgáló - többek között nemzeti és regionális szerveket magában foglaló - hálózatok kialakítását.

(7) A Kopernikusz-programnak célja szerint olyan, a felhasználók sajátos igényeinek megfelelő, pontos és megbízható információkat kell nyújtania a környezetvédelem és a biztonság területén, amelyek támogatnak más, különösen a belső piacra, a közlekedésre, a környezetvédelemre, az energiára, a polgári védelemre és a polgári biztonságra, a harmadik országokkal folytatott együttműködésre és a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó uniós szakpolitikákat.

(8) A Kopernikuszt a Föld-megfigyelési Csoport (GEO) keretei között kialakított GEOSS-nek, azaz a Föld-megfigyelési rendszerek globális rendszerének a kiépítéséhez való európai hozzájárulásnak kell tekinteni.

(9) A Kopernikuszt más vonatkozó uniós eszközökkel és tevékenységekkel összhangban kell végrehajtani, különös tekintettel a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre, továbbá a biztonságot, a személyes adatok védelmét, a versenyképességet és az innovációt, a kohéziót, a kutatást, a közlekedést, a versenyügyet és a nemzetközi együttműködést érintő eszközökre, valamint az európai műholdas navigációs rendszerekre (Galileo és EGNOS). A Kopernikusz-adatoknak ezenkívül meg kell felelniük a tagállamok térinformációs referenciaadatainak, valamint a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) értelmében kialakított uniós térinformációs infrastruktúrára vonatkozó végrehajtási szabályoknak és technikai iránymutatásoknak. A Kopernikusznak emellett ki kell egészítenie a Bizottság 2008. február 1-jei"A közös környezeti információs rendszer felé" című közleményében említett közös környezeti információs rendszert (SEIS) és a katasztrófaelhárítás területén végzett uniós tevékenységeket is. A Kopernikusz-programot a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK európai parlament és tanácsi irányelv (6) célkitűzéseivel, különösen az átláthatóság, a szolgáltatások fejlődését eredményező feltételek kialakítása, valamint a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez való hozzájárulás célkitűzésével összhangban kell végrehajtani. A Bizottság 2010. augusztus 26-i"Az európai digitális menetrend" című közleményében említett - európai digitális menetrend támogatása érdekében a Kopernikusz-adatokhoz és a Kopernikusz-információkhoz szabad és nyílt hozzáférést kell biztosítani.

(10) A Kopernikusz-programot az Európa 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája (a továbbiakban: az Európa 2020 stratégia) keretében kell megvalósítani. A programnak hozzá kell járulnia számos különböző uniós szakpolitikához, és elő kell segítenie az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérését, elsősorban egy olyan hatékony űrpolitika kidolgozása révén, amely biztosítja néhány főbb globális kihívás kezelésének, valamint az éghajlat-változási és energia-fenntarthatósági célok megvalósításának az eszközeit. A Kopernikusz-programnak emellett támogatnia kell az európai űrpolitika végrehajtását, és elő kell segítenie az űrtechnológián alapuló adatok és szolgáltatások európai piacainak növekedését.

(11) A Kopernikusznak az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott Horizont 2020 keretprogramnak az eredményeire is építenie kell, különösen azon kutatási és innovációs tevékenységei révén, amelyek a távérzékelő, levegőbe telepített és lokális technológiákat és adatokat felhasználó jövőbeli Föld-megfigyelési technológiákra és alkalmazásokra irányulnak és a fontosabb társadalmi problémák kezelését célozzák. A Kopernikusz különböző aspektusai tekintetében a Bizottságnak biztosítania kell a megfelelő szinergiát, átláthatóságot és egyértelműséget.

(12) A Kopernikusz űrkomponense fejlesztésének a változó felhasználói igények kielégítéséhez rendelkezésre álló lehetőségek elemzésére kell épülnie, beleértve a nemzeti/állami programoktól és az európai kereskedelmi szolgáltatóktól való beszerzést, az új célzott programok meghatározását, a nem európai programokhoz hozzáférést biztosító nemzetközi megállapodásokat és az európai Föld-megfigyelési piacot is.

(13) Az egyértelműség kedvéért és a költségek ellenőrzésének megkönnyítése érdekében a Kopernikusz tevékenységeinek elvégzésére előirányzott legmagasabb összeget különböző kategóriákra kell lebontani. Mindazonáltal a rugalmasság, illetve a Kopernikusz zökkenőmentes lefolytatásának biztosítása érdekében a Bizottságnak meg kell hagyni azt a lehetőséget, hogy a forrásokat a kategóriák között átcsoportosítsa.

(14) Az operatív szolgáltatások nyújtása a Kopernikusz űrkomponensének jó működésétől, rendelkezésre állásának folyamatosságától és biztonságosságától függ. A Kopernikusz űrkomponense számára a más műholdakkal való ütközés egyre növekvő kockázata és az űrszemét komoly veszélyt jelent. Ebből következően a Kopernikusz tevékenységei között szerepelnie kell a Kopernikusz űrkomponense és műveletei védelmének, többek között a műholdak fellövése során. Ennek vonatkozásában a Kopernikusz számára előirányzott költségvetésből arányos hozzájárulással lehetne finanszírozni azoknak a szolgáltatásoknak a költségét, amelyek alkalmasak ilyen védelem biztosítására, amennyire csak lehetséges szigorú költséggazdálkodást követően és teljes mértékben tiszteletben tartva az e rendeletben meghatározott, folyó áron 26,5 millió EUR legmagasabb összeget. A hozzájárulást csak adatok és szolgáltatások biztosítására lehet felhasználni, infrastruktúra vásárlására nem.

(15) A Kopernikusz végrehajtásának és hosszú távú tervezésének javítása céljából a Bizottságnak éves munkaprogramot kell elfogadnia, beleértve a Kopernikusz céljainak megvalósításához szükséges tevékenységek végrehajtási tervét is. A végrehajtási tervnek előretekintőnek kell lennie, és le kell írnia a Kopernikusz végrehajtásához szükséges tevékenységeket, figyelembe véve a változó felhasználói igényeket és a műszaki fejlődést.

(16) A Kopernikusz szolgáltatási komponensének végrehajtását a Kopernikusz összetettségére és az ahhoz előirányzott forrásokra tekintettel műszaki specifikációk alapján kell megvalósítani. Ez elősegítheti a szolgáltatásoknak a felhasználók körében való elterjedését is, mivel a felhasználók előre tisztában lennének a szolgáltatások elérhetőségével és fejlődési irányával, továbbá hozzájárulna a tagállamokkal és más felekkel való együttműködéshez is. Ennek megfelelően a Bizottságnak szükség szerint el kell fogadnia és aktualizálnia kell valamennyi Kopernikusz-szolgáltatás műszaki specifikációját, amelynek keretében ki kell térnie az adott szolgáltatás hatályára, felépítésére, technikai szolgáltatási portfóliójára, költségeinek indikatív bontására és a költségek tervezésére, teljesítményszintjeire, a világűrbeli és lokális adathozzáférési szükségleteire, fejlesztésére, szabványaira, valamint adatarchiválására és -terjesztésére.

(17) A Kopernikusz űrkomponensének végrehajtását a Kopernikusz összetettségére és az ahhoz előirányzott forrásokra tekintettel műszaki specifikációk alapján kell megvalósítani. Ennek megfelelően a Bizottságnak szükség szerint el kell fogadnia és aktualizálnia kell a Kopernikusz űrkomponense keretében támogatandó tevékenységek részletes műszaki specifikációját, valamint azok költségeinek indikatív bontását és a költségek tervezését. Mivel a Kopernikusznak az Unió, az ESA és a tagállamok által a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés keretében végrehajtott beruházásokra kell építenie, a Kopernikusz űrkomponense keretében megvalósított tevékenységeknek adott esetben figyelembe kell venniük az ESA hosszú távú előrejelzésében szereplő elemeket; a hosszú távú előrejelzés az ESA által készített és aktualizált dokumentum, amely meghatározza a Kopernikusz űrkomponensének átfogó keretét.

(18) A Kopernikusznak felhasználóközpontúnak kell lennie, ami szükségessé teszi a felhasználók folyamatos, tényleges bevonását, különös tekintettel a szolgáltatási követelmények meghatározására és validálására.

(19) A Kopernikusz nemzetközi dimenziója különös jelentőséggel bír az adat és az információ cseréje, valamint a megfigyelési infrastruktúrához való hozzáférés terén. Ez az adatcsererendszer költséghatékonyabb az adatvásárlási rendszereknél, és erősíti a Kopernikusz globális dimenzióját.

(20) Az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás, valamint a tagjelölt országokkal és potenciális tagjelöltekkel kötött keretmegállapodások rendelkeznek ezen országok uniós programokban való részvételéről. Ilyen értelmű nemzetközi megállapodások megkötésével más harmadik országok és nemzetközi szervezetek részvételét is lehetővé kell tenni.

(21) Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok, harmadik országok és nemzetközi szervezetek megfelelő megállapodások alapján hozzájárulhassanak a programokhoz.

(22) A Kopernikusz tekintetében vállalt általános felelősség a Bizottságot terheli. A Bizottságnak meg kell határoznia a program prioritásait, és biztosítania kell annak átfogó koordinációját és felügyeletét. Ennek keretében olyan célzott erőfeszítéseket is kell tenni, amelyek a lakosságban jobban tudatosítják, hogy az űrprogramok az európai polgárok számára milyen jelentőséggel bírnak. A Bizottságnak a Kopernikusszal kapcsolatos minden lényeges információt időben el kell juttatnia az Európai Parlament és a Tanács részére.

(23) A Kopernikusz végrehajtása során a Bizottságnak a Kopernikusz űrkomponense technikai koordinációjával, architektúrájának meghatározásával, a világűrbe telepített eszközök fejlesztésével és beszerzésével, az adatokhoz való hozzáféréssel és a célzott programok működtetésével kapcsolatban adott esetben igénybe kell vennie az olyan európai kormányközi szervezetek segítségét, amelyekkel korábban már partnerséget alakított ki, így különösen az ESA segítségét. Emellett a Bizottságnak a célzott programok működtetésével kapcsolatban a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezetére (EUMETSAT) is támaszkodnia kell, összhangban annak szakértelmével és megbízatásával.

(24) Tekintettel a Kopernikusz partnerségi dimenziójára, valamint arra, hogy a műszaki szakértelem kapcsán el kell kerülni az átfedéseket, a Kopernikusz végrehajtásával a megfelelő műszaki és szakmai kapacitással rendelkező szervezeteket kell megbízni. E szervezeteket arra kell ösztönözni, hogy a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (költségvetési rendelet) (8) megfelelően az említett feladatokhoz szükséges mértékben legyenek nyitottak a versenyre.

(25) A Kopernikusznak olyan szolgáltatási komponenst kell tartalmaznia, amely biztosítja az információszolgáltatást a légkörmegfigyelés, a szárazföld- és tengerikörnyezet-megfigyelés, az éghajlatváltozás megfigyelése, a katasztrófaelhárítás és a biztonság terén. A Kopernikusznak különösen a következő információkat kell nyújtania: a légkör állapotára - helyi, nemzeti, európai és globális szinten egyaránt - vonatkozó információk; a tengerek és óceánok állapotára vonatkozó információk, többek között a tengermegfigyelésre szakosodott európai csoportosulás létrehozása révén; a helyi, nemzeti és európai szakpolitikák végrehajtását elősegítő szárazföld-megfigyelést támogató információk; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését támogató információk; a többek között megelőzési tevékenységek révén megvalósuló katasztrófaelhárítást szolgáló térinformatikai információk, valamint a polgári biztonságot szolgáló és többek között az Unió külső tevékenységét is támogató térinformatikai információk. A Bizottságnak azonosítania kell a szolgáltatásnyújtás fenntarthatóságát elősegítő megfelelő szerződéses megállapodásokat.

(26) A Kopernikusz szolgáltatási komponensének végrehajtása során - amennyiben ezt a tevékenység sajátos jellege és a különleges szakértelem megfelelően indokolja - a Bizottság igénybe veheti az illetékes szervezetek, például az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX), az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA), az Európai Unió Műholdközpontja (SATCEN), a középtávú időjárás-előrejelzés európai központja (ECMWF), az egyéb érintett uniós ügynökségek, nemzeti szervek csoportosulásai vagy konzorciumai, illetve bármely olyan érintett szerv segítségét, amelyre a költségvetési rendelettel összhangban potenciálisan hatáskör ruházható át. A szervezet kiválasztásakor megfelelően figyelembe kell venni a feladatok átruházásából eredő költséghatékonyságot és az adott szervezet irányítási szerkezetére, valamint pénzügyi és emberi erőforrásaira gyakorolt hatást.

(27) A Bizottság Közös Kutatóközpontja aktívan részt vett a GMES-kezdeményezésben és a GMES kezdeti, a 911/2010/EU rendeletben meghatározott műveleteinek végrehajtásában. A Bizottságnak a továbbiakban is igénybe kell vennie a Közös Kutatóközpontnak a Kopernikusz végrehajtásához nyújtott tudományos és műszaki támogatását.

(28) A Kopernikusz végrehajtásával megbízott szervezetek közbeszerzésének összhangban kell állnia az uniós szabályokkal, illetve az azokkal egyenértékű nemzetközi előírásokkal, a költségvetési rendelet közbeszerzési szerződésekre vonatkozó rendelkezései által engedélyezett mértékben. E szabályok konkrét és szükséges kiigazításairól, valamint a meglevő szerződések meghosszabbítására vonatkozó szabályokról a megfelelő hatáskör-átruházási megállapodásokban kell rendelkezni. A közbeszerzésnél elsőként és leginkább a legelőnyösebb ajánlat megszerzésére, a költségellenőrzésre, a kockázatenyhítésre, a hatékonyság növelésére és az egyetlen beszállítótól való függés csökkentésére kell törekedni. A teljes beszállítói láncban biztosítani kell a nyílt hozzáférést és a tisztességes versenyt, amely az iparág szereplőinek - minden szinten - kiegyensúlyozott részvételi lehetőségeket kínál, ideértve különösen az új belépőket, valamint a kkv-k is. El kell kerülni az esetleges erőfölénnyel való visszaéléseket, valamint az egyetlen beszállítótól való tartós függést. A programmal járó kockázatok enyhítésének, az egyetlen beszállítótól való függőség elkerülésének, valamint a Kopernikusz, annak költségei és ütemterve megfelelőbb általános ellenőrzésének érdekében lehetőség szerint többféle beszerzési forráshoz kell folyamodni. Ezenfelül meg kell őrizni és elő kell mozdítani az európai ipar fejlesztését miden, a Föld-megfigyeléshez kapcsolódó területen, összhangban azokkal a nemzetközi megállapodásokkal, amelyeknek az Unió részes fele.

(29) A lehető legnagyobb mértékben mérsékelni kell a szerződések nem megfelelő teljesítésének vagy nem teljesítésének a kockázatát. A vállalkozóknak ezért a vállalt kötelezettségek és a szerződés időtartama tekintetében bizonyítaniuk kell a szerződés szerinti teljesítményük fenntarthatóságát. Ezért az ajánlatkérőknek adott esetben meg kell határozniuk az ellátás és a szolgáltatásnyújtás megbízhatóságával kapcsolatos követelményeket. Ezen túlmenően, az érzékeny jellegű áruk vagy szolgáltatások beszerzése esetén az ajánlatkérők - elsősorban adatbiztonsági okokból - e beszerzések tekintetében speciális követelményeket szabhatnak meg. Az uniós ipari szereplők számára lehetőséget kell nyújtani arra, hogy bizonyos komponensek és szolgáltatások esetében Unión kívüli forrásokat vegyenek igénybe akkor, ha ez a minőség és a költségek tekintetében bizonyítottan lényeges előnyökkel jár, szem előtt tartva mindazonáltal a Kopernikusz stratégiai jellegét, valamint az uniós biztonsági és exportszabályozási követelményeket. Ki kell használni a közberuházások lehetőségeit és hasznosítani kell az iparág tapasztalatait és szakértelmét, ezzel egyidejűleg biztosítva azt is, hogy a versenytárgyalásra vonatkozó szabályok se sérüljenek.

(30) A pályáztatott termék, szolgáltatás vagy munka teljes költségének - a hosszú távú üzemeltetési költségeket is beleértve - pontosabb felmérése érdekében a közbeszerzési eljárás során lehetőség szerint a pályáztatott termék, szolgáltatás vagy munka hasznos életciklusa során felmerülő teljes költséget kell figyelembe venni, mégpedig költség-hatékonysági megközelítés, például az életciklus-költségek meghatározásának alkalmazásával, minden olyan esetben, amikor a közbeszerzési eljárás során a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja dönt. Ennek céljából az ajánlatkérőnek gondoskodnia kell arról, hogy a termék, a szolgáltatás vagy a munka hasznos életciklusával kapcsolatos költségek kiszámításához alkalmazni szándékozott módszer kifejezetten említésre kerüljön az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy a szerződési hirdetményben, és hogy az lehetővé tegye az ajánlattevők által szolgáltatott információk pontosságának az ellenőrzését.

(31) Lehetővé kell tenni, hogy - amennyiben egy vagy több vállalkozás az ajánlatkérést megelőzően az adott ajánlatkéréshez kapcsolódó tevékenységekről bennfentes információkkal rendelkezik - az ajánlatkérő helyreállíthassa az egyenlő versenyfeltételeket. Az ajánlatkérő számára azt is lehetővé kell tenni, hogy feltételhez kötött sávos szerződés formájában ítéljen oda szerződést, bizonyos feltételek mellett a szerződés teljesítésére vonatkozó kiegészítő záradékot fűzzön a szerződéshez, vagy minimális mértékű alvállalkozói kör kötelező igénybevételét írja elő. Végül, a Kopernikuszra jellemző technológiai bizonytalanságok miatt a közbeszerzési árakat nem mindig lehet pontosan megbecsülni, ami miatt kívánatosnak bizonyulhat olyan, különleges formájú szerződések megkötése, amelyekben egyrészt nincs kikötve rögzített és végleges ár, másrészt az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító záradékokat tartalmaznak.

(32) Annak érdekében, hogy a technikai és az ütemtervet érintő kockázatok, valamint az azokhoz kapcsolódó költségek lehető legnagyobb mértékű csökkentése, továbbá az ellátás tartós megbízhatóságának biztosítása által a Kopernikuszra előirányzott legmagasabb összeg tartható legyen, a Kopernikusznak a lehető legnagyobb mértékben építenie kell a korábbi pénzügyi és infrastrukturális közberuházásokra, valamint az iparágnak a GMES keretében megvalósított ilyen beruházások során nyert tapasztalataira és szakértelmére. Ennek különösen érvényesnek kell lennie az ESA és részt vevő államai által a GMES űrkomponensének fakultatív programja keretében az Unió pénzügyi hozzájárulásával kidolgozott űr- és földi szegmensek gyakori komponenseit illetően. Ez utóbbi esetben az ajánlatkérőnek kellően meg kell vizsgálnia a tárgyalásos eljárásnak a szerződési hirdetmény vagy azzal egyenértékű felhívás előzetes közzététele nélküli alkalmazását.

(33) Ahhoz, hogy a Kopernikusz céljai fenntarthatóan valósuljanak meg, össze kell hangolni a Kopernikuszban érintett különféle partnerek tevékenységeit, és a felhasználók igényeinek megfelelő szolgáltatási és megfigyelési kapacitást kell kifejleszteni, kiépíteni és működtetni. Ezzel összefüggésben egy bizottságnak (a Kopernikusz-bizottság) kell segítenie a Bizottság munkáját az Unió, a tagállamok és a kormányközi szervezetek Kopernikuszhoz való hozzájárulásainak koordinálásában, valamint a magánszektor koordinálásában, a lehető legjobban felhasználva a meglévő képességeket, és azonosítva az uniós szinten kezelendő hiányosságokat. Az említett bizottságnak ezenkívül támogatnia kell a Bizottságot a Kopernikusz következetes végrehajtásának ellenőrzésében. A közszféra általi felelősségteljes irányítás megkívánja a Kopernikusz egységes kezelését, a gyorsabb döntéshozatalt és az információkhoz való egyenlő hozzáférést, valamint azt, hogy a költségvetés-végrehajtási feladatokkal megbízott szervezetek képviselői megfigyelőként részt vehessenek a Kopernikusz-bizottság munkájában. Ugyanezen megfontolásból az Unióval nemzetközi megállapodást kötött harmadik országok és nemzetközi szervezetek képviselőinek is lehetővé kell tenni, hogy bizonyos biztonsági megkötések, illetve az említett megállapodásokban előírt feltételek mellett részt vehessenek a Kopernikusz-bizottság munkájában. E képviselők nem lehetnek jogosultak a Kopernikusz-bizottság szavazási eljárásában részt venni.

(34) A Bizottság által végrehajtási feladatokkal megbízott szervezetek munkáját teljesítménymutatók alapján is mérni kell. Ez a mérés az Európai Parlament és a Tanács részére számot adna a Kopernikusz műveletei és a Kopernikusz végrehajtásának terén tett előrehaladásról.

(35) A Bizottság 1159/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (9) megállapította a GMES-felhasználókra vonatkozó nyilvántartásbavételi és engedélyezési feltételeket, és meghatározta a különös GMES-adatokhoz és a GMES-szolgáltatásokból származó információkhoz való hozzáférés korlátozására vonatkozó kritériumokat.

(36) A Kopernikusz keretében előállított adatokhoz és információkhoz - megfelelő feltételek és korlátozások mellett - teljes körű, nyílt és díjmentes hozzáférést kell biztosítani ezen adatok és információk felhasználásának és megosztásának előmozdítása, valamint az európai Föld-megfigyelési piacok és különösen a downstream ágazat megerősítése érdekében, lehetővé téve ezáltal a növekedést és a munkahelyteremtést.

(37) A harmadik felek adatainak a Kopernikusz keretén belüli felhasználásának megkönnyítése érdekében a Bizottságnak együtt kell működnie az adatszolgáltatókkal az ezen adatokra vonatkozó engedélyezési feltételeket kialakításakor, összhangban e rendelettel és a harmadik felek alkalmazandó jogaival.

(38) A Kopernikusz Sentinel-adatokhoz való hozzáférési jogokat, amelyeket az ESA Föld-megfigyelési programtanácsa által 2013. szeptember 24-én jóváhagyott, GMES-űrkomponensre vonatkozó program keretében adtak meg, figyelembe kell venni.

(39) Tekintve, hogy a Kopernikusz polgári ellenőrzés alatt álló polgári program, prioritást kell élveznie az olyan adatok megszerzésének és az információ előállításának, beleértve az olyan nagyfelbontású képeket is, amelyek nem jelentenek kockázatot vagy fenyegetést az Unió vagy annak tagállamai biztonsága szempontjából. Mivel ugyanakkor a Kopernikusz-adatok és -információk egy részét indokolt lehet védelemben részesíteni, az ilyen információknak az e rendelet hatálya szerinti biztonságos cseréjének biztosítása érdekében a Kopernikusz-program valamennyi résztvevőjének gondoskodnia kell az EU-minősített adatok bizonyos fokú védelméről úgy, hogy az egyenértékű legyen a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (10) mellékletében meghatározott biztonsági szabályok által előírt védelemmel, valamint a Tanács biztonsági szabályairól szóló 2013/488/EU tanácsi határozat (11) mellékleteiben meghatározottakkal.

(40) Figyelembe véve, hogy a Kopernikusz-adatok és Kopernikusz-információk egy része, beleértve a nagyfelbontású képeket is, befolyásolhatja az Unió vagy a tagállamok biztonságát, a Tanácsot fel kell hatalmazni arra, hogy kellően indokolt esetben az Unió vagy a tagállamok biztonságát veszélyeztető kockázatok és fenyegetések kezelése érdekében intézkedéseket fogadjon el.

(41) A Kopernikusz keretében létrehozott vagy kifejlesztett tárgyi eszközök és immateriális javak tulajdonjoga az Uniót illeti. A tulajdonjoghoz kapcsolódó alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása érdekében a meglevő tulajdonosokkal megfelelő megállapodásokat kell kötni. Meg kell jegyezni, hogy az immateriális javak tulajdonjogával kapcsolatban e rendeletben megállapított rendelkezések hatálya nem terjed ki a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerint nem átruházható immateriális jogokra. Az Uniót megillető tulajdonjog nem érinti az Unió előtt nyitva álló azon lehetőséget, hogy amennyiben e rendelettel összhangban, és eseti vizsgálat alapján az megfelelőnek bizonyul, harmadik felek rendelkezésére bocsássa ezeket az eszközöket, illetve javakat, vagy azokról rendelkezzen. Az Unió számára lehetővé kell tenni különösen azt, hogy a Kopernikusz keretében végzett munka nyomán létrejövő szellemi tulajdonjogokat átruházza vagy azok használatát engedélyezze a Kopernikusz-szolgáltatások downstream felhasználók általi felhasználásának előmozdítása érdekében.

(42) Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, beleértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzösszegek visszafizettetését, valamint adott esetben a költségvetési rendelettel összhangban közigazgatási és pénzügyi szankciók kiszabását.

(43) Mivel a Kopernikusz összetett program, a Bizottság munkáját az érdekelt felek széles köréből kikerülő független szakértők, többek között különösen a tagállamok által kinevezett, biztonsági kérdésekkel foglalkozó szakértők, valamint az űrtevékenységekért felelős érintett nemzeti szervezetek és a Kopernikusz felhasználóinak képviselői segítik, biztosítva a Bizottság számára a szükséges műszaki és tudományos szakértelmet, valamint az interdiszciplináris és ágazatközi szemléleteket, figyelemmel az uniós, nemzeti és regionális szinten már meglevő releváns kezdeményezésekre.

(44) Annak érdekében, hogy - az éves munkaprogram, a szolgáltatási és űrkomponensek műszaki specifikációja, a biztonsági vonatkozások, valamint a Kopernikusz-adatok és Kopernikusz-információk tagállami felhasználása és a Föld-megfigyelési technológiához és fejlesztésekhez való tagállami hozzáférés egységesítésének előmozdítását ösztönző intézkedések elfogadása tekintetében - egységes feltételek álljanak rendelkezésre e rendelet végrehajtásához, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni.

(45) Mivel a Kopernikusz felhasználóközpontú program, ez szükségessé teszi a felhasználók folyamatos, tényleges bevonását, különös tekintettel a szolgáltatási követelmények meghatározására és validálására. A felhasználók által képviselt érték növelése érdekében a köz- és magánszféra végfelhasználóival folytatott rendszeres konzultációk által aktívan törekedni kell javaslataik meghallgatására. E célból ("felhasználói fórum" néven) munkacsoportot kell létrehozni, amelynek feladata, hogy a Kopernikusz-bizottságot a felhasználói igények azonosításában, a szolgáltatások megfelelésének ellenőrzésében és a magánszférabeli felhasználók közötti koordinációban segítse.

(46) A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következők vonatkozásában: az operatív szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges adatkövetelmények; a Kopernikusz-adatokra és Kopernikusz-információkra vonatkozó hozzáférési, regisztrálási és felhasználási feltételek és eljárások; a Kopernikusz-adatokat és Kopernikusz-információkat érintő működési zavarok megelőzéséhez szükséges egyedi műszaki kritériumok, valamint a Kopernikusz-adatok és Kopernikusz-információk megszerzésének és terjesztésének jogütközések miatt szükségessé váló korlátozására vonatkozó kritériumok. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(47) Az e rendelet alapján finanszírozott fellépéseket az esetleges későbbi kiigazítások és új fejlesztések céljából figyelemmel kell kísérni és értékelni kell. Az értékelés során át kell tekinteni különösen a Kopernikusz-adat és Kopernikusz-információ kezelésére vonatkozó politikának az érdekelt felekre, a downstream felhasználókra, a vállalkozásokra, valamint a Föld-megfigyelési infrastruktúrába való nemzeti és magánberuházásokra gyakorolt hatását. Az értékelés keretében az érintett európai ügynökségek, így például az Európai GNSS Ügynökség jövőbeli részvételének lehetőségével is foglalkozni kell. A Kopernikusz eredményeinek maximalizálása, valamint a program végrehajtási fázisaiban szerzett tudás és szakértelem lehető legnagyobb mértékű kihasználása érdekében olyan új szervezeti modelleket kell feltárni a jövőbeli tervezéshez, biztosítandó a hosszú távú gazdasági kötelezettségvállalást.

(48) Mivel e rendelet célját, nevezetesen a Kopernikusz létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mert a program végrehajtása egyrészt magában foglal egy összeurópai kapacitást is, másrészt pedig valamennyi tagállamban olyan szolgáltatások nyújtásától függ, amelyeket uniós szinten kell koordinálni, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(49) Ez a rendelet meghatározza a pénzügyi keretösszeget, és az éves költségvetési eljárás során ez az összeg jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (13) 17. pontja értelmében vett elsődleges referenciaösszeget.

(50) Indokolt az e rendelet finanszírozási időszakát az 1311/2013/EU, Euratom rendelet által előírthoz igazítani. Ezért ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

(51) A megfelelő irányítási és finanszírozási keret létrehozása, valamint a Kopernikusz teljes körű működésének biztosítása céljából a 911/2010/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni. A folytonosság biztosítása érdekében a 911/2010/EU rendelet alapján elfogadott valamennyi intézkedésnek továbbra is hatályban kell maradnia,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a Kopernikuszt, az Unió Föld-megfigyelési programját (Kopernikusz), és meghatározza annak végrehajtási szabályait.

2. cikk

Hatály

(1) A Kopernikusz egy polgári, felhasználóközpontú és polgári ellenőrzés alatt működő program, amely a meglévő nemzeti és európai kapacitásokra épít, és biztosítja a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés keretében megvalósított tevékenységek folyamatosságát.

(2) A Kopernikusz a következő komponensekből áll:

a) szolgáltatási komponens, amely a következő területeken biztosítja információk nyújtását: légkörmegfigyelés, tengerikörnyezet-megfigyelés, szárazföld-megfigyelés, az éghajlatváltozás, katasztrófaelhárítás és biztonság;

b) űrkomponens, amely az a) pontban említett szolgáltatási területeken űrtechnológián alapuló, fenntartható megfigyelést biztosít;

c) lokális komponens, amely az a) pontban említett szolgáltatási területeken a megfigyelésekhez levegőbe, tengerre és földre telepített eszközökön alapuló összehangolt hozzáférést biztosít.

(3) A (2) bekezdésben említett komponensek között megfelelő kapcsolatokat és interfészeket kell kialakítani.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "célzott program": űrtechnológián alapuló Föld-megfigyelési program a Kopernikusz keretében és céljaira, különösen a Sentinel-űrprogramok;

2. "közreműködő program": űrtechnológián alapuló Föld-megfigyelési program, amely a célzott programokból származó adatokat kiegészítő adatokat nyújt a Kopernikusz számára;

3. "célzott programokból származó adatok": a célzott programok keretében az űrtechnológián alapuló Föld-megfigyelés során a Kopernikuszban való felhasználás céljára nyújtott adatok;

4. "közreműködő programokból származó adatok": a közreműködő programok keretében az űrtechnológián alapuló Föld-megfigyelés során a Kopernikuszban való felhasználás céljára engedélyezett vagy nyújtott adatok;

5. "lokális adatok": a Kopernikuszban való felhasználás céljára engedélyezett vagy nyújtott, szárazföldön, tengeren vagy levegőben telepített érzékelőkből származó megfigyelési adatok, valamint referencia- és kiegészítő adatok;

6. "harmadik féltől származó adatok és információk": a Kopernikusz hatályán kívül nyert, de a program céljainak végrehajtásához szükséges adatok és információk;

7. "Kopernikusz-adatok": a célzott programokból származó adatok, a közreműködő programokból származó adatok és a lokális adatok;

8. "Kopernikusz-információ": az 5. cikk (1) bekezdésében említett Kopernikusz-szolgáltatásokból származó, a Kopernikusz-adatok feldolgozását vagy modellezését követően nyert információ;

9. "Kopernikusz-felhasználók":

a) a Kopernikusz alapfelhasználói, azaz az uniós intézmények és szervek, európai, nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok, amelyeknek feladata, hogy a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett területeken közszolgáltatást vagy szakpolitikát határozzanak meg, hajtsanak végre vagy ellenőrizzenek;

b) kutatói felhasználók, azaz egyetemek vagy bármely más kutatói és oktatási szervezet;

c) üzleti és magánfelhasználók;

d) karitatív szervezetek, nem kormányzati szervezetek és nemzetközi szervezetek.

4. cikk

Célok

(1) A Kopernikusz a következő általános célok megvalósításához járul hozzá:

a) a Föld megfigyelése a környezetvédelemnek, valamint a polgári védelem és a polgári biztonság terén tett erőfeszítéseknek a támogatása érdekében;

b) a társadalom és a gazdaság szempontjából előnyös tényezők maximalizálása, és ezzel az Európa 2020 stratégia és az abban az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés vonatkozásában kitűzött célok megvalósításának a támogatása a Föld-megfigyelésnek az alkalmazásokban és szolgáltatásokban való előmozdítása révén;

c) egy versenyképes európai űr- és szolgáltatási ágazat létrehozásának az előmozdítása, és az európai vállalkozások számára minden lehetőség megteremtése arra vonatkozóan, hogy innovatív Föld-megfigyelési rendszereket és szolgáltatásokat alakíthassanak ki és nyújthassanak;

d) a környezetvédelmi ismeretekhez, valamint a legfontosabb Föld-megfigyelési technológiákhoz és geoinformációs szolgáltatásokhoz való önálló hozzáférés biztosítása, ami lehetővé teszi Európa számára a független döntéshozatal és fellépés megvalósítását;

e) az európai szakpolitikák támogatása és az azokhoz való hozzájárulás, valamint az olyan globális kezdeményezések előmozdítása, mint a GEOSS.

(2) A Kopernikusz a következő konkrét célok megvalósítása révén éri el az (1) bekezdésben foglalt általános célokat:

a) a Kopernikusz-felhasználók számára pontos és megbízható adatok és információk hosszú távú és fenntartható alapon történő biztosítása, amely lehetővé teszi az 5. cikk (1) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtását, és megfelel a Kopernikusz alapfelhasználói által megfogalmazott igényeknek;

b) az űrtechnológia segítségével egy független európai Föld-megfigyelési kapacitásból nyert adatokhoz és információkhoz való fenntartható és megbízható hozzáférés biztosítása - következetes műszaki specifikációk szerint, a meglévő európai és nemzeti eszközökre és képességekre építve, szükség esetén kiegészítve azokat;

c) a lokális adatokhoz való fenntartható és megbízható hozzáférés biztosítása; mindenekelőtt az európai és nemzeti szinten működtetett, meglévő kapacitásokra, valamint a globális megfigyelési rendszerekre és hálózatokra támaszkodva.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt célok elérésének mérése a következő mutatók alapján történik:

a) a környezetvédelem, a polgári védelem és a biztonság terén történő szolgáltatásnyújtásra vonatkozó, szolgáltatásszintű követelményekkel összhangban rendelkezésre bocsátott Kopernikusz-adatok és Kopernikusz-információk;

b) a felhasználók számának növekedésében, az elért adatok és a hozzáadott értéket képviselő információk mennyiségében, a downstream szolgáltatások megnövekedett számában, valamint a tagállamok közötti és az Unión belüli adattovábbítás bővülésében mért igénynövekedés a Kopernikusz-adatok és -információk iránt;

c) a Kopernikusz-adatoknak és -információknak az uniós intézmények és szervek, a nemzetközi szervezetek és európai, nemzeti, regionális és helyi hatóságok részéről való felhasználása, ideértve a felhasználók általi igénybevétel szintjét és a felhasználói elégedettséget, továbbá az európai társadalmak számára nyújtott előnyöket is;

d) piaci térnyerés, ideértve a meglévő piacok kiterjesztését és új piacok létrehozását is, valamint az európai downstream szolgáltatók versenyképessége;

e) a Kopernikusz-szolgáltatásokat támogató Kopernikusz-adatok folyamatos elérhetősége.

5. cikk

A Kopernikusz szolgáltatási komponense

(1) A Kopernikusz szolgáltatási komponense a következő szolgáltatásokból áll:

a) légkör-megfigyelési szolgáltatás, amely a levegőminőségről európai szintű, a légkör kémiai összetételéről pedig globális szintű információkkal szolgál. Mindenekelőtt a levegőminőség megfigyelését helyi és nemzeti szinten végző rendszerek számára szolgáltat információkat, és hozzájárul a légkörösszetétel éghajlati paramétereinek megfigyeléséhez, ideértve, ha megvalósítható, az erdők lombkoronájával való kölcsönhatást is;

b) tengermegfigyelési szolgáltatás, amely információkat nyújt az óceánok és a tengerek ökoszisztémáinak fizikai állapotáról és dinamikájáról, úgy bolygónk valamennyi óceánjának, mint az európai regionális tengeri zónáknak a vonatkozásában, és ennek révén támogatja a tengeri biztonságot, hozzájárul a hulladékáramok megfigyeléséhez, a tengeri környezet, a part menti és a sarkvidéki régiók, valamint a tengeri erőforrások megfigyeléséhez, csakúgy mint a meteorológiai előrejelzéshez és az éghajlat megfigyeléséhez;

c) szárazföld-megfigyelési szolgáltatás, amely információkat nyújt a földhasználatról és a felszín borításáról, a krioszféráról, az éghajlatváltozásról, valamint a biológiai-geofizikai tényezőkről, ideértve azok dinamikáját is, és ennek révén támogatja mind a biodiverzitás, a talaj, a szárazföldi és a parti vizek, az erdő és a növényzet, valamint a nemzeti erőforrások globális és helyi környezetvédelmi ellenőrzését, mind pedig általában a környezetvédelmi, agrár-, fejlesztési, energia-, várostervezési, infrastrukturális és közlekedési politikák végrehajtását;

d) az éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatás, amely az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését előmozdító politikák támogatása céljából olyan információkat nyújt, amelyek bővítik az eddigi ismereteket. Különösen azoknak az alapvető fontosságú éghajlati változóknak, éghajlat-elemzéseknek, időbeli és térbeli kiterjedésű előrejelzéseknek és mutatóknak a rendelkezésre bocsátásához járul hozzá, amelyek relevánsak az alkalmazkodást és a hatások enyhítését szolgáló, az Unió számára ágazati és társadalmi előnyökkel járó területekre vonatkozó stratégiák szempontjából;

e) katasztrófakezelési szolgáltatás, amely információkat nyújt a különböző típusú katasztrófák, mint például meteorológiai katasztrófák, geofizikai katasztrófák, ember által szándékosan vagy véletlenül okozott katasztrófák és más humanitárius katasztrófák esetében szükséges katasztrófaelhárításhoz, valamint a megelőzési, felkészültségi, reagálási és helyreállítási tevékenységekhez;

f) biztonsági szolgáltatás, amely hasznos információkat nyújt az Európa előtt álló polgári biztonsági kihívások megválaszolásához, és ezzel - különösen a határőrizet és tengerfelügyelet terén - javítja a megelőzési, felkészültségi és katasztrófaelhárítási kapacitásokat, egyúttal pedig támogatja az Unió külső tevékenységét, a Bizottság és a közös kül- és biztonságpolitika keretébe tartozó különböző szervek, különösen az Európai Unió Műholdközpontja között adott esetben létrejött együttműködési megállapodások sérelme nélkül.

(2) Az (1) bekezdésben említett szolgáltatások nyújtása során szem előtt kell tartani a szubszidiaritás és az arányosság elvét, a szolgáltatásokat költséghatékonyan és adott esetben decentralizáltan kell nyújtani, hogy a tagállamokban rendelkezésre álló űrtechnológiai, lokális és hivatkozási adatokat és kapacitásokat az átfedéseket elkerülve, európai szinten lehessen integrálni. Kerülendő olyan új adatok létrehozása, amely már létező adatok reprodukálását jelenti, kivéve, ha a meglévő vagy naprakésszé teendő adatok használata műszakilag nem kivitelezhető, nem költséghatékony vagy nem lehetséges idejében.

A szolgáltatások vonatkozásában szigorú minőségellenőrzési rendszereket kell megvalósítani, és tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatások elérhetőségéről, megbízhatóságáról, minőségéről és időszerűségéről.

(3) Az (1) bekezdésben említett szolgáltatások fejlesztésének és a közszféra általi igénybevételének érdekében a következőkre van szükség:

a) olyan fellépéseket kell kidolgozni, amelyek a szolgáltatások minőségének és teljesítményének a javítására irányulnak, ideértve a szolgáltatások fejlesztését és módosítását is, és mindeközben el kell kerülni vagy csökkenteni kell az üzemeltetési kockázatokat, valamint ki kell használni pl. a "Horizont 2020" keretében folytatott kapcsolódó tevékenységekkel való szinergiákat;

b) támogatni kell azokat az intézkedéseket, amelyek elő kívánják mozdítani, hogy a következő felek felhasználják és igénybe vegyék a Kopernikusz-adatokat és -információkat:

i. az (1) bekezdésben említett területeken közszolgálat vagy szakpolitika meghatározásával, végrehajtásával, érvényesítésével vagy nyomon követésével megbízott hatóságok. Ez magában foglalja a kapacitásépítést és olyan szabványosított eljárások és eszközök kialakítását, amelyek célja a Kopernikusz-adatok és -információk integrálása a felhasználói munkafolyamatokba;

ii. más felhasználók és downstream alkalmazások. Ez magában foglalja a tájékoztatási, képzési és terjesztési tevékenységeket.

6. cikk

A Kopernikusz űrkomponense

(1) A Kopernikusz űrkomponense űrtechnológia segítségével végez megfigyeléseket, elsősorban az 5. cikk (1) bekezdésében említett szolgáltatások javára.

(2) A Kopernikusz űrkomponense célzott programokból és a közreműködő programokból származó adatokból áll, ideértve a következő tevékenységeket is:

a) az űrtechnológia segítségével végzett megfigyelés, ideértve:

i. célzott programok megvalósítását, fenntartását és üzemeltetését, többek között a műholdak feladatainak meghatározását, a műholdak nyomon követését és ellenőrzését, adatok fogadását, feldolgozását, archiválását és terjesztését, a folyamatos kalibrálást és validálást;

ii. lokális adatok rendelkezésre bocsátását a célzott programokból származó megfigyelési adatok kalibrálásához és validálásához;

iii. közreműködő programokból származó, a célzott programok keretében nyert adatokat kiegészítő adatok rendelkezésre bocsátása, archiválása és terjesztése;

b) a felhasználók változó igényeire válaszul végzett tevékenységek, ideértve

i. a megfigyelési hiányosságok azonosítását és új célzott programok meghatározását a felhasználói igények alapján;

ii. a célzott programok korszerűsítését és kiegészítését célzó fejlesztéseket, úgymint a vonatkozó űrinfrastruktúra új elemeinek tervezése és beszerzése;

c) a műholdak ütközési kockázattal szembeni védelme az űrmegfigyelést és nyomon követést támogató keret figyelembe vételével;

d) a műholdak biztonságos leszerelése az élettartam végén.

7. cikk

A Kopernikusz lokális komponense

(1) A Kopernikusz lokális komponense lokális adatokhoz kínál hozzáférést, elsősorban az 5. cikk (1) bekezdésében említett Kopernikusz-szolgáltatások javára.

A következő tevékenységeket foglalja magában:

a) a meglévő kapacitásokra támaszkodva lokális adatok biztosítása az operatív szolgáltatások számára, nemzetközi szinten ideértve a harmadik felektől származó lokális adatokat is;

b) a lokális adatok gyűjtésének és szolgáltatásának koordinációja és harmonizációja;

c) technikai segítségnyújtás a Bizottság részére a lokális megfigyelési adatokra vonatkozó szolgáltatási követelmények tekintetében;

d) együttműködés a helyi üzemeltetőkkel a lokális megfigyelési infrastruktúrához és hálózatokhoz kapcsolódó fejlesztési tevékenységek következetességének előmozdítása céljából;

e) a lokális megfigyelés terén fennálló azon hiányosságok azonosítása - globális szinten is -, amelyeket nem lehet megszüntetni a meglévő infrastruktúra és hálózatok révén, továbbá e hiányosságok kezelése a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett.

(2) A lokális adatoknak a Kopernikuszban való felhasználására a harmadik felek - így többek között a tagállamok - alkalmazandó jogaival, illetve a felhasználásra és a továbbításra vonatkozó korlátozásokkal összhangban kerül sor.

(3) A költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban a Bizottság részben vagy teljes körűen az e rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében említett üzemeltetőkre, illetve amennyiben átfogó koordinációra van szükség, az Európai Környezetvédelmi Ügynökségre ruházhatja a lokális komponens tevékenységeinek elvégzését.

8. cikk

Pénzügyi keretösszeg

(1) Az 5., 6. és 7. cikkben említett tevékenységek végrehajtására előirányzott pénzügyi keretösszeg a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra 4 291,48 millió EUR folyó áron.

(2) Az (1) bekezdésben említett összeget folyó áron a következő kiadási kategóriákra kell bontani:

a) 897,415 millió EUR az 5. és 7. cikkben említett tevékenységekre;

b) 3 394,065 millió EUR a 6. cikkben említett tevékenységekre, beleértve 26,5 millió EUR legmagasabb összeget a 6. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységekre.

(3) A Bizottság az (1) bekezdésben említett összeg legfeljebb 10 %-áig átcsoportosíthat forrásokat a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiadási kategóriák egyikéből a másikba. Amennyiben az átcsoportosítások kumulatív összege meghaladja az (1) bekezdésben említett összeg 10 %-át, a Bizottság a 30. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően konzultál a Kopernikusz-bizottsággal.

(4) A költségvetés végrehajtásával közvetett módon megbízott szervek számára folyósított előfinanszírozásból származó kamatokat azon tevékenységekre kell fordítani, amelyek a Bizottság és az érintett szerv között létrejött hatáskör-átruházási megállapodás vagy szerződés tárgyát képezik. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban a költségvetés végrehajtásával közvetett módon megbízott szervek a pénzügyi források és a kapcsolódó kamatok azonosítását lehetővé tévő számlákat nyitnak.

(5) Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi, a többéves pénzügyi keret határain belül. Az egy pénzügyi évnél hosszabb ideig tartó tevékenységek költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.

(6) A Kopernikusz pénzügyi kerete fedezheti a Kopernikusz irányításához és céljainak megvalósításához közvetlenül szükséges előkészítő, monitoring, ellenőrzési, pénzügyi vizsgálati és értékelő tevékenységhez kapcsolódó költségeket is, többek között a tanulmányok, értekezletek, tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek kiadásait, továbbá az információfeldolgozásra és adatcserére szolgáló informatikai hálózatokhoz kapcsolódó kiadásokat.

(7) A Bizottság a költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervekre bízhatja a Kopernikusz végrehajtását. Amennyiben a Kopernikusz költségvetését a 10. cikk (3) bekezdése vagy a 11. cikk (1) bekezdése alapján közvetett irányítás keretében hajtják végre, a költségvetés végrehajtásával megbízott szervek közbeszerzési szabályait a költségvetési rendelet 60. cikke szerint megengedhető mértékben kell alkalmazni. E szabályok konkrét és szükséges kiigazításairól, valamint a meglevő szerződések meghosszabbítására vonatkozó szabályokról a megfelelő hatáskör-átruházási megállapodásokban kell rendelkezni.

II. FEJEZET

A KOPERNIKUSZ IRÁNYÍTÁSA

9. cikk

A Bizottság szerepe

(1) A Kopernikuszért és annak különböző komponensei közötti koordinációért vállalt általános felelősség a Bizottságot terheli. A Bizottság kezeli az e rendelet értelmében a programra előirányzott forrásokat, és felügyeli a Kopernikusz végrehajtását, ideértve a prioritások, a felhasználói részvétel, a költségek, az ütemterv, a teljesítmény és a beszerzés meghatározását.

(2) A Bizottság az Unió nevében és saját hatáskörén belül ellátja a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatok irányítását, biztosítva a Kopernikusz és a nemzeti, uniós és nemzetközi szintű tevékenységek közötti koordinációt.

(3) A Bizottság elősegíti az operatív szolgáltatásnyújtást és a szükséges megfigyelési adatok hosszú távú elérhetőségét célzó tagállami hozzájárulások koordinálását.

(4) A Bizottság támogatja a Kopernikusz-szolgáltatások megfelelő fejlesztését, és biztosítja a Kopernikusz és a más releváns uniós szakpolitikák, eszközök, programok és tevékenységek egymást kiegészítő jellegét, összehangoltságát és összekapcsoltságát, hogy e szakpolitikák, eszközök, programok és tevékenységek a maguk javára használhassák ki a Kopernikusz-szolgáltatásokat.

(5) A Bizottság előmozdítja a hosszú távon stabil befektetési környezetet, és konzultál az érdekelt felekkel, amikor az e rendelet hatálya alá tartozó Kopernikusz-adatokra és Kopernikusz-információkra vonatkozó szolgáltatások termékeinek megváltoztatásáról dönt.

(6) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a végrehajtási feladatokkal megbízott szervek az összes tagállamnak nyújtsák szolgáltatásaikat.

(7) A Bizottság a 31. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az 5. cikk (1) bekezdésében említett Kopernikusz szolgáltatási komponens fejlesztésével kapcsolatos adatkövetelmények meghatározásáról.

(8) A Bizottság a 30. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktusokat fogad el a következők tekintetében:

a) a Kopernikusz 5. cikk (1) bekezdésben említett szolgáltatási komponensének műszaki specifikációi, tekintettel annak végrehajtására;

b) a Kopernikusz 6. cikkben említett űrkomponensének műszaki specifikációi, tekintettel annak végrehajtására és a felhasználói igények szerinti fejlesztésére.

(9) A Bizottság kellő időben tájékoztatja a tagállamokat és az Európai Parlamentet a Kopernikuszhoz kapcsolódó valamennyi releváns információról, különösen ami a kockázatkezelést, az átfogó költségeket, a Kopernikusz-infrastruktúra minden jelentős elemének éves üzemeltetési költségét, az ütemtervet, a teljesítményt, a beszerzést és a szellemitulajdon-jogok kezelésének vizsgálatát illeti.

10. cikk

Az Európai Űrügynökség szerepe

(1) A Bizottság hatáskör-átruházási megállapodást köt az ESA-val, amely az ESA-ra a következő feladatokat ruházza:

a) a Kopernikusz űrkomponensének műszaki koordinációja;

b) a Kopernikusz űrkomponense rendszerfelépítésének meghatározása és a felhasználói igények alapján való továbbfejlesztése, amelyet a Bizottság koordinál;

c) az előirányzott források kezelése;

d) gondoskodás a nyomonkövetési és az ellenőrzési eljárásokról;

e) új célzott programok kidolgozása;

f) már kifejlesztett célzott programok beszerzése;

g) célzott programok üzemeltetése, az e cikk (2) bekezdésével összhangban a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete (EUMETSAT) által üzemeltetett programok kivételével;

h) a Kopernikusz-szolgáltatásoknak a közreműködő programokból származó adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó rendszer koordinálása;

i) az 5. cikk (1) bekezdésében említett Kopernikusz-szolgáltatásokhoz szükséges, üzleti felhasználású célú műholdas adatokhoz való hozzáférési jog megszerzése és az ezen adatok felhasználási feltételeire vonatkozó tárgyalások lefolytatása.

(2) A Bizottság hatáskör-átruházási megállapodást köt az EUMETSAT-tal, és a szervezetre ruházza a célzott programok üzemeltetésének felelősségét, és a szervezet megbízatásának és szakértelmének megfelelően hozzáférést biztosít számára a közreműködő programokból származó adatokhoz.

(3) Az ESA-val és az EUMETSAT-tal való hatáskör-átruházási megállapodások megkötésére a Bizottság által a költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban elfogadott hatáskör-átruházási határozat alapján kerül sor.

(4) A költségvetési rendelet 60. cikkének megfelelően az ESA és az EUMETSAT adott esetben ajánlatkérő szervekként lépnek fel és a rájuk ruházott beszerzési feladatok végrehajtását és koordinálását illetően határozatokat hozhatnak.

(5) A hatáskör-átruházási megállapodás az átruházott feladatokhoz és a költségvetés végrehajtásához szükséges mértékben szabályozza az ESA-ra és az EUMETSAT-ra bízott pénzeszközök kezelésének általános feltételeit és adott esetben figyelembe veszi az ESA hosszú távú forgatókönyvét. Megállapítja továbbá mindenekelőtt a Kopernikusz űrkomponensének kidolgozása, beszerzése és üzemeltetése kapcsán elvégzendő feladatokat, a kapcsolódó finanszírozást, az irányítási eljárásokat, a monitoring és ellenőrző intézkedéseket, a szerződéseknek a költségek, az ütemterv, a teljesítmény és a beszerzés tekintetében való nem megfelelő teljesítése esetén alkalmazandó intézkedéseket, továbbá a tárgyi eszközök és immateriális javak tulajdonjogát szabályozó jogviszonyokat.

(6) A nyomonkövetési és ellenőrző intézkedések közé tartozik különösen egy előzetes költségbecslési rendszer összeállítása, a Bizottság rendszeres tájékoztatása a költségek és az ütemterv alakulásáról, továbbá a költségvetési előirányzat, az ütemterv és a teljesítmény közötti eltérés esetén az odaítélt költségvetések korlátain belül a tevékenységek megvalósítását biztosító korrigáló intézkedések meghozatala.

(7) Az e cikk (3) bekezdésében említett hatáskör-átruházási határozatról - a 30. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban - konzultálni kell a Kopernikusz-bizottsággal. A Kopernikusz-bizottságot előzetesen tájékoztatni kell az Unió nevében eljáró Bizottság, valamint az ESA és az EUMETSAT között kötendő hatáskör-átruházási megállapodásokról.

(8) A Bizottság tájékoztatja a Kopernikusz bizottságot a közbeszerzési eljárások értékelésének eredményéről, továbbá az ESA-nak és az EUMETSAT-nak a magánszektorbeli szereplőkkel kötendő szerződéseiről, ideértve az alvállalkozásba adással kapcsolatos információkat is.

11. cikk

A szolgáltatások üzemeltetői

(1) A Bizottság hatáskör-átruházási vagy szerződéses megállapodások révén többek között a következő szervekre ruházhatja a szolgáltatási komponens végrehajtási feladatait, amennyiben ezt a tevékenység sajátos jellege, a meglévő különleges szakértelem, megbízatás, üzemeltetési vagy irányítási kapacitás kellően indokolja:

a) az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA);

b) az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX);

c) az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA);

d) az Európai Unió Műholdközpontja (SATCEN);

e) a középtávú időjárás-előrejelzés európai központja (ECMWF);

f) egyéb releváns európai ügynökségek, csoportosulások, illetve nemzeti szervek konzorciumai.

A szolgáltatások üzemeltetőivel való hatáskör-átruházási megállapodás megkötésére a Bizottság által a költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban elfogadott hatáskör-átruházási határozat alapján kerül sor.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervek kiválasztásakor megfelelően figyelembe kell venni a feladatok átruházásával járó költséghatékonyságot és az adott szervek irányítási szerkezetére, valamint pénzügyi és emberi erőforrásaikra gyakorolt hatást.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett hatáskör-átruházási határozatról - a 30. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban - konzultálni kell a Kopernikusz-bizottsággal. A Kopernikusz-bizottságot előzetesen tájékoztatni kell az Unió nevében eljáró Bizottság, valamint a szolgáltatások üzemeltetői között kötendő hatáskör-átruházási megállapodásokról.

12. cikk

A Bizottság munkaprogramja

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján a Kopernikuszra vonatkozó éves munkaprogramot fogad el a költségvetési rendelet 84. cikkével összhangban.

(2) Az éves munkaprogram végrehajtási tervet tartalmaz, amely részletezi a Kopernikusz 5., 6. és 7. cikkben említett komponenseivel kapcsolatos tevékenységeket; a munkaprogramot úgy kell kialakítani, hogy előretekintő módon figyelembe vegye a változó felhasználói igényeket és a technológiai fejlődést.

(3) Ezt a végrehajtási jogi aktust az e rendelet 30. cikkének (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

Együttműködés a tagállamokkal

(1) A Bizottság együttműködik a tagállamokkal annak érdekében, hogy javítsa a közöttük folyó adat- és információcserét, és előmozdítsa a regionális és helyi szintű adatterjesztés fejlesztését. A Bizottság törekszik annak biztosítására, hogy a szükséges adatok és információk elérhetők legyenek a Kopernikuszban. A tagállamok közreműködő programjai, szolgáltatásai és lokális infrastruktúrái rendkívül fontos hozzájárulást jelentenek a Kopernikuszhoz.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén intézkedéseket fogadhat el a Kopernikusz-adatok és -információk tagállami felhasználásának előmozdítására, és a Föld-megfigyelési technológiához és fejlesztésekhez való tagállami hozzáférés támogatására. Ezen intézkedések hatásai nem torzíthatják a szabad versenyt. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 30. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. FEJEZET

KÖZBESZERZÉS

I. SZAKASZ

A közbeszerzésre vonatkozó általános rendelkezések

14. cikk

Általános elvek

A 8. cikk (7) bekezdésének a sérelme nélkül, valamint az Unió biztonsága lényeges érdekeinek, illetve a közbiztonságnak a védelméhez, vagy a kivitel ellenőrzésére vonatkozó uniós előírásoknak való megfeleléshez szükséges intézkedéseknek a sérelme nélkül a Kopernikuszra a költségvetési rendeletet és különösen a következőket kell alkalmazni: a teljes iparági beszállítói láncban biztosítani kell a nyílt hozzáférés és a tisztességes verseny elvét, a pályázati kiírásnak átlátható és frissített adatokat kell tartalmaznia, a közbeszerzési eljárás során alkalmazandó szabályokról, a kiválasztás és odaítélés kritériumairól világos tájékoztatást kell nyújtani, továbbá meg kell adni minden olyan információt, amely lehetővé teszi, hogy minden lehetséges ajánlattevő egyenlő esélyekkel indulhat.

15. cikk

Konkrét célok

A közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőnek úgy kell kiírnia az ajánlati felhívásokat, hogy azok:

a) Unió-szerte - többek között az alvállalkozói szerződések ajánlattevők általi alkalmazásának ösztönzése révén - elősegítsék minden gazdasági szereplő, és főként az új belépők és a kkv-k lehető legnagyobb mértékű és legnyíltabb módon történő részvételét;

b) elkerülik az esetleges erőfölénnyel való visszaéléseket és az egyetlen beszállítótól való függést;

c) hasznosítsák a korábbi közberuházásokat és az ezekből levont tanulságokat, továbbá az iparági szakmai tapasztalatokat és szakértelmet, ugyanakkor ezzel egyidejűleg gondoskodjanak a versenyeztetési szabályok betartásáról;

d) a Kopernikusz, annak költségei és ütemterve megfelelőbb általános ellenőrzése érdekében lehetőség szerint tegyék lehetővé a több forrásból való finanszírozást;

e) lehetőség szerint vegyék figyelembe a pályáztatott termék, szolgáltatás vagy munka hasznos életciklusa során felmerülő teljes költséget.

II. SZAKASZ

A közbeszerzésre vonatkozó egyedi rendelkezések

16. cikk

Tisztességes versenyfeltételek kialakítása

Az ajánlatkérőnek meg kell hoznia a tisztességes versenyfeltételek kialakításához szükséges megfelelő intézkedéseket, ha egy gazdasági szereplő előzetes részvétele az ajánlati felhívás tárgyát képező tevékenységekhez kapcsolódó tevékenységekben:

a) az adott gazdasági szereplő számára a bennfentes információk tekintetében jelentős előnnyel járhat, ezért az egyenlő elbánás követelményének való megfelelés tekintetében aggályokat vethet fel; vagy

b) hátrányosan befolyásolja a rendes versenyfeltételeket vagy az odaítélés pártatlanságát és tárgyilagosságát, illetve a szerződések teljesítését.

A szóban forgó intézkedések nem torzíthatják a versenyt, nem veszélyeztethetik sem az egyenlő elbánás érvényesülését, sem pedig a vállalkozásokról, azok üzleti kapcsolatairól és költségszerkezetéről összegyűjtött információk bizalmas jellegét. Az intézkedések ebben az összefüggésben számításba veszik a tervezett szerződés jellegét és részleteit.

17. cikk

Az információk biztonsága

Az olyan szerződések esetében, amelyek minősített adatokat használnak fel, igényelnek és/vagy tartalmaznak, az ajánlatkérő hatóság az ajánlattételi dokumentumokban meghatározza az érintett információk megfelelő szintű biztonságának biztosításához szükséges intézkedéseket és követelményeket.

18. cikk

Az ellátás megbízhatósága

Az ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentumokban meghatározza, hogy a szerződés teljesítéséhez az ellátás és a szolgáltatásnyújtás megbízhatósága tekintetében milyen követelményeket támaszt.

19. cikk

Feltételhez kötött sávos szerződés

(1) Közbeszerzési szerződést az ajánlatkérő feltételhez kötött sávos közbeszerzési szerződés formájában is köthet.

(2) A feltételhez kötött sávos közbeszerzési szerződésnek egy költségvetési kötelezettségvállalással és az adott sávra szerződött munkák, áruk vagy szolgáltatások teljesítésére vonatkozó határozott kötelezettségvállalással kísért rögzített sávból, továbbá egy vagy több, költségvetési és teljesítési szempontból feltételhez kötött sávból kell állnia. Az ajánlattételi dokumentáció megjelöli a feltételhez kötött sávos szerződések egyedi elemeit. Az ajánlattételi dokumentáció minden egyes sávra meghatározza a szerződés tárgyát, árát vagy az ár kialakításának módozatait, valamint a munkák, áruk és szolgáltatások teljesítésének részleteit.

(3) A rögzített sávhoz tartozó kötelezettségeknek - az egyes feltételhez kötött sávokhoz tartozó kötelezettségekhez hasonlóan - összefüggő egészet kell alkotniuk, figyelembe véve az előző sávokhoz tartozó kötelezettségeket.

(4) Minden egyes feltételhez kötött sáv lehívása az ajánlatkérő döntésétől függ, amelyről az ajánlatkérő a vállalkozót a szerződésben kikötött feltételekkel összhangban értesíti. Amennyiben a feltételhez kötött sáv megerősítésére késve vagy egyáltalán nem kerül sor, ha ez a szerződésben kikötésre került, az abban megállapított feltételekkel a vállalkozó késedelmi kötbérre vagy nem teljesítési kötbérre tarthat igényt.

(5) Amennyiben egy adott sáv tekintetében az ajánlatkérő megállapítja, hogy az adott sávra vállalt munkák, áruk és szolgáltatások nem teljesültek, ha ez a szerződésben kikötésre került, az abban megállapított feltételekkel kártérítést követelhet és felmondhatja a szerződést.

20. cikk

Ellenőrzött kiadásokkal díjazott közbeszerzési szerződések

(1) Az ajánlatkérő egy legfelső összeghatáron belül és a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel választhatja a teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott közbeszerzési szerződést is.

Az ilyen szerződésekért fizetendő ár a szerződés teljesítésének eredményeképpen a vállalkozó által viselt összes tényleges kiadás megtérítéséből áll: ilyenek például a szerződés teljesítéséhez szükséges, a munkaerővel kapcsolatos, az anyagjellegű és fogyóeszköz-kiadások, valamint a berendezések és infrastruktúrák használatával összefüggő kiadások. E kiadásokhoz vagy egy, a közvetett költségeket és a nyereséget fedező átalányösszeg, vagy pedig egy, a közvetett költségeket fedező, valamint az eredménycélok és az ütemterv célkitűzéseinek betartásától függő érdekeltséget megtestesítő felár járul.

(2) Az ajánlatkérő akkor választhatja a teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződést, amikor a rögzített ár pontos meghatározása objektíve lehetetlen, és amikor érvekkel bizonyítható, hogy a szerződés teljesítésében rejlő bizonytalanságok miatt a rögzített ár rendellenesen magas lenne azért, mert:

a) a szerződés igen összetett vagy egy újszerű technológiát igénybe vevő elemekre vonatkozik, következésképpen számottevő műszaki kockázatot rejt magában; vagy

b) a szerződés tárgyát képező tevékenységeket operatív okokból haladéktalanul meg kell kezdeni, miközben a rögzített és végleges ár meghatározása összességében még nem lehetséges vagy azért, mert jelentős kockázatok állnak fenn, vagy pedig azért, mert a szerződés teljesítése részben más szerződések teljesítésétől függ.

(3) A teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés legfelső összeghatára a kifizethető legmagasabb összeg. Ez az összeg csak kivételes, kellően indokolt esetekben és az ajánlatkérő előzetes beleegyezésével léphető túl.

(4) A teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott közbeszerzésekre vonatkozó ajánlattételi dokumentáció a következőket tartalmazza:

a) a szerződés jellege, vagyis az, hogy egy legfelső összeghatáron belül teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződésről van-e szó;

b) a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés esetében a közbeszerzés azon elemei, amelyek az ellenőrzött kiadások körébe tartoznak;

c) a legfelső összeghatár;

d) az odaítélési kritériumok, amelyeknek lehetővé kell tenniük az előzetes költségvetés életszerűségének, a megtérítendő költségeknek, a költségek meghatározási mechanizmusainak, valamint az ajánlatban szereplő nyereségnek az értékelését;

e) az (1) bekezdésben említett kiadásokra milyen típusú felárat kell alkalmazni;

f) a szerződés teljesítéséhez az ajánlattevő által tervezett költségek támogathatóságát meghatározó, az (5) bekezdésben kifejtett elvekkel összhangban lévő szabályok és eljárások;

g) azon számviteli szabályok, amelyeket az ajánlattevőknek be kell tartaniuk;

h) olyan, részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés esetében, amelyet rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé kívánnak alakítani, az ilyen átalakítás paraméterei.

(5) A teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés teljesítése során a vállalkozó által viselt költségek csak akkor támogathatók, ha:

a) ezek ténylegesen a szerződés időtartama alatt jelentkeztek, kivéve a szerződés teljesítéséhez szükséges olyan berendezések, infrastruktúrák és immateriális javak költségeit, amelyek teljes beszerzési értékükig támogathatónak tekinthetők;

b) szerepelnek az esetlegesen az eredeti szerződéshez fűzött kiegészítő záradékok által módosítható előzetes költségvetésben;

c) szükségesek a szerződés teljesítéséhez;

d) a szerződés teljesítéséből adódnak, és annak tudhatók be;

e) beazonosíthatók, ellenőrizhetők, szerepelnek a vállalkozó könyvelésében, továbbá az ajánlattételhez szükséges dokumentációban és a szerződésben megjelölt számviteli előírásoknak megfelelően kerültek meghatározásra;

f) megfelelnek az alkalmazandó adó- és társadalombiztosítási jognak;

g) nem sértik a szerződési feltételeket;

h) ésszerűek, indokoltak, továbbá a gazdaságosság és hatékonyság vonatkozásában tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményeit.

A vállalkozó felel a költségeinek lekönyveléséért, a helyes könyvvitelért és minden egyéb olyan dokumentumért, amely szükséges annak bizonyításához, hogy a megtéríteni kért költségeket valóban ő állta, és ezek megfelelnek az e cikkben meghatározott elveknek. Azon költségek, amelyeket a vállalkozó nem tud igazolni, nem támogathatónak minősülnek, és megtérítésük elutasításra kerül.

(6) Az ajánlatkérő az ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződések megfelelő teljesítésének biztosítása érdekében ellátja a következő feladatokat:

a) meghatározza a lehető legreálisabb legfelső összeghatárt, amely egyidejűleg lehetőséget nyújt a műszaki kockázatok figyelembevétele által megkívánt rugalmasságra;

b) amint a szerződés teljesítése során lehetőség nyílik rögzített és végleges ár meghatározására, a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződést teljes egészében rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé alakítja. Ebből a célból meghatározza a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződésnek a rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé való átalakításához szükséges paramétereket;

c) olyan nyomonkövetési és kontrollintézkedéseket hoz, amelyek rendelkeznek egy előzetes költségbecslési rendszerről;

d) meghatározza a szerződések végrehajtására és különösen a vállalkozó vagy annak alvállalkozói által a szerződés teljesítése során viselt költségek beazonosítására és támogathatóságának ellenőrzésére, valamint a szerződéshez fűzött kiegészítő záradékok bevezetésére alkalmas elveket, eszközöket és eljárásokat;

e) ellenőrzi, hogy a vállalkozó és annak alvállalkozói megfelelnek-e a szerződésben kikötött számviteli előírásoknak és a bizonyító erejű számviteli dokumentumok benyújtására vonatkozó kötelezettségnek;

f) a szerződés végrehajtása során folyamatosan meggyőződik a d) pontban említett elvek, eszközök és eljárások hatékonyságáról.

21. cikk

Módosítások

Az ajánlatkérő és a vállalkozók kiegészítő záradékkal módosíthatják a szerződést, feltéve, hogy a kiegészítő záradék megfelel az összes következő feltételnek:

a) nem változtatja meg a szerződés tárgyát;

b) nem borítja fel a szerződés pénzügyi egyensúlyát;

c) nem vezet be olyan feltételeket, amelyek ha eredetileg szerepeltek volna az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, lehetővé tették volna az eredetileg elfogadott ajánlattevőktől eltérő ajánlattevők elfogadását, vagy az eredetileg kiválasztotthoz képest más ajánlat kiválasztását tették volna lehetővé.

22. cikk

Alvállalkozásba adás

(1) Az ajánlatkérő felkéri az ajánlattevőt arra, hogy a közbeszerzés egy részét versenytárgyalás keretében adja ki megfelelő szintű alvállalkozásba olyan gazdasági társaságoknak, amelyek nem tartoznak az ajánlattevő vállalatcsoportjához, különösen új belépők és kkv-k és részére.

(2) Az ajánlatkérő a szerződés alvállalkozásba adandó részét egy minimumarányt és egy maximumarányt tartalmazó, százalékban kifejezett tartomány formájában adja meg. Az ajánlatkérő biztosítja, hogy e százalékarányok arányosak a szerződés tárgyával és értékével, figyelembe véve az érintett tevékenységi ágazat jellegét és különösen a tapasztalt versenyfeltételeket és szakmai potenciált.

(3) Ha az ajánlattevő az ajánlatában feltünteti, hogy a szerződés semmilyen részét nem szándékozik alvállalkozásba adni, illetve hogy csupán a (2) bekezdésben említett minimumaránynál kisebb részt szándékozik alvállalkozásba adni, ezt meg kell indokolnia az ajánlatkérő számára. Az ajánlatkérő továbbítja ezt az információt a Bizottság számára.

(4) Az ajánlatkérő elutasíthatja a pályázó által kiválasztott alvállalkozókat a fő közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásának szakaszában, vagy a nyertes ajánlattevő által kiválasztott alvállalkozókat a szerződés teljesítése folyamán. Az ajánlatkérő írásban indokolja az elutasítást, amely csak a fő közbeszerzésre ajánlatot tevők kiválasztására alkalmazott kritériumokon alapulhat.

IV. FEJEZET

ADATKEZELÉSI ÉS BIZTONSÁGI POLITIKA

23. cikk

A Kopernikusz adat- és információkezelési politikája

(1) A Kopernikusz keretében finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatos Kopernikusz-adat- és Kopernikusz-információ kezelésére vonatkozó politika támogatja a 4. cikkben említett célokat és a következő konkrét célokat:

a) a Kopernikusz-adatok és -információk használatának és megosztásának előmozdítása;

b) az európai Föld-megfigyelési piacok, különösen a downstream szektor erősítése azzal a céllal, hogy serkenteni lehessen a növekedést és a munkahelyteremtést;

c) hozzájárulás a Kopernikusz-adatok és -információk szolgáltatásának fenntarthatóságához és folyamatosságához;

d) az európai kutatási, technológiai és innovációs közösségek támogatása.

(2) A célzott programokból származó adatokhoz és a Kopernikusz-információkhoz a Kopernikusz terjesztési platformokon keresztül előre meghatározott műszaki feltételekkel teljes körű, nyílt és díjmentes hozzáférést kell biztosítani a következő korlátozásokra figyelemmel:

a) a harmadik féltől származó adatokra és információkra vonatkozó engedélyezési feltételek;

b) formátumok, jellemzők és terjesztési eszközök;

c) az Uniónak és tagállamainak biztonsági érdekei és külkapcsolatai;

d) a Kopernikusz-adatokat és -információkat előállító rendszer biztonsági vagy műszaki okok miatt kialakuló működési zavarának kockázata;

e) az európai felhasználók számára megbízható hozzáférés biztosítása a Kopernikusz-adatokhoz és -információkhoz.

24. cikk

A Kopernikusz-adatok és -információk elérhetőségére és felhasználására vonatkozó feltételek és korlátozások

(1) A Bizottság - a harmadik felek adat- és információkezelési politikáit tiszteletben tartva és a tagállamok vagy nemzetközi szervezetek ellenőrzése alatt álló űrbeli és lokális infrastruktúrára alkalmazandó szabályok és eljárások sérelme nélkül - a 31. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a következők vonatkozásában:

a) a Kopernikusz-adatokra és -információkra vonatkozó hozzáférési, regisztrálási és felhasználási feltételek és eljárások, ideértve a terjesztési eszközöket is;

b) a Kopernikusz-adatokat és -információkat érintő működési zavarok megelőzéséhez szükséges egyedi műszaki kritériumok, ideértve az elsőbbségi hozzáférést;

c) a Kopernikusz-adatok és -információk megszerzésének és terjesztésének jogütközések miatt szükségessé váló korlátozására vonatkozó kritériumok és eljárások.

(2) A Bizottság - a harmadik felek adat- és információkezelési politikáit tiszteletben tartva és a tagállamok vagy nemzetközi szervezetek ellenőrzése alatt álló űrbeli és lokális infrastruktúrára alkalmazandó szabályok és eljárások sérelme nélkül - a 30. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban intézkedéseket fogadhat el a következők vonatkozásában:

a) a fogadóállomásoknak továbbított, illetve a Kopernikusz részét nem képező állomásoknak nagy sávszélességű célzott kapcsolatokon keresztül továbbított, célzott programokból származó adatok továbbítására és felhasználására vonatkozó műszaki specifikációk;

b) a Kopernikusz-adatok és -információk archiválására vonatkozó műszaki specifikációk.

(3) A Bizottság e rendeletnek és a harmadik felek alkalmazandó jogainak megfelelően megállapítja a célzott programokból származó adatokra és a Kopernikusz-információkra, továbbá a fogadóállomásoknak továbbított, illetve a Kopernikusz részét nem képező állomásoknak nagy sávszélességű célzott kapcsolatokon keresztül továbbított műholdas adatok továbbítására vonatkozó engedélyezési feltételeket és eljárásokat.

25. cikk

A biztonsági érdekek védelme

(1) A Bizottság a 4. cikkben említett célokra figyelemmel értékeli a Kopernikusz biztonsági keretét. A Bizottság ebből a célból értékeli azokat a szükséges biztonsági intézkedéseket, amelyeket annak érdekében kell kidolgozni, hogy el lehessen kerülni az Unió vagy a tagállamok érdekeit vagy biztonságát veszélyeztető kockázatokat és fenyegetéseket, valamint különösen hogy a Kopernikusz megfeleljen a 2001/844/EK határozatban és a 2013/488/EU határozatban foglalt elveknek.

(2) Az (1) bekezdésben említett értékelés alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza azokat a műszaki specifikációkat, amelyekre a Kopernikusz esetében biztonsági szempontból szükség van. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 30. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A Bizottságot független tagállami szakértők segíthetik a (2) bekezdésben említett biztonsági keret műszaki specifikációinak meghatározásában.

(4) A (2) bekezdés ellenére a Tanács elfogadja az abban az esetben alkalmazandó intézkedéseket, amikor az Unió vagy a tagállamok biztonsága a Kopernikusz keretében rendelkezésre bocsátott adatok és információk miatt veszélybe kerülhet.

(5) Amennyiben a Kopernikusz-programon belül EU-minősített adatok keletkeznek vagy ilyen adatokat kell kezelni, valamennyi résztvevőnek gondoskodnia kell ezek bizonyos fokú védelméről, úgy hogy az egyenértékű legyen a 2001/844/EK határozat mellékletében és a 2013/488/EU határozat mellékletében meghatározott szabályok által előírt védelemmel.

V. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Nemzetközi együttműködés

(1) A Kopernikuszban a következő országok vagy nemzetközi szervezetek vehetnek részt megfelelő megállapodások alapján:

a) az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek az EGT-megállapodás szerződő felei is, az EGT-megállapodásban meghatározott feltételekkel;

b) a tagjelölt országok, valamint a potenciális tagjelöltek a vonatkozó keretmegállapodásokban vagy társulási megállapodás jegyzőkönyvében az uniós programokban történő részvételükkel kapcsolatban meghatározott általános elveknek és feltételeknek megfelelően;

c) a Svájci Államszövetség, az a) és b) pontban nem említett más harmadik országok és nemzetközi szervezetek, az Unió által ilyen harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel az EUMSZ 218. cikke alapján kötött megállapodás alapján, amely megállapodásnak meg kell határoznia a részvétel feltételeit és részletes szabályait.

(2) Az (1) bekezdésben említett országok vagy nemzetközi szervezetek pénzügyi támogatást vagy természetbeni hozzájárulást nyújthatnak a Kopernikuszhoz. Az említett pénzügyi támogatás és az említett hozzájárulások a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének értelmében külső címzett bevételnek minősül, és az érintett harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel kötött megállapodásban rögzített feltételekkel fogadhatók el.

(3) A Kopernikusz foglalkozhat a nemzeti koordinációs és megfigyelési rendszerekkel és a vonatkozó adatcserével, hogy a meglévő nemzetközi megállapodásokra és koordinálási eljárásokra figyelemmel ezzel is erősödjön globális dimenziója és kiegészítő jellege.

27. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel, csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedésekkel, hatékony ellenőrzésekkel, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal biztosítja, hogy a Kopernikusz keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során az Európai Unió pénzügyi érdekei ne sérüljenek.

(2) A Bizottság vagy annak képviselői és a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatás kedvezményezettjeinél, illetve a Kopernikusz keretében uniós támogatásban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3) A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (14) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (15) megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy a Kopernikusz keretében finanszírozott támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel kapcsolatban csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül a Kopernikusz végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, az e program végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban és támogatási határozatokban kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF saját hatáskörén belül elvégezheti az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

28. cikk

Tulajdonjog

(1) A Kopernikusz keretében létrehozott vagy kifejlesztett tárgyi eszközök és immateriális javak tulajdonjoga az Uniót illeti. E célból adott esetben megállapodásokat kell kötni harmadik felekkel a fennálló tulajdonjogokra vonatkozóan.

(2) A tulajdonjog Unióra történő átruházásához kapcsolódó feltételeket az (1) bekezdésben említett megállapodások határozzák meg.

(3) A Bizottság egy megfelelő keret révén gondoskodik az e cikkben említett eszközök optimális alkalmazásáról, és mindenekelőtt a lehető legeredményesebben kezeli a Kopernikuszhoz kapcsolódó szellemitulajdon-jogokat, figyelemmel egyrészt az Unió szellemi tulajdonjogainak védelmére és érvényesítésére, másrészt az összes érintett fél érdekeire, harmadrészt pedig a piacok és az új technológiák harmonikus fejlesztésének szükségességére és a szolgáltatások folyamatosságára. E célból gondoskodik arról, hogy a Kopernikusz keretében életbe lépett szerződésekben szerepeljen a Kopernikusz keretében végzett munka kapcsán felmerülő szellemitulajdon-jogok átruházásának vagy használata engedélyezésének lehetősége.

29. cikk

Segítségnyújtás a Bizottságnak

A Bizottság munkáját segíthetik a Kopernikusz hatálya alá tartozó különböző területek független szakértői, az érdekelt felek széles köre, így például a Kopernikusz felhasználóinak képviselői és az űrtevékenységekért felelős nemzeti szervek is, mégpedig a szükséges műszaki és tudományos szakértelem, valamint az interdiszciplináris és ágazatközi szemléletek révén, figyelemmel az uniós, nemzeti és regionális szintű kezdeményezésekre.

30. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság (a Kopernikusz-bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül,

A Kopernikusz-bizottság különböző formációkban tartja üléseit, különösen a biztonsági szempontokra tekintettel (ilyen lehet pl. a biztonsági tanács).

(2) A Kopernikusz-bizottság eljárási szabályzatának megfelelően létrehozza a felhasználói fórumot, amely munkacsoportként tanácsokat ad a Kopernikusz-bizottságnak a felhasználói igények tekintetében.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(5) Azoknak a szerveknek a képviselői, akikre a Kopernikusz feladatait bízták, a Kopernikusz-bizottság eljárási szabályzatában meghatározott feltételekkel adott esetben megfigyelőként részt vesznek a bizottság munkájában.

(6) Az Unió által a 26. cikkel összhangban kötött megállapodások - a Kopernikusz-bizottság eljárási szabályzatában meghatározott feltételekkel - adott esetben rendelkezhetnek harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselőinek a Kopernikusz-bizottság munkájában való részvételéről.

(7) A Kopernikusz-bizottság rendszeresen ülésezik, lehetőség szerint negyedévente. A Bizottság valamennyi ülésen jelentést tesz a Kopernikusz megvalósítása terén elért eredményekről. Ezek a jelentések általános áttekintést nyújtanak a Kopernikusz helyzetének állásáról és alakulásáról, különös tekintettel a kockázatkezelésre, a költségekre, az ütemtervre, a teljesítésre, a beszerzésre és a Bizottságnak nyújtott tanácsadásra.

31. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottságnak a 9. cikk (7) bekezdésében és a 24. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása a Kopernikusz időtartamára szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. cikk (7) bekezdésében és a 24. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 9. cikk (7) bekezdése és a 24. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok csak akkor lépnek hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

32. cikk

Értékelés

(1) A Bizottság 2017. december 31-ig - az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően - értékelő jelentést készít a Kopernikusz keretében finanszírozott feladatok céljainak megvalósításáról azok eredménye és hatásai, európai többletértéke, valamint az erőforrás-felhasználás hatékonysága tekintetében. Az értékelésben ki kell térni arra is, hogy továbbra is érvényes-e az összes cél, valamint hogy az intézkedések hogyan járulnak hozzá a 4. cikkben ismertetett célokhoz, továbbá abban ki kell térni a szervezeti struktúra teljesítményére és a nyújtott szolgáltatások alkalmazási körére. Az értékelésnek tartalmaznia kell az érintett európai ügynökségek (többek között az Európai GNSS Ügynökség) esetleges részvételének értékelését, és adott esetben megfelelő jogalkotási javaslatokat is kell hozzá mellékelni.

Az értékelés különösen áttekinti a Kopernikusz-adat és Kopernikusz-információ kezelésére vonatkozó politikának az érdekelt felekre, a downstream felhasználókra, a vállalkozásokra, valamint a Föld-megfigyelési infrastruktúrába való nemzeti és magánberuházásokra gyakorolt hatását.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett értékelést az üzemeltetőkkel és a Kopernikusz felhasználóival szoros együttműködésben végzi el, és megvizsgálja a Kopernikusz eredményességét és hatékonyságát, valamint a 4. cikkben említett célokhoz való hozzájárulását. A Bizottság ezen értékelések eredményeit közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket javasol.

(3) A Bizottság szükség esetén független szervek segítségével értékelheti a projektek végrehajtásának módját, valamint azok megvalósításának hatását, hogy ezáltal értékelhesse, hogy a kitűzött célok, beleértve a környezetvédelemmel kapcsolatos célokat is, teljesültek-e.

(4) A Bizottság felkérheti a tagállamokat, hogy bocsássák rendelkezésre az e rendelet keretében támogatott tevékenységek és a kapcsolódó projektek egyedi értékelését, vagy adott esetben biztosítsák számára a projektek értékeléséhez szükséges információkat és segítséget.

33. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 911/2010/EU rendelet hatályát veszti.

(2) A 911/2010/EU rendelet alapján hozott minden intézkedés továbbra is érvényes.

(3) A hatályon kívül helyezett 911/2010/EU rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre tett hivatkozásként kell értelmezni, a mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

34 cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 3-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS

(1) A 2013. október 16-i vélemény.

(2) Az Európai Parlament 2014. március 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. március 24-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. szeptember 22-i 911/2010/EU rendelete az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) és annak kezdeti működéséről (2011-2013) (HL L 276., 2010.10.20., 1. o.).

(4) A Tanács 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. március 14-i 2007/2/EK irányelve az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 17-i 2003/98/EK irányelve a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 345., 2003.12.31., 90. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(9) A Bizottság 2013. július 12-i 1159/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) szóló 911/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a GMES-felhasználókra vonatkozó nyilvántartásbavételi és engedélyezési feltételek és a különös GMES-adatokhoz és a GMES-szolgáltatásokból származó információkhoz való hozzáférés korlátozására vonatkozó kritériumok meghatározása révén történő kiegészítéséről (HL L 309., 2013.11.19., 1. o.).

(10) A Bizottság 2001. november 29-i határozata eljárási szabályzatának módosításáról (HL L 317., 2001.12.3., 1. o.).

(11) A Tanács 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(13) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(15) A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

MELLÉKLET

A 33. cikkben említett megfelelési táblázat