18/2014. (V. 30.) AB határozat
a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 7. §-a alkalmazásával összefüggő alkotmányos követelmény megállapításáról
Az Alkotmánybíróság teljes ülése az alapvető jogok biztosának jogszabály alaptörvény-ellenessége utólagos vizsgálatára irányuló indítványa tárgyában - Dr. Balsai István, Dr. Juhász Imre, Dr. Salamon László és Dr. Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményével - meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja: a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 7. §-a alkalmazásával összefüggésben az Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény az, hogy a Magyar Művészeti Akadémia tagságának mindenkori összetétele, szervezeti felépítése és működése megfeleljen a művészeti szabadság alkotmányos értékének.
2. Az Alkotmánybíróság a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 7. § (4) bekezdése, 8. § (1) bekezdésének " , illetve az Alapszabályban" szövegrésze, valamint 11. § (2) bekezdése alaptörvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárást megszünteti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás
I.
[1] 1. Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 24. § (2) bekezdése, valamint az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 2. § (3) bekezdése alapján benyújtott indítványában kérte, hogy az Alkotmánybíróság - utólagos normakontroll eljárás keretében - semmisítse meg a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (a továbbiakban: MMA tv.) 7. § (2) és (4) bekezdését, 8. § (1) bekezdésének " , illetve az Alapszabályban" szövegrészét, valamint 11. § (2) bekezdését. Az indítványozó álláspontja szerint az MMA tv. hivatkozott rendelkezései sértik az Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bekezdését, valamint ellentétesek az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdésében foglaltakkal.
[2] 2. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján az Alkotmánybíróság - többek között - az alapvető jogok biztosának kezdeményezése alapján felülvizsgálja a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangját. Ennek megfelelően az Abtv. 24. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Alkotmánybíróság a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját az alapvető jogok biztosának határozott kérelmet tartalmazó indítványa alapján akkor vizsgálja, ha az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint a jogszabály alaptörvény-ellenessége fennáll.
[3] 3. Az indítványozó szerint az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdéséből levezethető állami semlegesség követelményét sérti, hogy - az MMA tv. 30. §-ából és 7. § (2) bekezdéséből következően - csak az 1992. január 31-én alapított Magyar Művészeti Akadémia civil szervezet tagjai válhattak a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) alakuló közgyűlésének résztvevőivé, és ezáltal az MMA megalakuláskori rendes tagjaivá, valamint - az MMA tv. 7. § (4) bekezdése szerint - a későbbi tagfelvételről kizárólagosan döntő grémiummá. Érvelése szerint a civil szervezetektől nem elvárható követelmény a semlegesség és a pluralitás, ami viszont a köztestületi formában létrehozott, a művészeti szabadsággal összefüggő tevékenységet kifejtő MMA esetében már alkotmányos követelmény.
[4] Az MMA tv. 11. § (2) bekezdése szerint a tagság feltételeiről, az ajánlás, valamint a választás részletes szabályairól, a 8. § (1) bekezdése szerint pedig a levelező tagság feltételeiről a törvény keretei között az MMA Alapszabálya rendelkezik. Az indítványozó szerint az a kérdés, hogy ki válhat az MMA tagjává, nem csupán az MMA-ra illetve tagjaira vonatkozik, hanem érinti mindazokat is, akik a köztestület tagjaivá kívánnak válni. De ugyanígy, az MMA funkcióján, hatáskörein keresztül érinti a művészeti élet, sőt a társadalom mint a művészet "fogyasztója" egészét is. Az indítványozó érvelése szerint az MMA tv. hivatkozott rendelkezéseinek az MMA Alapszabályára történő utalásai lehetővé teszik, hogy az MMA Alapszabálya - az MMA tv. keretei között ugyan, de - további feltételeket támasszon a tagságba történő felvételhez. Az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése szerint általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg, vagyis jogalkotó hatáskörrel nem rendelkező szerv nem állapíthat meg általánosan kötelező, kifelé irányuló magatartási szabályt. Az indítvány szerint tehát az MMA tv. 11. § (2) bekezdése, valamint 8. § (1) bekezdésének " , illetve az Alapszabályban" szövegrésze sérti az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdését, mivel azok jogszabálynak nem minősülő dokumentum részére adnak felhatalmazást általánosan érvényesítendő magatartás meghatározására.
[5] Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az indítvány benyújtását követően az MMA tv.-t, benne az indítvány által támadott rendelkezéseket a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosításáról rendelkező 2014. évi X. törvény, valamint a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosításáról szóló 2014. évi X. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kérdésekről szóló 2014. évi XII. törvény is módosította. Az Alkotmánybíróság az indítványt a támadott jogszabályi rendelkezések módosított, elbíráláskori szövege alapján bírálta el.
II.
[6] Az Alaptörvénynek az indítvány által hivatkozott rendelkezései:
"T) cikk (1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait."
"X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.
[...]
(3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli."
[7] Az MMA tv.-nek az indítvány benyújtásakor hatályos, érintett rendelkezései:
"7. § (1) A rendes tagok a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művészek. A kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítménynek minősül az adott művészeti ágban való széles körű társadalmi ismertség, illetve elismertség, így különösen
a) a művész vagy a mű igazolhatóan széles körű nyilvánosság előtt való megjelenése vagy
b) valamely állam vagy nemzetközi szervezet, valamely kulturális, művészeti intézmény vagy civil szervezet által alapított, művészek számára vagy művészek számára is adományozható elismerésben való részesülés.
(2) A 30. § szerint regisztrált személyek az MMA rendes tagjai.
[...]
(4) Amennyiben valamely művész az MMA rendes tagjára vonatkozó, jelen törvényben, illetve az Alapszabályban támasztott feltételeknek megfelel és rendelkezik az MMA legalább négy rendes tagjának ajánlásával, úgy rendes tagként való jelöléséről az MMA 20. § (1) és (2) bekezdés szerinti tagozata dönt. A tagozat támogatása esetén a művész regisztrált tagjelöltté válik. Rendes tagot a közgyűlés a regisztrált tagjelöltek közül választ."
"8. § (1) A közgyűlés a 7. § (3) bekezdés szerinti létszám felett a 7. § (4) bekezdésben meghatározott módon levelező tagokat választhat. A levelező tagnak meg kell felelnie a 7. § (1) bekezdésben, illetve az Alapszabályban meghatározott feltételeknek."
"11. § (2) A tagság jelen törvényben nem szabályozott feltételeiről és az ajánlás, valamint a választás részletes szabályairól e törvény keretei között az MMA Alapszabálya rendelkezik."
"30. § (1) A törvény hatálybalépését követő 120 napon belül - de legkorábban a (4) bekezdésben a nyilatkozattételre meghatározott határidő lejártát követő 15 nap elteltével - az MMA alakuló közgyűlést tart.
[...]
(4) Az MMA alakuló közgyűlésén az 1992. január 31-én alapított Magyar Művészeti Akadémia civil szervezet azon tagjai vehetnek részt, akik 2011. január 1-jén rendes tagjai voltak civil szervezeteknek és megfelelnek a 7. § (1) bekezdésben támasztott feltételeknek, és amennyiben erre irányuló szándékukat a törvény hatálybalépését követő 45 napon belül a Szervező Bizottság felhívására és részére írásban kinyilvánítják.
(5) Az alakuló közgyűlést a (4) bekezdés szerinti körben az (1) bekezdésben meghatározottak szerint a Szervező Bizottság hívja össze. Az alakuló közgyűlés dönt az Alapszabály elfogadásáról, megválasztja az elnököt, a két alelnököt, a főtitkárt, a közgyűlés által választandó egyéb elnökségi tagokat és a felügyelő testület egy tagját.
[...]
(7) Az MMA az alakuló közgyűlést követően tagválasztásra köteles, akként, hogy az MMA rendes tagjainak száma 2012. december 31-ig lehetőleg elérje a 200 főt."
[8] Az MMA tv.-nek az indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezései:
"7. § (1) Rendes taggá választható a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művész. A kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítménynek minősül az adott művészeti ágban való széles körű társadalmi ismertség, illetve elismertség, így különösen
a) a művész vagy a mű igazolhatóan széles körű nyilvánosság előtt való megjelenése vagy
b) valamely állam vagy nemzetközi szervezet, valamely kulturális, művészeti intézmény vagy civil szervezet által alapított, művész számára vagy művész számára is adományozható elismerésben való részesülés.
(1a) Rendes taggá választható - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az a személy, aki a művészeti tevékenységgel kapcsolatos korszerű elméleti álláspontok megismertetésével és közvetítésével, tendenciák megfigyelésével, garanciarendszerek kidolgozásával kimagasló eredményeket és széles körű társadalmi elismertséget ért el.
(2) A 30. § szerint regisztrált személyek az MMA rendes tagjai.
[...]
(4) Ha valamely művész vagy művészetelméleti szakember az MMA rendes tagjára vonatkozó, e törvényben támasztott feltételeknek megfelel és rendelkezik az MMA legalább négy rendes vagy levelező tagjának ajánlásával, úgy rendes tagként való jelöléséről az MMA 20. § (1) és (2) bekezdése szerinti tagozata dönt. A tagozat támogatása esetén a művész vagy művészetelméleti szakember regisztrált tagjelöltté válik. Rendes tagot a közgyűlés a regisztrált tagjelöltek közül választ."
"8. § (1) A közgyűlés a 7. § (4) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazásával levelező tagokat választhat. A levelező tagnak meg kell felelnie a 7. § (1) vagy (1a) bekezdésében meghatározott feltételeknek." "11. § (2) A tagfelvételi eljárás és a közgyűlési képviselők megválasztásának részletes szabályairól e törvény keretei között az Alapszabály rendelkezik."
"30. § (1) A törvény hatálybalépését követő 120 napon belül - de legkorábban a (4) bekezdésben a nyilatkozattételre meghatározott határidő lejártát követő 15 nap elteltével - az MMA alakuló közgyűlést tart.
[...]
(4) Az MMA alakuló közgyűlésén az 1992. január 31-én alapított Magyar Művészeti Akadémia civil szervezet azon tagjai vehetnek részt, akik 2011. január 1-jén rendes tagjai voltak civil szervezeteknek és megfelelnek a 7. § (1) bekezdésben támasztott feltételeknek, és amennyiben erre irányuló szándékukat a törvény hatálybalépését követő 45 napon belül a Szervező Bizottság felhívására és részére írásban kinyilvánítják.
(5) Az alakuló közgyűlést a (4) bekezdés szerinti körben az (1) bekezdésben meghatározottak szerint a Szervező Bizottság hívja össze. Az alakuló közgyűlés dönt az Alapszabály elfogadásáról, megválasztja az elnököt, a két alelnököt, a főtitkárt, a közgyűlés által választandó egyéb elnökségi tagokat és a felügyelő testület egy tagját.
[...]
(7) Az MMA az alakuló közgyűlést követően tagválasztásra köteles, akként, hogy az MMA rendes tagjainak száma 2012. december 31-ig lehetőleg elérje a 200 főt."
III.
[9] 1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alapvető jogok biztosa az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének e) pontja, illetve az Abtv. 24. § (2) bekezdése alapján, absztrakt utólagos normakontroll hatáskörben kérte az MMA tv. egyes rendelkezéseinek alkotmányossági felülvizsgálatát. Ez az indítványból - a hatáskör megjelöléséből, az indítvány tartalmából és a határozott indítványi kérelemből - egyértelműen megállapítható. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az absztrakt utólagos normakontrollt kérő indítvány az annak benyújtására jogosult személytől érkezett, és megfelel az Abtv.-ben foglalt formai feltételeknek.
[10] 2. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatálybalépte előtt hozott határozataiban foglaltak felhasználásával összefüggésben 13/2013. (VI. 17.) AB határozatában az alábbiakat állapította meg.
"A hazai és európai alkotmányjogi fejlődés eddig megtett útja, az alkotmányjog szabályszerűségei szükségképpeni hatással vannak az Alaptörvény értelmezésére is. Az Alkotmánybíróság az újabb ügyekben vizsgálandó alkotmányjogi kérdések kapcsán felhasználhatja a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha az Alaptörvény adott szakaszának az Alkotmánnyal fennálló tartalmi egyezése, az Alaptörvény egészét illető kontextuális egyezősége, az Alaptörvény értelmezési szabályainak figyelembevétele és a konkrét ügy alapján a megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya, és szükségesnek mutatkozik azoknak a meghozandó döntése indokolásába történő beillesztése.
Az Alkotmánybíróság - a fenti feltételek vizsgálata mellett - a hatályát vesztett alkotmánybírósági határozat forrásként megjelölésével, a lényegi, az adott ügyben felmerülő alkotmányossági kérdés eldöntéséhez szükséges mértékű és terjedelmű tartalmi vagy szövegszerű megjelenítéssel hivatkozhatja vagy idézheti a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket. Az indokolásnak és alkotmányjogi forrásainak ugyanis a demokratikus jogállamban mindenki számára megismerhetőnek, ellenőrizhetőnek kell lennie, a jogbiztonság igénye az, hogy a döntési megfontolások átláthatóak, követhetőek legyenek. A nyilvános érvelés a döntés indoklásának létalapja.
A korábbi határozatokban kifejtett érvek felhasználhatóságát az Alkotmánybíróság mindig esetről esetre, a konkrét ügy kontextusában vizsgálja." (Indokolás [32]-[34]).
[11] Az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdése szerint "Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát [.]", a (3) bekezdés első mondata szerint pedig "Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát." Az Alkotmány 70/G. § (1) szerint "A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát [.]". A két megfogalmazás tartalmi egyezősége megállapítható, ezért az Alkotmánybíróság nem látta akadályát annak, hogy felhasználja az adott kérdéskörrel kapcsolatban a korábbi határozataiban kidolgozott érveket és jogelveket.
[12] Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Római Egyezmény a művészet szabadságáról nem tesz említést. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 13. cikke szerint "A művészet és a tudományos kutatás szabad. A tudományos élet szabadságát tiszteletben kell tartani."
[13] 3. Az Alkotmánybíróság elvi jelentőséggel a 30/1992. (V. 26.) AB határozatban fejtette ki, hogy "tágabb értelemben a véleménynyilvánítási szabadsághoz tartozik a művészi, irodalmi alkotás szabadsága és a művészeti alkotás terjesztésének szabadsága, a tudományos alkotás szabadsága és a tudományos ismeretek tanításának a szabadsága". (ABH 1992, 170, 171.)
[14] A művészeti élet szabadsága tekintetében az államot objektív intézményvédelmi kötelesség terheli, amely kötelességből következően "úgy alakítja ki az egyes alapjogok megvalósításához szükséges jogszabályi és szervezeti feltételeket, hogy mind a többi alapjoggal kapcsolatos, mind pedig egyéb alkotmányos feladataira is tekintettel legyen; az egyes jogoknak az egész rend szempontjából legkedvezőbb érvényesülését teszi lehetővé, s mindezzel az alapjogok összhangját is előmozdítja." [64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991, 297, 302-303.] Az alapjogok összhangját csakis az állam művészeti kérdésekben tanúsított semlegessége biztosíthatja, vagyis az, hogy az államnak lehetővé kell tennie és biztosítania kell a művészeti alkotás sokféleségét, egyetlen irányzatot, vagy szemléletet sem tekinthet kizárólagosnak.
[15] 4. Az MMA közhatalmi jogköröket nem gyakorol ugyan, de a kulturális támogatások szétosztásával, kulturális intézmények tulajdonlásával kapcsolatban olyan státuszt kapott és olyan döntéseket hoz, amelyek ténylegesen érintik a művészeti alkotás szabadságát. Az MMA tv. 4. § (2) bekezdése szerint az MMA közfeladatai a következők:
a) elősegíti a magyar és az egyetemes kultúra értékeinek érvényesülését, megóvását, új értékes alkotások megszületését,
b) figyelemmel kíséri a művészeti élet kérdéseit és meghatározó szellemi folyamatait, majd álláspontját, javaslatait a nyilvánosság elé tárja,
c) hozzájárul a magyar művészeti hagyomány gondozásához és közkinccsé tételéhez,
d) segíti a művészetoktatást és a művészképzést,
e) segíti a művészeti tárgyú tudományos tevékenységet,
f) pályázatok kiírásával, díjak és ösztöndíjak adományozásával ösztönzi a hazai művészeti életet,
g) támogatja a művészeti alkotások nyilvánosságra kerülését, különösen felolvasó ülések, kiállítások, zenei rendezvények, szakmai találkozók, konferenciák és viták megrendezésével; fórumot teremt a hazai művészeti élet számára,
h) támogatja az új összefüggéseket feltáró munkákat, illetve a szaktudományos és ismeretközlő kiadványok megjelenését, szaktudományos és ismeretközlő kiadványokat ad ki,
i) művészeti könyvtárat és az MMA szervezetéről és működéséről szóló szabályzatban (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott dokumentációs központot működtet,
j) részt vesz a magyar kulturális értékek nemzeti nyilvántartásának megvalósításában,
k) együttműködik a magyarországi országos művészeti szervezetekkel, valamint a Magyar Tudományos Akadémiával,
l) együttműködik az országos audiovizuális közszolgálati médiaszolgáltatókkal,
m) működési és programtámogatás nyújtásával támogathatja a különböző művészeti ágak országos civil szervezeteit,
n) jogszabály vagy egyedi megkeresés, felkérés alapján képviseli a művészeket közfeladat ellátásában közreműködő különböző döntés-előkészítő, véleményező és egyéb testületekben, szervezetekben,
o) együttműködik a határon túli magyar művészeti szervezetekkel, és külföldi, hasonló rendeltetésű intézményekkel,
p) gondoskodik a magyar művészeti élet alkotóinak személyes megbecsüléséről,
q) a különböző művészeti ágak művelése és korszerű művészetelméleti álláspontok kialakítása érdekében tagozatokat hoz létre és működtet.
[16] Mindezen jogosítványoknak a művészeti alkotás szabadságát ténylegesen érintő jellegéből következően, az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdésében foglalt követelménynek eleget téve, a köztestületi formában működő MMA-nak az Alaptörvény értékrendjét meg nem sértve, a művészeti alkotás szabadságát, sokszínűségét, irányzatait, áramlatait egyaránt védelemben kell részesítenie. Ezt a követelményt a törvényhozónak is - mind az MMA tagsági összetételére, mind pedig a tevékenységére vonatkozó szabályok kialakítása során - tiszteletben kell tartania, maga a köztestület pedig szervezeti felépítése és működése során a művészeti tevékenyég pluralizmusát kell hogy tükrözze, illetve elősegítse. Az MMA-nak egyenlő esélyeket kell biztosítania a művészek számára az MMA-tagságra, és ezen keresztül arra is, hogy a művészeti életre befolyást gyakorolhassanak.
[17] A véleménynyilvánítás szabadsága, az azon is alapuló művészi alkotás és önkifejezés szabadsága - éppen úgy mint az egyesülési jog - egyéni szabadságjogok. Az alaptörvényi szintre emelt köztestület ezeknek a szabadságjogoknak a kiteljesítését hivatott szolgálni, és közfeladatainak gyakorlása során - az állam művészeti kérdésekben tanúsítandó semlegességének követelményét szem előtt tartva - éppen a művészeti élet pluralitását, sokszínűségét kell elősegítenie.
[18] 5. Az MMA tv. 30. § (4) bekezdése szerint "[a]z MMA alakuló közgyűlésén az 1992. január 31-én alapított Magyar Művészeti Akadémia civil szervezet azon tagjai vehetnek részt, akik 2011. január 1-jén rendes tagjai voltak civil szervezeteknek és megfelelnek a 7. § (1) bekezdésben támasztott feltételeknek, és amennyiben erre irányuló szándékukat a törvény hatálybalépését követő 45 napon belül a Szervező Bizottság felhívására és részére írásban kinyilvánítják." (A törvényi megfogalmazás értelmezhetőségének az adott alkotmányossági összefüggés tekintetében nincs jelentősége, ezért azzal a vizsgálat nem is foglalkozott.) Az MMA tv.-nek - az indítvány által támadott - 7. § (2) bekezdése kimondja azt, hogy a 30. § szerint regisztrált személyek az MMA rendes tagjai. A törvény rendelkezéseiből következően tehát az MMA, mint az Alaptörvény által szabályozott köztestület kizárólag egyetlen civil szervezet, a Magyar Művészeti Akadémia nevet viselő egyesület tagjaiból alakult meg. Az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése azonban nem mondja ki, és abból nem is vezethető le az, hogy az MMA-t, mint köztestületet kizárólag a Magyar Művészeti Akadémia egyesületből kellene létrehozni. Pusztán az elnevezés azonossága ezt a kizárólagosságot nem jelentheti.
[19] Egyébként az átszervezése során a Magyar Tudományos Akadémia is 1992-ben alapította meg az 1949-ben kizárt területek, az irodalom és a művészetek jeles képviselői számára a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát, amely az MTA társult intézménye, de külön alapszabállyal rendelkező, önálló szervezet.
[20] Az egyesülési jog alapján létrejött társadalmi szervezetek, egyesületek alapításukat, céljaikat, funkcióikat illetően alapvetően különböznek a törvény által köztestületi formában létrehozott szervezetektől. Más összefüggésben, a köztestületi formában működő kamarákkal kapcsolatban állapította meg az Alkotmánybíróság azt, hogy a köztestületként létrehozott szervezet nem az egyesülési jog alapján alapított szervezet. [22/1994. (IV. 16.) AB határozat, ABH 1994, 127, 129.] Adott esetben a jogalkotó úgy tett eleget az Alaptörvényből fakadó kötelezettségének, hogy egy - az egyesülési jog és a Polgári Törvénykönyv alapján létrejött - társadalmi szervezetet nyilvánított köztestületté. A társadalmi szervezet az alkotmányos és törvényi keretek között szabadon határozza meg céljait, tevékenységének formáit, és a tagjaival szemben támasztott követelményeket. Az egyesülési jog rendeltetéséből következik, hogy a civil szervezet az alapítói által fontosnak tartott közös célok elérése, az általuk maghatározott tevékenyég folytatása érdekében jön létre. Egy civil szervezettel szemben nem követelmény a semlegesség, mint a létesítés és a működés feltétele, egy civil szervezetre nézve nem kötelező a pluralitás sem.
[21] Ugyanakkor viszont ezen alapvető értékek alkotmányos követelmények a törvény által létesített köztestülettel szemben. Ezért nehéz egy konkrét egyesületből (azonos értékrendet valló zárt alanyi körből) mintegy törvényi "átemeléssel" (átszervezéssel) egy általánosabb feladatkörű, az Alaptörvény tág értékrendjéhez igazodó, eltérő típusú jogi személyt, köztestületet létrehozni. Az MMA jogállami, alkotmányos intézmény, a művészet szabadságának "intézményes" kiteljesítője és védelmezője. Ugyanakkor ez nem zárja ki azt, hogy a köztestület megszervezése, tényleges létrehozása során ne lehetne felhasználni egy már létező civil szervezet - akár egy egyesület - tagságát, kapcsolatrendszerét, vagy akár infrastruktúráját is.
[22] Mindezek alapján az MMA tv. 7. § (2) bekezdése, amely szerint csakis egy adott civil szervezet tagjai válhattak az MMA megalakuláskori rendes tagjaivá és a későbbi tagfelvételről kizárólagosan döntő grémiummá, nem állt teljes összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító semlegesség és pluralitás követelményével, és ezáltal nem minden tekintetben felelt meg az Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bekezdésében foglaltaknak.
[23] 6. Az MMA tv. 7. §-a szerint az MMA rendes tagjait - a törvényben meghatározott eljárás szerint - a közgyűlés választja, vagyis új tagok felvételére kooptálás útján kerül sor. A jelen határozat fenti 5. pontjában foglaltak szerint az alakuló közgyűlés tagjainak törvényi meghatározása - egyetlen civil szervezet tagságára korlátozva a tagságot - nem fedte le az Alaptörvény X. cikkének teljes tartalmát. A támadott rendelkezés szerint az MMA új tagjairól való döntés is ezen testület hatáskörébe tartozik, amely megoldás pedig megnehezíti - bár nem teszi lehetetlenné -az MMA művészeti pluralitást biztosító összetételének megvalósítását. A kooptálás, mint az új tagok felvételének módja nem eleve ellentétes az Alaptörvénnyel, azonban mindaddig, amíg az MMA bővülő és megújuló tagsága nem felel meg a pluralizmus és a semlegesség követelményének, addig az új tagok felvétele nem függhet csupán a korábbi egyesületi tagok, azaz most már az MMA tagjai általi jelölésétől és döntésétől. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint azonban a fenti probléma az Alaptörvény X. cikkéből levezetett alkotmányos követelmény alkalmazásával orvosolható.
[24] A kooptálás mint szervezeti tagságot létesítő intézmény alaptörvény-ellenességét illetően az indítvány kérelmet nem tartalmaz, ezért azt az Alkotmánybíróság a jelen határozatban nem is vizsgálta. Megjegyzi azonban az Alkotmánybíróság, hogy adott esetben a Magyar Művészeti Akadémia tagságának összetételét illetően a kooptálástól eltérő forma is alkalmas lehet az alkotmányossági kételyek eloszlatására.
[25] 7. Az MMA tv. 11. § (2) bekezdésének az indítvány benyújtásakor hatályos szövege szerint a tagságnak a törvényben nem szabályozott feltételeiről, és az ajánlás, valamint a választás részletes szabályairól a törvény keretei között az MMA Alapszabálya rendelkezik, a 8. § (1) bekezdése pedig azt mondta ki, hogy az MMA levelező tagjának -a törvényben meghatározottak mellett - meg kell felelnie az Alapszabályban meghatározott feltételeknek is.
[26] Az MMA tv. 11. § (2) bekezdését a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosításáról rendelkező 2014. évi X. törvény 8. §-a akként módosította, hogy abból a tagság feltételeit illetően az MMA Alapszabályára való utalás kimaradt, és ugyanígy nem tartalmazza az MMA tv.-nek a módosító törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított 8. § (1) bekezdése a levelező tagság feltételei között az Alapszabályban foglaltaknak való megfelelés követelményét. Hasonlóképp módosította a törvény 5. § (3) bekezdése az MMA tv. 7. § (4) bekezdését is. Az említett módosítások a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosításáról szóló 2014. évi X. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kérdésekről szóló 2014. évi XII. törvény 1. §-a alapján 2014. március 1-jén léptek hatályba.
[27] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az MMA tv. 7. § (4) bekezdése, 8. § (1) bekezdése, valamint 11. § (2) bekezdése tekintetében az indítvány okafogyottá vált, ezért e vonatkozásban az eljárást az Ügyrend 63. § (2) bekezdés e) pontja alapján megszüntette.
IV.
[28] 1. A jelen határozat Indokolásának [18]-[24] bekezdéseiben írottak jogkövetkezményeit illetően az Alkotmánybíróság az alábbiakat állapította meg.
[29] Az Alkotmánybíróságnak egy jogszabályi rendelkezés utólagos absztrakt normakontroll eljárása során vizsgálnia kell azt is, hogy az alaptörvény-ellenesség megállapítása mellett, annak kimondásán túlmenően milyen jogkövetkezményei lehetnek (1449/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 561, 564.; 509/D/1993. AB határozat, ABH 1995, 837, 838-839.; 1098/B/2006. AB határozat, ABH 2007, 2088, 2112.) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 41. §-a szerint ha az Alkotmánybíróság a hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapítja, a jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést teljesen vagy részben megsemmisíti, a 45. § (1) bekezdésben foglalt főszabálya szerint pedig a megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés az Alkotmánybíróság megsemmisítésről szóló határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon veszti hatályát.
[30] Az Alkotmánybíróság gyakorlata egy adott jogszabály tartalmi hatályban létét annak alkalmazhatóságára vonatkozóan értelmezi. Következetes gyakorlata szerint azzal, hogy a kifejezetten hatályon kívül nem helyezett jogszabályi rendelkezések teljesedésbe mentek, a jogszabály lényegében hatályát veszti. [55/2010. (V. 5.) AB határozat, ABH 2010, 366, 382.] Az Abtv. 41. § (3) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alaptörvény-ellenességét akkor állapíthatja meg, ha a jogszabályt konkrét esetben még alkalmazni kellene.
[31] Mindezekből következően az Alkotmánybíróság az MMA tv. 7. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének a határozat rendelkező részében történő megállapítását és ebből következő megsemmisítését mellőzte. Tekintettel arra, hogy a hivatkozott rendelkezések alapján létrejött köztestület működését megkezdte, létrejötte további - személyi és nem jelentéktelen vagyoni - jogviszonyok keletkezését eredményezte, a jogszabályi rendelkezés akár ex nunc, akár ex tunc hatályú megsemmisítése a jogbiztonság sérelmét idézné elő.
[32] Hasonló indokot tartott szem előtt az Alkotmánybíróság az 1098/B/2006. AB határozat meghozatala során is, amikor megállapította, hogy az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (Ekt.) ex tunc hatályú megsemmisítése következtében az érintett egészségügyi kamarák működését semmi sem garantálná. A törvényi szabályozás hiánya a kamarák helyzetét és működését kiszámíthatatlanná tenné, s ez a jogbiztonság súlyos sérelmét okozná. Az egész Ekt. ex nunc hatályú megsemmisítése szintén a kamarákra vonatkozó szabályok hatályvesztéséhez vezetne, vagyis megszüntetné a kamarák működésének jogalapját. Ez az ex tunc hatályú megsemmisítéshez hasonlóan bizonytalan, a jogbiztonságot sértő helyzetet idézne elő. Az Ekt. jövőbeni hatályú megsemmisítése esetén a törvényhozónak az Alkotmánybíróság által megállapított időpontig új törvényt kellene alkotnia az egészségügyi kamarákról. Az Ekt. megalkotását követő rövid időn belül az egészségügyi kamarákra vonatkozó újabb törvény, vagyis a gyakori jogszabályváltozás a kamarák működését, a már teljesedésbe ment jogviszonyokat érintően bizonytalanságot idézhet elő, egy esetleges jogalkotási késedelem pedig a kamarák működését veszélyeztethetné. (ABH 2007, 2088, 2112.) Mindezen szempontokat - mutatis mutandis -az Alkotmánybíróság jelen határozatának meghozatala során, az MMA tagsága és működése vonatkozásában is irányadónak tekintette.
[33] Mindezek mellett az Alkotmánybíróság az Indokolás [15]-[24] bekezdéseiben írtakra tekintettel szükségesnek látta a határozat rendelkező részének 1. pontjában alkotmányos követelmény meghatározását a Magyar Művészeti Akadémia tagságának mindenkori összetételére, illetve szervezetére és működésére vonatkozóan, amely alkotmányos követelményt magának az Akadémiának, illetve a jogalkotónak - akár a törvény esetleges módosítása, akár pedig a működés feltételeinek szabályozása során - a továbbiakban szem előtt kell tartania.
[34] 2. Jelen határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzététele az Abtv. 44. § (1) bekezdésén alapszik.
Budapest, 2014. május 27.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: II/185/2013.
Dr. Juhász Imre alkotmánybíró különvéleménye
[35] Nem értek egyet a határozat rendelkező részének 1. pontjával és az ahhoz fűzött indokolással.
[36] Álláspontom szerint az alkotmányos követelményt megfogalmazó többségi álláspont megalapozatlanul fogadta el az indítvány azon prekoncepcióját, miszerint a köztestületként létrehozott MMA, illetve az azt megelőzően megalakult társadalmi szervezet egyoldalúan kiválasztott tagságból állt volna, illetve állna. A társadalmi szervezetként létrejött Magyar Művészeti Akadémia 1992. január 31-én kelt, - a 2004. február 20-i módosítással egységes szerkezetbe foglalt - alapszabálya 2. pontja szerint "a Magyar Művészeti Akadémia az alkotó szellem képviselője kíván lenni - függetlenül irányzatoktól, politikai nézetektől, egyéni, vagy csoportos törekvésektől -a magyarság és emberi egyetemesség eszmei hagyományának megfelelően". Az alapszabály 3. pontja pedig a következőket rögzíti: "A Magyar Művészeti Akadémia politikai pártoktól független szervezet, azoktól támogatást nem fogad el, helyi és országos választásokon képviselőket nem állít". E dokumentum idézett részei cáfolják az előzetes feltevést és más részei sem tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyből az MMA tv. 7. §-ával kapcsolatos kételyek levonhatók lennének. Megjegyzendő, hogy az alapvető jogok biztosa az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján feltétel és erre irányuló külön kérelem nélkül kérheti, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül valamely jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját. A konkrét esetben azonban az alapvető jogok biztosa indítványában úgy fogalmaz, hogy egy "civil szervezet fordult hozzám, hogy kezdeményezzem az MMA tv. alkotmányossági vizsgálatát és megsemmisítését". A kezdeményezés valójában a Milla Egyesület elnökének 2012. december 17-én kelt nyilvánosságra hozott levele volt, amely alapvetően az MMA elnökének nyilatkozatai alapján fogalmazza meg aggályait, a nélkül azonban, hogy az MMA tv.-vel kapcsolatos kifogásokat jogi érveléssel és dokumentumokkal alátámasztotta volna. Egy politikusnak ez ilyen esetben nem is feladata, de a jogszabály alkotmányossági felülvizsgálatát végző Alkotmánybíróságnak igen. Márpedig a rendelkező rész 1. pontja és az ahhoz fűzött indokolás mintegy tényként - erre irányuló vizsgálat és mérlegelés nélkül - fogadta el, hogy az MMA megalakulása és a tagfelvétel az Alaptörvényt sértő szelekción alapult.
[37] A mérlegelés és az abból levonható fentiek szerinti következtetés elmulasztása miatt nem elfogadhatók számomra a többségi határozat azon megállapításai, amelyek szerint az MMA tv. 7. §-a nem minden tekintetben felel meg az Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bekezdésében foglaltaknak.
[38] Álláspontom szerint az Alkotmánybíróságnak az alapvető jogok biztosának indítványát az MMA tv. 7. §-a vonatkozásában el kellett volna utasítania.
Budapest, 2014. május 27.
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László alkotmánybíró különvéleménye
[39] A határozat rendelkező részének 1. pontjával nem értek egyet.
I.
[40] Az alapvető jogok biztosa indítványának elbírálásához álláspontom szerint mellőzhetetlen néhány elvi jellegű kérdés tisztázása.
[41] 1. Az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdésében deklarált művészeti alkotás szabadsága nem azonos a művészeti élet sokszínűségével (pluralizmusával), jóllehet a kettő között szoros korreláció áll fenn. Az indítvány II. részében maga az indítványozó is úgy értelmezi a művészeti szabadság fogalmát, hogy az "valamely művészeti alkotás létrehozására és a megalkotott mű nyilvánosságra hozatalára terjed ki". Ezt a megközelítést annyiban részletezem, hogy a művészeti szabadság a művészi alkotótevékenység tartalmi és formai értelemben vett szabad megvalósítását jelenti, melyet az állam közhatalmi eszközökkel nem korlátozhat, különösen nem alkalmazhat a művésszel, vagy alkotásaival kapcsolatos tiltást, vagy szankciót. A művészeti élet sokszínűsége a kultúra gazdagságát jelentő érték. A kettő közötti összefüggés elsősorban abban valósul meg, hogy a művészeti szabadság sérelme jellemzően együtt járhat a sokszínűség sérelmével, ugyanakkor a sokszínűséggel kapcsolatos esetleges hiányok nem feltétlenül a művészeti alkotószabadság hiányára vezethetők vissza.
[42] Azt, hogy a szabadság és a sokszínűség nem tekinthetők alkotmányjogi értelemben (sem) szinonim fogalmaknak, az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében foglalt sajtószabadságra vonatkozó rendelkezés is alátámasztja, mely külön említi a sajtó szabadságát és külön a sokszínűségét.
[43] 2. A művészet sokszínűsége általánosságban érték, alkotmányos szinten azonban explicit módon sem a rendszerváltó Alkotmány, sem az Alaptörvény nem szól róla. Annak eldöntéséhez, hogy levezethető-e az Alaptörvény praeambulumából ("Vállaljuk, hogy [.] a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát medence [.] ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk."), illetve a P) cikk (1) bekezdéséből ("a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik"), és így alkotmányos értéknek tekinthető-e, illetve, hogy pozitív válasz esetén ezekből az alkotmányi tételekből, a bennük megfogalmazott államcélból milyen követelmény következik az állam jogalkotására nézve, el kellene végezni az idézett alaptörvényi tételek elemzését. Mivel az indítvány petituma nem az itt említett alaptörvényi deklarációk érvényesülését sérelmezi, az indítványhoz kötöttség szigorú szabályai és az erre vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat értelmében erre az Alkotmánybíróságnak nincs lehetősége.
[44] 3. Az indítvány keretei tekintetében itt említem meg, hogy az alapvető jogok biztosa által hivatkozott civil szervezet (mely, mint az eljárás folyamán utóbb tisztázódott, nem művészethez vagy kultúrához kapcsolódó szervezet volt,) beadványának az indítványban pontatlanul idézett kitétele szerint a támadott törvényi rendelkezés tagfelvételi szabálya "szubjektív és diszkriminatív"; az alapvető jogok biztosa azonban indítványát nem az Alaptörvény XV. cikkében foglalt diszkrimináció tilalmának sérelmére alapította. Így az Alkotmánybíróság vizsgálata az indítványhoz való kötöttség szabályára tekintettel ebben az irányban sem volt lehetséges. (A pontosság kedvéért jegyzem meg, hogy a szervezet beadványként értékelt nyílt levele a "szubjektív" jelzőt nem tartalmazza.)
[45] 4. Egyetértek az indítvány II. részében foglalt azon okfejtéssel, miszerint az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdéséből - mint az indítvány tartalmazza: "szövegszerűen", de véleményem szerint egyébként sem - nem következik, "hogy az államnak a művészeti alkotás létrehozását, vagy nyilvánosságra hozását anyagilag is támogatnia kell, ilyen támogatásra alanyi jog nem formálható. E téren az államnak széles mérlegelési lehetősége van: a művészet és a művészek támogatásának formáit, a támogatás mértékét szabadon határozza meg." Egyetértek azzal is, mely szerint "[...] önmagában nem sérti az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdését, ha az államnak kulturális prioritásai vannak (és ennek keretében egyes művészeti ágakat, irányzatokat kiemelten kezel), az azonban következik a művészeti szabadságból, hogy az állam egyetlen irányzatot, irányultságot sem tekinthet kizárólagosnak." Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a művészeti szabadság nemcsak az állam kulturális prioritásán kívül eső alkotási tevékenység szabadságát jelenti, hanem ezen túlmenően - hasonlóan a véleménynyilvánítás szabadságához - az olyan művészeti alkotótevékenység szabadságát is, mely akár egyes alaptörvényi értékekkel sem áll összhangban. (Ennek elsősorban vallási érzékenységet érintő eseteivel már találkozhattunk a közelmúltban.) Ha és amennyiben ugyanis ez a tevékenység - a művészeti szabadság és a véleménynyilvánítási szabadság Alkotmánybíróság által elfogadott összefüggésére is [24/1996. (VI. 25.) AB határozat] tekintettel - nem ütközik az Alaptörvény IX. cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt korlátokba ("A véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások méltóságának megsértésére", illetve "a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére."), akkor az alkotó tevékenység szabadsága még abban az esetben sem korlátozható, ha ez a tevékenység, illetve produktuma egyébként az alkotmányos értékekkel nem harmonizál. Ebből viszont álláspontom szerint egyértelműen az következik, hogy az állam - annak ellenére, hogy a semlegesség főszabálynak tekinthető - nem lehet semleges az Alaptörvényben foglalt értékekkel szembenálló esetekben; a szabadságjogok tiszteletben tartása okán tiltásig ugyan nem mehet el, de nem várható el tőle, hogy támogatás, ösztönzés tekintetében ilyen tevékenységekhez az alaptörvényi értékekkel diszkrepanciában nem álló tevékenységekhez hasonlóan viszonyuljon. (Ugyanez a helyzet a véleménynyilvánítási szabadságot illetően is; az állam nem tilthatja az egyes alaptörvényi értékeket vitató vélemények kifejezésre juttatását, de nem várható el tőle, - már csak Alaptörvényben foglalt értékeket védő szerepéből adódóan sem - hogy az ilyen véleményekkel szemben legalább is ne tartson kellő távolságot.)
II.
[46] A kifejtett elvi alapokból kiindulva a jelen alkotmánybírósági normakontroll tárgyát képező törvényhellyel kapcsolatosan nem látom igazolhatónak a művészeti alkotás szabadságának sérelmét.
[47] 1. Az alapvető jogok biztosának indítványában központi kérdést képez az MMA tv. 30. § (4) bekezdésének rendelkezése, mely a Magyar Művészeti Akadémia civil szervezetének tagságára, azonban belül is a törvényi feltételeknek megfelelő és az alapító tagságot vállaló tagokra szűkítette le a Magyar Művészeti Akadémia mint köztestület alapító tagjainak körét. Ebből és a kooptálási tagfelvételi rendszerből jutott az indítvány arra a következtetésre, hogy ez a szabályozás az államtól elvárt semlegesség és a sokoldalúság, művészeti sokféleség (sokszínűség) sérelme okán sérti a művészeti szabadság alapvető jogát.
[48] A vitatott törvényi szabályozás valóban nem biztosította, hogy az alapító tagok grémiuma a művészeti élet egyetemes képviseletét hiánytalanul testesíthesse meg. Ez elvileg kétségtelenül magában hordozza a sokszínűség sérülésének lehetőségét is.
[49] 2. Ennek a helyzetnek az alkotmányjogi értékelésénél ugyanakkor nem lehet eltekinteni több lényeges körülménytől.
[50] A Magyar Művészeti Akadémia civil szervezet alapszabálya semmiféle kirekesztő jellegű rendelkezést nem tartalmazott. Ellenkezőleg; - mint megfogalmazta - irányzatoktól, politikai nézetektől, egyéni vagy csoportos törekvésektől függetlenül "a magyarság és emberi egyetemesség eszmei hagyományának megfelelően" vállalta "az alkotó szellem" képviseletét. Deklarált céljának nyilvánította, hogy "később a magyar szellemi élet további kiemelkedő személyiségeit is meghívja tagjai közé." Tény, hogy az előzményi keretet adó civil szervezetnek, illetve a művészeti köztestületnek, valamint a másik általános művészeti intézménynek, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának voltak és vannak közös tagjai. A Magyar Művészeti Akadémia tagfelvételi gyakorlatában kirekesztőleges eljárásra nem merült fel adat. A már említett beadvány gyakorlatilag a köztestület elnökével szemben vet fel kifogásokat, és nem hivatkozik konkrét tagfelvételi esetekre. Egyetlen művész részéről sem ismert vele kapcsolatos tagfelvételi eljárással összefüggésbe hozható tiltakozás. A fentiekből következően a Magyar Művészeti Akadémia tagfelvételi gyakorlatával kapcsolatban nem állapítható meg a sokféleség és a sokoldalúság érvényesülésével szemben álló tendencia.
[51] Az a köztudomású tény, hogy részben a művészeti élet megosztottságából következően, részben vitákat keltő - de nem tagfelvételi eljárással kapcsolatos - történésekkel összefüggésben sor került kilépésekre, illetve megtapasztalható a művészek egy részéről a köztestülettel szembeni távolságtartás is, nem a támadott törvényi rendelkezés következménye. A támadott törvényi szabályozás nem preferál semmilyen kulturális-művészeti irányzatot, így a művészeti élet sokféleségének, sokszínűségének a törvényi szabályozás nem áll az útjában.
[52] 3. Az indítvány elbírálásával kapcsolatosan lényeges körülmény továbbá, hogy a Magyar Művészeti Akadémia közhatalmi jogosítványokat nem gyakorol; a rendelkezésére álló, alapvetően a művészeti alkotótevékenységet ösztönző és támogató eszközrendszer - a I. alatt kifejtettekre is tekintettel - önmagában nem alkalmas a művészeti alkotótevékenység, a művészeti élet szabadságának a megsértésére.
[53] 4. Kétségtelen, hogy a köztestület alapításával kapcsolatosan elvben lehetséges lett volna nem csupán egy civil szervezet bázisára építeni (jóllehet, alternatívát sem az indítvány, sem az Alkotmánybíróság határozata nem láttat), de egyfelől a művészeti élet egyetemessége teljes körű megjelenítésével kapcsolatos hiány nem pusztán erre a jogalkotói megoldásra, hanem jórészt a Magyar Művészeti Akadémiával szembeni, fentebb említett távolságtartásra vezethető vissza, másfelől e körülmény sem jelenti az alkotó tevékenység szabadságának sérelmét, és nem vezet feltétlenül a művészeti irányzatok sokféleségének, sokszínűségének a sérelmére sem.
[54] 5. Összegzésként álláspontomat az alábbiakban foglalom össze:
[55] A Magyar Művészeti Akadémia köztestületének létrehozását rendező törvényi szabályozás - annak ellenére, hogy az alapító tagság egyetlen civil szervezetre történő behatárolásával a köztestület alapításakor a művészeti élet egyetemességének hiánytalan képviseletét nem biztosította, és ezzel potenciálisan a sokszínűség korlátozottságának lehetőségét is felidézte - a művészeti alkotás szabadságának alkotmányos alapjogát nem sértette meg. A sokirányúság és a sokszínűség a művészeti szabadság fogalmával nem azonosítható, a kettő között az Alkotmánybíróság többségi határozatában levezetett összefüggés nem állapítható meg. Ettől függetlenül a Magyar Művészeti Akadémia működésével kapcsolatosan ténylegesen a különböző művészeti és kulturális irányzatok sokirányúságának és sokszínűségének korlátozása sem állapítható meg. A fentiekre tekintettel nem tartom indokoltnak és megalapozottnak a határozat rendelkező része 1. pontjában megfogalmazott alkotmányos követelmény meghatározását.
[56] A művészeti életben megtapasztalható megosztottság messzemenően nem kívánatos, és megszűnése - amihez remélhetőleg idővel egyre közelebb jutunk - általános művészeti-kulturális érdek. Ezt azonban - különösen a jelen ügyben - nem az alkotmányjog eszköztárával lehet előmozdítani.
Budapest, 2014. május 27.
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró
[57] A különvéleményhez csatlakozom:
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária alkotmánybíró különvéleménye
[58] Az elfogadott határozat rendelkező részének 1. pontjával és annak indokolásával nem értek egyet, ezért ahhoz a következő különvéleményt fűzöm.
[59] 1. Az ügyben született többségi döntés eredményeként az Alkotmánybíróság a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (a továbbiakban: MMA tv.) 7. §-a, vagyis a rendes tagok választását szabályozó rendelkezés alkalmazásával összefüggésben alkotmányos követelményként rögzíti, hogy a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) tagságának mindenkori összetétele, szervezeti felépítése és működése meg kell, hogy feleljen a művészeti szabadság alkotmányos értékének.
[60] 2. Véleményem szerint a testületnek az indítványt el kellett volna utasítania, az alkotmányos követelmény megállapítása az elfogadott tartalommal szükségtelen, és nem is segíti az Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bekezdéseinek érvényre juttatását.
[61] A művészeti szabadság alkotmányos értékét nem határozta meg az Alkotmánybíróság, csupán azt rögzítette, hogy a művészeti szabadság a semlegesség és a pluralitás követelményével biztosítható.
[62] Az alkotmányos követelmény megállapítását a többségi döntés az MMA művészeti pluralitást biztosító összetétele elősegítésének érdekében látta szükségesnek.
[63] A művészeti pluralitás mércéjét azonban szintén nem határozta meg az Alkotmánybíróság. Nem vizsgálta továbbá azt sem, hogy a művészeti szabadságot biztosító pluralitás miként volt jelen, miként érvényesült az MMA létrehozatalakor, és miként érvényesült a mostani döntés meghozatalakor.
[64] A többségi döntés azt sem indokolta megfelelően, hogy az MMA tv. 7. §-a miért nem biztosítja a pluralitást a rendes tagok választásakor, holott az egész törvényt áthatja annak preambuluma, amely egyértelműen rögzíti, hogy az MMA létrehozatalának célja a kulturális értékek védelme és gyarapítása, a művészeti és történeti hagyományok megőrzése, a magas színvonalú művészi alkotómunka közösségi feltételeinek megerősítése, az alkotómunka szabadságának védelme és a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőinek személyes megbecsülése.
[65] Azt sem vizsgálta az Alkotmánybíróság, hogy a művészeti szabadság pluralitását korlátozza-e a törvény azon kitétele, hogy rendes tagok a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művész lehet, illetve annak meghatározása, hogy mi minősül kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítménynek, és ezek alkotmányjogilag elfogadhatók-e.
[66] Ezen ismeretek hiányában az alkotmányos követelmény kimondását megalapozatlannak találom, ezért nem értek azzal egyet.
[67] 3. Álláspontom szerint továbbá az alkotmányos követelmény kimondása az MMA tv. 7. §-ának alkalmazásával összefüggésben érdemi változást nem fog eredményezni, annak az MMA általi érvényre juttatása nem lesz ellenőrizhető és számon kérhető. A fentebb kifejtettek alapján ugyanis hiányzik az a jogilag értékelhető mérce, amelyhez az alkotmányos követelménynek való megfelelés mérhető.
[68] 4. Végül azt is meg kell jegyeznem, hogy véleményem szerint az alapvető jogok biztosának indítványa aggályos, kissé megtévesztő volt.
[69] Az alapjogi biztos hivatalból, az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 2. § (3) bekezdése alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását, azonban indítványának benyújtását azzal indokolta, hogy egy civil szervezet fordult hozzá, állítva az MMA tv. szabályozásának sérelmes voltát.
[70] Ez alapján az Alkotmánybíróság alappal következtethetett arra, hogy az alapjogi biztoshoz benyújtott beadvány megfelel az Ajbt.-ben foglaltaknak.
[71] Az Ajbt. 18. § (1) bekezdése előírja, hogy a biztoshoz fordulás előfeltétele, hogy valamely hatóság tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár. Az Ajbt. 20. § (1) bekezdés a) pontjának értelmében pedig a beadványt el kell utasítani, ha az nem felel meg - többek között - az Ajbt. 18. § (1) bekezdésének.
[72] Ezeket a kérdéseket részletesen szabályozza az alapvető jogok biztosa vizsgálatának szakmai szabályairól és módszereiről szóló 2/2012. (I. 20.) AJB utasítás (a továbbiakban: Utasítás). Az Utasítás szerinti eljárásra maga az alapjogi biztos is hivatkozik, tehát a beadvány befogadhatóságának valamennyi törvényi feltételét vizsgálnia kellett volna, így a beadványt tevő alapjogának sérelmét is. Az indítvány benyújtásakor ugyanis az Utasítás még nem tartalmazta a közérdekű bejelentések intézésére és vizsgálatára vonatkozó fejezetet.
[73] Az alkotmánybírósági eljárás során azonban csupán az előadó alkotmánybírónak az indítványozóhoz intézett többszöri megkeresésére tisztázódott, hogy ez a "civil szervezet" nem valamely művészeti ág vagy ágak képviselőit tömörítő szervezet, hanem az akkor még bejegyzés alatt álló, később Milla Egyesület néven jogi személyiséget nyerő politikai formáció.
[74] A Milla Egyesület nyílt levélként közzétett véleménye alapján az alapvető jogok biztosa nem folytatott le semmilyen vizsgálatot, hanem annak érveit automatikusan átvéve fordult az Alkotmánybírósághoz.
[75] Ebben az eljárásban számomra az az elfogadhatatlan, hogy az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz fordulásának okaként egy politikaformáló egyesület nyílt levelét tüntette fel úgy, mintha egy érintett művészeti civil szervezet beadvánnyal fordult volna hozzá.
Budapest, 2014. május 27.
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró