T/13634. számú törvényjavaslat indokolással - A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól

2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól

E törvény célja, hogy - a közrend, a közbiztonság javítása, s ezek részeként a személy- és vagyonvédelem, a bűnmegelőzés hatékonyságának fokozása érdekében - erősítse a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szolgáltatás törvényességét, és további garanciát nyújtson a társadalom számára az e szolgáltatásokat igénybevevők, illetve az e szolgáltatások gyakorlása során érintettek személyhez fűződő jogai, vagyoni érdekei sérthetetlenségére irányuló igényeinek érvényesítéséhez. E cél elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) E törvény hatálya az egyéni, valamint a társas vállalkozás (a továbbiakban: vállalkozás) keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységre terjed ki.

(2) E törvény személyi hatálya a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatóra, a magánnyomozóra terjed ki.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek egyéni vállalkozás és bármely gazdasági társaság keretében is végezhetők.

(4) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység egyidejűleg is folytatható.

2. §

A 22-34. §-ok rendelkezései irányadók a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet munkajogi vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban, nem vállalkozás keretében folytató személy tevékenységére, ide nem értve a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek állományába tartozó személyek által e jogviszonyukkal összefüggésben végzett, illetve más, hatósági eljárás keretében, külön törvény rendelkezései alapján végzett tevékenységet.

3. §

(1) Vállalkozás személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, valamint magánnyomozói tevékenységet akkor folytathat - amennyiben e törvény kivételt nem tesz - ha a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (a továbbiakban: kamara) nyilvántartásba vette. Vállalkozás keretében természetes személy ilyen tevékenységet - ha e törvény kivételt nem tesz - csak a kamara tagjaként folytathat.

(2) A szolgálati viszony fennállása alatt a Rendőrség - ide értve a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát is -, a Vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az állami és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, a Határőrség és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjai, továbbá - munkaviszonyuk, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyuk tartama alatt - a Rendőrségnek a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatók és foglalkoztatottjaik tevékenységét érintő, a hatósági feladatok ellátásában közreműködő, nem hivatásos állományú munkatársai nem lehetnek vezető tisztségviselői, tagjai a kamara által nyilvántartásba vett vállalkozásnak, valamint olyan gazdasági társaságnak, amely tagja valamely, a kamara által nyilvántartásba vett vállalkozásnak, illetve egyéni vállalkozóként e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem folytathatnak.

(3) A (2) bekezdésében meghatározott személyek e törvény hatálya alá tartozó személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet nem végezhetnek.

4. §

(1) Az e törvényben szabályozott, a Rendőrség hatáskörébe tartozó eljárásokban első fokon a vállalkozás székhelye, illetve a kérelmező lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság jár el.

(2) Amennyiben a vállalkozás székhelye nem Magyarországon van, illetve a kérelmezőnek nincsen magyarországi lakóhelye, az ügyben a tevékenység gyakorlásának helye szerint illetékes rendőrkapitányság jár el első fokon. Ha a tevékenységet több helyszínen gyakorolják, az első fokú eljárás lefolytatására az a rendőrkapitányság illetékes, amelynél az eljárás előbb megindult (megelőzés).

A működési engedély és az igazolvány

5. §

(1) Vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység - ha e törvény kivételt nem tesz - a Rendőrség által a vállalkozás részére kiadott működési engedély birtokában végezhető.

(2) A Rendőrség - a vállalkozás kérelmére - akkor ad ki engedélyt, ha a kérelmező igazolja, hogy

a) a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység végzésében személyesen közreműködő vagy közreműködni kívánó tagja, munkavállalója vagy - egyéni vállalkozás esetében - a segítő családtag, illetve a vállalkozással kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a vállalkozás javára tevékenykedő személy - ide értve a tevékenységet szakmailag szervező vagy irányító személyt is - rendelkezik a tevékenység személyes végzésére jogosító igazolvánnyal;

b) - ha e törvény kivételt nem tesz - rendelkezik az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó, a szerződésen belül és az azon kívül okozott károk megtérítését szolgáló, külön jogszabályban meghatározott kötelező tartalommal bíró felelősségbiztosítási szerződéssel (a továbbiakban: felelősségbiztosítási szerződés);

c) jogerősen megállapított adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása nincs.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerint nyilvántartott adatokat törölni kell, ha a kérelmező kérelmét visszavonja.

(4) A Rendőrség a működési engedély kiadását megtagadja, ha az egyéni vállalkozó, illetve a vállalkozás vezető tisztségviselője büntetett előéletű vagy a 6. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozó rendelkezés hatálya alá esik, illetve ha a jogi személy vállalkozást jogerős ítélet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenység gyakorlásától eltiltotta.

6. §

(1) Személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység (ide értve a magánnyomozói tevékenység szervezését és irányítását is) - ha e törvény kivételt nem tesz - személyre szóló, a Rendőrség által kiadott igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) birtokában végezhető.

(2) Igazolványt kaphat írásbeli kérelmére

a) az a büntetlen előéletű, a 3. § (3) bekezdésében foglalt korlátozás hatálya alá nem eső, nagykorú, cselekvőképes személy, aki valamely az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes tagállam (a továbbiakban: EGT tagállam) állampolgára (a továbbiakban: EGT állampolgár), külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel, és magánnyomozó esetében ezen kívül legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik;

b) nem folyik ellene két évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás; és

c) nem tiltották el jogerős bírói ítélettel e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól.

(3) Ha a kérelmezőt a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti állam és emberiség elleni bűncselekmény (Btk. X-XI. fejezet), személy elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XII. fejezet, I. cím, II. cím 174-176. §), nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XIV. fejezet, II. cím 197. §, 198. §, 200.§, 207. § (3) bekezdés b) pont), hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, V. cím), terrorcselekmény (Btk. 261. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), fegyvercsempészet (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (Btk. 264/A.§), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), vagy visszaélés kábítószerrel bűncselekmény (Btk. 282-283. §), továbbá vagyon elleni bűncselekmény (Btk. XVIII. fejezet) miatt elítélték, vagy vele szemben intézkedést alkalmaztak, az igazolvány kiadása iránti kérelem a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig nem teljesíthető.

7. §

A működési engedély és az igazolvány határozatlan ideig érvényes.

Rendőrségi nyilvántartás, a tevékenység ellenőrzése

8. §

(1) A Rendőrség a kiadott működési engedélyekről, igazolványokról, a kiadásuk alapjául szolgáló adatokról, az adatváltozásról, a működési engedély visszavonásáról, bevonásáról, az igazolvány bevonásáról, visszavonásáról, illetve a kamara által szolgáltatott adatokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartott adatot törölni kell, ha nyilvántartása a továbbiakban a tevékenység ellenőrzésének céljából nem szükséges.

(2) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység hatósági ellenőrzését a Rendőrség végzi, amely a tevékenység gyakorlásának jogszerűségére, a kamarai tagsági viszony, illetve a vállalkozás kamarai nyilvántartásának meglétére, a felelősségbiztosítási szerződés meglétére, a Rendőrség által nyilvántartott adatok valódiságára, a Rendőrség által hitelesített naplóba (a továbbiakban: napló) bejegyzett adatokra, az engedélyezés feltételeiben beállott változások vizsgálatára terjed ki.

9. §

(1) Ha a magánnyomozói tevékenységet folytató vállalkozás tulajdonosa, vezető tisztségviselője nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező szervezet tagjaként teljesített szolgálatot, a szolgálati viszonya megszűnésétől számított két éven belül a vállalkozást nem ellenőrizheti a Rendőrségnek az ellenőrzésre jogosult azon szerve, amelynek illetékességi területén az érintett - szolgálati viszonya megszűnéséig - szolgálatot teljesített.

(2) A Rendőrségnek a magánnyomozói tevékenység ellenőrzésére jogosult szerve a magánnyomozó tevékenységét nem ellenőrizheti, ha

a) az érintett - szolgálati viszonya megszűnésekor - a rendőri szerv illetékességi területén működő nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező szervezet tagjaként teljesített szolgálatot vagy - munkaviszonya megszűnésekor e szervezet nem hivatásos állományú tagjaként - a rendőrhatósági feladatok ellátásában való közreműködés munkakörébe tartozott és

b) szolgálati, illetve munkaviszonya megszűnésétől két év még nem telt el.

(3) A Rendőrségnek a személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellenőrzésére egyébként jogosult szerve a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó tevékenységét nem ellenőrizheti, ha

a) ha az érintett - szolgálati viszonya megszűnésekor - a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás működésére vonatkozó rendőrhatósági feladatokat ellátó szervezet tagjaként teljesített szolgálatot vagy - munkaviszonya megszűnésekor, e szervezet nem hivatásos állományú tagjaként - a rendőrhatósági feladatok ellátásában való közreműködés munkakörébe tartozott és

b) szolgálati, illetve munkaviszonya megszűnésétől két év még nem telt el.

(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetekben a magánnyomozást, illetve személy- és vagyonvédelmi tevékenységet a Rendőrségnek az országos rendőrfőkapitány által kijelölt más szerve ellenőrzi.

10. §

(1) A kamara és a Rendőrség - e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából - adatkezelést folytat a (2)-(3) bekezdésekben megjelölt adatokat illetően.

(2) A kamara nyolc napon belül írásban értesíti a Rendőrséget

a) a kamarai tagság létesítésének, megszűnésének, szüneteltetésének, szünetelésének, valamint - etikai vétség esetén - tagság meghatározott időre szóló felfüggesztésének, illetve a kamarából való kizárásnak a tényéről;

b) a vállalkozás nyilvántartásba vételéről, a kamarai nyilvántartásból való törlés tényéről.

(3) A Rendőrség nyolc napon belül írásban értesíti a kamarát

a) a működési engedély, az igazolvány kiadásáról, visszavonásáról, bevonásáról.

b) a 67. § (2) bekezdése és a 70. § (2) bekezdése alapján hozott határozatról.

A működési engedély és az igazolvány visszavonása, bevonása, elvétele

11. §

(1) A Rendőrség a működési engedélyt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül határozattal visszavonja, ha

a) kiadásának feltételei megszűntek;

b) a vállalkozást a kamarai nyilvántartásból törölték.

(2) A Rendőrség a működési engedélyt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül határozattal bevonja, ha a vállalkozás e törvény szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte.

(3) Az igazolványt a Rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül határozattal visszavonja, ha

a) kiadásának valamely jogszabályi feltétele már nem áll fenn;

b) az igazolvány tulajdonosának kamarai tagsága megszűnt.

(4) Az igazolványt a Rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül határozattal bevonja, ha

a) az igazolvány tulajdonosának kamarai tagságát felfüggesztették;

b) az igazolvány tulajdonosa e törvény szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte;

c) az igazolvány tulajdonosa ellen vagyon elleni, illetve más, két évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás.

(5) Ha a (4) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az eljárás az igazolvány tulajdonosának büntetőjogi felelőssége megállapítása nélkül zárul, a Rendőrség az igazolványt tulajdonosának visszaadja.

(6) E törvény szabályainak ismételt vagy súlyos megszegése esetén az engedély, illetve az igazolvány meghatározott időre, de legfeljebb két évre vonható be. A meghatározott idő elteltével a Rendőrség az engedélyt, illetve az igazolványt tulajdonosának visszaadja.

(7) A kamarai tagság felfüggesztéséről szóló határozatban meghatározott idő elteltével a Rendőrség az igazolványt tulajdonosának visszaadja.

12. §

Az engedély, illetve az igazolvány visszavonása, illetve bevonása esetén, illetve ha a jogosult az engedélyt, illetve az igazolványt a Rendőrségnek visszaadja, a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység nem gyakorolható.

13. §

(1) Ha a személy- és vagyonőrt, a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervezőt, szerelőt, illetőleg a magánnyomozót szándékos bűncselekmény vagy a foglalkozásának az e törvényben meghatározott szabályai megszegésével megvalósított szabálysértés elkövetésén tetten érik, a rendőr jogosult az igazolványt a helyszínen átvételi elismervény ellenében elvenni. Az elvett igazolványt a rendőr köteles - az elvétel okának megjelölésével - az igazolványt kiállító rendőri szervnek haladéktalanul megküldeni.

(2) Az igazolványt kiállító rendőri szerv az igazolványnak a beérkezésétől számított nyolc napon belül határozatot hoz az igazolvány visszavonásáról, bevonásáról, vagy arról, hogy az igazolványt a tulajdonosa visszakapja.

(3) Az elvétel után a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység nem gyakorolható, kivéve, ha az igazolványt a tulajdonosa visszakapta.

A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató kötelezettségei

14. §

(1) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenység szolgáltatására irányuló szerződést írásba kell foglalni.

(2) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás - ide nem értve a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszerek tervezésére, telepítésére, szerelésére, üzemeltetésére, felügyeletére, javítására, karbantartására irányuló tevékenységet folytató vállalkozást - a szerződés teljesítése érdekében további vállalkozással kizárólag a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére eredetileg megbízást adó előzetes hozzájárulásával köthet szerződést.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a szerződésnek

a) rögzítenie kell a megbízó hozzájárulását további vállalkozások közreműködéséhez;

b) nevesítenie kell a megbízott személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás által a szerződés teljesítése végett a továbbiakban megbízni kívánt vállalkozás nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a megbízás tárgyát.

(4) Ha a vállalkozás a megbízás teljesítéséhez más vállalkozás közreműködését veszi igénybe, köteles a vállalkozó nevét, címét, székhelyét (telephelyét), cégjegyzékszámát a naplóba bejegyezni, és azt az ellenőrzést folytató rendőr rendelkezésére bocsátani.

15. §

(1) A vállalkozás a szerződésekről a naplóban nyilvántartást vezet, és e naplót az utolsó bejegyzés napjától számított öt évig megőrzi.

(2) A naplóban - vagy más alkalmas módon - kell nyilvántartani a szerződést ténylegesen teljesítő személy vagy személyek nevét, a megbízó nevét, lakcímét vagy székhelyét, a 20. § alapján a fizetett egészségügyi szabadság kezdetének és befejezésének dátumát, az igazolást kiállító háziorvos nevét és pecsétszámát.

(3) A naplóban, az ahhoz kapcsolódó egyéb nyilvántartásban kiegészítés, javítás csak úgy végezhető, hogy az eredetileg rögzített szöveg olvasható maradjon.

(4) A vállalkozás köteles biztosítani, hogy - a szerződéses felek érdekeinek sérelme nélkül - a Rendőrség és a jogszabály alapján erre feljogosított más hatóság, illetve - a róla vezetett adatokat illetően - az érintett személy a naplót, a (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartási okmányokat megtekinthesse.

16. §

(1) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet végző személy hatósági jogkörrel nem rendelkezik, a hatóság eljárását nem akadályozhatja.

(2) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet folytató a fegyveres erőre, rendvédelmi szervre, más hatóságra utaló elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem használhat.

(3) A személy- és vagyonőr formaruháján fel kell tüntetni a vállalkozás nevét vagy az engedélyezett rövidített nevét, valamint a személy- és vagyonőr elnevezést. A vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező, illetve a vagyonvédelmi biztonságtechnikai szerelő esetében - formaruha hiányában - a vállalkozás nevét vagy az engedélyezett rövidített nevét, valamint a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező, illetve vagyonvédelmi biztonságtechnikai szerelő elnevezést a kitűzőn kell megjeleníteni.

17. §

(1) Amennyiben a vállalkozás a működési engedély kiadása iránti kérelem benyújtása idején még nem volt bejegyezve a cégnyilvántartásba, a cégbejegyzésről szóló bírósági végzésnek másolatát a végzés jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül köteles a működési engedély kiadására illetékes rendőrkapitányságnak megküldeni, kivéve ha a kérelmet időközben elutasították.

(2) A vállalkozás a nyilvántartáson történő átvezetés céljából köteles a nyilvántartási adatokban bekövetkezett változást - ideértve a vállalkozás javára tevékenykedő természetes személyekre vonatkozó és e személyek adataiban bekövetkezett változásokat is - a tárgyhót követő hónap ötödik napjáig a működési engedély kiadására illetékes rendőrkapitányságnak bejelenteni.

(3) A szolgáltatott adatoknak - a (2) bekezdés szerint szolgáltatott adatokon túl - tartalmazniuk kell a vállalkozás javára tevékenykedő természetes személy

a) nevét;

b) lakcímét (vállalkozó esetén a székhelyét, ennek hiányában a telephelyét);

c) igazolványának számát;

d) kamarai tagságának keltét és kamarai tagnyilvántartásának számát;

e) foglalkoztatásának kezdő-, illetőleg záró napját.

(4) Az igazolvánnyal rendelkező személy az igazolvány adataiban, kiadásának feltételeiben bekövetkezett változást a változástól számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a Rendőrség az igazolvány kiadására jogosult szervének.

II. Fejezet

A vállalkozás által foglalkoztatott egyéni vállalkozásokra vonatkozó rendelkezések

18. §

(1) Ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenység vagy magánnyomozás folytatásával megbízott vállalkozás (a továbbiakban: fővállalkozó) e tevékenységet egyéni vállalkozó (a továbbiakban: alvállalkozó) megbízása útján kívánja ellátni, a szerződésben vállalt kötelezettségeit e fejezetben foglaltak szerint teljesítheti.

(2) A fővállalkozó és a tevékenységet ténylegesen gyakorló alvállalkozó között megkötött, a személyvédelemről, a vagyonvédelemről, illetve a magánnyomozásról szóló szerződésben (a továbbiakban: szerződés)

a) rögzíteni kell a fővállalkozó által foglalkoztatni kívánt alvállalkozó nevét, székhelyét, illetve az alvállalkozót tevékenysége végzésére jogosító működési engedély, valamint igazolvány adatait (az engedély, az igazolvány számát, keltét, a kiállító hatóság nevét, címét, a kamarai nyilvántartási azonosítási számát);

b) rendelkezni kell a fővállalkozó utasításadási jogáról, e jogosultságának tartalmáról, kereteiről és az utasításadás korlátairól.

19. §

(1) Személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ténylegesen ellátó természetes személy ilyen szolgáltatást - egybefüggően - legfeljebb 24 óra időtartamban nyújthat.

(2) Ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellátásával megbízott fővállalkozó az általa e tevékenység tényleges ellátása érdekében foglalkoztatott alvállalkozót harminc nap időtartamot meghaladó, folyamatosan elvégzendő munka végrehajtásával bízza meg, köteles az alvállalkozó számára huszonnégy órai egybefüggő szolgáltatási idő után legalább huszonnégy óra, naptári hetenként pedig negyvennyolc óra egybefüggő pihenőidőt biztosítani.

20. §

(1) Ha a fővállalkozó az alvállalkozót harminc nap időtartamot meghaladó, folyamatosan elvégzendő személy- és vagyonvédelmi tevékenység, illetve magánnyomozás végrehajtásával bízza meg, úgy az alvállalkozót - feltéve hogy a keresőképtelen betegség tényét és a betegség időtartamát háziorvos igazolja - évi tizenkét nyolcórás munkanapnak megfelelő, összesen kilencvenhat munkaóra fizetett egészségügyi szabadság illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerint járó egészségügyi szabadság időtartamára a szerződésben megállapított alap-óradíjat a fővállalkozó fizeti.

21. §

A fővállalkozó az általa folyamatosan foglalkoztatott alvállalkozó javára köteles balesetbiztosítást kötni. A kötelező felelősségbiztosítási szerződést azonban mind a fővállalkozó, mind az alvállalkozó köteles a maga javára megkötni. Az alvállalkozó ez utóbbi kötelezettsége alól akkor mentesülhet, ha a fővállalkozó által megkötött felelősségbiztosítási szerződés rá is kiterjed.

III. Fejezet

A tevékenység ellátásának szabályai

22. §

(1) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet folytatót foglalkozási (hivatásbeli) titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a szerződés teljesítése során szerzett tudomást.

(2) Törvény, valamint - saját adatait érintően - a megbízó a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat.

(3) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet folytató a harmadik személyről a szerződés teljesítése során e törvény alapján jogszerűen tudomására jutott, a szerződés szerinti ügyben érintett személyes adatokról csak a megbízót tájékoztathatja, kivéve ha - figyelemmel az (1) bekezdés szerinti titoktartási kötelezettségre - bírósági vagy más hatósági eljárásban tanúként hallgatják meg.

23. §

(1) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói feladatokat ellátó a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat - a 31. § (2) és (4) bekezdéseiben, valamint a 32. § (3) bekezdésében szabályozott kivételekkel-

a) a szerződés szerinti felhasználási cél teljesülésekor azonnal,

b) ha az adat a szerződésben foglaltak teljesítéséhez már nem szükséges vagy arra alkalmatlan, haladéktalanul,

c) legkésőbb a szerződés megszűnésekor köteles megsemmisíteni.

(2) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató köteles haladéktalanul törölni mindazon személy általa megismert és rögzített adatait, akik a szerződés szerinti ügyben nem érintettek.

24. §

(1) Több megbízó érdekében a vállalkozás csak akkor járhat el, ha azok érdekei nem ellentétesek. Olyan megbízást, amely a korábbi megbízó érdekeit sértheti, csak akkor teljesíthet, ha a korábbi szerződés megszűnésétől számított három év már eltelt.

(2) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató, illetve a magánnyomozó a tevékenysége végzésekor az igazolványt és a kamarai tagsági igazolványt köteles magánál tartani és a hatósági ellenőrzéskor azokat bemutatni.

25. §

(1) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy e törvényben meghatározott jogosultságait a jogos önhatalom keretei között vagy az érintett személy önkéntes hozzájárulása alapján gyakorolja.

(2) Az e fejezetben meghatározott jogosultságok gyakorlása során az adott cél elérésére alkalmas eszközök közül a személyi szabadság, illetve a személyiségi jogok legkisebb korlátozásával járó eszközt kell választani.

26. §

(1) A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy- és vagyonőr a megbízó közterületnek nem minősülő létesítményét őrzi, ennek során jogosult:

a) a területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt kiléte igazolására, a belépés, illetőleg a tartózkodás céljának közlésére, jogosultságának igazolására felhívni, ennek megtagadása vagy a közölt adatok nyilvánvaló valótlansága esetén az érintett belépését, ott-tartózkodását megtiltani, és távozásra felszólítani;

b) a területre belépő vagy onnan kilépő személyt csomag, illetve menet-, szállítási okmány bemutatására felhívni;

c) a területen tartózkodó vagy onnan kilépő személyt - a 28. § rendelkezései szerint - csomagja tartalmának járművének, valamint a szállítmánynak bemutatására felhívni;

d) a jogsértő személyt magatartása abbahagyására felhívni;

e) vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszert alkalmazni;

f) a területre belépők ellenőrzésére fegyver-, illetve robbanóanyag-kutató műszert alkalmazni és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök bevitelét megtiltani.

(2) A vagyonőr a szerződésben megjelölt ingóságot - a szerződés keretei között - az őrzött területen (létesítményen) kívül is védheti, ennek során az (1) bekezdésben meghatározott jogok illetik meg, kivéve hogy elektronikus megfigyelőrendszert közterületen ilyenkor sem alkalmazhat.

(3) A rendezvény biztosítását végző személy- és vagyonőr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jogosult:

a) zárt területen vagy helyen tartott rendezvényre belépő személyt - a rendőrség, illetve a rendezésért felelős személy intézkedése alapján, ha a szerződésből fakadó kötelezettségeit érvényesíteni más módon nem tudja - különösen a testi sérülés okozására alkalmas tárgyak bevitelének megakadályozása érdekében csomagja tartalmának bemutatására felszólítani, rajta és csomagján kizárólag fémtárgyak kimutatására alkalmas eszközt alkalmazni, ennek visszautasítása esetén a rendezvényen való részvételét megtiltani;

b) a rendezvény megtartását akadályozó vagy zavaró, annak biztonságát veszélyeztető, illetve az ott jogellenesen tartózkodó személyt kilétének igazolására felszólítani, a rendezvényen való részvételét megtiltani, távozásra felszólítani, amennyiben az érintett személy ennek nem tesz eleget, és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges, a rendezvényről kivezetni.

(4) Pénz- és értékőrzést, értékszállítást, szállítmány kísérését, valamint szállítást végző személy- és vagyonőr jogosult a szállítást jogtalanul akadályozó, illetve az őrzött vagy szállított érték biztonságát veszélyeztető személyt kilétének igazolására, a tevékenységét akadályozó, veszélyeztető magatartásának abbahagyására felhívni.

(5) A megbízó közterületnek nem minősülő létesítményének őrzése során a személy-és vagyonőr nem jogosult a belépni kívánó személytől személyazonosító igazolványát elvenni.

27. §

(1) A személy- és vagyonőr tevékenysége gyakorlása során - e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - jogosult az intézkedésében érintett személyt felhívni kilétének igazolására. Ha az általa erre felkért személy önként és hitelt érdemlően nem igazolja kilétét, a személyazonosság megállapítására - indokolt esetben - igazoltatásra jogosult hatósági személyt kérhet fel.

(2) A személy- és vagyonőr jogosult a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt elfogni és a birtokában lévő, bűncselekményből származó vagy annak elkövetéséhez használt dolgot, illetve támadásra alkalmas eszközt elvenni. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul az ügyben eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni. Így kell eljárni a tetten ért személytől elvett dolgokat illetően is.

(3) A személy- és vagyonőr arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazásával

a) a védett személy biztonságát fenyegető támadást elháríthatja;

b) a védett létesítménybe, területre való jogosulatlan belépést megakadályozhatja, a jogosulatlanul bent tartózkodót onnan eltávolíthatja;

c) a rendezvényt zavaró vagy annak biztonságát veszélyeztető személyt a rendezvényről eltávolíthatja;

d) a pénz- és értékszállítást jogtalanul akadályozó személyt eltávolíthatja, illetve a szállítmány biztonságát fenyegető támadást elháríthatja.

(4) A személy- és vagyonőr a feladata ellátása során vegyi eszközt (gázsprayt), gumibotot, őrkutyát, valamint - az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint - lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert tarthat magánál és azokat csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja.

(5) Közterületen őrkutyát igénybe vevő személy- és vagyonőri tevékenység csak a belügyminiszter rendeletében meghatározott feltételeknek eleget tevő, engedéllyel rendelkező kutyavezető-képző iskolák által minősített (vizsgáztatott) kutyával látható el.

28. §

(1) A vagyonőrzési feladatot ellátó személy a csomag tartalmának, jármű és szállítmány bemutatására a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítése céljából, a tervezett intézkedése okának és céljának közlése mellett akkor hívhat fel, ha

a) megalapozottan feltehető, hogy az érintett jogsértő cselekményből származó olyan dolgot tart magánál, amelynek őrzése a vagyonőrnek szerződésből fakadó kötelezettsége;

b) e dolgot a felszólítás ellenére sem adja át; és

c) az intézkedés a jogsértő cselekmény megelőzése, megszakítása érdekében szükséges.

(2) A közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a vagyonőrzési feladatot ellátó személy - jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon - köteles figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni

a) a 26. § (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekről, azok lehetőségéről;

b) a területre bevinni tilos tárgyakról, azok jellegéről;

c) arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak (térfigyelés);

d) az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek (a továbbiakban: Avtv.) az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről;

e) a vagyonőrzési feladatokat ellátó személy intézkedései által okozott jogsérelem esetén igénybe vehető eljárásokról.

29. §

(1) A 26-28. §-okban szabályozott intézkedések végrehajtása során a vagyonőrzési feladatot ellátó személynek biztosítania kell, hogy az érintett személy jogszerűen megszerzett személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit a vagyonőrzési feladatot ellátó vagy más illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.

(2) Ha a megbízó meghatározott dolgoknak a közterületnek nem minősülő létesítményébe, területére, illetve zárt területen, vagy helyen tartott rendezvényére való bevitelét megtiltja, biztosítani kell ezen dolgok biztonságos és harmadik személytől elzárt tárolását.

30. §

(1) A vagyonőrzési feladatokat ellátó az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával készíthet, illetve használhat fel.

(2) A vagyonőrzési feladatokat ellátó elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhat.

(3) Magánterület közönség számára nyilvános részén kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt csak akkor lehet készíteni, ha ahhoz a természetes személy kifejezetten hozzájárul. A hozzájárulás ráutaló magatartással is megadható, és a kezelt személyes adatok törlése nem kérhető.

(4) Az (1) bekezdés irányadó a távfelügyeleti rendszer, adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszer működése körében rögzített adatok kezelésére és felhasználására.

31. §

(1) Az elektronikus megfigyelőrendszernek kép-, hang-, illetőleg kép- és hangrögzítést is lehetővé tevő formája akkor alkalmazható, ha a megbízás teljesítése során fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a személy- és vagyonelleni jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve e jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, vagy e technikai eszközök alkalmazása nélkül aránytalan nehézségekbe ütközne.

(2) A magánterület közönség számára nyilvános részén rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb három munkanap - a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, jelzálog-hitelintézeti tevékenységet, befektetési szolgáltatási, tőzsdei tevékenységet, értékpapírok letéti őrzését, értékpapír letétkezelését, elszámolóházi tevékenységet, biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadási tevékenységet, illetve postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytatóknak a feladataik ellátásához szükséges, közönség számára nyilvános magánterületének védelme esetében pedig legkésőbb hatvan nap - elteltével köteles megsemmisíteni, illetve törölni.

(3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásnak az minősül, ha a rögzített kép-, hang-, vagy kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot bírósági, vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználják.

(4) Az, akinek jogát, vagy jogos érdekét a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, illetve más, személyes adatának rögzítése érinti, a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adat rögzítésétől számított három, illetve hatvan napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság, vagy más hatóság megkeresésére a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, kivéve, ha a (2) bekezdésben foglalt hatvan napos határidő még nem járt le.

(5) A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot csak az a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy jogosult megismerni, akinek ez a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges, és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen. A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint személyes adatot kezelő, vagy egyéb okból annak megismerésére jogosult személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy nevét, az adatok megismerésének okát és idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

32. §

(1) Elektronikus beléptető-rendszer az erre vonatkozó megbízási szerződés alapján akkor alkalmazható, ha a védett területre jogszabály, vagy a terület használatára jogosult rendelkezése szerint csak arra jogosultak léphetnek be, illetőleg tartózkodhatnak ott. Az elektronikus beléptető rendszer működtetéséhez felhasznált személyes adatok kezelése során biztosítani kell az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesülését, valamint tájékoztatást kell elhelyezni az adatkezelő személyéről és az adatok kezelésének módjáról.

(2) A belépésre jogosultaknak az elektronikus beléptető rendszer működtetéséhez kezelt azonosító adatait (nevét és lakcímét)

a) rendszeres belépés esetén a belépésre való jogosultság megszűnésekor haladéktalanul,

b) alkalmi belépés esetén a távozástól számított huszonnégy óra elteltével meg kell semmisíteni.

(3) Az elektronikus beléptető rendszer működtetése során keletkezett adatokat (pl. a belépés időpontja)

a) rendszeres belépés esetén a belépésre való jogosultság megszűnésekor, de legkésőbb az adat keletkezésétől számított hat hónap elteltével,

b) alkalmi belépés esetén a távozástól számított huszonnégy óra elteltével meg kell semmisíteni.

(4) A belépési adatbázis adatai csak a megbízó részére, illetőleg bűncselekmény vagy szabálysértés gyanújának észlelése esetén, illetőleg megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak, illetőleg a szabálysértési hatóságnak adhatók át.

(5) A távfelügyeleti rendszer és az adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszer működése körében rögzített adatok felhasználása és kezelése során a 30. § (1) bekezdésében, valamint a 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

33. §

Rendezvény biztosításával csak külön jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő, rendezvényen való rendfenntartásra felkészített személy- és vagyonőr bízható meg.

34. §

(1) Mechanikai vagyonvédelmi, illetve vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszert - a kamara által meghatározott tervezői jogosultság birtokában, az általa kidolgozott szakmai követelmények szerint - kizárólag a kamara által kiadott tervezői névjegyzéken szereplő személy tervezhet.

(2) A vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer telepítésére, szerelésére irányuló hálózatépítéssel összefüggő segédmunka igazolvány és kamarai tagság hiányában is végezhető. A hálózatépítés helyén a munkát irányító, igazolvánnyal rendelkező személynek jelen kell lennie.

A magánnyomozóra vonatkozó szabályok

35. §

A magánnyomozó a szerződés teljesítése érdekében

a) adatot gyűjthet, felvilágosítást kérhet;

b) az igazolvány bemutatását követően - külön jogszabályokban foglaltak szerint -az ingatlan-nyilvántartásban, az egyéni vállalkozói nyilvántartásban és a cégnyilvántartásban nyilvántartott adatokról kivonatot, másolatot készíthet, ha arra a megbízó kifejezetten felhatalmazta. A megbízó felhatalmazása alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából és a közúti közlekedési nyilvántartásból adatszolgáltatást kérhet, ha erre a személyes eljárása esetén a megbízó is jogosult, feltéve hogy annak szolgáltatását az érintett nem tiltotta meg vagy nem kifogásolta, vagy az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény másként nem rendelkezik;

c) kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, az Avtv. adatvédelmi és személyiségi jogokra vonatkozó szabályai betartásával készíthet, illetve használhat fel;

d) a más részére szóló zárt küldemény tartalmát csak az érintett előzetes hozzájárulásával ellenőrizheti.

36. §

A magánnyomozás nem irányulhat

a) diplomáciai, konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, valamint azok tagjai tevékenységére;

b) a hivatalos személyek (Btk. 137. § 1. pont) - ide értve a külföldi hivatalos személyeket is (Btk. 137. § 3. pont) - hivatali tevékenységére;

c) természetes személyek személyes és különleges adataira, kivéve, ha a személyes adatok törvény alapján a megbízó számára hozzáférhetőek, illetve, ha az adatgyűjtéssel érintett ehhez - különleges adatai tekintetében - írásban hozzájárul.

IV. Fejezet

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara

37. §

(1) A kamara a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység folytatására jogosult természetes személyek önkormányzattal rendelkező, közfeladatot és általános szakmai érdekképviseleti feladatokat ellátó köztestülete, amely - a közhasznú szervezetekről szóló törvényben írt feltételek szerint - kiemelkedően közhasznú szervezetté minősíthető.

(2) A kamara a feladatait

a) a megyékben és a fővárosban működő területi szervezetei (a továbbiakban együtt: területi szervezet), valamint

b) országos szervezete

útján látja el.

(3) Területi szervezetet több megye közösen is létrehozhat. Ez esetben az érintett megyékben külön megyei szervezetek nem hozhatók létre.

(4) A kamara területi szervezetei, valamint országos szervezete jogi személyek.

(5) Az országos szervezet székhelye Budapest. Az országos szervezet jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára. A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi területére.

38. §

(1) A kamara tagjai önkormányzati jogaikat e törvénynek és a kamara alapszabályának megfelelően gyakorolják.

(2) A kamara alapszabályában meg kell határozni

a) a kamara nevét és székhelyét;

b) a kamara szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat;

c) a testületi szervek, valamint a tisztségviselők feladat- és hatáskörére, választásuk módjára, megbízatásuk időtartamára vonatkozó szabályokat;

d) a kamara gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat;

e) mindazt, amiben e törvény az alapszabály rendelkezését írja elő.

A kamara feladatai

39. §

(1) A kamara

a) a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szakma tekintélyét, testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit, illetve a hivatásukból eredő, e törvényben biztosított jogaikat, továbbá elősegíti, hogy a tevékenység végzése a hatályos jogszabályok, valamint a kamara által megalkotott etikai szabályok alapján történjen;

b) megalkotja a kamara alapszabályát, kidolgozza a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység gyakorlásának szakmai irányelveit, ajánlásokat dolgoz ki a szolgáltatások teljesítésének szakmai követelményeire;

c) véleményt nyilvánít a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet érintő jogszabályokról, kezdeményezi jogszabályok kiadását;

d) kidolgozza a szakképzés és a szakmai továbbképzés követelményszintjeit, a szakmai minősítő rendszert, közreműködik a szakképzésben és a vizsgáztatásban;

e) megalkotja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység etikai szabályait;

f) etikai eljárást folytat le az etikai szabályokat megszegő tagokkal szemben. Kivizsgálja az egyes szolgáltatók működésével kapcsolatban benyújtott panaszokat, határozatban figyelmezteti a megbízók érdekeivel ellentétes tevékenységet folytató és ezzel a szakma jó hírnevét sértő tagjait, és ezt az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon nyilvánosságra hozza;

g) a kamara természetes személy tagjairól névjegyzéket, a vállalkozásokról nyilvántartást vezet, és ezekről statisztikai adatokat szolgáltat;

h) véleményt nyilvánít a személy- és vagyonvédelem, a magánnyomozás területén működő szakképzési szakértők és vizsgabizottsági elnökök tevékenységéről, megbízásukra ajánlást tesz a belügyminiszternek;

i) vizsgálja, hogy a vállalkozás rendelkezik-e a kamara önkormányzati szabályzatában meghatározott, a tevékenysége ellátásához szükséges anyagi és technikai feltételekkel;

j) tagjai, valamint az általa nyilvántartott vállalkozások tevékenységéhez kapcsolódó konferenciákat, kiállításokat, vásárokat és más rendezvényeket szervez, önkormányzati szabályzatának megfelelően minősíti és felügyeli tagjai vásári, kiállítási megjelenését, tevékenységét;

k) hazai és nemzetközi szakmai és jogi információkat gyűjt és ezekről tájékoztatást ad tagjainak, az általa nyilvántartott vállalkozásoknak, illetve tagjai és a nyilvántartott vállalkozások érdekében más személyeknek;

l) kapcsolatot tart az illetékes gazdasági kamarákkal, továbbá a hasonló jellegű hazai és külföldi szakmai kamarákkal és szövetségekkel;

m) kezdeményezi szabványok kiadását;

n) minősíti és kinevezi a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervezőket, meghatározza a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer tervezéséhez szükséges tervezői jogosultságokat, évenként közzé teszi a szakértői, valamint tervezői névjegyzéket, ellenőrzi az általa kiadott tervezői engedélyekben foglaltak és a szakmai előírások betartását;

o) a pályaalkalmassági rendszer kidolgozására és bevezetésére javaslatot tesz;

p) tagjai támogatására - a kamara önkormányzati szabályzataiban meghatározott szabályok szerint - segélyalapot hoz létre és használ fel;

q) választott bíróságot működtet, mediációs szolgáltatás nyújt;

r) meghatározza a vagyonvédelmi biztonságtechnikai és mechanikai rendszer telepítése során szükséges, ahhoz kapcsolódó segédmunka és más, kisegítő jellegű tevékenység azon formáit, amelyek működési engedély és kamarai tagság hiányában is végezhetők.

(2) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti névjegyzékben fel kell tüntetni a kamarai tag nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, személyazonosító igazolványa számát, lakcímét, levelezési címét, ideiglenes lakcímét, kamarai nyilvántartási számát, kamarai tagságának keltét, a Rendőrség által kiállított igazolvány számát, a kiadás időpontját, és a kiállító rendőrkapitányságot.

(3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti nyilvántartásban fel kell tüntetni a vállalkozást képviselő természetes személy nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, levelezési címét személyazonosító igazolványa számát, a vállalkozás nevét, rövidített nevét, székhelyét, ennek hiányában a telephelyét, kamarai nyilvántartási számát, a vállalkozás működési engedélyének számát, az engedély kiadásának időpontját és az engedélyt kiállító rendőrkapitányságot.

A kamarai tagsági viszony

40. §

(1) Az igazolvánnyal rendelkező személyek a tagfelvételükről szóló kamarai határozat keltének napjától a lakóhelyük szerint illetékes területi szervezetnek a tagjai.

(2) A kamarában minden természetes személy - igazolványai számától függetlenül - csak egy tagsággal rendelkezhet.

(3) A több igazolvánnyal rendelkező természetes személy az igazolványa bemutatásakor nyilatkozik arról, hogy melyik igazolványa alapján kívánja a kamarai tagsággal járó jogait gyakorolni, illetve kötelességeit teljesíteni. Ez a nyilatkozat a kamara alapszabályában meghatározott időszakonként megváltoztatható.

(4) A kamara tagja a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát a kamara alapszabályában meghatározott időszak eltelte előtt is megváltoztathatja, ha a tagságának fennállása alatt új tevékenység végzésére jogosító igazolványt szerez vagy a korábbi nyilatkozatában megjelölt tevékenységét bármely okból megszünteti, illetve szünetelteti, de más igazolványa valamely, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosult marad.

(5) A többes tagság elkerülésének, valamint a (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételének részletes szabályait az e törvényben írtak figyelembevételével a kamara alapszabálya határozza meg.

41. §

(1) A kamarának az a tagja, aki az e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységét szünetelteti - igazolványának a Rendőrség részére történő egyidejű visszaadása mellett - írásban kérheti kamarai tagságának szüneteltetését.

(2) A kamarai tagság szüneteltetésének időtartama legfeljebb két év lehet, amely a tag kérelmére kétévenként meghosszabbítható.

42. §

(1) A kamarai tagság szünetel a természetes személy valamennyi igazolványának bevonása esetén.

(2) A kamarai tagság szünetelése annak indokoltsága fennállásáig tart, amely a két évet is meghaladhatja.

43. §

(1) A kamarai tagság felfüggesztése, szüneteltetése, illetőleg szünetelése alatt a tag a tagsági viszonyból eredő jogokat nem gyakorolhatja és a tagsággal járó kötelezettségek nem terhelik, továbbá személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet nem folytathat.

(2) A kamarai tagság szüneteltetésének, illetve szünetelésének részletes szabályait a kamara alapszabálya határozza meg.

44. §

A kamarai tagság megszűnik, ha

a) a kamara tagja meghal;

b) a Rendőrség a kamara tagjának valamennyi igazolványát visszavonja;

c) a kamara tagja valamennyi igazolványának visszaadása mellett a kamarai tagságáról lemond;

d) a kamara tagját etikai eljárás lefolytatása során kizárja;

e) a kamarai tagság szüneteltetésének időtartama a két évet elérte és a tag - felszólítás ellenére - nem intézkedett kamarai tagságának folytatásáról vagy megszüntetéséről;

f) a kamara tagja tagdíjfizetési kötelezettségét írásbeli felszólítás ellenére nem teljesítette, és ezért a kamara tagnyilvántartásából törölte, és erről a tagot értesítette.

A kamara tagjának jogai és kötelességei

45. §

(1) A kamara tagjának joga van arra, hogy

a) szavazati joggal részi vegyen a területi szervezet küldöttválasztó gyűlésén, illetőleg közgyűlésén;

b) részt vegyen a területi szervezet küldötteinek megválasztásában, továbbá arra, hogy - feltéve, ha e törvény eltérően nem rendelkezik - tisztségviselőnek vagy küldöttnek megválasszák;

c) igénybe vegye a kamara szolgáltatásait;

d) a kamara tisztségviselőitől a kamara működéséről érdemi felvilágosítást kérjen;

e) az alapszabályt sértő határozat felülvizsgálatát kezdeményezze a felügyelő bizottságnál.

(2) A kamara tagjának kötelessége, hogy

a) megtartsa a kamara alapszabályában foglalt rendelkezéseket;

b) megfizesse a kamarai tagdíjat;

c) az előírt továbbképzéseken részt vegyen, a szükséges vizsgákat letegye;

d) tevékenysége során a szakmai irányelveknek, valamint az etikai szabályoknak megfelelően járjon el.

A vállalkozások nyilvántartása; a vállalkozás jogai és kötelezettségei

46. §

(1) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatni kívánó vállalkozást a kamara nyilvántartásba veszi és arról igazolást ad a vállalkozás számára.

(2) A vállalkozás köteles a kamara alapszabályában megállapított nyilvántartási díjat fizetni.

(3) A vállalkozás jogosult

a) tanácskozási, illetve javaslat- és indítványtételi joggal részt venni a kamara döntéseinek meghozatalában;

b) a kamara által szervezett konferenciákon, kiállításokon, vásárokon és más rendezvényeken részt venni;

c) a kamara által ismert hazai és nemzetközi szakmai és jogi információkról tájékoztatást kérni;

d) az alapszabályt sértő határozat felülvizsgálatát kezdeményezze a felügyelő bizottságnál.

(4) Az a vállalkozás, amely az e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységét szünetelteti - engedélyének a Rendőrség részére történő egyidejű visszaadása mellett - írásban kérheti, hogy a kamarai nyilvántartásból ideiglenesen töröljék. Erre az esetre a kamarai tagság szüneteltetésének szabályai irányadók.

(5) A működési engedély bevonásának időtartama alatt a vállalkozás a (3) bekezdésben foglalt jogait nem gyakorolhatja, és nyilvántartásidíj-fizetési kötelezettség nem terheli.

(6) A kamara a vállalkozást a nyilvántartásból törli és erről a vállalkozást értesíti, ha

a) a nyilvántartási díjat az írásbeli figyelmeztetés ellenére sem fizeti meg;

b) a tevékenység végzésére való jogosultsága az e törvényben meghatározott okból megszűnt, kivéve ha a vállalkozás működési engedélyét bevonták és a (4) bekezdésben foglalt esetet.

A kamara szervezete és működése

47. §

(1) Az országos szervezet a kamara országos képviseleti, ügyintéző szervezeteiből, a felügyelő bizottságból, valamint az etikai bizottságból áll.

(2) A kamara legfőbb képviseleti szerve a területi szervezetek küldötteiből álló országos küldöttgyűlés.

(3) A küldöttek számát az alapszabály határozza meg.

48. §

(1) Nem választható küldötté, illetve a kamarában tisztséget nem viselhet a köztisztviselő, valamint a 3. § (2) bekezdésében megjelölt más személy.

(2) A kamarában nem választott tisztséget nem tölthet be az a személy, aki tagja valamely személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató vállalkozásnak, vagy ilyen tevékenységet egyéni vállalkozóként folytat.

(3) Választott tisztséget csak az tölthet be, aki a választás előtt a tagság számára nyilvánossá teszi, hogy mely személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató vállalkozásnak tagja, vezető tisztségviselője vagy folytat-e ilyen tevékenységet egyéni vállalkozóként.

49. §

(1) Választásra a kamara tagja jogosult.

(2) A területi szervezet megválasztott elnöke küldöttként vesz részt az országos küldöttgyűlésen.

(3) Az országos szervezetben elnöknek, alelnöknek, elnökségi tagnak és az e törvény szerint megválasztandó bizottság elnökének csak országos küldött választható.

(4) A területi szervezetben elnöknek, alelnöknek, elnökségi tagnak és az e törvény szerint megválasztandó bizottság elnökének csak területi küldött választható.

50. §

(1) A felügyelő bizottság, az etikai bizottságok és a pénzügyi ellenőrző bizottságok tagjainak azok a kamarai tagok választhatók, akik országos, illetve területi küldöttnek is megválaszthatók. A felügyelő bizottság, az etikai és a pénzügyi ellenőrző bizottságok tagjai megbízatásuk ideje alatt más tisztségeket nem tölthetnek be.

(2) Tisztségviselő egyszerre legfeljebb egy országos és egy területi tisztséget tölthet be.

51. §

(1) Az országos küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának megalkotása és módosítása;

b) a kamara éves költségvetésének meghatározása és az éves beszámoló (mérleg) elfogadásáról való döntés;

c) titkos szavazással a kamara elnökének (alelnökének vagy alelnökeinek), az elnökség, az etikai és a felügyelő bizottság tagjainak (a továbbiakban együtt: tisztségviselők) továbbá más, az alapszabály alapján titkos szavazással létrehozható bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása;

d) a tagdíjfizetés elveinek, a kamarai tagsági díj, továbbá a vállalkozás által fizetendő nyilvántartási díj mértékének megállapítása az alapszabályban meghatározott módon és keretek között;

e) a területi szervezetek tagjai által fizetett tagsági díjból és a nyilvántartási díjból az országos szervezetnek járó rész meghatározása.

(2) Az országos küldöttgyűlést az elnök évenként legalább egy alkalommal, továbbá akkor köteles összehívni, ha a küldöttek legalább egyötöde vagy a felügyelő bizottság - az ok és cél megjelölésével - írásban kéri.

(3) Az alapszabály az országos küldöttgyűlés összehívásának más eseteit is előírhatja, illetve az elnökön kívül más személyt is feljogosíthat annak összehívására.

(4) Az országos küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint egynegyede jelen van.

(5) Az országos küldöttgyűlés határozatait a jelen lévő küldöttek szavazattöbbségével hozza. Az alapszabály elfogadásához vagy módosításához, a kamara éves költségvetésének meghatározásához, az éves beszámoló (mérleg) elfogadásához a jelenlévő küldöttek kétharmados szavazattöbbségével meghozott határozata szükséges.

(6) Az országos küldöttgyűlés összehívására, lefolytatására, határozatainak meghozatalára vonatkozó részletes szabályokat a kamara alapszabálya állapítja meg.

52. §

(1) A kamara elnöksége az alapszabályban meghatározott számú tagból álló testületi szerv. Az elnökség feladata a kamara működésének irányítása a küldöttgyűlések közti időszakban.

(2) Az elnökség összehívására, működésére, határozatainak meghozatalára vonatkozó szabályokat a kamara alapszabálya állapítja meg.

53. §

(1) A bizottságok testületi szervként, a maguk által összeállított ügyrend szerint működnek.

(2) A bizottság ülései határozatképesek, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van.

(3) A bizottságok évenként kötelesek tevékenységükről beszámolni a küldöttgyűlésnek.

54. §

(1) A felügyelő bizottság azt vizsgálja, hogy a kamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és a kamara más önkormányzati szabályzatainak,

(2) A felügyelő bizottság a kamara tisztségviselőitől, tagjaitól és ügyintéző szervezetétől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet és minden olyan iratot megtekinthet, amely a feladatának ellátásához szükséges. A. felügyelő bizottság tevékenységét a kamara tagjai támogatni kötelesek.

(3) A küldöttgyűlés az elnökség beszámolójáról, a kamara költségvetéséről (pénzügyi tervéről) és éves beszámolójáról csak a felügyelő bizottság véleményének ismeretében dönthet.

(4) Ha a felügyelő bizottság megállapítja, hogy a kamara valamely szervének vagy tisztségviselőjének tevékenysége, működése, továbbá az általuk elkészített jelentés, pénzügyi terv, éves beszámoló nem felel meg a jogszabályoknak, a kamarai alapszabálynak vagy a kamara egyéb önkormányzati szabályzatainak, felhívja az elnökséget a szükséges intézkedés megtételére.

(5) Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, a felügyelő bizottság kezdeményezi a küldöttgyűlés összehívását.

(6) A felügyelő bizottság tagjai részére feladataik ellátása körében utasítás nem adható.

(7) Nem választható a felügyelő bizottság tagjának:

a) az elnökség tagja;

b) a kamara ügyintéző szervezetében dolgozó, a kamarával munkaviszonyban álló személy;

c) az a) vagy b) pontban említett személy közeli hozzátartozója és élettársa.

55. §

(1) A kamara tisztségviselői a kamara elnöke, alelnökei, az országos elnökség tagjai, a felügyelő, valamint az etikai bizottság elnökei és tagjai, akiket az alapszabályban meghatározott módon, időtartamra és létszámban titkos szavazással választanak.

(2) A területi szervezet tisztségviselői a területi szervezet elnöke, az elnökség tagjai, az etikai és a pénzügyi ellenőrző bizottságok elnökei és tagjai, akiket a területi küldöttgyűlés az alapszabályban meghatározott módon, időtartamra és létszámban titkos szavazással választ.

(3) A kamara tisztségviselőire vonatkozó részletes szabályokat az alapszabály határozza meg.

A területi szervezet

56. §

(1) A területi szervezet illetékességi területén ellátja a jogszabályban és az alapszabályban hatáskörébe utalt kamarai feladatokat.

(2) A területi szervezet képviseleti, ügyintéző szervekkel, továbbá etikai bizottsággal, pénzügyi ellenőrző bizottsággal, valamint önálló költségvetéssel rendelkezik.

(3) A területi szervezet képviseleti szerve a tagok által választott küldöttekből álló területi küldöttgyűlés. Amennyiben a tagok száma a kétszáz főt nem éri el, a küldöttgyűlés feladatait a közgyűlés látja el, a küldöttek jogai és kötelességei értelemszerűen a tagokra vonatkoznak.

(4) A területi küldöttgyűlés

a) meghatározza a területi szervezet önkormányzati és működési szabályait e törvény és az alapszabály keretei között;

b) dönt a területi szervezet éves költségvetéséről és az éves beszámoló (mérleg) elfogadásáról;

c) titkos szavazással megválasztja a területi szervezet elnökét, alelnökét, az elnökség alapszabályban meghatározott számú tagját, az etikai, a pénzügyi ellenőrző és a felvételi bizottság elnökét és tagjait, illetve dönt a velük szemben benyújtott visszahívási indítványról;

d) megválasztja az országos küldöttgyűlés küldötteit.

(5) A területi küldöttgyűlés összehívására, a határozathozatalra és a választásra az országos küldöttgyűlés szabályai irányadók.

57. §

(1) Az alapszabály a kamarán belül a képviselt szakmáknak megfelelően tagozatokat hozhat létre.

(2) A tagozatok feladatait és működését az alapszabály határozza meg.

Felelősségi szabályok

58. §

(1) Etikai vétséget követ el az a tag, aki

a) az etikai szabályzat előírásaival ellentétes magatartást tanúsít;

b) e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet oly módon gyakorolja, amely alkalmas arra, hogy a szakma jó hírnevét, továbbá munkáltatója vagy az általa folytatott tevékenység végzésére megbízó, illetve harmadik személy személyhez fűződő jogait sértse.

(2) Az etikai eljárás lefolytatásának nem akadálya, ha ugyanabban az ügyben állami szervek is eljárást folytatnak.

59. §

(1) A tag etikai vétsége esetében alkalmazható intézkedések:

a) írásbeli figyelmeztetés;

b) tisztségből való visszahívás kezdeményezése;

c) pénzbírság;

d) a tagság 1-6 hónapig terjedő időre szóló felfüggesztése;

e) a kamarából való kizárás.

(2) A kamarából kizárt tag a kizárástól számított két éven belül nem létesíthet új kamarai tagsági jogviszonyt.

(3) A kamara tagjával szemben legfeljebb a mindenkori minimálbér összegének ötszöröséig terjedő pénzbírság szabható ki. A pénzbírság összege a kamarát illeti meg.

60. §

(1) A kamara etikai szabályait, az etikai vétségeket és az etikai eljárás részletes szabályait a kamara etikai szabályzata rögzíti.

(2) A másodfokú etikai eljárásban hozott határozat ellen a bejelentő, az etikai eljárás alá vont, vagy más, a határozattal érintett személy a kézbesítéstől számított harminc napon belül - a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint - bírósághoz fordulhat.

Törvényességi felügyelet

61. §

(1) A kamara felett a belügyminiszter törvényességi felügyeletet gyakorol.

(2) Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

(3) A belügyminiszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy

a) az alapszabály és a kamara egyéb önkormányzati szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak,

b) a kamara szerveinek határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt és az egyéb önkormányzati szabályzatokat,

c) a kamara működése megfelel-e a jogszabályoknak, az alapszabálynak és az egyéb önkormányzati szabályzatoknak.

(4) Ha a belügyminiszter az ellenőrzés során szabálytalanságot tapasztal, a törvényesség helyreállítására - határidő megjelölése mellett - felhívja a kamara elnökét. Ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, a belügyminiszter a határidő leteltétől számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat.

62. §

(1) Ha a bíróság a belügyminiszter a 61. § (4) bekezdése szerint előterjesztett keresete alapján jogsértést állapít meg,

a) hatályon kívül helyezheti a kamara testületi szervének jogsértő határozatát és új határozat hozatalát rendelheti el;

b) felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését és a kamara irányítására - a felfüggesztés tartamára - felügyelő biztost rendelhet ki.

(2) A felügyelő biztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a kamara küldöttgyűlését. Ha a küldöttgyűlés a működés törvényességét helyreállította, a bíróság a kamara más testületi szervének és tisztségviselőinek működésére vonatkozó felfüggesztést megszünteti.

(3) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a kamarában nem viselhet tisztséget.

(4) A felügyelő biztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó minisztert.

(5) A felügyelő biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg.

V. Fejezet

Felügyeleti bírság

63. §

(1) A Rendőrség a személy- és vagyonvédelmi vagy magánnyomozói tevékenységet jogosulatlanul végző, továbbá a tevékenységére vonatkozó, e törvényben meghatározott előírásokat ismételten vagy súlyosan megsértő vállalkozást felügyeleti bírsággal sújthatja.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a vállalkozás jogosulatlanul végzi tevékenységét, ha azt

a) működési engedély hiányában folytatja;

b) a működési engedély kiadásához szükséges feltételek hiányában folytatja;

c) működési engedéllyel nem rendelkező vállalkozással vagy igazolvánnyal nem rendelkező személlyel végezteti, illetve az ilyen tevékenységet végzőt a Rendőrségen nem jelenti be;

d) kamarai nyilvántartás hiányában folytatja.

(3) A felügyeleti bírság összege a Rendőrséget illeti meg. A felügyeleti bírságot a Rendőrségnek a határozatában megjelölt számlájára kell befizetni.

(4) Ha az egyéni vállalkozóval szemben mind a felügyeleti bírság, mind az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §-a szerint minősülő jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi, illetőleg magánnyomozói tevékenység szabálysértése miatti bírság kiszabásának feltételei fennállnak, kizárólag a felügyeleti bírság megállapítására irányuló eljárásnak van helye.

64. §

(1) A vállalkozással szemben százezer forinttól kétmillió forintig terjedő felügyeleti bírság szabható ki.

(2) Nincs helye felügyeleti bírság kiszabásának, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt.

(3) Ha másodfokú határozat, illetve a bíróság határozata az eljáró hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja, a kétéves határidőt a másodfokú határozat, illetőleg a bíróság határozatának jogerőre emelkedése napjától kell számítani.

(4) Ha a szabályszegés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg a jogellenes állapot fennáll.

(5) Ha a szabályszegés kötelesség elmulasztásával valósul meg, az elévülési határidő azon a napon kezdődik, amikor az eljárás alá vont személy kötelezettségének még jogszerűen eleget tehetett volna.

65. §

Az e törvényben előírt szabályok súlyos megsértésének minősül

a) a 3. § (2)-(3) bekezdéseiben, az 5. § (1) bekezdésében, a 6. § (1) bekezdésében, a 16. § (1) bekezdésében, a 18-32. § bekezdésében foglalt rendelkezések megszegése, valamint

b) a 14-15. §-ban, a 16. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott szabályoknak a hatóság figyelmeztetése ellenére történő ismételt megsértése.

VI. Fejezet

A más EGT tagállamban alapított vállalkozás működésére, illetve az EGT állampolgár magyarországi tevékenységére vonatkozó különös rendelkezések

Az EGT más tagállamban alapított vállalkozás működésére vonatkozó különös szabályok

66. §

A más EGT tagállamban alapított, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozás (e cím alkalmazásában továbbiakban: EGT vállalkozás) magyarországi működésére e törvény rendelkezéseit a 67-68. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

67. §

(1) Az EGT vállalkozás Magyarország területén az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet a Rendőrség működési engedély kiadására illetékes szervének a (2) bekezdésben foglaltak szerint hozott határozata alapján kezdheti meg és gyakorolhatja. E tevékenység végzésének nem feltétele, hogy az EGT vállalkozást a kamara nyilvántartásba vegye.

(2) A Rendőrség az EGT vállalkozás kérelmére magyarországi tevékenységét akkor engedélyezi, ha a kérelmező által szolgáltatott, hitelesen lefordított okiratokat megvizsgálva meggyőződik arról, hogy az EGT vállalkozás rendelkezik olyan, az EGT más tagállamában kiadott, valódi és érvényes okirattal, amely a vállalkozást e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére feljogosítja.

(3) Az EGT vállalkozás magyarországi tevékenységét a Rendőrség határozatlan időre, de legfeljebb a (2) bekezdés szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló okirat érvényességének idejéig engedélyezi.

(4) A Rendőrség nyilvántartást vezet azon EGT vállalkozásokról, amelyek számára a magyarországi tevékenységet engedélyezte, a (2) bekezdés szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló okirat kiadásának időpontjáról és érvényességének idejéről, a határozat visszavonásáról és az EGT vállalkozás magyarországi tevékenységének határozott időre való megtiltásáról. A nyilvántartott adatot törölni kell, ha nyilvántartása a továbbiakban a tevékenység ellenőrzésének céljából nem szükséges.

68. §

(1) A Rendőrség a 67. § (2) bekezdése szerint hozott határozatot haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül visszavonja, és az EGT vállalkozás magyarországi tevékenységét megtiltja, ha a tevékenység engedélyezésének valamely feltétele már nem áll fenn.

(2) A Rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az EGT vállalkozás magyarországi tevékenységét meghatározott időre megtiltja, ha az EGT vállalkozás e törvény szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte.

(3) A 63. § (1) bekezdésének alkalmazásában az EGT vállalkozás jogosulatlanul végzi magyarországi tevékenységét, ha

a) azt a 67. § (2) bekezdése szerinti határozat hiányában folytatja;

b) azt a 67. § (2) bekezdése szerinti határozat kiadásához szükséges valamely feltétel hiányában folytatja;

c) azt olyan vállalkozással vagy természetes személlyel végezteti, aki a tevékenység végzésére nem jogosult.

Az EGT állampolgárok magyarországi tevékenységére vonatkozó különös szabályok

69. §

A más EGT tagállamban kiadott, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosító okirattal rendelkező EGT állampolgárnak e törvény hatálya alá tartozó, Magyarországon folytatott tevékenységére e törvény rendelkezéseit a 70-72. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

70. §

(1) A más EGT tagállamban kiadott, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosító okirattal rendelkező EGT állampolgár Magyarország területén e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet a Rendőrség igazolvány kiadására illetékes szervének a (2) bekezdésben foglaltak szerint hozott határozata alapján kezdheti meg és gyakorolhatja. E tevékenység végzésének nem feltétele, hogy a kérelmező a kamara tagja legyen.

(2) A Rendőrség az EGT állampolgár kérelmére magyarországi tevékenységét akkor engedélyezi, ha a kérelmező által szolgáltatott, hitelesen lefordított okiratokat megvizsgálva meggyőződik arról, hogy a kérelmezőt e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére feljogosító, az EGT más tagállamában kiadott okirat valódi és érvényes.

(3) Más EGT tagállamban kiadott okirat alapján az EGT állampolgár magyarországi tevékenységét a Rendőrség határozatlan időre, de legfeljebb a (2) bekezdés szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló okirat érvényességének idejéig engedélyezi.

(4) A Rendőrség nyilvántartást vezet azon EGT állampolgárokról, akik számára a magyarországi tevékenységet a (2) bekezdés szerint engedélyezte, a (2) bekezdés szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló okirat kiadásának időpontjáról és érvényességének idejéről, a határozat visszavonásáról és a magyarországi tevékenység határozott időre való megtiltásáról. A nyilvántartott adatot törölni kell, ha nyilvántartása a továbbiakban a tevékenység ellenőrzésének céljából nem szükséges.

71. §

(1) A Rendőrség a 70. § (2) bekezdése szerint hozott határozatot haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül visszavonja, és az EGT állampolgár magyarországi tevékenységét megtiltja, ha a tevékenység engedélyezésének valamely feltétele már nem áll fenn.

(2) A Rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az EGT állampolgár magyarországi tevékenységét meghatározott időre megtiltja, ha

a) e törvény szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte;

b) ellene vagyon elleni vagy más, két évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás indult.

72. §

(1) Ha a személy- és vagyonőrt, a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervezőt, szerelőt, illetve magánnyomozót, aki a 70. § (2) bekezdése alapján jogosult Magyarországon folytatni tevékenységét, szándékos bűncselekmény vagy a foglalkozásának az e törvényben meghatározott szabályainak megszegésével megvalósított szabálysértés elkövetésén tetten érik, a rendőr jogosult a helyszínen számára a további tevékenységet megtiltani. A rendőr köteles a tiltásról - a tiltás okának megjelölésével - a 70. § (2) bekezdése szerinti határozat kiadására jogosult rendőrkapitányságot értesíteni.

(2) A 70. § (2) bekezdése szerinti határozat kiadására jogosult rendőrkapitányság a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül határozatot hoz a határozat visszavonásáról vagy a tevékenység határozott időre való megtiltásáról.

VII. Fejezet

Vegyes és értelmező rendelkezések

73. §

Az e törvényben meghatározott hatósági eljárásra és ellenőrzésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

74. §

E törvény alkalmazásában:

1. személy- és vagyonvédelmi tevékenység:

a) ingatlan, illetve ingóság őrzése;

b) rendezvény biztosítása;

c) szállítmány kísérése, pénz és érték szállítása;

d) természetes személyek életének és testi épségének védelme;

e) a vagyonvédelmi biztonságtechnikai, mechanikai vagyonvédelmi rendszerek tervezése, telepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete, javítása, karbantartása, ide értve az elektronikus gépjárművédelem, a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett vagy - törvény felhatalmazása alapján - a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés), továbbá a beléptető-rendszer, a betörésjelző rendszer létesítésének, karbantartásának, illetve a térfigyeléshez, a távfelügyelethez kapcsolódó reagáló-szolgálat működésének körében végzett ilyen tevékenységeket is;

f) az a)-d) pontokban foglalt tevékenységek szervezése és irányítása.

2. vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező: az a természetes személy, aki - tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer működéséről, az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) tervezését személyesen végzi, illetve azt - szakmailag - közvetlenül szervezi vagy irányítja;

3. vagyonvédelmi biztonságtechnikai szerelő: az a természetes személy, aki - tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer működéséről, s az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) telepítését, szerelését, üzemeltetését, felügyeletét, karbantartását, a hiba elhárítását személyesen végzi, illetve azt - szakmailag - közvetlenül szervezi vagy irányítja;

4. mechanikai vagyonvédelmi rendszert tervező: az a természetes személy, aki - tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik a mechanikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, s az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) tervezését személyesen végzi, illetve azt - szakmailag - közvetlenül szervezi vagy irányítja;

5. mechanikai vagyonvédelmi rendszert szerelő: az személy, aki - tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik a mechanikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, s az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) telepítését, szerelését, üzemeltetését, felügyeletét, karbantartását, a hiba elhárítását személyesen végzi, illetve azt - szakmailag - közvetlenül szervezi vagy irányítja;

6. vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer: vagyonvédelmi célból a vállalkozási szerződésben megjelölt ingatlanon vagy gépjárművön telepítendő vagy telepített elektronikus jelző és képi megfigyelőrendszer, ide értve a gépjárművédelem során alkalmazott elektronikus biztonságtechnikai rendszert, a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett, avagy a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszert (térfigyelés), az elektronikus beléptető-rendszert, a betörésjelzőrendszert, a távfelügyeleti rendszert, az adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszert, továbbá az egyéb, jel és kép továbbítását vagy fény-, illetve hang jelzését is lehetővé tevő elektronikus műszaki megoldást;

7. távfelügyeleti rendszer: meghatározott területen elhelyezett vagy járműbe telepített olyan vagyonvédelmi célú biztonságtechnikai rendszer, amely - a szerződés keretei között, a jogsértő cselekmények megelőzése, megszakítása, a bűncselekmény elkövetésén tetten ért jogsértő elfogása érdekében, elektromos úton - az érintett területre vagy járműre vonatkozó, a vagyonvédelem szempontjából jelentőséggel bíró információkat továbbít a védett területet vagy járművet folyamatosan figyelő, vagyonvédelmi tevékenységet folytató személyhez;

8. betörésjelző-rendszer: vagyonvédelmi célból ingatlanon telepített, az illetéktelen behatolást elektronikusan vagy más módon (jellel, fénnyel, illetve hangjelzéssel) jelző műszaki megoldás;

9. mechanikai vagyonvédelmi rendszer: vagyonvédelmi célból ingatlanon vagy gépjárművön telepítendő vagy telepített, emberi vagy elektronikus felügyeletet, illetve energia-utánpótlást nem igénylő vagyonvédelmi rendszer vagy egyéb műszaki megoldás;

10. közterület: a közhasználatra szolgáló olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően mindenki korlátozás nélkül igénybe vehet, ideértve a közterületnek közútként szolgáló részét is;

11. magánterület közönség számára nyilvános része: olyan magánterület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ide értve a közterület azon részét is, amelynek birtokába a személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatására megbízó valamely polgári-jogi jogügylet, különösen bérleti vagy haszonbérleti jogviszony keretében jut, feltéve ha

a) a területrész igénybevétele, használata a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató által őrzött magánterület nyilvános részén folyó tevékenységhez szervesen kapcsolódik, annak folyamatosságát, segítését szolgálja vagy

b) a megbízó (megrendelő), avagy a magánterület nyilvános részét igénybe vevő közönség ingóságainak elhelyezésére szolgál;

12. tettenérés: jogsértő cselekmény elkövetésének közvetlen észlelése, ide értve a jogsértésnek elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés) útján történő, az eseménnyel egyidejű észlelését is;

13. csomag: mindazon, az érintett személy birtokában lévő, általa fogott vagy testére rögzített, azon viselt olyan tárgy, amely a benne elhelyezett dolgok szállítására avagy azok szállításának megkönnyítésére szolgál és amely alkalmas arra, hogy e dolgok a külső szemlélő elől - részben vagy egészben - elfedve maradjanak;

14. csomag tartalmának, a járműben elhelyezett dolognak, a szállítmánynak bemutatása: annak lehetővé tétele, hogy a személy- és vagyonőr megbizonyosodjon arról, hogy a csomagban, a járműben, a szállítmányban elhelyezett, a külső szemlélő elől egyébként rejtett dolgok között nincs olyan, amely az általa megakadályozandó jogsértő cselekményből származik vagy amelynek a területre történő bevitele tilos;

15. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy;

16. vállalkozó: egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagja.

Hatályba léptető, felhatalmazó rendelkezések

75. §

(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(2) E törvény

a) 14-16. §-ai és 18-21. §-ai 2005. július 1. napján,

b) 2-13. §-ai, 17. §-a, 33. §-a, 37-72. §-ai, és 77. §-ának (1) bekezdése 2006. január 1. napján lépnek hatályba.

(3) E törvényt - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(4) Az e törvény hatályba lépését megelőzően kiadott működési engedélyek és igazolványok 2006. július 1-jéig érvényesek.

76. §

(1) A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény

a) 13-20. §-ai és 46-49. §-ai e törvény hatályba lépésével egyidejűleg;

b) 10-12. §-ai 2005. július 1. napján;

c) 1-10. §-ai, 20/A-45. §-ai 2006. január 1. napján hatályukat vesztik.

(2) A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló 1998. évi LXXII. törvény 7. §-a 2006. január 1. napján hatályát veszti.

(3) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény, továbbá a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozó tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény módosításáról szóló 2001. évi XXIII. törvény

a) 2. §-a és 4. §-ának b) pontja 2006. január 1. napján;

b) 3. §-a e törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti.

(4) A lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 21. §-ának (4) bekezdése 2006. január 1. napján hatályát veszti.

77. §

(1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a sportról szóló 2004. évi I. törvény 70. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Rendező szervnek csak a személy-, vagyonvédelmi, és magánnyomozói tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó - külön jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő, és sportrendezvényen való rendfenntartásra felkészített - egyéni vagy társas vállalkozás vezetője vagy alkalmazottja, rendezőnek csak személy-, vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói képesítéssel rendelkező személy bízható meg."

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 1. § (3) bekezdése szerinti határozat kötelezettje (a továbbiakban: kötelezett)a fegyveres biztonsági őrséget saját szervezetében, illetve többségi tulajdonában lévő szervezettel köteles létrehozni, működtetni, fenntartani vagy az őrzést más fegyveres biztonsági őrséggel rendelkező szerv útján biztosítani és viselni annak költségeit."

78. §

Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy

a) a működési engedélyre és igazolványra, a kiadásuk iránti kérelemre,

b) - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - e törvény hatálya alá eső tevékenység engedélyezésével és az igazolvány kiadásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjra,

c) a felelősségbiztosítási szerződésre,

d) , az e törvény alapján a Rendőrség és a kamara által folytatott adatkezelésre, kölcsönös adatszolgáltatásra, a nyilvántartások vezetésére, a működési engedély és az igazolvány jogosultjának a nyilvántartott adatok változása bejelentésének kötelezettségére,

e) az e törvény hatálya alá eső tevékenységet folytatók rendőrhatósági ellenőrzésére, a jogsértés esetén alkalmazható intézkedésekre,

f) a 31. § (5) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvre

vonatkozó részletes szabályokról rendeletet alkosson.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet e Javaslat hatályba lépése előtt a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény (a továbbiakban: VSzVMt.) szabályozta, melynek hatályon kívül helyezéséről e Javaslat gondoskodik. Rendelkezéseinek felülvizsgálata több szempontból is időszerűvé vált.

Hatályba lépése óta számos kritika érte a jogalkalmazók részéről, ügyészi törvényességi vizsgálat alapján módosítását kezdeményezte a legfőbb ügyész, és egyéb jogalkalmazási tapasztalatok alapján a törvény módosítására tett javaslatot a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (a továbbiakban: kamara) is. A Belügyminisztérium a kamara tevékenységének törvényességi felügyelete során is feltárt olyan működési zavarokat - így a kamara választása és a kamara által folytatott etikai eljárások vizsgálata kapcsán - amelyek szükségessé tették az újraszabályozást.

A VSzVMt. 14. §-ának (1) bekezdése b) pontját - a csomagellenőrzésre vonatkozó, a titok- és adatvédelmi rendelkezéseket mellőző hatályos szabályozás alkotmányellenessége okán, 2004. december 31-i hatállyal - a 22/2004. (VI. 19.) AB határozat megsemmisítette. Ezen kívül az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg, mivel a VSzVMt. nem szabályozta a személy-, vagyonőrök tevékenységével kapcsolatban a titoktartás és az adatkezelés kérdését. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést az alkotmányellenes állapot megszüntetésére.

A Javaslat felszámolja a VSzVMt.-ben bevezetett profilkényszert. A bevezetésére irányuló eredeti jogalkotási törekvések, s e jogintézményt megjelenítő különös szabályok - jobbára e szabályozás céltévesztése okán - pusztán részben érvényesültek, érvényesülnek a mindennapok gyakorlatában. Utóbb bizonyossá vált, hogy - jobbára a magyar gazdaság realitásai, különösen pedig a vagyonvédelmi piacon uralkodó sajátságos érdekviszonyok okán - e szabályozás igen nehéz helyzetbe sodorta a több lábon állni kénytelen egyéni-, illetve a kisebb társas vállalkozások ezreit.

A Javaslat a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet érintően szigorú foglalkozási-foglalkoztatási összeférhetetlenségi szabályokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy a Rendőrség hivatásos állományú tagjai, valamint a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet folytatók (és foglalkoztatottjaik) tevékenységét érintő hatósági feladatok ellátásában bármilyen módon közreműködő, nem hivatásos állományú munkatársai munkaidőn kívül ilyen tevékenységet ne végezhessenek. Az alkotmányossági követelményekre, illetve a szabályozás eredendő céljaira tekintettel ugyanakkor a tevékenység folytatását - a Rendőrség munkatársain túl - meg kell tiltani Határőrség, a Honvédség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a Vám- és pénzügyőrség, az állami és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai számára is.

A Javaslat hatálya alá tartozó tevékenységet gyakorlókat egyrészt a Rendőrség, másrészt a kamara felügyeli. A Rendőrség adja ki a működési engedélyt és a tevékenység személyes végzésére jogosító igazolványt. A természetes személy csak akkor végezhet a Javaslat hatálya alá tartozó tevékenységet, ha az igazolványon kívül kamarai tagsággal is rendelkezik, a vállalkozásnak pedig nyilvántartásba kell magát vetetnie a kamaránál. A Rendőrség a hatósági ellenőrzés során mind az engedély/igazolvány meglétét, mind a kamarai tagságot/nyilvántartásba vételt vizsgálja. E célból a Rendőrség és a kamara együttműködik, a hatékony ellenőrzés érdekében.

A Javaslat határozott lépéseket kíván tenni a személy-, vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató vállalkozásokkal megkötött polgári jogi szerződések szerint ilyen tevékenységet folytató egyéni vállalkozók védelme érdekében is.

A VSzVMt. a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenység folytatásának előfeltételeként - garanciális megfontolásból - a szolgáltatási felelősségbiztosítás meglétét is megkövetelte a vállalkozótól. Ez a biztosításforma a szerződésen belül okozott károk megtérítését jelenti. A VSzVMt. ugyanakkor nem követelte meg a szerződésen kívül okozott károk megtérítését, enyhítését szolgáló biztosítás-forma meglétét.

E Javaslat kétségtelenné teszi, hogy a tevékenység csak a jogszabályokban előírt, kötelező tartalommal bíró felelősségbiztosítási szerződés megkötését követően kezdhető meg, majd folytatható, s e szerződésnek a tevékenység végzésének teljes időtartama alatt fenn kell állnia.

A Kamara elmúlt ötévi működése azt bizonyította, hogy e köztestület működésére szükség van. Ugyanakkor úgy tűnik, nem váltotta be teljes mértékben a hozzá fűzött reményeket, nem töltötte be azt a funkcióját, amelyet a jogalkotó e köztestület működésétől elvárt és nem szolgálta tőle elvárható módon a kamarai tagság igényeit sem. Ebben jelentős szerepe volt a VSzVMt. hiányosságainak is. A Javaslat hatályba lépésével módosul, bővül a Kamara feladatköre, hatásköre, új alapokra helyeződik a Kamara és a Rendőrség együttműködése is. A szabályozás - a közérdeket szolgálva - igen fontos, az érintett tevékenységformák tisztaságát, jogszerűségét biztosítani hivatott további, a szakmai felügyelet körébe tartozó feladatokat ír elő a Kamara számára.

A Javaslat különös figyelmet fordít a társadalom önvédelmi tevékenységének körébe tartozó tevékenység szabályozására, valamint arra, hogy a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelemre, illetve magánnyomozásra vonatkozó szabályozás - többek között a szakmai érdekképviseleti, felügyeleti tevékenység előmozdításával, erősítéséve! - határozottan elkülönüljön a hatósági jogviszonyok keretein belül folytatott tevékenységformáktól.

Annak érdekében, hogy a kamara hatékonyabb kontrollt gyakorolhasson a tagság irányában - az etikai vétség megvalósulása esetére - differenciált büntetési rendszert vezet be a Javaslat, amely magába foglalja - többek között - a tagság meghatározott időre szóló felfüggesztését lehetővé tevő jogkörét is. (A VSzVMt. szerint etikai vétség miatt a Kamara csak figyelmeztetést vagy kizárást alkalmazhatott.)

A Javaslat az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkból következően rendezi azt a kérdést, hogy milyen feltételekkel végezhetnek Magyarországon személy-, vagyonvédelmi tevékenységet, magánnyomozást azok a természetes személyek és vállalkozások, akik az Európai Gazdasági Térség valamely országában szereztek erre jogosító engedélyt, igazolványt, egyéb okiratot.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1-2. §-hoz

A Javaslat hatálya a vállalkozás keretében végzett személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenységre terjed ki az 1. § szerint. A 2. §, bár a Javaslat személyi hatályát nem terjeszti ki azokra, akik a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet munkajogi vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban, nem vállalkozás keretében folytatják, de előírja, hogy a jogszabály bizonyos rendelkezései az ilyen személyek tevékenységére is irányadók. Ilyen rendelkezések a tevékenység ellátásának szabályai,a titoktartási kötelezettségre, a létesítményőrzésre és a rendezvénybiztosításra, a térfigyelésre és a beléptető rendszerekre vonatkozó előírások. Ez a szabály nem vonatkozik a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek állományába tartozó személyek által e jogviszonyukkal összefüggésben végzett, illetve más, hatósági eljárás keretében, külön törvény rendelkezései alapján végzett tevékenységre.

A 3. §-hoz

Kötelező a kamarai tagság azon természetes személyek számára, akik e Javaslat hatálya alá tartozó tevékenységet kívánnak folytatni. Vállalkozás (ide értve az egyéni vállalkozókat és a társas vállalkozásokat is) nem lehet kamarai tag, kötelező azonban a kamarai nyilvántartásba vétele, enélkül nem folytatható a Javaslat hatálya alá tartozó tevékenység.

A Javaslat foglalkozási összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy elzárja azon személyek elől a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói cégekben való tulajdonszerzés, illetve a vezető tisztségviselői pozíció betöltésének, az ilyen cégekben való munkavégzésnek a lehetőségét, akik olyan tevékenységet folytatnának az érintett cégek érdekében, vagy azok alkalmazásában, amely őket befolyásolhatná szolgálatuk, hatósági teendőik ellátásában. Ezek a személyek egyéni vállalkozóként sem folytathatnak ilyen tevékenységet.

A 4. §-hoz

A 4. § a Rendőrség hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokkal kapcsolatban határozza meg, mely szerv az illetékes, és melyiknek van hatásköre az első fokú eljárásban. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 23. §-a szerint a Rendőrség hatáskörébe tartozó ügyben - ha jogszabály másként nem rendelkezik -első fokon a rendőrkapitányság, másodfokon a rendőr-főkapitányság jár el. Ehhez igazodik jelen Javaslat is, amikor kimondja, hogy első fokon a rendőrségi hatósági eljárásokban a vállalkozás székhelye, illetve a kérelmező lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság jár el.

Az 5. §-hoz

A tevékenység végzéséhez a Magyarországon alapított vállalkozások számára - ideértve az egyéni vállalkozókat is - elengedhetetlen a működési engedély beszerzése. Ezt az engedélyt a Magyar Köztársaság Rendőrsége adja ki a vállalkozás kérelmére. Az 5. § (2) bekezdése meghatározza az engedély kiadásának feltételeit, amelyeknek a teljesülését a kérelmezőnek kell igazolnia.

A 6-7. §-hoz

A személy-, vagyonvédelmi vagy magánnyomozói tevékenységet végezni kívánó természetes személy részére - kérelemre - a Rendőrség igazolványt ad ki, a tevékenység csak ennek birtokában végezhető. Az 5. § (3) és (4) bekezdése meghatározza, mely körülmények fennállása esetén adhat ki a Rendőrség a kérelmező számára igazolványt. Ezek a körülmények főként a kérelmező büntetőjogi előéletére vonatkoznak, különös tekintettel bizonyos kiemelten súlyos bűncselekmények elkövetésére. A közérdek az ugyanis, hogy a személy- és vagyonőrök, valamint a magánnyomozók tevékenységét, akikre az állampolgárok személyük, testi épségük, vagyonuk, titkaik megőrzését bízzák rá, hogy ezt a tevékenységet csak a jogszabályi előírásoknak megfelelő, megbízható személyek lássák el, illetve e tevékenységek területén ne szerezzenek pozíciókat bűnöző elemek, továbbá ezen szakmákat ne vonja ellenőrzése alá a szervezett bűnözés.

A 8-10. §-hoz

A Rendőrség hatósági ellenőrzést végez a jogosult tevékenységével kapcsolatban. Azért, hogy ezt a feladatát hatékonyan tudja ellátni, nyilvántartást vezet bizonyos adatokról, amelyeknek kezelése a feladatellátáshoz szükséges. Az Rtv. 1. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint a Rendőrség engedélyezi és felügyeli a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet. Az Rtv. 28. §-ának (1) bekezdése szerint a Rendőrség - a külön jogszabályban megállapított feltételek szerint - hatósági engedélyt ad az egyéni és a társas vállalkozás keretében folytatandó személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységre.

A 9. § olyan összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz, amelyek azt hivatottak megakadályozni, hogy a Javaslat hatálya alá tartozó tevékenységet a Rendőrségnek olyan szerve ellenőrizze, amelynek tagjai esetleg elfogultak lehetnek a tevékenység végzőjével szemben, tekintettel annak a Rendőrség kötelékében teljesített szolgálatára.

A Kamara a 39. § (1) bekezdésének g) pontja alapján, a Rendőrség a 8. § (1) bekezdése alapján nyilvántartást vezet. A Kamara és a Rendőrség feladatainak hatékony ellátáshoz szükséges az együttműködés, az adatkezelés is ehhez igazodik.

A 11-12. §-hoz

A Javaslat 11-12. §-ai a működési engedély és az igazolvány visszavonásáról és bevonásáról rendelkeznek. A visszavonás és a bevonás közötti különbségtétel alapja, hogy míg a bevonás ideiglenes, és meghatározott idő elteltével az engedélyt/igazolványt a jogosult visszakapja, a visszavonás végleges. A véglegesség sem jelenti azonban automatikusan, hogy akitől visszavonták az engedélyt/igazolványt, ne kérelmezhetné azt újra, feltéve hogy a kiadás feltételeinek meg tud felelni. Ha azonban a természetes személy kamarai tagsága etikai eljárásban hozott intézkedéssel, a kamarából történő kizárással szűnt meg, a megszűnéstől számított két évig nem létesíthet újabb kamarai tagságot. A kamarai tagság megszűnésével az igazolványa is visszavonásra kerül, és hiába is kérelmezne új igazolványt, a két év alatt kamarai tagság hiányában nem lesz jogosult a tevékenység végzésére.

A 13. §-hoz

A rendőrségi ellenőrzés csak akkor lehet hatékony, ha az intézkedő rendőrnek joga van a szándékos bűncselekmény vagy a foglalkozásának az e Javaslatban meghatározott szabályainak megszegésével megvalósított szabálysértés elkövetésén tetten ért személy-, vagyonőrtől, magánnyomozótól a helyszínen elvenni az igazolványát, ezzel is megakadályozva a tevékenység további jogsértő gyakorlását. Az elvételt követően az igazolványt kiadó rendőrkapitányság határozatot hoz az igazolvány további sorsáról, tipikusan a visszavonásáról. Az igazolvány tulajdonosa ez ellen a határozat ellen élhet jogorvoslati jogával.

A 14-15. §-hoz

A Javaslat rögzíti, hogy a tevékenység szolgáltatására irányuló szerződést írásba kell foglalni, és rendelkezik a kötelező tartalmi elemekről. Amennyiben a vállalkozás a szerződés teljesítése érdekében alvállalkozót kíván igénybe venni, ehhez szükséges a megrendelést adó szerződő fél előzetes hozzájárulása. Ez a megrendelő számára eszköz ahhoz, hogy a szerződés teljesítésének folyamatát kontrollálhassa.

A vállalkozás az általa kötött szerződésekről naplót köteles vezetni, amely naplóba (valamint a nyilvántartási okmányokba) a Rendőrség és a munkaügyi felügyelőség betekinthet. Ez előmozdítja a rendvédelmi és munkaügyi szervek feladatainak hatékonyabb teljesítését, valamint az állam bűnmegelőzési célkitűzéseit is szolgálja. Ugyanis azzal, hogy a hatósági ellenőrzést végző szervek a naplóba betekinthetnek, nyomon követhető a kötelezően vezetett bejegyzésekből, hogy ki végzi a tevékenységet, a (4) bekezdés szerint ugyanis nyilván kell tartani a megbízott vállalkozás által alkalmazott alvállalkozásokat.

A 16. §-hoz

A személy- és vagyonőröknek, magánnyomozóknak nincsenek hatósági jogosítványaik. Tevékenységük során jogaik a megbízási szerződésből származnak, csak olyat tehetnek, amit a megbízó is megtehetne a jogos önhatalom körében, a Polgári Törvénykönyvnek a birtokvédelemről rendelkező szabályai alapján. A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogására a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 127. §-ának (3) bekezdése alapján van lehetőségük, de ez a jog nem terjeszkedik túl bármely természetes személy jogán. Pontosan azért, hogy a külső szemlélő számára is egyértelmű legyen, hogy nincs szó hatósági jogkörrel való felruházással, fontos, hogy a személy- és vagyonőrök ne viseljenek nyomozói tevékenységet folytató, a fegyveres erőre, rendvédelmi szervre, más hatóságra utaló elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést. Ezen kívül formaruhájukon fel kell hogy tüntessék a vállalkozás nevét és a személy- és vagyonőr megnevezést. A vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervezőknek és szerelőknek azonban nincs formaruhájuk, ezért kitűzőn kell a vállalkozás nevét és a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező/ szerelő elnevezést megjeleníteniük.

A 17. §-hoz

A Rendőrség munkájának hatékonyságát segítik elő azok a rendelkezések, amelyek rögzítik, hogy a vállalkozás milyen adatszolgáltatással tartozik a Rendőrségnek. Ez az adatszolgáltatás a rendőrségi ellenőrzés végzéséhez szükséges.

A 18-21. §-hoz

A vállalkozások keretében végzett személy- és vagyonvédelem, illetve magánnyomozás körében ma igen gyakori, hogy valamely vállalkozás (többnyire társas vállalkozás) - újabb magánjogi szerződést kötve - egyéni vállalkozó közreműködésével teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ilyen esetekben a vállalkozás és az egyéni vállalkozó között a munkajogi jogviszonyra jellemző elemeket is óhatatlanul tükröző, ilyen elemeket is igénylő jogviszony létesül.

A munkajogi jogviszony keretében végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenység gyakorlása során a munkáltató széleskörű utasítás-adási jogával élhet, s így képes a védendő személyt, az őrzött, őrizendő vagyont fenyegető veszély vagy éppen a jogellenes támadás elhárítását szolgáló, a pillanatnyi veszélyhelyzethez igazodó, legmegfelelőbb intézkedések mihamarabbi megszervezésére, megtételére. A megbízott vállalkozó és a vele polgári jogi szerződéses kapcsolatban álló egyéni vállalkozó közötti viszony - éppen a magánjogi jogviszony jellege okán - csak úgy alkalmas erre, hogy e Javaslat széleskörű, a munkajogi jogviszonyban megjelenített utasításadási joggal rokonítható jogosultságokat is biztosít az egyéni vállalkozóval (mint alvállalkozóval) szerződést kötő vállalkozó számára; természetesen hasonló korlátozások keretei között, mint a munkaviszony esetében. Mindez a lehető leghatékonyabb védelem, a védelem folyamatossága, zavartalansága, a védelem hatékonyságát csökkenteni képes körülmények elhárítása érdekében történik.

A személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatásával megbízott vállalkozás és a munkát ténylegesen ellátó egyéni vállalkozó között megkötendő szerződésben ezért - kötelező tartalmi elemként - rendelkezni kell fővállalkozó utasításadási jogáról, e jogosultságának tartalmáról, kereteiről, az utasításadás korlátjairól.

A Javaslat ezen egyéni vállalkozások működését illetően speciális, munkajogi jellegű, éppen az egyéni vállalkozó érdekeit, védelmét szolgáló további rendelkezéseket is meg jelenít. (Ilyenek a pihenőidőre, a keresőképtelen betegség esetére járó szabadságra vonatkozó speciális rendelkezések, a balesetbiztosítás, illetve a kötelező felelősségbiztosítás meglétét megkövetelő előírások is.) A pihenőidőre vonatkozó rendelkezésektől az alvállalkozó javára el lehet térni a szerződésben.

A 22-23. §-hoz

A személy- és vagyonőrök, magánnyomozók tevékenységük ellátása során személyes adatok, bizalmas információk birtokába juthatnak. A 22/2004. (VI. 19.) AB határozat felhívta az Országgyűlést, hogy szüntesse meg a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet, és alkosson előírást a titoktartásról és az adatkezelésről.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 82. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a tanúvallomást megtagadhatja, aki foglalkozásánál fogva titoktartásra kötelezett, ha a tanúvallomással titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve ha ez alól a külön jogszabály szerint jogosult felmentette, vagy külön jogszabály szerint a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megkeresésére a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása a felmentésre jogosult számára kötelező.

Ezzel összhangban a Javaslat 22. §-ának (1) bekezdése titoktartási kötelezettséget ír elő a magánnyomozó számára az olyan tényeket és adatokat illetően, amelyről a megbízás teljesítése során szerzett tudomást. Harmadik személy személyes adatairól a magánnyomozó csak a megbízót tájékoztathatja, kivéve ha tanúvallomást tesz, amihez az szükséges, hogy a titoktartás alól felmentést kapjon. A titoktartás alól törvényi rendelkezés mentheti fel, illetve a megbízó, de csak saját adatait illetően.

A 24. §-hoz

A hatósági ellenőrzés eredményessége érdekében a személy- és vagyonőr, a magánnyomozó köteles az igazolványt, mely őt a tevékenység személyes végzésére jogosítja, és a kamarai tagságot igazoló okiratot magánál tartani.

A 25-29. §-hoz

Amikor a Javaslat meghatározza, hogy milyen jogosultságai vannak az e Javaslat hatálya alá tartozó tevékenységet végző személynek harmadik személlyel szemben létesítmény őrzése, rendezvény biztosítása során, abból indul ki, hogy a vagyonőri jogosítványok a megbízási szerződésből, vagyis konkrétan abból fakadnak, hogy a megbízó érdekében eljárva a vagyonőr az általa őrzött vagyontárgyak tulajdonvédelmét, illetve a rendezvény résztvevőinek személyi biztonságát biztosítja. A vagyonőr tehát nem lépheti át a jogos önhatalom kereteit, illetve a tevékenységét csak az érintett személy önkéntes hozzájárulása alapján gyakorolhatja, hatósági jogosítványai nem lévén.

A Javaslat a jogosultságok meghatározásánál egyrészt a szerződésben vállalt feladat alapján differenciál, másrészt pedig a létesítményőrzési tevékenységen belül eltérő lehetőségei vannak a vagyonőrnek aszerint, hogy az intézkedéssel érintett harmadik személy a területre be kíván lépni, ott tartózkodik, vagy onnan távozni szándékozik. A különbségtétel oka, hogy a három különböző szituáció a szerződés teljesítése, a vagyonvédelem szempontjából különböző kockázatot hordoz magában. A rendezvény biztosítását végző személyt megilletik a létesítményt őrző vagyonőr jogosítványai, valamint egyéb intézkedési lehetőségei is vannak.

Mivel a vagyonőr nem hatósági személy, igazoltatásra sem jogosult. Bizonyos esetekben felhívhat a személyazonosság igazolására, de az érintett önkéntessége szükséges ahhoz, hogy a személyazonosságról megbizonyosodhasson anélkül, hogy igazoltatásra jogosult hatóság segítségét kérné.

A 30-32. §-hoz

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény részletesen szabályozza a személyes adatok kezelését, ezeket a rendelkezéseket is alkalmazni kell az elektronikus megfigyelőrendszer, a távfelügyeleti rendszer, adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszer, elektronikus beléptető-rendszer működtetése során.

A 33. §-hoz

Rendezvény biztosításával csak külön jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő, rendezvényen való rendfenntartásra felkészített személy- és vagyonőr bízható meg.

A 34. §-hoz

Mechanikai vagyonvédelmi, illetve vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszert kizárólag a kamara által kiadott tervezői névjegyzéken szereplő személy tervezhet, azonban a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer telepítésére, szerelésére irányuló hálózatépítéssel összefüggő segédmunka igazolvány és kamarai tagság hiányában is végezhető, feltéve hogy a hálózatépítés helyén a munkát irányító, igazolvánnyal rendelkező személy van jelen.

A 35-36. §-hoz

E §-ok azt határozzák meg, mit tehet, és mit nem tehet meg a magánnyomozó tevékenysége során, A magánnyomozó jogállása a megbízóéhoz igazodik, tevékenysége abban merül ki, hogy ellenérték fejében gyűjt információkat megbízása tárgyáról anélkül, hogy valóságos nyomozati jogkörrel rendelkezne. A hatályos titokvédelmi szabályok tehát a magánnyomozót éppúgy kötik, ahogy a megbízót. A 36. § három olyan esetkörben tiltja kifejezetten az ilyen jellegű információgyűjtést, ahol az adott tevékenységet végzők személye, illetve maga a tevékenység vagy annak valamely eleme esik különleges jogszabályi védelem alá.

A 37-39. §-hoz

A kamara a személy-, vagyonőrök és magánnyomozók szakmai érdekképviseleti testülete. Kényszertársulás, mivel az e Javaslat hatálya alá tartozó tevékenység személyes gyakorlására kizárólag a kamarai tagok jogosultak. Működésére azért is szükség van, mert a személy-, vagyonőri, magánnyomozói hivatás olyan speciális bizalmi viszonyt testesít meg, amely közvetlen kihatással van az állampolgárok személyi és vagyoni biztonságára. Tagjai csak természetes személyek lehetnek, a vállalkozásokról pedig nyilvántartást vezet. A természetes személyek számára a kamarai tagság, a vállalkozások számára a regisztráció a tevékenység végzésére való jogosultság feltétele. A kamara a Rendőrség mellett az a szervezet, amely kontrollt gyakorol a tevékenységet végző vállalkozások és természetes személyek felett, ennek megvalósítása érdekében pedig a Rendőrséggel együttműködik. A cél a tevékenység tisztasága, tiszta piaci viszonyok teremtése, a jogszerűség betartatása a közérdek szem előtt tartásával.

A kamara megfelel a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglalt feltételeknek, melyek megalapozzák a kiemelkedő közhasznúság megállapítását. A kamara országos és területi szervezetből áll. Az országos szervezet székhelye Budapest. A Javaslat nem határozza meg a területi szervezetek számát, illetve hogy mekkora tagság esetén lehet területi szervezetet alkotni. A kamara önkormányzatiságának legfontosabb dokumentuma az alapszabály, amelynek kötelező tartalmi elemeit a Javaslat meghatározza. Az alapszabályt az országos küldöttgyűlés fogadja el kétharmados szavazattöbbséggel.

A 40. §-hoz

A kamarai tagság igazolására a tagsági igazolvány szolgál. A Javaslat rendelkezéseket tartalmaz a kettős, többes tagság elkerülése érdekében. Egy természetes személynek ugyanis több igazolványa is lehet, kamarai tagsága viszont csak egy, ehhez kapcsolódóan kamarai választójoga sem lehet többszörös.

A 41-43. §-hoz

A kamarai tagság szüneteltetésének intézménye arra az esetre szolgál, ha a természetes személy kamarai tag úgy akarja tevékenységét felfüggeszteni, hogy kamarai tagsága ne szűnjön meg, ne kelljen újra kamarai felvételét kérelmeznie. A szüneteltetés ideje alatt kötelezettségek a kamara felé nem terhelik, így például nem kell tagdíjat fizetnie, és jogai sem gyakorolhatja, például nem választhat. A szüneteltetés időtartama két év lehet, amely két év meghosszabbítható, azonban ha a tag nem intézkedik a meghosszabbításról két év után, a tagsága megszűnik.

A tagság szünetelésének időtartama meghaladhatja a két évet is. A szünetelésre akkor kerül sor, ha a természetes személy tag valamennyi igazolványát bevonja a Rendőrség. Erre például akkor kerül sor, ha a kamarai tag ellen büntetőeljárás indul olyan bűncselekmény miatt, amelyet a Javaslat legalább kétévi szabadságvesztéssel fenyeget.

A 44. §-hoz

A kamarai tagság többek közt akkor is megszűnik, ha a tagdíjat írásbeli felszólítás ellenére nem fizetik be. A jelen Javaslat hatályba lépését megelőzően hatályos szabályozás szerint a tagdíjfizetés elmaradása esetén etikai eljárást kellett indítani a fizetési kötelezettségét nem teljesítő tag ellen. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy a kötelezően megindítandó etikai eljárásnak csak formális szerepe volt, érdemi nem.

A 45-46. §-hoz

A kamara tagjának és a nyilvántartott vállalkozásnak egyaránt vannak jogai és kötelességei a kamarával szemben, de ezek a jogok nem teljesen azonosak. A regisztrált vállalkozásnak nincsen választójoga, tevékenysége miatt nem kezdeményezhető ellene etikai eljárás, ellentétben a természetes személy kamarai taggal. A vállalkozások nyilvántartásánál is van olyan intézmény, amely a kamarai tagságnál létező szüneteltetéssel, illetve szüneteléssel mutat analógiát.

A 47-50. §-hoz

A kamara szervezetei választott és nem választott tisztviselőkkel működnek. A választott tisztviselőket a területi/országos küldöttgyűlés választja. Az országos küldöttgyűlés az országos küldöttekből áll, akiket a területi küldöttgyűlések választanak meg. A területi küldöttgyűlések résztvevői a területi küldöttek, illetve a területi szervezet nagyságától függően a területi küldöttgyűlés helyett közgyűlés működik. A választott és nem választott tisztviselőkre a Javaslat összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg a tisztességes érdekképviselet céljából. A Javaslat annak is elejét kívánja venni, hogy a kamarai tisztségeket halmozni lehessen, ezért írja elő, hogy tisztségviselő egyszerre legfeljebb egy országos és egy területi tisztséget tölthet be. Mivel az országos/területi küldötti pozíció nem számít kamarai tisztségnek, az egyáltalán nem kizárt, hogy valaki egyszerre legyen például országos küldött és egy bizottság tagja. Ellenkezőleg: az országos szervezetben elnöknek, alelnöknek, elnökségi tagnak és az e Javaslat szerint megválasztandó bizottság elnökének csak országos választható, valamint a területi szervezetben elnöknek, alelnöknek, elnökségi tagnak és az e Javaslat szerint megválasztandó bizottság elnökének csak területi küldött választható.

Az 51. §-hoz

Az országos szervezetben a legfontosabb döntések meghozatalát a Javaslat az országos küldöttgyűlésre bízza.

Az 52. §-hoz

A kamara elnökségének összehívására, működésére, határozatainak meghozatalára vonatkozó szabályokat a kamara alapszabálya állapítja meg.

Az 53-54. §-hoz

A felügyelő és a pénzügyi ellenőrző bizottságok a kamara működésének belső felügyeletét látják el törvényességi szempontok alapján.

Az 55. §-hoz

A kamara tisztségviselői a kamara elnöke, alelnökei, az országos elnökség tagjai, a felügyelő, valamint az etikai bizottság elnökei és tagjai. Őket az alapszabályban meghatározott módon, időtartamra és létszámban titkos szavazással választják.

Az 56. §-hoz

A területi szervezet funkciója, hogy illetékességi területén ellássa a jogszabályban és az alapszabályban hatáskörébe utalt kamarai feladatokat. A területi szervezet képviseleti, ügyintéző szervekkel, továbbá etikai bizottsággal, pénzügyi ellenőrző bizottsággal, valamint önálló költségvetéssel rendelkezik.

Az 57. §-hoz

A kamarán belül a képviselt szakmáknak megfelelően tagozatokat lehet létrehozni, a tagozatok feladatait és működését az alapszabály határozza meg.

Az 58-60. §-hoz

A kamara a természetes személy tagjai felett és az általa nyilvántartott vállalkozások felett szakmai felügyeletet lát el, amelynek legfontosabb eszköze a tagokkal szemben alkalmazható etikai eljárás. A Javaslat az etikai szabályzatra bízza az etikai vétségek meghatározását, valamint az etikai eljárás szabályainak kidolgozását, tág teret engedve a kamarai önkormányzatiságnak. Meghatározza azonban a taggal szemben etikai vétség esetén alkalmazható intézkedéseket, amelynek során figyelembe kellett venni, hogy a gyakorlati tapasztalatok szerint erős igény mutatkozik arra, hogy az intézkedés megválasztásánál az etikai bizottság differenciálhasson az etikai vétség súlya szerint. A Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy - például az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezéséhez hasonlóan - a másodfokú etikai eljárásban hozott határozat ellen a bejelentő, az etikai eljárás alá vont, vagy más, a határozattal érintett személy a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhasson.

A 61-62. §-hoz

A kamara köztestületi önkormányzat, és mint ilyen, szükségképpen állami felügyelet, törvényességi felügyelet alatt áll. A Javaslat a belügyminiszter számára törvényességi ellenőrzési jogkört biztosít. Ennek keretében a belügyminiszter, ha jogsértést észlel, megszüntetésére felhívja a kamara elnökét, meghatározott esetben bírósághoz fordulhat.

A 63-64. §-hoz

A felügyeleti bírság mint szankció alkalmazása például akkor indokolt, ha a Rendőrség olyan vállalkozás nyomára bukkan, amely tevékenységét működési engedély hiányában végzi. Ebben az esetben a működési engedély visszavonása/bevonása mint szankció nem jöhet szóba, nincs értelme annak, hogy a Rendőrség megtiltsa a tevékenység további folytatását, mivel a vállalkozás eddig sem volt jogosult rá. A felügyeleti bírság összege százezertől kétmillió forintig terjedhet a Rendőrség mérlegelése alapján a jogsértés súlyával arányban. Nincs helye felügyeleti bírság kiszabásának, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt. A felügyeleti bírságot kiszabó határozat ellen természetesen van helye jogorvoslatnak. Az eljárásra az a szerv az illetékes, amelyet e Javaslat 4. §-a ilyenként megjelöl. Hatásköre a másodfokú eljárás lefolytatására az Rtv. rendelkezéseinek megfelelően a rendőrfőkapitányságoknak van. Az államigazgatási eljárás szabályainak megfelelően lehetőség van a jogorvoslat keretében bírósághoz fordulni. Ha a másodfokú határozat, illetve a bíróság határozata az eljáró hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja, a kétéves határidőt - amelynek letelte után felügyeleti bírság kiszabásának nincs helye - a másodfokú határozat, illetőleg a bíróság határozatának jogerőre emelkedése napjától kell számítani.

A 65. §-hoz

Ez a § meghatározza, melyek a Javaslatnak azok a szabályai, amelyeknek a megszegése esetén a működési engedély és az igazolvány bevonható. A Javaslat ezen szabályai két csoportba sorolhatók: az a) pontban hivatkozott szabályok egyszeri megsértése is kiválthatja a bevonást, míg a b) pontban hivatkozott rendelkezések első alkalommal történő megsértése esetén a hatóság figyelmeztetést alkalmaz, és csak az ismételt jogsértés váltja ki a bevonást.

A 66-68. §-hoz

Az Európai Unióhoz és az EGT-hez történt csatlakozásunk nyomán a jogalkotó feladata, hogy rendelkezzen azokról a vállalkozásokról is, amelyeket az EGT más tagállamaiban alapítottak, és Magyarország területén e Javaslat hatálya alá eső tevékenységet kívánnak folytatni. Amennyiben az ilyen vállalkozás rendelkezik valamely EGT tagállamban kiadott okirattal, amely őt e Javaslat hatálya alá tartozó tevékenységre jogosítja, a Rendőrség - ha az okirat valódi és érvényes - határozatban engedélyezi a magyarországi tevékenységet, és a vállalkozást nyilvántartásba veszi.

A 69-72. §-hoz

Az EGT más tagállamában alapított vállalkozáshoz hasonlóan a Javaslat rendelkezik az EGT valamely tagállamának olyan állampolgárairól is, akik Magyarországon kívánnak e Javaslat hatálya alá eső tevékenységet folytatni.

A 73. §-hoz

Ez a § a hatósági eljárásra és ellenőrzésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény előírásait rendeli alkalmazni.

A 74. §-hoz

Ez a § a Javaslatban használt lényeges fogalmakat határozza meg.

A 75-76. §-hoz

E Javaslat rendelkezései három lépcsőben lépnek hatályba. A legsürgetőbb azoknak a szabályoknak a hatályba lépése, melyeknek megalkotását a 22/2004. (VI. 19.) AB határozat tette elkerülhetetlenné. Ezek a titoktartás, az adatvédelem, a csomagátvizsgálás szabályai. A második lépcsőben, 2005. július 1-jén azok a rendelkezések lépnek hatályba, amelyek a megbízási szerződés kötelező tartalmi elemeit határozzák meg, alvállalkozó foglalkoztatásának feltételeit rendezik. Utoljára maradnak azok a §-ok, amelyek alkalmazására a Rendőrségnek, a kamarának fel kell készülnie, ezek 2006. január 1-jén lépnek hatályba. A VSzVMt. rendelkezései ehhez igazodva, szintén három lépcsőben vesztik hatályukat, ügyelve arra, hogy mielőtt jelen Javaslat teljes egészében hatályba lép, mindig legyenek hatályos szabályok azokban a kérdésekben, amelyeket e két törvény rendez. A 76. § rendezi a VSzVMt.-t módosító törvények hatályon kívül helyezését is.

A 77. §-hoz

A Javaslat két másik jogszabály módosítását is tartalmazza.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása alapján sportrendezvényen csak az lehet rendező szerv, aki - e Javaslat hatálya alá tartozó - egyéni vagy társas vállalkozás vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, olyan képesítéssel rendelkezik, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, ezen felül pedig sportrendezvényen való rendfenntartásra is felkészítették.

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása alapján a kötelezett a fegyveres biztonsági őrséget ezentúl nem csak saját szervezetében, hanem többségi tulajdonában lévő szervezettel is létrehozhatja, működtetheti, fenntarthatja.

78. §-hoz

E §-ban a belügyminiszter felhatalmazást kap rendeletalkotásra.