121/2008. (X. 8.) AB határozat

a 163/2008. (III. 18.) OVB határozat ellen benyújtott kifogás tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 163/2008. (III. 18.) OVB határozatát megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a 163/2008. (III. 18.) OVB határozatával úgy döntött, hogy a magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesíti. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepel:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2008. évi I. törvény alapján megalakuló egészségbiztosítási pénztárak kizárólag egészségbiztosítási szolgáltatást nyújtsanak?"

Az OVB megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, a hitelesítésnek akadálya nincs.

A törvényes határidőn belül kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz, melyben a kifogás előterjesztője a 163/2008. (III. 18.) OVB határozat megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint a kérdést nem lehetett volna hitelesíteni, mert az nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Kifogása indokolásaként előadta, hogy kizárólag a törvény számára tett utalás önmagában nem teszi beazono-síthatóvá az állampolgárok számára azt, hogy valójában milyen törvényről és abban milyen szabályozásról van szó. Hivatkozott a 26/2008. (III. 12.) AB határozatra, amelyben az Alkotmánybíróság kifejtette: "Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint azzal, hogy a kezdeményező a kérdésben a T/4117. számú törvényjavaslatra utalással határozta meg a kérdés tartalmát, sérül az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt állampolgári egyértelműség törvényi követelménye, mivel önmagából a kérdésből nem állapítható meg a kérdés tartalma. A választópolgár nem tudja ugyanis, hogy mi a konkrét tartalma a kérdésben szereplő, az Országgyűlés elé beterjesztett T/4117. számú törvényjavaslatnak." (ABK 2008. március, 300, 301-302.) Az indítványozó szerint a fenti megállapítást a jelen ügyben is megfelelően alkalmazni kell. Mivel a kérdésben a 2008. évi I. törvényre való utalás nem elégíti a választópolgári egyértelműség követelményét, a hitelesítést meg kellett volna tagadni.

II.

Az Nsztv. vonatkozó rendelkezése:

"13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni."

III.

A kifogás az alábbiak szerint megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a rajta szereplő kérdés hitelesítéséről szóló döntése során az OVB az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.].

Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].

2. Az Nsztv. 13. § (1) bekezdése értelmében a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában az egyértelműség követelményének vizsgálata azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdés egyértelműen megválaszolható-e, azaz eldöntendő kérdés esetében arra "igen"-nel vagy "nem"-mel lehet-e felelni. Ahhoz azonban, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen. A kérdés egyértelműségének megállapításakor az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés - az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint - el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen. [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.; 84/2008. (VI. 13.) AB határozat, ABK 2008. június, 861, 865.]

3. Az Alkotmánybíróság nem osztja a kifogás előterjesztőjének álláspontját a tekintetben, hogy a jelen eljárás tárgyát képező kérdés amiatt nem elégíti ki az egyértelműség követelményét, mert azt a 2008. évi I. törvényre való utalással fogalmazták meg. A 26/2008. (III. 12.) AB határozattal elbírált ügyben a kérdés arra vonatkozott, hogy az Országgyűlés a benyújtott javaslat szerint fogadja-e el az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló T/4117. számú törvényjavaslatot. Jelen esetben viszont az Országgyűlés által már elfogadott és a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabályról van szó, a törvény száma pedig a kérdés egyik elemének, az egészségbiztosítási pénztárak meghatározásának pontosítására szolgál. Az OVB tehát helyesen járt el, amikor ilyen okból a kérdés hitelesítését nem tagadta meg.

4. Az Alkotmánybíróság azonban nem hagyhatta figyelmen kívül a határozat meghozatalát követően a körülményekben bekövetkezett változásokat. Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló 2008. évi I. törvényt ugyanis az egészségbiztosítási pénztárakról szóló 2008. évi I. törvény felülvizsgálatáról szóló 2008. évi XXIV. törvény 2008. június 6. napjával hatályon kívül helyezte. A törvény és az abban szabályozott (de létre sem hozott) egészségbiztosítási pénzt árak hiányában a kérdés már nem fel el meg az egyértelműség követelményének, ezért az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya nem hitelesíthető.

A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a 163/2008. (III. 18.) OVB határozatot a Ve. 130. § (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és az OVB-t új eljárásra utasította.

Az Alkotmánybíróság - figyelemmel az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére - elrendelte e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

D. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 395/H/2008.