Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

EH 2010.2246 A munkaviszony alanyai között létrejött versenytilalmi megállapodást a polgári jog szabályai szerint kell értelmezni [Mt. 3. § (6) bekezdés, Ptk. 207. § (1) bekezdés].

A felperes munkáltató - a felülvizsgálati eljárásban értékelendő jogkérdést tartalmazó - kereseti kérelmében a versenytilalmi megállapodás megszegése miatt kérte az alperesnek 1 923 735 forintban és kamatában való marasztalását.

A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.

Az ítélete tényállásában az alábbiakat állapította meg. Az alperes 1994. szeptember 1-jétől 2007. május 29-éig vezető állású munkavállalóként, ügyvezető igazgató munkakörben, havi 558 000 forint személyi alapbérért állt a felperes alkalmazásában.

A felek a munkaszerződésben arról állapodtak meg, hogy az alperes a munkaviszony megszüntetésétől számított két évig - egyebek mellett - "a munkáltatóval megegyező pénzintézeti tevékenységet végző társaságnál vezető állást nem vállal". A felperes ezért a munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló részére az előző évben megfizetett prémiummal egyező összegű végkielégítés egyösszegben történő megfizetésére vált kötelezetté.

Az alperes a felperesnél fennállt munkaviszonya megszüntetését követően 2007. június 1-jétől munkaszerződést kötött a S. Bank Zrt.-vel. A felperes a munkaviszony megszűnésekor 1 441 000 forint "végkielégítést" fizetett ki a részére. Az alperes új munkaköre key account manager, FEOR száma 2910. Munkakörébe a banki üzletpolitika fiókszintű érvényesítése, döntések előkészítése tartozik. A felettesével, a veszprémi fiók vezetőjével közösen határozza meg a b. fiók akvizíciós tevékenységét, javaslatot tesz üzleti, szervezési, szervezeti és személyi kérdésekben. A felettesével való egyeztetés alapján munkaszervezési kérdésekben rendelkezik.

A munkaügyi bíróság az S. Bank Szervezeti és Működési Szabályzata alapján megállapította, hogy az alperes az Mt. 188. § (1) bekezdés értelmében nem minősül vezető állásúnak, őt a munkáltatója az Mt. 188/A. § (1) bekezdés alapján sem minősítette vezetőnek.

A munkaügyi bíróság megítélése szerint az alperes a munkaköre tartalma alapján sem minősül fiókvezetőnek. Sz. P. tanúvallomásából megállapíthatóan az alperesnek nincs önálló döntési jogosultsága.

Mindezek miatt a versenytilalmi megállapodást az alperes nem szegte meg, ezért a munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította [Mt. 3. § (5), (6) bekezdés].

Az ítélet ellen a felperes fellebbezést, az alperes csatlakozó fellebbezést nyújtott be.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta, a felperest terhelő elsőfokú perköltséget felemelte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint az alperessel megkötött munkaszerződést az Mt. 13. § (1) bekezdése és a Ptk. 207. § (1) bekezdése alapján kell értelmezni. A szerződés az alperest vezető állású munkavállalóként jelölte meg, járandóságait eszerint rögzítették, ezért a versenytilalmi megállapodásról szóló szerződéses kikötést is ekként kell megítélni. Ezért a "vezetőként" kifejezést nem lehet olyan munkakörként értelmezni, mint ami bármely vezetői feladat ellátásával járó munkakört jelenthet. Az alperes továbbá az Mt. 188. § (1) bekezdés és 188/A. § szerint nem minősül vezetőnek. A másodfokú bíróság a fentieken túlmenően döntött - a felülvizsgálati eljárásban nem szereplő - elsőfokú perköltségről is.

A felperes a felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság jogerős ítéletének "megváltoztatását", a keresetének a fellebbezéssel megtámadott részben helyt adó ítélet meghozatalát kérte. Másodlagosan a másodfokú ítélet, továbbá az elsőfokú ítéletnek a fellebbezéssel támadott rendelkezése hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.

A felperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság ítélete az Mt. 3. § (6) bekezdésébe ütközik, mivel figyelmen kívül hagyta, hogy a versenytilalmi megállapodásra a polgári jog szabályait kell alkalmazni. Emiatt a munkaszerződés egyéb kikötéseinek munkajogi szempontú értelmezése nem hat ki a versenytilalmi megállapodás polgári jog alapján való megítélésére.

A Ptk. 207. § (1) bekezdése alapján továbbá téves a szerződésbe foglalt megállapodás kizárólagosan nyelvtani szempontú értelmezése. A másodfokú bíróság jogsértően mellőzte a szerződéses akarat vizsgálatát, ezáltal nem értékelte a nyilatkozattal elérni kívánt gazdaságilag ésszerű érdeket (az alperes ne kerüljön konkurens pénzintézetnél olyan munkakörbe, amely a felperes gazdasági érdekeit veszélyezteti).

A felperes azzal is érvelt, hogy a jogerős ítéletben kifejtett álláspont elfogadásával gazdasági érdekeinek védelme harmadik személy, az alperes új munkáltatója döntésétől függne, tehát attól, hogy az új munkaviszonyában az alperest az Mt. 188/A. § alapján vezetőnek minősítik-e. A felperes akarata - a versenytilalmi megállapodásból nézete szerint egyértelműen megállapíthatóan - arra irányult, hogy az alperes pénzintézetnél ne használhassa fel a nála megszerzett szaktudását, ismereteket, tapasztalatokat. A fentieket figyelmen kívül hagyó érvelés logikátlan.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a versenytilalmi megállapodásra a polgári jog szabályait kell alkalmazni [Mt. 3. § (6) bekezdés]. A felek ezt a megállapodásukat a munkaszerződésbe foglalták, amelyből kétséget kizáróan kitűnik, hogy az alperes a felperesnél a munkajogi szabályok szerint vezető állású volt. Emiatt a felülvizsgálati kérelem érvelése helyes arról, hogy a Ptk. 207. § (1) bekezdés alapján a logika szabályait is figyelembe véve, a felek szándéka arra irányult, hogy az alperes a felperesnél ellátott munkaköre alapján megszerzett tudást egy másik (versenytárs) munkáltatónál ne hasznosíthassa. A versenytilalmi megállapodás ezt úgy kívánta kizárni, hogy a felperes a versenytársnak minősülő pénzintézetnél ne legyen - a szavak általánosan használt értelmezése szerint - vezető. Ez a munkakör az előbbi értelmezés szerint egy önálló szervezeti egységben érdemi döntési jogkört jelent a beosztottak irányításával. Mindezek miatt a felperes helyesen hivatkozott a megállapodás polgári jogi szabályok szerinti megítélésének kizárólagosságára, illetve arra, hogy annak vizsgálatánál nem irányadó, hogy az új munkáltató az Mt. 188., és 188/A. §-ait alkalmazta-e. A versenytilalmi megállapodást tehát a polgári jogi szabályok szerint kell értelmezni, figyelembe véve, hogy a megállapodás tartalmára a munkaszerződés egyes kikötései (az adott esetben a munkakör) is kihatnak. Ezen kívül alkalmazandó az idevonatkozó egységes ítélkezési gyakorlat, miszerint a felek megállapodásának minősítésénél nem az általuk alkalmazott szóhasználatnak, hanem a szerződés tartalmának van meghatározó jelentősége (BH 1994/130.).

Az elsőfokú bíróság érdemben is vizsgálta, hogy az alperesnek az új munkáltatónál milyen munkaköri feladatai vannak. Azt, hogy a felperes nem lát el a szó általánosan használt értelmében vezetői feladatokat, helyesen állapította meg. Ezt hitelt érdemlően alátámasztja Sz. P. tanú vallomása, miszerint az alperes szakmai irányítását ő végzi, továbbá az alperesnek "döntően döntés előkészítő szerepe van", nincs önálló üzleti döntési jogosultsága, kisebb összegű lakossági hitelekről, kisebb ügyletekről határozhat. Az alperesnek továbbá a döntés előkészítés során a v. fiókkal kell együttműködnie. A fellebbezési eljárásban beszerzett munkaköri leírás alátámasztja, hogy az alperes nem vezető: változó munkahelyre létesített munkaviszonyt, a szokásos munkavégzési helye a munkáltató b. fióktelepe, és a v. bankfiók fiókvezetője irányítja.

A bizonyítási eljárás eredménye alapján ezért az állapítható meg, hogy az alperes munkafeladatainak ellátásával (a már kifejtett értelmezés szerinti) vezetőként a felperes üzleti érdekeit nem veszélyezteti. Egyes kisebb jelentőségű ügyletekben való döntéshozatali jogosultsággal rendelkező, önálló irányítási jogkör hiányában, csupán másokkal együtt döntéselőkészítő szerepet ellátó személy nem minősíthető olyan meghatározóként, amelyet a felek a versenytilalmi megállapodásban megjelöltek.

Ezért az alperes a versenytilalmi megállapodásban foglaltakat nem szegte meg, a bíróságok a felperes keresetét jogszabálysértés nélkül utasították el.

A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletének felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését - módosított indokolással - hatályában fenntartotta [Pp. 275. § (2) és (3) bekezdés].

(Legf. Bír. Mfv. I. 11.135/2009.)