1324/B/1995. AB határozat

jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 62. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény 5-7. §-ainak megsemmisítését és a Bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény (továbbiakban: Bsz.) 62. § (4) bekezdésének az Alkotmány 50. § (3) bekezdésével való összeférhetőségének vizsgálatát kérte. Az Alkotmánybíróság a két támadott jogszabály tárgyában az eljárást elkülönítette.

Indítványozó álláspontja szerint azzal, hogy a Bsz. támadott rendelkezése lehetővé teszi, hogy bíró a tisztsége szüneteltetésével országgyűlési képviselői, önkormányzati képviselői, illetve polgármesteri választásokon induljon az Alkotmány 50. § (3) bekezdésének sérelme valósul meg. A választásokon való indulás a bírótól szükségszerűen politikai kapcsolatokat kíván és mindez ellentétben áll azzal az alkotmányos elvvel, mely szerint bíró nem folytathat politikai tevékenységet.

II.

Az indítvány nem megalapozott.

Az Alkotmány 50. § (3) bekezdése alapján a bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. Az Alkotmány 70. § (1) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési vagy helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és - ha a választás illetőleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen, valamint az országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

A Bsz. 62. § (4) bekezdése alapján, "ha a bírót országgyűlési, önkormányzati képviselőjelöltként, illetőleg polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás befejezéséig, illetőleg megválasztása esetében mandátuma igazolásáig bírói szolgálati viszonya szünetel. A szünetelés időtartama szolgálati időnek minősül."

Az Alkotmánybíróság már több határozatában foglalkozott a bírák és a bírói hatalom politikai függetlenségének kérdésével. Az Alkotmánybíróság az 51/1992. (X. 22.) AB határozatban (ABH 1992, 255) kifejtette: "A bírák közjogi státusa az igazságszolgáltatásban való hivatásszerű közreműködés, az ítélkezés hivatásszerű gyakorlása. Ez a közjogi státus parancsolóan írja elő a politikai függetlenséget. A hatalommegosztás alkotmányos elve, az elkülönült bíráskodási hatalom az egzisztenciális-közjogi státusban is megköveteli a politikai függetlenséget." A bírói hatalomnak a politikai hatalomtól való függetlenségét, semlegességének követelményét részletesen tárgyalta a 38/1993. (VI. 11.) AB határozat (ABH 1993, 256) és a 17/1994. (III. 29.) AB határozat (ABH 1994, 84).

Az Alkotmány rendelkezéseinek jogalkotás útján való végrehajtása törvényhozói feladat. Ennek során úgy kell eljárnia a törvényhozónak, hogy a megoldás eleget tegyen mindkét alkotmányi követelménynek.

A magyar választójog - az Alkotmány 70. § (1) bekezdése alapján nem ismeri az aktív választójoghoz képest korlátozást jelentő választhatósági korlátozásokat. Az ilyen irányú igényeket az összeférhetetlenség szabályaival oldja meg, ami azt jelenti, hogy meghatározott állami tisztségek esetén megtiltja, hogy valamely személy egyszerre legyen képviselő és más hatalmi ág jelentős tisztségviselője. Ezt teszi a bírák esetében is, amikor a bírói tisztség felfüggesztése mellett engedi csak meg képviselőjelöltként való indulást.

A választhatóság teljes tiltása az Alkotmány 70. § (1) bekezdésével, e jogok korlátozásoktól mentes gyakorlása az Alkotmány 50. § (3) bekezdésével nem lenne összeegyeztethető. A hatályos szabályozás, mely a szolgálati viszony szünetelése mellett lehetővé teszi a passzív választójog gyakorlását, eleget tesz mindkét alkotmányi követelménynek.

A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság nem mondta ki a Bsz. 62. § (4) bekezdése alkotmányellenességét.

Budapest, 1996. június 17.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró