12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás

a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal gazdálkodásáról szóló szabályzatról szóló 5/2013. (VI. 25.) OBH utasítás módosításáról

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, utalással a 76. § (3) bekezdésére - figyelemmel az Országos Bírói Tanács és a Kúria elnökének véleményére, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet, a költségvetési szervek belső kontroll rendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet rendelkezéseire - a következő utasítást adom ki:

1. § A bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal gazdálkodásáról szóló szabályzatról szóló 5/2013. (VI. 25.) OBH utasítás (a továbbiakban: gazdálkodási szabályzat) bevezetője helyébe a következő bevezető lép:

"A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, utalással a 76. § (3) bekezdésére - figyelemmel az Országos Bírói Tanács és a Kúria elnökének véleményére, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet, a költségvetési szervek belső kontroll rendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet rendelkezéseire - a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal gazdálkodással összefüggő feladatainak tárgyában az érdekképviseleti szervekkel egyeztetve a következő utasítást adom ki:"

2. § A gazdálkodási szabályzat 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabályzat személyi hatálya a Bszi. 16. §-ában felsorolt bíróságokra, az ott működő bírákra, igazságügyi alkalmazottakra, az OBH-ra, az OBH-ba beosztott bírákra és igazságügyi alkalmazottakra, az Országos Bírói Tanácsra (a továbbiakban: OBT) terjed ki."

3. § A gazdálkodási szabályzat 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szerv a rendelkezésére álló kapacitásokat szakmai alapfeladata ellátására és vállalkozási tevékenységre használhatja. A fejezetet irányító szerv kivételével a költségvetési szerv költségvetéséből adomány és más ellenérték nélküli szolgáltatás teljesítésére kötelezettség - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényben (a továbbiakban: Bjt.), az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben (a továbbiakban: Iasz.) és az e szabályzatban foglalt kivétellel - nem vállalható, valamint ilyen jellegű kifizetés nem teljesíthető."

4. § A gazdálkodási szabályzat 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § Az igazságszolgáltatási feladatot érintő jogszabályváltozásokból adódó többletfeladatok, az informatikai és egyéb tárgyi eszközök pótlásának és fejlesztésének, továbbá az épületállomány rekonstrukciójának és felújításának költségvonzatáról - a költségvetési szervek írásbeli előterjesztése alapján, a prioritási sorrend figyelembevételével -az OBH előterjesztést készít a fejezetet irányító szerv részére. Az OBH elnöke az előterjesztést szakmai értekezlet keretében megvitatja az OBT költségvetési szakbizottságával, a meghívott szakemberekkel, az OBH elnökhelyetteseivel és a szakmai szervezeti egységek vezetőivel. Az OBH elnöke az előterjesztést az OBT részére megküldi, amelyet az OBT véleményez."

5. § A gazdálkodási szabályzat 11. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:

"Az elemi költségvetés"

6. § A gazdálkodási szabályzat 11-13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § Az OBH meghatározza a Bíróságok, a Kúria és a Fejezeti kezelésű előirányzatok címek költségvetését.

12. § Az OBH elnöke által előterjesztett, a Bíróságok, a Kúria és a Fejezeti kezelésű előirányzatok akkor válnak hatályossá, ha a címek előirányzatait az Országgyűlés november hónap 20. napjáig elfogadja. Ha a központi költségvetésről szóló törvény a tárgyévet megelőző év november hónap 20. napjáig nem kerül elfogadásra és kihirdetésre, az Ávr. 32. § (6) bekezdése szerint kell eljárni.

13. § Az OBH elnöke a költségvetést és az elemi költségvetés kiemelt előirányzatait az Ávr.-ben megállapított időpont figyelembevételével megküldi az érintett intézmény részére. Az OBH elnökének átiratában foglaltak, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett költségvetési szervek részletes költségvetési előirányzatainak összeállítására szolgáló Tájékoztató alapján az intézmények a költségvetési évet megelőző év november hónap 30. napjáig elkészítik elemi költségvetésüket."

7. § A gazdálkodási szabályzat 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § A Fejezeti kezelésű előirányzatok cím elemi költségvetését az OBH állítja össze. A Fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló szabályzatot normatív utasítás formájában az OBH elnöke adja ki."

8. § A gazdálkodási szabályzat a következő 18/A. §-sal egészül ki:

"18/A. § (1) A költségvetési szervek - a Kúria kivételével - többletbevételeiket nem fordíthatják törvény szerinti illetményre, normatív és céljutalomra, béren kívüli juttatásra, jubileumi jutalomra, szociális és lakhatási támogatásokra, valamint ruházati és egyéb költségtérítésre.

(2) A költségvetési szervek - a Kúria kivételével - megtakarításaik felhasználásával is kötelesek biztosítani a működési feltételeket, az ezen felül a tárgyév november hónap 30. napján fennálló megtakarításnak a december hónap 31. napjáig várható kiadásokkal és fennálló kötelezettségvállalásokkal csökkentett összege 30%-a használható fel normatív és céljutalom jogcímeken elszámolandó juttatások kifizetésére."

9. § A gazdálkodási szabályzat 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. § A felülvizsgált éves költségvetési beszámolók alapján - a költségvetési szervek által szolgáltatott kiegészítő adatok és a szöveges indokolás felhasználásával - a fejezet szintű zárszámadást az OBH készíti el, az OBT véleményezi, az OBH elnöke hagyja jóvá és küldi meg a Nemzetgazdasági Minisztériumnak."

10. § A gazdálkodási szabályzat 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § A Kormány által felhasználásra visszahagyott szabad maradványról a Nemzetgazdasági Minisztérium értesítését követően az OBH elnöke az érintett költségvetési szervet 15 napon belül írásban értesíti."

11. § A gazdálkodási szabályzat 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 2. melléklet 1-2. §-ában meghatározott juttatások együttes összege nem haladhatja meg az adott intézmény tárgyévet megelőző évi törvény szerinti illetmények, munkabérek rovaton elszámolt tényadatának 3%-át, a 3-8. §-ában meghatározott juttatások együttes összege nem haladhatja meg az adott intézmény tárgyévet megelőző évi törvény szerinti illetmények, munkabérek rovaton elszámolt tényadatának 0,6%-át."

12. § A gazdálkodási szabályzat 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"61. § A költségvetési szerv vezetője felel a szervezet minden szintjén érvényesülő, megfelelő

a) kontrollkörnyezet,

b) integrált kockázatkezelési rendszer,

c) kontrolltevékenységek,

d) információs és kommunikációs rendszer és

e) nyomonkövetési rendszer (monitoring)

kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért."

13. § A gazdálkodási szabályzat 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az OBH elnöke az (1) bekezdés a), f) és i) pontjában meghatározott hatáskörét a Kúria vonatkozásában a Kúria elnöke véleményének kikérésével gyakorolja."

14. § A gazdálkodási szabályzat

1. 20. § (1) bekezdés b) pontjában az "éves elemi költségvetési beszámolót" szövegrész helyébe az "éves költségvetési beszámolót",

2. 21. § a) pontjában az "éves elemi költségvetési beszámoló" szövegrész helyébe az "éves költségvetési beszámoló",

3. 21. § b) pontjában az "éves elemi költségvetési beszámoló" szövegrész helyébe az "éves költségvetési beszámoló",

4. 21. § c) pontjában az "éves elemi költségvetési beszámolóhoz" szövegrész helyébe az "éves költségvetési beszámolóhoz",

5. 23. §-ában az "éves elemi költségvetési beszámolóját" szövegrész helyébe az"éves költségvetési beszámolóját",

6. 26. § (1) bekezdésében az "éves elemi költségvetési beszámolóban" szövegrész helyébe az "éves költségvetési beszámolóban",

7. 26. § (2) bekezdésében az "éves elemi költségvetési beszámolóval" szövegrész helyébe az "éves költségvetési beszámolóval",

8. 27. §-ában az "elszámolást" szövegrész helyébe az "adatszolgáltatást",

9. 37. §-ában az "a "Bíróságok fejezet" irányítása alá tartozó intézmények közbeszerzési, minősített beszerzési és beszerzési eljárásairól szóló szabályzatról szóló 13/2014. (VIII. 15.) OBH utasítása" szövegrész helyébe az "a "Bíróságok fejezet" irányítása alá tartozó intézmények közbeszerzési, minősített beszerzési és beszerzési eljárásairól szóló szabályzatról szóló 5/2016. (VI. 20.) OBH utasítása",

10. 43. §-ában az "az Áht. 36. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe az "az Áht. 36. § (1) bekezdése",

11. 44. § (4) bekezdésében az "a "Bíróságok fejezet" irányítása alá tartozó intézmények közbeszerzési, minősített beszerzési és beszerzési eljárásairól szóló szabályzatról szóló 13/2014. (VIII. 15.) OBH utasítása" szövegrész helyébe az "a "Bíróságok fejezet" irányítása alá tartozó intézmények közbeszerzési, minősített beszerzési és beszerzési eljárásairól szóló szabályzatról szóló 5/2016. (VI. 20.) OBH utasítása"

szöveg lép.

15. § (1) A gazdálkodási szabályzat 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A gazdálkodási szabályzat 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) A gazdálkodási szabályzat 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(4) A gazdálkodási szabályzat 4. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(5) A gazdálkodási szabályzat 5. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(6) A gazdálkodási szabályzat 6. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

(7) A gazdálkodási szabályzat 7. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

16. § (1) Ez az utasítás 2017. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

a) a "Bíróságok" fejezet alá tartozó lakások nyilvántartásáról szóló 2/1998. OIT szabályzat,

b) a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal gazdálkodásáról szóló szabályzatról szóló 5/2013. (VI. 25.) OBH utasítás módosításáról szóló 12/2015. (XII. 17.) OBH utasítás.

(3) Hatályát veszti a gazdálkodási szabályzat

a) 2. mellékletének 13. § (2) és (3) bekezdése,

b) 6. mellékletének 9. § b) pontja.

17. § A költségvetési szervek a hatálybalépést követő 60 napon belül kötelesek a gazdálkodási szabályzat 4. § (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseiket felülvizsgálni és e szabályzattal való összhangjukat megteremteni.

Dr. Handó Tünde s. k.,

OBH elnöke

1. melléklet a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasításhoz

"1. melléklet az 5/2073. (VI. 25.) OBH utasításhoz

Adatszolgáltatási kötelezettségek

"

2. melléklet a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasításhoz

1. A gazdálkodási szabályzat 2. melléklet címe helyébe a következő cím lép:

"A bírák, igazságügyi alkalmazottak részére adható, alapilletmény jellegűnek nem minősülő egyes személyi juttatások szabályai"

2. A gazdálkodási szabályzat 2. melléklet 1. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:

"Idegennyelv-ismereti pótlék, idegennyelv-tudási pótlék"

3. A gazdálkodási szabályzat 2. melléklet 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Kiegészítő pótlékban részesül különösen az a személy, aki instruktor bírói, mentor bírói, sajtószóvivői, integritásfelelősi és európai jogi szaktanácsadói feladatokat lát el."

4. A gazdálkodási szabályzat 2. melléklete a következő alcím címmel és 3/A. §-sal egészül ki:

"Szolgálati lakás"

"3/A. § (1) A bíróságok, illetve az OBH vagyonkezelésében vagy más jogügylet alapján rendelkezésére álló szolgálati lakás bérleti díját, továbbá amennyiben az ahhoz kapcsolódó közszolgáltatási díjakat és egyéb költségeket a bíróság, illetve az OBH fizeti, azokat az intézmény önköltségszámítási szabályzata alapján évente kell megállapítani akként, hogy együttes összegük nem lehet kevesebb az önköltség mértékénél.

(2) A szolgálati lakás hasznosításáról a tárgynegyedév utolsó napjára vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles a hasznosító intézmény az OBH elnökét az OBH illetékes szervezeti egysége útján tájékoztatni a 7. számú függelék szerinti adatszolgáltatás elektronikus úton történő megküldésével."

5. A gazdálkodási szabályzat 2. melléklet 9. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az illetményelőleg folyósítása miatt az adott intézménynél likviditási probléma nem keletkezhet, ezért)

"a) az intézménynél tárgyévben engedélyezett illetményelőleg még vissza nem fizetett összege az eredeti személyi juttatás előirányzat 0,5%-át nem haladhatja meg,"

6. A gazdálkodási szabályzat 2. melléklet 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Bjt. 196. § (2) bekezdése, 221. § (6) bekezdése, valamint az Iasz. 133. § (2) bekezdése alapján a bíró, az ülnök és az igazságügyi alkalmazott részére a jogállási törvények vagy más jogszabály alapján megillető javadalmazás és egyéb pénzbeli juttatás fizetési számlára vagy pénzforgalmi számlára utalása esetén szolgálati jogviszonyának fennállása tartama alatt havonta időarányosan legfeljebb a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható."

7. A gazdálkodási szabályzat 2. melléklet 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nem közforgalmú személyszállítási eszközzel történő munkába járás címén az Szja. tv.-ben meghatározott adómentesen fizethető térítés az a nem önálló tevékenységből származó bevétel, amelyet a munkáltató kérelem ellenében azon dolgozójának térít, aki megfelel a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet feltételeinek."

8. A gazdálkodási szabályzat 2. melléklet 1. § (1)-(4) bekezdésében az "idegennyelv-ismereti pótlék" szövegrészek helyébe az "idegennyelv-ismereti, idegennyelv-tudási pótlék" szöveg lép.

9. A gazdálkodási szabályzat 2. melléklet 3. számú függeléke helyébe a következő függelék lép:

"2. melléklet 3. számú függelék

"

10. A gazdálkodási szabályzat 2. melléklete a következő 7. számú függelékkel egészül ki:

"2. melléklet 7. számú függelék

"

3. melléklet a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasításhoz

A gazdálkodási szabályzat 3. melléklet 4. § (5) bekezdésében az "A Hivatal" szövegrész helyébe az"Az OBH" szöveg lép.

4. melléklet a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasításhoz

A gazdálkodási szabályzat 4. melléklet 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) A Kúria elnökének kiküldetésére a Bszi. 153. §-ának rendelkezéseit, az OBH elnöke és helyettesei, a Kúria elnökhelyettese kiküldetése esetében az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet rendelkezéseit, egyéb kérdésekben a szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni."

5. melléklet a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasításhoz

A gazdálkodási szabályzat 5. melléklet 4. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Nem minősül kiküldetésnek, ha a bíró saját kezdeményezésére, a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével, de nem a munkáltatói jogkör gyakorlójának utasítására, a szolgálati és lakóhelyén kívüli helyen különösen)

"j) a Kúria által létrehozott joggyakorlat-elemző csoport ülésén" (vesz részt.)

6. melléklet a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasításhoz

1. A gazdálkodási szabályzat 6. melléklet 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A törvény szerinti illetmény a foglalkoztatottak besorolási osztály, fizetési fokozat szerint megállapított, kötelező illetménykiegészítésekkel, kötelező és feltételtől függő, adható pótlékokkal növelt illetménye."

2. A gazdálkodási szabályzat 6. melléklet 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Tartós személyi juttatás megtakarítás az álláshely betöltésekor vagy átalakításakor, valamint a fel nem használt automatizmusból a költségvetési szerv költségvetéséből megmaradt összeg, továbbá a 2. § (1) bekezdésében részletezett előirányzatból keletkezett megtakarítás."

3. A gazdálkodási szabályzat 6. melléklet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Átmeneti személyi juttatás megtakarítás a fizetés nélküli szabadság és a csecsemőgondozási díj ellátásának igénybevétele idejére jutó illetmény ki nem fizetett összege, a költségvetési szervet terhelő betegszabadság kifizetése utáni maradvány, a tárgyévben év közben megüresedő üres állásokra jutó illetmény összege."

4. A gazdálkodási szabályzat 6. melléklet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A központi költségvetésről szóló törvény Bíróságok fejezete költségvetési javaslatának elkészítése során előterjesztést tesz a személyi juttatás előirányzatára, mely elfogadását követően költségvetési szervenként megállapítja a bírák, igazságügyi alkalmazottak engedélyezett létszámát."

5. A gazdálkodási szabályzat 6. melléklet 2. § (2) bekezdésében a "teljes munkaidőben, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatottak" szövegrész helyébe a "foglalkoztatottak" szöveg lép.

7. melléklet a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasításhoz

"7. melléklet az 5/2013. (VI. 25.) OBH utasításhoz

A bírák és az igazságügyi alkalmazottak lakáscélú támogatásának szabályai

1. § (1) A lakáscélú támogatás fedezete az OBH elnöke által évente megállapított, kincstári körbe tartozó, elkülönített számlán nyilvántartott és kezelt keret.

(2) A Bszi. 76. § (3) bekezdés d) pontja szerinti hatáskörében eljárva a lakáscélú támogatás iránti igények elbírálására az OBH elnöke jogosult.

2. § (1) Lakáscélú támogatásra jogosult a Fejezet alá tartozó intézményben

a) aktív állományban lévő,

b) határozatlan időtartamú szolgálati jogviszonnyal rendelkező,

c) legalább napi 6 órában foglalkoztatott

bíró és igazságügyi alkalmazott, aki hitel- és fizetőképes, jövedelmi viszonyai alapján a törlesztő részletek rendszeres megfizetésére képes.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltétel alól az OBH elnöke egyedi mérlegelés alapján jogosult eltérni.

(3) A lakáscélú támogatás nyújtását a Fejezet költségvetésének helyzetére tekintettel, meghatározott időtartamra az OBH elnöke felfüggesztheti.

3. § (1) Lakáscélú támogatás adható a kérelmező

a) tulajdonába kerülő lakás vásárlásához, cseréjéhez,

b) tulajdonában lévő lakás, ház építéséhez, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést, toldaléképítést,

c) lakástulajdona legalább egy, 12 m2 hasznos alapterületet meghaladó nagyságú lakószobával való bővítéséhez, ha a bővítés a lakás szobáinak száma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabályban megállapított méltányolható lakásigény felső határát,

d) lakás tulajdoni hányadának az öröklés útján létrejött tulajdonközösség megszüntetése céljából történő megvásárlásához,

e) lakástulajdonnak az a) és b) pontok szerinti megszerzéséhez igénybe vett lakáscélú pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás összegének csökkentéséhez, kiegyenlítéséhez, amennyiben a kölcsönszerződés megkötésétől számított 10 év még nem telt el,

f) lakástulajdon korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez,

g) lakás tulajdoni hányadának a házastársi (élettársi, bejegyzett élettársi) közös vagyon megosztása érdekében történő megvásárlására,

h) előző munkahelyén fennálló, a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott feltételek mellett folyósított kölcsöntartozásának átvállalásával a jogviszony létesítésekor.

(2) Az (1) bekezdés a)-e) és g) pontjai tekintetében akkor adható támogatás, ha a megszerzésre kerülő ingatlan megfelel a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabályban megállapított méltányolható lakásigény esetében a lakás szobaszáma és az együtt költöző családtagok száma alapján meghatározott mértékének.

(3) A lakáscélú támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmező

a) a lakás tulajdonjogát az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti esetekben legalább 50%-ban, az (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben 100%-ban szerzi meg, vagy

b) az (1) bekezdés c), e), f) és h) pontja szerinti esetekben a lakás legalább 50%-ának tulajdonjogával rendelkezik.

4. § (1) A lakáscélú támogatás mértéke

a) a 3. § (1) bekezdés a), b), d), e), g) és h) pontja szerinti esetekben legfeljebb 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint az 5. § (1) bekezdésének figyelembevételével,

b) a 3. § (1) bekezdés c) és f) pontja szerinti esetekben legfeljebb 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint az 5. § (1) bekezdésének figyelembevételével.

(2) A lakáscélú támogatás futamideje

a) az (1) bekezdés a) pontja tekintetében legfeljebb 10 év,

b) az (1) bekezdés b) pontja tekintetében legfeljebb 5 év.

(3) A lakáscélú támogatás kamatmentes, a folyósító pénzintézet által felszámított díjak és költségek, valamint a folyósítással és megszüntetéssel, valamint az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel és törléssel kapcsolatos költségek a kérelmezőt terhelik.

(4) A támogatás visszafizetésének időtartama alatt - indokolt esetben és szolgálati úton előterjesztett, a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleményével ellátott írásbeli kérelemre - a törlesztés a futamidő teljes tartama alatt legfeljebb 1 alkalommal maximum 6 hónapra az OBH elnökének jóváhagyásával felfüggeszthető, ez esetben a futamidő változatlanul hagyása mellett a törlesztés havi összegét kell megnövelni.

(5) A (4) bekezdés szerinti indokolt esetnek minősül különösen a hosszan tartó betegség, a közvetlen hozzátartozó halála, a rendkívüli káresemény, a gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadság.

(6) Különös szolgálati érdek fennállása esetén az OBH elnöke az (1)-(2) bekezdésben foglalttól eltérő mértékű támogatásról és eltérő mértékű futamidőről is dönthet.

(7) A támogatásból fennálló kölcsön összegét elengedni nem lehet.

5. § (1) A lakáscélú támogatás igénybevételéhez szükséges önerő mértéke.

a) a 3. § (1) bekezdés a), d), g) pontja tekintetében nem lehet kevesebb, mint a munkavállaló tulajdoni hányadára jutó teljes vételár/vételárrész 25%-a,

b) a 3. § (1) bekezdés b), c) pontja tekintetében nem lehet kevesebb, mint a kivitelezői költségvetés igazolt összegének 25%-a,

c) a 3. § (1) bekezdés f) pontja tekintetében korszerűsítés esetén nem lehet kevesebb, mint a korszerűsítéssel összefüggésben költségvetéssel igazolt összeg 50%-a, akadálymentesítés esetén nem lehet kevesebb, mint az akadálymentesítéssel összefüggésben végzendő, költségvetéssel igazolt összeg 25%-a.

(2) A családi otthonteremtési kedvezmény (a továbbiakban: CSOK) a jelen munkáltatóikölcsön-igénylés szempontjából nem minősül önerőnek, kivéve a meglévő gyermek után jóváhagyott CSOK összegét.

6. § (1) Ha a kérelmező már részesült támogatásban, újabb támogatásban akkor részesülhet, ha az előző támogatást teljes összegben visszafizette, a hitelszámlát megszüntette, a jelzálogjogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat töröltette, és az újabb támogatást a szolgálati érdekek vagy a család körülményei különösen indokolják. A támogatásról való döntés során előnyben kell részesíteni azokat a munkavállalókat, akik korábban még nem vettek igénybe azonos jogcímen támogatást.

(2) Támogatás nyújtható a kérelmező szolgálati hely szerinti településen vagy annak legfeljebb 100 km-es körzetében, Magyarország közigazgatási határán belül lévő ingatlan tekintetében.

(3) A kérelmező akkor részesíthető támogatásban, ha ő és házastársa (élettársa, bejegyzett élettársa), valamint a méltányolhatóság szempontjából figyelembe vehető, a kérelmezővel együtt költöző családtagok korlátozástól (haszonélvezeti jog) mentes lakástulajdonnal vagy önálló bérleti joggal nem rendelkeznek, kivéve a (4)-(5) bekezdésben meghatározottakat.

(4) Amennyiben a kérelmező, házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa és az együtt költöző családtagok az igénylés időpontjában rendelkeznek lakástulajdonnal, önálló bérleménnyel, de a várható eladási ár, illetve a bérleti jogviszony megszűnésével kapcsolatos térítés összegének megjelölésével a kérelmező nyilatkozik a lakáselidegenítési, illetve a bérletijogviszony-megszüntetési szándékról, a támogatás iránti kérelem elbírálható. A támogatás folyósítására azonban csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező a támogatás engedélyezésétől számított 60 napon belül okirattal igazolja a lakás elidegenítését, illetve a bérleti jogviszony megszűnését, és az eladási ár, illetve a térítés összege lényegesen (maximum 10%-kal) nem haladja meg az előzetesen bejelentett összeget. Rendkívüli esetben egy alkalommal a 60 napos határidő további 60 nappal meghosszabbítható.

(5) Kivételesen a bíró részére - bírósági (hivatali) érdekből - második lakás vásárlása, építése, korszerűsítése, céljára is nyújtható visszatérítendő támogatás, ha az a)-d) pont feltételei együttesen teljesülnek:

a) az új szolgálati hely más megyében, illetve a fővárosban van és az igénylő az új szolgálati hely szerinti településen oldja meg lakáshelyzetét,

b) az új szolgálati helyre kinevezett bíróval együtt a családja nem költözik,

c) a megvásárolandó, építendő és korszerűsítendő lakás legfeljebb 2 szobás,

d) a kérelmező vállalja a kamatkedvezményből származó jövedelme utáni adó- és járulékfizetési kötelezettséget.

(6) A kérelmező a támogatást saját lakásproblémája megoldására kaphatja. Ha ő maga és az együtt költöző személyek lakásingatlannal rendelkeztek, és azt 5 évnél nem régebben értékesítették, az értékesített lakás árát az új lakás árába (építési költségébe) be kell számítani, és támogatás csak a lakások értékkülönbözetének erejéig adható a 4-5. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(7) Az eladási ár csökkenthető:

a) az értékesített lakást terhelő és visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,

b) a kiegyenlített lakáscélú hitelintézeti kölcsön összegével,

c) a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék összegével.

(8) A bérleti jogviszony megszűnésével kapcsolatban kapott térítést az elidegenített lakás eladási árával azonos módon kell számításba venni. Ha a kérelmező lakását elajándékozta, részére támogatás nem nyújtható.

(9) Ha a házastársak (élettársak, bejegyzett élettársak) mindegyike a szabályzat hatálya alá tartozik, saját jogon mindketten részesülhetnek támogatásban ugyanarra az ingatlanra.

7. § (1) A 3. § (1) bekezdés f) pontja szerinti korszerűsítésnek minősül a lakóházon, illetve lakáson végzett minden olyan munkálat, amely növeli az ingatlan komfortfokozatát.

(2) Korszerűsítési munkának minősül:

a) a víz-, csatorna-, elektromos, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, cseréje,

b) a fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még nincs ilyen helyiség,

c) a központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is,

d) az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,

e) a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje,

f) a tető cseréje, felújítása, szigetelése.

(3) A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig.

8. § (1) A 3. § (1) bekezdés f) pontja szerinti akadálymentesítésnek minősül a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, illetve meglévő lakóépületen vagy használt lakáson.

(2) Akadálymentesítési munkának minősül:

a) a lépcsőt helyettesítő feljáró, rámpa kialakítása,

b) az elektromosan távirányítható nyílászárók, nyitó berendezések, távnyitó szerkezetek beépítése,

c) a kaputelefon beszerelése,

d) a korlátok, kapaszkodók beépítése, felszerelése,

e) az ajtó kiszélesítése, küszöbök megszüntetése, padlóburkolat csúszásmentesítése, járda kialakítása,

f) a beépített bútorok áthelyezése, különleges elhelyezése, kialakítása,

g) a különleges fürdőszobai és konyhai berendezések elhelyezése, átalakítása, áthelyezése, kialakítása, csaptelepek, szerelvények, eszközök felszerelése, kialakítása a fogyatékosság jellege által indokolt módon és mértékben,

h) a higiéniai helyiségek kialakítása és átalakítása, méreteinek növelése, kádak, zuhanyzótálcák kiegészítő berendezésekkel történő kiváltása,

i) a felvonó, lépcsőjáró emelőszerkezet létesítése,

j) az elektromos szerelvények, aljzatok, kapcsolók áthelyezése,

k) a lakás komfortfokozatának növelése céljából gáz, illetve egyéb, szilárd tüzelőanyag mozgatását nem igénylő közmű bevezetése, illetve belső hálózatának kialakítása, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is.

(3) Akadálymentesítésre a támogatást a mozgáskorlátozott munkavállaló személy vagy a munkavállaló a vele egy háztartásban élő mozgáskorlátozott közeli hozzátartozójára, élettársára vagy bejegyzett élettársára tekintettel igényelheti, ha

a) a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul, nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni, és ezért

b) ahhoz, hogy az épületet, illetve lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni.

(4) Az akadálymentesítési munkák része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, az akadálymentesítési munkák közvetlen költségeinek 40%-áig.

9. § (1) A támogatás iránti kérelmet szolgálati úton az OBH Gazdálkodási Főosztályára kell benyújtani.

(2) A kérelmet a szolgálati úton történő felterjesztéssel egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója, az OBH-ban a kérelmező szervezeti egységének vezetője véleményezi, amennyiben a munkáltató jogkör gyakorlója nem azonos a költségvetési szerv - kivéve az OBH-t - vezetőjével, a költségvetési szerv vezetője külön véleményével intézkedik a kérelem továbbításáról azzal, hogy nyilatkoznia kell arról, a kérelmező illetményét mely jogcímen, milyen összegű levonás terheli, illetve terhelte a kérelem benyújtását megelőző egy évben. Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők vonatkozásában - kivéve az ítélőtáblák és a törvényszékekés az ítélőtáblák elnökének kérelmét - a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek elnöke véleményezi.

(3) A támogatást az 1. számú függelék szerinti nyomtatvány kitöltésével kell kérelmezni. A kérelemhez szükséges mellékleteket a 2. számú függelék tartalmazza. Amennyiben az igényelt támogatás mértéke meghaladja az érintett ingatlan értékének 50%-át, a kérelmezőnek a kölcsön biztosítékául megfelelő jövedelmű (együttesen a havi törlesztő részlet legalább négyszeresének megfelelő összegű rendszeres nettó havi jövedelemmel rendelkező) készfizető kezeseket kell állítania. Az ingatlan értékét hitelt érdemlően, a családi állapotot okirattal kell igazolni.

(4) Ha a kérelem nem felel meg e szabályzat rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az OBH Gazdálkodási Főosztálya legfeljebb 30 nap határidő kitűzésével a hiányok megjelölése mellett pótlásra hívja fel a kérelmezőt, és egyben figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újból hiányosan adja be, az érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása nem akadálya a kérelem ismételt előterjesztésének.

10. § (1) Az OBH Gazdálkodási Főosztálya a beérkező igények szabályszerűségét ellenőrzi. Az OBH elnöke által kijelölt 3 tagú bizottság az igényeket döntésre előkészíti, melynek alapján az OBH elnöke elbírálja a kérelmeket, az OBH Gazdálkodási Főosztálya írásban, szolgálati úton tájékoztatja a kérelmezőt a döntésről, intézkedik a szerződéskötés bonyolítása iránt. A kölcsön folyósítására a szerződéskötést követően kerülhet sor pénzintézeten keresztül.

(2) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott keretet meghaladóan beérkező kérelmek érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerülnek.

11. § A munkáltatói kölcsönszerződés (4. számú függelék) a munkáltató és a kérelmező munkavállaló között jön létre, melyben a munkáltató képviseletében eljáró bonyolító szervezet az OBH.

12. § (1) A támogatás visszafizetésének biztosítéka a 9. § (3) bekezdése szerint állított készfizető kezesség.

(2) A támogatás visszafizetésének további biztosítékául az ingatlanra az OBH javára jelzálogjogot, valamint a 3. § (1) bekezdés c) és f) pontja kivételével elidegenítési és terhelési tilalmat is be kell jegyeztetni az ingatlannyilvántartásba.

(3) A kölcsönszerződés lebonyolításával és a támogatás nyújtásával összefüggő pénzintézeti költségek, az ingatlannyilvántartásba való bejegyzéshez, törléshez kapcsolódó költségek, továbbá az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 37. § (3) bekezdésében meghatározottakhoz kötődő (MÁK törzskönyvi nyilvántartásából kinyomtatott OBH törzskönyvi kivonat közjegyző által hitelesített példánya, közjegyzői tanúsítvány, OBH aláírási címpéldány közjegyzői hitelesítése) költségek a kérelmezőt terhelik.

(4) A támogatás folyósítása és törlesztése pénzintézeten keresztül történik. A lakás vagy ház vásárlása esetén a pénzintézet a támogatást - az üzleti szabályzatának megfelelően - közvetlenül az eladó részére utalja át.

(5) A támogatás visszafizetésének kezdő időpontja (az első törlesztő részlet megfizetésének időpontja) legkésőbb a kölcsön folyósítása hónapját követő hónap 15 napja.

(6) A támogatás havi törlesztő részletét az adós havi illetményéből - a pénzintézettel történő szerződéskötést követően a 3. számú függelék szerinti írásbeli nyilatkozat alapján - a munkáltató levonásba helyezi és átutalja a támogatott OTP Bank Nyrt.-nél vezetett hitelszámlájára. Amennyiben a pénzintézet éves értesítése alapján a havi törlesztő részlet összege változik, az adósnak az értesítés kézhezvételét követő 3 munkanapon belül írásban be kell nyújtania a munkáltató részére az új/módosított összeget tartalmazó 3. számú függelék szerinti nyilatkozatot. A módosított nyilatkozat másolati példányát az OBH Gazdálkodási Főosztály részére a munkáltató által történt átvételt követően 3 munkanapon belül szolgálati úton meg kell küldeni.

(7) Az adós a megítélt és folyósított kölcsönt kizárólag a kérelmében megjelölt célra fordíthatja. A támogatási összeg felhasználásáról az adós a felhasználást követő 30 napon belül - az OBH Gazdálkodási Főosztályához szolgálati úton eljuttatott - írásbeli nyilatkozatot köteles tenni.

(8) Felújítás, korszerűsítés esetén a (7) bekezdésben foglalt nyilatkozat mellett - a kérelemhez benyújtott költségvetésnek megfelelően - a munkáltatói kölcsön összegének felhasználását köteles az adós a saját nevére szóló számlával igazolni. A számlák másolatát a munkáltatói kölcsön folyósításától számított 6 hónapon belül kell az OBH Gazdálkodási Főosztályára benyújtani szolgálati úton, a számla eredeti példányának a munkáltatói jogkör gyakorlója részére történő egyidejű bemutatása mellett. Az elszámolni kívánt számláknak összhangban kell lenniük a kérelemhez benyújtott költségvetésben foglaltakkal.

13. § (1) A kölcsönszerződés hatályát veszti a szolgálati jogviszony megszűnésével, kivéve ha az adós nyugállományba helyezésre kerül, vagy a Fejezet alá tartozó más igazságügyi szervhez kerül áthelyezésre, beosztásra, illetve folytatólagosan, a Fejezet alá tartozó más igazságügyi szervnél létesít szolgálati jogviszonyt. Az OBH Gazdálkodási Főosztálya a munkáltató értesítése alapján intézkedik a szerződő fél személyében történt változás okán a szerződés módosítása iránt.

(2) A munkáltatói kölcsönszerződés rendkívüli felmondására okot adó körülménynek minősül

a) amennyiben a 11. §-ban meghatározott munkáltatói kölcsönszerződés megkötését követő 90 napon belül az adós a pénzintézettel a folyósításhoz szükséges hitelszámla-szerződést nem köti meg,

b) ha az adós a kérelemben szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely, a kérelem elbírálása szempontjából fontos tényt, körülményt elhallgatott,

c) ha az OBH elnöke által jóváhagyott munkáltatói kölcsön folyósításához szükséges dokumentumokat az adós a kérelem jóváhagyásától számított 60 napon belül nem nyújtja be az OBH Gazdálkodási Főosztálya részére,

d) ha a számlák másolatát a munkáltatói kölcsön folyósításától számított 6 hónapon belül nem nyújtja be,

e) ha az adós a törlesztő részletek megfizetésével legalább 90 napot meghaladó késedelembe esik,

f) ha az adós a kölcsön összegét jogosulatlanul nem a kérelmemben megjelölt célra használja fel.

14. § (1) Amennyiben az adós szerződésszegést követ el, a kamatmentesség kedvezményét elveszti, és a folyósítás időpontjától kezdődően a kölcsön teljes összege után a mindenkor hatályos jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot köteles fizetni a hitelezőnek. A késedelembe esés időpontjától e kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű késedelmi kamat fizetésére köteles.

(2) Az adós szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén vagy egyébként annak tartama alatt a támogatott szolgálati úton előterjesztett és a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleményével ellátott írásbeli kérelmében bemutatott különös méltánylást érdemlő körülményeire figyelemmel (hosszan tartó betegség, közvetlen hozzátartozó halála, rendkívüli káresemény, gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadság stb.) az OBH elnöke fizetési halasztást engedélyezhet a futamidő módosítása mellett.

(3) Az adós szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén - ide nem értve a 13. § (1) bekezdésében kivételként meghatározott eseteket - a fennálló tartozás egy összegben válik esedékessé. Az OBH elnöke a tartozás megfizetésére az adós szolgálati úton előterjesztett és a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleményével ellátott írásbeli kérelmében előadott, különös méltánylást érdemlő körülményeire - különösen hosszan tartó betegség, közeli hozzátartozó halála, rendkívüli káresemény - figyelemmel megfelelő jövedelmű (együttesen a havi törlesztő részlet legalább négyszeresének megfelelő összegű rendszeres nettó havi jövedelemmel rendelkező) készfizető kezes(ek) bevonása mellett részletfizetést engedélyezhet.

(4) Az adós szolgálati jogviszonyának nyugállományba helyezés miatti megszűnése esetén, valamint a gyermek otthoni gondozása, közeli hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a kölcsönszerződésben meghatározott feltételek változatlanok maradnak azzal, hogy a kölcsön havi törlesztő részletét az adós közvetlenül a hitelszámlára történő csoportos beszedési megbízás útján köteles teljesíteni.

(5) Az adós halála esetén örököse, illetőleg vele egy háztartásban élő túlélő házastársa, élettársa vagy bejegyzett élettársa írásbeli kérelmére az OBH elnöke - megfelelő jövedelmű (együttesen a havi törlesztő részlet legalább négyszeresének megfelelő összegű rendszeres nettó havi jövedelemmel rendelkező) készfizető kezes(ek) bevonása mellett - legfeljebb a tartozás esedékességének lejártáig terjedő részletfizetést engedélyezhet. A kérelem engedélyezése esetén a támogatásból fennálló tartozás megfizetésének feltételeit az OBH Gazdálkodási Főosztálya a kölcsönszerződés alanyváltozást is tartalmazó módosításában rögzíti.

15. § (1) Az OBH elnöke felhatalmazza az OBH Gazdálkodási Főosztályát arra, hogy hozzájárulást adjon - a lakáscélú támogatás fedezetéül az OBH javára bejegyzett jelzálogjogot megelőző sorrendben - a pénzintézet javára az általa folyósítandó kölcsön, illetve szociálpolitikai támogatás biztosítását szolgáló jelzálogjog bejegyzésére, ha a lakáscélú (munkáltatói) támogatás és a pénzintézet által folyósított kölcsön, illetve kedvezmény együttes összege nem haladja meg az ingatlan értékének felét. Ha az említett tartozások együttes összege meghaladja az ingatlan értékének 50%-át, a hozzájárulás kivételesen megadható, ha az adós a támogatás visszafizetésére megfelelő jövedelmű (együttesen a havi törlesztő részlet legalább négyszeresének megfelelő összegű rendszeres nettó havi jövedelemmel rendelkező) készfizető kezes(eke)t állít.

(2) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni abban az esetben is, amikor újabb lakáscélú támogatás nélkül, pénzintézeti kölcsön igénybevételével második lakás szerzésére kerül sor, és a pénzintézet az általa folyósított kölcsön biztosítására - a lakáscélú támogatást biztosító jelzálogjogot megelőzően - kíván jelzálogjogot bejegyeztetni.

(3) Támogatással terhelt lakásingatlan eladása (cseréje) esetén a jelzálogjognak az újonnan szerzett lakásingatlanra történő átjegyzése a kölcsönszerződésben meghatározottnál magasabb összegű havi törlesztő részlet megállapítása mellett is engedélyezhető.

16. § (1) Az OBH Gazdálkodási Főosztálya, a munkáltató, valamint - ha a munkáltató nem azonos a költségvetési szervvel - a költségvetési szerv a lakáscélú támogatásokról szóló kölcsönszerződéseket nyilvántartja. A munkáltató az adós szolgálati jogviszonyának megszűnéséről és annak jogcíméről az OBH Gazdálkodási Főosztályát legkésőbb a megszűnést megelőző 8 munkanapon belül írásban értesíti. A szolgálati jogviszony adós általi jogellenes megszüntetése vagy az adós halála esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a tudomásra jutást követő 2 munkanapon belül köteles - ha a munkáltató nem azonos a költségvetési szervvel - a költségvetési szerv vezetőjét, valamint az OBH Gazdálkodási Főosztályát tájékoztatni.

(2) Az OBH Gazdálkodási Főosztálya a lakáscélú támogatási keretet központilag nyilvántartja, a pénzintézet elszámolása alapján a folyósított kölcsönökről név szerinti analitikus nyilvántartást vezet.

(3) Az OBH Gazdálkodási Főosztálya a munkáltatót szolgálati úton tájékoztatja a kölcsönszerződés megszűnéséről annak bekövetkezésétől számított 60 napon belül.

7. melléklet 1. számú függelék

7. melléklet 2. számú függelék

Szükséges mellékletek

1. Lakásvásárláshoz:

- adásvételi (elő)szerződés eredeti példánya

- tulajdoni lap másolat

- 5 éven belül értékesített ingatlan adásvételi szerződésének másolata

- 3 havi munkáltatói jövedelemigazolás a munkavállalótól és házastársától (élettársától, bejegyzett élettársától) is

- 3. számú függelék Nyilatkozat a lakáscélú támogatás illetményből történő levonáshoz (csak az ismert adatokkal való kitöltés)

2. Lakásépítéshez:

- tervdokumentáció

- érvényes építési engedély

- kivitelezői költségvetés, árajánlat (6. számú függelék)

- tulajdoni lap másolat

- 3 havi munkáltatói jövedelemigazolás a munkavállalótól és házastársától (élettársától, bejegyzett élettársától) is

- 3. számú függelék Nyilatkozat a lakáscélú támogatás illetményből történő levonáshoz (csak az ismert adatokkal való kitöltés)

3. Bővítéshez:

- tervdokumentáció

- érvényes építési engedély

- költségvetés

- tulajdoni lap másolat

- 3 havi munkáltatói jövedelemigazolás a munkavállalótól és házastársától (élettársától, bejegyzett élettársától) is

- 3. számú függelék Nyilatkozat a lakáscélú támogatás illetményből történő levonáshoz (csak az ismert adatokkal való kitöltés)

4. Korszerűsítéshez:

- költségvetés, árajánlat

- munkálatok indokoltságát alátámasztó dokumentumok: szakmai vélemény, fotó, energetikai tanúsítvány (utóbbit csak akkor, ha rendelkezésre áll)

- tulajdoni lap másolat

- 3 havi munkáltatói jövedelemigazolás a munkavállalótól és házastársától (élettársától, bejegyzett élettársától) is

- 3. számú függelék Nyilatkozat a lakáscélú támogatás illetményből történő levonáshoz (csak az ismert adatokkal való kitöltés)

5. Akadálymentesítéshez:

- tervdokumentáció, munkák műszaki leírása

- költségvetés

- tulajdoni lap másolat

- 3 havi munkáltatói jövedelemigazolás a munkavállalótól és házastársától (élettársától, bejegyzett élettársától) is

- 3. számú függelék Nyilatkozat a lakáscélú támogatás illetményből történő levonáshoz (csak az ismert adatokkal való kitöltés)

- A mozgásszervi fogyatékosságot, illetve súlyos mozgáskorlátozottságot a következő módon kell igazolni a támogatására irányuló kérelem benyújtásakor:

a) a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet alapján az 1998. évi XXVI. tv. (Fot.) szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény másolatát vagy az 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott, hatályos igazolás másolatát vagy a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődje által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott állapotot igazoló hatályos szakvélemény másolatát,

b) a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti, a súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással, határozattal arról, hogy az igénylő mozgásszervi fogyatékos vagy súlyos mozgáskorlátozott.

7. melléklet 3. számú függelék

7. melléklet 4. számú függelék

7. számú melléklet 5. számú függelék

7. melléklet 6. számú függelék

"