102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet

a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a) és g) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a 3. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - kiterjed az ellátás igénylésének időpontjában Magyarország területén élő[1]

a) magyar állampolgárra,

b)[2] huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, továbbá a magyar hatóság által menekültként vagy hontalanként elismert személyre,

c)[3] a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

d) a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra.

e)[4] összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra.

2. § E rendelet alkalmazásában

a)[5] súlyos mozgáskorlátozott személy:

aa)[6] az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy h) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság,

ab)[7] az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. mellékletében meghatározott, az "L" betűjel szerinti mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy a "P" betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz,

ac)[8] a 4/A. alcím szerinti minősítési rendszer szerint a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy;

b)[9] tanulói, képzési jogviszonyban álló:

ba) a korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek,

bb) a bölcsőde gondozottja,

bc) a köznevelési intézmény neveltje vagy tanulója,

bd) a szakképző intézmény tanulója vagy képzésben részt vevő személye,

be) a felsőoktatási intézmény hallgatója,

bf) az a kiskorú gyermek, aki személyes gondoskodást nyújtó szociális, valamint a gyermek habilitációját, rehabilitációját, fejlesztő foglalkoztatását szolgáló egyéb intézmény gondozás, nevelés, oktatás céljából történő rendszeres látogatója, feltéve, hogy gondozása, nevelése, oktatása a hat hónapot előreláthatólag meghaladja,

bg) az a kiskorú gyermek, akinek egészsége megőrzése miatt gyógyító intézetbe történő szállítása havonta legalább két alkalommal szükséges,

bh) az átképzésben részesülő álláskereső;

c) kereső tevékenységet folytató: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

ca) 58. § (5) bekezdés e) pontja szerinti tevékenységet végző személy, azzal, hogy a közérdekű önkéntes tevékenység is kereső tevékenységnek minősül, ha az önkéntes szerződést legalább egy évre vagy határozatlan időre kötötték, és az önkéntes a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatásban részesül,

cb) alapján munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, vállalkozói járadékban vagy képzési támogatásként nyújtott keresetpótló juttatásban részesülő személy;

d) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van, azzal, hogy a házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha lakcímük különböző;

e)[10] keretszám: az évente kiadható támogatásoknak a központi költségvetésről szóló törvény keretei között, a szociálpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (a továbbiakban: MEOSZ) által egyetértésben meghatározott mértéke;

f)[11] önálló személygépkocsi használó: az a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy, aki gépkocsi vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, továbbá az a súlyos mozgáskorlátozott személy, aki

fa) a 4. § (1) bekezdés c) pontja esetében három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpár vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, vagy

fb)[12] az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a gépjárművezetői alkalmasságának az átalakítás előírása mellett történő megállapításáról szóló irattal rendelkezik,

és nem áll járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt;

g) szállítást végző személy: a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személy személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállaló, gépkocsi vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkező[13]

ga) vér szerinti, örökbefogadó- és nevelőszülő, házastárs, élettársi nyilvántartásba bejegyzett élettárs,

gb)[14] a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személlyel legalább egy éve közös háztartásban élő, a ga) alpont alá nem tartozó egyenesági rokon vagy testvér,

gc)[15] a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személy személygépkocsival történő szállítását a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszonyban végző személy,

amennyiben nem áll a járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt.

h)[16] egyéb fogyatékossággal élő személy: az a személy, aki

ha)[17] fogyatékossági támogatásra a Fot. 23. § (1) bekezdés a)-d), f) vagy g) pontja alapján jogosult, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy a Fot. 23. § (1) bekezdés h) vagy i) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül, kivéve, ha egyik fogyatékossága mozgásszervi fogyatékosság,

hb)[18] a 18. életévét nem töltötte be, és magasabb összegű családi pótlékra az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a "K" vagy az "M" betűjel alapján, vagy az "N" betűjel alapján jogosult, továbbá, aki az Mr. 1. mellékletében meghatározott, a "P" betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved, és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a "K" vagy az "M" betűjel szerinti, vagy az "N" betűjel szerinti betegség, illetve fogyatékosság.

2/A. §[19] A 2. § a) pontja szerinti súlyos mozgáskorlátozottság vagy a 2. § h) pontja szerinti egyéb fogyatékosság igazolására alkalmas

a) a Fot. szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény,

b) az Mr. 3. mellékletében meghatározott, hatályos igazolás,

c) a 8/A. § (1) bekezdése szerinti szerv vagy jogelődje által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott, a 2. § a) pont ac) alpontjában meghatározott állapotot igazoló hatályos szakvélemény, vagy

d) a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a vakok személyi járadékát kérelmező csökkentlátó nyilvántartó lap.

3. §[20] (1)[21] Az e rendelet szerinti hatósági eljárásokban a szociális feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) jár el.

(2)[22] A hivatal e rendelet szerinti feladatkörének gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociálpolitikáért felelős miniszter gyakorolja.

2. Személygépkocsi szerzési támogatás

4. § (1)[23] A személygépkocsi szerzési támogatás (a továbbiakban: szerzési támogatás)

a) súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy esetén a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet értelmében új járműnek minősülő személygépkocsi, vagy

b) súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy esetén újnak nem minősülő, de legfeljebb öt éve forgalomba helyezett személygépkocsi, vagy

c) súlyos mozgáskorlátozott személy esetén segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű, kivéve a quad, vagy

d) súlyos mozgáskorlátozott személy esetén járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék

szerzésére felhasználható, a vételár megtérítéséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A szerzési támogatás mértéke[24]

a)[25] az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben 1 000 000 forint,

b) az (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti esetben a vételár 60%-a, de legfeljebb 600 000 forint.

(3) Az (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti esetben vételárnak a társadalombiztosítási támogatással csökkentett vételár minősül.

(4)[26] A szerzési támogatással vásárolt személygépkocsi kizárólag a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személy érdekében használható.

3. Személygépkocsi átalakítási támogatás

5. § (1) A személygépkocsi átalakítási támogatás (a továbbiakban: átalakítási támogatás) a súlyos mozgáskorlátozott személy vagy a 2. § g) pont ga)-gb) alpontja szerinti személy tulajdonában álló személygépkocsinak[27]

a) a vezetés feltételeként külön jogszabály alapján előírt automata sebességváltóval, vagy más segédberendezéssel történő felszereléséhez, átalakításához, vagy

b) a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítását lehetővé tevő átalakításához, vagy a biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátásához

nyújtott hozzájárulás.

(2)[28] Az átalakítási támogatás mértéke az átalakítás költsége, de legfeljebb 90 000 forint.

6. § (1) A szerzési és átalakítási támogatásra (a továbbiakban együtt: közlekedési kedvezmény) a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult, ha[29]

a) a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül ő maga vagy rá tekintettel más személy nem részesült a kérelem szerinti közlekedési kedvezményben, és

b) a keretszámra és a (3) bekezdésben foglaltakra tekintettel a közlekedési kedvezmény számára megállapítható, és

c) a 4. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben önálló személygépkocsi használó vagy szállítást végző személy szállítja, és

d) a 4. § (1) bekezdés c) pontja és az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben önálló személygépkocsi használó, és

e) az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben szállítást végző személy szállítja.

(1a)[30] A 4. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti szerzési támogatásra az egyéb fogyatékossággal élő személy jogosult, ha

a) a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül ő maga vagy rá tekintettel más személy nem részesült a kérelem szerinti közlekedési kedvezményben, és

b) a keretszámra és a (3) bekezdésben foglaltakra tekintettel a szerzési támogatás számára megállapítható, és

c) önálló személygépkocsi használó vagy szállítást végző személy szállítja.

(2) A szerzési és az átalakítási támogatás egyidejűleg is igényelhető. Az (1) bekezdés a) pontja és az (1a) bekezdés a) pontja alkalmazásában[31]

a) a szerzési támogatásban részesülés az átalakítási támogatás igénylését, valamint az átalakítási támogatásban részesülés a szerzési támogatás igénylését nem zárja ki,

b) a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) alapján kapott közlekedési kedvezmények közül a személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatást kell figyelembe venni.

c)[32] a közlekedési kedvezményben részesülés időpontjaként - ha a jogosult a támogatást ténylegesen felhasználta - a megállapító határozat véglegessé válását kell figyelembe venni.

(3) A közlekedési kedvezmény megállapításánál előnyben kell részesíteni azt a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személyt, aki[33]

a) kereső tevékenységet folytat,

b) tanulói, képzési jogviszonyban áll,

c) 14 éven aluli gyermeket egyedülállóként nevel, vagy

d)[34] honvédelmi kötelezettség teljesítése során, azzal összefüggésben vált súlyos mozgáskorlátozottá, illetve egyéb fogyatékossággal élő személlyé.

(4)[35] A (3) bekezdés alá nem tartozó súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személy csak akkor részesíthető közlekedési kedvezményben, ha valamennyi, a (3) bekezdésnek és a jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelem alapján megállapították a jogosultságot, és ez a keretszámot nem merítette ki.

4. A jogosultság megállapítása

7. § (1)[36] A közlekedési kedvezmény iránti kérelmet minden év március 31-éig és szeptember 30-áig lehet benyújtani.

(2) A kérelemben fel kell tüntetni

a) a 4. § (1) bekezdésének vagy az 5. § (1) bekezdésének megfelelő pontjára hivatkozással, hogy a kérelmező a szerzési vagy átalakítási támogatás melyik típusát igényli,

b) szállítást végző személy esetén a szállítást végző személy természetes személyazonosító adatait.

(3)[37] A 2. § szerinti körülmények igazolására fel lehet használni

a) a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat, ha a 2/A. § szerinti adatokat igazoló iratok másolata a hivatalnak nem áll rendelkezésére, az adatok a nyilvántartásában nem szerepelnek és általa nem beszerezhetőek;

b) az önálló személygépkocsi használó vagy a szállítást végző személy nyilatkozatát érvényes vezetői engedélye meglétéről, vagy az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a gépjárművezetői alkalmassága megállapításáról, valamint arról, hogy nem áll a járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt;

c) a szállítást végző személy írásbeli nyilatkozatát, továbbá a 2. § g) pont ga) és gb) alpontja esetén - ha a hivatalnak nem áll rendelkezésére, az adatok a nyilvántartásában nem szerepelnek és általa nem beszerezhetőek - a hozzátartozói kapcsolatot igazoló dokumentum fénymásolatát, a 2. § g) pont gb) alpontja esetén nyilatkozatot a közös háztartásban élésről, a 2. § g) pont gc) alpontja esetén az önkéntes szerződés fénymásolatát;

d) a 6. § (3) bekezdés

da) a) pontja szerinti esetben a kereső tevékenység folytatását igazoló dokumentumokat,

db) b) pontja szerinti esetben a tanulói, képzési jogviszony fennállását igazoló dokumentumokat,

dc) c) pontja szerinti esetben a kérelmező nyilatkozatát a gyermek egyedülállóként nevelésének tényéről,

dd) d) pontja szerinti esetben a hadigondozásról szóló törvény szerinti hadieredetű fogyatkozás fennállását igazoló szakvéleményt;

e) a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő és a szállítást végző személy nyilatkozatát arról, hogy a 6. § (1) bekezdés a) pontja, (1a) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerint nem részesült ő maga vagy más személy rá tekintettel közlekedési kedvezményben, és

f)[38]

(4)[39] Az 1. § c)-e) pontja szerinti személy a (3) bekezdésben meghatározottakon kívül nyilatkozik a tartózkodási engedélyről, tartózkodási engedély hiányában hitelt érdemlően igazolja a tartózkodás jogcímét vagy - ha hozzátartozóként válik jogosulttá az ellátásra - a rokoni kapcsolatot, ha az iratok másolata a hivatalnak nem áll rendelkezésére, az adatok a nyilvántartásban nem szerepelnek és általa nem beszerezhetőek.

(5)[40]

(6)[41] A (3) bekezdés b), c) és d) pontja, valamint a (4) bekezdés szerinti körülményeknek a kérelem benyújtásának időpontjában kell fennállniuk.

8. § (1)[42] A keretszámról a miniszter minden év május 15-éig tájékoztatja a hivatalokat.

(2)[43] A hivatal

a) a tárgyév március 31-éig benyújtott kérelmek esetén a tárgyév június 15-éig,

b) a tárgyév szeptember 30-áig benyújtott kérelmek esetén a tárgyév december 15-éig

a 6. § (1) bekezdés b) pontja és a 6. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti kérdésben az általa létrehozott bizottság véleményének kikérésével dönt a jogosultságokról. A hivatal a tárgyév március 31-éig benyújtott kérelmekről történő döntése során legfeljebb a keretszám 50%-ának megfelelő támogatás felhasználásáról határozhat. A támogatást nem eredményező azon kérelmekről, amelyek esetében az elutasítás indoka a keretszám kimerülése, a hivatal tárgyéven belül - a szeptember 30-áig benyújtott kérelmekkel egyidejűleg - ismételt benyújtás nélkül határoz.

(2a)[44] Amennyiben a költségvetési keretek lehetővé teszik, év közben pótkeretszám hirdethető a 2. § e) pontja szerint. Ha pótkeretszám meghirdetésére kerül sor, annak erejéig a (2b) bekezdés szerinti sorrend szerint kell a jogosultakat kijelölni. Ha a meghirdetett pótkeretszámot a 4. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti közlekedési kedvezmény iránti kérelmek nem merítették ki, a hivatal a másik típusú szerzési támogatást kérelmező - a keretszám kimerülése miatt elutasított - igénylőket nyilatkoztatja arról, hogy a pótkeretszám ismeretében a meghirdetett támogatást igénybe kívánják-e venni, és a jogosultakat az eredetileg általuk igényelt támogatás szerint megállapított sorrendnek megfelelően jelöli ki.

(2b)[45] A közlekedési kedvezményben nem részesített kérelmezők között a hivatal sorrendet állít fel, és abban az esetben, ha a támogatás felhasználására előírt határidő lejár, vagy a jogosult a megállapított támogatásról lemond, az új jogosultakat ennek a sorrendnek megfelelően jelöli ki.

(3) A (2) bekezdés szerinti bizottság tagja

a) a MEOSZ elnöke által meghatalmazott képviselő,

b)[46] a 8/A. § (1) bekezdése szerinti szerv által felkért vagy kijelölt személy,

c) a hivatal által felkért személy.

(4) A (3) bekezdés szerinti tagok nevéről és elérhetőségéről a tagot meghatalmazó, kijelölő vagy felkérő szervezet tájékoztatja a hivatalt. A bizottság ülését a hivatal hívja össze szükség szerint.

(5) A közlekedési kedvezményt megállapító határozatban

a)[47]

b) szállítást végző személy esetén fel kell tüntetni a szállítást végző személy természetes személyazonosító adatait.

4/A. A közlekedőképesség minősítése[48]

8/A. § (1)[49] Ha a 2/A. § szerinti adatok a hivatal nyilvántartásában nem szerepelnek, általa nem beszerezhetőek és azokat a kérelemhez sem mellékelték, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben rehabilitációs szakértői szervként kijelölt hivatal - a 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti iratok figyelembevételével - a közlekedőképesség szakkérdését is vizsgálja.

(1a)[50]

(2)[51] Közlekedőképességében súlyosan akadályozott az a személy, akinek a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 1. melléklete szerinti

a) mozgásszervi részkárosodása,

b) idegrendszeri károsodás okozta felső végtagi részkárosodása,

c) idegrendszeri károsodásból eredő járászavara,

d) alsó, illetve felső végtagi perifériás keringési károsodás miatti részkárosodása, vagy

e) az egészségi állapot meghatározásának módszerére vonatkozó szabályok alapján az a)-d) pont szerinti két részkárosodása együttesen

eléri vagy meghaladja a 40%-ot, közlekedési képessége a d4452, d4500, d4501 vagy d4702 FNO kódok szerint legalább súlyosan nehezített, és ezen állapota várhatóan legalább három éven keresztül fennáll.

(3)[52] Az (1) bekezdés szerinti szakkérdés vizsgálatában rehabilitációs szakértői szervként eljáró hivatal szakvéleményt ad a közlekedőképességről is. A szakvélemény a jogszabályban meghatározottakon túl tartalmazza[53]

a) a közlekedőképesség súlyos akadályozottságának fennállását vagy fenn nem állását,

b) a következő felülvizsgálat időpontját.

(3a)[54] A közlekedőképesség minősítését a közlekedési kedvezmény tárgyában hozott, a közlekedőképesség súlyos akadályozottságának hiányára alapozott elutasító döntés véglegessé válását, vagy - más szerv megkeresésére vagy a komplex minősítés keretében elvégzett minősítés esetén - a 8/A. § (1) bekezdése szerinti szerv közlekedőképesség minősítésére vonatkozó szakvéleménye kiállítását követő 12 hónapon belül csak akkor kell elvégezni, ha a kezelőorvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként a kérelmet vissza kell utasítani.

(4) A közlekedőképesség vizsgálata a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti komplex minősítés keretében is kérhető.

(5)[55]

8/B. §[56] A közlekedőképesség vizsgálata

a)[57] a gépjárműadóról szóló törvény szerinti gépjárműadó-mentességre való jogosultság igazolásához az állami adó- és vámhatóság megkeresésére,

b) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti akadálymentesítési támogatásra való jogosultság igazolásához szakkérdésként

történik a 8/A. § szerint.

5. A támogatás felhasználása

9. § (1)[58] A támogatás felhasználása

a) a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 9/A. § szerint kiválasztott közreműködő szervezettel vagy annak a konzorciumi szerződésben megjelölt tagjával (a továbbiakban együtt: közreműködő szervezet) kötött adásvételi szerződés keretében,

b) a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a közreműködő szervezettel vagy a belföldi kereskedelmi forgalomban személygépkocsik értékesítésével foglalkozó, adószámmal rendelkező szervezettel vagy személlyel (a továbbiakban: autókereskedő) kötött adásvételi szerződés keretében,

c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetben a hivatal által kiállított utalvány vételárba vagy az átalakítás költségébe történő beszámításával

történik.

(2)[59] A támogatás felhasználása során az adásvételi szerződést a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személlyel kell megkötni, az utalványt pedig a súlyos mozgáskorlátozott személy nevére kell kiállítani (a továbbiakban együtt: szerzési támogatás jogosultja).

(3)[60] A hivatal a támogatást megállapító határozatát közli a miniszterrel, valamint a közreműködő szervezettel.

9/A. §[61] (1)[62] A közreműködő szervezet kiválasztása nyilvános pályázat útján történik a versenysemlegesség szempontjainak érvényesítésével.

(1a)[63] Közreműködő szervezetként autókereskedő vagy olyan konzorcium választható ki, amelynek egyik tagja autókereskedő.

(2) A pályázati felhívást a miniszter által vezetett minisztérium honlapján kell közzétenni, a közzététel napját kell a pályázat meghirdetési időpontjának tekinteni.

(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell

a) a pályázat tárgyát és célját,

b) a kiíró megnevezését, székhelyét,

c) a részletes tájékoztató rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét és költségét,

d) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét és határidejét,

e) az ajánlati kötöttség időtartamát, illetve az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat,

f) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa,

g) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kössön,

h) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit, és

i) a gazdasági, pénzügyi, műszaki és szakmai alkalmassági feltételeket.

(4) A részletes tájékoztató a pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül tartalmazza a pályázati kiírást és az eljárás szabályait, így különösen

a)[64] a pályázat tárgyával kapcsolatos részletes információkat, az ahhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket, így a gépjárművek specifikációját, szállításának ütemezését, az ügyfélszolgálati pontokat, az ügyfélszolgálat országos lefedettségét,

b) a pályázat hivatalos nyelvének megjelölését,

c) a pályázati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,

d) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, időpontját,

e) a pályázatok elbírálására jogosult megnevezését,

f) a pályázat elbírálása során alkalmazandó értékelési szempontokat és a - kiíró döntésétől függő - pontozásos vagy egyéb, árkedvezményt is figyelembe vevő értékelési rendszert,

g) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját vagy határidejét,

h) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét, és

i) az ajánlattevők értesítésének módját és várható határidejét.

(5) A részletes tájékoztató az ajánlattevőnek csak titoktartási nyilatkozat aláírása után adható ki. A pályázónak a részletes tájékoztatóban foglaltakon túl is adható információ, oly módon és tartalommal, amely nem sérti a pályázók esélyegyenlőségét, az ajánlatok kezelésére vonatkozó előírásokat és az üzleti titkot.

(6) A kiíró az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt (a továbbiakban: ajánlattételi határidő) nem határozhatja meg a pályázati felhívás közzétételétől számított tizenöt napnál rövidebb időtartamban.

(7) A kiíró jogosult a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő letelte előtt visszavonni; erről köteles a pályázókat értesíteni. A felhívás visszavonása esetén - amennyiben a részletes dokumentációt a pályázó ellenérték fejében kapta meg - a kiíró köteles a részletes dokumentáció visszaszolgáltatása ellenében a dokumentáció ellenértékét visszafizetni. Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát.

(8) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati kiírásban foglaltaknak.

(9) A pályázati ajánlatok elbírálásáról a miniszter dönt. Az ajánlatok közül - a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak figyelembevételével - az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

10. § (1)[65] A közreműködő szervezet a jogosultságot megállapító határozat véglegessé válását követő harminc napon belül megkeresi a 9. § (2) bekezdése szerinti személyt, és tájékoztatja

a) a rendelkezésre álló személygépkocsik megvásárlásának feltételeiről,

b) arról, hogy milyen feltételekkel vehet igénybe kölcsönt a személygépkocsi megvásárlásához.

(2)[66] Az (1) bekezdés b) pontja szerinti igény esetén a kölcsönszerződést a megállapított szerzési támogatás összegének, valamint a szerzési támogatás jogosultja által befizetett önerő levonásával a vételárból fennmaradó összegre kell megkötni.

(3)[67] Ha az adásvételi szerződés a határozat véglegessé válásától számított négy hónapon belül nem jön létre, a szerzési támogatás nem folyósítható. Ebben az esetben a hivatal a felszabadult szerzési támogatásnak megfelelő összegben a tárgyévi keretszám terhére a tárgyévben új jogosultat jelöl ki.

(4)[68] Az adásvételi szerződés egy példányát a miniszternek meg kell küldeni. A miniszter a szerzési támogatás összegét a szerződés beérkezését követő 20 napon belül utalja át a közreműködő szervezet vagy az autókereskedő részére.

(5)[69] A miniszter az adásvételi szerződés létrejöttéről és a szerzési támogatás átutalásáról az átutalástól számított nyolc napon belül értesíti a hivatalt.

(6)[70] A 4. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személygépkocsi a támogatást megállapító határozat véglegessé válását követően vásárolható meg. A határozat véglegessé válása előtti megvásárlás esetén a szerzési támogatás nem folyósítható.

11. § (1)[71] Az utalványt a hivatal a jogosultságot megállapító határozatának véglegessé válását követő nyolc napon belül állítja ki.

(2) A 4. § (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti jármű, illetve kerekesszék az utalvány kiállítását követően vásárolható meg, a személygépkocsi pedig ezt követően alakítható át. Az utalvány kiállítása előtti megvásárlás vagy átalakítás esetén a közlekedési kedvezmény nem folyósítható.

(3)[72] Az utalvány a kiállítása időpontjától számított hat hónapig használható fel. A hivatal a lejárt és a fel nem használt utalvány esetében a tárgyévi keretszám terhére a tárgyévben új jogosultat jelöl ki.

(4) Az utalvány a belföldi kereskedelmi forgalomban járművek, illetve gyógyászati segédeszközök értékesítésével foglalkozó, adószámmal rendelkező kereskedőnél, illetve belföldi, adószámmal rendelkező, személygépkocsi szervizelését és karbantartását végző szolgáltatónál (a továbbiakban együtt: kereskedő) használható fel. A kereskedő az utalvány értékét a vételárba, illetve az átalakítás költségébe beszámítja.

(5)[73] A kereskedő az utalványt a közlekedési kedvezmény összegének kiegyenlítése céljából - legkésőbb az utalvány lejártát követő 15 napon belül - a miniszterhez nyújtja be, és mellékeli az általa kiállított számla egy példányát.

(6)[74] A miniszter az utalvány ellenértékét 20 napon belül kiegyenlíti.

(7) A miniszter az utalvány felhasználásáról az utalvány ellenértékének kiegyenlítését követő nyolc napon belül értesíti a hivatalt az (5) bekezdés szerinti, számlán feltüntetett adatok megjelölésével.

11/A. §[75] (1)[76] A 4. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a szerzési támogatással érintett személygépkocsi az adásvételi szerződés megkötésének napjától számított három éven belül nem idegeníthető el.

(2)[77] A személygépkocsi forgalomba helyezésére, illetve tulajdonjogának átírására a közlekedési igazgatási hatóságnál indított eljárásban a szerzési támogatás jogosultja jár el, és kezdeményezi az elidegenítési tilalomnak a járműnyilvántartásba az állam javára történő bejegyzését. A szerzési támogatás jogosultja a személygépkocsi forgalomba helyezésére vagy átírására irányuló eljárás során köteles nyilatkozni arról, hogy a személygépkocsit szerzési támogatás felhasználásával vásárolta.

(3)[78] Az elidegenítési tilalom bejegyzésének tényéről és az elidegenítési tilalom lejártának időpontjáról a közlekedési igazgatási hatóság a bejegyzéstől számított 5 napon belül értesíti a hivatalt és a szerzési támogatás jogosultját.

(4)[79] Ha a szerzési támogatás jogosultja az elidegenítési tilalom bejegyzésével kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, a szerzési támogatást vissza kell fizetnie. A visszafizetést a hivatal rendeli el. A szerzési támogatás visszafizetésére egyebekben a 12. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

11/B. §[80] (1) A (3) bekezdés szerinti esetben, valamint ha a személygépkocsit műszaki állapota miatt a közúti forgalomból véglegesen kivonták vagy a személygépkocsit eltulajdonították, az elidegenítési tilalomra vonatkozó bejegyzést törölni kell a járműnyilvántartásból.

(2) Ha az elidegenítési tilalom ideje lejárt és az (1) bekezdés szerinti törlésre nem került sor, az elidegenítési tilalom megszűnik. Az elidegenítési tilalom megszűnésekor a törzskönyvet a szerzési támogatás jogosultjának, illetve örökösének kérelmére ki kell adni.

(3)[81] A szerzési támogatás jogosultja, illetve örököse a hivatal előzetes hozzájárulásával az elidegenítési tilalom fennállásának ideje alatt a személygépkocsit csak akkor idegenítheti el, ha

a) a szerzési támogatásnak a határozathozatal napjától számított időarányos részét a miniszternek visszafizeti, vagy

b) az elidegenítéssel egyidejűleg a 4. § (1) bekezdés

ba) a) pontja szerinti gépjármű esetében a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerint a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet értelmében új járműnek minősülő személygépkocsit vagy

bb) b) pontja szerinti gépjármű esetében a 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint újnak nem minősülő, de legfeljebb öt éve forgalomba helyezett személygépkocsit

vásárol, és erre az elidegenítési tilalom átjegyzéséhez hozzájárul.

(3a)[82] A hivatal a (3) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulást megadó határozatában rendelkezik

a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a támogatás időarányos részének tizenöt napon belüli visszafizetéséről, az elidegenítési tilalom járműnyilvántartásból való törléséről és a törzskönyvnek a szerzési támogatás jogosultja, illetve örököse részére történő kiadásáról,

b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elidegenítési tilalomnak az átjegyzéséről és törzskönyvnek a szerzési támogatás jogosultja, illetve örököse részére történő kiadásának feltételeiről és módjáról.

(3b)[83] A hivatal a határozatot közli a miniszterrel. A hivatal az elidegenítési tilalom törlését, átjegyzését akkor kezdeményezi a közlekedési igazgatási hatóságnál, ha

a) visszafizetési kötelezettség esetén a visszafizetés megtörténtét a miniszter visszaigazolja, vagy a szerzési támogatás jogosultja, illetve örököse hitelt érdemlően igazolja,

b) átjegyzés esetén a 4. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott személygépjármű pontos megjelölését tartalmazó, az elidegenítési tilalom átjegyzéséhez való hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatot a szerzési támogatás jogosultja a hivatalnak átadja.

(3c)[84] Ha a szerzési támogatás időarányos részének visszafizetése vagy a (3b) bekezdés b) pontjában foglalt nyilatkozat átadása a határozatban megállapított határidőig nem történik meg, a hivatal az előzetes hozzájárulást visszavonja.

(4)[85] Ha a személygépkocsit műszaki állapota miatt a közúti forgalomból véglegesen kivonták vagy a személygépkocsit eltulajdonították, a hivatal az elidegenítési tilalom törlését a szerzési támogatás jogosultjának, illetve örökösének kérelmére rendeli el. Ha a kérelemhez nem mellékelték a törlésre okot adó körülmények igazolására szolgáló okiratok másolatát, a hivatal adatszolgáltatási kérelemmel fordul a közlekedési igazgatási hatósághoz. A hivatal a határozatot közli a közlekedési igazgatási hatósággal, és kezdeményezi az elidegenítési tilalom törlését.

(5)[86] A hivatal az elidegenítési tilalom törlését abban az esetben is elrendeli, ha a személygépkocsinak a műszaki állapota miatt a közúti forgalomból történő végleges kivonására még nem került sor, de a szerzési támogatás jogosultja, illetve örököse igazolja, hogy rendelkezik regisztrált bontó-hulladékkezelő által kiállított bontási átvételi igazolással, valamint azt, hogy a személygépkocsi közúti forgalomból történő végleges kivonására irányuló kérelmét a közlekedési igazgatási hatósághoz benyújtotta.

6. Jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybevétel

12. § (1)[87] A közlekedési kedvezmény jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybevétele esetén a jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybe vevő köteles azt a (3) bekezdés szerinti kamattal megemelt összegben visszafizetni.

(2)[88] A hivatal az (1) bekezdés szerinti körülmény fennállását a jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybevételről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül állapítja meg, és a határozatot közli a miniszterrel.

(3)[89] Az (1) bekezdés szerinti visszafizetés esetében a kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat kétszeresével, és a fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. Nem lehet a visszafizetést elrendelni, ha a jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybevételtől számítva három év már eltelt. A közlekedési kedvezményt és a kamatot - halasztás vagy részletfizetés engedélyezésének hiányában - a visszafizetést elrendelő határozat véglegessé válásától számított nyolc napon belül kell a miniszternek megfizetni.

(4) Ha a jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybe vevő igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egy összegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozójának aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a hivatal a kérelemben megjelölt időtartamú, de legfeljebb tizenkét hónapos fizetési halasztást, vagy harminchat hónapon keresztüli részletfizetést engedélyezhet.

(5) A jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybe vevő, illetve rá tekintettel más személy hét évig nem részesíthető közlekedési kedvezményben.

7. Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépését követően szerzési és átalakítási támogatás csak az e rendelet szerinti jogosultsági feltételekkel rendelkező személynek adható. Az ezt megelőzően hozott, jogosultsági feltételek fennállását megállapító határozatokra tekintettel szerzési és átalakítási támogatás nem adható.

(3)[90]

(4)[91]

(5)[92]

(6)[93] A 2/A. § c) pontja alkalmazásában a 8/A. § (1) bekezdése szerinti, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben rehabilitációs szakértői szervként kijelölt hivatal jogelődjének a rehabilitációs szakértői szervként eljáró kormányhivatal, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, a rehabilitációs szakigazgatási szerv, valamint az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet minősül.

(7)[94]

14. §[95] A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 402/2017. (XII. 15.) Korm. rendelettel megállapított szabályokat a 2017. december 31-ét követően kiadott támogatást megállapító határozatok esetében kell alkalmazni.

14/A. §[96] A 2020. évben a 8. § (1) bekezdése szerinti keretszámról a miniszter 2020. augusztus 31-éig tájékoztatja a hivatalokat.

14/B. §[97] A 2020. évben a 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti

a) kérelmek 2020. augusztus 31-éig nyújthatóak be, azzal, hogy a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 392/2020. (VIII. 12.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmek a rendelet hatálybalépését követően ismételten benyújthatóak,

b) esetben a döntést 2020. szeptember 20-áig kell meghozni.

14/C. §[98] A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2015. április 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

14/D. §[99] A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet és a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 247/2015. (XI. 8.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkmr3.) megállapított 8/A. § (3a) bekezdésében foglaltakat az Mkmr3. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

14/E. §[100] A szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásokkal összefüggő, valamint egyéb kormányrendeletek módosításáról szóló 235/2017. (VIII. 18.) Korm. rendelettel megállapított 2. § g) pont gb) alpontját a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

15. § (1) Az 1. § c) pontja az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2)[101] Az 1. § d) pontja a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (1) bekezdés e) pontjának való megfelelést szolgálja.

(3)[102] Az 1. § e) pontja a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikk (1) bekezdés e) pontjának való részleges megfelelést szolgálja.

16. §[103]

17. §[104]

18. §[105]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök