32018R1092[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1092 rendelete (2018. július 18.) az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1092 RENDELETE

(2018. július 18.)

az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az európai védelmi cselekvési tervről szóló, 2016. november 30-i közleményében a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy kiegészítse, megsokszorozza és konszolidálja a tagállamok együttműködési erőfeszítéseit a védelmi képességek fejlesztése terén annak érdekében, hogy az Unió reagálni tudjon a biztonsági kihívásokra, és Unió-szerte erősödjön a védelmi ipar versenyképessége, innovációja és hatékonysága. A Bizottság így különösen konkrét javaslatot tett egy olyan Európai Védelmi Alap (a továbbiakban: az alap) létrehozására, amely támogatja a védelmi felszerelésekhez és technológiákhoz kapcsolódó közös kutatási és fejlesztési beruházásokat, és ezzel ösztönzi a védelmi felszerelések és technológiák közös beszerzését és közös karbantartását. Az alap nem váltaná fel a vázolt célra irányuló nemzeti törekvéseket, továbbá az alapnak olyan eszköznek kell lennie, amely a védelem területén jelentősebb együttműködésre és beruházásokra ösztönözné a tagállamokat. Az alap támogatná az együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák teljes fejlesztési ciklusa alatt, erősítve ezáltal a szinergiákat és a költséghatékonyságot. A cél a képességek rendelkezésre bocsátása, valamint versenyképes és innovatív alap biztosítása az egész Unióban a védelmi ipar számára - többek között határokon átnyúló együttműködés és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részvétele útján -, valamint hozzájárulás egy nagyobb mértékű európai védelmi együttműködéshez.

(2) Az Unió védelmi ipara versenyképességének, hatékonyságának és innovációs képességének előmozdítása érdekében - amely elősegíti majd az Unió stratégiai autonómiáját -, létre kell hozni egy európai védelmi ipari fejlesztési programot (a továbbiakban: a program). A programnak arra kell irányulnia, hogy fokozza az Unió védelmi iparának versenyképességét - ami pedig egyebek mellett a kibervédelemhez kapcsolódóan is hozzájárul majd a védelmi képességek javításához -, azáltal, hogy a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztési szakaszában támogatja a vállalkozások közötti együttműködést Unió-szerte, a kkv-k, a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, a kutatóközpontok és az egyetemek között éppúgy, mint a tagállamok között, ezáltal elősegítve a védelmi iparban a méretgazdaságosság fokozottabb kiaknázását, előmozdítva a védelmi rendszerek szabványosítását, ezzel egyidejűleg az interoperabilitásukat is javítva. A kutatási és technológiai szakaszt követő fejlesztési szakasz komoly kockázatokkal és költségekkel jár, ami akadályozza a kutatási eredmények további hasznosítását, és hátrányosan befolyásolja az Unió védelmi iparának versenyképességét. A fejlesztési szakasz támogatásával a program hozzájárulna a védelmi kutatási eredmények jobb hasznosításához, és elősegítené a kutatás és a gyártás közötti szakadék megszüntetését. Ösztönözné továbbá az innováció minden formáját, mivel az ilyen támogatásnak a védelem területére tett pozitív hatásai várhatóan a polgári területre is begyűrűznek. A program kiegészíti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 182. cikkével összhangban végrehajtott tevékenységeket, de nem vonatkozik a védelmi vonatkozású termékek és technológiák gyártására, illetve beszerzésére.

(3) Az innovatív megoldások és a nyitott belső piac előmozdítása érdekében a programnak erőteljesen támogatnia kell a kkv-k határokon átnyúló részvételét és elő kell segítenie az új piaci lehetőségeket.

(4) A programnak a 2019. január 1. és 2020. december 31. közötti kétéves időszakra kell vonatkoznia. A program végrehajtására rendelkezésre álló pénzügyi összeget az említett időszakra vonatkozóan kell meghatározni.

(5) Ez a rendelet a program teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (3) 17. pontja értelmében.

(6) A program végrehajtása során a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztésének maximalizálása érdekében valamennyi rendelkezésre álló támogatási eszközt a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) összhangban kell felhasználni. A program kétéves futamideje azonban gyakorlati nehézségeket okozhat a pénzügyi eszközök igénybevétele terén. Következésképpen az említett kezdeti időszak alatt a vissza nem térítendő támogatások felhasználását - illetve kivételes körülmények között a közbeszerzést - kell prioritásként kezelni. A pénzügyi eszközök a 2020 utáni időszakban válhatnak az alap megfelelő eszközévé.

(7) A Bizottság a program egyes részeinek végrehajtásával a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervezeteket is megbízhatja.

(8) A védelmi képességekre vonatkozó közös prioritásoknak különösen a képességfejlesztési terv keretében történő uniós szintű elfogadását követően, a koordinált éves védelmi szemlét is figyelembe véve, továbbá a 2016. november 14-i tanácsi következtetésekben meghatározott, majd az Európai Tanács által 2016. december 15-én jóváhagyott uniós ambíciószint teljesítésére törekedve a tagállamok azonosítják és egységesítik a projekt katonai követelményeit és meghatározzák a projekt műszaki előírásait.

(9) A tagállamoknak adott esetben projektvezetőt is ki kell jelölniük - amely nemzetközi projektvezető szervezet is lehet, mint például a Közös Fegyverkezési Együttműködési Szervezet, vagy egy olyan szervezet, mint az Európai Védelmi Ügynökség -, hogy vezesse a program keretében támogatott, együttműködésen alapuló valamely tevékenységet. Ilyen kijelölés esetén a Bizottságnak a kifizetésnek a támogatható tevékenység kedvezményezettje számára történő teljesítése előtt konzultálnia kell a projektvezetővel a tevékenység tekintetében elért eredményekről, hogy a projektvezető biztosítani tudja a határidőknek a kedvezményezettek általi betartását.

(10) Az uniós pénzügyi támogatás nem befolyásolhatja a védelmi vonatkozású termékeknek a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) összhangban történő, Unión belüli transzferét, sem pedig a védelmi vonatkozású termékek, felszerelések, illetve technológiák kivitelét. Nem érintheti továbbá a tagállamok mérlegelési jogkörét azon politikákkal kapcsolatban sem, amelyek az említett termékeknek az Unión belüli transzferére, illetve az egyebek mellett a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó, a 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontban (6) megállapított közös szabályokkal összhangban történő kivitelére vonatkoznak.

(11) Mivel a program célja az Unió védelmi ipari versenyképességének és hatékonyságának elősegítése az együttműködésen alapuló projektek fejlesztési szakaszának kockázatmentesítésével, a program keretében a következők kaphatnak támogatást: a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek, nevezetesen a megvalósíthatósági tanulmányok és egyéb kísérő intézkedések, a kialakítás (ideértve az annak alapjául szolgáló műszaki előírásokat is), a rendszerprototípus-gyártás, a tesztelés, a hitelesítés és a tanúsítás, valamint a védelmi vonatkozású termékek és a technológiák teljes életciklusa során a hatékonyság növelése. A már létező védelmi vonatkozású termékek és technológiák korszerűsítése is támogatható a program keretében, ideértve azok interoperabilitását is. A már létező védelmi vonatkozású termékek és technológiák korszerűsítését célzó tevékenységek kizárólag akkor támogathatók, ha a végrehajtásukhoz szükséges, előzetesen létező információk nem tartoznak semmilyen olyan korlátozás hatálya alá, amely korlátozza a tevékenység végrehajtására való képességet.

(12) Mivel a program célja különösen a tagállamok vállalkozásai között megvalósuló együttműködés fokozása, egy tevékenység csak akkor kaphat a program keretében támogatást, ha azt a tervek szerint legalább három különböző tagállamban letelepedett legalább három vállalkozás konzorciuma hajtja végre.

(13) A védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztésében a vállalkozások közötti, határokon átnyúló együttműködésnek sokszor akadályát képezi az, hogy nehéz megállapodni közös műszaki előírásokban, illetve szabványokban. A közös műszaki előírások, illetve szabványok hiánya vagy nem elegendő volta nagyfokú komplexitást, késedelmeket és megugró költségeket eredményez a fejlesztési szakaszban. A magasabb szintű technológiai felkészültséget igénylő tevékenységek esetében elsődleges feltételként kell megszabni, hogy a program keretében csak akkor lehet támogatásban részesülni, ha megállapodás született a közös műszaki előírásokról. Biztosítani kell, hogy a program keretében támogathatók legyenek az olyan megvalósíthatósági tanulmányok és tevékenységek, amelyek a műszaki előírások, illetve szabványok közös létrehozását segítik elő.

(14) Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtása során biztosítva legyen az Unió és tagállamai nemzetközi kötelezettségeinek tiszteletben tartása, a program keretében nem támogathatók olyan termékekkel és technológiákkal kapcsolatos tevékenységek, amelyek használata, kifejlesztése vagy gyártása a nemzetközi jog értelmében tilos. E tekintetben a nemzetközi jog alakulása szerint kell megállapítani többek között az olyan új védelmi vonatkozású termékek és technológiák kifejlesztését célzó tevékenységek támogathatóságát is, amelyeket kifejezetten arra alakítottak ki, hogy a harcbalépéssel kapcsolatos döntések feletti emberi irányítás nélkül hajtsanak végre halálos csapásokat.

(15) Mivel a program az uniós védelmi ipar versenyképességének és hatékonyságának erősítésére irányul, helyénvaló, hogy csak az Unióban letelepedett olyan szervezetek részesülhessenek főszabályként támogatásban, amelyek nem állnak valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt. Ezenkívül az Unió és tagállamai alapvető biztonsági és védelmi érdekeinek védelmét biztosítandó, célszerű előírni, hogy a program keretében támogatott tevékenységekhez a kedvezményezettek és alvállalkozók által felhasznált infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások nem helyezkedhetnek el valamely harmadik ország területén.

(16) Bizonyos körülmények fennállása esetén lehetővé kell tenni az eltérést attól az elvtől, amely szerint a kedvezményezettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók nem állhatnak valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt. Ezzel összefüggésben az Unióban letelepedett olyan vállalkozások számára is lehetővé kell a támogatásban való részesülést, amelyek valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt állnak, feltéve, hogy az Uniónak és tagállamainak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címe szerinti közös kül- és biztonságpolitika keretében meghatározott biztonsági és védelmi érdekeihez, többek között az európai védelmi technológiai és ipari bázis megerősítéséhez fűződő érdekhez kapcsolódó vonatkozó, szigorú feltételek teljesülnek. Az ilyen vállalkozások részvétele nem lehet ellentétes a program célkitűzéseivel. A kedvezményezetteknek minden vonatkozó információt biztosítaniuk kell a tevékenység keretében felhasználandó infrastruktúrával, létesítményekkel, eszközökkel és erőforrásokkal kapcsolatban. Az ellátás biztonságával kapcsolatos tagállami aggályokat szintén figyelembe kell venni.

(17) A kedvezményezettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók, valamint a valamely harmadik országban letelepedett vagy valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló vállalkozások közötti együttműködés esetében ugyancsak helyénvaló, hogy azt az Unió és tagállamainak biztonsági és védelmi érdekeihez kapcsolódó vonatkozó feltételekhez kössék. Ezzel összefüggésben biztosítani kell, hogy harmadik országok vagy harmadik országbeli szervezetek ne férhessenek hozzá jogosulatlanul a tevékenység végrehajtásával kapcsolatos minősített adatokhoz. A minősített adatokhoz való hozzáférés az európai uniós minősített adatokra és a nemzeti minősítési jelölésekkel ellátott minősített adatokra alkalmazandó vonatkozó biztonsági szabályokkal összhangban engedélyezett.

(18) Az állandó strukturált együttműködéssel összefüggésben az Unió intézményi keretében kidolgozott támogatható tevékenységek folyamatosan biztosítanák a szorosabb együttműködést a különböző tagállamok vállalkozásai között, ezzel pedig közvetlenül hozzájárulnának a program célkitűzéseinek eléréséhez. Az ilyen tevékenységek esetében ezért indokolt magasabb támogatási arányt alkalmazni. Segítik az ellátási láncok megnyitását, valamint hozzájárulnak a program célkitűzéseinek megvalósításához azok a támogatható tevékenységek, amelyeket közepes piaci tőkeértékű vállalatok és kkv-k - különösen határokon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k - megfelelő szintű részvételével dolgoztak ki. Következésképpen az ilyen tevékenységek esetében is indokolt magasabb támogatási arányt alkalmazni, beleértve a fokozott kockázat és nagyobb igazgatási teher miatti kompenzációt is.

(19) Ha egy konzorcium részt szeretne venni egy, a program keretében támogatható tevékenységben, és az uniós pénzügyi támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában valósul meg, a konzorciumnak ki kell neveznie az egyik tagját koordinátornak. A koordinátor lesz a Bizottság felé a fő kapcsolattartó.

(20) Az Unió védelmi iparában az innováció és a technológiai fejlesztés előmozdításának lehetővé kell tennie az Unió védelmi iparában felhalmozott szaktudás és know-how megőrzését és fejlesztését, és hozzá kell járulnia az Unió technológiai és ipari autonómiájának megerősítéséhez. Ezzel összefüggésben a programmal annak azonosítását is elő lehetne segíteni, hogy az Unió a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztése terén mely területeken függ harmadik országoktól. Az innováció és a technológiai fejlesztés említett előmozdításának az Unió biztonsági és védelmi érdekeivel összeegyeztethető módon kell történnie. Ennek megfelelően az egyik odaítélési szempontnak annak kell lennie, hogy egy adott tevékenység mennyiben szolgálja az említett érdekeket, illetve a védelmi képességekre vonatkozóan a tagállamok által a közös kül- és biztonságpolitika keretében jóváhagyott prioritásokat. Az Unióban a védelmi képességekre vonatkozó közös prioritásokat különösen a képességfejlesztési terv keretében határozzák meg. Más uniós folyamatok, például a koordinált éves védelmi szemle és az állandó strukturált együttműködés a megerősített együttműködés révén szintén támogatják a vonatkozó prioritások megvalósítását. Adott esetben regionális és nemzetközi prioritásokat - többek között a NATO keretében meghatározott prioritásokat - is figyelembe lehet venni, azzal a feltétellel, hogy azok az Unió biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják és egyetlen tagállam részvételét sem akadályozzák, szem előtt tartva mindeközben a szükségtelen átfedések elkerülésének szükségességét is.

(21) A tagállamok egyénileg és közösen munkálkodnak a pilóta nélküli légi, közúti és vízi járművek fejlesztésén, gyártásán és operatív alkalmazásán. Az operatív alkalmazás ebben az összefüggésben katonai célpontok elleni támadások végrehajtását is magában foglalja. Az ilyen, mind katonai, mind polgári rendszereket magukban foglaló rendszerek fejlesztésével járó kutatást és fejlesztést mostanáig uniós forrásokkal támogatták. A tervek szerint ez folytatódni fog, lehetőség szerint a program keretében is. Ennek a rendeletnek egyetlen rendelkezése sem akadályozza az ilyen, a program keretében kifejlesztett védelmi vonatkozású termékek és technológiák jogszerű használatát.

(22) A támogatott tevékenységek megvalósíthatóságának biztosítása érdekében a tagállamok azon kötelezettségvállalását, hogy ténylegesen hozzájárulnak a tevékenység finanszírozásához, írásba kell foglalni, például az érintett tagállam szándéknyilatkozatának formájában.

(23) A támogatott tevékenységeknek piacközpontúnak, keresletalapúnak, valamint közép- és hosszú távon kereskedelmileg életképesnek kell lenniük - a kettős felhasználású technológiák vonatkozásában is - annak biztosítása érdekében, hogy hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez és hatékonyságához. A támogathatósági szempontok között ezért figyelembe kell venni azt, hogy a tagállamoknak szándékukban áll - koordinált módon - beszerezni a végső védelmi vonatkozású terméket, illetve felhasználni a technológiát, az odaítélési szempontok között pedig azt, hogy a tagállamok politikailag vagy jogilag elkötelezik magukat amellett, hogy közösen használják, birtokolják, illetve tartják karban a végső védelmi vonatkozású terméket vagy technológiát.

(24) A program keretében nyújtott támogatásra javasolt tevékenységek értékelésekor minden odaítélési szempontot figyelembe kell venni. Mivel az említett szempontok nem kizáró jellegűek, az említett szempontok közül egyet vagy többet nem teljesítő javasolt tevékenységeket nem szabad automatikusan kizárni az eljárásból.

(25) A program keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a tevékenység elszámolható költségének 20 %-át, amennyiben rendszerprototípus előállítására vonatkozik, amely gyakran a legköltségesebb tevékenység a fejlesztési szakaszban. Lehetővé kell azonban tenni, hogy a fejlesztési szakasz egyéb tevékenységei esetében a támogatás lehetősége a teljes elszámolható költségre kiterjedjen. Az elszámolható költség fogalma mindkét esetben a 966/2012/EU, Euratom rendelet 126. cikkében foglaltak szerint értelmezendő.

(26) mivel a programnak - különösen a védelmi területen - kutatási tevékenységeket kell kiegészítenie, valamint a következetesség érdekében és az adminisztratív eljárások egyszerűsítésének a jegyében - amennyire csak lehetséges - ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni a programra, mint amelyek a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedésre és a "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogramra (2014-2020) (a továbbiakban: "Horizont 2020") is vonatkoznak. Helyénvaló ezért lehetővé tenni a közvetett költségek 25 %-os átalányösszegben történő megtérítését, amint az a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés és a "Horizont 2020" keretében is történik.

(27) Mivel az uniós támogatás a védelmi ágazat versenyképességének erősítését célozza, és csak a konkrét fejlesztési szakaszra vonatkozik, célszerű, hogy a támogatott tevékenységek eredményeként létrejövő védelmi vonatkozású termékek és technológiák vonatkozásában az Uniót ne illessék meg tulajdon-, illetve szellemitulajdon-jogok. A szellemitulajdon-jogok alkalmazandó rendszeréről a kedvezményezetteknek szerződésben kell megállapodniuk. A későbbi kooperatív beszerzésben való részvételt az érdeklődő tagállamok számára is lehetővé kell tenni. Ezenfelül helyénvaló, hogy a program keretében támogatott tevékenységek eredményei ne képezhessék valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet általi ellenőrzés vagy korlátozás tárgyát.

(28) A Bizottságnak a program célkitűzéseivel összhangban álló kétéves munkaprogramot kell összeállítania. A munkaprogramban részletesen meg kell határozni a program keretében támogatandó projektek kategóriáit, az olyan védelmi vonatkozású termékeket és technológiákat is beleértve, mint például a távirányítású légijármű-rendszerek, a műholdas kommunikáció, helymeghatározás, navigáció és időmérés, a világűrbe való autonóm kijutás és az állandó Föld-megfigyelés, az energetikai fenntarthatóság, valamint a kiberbiztonság és a tengeri védelem, továbbá a fejlett katonai képességek a légi, szárazföldi és tengerészeti, valamint a közös területeken, a megerősített helyzetismeretet, a védelmet, a mobilitást, a logisztikát és az orvosi támogatást, illetve a stratégiai támogató eszközöket is beleértve.

(29) A Bizottságot a munkaprogram összeállításában egy, a tagállamok képviselőiből álló bizottságnak kell segítenie (a továbbiakban: a bizottság). A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy megtalálja a bizottságon belül a lehető legnagyobb támogatottságot élvező megoldásokat. Ezzel összefüggésben a bizottság nemzeti védelmi szakértők részvételével ülésezhet a Bizottságnak való szakmai segítségnyújtás céljából. A tagállamok maguk jelölik ki képviselőiket az említett bizottságba. A bizottság tagjai számára gyors és érdemi lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megvizsgálják a végrehajtási jogi aktusok tervezetét és véleményt nyilvánítsanak arról.

(30) Tekintettel az Unión belüli gazdasági növekedés, innováció, munkahelyteremtés és társadalmi integráció biztosítása szempontjából kulcsfontosságú kkv-kra vonatkozó uniós politikára, továbbá arra, hogy a támogatott tevékenységekhez jellemzően transznacionális együttműködésre van szükség, fontos, hogy a munkaprogram tükrözze és lehetővé tegye a kkv-k határokon átnyúló, nyílt és átlátható hozzáférését és részvételét, valamint hogy ezért a teljes költségvetés legalább 10 %-át az e célt szolgáló tevékenységekre fordítsák, ami lehetővé teszi, hogy a kkv-k részt vegyenek a tevékenységek értékláncában. Külön projektkategóriát kell szentelni a kkv-knak.

(31) A program sikerének biztosítása érdekében a Bizottságnak folyamatos párbeszédre kell törekednie az európai iparági szereplők széles körével, köztük a kkv-kkal és a védelmi ágazat nem hagyományos beszállítóival is.

(32) A védelmi ágazatban szerzett szaktudásának kiaknázása érdekében az Európai Védelmi Ügynökségnek - az EUSZ által rá ruházott hatáskörökkel összhangban - megfigyelői státuszt kell kapnia a bizottságban. Az Európai Külügyi Szolgálatot ugyancsak fel kell kérni a bizottság munkájának segítésére.

(33) Főszabályként kell meghatározni azt, hogy a program keretében támogatandó tevékenységek kiválasztása céljából a Bizottságnak, illetve a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervezeteknek pályázati felhívásokat kell közzétenniük az említett rendeletben meghatározottak szerint, valamint biztosítaniuk kell, hogy az adminisztratív eljárások a lehető legegyszerűbbek legyenek és a lehető legkisebb többletköltséggel járjanak. Mindazonáltal helyénvaló, hogy bizonyos kellően indokolt, rendkívüli esetekben az uniós támogatást az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (7) 190. cikkével összhangban is oda lehessen ítélni.

(34) A Bizottságnak, miután a tagállamok által validálandó biztonsági referenciákkal rendelkező független szakértők segítségével elvégezte az ajánlatok értékelését, ki kell választania a program keretében támogatandó tevékenységeket. A Bizottságnak össze kell állítania a független szakértők adatbázisát. Az adatbázis nem tehető közzé. A független szakértőket készségeik, tapasztalataik és tudásuk alapján kell kinevezni a számukra kijelölendő feladatok szem előtt tartásával. Amennyiben lehetséges, a Bizottságnak a független szakértők kinevezésekor megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy a készségek, a tapasztalat, a tudás, a földrajzi sokféleség és a nemek tekintetében kiegyensúlyozott összetételt érjen el a szakértői csoportokban és az értékelést végző bizottságokban, a tevékenységi területen fennálló helyzetet is figyelembe véve. Emellett a szakértők megfelelő rotációjának biztosítására, valamint a magánszektor és a közszektor közötti megfelelő egyensúlyra is törekedni kell. Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a munkaprogram elfogadására és végrehajtására, valamint a támogatásoknak a kiválasztott tevékenységekre való odaítélésére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően kell gyakorolni. A tagállamokat tájékoztatni kell az értékelés eredményéről, valamint a támogatott tevékenységek terén elért előrehaladásról.

(35) Az említett végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet végrehajtására gyakorolt jelentős hatásaikra tekintettel vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(36) A program végén a Bizottságnak végrehajtási jelentést kell készítenie, amelyben a pénzügyi tevékenységeket a pénzügyi megvalósításuk eredményei, valamint - amennyiben lehetséges - hatásaik szempontjából meg kell vizsgálnia. A végrehajtási jelentésben a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak a program határokon átnyúló tevékenységeiben, illetve a globális értékláncban való részvételét is elemezni kell. Ezenkívül a jelentésnek a kedvezményezettek származására és a keletkezett szellemitulajdon-jogok megoszlására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia.

(37) Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását.

(38) A program eredményességének fokozása és ezáltal a tagállamok védelmi ipara versenyképességének és védelmi képességeinek javítása érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak gondoskodniuk kell a program lehető legszélesebb körű népszerűsítéséről.

(39) Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a költségek és a kapcsolódó kockázatok miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet a 2019. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra létrehozza az európai védelmi ipari fejlesztési program elnevezésű uniós cselekvési programot (a továbbiakban: a program).

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "rendszerprototípus": egy termék vagy technológia mintadarabja, amellyel üzemi környezetben demonstrálható az adott termék vagy technológia működése;

2. "hitelesítés": az a teljes folyamat, amelynek során a kialakítással szemben támasztott különös követelmények teljesítését igazoló objektív bizonyítékok alapján demonstrálják, hogy a védelmi vonatkozású termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia kialakítása megfelel az előírt követelményeknek;

3. "tanúsítás": azon eljárás, melynek során egy nemzeti hatóság tanúsítja, hogy a védelmi vonatkozású termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia megfelel az alkalmazandó szabályozásnak;

4. "vállalkozás": gazdasági tevékenységet végző szervezet, jogállásától és támogatásának módjától függetlenül, amely azon tagállamban letelepedett, amelyben a vállalkozást az adott tagállam nemzeti jogával összhangban bejegyezték;

5. "ügyvezetési struktúra": valamely vállalkozásnak a nemzeti joggal összhangban kinevezett, adott esetben a vezérigazgatónak beszámolni köteles olyan testülete, amely felhatalmazással rendelkezik arra, hogy meghatározza a vállalkozás stratégiáját, céljait és általános irányítását, valamint felügyeli és nyomon követi a vezetőségi döntéshozatalt;

6. "harmadik országbeli szervezet": olyan szervezet, amelynek letelepedési helye egy harmadik országban található, illetve amelynek letelepedési helye az Unióban található, ügyvezetési struktúrái azonban valamely harmadik országban találhatók;

7. "ellenőrzés": egy vagy több köztes vállalkozáson keresztül, közvetlenül vagy közvetve egy vállalkozásra történő meghatározó befolyás gyakorlásának képessége;

8. "kis- és középvállalkozások" vagy "kkv-k": a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (9) mellékletének 2. cikkében meghatározott kis- és középvállalkozások;

9. "közepes piaci tőkeértékű vállalat": olyan, legfeljebb 3000 alkalmazottal rendelkező vállalkozás, amely nem minősül kkv-nak; az alkalmazottak számát a 2003/361/EK ajánlás mellékletének 3-6. cikkével összhangban kell kiszámítani;

10. "konzorcium": együttműködő vállalkozások olyan csoportja, amely a program szerinti valamely tevékenység végrehajtásának céljára jött létre.

3. cikk

Célkitűzések

A program célkitűzései a következők:

a) a védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának és innovációs képességének javítása az Unió egészében, amely - tevékenységek fejlesztési szakaszuk alatt történő támogatása útján - hozzájárul az Unió stratégiai autonómiájához;

b) a vállalkozások - beleértve a kkv-ket és a közepes piaci tőkeértékű vállalkozásokat is -között Unió-szerte, többek között határokon átnyúlóan folytatott, valamint a tagállamok között folytatott, a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztésére irányuló együttműködés támogatása és elősegítése, oly módon, hogy közben megerősödjenek és agilisebbé váljanak a védelmi ellátási és értékláncok, valamint fokozódjon a védelmi rendszerek szabványosítása és interoperabilitása.

Az ilyen együttműködésnek összhangban kell állnia a védelmi képességekre vonatkozó azon prioritásokkal, amelyekről a tagállamok a közös kül- és biztonságpolitika és különösen a képességfejlesztési terv keretében állapodtak meg.

Ezzel összefüggésben a szükségtelen átfedések elkerülése szükségességének szem előtt tartása mellett adott esetben figyelembe vehetők a regionális és nemzetközi prioritások is, amennyiben azok az Uniónak a közös kül- és biztonságpolitika keretében meghatározott biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják, és amennyiben nem zárják ki bármely tagállam részvételének lehetőségét;

c) a védelmi kutatási eredmények jobb hasznosításának előmozdítása, valamint hozzájárulás a kutatási fázis utáni fejlesztéshez, ezzel az európai védelmi ipar versenyképességének támogatása mind a belső, mind a globális piac vonatkozásában, többek között adott esetben konszolidáció útján.

4. cikk

Költségvetés

A program 2019. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban történő végrehajtására elkülönített pénzügyi keretösszeg folyó árakon 500 millió EUR.

Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi keret erejéig az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá.

5. cikk

Általános finanszírozási rendelkezések

(1) Az uniós pénzügyi támogatást a 966/2012/EU, Euratom rendeletben előirányzott finanszírozási formákban lehet nyújtani, különösen vissza nem térítendő támogatások és kivételes körülmények között közbeszerzés formájában.

(2) Az (1) bekezdésben említett finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek biztosítani a tevékenységek konkrét célkitűzéseinek teljesítését és az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és az összeférhetetlenségi kockázatot.

(3) Az uniós pénzügyi támogatást a Bizottság hajtja végre a 966/2012/EU, Euratom rendeletben meghatározottak szerint, közvetlenül vagy közvetve, a költségvetés végrehajtásának feladatait az említett rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt szervezetekre ruházva.

(4) A tagállamok adott esetben projektvezetőt neveznek ki. A kifizetésnek a támogatható kedvezményezettek részére történő teljesítése előtt a Bizottság konzultál a projektvezetővel a tevékenység tekintetében elért eredményekről.

6. cikk

Támogatható tevékenységek

(1) A program a kedvezményezettek fejlesztési szakaszban lévő tevékenységeihez nyújt támogatást, és alkalmazási köre az új védelmi vonatkozású termékekre és technológiákra, valamint a már létező termékek és technológiák korszerűsítésére is kiterjed, az utóbbi esetben azzal a feltétellel, hogy a korszerűsítést célzó tevékenység végrehajtásához szükséges, már meglévő információkra nem vonatkozik - közvetlenül vagy közvetve, egy vagy több köztes vállalkozáson keresztül - valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet általi korlátozás.

A támogatható tevékenységeknek az alább felsoroltak közül egy vagy több tevékenységhez kell kapcsolódniuk:

a) tanulmányok, például megvalósíthatósági tanulmányok, és egyéb kísérő intézkedések;

b) védelmi vonatkozású termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák kialakítása, illetve az ilyen kialakítás alapjául szolgáló műszaki előírások, beleértve az ipari vagy reprezentatív környezetben, a kockázat csökkentése érdekében végzett részleges tesztelést is;

c) védelmi vonatkozású termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák rendszerprototípusának előállítása;

d) védelmi vonatkozású termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tesztelése;

e) védelmi vonatkozású termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák hitelesítése;

f) védelmi vonatkozású termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tanúsítása;

g) a védelmi vonatkozású termékek és technológiák teljes élettartama alatt azok hatékonyságát növelő technológiák vagy eszközök kifejlesztése.

(2) Az (1) bekezdésben említett tevékenységeket olyan konzorcium keretében együttműködő vállalkozásoknak kell végrehajtaniuk, amelyet legalább három különböző tagállamban letelepedett legalább három támogatható szervezetnek kell alkotnia. Az említett támogatható szervezetek közül legalább háromnak olyannak kell lennie, amelyek letelepedési helye legalább két különböző tagállamban található, és amelyeket sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrzi egyazon szervezet, illetve amelyek egymást sem ellenőrzik.

(3) A (2) bekezdésben említett konzorciumnak oly módon kell bizonyítania a tevékenység életképességét, hogy bemutatja, hogy a tevékenység költségeinek azon része, amelyre nem terjed ki az uniós támogatás, más módon - például tagállami hozzájárulások útján - kerül finanszírozásra.

(4) Az (1) bekezdés c)-g) pontjában említett tevékenységek esetében a konzorciumnak igazolnia kell, hogy hozzájárul az európai védelmi ipar versenyképességéhez, mégpedig annak bemutatásával, hogy legalább két tagállam elkötelezte magát a végtermék koordinált módon történő beszerzése, illetve a technológia koordinált módon történő használata mellett, ideértve adott esetben az együttes beszerzést is.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenységeket legalább két tagállam által közösen elfogadott közös követelmények alapján kell folytatni. Az (1) bekezdés c)-g) pontjában említett tevékenységeket az azon tagállamok által közösen elfogadott közös műszaki előírások alapján kell folytatni, amelyek a (3) és a (4) bekezdésben említetteknek megfelelően közösen finanszírozzák majd, vagy közösen szándékozzák beszerezni a végterméket vagy felhasználni a technológiát, javítva ezzel a rendszerekszabványosítását és interoperabilitását.

(6) Nem támogathatók a program keretében az olyan termékek és technológiák kifejlesztését célzó tevékenységek, amelyek használatát, kifejlesztését vagy gyártását a nemzetközi jog tiltja.

7. cikk

Támogatható szervezetek

(1) A kedvezményezetteknek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozóknak az Unióban letelepedett állami vagy magánvállalkozásoknak kell lenniük.

(2) A program keretében támogatott tevékenységekhez a kedvezményezettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók által használt infrastruktúráknak, létesítményeknek, eszközöknek és erőforrásoknak a tevékenység teljes időtartama alatt az Unió területén kell elhelyezkedniük, ügyvezetési struktúráik letelepedési helyének pedig az Unióban kell lennie.

(3) A program keretében támogatott tevékenységek végzése során a kedvezményezettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók nem állhatnak valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt.

(4) E cikk (3) bekezdésétől eltérve és figyelemmel a 15. cikk (2) bekezdésére, valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló, az Unióban letelepedett vállalkozás csak abban az esetben támogatható kedvezményezettként vagy a tevékenységben részt vevő alvállalkozóként, ha a letelepedése szerinti tagállam nemzeti eljárásaival összhangban jóváhagyott garanciákat a Bizottság rendelkezésére bocsátják. Az említett garanciák vonatkozhatnak a vállalkozásnak az Unióban letelepedett ügyvezetési struktúrájára. Amennyiben a vállalkozás letelepedése szerinti tagállam célszerűnek tartja, az említett garanciák vonatkozhatnak a vállalkozás feletti ellenőrzéssel kapcsolatos konkrét kormányzati jogokra is.

A garanciákkal biztosítékot kell nyújtani arra vonatkozóan, hogy az ilyen vállalkozásnak valamely tevékenységben való részvétele nem ellentétes sem az Uniónak és tagállamainak a közös kül- és biztonságpolitika keretében az EUSZ V. címe szerint meghatározott biztonsági és védelmi érdekeivel, sem pedig a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel. A garanciáknak továbbá összhangban kell állniuk a 12. cikk rendelkezéseivel. A garanciákkal különösen azt kell alátámasztani, hogy a tevékenység céljára intézkedéseket hoztak annak biztosítására, hogy:

a) a vállalkozás feletti ellenőrzést ne úgy gyakorolják, hogy azzal bármely módon korlátozzák a vállalkozás azon képességét, hogy a tevékenységet végrehajtsa és eredményeket érjen el, vagy hogy azzal korlátozásokat vezessenek be a vállalkozásnak a tevékenység céljából szükséges infrastruktúrájára, létesítményeire, eszközeire, erőforrásaira, szellemi tulajdonára vagy know-howjára vonatkozóan, illetve hogy azzal meggyengítsék a vállalkozásnak a tevékenység végrehajtásához szükséges képességeit és szabványait;

b) megakadályozzák, hogy valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet hozzáférhessen a tevékenységgel kapcsolatos különleges adatokhoz, valamint hogy az alkalmazottak és a tevékenységben részt vevő egyéb személyek adott esetben rendelkezzenek nemzeti biztonsági tanúsítvánnyal;

c) a tevékenységből eredő szellemi tulajdonjogok és a tevékenységből származó eredmények tulajdonjoga - a tevékenység végrehajtása során és annak lezárultát követően is - a kedvezményezettet illessék meg, valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ne gyakorolhasson ellenőrzést azok felett, illetve ne korlátozhassa azokat, és hogy a vállalkozás letelepedése szerinti tagállam jóváhagyása nélkül és a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel összhangban ne vihessék ki azokat az Unión kívülre, illetve e tagállam jóváhagyása nélkül az említett szellemi tulajdonhoz és az említett eredményekhez az Unión kívülről ne biztosíthassanak hozzáférést.

Ha a vállalkozás letelepedése szerinti tagállam célszerűnek tartja, további garanciák is nyújthatók.

A Bizottság tájékoztatja a 13. cikkben említett bizottságot az e bekezdésnek megfelelően támogatásra jogosultnak minősülő vállalkozásokról.

(5) A kedvezményezettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók használhatják a tagállamok területén kívül található vagy tárolt eszközeiket, infrastruktúrájukat, létesítményeiket és erőforrásaikat, amennyiben azoknak az Unió területén nem létezik könnyen igénybe vehető, versenyképes alternatívája, és amennyiben az említett használat nem ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel, összhangban van a program célkitűzéseivel és maradéktalanul megfelel a 12. cikknek.

Az említett tevékenységekből származó költségek nem támogathatók a program keretében.

(6) A támogatható tevékenységek végrehajtása során a kedvezményezettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók együttműködhetnek a tagállamok területén kívül letelepedett, illetve valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló vállalkozásokkal is, többek között az ilyen vállalkozások eszközeinek, infrastruktúrájának, létesítményeinek és erőforrásainak igénybevételével, amennyiben ez nem ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel. Az ilyen együttműködésnek összhangban kell lennie a program 3. cikkben foglalt célkitűzéseivel és maradéktalanul meg kell felelnie a 12. cikknek.

Valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet engedély nélkül nem férhet hozzá a tevékenység végrehajtásával kapcsolatos minősített adatokhoz, és elkerülendők a tevékenység tekintetében meghatározó fontosságú inputok biztosításának biztonságával kapcsolatos potenciálisan kedvezőtlen hatások.

Az említett tevékenységekből származó költségek nem támogathatók a program keretében.

(7) A kedvezményezetteknek biztosítaniuk kell a támogathatósági szempontok értékeléséhez szükséges minden vonatkozó információt. Amennyiben a tevékenység végrehajtása során olyan változás áll be, amely megkérdőjelezheti a támogathatósági szempontok teljesülését, a vállalkozásnak erről tájékoztatnia kell a Bizottságot, a Bizottság pedig értékeli, hogy a támogathatósági szempontok továbbra is teljesülnek-e és megvizsgálja a tevékenység támogatására potenciálisan kifejtett hatást.

(8) E cikk alkalmazása során a tevékenységben részt vevő alvállalkozók olyan alvállalkozókat jelentenek, amelyek közvetlen szerződéses viszonyban állnak a kedvezményezettel, illetve olyan egyéb alvállalkozókat, amelyek számára a tevékenység teljes elszámolható költségének legalább a 10 %-át különítették el, valamint olyan alvállalkozókat, amelyeknek a szerződés teljesítése érdekében szükségük lehet minősített adatokhoz való hozzáférésre.

8. cikk

A vállalkozások nyilatkozatai

A valamely tevékenységben részt venni kívánó konzorciumot alkotó valamennyi vállalkozásnak írásbeli nyilatkozatot kell tennie arról, hogy maradéktalanul megismerte és tiszteletben tartja a védelem területére vonatkozó tevékenységekkel kapcsolatos, alkalmazandó nemzeti és uniós jogszabályokat.

9. cikk

Konzorcium

(1) Amennyiben az uniós pénzügyi támogatást vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, az adott tevékenységben részt venni kívánó konzorcium tagjainak tagjaik közül ki kell nevezniük egy koordinátorként működő tagot. A koordinátort a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban is meg kell nevezni. A koordinátor a fő kapcsolattartó a konzorcium tagjai és a Bizottság vagy az illetékes finanszírozó szerv között, kivéve, ha a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás másként rendelkezik, vagy ha a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás értelmében fennálló kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(2) Egy adott tevékenységben részt vevő konzorciumi tagoknak belső megállapodást kell kötniük, amelyben a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással összhangban megállapítják a tevékenység végrehajtásával kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket, kivéve a munkaprogramban vagy a pályázati felhívásban meghatározott kellően indokolt eseteket. A belső megállapodásban szerepelniük kell a kifejlesztett termékekhez és technológiákhoz kapcsolódó szellemitulajdon-jogokra vonatkozó rendelkezéseknek is.

10. cikk

Odaítélési szempontok

A program keretében támogatásra javasolt tevékenységeket a következő szempontok mindegyike alapján kell értékelni:

a) hozzájárulás a kiválósághoz, különösen annak bizonyításával, hogy a javasolt tevékenység jelentős előrelépést képvisel az aktuálisan használt védelmi vonatkozású termékekhez vagy technológiákhoz képest;

b) hozzájárulás az innovációhoz, különösen annak bizonyításával, hogy a javasolt tevékenység keretében úttörő vagy újszerű koncepciók vagy megközelítések, a védelmi ágazatban korábban nem alkalmazott technológiák vagy koncepciók alkalmazására, vagy új és ígéretes jövőbeli technológiai fejlesztésekre kerül sor;

c) hozzájárulás a védelmi ipari vállalkozások versenyképességéhez és növekedéséhez az egész Unió területén, különösen új piaci lehetőségek teremtésével;

d) hozzájárulás az európai védelmi ipar ipari autonómiájához, valamint az Unió biztonsági és védelmi érdekeinek érvényesüléséhez a védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák oly módon történő tökéletesítésével, hogy az összhangban legyen a tagállamok által a közös kül- és biztonságpolitikai keretében - és különösen a képességfejlesztési terv összefüggésében - elfogadott, a védelmi képességekre vonatkozó prioritásokkal, valamint adott esetben a regionális és a nemzetközi prioritásokkal, feltéve ha ez utóbbiak megfelelnek az Unió biztonsági és védelmi érdekeinek, és nem zárják ki egyik tagállam részvételének lehetőségét sem;

e) a tevékenység teljes költségvetéséből az Unióban letelepedett, ipari, illetve technológiai értéktöbbletet hozó kkv-k - a konzorcium tagjaként, alvállalkozóként vagy az ellátási láncban egyéb vállalkozóként történő - részvételére elkülönítendő pénzösszeg aránya, különösen pedig a tevékenység teljes költségvetéséből az olyan tagállamokban letelepedett kkv-k részére elkülönítendő pénzösszeg aránya, amelyek nem a konzorciumot alkotó, kkv-nak nem minősülő vállalkozások letelepedési helye szerinti tagállamok;

f) a 6. cikk (1) bekezdésének c)-f) pontjában említett tevékenységek esetében hozzájárulás az európai védelmi ipar további integrációjához, amelynek bizonyítására a kedvezményezettek tanúsítják, hogy a tagállamok elkötelezték magukat a végtermék vagy a technológia közösen történő használata, birtoklása vagy karbantartása mellett.

Adott esetben - az első bekezdés a), b) és c) pontjában említett szempontok alkalmazása tekintetében - figyelembe kell venni a védelmi vonatkozású termékek és technológiák teljes életciklusa során a hatékonyság növeléséhez való hozzájárulást, beleértve a költséghatékonyságot, valamint a beszerzési és a karbantartási folyamatban a szinergiák lehetőségét.

11. cikk

Támogatási arányok

(1) A program keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységek esetében nem haladhatja meg a teljes elszámolható költség a 20 %-át. Minden egyéb esetben a tevékenység teljes elszámolható költségének erejéig nyújtható támogatás.

(2) A 6. cikk (1) bekezdésében említett, az állandó strukturált együttműködés keretében kidolgozott tevékenységek esetében további 10 százalékponttal növelt támogatási arány alkalmazható.

(3) A 6. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek esetében az e bekezdés második és a harmadik albekezdésében említett megemelt támogatási arány akkor alkalmazható, ha a tevékenység teljes elszámolható költségének legalább 10 %-át az Unióban letelepedett kkv-k számára különítik el.

A támogatási arány valamely tevékenység teljes elszámolható költségének az azon tagállamokban letelepedett kkv-k számára elkülönített százalékos arányával egyenértékű - legfeljebb további 5 - százalékponttal növelhető, amelyekben a konzorcium kkv-nak nem minősülő vállalkozásai letelepedési helye található.

A támogatási arány valamely tevékenység teljes elszámolható költségének a második albekezdésben említett tagállamoktól eltérő tagállamokban letelepedett kkv-k számára elkülönített százalékos aránya kétszeresének megfelelő százalékponttal növelhető.

(4) A 6. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek esetében további 10 százalékponttal megemelt támogatási arányt lehet alkalmazni, amennyiben a tevékenység teljes elszámolható költségének legalább 15 %-át az Unióban letelepedett közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára különítik el.

(5) Az elszámolható közvetett költségek összege az alvállalkozói szerződésekre fordított elszámolható közvetlen költségek nélkül számított teljes elszámolható közvetlen költségek 25 %-ával egyenlő.

(6) Valamely tevékenység támogatási arányának a (2), (3) és (4) bekezdés alkalmazását követő teljes növekedése nem haladhatja meg a 35 százalékpontot.

(7) A program keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatás, beleértve a magasabb támogatási arányokat is, nem fedezheti a tevékenység elszámolható költségeinek több mint 100 %-át.

12. cikk

Tulajdonjog és szellemitulajdon-jogok

(1) A tevékenységből származó termékek vagy technológiák nem képezik az Unió tulajdonát, és az Unió a tevékenységhez tartozó szellemitulajdon-jogokra sem tarthat igényt.

(2) A program keretében támogatásban részesülő tevékenységek eredményei nem képezhetik harmadik országok vagy harmadik országbeli szervezetek általi - közvetlen, illetve egy vagy több köztes vállalkozáson keresztül történő közvetett - ellenőrzések vagy korlátozások tárgyát, többek között a technológiatranszfer tekintetében sem.

(3) Ez a rendelet nem érinti a tagállamok mérlegelési jogkörét a védelmi vonatkozású termékek kivitelére vonatkozó politika tekintetében.

(4) A program keretében támogatásban részesült kedvezményezettek által létrehozott eredményeket illetően és e cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, minden esetben értesíteni kell a Bizottságot, ha tulajdonjogot ruháznak át valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet részére. Amennyiben az ilyen tulajdonátruházás akadályozza a 3. cikkben foglalt célkitűzések megvalósítását, vissza kell fizetni a program keretében nyújtott támogatást.

(5) Amennyiben az uniós támogatást egy tanulmányra irányuló közbeszerzés formájában nyújtják, írásbeli kérés alapján valamennyi tagállam számára biztosítani kell a tanulmány díjmentes, nem kizárólagos használati jogát.

13. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül. Az Európai Védelmi Ügynökséget fel kell kérni arra, hogy megfigyelőként ossza meg véleményét a bizottsággal és adjon szakvéleményt a bizottság számára. Az Európai Külügyi Szolgálatot ugyancsak fel fogják kérni arra, hogy nyújtson segítséget.

A bizottság külön összetételben is ülésezik, többek között védelmi kérdések megvitatása céljából.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

14. cikk

Munkaprogram

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján kétéves munkaprogramot fogad el. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A munkaprogramnak összhangban kell lennie a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel.

(2) A munkaprogramban részletesen meg kell határozni a program keretében támogatandó projektkategóriákat. Az említett kategóriáknak összhangban kell lenniük a védelmi képességekre vonatkozó, a 3. cikk b) pontjában említett prioritásokkal.

Az említett kategóriáknak innovatív védelmi vonatkozású termékekkel és technológiákkal kapcsolatos képességeket kell magukban foglalniuk a következő területeken:

a) előkészítés, védelem, telepítés és fenntarthatóság,

b) információkezelés és információs fölény, továbbá vezetés, irányítás, kommunikáció, informatika, hírszerzés, megfigyelés és felderítés (C4ISR), kibervédelem és kiberbiztonság, valamint

c) beavatkozás és effektorok.

A munkaprogramnak egy kifejezetten a kkv-knak szóló projektkategóriát is tartalmaznia kell.

(3) A munkaprogramnak biztosítania kell, hogy a teljes költségvetés legalább 10 %-ából a kkv-k határokon átnyúló részvételét támogassák.

15. cikk

Értékelési és odaítélési eljárás

(1) A program végrehajtása során az uniós támogatást a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően kiírt pályázati felhívásokat követően lehet odaítélni. Bizonyos kellően indokolt, rendkívüli esetekben az uniós támogatás az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 190. cikkének megfelelően is odaítélhető.

(2) A pályázati felhívás nyomán benyújtott ajánlatokat a Bizottság értékeli a 6., 7., 8. és 10. cikkben foglalt támogathatósági és odaítélési szempontok alapján.

Az odaítélési eljárás során a Bizottságot független szakértők segítik, akik biztonsági referenciáit a tagállamok validálják. Az említett szakértőknek uniós tagállamok állampolgárainak kell lenniük a tagállamok lehető legszélesebb köréből, kiválasztásuknak pedig a jelölteket tartalmazó adatbázis összeállítása céljából kiírt pályázati felhívás alapján kell történnie.

A szakértők referenciáinak átláthatósága érdekében a 13. cikkben említett bizottságot évente tájékoztatni kell az adatbázisban szereplő szakértők jegyzékéről. A Bizottság gondoskodik továbbá arról, hogy a szakértők ne végezzenek értékelést, tanácsadást, illetve ne nyújtsanak segítséget olyan ügyekben, amelyekkel kapcsolatban az esetükben összeférhetetlenség áll fenn.

(3) A Bizottság az egyes pályázati felhívásokat követően vagy az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 190. cikkének alkalmazása nyomán végrehajtási jogi aktusok útján ítéli oda a kiválasztott tevékenységek támogatására szolgáló összegeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

16. cikk

Éves részletek

A Bizottság a költségvetési kötelezettségvállalásokat éves részletekre is feloszthatja.

17. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) A Bizottság rendszeresen nyomon követi a program végrehajtását, és a 966/2012/EU, Euratom rendelet 38. cikke (3) bekezdése e) pontjának megfelelően évente jelentést tesz az elért eredményekről. Ennek érdekében a Bizottság meghozza a nyomon követéshez szükséges intézkedéseket.

(2) Annak elősegítése érdekében, hogy az Unió jövőbeli szakpolitikai fellépései eredményesebbek és hatékonyabbak legyenek, a Bizottság visszamenőleges értékelő jelentést készít, amelyet benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésnek a tagállamokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációkon kell alapulnia és abban értékelni kell mindenekelőtt a 3. cikkben foglalt célkitűzések teljesítése terén elért eredményeket. A jelentésben elemezni kell továbbá a program keretében végrehajtott tevékenységekben való határokon átnyúló részvételt - többek között a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok részéről -, valamint a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok integrációját a globális értékláncba. Ezenkívül a jelentésnek a kedvezményezettek származási országára és lehetőség szerint a keletkezett szellemitulajdon-jogok megoszlására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia.

18. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság - csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal - megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek.

(2) A Bizottság vagy képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumok és helyszíni ellenőrzések alapján pénzügyi ellenőrzést - nemzetközi szervezetek esetében a velük kötött megállapodás szerint ellenőrzést - végezni valamennyi, vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál, akik a program alapján uniós forrásból részesültek.

(3) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (11) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat - többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat - végezhet annak megállapítása céljából, hogy a program alapján finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó határozattal vagy valamely szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá az e rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásoknak és vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó határozatoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. július 18-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

J. BOGNER-STRAUSS

(1) HL C 129., 2018.4.11., 51. o.

(2) Az Európai Parlament 2018. július 3-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2018. július 16-i határozata.

(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(4) Az európai parlamenti és Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.).

(6) A Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (HL L 335., 2008.12.13., 99. o.).

(7) A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(9) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(11) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ EURÓPAI VÉDELMI IPARI FEJLESZTÉSI PROGRAM FINANSZÍROZÁSÁRÓL

Az Európai Parlament és a Tanács megállapodnak arról, hogy - a költségvetési hatóságnak az éves költségvetési eljárás tekintetében fennálló előjogai sérelme nélkül - az európai védelmi ipari fejlesztési program finanszírozására 2019-ben és 2020-ban az alábbiak szerint kerül sor:

- 200 millió EUR a lekötetlen mozgástérből,

- 116,1 millió EUR a CEF-ből,

- 3,9 millió EUR az EGNOS-ból,

- 104,1 millió EUR a Galileóból,

- 12 millió EUR a Copernicusból,

- 63,9 millió EUR az ITER-ből.