144/B/2002. AB határozat

jogszabály alkotmányellenessége utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenessége utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjról szóló 156/1997. (IX. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 316/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. §-a alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló - az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelmére - alapított indítványt elutasítja, az indítványt egyebekben visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó a posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjról szóló 156/1997. (IX. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 316/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 3. §-a alkotmányellenessége megállapítását és visszamenőleges hatályú megsemmisítését kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. Álláspontja szerint az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe, a 9. § (1) és (2) bekezdésébe, az 54. § (1) bekezdésébe, valamint a 70/A. §-ába ütközik a Korm. r. hatályba léptető rendelkezése, amely kimondta, hogy "rendelkezéseit a már odaítélt ösztöndíjak tekintetében is alkalmazni kell", és ezáltal a "már megkötött és hatályos szerződések tartalmát visszamenőleges érvénnyel" módosította. Az indítványozó az alkotmányellenesség indokolásaként az Alkotmánybíróság 66/1995. (XI. 24.) AB határozatára (ABH 1995, 333.) hivatkozott.

II.

1. Az Alkotmány felhívott rendelkezései:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

"9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.

(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát."

"54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani."

"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti."

2. A Korm. r. vizsgált rendelkezése:

"3. § Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a már odaítélt ösztöndíjak tekintetében is alkalmazni kell."

III.

Az indítvány részben megalapozatlan, részben érdemi elbírálásra alkalmatlan.

1. Az Alkotmánybíróság szerint az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság követelménye a jogalkotó kötelezettségévé teszi annak biztosítását, hogy a jogszabályok világosak, egyértelműek és a működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a jogszabályok címzettjei számára [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 65.]. A 25/1992. (IV. 30.) AB határozatában az Alkotmánybíróság megállapította: a jogállamiság - egyebek mellett - megköveteli, hogy "meglegyen a tényleges lehetőség arra, hogy a jogalanyok magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani, ennek érdekében a jogszabályok a kihirdetésüket megelőző időre nézve ne állapítsanak meg kötelezettséget, illetőleg valamely jogszerű magatartást visszamenőleges érvénnyel ne minősítsenek jogellenesnek" (ABH 1992, 131, 132.). A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. § (2) bekezdése is kimondja, miszerint a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Az alkotmánybírósági gyakorlat következetes abban a kérdésben, hogy valamely jogszabály nem csupán akkor minősül az említett tilalomba ütközőnek, ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt, de a jogszabály rendelkezéseit - erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint - a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell [57/1994. (XI. 17.) AB határozat, ABH 1994, 316, 324.].

Az Alkotmánybíróság az indítvány alapján elsőként a Korm. r. hatálybalépésének időpontját vizsgálta meg és megállapította, hogy az a megalkotását követő negyedik napon lépett hatályba és rendelkezéseit ettől az időponttól kellett alkalmazni. Az indítványozó által sérelmezett, a már odaítélt ösztöndíjak összegének visszamenőleges módosításáról a Korm. r. nem rendelkezett, a már fennálló szerződéseket is a jövőre nézve szabályozta.

Mivel a folyamatban lévő ügyek esetében kizárólag a hátrányosabb szabályozás bevezetése sérti a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, ezért az Alkotmánybíróság a jelen ügyben azt is megvizsgálta, hogy a módosítás - tartalmát tekintve - mit jelentett a meglévő szerződések vonatkozásában. A korábbi szabályozás szerint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj a folyósítást megelőző évre megállapított kötelező legkisebb munkabér háromszorosa, 2001-ben 76 500 forint [215/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése] volt. A módosítás értelmében az összeget azt követően az éves költségvetési törvények állapították meg, amely 2002-ben 81 500 forint [a posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjról szóló 156/1997. (IX. 19.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése], 2003-ban 100 800 forint [a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 11. § (6) bekezdése], 2004-ben pedig 106 800 forint [a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 16. § (6) bekezdése] volt.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Korm. r. 3. §-a sem kifejezetten, sem tartalma szerint nem minősül visszamenőleges hatályú jogalkotásnak. A - már megkötött Bolyai János Kutatási Ösztöndíj-szerződéseket is érintő - módosítás ugyanis kizárólag a jövőre nézve jelentett változást; a már odaítélt ösztöndíjak visszamenőleg (és a hatálybalépését követően) nem csökkentek; teljesedésbe ment, illetőleg véglegesen lezárt (teljesült) jogviszonyok nem változtak; a támadott rendelkezés tehát nem ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt ebben a részében elutasította.

2. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 22. § (2) bekezdése értelmében az indítványban meg kell jelölni a kérelem alapjául szolgáló okot. Nem elég az Alkotmány rendelkezéseire hivatkozni, "meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti" (472/B/2000. AB határozat, ABH 2001, 1655.; 654/H/1999. AB határozat, ABH 2001, 1645.). Az indítványozó az Alkotmány 9. § (1) és (2) bekezdésének, az 54. § (1) bekezdésének és a 70/A. §-ának megjelölésén kívül nem fejtette ki, hogy ezen alkotmányi rendelkezésekre tekintettel miben nyilvánul meg a Korm. r. 3. §-ának alkotmányellenessége. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt ebben a részében, mint érdemi elbírálásra alkalmatlant, az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § d) pontja (ABH 2001, 2065.) alapján, visszautasította.

Budapest, 2006. július 10.

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

alkotmánybíró