EH 2017.03.B7 Amikor a Btk. értelmező rendelkezése valamely törvényi tényállásban szereplő fogalmat jogszabályra utalással határoz meg, ezt tartalmilag kell értelmezni; nem a felhívott jogszabály címének és számának, hanem szabályozási tárgyának van jelentősége.
Ezért a halászati őr közfeladatot ellátó személy jellege alappal nem kérdőjelezhető meg arra hivatkozással, hogy a halászati őr tevékenységét 2013. szeptember 1-jéig a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény, ezt követően - azonos tartalommal - már a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény határozta meg, a Btk. értelmező rendelkezése pedig a halászati őr sérelmére 2014. július 4. napján megvalósított bűncselekmény elkövetésekor is még a korábbit hívta fel [Btk. 459. § (1) bek. 12. pont m) alpont].
[1] A járásbíróság a 2015. május 12. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében [2012. évi C. tv. (a továbbiakban: Btk.) 311. §, 310. § (1) bek. a) pont] és 1 rendbeli közúti veszélyeztetés bűntettében [Btk. 234. § (1) bek.].
[2] Ezért őt 1 év 8 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett, utólagos végrehajtás esetén börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy ezen esetben a szabadságvesztés kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Kötelezte továbbá a bűnügyi költség megfizetésére.
[3] A védelmi fellebbezések alapján eljárt törvényszék a 2016. január 14. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: mellőzte az 1 rendbeli közúti veszélyeztetés bűntettében [Btk. 234. § (1) bek.] a bűnösség megállapítását; mellőzte a halmazati büntetésre utalást; a szabadságvesztést 1 év 2 hónapra enyhítette; a felfüggesztés tartamát 2 évre enyhítette - egyebekben pedig helybenhagyta.
[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontját megjelölve: a bűnösség törvénysértő megállapítása miatt, felmentés érdekében.
[5] Az indítvány szerint a Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pont m) alpontja szerint közfeladatot ellátó személy a halászati őr a halászatról és a horgászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében. Csakhogy a felhívott 1997. évi XLI. törvény 2013. augusztus 31. napjáig volt hatályban, mert azt a 2013. szeptember 1. napjától hatályos, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 77. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. A jogalkotó elmulasztotta a Btk. módosítását. Ekként a halászati őr az elkövetés idején, 2014. július 4-én nem minősült közfeladatot ellátó személynek.
[6] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. Érvelése szerint kétségtelen, hogy a Btk. értelmező rendelkezése a halászatról és a horgászatról szóló törvényre utal, azonban nincs konkrétan meghatározva a háttérnorma száma, az abban foglalt ún. keretrendelkezések. Az értelmező rendelkezés keretét kitöltő háttérnorma, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény az addigi büntetőjogi védelmet nem szüntette meg, a fokozott büntetőjogi védelem tehát továbbra is fennállt.
[7] A Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Kúria nyilvános ülésen hatályában tartsa fenn a megtámadott határozatot.
[8] A védő az észrevételében "minden tekintetben" fenntartotta a felülvizsgálati indítványában foglaltakat. A közfeladatot ellátó személykénti minősülés kapcsán állította, hogy büntetőjogi védelmet csak és kizárólag a büntetőtörvény nyújthat, maga a háttérnorma nem.
[9] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[10] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjának 3. fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.
[11] A védő szerint a terhelt azért nem követhette el a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettét, mert a sértett az elkövetés idején nem minősült közfeladatot ellátó személynek, ugyanis a Btk. egy már hatályon kívül helyezett törvényre utalt.
[12] A védő álláspontjának kiindulási pontja önmagában vitán felül áll. A büntetőtörvény értelmében e törvény alkalmazásában közfeladatot ellátó személy a halászati őr a halászatról és a horgászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében [459. § (1) bek. 12. pont m) alpont].
[13] Az irányadó tényállás alapján a sértett 2014. július 4-én egy patak partján halászati őrként lépett fel az engedély nélkül horgászó terhelttel és annak apjával szemben. Közölte, hogy ő halászati őr és halőri ellenőrzést végez: felszólította a terheltet és annak apját, hogy igazolják magukat. A terhelt és apja erre nem reagáltak, beültek a terhelt által vezetett személygépkocsiba, a sértett a távozásuk megakadályozása érdekében a személygépkocsi elé állt. A terhelt megindult, a lábát már nyomó személygépkocsi elől a sértett félreugrott. A terhelt elhajtott.
[14] Az elkövetés idején a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény már valóban nem volt hatályban, mivel azt a 2013. szeptember 1-től hatályos, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény váltotta fel.
[15] A Kúria álláspontja ugyanakkor az, hogy a Btk. a mindenkori halászati őri (halőri) tevékenységet tekinti közfeladatnak, s a mindenkori halászati őrt (halőrt) minősíti közfeladatot ellátó személynek. Tehát a tevékenység jellege dönti el a kérdést.
[16] A 2014. július 4-i elkövetési időben a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény, illetőleg az e részében a Btk.-val egyezően nem módosított, a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvényre utaló, az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény volt hatályban.
[17] A sértett a 2012. évi CXX. törvényben meghatározott intézkedéseken és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a 2013. évi CII. törvény 56. § (7) bekezdésében meghatározottakra volt jogosult a halgazdálkodási vízterületen és annak partján.
[18] A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 34. § (4) bekezdése szerint a halászati őr a halászati vízterületen, halastavon, illetőleg annak partján - a mezőőrt megillető jogosultságokon túlmenően - jogosult a) azt a személyt, aki a halászati vízterületen halászik, horgászik, a halászatra jogosító okmányok bemutatására felszólítani; b) a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, illetve a halászatra jogosító okmányok vagy a jogosultság hiányában, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni; c) a méreten aluli, a területi engedélyben meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni; d) a személytől a területi engedélyt elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni; e) a személytől az állami halász- és horgászjegyet visszatartani és azt a halászatra jogosulton keresztül a kezdeményezett hatósági eljáráshoz mellékelve köteles a halászati hatóságnak megküldeni.
[19] A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény elkövetési időben hatályos 56. § (7) bekezdése szerint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott halászati őr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a halgazdálkodási vízterületen és annak partján jogosult: a) azt a személyt, aki a halgazdálkodási vízterületen, annak partján halászik, horgászik, hal kifogására irányuló tevékenységet végez vagy ahhoz előkészül, a halfogásra jogosító okmányok bemutatására felszólítani; b) a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani; c) a kifogható mérettartományon kívüli, a területi jegyen meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat és más hasznos víziállatot a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint ideiglenesen elvenni; d) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekményt elkövető, helyi horgászrendet megsértő személytől a területi jegyet elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni; e) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, állami halászjegyet elvenni attól a személytől, aki ea) tiltott eszközzel vagy tiltott módon horgászik vagy halászik; eb) nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen területi jegy nélkül horgászik vagy halászik; ec) kíméleti területen horgászik vagy halászik; ed) tilalmi időszakban a tilalom alá eső hal egyedét kifogja; ee) védett hal egyedét kifogja, ef) általános tilalmi időben horgászik vagy halászik, vagy eg) a méret-, illetve mennyiségi korlátozásokat megszegi.
[20] Az e két törvényben meghatározott jogkör összevetéséből megállapítható, hogy lényegük megegyezik: a halászati őr jogosult a halászt/horgászt a halászatra/horgászatra jogosító okmányok bemutatására felszólítani, és az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérve halászóval/horgászóval szemben további intézkedéseket tenni.
[21] A Kúria megjegyzi, hogy a halászati őr, amennyiben nem volna közfeladatot ellátó személynek tekintendő, a tevékenységének közhatalmi jellege folytán hivatalos személynek minősülhetne (BH 2004.129.).
[22] A kifejtettek értelmében a Kúria - a Be. 424. § (1) bekezdés 1. fordulata alapján tanácsülésen eljárva - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a támadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
* * *
TELJES HATÁROZAT
Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Bfv.II.653/2016/6.
A határozat szintje: felülvizsgálat
A tanács tagjai: Dr. Katona Sándor a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Dr. Kiss Sándor bíró
Az eljárás helye: Budapest
Az eljárás formája: tanácsülés
Az ülés napja: 2016. október 5.
Az ügy tárgya: közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény
Terhelt(ek):
Első fok: Veszprémi Járásbíróság 7.B.1345/2014/13. ítélet, 2015. május 12. tárgyalás
Másodfok: Veszprémi Törvényszék 1.Bf.561/2015/7. ítélet, 2016. január 14. nyilvános ülés
Harmadfok: -
Az indítvány előterjesztője: terhelt védője
Az indítvány iránya: a terhelt javára
R e n d e l k e z ő r é s z
A Kúria a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Járásbíróság 7.B.1345/2014/13. számú ítéletét és a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.561/2015/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.
A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
I n d o k o l á s
I. A Veszprémi Járásbíróság a 2015. május 12. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 7.B.1345/2014/13. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében [2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 311. §, 310. § (1) bekezdés a) pont] és 1 rendbeli közúti veszélyeztetés bűntettében [Btk. 234. § (1) bekezdés].
Ezért őt 1 év 8 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett, utólagos végrehajtás esetén börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy ezen esetben a szabadságvesztés kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Kötelezte továbbá a bűnügyi költség megfizetésére.
A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Veszprémi Törvényszék a 2016. január 14. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 1.Bf.561/2015/7. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: mellőzte az 1 rendbeli közúti veszélyeztetés bűntettében [Btk. 234. § (1) bekezdés] a bűnösség megállapítását; mellőzte a halmazati büntetésre utalást; a szabadságvesztést 1 év 2 hónapra enyhítette; a felfüggesztés tartamát 2 évre enyhítette – egyebekben pedig helybenhagyta.
II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontját megjelölve: a bűnösség törvénysértő megállapítása miatt; felmentés érdekében.
Az indítvány szerint a Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pont m) alpontja szerint közfeladatot ellátó személy a halászati őr a halászatról és a horgászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében. Csakhogy az utalt 1997. évi XLI. törvény 2013. augusztus 31. napjáig volt hatályban, mert azt 2013. szeptember 1. napjától hatályos, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 77. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. A jogalkotó elmulasztotta a Btk. módosítását. Ekként a halászati őr az elkövetés idején, 2014. július 4-én nem minősült közfeladatot ellátó személynek.
Az indítvány úgy látta, hogy a sértett halászati őrkénti fellépése és intézkedése nem volt jogszerű eljárás, mert a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 56. § (3) bekezdésének értelmében a halászati őrnek az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel és egyenruhával kell rendelkeznie, valamint az alkalmazási feltételeknek meg kell felelnie. A szolgálati igazolvány, szolgálati jelvény és egyenruha viselése együttes, és nem vagylagos feltétele a jogszerű eljárásnak. A sértett ugyanakkor nem viselt egyenruhát. Így eljárása nem volt jogszerű, és nem illette meg a közfeladatot ellátó személy büntetőjogi védelme.
A Legfőbb Ügyészség a BF.676/2016/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. Érvelése szerint kétségtelen, hogy a Btk. értelmező rendelkezése a halászatról és a horgászatról szóló törvényre utal, azonban nincs konkrétan meghatározva a háttérnorma száma, az abban foglalt ún. keretrendelkezések. Az értelmező rendelkezés keretét kitöltő háttérnorma, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény az addigi büntetőjogi védelmet nem szüntette meg, a fokozott büntetőjogi védelem tehát továbbra is fennállt.
A Legfőbb Ügyészség alaptalannak találta a sértett halászati őr eljárásának jogszerűtlenségére való hivatkozást is, mert az irányadó tényállás szerint a halászati őr igazolványát a nyakában viselte és közölte is, hogy ő halászati őr és halőri ellenőrzést végez. Ennek folytán a terhelt tisztában volt azzal, hogy halőri ellenőrzés része. Ekként az egyenruha viselésének hiánya nem tette jogszerűtlenné a halőri intézkedést.
A Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Kúria nyilvános ülésen hatályában tartsa fenn a megtámadott határozatot.
A védő az észrevételében „minden tekintetben” fenntartotta a felülvizsgálati indítványában foglaltakat. A közfeladatot ellátó személykénti minősülés kapcsán állította, hogy büntetőjogi védelmet csak és kizárólag a büntető törvény nyújthat, maga a háttérnorma nem. Az egyenruha viselésének hiányával a sértett eljárása nem volt jogszerű, mert a halászati őr igazolvány viselése és annak közlése, hogy ő halászati őr, ehhez elégtelen.
III. A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjának 3. fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.
1. A védő szerint a terhelt elsődlegesen azért nem követhette el a közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot, mert a sértett az elkövetés idején nem minősült közfeladatot ellátó személynek – ugyanis: a Btk. egy már hatályon kívül helyezett törvényre utalt.
A védő álláspontjának kiindulási pontja önmagában vitán felül áll. A büntető törvény értelmében e törvény alkalmazásában közfeladatot ellátó személy a halászati őr a halászatról és a horgászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében [459. § (1) bekezdés 12. pont m) alpont].
Az irányadó tényállás (ítélet 2. oldal) alapján a sértett 2014. július 4-én egy patak partján halászati őrként lépett fel az engedély nélkül horgászó terhelttel és annak apjával szemben. A sértett egyenruhát nem viselt, de halászati őr igazolványa (szolgálati igazolványa) és szolgálati jelvénye (ítélet 5. oldal 4. bekezdés) jól láthatóan, tokban a nyakában volt, s közölte, hogy ő halászati őr és halőri ellenőrzést végez: felszólította a terheltet és annak apját, hogy igazolják magukat. A terhelt és apja erre nem reagáltak, beültek a terhelt által vezetett személygépkocsiba, a sértett a távozásuk megakadályozása érdekében a személygépkocsi elé állt. A terhelt megindult, a lábát már nyomó személygépkocsi elől félreugrott. A terhelt elhajtott.
Az elkövetés idején a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény már valóban nem volt hatályban, mivel azt a 2013. szeptember 1-től hatályos, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény váltotta fel.
A Kúria álláspontja ugyanakkor az, hogy a Btk. a mindenkori halászati őri (halőri) tevékenységet tekinti közfeladatnak, s a mindenkori halászati őrt (halőrt) minősíti közfeladatot ellátó személynek. Tehát a tevékenység jellege, és nem az dönti el a kérdést, hogy – miként a Legfőbb Ügyészség közelítette meg a kérdést – a büntető törvény nem utal az egyébként konkrét törvény konkrét számára.
A 2014. július 4-i elkövetési időben a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény, illetőleg az e részében a Btk.-val egyezően nem módosított, a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvényre utaló, az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény volt hatályban.
A sértett a 2012. évi CXX. törvényben meghatározott intézkedéseken és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a 2013. évi CII. törvény 56. § (7) bekezdésében meghatározottakra volt jogosult a halgazdálkodási vízterületen és annak partján.
A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 34. § (4) bekezdése szerint a halászati őr a halászati vízterületen, halastavon, illetőleg annak partján – a mezőőrt megillető jogosultságokon túlmenően – jogosult a) azt a személyt, aki a halászati vízterületen halászik, horgászik, a halászatra jogosító okmányok bemutatására felszólítani; b) a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, illetve a halászatra jogosító okmányok vagy a jogosultság hiányában, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni; c) a méreten aluli, a területi engedélyben meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni; d) a személytől a területi engedélyt elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni; e) a személytől az állami halász- és horgászjegyet visszatartani és azt a halászatra jogosulton keresztül a kezdeményezett hatósági eljáráshoz mellékelve köteles a halászati hatóságnak megküldeni.
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény elkövetési időben hatályos 56. § (7) bekezdése szerint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott halászati őr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a halgazdálkodási vízterületen és annak partján jogosult: a) azt a személyt, aki a halgazdálkodási vízterületen, annak partján halászik, horgászik, hal kifogására irányuló tevékenységet végez vagy ahhoz előkészül, a halfogásra jogosító okmányok bemutatására felszólítani, b) a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani, c) a kifogható mérettartományon kívüli, a területi jegyen meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat és más hasznos víziállatot a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint ideiglenesen elvenni, d) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekményt elkövető, helyi horgászrendet megsértő személytől a területi jegyet elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni, e) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, állami halászjegyet elvenni attól a személytől, aki ea) tiltott eszközzel vagy tiltott módon horgászik vagy halászik, eb) nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen területi jegy nélkül horgászik vagy halászik, ec) kíméleti területen horgászik vagy halászik, ed) tilalmi időszakban a tilalom alá eső hal egyedét kifogja, ee) védett hal egyedét kifogja, ef) általános tilalmi időben horgászik vagy halászik, vagy eg) a méret-, illetve mennyiségi korlátozásokat megszegi.
Az e két törvényben meghatározott jogkör összevetéséből megállapítható, hogy lényegük megegyezik: a halászati őr jogosult a halászt/horgászt a halászatra/horgászatra jogosító okmányok bemutatására felszólítani, és az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérve halászóval/horgászóval szemben további intézkedéseket tenni.
A Kúria megjegyzi, hogy a halászati őr, amennyiben nem volna közfeladatot ellátó személynek tekintendő, a tevékenységének közhatalmi jellege folytán hivatalos személynek minősülhetne (BH 2004.129.). Ezt annak idején a Legfelsőbb Bíróság a Bfv.II.2302/2002/5. számú végzésében állapította meg, amikor a közfeladatot ellátó polgári őr, s ezek között a halászati őr kikerült a közfeladatot ellátó személyek köréből. A hivatalos személy elleni erőszak bűntette pedig megegyező büntetési tétel mellett ugyancsak büntetendő cselekmény.
2. A védő szerint a terhelt másodlagosan azért nem követte el a közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot, mert a sértett halászati őri eljárása nem volt jogszerű az egyenruha viselésének hiányában.
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 56. § (3) bekezdése alapján a halászati őrnek szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel és egyenruhával kell rendelkeznie, valamint az alkalmazási feltételeknek meg kell felelnie.
E törvény azonban ezen feltételek meglétét nem azonosítja a halászati őr eljárásának jogszerűségével, sőt azt sem mondja meg, hogy mikor jogszerű a halászati őr eljárása. Az adott eljárás akkor jogszerű, ha a büntetendő cselekményt tanúsító személlyel szemben fellépő személy intézkedésre jogosult, s ezen jogosultságát a vele szemben álló számára felismerhetővé is teszi.
A jelen ügyben a sértett a nyakában lévő tokban jól láthatóan viselte a halászati őr igazolványát (szolgálati igazolványát) és szolgálati jelvényét, s szóban közölte is, hogy ő halászati őr és halőri ellenőrzést végez. Ebből alakilag nyilvánvalóvá vált a terhelt számára, hogy halászati őr intézkedik vele szemben – függetlenül attól, hogy a sértett viselt-e egyenruhát. Az alaki előírások kisebb fokú megszegése nem teszi jogszerűtlenné az eljárást, így például akkor, ha elmarad a szolgálati igazolvány felmutatása (BJD 4935., BJD 7319.). A jelen ügybeli helyzetben a terhelt a sértett, mint halászati őr elől tért ki, mert engedély nélkül horgászott. Ilyen körülmények között a terheltnek magát alá kellett volna vetnie a sértett jogszerű intézkedésének.
Az intézkedés érdemi (anyagi jogi) jogszerűségét – leszámítva azt, amikor az intézkedő eljárása „minden mérlegelés szükségessége nélkül és félreismerhetetlenül, kétséget kizáró határozottsággal jogszerűtlennek mutatkozik” (BJD 4935., BJD 4937., BJD 6039.) – az intézkedéssel érintett személy nem mérlegelheti, legfeljebb utóbb sérelmezheti. Ilyen helyzet az irányadó tényállás alapján egyértelműen nem állt elő.
Az indítvány elvi tartalma
A bűnösség megállapítása közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében törvénysértő. Elsődlegesen azért, mert a büntető törvény a halászati őr kapcsán már hatályon kívüli törvényre utal. Másodlagosan azért is, mert a halászati őr nem viselt egyenruhát.
A döntés elvi tartalma
A felülvizsgálati indítvány nem alapos. I. A Btk. már hatályban nem lévő, a halászatról és a horgászatról szóló külön törvényben meghatározott tevékenység kapcsán minősíti közfeladatot ellátó személynek a halászati őrt, de az abban és az elkövetéskor hatályos, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló külön törvényben meghatározott tevékenység lényege azonos. A Btk. a mindenkori halászati őri (halőri) tevékenységet tekinti közfeladatnak, s a mindenkori halászati őrt (halőrt) minősíti közfeladatot ellátó személynek. Tehát a tevékenység jellege dönti el, hogy a halászati őr közfeladatot ellátó személynek minősül-e. II. A halászati őr eljárását önmagában nem teszi jogszerűtlenné, hogy intézkedése során nem visel egyenruhát.
Z á r ó r é s z
A kifejtettek értelmében a Kúria – a Be. 424. § (1) bekezdés 1. fordulata alapján tanácsülésen, a Be. 420. § (1) bekezdés 1. mondat 1. fordulata szerinti összetételben eljárva, és hivatalból vizsgálandó feltétlen eljárási szabálysértést nem észlelve – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a támadott határozatot hatályában a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. § (4) bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. § (4) bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. § (3) bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság – a Be. 421. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén – az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti.
Budapest, 2016. október 5.
Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró