1997. évi XLI. törvény

a halászatról és a horgászatról[1]

Az Országgyűlés az állat- és növényvilág természetes sokféleségének fenntartása, folyamatos megújulása, a halászati jognak a piacgazdaság követelményeivel, valamint a vízi élővilág és a vizek természeti környezete védelmével harmonizáló gyakorlása érdekében a halászat feltételeinek meghatározására a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény tárgya és hatálya

1. § (1)[2] E törvény a halászati jog gyakorlásának feltételeit, Magyarország területén levő vizeken és halászatra alkalmas vízilétesítményeken folyó, a halgazdálkodással, a hal és élőhelyének védelmével összefüggő tevékenységeket, az ezeket végző személyek jogait és kötelezettségeit, valamint a halászati igazgatással összefüggő feladat- és hatásköröket szabályozza.

(2) E törvény hatálya a horgászat, a tiltott eszközök és módok, a halászati őrzés, a halállományt, illetőleg táplálékforrását veszélyeztető vad gyérítése, a külföldről származó egyedek telepítése vonatkozásában a haltenyésztési létesítményre (halastó) is kiterjed.

(3) Védett hal esetében e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában

a) hal: a "halak" állatrendszertani osztályba tartozó állatfaj. A halra vonatkozó rendelkezéseket - az e törvényben meghatározott esetekben - alkalmazni kell a haltáplálék-szervezetre, a rákra, a békára, a kagylóra, a piócára, valamint ezek egyedfejlődési alakjaira is (a továbbiakban együtt: más hasznos víziállat);

b) halászat: a halnak megengedett módon és eszközzel halászati vízterületen történő fogása - ideértve a horgászatot is -, illetve gyűjtése, továbbá a hal tenyésztése, tartása és telepítése, valamint a hal és élőhelyének védelmét szolgáló tevékenység;

c) horgászat: a halászati vízterületen a halnak horgászeszközzel (készséggel) vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb, emelőhálóval való fogása;

d)[3] halászati vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, s ezért a halászati hatóság halászati vízterületté nyilvánítja;

e) halastó: az a vízfeltöltést és lecsapolást biztosító, műtárgyakkal (zsilipekkel) ellátott mesterséges vízterület, amelyet haltenyésztésre használnak, ideértve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat.

f)[4] bányató: olyan, a bányaművelés befejezését követően fennmaradt állóvíz, amely külszíni és föld alatti bányászati tevékenység során az ásványi nyersanyagok feltárása és kitermelése következtében a felszín alatti vízkészletből alakult ki, és amelynek medrét a bányászat során kialakított terepmélyedés képezi;

g) holtág: a folyó azon mederrésze, amelyet a folyó természetes úton, irányának megváltoztatásával elhagyott, vagy amelyet szabályozási célból leválasztottak róla;

h) víztározó: a felszíni vizek időszakonkénti feleslegének összegyűjtésére és tározására épített létesítmény.

(2)[5] A meder, a vízfolyás és a természetes állóvíz fogalmán a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni.

(3)[6] A nem halászható (horgászható) halfajok és víziállatok körét a halgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg.

II. Fejezet

A HALÁSZATI JOG

A halászati jog fogalma

3. § (1) A halászati jog - mint vagyonértékű jog - a halászattal összefüggő jogosultságok és kötelezettségek összessége, amely - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a víz tulajdonjogának elválaszthatatlan része.

(2) Holtág, bányató és víztározó esetében a halászati jog a Magyar Államot illeti meg, kivéve az önkormányzati tulajdonban lévő holtágat és bányatavat, amennyiben a tulajdonos önkormányzat a halászati jogot gyakorolni kívánja.

(3)[7]

(4) A halászati jog haszonbérbe adható.

A halászati jog jogosultja

4. § (1)[8] Ha a halászati vízterület egy személy tulajdona, a halászati jogot a tulajdonos önállóan gyakorolja (a továbbiakban: önálló halászati jog), ha több személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdona, a halászati jogot a tulajdonosok közösen gyakorolják (a továbbiakban: társult halászati jog).

(2) Társult halászati jog esetén a tulajdonosok

a) a tulajdonosi képviselet formájáról, a képviselő személyéről,

b) a halászati jog gyakorlásának módjáról

a tulajdonuk mértékéhez igazodó szavazati joggal, egyszerű szótöbbséggel határoznak, és ilyen arányban viselik a halászati jog gyakorlásával kapcsolatos terheket, valamint részesednek annak hasznaiból.

(3)[9] A tulajdonosok (2) bekezdés szerint megválasztott és a halászati hatóságnál nyilvántartásba vett, hatósági igazolvánnyal rendelkező képviselője a halászati közösség ügyeiben eljárva külön meghatalmazás nélkül a tulajdonosok nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a társult halászati jog tulajdonosainak közösségét a halászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. A képviselet megszűnése esetén a tulajdonosok kötelesek hatvan napon belül új képviselőt választani. Az állami tulajdoni többség esetén a tulajdonosok képviselője a halászati hatóság által megnevezett személy.

(4) Ha a halászati vízterület többségi tulajdonosa az állam, akkor az állami tulajdonban lévő vizekhez hasonlóan (a 11., 12. § alapján) pályázati úton történik a vízterület halászati jogának haszonbérbeadása. A haszonbérleti díj a tulajdoni hányadnak megfelelően illeti meg a tulajdonos társakat.

(5) Társult halászati jogra egyebekben a Polgári Törvénykönyv 142-143., 145-146. §-ainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

5. § (1)[10] A halászati jog jogosultjának a tulajdonost, a halászati jog haszonbérbeadása esetén pedig a haszonbérlőt kell tekinteni.

(2) A halászati jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért, illetőleg gyakorlásáért a jogosult felel.

(3) A jogosultakról a halászati hatóság nyilvántartást vezet.

A halászati vízterület

6. §[11] Azt a vizet, amely a halászati vízterületek hatósági nyilvántartásában nem szerepel, a tulajdonosnak a halászati hatósághoz be kell jelentenie. Ha a bejelentés megfelel a 7. § szerinti formai követelményeknek, a halászati hatóság a halászati vízterületet a nyilvántartásba bejegyzi.

7. § (1) A 6. § szerinti víz halászati vízterületté nyilvánítása iránti bejelentésnek tartalmaznia kell:[12]

a) a vízterület megnevezését, fekvésére, határvonalaira, tulajdoni és használati viszonyaira vonatkozó adatokat;

b) a vízterület által érintett ingatlan művelési ágának megjelölését.

(2)[13] A halászati vízterület közérdekből

a) a génállomány megőrzése érdekében,

b) a természetvédelmi érdekek érvényesítése miatt, vagy

c) oktatási és kutatási célból

különleges rendeltetésűvé nyilvánítható.

(3) A különleges rendeltetés közérdekből történő megállapítását a közérdek érvényesítésével érintett miniszter kezdeményezheti a miniszternél, aki az erre vonatkozó határozatában a halászati jog hasznosításával kapcsolatos különleges feltételeket állapít meg.

(4) A halászati vízterület közérdekből történő különleges rendeltetésűvé nyilvánításából eredő költségek megtérítéséről, valamint a jogosult kártalanításáról a kezdeményező köteles gondoskodni.

A hal tulajdonjogának megszerzése

8. § (1) A jogosult - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a hal, illetve más hasznos víziállat tulajdonjogát annak jogszerű kifogásával (gyűjtésével) szerzi meg.

(2) A hal (más hasznos víziállat) tulajdonjoga a jogosultat illeti, ha a halászati vízterület is a tulajdonában van.

(3) Az elhullott hal (más hasznos víziállat) a lelés helyével érintett halászati vízterület szerinti jogosult tulajdonába kerül.

A halászati jog gyakorlása

9. § (1) A halászati jogot a jogosult köteles gyakorolni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a halászati jog gyakorlásának minősül az is, ha a jogosult a hal és élőhelyének védelmével kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tesz.

A Magyar Állam önálló halászati jogának gyakorlása

10. § A Magyar Államot megillető halászati jog gyakorlásával kapcsolatos jognyilatkozatokat, ideértve a 11. §-ban foglaltakat is, az állam nevében a miniszter - az érintett miniszterekkel egyetértésben - teszi meg.

11. § (1) Az államot megillető önálló halászati jog hasznosítása nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján, haszonbérbe adás útján történik.

(2) A haszonbérbe adásra vonatkozó pályázatot

a) a fennálló haszonbérleti szerződés lejárata előtt legalább hat hónappal, vagy

b) a halászati jog első alkalommal történő haszonbérbe adása esetén az e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül,

c) újonnan keletkezett vizek esetén a halászati vízterületté nyilvánítást követő hatvan napon belül

kell kiírni.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmazni kell a halászati vízterület megnevezését és nagyságát, a halászati jog haszonbérbe adásának az adott vízterületre, illetve a vízminőség megóvására meghatározott feltételeit, valamint a pályázat benyújtásának határidejét és helyét. A pályázati kiírás egyéb tartalmi követelményeket is meghatározhat.

(4)[14] A pályázati kiírást a halászati hatóság írja ki, és gondoskodik annak a helyben szokásos módon, a szaklapokban, valamint a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában történő közzétételéről.

12. § A pályázathoz mellékelni kell a 11. § (3) bekezdésében, valamint a 25. § (1) bekezdésében meghatározottak teljesítésére vonatkozó, a haszonbérlet időtartamára szóló halgazdálkodási tervet (27. §).

A halászati jog haszonbérbe adása

13. § (1) A halászati jog haszonbérletére a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A halászati jog haszonbérletére vonatkozó szerződést határozott időre kell megkötni.

(3) A bérbeadó a halászati jog haszonbérletére kötött szerződést azonnali hatállyal akkor is felmondhatja, ha a haszonbérlő

a) a haszonbérleti szerződésben vállalt, valamint az e törvényben írt kötelezettségeit a teljesítésre megfelelő határidőt tartalmazó felszólítás ellenére sem teljesíti;

b) a halászati jogot alhaszonbérletbe adja;

c) a természetvédelem, illetve a vízgazdálkodás érdekeit súlyosan veszélyezteti.

(4) Nem minősül a halászati jog alhaszonbérbe adásának a területi engedély kiadása (22. §).

14. § (1)[15] A haszonbérleti szerződést legkésőbb annak aláírásától számított hatvan napon belül kell a haszonbérlőnek a halászati hatósághoz benyújtani.

(2)[16] Ha a haszonbérleti szerződés megkötésekor a korábbi halgazdálkodási terv még hatályban van, újat csak a korábbi lejáratakor kell készíteni.

(3) A halászati jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor, eltérő megállapodás hiányában, a haszonbérlő követelheti az általa létesített, el nem vihető halászati berendezéseknek, létesítményeknek - ideértve a telepítési költségek meg nem térült részét is -, valamint az okszerű gazdálkodás mértékéig a hasznos beruházásoknak a szerződés megszűnésekori tényleges értékét. A haszonbérlő mindaddig birtokban marad, amíg a haszonbérbe adó az elszámolási kötelezettségének eleget nem tesz.

A halászati jog gyakorlásával érintett ingatlanra vagy tevékenységre vonatkozó rendelkezések

15. § (1)[17] A halászati jog gyakorlásával érintett ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni, illetve lehetővé tenni, hogy az ingatlanon keresztül a jogosult - ha ez másképp nem lehetséges - a vízhez a Polgári Törvénykönyvben meghatározott korlátozások betartásával eljusson, az ingatlanon a halászati tevékenység időtartamára fogási eszközt elhelyezzen, illetve használjon, a vízen halászati tevékenységet folytasson, valamint a fogási zsákmányt elszállítsa (halászati szolgalmi jog).

(2) A vízparti ingatlanra is kiterjedő áradás esetén annak tulajdonosa köteles tűrni, illetőleg lehetővé tenni a halivadéknak a halászati vízterületre történő visszajuttatását.

(3) Az ingatlan tulajdonosát, használóját az (1)-(2) bekezdés szerinti korlátozásból eredő károkozás miatt kártalanítás illeti meg.

16. § (1) A vízilétesítmény üzemeltetője köteles a jogosultat a víz leeresztésével, feltöltésével járó, vagy más, a halászati jog gyakorlását akadályozó tevékenységének megkezdéséről és annak várható időtartamáról - a szükséghelyzetet kivéve - legalább nyolc nappal megelőzően értesíteni.

(2)[18]

(3) A nagy értékű természetes vízi halállományok ívási vándorlásának biztosítása érdekében a halászati hatóság a folyókon épülő duzzasztóművek beruházóját (üzemeltetőjét) hallépcső létesítésére és működtetésére kötelezi.

(4) A halak ívási időszakában a vízilétesítmény üzemeltetője a vízszintszabályozás során a környezettani (ökológiai) szempontokat is köteles figyelembe venni.

17. § A halászati vízterületen bekövetkezett halpusztulás esetén a víz tulajdonosa, használója (a vízilétesítmény üzemeltetője), a vízparti ingatlan tulajdonosa, használója, valamint a jogosult a vízmintavételt és a szükséges vizsgálat elvégzését a 36. § (2) bekezdésében megjelölt szervezet számára köteles lehetővé tenni és tűrni.

III. Fejezet

A HALGAZDÁLKODÁS

A halfogásra jogosító okmányok

18. § (1)[19] A halászati tevékenység - ideértve a tudományos kutatási célból való végzését is - a halászati hatóság által kiadott halászati vagy horgászati igazolvánnyal (a továbbiakban: állami halászjegy, állami horgászjegy) folytatható. Az adott halászati vízterületen és a halastavon a halászati tevékenység végzéséhez - ha azt nem a jogosult, vagy a nevében eljáró személy vagy szervezet végzi - a jogosult területi engedélye is szükséges.

(2)[20] A halászati tevékenységet végző személy köteles magánál tartani az állami halászjegyet, az állami horgászjegyet és a területi engedélyt (a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok), és azokat a jogosult, a halászati őr, a természetvédelmi őr, a halászati, valamint a rendőrség ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni.

Az állami halászjegy és az állami horgászjegy

19. § (1)[21] Az állami halászjegyet vagy horgászjegyet a halászati hatóság egy évre - díj fizetése ellenében - adja ki.

(2) A 14. életévét be nem töltött személy, illetve a 70. életévét betöltött személy mentes az állami horgászjegy díjának megfizetése alól.

(3)[22] Az állami halászjegyet a halászati hatóság adja ki. Az állami horgászjegy kiadása céljából a halászati hatóság megbízási szerződést köthet. A szerződéskötés feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg.

20. § (1) Állami halászjegyet az a személy kaphat, akinek korábban már volt halászjegye, vagy - ha e törvény másképp nem rendelkezik - halászvizsgával rendelkezik. A halász szakmunkás képesítés a halászvizsgát helyettesíti.

(2)[23] Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy az előző évi horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadja. A horgászvizsgát a halászati hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát, pedig az erről kiállított okirattal kell igazolni.

(3)[24] Az állami halászjegyet, illetve horgászjegyet igénylő személynek nyilatkoznia kell arról, hogy a halászattal, horgászattal, illetőleg hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg, továbbá vele szemben halvédelmi bírságot nem szabtak ki. Az állami halászjegyet, illetve horgászjegyet igénylő nyilatkozatának részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

(4) A halász- és a horgászvizsga követelményeit, rendjét, a vizsgadíj mértékét és megfizetésének módját a miniszter rendeletben határozza meg.

(5) A halász-, illetve a horgászvizsga lefolytatására jogosult hatóságot, illetve szervezetet, valamint az állami halászjegy és horgászjegy mintáit, díjának mértékét és megfizetésének módját a miniszter rendeletben határozza meg.

21. §[25] (1) Állami halászjegy vagy horgászjegy nem adható annak a személynek

a) a jogerős elmarasztalástól számított egy évtől három évig terjedő időtartamra, akit a hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben elkövetett szabálysértés vagy bűncselekmény miatt jogerősen elmarasztaltak,

b) a bírság jogerős kiszabásától számított három hónaptól három évig terjedő időtartamra, akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki.

(2) Az állami halászjegyet vagy horgászjegyet a halászati hatóság visszavonja attól a személytől

a) aki ezen okmányát a helyszíni ellenőrzéskor nem tudja felmutatni,

b) akinek a halászattal, horgászattal, illetőleg a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét megállapították,

c) aki állami halászjegy, illetve horgászjegy igénylése során a 20. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot valótlan tartalommal teszi meg,

d) aki a 23-24. §-ban foglaltak szerint tiltott eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik,

e) akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki.

(3) Az állami halászjegy vagy horgászjegy kiadása megtagadásának (1) bekezdés szerinti időtartamát a halászati hatóság az eset összes körülményére - így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre - tekintettel határozza meg.

A területi engedély

22. § (1) Területi engedély csak halászati vízterületre, illetőleg halastóra adható ki.

(2)[26] A halászati hatóság az állami tulajdonú halászati vízterületekre országos érvényességű, kutatási célú halászati területi engedélyt adhat ki. Az engedélyben meg kell határozni a kutatás célját, módját, valamint időtartamát. Az engedély a hal megtartására nem jogosít, a halat lemérése után azonnal vissza kell helyezni a vízbe. Az engedély jogosultja a kutatás eredményeiről évente január 10-ig írásos összefoglaló jelentést köteles küldeni a halászati hatóságnak. Ennek elmulasztása esetén az aktuális évi területi engedély nem adható ki.

(3)[27] A jogosult területi engedély adásával más személy (a továbbiakban: engedélyes) számára biztosíthat halászati vagy horgászati lehetőséget. Területi engedélyt két vagy több jogosult együttesen is kiadhat.

(4)[28] A jogosult az engedélyestől a halászati őr intézkedésével elvett területi engedélyt a halvédelmi bírság kiszabása iránt kezdeményezett hatósági eljárás, a halászattal, horgászattal, illetve hal fogásával összefüggésben lefolytatott szabálysértési vagy büntetőeljárás jogerős befejezéséig visszatarthatja, és az eljárás eredményétől függően azt visszaadja vagy visszavonja.

(5)[29] A jogosult megtagadhatja a területi engedély kiadását attól a kérelmezőtől, aki elmulasztja az előző évi fogási napló leadását.

(6)[30] A jogosult köteles nyilvántartást vezetni

a) az általa kiadott területi engedélyekről, valamint

b) a telepített, illetve

c) a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről (fogási napló összesítő),

és a halászati hatóság számára a nyilvántartásába a betekintést lehetővé tenni.

(7)[31] A területi engedély csak az állami halászjeggyel vagy horgászjeggyel együtt jogosít halászatra vagy horgászatra.

(8)[32] A területi engedélyt a jogosult köteles nevének (cégének), címének (székhelyének) feltüntetésével írásba foglalni, és abban meg kell jelölnie:

a) az engedélyes nevét és lakcímét,

b) a halászati vízterületet, illetve azt a vízszakaszt, amelyre az engedély vonatkozik,

c)[33] az engedély időtartamát,

d) az alkalmazható halászeszközt vagy azt, hogy a jegy kizárólag csak horgászatra jogosít,

e) az e törvényben előírt tilalmak, és korlátozások alapján az általa megállapított fogási tilalmat és korlátozást.

(9)[34] A halászati tevékenységet tudományos kutatási célból végző személy részére kiadott területi engedélyben a kutatási célt is fel kell tüntetni.

(10)[35] Az engedélyes a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jogosult által (vagy jogosultak által közösen) átadott fogási naplót köteles vezetni.

Tiltott eszközök és módok

23. § (1) Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve mód alkalmazása, amely a halállományt és élőhelyét károsíthatja.

(2) Tilos a hal fogásához különösen

a)[36] váltóáramú elektromos eszköz alkalmazása,

b) mérgező vagy kábító hatású anyag,

c) robbanóanyag,

d) szúrószerszám, illetve

e) búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata, valamint

f) gereblyéző horgászati, illetőleg hurokvető halászati módszer alkalmazása.

(3) Tilos folyóvízen olyan halfogóeszköz vagy -készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása, amely átlagos vízállás esetén a folyó, illetve a holtág, mellékág medrének felénél többet keresztirányban folyamatosan elzár.

24. § (1)[37] Tilos egyenáramú eszközzel a hal fogása, a (2) bekezdésben foglalt eseteket kivéve.

(2)[38] Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól a halászati hatóság indokolt esetben - az a) és c) pont esetében a jogosult kérelmére, illetőleg hozzájárulásával -[39]

a) keltetőházi szaporításhoz szükséges anyahalak begyűjtéséhez,

b) ártéren végzett ivadékmentéshez,

c) rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászáshoz,

d) tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtéséhez

felmentést adhat, eseti engedéllyel.

(3)[40] Védett természeti területen - a rendkívüli kár megelőzéséhez szükséges állománymentés, továbbá tudományos kutatási célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtése kivételével - tilos az elektromos halászat. Az állománymentést, továbbá a tudományos célú gyűjtést a természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: felügyelőség) engedélyezi.

(4)[41] Elektromos eszközzel kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel rendelkező személy halászhat.

(5)[42] Elektromos halászatot kizárólag a halászati hatóságnál nyilvántartott minősítési-üzembe helyezési vizsgával rendelkező és évenkénti elektromos érintésvédelmi felülvizsgálaton átesett elektromos eszközzel lehet végezni.

(6)[43]

A halgazdálkodás tervszerűsége

25. § (1) A jogosult a halállomány és élőhelyének megújulása érdekében köteles a halászati vízterületen az élőhelyre jellemző fajú évenkénti állománypótlás mellett oly módon gazdálkodni, hogy az élőhelynek megfelelő korú és sűrűségű halállomány tartósan fennmaradjon.

(2) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, öt évre szóló halgazdálkodási tervet kell készíteni arra a halászati vízterületre, amely olyan összeköttetésben van más halászati vízterülettel, hogy az lehetővé teszi a hal szabad átjutását.

(3) A (2) bekezdés szerinti halászati vízterületen a halgazdálkodás szakszerűségének biztosítása érdekében a miniszter előírhatja megfelelő szintű halászati szakirányú végzettséggel rendelkező személy jogosult által történő foglalkoztatását. Nem kötelező a halászati szakirányú végzettséggel rendelkező személy foglalkoztatása, ha a jogosult rendelkezik a megfelelő halászati végzettséggel, és azt a halászati hatósághoz nyilvántartás céljából bejelentette.

(4) A kötelező foglalkoztatásra, valamint a halászati képesítésre vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

26. § (1)[44] A halgazdálkodási tervet - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a halászati hatóság hagyja jóvá.

(2) Az állam önálló halászati jogának haszonbérbe adása egyben a pályázathoz mellékelt halgazdálkodási terv (12. §) jóváhagyását is jelenti.

27. § A halgazdálkodási terv tartalmazza

a) a halászati vízterület azonosító adatait (helyrajzi számát), a jogosult nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét),

b) a vízterületen tervezett halgazdálkodást és más, halászattal összefüggő hasznosítási célokat,

c) az alkalmazható halászati és horgászati eszközök és módszerek megjelölését,

d) az évenkénti haltelepítés mennyiségére vonatkozó adatokat, halfaj és korosztály szerinti megosztásban,

e) a víz minőségének és halgazdálkodási értékének védelmét célzó intézkedéseket - beleértve a hal etetését vagy takarmányozását is,

f) a halgazdálkodás érdekében a vízinövény- és víziállat-állomány fenntartására tervezett intézkedéseket, valamint

g) a halállomány őrzése módjának, a halászati őrök létszámának,

h) a területi engedélyek fajtáinak és mennyiségének meghatározását.

28. § A halászati hatóság a halgazdálkodási terv jóváhagyását megtagadja, ha az nem felel meg a jogszabályban, hatósági határozatban, illetőleg a halászati jog haszonbérbe adásáról szóló szerződésben előírt követelményeknek.

29. §[45] Ha a jogosult személyében változás következik be, a halgazdálkodási terv előírásai mindaddig hatályban maradnak, ameddig az új jogosult a korábbitól eltérő halászati céljainak megvalósítására új halgazdálkodási tervet nem készít, s azt a halászati hatóság jóvá nem hagyja.

30. §[46] Ha a halgazdálkodási terv jóváhagyását követően a halállomány vagy a hal élőhelyének állapotában bekövetkezett változás miatt szükséges, a halászati hatóság a jogosult kérelemére vagy hivatalból a halgazdálkodási tervet módosítja, illetőleg attól eltérést engedélyez.

30/A. §[47] A jogosult az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott idegen és nem honos halfajok telepítését a halászati hatóság engedélye alapján végezheti.

Országos Halászati Adattár

31. § (1)[48] A halállomány és élőhelyének védelmére a miniszter Országos Halászati Adattárat (a továbbiakban: Adattár) tart fenn, és működtet.

(2) Az Adattár tartalmazza

a) a halászati vízterületek azonosítására szolgáló adatokat,

b)[49] a jogosultak természetes személyazonosító adatait (szervezet esetében megnevezését) és címét (székhelyét),

c) a halgazdálkodási tervek és a megvalósításuk adatait,

d) az egyes halászati vízterületeken az adott évben telepített, illetve kifogott halak mennyiségére, minőségére és faj szerinti összetételére vonatkozó adatokat.

(3) Az Adattárban a (2) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változásokat folyamatosan kell vezetni.

(4) A 14. § (3) bekezdése szerinti telepítési költségek megállapításához az Adattár adatait kell alapul venni.

32. § (1) A jogosult évente köteles jelenteni a halászati hatóságnak

a) a halászati vízterületen telepített hal fajonkénti mennyiségét, valamint

b) a továbbnevelési,

c) a fogyasztási célból kihalászott, továbbá

d) a horgászat keretében kifogott hal

fajonkénti mennyiségét, valamint a minőségre vonatkozó adatokat. A jelentés alapját a halászatra vonatkozó fogási naplóösszesítő, illetőleg a halászati hatóság által előzetesen jóváhagyott becslési módszerrel megállapított adatok képezik.

(2) A halászati hatóság az Adattár vezetéséhez szükséges adatokat megküldi a miniszternek.

33. § (1) Az Adattár

a) a jogosult, valamint a halászati vízterület által érintett más vízterületre vonatkozó halászati jog jogosultja, vagy

b) a halászati vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosa, használója, valamint

c) a halászati jog gyakorlásával érintett hatóságok

számára - az őt érintő adatok tekintetében - nyilvános.

(2)[50] A miniszter az adatszolgáltatást rendeletben díj fizetéséhez kötheti.

(3)[51] A miniszter az adatgyűjtés alapján évenként tájékoztatót tesz közzé a halászat helyzetéről.

A halászati őrzés

34. § (1)[52] A jogosult köteles a halgazdálkodási terv alapján hasznosított halászati vízterület halállományát és élőhelyét őrizni, vagy őrzéséről - halászati őr útján - gondoskodni. Halászati őr egyéb vízterületen, illetőleg halastavon is igénybe vehető. Halászati őrt több jogosult közösen is foglalkoztathat. A halászati őr feladataival mezei őrszolgálat is megbízható.

(2)[53] Halászati őr a halászattal és a horgászattal kapcsolatos ismeretekről, a halászat és horgászat, a halászati őrzés, a mezőgazdasági őrszolgálat, valamint a vagyonőrökkel kapcsolatos jogszabályok ismeretéről a működésének helye szerint illetékes halászati hatóság vizsgabizottsága előtt köteles vizsgát tenni. Halászati őr az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott vizsgát a rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló rendeletben kijelölt szerv előtt köteles letenni. Halászati őr a működési helye szerinti halászati hatóságnál a miniszter által rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz.

(2a)[54] A halászati őrnek az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel és egyen- vagy formaruhával kell rendelkeznie, valamint az alkalmazási feltételeknek meg kell felelnie.

(3) A halászati őrzés módját, illetve halászati őr foglalkoztatását vagy annak megszűnését a jogosult köteles a halászati hatóságnál nyilvántartásba vétel céljából haladéktalanul bejelenteni. A halászati őr a (2) bekezdés szerinti vizsgát legkésőbb a foglalkoztatásának kezdő napjától számított hatvan napon belül köteles letenni.

(4) A halászati őr a halászati vízterületen, halastavon, illetőleg annak partján - a mezőőrt megillető jogosultságokon túlmenően - jogosult

a) azt a személyt, aki a halászati vízterületen halászik, horgászik, a halászatra jogosító okmányok bemutatására felszólítani;

b)[55] a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, illetve a halászatra jogosító okmányok vagy a jogosultság hiányában a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni;

c)[56] a méreten aluli, a területi engedélyben meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni;

d)[57] a személytől a területi engedélyt elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni,

e) a személytől az állami halász- és horgászjegyet visszatartani és azt a halászatra jogosulton keresztül a kezdeményezett hatósági eljáráshoz mellékelve köteles a halászati hatóságnak megküldeni.

(4a)[58] A halászati őr a (4) bekezdésben meghatározott esetben az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározottak szerint alkalmazhat intézkedéseket és kényszerítő eszközöket.

(5)[59] A halászati őrök felügyeletét a halászati hatóság - a rendőrséggel együtt - látja el. A halászati őrök hatósági nyilvántartására, vizsgakövetelményeire, továbbképzésére és működésére vonatkozó részletes szabályokat az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény, valamint a miniszter rendeletben állapítja meg.

IV. Fejezet

A HAL ÉS ÉLŐHELYÉNEK VÉDELME

Általános szabályok

35. § (1) A jogosult köteles a halászati vízterületén élő hal állományát, életközösségét, valamint élőhelyét védeni, a hal természetes táplálékszerzését és szaporodását - ideértve áradás esetén a halivadék mentését is - elősegíteni.

(2) A hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezet, táplálékanyag vízbe helyezése, illetőleg abból történő kiemelése kizárólag a jogosult által vagy annak hozzájárulásával történhet. Ez a rendelkezés a jogosultnak a környezetvédelmi, a természetvédelmi, valamint a vízügyi jogszabályokban előírt kötelezettségeit nem érinti.

(3) A jogosult köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a halállomány megbetegedésének megelőzése, illetve megszüntetése érdekében szükségesek, így különösen a halállományban észlelt elhullás esetén köteles a haltetem eltávolításáról intézkedni.

(4)[60] Amennyiben a jogosult a hal és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségének nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget, a halászati hatóság határozatában felhívja e kötelezettségének teljesítésére.

36. § (1)[61] A halászati vízterületen bekövetkezett halpusztulás észlelése esetén a jogosult, a halászati őrzéssel megbízott vagy a jogszerűen halászó, horgászó személy köteles haladéktalanul a halászati hatósághoz bejelentést tenni.

(2) A halpusztulás okainak felderítése állami feladat, melyről a miniszter az általa kijelölt vízélettani laboratórium útján gondoskodik. A laboratórium eljárására vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) A halpusztulás okozta vízminőségi kár elhárítására és a kár viselésére a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény rendelkezései az irányadók.

37. § (1)[62] A jogosult kezdeményezheti a halállományt, illetőleg annak táplálékforrását veszélyeztető, vadászható vad gyérítését a vadászati hatóságnál, amely felhívja a vadászati jog jogosultját a határidőben való gyérítésre. Az eljárás nem érinti a vad birtokbavételére vonatkozó - külön jogszabályban foglalt - rendelkezéseket.

(2)[63] A nem vadászható vad gyérítésének engedélyezését a jogosult a felügyelőségnél kezdeményezheti. A gyérítés a vadászatra jogosult által vagy tudomásával végezhető el.

Tilalmak és korlátozások

38. § (1) A természetvédelmi oltalom alatt álló hal fogása (gyűjtése) - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - tilos.

(2) A hal és élőhelyének védelme érdekében a miniszter rendeletben határozza meg

a)[64] a természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével azt a naptári időszakot és azt az egyes halfajt, amelynek egyedét tilos kifogni (halászati tilalmi idő);

b) halfajonként a legkisebb fogási méretet (halászati méretkorlátozás), valamint a naponta kifogható mennyiséget;

c)[65] az országhatár mentén lévő halászati vízterületekre - a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben - a halászat rendjét.

(3)[66] A jogosult kérésére a halászati hatóság - a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - engedélyezheti halászati vízterületen a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott tilalmak és korlátozások alól történő felmentést.

39. §[67] (1)[68] Ha a halászati vízterületen vagy annak meghatározott részén a halállomány vagy élőhelyének védelme indokolja, a halászati hatóság a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint[69]

a) az előírt halászati tilalmi időt - legfeljebb tizenöt nappal - meghosszabbíthatja;

b) korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több halfaj halászását, horgászását;

c) az előírt halászati tilalmi időt - legfeljebb tizenöt nappal - megrövidítheti, illetőleg a rendeletben előírt halászati méretkorlátozás alól meghatározott időtartamra felmentést engedélyezhet.

(2)[70]

40. § Fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban megjelölt fogási méretnél kisebb hal vagy más víziállat fogása esetén a halat, illetve a víziállatot a vízbe kíméletesen vissza kell helyezni.

41. §[71]

A kíméleti terület

42. § (1)[72] Amennyiben a hal szaporodása, telelése és a halivadék nevelése indokolja, a halászati hatóság a halászati vízterületet vagy annak meghatározott részét kíméleti területté nyilvánítja.

(2) A kíméleti területen - a tilalom feloldásáig - az évnek az (1) bekezdés szerinti határozattal meghatározott időszakában tilos a halászat, a horgászat, a vadászat, a csónakázás, a fürdőzés, a vízisportok űzése, továbbá minden olyan tevékenység végzése, amely a hal szaporodását és fejlődését zavarhatja.

(3)[73] A kíméleti területté nyilvánításról szóló határozatot nyilvánosan - a sajtóban is - közzé kell tenni.

(4) A kíméleti terület határait jól láthatóan, a nyilvánosság számára felismerhető módon kell megjelölni.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségeket a halászati hatóság viseli.

V. Fejezet

A HALÁSZATI IGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLLAMI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

A halászati igazgatás

43. §[74]

44. § (1)[75] A halászati hatóság a vízminőség, illetőleg a vízi élővilág védelme érdekében hivatalból vagy a vízügyi hatóság, illetve a felügyelőség kezdeményezésére a halászati vízterületen a halak etetését korlátozhatja vagy időlegesen megtilthatja.

(2) Az e törvény alapján kérelemre indult halászati hatósági eljárásban a miniszter által rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell az ügyfélnek fizetnie.

(3)[76]

A halgazdálkodásért felelős miniszter feladat- és hatásköre[77]

45. §[78] A halászattal összefüggő irányítási feladatokat a halgazdálkodásért felelős miniszter az érintett miniszterekkel együttműködve látja el.

46. § (1)[79] A miniszter a halászattal összefüggő irányítási, szervezési, valamint szabályozási feladatkörében

a) kidolgozza a halgazdálkodás, halászat hosszú távú fejlesztési irányelveit, és gondoskodik ezek megvalósításáról;

b)[80]

c) kidolgozza a halászat külön jogszabály szerinti támogatási rendszerét, és gondoskodik a támogatás forrásainak felhasználásáról;

d)[81]

e)[82]

f)[83]

(2) A miniszter a halászati igazgatással összefüggő szervezési feladatkörében

a) gondoskodik az Adattár fenntartásáról és működtetéséről;

b) ellátja az állami támogatásokkal külön jogszabályban írt feladatokat.

(3) A miniszter az állam nevében gondoskodik az államot megillető halászati jog hasznosításáról.

(4)[84]

47. §[85]

A halászati hatóság feladat- és hatásköre[86]

48. § (1) A halászati hatóság[87]

a) nyilvántartást vezet a halászati vízterületekről (beleértve a különleges rendeltetésű halászati vízterületet és a halászati kíméleti területet) - mely tartalmazza az azonosítására szolgáló adatokat, a jogosultak körét, a halászati jog haszonbérletére kötött szerződéseket és a vonatkozó hatósági határozatokat -, továbbá az általa kiadott állami halász- és horgászjegyekről;

b) gondoskodik az Adattár vezetéséhez szükséges, a halászati jog gyakorlásával vagy hasznosításával összefüggő adatok bekéréséről és a miniszter részére történő megküldéséről;

c) ellátja az állami támogatásokkal kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

(2) A halászati hatóság hatósági feladatainak ellátása során[88]

a) külön térítés fizetése nélkül a halászati vízterülettel érintett ingatlanra bejárhat, a vízparton szemlét, vizsgálatot tarthat;

b) a jogosulttól, a halásztól, a horgásztól a halászati tevékenységgel összefüggésben felvilágosítást, adatot, igazolást kérhet, valamint a jogosultnak a halászati joggal kapcsolatos irataiba, nyilvántartásaiba betekinthet;

c) a halászati vízterületen a halászat állapotáról megfigyelést végez;

d) a halállományt veszélyeztető tevékenység abbahagyását, illetve a tevékenységtől való tartózkodást rendelheti el;

e) a halpusztulás esetén a haltetem elszállítását ellenőrzi;

f) jogosulatlan vagy nem megengedett módon való halászat, horgászat esetén a kifogott halat, valamint a kifogáshoz használt eszközt - elismervény ellenében - visszatarthatja;

g) a halászati jog hasznosításával összefüggő jogszabálysértés észlelése esetén eljár, illetőleg az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményez;

h)[89]

i)[90] engedélyezi halfaj külföldről származó egyede vagy ennek továbbtenyésztéséből származó utódja telepítését.

(3)[91] A halászati hatóság közigazgatási eljárásban országos illetékességgel hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.

VI. Fejezet

A HALGAZDÁLKODÁSI ÉS A HALVÉDELMI BÍRSÁG

A halgazdálkodási bírság

49. § (1) A halászati hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a jogosulttal szemben akkor, ha

a) a halgazdálkodási terv szerinti kötelezettségének a halászati hatóság figyelmeztetése ellenére nem tesz eleget;

b) a halászati hatóság hozzájárulása nélkül olyan fajú vagy korosztályú halat telepít, amelyet jogszabály tilt, vagy a halgazdálkodási terv nem tartalmaz;

c) megsérti a hal és élőhelyének védelmére vonatkozó, e törvényben foglalt előírásokat;

d) nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget;

e) állami halászjeggyel vagy horgászjeggyel nem rendelkező személy számára területi engedélyt ad.

(2) A halgazdálkodási bírság mértéke hektáronként 100 forinttól 10 000 forintig terjedhet.

A halvédelmi bírság

50. § (1) A halászati hatóság halvédelmi bírságot szab ki

a) a jogosulatlanul halászó vagy horgászó,

b) az e törvény által nem megengedett módon vagy tilalmi időben halászó vagy horgászó, illetőleg

c)[92] a 22. § (10) bekezdésében, a 35. § (2) bekezdésében, a 38. §-ban, valamint a 42. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezést megsértő,

d)[93] állami halászjegy, illetve horgászjegy igénylése során a 20. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot valótlan tartalommal megtevő

személlyel szemben.

(2)[94] Halvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben is, aki halfogásra jogosító okmányok nélkül vagy a törvényben foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel tartózkodik halászati vízterületen vagy annak partján.

(3)[95] A halvédelmi bírság mértéke

a) jogosulatlan horgászat, valamint a fogási napló vezetésének elmulasztása esetén 10 000-200 000 forint,

b) jogosulatlan halászat esetén 50 000-500 000 forint,

c) az e törvény által meg nem engedett módon vagy tilalmi időben való halászat vagy horgászat esetén, valamint a (2) bekezdésben szereplő esetben 10 000-500 000 forint,

d) a 35. § (2) bekezdésében, a 38. §-ban, valamint a 42. § (2) bekezdésében meghatározott tilalom megszegése esetén 10 000-500 000 forint,

e) állami halászjegy, illetve horgászjegy igénylése során a 20. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat valótlan tartalommal történő megtétele esetén 50 000 forint.

51. §[96] (1)[97] A halgazdálkodási, illetve halvédelmi bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre - tekintettel kell meghatározni.

(2) A halgazdálkodási, illetve halvédelmi bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni a miniszter által külön jogszabályban meghatározott számlára.

51/A. §[98]

VII. Fejezet

A HALÁSZATTAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK PÉNZÜGYI FEDEZETE

Támogatható feladatok

52. § (1) Az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásával

a) a természetes vizek halállományának pótlásával,

b) a halpusztulással összefüggő kármegelőzéssel, kárelhárítással és a halállomány megújításával,

c) a természetes vízi halállomány védelmével és fejlesztésével,

d) a természetes vízi élőhely állapotának javításával,

e) a természetes vízi halgazdálkodással összefüggő kutatási és ismeretterjesztő tevékenységgel,

f) természetes vízi halgazdálkodással összefüggő külföldi tapasztalatszerzéssel,

g) a nemzetközi halászati szervezetekben a nemzeti képviselet ellátásával

h)[99] a halászati igazgatás működésével

kapcsolatos személyi és dologi költségek részbeni vagy teljes fedezésére támogatás nyújtható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásának támogatására az alábbi pénzügyi források használhatók fel:

a) az államot megillető halászati jog haszonbérbe adásából,

b) az állami halászjegy és az állami horgászjegy kiadásáért fizetett díjának megfizetéséből,

c) a halászvizsga és a horgászvizsga díjának megfizetéséből,

d)[100]

e) a halászat céljainak megvalósítását elősegítő egyéb önkéntes befizetésekből,

f) jogszabály által előírt egyéb befizetésekből

származó bevételek.

(3)[101] Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárás díj- és illetékmentes, amennyiben az adott eljárásra e törvény végrehajtására kiadott jogszabály igazgatási szolgáltatási díjat nem állapít meg.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

53. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba azzal, hogy a 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés a hatálybalépése előtt a Magyar Államtól jogszerűen megszerzett halászati jogot nem érinti.

(2)[102]

(3)[103]

Átmeneti rendelkezések

54. § (1)[104] A nem állami tulajdonban lévő vízen e törvény hatálybalépésekor a Magyar Államot megillető halászati jog 1999. január 1. napjával megszűnik. Az ilyen vízre vonatkozó, az állam által átengedett halászati jog hasznosításáról szóló határozat - az általa kijelölt hasznosító és a vízterület tulajdonosa közötti, korábbi időpontot megjelölő megállapodás hiányában - a Magyar Állam halászati joga megszűnésének időpontjáig érvényes. Ezt követően a vízterület tulajdonosát illeti meg a halászati jog.

(2) Az államot megillető halászati jog átengedéséről szóló határozatok e törvény hatálybalépésekor állami tulajdonú vízen legkésőbb 2001. január 1. napjával érvényüket vesztik, a halászati jog hasznosítóját pedig ugyanez időpontig illetik meg, illetve terhelik a halászati jog gyakorlásával összefüggő jogok és kötelezettségek.

(3) A (2) bekezdés szerinti jogok és kötelezettségek vonatkoznak arra a horgászegyesületre is, amely a Magyar Országos Horgász Szövetség útján szerzett jogosultságot az államot illető halászati jog hasznosítására, amennyiben hitelt érdemlően igazolja, hogy legalább öt éve a vízterület tényleges halászati hasznosítója és a Szövetséggel szemben fennálló, a halgazdálkodással kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeinek eleget tett.

55. § (1) E törvény alkalmazásában halászati vízterületté nyilvánított víznek minősülnek az 54. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott vizek.

(2) A 11. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést az 54. § szerinti vízterületekre a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a)[105] amennyiben a halászati üzemterv az 54. §-ban meghatározott határidő előtt lejár, érvényessége a halászati jog átengedésére vonatkozó határozat érvényességéig e törvény erejénél fogva meghosszabbodik;

b) az állami tulajdonban levő vízen az államot megillető halászati jog hasznosítására a miniszter az 54. § (2) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt

- a törvény hatálybalépését követően keletkezett halászati vízterületre,

- a jogosult lemondása, halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetén, vagy

- az 54. § (2)-(3) bekezdése szerinti hasznosító kezdeményezésére

írhat ki pályázatot;

c) az 54. § (2) bekezdésében meghatározott határidő lejártakor a miniszter köteles pályázatot kiírni valamennyi olyan állami tulajdonban levő halászati vízterületre, amelyre vonatkozóan az államot megillető önálló halászati jog hasznosítása - a b) pont szerinti módon - még nem történt meg;

d) a korábbi hasznosító által jogszerűen létesített halászati létesítmények, berendezések ellenértékének - ideértve a telepítési költségek meg nem térült részének értékét is - megfizetésére a haszonbérlet megszűnésére vonatkozó rendelkezés az irányadó [14. § (3) bekezdés].

Felhatalmazások

56. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy:[106]

a) az állami halászjegy és az állami horgászjegy mintáját, tartalmával és kiadásával összefüggő részletes feltételeket, az állami halászjegyért és horgászjegyért járó díj mértékét és megfizetésének módját,

b) a halászvizsga, horgászvizsga követelményeit és szabályait a vizsgáztatásra jogosult szervezetet, a vizsgadíj mértékét és megfizetésének módját,

c) halászati szakirányú képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának és képesítésének feltételeit,

d) a halászati képzettségre vonatkozó szabályokat,

e) az Adattárból való adatszolgáltatás rendjét, a díj mértékét és megfizetésének módját,

f)[107] az állami halászjegyet, illetve horgászjegyet igénylő nyilatkozatának részletes szabályait,

g)[108] a halászati tilalmak és korlátozások (2) bekezdés szerinti szabályozással nem érintett körét, valamint a tilalmak alóli felmentés szabályait,

h)[109] a halászati hatósági eljárásban fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,

i)[110] a vízélettani laboratórium eljárására vonatkozó szabályokat,

j) a pénzügyi források befizetésének, felhasználásának feltételeit és módját

k)[111] a tudományos kutatási célú halászati engedély kiadásának részletes szabályait,

l)[112] az idegen és nem honos halfajok telepítésének szabályait

m)[113] a halászati hatóság által vezetett nyilvántartások tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat

n)[114] a halgazdálkodási, illetve halvédelmi bírság megfizetésére vonatkozó szabályokat

o)[115] a halászati őr szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére, valamint a halászati őrök hatósági nyilvántartására, vizsgakövetelményeire, továbbképzésére és működésére vonatkozó részletes szabályokat

rendeletben határozza meg.

(2)[116] Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a nem halászható (horgászható) halfajok és víziállatok körét, a halászati tilalmi időket valamint a tilalmak alóli felmentés szabályait.

(3)[117] Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a határrendészetért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg az országhatár mentén lévő halászati vízterületre a halászat, horgászat rendjét.

(4)[118] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a halászati hatóságot vagy hatóságokat rendeletben jelölje ki.

57. §[119] Ez a törvény a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 15. cikkének és a VI. számú mellékletének való megfelelést szolgálja.

57/A. §[120] E törvény az 56. § (1) bekezdésének l) pontjában adott felhatalmazás alapján kiadott rendelettel együtt az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló, 2007. június 11-i 708/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Göncz Árpád s.k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Kóródi Mária s.k.,

az Országgyűlés alelnöke