BH 2011.1.15 Amennyiben a települési és a megyei önkormányzat közötti jogvita kizárólag a közoktatási feladatok megyei működtetésbe adására vonatkozik, ennek elbírálásánál az önkormányzatokra vonatkozó anyagi jogi jogszabályok az irányadók. Amennyiben azonban a jogvita abból a megállapodásból ered, amelyet a felek a feladatátadáshoz kapcsolódó vagyonátadás és használat körében kötöttek, a Ptk. szabályait kell alkalmazni [1990. évi LXV. tv. 115. §, 1993. évi LXXIX. tv. 88. § (9) bek.].

A felperes 1995-ben megállapodást kötött az alperessel a B. D. Szakképző Iskola, a B. M. Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, valamint az M. G. Általános Iskola és Speciális Szakiskola keretei között végzett közoktatási feladatok megyei működtetésbe adására vonatkozóan. Ezt - lejárata után - a felek többször megújították újabb megállapodás aláírásával, legutóbb a 2011. június 30-áig tartó időszakra.

A 2003. június 16-án aláírt utolsó megállapodás I.2-

4. pontjaiban foglalt rendelkezésekben a felperes mint átadó és az alperes mint átvevő jogait részletesen szabályozták.

A Szakmai feltételek között szereplő II.4. pont szerint az

"átvevő az átvett intézmény működtetése során kikéri az átadó települési önkormányzat véleményét:

- az intézményvezető kinevezése, felmentése előtt,

- az intézmény kapacitásának csökkentése, illetve,

- az intézmény profiljának, szerkezetének változtatása előtt.

Az átvevő az átadónak az intézmény kapacitása csökkentésével, illetve profiljának, szerkezetének változtatásával kapcsolatos ellenvéleményét figyelembe veszi, ha az átvevőnek a többletköltségeket külön megállapodás szerint finanszírozni tudja."

A III. 1. pont szerint az intézmény átadás-átvételét követően a fenntartást érintő jogszabályváltozások esetén a felek a megállapodást felülvizsgálják, a 2. pont szerint a szerződés fennállása alatt annak tartalma közös megegyezéssel módosítható.

A felek 2007 szeptemberétől egyeztetést folytattak az oktatási intézmények esetleges szerkezeti átalakításáról.

A felperes azt kérte az alperestől, hogy az egyik szakképzési központ A.-án legyen, s kinyilvánította, hogy "a szakképzési feladatellátásban érintett a.-i székhelyű, de megyei fenntartású intézmények szerkezetének megváltoztatását érintő jogszabályváltozások esetén fenntartja jogát az intézmények átadására vonatkozó Megállapodások felülvizsgálatára."

Az alperes - a korábbi elképzeléstől eltérően - nem térségi integrált szakképző központ létrehozásával, hanem szakképzési-szervezési társulással kívánta megvalósítani a megyei szakképzés átalakítását. Ennek érdekében az alperes döntést hozott arról, hogy T. Város Önkormányzata és az alperes között létrejött megállapodással létrehozza a B.-S. Szakképzési-szervezési társulást.

Miután a felperes tudomást szerzett arról, hogy nem a korábbi elképzelések szerint hozzák létre a szakképző intézmények integrációját, kinyilvánította azt a szándékát, hogy a B. M. Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium működtetését 2008. július 1-jétől visszavenné az alperestől, és felajánlotta ezen iskola fenntartójaként az alperesnek a szakképzési-szervezési társulás megalakítását.

Az alperes nem fogadta el az ajánlatot és 2008. június 12-ei közgyűlésére előterjesztést készített két a.-i iskola összevonásáról.

A felperes kifejtette, hogy nem ért egyet az összevonással és esetleges kapacitáscsökkentésével, és nem járul hozzá az intézmények átadására vonatkozóan kötött megállapodás módosításához. Kérte az alperesnél ellenvéleményé­nek figyelembevételét és vállalta az igazolt többletköltségek megfizetését.

Kijelentette, hogy ha az ellenvéleményt az alperes nem fogadja el, vagy azt mellőző határozatot hoz, úgy a felperes az iskolák működtetésére kötött megállapodás II.4. valamint III.1-2. pontjának sérelme miatt a tanítási év végére a megállapodást felmondja.

Az alperes ennek ismeretében hozta meg 2008. július 15-én azt a határozatát, melyben a B. M. Szakközépiskolát megszüntette 2008. augusztus 15-ei hatállyal és beolvasztotta a B. D. Szakképző-iskola és Kollégiumba.

A felperes értesülve a határozatról a felek között fennállt megállapodást 2008. július 25-ével felmondta a B. D. Szakképző Iskola és Kollégium, valamint a B. M. Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium vonatkozásában.

Az alperes a felperes felmondását nem fogadta el arra hivatkozva, hogy arra a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 115. § (5) bekezdése nem ad lehetőséget.

Az alperes, mint intézményfenntartó kérte a Magyar Államkincstár Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságánál a két iskola beolvadásának törzskönyvi nyilvántartásba vételét, melyet azonban az elutasított arra hivatkozással, hogy az alapító (a felperes) nem járult hozzá a beolvadáshoz.

A jelen peres eljárás tartama alatt folyt eljárásban a megyei bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy az alperes, mint fenntartó nem jogosult az intézmény megszüntetésére, mert arra az alapító, annak hiányában pedig az alapító jogutódja, a felperes jogosult.

A felperes 2008. június 17-én nyújtotta be a keresetlevelet. Módosított keresetében kérte annak megállapítását, hogy

a) az alperesnek az a határozata, amellyel a két érintett iskolát összevonta és a B. M. Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumot beolvasztotta a B. D. Szakképző-iskola és Kollégiumba - sérti a felek megállapodását és az államháztartási törvénybe is ütközik, továbbá

b) kérte annak megállapítását, hogy a megállapodást jogszerűen és megalapozottan mondta fel, s kérte kötelezni az alperest arra, hogy a két érintett iskola intézményfenntartói jogkörét és az ahhoz ingyenesen használatba adott vagyont haladéktalanul adja át a felperes részére.

Kérte az alperes perköltségben való marasztalását.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, álláspontja szerint a felek megállapodása és a jogszabályok előírásai szerint járt el. A felek megállapodása csak azt írta elő, hogy ki kell kérnie a felperes véleményét, amit meg is tett, a felperes esetleges ellenvéleménye az alperesre nem bír kötelező erővel. Miután azonban az Ötv. és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény előírásai szerint az alperes szabad és önkéntes elhatározásából hozhat létre társulást, s ennek alapján mérlegelés alapján hozta meg azt a döntését, hogy nem az alperessel létrehozott térségi integrált társulással valósítja meg a megyei szakképzés átalakítását, így az nem sérti a felek megállapodását, és nem ütközik jogszabályba sem.

Előadta, hogy az Ötv. 115. § (5) bekezdése szerint a feladatátadás az önkormányzati ciklus időtartamára szól, azt egyoldalúan nem lehet megszüntetni a ciklus letelte előtt.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes határozata sérti a felek 2003. június 16-án kötött - 2007. június 15-én módosított - megállapodása II.4. pontjának 2. mondatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította, s kötelezte az alperest 12 000 forint perköltség felperesnek történő megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság kettébontotta a határozattal kapcsolatos kereseti kérelmet, s az ítélet indokolásában megállapította, hogy a keresetnek azon része vonatkozásában, amelyben a határozat törvénysértő voltának megállapítását kérte, a felperesnek nincs perbeli legitimációja, mert kereseti kérelmet ebben a tekintetben csak a közigazgatási hivatal nyújthatna be, ezért a kereseti kérelemnek ezt a részét elutasította.