32014R1303[1]

A Bizottság 1303/2014/EU rendelete ( 2014. november 18. ) az Európai Unió vasúti rendszeréhez tartozó vasúti alagutak biztonságára vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról EGT-vonatkozású szöveg

A BIZOTTSÁG 1303/2014/EU RENDELETE

(2014. november 18.)

az Európai Unió vasúti rendszeréhez tartozó vasúti alagutak biztonságára vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

A mellékletben foglalt, az Európai Unió egész területének vasúti rendszeréhez tartozó vasúti alagutak biztonságára vonatkozó átjárhatósági műszaki előírást (a továbbiakban: ÁME) a Bizottság elfogadja.

2. cikk

Az ÁME az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) II. mellékletében ismertetett "ellenőrző-irányító és jelző", "infrastruktúra", "energia", "üzemeltetés" és "járművek" alrendszerre alkalmazandó.

Az ÁME az említett alrendszerekre a melléklet 7. pontjának megfelelően alkalmazandó.

3. cikk

E rendelet műszaki és földrajzi hatályát a melléklet 1.1. és 1.2. pontja határozza meg.

4. cikk

(1) A melléklet 7.3. pontjában meghatározott különleges esetek tekintetében az (EU) 2016/797 irányelv III. melléklete szerinti alapvető követelményeknek való megfelelés hitelesítése kapcsán teljesítendő feltételek a melléklet 7.3. pontjában meghatározott, vagy azon tagállam hatályban lévő nemzeti szabályai által meghatározott feltételek, amely az e rendeletben szabályozott helyhez kötött alrendszerek üzembe helyezését engedélyezi vagy amely részét alkotja a járművek e rendelet szerinti felhasználási területének

(2) E rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül valamennyi tagállam értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot a következőkről:

a) az (1) bekezdésben említett nemzeti szabályok;

b) az (1) bekezdésben említett nemzeti szabályok alkalmazása érdekében elvégzendő megfelelőségértékelési és hitelesítési eljárások;

c) a melléklet 7.3. pontjában meghatározott különleges esetek tekintetében a megfelelőségértékelési és hitelesítési eljárások elvégzésére kijelölt szervezetek.

5. cikk

(1) A tagállamok e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül értesítik a Bizottságot az alábbi megállapodástípusokról:

a) nemzeti megállapodások a tagállamok és vasúti vállalkozások vagy pályahálózat-működtetők között, amelyek vagy állandó, vagy ideiglenes jellegűek, és amelyeket a szándékolt szállítási szolgáltatás nagyon egyedi vagy helyi jellege tesz indokolttá;

b) kétoldalú vagy többoldalú megállapodások vasúti vállalkozások, pályahálózat-működtetők vagy biztonsági hatóságok között, amelyek helyi vagy regionális szinten jelentős mértékben biztosítják az átjárhatóságot;

c) olyan nemzetközi megállapodások egy vagy több tagállam és legalább egy harmadik ország között, illetve tagállamok vasúti vállalkozásai vagy pályahálózat-működtetői és legalább egy harmadik országbeli vasúti vállalkozás vagy pályahálózat-működtető között, amelyek helyi vagy regionális szinten jelentős átjárhatóságot biztosítanak.

(2) A tagállamok a 2006/920/EK ( 2 ), a 2008/231/EK ( 3 ), a 2011/314/EU ( 4 ) vagy a 2012/757/EU ( 5 ) határozat alapján már bejelentett megállapodásokról nem értesítik újból a Bizottságot.

(3) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot minden jövőbeli megállapodásról és a meglévő, már bejelentett megállapodások módosításairól.

6. cikk

A 2008/57/EK irányelv 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően az e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül minden tagállam megküldi a Bizottságnak a területén megvalósítás alatt álló, előrehaladott fázisban lévő projektek listáját.

8. cikk

(1) A technológiai fejlődés követése érdekében olyan innovatív megoldásokra lehet szükség, amelyek nem felelnek meg a mellékletben meghatározott előírásoknak, és/vagy amelyekre vonatkozóan a mellékletben szereplő értékelési módszerek nem alkalmazhatók. Ebben az esetben az említett innovatív megoldások vonatkozásában új előírások és/vagy új értékelési módszerek dolgozhatók ki a (2)-(5) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően.

(2) Az innovatív megoldások kapcsolódhatnak a 2. cikkben említett alrendszerekhez, azok részeihez és átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeihez.

(3) Amennyiben innovatív megoldás alkalmazására érkezik javaslat, a gyártó vagy annak unióbeli hivatalos képviselője köteles nyilatkozni arról, hogy a szóban forgó megoldás miben tér el a vonatkozó ÁME-k rendelkezéseitől, illetve hogyan egészíti ki azokat, és köteles az eltérésekről szóló információkat elemzésre benyújtani a Bizottsághoz. A Bizottság a javasolt innovatív megoldásról kikérheti az ügynökség véleményét.

(4) A Bizottság véleményt bocsát ki a javasolt innovatív megoldásról. Pozitív vélemény esetében ki kell dolgozni és a vonatkozó ÁME-be - az (EU) 2016/797 irányelv 5. cikke szerinti felülvizsgálati eljárás során - utólag be kell illeszteni azokat a megfelelő, funkcionális és interfészekre vonatkozó előírásokat, valamint értékelési módszert, amelyeknek az adott innovatív megoldás alkalmazhatósága érdekében szerepelniük kell a vonatkozó ÁME-ben. Negatív vélemény esetében a javasolt innovatív megoldás nem alkalmazható.

(5) Az érintett ÁME-k felülvizsgálatáig a pozitív bizottsági vélemény elfogadható az (EU) 2016/797 irányelv alapvető követelményeinek való megfelelés igazolásaként, és felhasználható az alrendszer értékeléséhez.

9. cikk

A 2008/163/EK határozat 2015. január 1-jével hatályát veszti.

Ugyanakkor ezt követően is alkalmazandó az alábbiakra:

a) az említett határozatnak megfelelően engedélyezett alrendszerek;

b) új, felújított vagy korszerűsített alrendszerekre vonatkozó projektek, amelyek kidolgozása e rendelet kihirdetésekor előrehaladott fázisban van, vagy amelyek olyan szerződés tárgyát képezik, amelynek megvalósítása e rendelet kihirdetésekor folyamatban van.

10. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2015. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

1. BEVEZETÉS

1.1. Műszaki hatály

a) Ez az ÁME az (EU) 2016/797 irányelv meghatározott alábbi alrendszerekre vonatkozik: "ellenőrző-irányító és jelző" (a továbbiakban: CCS), "infrastruktúra" (a továbbiakban: INF), "energia" (a továbbiakban: ENE), "üzemeltetés" (a továbbiakban: OPE) és "járművek" (mozdonyok és személyszállító járművek, a továbbiakban: LOC&PAS) alrendszer.

b) Célja, hogy az alagutakra vonatkozóan következetes intézkedéscsomagot határozzon meg az "infrastruktúra", az "energia", a "járművek", az "ellenőrző-irányító és jelző", valamint a "üzemeltetés" alrendszerekre vonatkozóan annak érdekében, hogy a legnagyobb költséghatékonysággal optimális biztonsági szintet teremtsen az alagutakban.

c) A benne foglalt előírásoknak megfelelő járművek számára biztosítania kell, hogy azok a vasúti alagutakban szabadon, összehangolt biztonsági feltételek mellett közlekedhessenek.

d) Kizárólag olyan intézkedéseket ír elő, amelyek kifejezetten az alagutakra jellemző kockázatok csökkentését célozzák. Azok a kockázatok, amelyek magával a vasúti üzemeltetéssel függnek össze - például kisiklás vagy más vonatokkal való ütközés - az általános vasúti biztonsági intézkedések hatálya alá tartoznak.

e) Az érvényben lévő biztonsági szint a 2004/49/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének értelmében nem csökkenthető egyetlen országban sem. A tagállamokban maradhatnak érvényben szigorúbb követelmények, amennyiben azok nem akadályozzák az ezen ÁME-nek megfelelő vonatok működtetését.

f) A 2004/49/EK irányelv 8. cikkének megfelelően a tagállamok meghatározott alagutakra vonatkozóan szigorúbb új követelményeket is bevezethetnek; ezeket bevezetésük előtt be kell jelenteni a Bizottságnak. E magasabb szintű követelményeknek kockázatelemzésen kell alapulniuk, és bevezetésüket egyedi kockázati helyzetnek kell indokolnia. A szóban forgó követelményeket a pályahálózat-működtetővel és a vészhelyzet-elhárítás terén illetékes hatóságokkal folytatott megbeszélés eredményeként kell meghatározni, és rájuk vonatkozóan költség-haszon elemzést kell végezni.

1.1.1. Az alagutak tekintetében megállapított hatály

a) Ez az ÁME az uniós vasúti rendszer hálózatának részét képező azon új, felújított vagy korszerűsített alagutakra alkalmazandó, amelyek megfelelnek az ezen ÁME 2.4. pontjában szereplő meghatározásnak.

b) Az alagutakban lévő állomásoknak meg kell felelniük a nemzeti tűzbiztonsági szabályoknak. "Biztonságos területként" való használatuk esetén kizárólag az ezen ÁME 4.2.1.5.1., 4.2.1.5.2. és 4.2.1.5.3. pontjában szereplő előírásoknak kell megfelelniük. Evakuálási és mentési pontokként való használatuk esetén kizárólag az ezen ÁME 4.2.1.7.c) és 4.2.1.7.e) pontjában szereplő előírásoknak kell megfelelniük.

1.1.2. A járművek tekintetében megállapított hatály

a) Ez az ÁME a LOC&PAS ÁME hatálya alá tartozó járművekre vonatkozik.

b) A vasúti alagutak biztonságára vonatkozó korábbi ÁME-nek (2008/163/EK határozat - a továbbiakban: SRT ÁME) megfelelően A. vagy B. kategóriába sorolt járművek ezen ÁME esetében is megtartják a 4.2.3. pontban meghatározott besorolásukat.

1.1.3. Üzemeltetési szempontok tekintetében megállapított hatály

Ez az ÁME az 1.1.1. pontban meghatározott alagutakban közlekedő valamennyi járműegység üzemeltetésére vonatkozik.

1.1.3.1. Áruszállító vonatok üzemeltetése

Amennyiben a 2.4. pont meghatározása szerinti áruszállító vagy veszélyes árut szállító vonat valamennyi kocsija megfelel az alkalmazandó strukturális ÁME-knek (LOC&PAS, SRT, NOI, CCS, WAG), és amennyiben a veszélyesáru-szállító kocsi(k) megfelel(nek) a 2008/68/EK irányelv II. mellékletének, az OPE ÁME követelményei szerint üzemeltetett áruszállító vagy veszélyes árut szállító vonat esetében engedélyezni kell, hogy az uniós vasúti rendszer hálózatának bármely alagútjában közlekedhessen.

1.1.4. Kockázati hatály

1.1.4.1. Az ezen ÁME hatálya alá tartozó kockázatok

a) Ez az ÁME kizárólag azon meghatározott kockázatokra vonatkozik, amelyek a fenti alrendszerek tekintetében az utasok és a vonaton szolgálatot teljesítő személyzet tagjainak biztonságát veszélyeztetik.

b) Amennyiben kockázatelemzés alapján más alagútbalesetek is relevánsnak bizonyulnak, az azokra vonatkozó forgatókönyvek tekintetében egyedi intézkedéseket kell meghatározni.

1.1.4.2. Az ezen ÁME hatálya alá nem tartozó kockázatok

a) Ez az ÁME nem terjed ki az alábbiakkal kapcsolatos kockázatokra:

(1) Az alagutakban lévő helyhez kötött létesítmények karbantartását végző személyzet egészsége és biztonsága.

(2) Szerkezetek és vonatok sérülése által okozott, valamint az alagútnak e sérülés nyomán szükségessé váló javítása miatti használatkiesésből fakadó pénzügyi veszteség.

(3) Az alagútba az alagútkapuzatokon át történő illetéktelen behatolás.

(4) Terrorizmus mint olyan szándékos és előre kitervelt cselekedet, amelynek célja rosszindulatú rombolás, valamint sérülést és halált okozó események előidézése.

(5) Olyan alagutak környezetében lévő személyeket érintő kockázat, melyek esetében a szerkezet összeroskadása katasztrófahelyzetet teremthet.

1.2. Földrajzi hatály

Ezen ÁME földrajzi hatálya az (EU) 2016/797 irányelv I. mellékletében leírt uniós vasúti rendszer hálózata, kivételt képeznek az (EU) 2016/797 irányelv 1. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett esetek.

2. A SZEMPONT/HATÁLY MEGHATÁROZÁSA

2.1. Általános tudnivalók

a) Az alagútbiztonság elősegítését szolgáló védelmi intézkedések négy egymásra épülő szintet foglalnak magukban: megelőzés, enyhítés, evakuálás és mentés.

b) A biztonság a legnagyobb mértékben a megelőzéssel segíthető elő, ezt követi az enyhítés és így tovább.

c) A biztonsági szintek együttes alkalmazása alacsony fennmaradó kockázatot eredményez.

d) A vasút egyik fontos jellemzője, hogy - a forgalom kötött pályás mivoltának és jelzőrendszeren keresztüli általános irányításának és vezérlésének köszönhetően - természetéből fakadóan képes a baleset-megelőzésre.

2.2. A kockázati forgatókönyvek

a) Ez az ÁME olyan intézkedéseket ír elő, amelyek segítségével elkerülhetők vagy mérsékelhetők a vasúti alagútbaleseteket követő evakuálási vagy mentési műveleteknél adódó nehézségek.

b) Olyan releváns intézkedések azonosítására került sor, amelyek az alagútvonatkozású balesetek fenti forgatókönyveiből fakadó kockázatok megszüntetésére vagy jelentős mértékű csökkentésére irányulnak.

c) Ezeket az intézkedéseket a megelőzés/enyhítés/evakuálás/mentés kategóriák mentén dolgozták ki, ezen ÁME-ben azonban nem e kategóriáknak megfelelő címek alatt, hanem az érintett alrendszerhez tartozó címek alatt találhatók meg.

d) Az előírt válaszintézkedések az alábbi három eseménytípusra alkalmazhatók.

2.2.1. Tűz kockázatával járó események: tűz, robbanás és azt követő tűz, mérgező füst- vagy gázkibocsátás

a) A legfőbb veszélyt a tűz jelenti. Tűz alatt hő, lángok és füst együttes jelenléte értendő.

b) A tűz egy vonaton üt ki.

A tüzet a fedélzeti tűzjelzők vagy a vonaton lévő személyek észlelik. A mozdonyvezető értesül a problémáról: vagy automatikus figyelmeztetés tájékoztatja tűz kitöréséről, vagy az utasok az általuk aktivált vészjelző segítségével jelzik számára, hogy előállt valamilyen probléma.

A mozdonyvezető feladata, hogy a helyi körülmények figyelembevételével megtegye a megfelelő lépéseket.

A szellőzést a füst terjedésének megakadályozása érdekében lezárják. A B. kategóriába tartozó járműveken az esemény által érintett térben tartózkodó utasok a vonat esemény által nem érintett, tűz- és füstbiztos részébe vonulnak.

Ha lehetséges, a vonat elhagyja az alagutat. A vonat személyzetének irányításával vagy önmentés útján megtörténik az utasok evakuálása egy szabadban lévő, biztonságos területre.

Megfelelő esetben a vonat megállhat egy alagúton belüli evakuálási és mentési pontnál. Az utasokat biztonságos területre evakuálják a vonat személyzetének irányításával vagy önmentés útján.

Amennyiben valamely tűzoltórendszer képes eloltani a tüzet, az esemény a tűz kockázatával nem járó eseménytípusba sorolódik át.

c) A tűz az alagútban üt ki.

Amennyiben egy alagútban vagy műszaki helyiségben tűz üt ki, a mozdonyvezető feladata, hogy a helyi körülmények figyelembevételével és az alagútvonatkozású balesetek vészhelyzeti tervben meghatározott forgatókönyveivel összhangban megtegye a megfelelő lépéseket.

2.2.2. Tűz kockázatával nem járó események: ütközés, kisiklás

a) Az alagútspecifikus intézkedések az evakuálást és a vészhelyzet-elhárítási szolgálatok beavatkozását segítő bejutási/kijutási lehetőségekre összpontosulnak.

b) Ezek az események annyiban térnek el a tűz kockázatával járó eseményektől, hogy a mentési időt nem korlátozza a tűz miatt kialakuló veszélyes környezet.

2.2.3. Hosszú ideig tartó megállás

a) A hosszú ideig tartó megállás (10 percnél tovább tartó, alagútban való nem tervezett megállás tűz kockázatával járó vagy tűz kockázatával nem járó esemény előfordulása nélkül) önmagában nem jelent veszélyt az utasok és a személyzet számára.

b) ----- hatására az utasok spontán módon, irányítás nélkül elhagyhatják a vonatot, és az alagútban fennálló veszélyeknek tehetik ki magukat.

2.2.4. Kivételek

A fent nem tárgyalt forgatókönyvek felsorolása az 1.1.4. szakaszban található.

2.3. A vészhelyzet-elhárító szolgálatok szerepe

a) A vészhelyzet-elhárító szolgálatok szerepének meghatározása az illetékes nemzeti hatóság feladata.

b) Az ezen ÁME-ben előírt, mentésre vonatkozó intézkedések azon a feltételezésen alapulnak, hogy az alagútbaleseteknél beavatkozó vészhelyzet-elhárító szolgálatok az emberi élet védelmét tekintik prioritásnak.

c) A vészhelyzet-elhárító szolgálatoknak feltehetően az alábbi feladatokat kell végrehajtaniuk:

(1) Tűz kockázatával járó eseménytípusnál:

- azon személyek kimentése, akik nem tudnak biztonságos területre jutni,

- elsődleges orvosi ellátás nyújtása a kimenekített személyek számára,

- a tűz oltása, amennyire az a saját és az esemény által érintett személyek védelme érdekében szükséges,

- evakuálás irányítása a biztonságos területekről a biztonságba helyezés végső helyszínére.

(2) Tűz kockázatával nem járó eseménytípusnál:

- személyek mentése,

- elsődleges orvosi ellátás biztosítása a súlyos sérültek számára,

- beszorult személyek kiszabadítása,

- a biztonságba helyezés végső helyszínére történő evakuálás irányítása.

d) Ez az ÁME nem tartalmaz időre vagy teljesítményre vonatkozó követelményeket.

e) A vasúti alagutakban ritkán fordul elő több halálos áldozatot is követelő baleset, azonban nem zárható ki, hogy - igen kis valószínűséggel - bekövetkezhetnek olyan események, amelyeknél még a jól felszerelt vészhelyzet-elhárítási szolgálatok lehetőségei is korlátozottak, például egy áruszállító vonatra is kiterjedő nagyobb tűz esetében.

f) Amennyiben a vészhelyzet-elhárítási szolgálatokra vonatkozóan a vészhelyzeti tervekben előírt elvárások túlmutatnak a fent felsorolt, feltételezett feladatokon, mérlegelni lehet a további intézkedések vagy alagút-felszerelések szükségességét.

2.4. Fogalommeghatározások

Ezen ÁME alkalmazásában:

a) vasúti alagút: a pályát körülvevő, felszín alatti vagy épített tereptárgy, amely lehetővé teszi a vasút számára egy adott akadály, például domborzati elem, épület vagy víz kikerülését. Az alagút hossza a teljesen körülzárt szelvény sínkorona szintjén mért hossza. Ezen ÁME alkalmazásában az alagút hossza legalább 0,1 km. Amennyiben bizonyos követelmények csak a hosszabb alagutakra vonatkoznak, a küszöbértékeket a megfelelő pontok tartalmazzák;

b) biztonságos terület: a biztonságos terület az alagúton belül vagy kívül az átmeneti túlélést lehetővé tevő hely, ahol az utasok és a személyzet a vonat kiürítése után biztonságba helyezhető;

b1) a biztonságba helyezés végső helyszíne: az a hely, ahol az utasok és a személyzet már nincsenek kitéve a kezdeti baleset hatásainak (pl. a füst opacitása és toxicitása, hőmérséklet). Ez az evakuálás végpontja;

c) evakuálási és mentési pont: az alagúton belül vagy kívül kijelölt hely, ahol a vészhelyzet-elhárítási szolgálatok tűzoltó készülékeket használhatnak, és az utasok és a személyzet vonatból való evakuálása végrehajtható;

d) műszaki helyiségek: a műszaki helyiségek olyan zárt területek, amelyek az alagútba vezető, illetve az alagútból kivezető bejárattal/kijárattal rendelkeznek, és a következő funkciók legalább egyikének ellátásához szükséges biztonsági berendezésekkel vannak felszerelve: önmentés, evakuálás, vészhelyzeti kommunikáció, mentés és tűzoltás, jelző és kommunikációs felszerelések, valamint a vontatóegység áramellátása;

e) tehervonat: a tehervonat egy vagy több mozdonyból, valamint egy vagy több vasúti kocsiból álló szerelvény. A legalább egy veszélyes árut tartalmazó vasúti kocsit is magában foglaló tehervonat veszélyes árut szállító vonatnak minősül;

f) a járművekkel kapcsolatos összes fogalommeghatározást a mozdonyokra és személyszállító járművekre (LOC&PAS), illetve a vasúti kocsikra (WAG) vonatkozó ÁME tartalmazza.

g) a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer: a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről és a 352/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. április 30-i 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 121., 2013.5.3., 8. o.) I. melléklete értelmében használt kifejezés.

3. ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

a) A következő táblázat ismerteti az ezen ÁME szerinti alapvető paramétereket és azoknak az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletében kifejtett alapvető követelményeknek való megfelelését.

b) Az alapvető követelményeknek való megfelelés érdekében a 4.2.1., 4.2.2. és 4.2.3. pont vonatkozó paramétereit kell alkalmazni.

3.1. Az infrastruktúra és az energia alrendszer

a) Az infrastruktúra és az energia alrendszerre vonatkozó "biztonság" alapvető követelmény teljesítése érdekében a 4.2.1. és 4.2.2. pont megfelelő paramétereinek alternatívájaként alkalmazható a kockázatelemzésre vonatkozó közös biztonsági módszer.

b) Ennek megfelelően az 1.1.4. pontban azonosított kockázatok és a 2.2. pontban felsorolt forgatókönyvek esetében a kockázat az alábbiak révén értékelhető:

(1) összehasonlítás egy referencia-rendszerrel,

(2) explicit kockázatbecslés és -elemzés.

c) A "biztonság" alapvető követelménytől eltérő alapvető követelményeknek való megfelelés érdekében a 4.2.1. és 4.2.2. pont vonatkozó paramétereit kell alkalmazni.

3.2. Vasúti jármű alrendszer

a) Az alapvető követelményeknek való megfelelés érdekében a 4.2.3. pont vonatkozó paramétereit kell alkalmazni.

4. AZ ALRENDSZER JELLEMZŐI

4.1. Bevezetés

a) Az uniós vasúti rendszert - amelyre az (EU) 2016/797 irányelv alkalmazandó, és amelynek az alrendszerek részét képezik - úgy alakították ki, hogy integrált rendszert alkosson; e rendszer egységességét ellenőrizni kell.

b) Az említett egységesség ellenőrzése megtörtént az ezen ÁME keretében kidolgozott előírások és a vasútra vonatkozó üzemeltetési szabályok tekintetében, valamint az olyan rendszerekkel közös kapcsolódási pontok viszonylatában, mely rendszerekbe az ÁME-t integrálták.

c) Az összes vonatkozó alapvető követelmény figyelembevételével a vasúti alagutak biztonságával kapcsolatos alapvető paramétereket az "infrastruktúra", "energia" és "járművek" alrendszerekre vonatkozóan ezen ÁME 4.2. pontja tartalmazza. A üzemeltetési követelmények és kötelezettségek a üzemeltetésre vonatkozó (OPE) ÁME-ben és ezen ÁME 4.4. pontjában találhatók.

4.2. Az alrendszerek működési és műszaki előírásai

A 3. szakaszban meghatározott alapvető követelmények figyelembevételével a fent említett alrendszerekben a kifejezetten az alagutak biztonságára vonatkozó szempontokkal kapcsolatos működési és műszaki előírások a következők:

4.2.1. "Infrastruktúra" alrendszer

4.2.1.1. Vészkijáratokhoz és műszaki helyiségekhez való jogosulatlan hozzáférés megakadályozása

Ez az előírás valamennyi alagútra érvényes.

a) A műszaki helyiségekhez való jogosulatlan hozzáférést meg kell akadályozni.

b) A biztonsági okokból belülről zárva tartott vészkijáratoknál belülről mindig lehetővé kell tenni az ajtók kinyitását.

4.2.1.2. Az alagút szerkezeti elemeinek tűzállósága

Ez az előírás valamennyi alagútra érvényes.

a) Tűz esetén az alagútbélésnek elegendő ideig meg kell őrizni az integritását annak érdekében, hogy az önmentést, az utasok és a személyzet evakuálását, valamint a vészhelyzet-elhárító szolgálatok behatolását végre lehessen hajtani. Ennek az időtartamnak meg kell felelnie a vészhelyzeti tervben figyelembe vett és ismertetett evakuálási terv előírásainak.

4.2.1.3. Építőanyagok tűzzel szembeni viselkedése

Ez az előírás valamennyi alagútra érvényes.

a) Ez az előírás az alagúton belüli építési termékekre és épületelemekre érvényes. E termékeknek meg kell felelniük az (EU) 2016/364 bizottsági rendelet ( 6 ) követelményeinek:

(1) Az alagútépítéshez használt anyagoknak meg kell felelniük az A2. minőségi osztályára vonatkozó követelményeknek.

(2) A nem szerkezeti paneleknek és egyéb berendezéseknek a B. minőségi osztályra vonatkozó követelményeinek kell megfelelniük.

(3) A tűznek kitett kábeleknek a következő jellemzőkkel kell rendelkezniük: alacsony gyúlékonyság, alacsony tűzterjedés, alacsony toxicitás és alacsony füstgázsűrűség. Ezek a követelmények akkor teljesülnek, ha a kábelek megfelelnek legalább a B2ca., s1a., a1. osztályra vonatkozó követelményeknek.

B2ca., s1a., a1. osztálynál alacsonyabb besorolás esetén a pályahálózat-működtető kockázatértékelést követően határozhatja meg a kábelek besorolását, figyelembe véve az alagút jellemzőit és a tervezett működési rendszert. A kétségek elkerülése érdekében különböző kábelosztályok alkalmazhatók ugyanazon alagúton belüli különböző létesítmények esetében, feltéve, hogy e pont követelményei teljesülnek.

b) A tűzterhelést jelentős mértékben nem növelő anyagokat fel kell sorolni. Ezen anyagoknak nem szükséges megfelelniük a fenti követelményeknek.

4.2.1.4. Tűzjelzés a műszaki helyiségekben

Ez az előírás érvényes valamennyi 1 km-nél hosszabb alagútra.

a) A műszaki helyiségekben keletkező tüzet észlelni kell, hogy riasztani lehessen a pályahálózat-működtetőt.

4.2.1.5. Evakuálási eszközök

4.2.1.5.1 Biztonságos terület

Ez az előírás valamennyi, 1 km-nél hosszabb alagútra érvényes.

a) A biztonságos területnek lehetővé kell tennie az alagutat használó vonatok kiürítését. Befogadóképességének meg kell felelnie azon vonatok maximális befogadóképességének, amelyeket azon a vonalon terveznek üzemeltetni, amelyen az alagút található.

b) A biztonságos területnek a túlélést lehetővé tevő feltételeket kell biztosítania az utasok és a személyzet számára azon idő alatt, amely a biztonságos területről a biztonságba helyezés végső helyszínére történő evakuáláshoz szükséges.

c) Föld alatti vagy víz alatti biztonságos területek esetében az óvintézkedéseknek lehetővé kell tenniük, hogy az emberek a biztonságos területről a felszínre jussanak anélkül, hogy vissza kellene térniük az érintett alagútszakaszba.

d) A föld alatti biztonságos terület és annak felszerelései elrendezésének kialakításakor tekintettel kell lenni a füstvédelemre, főként mindazok megóvása érdekében, akik az önevakuálási eszközöket használják.

4.2.1.5.2 A biztonságos területre való bejutás

Ez az előírás valamennyi, 1 km-nél hosszabb alagútra érvényes.

a) A biztonságos területet hozzáférhetővé kell tenni a vonatot önállóan elhagyó személyek, valamint a vészhelyzet-elhárító szolgálatok számára.

b) A vonat és a biztonságos terület közötti hozzáférési pontként az alábbi megoldások egyikét kell kiválasztani:

(1) A felszínre vezető oldal- és/vagy függőleges irányú vészkijáratok. Legalább 1 000 méteres szakaszonként ilyen kijáratokat kell biztosítani.

(2) Az egymás mellett fekvő, önálló alagutak közötti átjárók, amelyek lehetővé teszik a szomszédos alagút biztonságos területként való használatát. Legalább 500 méteres szakaszonként átjárókat kell biztosítani.

c) A menekülési gyalogjárókról a biztonságos területre nyíló ajtók szabad nyílásának legalább 1,4 m szélesnek és 2,0 m magasnak kell lennie. Ettől eltérően több keskenyebb, egymás melletti ajtó használata is megengedett, amennyiben igazoltan legalább ugyanakkora az ajtók átbocsátó képessége.

d) Az ajtó után a szabad szélességnek legalább 1,5 m-nek, a szabad magasságnak pedig legalább 2,25 m-nek kell lennie.

e) A vészhelyzeti tervben le kell írni, hogy a vészhelyzet-elhárító szolgálatok hogyan érik el a biztonságos területet.

4.2.1.5.3 A biztonságos területeken használandó kommunikációs eszközök

Ez az előírás valamennyi, 1 km-nél hosszabb alagútra érvényes.

A föld alatti biztonságos területek és a pályahálózat-működtető irányítási központja között mobiltelefonon vagy vezetékes vonalon keresztül kell biztosítani a kommunikációt.

4.2.1.5.4 ----- vészvilágítás

Ez az előírás valamennyi, 0,5 km-nél hosszabb alagútra érvényes.

a) Az utasok és a személyzet biztonságos területre való vezetéséhez vészhelyzet esetén vészvilágítást kell biztosítani.

b) A világításnak az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

(1) Egyvágányú alagút: a gyalogjáró oldalán

(2) Többvágányú alagút: az alagút mindkét oldalán

(3) Lámpák elhelyezése:

- a gyalogjáró felett ----- úgy, hogy ne zavarja a szabad áthaladást, vagy

- fogódzókba beépítve.

(4) A világítás fényerejének a gyalogjáró szintjén, vízszintes síkban legalább 1 lux nagyságúnak kell lennie.

c) Önálló működés és megbízhatóság: a fő áramellátás esetleges meghibásodása esetére alternatív áramellátást kell biztosítani, amely megfelelő ideig rendelkezésre áll. A szükséges időtartamnak összhangban kell lennie az evakuálási tervekkel, és bele kell foglalni a vészhelyzeti tervbe.

d) Amennyiben normál üzemi feltételek között a vészvilágítás ki van kapcsolva, mindkét alábbi módon lehetővé kell tenni annak bekapcsolását:

(1) kézzel az alagút belsejéből 250 m-es szakaszonként;

(2) távvezérléssel az alagút üzemeltetője által.

4.2.1.5.5 Menekülési jelzések

Ez az előírás valamennyi alagútra érvényes.

a) A menekülési jelzések jelzik a vészkijáratokat, valamint a biztonságos területtől való távolságot, illetve annak irányát.

b) A jelzéseket a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekről szóló, 1992. június 24-i 92/58/EGK irányelv követelményei, valamint az A. függelék 1. hivatkozásában említett előírás szerint kell kialakítani.

c) A menekülési jelzéseket a menekülési gyalogjárók mentén, az oldalfalakon kell elhelyezni.

d) A menekülési jelzések közötti távolság legfeljebb 50 m lehet.

e) Ha az alagút vészhelyzeti berendezésekkel van felszerelve, megfelelő jelzésekkel kell jelezni az ilyen berendezések helyét.

f) A vészkijáratokhoz vagy átjárókhoz vezető minden ajtót jelöléssel kell ellátni.

4.2.1.6. Menekülési gyalogjárók

Ez az előírás valamennyi, 0,5 km-nél hosszabb alagútra érvényes.

a) Egyvágányú pályával rendelkező alagutakban legalább a vágány egyik oldalán, többvágányú pálya esetén pedig az alagút mindkét oldalán gyalogjárókat kell létesíteni. Két vágánynál többel rendelkező alagutaknál mindegyik vágányról biztosítani kell a gyalogjáró elérését.

(1) A gyalogjáró szélességének legalább 0,8 m-nek kell lennie.

(2) A gyalogjáró felett legalább 2,25 m magas szabad teret kell biztosítani.

(3) A gyalogjárónak a síntalp szintjén vagy annál magasabban kell lennie.

(4) Ügyelni kell arra, hogy a menekülési területen lévő akadályok ne okozzanak szűkületeket. A jelenlévő akadályok a gyalogjáró szélességét 0,7 m-nél szűkebbre nem csökkenthetik, és az akadály hosszúsága nem haladhatja meg a 2 m-t.

b) A biztonságos területre vezető gyalogjáró felett 0,8-1,1 m magasságban folyamatos fogódzókat kell felszerelni.

(1) A fogódzókat a gyalogjárókra előírt minimális szélességen kívül kell elhelyezni.

(2) Az akadály elérési pontjában, illetve az akadálytól való kilépési pontban a fogódzókat az alagút hosszanti tengelyéhez képest 30-40°-os szögben kell felszerelni.

4.2.1.7. Evakuálási és mentési pontok

Ez az előírás valamennyi, 1 km-nél hosszabb alagútra érvényes.

a) E pont alkalmazásában két vagy több, egymás után következő alagút egyetlen alagútnak minősül, hacsak nem teljesül mindkét alábbi feltétel:

(1) Az alagutak között a szabadban lévő elválasztó szakasz hosszabb, mint a vonalon üzemeltetni tervezett személyszállító vonat maximális hossza plusz 100 m, és

(2) Az alagutak közötti elválasztó szakaszon a vágány elhelyezkedése és a szabadban lévő terület lehetővé teszi, hogy az utasok elhagyják a vonatot. A szabadban lévő területen el kell férnie az adott vonalon üzemeltetni tervezett vonat maximális befogadóképességének megfelelő számú utasnak.

b) Evakuálási és mentési pontokat kell létrehozni:

(1) minden, 1 km-nél hosszabb alagút mindkét kapuzatán kívül, és

(2) az alagúton belül, az üzemeltetni tervezett jármű kategóriájának megfelelően, az alábbi táblázatban szereplő összefoglalás szerint:

c) Az összes evakuálási és mentési pontra vonatkozó követelmény:

(1) Az evakuálási és mentési pontokon biztosítani kell a vízellátást (legalább 800 l/perc 2 órán keresztül) a vonat tervezett megállási helyéhez közel. A vízellátás biztosításának módját a vészhelyzeti tervben le kell írni.

(2) Az érintett vonat tervezett megállási helyét közölni kell a mozdonyvezetővel. Erre külön fedélzeti berendezés használata nélkül is lehetőséget kell biztosítani (minden, ÁME-nek megfelelő vonatnak tudnia kell használni az alagutat).

(3) Az evakuálási és mentési pontokat elérhetővé kell tenni a vészhelyzet-elhárító szolgálatok számára. A vészhelyzeti tervben le kell írni, hogy a vészhelyzet-elhárító szolgálatok hogyan érik el a az evakuálási és mentési pontot, és telepítik a berendezéseket.

(4) A munkavezeték áramellátásának megszakítását és földelését helyileg vagy távvezérléssel lehetővé kell tenni.

d) Az alagútkapuzatokon kívüli evakuálási és mentési pontokra vonatkozó követelmények

Az alagútkapuzatokon kívüli evakuálási és mentési pontokra a 4.2.1.7. c) pontban megfogalmazott követelményeken túlmenően az alábbi követelmények vonatkoznak:

(1) Az evakuálási és mentési pont körül lévő szabad területnek legalább 500 m2-nek kell lennie.

e) Az alagúton belüli evakuálási és mentési pontokra vonatkozó követelmények

Az alagúton belüli evakuálási és mentési pontokra a 4.2.1.7. c) pontban megfogalmazott követelményeken túlmenően az alábbi követelmények vonatkoznak:

(1) A biztonságos területet a vonat megállási helyétől megközelíthetővé kell tenni. A biztonságos területre vezető evakuálási útvonal méreteit az evakuáláshoz szükséges idő (a 4.2.3.4.1. pont szerint) és az alagútban üzemeltetni kívánt vonatok (a 4.2.1.5.1. pontban említett) tervezett befogadóképessége alapján kell meghatározni. Az evakuálási útvonal megfelelő méreteit igazolni kell.

(2) Az evakuálási és mentési ponthoz tartozó biztonságos területnek elegendő állóhelyet kell biztosítania azon időhöz mérten, amennyit az utasoknak előreláthatólag várakozniuk kell a biztonságba helyezés végső helyszínére történő evakuálásig.

(3) A vészhelyzet-elhárító szolgálatok számára a vonat megközelítését úgy kell lehetővé tenni, hogy az utasok által elfoglalt biztonságos területen át kellene haladniuk.

(4) Az evakuálási és mentési pont és annak felszerelései elrendezésének kialakításakor tekintettel kell lenni a füstvédelemre, főként mindazok megóvása érdekében, akik a biztonságos terület megközelítéséhez az önevakuálási eszközöket használják.

4.2.1.8. Vészhelyzeti kommunikáció

Ez az előírás valamennyi, 1 km-nél hosszabb alagútra érvényes.

a) A vonat és a pályahálózat-működtető irányítási központja között minden egyes alagútban rádió-összeköttetést kell biztosítani GSM-R rádiórendszer segítségével.

b) Folyamatos rádiókapcsolatot kell biztosítani annak érdekében, hogy a vészhelyzet-elhárító szolgálatok kapcsolatba tudjanak lépni a helyszínen levő irányítóegységeikkel. A rendszernek lehetővé kell tennie, hogy a vészhelyzet-elhárító szolgálatok a saját kommunikációs berendezéseiket használhassák.

4.2.1.9 A vészhelyzet-elhárító szolgálatok áramellátása

Ez az előírás valamennyi, 1 km-nél hosszabb alagútra érvényes.

Az alagútra vonatkozó vészhelyzeti tervnek megfelelően az alagutakban létesített áramellátó rendszernek alkalmasnak kell lennie a vészhelyzet-elhárító szolgálatok berendezéseinek működtetésére. Bizonyos nemzeti vészhelyzet-elhárító szolgálatok áramellátási rendszer tekintetében függetlenek lehetnek. Ebben az esetben elfogadható lehet, ha nem biztosítanak áramforrást az ilyen csoportok számára. Az erre vonatkozó döntésnek azonban szerepelnie kell a vészhelyzeti tervben.

4.2.1.10. Elektromos rendszerek megbízhatósága

Ez az előírás valamennyi, 1 km-nél hosszabb alagútra érvényes.

a) A pályahálózat-működtető az utasoknak az alagutakban megteremtendő biztonsága szempontjából létfontosságúként meghatározott elektromos rendszereket mindaddig használni kell, amíg az a vészhelyzeti tervben szereplő evakuálási tervek szerint szükséges.

b) Önálló működés és megbízhatóság: a fő áramellátás esetleges meghibásodása esetére alternatív áramellátást kell biztosítani, amely megfelelő ideig rendelkezésre áll. A szükséges időtartamnak összhangban kell lennie a vészhelyzeti tervben foglalt evakuálási tervekkel.

4.2.1.11. Kommunikáció és világítás a kapcsolóberendezés helyén

Ez az előírás érvényes valamennyi 1 km-nél hosszabb alagútra.

a) Amennyiben a munkavezeték olyan szakaszokra van osztva, amelyek áramellátása helyileg megszakítható, kommunikációs és világítási eszközöket kell biztosítani a kapcsolóberendezés helyén.

4.2.2. "Energia" alrendszer

Ez a szakasz az "energia" alrendszer "infrastruktúra" részére vonatkozik.

4.2.2.1. Munkavezeték szakaszolása

Ez az előírás valamennyi, 1 km-nél hosszabb alagútra érvényes.

a) Az alagutakban a vontatóegység energiaellátási rendszerét fel lehet osztani szakaszokra.

b) Ebben az esetben a munkavezeték egyes szakaszai áramellátásának megszakítását helyileg vagy távvezérléssel lehetővé kell tenni.

4.2.2.2. Munkavezeték földelése

Ez az előírás valamennyi, 1 km-nél hosszabb alagútra érvényes.

a) Az alagút belépési pontjaiban és - amennyiben a földelési eljárások lehetővé teszik különálló szakaszok földelését - a szakaszok közötti elválasztó pontok közelében földelőberendezéseket kell felszerelni. Ezek lehetnek hordozható eszközök, illetve kézi vagy távvezérlésű rögzített berendezések.

b) Gondoskodni kell a földeléshez szükséges kommunikációs eszközökről és világítóberendezésekről.

4.2.3. "Járművek" alrendszer

a) Ezen ÁME alkalmazásában a "járművek" alrendszert az alábbi kategóriák alkotják:

(1) A. kategóriájú személyszállító járművek (ideértve a személymozdonyokat), amelyek az ezen ÁME hatálya alá tartozó vonalakon üzemeltethetők ott, ahol a az evakuálási és mentési pontok közötti távolság vagy az alagutak hossza nem haladja meg az 5 km-t.

(2) B. kategóriájú személyszállító járművek (ideértve a személymozdonyokat), amelyek az ezen ÁME hatálya alá tartozó vonalakon található összes alagútban üzemeltethetők, függetlenül az alagutak hosszától.

(3) Tehermozdonyok, illetve más hasznos teher, például postai küldemények és áru szállítására tervezett önjáró nem személyszállító egységek, amelyek az ezen ÁME hatálya alá tartozó vonalakon található összes alagútban üzemeltethetők, függetlenül az alagutak hosszától. A teher- és személyszállító vonatok vontatására tervezett mozdonyok mindkét fenti kategóriába beletartoznak, így mindkét kategóriára vonatkozó követelményeknek meg kell felelniük.

(4) Szállítási módban üzemelő önjáró vasúti gépek, amelyek az ezen ÁME hatálya alá tartozó vonalakon található összes alagútban üzemeltethetők, függetlenül az alagutak hosszától.

b) A járműkategóriát fel kell tüntetni a műszaki dokumentációban. A kategória az ÁME jövőbeli módosításaitól függetlenül érvényben marad.

4.2.3.1. Tűzmegelőzési intézkedések

Ez a szakasz az összes járműkategóriára vonatkozik.

4.2.3.1.1. Az anyagokra vonatkozó követelmények

A követelményeket a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó (LOC&PAS) ÁME 4.2.10.2.1. pontja határozza meg. E követelmények a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző berendezésekre is vonatkoznak.

4.2.3.1.2. Gyúlékony folyadékokkal kapcsolatos különleges intézkedések

A követelményeket a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó (LOC&PAS) ÁME 4.2.10.2.2. pontja határozza meg.

4.2.3.1.3. Hőnfutásjelzés

A követelményeket a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó (LOC&PAS) ÁME 4.2.10.2.3. pontja határozza meg.

4.2.3.2. Tűzjelzési és tűzoltási intézkedések

4.2.3.2.1. Hordozható tűzoltó készülékek

A követelményeket a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó (LOC&PAS) ÁME 4.2.10.3.1. pontja határozza meg.

4.2.3.2.2. Tűzjelző rendszerek

A követelményeket a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó (LOC&PAS) ÁME 4.2.10.3.2. pontja határozza meg.

4.2.3.2.3. Automata tűzoltó rendszer dízelüzemű teherszállító egységeken

A követelményeket a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó (LOC&PAS) ÁME 4.2.10.3.3. pontja határozza meg.

4.2.3.2.4. A tűz megfékezésére és oltására szolgáló rendszerek személyszállító járműveken

A követelményeket a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó (LOC&PAS) ÁME 4.2.10.3.4. pontja határozza meg.

4.2.3.2.5. A tűz megfékezésére és oltására szolgáló rendszerek tehermozdonyokon és önjáró teherszállító egységeken

A követelményeket a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó (LOC&PAS) ÁME 4.2.10.3.5. pontja határozza meg.

4.2.3.3. A vészhelyzetekhez kapcsolódó követelmények

4.2.3.3.1. Vészvilágítási rendszer a vonatokon

A követelményeket a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó (LOC&PAS) ÁME 4.2.10.4.1. pontja határozza meg.

4.2.3.3.2. Füstvédelem

A követelményeket a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó (LOC&PAS) ÁME 4.2.10.4.2. pontja határozza meg.

4.2.3.3.3. Utas által működtetett vészjelző és kommunikációs eszközök

A követelményeket a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó (LOC&PAS) ÁME 4.2.10.4.3. pontja határozza meg.

4.2.3.3.4. Működőképesség

A követelményeket a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó (LOC&PAS) ÁME 4.2.10.4.4. pontja határozza meg.

4.2.3.4. Az evakuáláshoz kapcsolódó követelmények

4.2.3.4.1. Utasok által használandó vészkijáratok

A követelményeket a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó (LOC&PAS) ÁME 4.2.10.5.1. pontja határozza meg.

4.2.3.4.2. A vezetőállás vészkijáratai

A követelményeket a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó (LOC&PAS) ÁME 4.2.10.5.2. pontja határozza meg.

4.3. A kapcsolódási pontok működési és műszaki előírásai

4.3.1. Kapcsolódási pontok az "ellenőrző-irányító és jelző" alrendszerrel

4.3.2. Kapcsolódási pontok a "üzemeltetés" alrendszerrel

4.4. Üzemeltetési szabályok

a) Az üzemeltetési szabályok kialakítása a pályahálózat-működtető biztonságirányítási rendszerének keretében történik. E szabályoknak figyelembe kell venniük az üzemeltetéssel kapcsolatos dokumentációt, amely az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkének (4) bekezdésében előírt és IV. mellékletében meghatározott műszaki dokumentáció részét képezi.

Az alábbi üzemeltetési szabályok nem képezik részét a strukturális alrendszerek értékelésének.

4.4.1. Vészhelyzet esetén alkalmazandó szabály

Ezek a szabályok minden alagútra vonatkoznak.

A 3. fejezet alapvető követelményeinek figyelembevételével az alagutak biztonságával kapcsolatos üzemeltetési szabályok a következők:

a) Az üzemeltetési szabály értelmében figyelemmel kell kísérni a vonat alagútba történő belépés előtti állapotát, mivel ezáltal észlelhetők a menetviselkedést negatívan befolyásoló meghibásodások, és végrehajthatók a megfelelő intézkedések.

b) Az üzemeltetési szabály szerint az alagúton kívül fellépő meghibásodás esetén még az alagútba való belépés előtt meg kell állítani a vonatot, amennyiben az negatívan befolyásolhatja a menetviselkedést.

c) Az üzemeltetési szabály értelmében az alagúton belül fellépő probléma esetén a vonatot ki kell vezetni az alagútból, vagy el kell vezetni a következő evakuálási és mentési pontig.

4.4.2. Alagutakra vonatkozó vészhelyzeti terv

Ezek a szabályok az 1 km-nél hosszabb alagutakra vonatkoznak.

a) A vészhelyzeti tervet az egyes alagutakra vonatkozóan, a vészhelyzet-elhárító szolgálatokkal és az alagútért felelős hatóságokkal együttműködve, a pályahálózat-működtető(k) irányításával kell kidolgozni. Az állomásüzemeltetőket szintén be kell vonni, ha egy vagy több állomás biztonságos területként vagy evakuálási és mentési pontként használatos. Amennyiben a vészhelyzeti terv egy meglévő alagutat érint, konzultálni kell az alagútban már üzemelő vasúti társaságokkal. Amennyiben a vészhelyzeti terv egy új alagutat érint, konzultálni lehet az alagútban üzemelni készülő vasúti társaságokkal.

b) A vészhelyzeti tervnek összhangban kell lennie a rendelkezésre álló önmentő, tűzoltó, valamint az evakuálást és a mentést segítő eszközökkel.

c) A vészhelyzeti tervhez - az egyes alagutak helyi feltételeihez igazítva - ki kell dolgozni az alagút-vonatkozású balesetek részletes forgatókönyveit.

d) Amint a vészhelyzeti terv kidolgozásra került, ismertetni kell azt az alagutat használni kívánó vasúti társaságokkal.

4.4.3. Gyakorlatok

Ezek a szabályok az 1 km-nél hosszabb alagutakra vonatkoznak.

a) Egy önálló alagút vagy alagútrendszer megnyitása előtt teljes körű gyakorlatot kell végrehajtani az evakuálásra és a mentési eljárásokra vonatkozóan, a vészhelyzeti tervben meghatározott minden személyzeti csoport részvételével.

b) A vészhelyzeti tervben meg kell határozni, hogy a résztvevő szervezeteket hogyan lehet megismertetni az infrastruktúrával, és milyen gyakran kell alagút-látogatásokat, megbeszéléseket vagy egyéb gyakorlatokat szervezni.

4.4.4. Áramellátás-megszakítási és földelési eljárások

Ezek a szabályok minden alagútra vonatkoznak.

a) Amennyiben meg kell szakítani a vontatóegység áramellátását, a pályahálózat-működtető meggyőződik arról, hogy a munkavezeték megfelelő szakaszainak áramellátását megszakították, és erről tájékoztatja a vészhelyzet-elhárító szolgálatokat, mielőtt azok az alagútba vagy az alagút egy szakaszába belépnek.

b) A vontatóegység áramellátásának megszakítása a pályahálózat-működtető felelősségi körébe tartozik.

c) A földelési eljárásokat és az azzal kapcsolatos felelősségi köröket a pályahálózat-működtető és a vészhelyzet-elhárító szolgálatok közösen határozzák meg, majd rögzítik a vészhelyzeti tervben. Intézkedni kell annak a szakasznak a lekapcsolásáról, ahol a baleset történt.

4.4.5. Biztonságra és vészhelyzetre vonatkozó tájékoztatás nyújtása a vonaton utazók számára

a) A vasúttársaságoknak tájékoztatniuk kell az utasokat az alagutakkal kapcsolatos fedélzeti vészhelyzeti és biztonsági eljárásokról.

b) Amennyiben a tájékoztatást írásban vagy szóban nyújtják, biztosítani kell legalább annak az országnak a hivatalos nyelvén, amelyen a vonat áthalad, továbbá angol nyelven.

c) Olyan üzemeltetési szabályt kell alkalmazni, amely ismerteti, hogy a vonat személyzetének szükség esetén hogyan kell gondoskodnia a vonat teljes kiürítéséről, ideértve a lezárt területen tartózkodó hallássérültek evakuálását is.

4.4.6. Az alagutakban közlekedő vonatokkal kapcsolatos üzemeltetési szabályok

a) A 4.2.3. pont szerinti, az ÁME-nek megfelelő járművek az alábbi alapelvek szerint közlekedhetnek alagutakban:

(1) Az A. kategóriájú személyszállító járművek eleget tesznek a járművekre vonatkozó alagút-biztonsági követelményeknek azokon a vonalakon, ahol a az evakuálási és mentési pontok közötti távolság vagy az alagutak hossza nem haladja meg az 5 km-t.

(2) A B. kategóriájú személyszállító járművek minden vonalon eleget tesznek a járművekre vonatkozó alagút-biztonsági követelményeknek.

(3) A tehermozdonyok minden vonalon eleget tesznek a járművekre vonatkozó alagút-biztonsági követelményeknek. A 20 km-nél hosszabb alagutak pályahálózat-működtetői ugyanakkor előírhatják, hogy a mozdonyok működőképessége a B. kategóriájú személyszállító járművekével azonos legyen, amennyiben tehervonatot vontatnak az alagútban. Ezt a követelményt egyértelműen fel kell tüntetni ----- a pályahálózat-működtető hálózati üzletszabályzatában.

(4) A vasúti gépek minden vonalon eleget tesznek a járművekre vonatkozó alagút-biztonsági követelményeknek.

(5) A tehervonatok az 1.1.3.1. pontban meghatározott feltételek szerint engedhetők be az alagutakba. Az üzemeltetési szabályok kiterjedhetnek a teher- és utasforgalom biztonságos lebonyolítására, például előírhatják e forgalomtípusok elkülönítését.

b) Azokon a vonalakon, ahol a az evakuálási és mentési pontok közötti távolság vagy az alagutak hossza meghaladja az 5 km-t, az A. kategóriájú járművek akkor üzemeltethetők, ha fedélzetükön nem tartózkodnak utasok.

c) A ----- spontán, irányítás nélküli evakuálás elkerülésének érdekében üzemeltetési szabályokat kell alkalmazni, ha a vonat tűz kockázatával nem járó vagy tűz kockázatával járó esemény előfordulása nélkül hosszú ideig áll alagútban.

4.5. Karbantartási szabályok

4.5.1. Infrastruktúra

Az alagút használatba vétele előtt karbantartási dokumentációt kell készíteni, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:

(1) A kopó, meghibásodó, elöregedő vagy egyéb módon elhasználódásnak vagy állagromlásnak kitett elemek felsorolása;

(2) Az (1) bekezdés szerinti elemek használati korlátainak meghatározása, és az e korlátok túllépésének megelőzésére tett intézkedések leírása;

(3) A vészhelyzetek és azok kezelése szempontjából lényeges elemek felsorolása;

(4) A (3) bekezdés szerinti alkatrészek és rendszerek megfelelő működésének biztosításához szükséges időszakos ellenőrzések és szervizelési tevékenységek.

4.5.2. A járművek karbantartása

A járművekre vonatkozó karbantartási követelményeket a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó (LOC&PAS) ÁME határozza meg.

4.6. Szakmai képesítések

Az ezen ÁME hatálya alá tartozó alrendszerek alagutakban való biztonságos üzemeltetéséhez szükséges személyzetnek az ezen ÁME 4.4. pontjában előírt üzemeltetési szabályoknak megfelelően a következő szakmai képesítéssel kell rendelkeznie:

4.6.1. A vonat személyzetének és más személyzetnek az alagutakra vonatkozó szakképzettsége

a) A vonat vezetését és kíséretét ellátó szakszemélyzetnek, valamint a vonat mozgását engedélyező személyzetnek rendelkeznie kell a baleset miatt kialakuló korlátozott helyzetek kezelésére vonatkozó ismeretekkel, és képesnek kell lennie alkalmazni ezeket az ismereteket.

b) A vonatok kíséretének feladatát ellátó személyzetre az üzemeltetésre vonatkozó ÁME általános követelményei érvényesek.

c) Az üzemeltetésre vonatkozó ÁME-ben meghatározott vonatszemélyzetnek ismernie kell az alagutakban követendő biztonságos viselkedési szabályokat és különösen képesnek kell lenniük a vonat fedélzetén tartózkodó személyek evakuálására, miután a vonat megállt az alagútban.

d) Ez mindenekelőtt magában foglalja az utasok felszólítását arra, hogy menjenek át a következő kocsiba vagy hagyják el a vonatot, illetve az utasok elvezetését a vonaton kívüli biztonságos területre.

e) A vonat kisegítő (pl. utasellátó vagy takarító) személyzetét, akik a fenti meghatározás szerint nem tartoznak a vonat személyzetéhez, az alapképzésen túlmenően ki kell képezni a vonat személyzete által végrehajtandó intézkedések támogatására.

f) Az alrendszerek karbantartásáért és üzemeltetéséért felelős mérnökök és vezetők szakmai oktatásában szerepelnie kell a vasúti alagutak biztonságával kapcsolatos témakörnek is.

4.7. Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

Az ezen ÁME által érintett alrendszerek alagutakban való biztonságos üzemeltetéséhez és az ÁME megvalósításához szükséges személyzetre a következő egészségvédelmi és biztonsági feltételek érvényesek:

4.7.1. Önmentő eszközök

Az áruszállító vonatok kézi vezérlésű vontatóegységeit olyan önmentő eszközökkel kell felszerelni a vonatvezető és a vonaton lévő más személyek védelme érdekében, amelyek megfelelnek az A. függelék 2. hivatkozásában vagy az A. függelék 3. hivatkozásában említett előírásnak. A vasúti társaságnak kell kiválasztania az ezen előírásokban szereplő két megoldás egyikét.

5. A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK

A vasúti alagutak biztonságára vonatkozó (SRT) ÁME nem határoz meg kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket.

6. A RENDSZERELEMEK MEGFELELŐSÉGÉNEK, ÉS/VAGY ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS AZ ALRENDSZER HITELESÍTÉSE

6.1. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

Nem alkalmazható, mivel a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó (SRT) ÁME nem határoz meg kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket.

6.2. Alrendszerek

6.2.1. EK-hitelesítés (általános előírások)

a) Az alrendszerek EK-hitelesítését az alábbi modulok egyike vagy azok kombinációja alapján kell elvégezni, a 2010/713/EU határozatban foglaltak szerint:

-

SB modul : EK-típusvizsgálat,

-

SD modul : A gyártási eljárás minőségirányítási rendszerén alapuló EK-hitelesítés,

-

SF modul : A termékellenőrzésen alapuló EK-hitelesítés,

-

SG modul : Az egyedi termékellenőrzésen alapuló EK-hitelesítés,

-

SH1 modul : A teljes minőségirányítási rendszeren alapuló EK-hitelesítés és tervvizsgálat.

b) A jóváhagyási folyamatot és az értékelés tartalmát a kérelmezőnek és a bejelentett szervezetnek egymás között kell meghatározni ezen ÁME követelményeivel és az ezen ÁME 7. szakaszában megállapított szabályokkal összhangban.

6.2.2. Az alrendszerek EK-hitelesítésére szolgáló eljárások (modulok)

a) A kérelmezőnek ki kell választania az alábbi táblázatban szereplő egyik modult vagy modulkombinációt.

Értékelési eljárások

b) Az alrendszernek az adott fázisokban értékelendő jellemzőit a B. függelék tartalmazza.

6.2.3. Meglévő megoldások

a) Ha egy hasonló feltételekkel rendelkező kérelemre vonatkozóan már értékeltek egy meglévő megoldást, amely már üzemben van, a következő eljárást kell alkalmazni:

b) A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a kérelem előző értékeléséhez elvégzett vizsgálatok és hitelesítések eredményei összhangban állnak ezen ÁME követelményeivel. Ebben az esetben az alrendszerrel kapcsolatos jellemzők tekintetében elvégzett előző típusvizsgálat az új kérelem esetében is érvényben marad.

6.2.4. Innovatív megoldások

a) Az innovatív megoldások olyan technikai megoldások, amelyek teljesítik ugyan ezen ÁME funkcionális követelményeit és összhangban vannak annak szellemével, de nem felelnek meg teljesen a benne foglalt előírásoknak.

b) Amennyiben innovatív megoldás alkalmazására érkezik javaslat, a gyártó vagy annak európai unióbeli hivatalos képviselője a 8. cikkben ismertetett eljárást alkalmazza.

6.2.5. A karbantartás értékelése

a) Az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkének (4) bekezdése alapján a kérelmező felel az üzemeltetés és a karbantartás tekintetében kért dokumentációt is tartalmazó műszaki dokumentáció összeállításáért.

b) A bejelentett szervezet csak azt ellenőrzi, hogy megadták-e az üzemeltetés és a karbantartás tekintetében kért, ezen ÁME 4.5. pontjában meghatározott dokumentációt. A bejelentett szervezet nem köteles hitelesíteni a megadott dokumentációban lévő adatokat.

6.2.6. Az infrastruktúra és az energia alrendszerre vonatkozó biztonsági követelmények teljesítésének értékelése

a) Ez a pont akkor alkalmazandó, ha az infrastruktúra és az energia alrendszerre vonatkozó "biztonság" alapvető követelmény teljesítéséhez referencia-rendszerrel való összehasonlítást vagy explicit kockázatbecslést használnak.

b) Ebben az esetben a kérelmező:

(1) meghatározza a kockázatelfogadási elvet, a kockázatértékelés módszertanát, a rendszer által teljesítendő biztonsági követelményeket és az azok teljesülésére vonatkozó bizonyítékokat;

(2) az illetékes nemzeti hatósággal/hatóságokkal együtt meghatározza a kockázatelfogadási szinteket;

(3) kijelöli a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerben meghatározott független értékelő szervezetet. Ez az értékelő szervezet lehet az infrastruktúra vagy az energia alrendszer céljára kiválasztott bejelentett szervezet, amennyiben az a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer 7. pontja szerint elismert vagy akkreditált.

c) A biztonságértékelési jelentést a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerben meghatározott követelmények szerint kell rendelkezésre bocsátani.

d) A bejelentett szervezet által kiállított EK-tanúsítványnak kifejezetten meg kell említenie az ezen ÁME szerinti "biztonság" követelmény teljesítése érdekében alkalmazott kockázatelfogadási elvet. Tartalmaznia kell továbbá a kockázatértékelés során alkalmazott módszertant és a kockázatelfogadási szinteket.

6.2.7. Az előírások értékelésére vonatkozó további követelmények a pályahálózat-működtető vonatkozásában

6.2.7.1.

Használaton kívül.

6.2.7.2. Az alagút szerkezeti elemeinek tűzállósága

A bejelentett szervezetnek a kérelmező által végzett számítások, illetve vizsgálatok eredménye alapján vagy ezzel egyenértékű módszerrel értékelnie kell a 4.2.1.2. pontban meghatározott, a szerkezetekre vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőséget.

(1) Annak igazolásaként, hogy tűz esetén elegendő ideig megmarad az alagútbélés integritása annak érdekében, hogy az önmentést, az utasok és a személyzet evakuálását, valamint a vészhelyzet-elhárító szolgálatok behatolását végre lehessen hajtani, elegendő azt bizonyítani, hogy az alagútbélés a mennyezet szintjén ugyanennyi ideig ellenáll 450 °C hőmérsékletnek.

Ezt az ellenőrzést sziklába vájt, további tartóelemek nélküli alagutak esetében nem kell elvégezni.

6.2.7.3. Építőanyagok tűzzel szembeni viselkedése

A 4.2.1.3. b) pontban foglaltak értékeléséhez a bejelentett szervezetnek csak azt kell ellenőriznie, hogy rendelkezésre áll-e azon anyagok jegyzéke, amelyek jelentősen hozzájárulnának tűz kialakulásához.

6.2.7.4. Rendkívüli esemény esetén használandó önmentő, mentési és evakuálási eszközök

a) A bejelentett szervezetnek ellenőriznie kell, hogy a műszaki dokumentációban szereplő nyilatkozatban pontosan meghatározzák az alkalmazott megoldást, és az megfelel a 4.2.1.5. pontban meghatározott követelményeknek. A biztonságos területen belüli feltételek rendkívüli esemény közbeni alakulásának értékeléséhez a bejelentett szervezetnek ellenőriznie kell, hogy a biztonságos területet az alagúttól elválasztó ajtók és szerkezeti elemek ellenállnak-e a legközelebbi alagúton belüli hőmérséklet-emelkedésnek.

6.2.7.5. Vészvilágítás korszerűsített/felújított alagutakban

A 7.2.2.1. pont értelmében korszerűsített/felújított alagutak esetében az értékelés a világítás meglétének ellenőrzéséből áll. Részletes követelmények alkalmazása nem szükséges.

6.2.7.6. Elektromos rendszerek megbízhatósága

A bejelentett szervezetnek csak azt kell megerősítenie, hogy a 4.2.1.10. pont funkcionális követelményeinek megfelelően elvégezték a meghibásodási módra vonatkozó értékelést.

6.2.8. Az előírások értékelésére vonatkozó további követelmények a vasúti társaság vonatkozásában

6.2.8.1. Önmentő eszközök

A megfelelőségi értékelés leírását az A. függelék 2., 3. és 4. hivatkozásában említett előírások tartalmazzák.

7. VÉGREHAJTÁS

Ez a szakasz meghatározza a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó (SRT) ÁME végrehajtási stratégiáját.

a) Ez az ÁME a korszerűsítés vagy felújítás esetét kivéve nem írja elő a már üzembe helyezett alrendszerek módosítását.

b) Amennyiben a 7.3. pont (Különleges esetek) eltérően nem rendelkezik, minden új, ÁME-nek megfelelő, B. kategóriájú jármű tűz- és alagút-biztonsági szintje magasabb, mint az ÁME-nek meg nem felelő járműveké. Ezzel a feltételezéssel támasztható alá az új, ÁME-nek megfelelő járművek biztonságos üzemeltetése a régi, ÁME-nek meg nem felelő alagutakban. Ezért minden, ÁME-nek megfelelő, B. kategóriájú vonat műszakilag összeegyeztethetőnek minősül az ezen ÁME földrajzi hatálya alá tartozó összes, ÁME-nek meg nem felelő alagúttal, összhangban az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (3) bekezdésével.

c) A fentiek ellenére előfordulhat, hogy az ezen ÁME-ben foglaltakon túlmutató intézkedésekre van szükség a kívánt alagút-biztonsági szint eléréséhez. Ilyen intézkedések kizárólag az "infrastruktúra", az "energia" és a "üzemeltetés" alrendszerre vezethetők be, és nem korlátozhatják az ÁME-nek megfelelő járművek engedélyezését és használatát.

7.1. Az ÁME alkalmazása új alrendszerekre

7.1.1. Általános rendelkezések

a) Ez az ÁME az alkalmazási körébe tartozó és az alkalmazásának kezdete után üzembe helyezett minden alrendszerre vonatkozik, kivéve, ha az alábbi pontok eltérően rendelkeznek.

b) Ezen ÁME vasúti gépekre való alkalmazása önkéntes alapon történik. Amennyiben a vasúti gépeket nem ezen ÁME alapján értékelik, és azokról nem állapítják meg, hogy összhangban vannak ezen ÁME-vel, akkor azokra a nemzeti szabályok vonatkoznak. -----

7.1.2. Új járművek

Új járművek esetében a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME 7.1.1. pontjában megállapított végrehajtási szabályokat kell alkalmazni.

7.1.3. Új infrastruktúra

Ez az ÁME a hatálya alá tartozó összes új infrastruktúrára vonatkozik.

7.2. Ezen ÁME alkalmazása a már üzembe helyezett alrendszerekre

7.2.1. A járművek korszerűsítése vagy felújítása

Meglévő járművek felújítása vagy korszerűsítése esetén a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó (LOC&PAS) ÁME 7.1.2. pontjában megállapított végrehajtási szabályokat kell alkalmazni.

7.2.2. Alagutakra vonatkozó korszerűsítési és felújítási intézkedések

Az alagutaknak az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikke (7) bekezdésének és IV. mellékletnek megfelelő korszerűsítése vagy felújítása esetén a bejelentett szervezet hitelesítési tanúsítványokat bocsát ki az alagutat képező alrendszer korszerűsítés vagy felújítás alatt álló részei tekintetében.";

7.2.2.1. Alagút-korszerűsítés vagy -felújítás

a) Ezen ÁME összefüggésében akkor tekintendő korszerűsítettnek vagy felújítottnak egy alagút, ha jelentős átalakítási vagy helyettesítő munkálatot végeznek az alagutat képező valamely alrendszeren (vagy annak egy részén).

b) Egy adott korszerűsítési vagy felújítási programban nem szereplő szerelvényeket és elemeket a program végrehajtásakor nem kell az ÁME-nek megfeleltetni.

c) A korszerűsítési vagy felújítási munkálatok végzése során a következő paramétereket kell alkalmazni, amennyiben azok a munka hatókörébe tartoznak:

4.2.1.1. Vészkijáratokhoz és műszaki helyiségekhez való jogosulatlan hozzáférés megakadályozása

4.2.1.3. Építőanyagok tűzzel szembeni viselkedése

4.2.1.4. Tűzjelzés a műszaki helyiségekben

4.2.1.5.4. Vészvilágítás: ha rendelkezésre áll, részletes követelmények alkalmazása nem szükséges.

4.2.1.5.5. Menekülési jelzések

4.2.1.8. Vészhelyzeti kommunikáció

d) Az alagutakra vonatkozó vészhelyzeti tervet felül kell vizsgálni.

7.2.2.2. Meghosszabbított alagút

a) Ezen ÁME összefüggésében egy alagút akkor tekintendő meghosszabbítottnak, ha geometriája módosul (pl. hosszabb lesz vagy összekapcsolódik egy másik alagúttal).

b) A meghosszabbított alagútrészbe telepített szerelvények és elemek esetében végre kell hajtani a következő intézkedéseket. Az alkalmazásuk során figyelembe veendő alagúthossz az alagút meghosszabbítást követő teljes hossza:

4.2.1.1. Vészkijáratokhoz és műszaki helyiségekhez való jogosulatlan hozzáférés megakadályozása

4.2.1.2. Az alagút szerkezeti elemeinek tűzállósága

4.2.1.3. Építőanyagok tűzzel szembeni viselkedése

4.2.1.4. Tűzjelzés a műszaki helyiségekben

4.2.1.5.4. Vészvilágítás

4.2.1.5.5. Menekülési jelzések

4.2.1.6. Menekülési gyalogjárók

4.2.1.8. Vészhelyzeti kommunikáció

4.2.1.9. A vészhelyzet-elhárító szolgálatok áramellátása

4.2.1.10. Elektromos rendszerek megbízhatósága

4.2.1.11. Kommunikáció és világítás a kapcsolóberendezés helyén

4.2.2.1. Munkavezeték szakaszolása

4.2.2.2. Munkavezeték földelése

c) A kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszert a 6.2.6. pontban leírtak szerint kell végrehajtani annak megállapítására, hogy releváns-e a 4.2.1.5. pont szerinti más intézkedések és a 4.2.1.7. pont szerinti intézkedések alkalmazása a teljes meghosszabbított alagútra.

d) Adott esetben az alagutakra vonatkozó vészhelyzeti tervet felül kell vizsgálni.

7.2.3. "Üzemeltetés" alrendszer

a) Az üzemeltetési szempontokat és azok megvalósítására vonatkozó előírásokat az üzemeltetésre vonatkozó ÁME határozza meg:

b) Korszerűsített vagy felújított alagút üzembe helyezésekor teljesülniük kell az ezen ÁME-ben az új alagutakra vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

7.2.4. Új járművek üzemeltetése meglévő alagutakban

a) A meglévő alagutakban üzemeltetni kívánt új jármű kategóriáját a 4.4.6. a) pont szerint kell kiválasztani.

b) A tagállamok ugyanakkor engedélyezhetik új, A. kategóriájú jármű meglévő, 5 km-nél hosszabb alagútban való üzemeltetését azzal a feltétellel, hogy ilyen új jármű üzemeltetésével az előző jármű üzemeltetéséhez viszonyítva egyenértékű vagy magasabb tűzbiztonsági szint érhető el. Az utasok és a személyzet számára biztosított egyenértékű vagy magasabb biztonsági szintet a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerrel kell igazolni.

7.3. Különleges esetek

7.3.1. Általános rendelkezések

(1) A következő pontban felsorolt különleges esetek az egyes tagállamok adott hálózatain szükséges és engedélyezett egyedi rendelkezéseket ismertetik.

(2) Az ilyen különleges esetek osztályozása:

- "P" esetek: állandó ("permanent") esetek.

- "T0" esetek: határozatlan idejű ideiglenes ("temporary") esetek, amelyek tekintetében a célrendszert egy még meghatározandó időpontig kell elérni.

- "T1" esetek: ideiglenes ("temporary") esetek, amelyek tekintetében a célrendszert 2025. december 31-ig kell elérni.

- "T2" esetek: ideiglenes ("temporary") esetek, amelyek tekintetében a célrendszert 2035. december 31-ig kell elérni.

Az ÁME jövőbeni felülvizsgálatai során minden különleges esetet (a vonatkozó dátumokkal együtt) újra meg kell vizsgálni a biztonságra, az interoperabilitásra, a határokon átnyúló szolgáltatásokra, a TEN-T folyosókra gyakorolt befolyásuk, valamint az ezek megőrzésével vagy felszámolásával összefüggő gyakorlati és gazdasági hatásuk értékelése alapján abból a célból, hogy a szóban forgó esetek műszaki és földrajzi alkalmazási körét korlátozni lehessen. Különös figyelmet kell fordítani az uniós finanszírozás elérhetőségére.

A különleges eseteknek azon útvonalra vagy hálózatra kell korlátozódniuk, ahol alkalmazásuk feltétlenül szükséges; a különleges eseteket figyelembe kell venni az útvonal-kompatibilitási eljárásokban.

(3) Az ezen ÁME hatálya alá tartozó járművekre vonatkozó különleges eseteket a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME tartalmazza.

7.3.2. Az alagutakban közlekedő vonatokkal kapcsolatos üzemeltetési szabályok (4.4.6. pont)

7.3.2.1. Olaszország különleges esete ("T0")

A meglévő olasz alagutakban üzemeltetni tervezett járművekre vonatkozó további előírásokat a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME 7.3.2.20. pontja tartalmazza.

7.3.2.2. A Csatorna-alagút különleges esete ("P")

A Csatorna-alagútban üzemeltetni tervezett személyszállító járművekre vonatkozó további előírásokat a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME 7.3.2.21. pontja tartalmazza.

A. függelék

Az ezen ÁME-ben említett szabványok és normatív dokumentumok

B. függelék

Az alrendszerek értékelése

A járművek estében az alrendszernek a tervezés, a fejlesztés és a gyártás különböző fázisaiban vizsgálandó jellemzőit a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó (LOC&PAS) ÁME tartalmazza.

Az infrastruktúra és az energia esetében az alrendszernek a tervezés, a fejlesztés és a gyártás különböző fázisaiban vizsgálandó jellemzőit az alábbi táblázatban "X" jelöli.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 138., 2016.5.26., 44. o.).

( 2 ) A Bizottság 2006. augusztus 11-i 2006/920/EK határozata a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer "forgalmi szolgálati és forgalomirányítási" alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról (HL L 359., 2006.12.18., 1. o.).

( 3 ) A Bizottság 2008. február 1-jei 2008/231/EK határozata a 96/48/EK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében említett nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer üzemeltetési alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról és a 2002. május 30-i 2002/734/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2008.3.26., 1. o.).

( 4 ) A Bizottság 2011. május 12-i 2011/314/EU határozata a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról (HL L 144., 2011.5.31., 1. o.).

( 5 ) A Bizottság 2012. november 14-i 2012/757/EU határozata az Európai Unió vasúti rendszerének forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2007/756/EK határozat módosításáról (HL L 345., 2012.12.15., 1. o.).

( 6 ) A Bizottság (EU) 2016/364 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 1.) a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az építési termékek tűzzel szembeni viselkedés alapján történő osztályzásáról (HL L 68., 2016.3.15., 4. o.).