32013R1072[1]

Az Európai Központi Bank 1072/2013/EU rendelete ( 2013. szeptember 24. ) a monetáris-pénzügyi intézmények által alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról (átdolgozás) (EKB/2013/34)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1072/2013/EU RENDELETE

(2013. szeptember 24.)

a monetáris-pénzügyi intézmények által alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról (átdolgozás)

(EKB/2013/34)

AZ EURÓPAI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére,

(1)

A monetáris pénzügyi intézmények által háztartások és nem pénzügyi társaságok betéteire és kölcsöneire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról szóló, 2001. december 20-i 63/2002/EK európai központi banki rendelet ( 2 ) (EKB/2001/18) jelentősen módosult. Mivel különösen az Európai Unióban a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre ( 3 ) tekintettel további módosításokra kerül sor, azt az egyértelműség érdekében át kell dolgozni.

(2)

A Központi Bankok Európai Rendszere ("KBER"), feladatainak teljesítéséhez előírja a monetáris pénzügyi intézmények ("MPI-k") - a központi bankok és a pénzpiaci alapok "PPA-k" kivételével - által a háztartások és nem pénzügyi társaságok betéteire és kölcsöneire alkalmazott kamatlábairól szóló statisztikák készítését, amelyek fő célja, hogy az Európai Központi Banknak ("EKB") átfogó, részletes és harmonizált statisztikai képet biztosítsanak az ezen intézmények által alkalmazott kamatlábak szintjéről és azok változásairól az idők folyamán. E kamatlábak biztosítják az utolsó kapcsolatot a hivatalos kamatlábakban bekövetkező változásokból fakadó monetáris politika átvitelét szolgáló mechanizmusban, és így elengedhetetlen előfeltételei azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: az euroövezeti tagállamok) monetáris fejlődésének megbízható elemezésének. Ugyanakkor a KBER-nek szüksége van a kamatlábak alakulására vonatkozó adatokra ahhoz, hogy hozzájáruljon az illetékes hatóságok, a hitelintézetek prudenciális felügyeletét és a pénzügyi rendszer stabilitását illető politikájának zökkenőmentes folytatásához.

(3)

Az EKB számára előírás - az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseinek valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányában (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) meghatározott feltételeknek megfelelően -, hogy rendeleteket alkosson a KBER-nek az Alapokmányban meghatározott, bizonyos esetekben pedig az Európai Unió működéséről szóló szerződés 129. cikke (4) bekezdésében említett, a Tanács által elfogadott rendelkezésekben megállapított feladatainak végrehajtásához szükséges mértékben.

(4)

A KBER Alapokmányának 5.1. cikke előírja az EKB számára, hogy a nemzeti központi bankok ("NKB-k") segítségével gyűjtse be a KBER feladatainak teljesítéséhez szükséges statisztikai adatokat az illetékes nemzeti hatóságoktól, vagy közvetlenül a gazdasági szereplőktől. A KBER Alapokmányának 5.2. cikke úgy rendelkezik, hogy az 5.1. cikkben meghatározott feladatokat a lehetséges mértékben az NKB-k hajtják végre.

(5)

Szükséges lehet - és ez csökkentheti az adatszolgáltatási terhet -, hogy a tényleges adatszolgáltatóktól az NBK-k gyűjtsék be az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítéséhez szükséges statisztikai adatokat, annak a szélesebb körű statisztikai adatszolgáltatási keretnek a részeként, amelyet az NKB-k saját felelősségi körükben alakítanak ki az uniós vagy nemzeti jog, illetve a fennálló gyakorlat szerint, és amely egyéb statisztikai célokat szolgál, feltéve, hogy az EKB statisztikai jelentéstételi követelményeinek teljesítését nem veszélyezteti. Az átláthatóság elősegítése érdekében ezekben az esetekben helyénvaló az adatszolgáltatók arról történő értesítése, hogy az adatgyűjtésre egyéb statisztikai célok teljesítése érdekében van szükség. Meghatározott esetekben az EKB ezen követelmények teljesítése érdekében az egyéb ilyen célokból gyűjtött statisztikai adatokra is támaszkodhat.

(6)

A 63/2002/EK rendelet (EKB/2001/18) elfogadása óta már javítottak a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok kölcsöneire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatás rendszerén, valamint a tényleges adatszolgáltatók kiválasztására vonatkozó módszeren, így ezeket a mintavételi útmutatások valamint a statisztikai adatszolgáltatási követelmények körében figyelembe kell venni.

(7)

Szükséges továbbá, hogy az EKB elemzési és statisztikai támogatást nyújthasson az Európai Rendszerkockázati Testületnek, összhangban az Európai Központi Banknak az Európai Rendszerkockázati Testület működését érintő külön feladatokkal történő felruházásáról szóló, 2010. november 17-i 1096/2010/EU tanácsi rendelettel ( 4 ).

(8)

A 2533/98/EK rendelet 3. cikke előírja az EKB számára, hogy az adatszolgáltatói körön belül határozza meg a tényleges adatszolgáltatókat és csökkentse minimálisra a szóban forgó adatszolgáltatási terhet. Az egyes euroövezeti tagállamok MPI szektorainak jellemzőire tekintettel a tényleges adatszolgáltatók kiválasztásának módszerére vonatkozó végső döntés az NKB-kra hárul. A cél az adatszolgáltatási teher csökkentése, a magas színvonalú statisztikák biztosítása mellett. Az 5. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az EKB a statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek meghatározása érdekében rendeleteket alkothat, és azok benyújtására kötelezheti az euroövezeti tagállamok tényleges adatszolgáltatóit. A 6. cikk (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az EKB olyan rendeleteket alkothat, amelyek meghatározzák a statisztikai adatok kötelező begyűjtésének ellenőrzésére vagy elvégzésére vonatkozó jog gyakorlásának feltételeit.

(9)

A 2533/98/EK rendelet 4. cikke úgy rendelkezik, hogy a tagállamok maguk szervezik meg statisztikai adatszolgáltatást, és teljes mértékben együttműködnek a KBER-rel a KBER Alapokmányának 5. cikkéből fakadó kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében.

(10)

Annak elismerése mellett, hogy az EKB által a KBER Alapokmányának 34.1. cikke alapján elfogadott rendeletek azon tagállamokra, amelyek pénzneme nem az euro (a továbbiakban: az euroövezeten kívüli tagállamok) nem ruháznak jogokat és nem rónak kötelezettségeket, a KBER Alapokmányának 5. cikke egyformán vonatkozik az euroövezeti és az euroövezeten kívüli tagállamokra. A 2533/98/EK rendelet (17) preambulumbekezdése arra a tényre hivatkozik, hogy a KBER Alapokmányának 5. cikke az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikke (3) bekezdésével együtt magában foglalja azt a kötelezettséget, amely szerint nemzeti szinten meg kell hozni és végre kell hajtani minden olyan intézkedést, amelyet az euroövezeten kívüli tagállamok megfelelőnek tartanak az EKB statisztikai adatszolgáltatási előírásainak teljesítése céljából, valamint a statisztika területén időben meg kell tenniük az előkészületeket arra, hogy euroövezeti tagállamokká válhassanak.

(11)

A bizalmas statisztikai adatok védelmére és felhasználására vonatkozó elvárásokat a 2533/98/EK rendelet 8. cikkében meghatározottak szerint kell alkalmazni.

(12)

A 2533/98/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az EKB jogosult szankciók megállapítására azokkal az adatszolgáltatókkal szemben, akik elmulasztják az EKB rendeleteiben vagy határozataiban meghatározott statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítését,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. az "adatszolgáltatók" és a "rezidens" fogalommeghatározása megegyezik a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében meghatározottakkal;

2. a "háztartások" az 549/2013/EU rendelet által meghatározott, a számlák átdolgozott európai rendszerében (a továbbiakban: ESA 2010) foglaltak szerint a háztartások szektorát valamint a háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorát jelenti (S.14 és az S.15 összevontan);

3. a "nem pénzügyi vállalatok" jelentése az ESA 2010-ben meghatározottak szerint megegyezik a nem pénzügyi vállalatok (S.11) szektorával;

4. a "monetáris pénzügyi intézmény" (MPI) fogalommeghatározása megegyezik a monetáris-pénzügyi intézmények szektorának mérlegéről szóló, 2013. szeptember 24-i 1071/2013/EU európai központi banki rendelet ( 5 ) (EKB/2013/33) 1. cikkében meghatározottakkal;

5. az "MPI kamatláb statisztika" a rezidens hitelintézetek és egyéb intézmények által az euroövezeti tagállamokban rezidens MPI-k - a központi bankok és a PPA-k kivételével - euro-betéteire és -kölcsöneire alkalmazott kamatlábakkal kapcsolatos statisztika. Az "MPI-k kamatláb statisztikák" magukban foglalják az euróban kifejezett betétek és kölcsönök szerződésének nagyságrendjét, valamint az újratárgyalt hitelekre vonatkozó új szerződések nagyságrendjét;

6. a "pénzpiaci alapok" (PPA-k) jelentése megegyezik a 1071/2013/EU rendelet ( 6 ) (EKB/2008/32) 1. cikkében meghatározottakkal;

7. a "referencia-adatszolgáltatók" azok a MPI-k - a központi bankok és a PPA-k kivételével -, amelyek az euroövezeti tagállamokban rezidens háztartásoktól és/vagy nem pénzügyi vállalatoktól euro-betéteket fogadnak el, és/vagy azoknak euro-kölcsönöket nyújtanak;

8. a "kisebb csoporthoz tartozó intézmény" az olyan kisebb MPI amely nem központi bank, illetve nem olyan MPI, amely a 4. cikkben foglaltak szerinti eltéréssel rendelkezik.

2. cikk

Tényleges adatszolgáltatók

(1) A tényleges adatszolgáltatók az NKB-k által kiválasztott, a referencia adatszolgáltatók közül kiemelt MPI-k - a központi bankok és a PPA-k kivételével - és egyéb intézmények. Az NKB-k a tényleges adatszolgáltatókat összeírás vagy mintavétel alapján választják ki.

(2) Mintavétel esetén az NKB-k homogén osztályokra bontják a referencia adatszolgáltatókat, majd ezt követően vagy minden egyes osztály vonatkozásában véletlenszerűen kiválasztják a tényleges adatszolgáltatókat, vagy pedig minden osztályban kiválasztják a legnagyobb adatszolgáltatókat.

(3) A véletlenszerű mintavételi módszer alkalmazása esetén a nemzeti minta minimális méretének akkorának kell lennie, hogy a nemzeti szintű legnagyobb véletlen hiba átlagban ne haladja meg a 10 bázispontot a 90 %-os konfidenciaintervallumban. Amennyiben a legnagyobb intézmények kerülnek kiválasztásra, a nemzeti minta minimális méretének hasonló minőségi értéknek kell megfelelnie a hibák becsült abszolút középértékére vonatkozó funkció alapján.

(4) Az NKB-k szintén alkalmazzák a monetáris, a pénzügyi intézményekre vonatkozó és a piaci statisztikákról szóló, 2007. augusztus 1-i EKB/2007/9 iránymutatásban ( 7 ) meghatározott, a tényleges adatszolgáltatók kiválasztására vonatkozó képleteket és kiválasztási követelményeket.

(5) Minden NKB tájékoztatja a rezidens adatszolgáltatóit a nemzeti eljárásokat követő statisztikai adatszolgáltatási követelményekről.

(6) A Kormányzótanács jogosult ellenőrizni az ebben a cikkben foglaltaknak való megfelelést.

3. cikk

Statisztikai adatszolgáltatási követelmények

(1) Az MPI-kamatláb statisztikák rendszeres készítése céljából a tényleges adatszolgáltatók az új ügyletekre és a hó végi kintlévőségekre vonatkozóan havonta szolgáltatnak statisztikai adatokat azon tagállam NKB-jának, ahol az adatszolgáltató rezidens. A kötelező statisztikai adatokat részletesen az I. melléklet határozza meg.

(2) Az NKB-k meghatározzák és bevezetik a tényleges adatszolgáltatók által követendő adatszolgáltatási rendet, a nemzeti követelményeknek megfelelően. Az NKB-k gondoskodnak arról, hogy ezen adatszolgáltatási rend biztosítsa az előírt statisztikai adatokat, és lehetővé tegye a (3) bekezdésében említett, az adattovábbításra, pontosságra, koncepcionális megfelelésre és helyesbítésekre vonatkozó minimumszabályok betartásának pontos ellenőrzését.

(3) A kötelező statisztikai adatokat a II. mellékletében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revízióra rögzített minimumszabályokkal összhangban kell jelenteni.

(4) Az NKB-k a havi összesített nemzeti statisztikai adatokat a referenciahónap végét követő 19. munkanap zárásáig nyújtják be az EKB-nak.

(5) Az EKB jogosult szankciók megállapítására azokkal az adatszolgáltatókkal szemben, akik elmulasztják a 2010. augusztus 19-i EKB/2010/10 határozatban foglaltakkal összhangban az e rendeletben meghatározott statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítését ( 8 ).

4. cikk

Eltérések

(1) Amennyiben az adatszolgáltatókat összeírás alapján választják ki, az NKB-k eltéréseket engedélyezhetnek a kis MPI-k - a központi bankok és a PPA-k kivételével - számára a jelentéstétel gyakorisága tekintetében, feltéve, hogy ezen adatszolgáltatóknak az MPI-mérlegtételekhez történő, havi kintlévőségek vonatkozásában kifejezett, a 1071/2013 (EKB/2013/33) rendelet alapján számított összesített hozzájárulása nem haladja meg az 5 %-ot. A havi adatszolgáltatás helyett a kisebb csoporthoz tartozó intézmények az MPI-kamatláb statisztikákat negyedéves alapon jelenthetik.

(2) Az NKB-k kellő időben ellenőrzik az (1) bekezdésben maghatározott feltétel teljesülését annak érdekében, hogy bármely eltérést minden év kezdetétől számított hatállyal meg lehessen adni, illetve szükség esetén vissza lehessen vonni.

(3) A kisebb csoporthoz tartozó intézmények választhatják azt is, hogy nem élnek az elérés lehetőségével, és e helyett eleget tesznek a teljes körű statisztikai adatszolgáltatási követelményeknek.

(4) Az NKB-k az adatok 100 %-ra való bruttósításának érdekében választhatják az adatoknak a hiányzó időszakokra történő átvitelét a megfelelő statisztikai becslési módszerek alkalmazásával az adatok tendenciáinak vagy szezonális alakulásának figyelembevétele érdekében. Az NKB-k kísérik figyelemmel az kisebb csoporthoz tartozó intézmények számát éves alapon.

5. cikk

Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés

Az NKB-k gyakorolják az e rendelet az alapján a tényleges adatszolgáltatók által kötelezően szolgáltatandó adatok ellenőrizésének a jogát, az EKB-nak az ezen jogok gyakorlására vonatkozó jogosultsága sérelme nélkül. Az NKB-k különösképpen abban az esetben gyakorolják ezen jogokat, amikor az adatszolgáltató nem felel meg a II. mellékletében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revízióra meghatározott minimumszabályoknak.

6. cikk

Első adatszolgáltatás

Az e rendelet szerinti első adatszolgáltatás a 2014. decemberre vonatkozó adattal kezdődik.

7. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet 2015. január 1-jétől hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett határozatra vonatkozó utalásokat az ezen határozatra vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni, és azok az IV. mellékletben lévő megfelelési táblázattal összhangban értelmezendők.

8. cikk

Záró rendelkezés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő huszadik napon lép hatályba, és 2015. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban a Szerződésekkel összhangban.

I. MELLÉKLET

A MONETÁRIS PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK KAMATSTATISZTIKÁJÁRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSI RENDSZER

1. RÉSZ

Kamatláb típusa

I. Évesített kamatláb

Általános alapelv

1. Az adatszolgáltatók az új szerződésekre és a hó végi állományokra vonatkozóan minden betéti és hitel-instrumentumfajtára vonatkozóan az évesített kamatlábat adják meg kamattípusként. Ezt mint az adatszolgáltató és a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat között valamely betétre vagy hitelre egyedileg megállapodott kamatlábat kell érteni, amelyet éves szintre vetítenek, és éves százalékos mértékben fejeznek ki. Az évesített kamatláb csak a betétekre és hitelekre vonatkozó kamatfizetést tartalmazza, és nem foglal magában semmilyen más felszámított díjat. A hitel nominális összege és az ügyfél által kézhez kapott összeg különbözeteként meghatározott diszázsió a szerződés kezdetekor (t0 időpontban) fizetett kamatnak minősül, és így azt az évesített kamatláb tartalmazza.

2. Amennyiben az adatszolgáltató és a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat között megállapodott kamatfizetéseket éven belül rendszeres időközönként tőkésítik, pl. éves gyakoriság helyett havonta vagy negyedévente, a megállapított kamatlábat a következő képlet segítségével kell éves szintre vetíteni az évesített kamatláb kiszámításához:

ahol:

x

az évesített kamatláb,

rag

az adatszolgáltató és a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat között a betétre vagy hitelre megállapodott éves kamatláb, ahol a betét kamatának tőkésítése és a hitel összes fizetése és törlesztése az éven belül rendszeres időközönként történik, és

n

a betét kamattőkésítési időszakainak száma és a hitel (vissza)fizetési időszakainak száma évente, azaz 1: éves fizetés, 2: féléves fizetés, 4: negyedéves fizetés és 12: havi fizetés esetén.

3. A nemzeti központi bankok (NKB-k) előírhatják adatszolgáltatóik számára, hogy az új szerződésekre és a hó végi állományokra vonatkozó összes vagy néhány betét- és hitelszerződés tekintetében az évesített kamatláb helyett a szűken értelmezett effektív kamatlábat (narrowly defined effective rate, NDER) adják meg. Az NDER-t évesített kamatlábként kell értelmezni, amely a költségeken kívül egyensúlyba hozza minden, az adatszolgáltató és a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat között megállapított, jövőbeni vagy meglévő kötelezettségvállalás (betétek vagy hitelek, fizetések vagy törlesztések, kamatfizetések) jelenértékét. Az NDER egyenlő a hitelköltség-mutató (annual percentage rate of charge, APRC) kamatláb-összetevőjével a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 9 ) 3. cikke i) pontjának meghatározása szerint. Az NDER a sorozatos közelítési módszert alkalmazza és ezért az bármely típusú betétre vagy hitelre alkalmazható, míg az évesített kamatláb a 2. pontban meghatározott matematikai képletet alkalmazza, és ezért csak azokra a betétekre és hitelekre alkalmazható, ahol a kamatot rendszeresen tőkésítik. Minden egyéb feltétel megegyezik, amiből az következik, hogy ahol az ezen melléklet fennmaradó részében az évesített kamatlábról történik említés, az az NDER-re is vonatkozik.

Adók, támogatások és szabályozó intézkedések kezelése

4. Az évesített kamatlábban szereplő kamatfizetések tükrözik az adatszolgáltató által a betétekre fizetett és a hitelek után kapott összegeket. Abban az esetben, ha az egyik fél által fizetett összeg eltér a másik fél által kapottól, az adatszolgáltató nézőpontja határozza meg a MPI kamatláb-statisztikáiban feltüntetett kamatlábat.

5. Ezt az elvet követve a kamatlábakat adózás előtti bruttó alapon kell nyilvántartani, mivel az adózás előtti kamatlábak tükrözik az adatszolgáltatók által a betétekre fizetett és a hitelek után kapott összegeket.

6. Ezenkívül a harmadik személy által a háztartásoknak vagy a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott támogatásokat a kamatfizetés meghatározása során nem veszik figyelembe, mivel a támogatásokat nem az adatszolgáltató fizeti vagy kapja.

7. Az adatszolgáltatók munkavállalóira megállapított kedvezményes kamatlábak szerepelnek az MPI-kamatláb-statisztikákban.

8. Amennyiben a szabályozó intézkedések hatással vannak a kamatfizetésekre, pl. kamatplafon vagy az egynapos betétekre fizetendő díjazás tilalma vonatkozik rájuk, ezek tükröződnek az MPI-kamatláb-statisztikában. A szabályozó intézkedéseket meghatározó rendelkezésekben bekövetkező bármilyen változást, pl. az alkalmazott kamatlábak szintjét vagy kamatlábak felső határát kamatlábváltozásként kell feltüntetni az MPI-kamatláb-statisztikában.

II. Éves százalékos díjmérték

9. Az évesített kamatlábakon kívül az adatszolgáltatók az új fogyasztói hitelek és a háztartásoknak nyújtott új lakáscélú hitelek esetében megadják a hitelköltség-mutatót (APRC), azaz:

- egy APRC-t új fogyasztói hitelekre (ld. a 2. függelékben a 30. mutatót), és

- egy APRC-t a háztartásoknak nyújtott új lakáscélú hitelekre (ld. a 2. függelékben a 31. mutatót) ( 10 ).

10. Az APRC a 2008/48/EK irányelv 3. cikke g) pontjában meghatározott "a hitel összköltsége a fogyasztó számára" összeget fedezi. Ez az összköltség tartalmazza a kamatláb-összetevőt és az egyéb (kapcsolódó) díjakat, mint pl. a vizsgálatok, kezelés, okmányok elkészítésének, garanciák, hitelbiztosítás stb. költsége.

11. Az egyéb díjak összetevőjének összetétele országonként eltérhet, mivel a 2008/48/EK irányelvben szereplő meghatározásokat eltérően alkalmazzák, és mivel a nemzeti pénzügyi rendszerek és a hitelek biztosítására vonatkozó eljárások különböznek.

III. Konvenció

12. Az adatszolgáltatók az évesített kamatláb összeállításánál 365 napból álló szabványos évet alkalmaznak, azaz a szökőévekben nem veszik figyelembe a plusz egy nap hatását.

2. RÉSZ

Üzleti lefedettség

13. Az adatszolgáltatók MPI-kamatláb-statisztikákat szolgáltatnak a hó végi állományok és az új szerződések tekintetében.

IV. Hó végi állományok kamatlábai

14. A hó végi állományok a háztartások és nem pénzügyi vállalatok által az adatszolgáltatónál elhelyezett összes betét és az adatszolgáltató által a háztartásoknak és nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott összes hitel állományát jelentik.

15. A hó végi állományok kamatlába a 29. pontban meghatározott viszonyítási időpontban, a vonatkozó instrumentumfajtában a betétek vagy hitelek állományára alkalmazott súlyozott átlagos kamatlábszintet tükrözi. A súlyozott átlagos kamatlábszint az évesített kamatláb és a megfelelő hó végi állomány szorzata, osztva az összes hó végi állománnyal. Tartalmazza a megfigyelés időpontját megelőző időszakokban megkötött összes élő szerződés egyenlegét.

V. Egynapos betétekre, felmondásos betétekre, a hitelkártya-kölcsönökre, valamint az újratöltődő hitelekre és folyószámlahitelekre vonatkozó új szerződések

16. A 46-49. és az 55. pontban meghatározott egynapos betétek, felmondásos betétek, hitelkártya-kölcsönök, valamint az újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek esetében az új szerződés fogalma a teljes állományra kiterjed. Így az egynapos betétek, a felmondásos betétek, a hitelkártya-tartozások, valamint az újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek esetében az új szerződés tekintetében a 32. pontban meghatározott viszonyítási időpontban fennálló tartozik vagy követel egyenleget alkalmazzák indikátorként.

17. Az egynapos betétek, a felmondásos betétek, a hitelkártya-kölcsönök, valamint az újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek kamatláb az e számlákon a 32. pontban meghatározott viszonyítási időpontban fennálló állományra alkalmazott súlyozott átlagkamatlábat tükrözi. Ez tartalmazza a megfigyelés időpontját megelőző összes időszakban megkötött összes élő szerződés aktuális mérlegpozícióit.

18. Az olyan számlákra vonatkozó MPI-kamatlábak kiszámításához, amelyek egyenlegüktől függően lehetnek betétek vagy hitelek, az adatszolgáltatók különbséget tesznek a követel egyenlegű időszakok és a tartozik egyenlegű időszakok között. Az adatszolgáltatók a követel egyenlegek súlyozott átlagkamatlábait egynapos betétként, a tartozik egyenlegek súlyozott átlagkamatlábait pedig folyószámlahitelként jelentik. Az egynapos betétekre vonatkozó (alacsony) kamatokat és a (magas) folyószámlahitel-kamatokat kombináló súlyozott átlagkamatlábakat nem kell jelenteni.

VI. Új szerződések az egynapos betétektől, felmondásos betétektől, hitelkártya-adósságoktól, valamint az újratöltődő hitelektől és folyószámlahitelektől eltérő instrumentumfajtákban

19. A következő 20-27. pont a lekötött betétekre, a visszavásárlási megállapodásokra (repókra), valamint az újratöltődő hiteleken, a folyószámlahiteleken és a hitelkártya-tartozásokon kívüli minden egyéb instrumentumfajtára vonatkozik a 46-49. és az 55. pontban meghatározottak szerint. Az újratárgyalt hitelekre vonatkozó 22. és 23. pontok kizárólag olyan hitelekre vonatkoznak, amelyek nem megújuló hitelek, folyószámlahitelek, illetve hitelkártya-tartozások.

20. Az új szerződéseket mint a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat és az adatszolgáltató közötti bármilyen új megállapodást kell érteni. Új megállapodások:

- minden pénzügyi szerződés, amely első alkalommal határozza meg a betét vagy hitel kamatlábát, és

- a meglévő betét- és hitelszerződések minden egyes újratárgyalása a 21. pontban meghatározottak szerint.

21. Az újratárgyalás a meglévő betét- vagy hitelszerződés feltételeinek - beleértve a kamatlábat is - a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat aktív közreműködésével történő módosítására vonatkozik. Következésképp az automatikus szerződéshosszabbítás vagy a szerződési feltételek egyéb módosítása, azaz amely során nem kerül sor a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat aktív közreműködésére, nem minősül újratárgyalásnak.

22. A háztartásnak vagy nem pénzügyi vállalatnak nyújtott újratárgyalt hitelekre vonatkozó új szerződések nagyságrendjének az MPI-kamatláb statisztikák során történő elkülönített adatszolgáltatása vonatkozásában az újratárgyalt hitelek a megújuló hitelek, a folyószámlahitelek és a hitelkártya-tartozások kivételével azokra az új hitelekre vonatkoznak, amelyek nyújtására már sor került, de amelyek az újratárgyalás időpontjában még nem kerültek visszafizetésre.

23. Az adósságátütemezés érdekében nyújtott hitelek nincsenek kizárva az újratárgyalt hitelek köréből. Amennyiben azonban az átütemezés magában foglalja a kamatláb újratárgyalását is, és annak következtében a 28. pontban leírtak szerint a piaci körülmények szerinti kamatlábnál alacsonyabb kamatláb mellett kerül sor a hitelnyújtásra, azt nem kell feltüntetni sem az újratárgyalt hitelek, sem pedig az új szerződések között.

24. Az új szerződések kamatlába alatt az adott eszközkategóriában a háztartások vagy nem pénzügyi vállalatok és az adatszolgáltató között a 35. pontban meghatározott referencia-időtartam során megkötött új szerződésekben foglalt betétek és hitelek kamatlábának súlyozott átlagát kell érteni.

25. A változó kamatlábak módosításai, amelyek során az adatszolgáltató automatikusan igazítja ki a kamatlábat, nem új megállapodások, és így azok nem minősülnek új szerződésnek. Ennél fogva a meglévő szerződések esetén a változó kamatokban bekövetkező ilyen változásokat nem az új szerződésre vonatkozó kamatlábak között kell feltüntetni, hanem mint a hó végi állományok átlagkamatlábait.

26. A szerződés futamideje alatti áttérés fix kamatozásról változó kamatlábra vagy fordítva (a t1 időpontban), amelyről a szerződés kezdetén (t0 időpontban) megállapodtak, nem új szerződés, hanem a hitel t0 időpontban meghatározott feltételeinek része. Így az nem minősül új szerződésnek.

27. Általánosan feltételezhető, hogy a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat az újratöltődő hiteltől és a folyószámlahiteltől eltérő hitelt a szerződés kezdetekor teljes egészében lehívja. Azonban előfordulhat, hogy a teljes összegnek a szerződés kezdetekor (t0 időpontban) történő lehívása helyett azt részletekben t1, t2, t3 stb. időpontban hívja le. Az MPI-kamatláb-statisztikák szempontjából nem bír jelentőséggel az a tény, hogy a hitelt részletekben veszik-e igénybe. Az új szerződésekre vonatkozó MPI-kamatláb-statisztikában kell feltüntetni a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat és az adatszolgáltató között a t0 időpontban létrejövő olyan megállapodást, amely tartalmazza a hitel kamatlábát és teljes összegét. Amennyiben a hitelszerződési feltételek újratárgyalására a t0 időpontot követően kerül sor, az újratárgyalt hitelek között a folyósított, de az újratárgyalás megkezdéséig még vissza nem fizetett teljes összeget jelenteni kell.

VII. A behajthatatlan tartozások kezelése valamint a piaci feltételek alatti kamatlábon nyújtott adósságátütemezési hitelek

28. A behajthatatlan tartozásokat valamint a piaci körülmények szerinti kamatlábnál alacsonyabb kamatlábbal nyújtott adósságátütemezési hiteleket a súlyozott átlagkamatlábak illetve az új szerződések nagyságrendjei nem tartalmazzák. A 1071/2013/EU (EKB/2013/33) európai központi banki rendelet II. mellékletével összhangban határozhatók meg, és a részben vagy egészben behajthatatlanként azonosított hitelek teljes összege kivételre kerül az MPI kamatláb-statisztikákból. Az adósságátütemezési hiteleket, azaz a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósokkal kapcsolatos átütemezést a fennálló nemzeti fogalommeghatározásokkal összhangban kell meghatározni.

3. RÉSZ

Viszonyítási időpont

VIII. A hó végi állományok MPI-kamatlábaira vonatkozó viszonyítási időpont

29. Az NKB-k döntik el, hogy nemzeti szinten a hó végi állományokra vonatkozó MPI-kamatlábakat, azaz az 1. függelékben ismertetett 1-26. mutatószámokat időszak végi mérések pillanatfelvételeként vagy időszaki átlagokra utaló implicit kamatlábként határozzák-e meg. A lefedett időszak egy hónap.

30. A hó végi állományokra vonatkozó, hónap végén mért, pillanatfelvételként összeállított kamatlábakat a hónap utolsó napján egy bizonyos időpontban, a betétek és hitelek állományára alkalmazott kamatlábak súlyozott átlagaként számítják ki. Az adott időpontban az adatszolgáltató összegyűjti a háztartások és nem pénzügyi vállalatok összes fennálló betétjére és hitelére vonatkozó kamatlábakat és összegeket, és minden egyes instrumentumfajtára kiszámítja a súlyozott átlagkamatlábat. Ellentétben a havi átlagokkal, a hónap végi mérés alapján számított, a hó végi állományokra vonatkozó MPI-kamatlábak csak az adatgyűjtés időpontjában még élő szerződéseket fedik le.

31. A hó végi állományokra vonatkozó, átlagos havi implicit kamatlábként kezelt kamatlábat hányadosként számítják ki, amelyben a számláló a referenciahónap során felhalmozott kamatáramlás, azaz a betétekre fizetendő és hitelekre követelésként fennálló elhatárolt kamat, a nevező pedig az átlagos havi állomány. A referenciahónap végén az adatszolgáltató minden egyes instrumentumfajta tekintetében jelenti a hónap során elhatárolt fizetendő vagy követelt kamatot és ugyanazon hónap során a betétek és hitelek átlagos állományát. Szemben a hó végi mérésekkel, a hó végi állományokra vonatkozó, havi átlagként számolt MPI-kamatlábak magukban foglalják azokat a szerződéseket is, amelyek a hónap során valamikor éltek, de a hónap végére már lezárultak. Ideális esetben a betétek és hitelek átlagos referencia-hónapi állományát az adott hónap napi állományainak átlagaként számítják ki. Minimumkövetelményként a változó instrumentumfajták, azaz legalább az egynapos betétek, a felmondásos betétek, a nyújtott hitelkártya-hitelek, valamint az újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek esetén az átlagos havi állományt a napi egyenlegekből vezetik le. Az összes többi instrumentumfajta esetén az átlagos havi állományt a heti vagy ennél gyakoribb egyenlegekből vezetik le.

IX. Az egynapos betétek, felmondásos betétek, a nyújtott hitelkártya-hitelekre, valamint az újratöltődő hitelekre és folyószámlahitelekre vonatkozó új szerződések viszonyítási időpontja

32. Az NKB-k döntik el, hogy nemzeti szinten az egynapos betétekre, felmondásos betétekre, a nyújtott hitelkártya-hitelekre, valamint az újratöltődő hitelekre és folyószámlahitelekre vonatkozó MPI-kamatlábakat, azaz a 2. függelékben ismertetett 1., 5., 6., 7., 12., 23., 32. és 36. mutatót az időszak végi mérés pillanatfelvételeként vagy az időszakos átlagokra utaló implicit kamatlábként határozzák meg. A lefedett időszak egy hónap.

33. Az 1. függelékben szereplő, hó végi állományokra vonatkozó kamatlábakhoz hasonló módon az egynapos betétekre, felmondásos betétekre, nyújtott hitelkártya-hitelekre, valamint az újratöltődő hitelekre és folyószámlahitelekre vonatkozó kamatlábakat az alábbiak közül valamelyik módon határozzák meg:

a) a hónap végén mérteket pillanatfelvételként határozzák meg, azaz a hónap utolsó napján egy bizonyos időpontban ezen betétek és hitelek állományára alkalmazott kamatlábak súlyozott átlagaként. Az adott időpontban az adatszolgáltató összegyűjti a háztartások és nem pénzügyi vállalatok összes fennálló egynapos betéteire, felmondásos betéteire, nyújtott hitelkártya-hiteleire, valamint az újratöltődő hiteleire és folyószámlahiteleire vonatkozó kamatlábakat és összegeket, és minden egyes eszközkategóriára kiszámítja a súlyozott átlagkamatlábat. Szemben a havi átlagokkal, a hó végi állományokra vonatkozó MPI-kamatlábak, amelyeket hó végi mérés alapján számítottak ki, csak az adatgyűjtés időpontjában még élő szerződéseket fedik le;

b) a havi átlagos implicit kamatlábakat hányadosként számítják ki, amelyben a számláló a betétekre fizetendő és hitelekre követelésként fennálló elhatárolt kamat, a nevező pedig az átlagos napi állomány. A hónap végén az adatszolgáltató jelenti az egynapos betétek, a felmondásos betétek, a nyújtott hitelkártya-hitelek, valamint az újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek hónap során elhatárolt fizetendő vagy követelt kamatait és ugyanazon hónap átlagos betét- és hitelállományát. Az egynapos betétek, felmondásos betétek, a nyújtott hitelkártya-hitelek, valamint az újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek esetén az átlagos havi állományt a napi egyenlegekből kell levezetni. Szemben a hó végi mérésekkel, a hó végi állományok havi átlagként számolt MPI-kamatlábai magukban foglalják azokat a szerződéseket is, amelyek a hónap során valamikor éltek, de a hónap végére már lejártak.

34. Az olyan számlák tekintetében, amelyek lehetnek betétek vagy hitelek egyenlegüktől függően, amennyiben az MPI-kamatlábakat hó végi mérések pillanatfelvételeként határozzák meg, csak a hónap utolsó napján egy bizonyos időpontban fennálló egyenleget veszik figyelembe annak meghatározásához, hogy ebben a hónapban a számla egynapos betét vagy folyószámlahitel. Amennyiben az MPI-kamatlábakat a hónap átlagára utaló implicit kamatlábként számítják ki, akkor naponta meghatározzák, hogy a számla betét vagy hitel. Ezután az implicit kamatláb nevezőjéhez szükséges átlagos havi állomány meghatározásához kiszámítják a napi követel egyenlegek és a napi tartozik egyenlegek átlagát. Ezenkívül a számlálóban szereplő mozgások megkülönböztetik a betétekre fizetendő és a hitelekre járó elhatárolt kamatot. Az adatszolgáltatók nem jelentik az egynapos betétek (alacsony) kamatlábát és a (magas) folyószámlahitel-kamatlábakat összesítő, súlyozott átlagkamatlábakat.

X. Új szerződések (nem egynapos betétek, felmondásos betétek, hitelkártya-kölcsönök, valamint újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek) viszonyítási időpontja

35. Az egynapos betétektől, a felmondásos betétektől, a hitelkártya-kölcsönökről, valamint újratöltődő hitelektől és folyószámlahitelektől különböző új szerződésekre vonatkozó MPI-kamatlábakat, azaz a 2. függelékben az 1., 5., 6., 7., 12., 23., 32. és 36. mutatók kivételével ismertetett összes mutatót időszaki átlagként számítják ki. A lefedett időszak egy (teljes) hónap.

36. Az egyes instrumentumfajtákra az adatszolgáltatók az új szerződésekre vonatkozó kamatlábat a referenciahónap során az instrumentumfajtákban kötött új szerződések összes kamatlábának súlyozott átlagaként számítják ki. Ezeket a hónap átlagára utaló kamatlábakat - az egyes instrumentumfajtáknál az adatszolgáltatási hónap során kötött új szerződések összegével együtt - továbbítják azon tagállamok, amelyek fizetőeszköze az euro (a továbbiakban: az euroövezeti tagállamok) NKB-jának, amelyben az adatszolgáltató rezidens. Az adatszolgáltatók a teljes hónap során kötött új szerződéseket veszik figyelembe.

37. A háztartásnak vagy nem pénzügyi vállalatnak nyújtott újratárgyalt hitelekre vonatkozó, azaz a 2. függelékben meghatározott 88-91. mutatók vonatkozásában csak az új szerződések nagyságrendjére vonatkozó adatokat kell szolgáltatni. A meglévő betét- és hitelszerződéseknek a 22-27. pontban meghatározottak szerinti minden egyes újratárgyalását figyelembe kell venni, akkor is, ha ugyanazt a szerződést a referencia-hónapon belül egynél többször tárgyalták újra.

4. RÉSZ

Instrumentumfajták

XI. Általános rendelkezések

38. Az adatszolgáltatók a 1. függelékben meghatározott eszközkategóriák tekintetében a hóvégi állományokra vonatkozó, míg a 2. függelékben szereplő eszközkategóriák tekintetében az új szerződésekre vonatkozó MPI kamatláb statisztikákat nyújtanak be. A 16. pontban meghatározottak szerint az egynapos betétek, felmondásos betétek, a banki folyószámlahitelek és a nyújtott hitelkártya-hitelek kamatlábai új szerződésekre vonatkozó kamatlábaknak minősülnek, habár az új szerződés koncepciója a teljes állományra kiterjed, ezért azok az új szerződésre utaló 2. függelékben szerepelnek.

39. Bizonyos euroövezeti tagállamokban nemzeti szinten nem léteznek az 1. és a 2. függelékben meghatározott egyes instrumentumfajták, ezért azokat figyelmen kívül hagyják abban az esetben, ha a rezidens hitelintézetek és egyéb intézmények egyáltalán nem kínálnak az e kategóriába tartozó terméket a háztartásoknak és nem pénzügyi vállalatoknak. Üzletkötés esetén - legyen az bármilyen korlátozott mértékű -, az adatokat szolgáltatni kell.

40. Az 1. és 2. függelékben meghatározott, és a rezidens hitelintézetek és egyéb intézmények által az euroövezeti tagállamokban rezidens háztartásokkal és nem pénzügyi vállalatokkal folytatott banki üzleti tevékenységben alkalmazott minden egyes instrumentumfajta esetében az MPI-kamatláb-statisztikákat az adott kategóriába tartozó összes termékre alkalmazott összes kamatláb alapján állítják össze. Ez azt jelenti, hogy az NKB-k nem határozhatnak meg az egyes instrumentumfajtákban olyan nemzeti termékcsoportokat, amelyek vonatkozásában MPI-kamatláb-statisztikákat gyűjtenek; ehelyett az egyes adatszolgáltatók által kínált összes termék kamatlábát figyelembe kell venni. A monetáris, a pénzügyi intézményekre vonatkozó és a piaci statisztikákról szóló, 2007. augusztus 1-i EKB/2007/9 iránymutatás ( 11 ) 16. cikkében meghatározottak szerint az NKB-k nem kötelesek a mintában figyelembe venni minden egyes terméket, amely nemzeti szinten létezik. Nem zárhatnak ki azonban teljes instrumentumfajtát azon az alapon, hogy az érintett összegek jelentéktelenek. Így ha valamely instrumentumfajtát csak egy intézmény kínál, ezt az intézményt bele kell foglalni a mintába. Amennyiben valamely instrumentumfajta a minta kezdeti meghatározásának idején valamely euroövezeti tagállamban nem létezett, de azt követően egy intézmény bevezet egy ebbe a kategóriába tartozó új terméket, ezt az intézményt a következő reprezentatív jellegre vonatkozó ellenőrzés idején be kell vonni a mintába. Amennyiben egy meglévő instrumentumfajtán belül nemzeti szinten új terméket hoznak létre, a mintában szereplő intézmények ezt a következő adatszolgáltatáskor jelentik, mivel az összes adatszolgáltató köteles összes termékéről adatot szolgáltatni.

41. Az összes termékre vonatkozó összes kamatláb jelentésének alapelve alól kivételt képeznek a behajthatatlan tartozások és az adósságátütemezésre nyújtott hitelek kamatlábai. A 28. pontban meghatározottak szerint a behajthatatlan tartozások és az adósságátütemezésre piaci feltételek alatti kamatlábon nyújtott hitelek nem tartoznak bele az MPI-kamatláb-statisztikába.

XII. Devizanem szerinti bontás

42. Az MPI-kamatláb-statisztikák az adatszolgáltatói kör által alkalmazott kamatlábakra terjednek ki. Az eurótól eltérő devizában denominált betétekre és hitelekre vonatkozó adatokat nem kérik be az összes euroövezeti tagállam szintjén. Ezt tükrözi az 1. és 2. függelék, amelyben az összes mutató az euróban denominált betétekre és hitelekre vonatkozik.

XIII. Szektor szerinti bontás

43. A repók kivételével az MPI-kamatláb-statisztikához szükséges összes betétre és hitelre szektor szerinti bontást alkalmaznak. Ily módon az 1. függelék és a 2. függelék különbséget tesz a háztartásokra (ideértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket) ( 12 ) és a nem pénzügyi vállalatokra ( 13 ) vonatkozó mutatók között. A háztartások részeként elkülönített adatokat kell továbbá jelenteni az egyéni vállalkozók/jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások vonatkozásában, de csak az "egyéb cél"-ra vonatkozó új kölcsönszerződések tekintetében. Az NKB-k eltekinthetnek az egyéni vállalkozóknak adott hitelek elkülönített feltüntetésének előírásától, amennyiben az ilyen hitelek a hó végi állományok tekintetében nem érik el az euroövezeti tagállam teljes háztartási hiteleinek 5 %-át a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelettel összhangban végzett számítások szerint.

44. Az 1. függelék 5. mutatója és a 2. függelék 11. mutatója a repókra vonatkozik. Bár a repók díjazása nem minden euroövezeti tagállamban független attól, hogy a szerződést melyik szektorral kötik, nem szükséges az összes euroövezeti tagállam szintjén a repókat háztartás és nem pénzügyi vállalat szektorokra bontani. Ezenkívül nincs szükség az összes euroövezeti tagállam szintjén lejárat szerinti bontásra, mivel a repók többsége általában nagyon rövid lejáratú. A repókra vonatkozó MPI-kamatlábak különbségtétel nélkül mindkét szektorra vonatkoznak.

45. A 2. függelékben az 5. és 6. mutató a háztartások felmondásos betéteire vonatkozik. Az összes részt vevő tagállam szintjén azonban a felmondásos betétekre vonatkozó kamatláb és súlyozás egyszerre vonatkozik a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok felmondásos betéteire, azaz a két szektort össze kell vonni, de a háztartásoknál kell kimutatni. Az összes euroövezeti tagállam szintjén nincs szükség szektor szerinti bontásra.

XIV. Instrumentumfajták szerinti bontás

46. Amennyiben a következő 47-55. pont másképp nem rendelkezik, az MPI-kamatlábakra vonatkozó instrumentum szerinti bontás és az instrumentumfajták meghatározásai, a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet II. mellékletének 2. részében meghatározott eszköz- és forráskategóriákat követik.

47. Az egynapos betétekre vonatkozó MPI-kamatlábak, azaz a 2. függelék 1. és 7. mutatói az összes egynapos betétet magukban foglalják, függetlenül attól, hogy azok kamatozóak-e vagy nem. Ily módon az MPI-kamatláb-statisztika a nulla kamatozású egynapos betéteket is tartalmazza.

48. Az MPI-kamatláb-statisztika szempontjából az újratöltődő hitelek és a folyószámlahitelek, azaz a 2. függelék 12. és 23. mutatójának fogalommeghatározása megegyezik a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet II. mellékletének 2. részében meghatározott meghatározással, függetlenül az induláskori kamatlábrögzítéstől. A folyószámlahitel egyéb költségek részeként (pl. egyedi díjak formájában) alkalmazott kamatlábát az 1. pontban meghatározottak szerint nem fedi le az évesített kamatláb, mert a kamatláb e típusa csak a hitelek kamatlábaira vonatkozik. Az ezen kategória alatt jelentett hiteleket nem jelentik egyéb új szerződéses kategóriák alatt.

49. Az MPI-kamatláb-statisztikai szempontjából a hitelkártya-tartozások fogalommeghatározása megegyezik a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet II. mellékletének 2. részében szerintő meghatározással. A kamatlábra vonatkozó adatokat csak a nyújtott hitelkártya-hitelek tekintetében kell szolgáltatni a 32. és 36. mutatóban. A kényelmi hitelkártya hitelre vonatkozó kamatlábat nem jelentik külön, mivel az alapértelemben 0 %. A fennálló kényelmi hitelkártya-hitel azonban az MPI-kamatláb-statisztika hó végi állományai részét képezi a fennálló nyújtott hitelkártya-hitellel együtt. Sem a nyújtott, sem a kényelmi hitelkártya-hitelt nem jelentik más, új szerződéses mutató alatt.

50. Az MPI-kamatláb-statisztika szempontjából a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott új hitelek (az újratöltődő hitelek, a folyószámlahitelek és a hitelkártya-tartozások kivételével), azaz a 2. függelék 37-54., 80., 82., 84. és 91. mutatója magában foglalja (a hitelkártya-kölcsönök, az újratöltődő hitelek és a folyószámlahitelek kivételével) a vállalkozásoknak nyújtott hiteleket azok összegétől függetlenül, míg a 62-79., 81., 83. és 85. mutató a 64. pontban meghatározott, biztosítékkal fedezett hitelekre vonatkozik. A hó végi állományokra vonatkozó, 1. függelékben szereplő, nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott lakáscélú hitelek fogalommeghatározása megegyezik a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet II. mellékletének 2. részében található meghatározással, és az magában foglalja az újratöltődő hiteleket, a folyószámlahiteleket és a hitelkártya-tartozásokat.

51. Az MPI-kamatláb-statisztika szempontjából a háztartásoknak nyújtott fogyasztási célú hitelek (azaz a 2. függelék 13-15., 30. és 88. mutatója) áruk és szolgáltatások személyes célú fogyasztására nyújtott hitelek (a hitelkártya-kölcsönök, az újratöltődő hitelek és a folyószámlahitelek kivételével), míg az 55-57. mutató a 64. pontban meghatározott, biztosítékkal fedezett hitelekre vonatkozik. A hó végi állományokra vonatkozó, 1. függelékben szereplő, fogyasztási célú hitelek fogalommeghatározása megegyezik a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet II. mellékletének 2. részében található meghatározással, és az magában foglalja az újratöltődő hiteleket, a folyószámlahiteleket és a hitelkártya-tartozásokat.

52. Az MPI-kamatláb-statisztika szempontjából a háztartásoknak nyújtott új lakáscélú hiteleken, azaz a 2. függelék 16-19., 31. és 89. mutatóján az újratöltődő hitelek, a folyószámlahitelek vagy a hitelkártya-tartozások kivételével, lakáscélú beruházásra - beleértve az építkezésre, garázsépítésre és a felújításra (berendezésre) - nyújtott hiteleket kell érteni, míg az 58-61. mutató a 64. pontban meghatározott, biztosítékkal fedezett hitelekre vonatkozik. A hó végi állományokra vonatkozó, 1. függelékben szereplő, háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek fogalommeghatározása megegyezik a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet II. mellékletének 2. részében található meghatározással, és magukban foglalják az újratöltődő hiteleket, a folyószámlahiteleket és a hitelkártya-tartozásokat.

53. Az MPI-kamatláb-statisztika szempontjából a háztartásoknak egyéb célokra nyújtott új hiteleken, azaz a 2. függelék 20-22. és 33-35. és 90. mutatóján az újratöltődő hitelektől, a folyószámlahitelektől vagy a hitelkártya-tartozásoktól eltérő, üzleti, adósságfinanszírozási, oktatási stb. célokra nyújtott hiteleket kell érteni. A hó végi állományokra vonatkozó, az 1. függelékben szereplő, háztartásoknak nyújtott egyéb hitelek fogalommeghatározása megegyezik a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet II. mellékletének 2. részében található meghatározással, és magukban foglalják az újratöltődő hiteleket, a folyószámlahiteleket és a hitelkártya-tartozásokat.

54. A hó végi állományokra vonatkozó MPI-kamatlábak szempontjából a fogyasztási hitelek, a háztartásoknak nyújtott lakáscélú és egyéb célú hitelek együttesen alkotják a rezidens hitelintézetek és egyéb intézmények által háztartásoknak nyújtott összes hitelt, beleértve az újratöltődő hiteleket, a folyószámlahiteleket és a hitelkártya-tartozásokat.

55. Az új szerződésekre vonatkozó MPI-kamatlábak szempontjából az újratöltődő hitelek, a folyószámlahitelek és a nyújtott hitelkártya-hitelek, a háztartásoknak fogyasztási célra, lakáscélra és egyéb célra nyújtott hitelek együttesen alkotják a rezidens hitelintézetek és egyéb intézmények által háztartásoknak nyújtott összes hitelt (kivéve a kényelmi és a hitelkártya-hiteleket). A kényelmi hitelkártya-hitel külön nem jelentik az MPI-kamatláb-statisztikákban az új szerződéseknél, de az a megfelelő hó végi állományok tételek részét képezi.

XV. Összeghatár szerinti bontás

56. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott egyéb hitelek, azaz a 2. függelék 37-54. és 62-85. mutatója esetében három összegkategóriát különböztetnek meg: a) "legfeljebb 0,25 millió euro"; b) "0,25 euro felett de legfeljebb 1 millió euro"; és c) "1 millió euro felett". Az összeg az új szerződésnek minősülő egyszeri hitelszerződésre vonatkozik és nem a nem pénzügyi vállalat és az adatszolgáltató közötti összes üzletre.

XVI. Eredeti lejárat és hátralévő futamidő, felmondási idő és a kamatláb újramegállapítási időszak vagy induláskori kamatlábrögzítés szerinti bontás

57. Az eszköz típusától és attól függően, hogy az MPI-kamatláb hó végi állományokra vagy új szerződésekre vonatkozik, a statisztikai jelentések az eredeti lejárat és hátralévő futamidő, a felmondási idő és ismételt kamatlábmegállapítási időszak, és/vagy az induláskori kamatlábrögzítés időtartama szerinti bontást alkalmaznak. E bontások idősávokra vagy tartományokra vonatkoznak, például egy legfeljebb kétéves, lekötött betétre vonatkozó kamatláb a két nap és legfeljebb két év közötti eredeti lejáratú összes lekötött betét átlagkamatlábára utal.

58. Az eredeti lejárat és a felmondási idő szerinti bontás a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet II. mellékletének 2. részében található meghatározásokat követi. Az eredeti lejárat szerinti bontást - a repók kivételével - a hó végi állományokra vonatkozó összes betétkategóriára és az 1. függelékben szereplő, hó végi állományokra vonatkozó összes hitelkategóriára alkalmazzák. Az eredeti lejárat valamint a hátralévő futamidő és a következő kamatláb-újramegállapítás kombinációja szerinti bontást alkalmazzák a 15-26 mutatókra az 1. függelékben meghatározottak szerint. Az eredeti lejárat szerinti bontást alkalmazzák továbbá a határozott futamidejű új betétszerződésekre, míg a felmondási idő szerinti bontást a 2. függelékben szereplő, felmondásos új betétszerződésekre. Külön adatokat jelentenek a nem pénzügyi vállalatok számára legfeljebb egy éves induláskori kamatlábrögzítéssel (kombinálva az egy évet meghaladó eredeti lejárattal) rendelkező hitelek vonatkozásában az 56. pontban említett egyes összeghatárok tekintetében a 2. függelékben meghatározottak szerint.

59. A 2. függelékben szereplő, új szerződésekre vonatkozó hitelkamatlábakat (kivéve a 2. függelékben foglalt, az újratárgyalt hitelekre vonatkozó 88-91. mutatókat) a szerződésben szereplő induláskori kamatlábrögzítés időtartama szerint bontják. Az MPI-kamatláb-statisztika szempontjából az induláskori kamatlábrögzítés időtartama a szerződés kezdetekor előre meghatározott időtartam, amely alatt a kamatláb értéke nem változik. A kamatlábrögzítés kiindulási időtartama megegyezhet a hitel eredeti lejáratával vagy lehet annál rövidebb időszak. A kamatláb értéke csak akkor tekinthető megváltoztathatatlannak, ha pontos mértékben (például 10 %) vagy egy bizonyos időpontban érvényes referencia-kamatlábtól való eltérés formájában (például hathónapos Euribor plusz 2 százalékpont bizonyos napon és időpontban) határozzák meg. Amennyiben a szerződés kezdetekor a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat és az adatszolgáltató megállapodik egy bizonyos időszakon keresztül alkalmazandó kamatláb-számítási eljárásban (például hathónapos Euribor plusz 2 százalékpont három éven keresztül), az induláskori kamatlábrögzítés időtartama nem három évnek, hanem csak hat hónapnak tekintendő, mivel a kamatláb értéke a három év során hathavonta változhat. Az új hitelszerződésekre vonatkozó MPI-kamatláb-statisztikák csak azt a kamatlábat foglalják magukban, amelyről a kamatlábrögzítés kezdeti időszakát illetően a szerződés kezdetén vagy a hitel újratárgyalását követően egyeznek meg. Amennyiben a kamatlábrögzítés kezdeti időszakának lejártával a kamatláb automatikusan változó kamatlábbá válik, ezt az új szerződésekre vonatkozó MPI-kamatlábak nem tükrözik, csak a hó végi állományokra vonatkozóak.

60. A háztartásoknak nyújtott hitelek esetében a kamatlábrögzítés alábbi kezdeti időszakait különböztetik meg:

Háztartásoknak fogyasztási és egyéb célra nyújtott hitelek:

- változó kamatozás és legfeljebb egy éves induláskori kamatlábrögzítés (beleértve az egy évet is),

- induláskori kamatlábrögzítés egy évnél hosszabb és legfeljebb ötéves időszakra (az 5 évet is beleértve), és

- induláskori kamatlábrögzítés öt éven túli időszakra.

Háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek:

- változó kamatozás és legfeljebb egy éves kezdeti kamatlábrögzítés (beleértve az egy évet is),

- induláskori kamatlábrögzítés egy évnél hosszabb és legfeljebb ötéves időszakra (az 5 évet is beleértve),

- induláskori kamatlábrögzítés 5 évnél hosszabb és legfeljebb tízéves időszakra (a 10 évet is beleértve), és

- induláskori kamatlábrögzítés 10 éven túli időszakra.

61. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott legfeljebb 0,25 millió euro, 0,25 millió euro feletti de legfeljebb 1 millió euro és 1 millió euro feletti hitelek esetében a következő induláskori kamatlábrögzítési időszakot különböztetjük meg:

- változó kamatozás és legfeljebb három hónapos induláskori kamatlábrögzítés (beleértve a három hónapot is),

- induláskori kamatlábrögzítés három hónapon túli és legfeljebb egyéves időszakra (az egy évet is beleértve),

- induláskori kamatlábrögzítés egy évnél hosszabb és legfeljebb hároméves időszakra (a három évet is beleértve),

- induláskori kamatlábrögzítés három éven túli és legfeljebb ötéves időszakra (az öt évet is beleértve),

- induláskori kamatlábrögzítés 5 évnél hosszabb és legfeljebb tízéves időszakra (a 10 évet is beleértve), és

- induláskori kamatlábrögzítés 10 éven túli időszakra.

62. Az MPI-kamatláb-statisztikák szempontjából a "változó kamatozás" olyan kamatlábra utal, amely folyamatosan, például naponta, vagy az MPI (kivéve a központi bankokat és az PPA-kat) mérlegelése alapján módosul.

XVII. Biztosítékkal és/vagy garanciával fedezett hitelek szerinti lebontás

63. A háztartásoknak és nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott, biztosítékkal és/vagy garanciával biztosított hiteleket külön kell jelenteni valamennyi MPI-kamatláb-statisztika új szerződés kategóriájára, kivéve a hitelkártya-tartozásokat, az újratöltődő hiteleket és folyószámlahiteleket, valamint az egyéb célra történő hitelezést. Továbbmenve, az új szerződésnek minősülő újratárgyalt hitelek nagyságrendjére vonatkozó adatokat nem kell biztosíték/garancia szerinti lebontásban szolgáltatni.

64. Az MPI-kamatláb-statisztikák szempontjából a hitelek biztosíték/garancia szerinti lebontása magában foglalja az olyan új szerződésen alapuló hitelek teljes összegét, amelyeket hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) 4. cikkének (58) bekezdésében, valamint a 197-200. cikkben meghatározott "előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet" alkalmazásával értékpapírosítottak és/vagy az 575/2013/EU rendelet 4. cikkének (59) bekezdésében, valamint a 201., 202., 203. cikkben meghatározott, "előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet" alkalmazásával garantáltak oly módon, hogy a biztosíték és/vagy garancia értéke meghaladja a hitel teljes összegét vagy azzal egyenértékű. Amennyiben egy MPI (kivéve a központi bankokat és a PPA-kat) felügyeleti célokra a 2013/575/EK rendeletben meghatározott, "sztenderd módszer"-től eltérő rendszert használ, ugyanazt a rendszert alkalmazhatja az e lebontás alá tartozó hitelek jelentésekor.

5. RÉSZ

Adatszolgáltatási kötelezettségek

65. A valamennyi euroövezeti tagállamra vonatkozó összesített adatok levezetése érdekében az 1. és 2. függelékben szereplő minden egyes eszközkategóriára három összesítési szintet alkalmaznak.

XVIII. Statisztikai adatok az adatszolgáltatók szintjén

66. Az összesítés első szintjét az adatszolgáltatók a 67-72. pontban meghatározottak szerint végzik. Az NKB-k azonban kérhetik az adatszolgáltatókat, hogy egyedi betétek és kölcsönök szintjén szolgáltassanak adatot. Az adatokat azon euroövezeti tagállam NKB-jának jelentik, amelyben az adatszolgáltató rezidens.

67. Amennyiben a hó végi állományokra vonatkozó kamatlábakat, azaz az 1. függelék 1-26. mutatóit a hó végi megfigyelések pillanatfelvételeként összesítik, az adatszolgáltatók minden egyes instrumentumfajtára a hónap utolsó napjára vonatkozó súlyozott átlagkamatlábat kötelesek jelenteni.

68. Amennyiben a hó végi állományokra vonatkozó kamatlábakat, azaz az 1. függelék 1-26. mutatóit a hónap átlagára utaló implicit kamatlábként összesítik, az adatszolgáltatók az egyes instrumentumfajtákra a hónap során elhatárolt fizetendő vagy követelt kamatokat és ugyanazon hónap során a betétek és hitelek átlagos állományát kötelesek jelenteni.

69. Amennyiben az egynapos betétekre, felmondásos betétekre, a nyújtott hitelkártya-hitelekre, valamint az újratöltődő hitelekre és folyószámlahitelekre vonatkozó kamatlábakat, azaz a 2. függelék 1., 5., 6., 7., 12., 23., 32. és 36. mutatóit hó végi megfigyelések pillanatfelvételeként összesítik, az adatszolgáltatók az egyes instrumentumfajták tekintetében a hónap utolsó napján érvényes súlyozott átlagkamatlábat kötelesek jelenteni.

70. Amennyiben az egynapos betétekre, felmondásos betétekre, a nyújtott hitelkártya-hitelekre, valamint az újratöltődő hitelekre és folyószámlahitelekre vonatkozó kamatlábakat, azaz a 2. függelék 1., 5., 6., 7., 12., 23., 32. és 36. mutatóit a hónap átlagára vonatkozó implicit kamatlábként összesítik, az adatszolgáltatók az egyes instrumentumfajták tekintetében a hónap során elhatárolt fizetendő vagy járó kamatot és ugyanazon hónap során a betétek és hitelek átlagos állományát kötelesek jelenteni.

71. Az új szerződésekre vonatkozó minden egyes instrumentumfajta, azaz a 2. függelékben szereplő 2-4., 8-11., 13-22., 30-31., 33-35. és 37-85. mutatói esetében az adatszolgáltatók súlyozott átlagkamatlábat jelentenek. Ezenkívül az adatszolgáltatók a 2. függelékben szereplő 2-4., 8-11., 13-22., 33-35. és 37-85. mutatók mindegyikére vonatkozóan jelentik a hónap során az egyes instrumentumfajtákban kötött új szerződések összegét. A háztartásnak vagy nem pénzügyi vállalatnak nyújtott újratárgyalt hitelek (a 2. függelék 88-91. mutatói) vonatkozásában csak az új szerződések nagyságrendjére vonatkozó adatokat kell szolgáltatni.

72. Azok a hitelintézetek és egyéb intézmények, amelyeket valamely NKB felhatalmazott az MPI-kamatláb-statisztikák együttes, csoportként történő benyújtására, egy adatszolgáltatónak minősülnek, és a 67-71. pontban meghatározott adatokat a csoport egészére vonatkoztatva jelentik. Ezenkívül ezek az adatszolgáltatók minden évben kötelesek jelenteni minden egyes eszközkategória tekintetében a csoporton belüli adatszolgáltatók számát és a kamatlábak szórását az adott intézmények körében. A csoporton belüli adatszolgáltatók számát és a szórást október hónapra vonatkozóan és az októberi adatokkal együtt kell jelenteni.

XIX. Nemzeti súlyozott átlagkamatlábak és az euroövezeti tagállamok összesített eredményei

73. Az összesítés második szintjét az NKB-k végzik. Összesítik a valamennyi nemzeti adatszolgáltató által jelentett kamatlábakat és kapcsolódó összegeket, amely alapján minden egyes instrumentumfajtára kiszámítják a nemzeti súlyozott átlagkamatlábat. Az adatokat az Európai Központi Bank ("EKB") részére szolgáltatják. Az instrumentumfajták egyes euroövetezi tagállamonkénti végső, az összes euroövezeti tagállamot magában foglaló adatokká való összesítését az EKB végzi el.

1. Függelék

Hó végi állományokra vonatkozó kamatlábak instrumentumfajtái

Az 1. táblázatban szereplő valamennyi kategória tekintetében havonta évesített kamatlábat (AAR) vagy effektív kamatlábat (NDER) kell jelenteni.

1. táblázat

2. Függelék

Új szerződésre vonatkozó kamatlábak instrumentumfajtái

A 2., 3. és 4. táblázatban szereplő kategóriák mindegyikére havonta évesített kamatlábat (AAR) vagy effektív kamatlábat (NDER) kell meghatározni. Az évesített kamatláb jelentésekor a vonatkozó szerződés nagyságrendjét is jelenteni kell, ha a táblázatban az "összeg" szó szerepel. A 6. táblázatban szereplő, az újratárgyalt hitelekre vonatkozó kategóriák vonatkozásában csak az új szerződések nagyságrendjére vonatkozó adatokat kell szolgáltatni.

A 2. táblázatban szereplő kategóriák (a 33-35. mutató kivételével), 3., 5. és 6. kategória kölcsönösen kizárja egymást az egyes táblázatokban. Így a 2. táblázat (a 33-35. tételek kivételével), és/vagy a 3. táblázat és/vagy az 5. táblázat és/vagy a 6. táblázat bármelyik tétele alatt jelentett hitel nem jelenthető újra ugyanazon táblázatban bármely más tétel alatt, kivéve a 33-35. tételek keretében jelentett hiteleket, amelyeket a 20-22. tételek alatt is jelenteni kell.

A 3. táblázat bármely kategóriája alatt jelentett valamennyi hitelt a 2. táblázatok megfelelő kategóriái alatt is fel kell tüntetni. A 4. táblázat tételei a 2. táblázatok, illetve - ha fedezettek - a 3. táblázat altételei; ezért a 4. táblázat alatt jelentett bármely hitel adott esettől függően a 2. táblázatok és a 3. táblázatban is fel kell tüntetni. A 6. táblázat bármely kategóriája alatt jelentett hiteleket a 2. táblázat, és a 3., illetve 4. táblázat megfelelő kategóriája alatt is fel kell tüntetni.

Az 5. táblázat kizárólag az évesített kamatlábra vonatkozik. Az 5. táblázatban feltüntetett hiteleket adott esettől függően a 2., 3., 4. és 6. táblázatokban is szerepeltetni kell, figyelemmel az évesített kamatláb különböző módszertanára a 9. pontnak megfelelően.

Az új szerződés koncepciója kiterjed a teljes állományra, azaz a hó végi állományokra az egynapos betétek, a felmondásos betétek, az újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek, valamint a nyújtott hitelkártya-hitelek, azaz az 1., 5., 6., 7., 12., 23., 32. és 36. mutatók esetében.

2. táblázat

3. táblázat

Új hitelszerződések fedezettel és/vagy biztosítékkal

4. táblázat

Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, 1 éven aluli induláskori kamatlábrögzítéssel és 1 éven túli lejárattal rendelkező hitelekre vonatkozó új szerződések

5. táblázat

Háztartásoknak nyújtott hitelek új szerződései

6. táblázat

Új szerződésnek minősülő újratárgyalt hitelek

II. MELLÉKLET

A TÉNYLEGES ADATSZOLGÁLTATÓK ÁLTAL ALKALMAZANDÓ MINIMUMELŐÍRÁSOK

Az Európai Központi Bank ("EKB") által előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az adatszolgáltatók a következő minimumszabályokat kell betartaniuk.

1. Adattovábbítás minimumszabályai:

a) az adatszolgáltatást időszerűen és azon euroövezeti tagállam NKB-ja (a továbbiakban: az érintett NKB) által meghatározott határidőn belül kell teljesíteni, ahol az adatszolgáltató rezidens;

b) a statisztikai jelentéseket az érintett NKB által előírt technikai adatszolgáltatási követelményekben meghatározott módon és formátumban kell elkészíteni;

c) az adatszolgáltatóknak egy vagy több kapcsolattartó személy elérhetőségét az érintett NKB rendelkezésére kell bocsátania;

d) az érintett NKB részére történő adatátviteli műszaki paramétereket be kell tartani.

2. A pontosság minimumszabályai:

a) a statisztikai adatoknak helyesnek kell lenniük;

b) az adatszolgáltatóknak képeseknek kell lenniük a továbbított adatok által kiváltott fejleményekre vonatkozó adatokat szolgáltatniuk;

c) a statisztikai adatoknak teljes körűnek kell lennie, azok nem tartalmazhatnak folytonossági vagy szerkezeti hiányosságokat; a meglévő hiányosságokat el kell ismerni, és azokra magyarázattal kell szolgálni az érintett NKB számára, és amennyiben az lehetséges, azokat a lehető leghamarabb meg kell szüntetni;

d) az adatszolgáltatóknak követniük kell az azon érintett NKB által az adatok technikai továbbítása vonatkozásában előírt dimenziókat, kerekítetési szabályokat és tizedes jegy előírásokat, amelyben az adatszolgáltató rezidens.

3. A koncepcióknak történő megfelelés minimumszabályai:

a) a statisztikai adatoknak meg kell felelniük az e rendeletben foglalt meghatározásoknak és besorolásoknak;

b) az e meghatározásoktól és besorolásoktól való eltérések esetén az adatszolgáltatóknak rendszeresen ellenőrizni és számszerűsíteni kell az általuk használt, és az e rendeletben előírt szabályok közötti különbséget;

c) az adatszolgáltatóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy megmagyarázzák a szolgáltatott adatok előző időszakok adataihoz viszonyított hirtelen változásait.

4. A helyesbítések minimumszabályai:

Az EKB és az érintett NKB által előírt helyesbítési alapelveket és eljárásokat követni kell. A rendhagyó helyesbítéseket írásos magyarázattal kell ellátni.

III. MELLÉKLET

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELET MÓDOSÍTÁSAINAK LISTÁJÁVAL

(a 7. cikkben hivatkozottak szerint)

A 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet

(HL L 10., 2002.1.12., 24. o.)

Módosította:

A 2181/2004/EK (EKB/2004/21) rendelet

(HL L 371., 2004.12.18., 42. o.)

A 290/2009/EK (EKB/2009/7) rendelet

(HL L 94., 2009.4.8., 75. o.)

A 674/2010/EK (EKB/2010/7) rendelet

(HL L 196., 2010.7.28., 23. o.)

IV. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

( 2 ) HL L 10., 2002.1.12., 24. o.

( 3 ) HL L 174., 2013.6.26., 1. o.

( 4 ) HL L 331., 2010.12.15., 162. o.

( 5 ) Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.

( 6 ) HL L 15., 2009.1.20., 14. o.

( 7 ) HL L 341., 2007.12.27., 1. o.

( 8 ) HL L 226., 2010.8.28., 48. o.

( 9 ) HL L 133.,2008.5.22., 66. o.

( 10 ) Az NKB-k a háztartásokat segítő nonprofit intézmények esetében a fogyasztási hitelre és a háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelekre felmentést adhatnak.

( 11 ) HL L 341., 2007.12.27., 1. o.

( 12 ) Az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi iránymutatásban (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.) foglalt ESA 2010 szerint meghatározott S.14 és az S.15 összesítve.

( 13 ) S.11 az ESA 2010 meghatározás szerint.

( 14 ) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.