5/2011. (VII. 8.) Miniszterelnökségi utasítás

a Miniszterelnökség Közszolgálati Szabályzatáról

A Miniszterelnökség Közszolgálati Szabályzatáról a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az alábbiak szerint rendelkezem.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A szabályzat hatálya

1. § (1) E szabályzat hatálya a Miniszterelnökség állományában levő vagy a Miniszterelnökséghez kirendelt

a) a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) alapján foglalkoztatott kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre (továbbiakban együtt: kormánytisztviselő), valamint

b) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján foglalkoztatott munkavállalókra,

[az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: munkatárs] terjed ki.

(2) E szabályzat kormány-tisztviselői jogviszony vagy munkaviszony létesítésére vonatkozó rendelkezéseinek hatálya a Miniszterelnökséggel ilyen jogviszonyt létesíteni kívánó személyre is kiterjed.

(3) E szabályzat nyugállományúak támogatására vonatkozó rendelkezéseinek hatálya a Miniszterelnökségtől nyugdíjba vonulókra is kiterjed.

(4) A szabályzat rendelkezéseit a Miniszterelnökség állami vezetőire és a miniszterelnöki biztosra a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvénnyel összhangban kell alkalmazni.

(5) A Miniszterelnökség cafetéria juttatásairól külön utasítás rendelkezik.

(6) A Miniszterelnökségen a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú függeléke tartalmazza.

II. Fejezet

Kormány-tisztviselői jogviszony vagy munkaviszony létesítése a Miniszterelnökséggel

Az alkalmazás engedélyezése

2. § (1) Az alkalmazni kívánt személy adatairól és a foglalkoztatás tervezett körülményeiről a személyt foglalkoztatni kívánó szervezeti egység legkésőbb az alkalmazás tervezett időpontja előtt 30 nappal, sürgős esetben a foglalkoztatás szükségessé válásának megállapítását követően haladéktalanul Alkalmazási engedélyt (1. melléklet) tölt ki, amelyhez mellékeli az alkalmazni kívánt személy fényképes szakmai önéletrajzát. A szakmai önéletrajz Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszerből (a továbbiakban: KSzSzR) előállítható egységes változatát az alkalmazni kívánt személy a Gazdálkodási, Humánpolitikai és Jogi Főosztálytól (a továbbiakban: GHJ) szerezheti be.

(2) Az Alkalmazási engedélyt a foglalkoztatni kívánó szervezeti egység megküldi a biztonsági vezetőnek, majd a GHJ-nak, amely az Alkalmazási engedély és a csatolt szakmai önéletrajz alapján

a) megállapítja az alkalmazni kívánt személy tervezett bruttó illetményét vagy bruttó személyi alapbérét,

b) megállapítja azt, hogy az alkalmazáshoz a bérkerettel és az üres álláshellyel a Miniszterelnökség rendelkezik-e,

c) megállapítja azt, hogy a tervezett körülmények alapján a foglalkoztatás a jogszabályi feltételeknek megfelel-e.

(3) A GHJ a véleményével ellátott Alkalmazási engedélyt a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár útján a Miniszterelnökséget vezető államtitkár (a továbbiakban: államtitkár) részére jóváhagyásra továbbítja.

(4) Amennyiben az Alkalmazási engedély és a szakmai önéletrajz alapján megállapítható, hogy a tervezett foglalkoztatás pénzügyi feltételei nem biztosítottak, vagy a tervezett foglalkoztatás a jogszabályi követelményeknek nem felel meg, de a foglalkoztatás akadályai elháríthatók, a GHJ felveszi ennek érdekében a kapcsolatot a foglalkoztatni kívánó szervezeti egységgel és - annak egyetértése alapján, szükség esetén - a foglalkoztatni kívánt személlyel is. Az egyeztetés alapján megváltozott feltételekről a foglalkoztatni kívánó szervezeti egység új Alkalmazási engedélyt köteles készíteni, melyet újra köteles megküldeni a GHJ részére.

Intézkedések az alkalmazás engedélyezését követően

3. § (1) Az alkalmazás államtitkár általi engedélyezését követően a GHJ előkészíti a jogviszony létesítéséhez szükséges következő dokumentumokat:

a) kinevezési okirat vagy munkaszerződés (melyet a GHJ pénzügyileg ellenjegyez, és amelyhez csatolni kell a KSzSzR-ből előállított munkaköri leírást);

b) áthelyezés esetén - a 3. §(1) bekezdés a) pontban foglaltakat megelőzően - a kikérő, a háromoldalú megállapodás az áthelyezésről;

c) alkalmazási adatlap (benne különösen: adatfelvételi lap és bejelentő lap).

(2) Az alkalmazás államtitkár általi engedélyezését követően a GHJ beszerzi az alkalmazni kívánt személytől

a) a végzettséget, szakképzettséget, nyelvismeretet, büntetlen előéletet, korábbi jogviszonyokat igazoló okiratok másolatát,

b) az összeférhetetlenségi, további jogviszony létesítésére irányuló, nemzetbiztonsági ellenőrzéshez hozzájáruló nyilatkozatokat,

c) a munkavédelmi és tűzvédelmi ismeretek elsajátításáról szóló nyilatkozatokat,

d) a személyi jövedelemadó megállapításához, bevallásához és megfizetéséhez szükséges nyilatkozatokat, továbbá

e) az egyéb, a belépéshez szükséges nyilatkozatokat [beleértve a közszolgálati munkavállaló Mt. 193/S. § (1) bekezdése szerinti titoktartási nyilatkozatát].

(3) A foglalkoztatni kívánt személy a kormány-tisztviselői jogviszony vagy a munkaviszony létesítéséhez, a közszolgálati nyilvántartáshoz szükséges adatokat a GHJ-n eredeti okirattal vagy közjegyző, kibocsátó szerv által hitelesített másolattal köteles igazolni. Be kell nyújtania továbbá az illetményszámfejtéshez szükséges nyilatkozatokat (nyugdíjpénztári, egészségpénztári tagságról, bankszámláról szóló nyilatkozat) is.

(4) A jogviszony létesítése előtt a felvenni kívánt személlyel a biztonsági vezető közli azt, hogy a betölteni kívánt munkakör az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá tartozik, továbbá tájékoztatja a vagyonnyilatkozat-tétel szabályairól, a nyilatkozat hiányának jogkövetkezményeiről.

(5) A jogviszony létesítésének feltétele a felvenni kívánt személy foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton, valamint munkavédelmi oktatáson való részvétele. A vizsgálaton, valamint az oktatáson való részvételről a GHJ tájékoztatja a felvenni kívánt személyt.

(6) A GHJ a felvenni kívánt személyt tájékoztatja a jogviszonyából eredő összeférhetetlenségi szabályokról. A tájékoztatás tudomásulvételét és az összeférhetetlenségről szóló nyilatkozatot a KSzSzR-ből előállított minta felhasználásával írásba kell foglalni.

(7) A kinevezési okmány átadása előtt a kormánytisztviselő köteles a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 12. §-ában meghatározottak szerint esküt tenni és az esküokmányt aláírni.

(8) A GHJ a kormány-tisztviselői jogviszony vagy a munkaviszony létesítéséhez szükséges valamennyi dokumentumot továbbítja az államtitkár részére, aki a kinevezési okiratot vagy a munkaszerződést aláírja, adott esetben engedélyezi a további vagy egyéb jogviszony létesítését, fenntartását.

(9) A kinevezési okirat vagy a munkaszerződés államtitkár és munkavállaló általi aláírását (a továbbiakban: felvétel) követő 30 napon belül

a) a biztonsági vezető intézkedik a felvett személy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése iránt,

b) a biztonsági vezető intézkedik a felvett személy nemzetbiztonsági ellenőrzésének megindítása iránt,

c) a GHJ írásban dokumentáltan is tájékoztatja a munkatársat a Ktv. 11. § (7) bekezdésében, illetve az Mt. 76. § (7) bekezdésében foglaltakról.

A munkaköri leírás

4. § (1) A munkaköri leírást a GHJ (alapadatok megadása) és a foglalkoztatni kívánó szervezeti egység (feladat- és jogkör, helyettesítés) közösen készíti el, és azt a foglalkoztatni kívánó szervezeti egység vezetője írja alá.

(2) A foglalkoztatni kívánó szervezeti egység vezetője felelős azért, hogy a munkaköri leírás eleget tegyen a következő szempontoknak:

a) a munkaköri leírás csak olyan mértékű és jellegű feladatokat állapíthat meg, melyet a munkatárs a jogviszonyára vonatkozó szabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányadó rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni;

b) a helyettesítés céljából alkalmazott személy munkaköri leírásában a munkaköri feladatok tartalmának meg kell egyezniük az általa helyettesített személy munkaköri leírásában foglaltakkal;

c) a meghatározott feladat ellátására alkalmazott munkatárs munkaköri leírással nem rendelkezik, helyette a jogviszonyt létesítő okiratban (kinevezési okmány, munkaszerződés) kell megjelölni azokat a teljes munkakörnek nem minősülő egyes feladatokat, melyek ellátása céljából alkalmazására sor kerül;

d) leltárkészletet kezelő munkatárs esetében a munkaköri leírásnak tartalmaznia kell a leltárfelelősség megnevezését és mértékét, munkavállaló esetében ezen felül leltárfelelősségi megállapodás kötése kötelező;

e) a Miniszterelnökség gazdálkodásában részt vevő munkatárs esetében a munkaköri leírásnak tartalmaznia kell a kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, utalványozási, érvényesítési jogra történő utalást, a jogkör gyakorlásához szükséges végzettséget, szakképzettséget.

III. Fejezet

A Miniszterelnökséggel létesített kormány-tisztviselői jogviszony vagy munkaviszony módosítása, az állománytábla

A jogviszony módosítása

5. § (1) A munkaköri leírás az abban foglaltak változása esetén a kinevezési okirat, vagy a munkaszerződés módosítása nélkül a 4. §-ban foglalt rendben módosítható.

(2) A Miniszterelnökségen belüli átszervezés esetén az érintett munkatársat foglalkoztató szervezeti egység a GHJ-n a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon írásban kezdeményezi a kormány-tisztviselői jogviszony, illetve a munkaviszony módosítását, vagy megszüntetését. A foglalkoztató szervezeti egység a kezdeményezéshez csatolja a munkaköri leírás(ok) tervezetét, majd a GHJ csatolni köteles az érintett szervezeti egység(ek) állománytábláját abból a célból, hogy kétséget kizáróan megállapítható legyen, hogy mely munkakör válik feleslegessé és az abban foglalt feladatokat hogyan látja el a szervezeti egység(ek) többi munkatársa. A kezdeményezést a GHJ az államtitkár részére történő felterjesztést megelőzően jogi, pénzügyi és személyügyi szempontból véleményezi. A kezdeményezést a GHJ a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár útján terjeszti fel jóváhagyásra az államtitkár részére.

(3) A kormánytisztviselő fizetési fokozatban való előre sorolása esetén a GHJ elkészíti a kinevezési okirat-módosítást és azt aláírásra felterjeszti a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkáron keresztül az államtitkár részére. Soron kívüli előre sorolás vagy címadományozás esetén a foglalkoztató szervezeti egység kezdeményezését a GHJ pénzügyi és jogi szempontból véleményezi, majd - amennyiben a fedezet rendelkezésre áll és a kezdeményezés a jogszabályi feltételeknek megfelel - a kezdeményezést a kinevezési okirat-módosítással együtt jóváhagyásra és aláírásra felterjeszti a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkáron keresztül az államtitkár részére.

Az állománytábla

6. § (1) A GHJ feladata a szervezeti egységek állománytáblájának összeállítása és folyamatos aktualizálása a szervezeti egység engedélyezett létszáma alapján, a következő adattartalommal:

a) állásonként:

aa) az álláshely sorszáma;

ab) az álláshely munkaköri megnevezése;

ac) az álláshely jellege (kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő, munkavállaló);

ad) az álláshely állománycsoportja (kormánytisztviselők esetében I., II. besorolási osztály, kormányzati ügykezelők esetében III. besorolási osztály, munkavállalók);

b) összesített adatok:

ba) engedélyezett létszám;

bb) I., II., III. besorolási osztályba tartozók, munkavállalók külön-külön;

bc) vezetői státuszok száma, szintjei;

bd) szakmai (fő) tanácsadók száma;

be) közigazgatási (fő) tanácsadók száma;

bf) miniszterelnöki (fő) tanácsadók száma;

bg) miniszteri (fő) tanácsadók száma;

bh) politikai (fő) tanácsadók száma;

c) személyzeti névjegyzék az álláshely sorszáma alapján.

(2) A Miniszterelnökség állománytábláját és annak módosítását az államtitkár hagyja jóvá. Az abban foglaltak megváltoztatása a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár javaslata alapján lehetséges a GHJ pénzügyi szempontú véleményének kikérését követően.

IV. Fejezet

A Miniszterelnökséggel létesített kormánytisztviselői jogviszony vagy munkaviszony megszűnése

Összeférhetetlenség

7. § (1) A kormánytisztviselő vagy a munkavállaló köteles haladéktalanul bejelenteni a GHJ-n beszerezhető formanyomtatványok megfelelő alkalmazásával azt, ha jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül, vagy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt kíván létesíteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles írásban felszólítani az érintettet az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a kormánytisztviselő a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem szünteti meg az összeférhetetlen helyzetet, kormány-tisztviselői jogviszonya automatikusan megszűnik. Amennyiben a munkavállaló a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem szünteti meg az összeférhetetlen helyzetet, az államtitkár jogosult a munkaviszonyt megszüntetni.

(2) A 7. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók akkor is, ha a kormánytisztviselő vagy a munkavállaló jogviszonyának fennállása alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlenséget állapít meg.

(3) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt, vagy a munkavállalót az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, az érintettnek a felszólításban előírt határidőn belül a GHJ-n be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolás, okirat másolati példányát. Az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító okirat különösen:

a) gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelőbizottsági és egyéb tagság megszüntetése esetén az arra irányuló - cégbírósági érkeztetőbélyegzővel ellátott - változásbejegyzési kérelem;

b) munkavégzésre irányuló további jogviszony megszüntetése esetén a munka-, megbízási és egyéb jogviszonyt megszüntető okirat.

(4) A bejelentési kötelezettség elmulasztása, az előzetes engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá az ezekkel összefüggő valótlan vagy hiányos adatok közlése a kormánytisztviselők esetében a Ktv. 50. § (1) bekezdése szerinti fegyelmi vétségnek minősül.

Munkakör átadás-átvétel

8. § (1) A munkatárs köteles a munkaköri feladatait, a nála levő ügyiratokat, nyomtatványokat a (2) bekezdésben foglaltak szerint átadni (munkakör átadás-átvételi eljárás), valamint a részére kiadott, leltárban levő munkaeszközökkel és felszerelési tárgyakkal elszámolni:

a) jogviszonyának megszűnése vagy a három hónapot meghaladó tartós távollét esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött napon,

b) munkakörének módosítása, a Miniszterelnökségen belüli áthelyezés esetén, a jogviszony módosulásakor az azt megelőző munkanapon,

c) a kormánytisztviselő hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása esetén annak napján.

(2) A munkatárs köteles munkakörét a foglalkoztató szervezeti egység vezetője által kijelölt személynek az (1) bekezdés szerint meghatározott időpontban átadni. Az átadásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az átadó és átvevő nevét, a folyamatban levő ügyeket, azok elintézési módjának, határidejének megjelölésével. Az átadó az eljárással kapcsolatosan írásban megjegyzéseket tehet, aminek lehetőségére őt előzetesen figyelmeztetni kell. Az iratot alá kell íratni a foglalkoztató szervezeti egység vezetőjével, és két eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből az egyik az átadót, a másik az átvevőt illeti.

(3) Amennyiben a munkakör átadására kötelezett munkatárs elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni a munkakör-átadási kötelezettségének, illetőleg azt megtagadja, a foglalkoztató szervezeti egység vezetője a szervezeti egység munkatársai közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadó munkatárs két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő munkatárs személyes kezelésében levő iratokat, amelyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt munkatársnak. Az átadásról a távollévő munkatársat az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni.

(4) Jogviszonyának megszűnése vagy három hónapot meghaladó tartós távollét esetén a munkatárs köteles a használatában lévő eszközökkel elszámolni. Ennek érdekében a GHJ a munkatárs részére Elszámoló lapot ad át, melyet a munkatársnak az elszámolást követően a GHJ-n kell leadnia.

(5) A jogviszony megszűnése esetén a GHJ az elszámolást követően kifizeti a járandóságokat, majd utána kiadja a munkatársnak az Elszámoló lap másolatát, a közszolgálati igazolást és az egyéb, jogszabályban előírt iratokat.

V. Fejezet

Munkavégzés, pihenőidő

A munkaidő beosztása, a rendkívüli munkavégzés

9. § (1) A munkaidőre és a munkaidő-beosztásra minden munkatárs esetében a Ktv. 39. § (1) bekezdése az irányadó. Ettől eltérő munkaidőt és munkaidő-beosztást az államtitkár állapíthat meg írásban a Ktv. 39. § (2)-(6) és (8)-(9) bekezdéseit, valamint az Mt. 119. § (1)-(2) és (4) bekezdését, továbbá 120-121. §-át figyelembe véve.

(2) Rendkívüli munkavégzést a munkatársat foglalkoztató szervezeti egység vezetője kizárólag előzetesen és írásban (3. melléklet) rendelhet el a Ktjv. 15. §-a, a Ktv. 40. § (1)-(4) bekezdése és (6)-(7) bekezdése és az Mt. 127. § (1)-(2) bekezdése, valamint (6)-(7) bekezdése figyelembevételével.

(3) A rendkívüli munkavégzés tényleges időtartamáról a szervezeti egységeknél naprakész, névre szóló nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a munkavégzés időtartamát, az annak ellentételezéseként igénybe vett, vagy igénybe venni kívánt szabadidő időpontját, és annak jelzését, hogy a rendkívüli munkavégzés heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történik.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás és a rendkívüli munkavégzés elrendelését tartalmazó intézkedés(ek) egy példányát a foglalkoztató szervezeti egység köteles megküldeni a GHJ-re, amely munkatársanként nyilvántartja az elrendelt rendkívüli munkavégzéseket. Kormánytisztviselők esetében, amennyiben a Ktv. 40. § (6) bekezdése alapján a rendkívüli munkavégzésért járó szabadidő kiadása nem történt meg, az érintett munkatárs írásbeli kérelmére a GHJ intézkedik a szabadidő megváltása iránt. Munkavállalók esetében - a munkavállaló és az államtitkár által aláírt eltérő megállapodás hiányában - a GHJ intézkedik a munkavállalót megillető, az Mt. 147. § (2)-(3) és (5) bekezdésében rögzített pótlék, vagy átalány kifizetése iránt.

A rendes szabadság

10. § (1) A tárgyévi rendes szabadság éves mértékét, továbbá a tárgyévet megelőző évben kivett és ki nem adott rendes szabadságot a GHJ állapítja meg minden év január 31-ig, és arról tájékoztatja a szervezeti egységeket.

(2) A szervezeti egység vezetője - ha nem ő vezeti az önálló szervezeti egységet, az önálló szervezeti egység vezetőjének egyetértésével - a vezetése alatt álló munkatársak vonatkozásában rendes szabadságuk háromötöde, munkavállalók esetében háromnegyede vonatkozásában - a munkatársak meghallgatását követően - minden év február 28-ig szabadságolási tervet készít, figyelemmel a Ktjv. 64. § (1) bekezdése alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott igazgatási szünetre.

(3) A rendes szabadság kivételét a munkatársat foglalkoztató szervezeti egység vezetője írásban, szabadság-nyilvántartó kartonon engedélyezi.

A munkavégzés alóli mentesülés egyéb esetei

11. § (1) Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről és várható időtartamáról a munkatárs vagy hozzátartozója köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkatárs közvetlen felettesét, és az első lehetséges alkalommal az erről szóló igazolást leadni a GHJ-n, ahol ennek beérkezését dokumentálni kell.

(2) A tanulmányi szabadságok kivételét a munkatársat foglalkoztató szervezeti egység vezetője engedélyezi külön erre a célra szolgáló szabadság-nyilvántartó kartonon.

(3) A fizetés nélküli szabadságot az érintett - közvetlen felettese által támogatott - írásbeli kérelmére az államtitkár hagyja jóvá. Az államtitkári döntés alapján a GHJ készíti el a szükséges okiratot.

(4) A munkavégzés alóli mentesítés munkáltatótól függő eseteiben [Ktv. 18. § (3) bekezdés, Mt. 93. § és 107. § h) pont] a döntést a munkatárs írásbeli, indokolt és közvetlen felettese által támogatott kérelmére az államtitkár hozza meg. Az államtitkár döntését követően a szükséges okiratot a GHJ készíti el.

A jelenléti ív

12. § (1) Az Mt. 140/A. §-ára tekintettel a szervezeti egység köteles a munkatársak jelenlétéről olyan nyilvántartást vezetni, amely naptári naponként tartalmazza a rendes munkaidő kezdő és befejező időpontját (a továbbiakban: jelenléti ív), valamint szabadságnyilvántartó-kartonon vezetni a kiadott szabadidőt. A szervezeti egység köteles a jelenléti íveket és szabadságnyilvántartó-kartonokat havonta ellenőrizni, összesíteni és az összesítőt iktatást követően minden hónap 5. napjáig, a szervezeti egység vezetője által aláírtan továbbítani a GHJ részére.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített feladatok ellátásért, a jelenléti ívek, a szabadságnyilvántartó-kartonok és az összesítő összhangjáért a szervezeti egység vezetője a felelős.

(3) A szabadság-nyilvántartó kartont és a jelenléti íveket a szervezeti egység 10 évig köteles megőrizni.

(4) A jelenléti íven

a) a munkában eltöltött napot: "D",

b) az igénybe vett rendes szabadságnapot "SZ",

c) a betegszabadságot "B",

d) a fizetett tanulmányi szabadságot "TSZ",

e) a tanulmányi szerződés hiányában nem fizetett, de engedélyezett tanulmányi szabadságot "TN",

f) a fizetés nélküli szabadságot "FN",

g) a munkavégzés alóli mentesítést "M",

h) gyermeke születése esetén az apákat megillető munkaidő-kedvezményt: "A",

i) a szülési szabadságot, gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot: "T" megjelöléssel kell jelezni.

(5) A jelenléti ív és az összesítő mintáját a 4. melléklet tartalmazza.

(6) A GHJ a Miniszterelnökség teljes személyi állományáról összesített szabadság-nyilvántartást vezet.

VI. Fejezet

A Miniszterelnökség munkatársainak díjazása

Az idegennyelv-tudási pótlék

13. § (1) Idegennyelv-tudási pótlék kizárólag a Ktjv. hatálya alá tartozó munkatársaknak fizethető.

(2) A Miniszterelnökségen - az államtitkár eltérő egyedi intézkedése hiányában - minden munkakört olyannak kell tekinteni, amelyhez idegen nyelv használata szükséges, és amely idegennyelv-tudási pótlékra jogosít.

(3) A Miniszterelnökségen kizárólag az élő nyelvekért állapítható meg nyelvpótlék. Nem fizethető nyelvpótlék az eszperantó és a klasszikus nyelvekért (latin, ógörög, szanszkrit és egyéb holt nyelvek). Amennyiben a kormánytisztviselő ugyanazon nyelvből általános és szakmai anyaggal is bővített nyelvvizsgával is rendelkezik, részére csak egy jogcímen állapítható meg pótlék.

(4) Az idegennyelv-tudást a Ktv. 48. § (2)-(3) bekezdése és az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet alapján nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni (továbbiakban: nyelvvizsga-bizonyítvány) a GHJ-n.

(5) Az idegennyelv-tudási pótlékra az újonnan felvett kormánytisztviselő a GHJ-n bemutatott eredeti nyelvvizsga-bizonyítványok alapján kinevezésének időpontjától, a Miniszterelnökséggel már jogviszonyban álló kormánytisztviselő az új nyelvvizsga letételének vagy honosításának nyelvvizsga-bizonyítványon feltüntetett időpontjától kezdődően jogosult.

(6) Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultságot a GHJ állapítja meg és ez alapján készíti el a kinevezési okiratot vagy annak módosítását, melyet a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkárnak aláírásra megküld.

A képzettségi pótlék

14. § (1) Képzettségi pótlék kizárólag a Ktjv. hatálya alá tartozó munkatársaknak fizethető.

(2) Az államtitkár a Ktv. 48/A. §-a alapján és a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével egyedileg állapítja meg a képzettségi pótlékra való jogosultságot; egyúttal dönt a képzettségi pótlékra jogosító munkakörről.

(3) A képzettségi pótlék megállapítását a kormánytisztviselő a képzettséget igazoló bizonyítvány másolatának csatolásával írásban kezdeményezheti. A kérelemnek ki kell térnie arra, hogy a munkakörre előírt képesítésen felül megszerzett képzettség hogyan segíti elő a feladatkör szakszerűbb ellátását, a feladatkörön belüli szakosodást.

(4) A kérelmet véleményezésre meg kell küldeni a kormánytisztviselőt foglalkoztató szervezeti egység vezetőjének és a GHJ-nak. A GHJ megvizsgálja a kérelmet abból a szempontból, hogy a jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel-e és hogy a pénzügyi fedezet biztosított-e. A GHJ kérésére a kormánytisztviselő köteles bemutatni a képzettséget igazoló eredeti okiratot.

(5) A kormánytisztviselő a képzettségi pótlékra az államtitkári döntés időpontjától kezdődően jogosult. A kinevezési okirat módosítását a GHJ készíti el.

(6) Amennyiben a kormánytisztviselő munkaköre megváltozik, vagy szervezeten belüli áthelyezik, a képzettségi pótlékra való jogosultság megállapítását újra kezdeményezni kell a (2)-(4) bekezdések szerint. A képzettségi pótlékra való jogosultság - az államtitkár döntésétől függően - folyamatosan fennmarad vagy a döntés időpontjától kezdődően megszűnik.

A helyettesítési díj

15. § (1) A helyettesítési díjra való jogosultságról és a díj mértékéről az államtitkár a Ktv. 49/B. §-a, az Mt. hatálya alá tartozó munkatársak esetében az Mt. 83/A. § (7) bekezdése alapján dönt.

(2) A helyettesítési díj megállapítását a munkatárs, vagy közvetlen felettese írásban kezdeményezheti. A kérelemnek ki kell térnie a díjra való jogosultságot megalapozó tényekre. A kérelmet véleményezésre meg kell küldeni a GHJ-nak, és - amennyiben a helyettesítési díj megállapítását a munkatárs kezdeményezi - a munkatársat foglalkoztató szervezeti egység vezetőjének. A GHJ megvizsgálja a kérelmet abból a szempontból, hogy a jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel-e és hogy a pénzügyi fedezet biztosított-e. A GHJ kérésére a munkatárs vagy közvetlen felettese köteles a kérelem alátámasztására további tájékoztatást adni.

(3) Helyettesítési díj akkor állapítható meg, ha a helyettesítés írásban dokumentálható módon elrendelt munkáltatói intézkedésen alapul.

(4) Helyettesítési díj megállapítható

a) előzetesen, meghatározott időtartamra, amennyiben a helyettesítés pontos időtartama a kérelmezés időpontjában ismert;

b) előzetesen, visszavonásig;

c) utólag, a helyettesítés első napjára visszamenőleges hatállyal, a Ktv. 49/B. § (4) pontjában foglalt esetben.

(5) A (3) bekezdés b) pontja alapján megállapított helyettesítési díjat az államtitkár a helyettesítési díjra jogosult, közvetlen felettese, vagy a GHJ kérelmére visszavonja, ha jogosultság törvényben meghatározott feltételei már nem állnak fenn. A helyettesítési díj visszavonása az arra alapot adó körülmény bekövetkezésétől hatályos.

(6) Abban az esetben, ha egy személyt többen helyettesítenek, a megállapított helyettesítési díjak összesen nem haladhatják meg a helyettesített munkatárs illetményét.

A jubileumi jutalom

16. § (1) A GHJ nyilvántartása alapján a kormánytisztviselőt a Ktjv. 23. §-a szerint megillető jubileumi jutalomra való jogosultságot megállapító okiratot a kifizetés esedékességét megelőző hónap 20-ig készíti el és küldi meg az államtitkárnak jóváhagyásra és aláírásra.

(2) A nyugdíjba vonulás miatti jubileumi jutalmat - az egyéb járandóságokkal együtt - az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni.

VII. Fejezet

Teljesítményértékelés, minősítés, eltérítés, jutalmazás

Teljesítményértékelés, minősítés, eltérítés

17. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a teljesítményértékelés érdekében a kormánytisztviselővel, munkavállalóval szemben támasztott, az adott évre irányadó teljesítménykövetelményeket - a Miniszterelnökség kiemelt céljainak figyelembevételével, a kormánytisztviselővel, munkavállalóval lefolytatott szóbeli megbeszélést követően - a kormánytisztviselő, munkavállaló közvetlen felettese írásban határozza meg a tárgyév február 28-ig, újonnan felvett kormánytisztviselő, munkavállaló esetében a felvételt követő 60 napon belül. A teljesítménykövetelményeket tartalmazó dokumentum egy eredeti példánya a közvetlen felettesé, egy eredeti példánya a kormánytisztviselőé, munkavállalóé.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a teljesítményértékelést - a teljesítménykövetelmények alapján, a kormánytisztviselővel, munkavállalóval lefolytatott szóbeli megbeszélést követően - a kormánytisztviselő, munkavállaló közvetlen felettese a tárgyév december 15-ig írásban végzi el. A teljesítményértékelést tartalmazó dokumentum egy eredeti példánya a közvetlen felettesé, egy eredeti példánya a kormánytisztviselőé, munkavállalóé. A teljesítményértékelés egy eredeti példányát a szervezeti egység vezetője megőrizni, és - arra irányuló kérése esetén - a GHJ-nek bemutatni köteles.

(3) A kormánytisztviselő kötelező minősítésének időpontját a GHJ tartja nyilván és az esedékességét megelőző 30 nappal korábban felhívja arra a kormánytisztviselő közvetlen felettesének figyelmét.

(4) A minősítést végző közvetlen felettes a - teljesítményértékelésekre is tekintettel elkészített - minősítésről értesíti a minősítendő kormánytisztviselőt. A minősítést a Ktv. 1. melléklete szerinti minősítőlapon kell elvégezni és a kormánytisztviselővel legkésőbb az esedékesség időpontjában ismertetni kell. A kormánytisztviselő a minősítéssel kapcsolatos észrevételeit az ismertetést követő 7 napon belül írásban közölheti a minősítést készítő vezetővel.

(5) Ha a beérkezett véleménynek megfelelően a minősítés módosítására kerül sor, azt haladéktalanul ismertetni kell a minősített személlyel. A minősítés végleges változatának első példánya a minősített személyt illeti meg, a második példányt meg kell küldeni a GHJ részére.

(6) A teljesítményértékelések és - amennyiben rendelkezésre állnak - a minősítések alapján a szervezeti egységek vezetője minden év január 15-ig javaslatot tesz az irányítása alá tartozó kormánytisztviselők illetményének tárgyévre irányadó eltérítésére. Eltérítésre irányuló javaslat hiányában az adott évre a 100%-os beállási szint lesz az irányadó.

(7) A (6) bekezdés szerinti javaslatot pénzügyi szempontú véleményezésre meg kell küldeni a GHJ részére. A javaslatok és a GHJ véleménye alapján az illetmények eltérítéséről az államtitkár minden év január 31-ig írásban dönt és döntéséről tájékoztatja a szervezeti egységek vezetőit, valamint a GHJ-t. Az eltérítés megállapításáról az okiratot a döntést követően a GHJ készíti el.

Címadományozás

18. § (1) A kormánytisztviselő Ktv. 27. § (2) bekezdése szerinti elősorolásáról, a Ktv. 30. §-ában foglalt címadományozásról, a Ktjv. 14. §-a szerinti címadományozásról az állami vezető vagy a miniszterelnöki biztos felterjesztése alapján az államtitkár dönt. Az állami vezető vagy a miniszterelnöki biztos a felterjesztést a szervezeti egység vezetőjének írásbeli indokolt javaslata vagy saját döntése alapján teszi meg; felterjesztés előtt ki kell kérnie a GHJ pénzügyi-jogi szempontú véleményét.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített jutalmazás feltétele, hogy annak forrása a Miniszterelnökség költségvetésében rendelkezésre álljon.

(3) Az (1) bekezdésben rögzített jutalmazásra a következő alkalmakkor kerülhet sor:

a) a nemzeti ünnepek,

b) az állami ünnep,

c) egyéb, az államtitkár által meghatározott alkalommal.

(4) A felterjesztést a (3) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott ünnepeket megelőzően legalább 30 nappal el kell indítani.

(5) Az államtitkári döntést követően a kinevezési okirat módosítását a GHJ készíti el.

A dicséret

19. § (1) A Ktv. 49/N. § (1) bekezdésében foglalt lehetőségek közül a Miniszterelnökség kormánytisztviselője, valamint munkavállalója kiemelkedő szakmai munkájáért Államtitkári Dicséretben részesíthető.

(2) Az Államtitkári Dicséretet írásba kell foglalni az adományozó aláírásával.

(3) Az Államtitkári Dicsérettel legfeljebb a kormány-tisztviselői illetményalap tízszeresének megfelelő jutalom jár. Évente legfeljebb 20 vezetői dicséret adható.

(4) Egyebekben a dicséretek adományozására a 18. §-ban foglaltak megfelelően irányadók.

VIII. Fejezet

A Miniszterelnökség munkatársainak oktatása

Az éves képzési terv

20. § (1) A köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről szóló 199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) előírásainak alkalmazásával, a Miniszterelnökség szervezeti egységeinek vezetőjével történő előzetes igényfelmérés alapján, a Kormány középtávú közigazgatási továbbképzési és vezetőképzési tervének, valamint a Miniszterelnökség éves stratégiai céljainak figyelembevételével a GHJ előkészíti a Miniszterelnökség éves továbbképzési és képzési tervét. A tervet a GHJ a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkáron keresztül jóváhagyásra felterjeszti az államtitkárnak, azt követően pedig megküldi a közigazgatási és igazságügyi miniszternek jóváhagyás céljából.

(2) A képzési terv a munkatársak egyéni fejlesztési céljaival összehangolt ismeretbővítő szakmai vagy kompetenciafejlesztési célkitűzések iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés keretében megvalósítható programját, az egyes képzési programok rendeltetését, annak várható költségét és forrását, a képzést végző szervezet megnevezését tartalmazza. A képzési terv végrehajtásáért a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár és az államtitkár a felelős.

(3) Az éves képzési tervet ismertetni kell a munkatársakkal.

(4) A Miniszterelnökség költségvetéséből az éves képzési tervben foglalt képzés támogatható.

(5) A Miniszterelnökség éves továbbképzési tervében szereplő képzésekre a GHJ véleménye és az érintett szakmai területek vezetőinek javaslata alapján, az államtitkár jelöli ki a képzésen részt vevő munkatársakat.

(6) A képzésben részt vevőket az alábbi jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik:

a) a Kr. 4. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a kormánytisztviselő jogosult és köteles az éves továbbképzési tervben szereplő, az előmenetelhez előírt vagy a szakmai felkészültséget segítő, továbbá a vezetővé válást elősegítő továbbképzésen részt venni.

b) A vezetői kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselő a Ktv. 33. § (1) bekezdésének második mondatában meghatározott esetben köteles a központilag, illetve a Miniszterelnökség által előírt továbbképzés költségeit a felróhatóság megállapítását követő 30 napon belül az államtitkár írásbeli felszólítására megtéríteni.

c) Az a) pont szerinti képzések költségeit - a Miniszterelnökség éves képzési terve és az államtitkár engedélye alapján - a Miniszterelnökség költségvetése fedezi.

d) A munkatárs közvetlen felettesének a munkavégzést úgy kell megszerveznie, hogy a munkatárs az éves képzési tervben előírt képzésen, továbbképzésen részt tudjon venni, vizsgakötelezettségének eleget tudjon tenni. Ha a munkatárs részvétele halaszthatatlan feladat, hivatali kötelezettség miatt nem biztosítható, erről a közvetlen felettes a GHJ-t haladéktalanul tájékoztatja.

e) A GHJ a továbbképzésre kijelölt munkatárs képzésben való részvételét és haladási eredményét folyamatosan figyelemmel kíséri, továbbá gondoskodik a közvetlen felettes, és az államtitkár tájékoztatásáról.

Az oktatás támogatása

21. § (1) A Miniszterelnökség az államtitkár döntése alapján, a rendelkezésre álló pénzügyi fedezettől függően a munkatársak képzését a következők szerint támogathatja:

a) az iskolarendszerű képzést akkor, ha

aa) a felsőoktatásról, a közoktatásról, a felnőttképzésről vagy a szakképzésről szóló törvény alapján a munkatárs hallgatói vagy tanulói jogviszonyban áll, vagy ilyen jogviszonyt kíván létesíteni az említett jogszabályok hatálya alá tartozó valamely intézménnyel, és

ab) a képzés elvégzésére a munkatársat a munkáltató államtitkári döntésben kötelezi, mert a képzés a munkatárs munkakörének betöltéséhez szükséges, vagy

ac) a képzés elvégzésére a munkatársat a munkáltató nem kötelezi, de annak támogatásáról dönt, mert a képzés a Miniszterelnökség tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését vagy bővítését szolgálja;

b) az iskolarendszeren kívüli képzést abban az esetben, ha

ba) a képzés elvégzésére a munkatársat a munkáltató kötelezi, és a képzés a Miniszterelnökség tevékenysége ellátásának, vagy a munkavégzés hatókörében történik, vagy

bb) a képzés elvégzésére a munkatársat a munkáltató nem kötelezi, de annak támogatásáról dönt, mert a képzés a Miniszterelnökség tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését vagy bővítését szolgálja és a Miniszterelnökség tevékenysége ellátásának, vagy a munkavégzés hatókörében történik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt képzések költségeit a munkáltató évente legfeljebb a minimálbér két és félszeres összegének megfelelő mértékben vállalja át a munkatárstól. Ettől kizárólag az államtitkár engedélyével lehetséges eltérni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt, munkáltató által támogatható képzések különösen:

a) a közigazgatási alap- és szakvizsgára, az ügykezelői alapvizsgára, a titkosügy-kezelői vizsgára történő felkészítés (továbbiakban: kötelező képzések);

b) a jogi szakvizsgára történő felkészítés;

c) a nyelvi képzés;

d) közigazgatási vezetőképzés;

e) közigazgatásban hasznosítható képességeket, készségeket fejlesztő tréning;

f) a Miniszterelnökséget vezető államtitkár jogszabályban meghatározott feladatkörével összefüggő képzés;

g) a Miniszterelnökség - mint központi költségvetési szerv - működtetéséhez kapcsolódó képzés.

(4) Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában és b) pont bb) alpontjában foglalt képzést a munkáltató kizárólag abban az esetben támogatja, ha

a) a támogatás feltételeiről a munkatárs a Miniszterelnökséggel az Mt. 110-116. §-ai szerint tanulmányi szerződést köt, és

b) a támogatásra vonatkozó fedezet rendelkezésre áll, amelyet a GHJ igazol, valamint

c) a támogatásra irányuló írásbeli kérelmében a munkatárs hitelt érdemlően alátámasztja azt, hogy a képzés hogyan szolgálja a Miniszterelnökség tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését vagy miért és hogyan minősíthető a Miniszterelnökség hatókörében, tevékenysége ellátásának feltételeként megszerezni kívánt képzésnek (a kérelemhez kötelező a képzés teljes időtartamára vonatkozó költségkalkulációt csatolni), továbbá

d) a képzés munkáltató által átvállalt költsége arányban áll a munkatárs által megszerzett ismeretek Miniszterelnökség oldalán jelentkező hasznosságával.

(5) A (4) bekezdés a) és c) pontjában foglalt feltételektől az államtitkár eltekinthet abban az esetben, ha azonos képzés egyidejűleg a munkatársak csoportját érinti, vagy eseti jellegű, a kormány-tisztviselői illetményalapot meg nem haladó összegű támogatásról van szó (különösen egynapos szakmai továbbképzés, a Miniszterelnökség valamennyi munkatársa által igénybe vehető nyelvi képzés).

A tanulmányi szerződés

22. § (1) A tanulmányi szerződéseket a GHJ készíti el, ellenjegyzi és a Miniszterelnökség képviseletében kötelezettségvállalóként az államtitkár írja alá.

(2) A tanulmányi szerződés megkötésének feltételei:

a) kizárólag határozatlan időtartamú jogviszonyban alkalmazott személlyel köthető;

b) eltérő államtitkári rendelkezés hiányában legfeljebb a képzési költségek (tandíj, tankönyv, jegyzet) 50%-a vállalható át;

c) az utazás és a képzés helyén való megjelenés nem minősül kiküldetésnek, ezért annak tartamára járó napidíj vagy a kiküldetéshez kapcsolódó egyéb költség nem számolható el;

d) a tanulmányokat folytató tanulmányi időszakonként az előírt képzési kötelezettségek teljesítéséről köteles az oktatási intézmény által kiállított igazolással tájékoztatni a GHJ-t;

e) ha a tanulmányokat folytató a tanulmányi és vizsgakötelezettségének önhibájából nem tesz eleget és emiatt a tanulmányi időszak megismétlésére kényszerül, a megismételt tanulmányi időszakra járó képzési költségeket maga viseli;

f) tanulmányi munkaidő-kedvezmény, illetve szabadság kizárólag a képzés szorgalmi és vizsgaidőszakában vehető igénybe.

Költségviselés, munkaidő-kedvezmény, visszatérítési kötelezettség

23. § (1) A képzéshez tartozó, kötelező vizsgák költségeit

a) a munkáltató fedezi, ha a képzésen való részvételt a munkáltató rendelte el;

b) a munkáltató fedezheti, ha a tanulmányi szerződésben a felek így állapodnak meg.

(2) Az ismétlő, javító, utóvizsga költségeit, a vizsgahalasztással járó költségeket a munkáltató kizárólag államtitkári döntés alapján és csak abban az esetben fedezheti, ha a munkatárs a vizsgát hivatali érdekből nem tudta a megadott időben letenni.

(3) Tanulmányai folytatásához a Miniszterelnökséggel munkaviszonyban vagy kormány-tisztviselői jogviszonyban álló munkatárs részére

a) iskolarendszerű képzésben való részvétel esetén az Mt. 115. §-ában foglaltak szerint,

b) nem iskolarendszerű képzéseknél

ba) ha a képzésre a munkáltató kötelezte a munkatársat [21. § (3) bekezdés a) pont] a kötelező foglalkozásoknak és a kötelező gyakorlatnak az oktatást szervező által igazolt időtartamára és a kötelező vizsga időtartamára (kivéve az ismétlő, javító, utóvizsgát),

bb) jogi szakvizsgára történő felkészüléshez vizsgatantárgyanként négy napra (kivéve az ismétlő, javító, utóvizsgát),

bc) nyelvi képzés, vezetőképzés, képesség- és készségfejlesztő tréning esetén a kötelező foglalkozások időtartamára,

bd) egyéb esetekben a tanulmányi szerződésben foglalt időtartamra jár munkaidő-kedvezmény.

(4) A munkáltató által támogatott képzésen a részvétel kötelező; a képzés költségeit a munkatárs köteles visszatéríteni, ha

a) neki felróható okból nem vesz részt a képzésen,

b) neki felróható okból nem teljesíti az előírt vagy az általában elvárható követelményeket,

c) kormány-tisztviselői jogviszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, a neki felróható okból (különösen méltatlanság, nem megfelelő munkavégzés, bizalomvesztés), vagy lemondással szűnik meg,

d) munkaviszonya munkáltatói rendkívüli felmondással vagy munkavállalói rendes felmondással szűnik meg.

A képzések teljesítésének igazolása

24. § (1) A munkáltató által támogatott képzés esetén a GHJ-n be kell mutatni

a) a munkaidő-kedvezmény igénybevételéhez az oktatási intézmény igazolását a kötelező iskolai foglalkoztatás és a szakmai gyakorlat időtartamáról, a vizsgatantárgyakról a szabadidő igénybevételét megelőzően;

b) az oktatás szervezője által kiállított részvételi igazolást;

c) szemeszterenként a tanulmányi előrehaladást igazoló bizonylatot;

d) a képzést lezáró bizonyítványt vagy egyéb okiratot.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsoroltakat a munkatárs neki felróható okból nem teljesíti vagy a bemutatott dokumentum alapján nyilvánvalóan megállapítható, hogy a munkatárs a jelen szabályzatban vagy a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségét neki felróható okból megszegi, a GHJ az államtitkárnál kezdeményezi a támogatás megvonását, folyósításának beszüntetését, vagy visszafizetésének elrendelését, és/vagy a tanulmányi szerződés módosítását vagy megszüntetését.

IX. Fejezet

Költségtérítések

A költségtérítések általában

25. § (1) A Miniszterelnökség a vonatkozó jogszabályokban és a jelen szabályzatban foglaltak szerint téríti a munkatársaknak a munkával kapcsolatos kötelezettségei teljesítésével összefüggésben felmerülő szükséges és indokolt következő költségeit:

a) a munkavállalónak vagy a kormánytisztviselőnek az illetmény vagy a munkabér kifizetésével felmerülő költségei;

b) a munkába járás és a hazautazás költségei;

c) a belföldi és a külföldi kiküldetés költségei;

d) 50%-os utazási kedvezmény;

e) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás költségei;

f) a nem kiküldetéssel összefüggő védőoltások költségei;

g) a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg és kontaktlencse költsége.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt költségek megtérítéséről külön utasítás rendelkezik.

Az illetmény, munkabér átutalásából és felvételéből adódó többletköltségek térítése

26. § (1) Tekintettel a Ktv. 49/A. §-ában és az Mt. 154. § (1) bekezdésében foglaltakra a Miniszterelnökség a munkatársai illetményének, munkabérének kötelező bankszámlára utalásával és a készpénzfelvétellel járó költségeit havonta bruttó 2500 Ft (azaz bruttó kettőezer-ötszáz forint) értékben téríti.

(2) A kifizetésre év végén egy összegben, a november 30-i állománylista alapján, a novemberi illetmény folyósításával egyidejűleg, vagy - amennyiben a jogviszony év közben szűnik meg - a jogviszony megszűnésekor kerül sor. A kifizetés iránt a GHJ intézkedik.

A munkába járás költségeinek megtérítése

27. § (1) A Miniszterelnökség a munkába járás költségeit a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben foglaltak alapján az alábbiak szerint téríti:

a) a bérlet vagy menetjegy bruttó árának 100 %-át, vagy

b) gépjárművel történő munkába járás költségeit a kormányrendelet 4. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a munkába járás költségeinek megtérítését az 5. mellékletben foglalt formanyomtatványon lehet kérelmezni a GHJ-n. Engedélyezést követően a költségek megtérítése utólag a GHJ-n leadott bérlet vagy menetjegy ellenében történik.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a munkába járás költségeinek megtérítését a 6. mellékletben foglalt formanyomtatványon lehet kérelmezni a GHJ-n. A kérelemhez csatolni kell az útnyilvántartást.

(4) A (2) bekezdésben foglalt bérletet, menetjegyet vagy a (3) bekezdés szerinti kérelmet havonta, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell leadni a GHJ-n. Amennyiben a bérletet, menetjegyet vagy kérelmet a munkatárs menthető okból nem tudja határidőben leadni a GHJ-n, a költségtérítés a következő hónapban kerülhet kifizetésre.

(5) A GHJ minden esetben ellenőrzi a jelenléti ívet és vizsgálja az igénybevételi jogosultságot.

(6) Az államtitkár egyedi, írásbeli döntése alapján a munkába járás, hazautazás költsége a kormányrendelet 4. §-ában foglalt feltételek hiányában is téríthető (különösen gazdaságossági szempontok miatt).

Utazási kedvezményre jogosító utalvány

28. § (1) A Miniszterelnökség munkatársai a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján adómentesen évente 12 alkalommal 50%-os kedvezményű menettérti utazásra jogosító utalványra jogosultak, melyet kérelmükre a GHJ munkatársa állít ki minden év március 31-ig. Az utalvány a következő év március 31-ig használható fel.

Egészségügyi ellátás

29. § (1) A Miniszterelnökséggel szerződést kötött foglalkozás-egészségügyi szolgáltató a munkatársak számára

a) nyújtja a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 4. §-ában meghatározott alapszolgáltatásokat;

b) elvégzi a Miniszterelnökség munkatársainak előzetes, időszakos, soron kívüli és záró munkaköri alkalmassági vizsgálatát a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerint;

c) elvégzi a napi munkaidejéből legalább négy órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használó munkatársak látásvizsgálatát a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletben foglaltak szerint;

d) beadja a munkatársaknak a munkavégzéssel összefüggésben szükséges kötelező védőoltásokat;

e) kezdeményezi, illetve elvégzi azokat a szakorvosi szűrővizsgálatokat, amelyeket a GHJ által összesített és az államtitkár által jóváhagyott igények alapján a Miniszterelnökség esetileg megrendel.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szolgáltatásokért - beleértve a kapott védőoltásokat - a munkatársakat térítés, adófizetési kötelezettség nem terheli.

Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg, kontaktlencse vásárlásának támogatása

30. § (1) Amennyiben a 29. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt vizsgálat szerint indokolt, illetve a munkatárs által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a Miniszterelnökség a képernyős munkakörben dolgozó munkatársai részére számla ellenében, utólagos elszámolással megtérít a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveglencse árából legfeljebb 15 000 Ft-ot (azaz tizenötezer forintot), a szemüvegkeret árából legfeljebb 5000 Ft-ot (azaz ötezer forintot). A térítés évente legfeljebb egy alkalommal vehető igénybe. Az ugyanilyen célt szolgáló kontaktlencse árából évenként 20 000 Ft-ot (azaz húszezer forintot) térít a munkáltató. A szemüveglencse és -keret, vagy a kontaktlencse költségtérítése egy éven belül vagylagosan vehető igénybe.

(2) A költségtérítést a munkatárs a 7. mellékletben foglalt formanyomtatványon előterjesztett kérelmével kérheti a GHJ-n. A kérelemhez csatolni kell a szakorvosi igazolást arról, hogy a munkavégzéshez szemüveg szükséges, valamint a Miniszterelnökség nevére és címére kiállított eredeti számlát.

(3) Az államtitkár kifejezett eltérő rendelkezése hiányában a Miniszterelnökségen minden munkakört képernyős munkakörnek kell tekinteni.

X. Fejezet

A szociális juttatások rendszere

A szociális juttatások rendszere általában

31. § (1) A munkatárs kérelmére a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében és a jelen szabályzatban, valamint a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételek fennállása és igazolása esetén az alábbi szociális juttatásokban részesíthető:

a) a munkatárs számára adómentesen:

aa) lakáscélú felhasználásra nyújtott kamatmentes munkáltatói kölcsön;

ab) elemi kár, katasztrófa esetén nyújtott segély;

ac) kegyeleti ellátás és temetési segély;

ad) kamatmentesen nyújtott illetmény- vagy munkabérelőleg;

ae) ünnepélyes megemlékezések kapcsán adott csekély értékű ajándékok;

b) az összevont adóalap részeként adókötelesen:

ba) albérleti díj hozzájárulás;

bb) szülési támogatás;

bc) szociális segély;

c) egyes különadózó jövedelemként, a kamatkülönbözet után a munkatárs számára adókötelesen: ca) családalapítási célú kamatmentes munkáltatói kölcsön.

(2) A Miniszterelnökségtől nyugállományba vonult munkatársak számára adókötelesen szociális segély nyújtható.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt juttatások általános feltétele az, hogy a kérelmező igazolja, hogy a vele egy háztartásban élőket figyelembe véve, az egy főre jutó bruttó átlagos jövedelem nem haladja meg a minimálbér négyszeresét.

(4) A kérelmet írásban, indokolással és aláírva, két eredeti példányban, az előírt igazolásokat és a közvetlen felettes véleményét mellékelve a Szociális Bizottság titkársági feladatát ellátó GHJ-hez kell benyújtani. A kérelemről a Szociális Bizottság előterjesztése alapján az államtitkár dönt.

(5) Az államtitkár indokolható esetben, méltányosságból, a pénzügyi fedezet erejéig valamely juttatás igénybevételének jelen szabályzatban meghatározott, de jogszabályban nem rendezett feltételeitől eltérően a munkatárs számára kedvezőbb döntést is hozhat.

(6) Nem részesíthető szociális juttatásban az a munkatárs:

a) aki ellen fegyelmi eljárás, kormány-tisztviselői jogviszonyával vagy munkakörével összefüggő szabálysértési vagy büntetőeljárás van folyamatban, vagy aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll;

b) aki visszatérítendő támogatást vett fel a Miniszterelnökségtől és késedelembe esett, vagy egyéb okból súlyos szerződésszegést követett el;

c) aki felmentési, lemondási vagy felmondási idejét tölti, vagy jogviszonya közös megegyezéssel megszűnik;

d) aki próbaidejét tölti;

e) aki kérelmében nyilvánvalóan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat.

(7) Kirendelt, kihelyezett, határozott időre áthelyezett, kinevezett vagy határozott időtartamú munkaszerződéssel rendelkező munkatárs részére lakáscélú munkáltatói kölcsön kizárólag azzal a feltétellel biztosítható, hogy a vállalt törlesztési idő nem terjedhet túl a kirendelési, kihelyezési, áthelyezési, kinevezési okiratban vagy a munkaszerződésben szereplő, jogviszonya megszűnését, kirendelésének, kihelyezésének, vagy áthelyezésének megszűnését eredményező határozott idő lejártának időpontján.

A Szociális Bizottság

32. § (1) A Miniszterelnökség munkatársai szociális helyzetének figyelemmel kísérésére az államtitkár döntés-előkészítő és javaslattevő szerveként a Miniszterelnökségen Szociális Bizottság működik, amelynek elnöke a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár.

(2) A Szociális Bizottság 3 tagját az államtitkár jelöli ki és menti fel, úgy, hogy egy tagot a GHJ munkatársai közül kell kijelölni.

(3) A Szociális Bizottság tagjait úgy kell kijelölni, hogy az érintett munkatárs saját ügyében ne lehessen döntés-előkészítő, javaslattevő személy. Ebben az esetben eseti póttagot kell kijelölni. Szükség esetén a Szociális Bizottság munkáját - eseti felkérés alapján - szavazati joggal nem rendelkező szakértő is segítheti.

(4) A Szociális Bizottság igény szerint, de legalább negyedévente ülésezik, üléseiről jegyzőkönyv készül, amelynek melléklete az államtitkár részére felterjesztendő előterjesztés.

(5) A Szociális Bizottság titkársági feladatait a GHJ látja el. A GHJ felel az államtitkári döntés végrehajtásáért is (szerződés-előkészítés, pénzügyi feladatok ellátása stb.).

(6) A Szociális Bizottsághoz címzett kérelmeket a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz kell benyújtani.

A lakáscélú felhasználásra nyújtott kamatmentes munkáltatói kölcsönre jogosultak

33. § (1) A méltányolható lakásigény mértékét meg nem haladó lakáscélú felhasználásra a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján kamatmentes munkáltatói kölcsön nyújtható annak a munkatársnak, akinek

a) háztartásában az egy főre jutó havi bruttó jövedelem nem haladja meg a minimálbér négyszeresét, és

b) magának, házastársának vagy bejegyzett élettársának, vagy a vele együtt költöző, vele egy háztartásban élő személynek saját tulajdonú lakása nincs, lakását a méltányolható lakásigény mértékét meg nem haladó lakásra kívánja cserélni, vagy meglevő lakását elsősorban családalapítás céljából bővíteni, korszerűsíteni kívánja, és

c) vállalja, hogy a Miniszterelnökséggel fennálló jogviszonyát a kölcsön visszafizetéséig fenntartja, és

d) vállalja a lakáscélú munkáltatói kölcsön kezelésének költségeit, valamint a kölcsönnel kapcsolatosan felmerülő egyéb költségeket, és

e) hozzájárul ahhoz, hogy a kölcsön visszafizetésének biztosítására a jelzálogjog kerüljön bejegyzésre az építeni, vásárolni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlanra, vagy ahhoz, hogy kezesi kötelezettségvállalásra kerüljön sor.

(2) A méltányolható lakásigény fogalmát a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a, a korszerűsítését a 12. § (11) bekezdése, a lakáscélú felhasználás fogalmát és a lakáscélú felhasználást igazoló okiratokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szjatv.) 1. számú melléklet 9.3. pontja határozza meg.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően kamatmentes kölcsön nyújtható a munkatársnak akkor is, ha magának, házastársának vagy bejegyzett élettársának, vagy a vele együtt költöző, vele egy háztartásban élő személynek

a) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van olyan lakásban, amely a tulajdonközösség megszűnése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy

b) a tulajdonában levő lakása lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy

c) haszonélvezettel terhelt lakás tulajdonjogát öröklés vagy ajándékozás útján szerezte meg, és a haszonélvező a lakásban lakik.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek szerint kamatmentes munkáltatói kölcsön nyújtható a méltányolható lakásigény mértékét meg nem haladó lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel, kölcsön visszafizetéséhez, törlesztéséhez is.

(5) A kölcsön nyújtására vonatkozó államtitkári döntésnek meg kell előznie az adásvételi szerződés megkötésének (vásárlás), építés, bővítés esetén a használatbavételi engedély keltének napját.

(6) Az adásvételi szerződést az államtitkári döntéstől számított 6 hónapon belül meg kell kötni, az építést, bővítést, korszerűsítést ezen időtartamon belül meg kell kezdeni.

(7) A kölcsönkérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek:

a) az önálló lakással még nem rendelkező, első lakáshoz jutó munkatársak;

b) akik saját háztartásukban fogyatékos gyermeket nevelnek;

c) akik saját háztartásukban kettő vagy több gyermek ellátásáról gondoskodnak;

d) a gyermeküket egyedül nevelő szülők;

e) a fiatal házasok

[R. 2. § (6) bekezdés].

A lakáscélú felhasználásra nyújtott kamatmentes munkáltatói kölcsön iránti kérelem

34. § (1) A kamatmentes munkáltatói kölcsön iránti kérelmet a 8. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell:

a) vásárlás esetén a megkötni kívánt adásvételi szerződést vagy előszerződést;

b) építés, bővítés esetén a jogerős építési engedélyt, műszaki dokumentációt és költségvetést;

c) korszerűsítés esetén annak költségvetését, műszaki dokumentációt, és - amennyiben a kivitelezéshez szükséges - hatósági engedélyeket;

d) hitelintézettől, munkáltatótól felvett kölcsön esetén az a)-c) pontban meghatározott dokumentumot, a kölcsönszerződést és igazolást a már törlesztett összegről;

e) kezesi kötelezettségvállalás esetén a kezesek 30 napnál nem régebbi munkáltatói igazolását, amely tartalmazza a kezes pontos személyi adatait és havi jövedelmét;

f) valamennyi esetben a megvásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát;

g) valamennyi esetben a munkatárssal egy háztartásban levők havi jövedelmére vonatkozó 30 napnál nem régebbi igazolást.

(2) A munkatárs a kölcsönkérelemben és mellékleteiben közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséggel tartozik. Az igénylő a kérelem benyújtása után haladéktalanul köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonja maga után.

A lakáscélú felhasználásra nyújtott kamatmentes munkáltatói kölcsön maximális összege

35. § (1) A kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsön maximális mértéke (nettó)

a) 1 500 000 Ft (azaz egymillió-ötszázezer forint) építés, vásárlás;

b) 800 000 Ft (azaz nyolcszázezer forint) bővítés;

c) 750 000 Ft (azaz hétszázötvenezer forint) korszerűsítés esetén.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összegek kivételesen további 600 000 Ft (azaz hatszázezer forint) összeggel emelhetők az alábbi munkatársak esetében:

a) az önálló lakással még nem rendelkező, első lakáshoz jutó munkatársak;

b) akik saját háztartásukban fogyatékos gyermeket nevelnek;

c) akik saját háztartásukban kettő vagy több gyermek ellátásáról gondoskodnak;

d) a gyermeküket egyedül nevelő szülők; valamint

e) olyan munkatárs esetében, akinek háztartásában az egy főre eső havi jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét.

(3) A lakáscélú kölcsön visszafizetésének határidejét (futamidő) a kölcsönösszeg figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy az 500 000 Ft (azaz ötszázezer forint) összeget meghaladó kölcsön esetén legfeljebb 10 év, ez alatti összeg esetén legfeljebb 5 év legyen. A havi törlesztőrészletek kifizetése a munkatárs számára nem jelenthetnek aránytalan terhet, és a futamidő nem nyúlhat túl a munkatárs nyugdíjba vonulásának várható időpontján.

(4) A munkatárs a Miniszterelnökségtől öt éven belül csak egyszer részesülhet lakáscélú munkáltatói kölcsönben. Kivételesen, különös méltánylást érdemlő életkörülmények fennállása esetén újabb támogatási kérelem terjeszthető elő, ha a munkatárs korábbi kölcsönét visszafizette.

(5) A munkatárs korábbi munkáltatójától kapott lakáscélú kölcsöne akkor vállalható át, ha a munkatárs késedelembe nem esett, egyéb szerződésszegést nem követett el.

Elemi kár, katasztrófa esetén nyújtott segély

36. § (1) Amennyiben a munkatárs saját tulajdonú lakását elemi kár (Szjatv. 3. § 70. pont) vagy katasztrófa (pl. környezeti veszélyhelyzet) érte, a lakás helyreállítása, újjáépítése céljából a munkatárs legfeljebb 1 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesíthető.

(2) Kérelméhez a munkatárs köteles csatolni az elemi kárt vagy környezeti veszélyhelyzetet igazoló okmányt, amely tartalmazza a kár tényét, amelynek a károsulttól független szervezet által kiállítottnak kell lennie, továbbá az ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát.

(3) A kérelem elbírálásához szükség esetén kárszakértő közreműködése vehető igénybe, illetve a kérelmező valamely szakvélemény beszerzésére kötelezhető.

Kegyeleti ellátás és temetési segély

37. § (1)[1] A Miniszterelnökséggel a halálakor jogviszonyban álló vagy a Miniszterelnökségtől nyugdíjba vonult munkatárs, továbbá a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott személy halála esetén

a) az elhunyt hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pont] kérelmére vagy

b) a miniszterelnök, illetve a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára

kegyeleti ellátás biztosítható az elhunyt munkatárs vagy a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott személy iránti megbecsülés kifejezésére és az elhunyt hozzátartozóinak szociális helyzetére tekintettel.

(2)[2] A kegyeleti ellátás formái:

a) a Miniszterelnökség saját halottjává nyilvánítás;

b) saját halottá nyilvánítás nélkül az elhunyt munkatárs hozzátartozója részére nyújtandó temetési segély;

c) saját halottá nyilvánítás nélkül temetési eseményekkel kapcsolatos intézkedések.

(3)[3] A Miniszterelnökség saját halottjává nyilvánítható

a) az a munkatárs, nyugalmazott munkatárs, aki a Miniszterelnökségnél végzett kiemelkedő munkája, illetve

b) a miniszterelnök vagy a Miniszterelnökséget vezető miniszter döntése alapján az a személy, aki a köz érdekében kifejtett tevékenysége és példamutató emberi magatartása

alapján erre érdemes.

a) a temetési költség egészének vagy részének átvállalása;

b) a Miniszterelnökség nevében búcsúztatás a gyászszertartáson és a megemlékezés virágainak elhelyezése.

(3a)[4] A saját halottat megillető kegyeleti ellátás:

a) a temetési költség egészének vagy részének átvállalása;

b) a Miniszterelnökség nevében búcsúztatás a gyászszertartáson és a megemlékezés virágainak elhelyezése.

(4) Temetési segélyt az elhunyt munkatárs hozzátartozója a 9. mellékletben foglalt formanyomtatványon igényelhet az elhalálozástól számított 60 napon belül. A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a temetési költségekről a kérelmező nevére kiállított számla másolatát. A temetési segély mértéke legfeljebb 105 000 Ft (azaz százötezer forint).

(5) Temetési segélyt igényelhet a (4) bekezdés szerint a Miniszterelnökség munkatársa akkor is, ha hozzátartozója hunyt el. Amennyiben a hozzátartozó szintén a Miniszterelnökség munkatársa, az (1)-(4) bekezdésben és (6) bekezdésben foglaltak is alkalmazhatók.

(6) Temetési eseményekkel kapcsolatos intézkedések különösen:

a) a Miniszterelnökség nevében koszorú elhelyezése;

b) az elhunyt hozzátartozója kérésének megfelelő mértékű segítségadás a temetés megrendezésében;

c) a Miniszterelnökség dolgozóinak tájékoztatása, igény szerint a temetésen való részvételük elősegítése.

(7)[5] A kegyeleti ellátás iránti kérelmet nem kell a Szociális Bizottságnak felterjeszteni. A kérelemről - a (3) bekezdés b) pontja kivételével - a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár véleményének birtokában.

Illetmény- vagy munkabérelőleg

38. § (1) A Miniszterelnökség bármely munkatársa illetmény- vagy munkabérelőleg (a továbbiakban: illetményelőleg) folyósítását igényelheti, kivéve

a) a 31. § (6) bekezdés a)-e) pontjában foglaltakat;

b) akinek a Miniszterelnökséggel szemben bármely jogcímen lejárt tartozása van;

c) akinél a levonás feltételei nem biztosítottak (pl. GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság esetén).

(2) A munkatárs részére évente legfeljebb egy alkalommal állapítható meg illetményelőleg. Ettől kivételes esetben az államtitkár eltérően dönthet feltéve, hogy az előző illetményelőleg összegét a munkatárs teljes egészében visszafizette, azonban az illetményelőleg ebben az esetben már nem adómentes a munkatárs számára.

(3) Az illetményelőleg maximális összege a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének az ötszöröse, de legfeljebb a munkatárs bruttó illetményével, munkabérével megegyező összeg.

(4) Az illetményelőleget legfeljebb 6 hónapon belül vissza kell fizetni, kivéve, ha a munkatárs jogviszonya ennél rövidebb időn belül szűnik meg. Az igénylő munkatárs kérésére, a tartozás fennállásának időtartama alatt tett nyilatkozata alapján a törlesztési idő lerövidíthető.

(5) Az illetményelőleg összegét a GHJ havi egyenlő részletekben, kamatmentesen vonja le a munkatárs illetményéből, munkabéréből. A levonáshoz a munkatársnak az írásbeli hozzájáruló nyilatkozata szükséges, amely nélkül az illetményelőleg folyósítására nem kerülhet sor. A nyilatkozatot a GHJ részére kell leadni.

(6) Ha a munkatárs Miniszterelnökséggel fennálló jogviszonya az utolsó törlesztőrészlet megfizetése előtt bármely okból megszűnik, az illetményelőleg még vissza nem fizetett része az utolsó munkában töltött napon egy összegben esedékessé válik. A GHJ az így esedékessé váló összeget a munkatársnak járó pénzbeli juttatásokból levonja. Amennyiben a munkatársnak kifizethető pénzbeli járandósága nincs, és az esedékes összeget saját pénzeszközeiből nem fizeti vissza, az illetményelőleget a közszolgálati, munkáltatói igazoláson - a jogviszony megszűnését követő naptól kezdődően a késedelmi kamattal együtt - fel kell tüntetni.

Ünnepélyes megemlékezések kapcsán adott ajándékok

39. § (1) Az ünnepélyes megemlékezések keretében a minimálbér 10%-át meg nem haladó összegű ajándék adásával a Miniszterelnökség - tárgyévi költségvetési helyzetétől függően -

a) Nők Napja alkalmából köszönti a női munkatársakat;

b) minden év decemberében Mikulás alkalmából köszönti a 14 év alatti gyermeket nevelő munkatársakat;

c) minden év május utolsó vasárnapját megelőző munkanapon Gyermeknap alkalmából köszönti a 14 év alatti gyermeket nevelő munkatársakat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott események megszervezésében a GHJ az alábbiak szerint működik közre:

a) felméri az eseményeken érintett kört (pl. nők, 14 év alatti gyerekek száma);

b) a szervezeti egységek kijelölt munkatársai segítségével gondoskodik az ünnepségre szóló meghívók és a belépőjegyek, vagy más csekély értékű ajándék megküldéséről;

c) szükség esetén egyéb segítséget nyújt a szervezési feladatokhoz.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az államtitkár - a GHJ pénzügyi-jogi szempontú véleménye alapján - egyéb ünnepélyes megemlékezés keretében adandó csekély értékű ajándékról is dönthet.

Albérleti díj hozzájárulás

40. § (1) Az a munkatárs, aki Budapesten saját tulajdonú vagy vele egy háztartásban lakó hozzátartozója tulajdonában levő lakással nem rendelkezik, és ezért Budapesten lakást, lakrészt bérel, - a 10. melléklet szerinti formanyomtatványon benyújtott kérelme alapján - albérleti díj hozzájárulásban (a továbbiakban: hozzájárulás) részesíthető.

(2) A hozzájárulás havi bruttó összege nem lehet magasabb az igazolt bérleti, albérleti díjnál, de legfeljebb a mindenkori minimálbér 50%-ánál.

(3) A hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell a bérleti szerződés egy másolati példányát, és kérésre a GHJ-n be kell mutatni a szerződés eredeti példányát.

(4) A hozzájárulást legfeljebb egyévi időtartamra lehet megállapítani. A hozzájárulás folyósításának időtartama - az igényjogosult kérelmére - meghosszabbítható. A meghosszabbítás esetenként legfeljebb egyévi időtartamra történhet.

(5) A hozzájárulás folyósítását meg kell szüntetni, ha az igényjogosult

a) Miniszterelnökséggel fennálló jogviszonya megszűnik, az utolsó munkanapon;

b) bérleti jogviszonya bármely okból megszűnik, illetve megszüntetésre kerül, annak időpontjával;

c) saját lakáshoz jut.

(6) A bérleti jogviszonyban beálló minden olyan változást, amely a hozzájárulást befolyásolja - így különösen a (5) bekezdésben meghatározott megszűnési okok bekövetkezését, a bérleti díj változását - az igényjogosult köteles a Szociális Bizottságnak öt munkanapon belül írásban bejelenteni.

Szülési támogatás

41. § (1) A munkatárs - a 11. melléklet szerinti formanyomtatványon benyújtott kérelme alapján - vissza nem térítendő szülési támogatásra jogosult gyermeke születésekor, vagy gyermek örökbefogadásakor.

(2) A szülési támogatás feltétele, hogy az igényjogosult a gyermek eltartásáról saját háztartásában gondoskodjon.

(3) A kérelmet legfeljebb a szülést, illetve az örökbefogadást követő hat hónapon belül lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell

a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, illetve az örökbefogadást alátámasztó okirat másolatát;

b) írásbeli nyilatkozatot, hogy a gyermek eltartásáról saját háztartásában gondoskodik.

(4) A szülési támogatás bruttó összege gyermekenként a mindenkori minimálbér négyszerese.

Szociális segély

42. § (1) Eseti vissza nem térítendő szociális segélyben - súlyos anyagi megterheléssel járó családi vagy egyéb ok (különösen 30 napot meghaladó keresőképtelen betegség, kórházi ápolás) miatt - azt a munkatársat lehet részesíteni, akinek jövedelemcsökkenés vagy váratlan nagy összegű kiadások miatt a megélhetése, illetve az életkörülményeinek fenntartása átmenetileg veszélybe került.

(2) A szociális segélyek elbírálásánál a hasonló szociális helyzetben lévők esetén előnyben kell részesíteni

a) a gyermekét egyedül nevelő, illetve kettő vagy több gyermeket, továbbá fogyatékos gyermeket nevelő munkatársat;

b) amennyiben a munkatárs vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozó tartósan beteg, rendszeres gyógyszeres kezelésre, ápolásra, vagy kórházi ellátásra szorul.

(3) Szociális segélyben csak az a munkatárs részesíthető, aki szociális helyzetének megítéléséhez szükséges személyes adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja, igazolja, és azok kezeléséhez hozzájárul.

(4) A szociális segély iránti, 12. melléklet szerinti formanyomtatványon benyújtott kérelemben részletesen ki kell fejteni a segély megállapítását megalapozó körülményeket (pl. a szociális helyzetet, családtagok számát és jövedelemviszonyait), és csatolni kell ennek alátámasztására vonatkozó, alábbi igazolásokat, dokumentumokat, illetve azok másolatát:

a) a munkatárssal közös háztartásban élők jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolást (keresetigazolás, nyugdíjigazolás, álláskeresési támogatás stb. igazolása);

b) az igényjogosulttal egy háztartásban élő, felsőoktatásban részt vevő gyermek iskolalátogatási igazolását;

c) egyéb, rendszeres juttatásról (pl.: családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás stb.) szóló igazolásokat;

d) a kérelem indokául előadott szociális rászorultságot alátámasztó dokumentumokat (a kérelem benyújtását megelőző hónap rezsiköltségét igazoló bizonylat másolata, rendszeres gyógyszerekről a kiváltást igazoló bizonylat, egyéb rendszeres kiadásokról szóló dokumentum stb.).

(5) A szociális segély bruttó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresét.

(6) Szociális segély az igényjogosult részére évente legfeljebb két alkalommal adható.

(7) Az az igényjogosult, aki szülési vagy temetési támogatásban részesült, a támogatás alapjául szolgáló körülményeire (indokaira) tekintettel szociális segélyben nem részesíthető.

Családalapítási célú kamatmentes munkáltatói kölcsön

43. § (1) A családalapítási célú kamatmentes munkáltatói kölcsön célja a pályakezdéssel, házasságkötéssel, családalapítással, gyermekvállalással, az önálló otthon megteremtésével járó anyagi terhekhez való hozzájárulás, a családalapításhoz, otthonteremtéshez szükséges tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások megvásárlásának, illetve igénybevételének biztosítása.

(2) Családalapítási célú kamatmentes munkáltatói kölcsönt kaphat

a) a pályakezdő,

b) a házasságot kötő,

c) a gyermeket váró, valamint

d) a lakóhely-változtatással jogviszonyt létesítő azon munkatárs, akinek a pályakezdés, az önálló életre történő berendezkedés, a gyermek vállalása, a korábbi életfeltételek megváltozása jelentős anyagi tehervállalással jár.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában:

a) pályakezdőnek minősül a Ktv. 1. § (8) bekezdés d) pontjában meghatározott köztisztviselő, valamint az a 22. életévét be nem töltött munkavállaló, aki első foglalkoztatási jogviszonyként a Miniszterelnökséggel létesít jogviszonyt;

b) házasságot kötőnek minősül az a munkatárs, aki a kérelem benyújtását megelőzően legfeljebb 1 éve kötött házasságot, feltéve, hogy a házastársával a kérelem benyújtásának időpontjában is együtt él;

c) gyermeket várónak minősül a terhes, illetve gyermeket szülő női munkatárs a szülési szabadság lejártáig, illetve az a férfi munkatárs, akinek a házastársa, élettársa vár gyermeket;

d) lakóhely-változtatással jogviszonyba lépőnek minősül az a munkatárs, akinek - vagy házastársának, élettársának -Budapesten lakóhelye a Miniszterelnökséggel történő jogviszony létesítésének időpontjában nincs, és jogviszonya keletkezésétől számított 3 éven belül Budapesten saját maga, vagy házastársa, élettársa lakástulajdont szerez, ahova mint állandó lakóhelyre bejelentkezik.

(4) Családalapítási célú kamatmentes munkáltatói kölcsönt kaphat a munkatárs, ha

a) a (3) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyikét igazolja;

b) vállalja, hogy a támogatás visszafizetéséig a Miniszterelnökséggel fennálló jogviszonyát fenntartja;

c) hozzájárul ahhoz, hogy kölcsön visszafizetésének biztosítására

- a tulajdonában álló ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog kerüljön bejegyzésre, vagy

- kezesi kötelezettségvállalásra kerüljön sor;

d) kérelméhez csatolja a (9) bekezdésben meghatározott mellékleteket.

(5) A családalapítási célú kamatmentes munkáltatói kölcsön mértéke legfeljebb nettó 600 000 Ft (hatszázezer forint). Ez az összeg kivételesen további legfeljebb nettó 200 000 Ft-tal (kettőszázezer forinttal) emelhető, ha

a) két vagy több gyermeket saját háztartásában nevelő, gyermekét egyedül nevelő szülő, nevelőszülő, gyám vagy fogyatékos gyermeket nevelő munkatárs;

b) olyan munkatárs, akinek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét igényel családalapítási támogatást.

(6) A családalapítási célú kamatmentes munkáltatói kölcsön visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 10 év. A futamidőt - a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve - úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára aránytalan terhet ne jelentsen.

(7) A családalapítási célú kamatmentes munkáltatói kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a Miniszterelnökség és a támogatásban részesült munkatárs közötti szerződés megkötését követő hónap 1. napja.

(8) A családalapítási célú kamatmentes munkáltatói kölcsön iránti kérelmet a 13. melléklet szerinti igénylőlap kitöltésével lehet kérelmezni. A kérelemben meg kell jelölni:

a) a kölcsön igénylőjének a (3) bekezdés szerinti minőségét,

b) a kért támogatás konkrét célját, illetve indokát,

c) az igényelt összeget,

d) a vállalt törlesztési időt,

e) a fedezetet jelentő ingatlan, vagy a készfizető kezesek adatait.

(9) A kérelemhez csatolni kell a kérelem helytállóságát igazoló iratokat, dokumentumokat, így különösen, ha a kérelem indoka

a) házasságkötés: a házassági anyakönyvi kivonat másolatát;

b) gyermekvárás, gyermekszületés: az orvosi igazolás, vagy a születési anyakönyvi kivonat másolatát;

c) lakóhely-változtatással történő jogviszonyba lépés: az adásvételi szerződés másolatát.

(10) Ha a kérelem indoka az, hogy a munkatárs a (3) bekezdés a) pontja szerint pályakezdőnek minősül, a GHJ ellenőrzi e feltétel megalapozottságát.

(11) A kérelmet a munkatárs közvetlen munkahelyi vezetőjének javaslatával ellátva a GHJ-n kell benyújtani.

(12) A Szociális Bizottság - az eset összes körülményeit figyelembe véve - tesz javaslatot a szervezési és koordinációs helyettes ügyekért felelős államtitkáron keresztül az államtitkárnak a kölcsön mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére.

(13) Az államtitkár döntésének megfelelően a GHJ készíti el a kölcsön nyújtására vonatkozó szerződést.

(14) A szerződést a Miniszterelnökség nevében az államtitkár köti meg, a GHJ jogtanácsosa és a GHJ Pénzügyi és Intézményi Osztály vezetőjének ellenjegyzése mellett.

(15) A megítélt kölcsön átutalásáról - a részére megküldött szerződés alapján - a GHJ Pénzügyi és Intézményi Osztály intézkedik.

(16) A családalapítási célú kamatmentes munkáltatói kölcsön igénybevétele esetén a munkatárs az Szjatv. 72. §-ának megfelelően adózik a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatkedvezmény után.

Nyugállományú munkatársak szociális támogatása

44. § (1) A Miniszterelnökségen a GHJ felelős a nyugállományú munkatársak nyilvántartásáért, a szociális helyzetük folyamatos figyelemmel kíséréséért. A nyugállományú munkatársak száma és rászorultságuk alapján a GHJ minden évben javaslatot tesz a Ktv. 49/J. § (2) bekezdése szerinti szociális keret mértékére.

(2) A nyugállományú munkatársaknak nyújtható szociális segélyre a 42. §-ban foglaltak megfelelően irányadók.

Állami készfizető kezességvállalás igénylése lakáscélú hitelintézeti kölcsönhöz

45. § (1) A kormánytisztviselő lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől történő - a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint kamattámogatott - kölcsön igénylése esetén a Ktv. 49/I. §-ának (1) bekezdése szerinti állami kezességvállaláshoz szükséges munkáltatói igazolást a 14. melléklet szerinti nyomtatványon kérheti a GHJ-n.

(2) Ha az állami kezességvállalás Ktv. 49/I. § (2) bekezdés a)-e) pontjaiban foglalt feltételei teljesülnek, a GHJ elkészíti a munkáltatói igazolást és aláírásra továbbítja az államtitkárnak.

(3) Az aláírt munkáltatói igazolást a GHJ adja át a kormánytisztviselőnek, és egyidejűleg rendelkezésére bocsátja a 15. melléklet szerinti bejelentőlapot, amelyen a kormánytisztviselő a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül köteles bejelenteni a GHJ-nak a 49/I. § (5) bekezdésében foglaltakat.

XI. Fejezet

Vagyonnyilatkozat

A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre és a nyilatkozattétel módja

46. § (1) A Miniszterelnökségen a Vnytv. alapján vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek:

a) a helyettes államtitkár [Vnytv. 3. § (2) bekezdés a) pont];

b) a politikai tanácsadó és főtanácsadó, a miniszteri, a miniszterelnöki tanácsadó vagy főtanácsadó [Vnytv. 3. § (2) bekezdés c) pont];

c) a vezetői megbízással rendelkező kormánytisztviselő [Vnytv. 3. § (2) bekezdés d) pont];

d) aki a fontos és bizalmas munkakörökről szóló miniszterelnökségi utasítás alapján "C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésre köteles fontos és bizalmas köztisztviselői munkakört tölt be [Vnytv. 3. § (2) bekezdés e) pont];

e) az a munkatárs, aki javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult ea) közbeszerzési eljárás során;

eb). feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodás, valamint fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében;

ec) egyedi állami támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy

ed) állami támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek a vagyonnyilatkozatot a Vnytv. 5. §-ában és 6. § (2) bekezdésében rögzített időpontban kötelesek megtenni.

(3) A Vnytv. alapján a vagyonnyilatkozatot két példányban a Vnytv. mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön-külön zárt borítékba kell helyezni. A vagyonnyilatkozatot elektronikus úton is ki lehet tölteni.

(4) A vagyonnyilatkozatokat zárt borítékban az őrzését biztosító biztonsági vezetőhöz kell eljuttatni. A vagyonnyilatkozat kiadása az Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint a szervezési és koordinációs ügyekért felelős államtitkár útján történik.

(5) A vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős biztonsági vezető feladata az, hogy a nyilatkozattételi kötelezettségeket nyilvántartsa, kötelezettsége teljesítésére az érintett munkatársat a kötelezettségtétel határidejét 30 nappal megelőzően felhívja, és a kötelezettség teljesítésével kapcsolatos tájékoztatást a munkatársnak megadja.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

47. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit a 2011. január 1 -jétől indult, folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Ezt az utasítást a Miniszterelnökség valamennyi munkatársával meg kell ismertetni.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, a Miniszterelnökségen a teljesítményértékelést 2011. évben úgy kell elvégezni, hogy az államtitkár által 2011. június 30-ig meghatározott szervezeti célok alapján a szervezeti egységek vezetői - a munkatársak meghallgatását követően - 2011. július 15-ig határozzák meg az egyéni teljesítménycélokat, amely alapján a munkatárs teljesítményértékelését 2011. december 15-ig írásban elvégzik, és közlik annak eredményét az érintett munkatárssal.

(4) A szabályzat 20. §-ában foglaltakat jogszabály eltérő rendelkezése hiányában és 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

Varga Mihály s. k.,

a Miniszterelnökséget vezető államtitkár

1. melléklet az 5/2011. (VII. 8.) Miniszterelnökségi utasításhoz

2. melléklet az 5/2011. (VII. 8.) Miniszterelnökségi utasításhoz

3. melléklet az 5/2011. (VII. 8.) Miniszterelnökségi utasításhoz

4. melléklet az 5/2011. (VII. 8.) Miniszterelnökségi utasításhoz

5. melléklet az 5/2011. (VII. 8.) Miniszterelnökségi utasításhoz

6. melléklet az 5/2011. (VII. 8.) Miniszterelnökségi utasításhoz

7. melléklet az 5/2011. (VII. 8.) Miniszterelnökségi utasításhoz

8. melléklet az 5/2011. (VII. 8.) Miniszterelnökségi utasításhoz

9. melléklet az 5/2011. (VII. 8.) Miniszterelnökségi utasításhoz

10. melléklet az 5/2011. (VII. 8.) Miniszterelnökségi utasításhoz

11. melléklet az 5/2011. (VII. 8.) Miniszterelnökségi utasításhoz

12. melléklet az 5/2011. (VII. 8.) Miniszterelnökségi utasításhoz

13. melléklet az 5/2011. (VII. 8.) Miniszterelnökségi utasításhoz

14. melléklet az 5/2011. (VII. 8.) Miniszterelnökségi utasításhoz

15. melléklet az 5/2011. (VII. 8.) Miniszterelnökségi utasításhoz