BH 2014.2.38 A részes büntetőjogi felelőssége akkor is fennáll, ha a tettes felelősségre vonására nem kerül sor, a feltétel a tettesi alapcselekmény megvalósulása [1978. évi IV. tv. 21. §].

A városi bíróság a 2006. szeptember 26. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletében a terhelt bűnösségét lopás bűntettében állapította meg, és ezért őt 10 hónapi börtönbüntetésre és 500 000 forint pénzbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.

A megyei bíróság a 2007. február 9. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott ítéletében a városi bíróság ítéletét annyiban megváltoztatta, hogy a terhelt cselekményét bűnsegédként elkövetettnek minősítette, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A városi bíróság elsőfokú ítélete tényállásában rögzítettek szerint egy külterületi ingatlant a tulajdonosa a rajta lévő erdővel együtt értékesíteni kívánt. A tulajdonos e szándékáról tudomást szerzett a terhelt, aki 2003. évben K. B.-vel együtt a helyszínen tekintette meg a területet.

A terhelt 2004 júniusában közölte ismerőseivel, S. L.-lel és N. I.-vel, hogy a területen lévő tölgyfa egy része jó minőségű és kitermelhető állapotban van. A terhelt, valamint a két ismerőse megállapodtak abban, hogy a tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül az ingatlanról tölgyfát termelnek ki, megegyeztek abban, hogy a fakitermelést S. L. fogja lebonyolítani alkalmi munkások bevonásával és a kitermelt fát is ő fogja a vállalkozásán keresztül eladni. N. I. a fakitermeléshez szükséges anyagi fedezetet biztosította oly módon, hogy ő előlegezte meg a kitermeléssel kapcsolatos kiadásokat.

A terhelt pedig vállalta, hogy megszervezi az értékesítést, korábbi kapcsolatain keresztül megkísérel vevőt szerezni a kitermelt rönkökre.

Az érintettek megegyeztek abban, hogy az értékesítést követően a hasznon osztozni fognak. Megállapodásukat követően a terhelt a helyszínre vitte S. L.-t, továbbá három favágót, megmutatta nekik, hogy mely fákat termeljék ki. Ezt követően S. L. a segédmunkásokkal a kitermelést megkezdte és 2004. június 11-ig 50,8 m3 tölgyfát kitermeltek és azt a vasútállomásra szállíttatták értékesítés céljából.

A sértett azonban a helyszínen járva észlelte a jogosulatlan kitermelést, értesítette a rendőrséget. A sértett a területéről kitermelt tölgyfarönköket a vasútállomáson megtalálta, azt részére a rendőrség 2004. június 21. napján kiadta.

A fenti famennyiség kitermelésével a sértettnek 1 839 234 forint kára keletkezett, mely a rönkfa kiadásával megtérült.

A megyei bíróság másodfokú ítéletében e tényállást maradéktalanul megalapozottnak találta, és felülbírálatát e tényállásra alapította.

A városi bíróság elsőfokú ítéletében a terheltet tettesként marasztalta el, a másodfokú bíróság azonban rámutatott arra, hogy a terhelt közreműködésével két másik személy végezte a faanyag jogtalan kitermelését, és intézte annak helyszínről történő elszállítását. A terhelt az eltulajdonított tölgyfa kitermelésének elszállításában, az elvételben tevőlegesen nem vett részt. Közreműködése kizárólag bűnsegédi bűnrészesség megállapítására ad alapot. E megállapításnak nem akadálya az sem, hogy a további érintettekkel szemben az ügyészség nem emelt vádat.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Indítványában a terhelt azt sérelmezte, hogy a bíróság őt bűnsegédként elmarasztalta annak ellenére, hogy a tettesekkel szemben nem járt el. Tettes hiányában viszont a bűncselekménynek bűnsegéde sem lehet.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, a jogirodalom és a kialakult bírói gyakorlat egységes álláspontjára utalva mutatott rá arra, hogy a tettes felelősségre vonásának elmaradása a részesek elmarasztalásának nem akadálya.

A Kúria az indítványt nem tartotta alaposnak.

A terhelt felülvizsgálati indítványában felvetett jogkérdés tekintetében az indítvány alaptalan. A terhelt érvelésének lényege szerint tettes hiányában a részesek nem vonhatók felelősségre.

A terhelt által felvetett kérdés a jogtudomány és a bírói gyakorlat által egységesen eldöntött. Az egységes álláspont lényege: a részesség járulékos jellegéből fakadóan a tettes felelősségre vonása nem előfeltétele a részes (vagyis a felbujtó és a bűnsegéd) felelősségre vonásának, a részesek felelőssége önállóan is megállapítható, ha a tettes felelősségre vonására valamilyen okból nem kerülhet sor.

Ezt tükrözi a Legfőbb Ügyészség által is hivatkozott eseti döntés is, mely három számon is közzétételre került [BH 1999.53., BH 2000.185., EBH 1999.84.], és amely kifejti, hogy a részesség szempontjából közömbös, hogy a szándékos bűncselekmény (alapcselekmény) miatt a tettes felelősségre vonható-e vagy azt bármely körülmény (pl.: büntethetőséget megszüntető ok) akadályozza, a részesek, bár a cselekményük járulékos jellegű, mégis önálló büntetőjogi felelősséggel tartoznak. Önálló büntetőjogi felelősségük megállapításához - egyéb feltételek mellett - annak tényszerű megállapítása szükséges és egyben elégséges is, hogy a tettes megvalósította a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, vagy legalábbis a tényállásszerű elkövetési magatartás kifejtését megkezdte. A részesség járulékos jellegéből nem következik az, hogy a felbujtó és a bűnsegéd büntetőjogi felelősségének előfeltétele a tettes büntetőjogi felelősségre vonása, a részesek akkor is felelősségre vonhatók, ha a büntetőeljárás során a tettes (tettesek) kiléte nem volt megállapítható.

A kifejtettek értelmében a Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a megtámadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. II. 109/2013.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria Budapesten, a 2013. szeptember hó 12. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A lopás bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nagykanizsai Városi Bíróság 3.B.480/2005/16. számú, illetőleg a Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Bf.646/2006/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárás során felmerült 6.810 (hatezer-nyolcszáztíz) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Nagykanizsai Városi Bíróság a 2006. szeptember 26. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletében a terhelt bűnösségét lopás bűntettében állapította meg, és ezért őt 10 hónapi börtönbüntetésre és 500.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.