3276/2014. (XI. 4.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Debreceni Ítélőtábla Pk.I.20.698/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó mint választópolgár a Debreceni Ítélőtábla Pk.I.20.698/2014/2. számú, 2014. október 20-án kelt végzése ellen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján 2014. október 22-én alkotmányjogi panaszt nyújtott be.

[2] Álláspontja szerint a végzés sérti az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdését, XXIII. cikk (1) bekezdését, XXIV. cikk (1) bekezdését.

[3] Kérte, hogy az Alkotmánybíróság a Debreceni Ítélőtábla végzését elsődlegesen változtassa meg, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság 74/2014. (X. 16.) határozatát helyezze hatályon kívül, másodlagosan a Debreceni Ítélőtábla végzését semmisítse meg.

[4] 2. A Debreceni Ítélőtábla a kérelmezőnek a felülvizsgálati kérelmére indult nemperes eljárásban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság 74/2014. (X. 16.) számú határozatát helybenhagyta.

[5] A végzés indokolásának megállapításai szerint Nagykállói Helyi Választási Bizottság 73/2014. (X. 13.) és 74/2014. (X. 13.) számú - szavazóköri eredményt megállapító - határozatai ellen a kérelmező kifogást, illetőleg fellebbezést terjesztett elő arra hivatkozással, hogy a 2014. október 12. napján Nagykálló városban tartott önkormányzati választáson a szavazókörökben "láncszavazás" valósult meg. Hivatkozott arra, hogy a szavazókörökben a megjelent szavazópolgárok száma és az urnákban található szavazólapok száma között az 1., 3., 5., és 7. számú szavazókörökben eltérés volt, négy szavazókör esetében kevesebb szavazólap volt az urnákban, míg a 6. számú szavazókörben négy lappal több és ezek nem az adott szavazókör bélyegzőjével voltak hitelesítve, hanem más szavazókör bélyegzőjével. Összességében álláspontja szerint a Ve. 2. §-ában foglalt alapelvek, nevezetesen: a választás tisztaságának megóvása, az önkéntes részvétel a választási eljárásban, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között, a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a választási eljárás nyilvánossága sérült.

[6] A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság 74/2014. (X. 16.) határozatával a fellebbezést elutasította, egyúttal a Nagykállói Helyi Választási Bizottság 73/2014. (X. 13.) és 74/2014. (X. 13.) számú határozatát helybenhagyta.

[7] Az Ítélőtábla megállapította, a Ve. 211. §-a értelmében a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen - a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével - kifogást lehet benyújtani. A fentiekből következően a szavazóköri eredményt megállapító döntés ellen kifogásnak nem volt helye. A Ve. 241. §-ának (1) bekezdése értelmében a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. Jelen esetben is ez történt.

[8] A végzés részletesen foglalkozik a csatolt szavazóköri jegyzőkönyvek egyes megállapításaival a választópolgárok megjelenését, a szavazólapokat illetően. A végzés kitér a kérelmező által csatolt CD-felvételre is. A végzés megállapítja azt is, hogy a bizonyítási eljárást a Területi Választási Bizottság nem folytatta le. A végzés szerint a láncszavazással kapcsolatban tett előadás - a bizonytalan tartalmú CD-re alapítottan - nem alkalmas az előadás valóságtartalmának igazolására. A felvételen egyik nyilatkozó sem állította, hogy ő maga előre kitöltött szavazócédulát kapott, arra vonatkozóan nyilatkoztak irányított kérdésre, hogy hoztak ki papírt a szavazóhelyiségből és az urnába üres papírt, illetve üres borítékot dobtak be. A fentebb kifejtettek miatt az Ítélőtábla a megjelölt okból a felülvizsgálható másodfokú határozat jogszabálysértő voltát nem állapította meg, a határozatot a Ve. 231. §-a (5) bekezdésének a) pontja alapján helybenhagyta.

[9] 3. Az alkotmányjogi panaszra a jelen ügyben - bizonyos kivételekkel - az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) rendelkezései irányadók. Vagyis az Alkotmánybíróság csak annyiban része a választási eljárásnak, amennyiben Alaptörvényben biztosított jogok sérelméről van szó rendes bíróság döntését követően.

[10] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek megfelel.

[11] Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz törvényben előírt, tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. §-ok szerinti feltételeket.

[12] Az Abtv. 29. §-a szerint, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadhatja be, azonban az indítványozó alkotmányjogi panasza egyik feltételnek sem felel meg, a következők miatt.

[13] Az Abtv. 27. §-a szerinti panasz érdemben akkor bírálható el, ha az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogai sérelmét állítja. Habár ez az előírás formálisan teljesül a jelen esetben az alkotmányjogi panaszban az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésére, XXIII. cikk (1) bekezdésére és XXIV. cikk (1) bekezdésére való hivatkozással, tartalmi szempontból, a panasz befogadása körében, vizsgálni kell a hivatkozást abból a szempontból, hogy az az Abtv. 29. §-ának megfelel-e.

[14] 4. Az Ítélőtábla az indítványra okot adó ügyben a Ve. alapján járt el.

[15] Az ítélőtáblának a választási bizottság határozata törvényességének felülvizsgálatára van hatásköre. Ez az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés b) pontján alapul, és nem az Alaptörvény XXVIII. cikke (1) bekezdésén (3010/2014. (II. 11.) AB végzés, Indokolás [23] bekezdés).

[16] A jelen esetben is megállapítható, hogy a kifogással érintett ügyben nem alanyi jog érvényesítése a vita tárgya, a fellebbezés, a felülvizsgálati kérelem és az alkotmányjogi panasz közvetlenül nem erre irányul. Ezért nem lehet megállapítani, hogy a jelen esetben és tényállás mellett az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-a szerinti alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdést vetne fel.

[17] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján a bírói döntéseket az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, és jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenes-ség vizsgálatára és kiküszöbölésére korlátozódik, ezért a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének, illetve a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára már nem rendelkezik hatáskörrel (elsőként lásd: 3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]; ezt követően megerősítette: 3392/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [6]; 3017/2013. (I. 28.) AB végzés, Indokolás [3]). Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-ában szabályozott hatáskörében eljárva a bírói döntés és az Alaptörvény összhangját biztosítja. Ebből következően a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság attól is tartózkodik, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon (elsőként lásd: 3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]; ezt követően megerősítette: 3065/2012 (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [5]; 3391/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [25]; 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]). Mindezeknek megfelelően az Abtv. 27. §-a úgy rendelkezik, hogy alkotmányjogi panasszal az egyedi ügyben érintett személy, vagy szervezet akkor fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségét már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. A bírói döntéssel szemben benyújtott alkotmányjogi panasz így nem tekinthető hagyományos értelemben vett jogorvoslatnak, ugyanis az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz intézményén keresztül is kizárólag az Alaptörvényt és az abban elismert jogokat oltalmazza (erről lásd: 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]).

[18] Az indítványozó beadványa alapján megállapítható, hogy a panaszában megjelölt, általa alapjogsérelemként leírt aggályok valójában a bírói törvényértelmezés helyességét, valamint a bíróság által mindezekből levont következtetéseket vitatják.

[19] Az Alkotmánybíróság a fentiekre figyelemmel az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjaalapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

Budapest, 2014. október 29.

Dr. Kiss László s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1781/2014.