F. §].

[1] Az alperes elsőfokú hatósága 2014. március 31-én kelt határozatában a felperest a 2013-as támogatási év vonatkozásában 16 695 300 forint jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére, valamint annak 1 462 508 forint igénybevételi kamatai megfizetésére kötelezte.

[2] Határozatát azzal indokolta, hogy a felperesi személyes gondoskodást nyújtó nem állami fenntartónak az ellátottakról napra kész nyilvántartást kell vezetni a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSzH) által vezetett elektronikus nyilvántartásban (a továbbiakban: KENYSzI rendszer).

[3] A felperes 2013. évre benyújtott elszámolása és az általa szolgáltatott adatokon nyugvó, KENYSzI rendszerbeli adatok eltérést mutattak. A felperes elszámolása szerinti ellátott 63 560 fő helyett az alperes elsőfokú hatósága 38 870 fő ellátását ismerte el, amely csökkentette a figyelembe vehető tényleges feladatmutatót, és így az alperes szerint a jogszerűen igénybe vett támogatás is 14 263 228 forint eltérést mutatott a felperes hátrányára.

[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2014. június 10-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[5] Indokolása értelmében a perbeli állami támogatás a felperest a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 2. számú mellékletének III. 3/d. pontja, valamint a Kiegészítő szabályok 11. pontja alapján illette meg. Figyelemmel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.), valamint a 2013. december 31-ig hatályos egyházi és nem állami fenntartású szociális és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nr.) rendelkezéseire is, a KENYSzI rendszer adatait a fenntartók az ellátottak és a nyújtott ellátások körülményeinek függvényében töltik fel. A KENYSzI rendeltetése a szociális szolgáltatások igénybevételének és finanszírozásának nyomon követése. Ezért az adatainak hitelességéhez és naprakészségéhez a költségvetés elemi érdeke fűződik. A 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) értelmében az adatszolgáltatás hitelességéért és napra készségéért, az adatszolgáltatás tartalmáért - ideértve a napi jelentést is, (Korm. r. 13/D. §) -, valamint időbeliségének megtartásáért [Korm. r. 13/E. § (1) bekezdése] a fenntartó felel. A fenntartó akkor jogosult az állami támogatásra, ha ténylegesen nyújtja a szociális szolgáltatást, és ezzel egyidejűleg eleget tesz adatszolgáltatási kötelezettségének is. Az adatszolgáltatási kötelezettségéhez a napi jelentés nyilvántartási rögzítése is hozzátartozik. A Korm. r. rendezte az adatszolgáltatás teljesítését a KENYSzI rendszer üzemzavara esetére is, a fenntartónak több alkalommal lehetősége volt az önellenőrzésre, illetve üzemzavar esetén észrevétel előterjesztésére.

[6] Mivel a felperes KENYSZI rendszerbeli adatszolgáltatása és a benyújtott elszámolásában foglalt ellátási napok száma nem fedte egymást, ezért az alperes határozata értelmében az elsőfokú hatóság jogszerűen állapított meg jogosulatlan igénybevételt a felperes terhére.

[7] A felperes keresete folytán eljárt Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) 2015. január 19-én kelt, 8. K. 30.938/2014/9. számú ítéletében az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

[8] Indokolása értelmében a Kvtv. a normatív állami támogatás feltételeit az ellátottak adatainak nyilvántartásban történő rögzítése, valamint az ellátás tényleges nyújtásához kötötte. A napi jelentés rögzítését a Kvtv. nem írja elő feltételként, ezért annak elmulasztása, avagy nem megfelelő teljesítése jogsértésként értékelhető a Korm. r. fényében, azonban - konkrét jogszabályi rendelkezés hiányában - nem járhat a ténylegesen nyújtott szolgáltatás finanszírozására is kiható jogkövetkezménnyel.

[9] A jogerős ítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúria előtt. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Költségeire is igényt tartott.

[10] Az alperes érvelése szerint az ítélet a Bíróság helytelen jogértelmezése folytán a Kvtv. 2. számú melléklete kiegészítő szabályok 11. pontjába, a Korm. r. 5. § (1) bekezdés c) pontjába, 13/B. §-13/D. §-aiba, valamint 15. § (3) bekezdésébe, továbbá az Nr. 9. § (1) bekezdésébe és 10. §-ába ütközően jogsértő. A Bíróság az Sztv. 20/C. § (1) bekezdését is tévesen értelmezte, ezért jogsértő következtetést vont le a KENYSzI rendszer számára a fenntartó által szolgáltatandó adatok mibenlétét illetően. A szolgáltatandó adatokhoz tartozik ugyanis az ellátottaknak nyújtott szolgáltatás típusa, a finanszírozás, a támogatás Kvtv. szerinti jogcíme és feladatmutatója is. Vitatta továbbá azt is, hogy a nem teljes körű adatszolgáltatásnak ne lenne finanszírozásban megnyilvánuló jogszabályi következménye.

[11] Álláspontja értelmében az Nr. 9. § (1) bekezdése, valamint a 10. § (1) bekezdése éppen a jogszabályi feltételek nem teljesítéséhez fűzte a visszafizetés jog következményét.

[12] A felülvizsgálati kérelem megalapozott.

[13] A Kúria eddigiekben érvényesített gyakorlata értelmében a normatív állami támogatás felhasználása akkor jogszerű, amennyiben a szociális ellátások tényleges nyújtása mellett a szociális szolgáltató eleget tesz az állami finanszírozáshoz kapcsolódó egyéb jogszabályi kötelezettségeinek is. A rászorultak számára ténylegesen nyújtott személyes gondoskodás értelemszerű feltétele annak, hogy a szociális szolgáltató hozzájusson a normatív támogatáshoz. Ugyanakkor a költségvetési források felhasználásának transzparenciája, ellenőrizhetősége és jogszerűsége szintén legitim és elengedhetetlen cél, ezért a fenntartóknak (a szociális szolgáltatóknak) az ilyen, adminisztratív tartalmú jogszabályi követelményeknek is meg kell felelniük. A normatív támogatáshoz kapcsolódó kötelezettségek bármelyikének megsértése a jogosulatlan támogatásfelhasználás jogkövetkezményeit vonja maga után.

[14] A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes esetében a visszafizetés szankciójához kötött normatív állami támogatás jogszerű felhasználása magában foglalta-e a tényleges szolgáltatásnyújtás mellett a teljes körű, azaz az ellátottak személyes adatainak és a személyes gondoskodáshoz kapcsolódó valamennyi adatnak a KENYSzI rendszer részére történő napi szintű megküldését.

[15] A Kvtv. 2. melléklet, Kiegészítő szabályok 11. pontja a támogatás igénybevételének feltételeit határozza meg. Az igénybevétel feltétele - a szolgáltatás tényleges nyújtásának megkezdése mellett - "... az ellátott adatainak - a Szoc.tv. 20/C. § (1)-(4) bekezdései, [...] szerinti - nyilvántartásba vétele".

[16] Az Sztv. 20/C. § (1) bekezdése az ellátottak adatai mellett előírja azt is, hogy a nyilvántartásból tűnjenek ki a nyújtott szolgáltatásra vonatkozó adatok, így a szolgáltatás Kvtv. szerinti jogcíme és feladatmutatója. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját, egyéb körülményeit - így az adatszolgáltatás kötelezettjét, gyakoriságát, ideértve a szolgáltatás napi igénybevételét is, a formai kérdéseit - az Sztv. felhatalmazása alapján az R. 13/B-13/I. §-ai rendezik. Az R. 13/D. §-a értelmében "[a]z adatszolgáltatás az igénybe vevők Szt. (...) szerinti adatainak a 13/E. § szerinti rögzítéséből és a 13/F. § szerinti napi jelentésből áll". A 13/F. § (1) bekezdés rendelkezése értelmében "[a]z adatszolgáltatásra jogosult az igénybe vevői nyilvántartásban naponta nyilatkozik arról, hogy a 13/E. § szerint rögzített személy a szolgáltatást az adott napon igénybe vette-e (napi jelentés)".

[17] Emellett a költségvetési források jogszabályszerű felhasználásának ellenőrzését és a jogszerűtlen felhasználás jogkövetkezményeit a több törvény felhatalmazása alapján megalkotott Nr. rendezi.

[18] A normatív támogatás igénybevételének feltételeit tehát részben a Kvtv., részben az Sztv. rendezi, részletkérdéseit pedig az Sztv. felhatalmazásán alapuló Nr. és R. szabályozza. A normatív támogatás felhasználása akkor jogszerű, ha a fenntartó valamennyi jogszabályi kötelezettségének megfelel.

[19] Az Nr. 9. § (1) bekezdése értelmében az alperesi igazgatóság "...ellenőrzése kiterjed a támogatásra való jogosultság jogszabályi feltételi teljesítésének, az igénylés alapját jelentő feladatmutatók teljesítésének, megalapozottságának, továbbá a felhasználás jogszerűségének vizsgálatára, valamint a közérdek védelme érdekében felmerült egyéb megállapításokra." Az igazgatóság a feladatmutatók megalapozottságát - egyéb adatok mellett - az R. 13/F. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott napi jelentések alapján ellenőrzi.

[20] Az Nr. 10. § (1) bekezdése értelmében "[h]a fenntartó a támogatást vagy annak egy részét jogosulatlan vette igénybe, köteles azt visszafizetni". A (2) bekezdés c) pontja szerint "[j]ogosulatlan igénybevételnek minősül […] ha a támogatásra való jogosultság jogszabályi feltételei a b) pontban foglalt eseteken túl nem teljesülnek, vagy azok teljesülése a jogszabályban meghatározott módon nem igazolható".

[21] Az alperesi hatóság a fentiekben hivatkozott törvényi és rendeleti szabályok értelmében azt ellenőrzi, hogy a támogatás igénybevétele és felhasználása jogszerű volt-e, az igénybe vevő eleget tett-e valamennyi jogszabályi kötelezettségének. Finanszírozással összefüggő jogkövetkezményt pedig akkor alkalmaz a fenntartóval szemben, ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy nem teljesültek a támogatásra való jogosultság jogszabályi feltételei, avagy az a jogszabályban meghatározott módon nem volt igazolható az ellenőrzött fenntartó esetében.

[22] A perbeli esetben ezt állapította meg az alperes: nem vonta kétségbe a nyújtott szolgáltatások tényszerű megtörténtét, ugyanakkor az a jogszabályban meghatározott módon nem volt igazolható, mert a felperes által benyújtott elszámolásban foglaltakat az NRSzH által, a felperes adatszolgáltatása alapján vezetett KENYSzI rendszer adatai nem igazolták vissza. Másképpen megfogalmazva: a nyilvántartás alapján nem volt igazolható az, hogy a felperes transzparens, követhető módon használta fel az igénybe vett normatív támogatást, költségvetési forrásokat.

[23] A kifejtett indokok alapján a Kúria osztotta az alperes felülvizsgálati kérelmében foglaltakat, amely szerint az adatszolgáltatás - a költségvetési források átlátható felhasználásának garanciájaként - ugyanúgy a visszafizetési kötelezettségben megnyilvánuló fenntartói kötelezettség, mint a személyes szolgáltatás nyújtása. Ezzel szemben nem osztotta a Bíróság ítéleti álláspontját, amely szerint az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása jogsértést jelent a felperes oldalán, azonban az - tételes jogszabályi rendelkezés hiányában - nem eredményezheti a felhasznált normatív támogatás visszafizetését.

[24] Mivel a Kúria megállapította, hogy a Bíróság ítélete az R. 13/B. §-13/F. §-ába, valamint az Nr. 9. § (1) bekezdésébe és a 10. §-ába ütközően törvénysértő, ezért azt a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és ítéletével a felperes keresetét elutasította.

(Kúria, Kfv. IV. 35.253/2015.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria a dr. Kellermann Réka ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Májer Enikő jogtanácsos által képviselt Magyar Államkincstár alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. január 3. napján kelt 8.K.30.938/2014/9. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 11. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.30.938/2014/9. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint elsőfokú és 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes elsőfokú hatósága 2014. március 31-én kelt határozatában a felperest a 2013. támogatási év vonatkozásában 16.695.300 forint jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére, valamint annak 1.462.508 forint igénybe vételi kamatai megfizetésére kötelezte. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperesi személyes gondoskodást nyújtó nem állami fenntartónak az ellátottakról napra kész nyilvántartást kell vezetni a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSzH) által vezetett elektronikus nyilvántartásban (a továbbiakban: KENYSzI rendszer). A felperes 2013. évre benyújtott elszámolása és az általa szolgáltatott adatokon nyugvó, KENYSzI rendszerbeli adatok eltérést mutattak. A felperes elszámolása szerinti ellátott 63.560 fő helyett az alperes elsőfokú hatósága 38.870 fő ellátását ismerte el, amely csökkentette a figyelembe vehető tényleges feladatmutatót, és így az alperes szerint a jogszerűen igénybe vett támogatás is 14.263.228 forint eltérést mutatott a felperes hátrányára.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2014. június 10-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása értelmében a perbeli állami támogatás a felperest a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 2. számú mellékletének III. 3/d. pontja, valamint a Kiegészítő szabályok 11. pontja alapján illette meg. Figyelemmel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.), valamint a 2013. december 31-éig hatályos egyházi és nem állami fenntartású szociális és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nr.) rendelkezéseire is, a KENYSzI rendszer adatait a fenntartók az ellátottak és a nyújtott ellátások körülményeinek függvényében töltik fel. A KENYSzI rendeltetése a szociális szolgáltatások igénybe vételének és finanszírozásának nyomon követése. Ezért az adatainak hitelességéhez és naprakészségéhez a költségvetés elemi érdeke fűződik. A 226/2006.(XI. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) értelmében az adatszolgáltatás hitelességéért és napra készségéért, az adatszolgáltatás tartalmáért - ideértve a napi jelentést is, (Korm.r. 13/D. §) -, valamint időbeliségének megtartásáért [Korm.r. 13/E. § (1) bekezdése] a fenntartó felel. A fenntartó akkor jogosult az állami támogatásra, ha ténylegesen nyújtja a szociális szolgáltatást, és ezzel egyidejűleg eleget tesz adatszolgáltatási kötelezettségének is. Az adatszolgáltatási kötelezettségéhez a napi jelentés nyilvántartási rögzítése is hozzátartozik. A Korm.r. rendezte az adatszolgáltatás teljesítését a KENYSzI rendszer üzemzavara esetére is, a fenntartónak több alkalommal lehetősége volt az önellenőrzésre, illetve üzemzavar esetén észrevétel előterjesztésére.

Mivel a felperes KENYSZI rendszerbeli adatszolgáltatása és a benyújtott elszámolásában foglalt ellátási napok száma nem fedte egymást, ezért az alperes határozata értelmében az elsőfokú hatóság jogszerűen állapított meg jogosulatlan igénybe vételt a felperes terhére.

A felperes keresete folytán eljárt Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) 2015. január 19-én kelt, 8.K.30.938/2014/9. számú ítéletében az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

Indokolása értelmében a Kvtv. a normatív állami támogatás feltételeit az ellátottak adatainak nyilvántartásban történő rögzítése, valamint az ellátás tényleges nyújtásához kötötte. A napi jelentés rögzítését a Kvtv. nem írja elő feltételként, ezért annak elmulasztása, avagy nem megfelelő teljesítése jogsértésként értékelhető a Korm.r. fényében, azonban - konkrét jogszabályi rendelkezés hiányában - nem járhat a ténylegesen nyújtott szolgáltatás finanszírozására is kiható jogkövetkezménnyel.

A jogerős ítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúria előtt. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Költségeire is igényt tartott.

Az alperes érvelése szerint az ítélet a Bíróság helytelen jogértelmezése folytán a Kvtv. 2. számú melléklete kiegészítő szabályok 11. pontjába, a Korm.r. 5. § (1) bekezdés c) pontjába, 13/B. § - 13/D. §-aiba, valamint 15. § (3) bekezdésébe, továbbá az Nr. 9. § (1) bekezdésébe és 10. §-ába ütközően jogsértő. A Bíróság az Sztv. 20/C. § (1) bekezdését is tévesen értelmezte, ezért jogsértő következtetést vont le a KENYSzI rendszer számára a fenntartó által szolgáltatandó adatok mibenlétét illetően. A szolgáltatandó adatokhoz tartozik ugyanis az ellátottaknak nyújtott szolgáltatás típusa, a finanszírozás, a támogatás Kvtv. szerinti jogcíme és feladatmutatója is. Vitatta továbbá azt is, hogy a nem teljes körű adatszolgáltatásnak ne lenne finanszírozásban megnyilvánuló jogszabályi következménye. Álláspontja értelmében az Nr. 9. § (1) bekezdése, valamint a 10. § (1) bekezdése éppen a jogszabályi feltételek nem teljesítéséhez fűzte a visszafizetés jogkövetkezményét.

Végül az alperes csatolta azokat az elsőfokú jogerős ítéleteket, amelyek országosan is az által alkalmazott jogértelmezés helyességét támasztják alá.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását, és költségei megállapítását kérte.

A felülvizsgálati kérelem megalapozott.

A Kúria eddigiekben érvényesített gyakorlata értelmében a normatív állami támogatás felhasználása akkor jogszerű, amennyiben a szociális ellátások tényleges nyújtása mellett a szociális szolgáltató eleget tesz az állami finanszírozáshoz kapcsolódó egyéb jogszabályi kötelezettségeinek is. A rászorultak számára ténylegesen nyújtott személyes gondoskodás értelemszerű feltétele annak, hogy a szociális szolgáltató hozzájusson a normatív támogatáshoz. Ugyanakkor a költségvetési források felhasználásának transzparenciája, ellenőrizhetősége és jogszerűsége szintén legitim és elengedhetetlen cél, ezért a fenntartóknak (a szociális szolgáltatóknak) az ilyen, adminisztratív tartalmú jogszabályi követelményeknek is meg kell felelniük. A normatív támogatáshoz kapcsolódó kötelezettségek bármelyikének megsértése a jogosulatlan támogatás-felhasználás jogkövetkezményeit vonja maga után.

A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes esetében a visszafizetés szankciójához kötött normatív állami támogatás jogszerű felhasználása magában foglalta-e a tényleges szolgáltatásnyújtás mellett a teljes körű, azaz az ellátottak személyes adatainak és a személyes gondoskodáshoz kapcsolódó valamennyi adatnak a KENYSzI rendszer részére történő napi szintű megküldését.

A Kvtv. 2. melléklet, Kiegészítő szabályok 11. pontja a támogatás igénybe vételének feltételeit határozza meg. Az igénybevétel feltétele - a szolgáltatás tényleges nyújtásának megkezdése mellett - "(...) az ellátott adatainak - a Szoc.tv. 20/C. § (1)-(4) bekezdései,(...) szerinti - nyilvántartásba vétele".

Az Sztv. 20/C. § (1) bekezdése az ellátottak adatai mellett előírja azt is, hogy a nyilvántartásból tűnjenek ki a nyújtott szolgáltatásra vonatkozó adatok, így a szolgáltatás Kvtv. szerinti jogcíme és feladatmutatója. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját, egyéb körülményeit - így az adatszolgáltatás kötelezettjét, gyakoriságát, ideértve a szolgáltatás napi igénybe vételét is, a formai kérdéseit - az Sztv. felhatalmazása alapján az R. 13/B - 13/I. §-ai rendezik. Az R. 13/D. §-a értelmében "[a]z adatszolgáltatás az igénybe vevők Szt. (...) szerinti adatainak a 13/E. § szerinti rögzítéséből és a 13/F. § szerinti napi jelentésből áll". A 13/F. § (1) bekezdés rendelkezése értelmében "[a]z adatszolgáltatásra jogosult az igénybe vevői nyilvántartásban naponta nyilatkozik arról, hogy a 13/E. § szerint rögzített személy a szolgáltatást az adott napon igénybe vette-e (napi jelentés)".

Emellett a költségvetési források jogszabályszerű felhasználásának ellenőrzését és a jogszerűtlen felhasználás jogkövetkezményeit a több törvény felhatalmazása alapján megalkotott Nr. rendezi.

A normatív támogatás igénybe vételének feltételeit tehát részben a Kvtv., részben az Sztv. rendezi, részletkérdéseit pedig az Sztv. felhatalmazásán alapuló Nr. és R. szabályozza. A normatív támogatás felhasználása akkor jogszerű, ha a fenntartó valamennyi jogszabályi kötelezettségének megfelel.

Az Nr. 9. § (1) bekezdése értelmében az alperesi igazgatóság "(...) ellenőrzése kiterjed a támogatásra való jogosultság jogszabályi feltételi teljesítésének, az igénylés alapját jelentő feladatmutatók teljesítésének, megalapozottságának, továbbá a felhasználás jogszerűségének vizsgálatára, valamint a közérdek védelme érdekében felmerült egyéb megállapításokra." Az igazgatóság a feladatmutatók megalapozottságát - egyéb adatok mellett - az R. 13/F. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott napi jelentések alapján ellenőrzi.

Az Nr. 10. § (1) bekezdése értelmében "[h]a fenntartó a támogatást vagy annak egy részét jogosulatlan vette igénybe, köteles azt visszafizetni". A (2) bekezdés c) pontja szerint "[j]ogosulatlan igénybevételnek minősül (…) ha a támogatásra való jogosultság jogszabályi feltételei a b) pontban foglalt eseteken túl nem teljesülnek, vagy azok teljesülése a jogszabályban meghatározott módon nem igazolható".

Az alperesi hatóság a fentiekben hivatkozott törvényi és rendeleti szabályok értelmében azt ellenőrzi, hogy a támogatás igénybe vétele és felhasználása jogszerű volt-e, az igénybe vevő eleget tett-e valamennyi jogszabályi kötelezettségének. Finanszírozással összefüggő jogkövetkezményt pedig akkor alkalmaz a fenntartóval szemben, ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy nem teljesültek a támogatásra való jogosultság jogszabályi feltételei, avagy az a jogszabályban meghatározott módon nem volt igazolható az ellenőrzött fenntartó esetében.

A perbeli esetben ezt állapította meg az alperes: nem vonta kétségbe a nyújtott szolgáltatások tényszerű megtörténtét, ugyanakkor az a jogszabályban meghatározott módon nem volt igazolható, mert a felperes által benyújtott elszámolásban foglaltakat az NRSzH által, a felperes adatszolgáltatása alapján vezetett KENYSzI rendszer adatai nem igazolták vissza. Másképpen megfogalmazva: a nyilvántartás alapján nem volt igazolható az, hogy a felperes transzparens, követhető módon használta fel az igénybe vett normatív támogatást, költségvetési forrásokat.

A kifejtett indokok alapján a Kúria osztotta az alperes felülvizsgálati kérelmében foglaltakat, amely szerint az adatszolgáltatás - a költségvetési források átlátható felhasználásának garanciájaként - ugyanúgy a visszafizetési kötelezettségben megnyilvánuló fenntartói kötelezettség, mint a személyes szolgáltatás nyújtása. Ezzel szemben nem osztotta a Bíróság ítéleti álláspontját, amely szerint az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása jogsértést jelent a felperes oldalán, azonban az - tételes jogszabályi rendelkezés hiányában - nem eredményezheti a felhasznált normatív támogatás visszafizetését.

Mivel a Kúria megállapította, hogy a Bíróság ítélete az R. 13/B. § - 13/F. §-ába, valamint az Nr. 9. § (1) bekezdésébe és a 10. §-ába ütközően törvénysértő, ezért azt a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és ítéletével a felperes keresetét elutasította.

Az alperes sikeres felülvizsgálati kérelmére tekintettel, valamint figyelemmel a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 78. §-ára is, a felperest kötelezte az alperes perköltségeinek megfizetésére.

Az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárás illetékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés m) pontja értelmében, valamint figyelemmel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-ára is az állam viseli.

Budapest, 2015. november 24.

Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró

(Kúria, Kfv. IV. 35.253/2015.)