627/B/1993. AB határozat

a bíróságok igazgatásáról szóló 9/1993. (IV. 2.) IM rendelet 16. § (2) bekezdés e) pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a bíróságok igazgatásáról szóló 9/1993. (IV. 2.) IM rendelet 16. § (2) bekezdés e) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

A bíróságok igazgatásáról szóló 9/1993. (IV. 2.) IM rendelet (R.) 16. § (1) bekezdése szerint "a megyei bíróság elnöke köteles biztosítani az eljárási határidők, az ügyviteli szabályok és a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogszabályok megtartását."

A (2) bekezdés e) pontja szerint "ennek érdekében a bírói függetlenség sérelme és az ügyintézés hátráltatása nélkül a megyei bíróság elnöke a jogerősen be nem fejezett ügyekben az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását az ügyiratok alapján vizsgálhatja, és intézkedést tehet."

Az indítványozó szerint ez a szabály sérti a bírói függetlenség (Alkotmány 50. § (3) bekezdés) elvét és ezért alkotmányellenes.

II.

1. Az indítvány alaptalan.

Az Alkotmány 50. § (3) bekezdése szerint a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A (4) bekezdés szerint a bíróságokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény (Bsz.) 21. § (1) bekezdése szerint a megyei bíróságot az elnök vezeti.

A (2) bekezdés szerint a megyei bíróság elnöke igazgatási felügyeletet gyakorol a megyei bíróság területén működő helyi bíróságok és munkaügyi bíróság felett.

A (3) bekezdés szerint a megyei bíróság elnöke a bírói függetlenség sérelme nélkül

a) biztosítja a bíróság működésének személyi és tárgyi feltételeit;

b) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását;

c) gondoskodik az ügyviteli szabályok és a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogszabályok megtartásáról;

d) meghatározza a vezetése, illetve a felügyelete alatt álló bíróságok munkarendjét, és gondoskodik annak betartásáról;

e) irányítja a bíróságok pénzügyi, gazdasági tevékenységét;

f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal. A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról szóló 1991. évi LXVII. törvény 23. § (8) bekezdése értelmében felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a bíróságok igazgatására vonatkozó részletes szabályokat az Országos Bírói Tanáccsal egyetértésben rendelettel megállapítsa.

2. Az Alkotmánybíróság több határozatban foglalkozott a bírói függetlenség elvéhez kapcsolódó alkotmányos követelményekkel.

"A bírói hatalom, amely a magyar parlamenti demokráciában is elválik a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól, az állami hatalomnak az a megnyilvánulása, amely az erre rendelt szervezet útján a vitássá tett vagy megsértett jogról törvényben szabályozott eljárás során kötelező erővel dönt. A bírói hatalom tehát, amelyhez a bírói függetlenség kapcsolódik - döntően az ítélkezésben ölt testet" [53/1991. (X. 31.) AB hat., ABH 1991. 266, 267.]. Az Alkotmánybíróság ennek alapján elutasította azt az indítványt, amely az igazságügyminiszternek a megyei bíróságokkal szembeni igazgatási jogosítványait - Bsz. 51. § (2) bekezdés a) és b) pontjai - támadta.

Az Alkotmánybíróság a 38/1993. (VI. 11.) AB határozatban (ABH 1993. 256.) pedig elutasította azokat az indítványokat is, amelyek a megyei bíróság elnökének egyes igazgatási jogosítványait azért tartották alkotmányellenesnek, mert a megyei bírósági elnököt a bírói szervezeten kívüli igazságügyminiszter nevezi ki. A határozat értelmében a Bsz. szabályai alkotmányos értelmezés mellett alkalmasak arra, hogy a miniszter politikai meghatározottságának hatását bizonyos igazgatási jogosítványai gyakorlása során a bírói hatalom érdemi közrehatása semlegesítse.

Az Alkotmánybíróság e határozatban megállapította azt is: "az igazgatási jogosítványok egy része különösen a bírósági vezetők kinevezése, de értelemszerű eltérésekkel az igazgatási felügyelet és a működési feltételek biztosítása is három, párhuzamos hierarchikus rendben, lényegében hasonlóan van szabályozva. Az igazságügyminiszter igazgatási jogosítványai a megyei bíróságokkal szemben [Bsz. 51. § (2) bekezdés] gyakorlatilag ugyanazok, mint amelyeket a megyei bíróság elnöke gyakorol (saját bíróságán kívül) a területén működő helyi és munkaügyi bíróságok vonatkozásában [Bsz. 21. § (2)-(3) bekezdés]; ugyanez ismétlődik a Legfelsőbb Bíróságon belül az elnök igazgatási jogait tekintve."

3. A jelen ügyben ilyen előzmények után az Alkotmánybíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a megyei bíróság elnökének ama jogosítványa, amely szerint folyamatban lévő ügyben az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását az ügyiratok alapján vizsgálhatja, és intézkedést tehet, sérti-e az ítélkező bíró függetlenségét.

A 38/1993. (VI. 11.) AB határozat szerint "a bírói hatalom sajátossága az, hogy a másik két, "politikai" jellegű hatalmi ággal szemben állandó és semleges [akkor is, ha a politikai programokat megvalósító törvényeket és rendeleteket (is) alkalmazza]. Ezt a semlegességet fogalmazza meg az Alkotmány 50. § (3) bekezdése azzal, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alávetve. A függetlenséget kifejtő másik alkotmányi mondat a bírák párttagságának és politikai tevékenységének tilalma még egyértelműbbé teszi a bírói hatalom politikai semlegességét, sőt azt kifejezetten megköveteli" (ABH 1993. 256, 261-262.).

A Bsz. 59. § (1) bekezdése értelmében a megyei bíróság elnökét az igazságügyminiszter a bírák közül nevezi ki. A megyei bíróság elnöke nem bírósági szervezeten kívüli, hanem bírósági szervezeten belüli vezető. A megyei bíróság elnöke maga is a semleges bírói hatalomhoz kapcsolódik, tisztségéből eredő politikai meghatározottsága nincs.

Az Alkotmánybíróság ezen túlmenően egyetért az igazságügy-miniszternek az indítványra tett ama észrevételével, amely szerint azért sem sérti a vizsgált körben a bíró befolyástól mentes ítélkezési függetlenségét a megyei bíróság elnökének ellenőrzési és intézkedési joga, mert az igazgatási jellegű jogosítvány: a bíró szolgálati viszonyából eredő munkavégzési kötelezettségeire és nem az ügy érdemi megítélésének mikéntjére vonatkozik. Ez a jogosítvány - figyelemmel a bíróságok alkotmányos kötelezettségeire [Alkotmány 50. § (1) bek.] és a személyek bírói úthoz való alapvető jogára [Alkotmány 57. § (1) bek.] - az ügyfelek érdekében való, az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok betartatását szolgálja.

A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

Budapest, 1997. február 12.

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

előadó alkotmánybíró