32010R0912[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 912/2010/EU rendelete ( 2010. szeptember 22. ) az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról, az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 912/2010/EU RENDELETE

(2010. szeptember 22.)

az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról, az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében ( 2 ),

(1)

Az európai műholdas rádiónavigációs politika végrehajtása jelenleg az EGNOS és a Galileo-programon (a továbbiakban: a programok) keresztül történik.

(2)

Az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló, 2004. július 12-i 1321/2004/EK tanácsi rendelet ( 3 ) létrehozta az Európai GNSS Ellenőrző Hatósága (a továbbiakban: a Hatóság) elnevezésű közösségi ügynökséget.

(3)

Az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló, 2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) meghatározza a programok irányításának és finanszírozásának új keretét. Az említett rendelet szigorú feladatmegosztást ír elő a Bizottság által képviselt Európai Unió, a Hatóság és az Európai Űrügynökség (a továbbiakban: ESA) között, és a Bizottságra ruházza a programok irányításával kapcsolatos felelősséget, valamint az eredetileg a Hatóságra bízott feladatokat. Előírja továbbá, hogy a Hatóság a ráruházott feladatok ellátása során biztosítani fogja, hogy a Bizottság programirányítói feladatát tiszteletben tartsák, és hogy a Hatóság a Bizottság által kibocsátott iránymutatásoknak megfelelően jár el.

(4)

A 683/2008/EK rendeletben az Európai Parlament és a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot, hogy a programoknak az 1321/2004/EK rendeletben meghatározott irányító struktúráit formálisan is a Bizottságnak és a Hatóságnak a 683/2008/EK rendeletben meghatározott új szerepeihez igazítsa.

(5)

Tekintettel a leszűkült tevékenységi körére, a Hatóság "Európai GNSS Ellenőrző Hatóság" elnevezése helyett az "Európai GNSS Ügynökség" (a továbbiakban: Ügynökség) elnevezést helytálló használni. Az Ügynökség keretében azonban biztosítani kell a Hatóság tevékenységeinek folytonosságát, ideértve a jogok és kötelezettségek, a személyi állomány és valamennyi már meghozott határozat érvényességének folytonosságát is.

(6)

Az 1321/2004/EK rendelet céljait és célkitűzéseit is célszerű kiigazítani, hogy tükrözze a tényt, miszerint az Ügynökség a továbbiakban már nem felel az Európai Globális Navigációs Műholdrendszer (GNSS) programokkal kapcsolatos közérdekek igazgatásáért és az ilyen programok szabályozásáért.

(7)

Az Ügynökség jogállásának lehetővé kell tennie, hogy jogi személyként eljárva végezhesse feladatait.

(8)

Ugyancsak fontos az Ügynökség feladatainak módosítása, és e tekintetben biztosítani kell, hogy az Ügynökség feladatait a 683/2008/EK rendelet 16. cikkében meghatározott feladatokkal összhangban határozzák meg, többek között lehetőséget adva az Ügynökségnek egyéb, a Bizottság által esetlegesen rábízott tevékenységek elvégzésére, támogatva ezáltal a Bizottságot a programok végrehajtásában. Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 5 ) 54. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban ezek a tevékenységek például az alábbiakat foglalhatják magukban: a biztonsági vonatkozású ügyekkel kapcsolatos koordinációs és konzultációs eljárások kidolgozásának nyomon követése, a programok fejlesztését és előmozdítását szolgáló kutatás végzése, valamint támogatás nyújtása a kormányzati ellenőrzésű szolgáltatásra (PRS) irányuló kísérleti projekt kidolgozása és végrehajtása során.

(9)

Hatáskörében eljárva és célkitűzéseinek, valamint feladatainak teljesítése során az Ügynökségnek meg kell felelnie különösen az Unió intézményeire vonatkozó rendelkezéseknek.

(10)

A Galileo-programnak a 683/2008/EK rendelet 22. cikkében említett, 2010-re előirányzott, félidős felülvizsgálatával összefüggésben a Bizottságnak foglalkoznia kell a programok irányításának kérdésével is az üzemeltetési és a hasznosítási szakaszban, valamint az Ügynökség ezzel összefüggő szerepével.

(11)

Az Ügynökség feladatai teljesítésének hatékony biztosítása érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak képviselettel kell rendelkezniük az Igazgatótanácsban, amely rendelkezik a szükséges hatáskörrel a költségvetés megállapításához és végrehajtásának ellenőrzéséhez, a megfelelő pénzügyi szabályok elfogadásához, az Ügynökség átlátható döntéshozatali munkafolyamatainak meghatározásához, a Hatóság munkaprogramjának elfogadásához, valamint ügyvezető igazgatójának kinevezéséhez.

(12)

Helyénvaló továbbá az Európai Parlament képviselőjét szavazati joggal nem rendelkező tagként felvenni az Igazgatótanácsba, tekintettel arra, hogy a 683/2008/EK rendelet hangsúlyozta az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti szoros együttműködés hasznosságát.

(13)

Annak biztosítása érdekében, hogy az Ügynökség elláthassa feladatait, tiszteletben tartva eközben a Bizottság programirányítói szerepkörét és összhangban a Bizottság iránymutatásaival, fontos annak egyértelmű előírása is, hogy az Ügynökséget az Igazgatótanács felügyelete alá tartozó ügyvezető igazgató irányítja, a Bizottság által az Ügynökség rendelkezésére bocsátott iránymutatások alapján. Ugyancsak fontos annak pontosítása, hogy a Bizottságnak öt képviselővel kell rendelkeznie az Igazgatótanácsban, és hogy az Igazgatótanács korlátozott számú feladataira vonatkozó határozatokat a Bizottság képviselőinek igenlő szavazata nélkül nem lehet meghozni.

(14)

Az Ügynökség zavartalan működéséhez arra van szükség, hogy az ügyvezető igazgatót érdem, dokumentált igazgatási és irányítási képességek, valamint megfelelő szakértelem és tapasztalat alapján nevezzék ki, továbbá, hogy az Ügynökség belső működésének megszervezése tekintetében teljes függetlenséget és rugalmasságot élvezzen feladatai ellátásában. A biztonsági akkreditációval kapcsolatos bizonyos tevékenységek és intézkedések kivételével az ügyvezető igazgatónak kell előkészítenie és megtennie az Ügynökség munkaprogramja megfelelő teljesítésének biztosításához szükséges intézkedéseket, minden évben általános jelentéstervezetet kell készítenie, hogy benyújtsa az Igazgatótanácsnak, kimutatástervezetet kell készítenie az Ügynökség becsült bevételeiről és kiadásairól, és végre kell hajtania a költségvetést.

(15)

Az Igazgatótanácsot fel kell hatalmazni minden olyan határozat meghozatalára, amely biztosíthatja azt, hogy az Ügynökség képes legyen ellátni feladatait, a biztonsági akkreditációs feladatok kivételével, amelyekkel az Európai GNSS rendszerek Biztonsági Akkreditációs Tanácsát (a továbbiakban: Biztonsági Akkreditációs Tanács) kell megbízni. Az ilyen akkreditációs feladatok tekintetében az Igazgatótanácsnak csak az erőforrással kapcsolatos és a költségvetési ügyekért kell felelnie. A programok zökkenőmentes irányítása megköveteli továbbá, hogy az Igazgatótanács feladatai összhangban legyenek a 683/2008/EK rendelet 16. cikke alapján az Ügynökségre ruházott feladatokkal, különös tekintettel a Galileo biztonsági központ működtetésére és az Európai Unió biztonságát befolyásoló európai műholdas rádiónavigációs rendszer üzemeltetésének egyes vonatkozásairól szóló, 2004. július 12-i 2004/552/KKBP tanácsi együttes fellépés ( 6 ) értelmében kiadott utasításokra.

(16)

A tisztségviselők kinevezésére irányuló eljárásoknak átláthatóaknak kell lenniük.

(17)

Tekintettel az Ügynökségre ruházott feladatkörre, amely magában foglalja a biztonsági akkreditációt is, az 1321/2004 rendelet 9. cikkével összhangban létrehozott Tudományos és Műszaki Bizottságot meg kell szüntetni, és az említett rendelet 10. cikkével összhangban létrehozott Rendszervédelmi és Biztonsági Bizottságot fel kell váltani a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal, amely a biztonsági akkreditációért felel, és a tagállamok, illetve a Bizottság képviselőiből áll. A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő (a továbbiakban: főképviselő) és az ESA megfigyelői szerepet töltenek be a Biztonsági Akkreditációs Tanácsban.

(18)

A biztonsági akkreditációs tevékenységeket a programirányító hatóságoktól - különösen a Bizottságtól, az Ügynökség egyéb szerveitől, az ESA-tól, valamint a biztonsági előírások alkalmazásáért felelős egyéb testületektől - függetlenül kell végezni. Az ilyen függetlenség biztosítása érdekében létre kell hozni a Biztonsági Akkreditációs Tanácsot mint az európai GNSS-rendszerek és a PRS-technológiát tartalmazó vevőkészülékek biztonsági akkreditációs hatóságát. Ez egy önálló szerv, amely - az Ügynökségen belül - függetlenül és objektívan hozza meg határozatait, a polgárok érdekében.

(19)

Mivel a 683/2008/EK rendelet értelmében a rendszerbiztonsággal kapcsolatos valamennyi vonatkozás tekintetében a Bizottság végzi az irányítást, és a biztonsági vonatkozások hatékony irányításának biztosítása érdekében, valamint a szóban forgó rendelet által előírt szigorú hatáskörmegosztás elvével összhangban alapvető fontosságú, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács tevékenységei szigorúan a rendszerek biztonsági akkreditációs tevékenységére korlátozódjanak, és hogy azok semmilyen körülmények között se avatkozzanak bele a 683/2008/EK rendelet 13. cikke szerint a Bizottságra bízott feladatokba.

(20)

A Bizottság által az európai GNSS-programok bizottságát bevonó eljárásokkal hozott határozatok semmiképpen sem befolyásolják a költségvetési kérdésekkel kapcsolatos hatályos szabályokat, illetve a tagállamokat biztonsági kérdésekben megillető különös hatáskört.

(21)

A 683/2008/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban, ha a rendszerek üzemeltetése érintheti az Unió vagy a tagállamok biztonságát, akkor a 2004/552/KKBP együttes fellépésben előírt eljárásokat kell alkalmazni. Különösen abban az esetben, ha a rendszerek működése vagy használata az Unió vagy valamely tagállam biztonságát fenyegeti, vagy a rendszerek működését - különösen egy nemzetközi válság eredményeként - fenyegető esetben a Tanács egyhangúan dönthet az Ügynökség és a Bizottság számára adandó szükséges utasításokról. A Tanács bármely tagja, a főképviselő vagy a Bizottság kérheti a Tanács vitáját az ilyen utasításokról való megállapodás céljából.

(22)

A szubszidiaritás elvének alkalmazásával, a biztonsági akkreditációval kapcsolatos határozatokat a biztonsági akkreditációs stratégiában meghatározott folyamat nyomán a megfelelő tagállami nemzeti biztonsági akkreditációs hatóságok által hozott helyi biztonsági akkreditációs határozatokra kell alapozni.

(23)

Annak érdekében, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács gyorsan és hatékonyan végezhesse tevékenységeit, képesnek kell lennie az utasításai szerint cselekvő, neki alárendelt megfelelő szervek létrehozására. Ennek megfelelően célszerű felállítania egy "panelt", amely segíti határozatainak előkészítésében, valamint egy "kriptográfiai terjesztési hatóságot" (CDA), amely a kriptográfiai anyagok kezeléséért és előkészítéséért felelős, ideértve a műholdak indításakor használt operatív repülési rejtjelkulcsok kezelésével foglalkozó Repülési Rejtjelkulcs Csoportot (FKC), valamint egyéb, szükség esetén különleges ügyekkel foglalkozó szerveket is. Ennek során különös figyelemmel kell lenni az említett szervekben végzett munka szükséges folyamatosságára.

(24)

Fontos az is, hogy a biztonsági akkreditációs tevékenységeket összehangolják a programirányító hatóságok és a biztonsági előírások alkalmazásáért felelős egyéb szervek tevékenységeivel.

(25)

A rendszerek különleges jellegét és összetettségét figyelembe véve elengedhetetlen, hogy a biztonsági akkreditációs tevékenységeket az Unió és a tagállamok biztonsága iránti kollektív felelősség szellemében, konszenzusra törekedve, a biztonsági kérdésekben illetékes valamennyi szereplőt bevonva és folyamatos kockázatellenőrzés mellett végezzék. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy a műszaki biztonsági akkreditációval kapcsolatos feladatokat az összetett rendszerek akkreditációjához kellő felkészültséggel és megfelelő szintű biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező szakemberek lássák el.

(26)

Ahhoz, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács képes legyen ellátni a feladatait, elő kell írni azt is, hogy a tagállamok juttassanak el hozzá minden szükséges dokumentumot, biztosítsák a hozzáférést a megfelelően feljogosított személyek számára a minősített információkhoz és a területükön fekvő valamennyi telephelyre, és helyi szinten legyenek felelősek a területükön fekvő telephelyek biztonsági akkreditációjáért.

(27)

A programok alapján létrehozott rendszerek olyan infrastruktúrák, amelyek használata messze túllép a tagállamok országhatárain, és amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 172. cikkének rendelkezései szerinti transzeurópai hálózatokként jöttek létre. Ezen túlmenően az e rendszereken keresztül kínált szolgáltatások a közlekedési, a távközlési és az energiaipari infrastruktúra területén hozzájárulnak a transzeurópai hálózatok fejlesztéséhez.

(28)

A Bizottságnak értékelnie kell az Ügynökség finanszírozásának költségvetési vonatkozásait az érintett kiadási fejezetekkel kapcsolatban. A költségvetési hatóság két ágának a tájékoztatás alapján és a vonatkozó jogalkotási eljárás sérelme nélkül, a költségvetési együttműködés keretében kellő időben megállapodásra kell jutnia az Ügynökség finanszírozása tekintetében. Az Európai Unió általános költségvetésének terhére történő uniós hozzájárulásra az Unió költségvetési eljárása alkalmazandó. A fentieken túlmenően, a könyvvizsgálatot a Számvevőszéknek kell végeznie, az 1605/2002/EK, Euratom rendelet VIII. címének megfelelően.

(29)

Az Ügynökségnek alkalmaznia kell a dokumentumokhoz történő hozzáférésről és a személyes adatok kezelése tekintetében az egyének védelméről szóló uniós jogszabályokat. Ezenkívül meg kell felelnie a tanácsi és a bizottsági szolgálatokra vonatkozó biztonsági elveknek is.

(30)

Az Ügynökség munkájában való részvételt lehetővé kell tenni harmadik országok számára is, feltéve, hogy erre vonatkozóan előzetes megállapodást kötöttek az Unióval, különösen akkor, ha az ilyen országok - az ESA Galileosat programjához való hozzájárulásukon keresztül - részt vettek a Galileo-program korábbi szakaszaiban is.

(31)

Mivel e rendelet céljait - nevezetesen egy ügynökség felállítását és működésének biztosítását, amely felel különösen a rendszerek biztonsági akkreditációjáért - a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok az intézkedés léptéke vagy hatása miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(32)

Mivel az Ügynökség nevét meg kell változtatni, a 683/2008/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(33)

Az 1321/2004/EK rendeletet korábban már módosították. A most bevezetendő módosításokra tekintettel és az egyértelműség érdekében indokolt az említett rendelet hatályon kívül helyezése és egy új rendelettel való felváltása,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, FELADATOK, SZERVEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet Európai GNSS Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) elnevezéssel uniós ügynökséget hoz létre.

2. cikk

Feladatok

Az Ügynökség feladatait az 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) 14. cikke határozza meg.

3. cikk

Szervek

(1) Az Ügynökség szervei a következők:

a) az Igazgatótanács;

b) az ügyvezető igazgató;

c) az európai GNSS-rendszerek Biztonsági Akkreditációs Tanácsa (a továbbiakban: a Biztonsági Akkreditációs Tanács).

(2) Az Ügynökség szervei a 6., a 8., illetve a 11. cikkben meghatározott feladatokat teljesítik.

(3) Az Igazgatótanács és az ügyvezető igazgató, a Biztonsági Akkreditációs Tanács és annak elnöke együttműködik annak érdekében, hogy az Ügynökség működését és a szervei közötti koordinációt az Ügynökség belső szabályai - például az Igazgatótanács eljárási szabályzata, a Biztonsági Akkreditációs Tanács eljárási szabályzata, az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályok, a személyzeti állomány jogállására vonatkozó végrehajtási szabályok és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó részletes szabályok - által meghatározott eljárásokkal összhangban biztosítsa.

4. cikk

Jogállás, helyi irodák

(1) Az Ügynökség az Unió szerve. Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkezik.

(2) Az Ügynökség minden egyes tagállamban az adott jog szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá bíróság előtt eljárhat.

(3) Az Ügynökség a tagállamok beleegyezésével a tagállamokban, vagy - a 23. cikkel összhangban - az Ügynökség munkájában részt vevő harmadik országokban helyi irodákat hozhat létre.

(4) Ezen irodák helyét az Ügynökség zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében meghatározott, objektív kritériumok alapján kell kiválasztani.

Az Ügynökségnek a fogadó tagállamokban és fogadó harmadik országokban történő felállítására és működésére, valamint e tagállamok és harmadik országok által az ügyvezető igazgató, az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjai, az Ügynökség alkalmazottai és azok családtagjai részére nyújtott kedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket az Ügynökség és az adott tagállamok, illetve harmadik országok között elfogadandó különleges szabályok határozzák meg. Az Igazgatótanács jóváhagyja az említett különleges szabályokat.

(5) A fogadó tagállamok és a fogadó harmadik országok a (4) bekezdésben említett különleges szabályok révén biztosítják az Ügynökség zökkenőmentes működéséhez szükséges feltételeket.

(6) Az Ügynökséget - a 11a. cikk (1) bekezdésének f) pontjára is figyelemmel - az ügyvezető igazgatója képviseli.

5. cikk

Igazgatótanács

(1) A 6. cikkben felsorolt feladatok teljesítésére Igazgatótanács jön létre.

(2) Az Igazgatótanács a következőkből áll:

a) az egyes tagállamok által kinevezett egy-egy képviselő;

b) a Bizottság által kinevezett négy képviselő;

c) az Európai Parlament által kinevezett, szavazati joggal nem rendelkező képviselő.

Az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjait szakirányú tapasztalataik és szakértelmük alapján nevezik ki.

Az Igazgatótanács tagjainak hivatali ideje négy év, amely egy alkalommal megújítható. Az Európai Parlament, a Bizottság és a tagállamok törekednek képviselőik Igazgatótanácson belüli cserélődésének korlátozására.

A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke vagy alelnöke, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: főképviselő) képviselője és az Európai Űrügynökség (a továbbiakban: az ESA) képviselője az Igazgatótanács eljárási szabályzatában megállapított feltételek mellett meghívást kap az Igazgatótanács ülésein megfigyelői minőségben való részvételre.

(3) Adott esetben a harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselőinek részvételét és annak feltételeit a 23. cikk (1) bekezdésében említett megállapodásokban kell megállapítani, és azoknak meg kell felelniük az Igazgatótanács eljárási szabályzatának.

(4) Az Igazgatótanács a tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Az elnököt akadályoztatása esetén automatikusan az alelnök helyettesíti. Az elnök és az alelnök hivatali ideje két év, amely egyszer megújítható, és akkor jár le, amikor az adott személy igazgatótanácsi tagsága megszűnik.

A Biztonsági Akkreditációs Tanács hatáskörébe tartozik az elnök, az alelnök vagy mindkettő felmentése.

(5) Az Igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

Az ügyvezető igazgató rendes körülmények között részt vesz a tanácskozásokon, amennyiben az elnök másként nem dönt.

Az Igazgatótanács évente két rendes ülést tart. Az Igazgatótanács az elnök kezdeményezésére vagy tagjai egyharmadának kérésére is összeül.

Az Igazgatótanács az üléseire megfigyelőként meghívhat bárkit, akinek véleménye érdeklődésre tarthat számot. Az Igazgatótanács tagjait - eljárási szabályzatától függően - tanácsadók vagy szakértők segíthetik.

Az Igazgatótanács titkárságát az Ügynökség biztosítja.

(6) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában az Igazgatótanács határozatait a szavazati joggal rendelkező tagjainak abszolút többségével hozza meg.

A (4) bekezdésben említett igazgatótanácsi elnök és alelnök megválasztásához és felmentéséhez, valamint a költségvetés és a munkaprogramok elfogadásához a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados szavazattöbbségére van szükség.

(7) A tagállamok képviselői és a Bizottság minden egyes képviselője egy-egy szavazattal rendelkezik. Az ügyvezető igazgató nem vesz részt a szavazásban. A 6. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontján, valamint a 6. cikk (5) bekezdésén alapuló határozatok - a III. fejezet szerinti ügyek kivételével -a Bizottság képviselőinek igenlő szavazata hiányában nem fogadhatók el.

Az Igazgatótanács eljárási szabályzata részletesebb szavazási szabályokat állapít meg, különösen azt, hogy egy tag milyen feltételek szerint járhat el egy másik tag nevében.

6. cikk

Az Igazgatótanács feladatai

(1) Az Igazgatótanács gondoskodik arról, hogy az Ügynökség a ráruházott feladatokat az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően teljesítse, és meghoz minden ehhez szükséges határozatot, a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a III. fejezet szerinti tevékenységekkel kapcsolatosan ellátott hatáskörök sérelme nélkül.

(2) Az Igazgatótanács továbbá a következő feladatokat látja el:

a) legkésőbb az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkében meghatározott többéves pénzügyi keret első évének június 30-áig - a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 11. cikk (4) bekezdése a) pontjának megfelelően kidolgozott rész változatlan formában való beillesztését és a Bizottság véleményének kézhezvételét követően - elfogadja az Ügynökségnek az e többéves pénzügyi keret időszakára vonatkozó többéves munkaprogramját. Az Európai Parlamenttel konzultálni kell e többéves munkaprogrammal kapcsolatban, feltéve ha a konzultáció célja a véleménycsere, és a konzultáció eredménye nem köti az Ügynökséget;

b) minden év november 15-ig - a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 11. cikk (4) bekezdése b) pontjának megfelelően kidolgozott rész változatlan formában való beillesztését és a Bizottság véleményének kézhezvételét követően - elfogadja az Ügynökség soron következő évre vonatkozó munkaprogramját;

c) teljesíti a 13. cikk (5), (6), (10) és (11) bekezdésében, valamint a 14. cikk (5) bekezdésében előírt, költségvetéssel kapcsolatos feladatait;

d) felügyeli az 1285/2013/EU rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont működését;

e) e rendelet 21. cikkével összhangban elfogadja az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) végrehajtására vonatkozó szabályokat;

f) jóváhagyja a 23. cikk (2) bekezdésében említett szabályokat azt követően, hogy e szabályoknak a biztonsági akkreditációt érintő rendelkezéseiről konzultált a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal;

g) elfogadja a feladatai teljesítéséhez szükséges technikai eljárásokat;

h) a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 11. cikk (4) bekezdése c) pontjának megfelelően kidolgozott rész változtatás nélküli beillesztését követően elfogadja az Ügynökség tevékenységeiről és kilátásairól szóló éves jelentést, és július 1-jéig továbbítja azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek;

i) biztosítja a 26. cikkben meghatározott értékelésekből és ellenőrzésekből, továbbá az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból és valamennyi belső és külső ellenőrzési jelentésből származó következtetés és ajánlás megfelelő nyomon követését, és az értékelési eljárások eredménye szempontjából releváns valamennyi információt továbbítja a költségvetési hatóságnak;

j) az 1285/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett hatáskör-átruházási megállapodások aláírása előtt konzultál az ügyvezető igazgatóval annak kezdeményezésére;

k) az ügyvezető igazgató javaslata alapján jóváhagyja az 1285/2013/EU rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében említett, az Ügynökség és az ESA közötti munkamegállapodásokat;

l) az ügyvezető igazgató javaslata alapján csalás elleni stratégiát hagy jóvá;

m) szükség esetén és az ügyvezető igazgató javaslatai alapján jóváhagyja az Ügynökség szervezeti struktúráit.

n) elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát.

(3) Az Ügynökség személyi állománya tekintetében az Igazgatótanács gyakorolja az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában ( 9 ) (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat), illetve az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben a kinevezésre jogosult hatóságra, valamint a munkaszerződések megkötésére felhatalmazott hatóságra ruházott jogokat (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskörök).

Az Igazgatótanács - a személyzeti szabályzat 110. cikke szerinti eljárásnak megfelelően - a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikke alapján határozatot hoz, amellyel az ügyvezető igazgatóra ruházza át a vonatkozó, a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröket, továbbá meghatározza e hatáskör-átruházás felülfüggesztésének feltételeit. Az ügyvezető igazgatónak jelentést kell tennie az Igazgatótanács számára ezen átruházott hatáskörök gyakorlásáról. Az ügyvezető igazgató e hatásköröket maga is átruházhatja másra.

Az e bekezdés második albekezdése alkalmazásában, rendkívüli körülmények által indokolt esetben az Igazgatótanács határozat útján átmenetileg felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történt átruházását, valamint e hatásköröknek ez utóbbi által másra történt átruházását, és e hatásköröket maga gyakorolhatja vagy átruházhatja valamely tagjára, illetőleg a személyzetnek egy, az ügyvezető igazgatón kívüli tagjára.

A második albekezdéstől eltérve azonban az Igazgatótanács a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökére köteles átruházni az első albekezdésben meghatározott hatásköröket a III. fejezet szerinti tevékenységekben részt vevő személyi állomány felvétele, értékelése és új fokozatba sorolása, valamint az ilyen személyi állománnyal szembeni fegyelmi intézkedések tekintetében.

Az Igazgatótanács elfogadja a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtási intézkedéseit a személyzeti szabályzat 110. cikkében előírt eljárásnak megfelelően. A III. fejezet szerinti tevékenységekben részt vevő személyi állomány felvétele, értékelése és új fokozatba sorolása, valamint az említett személyi állománnyal szembeni fegyelmi intézkedések tekintetében az Igazgatótanács először a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal konzultál és megfelelően figyelembe veszi annak észrevételeit.

Az Igazgatótanács elfogad továbbá egy határozatot, amelyben megállapítja a nemzeti szakértőknek az Ügynökséghez történő kirendelésére vonatkozó szabályokat. Az Igazgatótanács e határozat elfogadása előtt konzultál a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal a III. fejezetben említett biztonsági akkreditációs tevékenységekben részt vevő nemzeti szakértők kirendelését illetően, és megfelelően figyelembe veszi annak észrevételeit.

(4) Az ügyvezető igazgatót az Igazgatótanács nevezi ki, és annak hivatali idejét a 15b. cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően hosszabbíthatja meg vagy szüntetheti meg.

(5) Az Igazgatótanács fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett a teljesítményét illetően, különös tekintettel az Ügynökség hatáskörébe tartozó biztonsági kérdésekre, kivéve a III. fejezettel összhangban végzett tevékenységeket.

7. cikk

Ügyvezető igazgató

Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató irányítja, aki az Igazgatótanács felügyelete alatt teljesíti feladatait, a Biztonsági Akkreditációs Tanácsot és a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökét a 11. és a 11a. cikkel összhangban megillető hatáskörök sérelme nélkül.

A Bizottság és az Igazgatótanács hatásköreinek sérelme nélkül az ügyvezető igazgató feladatai teljesítése során függetlenül jár el, utasításokat kormányoktól vagy más szervtől nem kérhet és nem fogadhat el.

8. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

Az ügyvezető igazgató a következő feladatokat látja el:

a) a II. és III. fejezet szerinti tevékenységek és határozatok kivételével ellátja az Ügynökség képviseletét, továbbá aláírja az 1285/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett hatáskör-átruházási megállapodásokat, az e rendelet 6. cikke (2) bekezdése j) pontjának megfelelően;

b) előkészíti az 1285/2013/EU rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében említett, az Ügynökség és az ESA közötti munkamegállapodásokat és az e rendelet 6. cikke (2) bekezdésének k) pontjával összhangban benyújtja azokat az Igazgatótanácsnak, továbbá az Igazgatótanács jóváhagyását követően aláírja azokat;

c) előkészíti az Igazgatótanács munkáját és szavazati jog nélkül részt vesz az Igazgatótanács munkájában, az 5. cikk (5) bekezdésének második albekezdésére is figyelemmel;

d) végrehajtja az Igazgatótanács határozatait;

e) a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 11. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban elkészített és elfogadott részek kivételével elkészíti az Ügynökség többéves és éves munkaprogramjait és azokat jóváhagyásra benyújtja az Igazgatótanácsnak;

f) a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke által a 11a. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban végrehajtott részek kivételével végrehajtja a többéves és az éves munkaprogramokat;

g) az Igazgatótanács minden egyes ülésére jelentést készít az éves munkaprogram és adott esetben a többéves munkaprogram végrehajtása terén elért eredményekről, amelybe változatlan formában beilleszti a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke által a 11a. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban készített részt;

h) a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 11. cikk (4) bekezdésének c) pontjával összhangban, a III. fejezet szerinti tevékenységek vonatkozásában elkészített és jóváhagyott rész kivételével elkészíti az Ügynökség tevékenységeiről és kilátásairól szóló éves jelentést, és azt jóváhagyásra benyújtja az Igazgatótanácsnak;

i) minden szükséges intézkedést meghoz, amely biztosítja az Ügynökség e rendeletnek megfelelő működését, ideértve a belső adminisztratív utasítások elfogadását és a hirdetmények közzétételét is;

j) a 13. cikkel összhangban elkészíti az Ügynökség becsült bevételeket és kiadásokat tartalmazó kimutatás-tervezetét, és a 14. cikkel összhangban végrehajtja a költségvetést;

k) biztosítja, hogy az Ügynökség a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont üzemeltetőjeként követni tudja a 2004/552/KKBP tanácsi együttes fellépés ( 10 ) alapján hozott utasításokat, és betölthesse az 1104/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat ( 11 ) 6. cikkében említett szerepét;

l) biztosítja az összes vonatkozó, különösen a biztonsághoz kapcsolódó információknak az Ügynökség e rendelet 3. cikke (1) bekezdésében említett szervei közötti áramlását;

m) tájékoztatja a Bizottságot az Ügynökségnek az 1285/2013/EU rendelet 12. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett, rendszerfejlesztések végrehajtásához szükséges műszaki és üzemeltetési előírásokkal - többek között az elfogadási és felülvizsgálati eljárások meghatározására vonatkozókkal -,valamint az e fejlesztéseket támogató kutatási tevékenységekkel kapcsolatos álláspontjáról;

n) elkészíti - az e rendelet a III. fejezete szerinti biztonsági akkreditációs tevékenységekkel kapcsolatos kérdések tekintetében a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökével szoros együttműködésben - az Ügynökség szervezeti struktúráit, és azokat jóváhagyásra benyújtja az Igazgatótanácsnak;

o) az Ügynökség személyi állománya tekintetében gyakorolja a 6. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében meghatározott, az említett bekezdés második albekezdésének megfelelően ráruházott hatáskört;

p) az Igazgatótanács jóváhagyását követően elfogadja a 4. cikk (3) bekezdésével összhangban a tagállamokban vagy harmadik országokban helyi irodák létrehozásához szükséges intézkedéseket;

q) biztosítja, hogy a titkárság és a megfelelő működéséhez szükséges összes erőforrás a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak, a 11. cikk (11) bekezdésében említett szerveknek, valamint a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének a rendelkezésére álljon;

r) cselekvési tervet készít a 26. cikkben említett értékelések és ellenőrzések megállapításai és ajánlásai nyomon követésének biztosítása érdekében - a cselekvési tervnek a III. fejezet szerinti tevékenységekre vonatkozó szakasza kivételével -, és a Biztonsági Akkreditációs Tanács által készített rész változatlan formában történő beillesztését követően évente kétszer jelentést nyújt be a Bizottságnak az elért eredményekről, amelyet tájékoztatás céljából az Igazgatótanácsnak is be kell nyújtani;

s) az Unió pénzügyi érdekei védelmében a következő intézkedéseket hozza meg:

i. a csalás, korrupció és bármely más jogellenes tevékenység ellen megelőző intézkedéseket és hatékony ellenőrző intézkedéseket hoz;

ii. szabálytalanságok megállapítása esetén visszatérítteti a jogosulatlanul kifizetett összeget és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű adminisztratív és pénzügyi szankciókat alkalmaz;

t) kidolgozza az Ügynökség csalás elleni stratégiáját, amely - tekintettel a végrehajtandó intézkedések költség-haszon elemzésére - arányos a csalás kockázataival, és figyelembe veszi az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatainak megállapításait és ajánlásait, és jóváhagyásra benyújtja azt az Igazgatótanácsnak.

8a. cikk

Munkaprogramok és éves jelentés

(1) Az Ügynökségnek a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott többéves munkaprogramja meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket az Ügynökségnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkében meghatározott többéves pénzügyi keret időszakában teljesítenie kell, beleértve az Ügynökség felelősségi körébe tartozó nemzetközi kapcsolatokkal és tájékoztatással összefüggő feladatokat is. E programnak meg kell határoznia a teljes stratégiai programozást, beleértve a célokat, a részcélokat, a várt eredményeket és a teljesítménymutatókat, valamint a források programozását, ideértve az egyes tevékenységekhez hozzárendelt humán- és pénzügyi erőforrásokat. Figyelembe kell vennie az e rendelet 26. cikkében említett értékelések és ellenőrzések eredményét. A többéves munkaprogramnak tájékoztatás céljából a Bizottság által az Ügynökségre bízott feladatok átruházásának leírását is tartalmaznia kell, beleértve az 1285/2013/EU rendelet 14. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett programirányítási feladatokat is.

(2) Az e rendelet 6. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett éves munkaprogram a többéves munkaprogramon alapul. Az éves munkaprogram meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket az Ügynökségnek a soron következő évben teljesítenie kell, beleértve a felelősségi körébe tartozó nemzetközi kapcsolatokkal és tájékoztatással összefüggő feladatokat is. A többéves munkaprogramnak részletes célokat és várt eredményeket, többek között teljesítménymutatókat kell magában foglalnia. A többéves munkaprogramnak egyértelműen meg kell jelölnie az előző pénzügyi évhez képest új, megváltozott vagy megszűnt feladatokat, valamint a teljesítménymutatók és célértékeik változásait. Az említett programban meg kell határozni az egyes tevékenységek ellátásához szükséges emberi és pénzügyi erőforrásokat is. Tájékoztatás céljából a többéves munkaprogramnak tartalmaznia kell az 1285/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság által az előírtak szerint hatáskör-átruházási megállapodás útján az Ügynökségre bízott feladatokat.

(3) Az ügyvezető igazgató az Igazgatótanács általi elfogadás után továbbítja a többéves és az éves munkaprogramokat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak, és azokról vezetői összefoglalót tesz közzé.

(4) Az e rendelet 8. cikkének h) pontjában említett éves jelentés információkat tartalmaz a következőkről:

a) a többéves és az éves munkaprogramok végrehajtása, többek között a teljesítménymutatókra tekintettel;

b) a költségvetés és a személyzeti politikai terv végrehajtása;

c) az Ügynökség irányítási és belső ellenőrzési rendszerei, valamint az 1285/2013/EU rendelet 11. cikkének e) pontjában említett projektirányítási rendszerek és technikák végrehajtásában elért eredmények;

d) az Ügynökség környezetvédelmi teljesítményének javítására tett intézkedések;

e) a külső és belső ellenőrzések megállapításai, valamint az ellenőrzések ajánlásainak és a mentesítésről szóló ajánlásoknak a nyomon követése;

f) az ügyvezető igazgató megbízhatósági nyilatkozata.

Az éves jelentésről készült vezetői összefoglalót közzé kell tenni.

II. FEJEZET

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A TAGÁLLAMOK BIZTONSÁGÁVAL KAPCSOLATOS SZEMPONTOK

9. cikk

Együttes fellépés

(1) Az 1285/2013/EU rendelet 16. cikkével összhangban, ha a rendszerek üzemeltetése érintheti az Unió vagy a tagállamok biztonságát, a 2004/552/KKBP együttes fellépésben előírt eljárásokat kell alkalmazni.

(2) A III. fejezetben foglaltak alapján hozott biztonsági akkreditációs határozatokat a Bizottság az azonosított fennmaradó kockázatokkal együtt tájékoztatás céljából közli a Tanáccsal.

III. FEJEZET

AZ EURÓPAI GNSS-RENDSZEREK BIZTONSÁGI AKKREDITÁCIÓJA

10. cikk

Általános elvek

Az ebben a fejezetben említett, az európai GNSS-rendszerekre vonatkozó biztonsági akkreditációs tevékenységeket a következő elveknek megfelelően kell végezni:

a) a biztonsági akkreditációs tevékenységekre és határozatokra az Unió és a tagállamok biztonság iránti kollektív felelősségével összefüggésben kerül sor;

b) törekedni kell arra, hogy a határozatok konszenzussal szülessenek meg;

c) a biztonsági akkreditációs tevékenységeket kockázatértékelés és -kezelés alkalmazásával kell végezni, mérlegelve az Európai GNSS rendszerek biztonságát érintő kockázatokat, valamint bármely kockázatcsökkentő intézkedés költségeire vagy időzítésére gyakorolt hatásokat, és figyelembe véve azon célt, hogy a rendszerek általános biztonsági szintje ne csökkenjen;

d) a biztonsági akkreditációval kapcsolatos határozatokat az összetett rendszerek akkreditációjához kellő felkészültséggel és megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező szakembereknek kell meghozniuk, objektív módon járva el;

e) törekedni kell arra, hogy a biztonsági kérdésekben érintett valamennyi érdekelt féllel sor kerüljön konzultációra;

f) a biztonsági akkreditációs tevékenységeket minden érdekeltnek egy biztonsági akkreditációs stratégia alapján kell végeznie, az Európai Bizottság 1285/2013/EU rendeletben meghatározott szerepének a sérelme nélkül;

g) a biztonsági akkreditációval kapcsolatos határozatokat - az alkalmazandó biztonsági akkreditációs stratégiában meghatározott folyamatnak megfelelően - a tagállami nemzeti biztonsági akkreditációs hatóságok által hozott helyi biztonsági akkreditációs határozatokra kell alapozni;

h) folyamatos, átlátható és teljes mértékben érthető monitoring folyamatnak kell biztosítania, hogy az európai GNSS-rendszereket érintő biztonsági kockázatok ismertek legyenek, hogy a kockázatok elfogadható szintre történő csökkentését szolgáló biztonsági intézkedések kerüljenek meghatározásra, figyelemmel az Unió és tagállamai biztonsági igényeire és a programok zökkenőmentes működése érdekében, valamint hogy ezen intézkedések alkalmazására az alapos védelem elvével összhangban kerüljön sor. Az ilyen intézkedések hatékonyságát folyamatosan értékelni kell. A biztonsági kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozó folyamatot a programokban érdekelt feleknek közösen, iteratív folyamatként kell kezelniük;

i) a biztonsági akkreditációval kapcsolatos határozatokat mind a Bizottságtól és a programok végrehajtásáért és a szolgáltatásnyújtásért felelős egyéb szervektől, mind pedig az Ügynökség ügyvezető igazgatójától és Igazgatótanácsától szigorúan függetlenül kell meghozni;

j) a biztonsági akkreditációs tevékenységek végzésekor megfelelően figyelembe kell venni, hogy a Bizottság és a biztonsági rendelkezések végrehajtásáért felelős hatóságok között megfelelő koordinációra van szükség;

k) az EU-minősített adatokat a programok végrehajtásában részt vevő minden érdekelt félnek a vonatkozó, az EU-minősített adatok védelmével kapcsolatos tanácsi és bizottsági biztonsági szabályokban megállapított alapelveknek és minimumkövetelményeknek megfelelően kell kezelnie és védenie.

11. cikk

Biztonsági Akkreditációs Tanács

(1) Az e cikkben meghatározott feladatok teljesítésére létrejön az európai GNSS-rendszerek Biztonsági Akkreditációs Tanácsa (a továbbiakban: Biztonsági Akkreditációs Tanács).

(2) A Biztonsági Akkreditációs Tanács az 1285/2013/EU rendelettel a Bizottságra ruházott - különösen a biztonságot érintő kérdésekkel kapcsolatos - felelősség, továbbá a biztonsági akkreditációt illető tagállami hatáskörök sérelme nélkül teljesíti a feladatait.

(3) A Biztonsági Akkreditációs Tanács - biztonsági akkreditációs hatóságként - az európai GNSS-rendszerek biztonsági akkreditációjával összefüggésben felelős az alábbiakért:

a) a következőket megállapító biztonsági akkreditációs stratégia meghatározása és jóváhagyása:

i. az európai GNSS-rendszerek akkreditálásának elvégzéséhez és fenntartásához, valamint más rendszerekkel való potenciális összekapcsolásukhoz szükséges tevékenységek köre;

ii. az európai GNSS-rendszerek biztonsági akkreditációjára vonatkozó eljárás a megkövetelt biztonsági szinttel arányos részletességgel és a jóváhagyás feltételeinek egyértelmű meghatározásával; ezt az eljárást a vonatkozó, különösen az 1285/2013/EU rendelet 13. cikkében említett követelményekkel összhangban kell lefolytatni;

iii. az akkreditációs eljárásban érdekelt felek szerepe;

iv. a programok szakaszaihoz illeszkedő akkreditációs ütemterv, különös tekintettel az infrastruktúra telepítésére, a szolgáltatásnyújtásra és a fejlesztésre;

v. a rendszerekhez kapcsolt hálózatoknak és a Galileo program alapján létrehozott rendszerhez kapcsolt PRS-berendezéseknek a tagállamok biztonsági kérdésekben illetékes nemzeti szervei által elvégzendő biztonsági akkreditációjának elvei;

b) a biztonsági akkreditációval kapcsolatos határozatok meghozatala, különösen a műholdak felbocsátásának jóváhagyása, a rendszerek különböző konfigurációkban és különböző szolgáltatások számára történő üzemeltetésének engedélyezése, az űrbeli jeladás, valamint a földi állomások üzemeltetésének engedélyezése vonatkozásában. A Biztonsági Akkreditációs Tanács a Galileo program alapján létrehozott rendszerhez kapcsolt hálózatok és PRS-berendezések tekintetében kizárólag annak engedélyezéséről hoz - a tagállamok biztonsági kérdésekben illetékes nemzeti szerveitől kapott vélemény és az általános biztonsági kockázatok figyelembevételével - határozatot, hogy meghatározott szervek PRS-vevőkészülékeket és PRS biztonsági modulokat fejlesszenek ki és gyártsanak.

c) a biztonsági akkreditációhoz kapcsolódó minden dokumentum megvizsgálása, továbbá jóváhagyása azon dokumentumok kivételével, amelyeket a Bizottság fogad el az 1285/2013/EU rendelet 13. cikke, valamint az 1104/2011/EU határozat 8. cikke alapján;

d) hatáskörén belül tanácsadás a Bizottságnak az 1285/2013/EU rendelet 13. cikkében, valamint az 1104/2011/EU határozat 8. cikkében említett jogi aktusok szövegtervezetének a kidolgozásához, beleértve a biztonsági működési eljárások létrehozását, és álláspontjához nyilatkozat csatolása;

e) a 10. cikk h) pontjában említett monitoring folyamattal összhangban kidolgozott biztonságikockázat-értékelés vizsgálata és jóváhagyása, figyelembe véve az e bekezdés c) pontjában említett dokumentumoknak való megfelelést, valamint az 1285/2013/EU rendelet 13. cikkének és az 1104/2011/EU határozat 8. cikkének megfelelően kidolgozott dokumentumoknak való megfelelést; a Bizottsággal folytatott együttműködés a kockázatcsökkentési intézkedések meghatározása érdekében;

f) az e rendelet 12. cikkének b) pontjával összhangban biztonsági értékelések, vizsgálatok vagy felülvizsgálatok elvégzésével vagy támogatásával az európai GNSS-rendszerek biztonsági akkreditációjával összefüggő biztonsági intézkedések végrehajtásának ellenőrzése;

g) az elektronikus lehallgatás ellen védelmet biztosító engedélyezett termékek (TEMPEST) és intézkedések, valamint az európai GNSS-rendszerek biztonságát szolgáló jóváhagyott kriptográfiai termékek kiválasztásának jóváhagyása;

h) az európai GNSS-rendszerek egyéb rendszerekkel való összekapcsolásának jóváhagyása, vagy adott esetben részvétel az összekapcsolásnak a biztonsági kérdésekben illetékes, megfelelő szervvel való közös jóváhagyásában;

i) megállapodás az érintett tagállammal a 12. cikk c) pontjában említett, a hozzáférés ellenőrzését szolgáló formanyomtatványról;

j) az e cikk (11) bekezdésében említett kockázati jelentések alapján a Bizottság tájékoztatása az általa készített kockázatértékelésről, és egy adott biztonsági akkreditációs határozat tekintetében tanácsadás a Bizottság számára a fennmaradó kockázat kezelési lehetőségeit illetően;

k) a Bizottsággal szoros együttműködésben a Tanács konkrét kérésére a Tanács támogatása a 2004/552/KKBP együttes fellépés végrehajtásában;

l) a feladatai teljesítéséhez szükséges konzultációk lefolytatása.

(4) A Biztonsági Akkreditációs Tanács ezen túlmenően:

a) elkészíti és jóváhagyja a többéves munkaprogramnak a 8a. cikk (1) bekezdésében meghatározott, az e fejezet szerinti működési tevékenységekkel, valamint az e tevékenységek elvégzéséhez szükséges pénzügyi és humánerőforrásokkal kapcsolatos részét, és azt időben benyújtja az Igazgatótanácsnak annak érdekében, hogy az bekerüljön a többéves munkaprogramba;

b) elkészíti és jóváhagyja az éves munkaprogramnak a 8a. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az e fejezet szerinti működési tevékenységekkel, valamint az e tevékenységek elvégzéséhez szükséges pénzügyi és humánerőforrásokkal kapcsolatos részét, és azt időben benyújtja az Igazgatótanácsnak annak érdekében, hogy az bekerüljön az említett munkaprogramba;

c) elkészíti és jóváhagyja az éves jelentésnek a 6. cikk (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott, az Ügynökség e fejezet szerinti tevékenységeire és kilátásaira, valamint az e tevékenységek elvégzéséhez és kilátások megvalósításához szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokra vonatkozó részét, és azt időben benyújtja az Igazgatótanácsnak annak érdekében, hogy az bekerüljön az éves jelentésbe;

d) elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát.

(5) A Bizottság folyamatosan tájékoztatja a Biztonsági Akkreditációs Tanácsot arról, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács által tervezett határozatok hogyan befolyásolják a programok megfelelő lebonyolítását és a fennmaradó kockázatok kezelésére vonatkozó tervek végrehajtását. A Biztonsági Akkreditációs Tanács figyelembe veszi a Bizottság ilyen véleményét.

(6) A Biztonsági Akkreditációs Tanács határozatainak a Bizottság a címzettje.

(7) A Biztonsági Akkreditációs Tanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből, a Bizottság egy képviselőjéből és a főképviselő egy képviselőjéből áll. A tagállamok, a Bizottság és a főképviselő törekednek arra, hogy korlátozzák képviselőik cserélődését a Biztonsági Akkreditációs Tanácsban. A Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjainak hivatali ideje négy év, amely egy alkalommal megújítható. Az ESA egy képviselője meghívást kap a Biztonsági Akkreditációs Tanács ülésein megfigyelői minőségben való részvételre. Kivételes esetben harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselői is meghívást kaphatnak arra, hogy ezeken az üléseken az e harmadik országokat vagy nemzetközi szervezeteket közvetlenül érintő kérdésekben megfigyelői minőségben részt vegyenek. A harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselői részvételének szabályait és annak feltételeit a 23. cikk (1) bekezdésében említett megállapodásokban kell megállapítani, és azoknak meg kell felelniük a Biztonsági Akkreditációs Tanács eljárási szabályzatának.

(8) A Biztonsági Akkreditációs Tanács a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados többségével tagjai közül egy elnököt és egy alelnököt választ. Az elnököt akadályoztatása esetén automatikusan az alelnök helyettesíti.

A Biztonsági Akkreditációs Tanács felmentheti az elnököt, az alelnököt vagy mindkettőt. A felmentésre vonatkozó határozatot kétharmados többséggel fogadja el.

A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének és alelnökének hivatali ideje két év, amely egy alkalommal megújítható. Az elnök vagy az alelnök hivatali ideje akkor jár le, amikor az adott személy biztonsági akkreditációs tanácsi tagsága megszűnik

(9) A Biztonsági Akkreditációs Tanács rendelkezésére áll minden olyan emberi és anyagi erőforrás, amely az igazgatási támogatási feladatok megfelelő ellátásához szükséges, és amely lehetővé teszi a Biztonsági Akkreditációs Tanács, valamint a (11) bekezdésben említett szervek számára, hogy feladataikat - különösen a dokumentumok kezelését, a biztonsági eljárások végrehajtásának megindítását és ellenőrzését, a rendszerbiztonsági ellenőrzéseket, a határozatok előkészítését és az ülések szervezését - függetlenül teljesíthessék. A 10. cikk i) pontjában meghatározott önállósági és függetlenségi elvek sérelme nélkül hozzáféréssel rendelkezik továbbá a feladatai teljesítéséhez szükséges, az Ügynökség rendelkezésére álló valamennyi információhoz.

(10) A program céljaival összhangban a Biztonsági Akkreditációs Tanács és az ellenőrzése alá tartozó ügynökségi személyi állomány olyan módon végzi a munkáját, amely biztosítja az Ügynökség többi tevékenységével, különösen a rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó működési tevékenységekkel szembeni önállóságot és függetlenséget. E célból az Ügynökségen belül szervezetileg ténylegesen szét kell választani az e fejezet szerinti tevékenységekben részt vevő személyi állományt és az Ügynökség személyi állományának többi részét. A Biztonsági Akkreditációs Tanács haladéktalanul tájékoztatja az ügyvezető igazgatót, az Igazgatótanácsot és a Bizottságot bármely olyan körülményről, amely veszélyeztetheti önállóságát vagy függetlenségét. Abban az esetben, ha az Ügynökségen belül nem orvosolható a helyzet, a Bizottság a megfelelő felekkel konzultálva megvizsgálja azt. E vizsgálat eredményének alapján a Bizottság megteszi az Ügynökség által végrehajtandó, megfelelő enyhítő intézkedéseket, és ezekről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(11) A Biztonsági Akkreditációs Tanács speciális alárendelt, az utasításai alapján működő szerveket hoz létre, amelyek feladata speciális ügyek kezelése. A Biztonsági Akkreditációs Tanács, miközben biztosítja a munka szükséges folyamatosságát, létrehoz egy testületet, amelynek feladata a biztonsági elemzéseknek a vonatkozó kockázati jelentések elkészítéséhez szükséges felülvizsgálata és tesztelése, segítve a Biztonsági Akkreditációs Tanácsot határozatainak előkészítésében. A Biztonsági Akkreditációs Tanács az említett testület munkájának elősegítése érdekében szakértői csoportokat hozhat létre és szüntethet meg.

(12) A tagállamok hatáskörének, valamint az Ügynökség 1285/2013/EU rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett feladatának a sérelme nélkül, a Galileo program kiépítési szakasza során a Biztonsági Akkreditációs Tanács felügyelete mellett létre kell hozni egy tagállami szakértői csoportot a kriptográfiai terjesztési hatóságnak (CDA) az EU kriptográfiai anyagok kezelésével kapcsolatos feladatainak teljesítésére, különösen az alábbiak tekintetében:

i. a Galileo-program keretében létrehozott rendszer működéséhez szükséges repülési és egyéb rejtjelkulcsok kezelése;

ii. a PRS kulcsainak könyvelésére, biztonságos kezelésére, tárolására és terjesztésére vonatkozó eljárások kialakításának és végrehajtásának ellenőrzése.

(13) Amennyiben nem alakul ki az e rendelet 10. cikkében szereplő általános elvek szerinti konszenzus, a Biztonsági Akkreditációs Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikkében előírt többséggel és az e rendelet 9. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül hozza meg határozatait. A Bizottság képviselője és a főképviselő képviselője nem vesz részt a szavazásban. A Biztonsági Akkreditációs Tanács által hozott határozatokat a Biztonsági Akkreditációs Tanács nevében a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke írja alá.

(14) A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy a biztonsági akkreditációs határozatok elfogadása hogyan befolyásolja a programok megfelelő lefolytatását. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács által hozott határozat jelentős hatással lehet a programok megfelelő lebonyolítására, például a költségek, a menetrend vagy a teljesítmény tekintetében, azonnal értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(15) A Bizottság - az Európai Parlament és a Tanács egy hónapon belül kinyilvánítandó véleményének figyelembevételével - az 1285/2013/EU rendelettel összhangban bármely megfelelő intézkedést elfogadhat.

(16) Az Igazgatótanácsot meghatározott időközönként tájékoztatni kell a Biztonsági Akkreditációs Tanácsban folyó munka állásáról.

(17) A Biztonsági Akkreditációs Tanács a munkarendjének kialakításakor figyelembe veszi az 1285/2013/EU rendelet 27. cikkében említett éves munkaprogramját.

11a. cikk

A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének feladatai

(1) A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke a következő feladatokat látja el:

a) a Biztonsági Akkreditációs Tanács felügyelete mellett irányítja a biztonsági akkreditációs tevékenységeket;

b) a Biztonsági Akkreditációs Tanács felügyelete mellett végrehajtja az Ügynökség többéves és éves munkaprogramjainak e fejezet szerinti részét;

c) együttműködik az ügyvezető igazgatóval annak érdekében, hogy segítse a 13. cikk (3) bekezdésében említett létszámtervnek és az Ügynökség szervezeti struktúráinak a kialakításában;

d) elkészíti a 8. cikk g) pontjában említett, az elért eredményekről szóló jelentésnek az e fejezet szerinti működési tevékenységeket ismertető szakaszát, és azt időben benyújtja a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak és az ügyvezető igazgatónak annak érdekében, hogy az bekerülhessen az elért eredményekről szóló jelentésbe;

e) elkészíti a 8. cikk h), illetve r) pontjában említett éves jelentésnek és cselekvési tervnek az e fejezet szerinti működési tevékenységeket ismertető szakaszát, és időben benyújtja azokat az ügyvezető igazgatónak;

f) az e fejezet szerinti tevékenységekkel és határozatokkal kapcsolatban képviseli az Ügynökséget;

g) az Ügynökségnek az e fejezet által érintett tevékenységeket végző személyi állománya tekintetében gyakorolja a 6. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett, a 6. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdésének megfelelően rá ruházott hatáskört.

(2) Az e fejezet szerinti tevékenységekkel kapcsolatosan az Európai Parlament és a Tanács felhívhatja a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökét, hogy az említett intézmények előtt folytassanak véleménycserét az Ügynökség munkájáról és kilátásairól, többek között a többéves és az éves munkaprogramokról is.

12. cikk

A tagállamok szerepe

A tagállamok:

a) továbbítanak a Biztonsági Akkreditációs Tanács számára minden olyan információt, amelyről úgy ítélik meg, hogy a biztonsági akkreditáció szempontjából lényeges;

b) nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseikkel összhangban, valamint a tagállamok állampolgárainak állampolgárság alapján történő megkülönböztetése nélkül, a biztonsági kérdésekben illetékes nemzeti szervek egyetértésével és annak felügyelete mellett lehetővé teszik a Biztonsági Akkreditációs Tanács által kinevezett és megfelelő felhatalmazással rendelkező személyek számára, hogy a joghatóságuk alá tartozó rendszerek biztonságával kapcsolatos valamennyi információhoz és területhez és/vagy helyszínhez hozzáférjenek, többek között a Biztonsági Akkreditációs Tanács által meghatározott biztonsági ellenőrzések és tesztek, valamint a 10. cikk h) pontjában említett biztonsági kockázatok monitoring folyamatának céljából. Ezeket az ellenőrzéseket és teszteket a következő elveknek megfelelően kell végezni:

i. hangsúlyozni kell a biztonság és a hatékony kockázatkezelés fontosságát az ellenőrzött szervezeteken belül;

ii. ajánlásokat kell tenni olyan ellenintézkedésekre vonatkozóan, amelyek a minősített adatok bizalmas jellegének, sértetlenségének vagy rendelkezésre állásának sérülése által okozott hatás enyhítését szolgálják;

c) a hozzáférés ellenőrzését szolgáló formanyomtatványt dolgoznak ki, amelynek rendeltetése az akkreditálandó területek/helyszínek leírása vagy felsorolása, és amelyről a tagállamok és a Biztonsági Akkreditációs Tanács előre megállapodnak, ezzel biztosítva, hogy a hozzáférés ellenőrzését minden tagállam ugyanazon a szinten végezze;

d) helyi szinten felelősek a területükön fekvő és az európai GNSS-rendszerek biztonsági akkreditációjának területéhez tartozó területek biztonsági akkreditációjáért, és e tekintetben jelentést készítenek a Biztonsági Akkreditációs Tanács számára.

IV. FEJEZET

KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Költségvetés

(1) A későbbiekben meghatározandó egyéb források és díjak sérelme nélkül, a bevételek és kiadások egyensúlyának biztosítása érdekében, az Ügynökség bevételének részét képezi az Európai Unió általános költségvetésében szereplő uniós támogatás.

(2) Az Ügynökség kiadásai fedezik a személyi, igazgatási és infrastrukturális kiadásokat, a működési költségeket, valamint a Biztonsági Akkreditációs Tanács - beleértve a 11. cikk (11) bekezdésében említett szerveket is - működésével és az Ügynökség által feladatai ellátása céljából kötött szerződésekkel és megállapodásokkal kapcsolatos kiadásokat.

(3) Az ügyvezető igazgató - a III. fejezet szerinti tevékenységekkel kapcsolatosan a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökével szoros együttműködésben - kimutatástervezetet készít az Ügynökség következő pénzügyi évre vonatkozó becsült bevételeiről és kiadásairól, világosan elkülönítve a kimutatástervezetnek az Ügynökség biztonsági akkreditációs tevékenységeivel és egyéb tevékenységeivel kapcsolatos elemeit. A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke az említett tervezetről nyilatkozatot készíthet, az ügyvezető igazgató pedig a kimutatástervezetet és az említett nyilatkozatot a létszámtervvel együtt megküldi az Igazgatótanácsnak és a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak.

(4) A bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(5) A becsült bevételek és kiadások kimutatástervezete alapján az Igazgatótanács - a III. fejezet szerinti tevékenységekkel kapcsolatosan a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal szoros együttműködésben - minden évben elkészíti az Ügynökség becsült bevételeit és kiadásait tartalmazó, a következő pénzügyi évről szóló kimutatást.

(6) Az Igazgatótanács március 31-ig továbbítja a kimutatástervezetet - amely magában foglalja a létszámtervet, valamint az ideiglenes éves munkaprogramot - a Bizottságnak és azon harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek, amelyekkel az Unió a 23. cikk (1) bekezdésével összhangban megállapodásokat kötött.

(7) A becsléseket tartalmazó kimutatást a Bizottság megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (a továbbiakban: költségvetési hatóság) az Európai Unió általános költségvetés-tervezetével együtt.

(8) A becsléseket tartalmazó kimutatás alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott becsült összegeket, valamint az általános költségvetés terhére juttatott támogatási összeget felveszi az Európai Unió általános költségvetésébe, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkével összhangban beterjeszt a költségvetési hatóságnak.

(9) A költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökségnek juttatandó támogatási célelőirányzatot, és elfogadja az Ügynökség létszámtervét.

(10) A költségvetést az Igazgatótanács fogadja el. A költségvetés az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Adott esetben a költségvetést ennek megfelelően ki kell igazítani.

(11) Az Igazgatótanács a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot, ha olyan projektet szándékozik megvalósítani, amely a költségvetési finanszírozást lényegesen érinti, különös tekintettel az ingatlanokkal kapcsolatos projektekre, mint amilyen például az épületek bérlete, illetve vétele. Erről tájékoztatja a Bizottságot.

(12) Ha a költségvetési hatóság valamely ága jelzi véleményezési szándékát, akkor véleményét a projektről szóló értesítés időpontjától számított hat héten belül megküldi az Igazgatótanácsnak.

14. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

(1) Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2) Minden pénzügyi évet követő március 1-jéig az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője az előzetes elszámolásokat közli a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével, az arra az évre vonatkozó költségvetési és pénzügyi gazdálkodásról szóló beszámolóval együtt. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az intézmények és a decentralizált szervek előzetes elszámolásait konszolidálja az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 128. cikkével összhangban.

(3) Minden pénzügyi évet követő március 31-ig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője megküldi az Ügynökség előzetes elszámolásait a Számvevőszéknek, az arra a pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodási jelentéssel együtt. A jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is meg kell küldeni.

(4) Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 129. cikke értelmében az Ügynökség előzetes elszámolásaira vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató elkészíti az irányítása alatt álló Ügynökség végleges elszámolását, és azt véleményezésre benyújtja az Igazgatótanácsnak.

(5) Az Igazgatótanács véleményezi az Ügynökség végleges elszámolását.

(6) Az ügyvezető igazgató minden pénzügyi évet követő július 1-jéig megküldi a végleges elszámolást az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, az Igazgatótanács véleményével együtt.

(7) A végleges elszámolást közzé kell tenni.

(8) A Számvevőszék észrevételeire az ügyvezető igazgató szeptember 30-ig megküldi válaszát a Számvevőszéknek. Ezt a válaszát megküldi az Igazgatótanácsnak is.

(9) Az ügyvezető igazgató benyújtja az Európai Parlamenthez, annak kérésére, az összes olyan információt, amely a zárszámadási eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges az adott pénzügyi évre vonatkozóan, az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 146. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint.

(10) Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján az N + 2. év április 30-áig mentesíti az ügyvezető igazgatót az N. évi költségvetés végrehajtása tekintetében, kivéve a költségvetésnek az adott esetben az 1285/2013/EU rendelet 14. cikke (2) bekezdése alapján az Ügynökségre ruházott feladatokra vonatkozó részének a végrehajtását, amelyre a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 12 ) 164. és 165. cikkében előírt eljárás alkalmazandó.

15. cikk

Pénzügyi rendelkezések

Az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az Igazgatótanács fogadja el. A pénzügyi szabályok nem térhetnek el az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettől ( 13 ), kivéve, ha az eltérés kifejezetten szükséges az Ügynökség működéséhez, és ahhoz a Bizottság előzetes hozzájárulását adta.

IVa. FEJEZET

HUMÁNERŐFORRÁS

15a. cikk

Személyi állomány

(1) Az Ügynökség által alkalmazott személyekre az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata, az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az említett személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazása céljából az Unió intézményei által közösen elfogadott szabályok vonatkoznak.

(2) Az Ügynökség személyi állományának olyan alkalmazottakból kell állnia, akiknek a felvételét az Ügynökség szükségesnek ítéli annak érdekében, hogy feladatait teljesíteni tudja. A személyi állomány tagjainak az általuk kezelt adatok minősítésének megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.

(3) Az Ügynökség belső szabályainak, például az Igazgatótanács eljárási szabályzatának, a Biztonsági Akkreditációs Tanács eljárási szabályzatának, az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályoknak, a személyzeti szabályzat alkalmazására vonatkozó szabályoknak és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályoknak a 10. cikk i) pontjának megfelelően biztosítaniuk kell a biztonsági akkreditációs tevékenységeket végző személyi állománynak az Ügynökség többi tevékenységét végző személyi állományával szembeni önállóságát és függetlenségét.

15b. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése és hivatali ideje

(1) Az ügyvezető igazgatót az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikke a) pontjának megfelelően az Ügynökség ideiglenes alkalmazottjaként kell foglalkoztatni.

(2) Az ügyvezető igazgatót az Igazgatótanács nevezi ki, érdemei, dokumentált igazgatási és vezetői készségei, valamint az érintett területen szerzett szakértelme és tapasztalata alapján, egy pályázati felhívásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában és másutt való közzétételét követően megrendezett nyílt és átlátható versenyvizsga után a Bizottság által javasolt jelöltek közül.

Az Igazgatótanács által kiválasztott jelölt, amint lehetséges, felkérhető arra, hogy nyilatkozatot tegyen az Európai Parlament előtt, és hogy válaszoljon a parlamenti képviselők kérdéseire.

Az ügyvezető igazgatóval történő szerződéskötés során az Ügynökséget az Igazgatótanács elnöke képviseli.

Az Igazgatótanács az ügyvezető igazgató kinevezésére vonatkozó határozatát tagjainak kétharmados többségével fogadja el.

(3) Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Hivatali idejének lejártával a Bizottság értékelést készít az ügyvezető igazgató teljesítményéről, az Ügynökség jövőbeli feladatainak és kihívásainak figyelembevételével.

Az Igazgatótanács - a Bizottság javaslata alapján és az első albekezdésben említett értékelés figyelembevételével - az ügyvezető igazgató hivatali idejét egy alkalommal legfeljebb négy évre meghosszabbíthatja.

Az ügyvezető igazgató hivatali idejének meghosszabbításáról szóló határozatot az Igazgatótanács tagjainak kétharmados többségével fogadja el.

Az az ügyvezető igazgató, akinek a hivatali idejét meghosszabbították, ezt követően nem vehet részt az ugyanazon álláshelyre vonatkozó kiválasztási eljárásban.

Ha az Igazgatótanácsnak szándékában áll meghosszabbítani az ügyvezető igazgató hivatali idejét, erről tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet. A meghosszabbítás előtt az ügyvezető igazgató felkérhető arra, hogy az Európai Parlament illetékes bizottságai előtt nyilatkozatot tegyen, és válaszoljon a képviselők kérdéseire.

(4) Az Igazgatótanács a Bizottságnak vagy tagjai egyharmadának a javaslata alapján, tagjainak kétharmados többségével hozott határozattal felmentheti az ügyvezető igazgatót.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács felhívhatja az ügyvezető igazgatót, hogy az említett intézmények előtt folytassanak véleménycserét az Ügynökség munkájáról és kilátásairól, többek között a többéves és az éves munkaprogramról is. Ez a véleménycsere nem érinthet a III. fejezet szerinti biztonsági akkreditációs tevékenységekkel kapcsolatos kérdéseket.

15c. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők

Az Ügynökséghez nemzeti szakértőket rendelhetnek ki. E szakértőknek az általuk kezelt adatok minősítésének megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkezniük. Ezekre az alkalmazottakra a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek nem vonatkoznak.

V. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

16. cikk

A csalás megelőzése

(1) A csalás, a korrupció és bármely egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem céljából a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) korlátozás nélkül alkalmazandó az Ügynökségre. E célból az Ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz ( 15 ), és az e megállapodás mellékletében szereplő határozatmintát követve meghozza az Ügynökség személyzetére, illetve a kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

(2) A Számvevőszék az Ügynökség által kifizetett pénzösszegek kedvezményezettjeit, az Unió pénzügyi forrásaiból az Ügynökségen keresztül részesülő szerződő feleket, illetve alvállalkozókat az eljuttatott dokumentumok alapján vagy helyszíni ellenőrzések révén ellenőrzésnek vetheti alá.

(3) Az Ügynökség által nyújtott vissza nem térítendő támogatások, illetve az általa megkötött szerződések tekintetében az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendelettel, valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel ( 16 ) összhangban vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytathat az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenység elleni küzdelem céljából.

(4) E cikk (1), (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül az Ügynökség és a harmadik országok, illetve nemzetközi szervezetek közötti együttműködési megállapodásokban, az Ügynökség harmadik felekkel kötött szerződéseiben és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásaiban, valamint az Ügynökség finanszírozási határozataiban kifejezetten elő kell írni, hogy a Számvevőszék és az OLAF hatáskörüknek megfelelően ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhetnek.

17. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökségre és a 15a. cikkben említett személyi állományára az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv alkalmazandó.

19. cikk

Felelősség

(1) Az Ügynökség szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog határozza meg. Az Ügynökség által megkötött szerződésekben szereplő választott bírósági kikötés alapján a keletkező jogviták elbírálására a Bíróság rendelkezik joghatósággal.

(2) Szerződésen kívüli felelősség esetén az Ügynökség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti a szervezeti egységei vagy alkalmazottai által feladataik teljesítése során okozott károkat.

(3) A (2) bekezdésben említett károkra vonatkozó kártérítésből eredő jogviták tekintetében a döntés a Bíróság hatáskörébe tartozik.

(4) Az Ügynökség alkalmazottainak az Ügynökséggel szembeni személyes felelősségét a személyzeti szabályzat vagy az alkalmazási feltételek rendelkezései határozzák meg.

20. cikk

Nyelvek

(1) Az Ügynökségre az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. rendelet ( 17 ) rendelkezései alkalmazandók.

(2) Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

21. cikk

Dokumentumokhoz és személyes adatokhoz való hozzáférés

(1) Az Ügynökségnél tárolt dokumentumokra az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 18 ) kell alkalmazni.

(2) Az Igazgatótanács e rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályokat.

(3) Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke alapján hozott határozatok ellen - az Európai Unió működéséről szóló szerződés 228., illetve 263. cikke értelmében - panasszal lehet fordulni az ombudsmanhoz, illetve keresettel az Európai Unió Bíróságához.

(4) A személyes adatok feldolgozása során az Ügynökségnek tiszteletben kell tartania a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt rendelkezéseket ( 19 ).

22. cikk

A minősített vagy különleges adatokra vonatkozó biztonsági szabályok

(1) Az Ügynökség az EU-minősített adatok védelmére vonatkozóan a Bizottság biztonsági szabályait alkalmazza.

(2) Az Ügynökség a belső szabályaiban rendelkezéseket állapíthat meg a minősítés nélküli, ugyanakkor különleges adatok kezelésére vonatkozóan. Az ilyen rendelkezéseknek többek között ezen adatok cseréjére, kezelésére és tárolására kell kiterjedniük.

22a. cikk

Összeférhetetlenség

(1) Az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjai, az ügyvezető igazgató, valamint a kirendelt nemzeti szakértők és a megfigyelők kötelezettségvállalási nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, amelyben nyilatkoznak a függetlenségüket esetleg befolyásoló mindenfajta közvetlen vagy közvetett érdekeltségük hiányáról vagy meglétéről. E nyilatkozatoknak pontosaknak és teljeseknek kell lenniük. A nyilatkozatot a hivatalba lépéskor, írásban kell megtenni, majd évente meg kell újítani. A nyilatkozatot szükség esetén - és különösen az érintett személyek személyes körülményeiben bekövetkezett releváns változás esetén - aktualizálni kell.

(2) Az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjai, az ügyvezető igazgató, valamint a kirendelt nemzeti szakértők, a megfigyelők és az ad hoc munkacsoportokban részt vevő külső szakértők minden olyan ülés előtt, amelyen részt vesznek, pontos és teljes nyilatkozatot tesznek a napirendi pontokkal kapcsolatban a függetlenségüket esetleg befolyásoló bármilyen érdekeltségük hiányáról vagy meglétéről, és érdekeltségük esetén tartózkodnak bármely napirendi pontról folytatott megbeszélésen vagy szavazáson való részvételtől.

(3) Az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács az eljárási szabályzatában megállapítja az (1) és (2) bekezdésben említett érdekeltségi nyilatkozatra és az összeférhetetlenség elkerülésére és kezelésére vonatkozó gyakorlati szabályokat.

23. cikk

Harmadik országok és nemzetközi szervezetek részvétele

(1) Az Ügynökség nyitott harmadik országok és nemzetközi szervezetek részvétele előtt. A részvételről és annak feltételeiről az Unió és az adott harmadik ország vagy nemzetközi szervezet között megkötött megállapodásban kell rendelkezni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkében szereplő eljárásnak megfelelően.

(2) E megállapodások vonatkozó rendelkezéseivel összhangban gyakorlati szabályokat kell kidolgozni a harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek az Ügynökség munkájában való részvételére, beleértve azon szabályokat is, amelyek az Ügynökség által vállalt kezdeményezésekben való részvételre, a pénzügyi hozzájárulásokra és a személyi állományra vonatkoznak.

23a. cikk

Közös közbeszerzés a tagállamokkal

Feladatai teljesítése érdekében az Ügynökség az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel ( 20 ) összhangban közös közbeszerzést folytathat a tagállamokkal.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

A 683/2008 rendelet módosításai

Az egész 683/2008/EK rendeletben az "Európai GNSS Ellenőrző Hatóság" szavak és a "Hatóság" szó helyébe az "Európai GNSS Ügynökség", illetve az "Ügynökség" lép.

25. cikk

A meghozott intézkedések hatályon kívül helyezése és érvényessége

Az 1321/2004/EK rendelet hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni. Az 1321/2004/EK rendelet alapján hozott minden intézkedés továbbra is érvényes.

26. cikk

Felülvizsgálat, értékelés és ellenőrzés

(1) A Bizottság 2016. december 31-ig, majd azt követően ötévente értékeli az Ügynökséget, különösen annak hatása, hatékonysága, megfelelő működése, munkamódszerei, valamint a kezelésében lévő erőforrások iránti szükségletei és azok felhasználása tekintetében. Az értékelésnek elsősorban az Ügynökség által végzett feladatok körében vagy jellegében bekövetkezett változásoknak és e változások pénzügyi hatásának a vizsgálatát kell magában foglalnia. Az értékelésben ki kell térni arra, hogy az Ügynökség hogyan alkalmazza az összeférhetetlenségi politikáját, és szerepeltetni kell azokat a körülményeket is, amelyek veszélyeztethették a Biztonsági Akkreditációs Tanács önállóságát és függetlenségét.

(2) A Bizottság az értékelésről szóló jelentést és annak megállapításait benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Ügynökség Igazgatótanácsának és Biztonsági Akkreditációs Tanácsának. Az értékelés eredményeit a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni.

(3) Minden második értékelésnek ki kell terjednie az Ügynökség mérlegének a célok és feladatok tekintetében végzett vizsgálatára is. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Ügynökség fenntartása a számára kijelölt célok és feladatok tekintetében már nem indokolt, a Bizottság adott esetben javasolhatja e rendelet hatályon kívül helyezését.

(4) Az Igazgatótanács vagy a Bizottság kérésére az Ügynökség teljesítményét külső ellenőrzésnek lehet alávetni.

27. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon kép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL C 317., 2009.12.23., 103. o.

( 2 ) Az Európai Parlament 2010. június 16-i álláspontja. (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2010. szeptember 13-i határozata.

( 3 ) HL L 246., 2004.7.20., 1. o.

( 4 ) HL L 196., 2008.7.24., 1. o.

( 5 ) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

( 6 ) HL L 246., 2004.7.20., 30. o.

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1285/2013/EU rendelete az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 1. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

( 9 ) A 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.) megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek.

( 10 ) A Tanács 2004. július 12-i 2004/552/KKBP együttes fellépése az Európai Unió biztonságát befolyásoló európai műholdas rádiónavigációs rendszer üzemeltetésének egyes vonatkozásairól (HL L 246., 2004.7.20., 30. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1104/2011/EU határozata a Galileo program keretében megvalósuló globális navigációs műholdrendszer nyújtotta kormányzati ellenőrzésű szolgáltatáshoz való hozzáférés szabályairól (HL L 287., 2011.11.4., 1. o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

( 13 ) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

( 15 ) HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

( 16 ) A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.)

( 17 ) HL 17., 1958.10.6., 385. o.

( 18 ) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

( 19 ) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

( 20 ) A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).