32013R1285[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1285/2013/EU rendelete ( 2013. december 11. ) az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1285/2013/EU RENDELETE

(2013. december 11.)

az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságával folytatott konzultációra,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) Az európai műholdas rádiónavigációs politika célja, hogy az Unió két műholdas rádiónavigációs rendszerrel: a Galileo program keretében megvalósított rendszerrel és az EGNOS rendszerrel (a továbbiakban: a rendszerek) rendelkezzen. E rendszerek egyrészt a Galileo, másrészt az EGNOS program keretében valósulnak meg. Mindkét infrastruktúra műholdakat és egy földiállomás-hálózatot foglal magában.

(2) A Galileo program célja, hogy létrehozza és üzemeltesse az első olyan globális műholdas rádiónavigációs és helymeghatározó infrastruktúrát, amelyet kifejezetten polgári célokra terveztek, és amelyet Európában és világszerte a köz- és magánszféra számos szereplője igénybe vehet. A Galileo program alapján kialakított rendszer függetlenül működik a már kialakított vagy potenciálisan kialakítandó rendszerektől, így többek között - az Európai Parlament és a Tanács által hangsúlyozottaknak megfelelően - hozzájárul az Unió stratégiai autonómiájához.

(3) Az EGNOS program célja a meglévő globális műholdas rádiónavigációs rendszerekből (Global Navigation Satellite Systems vagy GNSS), valamint rendelkezésre állását követően a Galileo program keretében létrehozott rendszer révén nyújtott nyilvános szolgáltatásból érkező nyílt jelek minőségének javítása. Az EGNOS program által nyújtott szolgáltatásoknak elsődlegesen ki kell terjedniük a tagállamok földrajzilag Európában található területére, ebben a tekintetben ideértve az Azori-szigeteket, a Kanári-szigeteket és Madeirát.

(4) Az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága folyamatosan feltétlen támogatást biztosított a Galileo és EGNOS programokhoz.

(5) Mivel a Galileo és EGNOS programok a fejlesztés előrehaladott szakaszában vannak, és a rendszerek hasznosítási szakaszához vezetnek, olyan különös jogi eszköz elfogadása szükséges, amely megfelel az igényeiknek, nevezetesen az irányítás és a biztonság terén, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményének, és előmozdítja a rendszerek használatát.

(6) A rendszerek transzeurópai hálózatokként megalkotott infrastruktúrák, amelyek használata jóval túlterjed a tagállamok nemzeti határain. Ezen túlmenően, az említett rendszereken keresztül kínált szolgáltatások hozzájárulnak számos gazdasági és társadalmi tevékenységhez, többek között a transzeurópai hálózatok fejlődéséhez a közlekedési, a távközlési és az energetikai infrastruktúrák területén.

(7) A Galileo és EGNOS programok olyan iparpolitikai eszközök, amelyek az Európa 2020 stratégiába illeszkednek, miként ez kitűnik az "Integrált iparpolitika a globalizáció korában - A versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása" című, 2010. november 17-i bizottsági közleményből. Az említett programok "Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé" című 2011. április 4-i bizottsági közleményben is említésre kerülnek. E programok számos előnnyel járnak az Unió gazdasága és polgárai számára, amelyek összesített értékét a 2014-2034 közötti időszakban mintegy 130 milliárd euróra becsülik.

(8) Egyre több gazdasági ágazat - különösen a közlekedési, a távközlési, a mezőgazdasági és az energetikai ágazat - növekvő mértékben használ műholdas navigációs rendszereket. A hatóságok is hasznosíthatják ezeket a rendszereket több területen is, többek között a sürgősségi szolgáltatások, a rendőrség, a válságkezelés vagy a határigazgatás keretében. A műholdas navigáció fejlesztése óriási haszonnal jár a gazdaság, a társadalom és a környezet számára. E társadalmi-gazdasági előnyök három fő kategóriába sorolhatók: az űrpiac növekedéséből eredő közvetlen előnyök, a GNSS-alapú alkalmazások és szolgáltatások értékesítési piacának növekedéséből eredő közvetlen előnyök, valamint a más ágazatokban kialakuló új alkalmazásokból, vagy más ágazatokba irányuló technológiaátadásból eredő közvetett előnyök, amelyek új piaci lehetőségeket nyitnak más ágazatokban, növelik az ipari termelékenységet és a szennyezés csökkenése vagy a biztonság és védelem magasabb szintje révén közösségi előnyökkel járnak.

(9) Ezért fontos, hogy az Unió támogassa az e rendszereken alapuló alkalmazások és szolgáltatások fejlesztését. Ezáltal lehetővé válik az Unió polgárai számára, hogy kiélvezzék a rendszerekből származó előnyöket, valamint biztosítható, hogy a nyilvánosság bizalma töretlen maradjon a Galileo és EGNOS programok iránt. A GNSS-alapú alkalmazások fejlesztésével kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységek finanszírozását szolgáló megfelelő eszköz a 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) által létrehozott "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram (a továbbiakban: a "Horizont 2020" program). Mindazonáltal a kutatási és innovációs tevékenységek egy pontosan meghatározott kutatás-termelésirészét az e rendelet keretében a Galileo és EGNOS programok részére előirányzott költségvetésből kell finanszírozni, amennyiben ezek a tevékenységek olyan alapvető elemekre irányulnak, mint a Galileóval kompatibilis lapkakészletek (chipset) és vevőkészülékek, amelyek a gazdaság több ágazatában is elősegítik az alkalmazások fejlesztését. Ez a finanszírozás azonban nem veszélyeztetheti a programok keretében kialakított infrastruktúrák kiépítését vagy hasznosítását.

(10) Tekintettel a műholdas rádiónavigáció számos tevékenységi területen történő egyre elterjedtebb használatára, a szolgáltatásnyújtás megszakadása jelentős károkat okozhat a modern társadalmakban és sok gazdasági szereplő számára okozhat veszteségeket. A műholdas rádiónavigációs rendszerek ezenfelül stratégiai vetületüknél fogva sebezhető infrastruktúrákat alkotnak, amelyek rosszhiszemű felhasználásra is alkalmasak lehetnek. Ezek a tényezők veszélyeztethetik az Unió, a tagállamok és az Unió polgárainak a biztonságát. A Galileo és EGNOS programok keretében kialakított infrastruktúrák tervezése, fejlesztése, kiépítése és hasznosítása során tehát a biztonsági követelményeket a bevett gyakorlatoknak megfelelően kell figyelembe venni.

(11) A Galileo program áll egy már lezárult meghatározási szakaszból, egy 2013-ig tartó fejlesztési és validálási szakaszból, egy kiépítési szakaszból, amely 2008-ban kezdődött, és amelynek 2020-ban kell lezárulnia, valamint egy hasznosítási szakaszból, amelynek 2014-15-ben kell fokozatosan elindulnia annak érdekében, hogy a rendszer 2020-ra teljes mértékben működőképes legyen. Az első négy üzemképes műholdat a fejlesztési és validálási szakasz során került megépítésre és pályára állításra, míg a műholdak teljes rendszerét a kiépítési szakasz során kell létrehozni, a szintre hozást pedig a hasznosítási szakaszban kell elvégezni. A kapcsolódó földi infrastruktúrát ennek megfelelően kell fejleszteni és üzembe helyezni.

(12) Az EGNOS program a hasznosítási szakaszba lépett azóta, hogy nyilvános szolgáltatását és életvédelmi (safety-of-life) szolgáltatását 2009 októberében, illetve 2011 márciusában működőképesnek nyilvánították. A műszaki és pénzügyi kötöttségek határain belül, valamint nemzetközi megállapodások alapján az EGNOS rendszer által nyújtott szolgáltatások földrajzi lefedettsége kiterjeszthető a világ más régióira is, különösen a tagjelölt országok területére, az egységes európai égbolt projektben részt vevő harmadik országok területére, valamint az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok területére. Mindazonáltal a szolgáltatásoknak a világ egyéb régióira történő ilyen kiterjesztése nem finanszírozható a 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (3) szerinti a Galileo és EGNOS programok számára elkülönített költségvetési előirányzatokból, és nem késleltetheti a lefedettségnek a tagállamok földrajzilag Európában található területére való kiterjesztését.

(13) A Galileo életvédelmi szolgáltatásnak a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) szabályozott eredeti felépítését átalakították a más GNSS-rendszerekkel való interoperabilitás és az életvédelmi szolgáltatások felhasználóinak igényeire való hatékony reagálás biztosítása, valamint a szükséges infrastruktúra komplexitásának, kockázatainak és költségeinek csökkentése érdekében.

(14) Elterjedésének maximalizálása érdekében az EGNOS életvédelmi szolgáltatását a közvetlen felhasználók számára ingyenesen kell biztosítani. A Galileo kormányzati ellenőrzésű szolgáltatását (PRS) ugyancsak ingyenesen kell biztosítani az 1104/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (5) szerinti következő PRS-használatra jogosult felek számára: a tagállamok, a Tanács, a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és a megfelelően felhatalmazott uniós ügynökségek. Az ingyenesség ugyanakkor nem értelmezhető úgy, hogy érinti az 1104/2011/EU határozatban meghatározott illetékes PRS-hatóság működési költségeire vonatkozó rendelkezéseket.

(15) A nyújtott szolgáltatások kihasználásának optimalizálása érdekében a Galileo és EGNOS programok alapján megvalósított rendszereknek, hálózatoknak és szolgáltatásoknak kompatibilisnek és interoperábilisnek kell lenniük egymás között, valamint lehetőség szerint más műholdas rádiónavigációs rendszerekkel és hagyományos műholdas rádiónavigációs eszközökkel, amennyiben az ilyen kompatibilitásról és interoperabilitásról nemzetközi megállapodás rendelkezik, a stratégiai autonómiai célkitűzés sérelme nélkül.

(16) Mivel a Galileo és EGNOS programok teljes finanszírozását főszabályként az Unió biztosítja, rendelkezni kell arról, hogy e programok keretében létrehozott vagy kifejlesztett valamennyi tárgyi vagy immateriális eszköz tulajdonjoga az Uniót illesse. A tulajdonjoggal kapcsolatos alapjogok teljes tiszteletben tartása érdekében, és különösen az infrastruktúrák lényeges részei és biztonsága vonatkozásában a jelenlegi tulajdonosokkal meg kell állapodni. Ezt úgy kell értelmezni, hogy az immateriális eszközök tulajdonjogára vonatkozó e rendelet szerinti rendelkezések nem terjednek ki azokra az immateriális jogokra, amelyek a vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében nem átruházhatók. Az Uniót megillető tulajdonjog nem érinti az Unió előtt nyitva álló azon lehetőséget, hogy amennyiben e rendelettel összhangban, és eseti vizsgálat alapján az megfelelőnek bizonyul, harmadik felek rendelkezésére bocsássa ezeket az eszközöket, vagy azokról rendelkezzen. Az Unió kiváltképp a Galileo és EGNOS programok keretében végzett munka során létrejövő szellemi tulajdonjogokat ruházhatja át vagy adhatja licencbe. Annak elősegítése érdekében, hogy a piacokon elterjedjenek a műholdas rádiónavigációs rendszerek, biztosítani kell, hogy harmadik felek - többek között gazdasági-társadalmi téren - a legjobban használhassák fel különösen a Galileo és EGNOS programok keretében létrejövő és az Unió tulajdonát képező szellemi tulajdonjogokat.

(17) Az e rendeletben szereplő tulajdonjogi rendelkezések nem érintik a Galileo és EGNOS programoktól függetlenül létrehozott vagy kifejlesztett eszközöket. Előfordulhat azonban, hogy az ilyen eszközök fontosak a programok eredményei tekintetében. Annak érdekében, hogy elősegítse az új technológiák Galileo és EGNOS programokon kívüli fejlesztését, a Bizottságnak ösztönöznie kell a harmadik feleket arra, hogy a figyelmébe ajánlják az érintett immateriális eszközöket és - amennyiben ez a programok szempontjából előnyös - tárgyalnia kell a feltételekről azok megfelelő felhasználása érdekében.

(18) A Galileo program kiépítési és hasznosítási szakaszát, valamint az EGNOS program hasznosítási szakaszát teljes mértékben az Uniónak kell finanszíroznia. Azonban a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megfelelő megállapodások alapján további pénzügyi forrásokat vagy természetbeni hozzájárulást bocsássanak a Galileo és EGNOS programok rendelkezésére a programok olyan többletelemeinek a finanszírozásához, amelyek az érintett tagállamok esetleges saját céljaihoz kapcsolódnak. Harmadik országoknak és a nemzetközi szervezeteknek is biztosítani kell a lehetőséget a programokhoz történő hozzájárulásra.

(19) A Galileo és EGNOS programok folytonosságának és stabilitásának biztosítása érdekében, illetve tekintettel a programok európai dimenziójára és jellegükből fakadó európai hozzáadott értékükre, a pénzügyi tervezési időszakok során megfelelő és következetes finanszírozásra van szükség. Azt is meg kell jelölni, hogy a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban mekkora összeg szükséges a Galileo program kiépítési szakasza, valamint a Galileo és az EGNOS programok hasznosítási szakasza befejezésének a finanszírozásához.

(20) A 1311/2013/EU, Euratom rendelet úgy határozott, hogy folyó áron legfeljebb 7 071,73 millió eurót különít el a Galileo és EGNOS programokkal kapcsolatos tevékenységeknek a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban történő finanszírozására. Az egyértelműség és a költségellenőrzés elősegítése érdekében a teljes összeget különböző kategóriákra kell bontani. Mindazonáltal a rugalmasság kedvéért és a programok zökkenőmentes működése érdekében a Bizottságot fel kell jogosítani arra, hogy az egyik kategóriából egy másik kategóriába forrásokat csoportosíthasson át. A programtevékenységeknek továbbá magukban kell foglalniuk a rendszerek és működésük védelmét is, a műholdak fellövése során is. E tekintetben az ilyen védelmet nyújtó szolgáltatásokkal járó költségekhez való hozzájárulást a Galileo és EGNOS programokra előirányzott költségvetésből lehetne finanszírozni, amennyiben - az 1311/2013/EU, Euratom rendeletben megállapított maximális összeget betartva - a szigorú költséggazdálkodás eredményeként erre fedezet áll rendelkezésre. Ezt a hozzájárulást kizárólag adatszolgáltatás és szolgáltatásnyújtás céljára lehet felhasználni, infrastruktúra beszerzésére nem. Ez a rendelet a Galileo és EGNOS programok folytatásához pénzügyi keretösszeget állapít meg, amely az éves költségvetési eljárás során elsődleges referenciaösszeget jelent az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (7) 17. pontja értelmében fő hivatkozási pontot képező pénzügyi keretet állapít meg.

(21) Meg kell nevezni e rendeletben azokat a tevékenységeket, amelyekre a Galileo és EGNOS programokon belül a 2014-2020 közötti időszakra elkülönített uniós költségvetési előirányzatok odaítélésre kerülnek. Ezen előirányzatokat elsősorban a Galileo program kiépítési szakaszával kapcsolatos tevékenységekre kell odaítélni, ideértve e szakasz irányításával és nyomon követésével kapcsolatos tevékenységeket is, továbbá a Galileo program keretében megvalósuló rendszer hasznosításával kapcsolatos tevékenységekre, ideértve a hasznosítási szakaszt megelőző vagy előkészítő tevékenységeket is, valamint az EGNOS rendszer hasznosításával kapcsolatos tevékenységekre. Az előirányzatokat a Galileo és EGNOS programok irányításához és céljainak megvalósításához szükséges egyes egyéb tevékenységek finanszírozásához is meg kell adni, különösen az alapvető elemekre - például a Galileo-kompatibilis lapkakészletekre és vevőkészülékekre, adott esetben a helymeghatározó és integritásfigyelő szoftvermodulokkal együtt - vonatkozó kutatás és fejlesztés támogatását. Ezek az elemek alkotják az infrastruktúrák és a földfelszíni alkalmazások által nyújtott szolgáltatások közötti interfészt, továbbá elősegítik az alkalmazások kidolgozását a gazdaság különböző ágazataiban. Fejlesztésük katalizátorként hat a társadalmi-gazdasági előnyök maximalizálására, mivel elősegíti a kínált szolgáltatások piaci elterjedését. A Bizottságnak évente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségkezelési stratégiájáról.

(22) Fontos jelezni, hogy a rendszereknek a 2014-2020 közötti időszakra becsült beruházási és üzemeltetési költségei nem számolnak azon előre nem látható pénzügyi kötelezettségekkel, amelyek az Unióra hárulhatnak, nevezetesen a szolgáltatások teljesítéséből vagy a rendszerek uniós tulajdoni jellegéből adódó, különösen a rendszer esetleges működési zavaraival összefüggő kötelezettségekkel. E kötelezettségek a Bizottság részéről külön elemzés tárgyát képezik.

(23) Azt is jelezni kell, hogy az e rendelet által előirányzott költségvetési források nem nyújtanak fedezetet a Horizont 2020-ra elkülönített pénzeszközök által finanszírozott, például a rendszerek másodlagos alkalmazásainak fejlesztésével összefüggő munkákra. Az ilyen munkák lehetővé teszik a Galileo és EGNOS programok keretében nyújtott szolgáltatások kihasználásának optimalizálását, az Unió által eszközölt beruházásoknak a társadalmi és gazdasági előnyök terén való megfelelő megtérülését, továbbá az uniós vállalkozásoknak a műholdas rádiónavigációs technológia tekintetében meglévő know-how-jának gyarapítását. A Bizottságnak biztosítania kell az átláthatóságot és egyértelműséget a programok különböző aspektusaira irányuló különféle finanszírozási források tekintetében.

(24) A rendszerek által generált - különösen a Galileo program keretében létrehozott rendszer által nyújtott kereskedelmi szolgáltatásból származó - bevételeknek egyébként az Uniót kell illetniük; az Uniónak az általa előzetesen végrehajtott beruházások részleges kompenzálása érdekében, és e bevételeket fel kell használni a Galileo és EGNOS programok célkitűzéseinek támogatására. A magánszektorba tartozó jogalanyokkal kötött szerződésekben bevétel-megosztási mechanizmust is ki lehet kötni.

(25) A Galileo és EGNOS programok lebonyolítását korábban sújtó költségtúllépések és időbeli csúszások elkerülése érdekében fokozni kell az esetlegesen többletköltségekhez és/vagy késésekhez vezető kockázatok ellenőrzését lehetővé tevő erőfeszítéseket, miként ezt az Európai Parlament "Az európai műholdas navigációs programok félidős felülvizsgálatáról: a végrehajtás értékelése, a jövő kihívásai és finanszírozási kilátások" című, 2011. június 8-i állásfoglalásában (8) és a Tanács 2011. március 31-i következtetéseiben kéri, és miként ez a "Költségvetés az Európa 2020 stratégiához" című, 2011. június 29-i Bizottság által tett közleményből is kitűnik.

(26) A Galileo és EGNOS programok felelősségteljes közszféra általi irányítása egyrészt a Bizottság, az Európai GNSS Ügynökség és az Európai Űrügynökség (ESA) közötti szigorú felelősség- és feladatmegosztást, másrészt az irányításnak a rendszerek üzemeltetési igényeihez való fokozatos hozzáigazítását kívánja meg.

(27) Mivel a Bizottság képviseli az Uniót, amely főszabály szerint egyedül biztosítja a Galileo és EGNOS programok finanszírozását, és amely a rendszerek tulajdonosa, a Bizottságnak kell felelnie e programok lebonyolításáért és átfogó felügyeletéért. A Bizottságnak kezelnie kell az e rendelet értelmében a programokra elkülönített pénzeszközöket, és ügyelnie kell a programok valamennyi tevékenységének megvalósítására, továbbá biztosítania kell az egyértelmű felelősség- és feladatmegosztást, különösen az Európai GNSS Ügynökség és az ESA között. Ezzel összhangban az említett általános kötelezettségekkel összefüggő feladatokon, valamint az e rendelet értelmében a Bizottságra háruló egyéb feladatokon kívül a Bizottság részére egyes különleges feladatokat is ki kell jelölni. A különböző érdekelt felek forrásainak és szakértelmének optimalizálása érdekében a Bizottság számára lehetőséget kell nyújtani arra, hogy bizonyos feladatokat hatáskör-átruházási megállapodások útján, a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban átruházhasson.

(28) Figyelembe véve a rendszerek földi infrastruktúráinak a Galileo és EGNOS programokat érintő jelentőségét és a rendszerek biztonságára gyakorolt hatását, ezen infrastruktúrák elhelyezkedésének meghatározása egyike kell, hogy legyen a Bizottságra ruházott konkrét feladatoknak. A rendszerek földi infrastruktúráinak kiépítését nyílt és átlátható folyamat keretében kell megvalósítani. Az ilyen infrastruktúrák elhelyezkedésének meghatározása során figyelembe kell venni a földi infrastruktúrák optimális földrajzi megoszlásával összefüggő földrajzi és műszaki korlátokat, valamint az adott feladatok ellátására alkalmas létesítmények és berendezések esetleges jelenlétét, továbbá gondoskodni kell az egyes földi állomások biztonsági igényeinek és az egyes tagállamok nemzetbiztonsági előírásainak való megfelelésről.

(29) Az Európai GNSS Ügynökséget a 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) hozta létre a Galileo és EGNOS programok céljainak megvalósítása, valamint e programok lebonyolításával összefüggő egyes feladatok végrehajtása céljából. Az Európai GNSS Ügynökség az Unió egyik ügynöksége, amelyre a 966/2012/EU, Euratom rendeletben meghatározott szervként az uniós ügynökségekre alkalmazandó kötelezettségek vonatkoznak. Az Európai GNSS Ügynökségre a programok biztonságával és az illetékes PRS-hatóságként történő esetleges kijelölésével összefüggő egyes feladatokat kell osztani. Az Európai GNSS Ügynökségnek hozzá kell járulnia a rendszerek népszerűsítéséhez és forgalmazásához, többek között úgy, hogy kapcsolatot épít ki a Galileo és EGNOS programok keretében nyújtott szolgáltatások felhasználóival és lehetséges felhasználóival, és tájékozódik a felhasználók igényeiről, valamint a műholdas navigációs piac fejleményeiről. Ezenfelül az Európai GNSS Ügynökségnek olyan feladatokat is el kell látnia, amelyeket a Bizottság a programokkal kapcsolatos különböző más különleges olyan feladatokra vonatkozó, egy vagy több hatáskör-átruházási megállapodás útján bíz rá, amelyek kiváltképp a rendszerek hasznosítási szakaszával összefüggő feladatok, ideértve a programok operatív irányítását, az alkalmazásoknak és a szolgáltatásoknak a műholdas rádiónavigációs piacon történő népszerűsítése, valamint a programhoz kapcsolódó alapvető elemek fejlesztésének elősegítése. Annak érdekében, hogy az Uniót képviselő Bizottság teljes körűen gyakorolhassa ellenőrzési jogkörét, e hatáskör-átruházási megállapodásoknak tartalmazniuk kell az Európai GNSS Ügynökségre bízott pénzeszközökkel való gazdálkodás általános feltételeit.

A Galileo és EGNOS programok és üzemeltetésük operatív irányításával kapcsolatos feladatok tekintetében az Európai GNSS Ügynökségre történő kötelezettség-átruházásnak fokozatosnak kell lennie, és egy sikeresen elkészített, megfelelő átadási jelentésen, valamint a programok folytonosságának biztosítása érdekében az Európai GNSS Ügynökség ilyen feladatok vállalására irányuló hajlandóságán kell alapulnia. Erre az átadásra az EGNOS esetében 2014. január 1-jén sort kell keríteni, míg a Galileo esetében ez várhatóan 2016 folyamán valósul meg.

(30) A Galileo program kiépítési szakaszát illetően az Uniónak az ESA-val az ESA erre a szakaszra vonatkozó feladatait meghatározó hatáskör-átruházási megállapodást kell kötnie. A Bizottságnak - amely az Uniót képviseli - mindent el kell követnie, hogy a szóban forgó hatáskör-átruházási megállapodást e rendelet alkalmazásának időpontjától számított hat hónapon belül megkösse. Annak érdekében, hogy a Bizottság teljes körűen gyakorolhassa ellenőrzési jogkörét, a hatáskör-átruházási megállapodásnak tartalmaznia kell az ESA-ra bízott pénzeszközökkel való gazdálkodás általános feltételeit. Minthogy kizárólag az Unió által finanszírozott tevékenységekről van szó, e feltételeknek ahhoz hasonló szintű ellenőrzést kell biztosítaniuk, mint amely akkor lenne előírás, ha az ESA az Unió egyik ügynöksége volna.

(31) A Galileo és EGNOS programok hasznosítási szakaszát illetően az Európai GNSS Ügynökségnek munkamegállapodásokat kell kötnie az ESA-val, amelyek meghatározzák utóbbinak a rendszerek új generációinak fejlesztéséhez és a rendszerek jelenlegi generációjával összefüggő technikai támogatáshoz kapcsolódó feladatait. E megállapodásoknak összhangban kell állniuk a 966/2012/EU, Euratom rendelettel. Nem kell kiterjedniük az ESA által a kutatással és technológiafejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeket illetően betöltött szerepre, valamint a Galileo és az EGNOS programok keretében létrehozott infrastruktúrákra vonatkozó tökéletesítés korai szakaszaira és kutatási tevékenységekre. E tevékenységeket a programok számára elkülönített költségvetésen kívül, például a Horizont 2020-ra elkülönített pénzeszközök útján kell finanszírozni.

(32) A Galileo és EGNOS programok lebonyolításának felelőssége egyebek között a programok, a rendszerek és ezek üzemeltetése biztonságával kapcsolatos felelősséget foglalja magában. A 2004/552/KKBP együttes tanácsi fellépés (10) alkalmazásának esetét kivéve - amely fellépést felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az tükrözze a Galileo és EGNOS programok alakulását, azok irányítását, valamint a Lisszaboni Szerződésből következő, az Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Unió működéséről szóló szerződést érintő változásokat - a biztonsági felelősség a Bizottságot terheli, még akkor is, ha egyes biztonsági feladatok az Európai GNSS Ügynökségre hárulnak. A Bizottságra hárul különösen a biztonságért felelős különböző szervezetek közötti megfelelő koordináció biztosítására alkalmas mechanizmusok felállítása.

(33) E rendelet alkalmazása során a biztonsággal kapcsolatos kérdésekben a Bizottságnak konzultálnia kell a tagállamok érintett biztonsági szakértőivel.

(34) Tekintettel az EKSZ-nél rendelkezésre álló különleges szakértelemre, valamint a Szolgálat rendszeres kapcsolattartására harmadik országok hivatalaival és a nemzetközi szervezetekkel, az EKSZ olyan szerv, amely a 2010/427/EU tanácsi határozattal (11) összhangban a külkapcsolatok terén képes segítséget nyújtani a Bizottságnak a rendszerek és a Galileo és EGNOS programok biztonságával összefüggő egyes feladatok ellátásában. A Bizottság gondoskodik arról, hogy az EKSZ a biztonsággal összefüggő feladatoknak a külkapcsolatok terén történő ellátása tekintetében teljes mértékben bekapcsolódjon a munkájába. E célból minden technikai támogatást biztosítani kell az EKSZ számára.

(35) Az információ biztonságos körforgásának biztosítása érdekében e rendelet alkalmazásában a vonatkozó biztonsági szabályozásnak az EU-minősített adatok tekintetében egyenértékű védelmet kell biztosítaniuk a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (12) mellékletében foglalt biztonsági szabályok által, valamint a Tanácsnak a 2013/488/EU tanácsi határozat (13) mellékleteiben foglalt biztonsági szabályai által biztosított védelemmel. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nemzetbiztonsági szabályozásuk a területükön lakóhellyel rendelkező minden olyan természetes személy, illetve a területükön letelepedett minden olyan jogi személy esetében alkalmazandók legyen, aki/amely a Galileo és EGNOS programokkal kapcsolatos uniós minősített adatokkal foglalkozik. Az ESA biztonsági szabályzatát és az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője 2011. június 15-i határozatát (14) egyenértékűnek kell tekinteni a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat mellékletében foglalt biztonsági szabályok által, valamint a Tanácsnak a 2013/488/EU tanácsi határozat mellékleteiben foglalt biztonsági szabályai által biztosított védelemmel.

(36) E rendelet nem sérti a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló jelenlegi és jövőbeli, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15. cikkével összhangban elfogadott szabályokat. Ezenkívül e rendelet nem értelmezendő úgy, hogy kötelezővé teszi a tagállamok számára, hogy eltekintsenek a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó alkotmányos követelményeiktől.

(37) A Galileo és EGNOS programokra előirányzott pénzeszközök elkülönítése érdekében, amelyek olyan felső összeghatárt jelentenek, amelyet a Bizottság nem léphet túl, hatékony közbeszerzési eljárásokat kell alkalmazni, és különösen a szerződési feltételeket olyan módon kell meghatározni, amely biztosítja a források legjobb felhasználását, a kielégítő szolgáltatásokat, a programok megfelelő lefolytatását, a jó kockázatkezelést, továbbá a javasolt ütemterv betartását biztosító módon kell meghatározni. Az érintett ajánlatkérőnek törekednie kell e követelmények betartására.

(38) Tekintettel arra, hogy a Galileo és EGNOS programokat főszabályként az Unió finanszírozza, a programok alapján kötött közbeszerzési szerződéseknek tiszteletben kell tartaniuk az uniós közbeszerzési szabályokat, s mindenekelőtt a legjobb ár-érték arány elérését, a költségek ellenőrzését, a kockázatok enyhítését, a hatékonyság fokozását és az egyetlen beszállítótól való függés csökkentését kell célozniuk. A teljes beszállítói láncban biztosítani kell a nyílt hozzáférést, az egyenlő versenyt, a minden szinten kiegyensúlyozott részvételi lehetőségek kínálását a különböző iparágakon belül, ideértve különösen az új belépőket, valamint a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) is. El kell kerülni az erőfölénnyel való visszaélés esetleges eseteit, valamint az egyetlen beszállítótól való tartós függést. A programmal összefüggő kockázatok enyhítése, a kizárólagos beszerzési forrástól való függés elkerülése, továbbá a program, a költségek és az ütemterv átfogóbb ellenőrzésének biztosítása érdekében szükség szerint többféle beszerzési forráshoz kell folyamodni. Ezenkívül az európai ipar fejlődését a műholdas navigációhoz kapcsolódó valamennyi területen meg kell őrizni és elő kell segíteni az Unió által kötött nemzetközi megállapodásokkal összhangban. A lehető legnagyobb mértékben mérsékelni kell a szerződések nem megfelelő teljesítésének vagy nem teljesítésének a kockázatát. A vállalkozóknak ezért a vállalt kötelezettségek és a szerződés időtartama tekintetében bizonyítaniuk kell a szerződés szerinti teljesítésük fenntarthatóságát. Ezért az ajánlatkérőknek adott esetben meg kell határozniuk az ellátás és a szolgáltatásnyújtás megbízhatóságával kapcsolatos követelményeket.

Ezen túlmenően, az érzékeny jellegű áruk vagy szolgáltatások beszerzése esetén az ajánlatkérők - különösen az adatok biztonságának biztosítása céljából - e beszerzések tekintetében speciális követelményeket szabhatnak meg. Az uniós iparágak számára lehetőséget kell nyújtani arra, hogy egyes anyagok és szolgáltatások esetében Unión kívüli forrásokat vegyenek igénybe akkor, ha ez minőségi és költségviszonylatban bizonyítottan lényeges előnyökkel jár, szem előtt tartva mindazonáltal a programok stratégiai jellegét, valamint a biztonságra és a kivitel ellenőrzésére vonatkozó uniós előírásokat. Hasznosítani kell a közszféra általi beruházásokat, az iparági tapasztalatokat és szakértelmet, ideértve a programok meghatározási, fejlesztési és validálási szakaszában szerzett tapasztalatokat és szakértelmet is, és egyidejűleg ügyelni kell arra, hogy a versenyeztetésre vonatkozó szabályok ne sérüljenek.

(39) A versenyeztetett termék, szolgáltatás vagy munka teljes - a hosszú távú üzemeltetési költségeket is magában foglaló - költségének pontosabb felmérése érdekében a közbeszerzési eljárás során lehetőség szerint a versenyeztetett termék, szolgáltatás vagy munka hasznos életciklusa során felmerülő teljes költséget kell figyelembe venni, mégpedig költséghatékonysági megközelítés, például az életciklus-költségek meghatározásának alkalmazásával, minden olyan esetben, amikor a közbeszerzési eljárás során a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja dönt. E célból az ajánlatkérőnek gondoskodnia kell arról, hogy a termék, a szolgáltatás vagy a munka hasznos életciklusával kapcsolatos költségek kiszámításához alkalmazni szándékozott módszer kifejezetten említésre kerüljön az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy a szerződési hirdetményben, és hogy az lehetővé tegye az ajánlattevők által szolgáltatott információk pontosságának ellenőrzését.

(40) A műholdas navigáció összetett, állandóan fejlődő technológia. Ebből a Galileo és EGNOS programok keretében kötött közbeszerzési szerződések tekintetében bizonytalanságok és kockázatok adódnak, annál is inkább, mivel e közbeszerzési szerződések berendezésekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó hosszú távú kötelezettségvállalásokkal járhatnak. E jellemzők a közbeszerzések terén a 966/2012/EU, Euratom rendeletben foglalt rendelkezéseken kívül különleges intézkedések végrehajtását követelik meg. Ezért lehetőséget kell biztosítani arra, hogy - amennyiben egy vagy több vállalkozás az ajánlatkérést megelőzően az adott ajánlatkéréshez kapcsolódó tevékenységekről bennfentes információkkal rendelkezik - az ajánlatkérő helyreállíthassa az egyenlő versenyfeltételeket. Az ajánlatkérő számára azt is lehetővé kell tenni, hogy feltételhez kötött sávos szerződés formájában kössön közbeszerzési szerződést, bizonyos feltételekkel a szerződés teljesítésére vonatkozó kiegészítő záradékot fűzzön a szerződéshez, vagy minimális mértékű alvállalkozói kör kötelező igénybevételét írja elő. Végül, a Galileo és EGNOS programokra jellemző technológiai bizonytalanságok miatt a közbeszerzési árakat nem mindig lehet pontosan előrejelezni; ezért kívánatos lehet olyan, különleges formájú szerződések megkötése, amelyekben egyfelől nincs kikötve rögzített és végleges ár, másfelől viszont az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító záradékokat tartalmaznak.

(41) Meg kell jegyezni, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban a tagállamoknak tartózkodniuk kell az olyan intézkedések meghozatalától, amelyek károsak lehetnek a Galileo és EGNOS programok, valamint a szolgáltatások szempontjából. Azt is le kell szögezni, hogy az érintett tagállamoknak minden kellő intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy biztosítsák a területükön létesített földi állomások védelmét. Továbbá a tagállamoknak és a Bizottságnak együtt kell működnie egymással és a megfelelő nemzetközi szervekkel és szabályozó hatóságokkal annak érdekében, hogy a Galileo program keretében létrehozott rendszer számára szükséges rádióspektrum rendelkezésre álljon és védett legyen, lehetővé téve az e rendszeren alapuló alkalmazások teljes kifejlesztését és végrehajtását a 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (15) összhangban.

(42) Tekintettel a rendszerek globális rendeltetésére, lényeges, hogy az Unió a Galileo és EGNOS programok keretében, az EUMSZ 218. cikkével összhangban harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel megállapodásokat kössön a programok megfelelő lebonyolítása, a biztonsággal és a díjszabással kapcsolatos kérdések kezelése, az uniós polgároknak nyújtott szolgáltatások optimalizálása, továbbá a harmadik országok és nemzetközi szervezetek igényeinek kielégítése céljából. Adott esetben célszerű lehet a meglévő megállapodásokat is a Galileo és EGNOS programok alakulásához igazítani. E megállapodások előkészítése és végrehajtása során a Bizottság igénybe veheti az EKSZ, az ESA és az Európai GNSS Ügynökség segítségét az e rendelet értelmében rájuk háruló feladatok határain belül.

(43) Meg kell erősíteni, hogy a Bizottság egyes nem szabályozási jellegű feladatainak ellátásához adott esetben és a szükséges mértékig igénybe veheti egyes külső felek technikai segítségnyújtását. A Galileo és EGNOS programok közirányításába bevont egyéb szervezetek az e rendelet alkalmazásában rájuk bízott feladatok ellátásához szintén részesülhetnek ugyanilyen technikai segítségnyújtásban.

(44) Az Unió az alapvető jogok tiszteletben tartásán alapul, és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke kifejezetten elismeri a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot. A Galileo és EGNOS programok keretében biztosítani kell a személyes adatok és a magánélet védelmét.

(45) A teljes kiadási ciklus alatt az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések révén védeni kell, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, felderítését és kivizsgálását, az elveszett, helytelenül folyósított és a szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését, valamint adott esetben igazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban.

(46) A Galileo és EGNOS programok végrehajtásáról rendszeresen tájékoztatni kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot, különös tekintettel a kockázatkezelésre, a költségekre, az ütemtervre és a teljesítésre. Ezenkívül a Galileo intézményközi panelről szóló, e rendelethez csatolt együttes nyilatkozatnak megfelelően az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság a Galileo intézményközi panelen belül tanácskozni fog.

(47) A Galileo és EGNOS programok célkitűzéseinek teljesítése céljából foganatosított intézkedések eredményességének és hatékonyságának értékelésére a Bizottságnak - közösen elfogadott mutatók alapján - értékeléseket kell készítenie.

(48) A rendszerek és működésük biztonságának biztosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a rendszerek és működésük biztonságának biztosításához szükséges magas szintű célkitűzések tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítése és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(49) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (16) megfelelően kell gyakorolni.

(50) Minthogy a felelősségteljes közirányításra való törekvés megköveteli a Galileo és EGNOS programok egységes kezelését, a döntéshozatal felgyorsítását és az információkhoz való egyenlő hozzáférést, az Európai GNSS Ügynökség és az ESA képviselői számára lehetővé kell tenni, hogy megfigyelőként részt vegyenek a Bizottság segítésére felállított Európai GNSS-programok Bizottságának (a továbbiakban: GNSS bizottság) munkájában. Ugyanezen okokból az Unióval nemzetközi szerződést kötött harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselői számára is lehetővé kell tenni, hogy biztonsági korlátozások mellett és az ilyen szerződés feltételeiben foglaltak szerint részt vegyenek a GNSS bizottság munkájában. Az Európai GNSS Ügynökség, az ESA, a harmadik országok és nemzetközi szervezetek említett képviselői a bizottság szavazásain nem jogosultak részt venni.

(51) Mivel e rendelet célját, nevezetesen a műholdas navigációs rendszerek létrehozását és hasznosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ugyanis e cél meghaladja bármely egyedül fellépő tagállam pénzügyi és műszaki képességeit, és ezért azok - nagyságrendjük és hatásuk miatt - uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.

(52) A876/2002/EK tanácsi rendelet (17) által létrehozott Galileo Közös Vállalkozás 2006. december 31-én beszüntette a tevékenységét. A 876/2002/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(53) Figyelemmel a Galileo és EGNOS programok értékelésének szükségességére, a 683/2008/EK rendeleten elvégzendő módosítások mértékére, valamint az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a 683/2008/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E rendelet az európai műholdas rádiónavigációs programok keretében létrejövő rendszerek létrehozására és üzemeltetésére, különösen az uniós irányításra és pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályokat állapítja meg.

2. cikk

Az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek és programok

(1) A Galileo és az EGNOS európai műholdas navigációs programok magukban foglalnak minden olyan tevékenységet, amely az európai műholdas navigációs rendszer, azaz a Galileo program és az EGNOS rendszer keretében megvalósuló rendszer meghatározása, fejlesztése, validálása, megépítése, üzemeltetése, megújítása, javítása, valamint biztonságának és interoperabilitásának biztosítása érdekében szükséges.

E programok célja az is, hogy maximalizálják az európai műholdas navigációs rendszerek társadalmi-gazdasági előnyeit, különösen a rendszerek használatának elősegítésével, valamint az e rendszereken alapuló alkalmazások és szolgáltatások kifejlesztésének ösztönzésével.

(2) A Galileo program keretében létrehozott rendszer egy polgári ellenőrzés alatt álló polgári rendszer és egy önálló globális műholdas rádiónavigációs (Global Navigation Satellite Systems vagy GNSS) infrastruktúra, amely műholdak összességét és földi állomások világméretű hálózatát foglalja magában.

(3) Az EGNOS rendszer egy olyan regionális műholdas navigációs rendszerinfrastruktúra, amely a meglévő globális műholdas rádiónavigációs rendszerek által kibocsátott nyílt jeleknek, valamint rendelkezésre állását követően a Galileo program keretében létrehozott rendszer révén nyújtott nyilvános szolgáltatás jeleinek nyomon követését és korrekcióját végzi. Az EGNOS rendszert földi állomások és geostacionárius műholdakon elhelyezett több jeladó alkotják.

(4) A Galileo program konkrét célkitűzései annak biztosítására irányulnak, hogy az említett program keretében létrehozott rendszer által kibocsátott jelek felhasználhatók legyenek a következő funkciók betöltésére:

a) "nyilvános szolgáltatás" (Open Service vagy OS) nyújtása, amely a felhasználó számára ingyenesen szolgáltat főként nagy adatforgalmat lebonyolító műholdas rádiónavigációs alkalmazások által felhasználható helymeghatározási és szinkronizációs adatokat;

b) a Galileo nyilvános szolgáltatásának keretében továbbított jelek révén és/vagy más műholdas navigációs rendszerekkel együttműködésben a nemzetközi szabályoknak megfelelő hozzájárulás nyújtása az életvédelmi alkalmazások használói számára az integritásfigyelő szolgáltatások terén;

c) "kereskedelmi szolgáltatás" (Commercial Service vagy CS) nyújtása, amely lehetővé teszi alkalmazások szakmai vagy kereskedelmi célú fejlesztését a nagyobb teljesítménynek és a nyilvános szolgáltatás által biztosítottakénál nagyobb hozzáadott értékkel bíró adatoknak köszönhetően;

d) "kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás" (Public Regulated Service vagy PRS) nyújtása, amelyet kizárólagosan a kormányok által felhatalmazott felhasználóknak, olyan érzékeny alkalmazások céljára tartanak fenn, amelyek a szolgáltatás magas fokú folytonosságát igénylik. Ez a szolgáltatás ingyenes a tagállamok, a Tanács, a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és adott esetben az uniós ügynökségek számára, valamint erős és kódolt jeleket használ. Az 1104/2011/EU határozat 2. cikkében említett PRS-használatra jogosult felek díjfizetésének kérdése eseti alapon kerül elbírálásra, és helyénvaló megfelelő rendelkezéseket meghatározni e határozat 3. cikkének (5) bekezdése szerint megkötött megállapodásokban;

e) a COSPAS-SARSAT rendszer "keresési és mentési támogatási szolgáltatásához" (Search and Rescue Support Service vagy SAR) való hozzájárulás oly módon, hogy érzékelik a jeladók által kibocsátott vészjelzéseket,és válaszüzenetek küldenek számukra.

(5) Az EGNOS program konkrét célkitűzései annak biztosítására, hogy az EGNOS rendszer által kibocsátott jelek felhasználhatók legyenek a következő funkciók betöltésére:

a) nyilvános szolgáltatás (OS) nyújtása, amely a felhasználó számára ingyenesen szolgáltat főleg nagy adatforgalmat lebonyolító műholdas rádiónavigációs alkalmazások által felhasználható helymeghatározási és szinkronizációs adatokat az EGNOS rendszer által lefedett területen;

b) kereskedelmi jellegű adatok sugárzására irányuló szolgáltatás (EGNOS Data Access Service vagy EDAS) nyújtása, amely elősegíti alkalmazások szakmai vagy kereskedelmi célú fejlesztését a nagyobb teljesítménynek és a nyilvános szolgáltatás által biztosítottakénál nagyobb hozzáadott értékkel bíró adatoknak köszönhetően;

c) "életvédelmi szolgáltatás" (safety-of-life service vagy SoL) nyújtása, olyan felhasználókat megcélozva, akik számára a biztonság elengedhetetlen. Ez a közvetlen felhasználók számára ingyenes szolgáltatás különösen az egyes ágazatok számára fontos folytonosság, hozzáférhetőség és pontosság követelményét elégíti ki, valamint olyan integritásinformációs funkcióval rendelkezik, amely az EGNOS rendszer által megnövelt rendszerek elégtelen működése vagy a tűréshatár túllépésére vonatkozó jelzései esetén figyelmezteti a felhasználót lefedett területen;

Kiemelt jelentőségű továbbá, hogy e funkciók mielőbb rendelkezésre álljanak a tagállamok földrajzilag Európában található területén.

A műszaki megvalósíthatóság határain belül, valamint nemzetközi megállapodások alapján az EGNOS rendszer földrajzi lefedettsége kiterjeszthető a világ más régióira is, különösen a tagjelölt országok területére, az egységes európai égbolt projektben részt vevő harmadik országok területére, valamint az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok területére. Az ilyen kiterjesztés költségei - ideértve a kapcsolódó hasznosítási költségeket - nem fedezhetőek a 9. cikkben említett forrásokból. Ez a kiterjesztés nem késleltetheti az EGNOS rendszer földrajzi lefedettségének a tagállamok földrajzilag Európában található területére való kiterjesztését.

3. cikk

A Galileo program szakaszai

A Galileo program a következő szakaszokból áll:

a) meghatározási szakasz, amelynek folyamán sor került a rendszer felépítésének megtervezésére és a rendszer elemeinek meghatározására; amely szakasz 2001-ben lezárult;

b) a tervek szerint 2013. december 31-ig véget érő fejlesztési és validációs szakasz, amely magában foglalja az első műholdak megépítését és fellövését, az első földi infrastruktúrák kialakítását, valamint a rendszer keringési pályán való teszteléséhez szükséges valamennyi munkálatot és műveletet;

c) kiépítési szakasz, amely 2020. december 31-ig lezárul és a következőkből áll:

i. az összes űrbeli infrastruktúra - különösen a 2. cikk (4) bekezdésében említett konkrét célkitűzések teljesítéséhez szükséges valamennyi műhold és az előírt tartalék műholdak - megépítése, kialakítása és védelme, valamint a kapcsolódó folyamatos karbantartás és üzemeltetés;

ii. az összes földi infrastruktúra - különösen a műholdak vezérléséhez és a műholdas navigációs adatok feldolgozásához szükséges infrastruktúra, a szolgáltatási központok és egyéb földi központok - megépítése, kialakítása és védelme, valamint a kapcsolódó folyamatos karbantartás és üzemeltetés;

iii. előkészítés a hasznosítási szakaszra, ideértve a 2. cikk (4) bekezdésében említett szolgáltatások biztosításával összefüggő előkészítő tevékenységeket;

d) hasznosítási szakasz, amely magában foglalja:

i. az űrbeli infrastruktúra irányítása, karbantartása, folyamatos tökéletesítése, fejlesztése és védelme, ideértve a szintre hozást és az elavulás kezelését;

ii. a földi infrastruktúra - különösen a szolgáltatási központok és egyéb földi központok, hálózatok és létesítmények - irányítása, karbantartása, folyamatos tökéletesítése, fejlesztése és védelme, ideértve a szintre hozást és az elavulás kezelését;

iii. a rendszer jövőbeli generációinak kifejlesztése és a 2. cikk (4) bekezdésében említett szolgáltatás fejlesztése;

iv. a programhoz kapcsolódó hitelesítési és szabványosítási műveletek;

v. a 2. cikk (4) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtása és forgalmazása;

vi. más GNSS-rendszerekkel való együttműködés; továbbá

vii. minden egyéb, a rendszer fejlesztéséhez és a program megfelelő lefolytatásához szükséges tevékenység.

A hasznosítási szakasz a tervek szerint 2014. és 2015. között fokozatosan, a kezdeti szolgáltatások nyújtásával indul a nyilvános szolgáltatás, a keresési és mentési szolgáltatás, valamint a kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás tekintetében. A kezdeti szolgáltatásokat fokozatosan tökéletesítik majd, és megkezdődik a 2. cikk (4) bekezdésében foglalt konkrét célkitűzésekhez kapcsolódó egyéb funkciók fokozatos beindítása, így a rendszer 2020. december 31-ig eléri teljes működési kapacitását.

4. cikk

Az EGNOS rendszer hasznosítási szakasza

Az EGNOS rendszer hasznosítási szakasza magában foglalja főként:

a) az űrbeli infrastruktúra irányítása, karbantartása, folyamatos tökéletesítése, fejlesztése és védelme, ideértve a szintre hozást és az elavulás kezelését;

b) a földi infrastruktúra - különösen a hálózatok, létesítmények és támogató eszközök - irányítása, karbantartása, folyamatos tökéletesítése, fejlesztése és védelme, ideértve a szintre hozást és az elavulás kezelését;

c) a rendszer jövőbeli generációinak kifejlesztése és a 2. cikk (5) bekezdésében említett fejlesztés;

d) a programhoz kapcsolódó hitelesítési és szabványosítási műveletek;

e) a 2. cikk (5) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtása és forgalmazása;

f) a rendszer és hasznosítása megbízhatóságát igazoló összes tényező;

g) a 2. cikk (5) bekezdésének második és harmadik albekezdése szerinti konkrét célkitűzések teljesítésével összefüggő koordinációs tevékenységek.

5. cikk

A rendszerek kompatibilitása és interoperabilitása

(1) A Galileo és EGNOS programok keretében létrehozott rendszerek, hálózatok és szolgáltatások műszaki szempontból egymás között kompatibilisek és interoperábilisak.

(2) A Galileo és EGNOS programok keretében létrehozott rendszerek, hálózatok és szolgáltatások kompatibilisek és interoperábilisak más műholdas rádiónavigációs rendszerekkel és a hagyományos rádiónavigációs eszközökkel, amennyiben az ilyen kompatibilitási és interoperabilitási követelményeket a 29. cikk szerint megkötött nemzetközi megállapodás előírja.

6. cikk

Tulajdonjog

A Galileo és EGNOS programok keretében létrehozott vagy kifejlesztett valamennyi tárgyi és immateriális eszköz tulajdonjoga az Uniót illeti. Ennek érdekében - adott esetben - a fennálló tulajdonjogokra vonatkozóan harmadik felekkel megállapodásokat kell kötni.

A Bizottság - megfelelő keretek között - biztosítja az e cikkben említett eszközök optimális használatát, és különösen a lehető leghatékonyabban kezeli a Galileo és EGNOS programokhoz kapcsolódó szellemi tulajdonjogokat, figyelembe véve az Unió szellemi tulajdonjogai védelmének és érvényesítésének szükségességét, az összes érintett érdekeit, valamint a piacok és az új technológiák harmonikus fejlődésének fontosságát. E célból gondoskodik arról, hogy a Galileo és EGNOS programok értelmében kötött szerződések lehetőséget adjanak az e programok keretében végzett munka során létrejövő szellemi tulajdonjogok harmadik felekre történő átruházására vagy licencbe adására.

II. FEJEZET

KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS ÉS KÖLTSÉGVETÉSI MECHANIZMUSOK

7. cikk

Tevékenységek

(1) A programok céljára e rendelet alapján a 2014-2020 közötti időszakra kijelölt uniós költségvetési előirányzatok a következőkkel összefüggő tevékenységek finanszírozására szolgálnak:

a) a Galileo program 3. cikk c) pontja szerinti kiépítési szakaszának befejezése;

b) a Galileo program 3. cikk d) pontja szerinti hasznosítási szakasza;

c) az EGNOS program 4. cikk szerinti hasznosítási szakasza;

d) Galileo és EGNOS a programok irányításával és nyomon követése.

(2) A Galileo és EGNOS programok számára biztosított uniós költségvetési előirányzatok a 9. cikk (2) bekezdésével összhangban a programok alapvető elemeire - például a Galileo-jeleket használó lapkakészletekre (chipset) és vevőkészülékekre - vonatkozó kutatással és fejlesztéssel összefüggő tevékenységek finanszírozását is fedezik.

(3) A Galileo és EGNOS programokra elkülönített uniós költségvetési előirányzatok fedezik a programok irányításához és a 2. cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt konkrét céloknak a megvalósításához szükséges Bizottság általi előkészítési, nyomonkövetési, ellenőrzési, átvilágítási és értékelési tevékenységek kiadásait is. Ilyen kiadások különösen a következőkre terjedhetnek ki:

a) szakértői tanulmányok és megbeszélések;

b) tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek, ideértve az Unió szakpolitikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt is, amennyiben ezek e rendelet céljaival közvetlenül összefüggenek, különösen a más uniós szakpolitikákkal való együttműködés létrehozása érdekében;

c) az információfeldolgozási vagy információcsere rendeltetésű információs technológiai (IT) hálózatok;

d) minden egyéb, a programok irányítása céljából a Bizottság számára nyújtott technikai vagy adminisztratív segítségnyújtás.

(4) A Galileo és EGNOS programoknak és e programok egyes szakaszainak költségeit egyértelműen azonosítani kell. A Bizottság az átlátható gazdálkodás elvével összhangban évente tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a 36. cikkben említett bizottságot (a továbbiakban: a GNSS bizottság) az uniós pénzügyi forrásoknak - a rendkívüli tartalékalapot is ideértve - az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett valamennyi tevékenység céljára történő elkülönítéséről és felhasználásáról.

8. cikk

A Galileo és EGNOS programok finanszírozása

(1) A 9. cikkel összhangban az Unió finanszírozza a Galileo és EGNOS programokhoz kapcsolódó, a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett, a 2. cikkben meghatározott célok elérését szolgáló tevékenységeket, valamint a - többek között e cikk (2) és (3) bekezdésében említett - bármely egyéb forrásból származó hozzájárulások sérelme nélkül.

(2) A tagállamok további finanszírozást kérhetnek a Galileo és EGNOS programokhoz, hogy adott esetekben többletelemeket fedezzenek, feltéve, hogy az ilyen többletelemek az érintett program tekintetében nem teremtenek pénzügyi vagy műszaki terhet, és nem vezetnek késedelemhez. A tagállam kérése alapján a Bizottság a 36. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban határoz arról, hogy e két feltétel teljesült-e. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a bizottságot azokról a hatásokról, amelyeket e bekezdés alkalmazása gyakorolhat a Galileo és EGNOS programokra.

(3) Harmadik országok és nemzetközi szervezetek szintén nyújthatnak további finanszírozást a Galileo és EGNOS programokhoz. Részvételük feltételeiről és részleteiről a 29. cikkben említett nemzetközi megállapodások rendelkeznek.

(4) Az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett kiegészítő finanszírozás a 966/2012/EU, Euratom rendelet 21. cikke (2) bekezdésével összhangban külső címzett bevételnek minősül.

9. cikk

Források

(1) A 7. cikk (1), (2) és () bekezdésében említett tevékenységek végrehajtásához és az e tevékenységekhez kapcsolódó kockázatok fedezéséhez szükséges pénzügyi keretösszeg a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra 7 071,73 millió EUR folyó áron.

Az éves előirányzatokat a pénzügyi keret erejéig az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá.

Az első albekezdésben említett összeg az alábbi folyó áron számított kiadási kategóriák között oszlik meg:

a) 1 930 millió EUR a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tevékenységekre;

b) 3 000 millió EUR a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tevékenységekre;

c) 1 580 millió EUR a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységekre;

d) 561,73 millió EUR a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában és a 7. cikk (3) bekezdésében említett tevékenységekre.

(2) A Horizont 2020 programon belüli rendszereken alapuló alkalmazások fejlesztésére elkülönített összegek sérelme nélkül a Galileo és EGNOS programok számára elkülönített címzett bevételeket is tartalmazó költségvetési előirányzatok változatlan árakon legfeljebb 100 millió EUR összegig finanszírozzák a 7. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységeket.

(3) A Bizottság az (1) bekezdés harmadik albekezdésének a)-d) pontjában meghatározottak szerint pénzeszközöket csoportosíthat át valamely kiadási kategóriából egy másikba, az (1) bekezdés első albekezdésében említett összeg legfeljebb 10 %-áig. Amennyiben az átcsoportosítás kumulatív összege meghaladja az (1) bekezdés első albekezdésében említett összeg 10 %-át, a Bizottság a 36. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban konzultál a bizottsággal.

A Bizottság a kiadási kategóriák közötti valamennyi átcsoportosításról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(4) Az előirányzatok végrehajtása e rendelet, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet alkalmazandó előírásaival összhangban történik.

(5) A Galileo és EGNOS programokhoz kapcsolódó költségvetési kötelezettségvállalásokat éves leosztásban kell teljesíteni.

(6) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi forrásokat a Bizottság átlátható és költséghatékony módon kezeli. A Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségkezelési stratégiájáról.

10. cikk

A Galileo és EGNOS programokból származó bevétel

(1) A rendszerek üzemeltetéséből származó bevételek az Uniót illetik, a bevételeket az Unió költségvetésébe kell befizetni, és a Galileo és EGNOS programok céljára, különösen a 2. cikk (1) bekezdésében említett célra kell elkülöníteni. Amennyiben a bevétel meghaladja a programok hasznosítási szakaszának finanszírozásához szükséges összeget, az elkülönítés elvének bármilyen kiigazítását a Bizottság javaslata alapján az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá.

(2) A magánszektorba tartozó jogalanyokkal kötött szerződések bevétel-megosztási mechanizmust írhatnak elő.

(3) A költségvetés végrehajtásáért közvetett módon felelős szervezetek számára folyósított előfinanszírozásból származó kamatokat azon tevékenységekre kell fordítani, amelyek a Bizottság és az érintett szervezet között létrejött hatáskör-átruházási megállapodás vagy szerződés tárgyát képezik. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban a költségvetés végrehajtásáért közvetett módon felelős szervezetek a pénzügyi források és a kapcsolódó kamatok azonosítását lehetővé tevő számlákat nyitnak.

III. FEJEZET

A GALILEO ÉS EGNOS PROGRAMOK KÖZIRÁNYÍTÁSA

11. cikk

A Galileo és EGNOS programok irányításának elvei

A Galileo és EGNOS programok közirányítása a következő elveken alapul:

a) a különböző érintett szervezetek, kiváltképp a Bizottság, az Európai GNSS Ügynökség és az Európai Űrügynökség (ESA) közötti szigorú feladat- és felelősségmegosztás, a Bizottság általános felelőssége mellett;

b) az a) pontban említett szervezetek és a tagállamok közötti lojális együttműködés;

c) a programok szoros ellenőrzése, ideértve annak ellenőrzését is, hogy a részt vevő szervezetek a felelősségi körükhöz tartozó területeken tiszteletben tartják a Galileo és EGNOS programok céljaihoz rendelt költségeket és ütemtervet;

d) a meglévő struktúrák használatának optimalizálása és ésszerűsítése a műszaki szakértelem megkettőzésének elkerülése végett;

e) bevált gyakorlatokon alapuló projektirányítási rendszerek és technikák alkalmazása a Galileo és EGNOS programok végrehajtásának felügyelete során, a különös előírások alapján és a terület szakértőinek támogatásával.

12. cikk

A Bizottság szerepe

(1) A Galileo és EGNOS programokért a Bizottságot általános felelősség terheli. A Bizottság kezeli az e rendelettel összhangban elkülönített pénzeszközöket, és felügyeli a programokkal összefüggő valamennyi tevékenységet, különös tekintettel azok költségeire, ütemtervére és eredményeire.

(2) Az (1) bekezdésben említett általános felelősségen és az e rendelet más rendelkezéseiben előírt különleges feladatokon kívül a Bizottság:

a) gondoskodik a Galileo és EGNOS programokban részt vevő különböző szervezetek közötti egyértelmű feladatmegosztásról, és evégett az Európai GNSS Ügynökséget és az ESA-t hatáskör-átruházási megállapodások útján megbízza a 14. cikk (2) bekezdésében és a 15. cikkben említett feladatokkal,

b) gondoskodik arról, hogy a Galileo és EGNOS programokat az elkülönített források keretein belül, a 2. cikkben említett célkitűzésekkel összhangban és időben hajtsák végre.

E célból kialakítja és végrehajtja azokat a megfelelő eszközöket és strukturális intézkedéseket, amelyek szükségesek a programokkal összefüggő kockázatok azonosításához, ellenőrzéséhez, enyhítéséhez és nyomon követéséhez;

c) az Unió nevében és saját hatáskörén belül intézi a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokat;

d) minden, a Galileo és EGNOS programok szempontjából releváns információt idejében megoszt a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel, különös tekintettel a kockázatkezelésre, a teljes költségre, a Galileo infrastruktúra minden egyes jelentős elemének éves működési költségeire, a bevételekre, az ütemtervre és az eredményekre, valamint a 11. cikk e) pontjában említett projektirányítási rendszerek és technikák végrehajtásáról szóló áttekintésre;

e) felméri az európai műholdas navigációs rendszer használatának a gazdaság különböző ágazataiban való elősegítésére és biztosítására vonatkozó lehetőségeket, ideértve annak elemzését is, hogy a rendszerek által nyújtott előnyöket hogyan lehet kihasználni.

(3) A Galileo program 3. cikkben említett kiépítési és hasznosítási szakaszainak, valamint az EGNOS program 4. cikkben említett hasznosítási szakaszának zavartalan lebonyolítása érdekében a Bizottság szükség esetén meghozza az alábbiakhoz szükséges intézkedéseket:

a) a Galileo és EGNOS programok lebonyolításából szervesen következő kockázatok kezelése és csökkentése;

b) a programok végrehajtásának nyomon követése és értékelése szempontjából meghatározó döntési szakaszok meghatározása;

c) a rendszerek földi infrastruktúrái elhelyezésének meghatározása a biztonsági követelményeknek megfelelően, nyitott és átlátható eljárás keretében és ezen infrastruktúrák működésének biztosítása;

d) a 2. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontjában említett funkciók ellátásához és a rendszerfejlesztések végrehajtásához szükséges műszaki és üzemeltetési előírások meghatározása.

E végrehajtási jogi aktusokat a 36. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

13. cikk

A rendszerek és működésük biztonsága

(1) A Bizottság biztosítja a Galileo és EGNOS programok biztonságát, ideértve a rendszerek és azok működésének biztonságát is. A Bizottság e célból:

a) figyelembe veszi a biztonsági követelmények és normák felügyeletének szükségességét és a programok egészébe történő beépítését;

b) gondoskodik arról, hogy e követelmények és normák általánosságban hozzájáruljanak a programok sikeres lebonyolításához, különösen a költségek, a kockázatkezelés és az ütemterv vonatkozásában;

c) kialakítja a különböző részt vevő szervek közötti koordinációt szolgáló mechanizmusokat;

d) figyelembe veszi a hatályos biztonsági normákat és előírásokat annak érdekében, hogy a biztonság általános szintje ne csökkenjen, és hogy az e normákon és előírásokon alapuló, meglévő rendszerek működése sértetlen maradjon.

(2) Az e rendelet 14. és 16. cikkének, valamint az 1104/2011/EU határozat 8. cikkének sérelme nélkül a Bizottság a 35. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az (1) bekezdésben említett Galileo és EGNOS programok biztonságának biztosításához szükséges magas szintű célokat.

(3) A Bizottság a (2) bekezdésben említett magas szintű célok végrehajtása érdekében meghatározza a szükséges műszaki előírásokat és egyéb intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 36. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4) Az EKSZ a 2010/427/EU határozat 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban továbbra is segíti a Bizottságot a külkapcsolatok területére vonatkozó feladatainak ellátásában.

14. cikk

Az Európai GNSS Ügynökség szerepe

(1) A Bizottság által megfogalmazott iránymutatásoknak megfelelően, az Európai GNSS Ügynökség:

a) a Galileo és EGNOS programok biztonsága vonatkozásában, valamint a 13. és a 16. cikk sérelme nélkül gondoskodik a következőkről:

i. Biztonsági Akkreditációs Bizottságán keresztül a biztonsági akkreditáció elvégzése a 912/2010/EU rendelet III. fejezetével összhangban; ennek megfelelően elindítja és nyomon követi a biztonsági eljárások végrehajtását, valamint rendszerbiztonsági átvilágításokat végez;

ii. a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpontnak a 912/2010/EU rendelet 6. cikkének d) pontjában említettek szerinti működtetése az e rendelet 13. cikkben említett normáknak és előírásoknak, valamint a 2004/552/KKBP együttes fellépés szerinti utasításokkal összhangban;

b) az 1104/2011/EU határozat 5. cikkében előírt feladatok ellátása, továbbá segítségnyújtás a Bizottság számára az említett határozat 8. cikkének (6) bekezdésével összhangban;

c) a Galileo program kiépítési és hasznosítási szakaszának, valamint az EGNOS program hasznosítási szakaszának keretében hozzájárulás a 2. cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt szolgáltatások népszerűsítéséhez és értékesítéséhez, többek között a szükséges piacelemzések elvégzése révén, különösen az Európai GNSS Ügynökség által az alkalmazások és szolgáltatások piacáról évente készített piaci jelentés, a rendszerek felhasználóival és potenciális felhasználóival való, a szükségleteikre vonatkozó információk begyűjtését célzó szoros kapcsolatok létrehozása, a műholdas navigáció értékesítési piacán bekövetkező fejlemények nyomon követése, valamint a 2. cikk (4) és (5) bekezdésében említett szolgáltatások felhasználói közösségen belüli elterjedését célzó cselekvési terv kidolgozása által, amely különösen a szabványosítással és a tanúsítással kapcsolatos releváns fellépéseket foglal magában.

(2) Az Európai GNSS Ügynökség emellett a Galileo és EGNOS programok végrehajtásához kapcsolódó egyéb - többek között programirányítási feladatokat is - ellát, és azokért elszámoltatható. A Bizottság az Európai GNSS Ügynökséget a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban hatáskör-átruházási határozat alapján elfogadott hatáskör-átruházási megállapodás útján bízza meg e feladatokkal, amelyekbe a következők tartoznak:

a) üzemeltetési tevékenységek, többek között a rendszer-infrastruktúra irányítása, a rendszerek karbantartása és folyamatos tökéletesítése, a tanúsítási és szabványosítási műveletek, valamint a 2. cikk (4) és (5) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtása;

b) fejlesztési és telepítési tevékenységek a rendszerek és azok következő generációinak tökéletesítése érdekében, és a hozzájárulást a szolgáltatásfejlesztések meghatározásához, ideértve a beszerzési tevékenységeket is;

c) a rendszereken alapuló alkalmazások és szolgáltatások fejlesztésének népszerűsítése, valamint az ilyen alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos tudatosság növelése, ideértve a GNSS-alkalmazások és -szolgáltatások területén tevékenykedő európai kiválósági központok hálózatának feltérképezését, összefogását és koordinálását, a köz- és magánszféra szakértelmére építve, valamint az e népszerűsítéssel és tudatosságnöveléssel összefüggő intézkedések értékelését;

d) az alapvető elemek, például a Galileo-jeleket használó lapkakészletek és vevőkészülékek fejlesztésének elősegítése.

(3) Az (2) bekezdésben említett hatáskör-átruházási megállapodásnak megfelelő szintű autonómiát és hatáskört kell az Európai GNSS Ügynökségre ruháznia, különösen az ajánlatkérő tekintetében a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 60. cikke szerint. A megállapodás emellett szabályozza az Európai GNSS Ügynökségre bízott pénzeszközök kezelésének általános feltételeit és különösen az elvégzendő feladatokat, a kapcsolódó finanszírozást, az irányítási eljárásokat, a nyomon követési és ellenőrző intézkedéseket, a szerződéseknek a költségek, az ütemterv és az eredmények tekintetében nem megfelelő teljesítése esetén alkalmazható intézkedéseket, továbbá a valamennyi tárgyi és immateriális eszköz tulajdonjogára vonatkozó jogviszonyokat.

A nyomonkövetési és ellenőrző intézkedések közé tartozik különösen egy ideiglenes költség-előrejelzési rendszer felállítása, a Bizottság rendszeres tájékoztatása a költségek és az ütemterv alakulásáról, továbbá a költségvetési előirányzat, az ütemterv és az eredmények közötti eltérés esetén az előirányzott költségvetések korlátain belül az infrastruktúrák megvalósítását biztosító korrekciós intézkedések meghozatala.

(4) Az Európai GNSS Ügynökség munkamegállapodásokat köt az ESA-val annak érdekében, hogy el tudják látni a Galileo és EGNOS programok hasznosítási szakaszára vonatkozó, e rendelet szerinti feladataikat. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a GNSS bizottságot az Európai GNSS Ügynökség által kötött ilyen munkamegállapodásokról és azok változásairól. Az Európai GNSS Ügynökség adott esetben a köz- és magánszféra egyéb szereplőinek bevonását is fontolóra veheti.

(5) Az Európai GNSS Ügynökség az (1) és az (2) bekezdésben említett feladatokon kívül és megbízatásának hatályán belül műszaki szakértelmével segíti a Bizottságot, és minden információt megad a Bizottságnak az e rendelet keretében megállapított feladatainak az ellátásához, ideértve a 12. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett rendszerek használatának elősegítésére és biztosítására vonatkozó lehetőségek értékelését is.

(6) Az e cikk (2) bekezdésében említett hatáskör-átruházási határozatról a 36. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban konzultálni kell a GNSS bizottsággal. Az Európai Parlament, a Tanács és a GNSS bizottság előzetes tájékoztatást kap a Bizottság által képviselt Unió, valamint az Európai GNSS Ügynökség között kötendő hatáskör-átruházási megállapodásokról.

(7) A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a GNSS bizottságot a közbeszerzési eljárások és a magánszektorba tartozó jogalanyokkal kötött szerződések értékelésének időközi és végleges eredményéről, ideértve az alvállalkozásba adással kapcsolatos információkat is.

15. cikk

Az Európai Űrügynökség (ESA) szerepe

(1) A Galileo program 3. cikk c) pontjában említett kiépítési szakasza tekintetében a Bizottság haladéktalanul hatáskör-átruházási megállapodást köt az ESA-val, amely meghatározza ez utóbbi feladatait, különös tekintettel a rendszer tervezésére, fejlesztésére és beszerzésére. Az ESA-val való hatáskör-átruházási megállapodás megkötésére a Bizottság által a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelően elfogadott hatáskör-átruházási határozat alapján kerül sor.

A hatáskör-átruházási megállapodás szerint átruházott feladatokhoz és a költségvetés végrehajtásához szükséges mértékben szabályozza az ESA-ra bízott pénzeszközök kezelésének általános feltételeit és különösen a rendszer tervezése, fejlesztése és beszerzése kapcsán elvégzendő feladatokat, a kapcsolódó finanszírozást, az irányítási eljárásokat, a nyomon követési és ellenőrző intézkedéseket, a szerződéseknek a költségek, az ütemterv és az eredmények tekintetében nem megfelelő teljesítése esetén alkalmazható intézkedéseket, továbbá a valamennyi tárgyi és immateriális eszköz tulajdonjogára vonatkozó jogviszonyokat.

A nyomonkövetési és ellenőrző intézkedések közé tartozik különösen egy ideiglenes költség-előrejelzési rendszer összeállítása, a Bizottság rendszeres tájékoztatása a költségek és az ütemterv alakulásáról, továbbá az előirányzott költségvetési előirányzat, az eredmények és az ütemterv közötti eltérés esetén az odaítélt költségvetések korlátain belül az infrastruktúrák megvalósítását biztosító korrekciós intézkedések meghozatala.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett hatáskör-átruházási határozatról a 36. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban konzultálni kell a GNSS bizottsággal. Az Európai Parlament, a Tanács és a bizottság előzetes tájékoztatást kap a Bizottság által képviselt Unió, valamint az ESA között kötendő hatáskör-átruházási megállapodásról.

(3) A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a GNSS bizottságot a közbeszerzési eljárások értékelésének időközi és végleges eredményéről, továbbá az ESA-nak a magánszektorba tartozó jogalanyokkal kötendő szerződéseiről, ideértve az alvállalkozásba adással kapcsolatos információkat is.

(4) A Galileo és EGNOS programoknak a 3. cikk d) pontjában és a 4. cikkben említett hasznosítási szakasza tekintetében az Európai GNSS Ügynökség és az ESA közötti, a 14. cikk (4) bekezdésében említett munkamegállapodások az ESA-nak az e szakaszban betöltött szerepével, valamint az Európai GNSS Ügynökséggel való együttműködésével foglalkoznak, különös tekintettel az alábbiak tekintetében:

a) a rendszerek jövőbeli generációinak kifejlesztése keretében történő kidolgozás, tervezés, nyomon követés, beszerzés és validálás;

b) a rendszerek jelenlegi generációinak üzemeltetése és karbantartása keretében történő technikai segítségnyújtás.

A megállapodások tiszteletben tartják a 966/2012/EU, Euratom rendeletet és a Bizottság által a 12. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott intézkedéseket.

(5) Az (1), illetve a (4) bekezdésben említett hatáskör-átruházási megállapodás, illetve munkamegállapodások sérelme nélkül a Bizottság az e rendelet keretében megállapított feladatainak az ellátásához szükséges műszaki szakértelmet és információkat kérhet az ESA-tól.

IV. FEJEZET

AZ UNIÓ VAGY TAGÁLLAMAINAK BIZTONSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ VONATKOZÁSOK

16. cikk

Együttes fellépés

Minden olyan esetben, amikor a rendszerek üzemeltetése veszélyeztetheti az Unió vagy tagállamainak biztonságát, a 2004/552/KKBP együttes fellépésben meghatározott eljárások alkalmazandók.

17. cikk

A minősített információkra vonatkozó szabályok alkalmazása

E rendelet hatályának megfelelően:

a) valamennyi tagállam biztosítja, hogy a nemzetbiztonsági szabályozása az EU-minősített adatok tekintetében egyenértékű védelmet biztosítsanak a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat mellékletében foglalt biztonsági szabályok által, valamint a Tanácsnak a 2013/488/EU tanácsi határozat mellékleteiben foglalt biztonsági szabályai által biztosított védelemmel;

b) a tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az a) pontban említett nemzetbiztonsági szabályozásról;

c) a harmadik országok területén lakóhellyel rendelkező természetes, továbbá az ott letelepedett jogi személyek a Galileo és EGNOS programokra vonatkozó EU-minősített adatokat csak abban az esetben kezelhetnek, ha az adott országban olyan biztonsági szabályozás vonatkozik rájuk, amely a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat mellékletében foglalt bizottsági biztonsági szabályokkal, valamint a 2013/488/EU tanácsi határozat mellékleteiben foglalt tanácsi biztonsági szabályokkal legalább egyenértékű védelmet biztosít. A valamely harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által alkalmazott biztonsági szabályozás egyenértékűségét az Unió és az adott harmadik ország vagy nemzetközi szervezet között - az EUMSZ 218. cikkében meghatározott eljárással összhangban és a 2013/488/EU határozat 13. cikkének figyelembevételével - megkötött adatbiztonsági megállapodásban kell meghatározni;

d) A 2013/488/EU határozat 13. cikkének, valamint az iparbiztonság tekintetében a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat mellékletében meghatározott irányadó szabályok sérelme nélkül, természetes személyek vagy jogi személyek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára szükség esetén, eseti alapon hozzáférést lehet biztosítani EU-minősített adatokhoz, figyelembe véve ezen adatok jellegét és tartalmát, a címzett érdekeltségét, valamint az Unió számára jelentkező előnyök mértékét.

V. FEJEZET

KÖZBESZERZÉS

I. SZAKASZ

A galileo program kiépítési és hasznosítási szakasza és az egnos program hasznosítási szakasza keretében kötött közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó általános rendelkezések

18. cikk

Általános elvek

Az Unió biztonsága lényeges érdekeinek, a közbiztonság védelmének, vagy a kivitel ellenőrzésére vonatkozó uniós előírásoknak való megfelelés érdekében szükséges intézkedések sérelme nélkül, a Galileo program kiépítési és hasznosítási szakaszának, valamint az EGNOS program hasznosítási szakaszának keretében kötött közbeszerzési szerződésekre a 966/2012/EU, Euratom rendeletet kell alkalmazni. Ezenfelül a következő általános alapelvek kerülnek alkalmazásra a Galileo program kiépítési és hasznosítási szakasza, valamint az EGNOS program hasznosítási szakasza tekintetében: a teljes iparági beszállítói láncban biztosítani kell a nyílt hozzáférést és a tisztességes versenyt, a pályázati kiírásnak átlátható és frissített adatokat kell tartalmaznia, a közbeszerzési eljárás során alkalmazandó szabályokról, a kiválasztás és odaítélés kritériumairól világos tájékoztatást kell nyújtani, továbbá meg kell adni minden olyan információt, amelynek jóvoltából minden lehetséges ajánlattevő egyenlő esélyekkel indulhat.

19. cikk

Különös célkitűzések

Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során a következő célkitűzések elérésére kell törekednie az ajánlati felhívásokban:

a) az egész Unióban - többek között az alvállalkozói szerződések ajánlattevők általi alkalmazásának ösztönzése révén - elő kell segíteni minden vállalkozás és főként az új belépők és a kkv-k lehető legnagyobb mértékű és legnyíltabb módon történő részvételét;

b) el kell kerülni az erőfölénnyel való esetleges visszaéléseket és az egyetlen beszállítótól való függést;

c) hasznosítani kell a korábbi közszféra általi beruházásokat és az ezekből levont tanulságokat, továbbá az iparági szakmai tapasztalatokat és szakértelmet, köztük a programok meghatározási, fejlesztési, validálási és kiépítési szakaszaiban megszerzett tapasztalatot és szakértelmet is, de ezzel egyidejűleg ügyelni kell a versenyeztetési szabályok betartására;

d) a Galileo és EGNOS programok, azok költségei és ütemtervei átfogóbb ellenőrzése érdekében lehetőség szerint több forrásból való finanszírozást kell alkalmazni;

e) lehetőség szerint a versenyeztetett termék, szolgáltatás vagy munka hasznos életciklusa során felmerülő teljes költséget figyelembe kell venni.

2. SZAKASZ

A galileo program kiépítési és hasznosítási szakasza és az egnos program hasznosítási szakasza keretében kötött közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó különös rendelkezések

20. cikk

Tisztességes versenyfeltételek kialakítása

Az ajánlatkérő meghozza a tisztességes versenyfeltételek kialakítása érdekében a megfelelő intézkedéseket, ha egy vállalkozás előzetes részvétele az ajánlati felhívás tárgyát képező tevékenységekhez kapcsolódó tevékenységekben:

a) e vállalkozás számára a bennfentes információk tekintetében jelentős előnnyel járhat, ezért az egyenlő elbánás elvének tiszteletben tartása vonatkozásában aggályokat vethet fel; vagy

b) kihat a rendes versenyfeltételekre vagy az odaítélés pártatlanságára és tárgyilagosságára, illetve a szerződések teljesítésére.

Ezen intézkedések nem torzíthatják a versenyt, illetve nem veszélyeztethetik az egyenlő bánásmódnak, valamint a vállalkozásokra, üzleti kapcsolataikra és költségszerkezetükre vonatkozó összegyűjtött információk bizalmas jellegét. Ezen intézkedések ebben az összefüggésben számításba veszik a tervezett szerződés jellegét és részleteit.

21. cikk

Az adatok biztonsága

Az olyan szerződések esetében, amelyek minősített adatokat használnak fel, igényelnek és/vagy tartalmaznak, az ajánlatkérő a pályázati dokumentumokban meghatározza az érintett információk megfelelő szintű biztonságának biztosításához szükséges intézkedéseket és követelményeket.

22. cikk

Az ellátás megbízhatósága

Az ajánlatkérő a pályázati dokumentumokban meghatározza, hogy a szerződés teljesítéséhez az ellátás és a szolgáltatásnyújtás megbízhatósága tekintetében milyen követelményeket támaszt.

23. cikk

Feltételhez kötött sávos szerződések

(1) Közbeszerzési szerződést az ajánlatkérő feltételhez kötött sávos közbeszerzési szerződés formájában is köthet.

(2) A feltételhez kötött sávos közbeszerzési szerződésnek egy költségvetési kötelezettségvállalással és az adott sávra szerződött munkák, áruk vagy szolgáltatások teljesítésére vonatkozó határozott kötelezettségvállalással kísért rögzített sávból, továbbá egy vagy több, költségvetési és teljesítési szempontból feltételhez kötött sávból kell állnia. A pályázati dokumentumok megjelölik a feltételhez kötött sávos szerződésekhez tartozó elemeket. A kiírás minden egyes sávra meghatározza annak tárgyát, árát vagy az ár kialakításának módozatait, valamint a munkák, ellátások és szolgáltatások teljesítésének részleteit.

(3) A rögzített sáv szolgáltatásainak összefüggő egészet kell alkotniuk; ugyanez érvényes minden egyes feltételhez kötött sávra is, ahol figyelembe kell venni minden megelőző sáv szolgáltatásait is.

(4) Minden egyes feltételhez kötött sáv lehívását az ajánlatkérő döntésétől kell függővé tenni, amelyről az ajánlatkérő a vállalkozót a szerződésben kikötött feltételekkel összhangban értesíti. Amennyiben a feltételhez kötött sáv megerősítésére késve vagy egyáltalán nem kerül sor, ha ez a szerződésben kikötésre került, az abban megállapított feltételekkel a vállalkozó késedelmi kötbérre vagy nem teljesítési kötbérre tarthat igényt.

(5) Amennyiben egy adott sáv tekintetében az ajánlatkérő megállapítja, hogy az adott sávra vállalt ellátások, munkák vagy szolgáltatások nem teljesültek,ha ez a szerződésben kikötésre került az abban megállapított feltételekkel kártérítést követelhet és felmondhatja a szerződést.

24. cikk

Ellenőrzött kiadásokkal díjazott beszerzési szerződések

(1) Az ajánlatkérő egy legfelső összeghatáron belül és a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel választhatja a teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott közbeszerzési szerződést is.

Az ilyen szerződésekért fizetendő ár a szerződés teljesítésének folyományaképpen a vállalkozó által viselt összes tényleges kiadás megtérítéséből áll: ilyenek például a szerződés teljesítéséhez szükséges, a munkaerővel kapcsolatos, az anyagjellegű és fogyóeszköz-kiadások, valamint a berendezések és infrastruktúrák használatával összefüggő kiadások. E kiadásokhoz vagy egy, a közvetett költségeket és a nyereséget fedező rögzített díj, vagy pedig egy, a közvetett költségeket fedező, valamint az eredmények és az ütemterv célkitűzéseinek betartásától függő érdekeltséget/ösztönzést? megtestesítő átalányösszeg járul.

(2) Az ajánlatkérő akkor választhatja a teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződést, amikor a rögzített ár pontos meghatározása objektíve lehetetlen, és amikor érvekkel bizonyítható, hogy a szerződés teljesítésében rejlő bizonytalanságok miatt a rögzített ár rendellenesen magas lenne azért, mert:

a) a szerződés igen összetett vagy egy újszerű technológiát igénybe vevő elemekre vonatkozik, következésképpen számottevő műszaki kockázatot rejt magában; vagy

b) a szerződés tárgyát képező tevékenységeket üzemeltetési okokból haladéktalanul meg kell kezdeni, miközben a rögzített és végleges ár meghatározása összességében még nem lehetséges vagy azért, mert jelentős kockázatok állnak fenn, vagy pedig azért, mert a szerződés teljesítése részben más szerződések teljesítésétől függ.

(3) A teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés legfelső összeghatára a kifizethető legmagasabb összeg. Ez az összeg csak kivételes, kellően indokolt esetekben és az ajánlatkérő előzetes beleegyezésével léphető túl.

(4) A teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott közbeszerzések pályázati dokumentumai a következőket tartalmazzák:

a) a szerződés jellege, vagyis az, hogy egy legfelső összeghatáron belül teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződésről van szó;

b) a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés esetében a közbeszerzés azon elemei, amelyek az ellenőrzött kiadások körébe tartoznak;

c) a legfelső összeghatár;

d) az odaítélési kritériumok, amelyeknek lehetővé kell tenniük a becsült teljes költségvetés hitelességének, a megtérítendő költségeknek, e költségek meghatározási mechanizmusainak, valamint az értékelendő ajánlatban szereplő nyereségnek az értékelését;

e) az (1) bekezdésben említett közvetlen kiadásokra milyen típusú felárat kell alkalmazni;

f) a szerződés teljesítéséhez az ajánlattevő által tervezett költségek támogathatóságát meghatározó, az (5) bekezdésben kifejtett elvekkel összhangban lévő szabályok és eljárások;

g) azon számviteli szabályok, amelyeket az ajánlattevőknek be kell tartaniuk;

h) olyan, részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés esetén, amelyet rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé kívánnak alakítani, az átalakítás paraméterei.

(5) A teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés teljesítése során a vállalkozó által viselt költségek csak akkor támogathatóak, ha:

a) ezek ténylegesen a szerződés időtartama alatt jelentkeztek, kivéve a szerződés teljesítéséhez szükséges olyan berendezések, infrastruktúrák és immateriális javak költségeit, amelyek teljes beszerzési értékükig támogathatónak tekinthetők;

b) szerepelnek az esetlegesen az eredeti szerződéshez fűzött kiegészítő záradékok által módosított becsült teljes költségvetésben;

c) szükségesek a szerződés teljesítéséhez;

d) a szerződés teljesítéséből adódnak, és ennek tudhatók be;

e) beazonosíthatók, ellenőrizhetők, szerepelnek a vállalkozó könyvelésében, továbbá a műszaki előírásban és a szerződésben megjelölt számviteli előírásoknak megfelelően kerültek meghatározásra;

f) megfelelnek a vonatkozó adóügyi és szociális jog előírásainak;

g) nem sértik a szerződési feltételeket;

h) ésszerűek, indokoltak, továbbá a gazdaságosság és hatékonyság vonatkozásában tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményeit.

A vállalkozó felel a költségeinek lekönyveléséért, a helyes könyvvitelért és minden egyéb olyan dokumentumért, amely szükséges annak bizonyításához, hogy a megtéríteni kért költségeket valóban ő állta, és ezek megfelelnek az e cikkben meghatározott elveknek. Azon költségek, amelyeket a vállalkozó nem tud igazolni, nem támogathatónak minősülnek, és megtérítésük elutasításra kerül.

(6) Az ajánlatkérő az ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződések megfelelő teljesítésének biztosítása érdekében ellátja a következő feladatokat:

a) meghatározza a lehető legreálisabb legfelső összeghatárt, lehetőséget nyújtva a műszaki nehézségek figyelembe vétele érdekében megkívánt rugalmasságra;

b) mihelyt a szerződés teljesítése során lehetőség nyílik rögzített és végleges ár meghatározására, a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződést teljes egészében rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé alakítja. Evégett meghatározza a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződésnek a rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé való átalakításához szükséges paramétereket;

c) olyan nyomonkövetési és ellenőrző intézkedéseket hoz, amelyek rendelkeznek egy becsült költség-előrejelzési rendszerről;

d) meghatározza a szerződések teljesítésére, különösen a vállalkozó vagy ennek alvállalkozói által a szerződés teljesítése során viselt költségek beazonosítására és támogathatóságának ellenőrzésére, valamint a szerződéshez fűzött kiegészítő záradékok bevezetésére alkalmas elveket, eszközöket és eljárásokat;

e) ellenőrzi, hogy a vállalkozó és ennek alvállalkozói megfelelnek-e a szerződésben kikötött számviteli előírásoknak és a megbízható és valós képet mutató számviteli dokumentumok benyújtására vonatkozó kötelezettségnek;

f) a szerződés végrehajtása során folyamatosan meggyőződik a d) pontban írt elvek, eszközök és eljárások hatékonyságáról.

25. cikk

Kiegészítő záradékok

Az ajánlatkérő és a vállalkozók kiegészítő záradékkal módosíthatják a szerződést, feltéve, hogy a kiegészítő záradék megfelel az összes alábbi feltételnek:

a) nem változtatja meg a szerződés tárgyát;

b) nem borítja fel a szerződés gazdasági egyensúlyát;

c) nem vezet be olyan feltételeket, amelyek ha eredetileg szerepeltek volna a szerződési dokumentumok között, lehetővé tették volna az eredetileg elfogadott ajánlattevőktől eltérő ajánlattevők elfogadását, vagy az eredetileg kiválasztotthoz képest más ajánlat kiválasztását tették volna lehetővé.

26. cikk

Alvállalkozók

(1) Az ajánlatkérő felkéri az ajánlattevőt arra, hogy a közbeszerzés egy részét versenyeztetés keretében adja ki megfelelő szintű alvállalkozásba olyan gazdasági társaságoknak, amelyek nem tartoznak az ajánlattevő vállalatcsoportjához, különösen új belépők és kkv-k részére.

(2) Az ajánlatkérő a szerződés alvállalkozásba adandó részét egy minimum- és egy maximumarányt tartalmazó, százalékban kifejezett tartomány formájában adja meg. Az ajánlatkérő biztosítja, hogy azoknak arányosaknak kell lenniük a szerződés céljával és értékével, valamint figyelembe veszi az érintett tevékenységi ágazat jellegét, különös tekintettel a megfigyelt versenyfeltételekre és az ipari lehetőségekre.

(3) Ha az ajánlattevő az ajánlatában feltünteti, hogy a szerződés semmilyen részét nem szándékozik alvállalkozásba adni, illetve hogy csupán az (2) bekezdésben említett minimumaránynál kisebb részt szándékozik alvállalkozásba adni, ezt meg kell indokolnia az ajánlatkérő számára. Az ajánlatkérő továbbítja ezt az információt a Bizottság számára.

(4) Az ajánlatkérő elutasíthatja a pályázó által kiválasztott alvállalkozókat a fő közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásának szakaszában, vagy a szerződés teljesítésére kiválasztott ajánlattevő által kiválasztott alvállalkozókat a szerződés teljesítése folyamán. Az ajánlatkérő írásban indokolja az elutasítást, amely csak a fő közbeszerzésre ajánlatot tevők kiválasztására alkalmazott kritériumokon alapulhat.

VI. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

27. cikk

Ütemezés

A Bizottság végrehajtási terv formájában éves munkatervet készít, amely tartalmazza a Galileo programnak a 2. cikk (4) bekezdésében a 3. cikkben foglalt szakaszokkal összhangban megállapított konkrét célkitűzései és az EGNOS programnak a 2. cikk (5) bekezdésében megállapított célkitűzései eléréséhez szükséges intézkedéseket. Az éves munkaprogram e tevékenységek finanszírozásáról is rendelkezik.

Ezeket a végrehajtási intézkedéseket a 36. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

28. cikk

Tagállami intézkedések

A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést a Galileo és EGNOS programok megfelelő működésének biztosítása érdekében, beleértve a területükön létesített földi állomások védelmét biztosító intézkedéseket, amelyeknek legalább egyenértékűeknek kell lenniük a 2008/114/EK (18) tanácsi irányelv értelmében vett kritikus európai infrastruktúrák védelméhez szükséges intézkedésekkel. A tagállamok nem hozhatnak olyan intézkedést, amely hátrányosan befolyásolná a programokat és az azok hasznosítása keretében nyújtott szolgáltatásokat, különös tekintettel az infrastruktúrák üzemeltetésének folytonosságára.

29. cikk

Nemzetközi megállapodások

Az Unió az EUMSZ 218. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően a Galileo és EGNS programok keretében megállapodásokat köthet harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel.

30. cikk

Technikai segítségnyújtás

A 12. cikk (2) bekezdésében írt technikai jellegű feladatok végrehajtásához a Bizottság kellő technikai segítséget vehet igénybe, főként az űrtechnika területén szakértelemmel bíró nemzeti ügynökségek képességeit és szaktudását és független szakértők, továbbá olyan szervek segítségét, amelyek képesek a programok menetéről elfogulatlan elemzéseket és véleményeket összeállítani.

A Bizottságtól különböző, a programok közirányításába bevont szervezetek, név szerint az Európai GNSS Ügynökség és az ESA az e rendelet alkalmazásában rájuk bízott feladatok végrehajtása során szintén részesülhetnek ugyanilyen technikai segítségnyújtásban.

31. cikk

A személyes adatok és a magánélet védelme

(1) A rendszerek megtervezése, kialakítása és hasznosítása folyamán a Bizottság gondoskodik a személyes adatok és a magánélet védelméről, továbbá kellő biztosítékok beépítéséről.

(2) Az e rendeletben szabályozott feladatok és tevékenységek ellátása során a személyes adatok kezelése a személyes adatok védelme területén alkalmazandó jognak és különösen a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (19), valamint a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (20) megfelelően történik.

32. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel - csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal - biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az e rendelet alapján uniós forrásokban részesülő kedvezményezetteknél, vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozásban közvetlenül vagy közvetve részesülő gazdasági szereplőknél a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (21) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (22) meghatározott rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

Az első és második albekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött nemzetközi megállapodásokban, az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF felhatalmazásáról, hogy hatáskörüknek megfelelően elvégezhetik az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

33. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatása

(1) A Bizottság gondoskodik e rendelet végrehajtásáról. Minden évben, az előzetes költségvetési tervezet benyújtása során jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Galileo és EGNOS programok végrehajtásáról. E jelentés a programokra vonatkozóan minden információt tartalmaz, különös tekintettel a 12. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerint a kockázatkezelésre, a teljes költségekre, az éves működési költségekre, a bevételekre, az ütemtervre és az eredményekre, valamint a 14. cikk (2) bekezdése és a 15. cikk (1) bekezdése értelmében kötött hatáskör-átruházási megállapodásokra vonatkozóan. A jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a programok számára a 7. cikk (4) bekezdése szerint elkülönített források kiosztásának és felhasználásának áttekintése;

b) tájékoztatás a Bizottság által a 9. cikk (6) bekezdése szerinti folytatott költségkezelési stratégiáról;

c) a szellemi tulajdonjogok kezelésének értékelése;

d) a 12. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti projektirányítási rendszerek és technikák - köztük a kockázatkezelési rendszerek és technikák - végrehajtásáról szóló áttekintés;

e) a programok társadalmi-gazdasági előnyeinek maximalizálása érdekében hozott intézkedések értékelése.

(2) A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a közbeszerzési eljárások és a magánszektorba tartozó jogalanyokkal kötött szerződésekre vonatkozóan az Európai GNSS Ügynökség és az ESA által a 14. cikk (7) bekezdése, illetve a 15. cikk (3) bekezdése értelmében elvégzett értékelés időközi és végleges eredményeiről.

Emellett tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot:

a) a 9. cikk (3) bekezdése értelmében elvégzett, a kiadási kategóriák közötti átcsoportosításokról;

b) azokról a 8. cikk (2) bekezdésének alkalmazásából eredő hatásokról, amelyek a Galileo és az EGNOS programokat érinthetik.

34. cikk

E rendelet alkalmazásának értékelése

(1) A Bizottság 2017. június 30-ig értékelő jelentést nyújt be e rendelet végrehajtásáról az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az e rendelet alkalmazásában hozott intézkedések meghosszabbításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről szóló határozat meghozatala céljából, amely a következőkre terjed ki:

a) ezen intézkedések célkitűzéseinek megvalósítása mind az eredmények, mind pedig a hatások szemszögéből;

b) a források felhasználásának hatékonysága;

c) az európai hozzáadott érték.

Az értékelés ezenkívül megvizsgálja a rendszerekkel kapcsolatos technológiai fejlődést, valamennyi célkitűzés egyszerűsítési lehetőségeit, belső és külső koherenciáját és releváns voltát, továbbá az intézkedések hozzájárulását az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési prioritásaihoz. Az értékelés figyelembe veszi a korábbi intézkedések hosszú távú hatásaira vonatkozó értékelések eredményeit is.

(2) Az értékelés többek között a következő teljesítménymutatók alapján veszi figyelembe a Galileo és EGNOS programoknak a 2. cikk (4) és (5) bekezdésében megállapított konkrét célkitűzései tekintetében történt előrelépéseket:

a) a Galileo és az alábbiak tekintetében:

i. a Galileo infrastruktúrájának a kiépítése:

- a működő műholdak száma és rendelkezésre állása és a rendelkezésre álló földi tartalék műholdak száma a hatáskör-átruházási megállapodásban tervezett műholdak számával összevetve;

- a földi infrastruktúra elemeinek (például földi állomások, irányító központok) aktuális rendelkezésre állása a tervezett rendelkezésre állással összevetve;

ii. szolgáltatási szint:

- az egyes szolgáltatásokat illetően a lefedettségi térkép a szolgáltatást meghatározó dokumentummal összevetve;

iii. költségek:

- költséghatékonysági mutató a program nagyobb költségtételeit illetően, a tényleges költségeket a költségvetésben szereplő költségekkel összehasonlító arány alapján;

iv. ütemterv:

- az ütemtervre vonatkozó teljesítménymutató a program valamennyi nagyobb tételét illetően, az elvégzett munka költségvetésben szereplő költségének és a még hátralévő munka költségvetésben szereplő költségének az összehasonlítása alapján;

v. piaci szint:

- piaci tendenciák a Galileo- és az EGNOS-vevőkészülékeknek az Európai GNSS Ügynökség által a 14. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében készített piaci jelentésben foglalt vevőkészülék-típusok teljes számához viszonyított százalékos aránya alapján.

b) az EGNOS és az alábbiak tekintetében:

i. az EGNOS lefedettségének a kiterjesztése:

- a lefedettség kiterjesztésének előrehaladása a lefedettség kiterjesztésére vonatkozóan elfogadott tervvel összevetve;

ii. szolgáltatási szint:

- a szolgáltatások elérhetőségi mutatója, amelynek alapja a már üzemben lévő EGNOS-alapú megközelítési eljárásokat alkalmazó repülőterek száma összevetve az EGNOS-alapú megközelítési eljárásokat alkalmazó repülőterek összes számával;

iii. költségek:

- költséghatékonysági mutató a tényleges költségeket a költségvetésben szereplő költségekkel összehasonlító arány alapján;

iv. ütemterv:

- az ütemtervre vonatkozó teljesítménymutató az elvégzett munka költségvetésben szereplő költségének és a még hátralévő munka költségvetésben szereplő költségének az összehasonlítása alapján.

(3) Az e rendelet végrehajtásába bevont szervek megadják a Bizottságnak az érintett intézkedések nyomon követését és értékelését lehetővé tevő adatokat és információkat.

VII. FEJEZET

FELHATALMAZÁS ÉS VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK

35. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2) A Bizottság a 13. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2014. január 1-jétől kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 13. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek vagy a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

36. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. A bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2) Amikor erre a bekezdésre történik hivatkozás, a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.

(3) Amikor erre a bekezdésre történik hivatkozás, a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

(4) Az Európai GNSS Ügynökség és az ESA képviselői a bizottság eljárási szabályzatában meghatározott feltételekkel megfigyelőkként vesznek részt a bizottság munkájában.

(5) Az Unió által a 29. cikkel összhangban kötött nemzetközi megállapodások a bizottság eljárási szabályzatában meghatározott feltételekkel adott esetben rendelkezhetnek harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselőinek a bizottság munkájában való részvételéről.

(6) E bizottság rendszeresen, évente lehetőleg négyszer, negyedévente ülésezik. A Bizottság valamennyi ülésen beszámol a programok megvalósítása terén elért eredményekről. E beszámolók általános áttekintést nyújtanak a programok állásáról és alakulásáról, különös tekintettel a kockázatkezelésre, a költségekre, az ütemtervre és az eredményekre. A beszámolóknak évente legalább egyszer ismertetniük kell a 34. cikk (2) bekezdésében említett teljesítménymutatókat.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 876/2002/EK és a 683/2008/EK rendelet 2014. január 1-jén hatályát veszti.

(2) A 876/2002/EK rendelet vagy a 683/2008/EK rendelet alapján elfogadott valamennyi intézkedés továbbra is hatályban marad.

(3) A hatályon kívül helyezett 683/2008/EK rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

38. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2014. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2013. december 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

V. LEŠKEVIČIUS

(1) HL C 181., 2012.6.21., 179. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) létrehozásáról, valamint az 1982/2006/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről. (Lásd e Hivatalos Lap 104. oldalát).

(3) A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (Lásd e Hivatalos Lap 884. oldalát).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 683/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a Galileo életvédelmi szolgáltatásnak az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról (HL L 196., 2008.7.24., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1104/2011/EU határozata (2011. október 25.) a Galileo program keretében megvalósuló globális navigációs műholdrendszer nyújtotta kormányzati ellenőrzésű szolgáltatáshoz való hozzáférés szabályairól (HL L 287., 2011.11.4., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(7) HL.C 420du 20.12.2013, p. 1.

(8) HL C 380. E, 2012.12.11., 84. o.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 912/2010/EU rendelete (2010. szeptember 22.) az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról, az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 276., 2010.10.20., 11. o.).

(10) A Tanács 2004/552/KKBP együttes fellépése (2004. július 12.) az Európai Unió biztonságát befolyásoló európai műholdas rádiónavigációs rendszer üzemeltetésének egyes vonatkozásairól (HL L 246., 2004.7.20., 30. o.).

(11) A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

(12) A Bizottság 2001/844/EK, ESZAK,Euratom határozata (2001. november 29.) az eljárási szabályzatának módosításáról (HL L 317., 2001.12.3., 1. o.).

(13) A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

(14) HL C 304., 2011.10.15., 7. o.

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 243/2012/EU határozata (2012. március 14.) egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról (HL L 81., 2012.3.21., 7. o.).

(16) Az Európai Parlament és Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(17) A Tanács 876/2002/EK rendelete (2002. május 21.) a Galileo Közös Vállalkozás létrehozásáról (HL L 138., 2002.5.28., 1. o.).

(18) A Tanács 2008/114/EK határozata (2008. december 8.) az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről (HL L 345., 2008.12.23., 75. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2000/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK határozata (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(22) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

Együttes nyilatkozat

az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság részéről a GALILEO INTÉZMÉNYKÖZI PANELRŐL (GIP)

1. Figyelembe véve az európai GNSS-programok jelentőségét, egyedülállóságát és összetettségét, a programok által létrehozott rendszerek uniós tulajdonjogát, valamint a 2014-2020-as időszakban a programoknak az uniós költségvetésből történő teljes körű finanszírozását, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság elismeri, hogy a három intézmény között szoros együttműködésre van szükség.

2. A Galileo intézményközi panel (GIP) célja, hogy megkönnyítse az egyes intézmények számára a rájuk háruló feladatok ellátását. Ennek alapján a GIP célja az alábbiak szoros figyelemmel kísérése:

a) az európai GNSS-programok végrehajtása terén elért eredmények, különös tekintettel a közbeszerzési és vállalkozási szerződések végrehajtására, elsődlegesen az ESA esetében;

b) a harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodások az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül;

c) a műholdas navigációs piacok előkészítése;

d) az irányítási intézkedések hatékonysága; továbbá

e) a munkaprogram évenkénti felülvizsgálata.

3. A GIP a meglévő szabályokkal összhangban tiszteletben tartja a titoktartás iránti igényt, különös tekintettel egyes adatok kereskedelmi titoknak minősülő és érzékeny jellegére.

4. A Bizottság figyelembe veszi a GIP véleményét.

5. A GIP hét képviselőből áll, ezek közül és rendszeresen (elméletileg évente négy alkalommal) ülésezik.

- három a Tanácsot,

- három az Európai Parlamentet,

- egy pedig a Bizottságot képviseli,

6. A GIP nem foglalkozik a megállapított felelősségi körökkel vagy intézményközi kapcsolatokkal.