32004L0026[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/26/EK irányelve (2004. április 21.) a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésről szóló 97/68/EK irányelv módosításárólEGT vonatkozású szöveg.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/26/EK irányelve

(2004. április 21.)

a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésről szóló 97/68/EK irányelv módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [1],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [2],

mivel:

(1) A 97/68/EK irányelv [3] a kompressziós gyújtású motorokra vonatkozó kibocsátási határértékeket két lépésben vezeti be, és felszólítja a Bizottságot, hogy - a kompressziós gyújtású motorok által kibocsátott légszennyező anyagok szabályozására világszerte rendelkezésre álló technikák és a levegőminőség helyzetének figyelembevételével - nyújtson be javaslatot a kibocsátási határértékek további csökkentésére vonatkozóan.

(2) Az autóolaj-program arra az eredményre jutott, hogy a Közösség jövőbeni levegőminőségének javításához további intézkedésekre van szükség, különösen az ózonképződést és a részecskés szilárd halmazállapotú szennyező anyagok kibocsátását illetően.

(3) A közúti járművek kompressziós gyújtású motorjai által kibocsátott szennyező anyagok csökkentésére már nagymértékben rendelkezésre állnak fejlett technológiák, és az ilyen technológiákat a nem közúti ágazatban is nagymértékben kellene alkalmazni.

(4) A levegőben terjedő részecskeszennyezés és a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátásának csökkentésére szolgáló utókezelő berendezés használatának költséghatékonyságát továbbra is bizonytalanság övezi. 2007. december 31-ig műszaki felülvizsgálatot kell végezni, adott esetben pedig kivételeket vagy a hatálybalépés időpontjának az elhalasztását kell mérlegelni.

(5) Az ilyen típusú gépeknek a tényleges üzemeltetési körülmények során használt üzemi feltételei tekintetében változó üzemállapotú (tranziens) vizsgálati eljárás szükséges. A vizsgálatnak ezért - megfelelő arányban - ki kell terjednie a fel nem melegedett motorokból származó károsanyag-kibocsátásokra is.

(6) Véletlenszerűen kiválasztott terhelési körülmények között és meghatározott üzemi tartományon belül a határértékeknek egy meghatározott százalékaránynál nagyobb mértékű túllépése nem megengedett.

(7) Ezenfelül kerülni kell a hatástalanító berendezések és az irracionális kibocsátás-csökkentési stratégiák alkalmazását.

(8) A határértékekkel kapcsolatban javasolt intézkedési csomagot a lehető legnagyobb mértékben az Egyesült Államok fejlesztéseihez kell igazítani, hogy a gyártók a motorterveikkel egy globális piacon jelenhessenek meg.

(9) A kibocsátási szabványokat a vasúti és a belvízi hajózási alkalmazásokra azok környezetbarát közlekedési módként történő támogatása érdekében szintén alkalmazni kell.

(10) Ha a nem közúti mozgó gépek és berendezések a jövőbeni határértékeket határidő előtt teljesítik, ennek feltüntetését lehetővé kell tenni.

(11) A részecskeszennyezésre és a NOx-kibocsátásokra vonatkozó III. B. és IV. szakasz határértékeinek teljesítéséhez szükséges technológia miatt az üzemanyag kéntartalmát a jelenlegi szinthez képest sok tagállamban csökkenteni kell. Olyan referencia-üzemanyagot kell meghatározni, amely tükrözi az üzemanyag-piaci helyzetet.

(12) A kibocsátási szint alakulása a motorok teljes hasznos élettartama során kiemelkedő fontossággal bír. A kibocsátási szint romlásának elkerülése érdekében tartóssági követelményeket kell bevezetni.

(13) Különleges intézkedések bevezetése szükséges a berendezések gyártói számára, hogy elegendő időt kapjanak termékeik megtervezéséhez és a kis sorozatban készülő termékek kezeléséhez.

(14) Mivel ezen irányelv célkitűzését, nevezetesen a jövőbeni levegőminőségi helyzet javítását, a tagállamok nem képesek kellő módon teljesíteni, mivel a termékek szennyezőanyag-kibocsátásának szükségessé vált korlátozását közösségi szinten kell szabályozni, a Közösség a szubszidiaritásnak a Szerződés 5. cikkében megállapított elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben megállapított arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem haladja meg az említett célkitűzés elérése érdekében szükséges mértéket.

(15) A 97/68/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 97/68/EK irányelv a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk a következő francia bekezdésekkel egészül ki:

- ""belvízi hajó": belvízi úton történő használatra szánt olyan hajó, amely legalább 20 méter hosszú és az I. melléklet 2. szakaszának 2.8a. pontjában meghatározott képletnek megfelelően legalább 100 m3 térfogatú, vagy olyan vontatóhajó, illetve tolóhajó, amelyet legalább 20 méteres hajók vontatására vagy tolására vagy azok oldalukhoz kapcsolva történő mozgatására építettek.

Ez a meghatározás nem foglalja magában a következőket:

- a legénységen felül legfeljebb 12 embert szállító, utasszállításra szánt hajók,

- a 24 méternél rövidebb, kedvtelési célú kishajók (a kedvtelési célú vízijárművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1994. június 16-i 94/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint) [4],

- a felügyeleti hatóságokhoz tartozó szolgálati vízi járművek,

- a tűzoltóhajók,

- a hadihajók,

- a közösségi halászhajó-nyilvántartásban szereplő halászhajók,

- a tengerjáró hajók, ideértve a partmenti vizeken vagy ideiglenesen belvízi úton közlekedő vagy azokra telepített tengerjáró vontató- és tolóhajókat is, feltéve, hogy az I. melléklet 2. szakaszának 2.8b. pontjában meghatározott, érvényes hajózási vagy biztonsági engedéllyel rendelkeznek.

- "eredeti berendezésgyártó (OEM)": a nem közúti mozgó gépek és berendezések adott típusának gyártója,

- "rugalmas végrehajtási eljárás": eljárás, amely a motorgyártó számára lehetővé teszi, hogy a határértékek két egymást követő szakasza közül a második időtartama alatt korlátozott számban olyan, nem közúti mozgó gépbe vagy berendezésbe beépítendő motort hozzon forgalomba, amely csak a szennyezőanyag-kibocsátási határértékek előző szakaszát teljesíti."

2. A 4. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés vége a következő szöveggel egészül ki:

"A VIII. melléklet a 15. cikkben említett eljárással összhangban módosul";

b) a következő bekezdéssel egészül ki:

"(6) A nem mozdonyok, motorkocsik és belvízi hajók meghajtására használt kompressziós gyújtású motorokat az (1)-(5) bekezdésen felül a XIII. mellékletben említett eljárással összhangban, rugalmas végrehajtási eljárás szerint is forgalomba lehet hozni.";

3. A 6. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(5) A "rugalmas végrehajtási eljárás"; szerint forgalomba hozott kompressziós gyújtású motorokat a XIII. mellékletnek megfelelően kell megjelölni.";

4. Az irányelv a 7. cikk után a következő cikkel egészül ki:

"7a. cikk

Belvízi hajók

(1) A következő rendelkezéseket a belvízi hajókba építendő motorokra kell alkalmazni. A (2) és (3) bekezdést nem kell alkalmazni, amíg az ezen irányelvben megállapított követelmények és a mannheimi rajnai hajózási egyezmény keretében megállapított követelmények egyenértékűségét a Rajnai Hajózási Központi Bizottság (a továbbiakban: CCNR) el nem ismeri, és a Bizottságot arról nem tájékoztatja.

(2) 2007. június 30-ig a tagállamok nem utasíthatják vissza azon motorok forgalomba hozatalát, amelyek teljesítik a CCNR I. szakasz által megállapított követelményeket, amelyre vonatkozóan a kibocsátási határértékeket a XIV. melléklet tartalmazza.

(3) 2007. július 1-jétől kezdődően és az ezen irányelv esetleges további módosításaiból adódó újabb határértékek hatálybalépéséig a tagállamok nem utasíthatják vissza azon motorok forgalomba hozatalát, amelyek teljesítik a CCNR II. szakasz által megállapított követelményeket, amelyre vonatkozóan a kibocsátási határértékeket a XV. melléklet tartalmazza.

(4) A 15. cikkben említett eljárásnak megfelelően, a VII. mellékletet úgy kell kiigazítani, hogy az tartalmazza azokat a kiegészítő és különleges információkat, amelyek a belvízi hajókba építendő motorokra vonatkozó típusbizonyítványt illetően szükségesek lehetnek.

(5) Ezen irányelv alkalmazásában, ami a belvízi hajókat illeti, bármely, 560 kW-nál nagyobb teljesítményű segédmotorra a meghajtó motorokra vonatkozó követelményeket kell alkalmazni.";

5. A 8. cikk a következőképpen módosul:

a) a cím helyébe a "Forgalomba hozatal" lép.

b) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A tagállamok nem utasíthatják vissza azon motorok forgalomba hozatalát - akár be vannak építve gépekbe vagy berendezésekbe, akár nem -, amelyek teljesítik ezen irányelv követelményeit."

c) a (2) bekezdés után a következő bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A tagállamok nem adják ki a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló, 1982. október 4-i 82/714/EK tanácsi irányelvben létrehozott közösségi belvízi hajózási bizonyítványt [5] olyan hajók számára, amelyek motorja nem teljesíti ezen irányelv követelményeit.";

6. A 9. cikk a következőképpen módosul:

a) a 3. bekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

"A tagállamok megtagadják a motortípusra vagy motorcsaládra vonatkozó típusjóváhagyás megadását és a VII. mellékletben leírt dokumentum kiadását, továbbá megtagadják a nem közúti mozgó gépekre vagy berendezésekre vonatkozó bármilyen más típusjóváhagyás megadását, ha azokba forgalomba még nem hozott motort építettek."

b) a 3. bekezdés után a következő bekezdésekkel egészül ki:

"3a. TÍPUSJÓVÁHAGYÁS A IIIA. SZAKASZBAN (H, I, J és K MOTORKATEGÓRIA)

A tagállamok megtagadják a következő motortípusokra vagy -családokra vonatkozó típusjóváhagyás megadását és a VII. mellékletben leírt dokumentum kiadását, és megtagadják a nem közúti mozgó gépekre vagy berendezésekre vonatkozó bármilyen más típusjóváhagyás megadását, ha azokba forgalomba még nem hozott motort építettek:

- H: 2005. június 30. után - az állandó fordulatszámú motorok kivételével - a 130 kW ≤ P ≤ 560 kW teljesítményű motorok esetében,

- I: 2005. december 31. után - az állandó fordulatszámú motorok kivételével - a 75 kW ≤ P < 130 kW teljesítményű motorok esetében,

- J: 2006. december 31. után - az állandó fordulatszámú motorok kivételével - a 37 kW ≤ P < 75 kW teljesítményű motorok esetében,

- K: 2005. december 31. után - az állandó fordulatszámú motorok kivételével - a 19 kW ≤ P < 37 kW teljesítményű motorok esetében,

3b. ÁLLANDÓ FORDULATSZÁMÚ MOTOROK TÍPUSJÓVÁHAGYÁSA A IIIA. SZAKASZBAN (H, I, J ÉS K MOTORKATEGÓRIA)

- H kategóriájú állandó fordulatszámú motorok: 2009. december 31. után a 130 kW ≤ P < 560 kW teljesítményű motorok esetében,

- I kategóriájú állandó fordulatszámú motorok: 2009. december 31. után a 75 kW ≤ P < 130 kW teljesítményű motorok esetében,

- J kategóriájú állandó fordulatszámú motorok: 2010. december 31. után a 37 kW ≤ P < 75 kW teljesítményű motorok esetében,

- K kategóriájú állandó fordulatszámú motorok: 2009. december 31. után a 19 kW ≤ P < 37 kW teljesítményű motorok esetében,

3c. TÍPUSJÓVÁHAGYÁS A IIIB. SZAKASZBAN (L, M, N és P MOTORKATEGÓRIA)

- L: 2009. december 31. után - az állandó fordulatszámú motorok kivételével - a 130 kW ≤ P ≤ 560 kW teljesítményű motorok esetében,

- M: 2010. december 31. után - az állandó fordulatszámú motorok kivételével - a 75 kW ≤ P < 130 kW teljesítményű motorok esetében,

- N: 2010. december 31. után - az állandó fordulatszámú motorok kivételével - az 56 kW ≤ P < 75 kW teljesítményű motorok esetében,

- P: 2011. december 31. után - az állandó fordulatszámú motorok kivételével - a 37 kW ≤ P < 56 kW teljesítményű motorok esetében,

3d. TÍPUSJÓVÁHAGYÁS A IV. SZAKASZBAN (Q és R MOTORKATEGÓRIA)

- Q: 2012. december 31. után - az állandó fordulatszámú motorok kivételével - a 130 kW ≤ P ≤ 560 kW teljesítményű motorok esetében,

- R: 2013. szeptember 30. után - az állandó fordulatszámú motorok kivételével - az 56 kW ≤ P < 130 kW teljesítményű motorok esetében,

3e. A BELVÍZI HAJÓKBAN HASZNÁLT MEGHAJTÓ MOTOROK TÍPUSJÓVÁHAGYÁSA A IIIA. SZAKASZBAN (V MOTORKATEGÓRIÁK)

A tagállamok megtagadják a következő motortípusokra vagy -családokra vonatkozó típusjóváhagyás megadását és a VII. mellékletben leírt dokumentum kiadását:

- V1:1: 2005. december 31. után a legalább 37 kW teljesítményű és hengerenként 0,9 liternél kisebb hengerűrtartalmú motorok esetében,

- V1:2: 2005. június 30. után a hengerenként legalább 0,9 liter, de 1,2 liternél kisebb hengerűrtartalmú motorok esetében,

- V1:3: 2005. június 30. után a hengerenként legalább 1,2 liter, de 2,5 liternél kisebb hengerűrtartalmú és 37 kW ≤ P < 75 kW teljesítményű motorok esetében,

- V1:4: 2006. december 31. után a hengerenként legalább 2,5 liter, de 5 liternél kisebb hengerűrtartalmú motorok esetében,

- V2: 2007. december 31. után a hengerenként legalább 5 liter hengerűrtartalmú motorok esetében,

3f. VASÚTI MOTORKOCSIKBAN HASZNÁLT MEGHAJTÓ MOTOROK TÍPUSJÓVÁHAGYÁSA A IIIA. SZAKASZBAN

A tagállamok megtagadják a következő motortípusokra vagy -családokra vonatkozó típusjóváhagyás megadását és a VII. mellékletben leírt dokumentum kiadását:

- RC A: 2005. június 30. után a 130 kW-nál nagyobb teljesítményű motorok esetében,

3g. VASÚTI MOTORKOCSIKBAN HASZNÁLT MEGHAJTÓ MOTOROK TÍPUSJÓVÁHAGYÁSA A IIIB. SZAKASZBAN

A tagállamok megtagadják a következő motortípusokra vagy -családokra vonatkozó típusjóváhagyás megadását és a VII. mellékletben leírt dokumentum kiadását:

- RC B: 2010. december 31. után a 130 kW-nál nagyobb teljesítményű motorok esetében,

3h. MOZDONYOKBAN HASZNÁLT MEGHAJTÓ MOTOROK TÍPUSJÓVÁHAGYÁSA A IIIA. SZAKASZBAN

A tagállamok megtagadják a következő motortípusokra vagy -családokra vonatkozó típusjóváhagyás megadását és a VII. mellékletben leírt dokumentum kiadását:

- RL A: 2005. december 31. után a 130 kW ≤ P ≤ 560 kW teljesítményű motorok esetében

- RH A: 2007. december 31. után az 560 kW < P teljesítményű motorok esetében

ha a motor nem teljesíti az ezen irányelvben meghatározott követelményeket, és ha a motor gáz- és részecskés szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása nem teljesíti az I. melléklet 4.1.2.4. szakaszának táblázatában megállapított határértékeket. E bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni az említett motortípusokra és -családokra, ha a motor megvásárlására 2004. május 20. előtt kötöttek szerződést, és feltéve, hogy a motort az adott mozdonykategóriára vonatkozó időpont után legfeljebb két évvel forgalomba hozzák.

3i. MOZDONYOKBAN HASZNÁLT MEGHAJTÓ MOTOROK TÍPUSJÓVÁHAGYÁSA A IIIB. SZAKASZBAN

A tagállamok megtagadják a következő motortípusokra vagy -családokra vonatkozó típusjóváhagyás megadását és a VII. mellékletben leírt dokumentum kiadását:

- R B: 2010. december 31. után a 130 kW-nál nagyobb teljesítményű motorok esetében

ha a motor nem teljesíti az ezen irányelvben meghatározott követelményeket, és ha a motor gáz- és részecskés szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása nem teljesíti az I. melléklet 4.1.2.5. szakaszának táblázatában megállapított határértékeket. E bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni az említett motortípusokra és -családokra, ha a motor megvásárlására 2004. május 20. előtt kötöttek szerződést, feltéve, hogy a motort az adott mozdonykategóriára vonatkozó időpont után legfeljebb két évvel forgalomba hozzák.";

c) a 4. bekezdés címének helyébe a következő lép:

"FORGALOMBA HOZATAL: A MOTOR GYÁRTÁSI IDŐPONTJA"

d) a következő bekezdéssel egészül ki:

"4a. A 7a. cikk, valamint a 9. cikk (3g) és (3h) bekezdésének sérelme nélkül az alábbiakban említett időpontokat követően - a harmadik országba történő kivitelre szánt gépek, berendezések és motorok kivételével - a tagállamok csak akkor engedélyezik a motorok forgalomba hozatalát, függetlenül attól, hogy azok be vannak-e építve gépekbe vagy berendezésekbe, vagy sem, ha azok teljesítik ezen irányelv követelményeit, valamint ha a motor jóváhagyása a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kategóriák egyikével összhangban történik.

IIIA. szakasz, nem állandó fordulatszámú motorok

- H kategória: 2005. december 31.

- I kategória: 2006. december 31.

- J kategória: 2007. december 31.

- K kategória: 2006. december 31.

IIIA. szakasz, belvízi hajók motorjai

- V1:1 kategória: 2006. december 31.

- V1:2 kategória: 2006. december 31.

- V1:3 kategória: 2006. december 31.

- V1:4 kategória: 2008. december 31.

- V2 kategóriák: 2008. december 31.

IIIA. szakasz, állandó fordulatszámú motorok

- H kategória: 2010. december 31.

- I kategória: 2010. december 31.

- J kategória: 2011. december 31.

- K kategória: 2010. december 31.

IIIA. szakasz, vasúti motorkocsik motorjai

- RC A kategória: 2005. december 31.

IIIA. szakasz, mozdonymotorok

- RL A kategória: 2006. december 31.

- RH A kategória: 2008. december 31.

- P kategória: 2012. december 31.

IIIB. szakasz, nem állandó fordulatszámú motorok

- L kategória: 2010. december 31.

- M kategória: 2011. december 31.

- N kategória: 2011. december 31.

- P kategória: 2012. december 31.

IIIB. szakasz, vasúti motorkocsik motorjai

- RC B kategória: 2011. december 31.

IIIB. szakasz, mozdonymotorok

- R B kategória: 2011. december 31.

IV. szakasz, nem állandó fordulatszámú motorok

- Q kategória: 2013. december 31.

- R kategória: 2014. szeptember 30.

Minden egyes kategória esetében az említett időpontnál korábbi gyártási időponttal rendelkező motorok vonatkozásában a fenti követelmények betartását két évvel el kell halasztani.

A kibocsátási határértékek egy szakaszára megadott engedély a határértékek következő szakaszának kötelező hatálybalépésével lejár.";

e) a következő bekezdéssel egészül ki:

"4b. A IIIA., IIIB. és IV. szakasz határidő előtti teljesítésének jelölése

Az I. melléklet 4.1.2.4., 4.1.2.5. és 4.1.2.6. szakaszának táblázatában meghatározott határértékeket az e cikk (4) bekezdésében megállapított időpont előtt teljesítő motortípusok vagy motorcsaládok esetében a tagállamok különleges címke vagy jelölés alkalmazását engedélyezik, amelyből kiderül, hogy az érintett berendezés a megállapított időpontok előtt teljesíti az előírt határértékeket.";

7. A 10. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) és (1a) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A 8. cikk (1) és (2) bekezdésének, a 9. cikk (4) bekezdésének, valamint a 9a. cikk (5) bekezdésének követelményeit nem kell alkalmazni a következőkre:

- a fegyveres testületek általi használatra szánt motorok,

- az (1a) és (2) bekezdéssel összhangban kivételt képező motorok,

- az elsődlegesen mentőcsónakok leeresztésére és felhúzására szánt gépekben használt motorok,

- az elsődlegesen parti indítású hajók indítására és visszahúzására szánt gépekben használt motorok

(1a) A 7a. cikk, valamint a 9. cikk (3g) és (3h) bekezdésének sérelme nélkül, a cseremotoroknak - a vasúti motorkocsik, a mozdonyok és a belvízi hajók meghajtó motorjai kivételével - azokat a határértékeket kell teljesíteniük, amelyeket a lecserélendő motornak az eredeti forgalomba hozatalakor teljesítenie kellett.

A "CSEREMOTOR"; megjelölést egy, a motorra szerelt táblán vagy a felhasználói kézikönyvben kell feltüntetni.";

b) a következő bekezdésekkel egészül ki:

"(5) A motorokat a XIII. melléklet rendelkezéseivel összhangban "rugalmas végrehajtási eljárás"; szerint is forgalomba lehet hozni.

(6) A (2) bekezdést a belvízi hajókba beépítendő meghajtó motorokra nem kell alkalmazni.

(7) A tagállamok az I. melléklet A.i) és A.ii) pontjában meghatározott motorok forgalomba hozatalát a "rugalmassági rendszer"; szerint a XIII. melléklet rendelkezéseivel összhangban engedélyezik.";

8. A mellékletek a következőképpen módosulnak:

a) az I, III, V, VII és XII. melléklet ezen irányelv I. mellékletének megfelelően módosul;

b) a VI. melléklet helyébe ezen irányelv II. melléklete lép;

c) az irányelv az ezen irányelv III. mellékletében meghatározott új XIII. melléklettel egészül ki;

d) az irányelv az ezen irányelv IV. mellékletében meghatározott új XIV. melléklettel egészül ki;

e) az irányelv az ezen irányelv IV. mellékletében meghatározott új XV. melléklettel egészül ki;

és a meglévő mellékletek jegyzéke pedig ennek megfelelően módosul.

2. cikk

A Bizottság legkésőbb 2007. december 31-ig:

a) újraértékeli a nem közúti gépek és berendezések szennyezőanyag-kibocsátási egyenlegére vonatkozó becsléseit, és különösen megvizsgálja a keresztellenőrzések ellenőrzések és korrekciós tényezők lehetőségét;

b) megvizsgálja a rendelkezésre álló technológiákat, ideértve a költség-haszon összefüggést is, a IIIB. és a IV. szakasz határértékeinek megerősítése, az egyes berendezés- vagy motortípusok tekintetében további rugalmasság, mentesség vagy későbbi bevezetési időpontok esetleges szükségességének kiértékelése, valamint az időszakos alkalmazásokban használt nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe épített motorok figyelembevétele céljából;

c) kiértékeli a vasúti motorkocsikban és mozdonyokban használt motorok vizsgálati ciklusainak alkalmazását, a mozdonymotorok esetében pedig a nitrogén-oxid utókezelési technológia alkalmazására való tekintettel a kibocsátási határértékek további csökkentésének költségét és hasznát;

d) megvizsgálja a belvízi hajókban használandó motorokra vonatkozó újabb határértékek bevezetésének szükségességét, különösen figyelembe véve az ezen alkalmazásban fennálló másodlagos kibocsátás-csökkentési lehetőségek műszaki és gazdasági megvalósíthatóságát;

e) megvizsgálja a 19 kW alatti és a 560 kW feletti motorokra vonatkozó kibocsátási határértékek bevezetésének szükségességét;

f) megvizsgálja a IIIB. és IV. szakasz előírt szintjeinek teljesítésére használt technológiák által megkövetelt üzemanyagok rendelkezésre állását;

g) megvizsgálja azokat a motorüzemeltetési körülményeket, amelyek között az I. melléklet 4.1.2.5. és 4.1.2.6. szakaszában megállapított kibocsátási határértékek a legnagyobb megengedhető százalékokkal meghaladhatók, és a 97/68/EK irányelv 15. cikkében említett eljárással összhangban ennek megfelelően az irányelv technikai kiigazítása céljából javaslatokat terjeszt elő;

h) felméri a "használat közbeni megfelelőség" rendszerének szükségességét, és megvizsgálja annak megvalósítási lehetőségeit;

i) megvizsgálja a "ciklussal kapcsolatos manipulációknak" és a "ciklus megkerülésének" megelőzésére vonatkozó részletes szabályokat;

és adott esetben javaslatokat nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére.

3. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2005. május 20. előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és megteszik a végrehajtásukhoz szükséges összes intézkedést. E szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok ezekről a rendelkezésekről 2005. május 20-ig, azok bármilyen későbbi módosításáról pedig a lehető leghamarabb értesítik a Bizottságot.

5. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

6. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2004. április 21-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

P. Cox

a Tanács részéről

az elnök

D. Roche

[1] HL C 220., 2003.9.16., 16. o.

[2] Az Európai Parlament 2003. október 21-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2004. március 30-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[3] HL L 59., 1998.2.27., 1. o. A legutóbb a 2002/88/EK irányelvvel (HL L 35., 2003.2.11., 28. o.) módosított irányelv.

[4] HL L 164., 1994.6.30., 15. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

[5] HL L 301., 1982.10.28, 1. o. A 2003. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

1. Az I. melléklet a következőképpen módosul:

1. Az 1. szakasz a következőképpen módosul:

a) az A pont helyébe a következő lép:

"A. úton vagy út nélküli terepen való mozgásra vagy mozgatásra szánt és alkalmas gép, amely:

i. olyan kompressziós gyújtású motorral van felszerelve, amelynek a 2.4. pont szerinti hasznos teljesítménye legalább 19 kW, de 560 kW-nál nem nagyobb, és amely inkább váltakozó fordulatszámon, mint egy meghatározott állandó fordulatszámon jár; vagy

ii. olyan kompressziós gyújtású motorral van felszerelve, amelynek a 2.4. pont szerinti hasznos teljesítménye legalább 19 kW, de 560 kW-nál nem nagyobb, és amely állandó fordulatszámon jár. A határértékeket csak 2006. december 31-től kell alkalmazni; vagy

iii. olyan benzinüzemű, szikragyújtású motorral van felszerelve, amelynek a 2.4. pont szerinti hasznos teljesítménye 19 kW-nál nem nagyobb; vagy

iv. olyan motorokkal van felszerelve, amelyeket vasúti motorkocsik meghajtására terveztek, amelyek kifejezetten áruk és/vagy utasok szállítására tervezett önjáró, sínen futó járművek; vagy

v. olyan motorokkal van felszerelve, amelyeket mozdonyok meghajtására terveztek, amelyek áruk, utasok és egyéb felszerelés szállítására szolgáló kocsik mozgatására vagy hajtására tervezett sínen futó berendezés önjáró elemei, amelyeket azonban nem terveztek vagy szántak áru, utasok (a mozdonyt működtetőkön kívül) vagy egyéb felszerelés szállítására. Bármilyen segédmotor vagy a síneken történő karbantartási, építési munka végrehajtására tervezett berendezés hajtására szánt motor nem ezen alpont alá tartozik, hanem az A. pont i. alpontja alá."

b) a B. pont helyébe a következő lép:

"B. Hajók, a belvízi forgalomra szánt hajók kivételével"

c) a C. pontot el kell hagyni.

2. A 2. szakasz a következőképpen módosul:

a) a szakasz a következő ponttal egészül ki:

"2.8 a: "legalább 100 m3 térfogat": a belvízi forgalomra szánt hajó tekintetében annak térfogata az LxBxT képlet alapján kerül kiszámításra, ahol "L" a hajótest maximális hossza a kormánylapát és az előárboc nélkül, "B" a hajótest maximális szélessége méterben, a héjlemezelés külső szélétől mérve (a lapátkerekek, dörzsfák stb. kivételével), "T" pedig a hajótest vagy a hajógerinc legalsó pontja és a maximális merülési vonal közötti függőleges távolság.

2.8 b: "érvényes hajózási vagy biztonsági engedély":

a) a módosított, életbiztonság a tengeren tárgyú 1974-es nemzetközi egyezménynek (SOLAS) való megfelelőséget tanúsító vagy ezzel egyenértékű bizonyítvány, vagy

b) a módosított, merülésvonalakról szóló 1966-os nemzetközi egyezménynek való megfelelőséget tanúsító vagy ezzel egyenértékű bizonyítvány, valamint a módosított, hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, 1973-as nemzetközi egyezménynek (MARPOL) való megfelelőséget tanúsító IOPP-bizonyítvány.

2.8 c: "gátló berendezés": olyan berendezés, amely működési változókat mér, érzékel vagy azokra válaszol, abból a célból, hogy a szennyezőanyag-kibocsátást szabályzó rendszer bármely elemének működését vagy funkcióját aktiválja, modulálja, késleltesse vagy deaktiválja, úgy, hogy a szabályzó rendszer hatékonyságát csökkenti a nem közúti mozgó gép vagy berendezés normál használata során tapasztalt körülmények között, hacsak az ilyen berendezés használata az alkalmazott szennyezőanyag-kibocsátás tanúsítási vizsgálatban alapvetően nem szerepel.

2.8 d: "irracionális kibocsátás-csökkentési stratégia": bármely olyan stratégia vagy intézkedés, amely a nem közúti mozgó gép vagy berendezés normál használati körülmények közötti működésekor a kibocsátás-csökkentő rendszer hatékonyságát a megfelelő szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálati eljárásokban elvárt szint alá csökkenti."

b) a melléklet a következő szakasszal egészül ki:

"2.17. "vizsgálati ciklus";: vizsgálati pontok sorozata, melyek mindegyikéhez egy meghatározott fordulatszám és nyomaték tartozik, amelyet a motornak követnie kell állandósult üzemmódban (NRSC-vizsgálat) vagy tranziens működési körülmények között (NRTC-vizsgálat).";

c) a 2.17. szakasz számozása 2.18.-ra változik, és helyébe a következő szöveg lép:

"2.18. Jelölések és rövidítések

2.18.1. A vizsgálati paraméterek jelölései

Jelölés | Mértékegység | Meghatározás |

A/Fst | - | Sztöchiometrikus levegő/üzemanyag arány |

AP | m2 | Izokinetikus mintavételi próba keresztmetszeti területe |

AT | m2 | Kipufogócső keresztmetszeti területe |

Aver | | Súlyozott átlagos értékek: |

| m3/h | térfogatáram |

| kg/h | tömegáram |

C1 | - | 1 szénnel egyenértékű szénhidrogén |

Cd | - | Az SSV kifolyási tényezője |

Conc | ppm | Koncentráció (az összetevőt jelölő indexszel) |

Concc | ppm | Háttérkorrekciós koncentráció |

Concd | ppm | A hígító levegőben mért szennyező anyag koncentrációja |

Conce | ppm | A hígított kipufogógázban mért szennyező anyag koncentrációja |

d | m | Átmérő |

DF | - | Hígítási tényező |

fa | - | Laboratórium atmoszferikus tényező |

GAIRD | kg/h | Beszívott levegő tömegáramlási sebessége száraz alapon |

GAIRW | kg/h | Beszívott levegő tömegárama nedves alapon |

GDILW | kg/h | Hígító levegő tömegárama nedves alapon |

GEDFW | kg/h | Egyenértékű hígított kipufogógáz tömegárama nedves alapon |

GEXHW | kg/h | Kipufogógáz tömegárama nedves alapon |

GFUEL | kg/h | Üzemanyag tömegárama |

GSE | kg/h | Mintavételezett kipufogógáz tömegárama |

GT | cm3/min | Keresőgáz térfogatárama |

GTOTW | kg/h | Hígított kipufogógáz tömegárama nedves alapon |

Ha | g/kg | Beszívott levegő abszolút nedvességtartalma |

Hd | g/kg | Hígító levegő abszolút nedvességtartalma |

HREF | g/kg | Abszolút nedvességtartalom referenciaértéke (10,71 g/kg) |

i | - | Egyedi módot jelölő index (NRSC-vizsgálat esetén) vagy pillanatnyi érték (NRTC-vizsgálat esetén) |

KH | - | Nedvességtartalom korrekciós tényező NOx esetén |

Kp | - | Nedvességtartalom korrekciós tényező részecskék esetén |

KV | - | CFV kalibráció függvény |

KW, a | - | Szárazról nedvesre korrekciós tényező a beszívott levegő esetén |

KW, d | - | Szárazról nedvesre korrekciós tényező a hígító levegőre vonatkozóan |

KW, e | - | Szárazról nedvesre korrekciós tényező a hígított kipufogógázra vonatkozóan |

KW, r | - | Szárazról nedvesre korrekciós tényező a nyers kipufogógázra vonatkozóan |

L | % | A vizsgálati fordulatszámon mért nyomaték százalékos aránya a maximális nyomatékhoz képest |

Md | mg | Az összegyűjtött hígító levegő részecskemintájának tömege |

MDIL | kg | A részecske mintavételező szűrőkön átjutott hígító levegőminta tömege |

MEDFW | kg | A egyenértékű hígított kipufogógáz tömege a ciklus során |

MEXHW | kg | A ciklus során átáramló összes kipufogógáz tömege |

Mf | mg | Összegyűjtött részecskeminta tömege |

Mf, p | mg | Az elsődleges szűrőn összegyűjtött részecskeminta tömege |

Mf, b | mg | A kiegészítő szűrőn összegyűjtött részecskeminta tömege |

Mgas | g | A gáz-halmazállapotú szennyező anyag összes tömege a ciklus során |

MPT | g | A részecskék összes tömege a ciklus során |

MSAM | kg | A részecske-mintavételező szűrőkön átmenő hígított kipufogóminta tömege |

MSE | kg | A kipufogógáz-minta tömege a ciklus során |

MSEC | kg | A másodlagos hígító levegő tömege |

MTOT | kg | A kétszeresen hígított kipufogógáz összes tömege a ciklus során |

MTOTW | kg | A hígító alagúton a ciklus alatt átáramló hígított kipufogógáz összes tömege nedves alapon |

MTOTW, I | kg | A hígító alagúton átáramló hígított kipufogógáz pillanatnyi tömege nedves alapon |

mass | g/h | A szennyezőanyag-kibocsátások tömegáramát (sebességét) jelölő index |

NP | - | A PDP ciklus alatti összes fordulatának a száma |

Nref | min-1 | Referenciamotor-fordulatszám NRTC-vizsgálat esetén |

Nsp | s-2 | A motorfordulatszám deriváltja |

P | kW | Korrigálatlan fékpadi teljesítmény, |

p1 | kPa | Nyomásesés az atmoszférikus nyomáshoz képest a PDP szivattyú bemeneténél |

PA | kPa | Abszolút nyomás |

Pa | kPa | A motor beszívott levegőjének telítési gőznyomása (ISO 3046: psy= PSY vizsgálati környezet) |

PAE | kW | A vizsgálat során felszerelt, e melléklet 2.4. bekezdése által szükségessé nem tett segédberendezések által felvett összes bejelentett teljesítmény |

PB | kPa | Teljes atmoszferikus nyomás (ISO 3046: Px= PX Helyszíni környezeti teljes nyomás Py= PY Vizsgálati környezet teljes nyomás) |

Pd | kPa | A hígító levegő telítési gőznyomása |

PM | kW | Maximális teljesítmény a vizsgálati fordulatszámon a vizsgálati körülmények között (lásd a VII. melléklet 1. függelékét) |

Pm | kW | A próbapadon mért teljesítmény |

Ps | kPa | Száraz atmoszferikus nyomás |

q | - | Hígítási arány |

Qs | m3/s | CVS térfogatárama |

r | - | Az SSV torok és a bemeneti keresztmetszet abszolút, statikus nyomásának aránya |

r | m3/s | Az izokinetikus szonda és a kipufogócső keresztmetszeti területeinek aránya |

Ra | % | A beszívott levegő relatív nedvességtartalma |

Rd | % | A hígító levegő relatív nedvességtartalma |

Re | - | Reynolds-szám |

Rf | - | FID reakció tényező |

T | K | Abszolút hőmérséklet |

t | s | Mérési idő |

Ta | K | A beszívott levegő abszolút hőmérséklete |

TD | K | Abszolút harmatpont-hőmérséklet |

Tref | K | Az égési levegő referenciahőmérséklete: (298 K) |

Tsp | N.m | Az átmeneti ciklus megkívánt nyomatéka |

t10 | s | Időtartam (késedelem), amely ugrásfüggvény bemenőjel után a végérték 10 %-ának kijelzéséig eltelik |

t50 | s | Időtartam (késedelem), amely ugrásfüggvény bemenőjel után a végérték 50 %-ának kijelzéséig eltelik |

t90 | s | Időtartam (késedelem), amely ugrásfüggvény bemenőjel után a végérték 90 %-ának kijelzéséig eltelik |

Δti | s | A pillanatnyi CFV áramra vonatkozó időintervallum |

V0 | m3/rev | A PDP térfogatárama az adott körülmények között |

Wact | kWh | Az NRTC ciklus tényleges munkavégzése |

WF | - | Súlyozási tényező |

WFE | - | Tényleges súlyozási tényező |

X0 | m3/rev | A PDP térfogatáram kalibrációs függvénye |

ΘD | kg.m2 | Az örvényáramú fékpad forgó tömegeinek a tehetetlenségi nyomatéka |

ß | - | Az SSV torok átmérő, d, aránya a bemeneti cső belső átmérőjéhez |

λ | - | Relatív levegő/üzemanyag (A/F) arány, a tényleges A/F osztva a sztöchiometrikus A/F-fel |

ρEXH | kg/m3 | A kipufogógáz sűrűsége |

2.18.2. Kémiai összetevők jelölései

CH4 | Metán |

C3H 8 | Propán |

C2H6 | Etán |

CO | Szén-monoxid |

CO2 | Szén-dioxid |

DOP | Di-oktilftalát |

H2O | Víz |

HC | Szénhidrogének |

NOx | Nitrogén-oxidok |

NO | Nitrogén-oxid |

NO2 | Nitrogén-dioxid |

O2 | Oxigén |

PT | Részecskék |

PTFE | Politetrafluor-etilén |

2.18.3. Rövidítések

CFV | Kritikus áramlás légtorok |

CLD | Kemilumineszcenciális detektor |

CI | Kompressziós gyújtás |

FID | Lángionizációs detektor |

FS | Teljes skála |

HCLD | Fűtött kemilumineszcenciális detektor |

HFID | Fűtött lángionizációs detektor |

NDIR | Nem diszperzív infravörös gázanalizátor |

NG | Földgáz |

NRSC | Nem közúti állandósult állapotú ciklus |

NRTC | Nem közúti átmeneti állapotú (tranziens) ciklus |

PDP | Térfogat-kiszorításos szivattyú |

SI | Szikragyújtás |

SSV | Szubszonikus légtorok". |

3. A 3. szakasz a következő szakasszal egészül ki:

"3.1.4. A XIII. melléklettel összhangban lévő táblák, ha a motort a rugalmas végrehajtási eljárásra vonatkozó rendelkezések alapján hozták forgalomba."

4. A 4. szakasz a következőképpen módosul:

a) a 4.1.1. pont végén a következő szöveggel egészül ki:

"Minden olyan motort, amely vízzel keveredett kipufogógázokat bocsát ki, a gáz- vagy szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási mintavételező berendezés ideiglenes csatlakoztatása céljából a motor kipufogórendszerében olyan csatlakozással kell ellátni, amely a motor áramlásirányában és valamennyi olyan pont előtt helyezkedik el, ahol a kipufogógáz vízzel (vagy bármilyen egyéb hűtő/gáztisztító közeggel) lép kapcsolatba. Fontos, hogy e csatlakozás elhelyezkedése a kipufogógáz jól keveredett reprezentatív mintáját tegye lehetővé. A csatlakozónak belső menetesnek kell lennie, a szabványos csőmenettel, 1/2 hüvelyknél nem nagyobb átmérővel, és használaton kívül dugóval kell lezárni (egyenértékű csatlakozó megengedett).";

b) a szakasz a következő ponttal egészül ki:

"4.1.2.4. A szén-monoxid-kibocsátás, a szénhidrogének és a nitrogén-oxidok kibocsátásának összege és a részecskekibocsátás a IIIA. szakaszban nem haladhatja meg az alábbi táblázatban feltüntetett mennyiségeket:

A nem belvízi hajók, mozdonyok és vasúti motorkocsik meghajtására használt motorok:

Kategória: Hasznos teljesítmény (P) (kW) | Szén-monoxid (CO) (g/kWh) | Szénhidrogének és nitrogén-oxidok összege (HC + NOx) (g/kWh) | Részecskék (PT) (g/kWh) |

H: 130 kW ≤ P ≤ 560 KW | 3,5 | 4,0 | 0,2 |

I: 75 kW ≤ P < 130 KW | 5,0 | 4,0 | 0,3 |

J: 37 kW ≤ P < 75 kW | 5,0 | 4,7 | 0,4 |

K: 19 kW ≤ P < 37 kW | 5,5 | 7,5 | 0,6 |

A belvízi hajók meghajtására szolgáló motorok:

Kategória: hengerűrtartalom/hasznos teljesítmény (SV/P) (hengerenkénti liter/kW) | Szén-monoxid (CO) (g/kWh) | Szénhidrogének és nitrogén-oxidok összege (HC + NOx) (g/kWh) | Részecskék (PT) (g/kWh) |

V1:1 SV < 0,9 és P ≥ 37 kW | 5,0 | 7,5 | 0,40 |

V1:2 0,9 ≤ SV < 1,2 | 5,0 | 7,2 | 0,30 |

V1:3 1,2 ≤ SV < 2,5 | 5,0 | 7,2 | 0,20 |

V1:4 2,5 ≤ SV < 5 | 5,0 | 7,2 | 0,20 |

V2:1 5 ≤ SV < 15 | 5,0 | 7,8 | 0,27 |

V2:2 15 ≤ SV < 20 és P < 3300 kW | 5,0 | 8,7 | 0,50 |

V2:3 15 ≤ SV < 20 és P ≥ 3300 kW | 5,0 | 9,8 | 0,50 |

V2:4 20 ≤ SV < 25 | 5,0 | 9,8 | 0,50 |

V2:5 25 ≤ SV < 30 | 5,0 | 11,0 | 0,50 |

Mozdonyok meghajtására szolgáló motorok:

Kategória: Hasznos teljesítmény (P) (kW) | Szén-monoxid (CO) (g/kWh) | Szénhidrogének és nitrogén-oxidok összege (HC + NOx) (g/kWh) | Részecskék (PT) (g/kWh) |

| |

RL A: 130 kW ≤ P ≤ 560 kW | 3,5 | 4,0 | 0,2 |

RH A: P > 560 KW | 3,5 | 0,5 | 6,0 | 0,2 |

RH A motorok P > 2000 kW és SV > 5 l/henger | 3,5 | 0,4 | 7,4 | 0,2 |

Vasúti motorkocsik meghajtására szolgáló motorok:

Kategória: Hasznos teljesítmény (P) (kW) | Szén-monoxid (CO) (g/kWh) | Szénhidrogének és nitrogén-oxidok összege (HC + NOx) (g/kWh) | Részecskék (PT) (g/kWh) |

RC A: 130 kW < P | 3,5 | 4,0 | 0,20"; |

c) a szakasz a következő ponttal egészül ki:

"4.1.2.5. A szén-monoxid-kibocsátás, a szénhidrogének és a nitrogén-oxidok kibocsátása (vagy adott esetben azok összege) és a részecskekibocsátás a IIIB. szakaszban nem haladhatja meg az alábbi táblázatban feltüntetett mennyiségeket:

A nem belvízi hajók, mozdonyok és vasúti motorkocsik meghajtására használt motorok:

L: 130 kW ≤ P ≤ 560 kW | 3,5 | 0,19 | 2,0 | 0,025 |

M: 75 kW ≤ P < 130 kW | 5,0 | 0,19 | 3,3 | 0,025 |

N: 56 kW ≤ P < 75 kW | 5,0 | 0,19 | 3,3 | 0,025 |

| | Szénhidrogének és nitrogén-oxidok összege (HC + NOx) (g/kWh) | |

P: 37 kW ≤ P < 56 kW | 5,0 | 4,7 | 0,025 |

Vasúti motorkocsik meghajtására szolgáló motorok:

RC B: 130 kW < P | 3,5 | 0,19 | 2,0 | 0,025 |

Mozdonyok meghajtására szolgáló motorok:

Kategória: Hasznos teljesítmény (P) (kW) | Szén-monoxid (CO) (g/kWh) | Szénhidrogének és nitrogén-oxidok összege (HC + NOx) (g/kWh) | Részecskék (PT) (g/kWh) |

RC B: 130 kW < P | 3,5 | 4,0 | 0,025"; |

d) a szakasz az új 4.1.2.5. pont után a következő ponttal egészül ki:

"4.1.2.6. A szén-monoxid-kibocsátás, a szénhidrogének és a nitrogén-oxidok kibocsátása (vagy adott esetben azok összege) és a részecskekibocsátás a IV. szakaszban nem haladhatja meg az alábbi táblázatban feltüntetett mennyiségeket:

A nem belvízi hajók, mozdonyok és vasúti motorkocsik meghajtására használt motorok:

Q: 130 kW ≤ P ≤ 560 kW | 3,5 | 0,19 | 0,4 | 0,025 |

R: 56 kW ≤ P < 130 kW | 5,0 | 0,19 | 0,4 | 0,025"; |

e) a szakasz a következő ponttal egészül ki:

"4.1.2.7. A 4.1.2.4, 4.1.2.5. és 4.1.2.6. pont határértékei a III. melléklet 5. függelékével összhangban kiszámított elhasználódást is magukban foglalják.

A 4.1.2.5. és 4.1.2.6. pontban előírt határértékek esetében az összes, meghatározott ellenőrzési területhez tartozó, véletlenszerűen kiválasztott terhelési körülmény között, és az ilyen rendelkezés alá nem tartozó meghatározott motorüzemeltetési körülmények kivételével, a mindössze 30 mp-es időtartam alatt mintavételezett kibocsátások a fenti táblázatok határértékeit 100 %-nál nagyobb mértékben nem haladhatják meg. Az ellenőrzési területet, amelyre vonatkozóan a százalékarányokat nem lehet túllépni, és a kizárt motorüzemeltetési körülményeket a 15. cikkben említett eljárással összhangban kell alkalmazni, illetve kell meghatározni.";

f) a 4.1.2.4. pont számozása 4.1.2.8.-ra változik.

2. A II. melléklet a következőképpen módosul:

1. Az 1. szakasz a következőképpen módosul:

a) az 1.1. pont a következőkkel egészül ki:

"Két vizsgálati ciklus kerül leírásra, amelyeket az I. melléklet 1. szakaszának rendelkezései szerint kell alkalmazni:

- az NRSC (nem közúti állandósult állapotú ciklus), amelyet az I, II. és IIIA. szakaszban és az állandó fordulatszámú motorokra vonatkozóan, valamint gáz-halmazállapotú szennyező anyagok esetében a IIIB. és IV. szakaszban kell használni,

- az NRTC (nem közúti átmeneti állapotú, tranziens ciklus), amelyet a IIIB. és a IV. szakaszban a részecskekibocsátások mérésére és az állandó fordulatszámú motorok kivételével valamennyi motorra vonatkozóan kell használni. A gyártó választása alapján ez a vizsgálat a IIIA. szakaszban, valamint gáz-halmazállapotú szennyező anyagok esetében a IIIB. és a IV. szakaszban szintén használható,

- a belvízi hajókban történő felhasználásra szánt motorokra vonatkozóan az ISO 8178-4:2002 [E] által és az IMO MARPOL 73/78, VI. mellékletében (NOx Szabályzat) meghatározottak szerinti ISO vizsgálati eljárást kell használni,

- a vasúti motorkocsik meghajtására szánt motorokra vonatkozóan a gáz- és részecskés szilárd halmazállapotú szennyező anyagok mérésére a IIIA. és a IIIB. szakaszban az NRSC-t kell alkalmazni,

- a mozdonyok meghajtására szánt motorokra vonatkozóan a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyagok mérésére a IIIA. és a IIIB. szakaszban az NRSC-t kell alkalmazni.";

b) a szakasz a következő ponttal egészül ki:

"1.3. Mérési alapelv:

A motor mérendő kipufogógáz szennyezőanyag-kibocsátása a gáz halmazállapotú alkotóelemeket (szén-monoxid, összes szénhidrogén és nitrogén-oxid), és a részecskéket foglalja magában. Ezen túlmenően a szén-dioxidot gyakran keresőgázként használják a részleges és a teljes áramú hígítórendszerek hígítási arányának meghatározására. A helyes mérnöki gyakorlat alapján a vizsgálat végrehajtása során felmerülő mérési problémák észlelésének kiváló eszközeként javasolt a szén-dioxid általános mérése.

1.3.1. NRSC-vizsgálat:

Az üzemeltetési körülmények előre meghatározott sorozata alatt, felmelegített motorral, a fenti kipufogó szennyezőanyag-kibocsátási mennyiségeket a kezeletlen kipufogógázból vett minta segítségével folyamatosan kell vizsgálni. A vizsgálati ciklus számos fordulatszám- és nyomaték- (terhelési) üzemállapotból áll, amelyek lefedik a dízelmotorok jellemző üzemi tartományát. Valamennyi üzemállapot során minden egyes gáz-halmazállapotú szennyező anyag koncentrációját, a kipufogógáz-áramot és a kimenő teljesítményt meg kell határozni, és a mért értékeket súlyozni kell. A részecske mintáját kondicionált környezeti levegővel kell hígítani. A teljes vizsgálati eljárás során egy mintát kell venni, és megfelelő szűrőkön el kell különíteni.

Alternatív megoldásként külön szűrökön is lehet mintát venni, minden egyes üzemállapot esetén egyet, és a ciklustól függően súlyozott eredményeket számítással kell meghatározni.

Minden egyes szennyező anyag kilowattóránként kibocsátott, grammban kifejezett mennyiségét az e melléklet 3. függelékében leírtak szerint kell kiszámítani.

1.3.2. NRTC-vizsgálat:

A szorosan a nem közúti gépekbe vagy berendezésekbe épített dízelmotorok üzemeltetési körülményein alapuló, előírt átmeneti vizsgálati ciklust kétszer kell elvégezni:

- Első alkalommal (hidegindítás), miután a motor szobahőmérsékletre hűlt, a motor hűtőfolyadékának és az olajnak, az utókezelő rendszereknek és minden motorvezérlő segédberendezésnek a hőmérséklete pedig 20 és 30 °C között stabilizálódott.

- Második alkalommal (melegindítás), egy húszperces melegítő járatás után, amely közvetlenül a hidegindítási ciklus befejeződése után kezdődik.

E vizsgálatsorozat során a fenti szennyező anyagokat kell megvizsgálni. A motorfékpad motornyomaték- és fordulatszám-visszajelző jelzéseit használva, a teljesítményt a ciklus időtartamára vonatkozóan integrálni kell, ami a motornak a ciklus során végzett munkáját adja meg. A gáz-halmazállapotú alkotóelemek koncentrációját a kezeletlen kipufogógázban a ciklus során meg kell határozni e melléklet 3. függelékével összhangban az analizátor-jel integrálásával, vagy e melléklet 3. függelékével összhangban a CVS teljes áramú hígítórendszer hígított kipufogógázában mért koncentráció integrálásával vagy zsákos mintavételezéssel. Részecskék esetében a hígított kipufogógázból a meghatározott szűrőn arányos mintát kell összegyűjteni részleges áramú vagy teljes áramú hígítással. A használt módszertől függően a szennyező anyagok kibocsátott tömegének kiszámításához meg kell határozni a hígított vagy hígítás nélküli kipufogógázáramot a ciklus során. Minden egyes szennyező anyag kilowattóránként kibocsátott, grammban kifejezett mennyiségének megadásához a kibocsátott tömegértékeknek arányosnak kell lenniük a motor munkavégzésével.

A szennyezőanyag-kibocsátásokat (g/kWh) a hideg- és melegindítási ciklusok során egyaránt mérni kell. Az összetett súlyozott szennyezőanyag-kibocsátásokat úgy kell kiszámítani, hogy a hidegindítási eredményeket 10 %-kal, a melegindítási eredményeket pedig 90 %-kal súlyozzák. A súlyozott összetett eredményeknek teljesíteniük kell a szabványokat.

A hideg/meleg összetett vizsgálatsorozat megkezdését megelőzően a jelöléseket (I. melléklet, 2.18. pont) a vizsgálatsorozatot (III. melléklet) és a számítási egyenleteket (III. melléklet III. függeléke) a 15. cikkben említett eljárással összhangban módosítani kell."

2 A 2. szakasz a következőképpen módosul:

a) a 2.2.3. pont helyébe a következő lép:

"2.2.3. Töltőlevegő-hűtéses motorok

A töltőlevegő hőmérsékletét rögzíteni kell, és annak a megadott névleges fordulatszám és teljes terhelés mellett a gyártó által meghatározott maximális töltőlevegő hőmérséklethez képest ± 5 K-en belül kell lennie. A hűtőközeg hőmérsékletének legalább 293 K-nek (20 °C) kell lennie.

Ha a vizsgáló laboratórium rendszerét vagy külső feltöltőt használnak, a töltőlevegő hőmérsékletét úgy kell beállítani, hogy az a megadott maximális teljesítmény és teljes terhelés mellett a gyártó által meghatározott maximális töltőlevegő-hőmérséklethez képest ± 5 K-en belül legyen. A töltőlevegő hűtőjének hűtőfolyadék-hőmérsékletét és a hűtőfolyadék áramlási sebességét a fenti beállítási ponthoz képest a teljes vizsgálat ciklus során nem szabad megváltoztatni. A töltőlevegő-hűtő térfogatának a helyes mérnöki gyakorlaton és a jellemző jármű/gép alkalmazásokon kell alapulnia.

A töltőlevegő-hűtő beállítása a SAE J 1937 1995 januárjában kiadott változatával összhangban is elvégezhető";

b) a 2.3. pont szövege helyébe a következő lép:

"A vizsgálati motort olyan levegőszívó rendszerrel kell ellátni, amelynek áramlási ellenállása ± 300 Pa-n belül akkora, mint a gyártó által egy tiszta levegőszűrőre megadott felső határérték, a motornak a gyártó szerint a legnagyobb levegőáramot eredményező üzemi viszonyai mellett. Az ellenállást a névleges fordulatszámon, teljes terhelésnél kell beállítani. A vizsgáló laboratórium rendszere használható, amennyiben a motor tényleges üzemi viszonyait reprodukálja.";

c) a 2.4. A motor kipufogórendszere pont helyébe a következő lép:

"A vizsgálati motort kipufogórendszerrel kell ellátni, amely ± 650 Pa-n belül akkora ellennyomást eredményez, mint a gyártó által megadott felső határérték, a maximális névleges teljesítményt adó üzemviszonyok mellett.

Amennyiben a motor kipufogógáz-utókezelő rendszerrel van felszerelve, a kipufogócső átmérőjének a tényleges üzemelés során alkalmazottal azonosnak kell lennie legalább 4 csőátmérőnyi távolságban az előtt a pont előtt, ahol az utókezelő berendezést tartalmazó rész bővülési szakasza kezdődik. A kipufogógáz-utókezelő távolságának a kipufogócsonk csatlakozó karimájától, illetve a turbótöltő kilépésétől azonosnak kell lennie a gépekben alkalmazott konfigurációéval, vagy a gyártó által adott távolságspecifikációnak kell megfelelnie. A kipufogógáz-ellennyomásnak vagy az áramlási ellenállásnak meg kell felelnie az előzőekben megadott kritériumoknak, és szükség esetén egy szeleppel beállíthatónak kell lennie. A kísérleti tesztek és a motor feltérképezése során el lehet távolítani a kipufogógáz utókezelő rendszert tartalmazó szakaszt, helyettesítve egy azonos, de inaktív katalizátort hordozótestet tartalmazó elemmel.";

d) a 2.8. szakaszt el kell hagyni.

3. A 3. szakasz a következőképpen módosul:

a) A 3. szakasz címének helyébe a következő lép:

"3. A VIZSGÁLAT VÉGREHAJTÁSA (NRSC-VIZSGÁLAT)";

b) a szakasz a következő ponttal egészül ki:

"3.1. A fékpadbeállítások meghatározása

Az ISO 14396: 2002 szerint a specifikus szennyezőanyag-kibocsátások mérésének alapja a korrigálatlan fékteljesítmény.

Bizonyos segédüzemi berendezéseket, amelyek csak a gép üzemeltetéséhez szükségesek és a motorra szerelhetők, a vizsgálat idejére el kell távolítani. A következő nem teljes lista példaként szolgál:

- levegőkompresszor a fékek számára

- szervokormány kompresszora

- légkondicionálás kompresszora

- hidraulikus működtető szervek szivattyúi.

Amennyiben a segédüzemi berendezéseket nem távolították el, a vizsgálati fordulatszámokon általuk elnyelt teljesítményt a motorfékpad-beállítások kiszámítása érdekében meg kell határozni, kivéve az olyan motorokat, ahol az ilyen segédüzemi berendezések a motor elválaszthatatlan részét képezik (pl. a levegőhűtésű motorok hűtőventillátorai).

A szívócső áramlási ellenállás és a kipufogócső-ellennyomás beállításait a 2.3. és 2.4. szakasszal összhangban a gyártó által megadott felső határértékekhez kell beállítani.

A vizsgálati fordulatszámhoz tartozó maximális nyomatékot kísérleti mérésekkel kell meghatározni annak érdekében, hogy számítani lehessen a meghatározott vizsgálati üzemmódokhoz tartozó nyomatékértéket. Olyan motorok esetében, amelyeket nem terveztek arra, hogy egy adott fordulatszám-tartomány felett a teljes terhelésinyomaték-görbén működjenek, a vizsgálati fordulatszámokhoz tartozó maximális nyomatékot a gyártónak kell megadnia.

Az egyes vizsgálati módokra vonatkozó motorbeállítást a következő képlet használatával kell kiszámítani:

S =

+ P

100

- P

Ha az arány

≥ 0,03

a PAE értékét a típusjóváhagyást megadó műszaki hatóság ellenőrizheti.";

c) a 3.1-3.3. pont számozása 3.2-3.4-re változik;

d) a 3.4. pont számozása 3.5-re változik, és helyébe a következő lép:

"3.5. A hígítási arány beállítása

A részecske-mintavételezési rendszert az egyszűrős módszer esetén el kell indítani és a megkerülő ágon kell futtatni (a többszűrős módszer helyett választható). A hígító levegő részecske-háttérszintje a hígító levegőnek a részecskeszűrőkön történő átjuttatásával határozható meg. Szűrt hígító levegő használata esetén egyetlen mérés végezhető bármikor a vizsgálat előtt, alatt vagy után. Ha a hígító levegő nem szűrt, a mérést a vizsgálat időtartama alatt vett egyetlen mintán kell elvégezni.

A hígító levegőt úgy kell beállítani, hogy minden üzemmódban 315 K (42 °C) és 325 K (52 °C) között legyen a szűrő felületének hőmérséklete. A teljes hígítási arány nem lehet kisebb, mint négy.

MEGJEGYZÉS:

Állandósult állapotú eljárás esetén a szűrő hőmérséklete a 42-52 °C hőmérsékleti tartomány figyelembevétele helyett a 325 K (52 °C) maximális hőmérsékleten vagy ez alatt tartható.

Az egyszűrős és többszűrős módszer esetében egyaránt a szűrőn áthaladó minta tömegáramának a teljes átáramlású rendszerek hígított kipufogógáz tömegárama állandó hányadának kell lennie minden üzemmódban. Ennek a tömegaránynak az üzemmód átlagolt értékét illetően ± 5 %-on belül kell lennie, a megkerülő vezeték nélküli rendszerek esetén minden üzemmód első 10 másodpercének kivételével. Egyszűrős módszert használó, részleges áramú hígítórendszerek esetében a szűrőn áthaladó tömegáramlási sebességnek az üzemmód átlagolt értékét illetően ± 5 %-on belül állandónak kell lennie, a megkerülő vezeték nélküli rendszerek esetében minden üzemmód első 10 másodpercének kivételével.

A CO2- vagy NOx-koncentráció által szabályozott rendszerek esetében a hígító levegő CO2- vagy NOx-tartalmát minden egyes vizsgálat kezdetén és végén meg kell mérni. A hígító levegő vizsgálat előtti és utáni CO2- vagy NOx-háttérkoncentráció mérési eredményeinek egymáshoz képest 100 ppm-en, illetve 5 ppm-en belül kell lenniük.

Hígított kipufogógázt elemző rendszer használata esetén a vonatkozó háttérkoncentrációkat a teljes vizsgálatsorozat alatt a mintavételező zsákba vett hígító levegő mintavételezésével kell meghatározni.

A folyamatos (nem zsákos) háttérkoncentráció legalább három ponton vehető, a ciklus elején, végén és a közepéhez közeli ponton, és az értékeket átlagolni kell. A gyártó kérésére a háttérmérések elhagyhatók.";

e) a 3.5-3.6. pont számozása 3.6.-3.7.-re változik;

f) a 3.6.1. pont helyébe a következő lép:

"3.7.1. A berendezés specifikációja az I. melléklet 1A szakaszának megfelelően:

3.7.1.1. "A" specifikáció

Az I. melléklet 1. A. i. és A. iv. pontjának hatálya alá tartozó motorok esetében a fékpadi üzemeltetés során a vizsgálati motoron a következő 8-üzemmódú ciklust1 kell követni:

Üzemmód száma | Motor-fordulatszám | Terhelés | Súlyozási tényező |

1 | Névleges | 100 | 0,15 |

2 | Névleges | 75 | 0,15 |

3 | Névleges | 50 | 0,15 |

4 | Névleges | 10 | 0,10 |

5 | Közbenső | 100 | 0,10 |

6 | Közbenső | 75 | 0,10 |

7 | Közbenső | 50 | 0,10 |

8 | Üresjárati | - | 0,15 |

3.7.1.2. "B" specifikáció

Az I. melléklet 1. A. ii. pontjának hatálya alá tartozó motorok esetében a fékpadi üzemeltetés során a vizsgálati motoron a következő 5-üzemmódú ciklust2 kell követni:

Üzemmód száma | Motor-fordulatszám | Terhelés | Súlyozási tényező |

1 | Névleges | 100 | 0,05 |

2 | Névleges | 75 | 0,25 |

3 | Névleges | 50 | 0,30 |

4 | Névleges | 25 | 0,30 |

5 | Névleges | 10 | 0,10 |

A terhelésértékek egy olyan változó teljesítménysorozat alatt rendelkezésre álló maximális teljesítményként meghatározott névleges teljesítményhez tartozó nyomaték százalékos értékei, amely évente korlátlan óraszámban futtatható, a megadott karbantartási időközök között és a megadott környezeti feltételek mellett, a karbantartást a gyártó által előírtak szerint elvégezve.

3.7.1.3. "C" specifikáció

A belvízi hajókban történő felhasználásra szánt meghajtó motorok3 esetében az ISO 8178-4:2002 [E] által és az IMO MARPOL 73/78, VI. mellékletében (NOx-Szabályzat) meghatározottak szerinti ISO vizsgálati eljárást kell használni.

Az álladó lapátszögű hajócsavarral (fix nyomatékgörbével) működő meghajtó motort motorfékpadon kell vizsgálni, a kereskedelmi tengerhajózási dízelmotorok üzem közbeni működésének bemutatására kifejlesztett következő 4 üzemmódú állandósult állapotú ciklus4 használatával:

Üzemmód száma | Motorfordulatszám | Terhelés | Súlyozási tényező |

1 | 100 % (Névleges) | 100 | 0,20 |

2 | 91 % | 75 | 0,50 |

3 | 80 % | 50 | 0,15 |

4 | 63 % | 25 | 0,15 |

Belvízi hajók állandó fordulatszámú, változtatható lapátszögű vagy elektromosan csatlakoztatott hajócsavarral működő meghajtó motorjait motorfékpadon kell vizsgálni, a fenti ciklussal azonos terhelési és súlyozási tényezőkkel jellemzett következő, 4 üzemmódú állandósult állapotú ciklus5 használatával, de minden üzemmódban névleges fordulatszámon működtetett motorral:

Üzemmód száma | Motorfordulatszám | Terhelés | Súlyozási tényező |

1 | Névleges | 100 | 0,20 |

2 | Névleges | 75 | 0,50 |

3 | Névleges | 50 | 0,15 |

4 | Névleges | 25 | 0,15 |

3.7.1.4. "D" specifikáció

Az I. melléklet 1A(v) szakaszának hatálya alá tartozó motorok esetében a fékpadi üzemeltetés során a vizsgálati motoron a következő 3 üzemmódú ciklust6 kell követni:

"Az ISO8178-4: 2002(E) szabvány 8.3.1.1. bekezdésében leírtak szerinti C1 ciklussal azonos

"Az ISO8178-4: 2002(E) szabvány 8.4.1. bekezdésében leírtak szerinti D2 ciklussal azonos

"Az állandó sebességű segédmotorokat az ISO D2 működési ciklus, azaz a 3.7.1.2. pontban meghatározott 5 üzemmódú állandósult állapotú ciklus szerint kell tanúsítani, míg a változó sebességű segédmotorokat az ISO C1 működési ciklus, azaz a 3.7.1.1. pontban meghatározott 8-üzemmódú állandósult állapotú ciklus szerint kell tanúsítani.

"Az ISO8178-4: 2002(E) szabvány 8.5.1, 8.5.2. és 8.5.3. pontja szerinti E3 ciklussal azonos. A négy üzemmód az üzem közbeni méréseken alapuló átlagos hajtócsavar-görbén nyugszik.

"Az ISO8178-4: 2002(E) szabvány 8.5.1, 8.5.2. és 8.5.3. pontja szerinti E2 ciklussal azonos.

"Az ISO8178-4: 2002(E) szabvány szerinti F ciklussal azonos.

Üzemmód száma | Motorfordulatszám | Terhelés | Súlyozási tényező |

1 | Névleges | 100 | 0,25 |

2 | Közbenső | 50 | 0,15 |

3. | Üresjárati | - | 0,60" |

g) a 3.7.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"A vizsgálatsorozatot meg kell kezdeni. A vizsgálatot a fentebb a vizsgálati ciklusokra vonatkozóan megállapított üzemmód-számok sorrendjében kell elvégezni.

Az adott vizsgálati ciklus minden egyes üzemmódja alatt a kezdeti átmeneti időszak után, a meghatározott fordulatszámot a névleges fordulatszám ± 1 %-án vagy ± 3 min-1 belül kell tartani attól függően, melyik a nagyobb, az alapjárat kivételével, amelynek a gyártó által megadott tűréshatárokon belül kell lennie. A meghatározott nyomatékot olyan szinten kell tartani, hogy a mérések elvégzésének időtartama alatt az átlagnak az előírttól való eltérése a vizsgálati fordulatszám melletti maximális nyomaték ± 2 %-án belül legyen.

Minden egyes mérési ponton legalább 10 perces időtartam szükséges. Ha egy motor vizsgálata esetén ahhoz, hogy a mérőszűrőn elegendő tömegű részecske gyűljön össze, hosszabb mintavételezési időre van szükség, a vizsgálati üzemmód időtartama szükség szerint meghosszabbítható.

Az üzemmód hosszát rögzíteni és jelenteni kell.

A gáz-halmazállapotú szennyező anyagok koncentráció értékeit az üzemmód utolsó három percében kell megmérni és rögzíteni.

A részecskék mintavételezését és a gáz-halmazállapotú kibocsátás mérését a motor stabilizációjának a gyártó által meghatározottak szerinti elérése előtt nem lehet megkezdeni, és a műveleteket egyszerre kell befejezni.

Az üzemanyag hőmérsékletét az üzemanyag-befecskendező szivattyú bemeneténél vagy a gyártó által meghatározottak szerint kell megmérni, és a mérés helyét rögzíteni kell.";

h) a 3.7. pont számozása 3.8.-ra változik.

4. A melléklet a következő szakasszal egészül ki:

"4. A VIZSGÁLAT VÉGREHAJTÁSA (NRTC-VIZSGÁLAT)

4.1. Bevezetés

A nem közúti tranziens ciklust (NRTC) a III. melléklet 4. függeléke az ezen irányelv hatálya alá tartozó összes dízelmotorra alkalmazható normalizált fordulatszám- és nyomatékértékek másodpercenkénti sorozataként ismerteti. A motor vizsgálókamrában elvégzendő vizsgálata érdekében a normalizált értékeket át kell alakítani a vizsgálat alatt álló egyedi motor motor-leképezési görbén alapuló tényleges értékeire. Ezt az átalakítást denormalizációként, a kifejlesztett vizsgálati ciklust pedig a vizsgálandó motor referenciaciklusaként említik. A ciklust a vizsgálókamrában a fordulatszám és nyomaték e referenciaértékeivel kell lefolytatni, és a visszacsatolt fordulatszám- és nyomatékértékeket rögzíteni kell. A vizsgálat érvényesítése érdekében a vizsgálat befejezésekor a fordulatszám és a nyomaték referencia- és visszacsatolt értékei között regresszióanalízist kell végezni.

4.1.1. A gátló berendezések vagy irracionális szabályzó vagy irracionális kibocsátás-csökkentő stratégiák alkalmazása tilos.

4.2. Motorleképezési eljárás

Az NRTC vizsgálókamrában történő létrehozásakor a vizsgálati ciklus futtatása előtt a fordulatszám - nyomaték görbe meghatározására a motort le kell képezni.

4.2.1. A leképezésifordulatszám-tartomány meghatározása

A minimális és maximális leképezési fordulatszámok a következők szerint kerülnek meghatározásra:

Minimális leképezési fordulatszám = alapjárati fordulatszám

Maximális leképezési fordulatszám = nhi x 1,02 vagy az a fordulatszám, amelynél a teljes terhelési nyomaték nullára esik, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb (ahol nhi az a legmagasabb motor-fordulatszámként meghatározott magas fordulatszám, amely mellett a névleges teljesítmény 70 %-a leadásra kerül).

4.2.2. Motorleképezési görbe

A motort a motorjellemzők stabilizálása céljából a gyártó ajánlásának és a helyes mérnöki gyakorlatnak megfelelően a maximális teljesítményen fel kell melegíteni. Amikor a motor stabilizálódott, a motorleképezést a következő eljárásoknak megfelelően kell végrehajtani.

4.2.2.1. Tranziens leképezés

a) A motornak terheletlennek kell lennie, és alapjárati fordulatszámon kell működnie.

b) A motort az üzemanyag-befecskendező szivattyú teljes terhelésű beállítása mellett minimális leképezési fordulatszámon kell működtetni.

c) A motor fordulatszámát 8 ± 1 min-1/s átlagos érték mellett a minimálisról a maximális leképezési fordulatszámra kell növelni. A motor fordulatszám- és nyomatékpontjait másodpercenként legalább egy pont mintavételezési ütemben kell rögzíteni.

4.2.2.2. Léptetéses leképezés

a) A motornak terheletlennek kell lennie, és alapjárati fordulatszámon kell működnie.

b) A motort az üzemanyag-befecskendező szivattyú teljes terhelésű beállítása mellett minimális leképezési fordulatszámon kell működtetni.

c) A teljes terhelés fenntartása mellett, a minimális leképezési fordulatszámot legalább 15 másodpercig fenn kell tartani, és az utolsó 5 másodperc alatti átlagos nyomatékot rögzíteni kell. A minimálistól a maximális leképezési fordulatszámig tartó maximális nyomatékgörbét a fordulatszámot legfeljebb 100 ± 20/min lépésekben növelve kell meghatározni. Minden egyes vizsgálati pontot legalább 15 másodpercig meg kell tartani, és az utolsó 5 másodperc alatti átlagos nyomatékot rögzíteni kell.

4.2.3. Leképezési görbe létrehozása

A 4.2.2. pont alapján rögzített minden adatpontot a pontok közötti lineáris interpolációval össze kell kapcsolni. A keletkező nyomatékgörbe a leképezési görbe, és a IV. mellékletben szereplő motorfékpadi mérési menet normalizált nyomatékértékeinek a vizsgálati ciklusra vonatkozó tényleges nyomatékértékekké való átalakítására kell használni, a 4.3.3. pontban leírtak szerint.

4.2.4. Eltérő leképezési eljárások

Ha a gyártó úgy véli, hogy a fenti leképezési technikák bármely adott motor tekintetében nem biztonságosak vagy nem reprezentatívak, akkor váltakozó leképezési technikák használhatók. Ezeknek a váltakozó technikáknak meg kell felelniük a vizsgálati ciklusok alatt elért, minden motorfordulatszámon rendelkezésre álló maximális nyomaték meghatározására szolgáló meghatározott leképezési eljárások céljának. Az ebben a szakaszban meghatározott leképezési technikáktól biztonsági vagy reprezentativitási okokból való eltéréseket azok használatának megfelelő indoklásával együtt az érintett feleknek kell jóváhagyniuk. A nyomatékgörbe azonban a szabályozott vagy turbófeltöltött motorok esetében semmiképpen sem állítható elő csökkenő motorfordulatszámok mellett.

4.2.5. Megismételt vizsgálatok

A motort nem szükséges minden egyes vizsgálati ciklus előtt leképezni. A motort a vizsgálati ciklust megelőzően újra le kell képezni, ha:

- az utolsó leképezés óta a mérnöki megítélés szerint túlságosan hosszú idő telt el, vagy,

- a motoron olyan fizikai változtatásokat vagy újrakalibrálásokat hajtottak végre, amelyek potenciálisan befolyásolhatják a motor teljesítményét.

4.3. A referencia-vizsgálaticiklus létrehozása

4.3.1. Referencia-fordulatszám

A referencia-fordulatszám (nref) a III. melléklet 4. függelékében lévő motorfékpadi mérési menetben meghatározott normalizált fordulatszám-értékek 100 %-ának felel meg. Nyilvánvaló, hogy a referencia-fordulatszám denormalizációjából származó tényleges motorciklus nagyban függ a helyes referencia-fordulatszám megválasztásától. A referencia-fordulatszámot a következő definícióval kell meghatározni:

= alacsony fordulatszám + 0,95 ×

magas fordulatszám - alacsony fordulatszám

(A magas fordulatszám az a legmagasabb motor-fordulatszám, amely mellett a névleges teljesítmény 70 %-a leadásra kerül, míg az alacsony fordulatszám az a legalacsonyabb motor-fordulatszám, amely mellett a névleges teljesítmény 50 %-a leadásra kerül).

4.3.2. A motor-fordulatszám denormalizációja

A fordulatszámot a következő egyenlet felhasználásával kell denormalizálni:

Tényleges fordulatszám =

% fordulatszám ×

+ üresjárati fordulatszám

4.3.3. A motornyomaték denormalizációja

A III. melléklet 4. függelékében szereplő motorfékpadi mérési menet nyomatékértékeit a vonatkozó fordulatszámon fennálló maximális nyomatékhoz normalizálják. A referenciaciklus nyomatékértékeit a 4.2.2. pontnak megfelelően meghatározott leképezési görbét használva a következők szerint kell denormalizálni:

Tényleges nyomaték =

% nyomaték × max. nyomaték1005

a 4.3.2. pontban meghatározott vonatkozó tényleges fordulatszám esetében.

4.3.4. Példa a denormalizációs eljárásra

Példaként a következő vizsgálati pontot kell denormalizálni:

fordulatszám %-a = 43 %

nyomaték %-a = 82 %

A következő értékek adottak:

referencia-fordulatszám = 2200/min

üresjárati fordulatszám = 600/min

aminek eredményeként:

tényleges fordulatszám =

43 ×

+ 600 = 1 288/perc

1288/min értéknél a leképezési görbéből észlelt 700 Nm-es maximális nyomatékkal

tényleges nyomaték =

= 574 Nm

4.4. Fékpad

4.4.1. Terhelésmérő cella használatakor a nyomatékjelet a motortengelyre kell vonatkoztatni, és a fékkar tehetetlenségét figyelembe kell venni. A tényleges motornyomaték a terhelésmérő cellán leolvasott nyomaték plusz a fékkar szöggyorsulással megszorzott tehetetlenségi nyomatéka. A vezérlési rendszernek ezt a számítást valós időben kell elvégeznie.

4.4.2. Ha a motor vizsgálata örvényáramú dinamométerrel történik, ajánlott, hogy azon pontok száma, ahol a

+++++ TIFF +++++

különbség kisebb, mint a csúcsnyomaték - 5 %-a, ne haladja meg a 30-at (ahol Tsp a kívánt nyomaték,

+++++ TIFF +++++

a motorfordulatszám deriváltja, ΘDaz örvényáramú dinamométer tehetetlenségi nyomatéka).

4.5. Szennyezőanyag-kibocsátás-vizsgálat végrehajtása

A következő folyamatábra a vizsgálatsorozatot vázolja fel.

+++++ TIFF +++++

A mérési ciklus előtt a motor, a vizsgálókamra és a szennyezőanyag-kibocsátási rendszerek ellenőrzésére szükség szerint egy vagy több gyakorlóciklus lefuttatható.

4.5.1. A mintavételező szűrők előkészítése

A vizsgálat előtt legalább egy órával minden szűrőt olyan Petri-csészébe kell helyezni, amely porszennyeződéssel szemben védett, és lehetővé teszi a levegőcserét, majd stabilizálás céljából mérőkamrába kell helyezni. A stabilizációs időszak végén minden szűrőt le kell mérni, és a súlyt fel kell jegyezni. Ezután a szűrőt zárt Petri-csészében vagy légmentes szűrőtartóban kell tárolni, amíg a vizsgálathoz szükség nem lesz rá. A szűrőt a mérőkamrából történő eltávolítását követő 8 órán belül használni kell. Az önsúlyt fel kell jegyezni.

4.5.2. A mérőberendezés felszerelése

A műszereket és a mintavételi szondákat szükség szerint kell felszerelni. Amennyiben teljes áramú hígítórendszert alkalmaznak, a kipufogócsövet ahhoz csatlakoztatni kell.

4.5.3. A hígítórendszer és a motor beindítása és előkészítése

A hígítórendszert és a motort be kell indítani, és fel kell melegíteni. A mintavételezési rendszer előkészítését a motor névleges fordulatszámon, legalább 20 percig 100 %-os nyomatékon történő működtetése mellett kell elvégezni, eközben egyidejűleg működtetve vagy a részleges áramlású mintavételező rendszert, vagy a teljes áramlású CVS-t a másodlagos hígítórendszerrel. A "vak" (próbához használt) részecskemintákat ezután össze kell gyűjteni. A "vak" részecskemintához használt szűrők stabilizálása vagy lemérése nem szükséges, és azok eldobhatók. A szűrőközeg a kondicionálás alatt megváltoztatható, amennyiben a szűrőkön vagy a mintavételezési rendszeren keresztül történő mintavételezés teljes ideje meghaladja a 20 percet. Az áramlási sebességeket a tranziens vizsgálatra kiválasztott hozzávetőleges áramlási sebességekre kell beállítani. Szükség esetén, a nyomatékot a 100 %-os nyomatékról csökkenteni kell fenntartva a névleges fordulatszámot úgy, hogy a hőmérséklet a mintavétel zónájában ne haladja meg a 191 °C-os maximális hőmérsékleti specifikációt.

4.5.4. A részecske-mintavételezési rendszer indítása

A részecske-mintavételezési rendszert el kell indítani és a megkerülő ágon kell működtetni. A hígító levegő részecske-háttérszintje a hígító levegőnek a kipufogó hígító alagútba való belépését megelőző mintavételezésével határozható meg. Ajánlott, hogy a részecske-háttérmintát a tranziens ciklus alatt gyűjtsék össze, ha egy másik PM-mintavételezési rendszer is rendelkezésre áll. Egyéb esetben a tranziens ciklus részecskéinek összegyűjtésére használt PM-mintavételezési rendszer használható. Szűrt hígító levegő használata esetén a vizsgálat előtt vagy után egyetlen mérés végezhető. Ha a hígító levegő nem szűrt, a méréseket a ciklus kezdete előtt és vége után kell elvégezni, az értékeket pedig átlagolni kell.

4.5.5. A hígítórendszer beállítása

A teljes áramú hígítórendszer összes hígított kipufogógáz-áramát vagy a részleges áramú hígítórendszeren keresztülmenő hígított kipufogógáz-áramot úgy kell beállítani, hogy az lehetetlenné tegye a víz lecsapódását a rendszerben, és a szűrő felületének hőmérséklete 315 K (42 °C) és 325 K (52 °C) között legyen.

4.5.6. Az analizátorok ellenőrzése

A gázelemzőket nullára kell állítani, és kalibrálni kell. Mintavételező zsákok használata esetén azokat ki kell üríteni.

4.5.7. Motorindítási eljárás

A stabilizált motort a felmelegítés befejezése után 5 percen belül a sorozatgyártású indítómotorral vagy a fékpaddal be kell indítani a gyártó által a felhasználói kézikönyvben javasolt indítási eljárásnak megfelelően. Alternatív megoldásként a vizsgálat a motor előkészítési fázisát követő 5 percen belül a motor leállítása nélkül elkezdődhet, amint a motor üresjárati állapotba került.

4.5.8. A ciklus futtatása

4.5.8.1. Vizsgálatsorozat

A vizsgálatsorozat akkor kezdődik, amikor a motort az előkészítési fázis után álló helyzetből, vagy pedig üresjárati állapotból, járó motor mellett, közvetlenül az előkészítési fázisból indítva elindítják. A vizsgálatot a III. melléklet 4. függelékében megállapított referenciaciklusnak megfelelően kell elvégezni. A motorfordulatszám és nyomaték pontokat beállító parancsokat legalább 5 Hz-en (10 Hz javasolt) kell kiadni. A beállítási értékeket a referenciaciklus 1 Hz-es alapértékei közötti lineáris interpolációval kell kiszámítani. A visszacsatolt motorfordulatszámot és -nyomatékot a vizsgálati ciklus során legalább másodpercenként egyszer fel kell jegyezni, és a jelek elektronikusan szűrhetők.

4.5.8.2. Analizátorválasz

A motor vagy a vizsgálatsorozat indításakor, ha a ciklust közvetlenül az előkészítésből indították, a mérőberendezést el kell indítani, ezzel egyidejűleg el kell kezdeni:

- a hígító levegő gyűjtését vagy elemzését, ha teljes áramú hígítórendszert használnak,

- a kezeletlen vagy hígított kipufogógáz gyűjtését vagy elemzését, attól függően, hogy milyen módszert használnak,

- a hígított kipufogógáz mennyiségének, valamint az előírt hőmérsékleteknek és nyomásoknak a mérését,

- a kipufogógáz tömegáramának feljegyzését, ha kezeletlen kipufogógáz elemzést alkalmaznak,

- a fékpad visszacsatolt fordulatszám és -nyomaték adatainak feljegyzését.

Ha kezeletlen kipufogógáz mérést használnak, a szennyező anyag-koncentrációkat (HC, CO és NOx) és a kipufogógáz tömegáramát folyamatosan kell mérni, és legalább 2 Hz-en számítógépes rendszerben kell tárolni. Minden egyéb adat legalább 1 Hz-es mintasebességen rögzíthető. Analóg analizátorok esetében a választ rögzíteni kell, és a kalibrációs adatok az adatértékelés során on-line vagy off-line alkalmazhatók.

Ha teljes áramlású hígítórendszert használnak, a HC-t és a NOx-ot a hígító alagútban legalább 2 Hz-es frekvenciával folyamatosan kell mérni. Az átlagos koncentrációkat a vizsgálati ciklus során az analizátorjelek integrálásával kell meghatározni. A rendszer válaszideje nem lehet 20 másodpercnél nagyobb, szükség esetén pedig össze kell azt hangolni a CVS áramlásingadozásaival és a mintavételezési idő/vizsgálati ciklus szabályozási eltéréseivel. A CO-t és a CO2-t integrálással vagy a ciklus során a mintavételezési zsákban összegyűjtött koncentrációk elemzésével kell meghatározni. A hígító levegőben lévő gáz-halmazállapotú szennyező anyagok koncentrációit integrálással vagy a háttérzsákban történő összegyűjtéssel kell meghatározni. Minden egyéb jellemzőt, amelyek mérése szükséges, legalább másodpercenkénti egy méréssel (1 Hz) kell rögzíteni.

4.5.8.3. Részecskék mintavételezése

A motor vagy a vizsgálatsorozat indításakor, ha a ciklust közvetlenül az előkészítésből indították, a részecske-mintavételezési rendszert át kell állítani a megkerülő áramról a részecskék összegyűjtésére.

Részleges áramú hígítórendszer használata esetén a mintavételezési szivattyú(ka)t úgy kell beállítani, hogy a részecske mintavételező szondáján vagy az átvezető csövön keresztüli áramlási sebesség a kipufogógáz tömegáramához képest arányos maradjon.

Teljes áramlású hígítórendszer használata esetén a mintavételezési szivattyú(ka)t úgy kell beállítani, hogy a részecske mintavételező szondáján vagy az átvezető csövön keresztüli áramlási sebesség a beállított áramlási sebességhez képest ± 5 %-on belüli értéken maradjon. Ha áramláskompenzációt (azaz a mintavételezési áramlás arányos szabályozását) használnak, igazolni kell, hogy a fő alagút áramlási aránya a részecskék mintavételezési áramlásához képest nem változik a beállított érték ± 5 %-ánál nagyobb mértékben (a mintavételezés első 10 másodpercének kivételével).

MEGJEGYZÉS:

Kétszeres hígítású üzemeltetés esetén, a mintavételezési áramlás a mintavételező szűrőkön keresztüli áramlási sebesség és a másodlagos hígító levegő áramlási sebessége közötti nettó különbség.

A gázmérő(kö)n vagy az áramlási műszerek bemeneténél mért átlagos hőmérsékletet és nyomást rögzíteni kell. Ha a beállított áramlási sebesség a szűrő nagy részecsketerhelése miatt nem tartható fenn a teljes ciklus alatt (± 5 %-on belül), a vizsgálatot érvényteleníteni kell. A vizsgálatot alacsonyabb áramlási sebességgel és/vagy nagyobb átmérőjű szűrővel meg kell ismételni.

4.5.8.4. Motorleállás

Ha a motor a vizsgálati ciklus bármely pontján leáll, azt újra elő kell készíteni és újra kell indítani, és a vizsgálatot meg kell ismételni. Ha a vizsgálati ciklus alatt a szükséges vizsgálóberendezések bármelyike meghibásodik, a vizsgálatot érvényteleníteni kell.

4.5.8.5. A vizsgálat utáni műveletek

A vizsgálat befejezésekor a kipufogógáz tömegáramának és a hígított kipufogógáz térfogatának mérését, a gáz gyűjtőzsákokba való áramlását és a részecskék mintavételezési szivattyúját le kell állítani. Integrált analizátorrendszer esetén a mintavételezés addig folytatódik, amíg a rendszer válaszideje le nem jár.

Az esetlegesen használt gyűjtőzsákok koncentrációit a lehető leghamarabb, de mindenképpen legkésőbb a vizsgálati ciklus vége után 20 perccel elemezni kell.

A kibocsátási vizsgálat után az analizátorok ismételt ellenőrzésére nullázó gázt és ugyanazt a kalibráló gázt kell használni. A vizsgálatot elfogadhatónak kell tekinteni, ha az elővizsgálat és utóvizsgálat eredményei közötti különbség nem éri el a kalibráló gáz értékének 2 %-át.

A részecskeszűrőket a vizsgálat befejezése után legfeljebb egy órán belül vissza kell helyezni a mérőkamrába. Azokat legalább egy óráig olyan Petri-csészében kell kondicionálni, amely porszennyeződéssel szemben védett, és lehetővé teszi a levegőcserét, majd le kell őket mérni. A szűrők bruttó súlyát rögzíteni kell.

4.6. A teszt végrehajtásának ellenőrzése

4.6.1. Adatok eltolása

A visszacsatolt és a referenciaciklus értékei közötti időkésedelem hatásának csökkentésére a motorfordulatszám és -nyomaték teljes visszacsatolt jelsorozata a referencia-fordulatszám és -nyomaték sorozatához képest időben siettethető vagy késleltethető. Ha a visszacsatolási jeleket eltolták, a fordulatszámot és a nyomatékot egyaránt ugyanolyan mértékben és ugyanolyan irányban el kell tolni.

4.6.2. A ciklus-munka kiszámítása

A tényleges ciklusmunkát - Wact (kWh) - a motor feljegyzett visszacsatolási fordulatszám- és nyomatékértékének minden párját felhasználva kell kiszámítani. A tényleges ciklus-munkát - Wact - a referencia-ciklusmunkával - Wref - való összehasonlításra és a fék fajlagos szennyezőanyag-kibocsátások kiszámítására használják. A referencia- és a tényleges motorteljesítmény integrálására ugyanezt a módszertant kell használni. Ha az értékek egymás melletti referencia- vagy egymás melletti mért értékek között határozandók meg, akkor lineáris interpolációt kell alkalmazni.

A referencia- és a tényleges ciklusmunka integrálása során minden negatív nyomatékértéket nullával egyenlőre kell állítani, és szerepeltetni kell. Ha az integrálást 5 Hz-nél kisebb frekvencián hajtották végre, és ha adott időintervallum alatt a nyomatékérték pozitívról negatívra vagy negatívról pozitívra változik, a negatív részt ki kell számítani és nullára kell állítani. A pozitív résznek szerepelnie kell az integrált értékben.

A Wact -nak a Wref - 15 % és Wref + 5 %-a között kell lennie.

4.6.3. A vizsgálati ciklus érvényesítési statisztikái

A visszacsatolt értékek referenciaértékekre vonatkozó lineáris regresszióját a fordulatszámra, a nyomatékra és a teljesítményre kell elvégezni. Ez elvégezhető bármely visszacsatolt adat elállítása után, ha ezt a lehetőséget választották. A legkisebb négyzetek módszerét kell használni, a következő regressziós egyenlettel:

ahol:

y = a fordulatszám (min-1), a nyomaték (N.m), vagy a teljesítmény (kW) visszacsatolt (tényleges) értéke

m = a regressziós egyenes meredeksége

x = a fordulatszám (min-1), a nyomaték (N.m), vagy a teljesítmény (kW) referenciaértéke

b = a regressziós egyenes "y" metszete

Az "y""x"-re vonatkozó, a becslés közepes négyzetes eltérését (SE) és a korrelációs együtthatót (r2) minden regressziós egyenesre ki kell számítani.

Ajánlott ennek az elemzésnek 1 Hz-en való elvégzése. Ahhoz, hogy a vizsgálat érvényesnek legyen tekinthető, az 1. táblázat feltételeit kell teljesíteni.

1. táblázat - A regressziós egyenesekre vonatkozó tűréshatárok

| Fordulatszám | Nyomaték | Teljesítmény |

Az "y""x"- re vonatkozó közepes négyzetes eltérése (SE) | max 100 min-1 | A teljesítmény-leképezés szerinti maximális motornyomaték max. 13 %-a | A teljesítmény-leképezés szerinti maximális motorteljesítmény max. 8 %-a |

Regressziós egyenes meredeksége m | 0,95-1,03 | 0,83 - 1,03 | 0,89-1,03 |

Korrelációs együttható r2 | min. 0,9700 | min. 0,8800 | min. 0,9100 |

Regressziós egyenes "y" metszete b | ± 50 min-1 | ± 20 Nm vagy a max. nyomaték ± 2 %-a, attól függően, hogy melyik a nagyobb | ± 4 kW vagy a max. teljesítmény ± 2 %-a, attól függően, hogy melyik a nagyobb |

Kizárólag regressziós célokból a regressziószámítás elvégzése előtt a 2. táblázatban jelölt helyeken a pontok törlése engedélyezett. A ciklusmunka és a szennyezőanyag-kibocsátások kiszámításakor azonban ezeket a pontokat nem szabad kitörölni. Az alapjárati pont úgy van defniálva, hogy a normalizált referencianyomatéka 0 %, és a normalizált referencia-fordulatszáma 0 %-ra van meghatározva. A pont törlése a ciklus egészére vagy bármely részére alkalmazható.

2. táblázat - Engedélyezett ponttörlések a regresszióanalízisből (azon pontok, amelyekre vonatkozóan az alkalmazott ponttörlést meg kell határozni)

Körülmény | Fordulatszám- és/vagy nyomaték- és/vagy teljesítménypontok, amelyek a bal oldali oszlopban felsorolt körülmények között törölhetők |

Első 24 (± 1) mp és utolsó 25 mp | Fordulatszám, nyomaték és teljesítmény |

Teljes gáz, és a nyomaték-visszacsatolás < a nyomaték-referencia 95 %-a | Nyomaték és/vagy teljesítmény |

Teljes gáz, és a fordulatszám-visszacsatolás < a fordulatszám-referencia 95 %-a | Fordulatszám és/vagy teljesítmény |

Zárt fojtószelep, a fordulatszám-visszacsatolás > üresjárati fordulatszám + 50 min-1, és a nyomaték-visszacsatolás > nyomaték-referencia 105 %-a | Nyomaték és/vagy teljesítmény |

Zárt fojtószelep, a fordulatszám-visszacsatolás ≤ üresjárati fordulatszám + 50 min-1, és a nyomaték-visszacsatolás = gyártó által meghatározott/mért üresjárati nyomaték ± a max. nyomaték 2 %-a | Fordulatszám és/vagy teljesítmény |

Zárt fojtószelep és a fordulatszám-visszacsatolás > a fordulatszám-referencia 105 %-a | Fordulatszám és/vagy teljesítmény." |

5. Az 1. függelék helyébe a következő lép:

1. FÜGGELÉK

MÉRÉSI ÉS MINTAVÉTELEZÉSI ELJÁRÁSOK

1. MÉRÉSI ÉS MINTAVÉTELEZÉSI ELJÁRÁSOK (NRSC-VIZSGÁLAT)

A vizsgálatra benyújtott motor által kibocsátott gáz-halmazállapotú szennyező anyagokat és részecskéket a VI. mellékletben leírt módszerekkel kell mérni. A VI. melléklet módszerei leírják az ajánlott gázelemző módszereket (1.1. pont) és a részecskékhez ajánlott hígító és mintavételezési rendszereket (1.2. pont).

1.1. Motorfékpad specifikáció

A III. melléklet 3.7.1. pontjában leírt vizsgálati ciklus elvégzéséhez megfelelő jellemzőkkel rendelkező motorfékpadot kell használni. A nyomaték és a fordulatszám mérésére szolgáló műszereknek lehetővé kell tenniük a teljesítmény adott korlátok közötti mérését. Kiegészítő számítások szükségesek lehetnek. A mérőműszerek pontosságának olyannak kell lennie, hogy az 1.3. pontban megadott értékek maximális tűréshatárait ne lépjék túl.

1.2. Kipufogógáz-áram

A kipufogógáz-áramot az 1.2.1-1.2.4. szakaszban említett módszerek egyikével kell meghatározni.

1.2.1. Közvetlen mérési módszer

A kipufogógáz-áram közvetlen mérése mérőtorokkal vagy egyenértékű mérő rendszerrel (a részleteket lásd: ISO 5167:2000).

Megjegyzés:

A közvetlen gáz-halmazállapotú áramlás mérése bonyolult feladat. A kibocsátási érték hibáit befolyásoló mérési hibák kiküszöbölésére óvintézkedéseket kell hozni.

1.2.2. Levegő- és üzemanyag-mérési módszer

A levegőáram és az üzemanyagáram mérése.

Az 1.3. pontban meghatározott pontosságú levegőáram-mérőket és üzemanyagáram-mérőket kell használni.

A kipufogógáz-áram a következők szerint számítható ki:

= G

+ G

FUELnedves kipufogógáz - tömegre

1.2.3. Szénegyensúly módszer

A kipufogógáz tömegének kiszámítása az üzemanyag-fogyasztásból és a kipufogógáz-koncentrációkból a szénegyensúly módszer segítségével (III. melléklet 3. függeléke).

1.2.4. Keresőgázos mérési módszer

Ez a módszer a kipufogóban lévő keresőgáz koncentrációjának mérését foglalja magában. Keresőgázként ismert mennyiségű nemesgázt (pl. tiszta héliumot) kell befecskendezni a kipufogógáz-áramba. A gáz összekeveredik és felhígul a kipufogógázzal, de nem léphet reakcióba a kipufogócsőben. Ezután a gáz koncentrációját a kipufogógáz-mintában meg kell mérni.

A keresőgáz teljes keveredésének biztosítása érdekében a kipufogógáz mintavételezési szondáját a keresőgáz befecskendezési pontjától áramlásirányban legalább 1 m-re vagy a kipufogócső átmérőjének 30-szorosával megegyező távolságra kell elhelyezni, attól függően, hogy melyik nagyobb. A mintavételezési szonda közelebb helyezhető a befecskendezési ponthoz, ha a keresőgáz-koncentráció és a referencia-koncentráció összehasonlításakor teljes keveredés igazolható, amikor a keresőgázt a motorhoz képest felfelé fecskendezték be.

A keresőgáz áramlási sebességét úgy kell beállítani, hogy a motor alapjárati fordulatszámánál fennálló keresőgáz-koncentráció a keveredés után a keresőgáz-analizátor teljes skálájánál alacsonyabb legyen.

A kipufogógáz-áramot a következők szerint kell kiszámítani

conc

-conc

ahol

GEXHW = pillanatnyi kipufogógáz-tömegáram (kg/s)

GT = keresőgáz-áram (cm3/min)

concmix = a keresőgáz pillanatnyi koncentrációja a keveredés után (ppm)

ρEXH = a kipufogógáz sűrűsége (kg/m3)

conca = a keresőgáz háttérkoncentrációja a beszívott levegőben (ppm)

A keresőgáz háttérkoncentrációja (conca) a közvetlenül a teszt lefutása előtt és után mért háttérkoncentráció átlagolásával határozható meg.

Amikor a háttérkoncentráció maximális kipufogógáz-áram mellett kevesebb, mint a keresőgáz keveredés utáni koncentrációjának (concmix.) 1 %-a, a háttérkoncentráció elhanyagolható.

A teljes rendszernek meg kell felelnie a kipufogógáz-áramra vonatkozó pontossági specifikációknak, és azt a 2. függelék 1.11.2. pontjának megfelelően kell kalibrálni.

1.2.5. A levegőáram és a levegő-üzemanyag arány mérése

Ez a módszer a kipufogógáz tömegének a levegőáramból és levegő-üzemanyag arányból történő kiszámítását foglalja magában. A pillanatnyi kipufogógáz-tömegáramlást a következők szerint kell kiszámítani:

= G

A/Fst × λ

A/F

= 14,5

λ =

100 −

conc

× 10

− conc

× 10

0,45 ×

1 −

2 × conc

× 10

3,5 × conc

1 +

conc

× 10

3,5 × conc

conc

+ conc

× 10

conc

+ conc

× 10

+ conc

× 10

-4

ahol

A/Fst = sztöchiometrikus levegő/üzemanyag arány (kg/kg)

λ = relatív levegő/üzemanyag arány

concCO2 = száraz CO2-koncentráció (%)

concCO = száraz CO-koncentráció (ppm)

concHC = HC-koncentráció (ppm)

Megjegyzés:

A számítás az 1,8-del egyenlő H/C aránnyal rendelkező dízelüzemanyagra vonatkozik.

A levegőáram-mérőnek teljesítenie kell a 3. táblázat pontossági specifikációit, a használt CO2-analizátornak teljesítenie kell az 1.4.1. pont specifikációit, a teljes rendszernek pedig teljesítenie kell a kipufogógáz-áramra vonatkozó pontossági specifikációkat.

Alternatív megoldásként a relatív levegő-üzemanyag arány mérésére az 1.4.4. pont specifikációival összhangban levegő-üzemanyag arányt mérő berendezés, mint például cirkónium típusú érzékelő használható.

1.2.6. Teljes hígított kipufogógáz-áram

Teljes áramlású hígítórendszer használatakor a hígított kipufogó teljes áramát (GTOTW) PDP-vel vagy CFV-vel vagy SSV-vel kell mérni (VI. melléklet, 1.2.1.2. pont). A pontosságnak összhangban kell lennie a III. melléklet 2. függeléke 2.2. pontjának rendelkezéseivel.

1.3. Pontosság

Minden mérőműszer kalibrálásának a nemzeti vagy a nemzetközi szabványok által nyomon követhetőnek kell lennie, és teljesítenie kell a 3. táblázatban felsorolt követelményeket.

3. táblázat - Mérőműszerek pontossága

Sorszám | Mérőműszer | Pontosság |

1 | Motor fordulatszáma | a leolvasás ± 2 %-a vagy a motor max. értékének ± 1 %-a, attól függően, hogy melyik nagyobb |

2 | Nyomaték | a leolvasás ± 2 %-a vagy a motor max. értékének ± 1 %-a, attól függően, hogy melyik nagyobb |

3 | Üzemanyag- fogyasztás | a motor max. értékének ± 2 %-a |

4 | Levegőfogyasztás | a leolvasás ± 2 %-a vagy a motor max. értékének ± 1 %-a, attól függően, hogy melyik nagyobb |

5 | Kipufogógáz-áram | a leolvasás ± 2,5 %-a vagy a motor max. értékének ± 1,5 %-a, attól függően, hogy melyik nagyobb |

6 | Hőmérsékletek ≤ 600 K | ± 2 K abszolút |

7 | Hőmérsékletek > 600 K | a leolvasás ± 1 %-a |

8 | Kipufogógáz nyomása | ± 0,2 kPa abszolút |

9 | Beszívott levegő nyomáscsökkenése | ± 0,05 kPa abszolút |

10 | Atmoszferikus nyomás | ± 0,1 kPa abszolút |

11 | Egyéb nyomások | ± 0,1 kPa abszolút |

12 | Abszolút nedvességtartalom | a leolvasás ± 5 %-a |

13 | Hígító levegőáram | a leolvasás ± 2 %-a |

14 | Hígított kipufogógáz-áram | a leolvasás ± 2 %-a |

1.4. A gáz-halmazállapotú összetevők meghatározása

1.4.1. Az analizátorra vonatkozó általános előírások

Az analizátoroknak a kipufogógáz-összetevők koncentrációinak méréséhez szükséges pontosságnak megfelelő mérési tartománnyal kell rendelkezniük (1.4.1.1. pont). Ajánlott, hogy az analizátorokat olyan módon működtessék, hogy a mért koncentráció a teljes skála 15 % és 100 %-a közé essen.

Ha a teljes skálaérték legfeljebb 155 ppm (vagy C ppm), vagy ha olyan kijelző rendszereket (számítógépek, mérésadatgyűjtő berendezések) használnak, amelyek a teljes skálaérték 15 %-a alatt is megfelelő pontosságúak és felbontóképességűek, a teljes skálaérték 15 %-a alatti koncentrációk szintén elfogadhatók. Ebben az esetben a kalibrációs görbék pontosságának biztosítása érdekében kiegészítő kalibrálást kell végezni - III. melléklet, 2. függelék, 1.5.5.2. pont.

A berendezés elektromágneses zavarvédelmének (EMC) olyan szintűnek kell lennie, hogy az a további hibákat a lehető legkisebbre csökkentse.

1.4.1.1. Mérési hiba

Az analizátor nem térhet el a névleges kalibrálási ponttól a leolvasás ± 2 %-ánál vagy a teljes skála ± 0,3 %-ánál nagyobb mértékben, attól függően, hogy melyik a nagyobb.

Megjegyzés:

E szabvány alkalmazásában a pontosság az analizátor-leolvasásnak a névleges kalibrációs értékektől való eltéréseként kerül meghatározásra - kalibrációs gáz használatával (= valós érték).

1.4.1.2. Megismételhetőség

Az adott kalibráló vagy span gázra adott 10 megismételt válasz szórásának 2,5-szereseként meghatározott megismételhetőség nem lehet nagyobb a teljes skálához tartozó koncentráció ± 1 %-ánál minden 155 ppm (vagy C ppm) felett használt tartományban, illetve ± 2 %-ánál minden 155 ppm (vagy C ppm) alatt használt tartományban.

1.4.1.3. Zaj

Az analizátor csúcstól-csúcsig válaszadása nullázó és kalibráló gázokra bármely 10 másodperces időközben nem lehet nagyobb, mint a teljes skála 2 %-a az összes használt tartományban.

1.4.1.4. Nullponteltolódás

Az egyórás időtartam alatti nullponteltolódásnak a legalacsonyabb használt tartományban a teljes skála 2 %-ánál kisebbnek kell lennie. A nulla válasz a 30 másodperces időközben egy nullázó gázra adott átlagos válaszként kerül meghatározásra, a zajt is beleértve.

1.4.1.5. Mérési tartomány eltolódása

Az egyórás időtartam alatti mérésitartomány-eltolódásnak a legalacsonyabb használt tartományban a teljes skála 2 %-ánál kisebbnek kell lennie. A mérési tartomány ez esetben a kalibrációs pont és a nulla pont közötti különbségként kerül meghatározásra. A kalibrációs pont a span gázra 30 másodperces időintervallumban adott átlagos válaszként kerül meghatározásra, a zajt is beleértve.

1.4.2. Gázszárítás

Az opcionális gázszárító készüléknek a lehető legkisebb hatással kell lennie a mért gázok koncentrációjára. A vegyi szárítóanyagok használata nem elfogadható módszer a mintában lévő víz eltávolítására.

1.4.3. Analizátorok

Az alkalmazandó mérési elveket e függelék 1.4.3.1.-1.4.3.5. pontja írja le. A mérőrendszerek részletes leírása a VI. mellékletben található.

A mérendő gázokat a következő műszerekkel kell elemezni. Nemlineáris analizátorok esetében a linearizáló áramkörök használata megengedett.

1.4.3.1. Szén-monoxid (CO) elemzése

A szénmonoxid-analizátornak nem-diszperzív, infravörös abszorpció elven működő (NDIR) típusúnak kell lennie.

1.4.3.2. Szén-dioxid (CO2) elemzése

A széndioxid-analizátornak nem diszperzív infravörös abszorpció elven működő (NDIR) típusúnak kell lennie.

1.4.3.3. Szénhidrogén (HC) elemzése

A szénhidrogén-analizátornak fűtött lángionizációs detektor (HFID) típusúnak kell lennie, detektorral, szelepekkel, csövezéssel stb., és oly módon fűtve, hogy a gáz hőmérsékletét 463 K (190 °C) ± 10 K értéken tartsa.

1.4.3.4. Nitrogén-oxidok (NOx) elemzése

A nitrogénoxid-analizátornak kemilumineszcenciás detektor (CLD) vagy fűtött kemilumineszcenciás detektor (HCLD) típusúnak kell lennie NO2/NO konverterrel, ha száraz alapon mérik. Nedves alapon való mérésnél a 328 K (55 °C) felett tartott konverterrel rendelkező HCLD-t kell használni, feltéve, hogy a víz keresztérzékenységi ellenőrzést (III. melléklet, 2. függelék, 1.9.2.2 pont) teljesítették.

A mintavezetéket a CLD és a HCLD esetében egyaránt száraz mérés esetén az konverterig, nedves mérés esetén pedig az analizátorig 328-473 K (55-200 °C) falhőmérsékleten kell tartani.

1.4.4. Levegő-üzemanyag mérés

A kipufogógáz-áramnak az 1.2.5. pontban meghatározottak szerinti meghatározására szánt levegő-üzemanyag mérőberendezésnek szélessávú levegő-üzemanyag arány szenzornak vagy cirkónium típusú lambdaszenzornak kell lennie.

A szenzort közvetlenül a kipufogócsőre kell szerelni, ahol a kipufogógáz hőmérséklete elég magas a vízlecsapódás kiküszöbölésére.

A szenzor pontosságának a benne foglalt elektronikákkal együtt a következő értékeken belül kell lennie:

leolvasás ± 3 % λ < 2

leolvasás ± 5 % 2 ≤ λ < 5

leolvasás ± 10 % 5 ≤ λ.

A fent meghatározott pontosság teljesítéséhez a szenzort a műszergyártó által meghatározottak szerint kell kalibrálni.

1.4.5. Mintavételezés gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátások esetében

A gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátások mintavételező szondáit adott esetben a kipufogógáz-rendszer kivezetésétől legalább 0,5 m-re vagy a kipufogócső átmérőjének legalább háromszorosával megegyező távolságra - attól függően, hogy melyik nagyobb - kell felszerelni, és elég közel a motorhoz, hogy a kipufogógáz hőmérséklete a szondánál legalább 343 K (70 °C) legyen.

Szétágazó kipufogó elosztócsővel rendelkező többhengeres motor esetében a szonda beszívó nyílását megfelelő távolságban kell elhelyezni úgy, hogy az összes hengerből származó átlagos kipufogó szennyezőanyag-kibocsátások reprezentatív mintát adjanak. A kipufogócsövek különálló csoportjaival rendelkező többhengeres motorok esetében, például "V"-motor elrendezésben, megengedett a külön csoportonkénti mintavétel és az átlagos szennyezőanyag-kibocsátás kiszámítása. A fenti módszerekkel összeegyeztethető egyéb módszerek is használhatók. A kipufogó szennyezőanyag-kibocsátások kiszámítására a motor teljes kipufogó tömegáramát kell használni.

Ha a kipufogógáz összetételét bármilyen kipufogógáz-utókezelő rendszer befolyásolja, a kipufogómintát az I. szakasz vizsgálatai során a készülék előtt, a II. szakasz vizsgálatai során pedig a készülék után kell venni. Amikor a részecskék meghatározására teljes áramlású hígítórendszert használnak, a gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátások szintén meghatározhatók a hígított kipufogógázban. A mintavételező szondákat a részecskék hígító alagútban lévő mintavételezési szondájához közel kell elhelyezni (VI. melléklet 1.2.1.2. pont, DT és 1.2.2. pont, PSP). A CO és a CO2 zsákba történő mintavételezéssel és a mintavételezési zsákban lévő koncentráció utólagos mérésével is meghatározható.

1.5. A részecskék meghatározása

A részecskék meghatározásához hígítórendszerre van szükség. A hígítás részleges áramlású vagy teljes áramlású hígítórendszer révén valósítható meg. A hígítórendszer áramlási kapacitásának elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy teljesen kiküszöbölje a vízlecsapódást a hígítási és a mintavételezési rendszerekben, és a hígított kipufogógáz hőmérsékletét közvetlenül a szűrőtartók előtt 315 K (42 °C) és 325 K (52 °C) között tartsa. Ha a levegő nedvességtartalma magas, megengedett a hígító levegő víztelenítése a hígítórendszerbe való belépés előtt. Ha a környezeti hőmérséklet alacsonyabb, mint 293 K (20 °C), ajánlatos a hígító levegőt a 303 K-es (30 °C-os) hőmérsékleti határ fölé melegíteni. A hígító levegő hőmérséklete azonban nem haladhatja meg a 325 K (52 °C)-ot a kipufogónak a hígító alagútba való bevezetése előtt.

Megjegyzés:

Állandósult állapotú vizsgálat esetén, a szűrő hőmérséklete a 42-52 °C-os hőmérsékleti tartomány figyelembevétele helyett a 325 K-es (52 °C-os) maximális hőmérsékleten vagy ez alatt tartható.

Részleges áramlású hígítórendszer esetén a részecske mintavételező szondáját a gáznemű szondához közel és az elé kell felszerelni a 4.4. pontban meghatározottak szerint és a VI. melléklet 1.2.1.1. pontjának 4-12. ábráján látható EP- és SP-elrendezésnek megfelelően.

A részleges áramlású hígítórendszert úgy kell megtervezni, hogy az a kipufogógáz-áramot két részre válassza; a kisebb rész levegővel hígítandó, ezt követően pedig a részecske mérésére használandó. Ebből következőleg alapvető fontosságú a hígítási arány igen pontos meghatározása. Különböző szétosztási módszerek alkalmazhatók, így a szétosztás módja jelentős mértékben meghatározza a mintavételező berendezést magát és az alkalmazandó eljárásokat (VI. melléklet, 1.2.1.1. pont).

A részecskék tömegének meghatározásához részecske-mintavételezési rendszerre, részecske-mintavételezési szűrőkre, mikrogramm beosztású mérlegre, illetve hőmérséklet- és nedvességtartalom-szabályozott mérőkamrára van szükség.

A részecske-mintavételezésre vonatkozóan két módszer alkalmazható:

- az egyszűrős módszer a vizsgálati ciklus összes üzemmódjához egy pár szűrőt használ (e függelék 1.5.1.3. pontja). A vizsgálat mintavételezési szakaszában különös figyelmet kell fordítani a mintavételezési időkre és az áramlásokra. Mindazonáltal a vizsgálati ciklushoz csak egy pár szűrő szükséges,

- a többszűrős módszer megszabja, hogy a vizsgálati ciklus minden egyes üzemmódjához egy pár szűrő használandó (e függelék 1.5.1.3. pontja). Ez a módszer kevésbé szigorú mintavételezési eljárásokat tesz lehetővé, de több szűrőt használ.

1.5.1. Részecske-mintavételezési szűrők

1.5.1.1. Szűrőspecifikáció

A tanúsítási vizsgálatokhoz fluor-szénhidrogén borítású üvegszálas szűrők vagy fluor-szénhidrogén alapú membránszűrők szükségesek. Speciális alkalmazások esetén más szűrőanyagok is használhatók. Minden szűrőtípus 0,3 μm DOP (di-oktilftalát) összegyűjtési hatékonyságának legalább 99 %-osnak kell lennie, 35 és 100 cm/s merőleges gázáramlási sebesség mellett. A laboratóriumok közötti vagy a gyártó és jóváhagyó hatóságok közötti összehasonlító vizsgálatok során azonos minőségű szűrőket kell használni.

1.5.1.2. A szűrő mérete

A részecskeszűrőknek legalább 47 mm-es átmérővel kell rendelkezniük (37 mm-es működő átmérő). Nagyobb átmérőjű szűrők elfogadhatók (1.5.1.5. pont).

1.5.1.3. Elsődleges és kiegészítő szűrők

A hígított kipufogógázt a vizsgálatsorozat alatt két egymás után elhelyezett szűrővel (egy elsődleges és egy kiegészítő szűrő) kell mintavételezni. A kiegészítő szűrőt áramlásirányban az elsődleges szűrő mögött, attól legfeljebb 100 mm-re kell elhelyezni, és azzal nem érintkezhet. A szűrőket külön-külön vagy párként, szennyezett felükkel egymás felé helyezve lehet lemérni.

1.5.1.4. A gáz merőleges áramlási sebessége

A gázszűrő síkjára merőleges áramlási sebességének 35 és 100 cm/s között kell lennie. A nyomáscsökkenés a vizsgálat kezdete és vége között nem növekedhet 25 kPa-nál nagyobb értékkel.

1.5.1.5. A szűrők terhelése

A legáltalánosabb szűrőméretekre vonatkozóan ajánlott minimális szűrőterheléseket a következő táblázat tünteti fel. Nagyobb szűrőméretek esetén a minimális szűrőterhelésnek 0,065 mg/1000 mm2 szűrőterület nagyságúnak kell lennie.

Szűrőátmérő (mm) | Ajánlott működő átmérő (mm) | Ajánlott minimális terhelés (mg) |

47 | 37 | 0,11 |

70 | 60 | 0,25 |

90 | 80 | 0,41 |

110 | 100 | 0,62 |

Többszűrős módszer esetén az ajánlott legkisebb szűrőterhelés az összes szűrőre együttvéve a fenti megfelelő érték és az üzemmódok száma négyzetgyökének szorzata.

1.5.2. A mérőkamra és analitikai mérleg specifikációja

1.5.2.1. A mérőkamrára vonatkozó feltételek

Azon kamra (vagy helyiség) hőmérsékletét, amelyben a részecskeszűrőket kondicionálják és lemérik, minden szűrőkondicionálás és -mérés alatt 295 K (22 °C) ± 3 K-en belül kell tartani. A nedvességtartalmat 282,5 (9,5 °C) ± 3 K-es harmatponton és 45 ± 8 %-os relatív nedvességtartalmon kell tartani.

1.5.2.2. A referenciaszűrő mérése

A kamrának (vagy helyiségnek) mentesnek kell lennie minden olyan környezeti szennyezőanyagtól (mint például por), amely a részecskeszűrőkön azok stabilizációja alatt lerakódhat. Az 1.5.2.1. pontban leírt mérőhelyiség-specifikációk rendellenességei megengedettek, ha a rendellenességek időtartama nem haladja meg a 30 percet. A mérőhelyiségnek a szükséges specifikációkat már a személyzetnek a mérőhelyiségbe történő belépése előtt teljesítenie kell. Legalább két használaton kívüli referenciaszűrőt vagy referencia-szűrőpárt a mintavételező szűrő (-pár) méréséhez képest négy órán belül, lehetőség szerint azzal egy időben le kell mérni. A referenciaszűrőknek a mintavételező szűrőkkel megegyező méretűnek és anyagúnak kell lenniük.

Ha a referenciaszűrők (referencia-szűrőpárok) átlagos súlya a mintavételező szűrő mérései közötti időben több mint 10 μg-mal változik, akkor az összes mintavételező szűrőt ki kell dobni, és a szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálatot meg kell ismételni.

Ha a mérőhelyiség 1.5.2.1. pontban leírt stabilitási feltételei nem teljesülnek, de a referenciaszűrő (-pár) mérése teljesíti a fenti feltételeket, a motorgyártó választhat, hogy elfogadja a mintavételező szűrő súlyokat, vagy semmisnek tekinti a vizsgálatot, beállítja a mérőhelyiség szabályozórendszerét és újra lefolytatja a vizsgálatot.

1.5.2.3. Az analitikai mérleg

Az összes szűrő súlyának meghatározására használt analitikai mérlegnek a mérleggyártó által meghatározott 2 μg-os pontossággal (szabványos eltérés) és 1 μg-os felbontással (1 osztás = 1 μg) kell rendelkeznie.

1.5.2.4. A statikus elektromosság hatásának kiküszöbölése

A statikus elektromosság hatásának kiküszöbölése céljából a szűrőket mérés előtt közömbösíteni kell, például polónium közömbösítővel vagy más, hasonló hatású készülékkel.

1.5.3. A részecske mérésére vonatkozó kiegészítő specifikációk

A kipufogócsőtől a szűrőtartóig a hígítórendszer és a mintavételezési rendszer minden részét, amely kezeletlen és hígított kipufogógázzal kapcsolatba kerül, úgy kell megtervezni, hogy a részecskék lerakódását vagy átalakulását a lehető legkisebbre csökkentse. Minden alkatrésznek olyan elektromos vezetőképességű anyagból kell készülnie, amely nem lép reakcióba a kipufogógáz alkotóelemeivel, és az elektrosztatikus hatások megelőzésére elektromosan földeltnek kell lennie.

2. MÉRÉSI ÉS MINTAVÉTELEZÉSI ELJÁRÁSOK (NRTC-VIZSGÁLAT)

2.1. Bevezetés

A vizsgálatra benyújtott motor által kibocsátott gáz-halmazállapotú szennyező anyagok és részecskék összetevőit a VI. mellékletben leírt módszerekkel kell mérni. A VI. melléklet módszerei leírják az ajánlott gázelemző módszereket (1.1. pont) és a részecskékhez ajánlott hígító és mintavételezési rendszereket (1.2. pont).

2.2. Motorfékpad és a vizsgálókamra berendezései

A motorfékpadon lévő motorok kibocsátási vizsgálataira a következő berendezéseket kell használni:

2.2.1. Motorfékpad

Az e melléklet 4. függelékében leírt vizsgálati ciklus elvégzésére megfelelő jellemzőkkel rendelkező motorfékpadot kell használni. A nyomaték és a fordulatszám mérésére szolgáló műszereknek lehetővé kell tenniük a teljesítmény adott korlátok közötti mérését. Kiegészítő számítások szükségesek lehetnek. A mérőműszerek pontosságának olyannak kell lennie, hogy a 3. táblázatban megadott értékek maximális tűréshatárait ne lépjék túl.

2.2.2. Egyéb műszerek

Szükség szerint az üzemanyag-fogyasztást, a levegőfogyasztást, a hűtő- és kenőanyag hőmérsékletét, a kipufogógáz nyomását és a szívócső-nyomáscsökkenést, a kipufogógáz hőmérsékletét, a beszívott levegő hőmérsékletét, az atmoszferikus nyomást, a nedvességtartalmat és az üzemanyag hőmérsékletét mérő eszközöket kell használni. Ezeknek a műszereknek teljesíteniük kell a 3. táblázatban megadott követelményeket:

3. táblázat - A mérőműszerek pontossága

Sorszám | Mérőműszer | Pontosság |

1 | Motor fordulatszáma | a leolvasás ± 2 %-a vagy a motor max. értékének ± 1 %-a, attól függően, hogy melyik nagyobb |

2 | Nyomaték | a leolvasás ± 2 %-a vagy a motor max. értékének ± 1 %-a, attól függően, hogy melyik nagyobb |

3 | Üzemanyag-fogyasztás | a motor max. értékének ± 2 %-a |

4 | Levegőfogyasztás | a leolvasás ± 2 %-a vagy a motor max. értékének ± 1 %-a, attól függően, hogy melyik nagyobb |

5 | Kipufogógáz-áram | a leolvasás ± 2,5 %-a vagy a motor max. értékének ± 1,5 %-a, attól függően, hogy melyik nagyobb |

6 | Hőmérsékletek ≤ 600 K | ± 2 K abszolút |

7 | Hőmérsékletek > 600 K | a leolvasás ± 1 %-a |

8 | Kipufogógáz nyomása | ± 0,2 kPa abszolút |

9 | Beszívott levegő nyomáscsökkenése | ± 0,05 kPa abszolút |

10 | Atmoszferikus nyomás | ± 0,1 kPa abszolút |

11 | Egyéb nyomások | ± 0,1 kPa abszolút |

12 | Abszolút nedvességtartalom | a leolvasás ± 5 %-a |

13 | Hígító levegőáram | a leolvasás ± 2 %-a |

14 | Hígított kipufogógáz-áram | a leolvasás ± 2 %-a |

2.2.3. Kezeletlen kipufogógáz áramlása

A kezeletlen kipufogógázban lévő szennyezőanyag-kibocsátások kiszámítására és a részleges áramlású hígítórendszer szabályozására fontos ismerni a kipufogógáz tömegáramát. A kipufogógáz-tömegáram meghatározására az alábbiakban leírt módszerek bármelyike használható.

A szennyezőanyag-kibocsátások kiszámítása céljából az alábbiakban leírt bármelyik módszer reakcióidejének az analizátor reakcióidejére vonatkozóan a 2. függelék 1.11.1. pontjában meghatározott követelménnyel egyenlőnek vagy annál kisebbnek kell lennie.

A részleges áramlású hígítórendszer szabályozása céljából gyorsabb reakció szükséges. Az on-line szabályozású részleges áramlású hígítórendszerek esetében ≤0,3 s reakcióidő szükséges. Az előzetes kísérleti méréseken alapuló "előrelátó" szabályozású részleges áramlású hígítórendszerek esetében a kipufogóáram mérőrendszerének biztosítania kell, hogy felfutási ideje ≤ 1 s reakcióideje ≤5 s legyen. A rendszer reakcióidejét a műszer gyártójának kell meghatároznia. A kipufogógáz áramlásra és a részleges áramlású hígítórendszerre vonatkozó kombinált reakcióidő-követelmények a 2.4. pontban szerepelnek.

Közvetlen mérési módszer

A pillanatnyi kipufogóáram közvetlen mérése rendszerekkel végezhető el, mint például:

- nyomáskülönbség-készülékkel, mint a mérőtorok (a részleteket lásd: ISO 5167:2000),

- ultrahangos áramlásmérő,

- örvényáramlás-mérő.

A kibocsátási érték hibáihoz vezető mérési hibák kiküszöbölésére óvintézkedéseket kell hozni. Az ilyen óvintézkedések magukban foglalják a készülék gondos felszerelését a motor kipufogórendszerébe a műszergyártó ajánlásainak és a helyes mérnöki gyakorlatnak megfelelően. A készülék felszerelése különösen a motor teljesítményére és a szennyezőanyag-kibocsátásokra nem lehet hatással.

Az áramlásmérőknek teljesíteniük kell a 3. táblázat pontossági specifikációit.

Levegő- és üzemanyag-mérési módszer

Ez magában foglalja a levegőáram és az üzemanyag-áram megfelelő áramlásmérőkkel történő mérését. A pillanatnyi kipufogógáz-áramot a következők szerint kell kiszámítani:

= G

+ G

FUELnedves kipufogótömeg esetén

Az áramlásmérőknek teljesíteniük kell a 3. táblázat pontossági specifikációit, de ahhoz is elég pontosnak kell lenniük, hogy a kipufogógáz-áramra vonatkozó pontossági specifikációkat is teljesítsék.

Keresőgázas mérési módszer

Ez a módszer a kipufogógázban lévő keresőgáz koncentrációjának mérését foglalja magában.

Keresőgázként ismert mennyiségű nemesgázt (pl. tiszta héliumot) kell befecskendezni a kipufogógáz-áramba. A gáz összekeveredik és felhígul a kipufogógázzal, de nem léphet reakcióba a kipufogócsőben. Ezután a gáz koncentrációját a kipufogógáz-mintában meg kell mérni.

A keresőgáz teljes keveredésének biztosítása érdekében a kipufogógáz mintavételezési szondáját a keresőgáz befecskendezési pontja után legalább 1 m-re vagy a kipufogócső átmérőjének 30-szorosával megegyező távolságra kell elhelyezni attól függően, hogy melyik nagyobb. A mintavételezési szonda közelebb helyezhető a befecskendezési ponthoz, ha a keresőgáz-koncentráció és a referencia-koncentráció összehasonlításakor teljes keveredés igazolható, amikor a keresőgázt a motor előtt fecskendezték be.

A keresőgáz áramlási sebességét úgy kell beállítani, hogy a motor üresjárati fordulatszámánál fennálló keresőgáz-koncentráció a keveredés után a keresőgáz-analizátor teljes mérési tartományánál alacsonyabb legyen.

A kipufogógáz-áramot a következők szerint kell kiszámítani:

conc

-conc

ahol

GEXHW = pillanatnyi kipufogó-tömegáram (kg/s)

GT = keresőgázáram (cm3/min)

concmix = a keresőgáz pillanatnyi koncentrációja a keveredés után (ppm)

ρEXH = a kipufogógáz sűrűsége (kg/m3)

conca = a keresőgáz háttérkoncentrációja a beszívott levegőben (ppm)

A keresőgáz háttérkoncentrációja (conca) a közvetlenül a próbaüzem előtt és után mért háttérkoncentráció átlagolásával határozható meg.

Amikor a háttérkoncentráció maximális kipufogógáz-áram mellett kevesebb, mint a keresőgáz keveredés utáni koncentrációjának (concmix.) 1 %-a, a háttérkoncentráció elhanyagolható.

A teljes rendszernek meg kell felelnie a kipufogógáz-áramra vonatkozó pontossági specifikációknak, és azt a 2. függelék 1.11.2. pontjának megfelelően kell kalibrálni.

A levegőáram és a levegő-üzemanyag arány mérése

= G

A/Fst × λ

λ =

100-

conc

× 10

-conc

× 10

0,45 ×

1 -

2 × conc

× 10

3,5 × conc

1 +

conc

× 10

3,5 × conc

conc

+ conc

× 10

conc

+ conc

× 10

+ conc

× 10

-4

ahol

A/Fst = sztöchiometrikus levegő/üzemanyag arány (kg/kg)

λ = relatív levegő/üzemanyag arány

concCO2 = száraz CO2-koncentráció (%)

concCO = száraz CO-koncentráció (ppm)

concHC = HC-koncentráció (ppm)

Megjegyzés:

A számítás az 1,8-del egyenlő H/C aránnyal rendelkező dízel-üzemanyagra vonatkozik.

A levegőáram-mérőnek teljesítenie kell a 3. táblázat pontossági specifikációit, a használt CO2-analizátornak teljesítenie kell a 2.3.1. pont specifikációit, a teljes rendszernek pedig teljesítenie kell a kipufogógáz-áramra vonatkozó pontossági specifikációkat.

Alternatív megoldásként a relatív levegő-üzemanyag arány mérésére a 2.3.4. pont specifikációival összhangban levegő-üzemanyag arányt mérő berendezés, mint például cirkónium típusú érzékelő használható.

2.2.4. Hígított kipufogógáz-áram

A hígított kipufogógázban lévő szennyezőanyag-kibocsátások kiszámításához ismerni kell a hígított kipufogógáz tömegáramát. A ciklus alatti teljes hígított kipufogógáz-áramot (kg/vizsgálat) a ciklus alatti mérési értékekből és az áramlásmérő készülék megfelelő kalibrációs adataiból kell kiszámítani (V0 PDP esetén, KV CFV esetén, Cd SSV esetén): a 3. függelék 2.2.1. pontjában leírt megfelelő módszereket kell használni. Ha a részecskék és a gáz-halmazállapotú szennyező anyagok teljes mintájának tömege meghaladja a teljes CVS-áram 0,5 %-át, a CVS-áramot korrigálni kell, vagy a részecske mintájának áramát az áramlásmérő készülék előtt vissza kell juttatni a CVS-be.

2.3. A gáz-halmazállapotú összetevők meghatározása

2.3.1. Az analizátorra vonatkozó általános specifikációk

A berendezés elektromágneses zavarvédelmének (EMC) olyan szintűnek kell lennie, hogy az a további hibákat a lehető legkisebbre csökkentse.

2.3.1.1. Mérési hiba

Az analizátor nem térhet el a névleges kalibrálási ponttól a leolvasás ± 2 %-ánál vagy a teljes skála ± 0,3 %-ánál nagyobb mértékben, attól függően, hogy melyik a nagyobb.

Megjegyzés:

E szabvány alkalmazásában a pontosság az analizátorleolvasásnak a névleges kalibrációs értékektől való eltéréseként kerül meghatározásra - kalibrációs gáz használatával (= valós érték).

2.3.1.2. Megismételhetőség

Az adott kalibráló vagy span gázra adott 10 megismételt válasz szórása 2,5-szereseként meghatározott megismételhetőség nem lehet nagyobb a teljes skálához tartozó koncentráció ± 1 %-ánál minden 155 ppm (vagy C ppm) felett használt tartományban, illetve ± 2 %-ánál minden 155 ppm (vagy C ppm) alatt használt tartományban.

2.3.1.3. Zaj

2.3.1.4. Nullponteltolódás

2.3.1.5. Mérési tartomány eltolódása

Az egyórás időtartam alatti mérésitartomány-eltolódásnak a legalacsonyabb használt tartományban a teljes skála 2 %-ánál kisebbnek kell lennie. A mérési tartomány a kalibrációs pont és a nulla pont közötti különbségként kerül meghatározásra. A mérési tartomány válasz a span gázra 30 másodperces időintervallumban adott átlagos válaszként kerül meghatározásra, a zajt is beleértve.

2.3.1.6. Felfutási idő

Kezeletlen kipufogógáz elemzése esetén a mérőrendszerbe épített analizátor felfutási ideje nem haladhatja meg a 2,5 másodpercet.

MEGJEGYZÉS:

Kizárólag az analizátor reakcióidejének értékelése önmagában nem határozza meg világosan a teljes rendszer átmeneti állapotú vizsgálatra való alkalmasságát. A rendszerben lévő térfogatok, és különösen a holt terek nem csak a szondától az analizátorig tartó szállítási időre hatnak, de a felfutási időre is. Az analizátoron belüli szállítási időket, mint a NOx-analizátorokon belüli konverterhez vagy vízleválasztókhoz történő áramlás, bele kell érteni az analizátor reakcióidejébe. A teljes rendszer reakcióidejének meghatározása a 2. függelék 1.11.1. pontjában szerepel.

2.3.2. Gázszárítás

Az NRSC-vizsgálati ciklusnál leírtakkal megegyező specifikációk (1.4.2. pont) az alábbiakban leírtak szerint alkalmazandók.

2.3.3. Analizátorok

Az NRSC-vizsgálati ciklusnál leírtakkal megegyező specifikációk (1.4.3. pont) az alábbiakban leírtak szerint alkalmazandók.

A mérendő gázokat a következő műszerekkel kell elemezni. Nemlineáris analizátorok esetében a linearizáló körfolyamatok használata megengedett.

2.3.3.1. Szén-monoxid (CO) elemzése

A szénmonoxid-analizátornak nem diszperzív infravörös abszorpció elven működő (NDIR) típusúnak kell lennie.

2.3.3.2. Szén-dioxid (CO2) elemzése

A széndioxid-analizátornak nem-diszperzív infravörös abszorpció elven működő (NDIR) típusúnak kell lennie.

2.3.3.3. Szénhidrogén (HC) elemzése

2.3.3.4. Nitrogén-oxidok (NOx) elemzése

A mintavezetéket a CLD és a HCLD esetében egyaránt száraz mérés esetén a konverterig, nedves mérés esetén pedig az analizátorig 328-473 K (55-200 °C) fali hőmérsékleten kell tartani.

2.3.4. Levegő-üzemanyag mérés

A kipufogógáz-áramnak a 2.2.3. pontban meghatározottak szerinti meghatározására szánt levegő-üzemanyag mérőberendezésnek szélessávú levegő-üzemanyag arány szenzornak vagy cirkónium típusú lambdaszenzornak kell lennie.

A szenzort közvetlenül a kipufogócsőre kell szerelni, ahol a kipufogógáz hőmérséklete elég magas a vízlecsapódás kiküszöbölésére.

A szenzor pontosságának a benne foglalt elektronikákkal együtt a következő értékeken belül kell lennie:

leolvasás ± 3 % λ < 2

leolvasás ± 5 % 2 ≤ λ < 5

leolvasás ± 10 % 5 ≤ λ

A fent meghatározott pontosság teljesítéséhez a szenzort a műszergyártó által meghatározottak szerint kell kalibrálni.

2.3.5. Mintavételezés gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátások esetében

2.3.5.1. Kezeletlen kipufogógáz-áram

A kezeletlen kipufogógázban lévő szennyezőanyag-kibocsátások kiszámítására az NRSC-vizsgálati ciklusnál leírtakkal megegyező specifikációk (1.4.4. pont) az alábbiakban leírtak szerint alkalmazandók.

A gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátások mintavételező szondáit adott esetben a kipufogógáz-rendszer kivezetésétől legalább 0,5 m-re vagy a kipufogócső átmérőjének legalább háromszorosával megegyező távolságra - attól függően, hogy melyik nagyobb - felfelé kell felszerelni, és elég közel a motorhoz, hogy a kipufogógáz hőmérséklete a szondánál legalább 343 K (70 °C) legyen.

Szétágazó kipufogó elosztócsővel rendelkező többhengeres motor esetében a szonda beszívó nyílását megfelelő távolságban lefelé kell elhelyezni úgy, hogy az összes hengerből származó átlagos kipufogó szennyezőanyag-kibocsátások reprezentatív mintát adjanak. A kipufogócsövek különálló csoportjaival rendelkező többhengeres motorok esetében, például "V"-motor elrendezésben, megengedett a külön csoportonkénti mintavétel és az átlagos szennyezőanyag-kibocsátás kiszámítása. A fenti módszerekkel összeegyeztethető egyéb módszerek is használhatók. A kipufogó szennyezőanyag-kibocsátások kiszámítására a motor teljes kipufogógáz tömegáramát kell használni.

Ha a kipufogógáz összetételét bármilyen kipufogógáz-utókezelő rendszer befolyásolja, a kipufogómintát az I. szakasz vizsgálatai során e készülék előtt, a II. szakasz vizsgálatai során pedig e készülék után kell venni.

2.3.5.2. Hígított kipufogógáz-áram

Ha teljes áramlású hígítórendszert használnak, a következő specifikációk alkalmazandók.

A motor és a teljes áramlású hígítórendszer közötti kipufogócsőnek meg kell felelnie a VI. melléklet követelményeinek.

A gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátás mintavételező szondáját/szondáit a hígító alagút olyan pontjára kell felszerelni, ahol a hígító levegő és a kipufogógáz jól összekeveredik, és a részecskék mintavételezési szondájának közvetlen közelében van(nak).

A mintavételezés alapvetően két módon történhet:

- a szennyező anyagokat a ciklus alatt mintavételező zsákba mintavételezik és a vizsgálat befejezése után lemérik,

- a szennyező anyagokat a ciklus alatt folyamatosan mintavételezik és integrálják; HC és NOx esetén ez a módszer kötelező.

A háttérkoncentrációkat a hígító alagút előtt mintavételező zsákba kell mintavételezni, és azokat a 3. függelék 2.2.3. pontjának megfelelően a szennyezőanyag-kibocsátások koncentrációjából ki kell vonni.

2.4. A részecskék meghatározása

A részecskék meghatározásához hígítórendszerre van szükség. A hígítás részleges áramlású vagy teljes áramlású hígítórendszer révén valósítható meg. A hígítórendszer áramlási kapacitásának elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy teljesen kiküszöbölje a vízlecsapódást a hígítási és a mintavételezési rendszerekben, és a hígított kipufogógáz hőmérsékletét a szűrőtartóktól közvetlenül felfelé 315 K (42 °C) és 325 K (52 °C) között tartsa. Ha a levegő nedvességtartalma magas, megengedett a hígító levegő víztelenítése a hígítórendszerbe való belépés előtt. Ha a környezeti hőmérséklet alacsonyabb, mint 293 K (20 °C), ajánlatos a hígító levegőt a 303 K-es (30 °C-os) hőmérsékleti határ fölé melegíteni. A hígító levegő hőmérséklete azonban nem haladhatja meg a 325 K (52 °C)-ot a kipufogónak a hígító alagútba való bevezetése előtt.

A részecskék mintavételezési szondáját a gáz-halmazállapotú szennyezőanyag kibocsátás mintavételező szondájának közvetlen közelébe kell felszerelni, és a felszerelés módjának teljesítnie kell a 2.3.5. pont rendelkezéseit.

A részleges áramlású hígítórendszer specifikációi

A részleges áramlású hígítórendszer szabályozásához gyors rendszerreakció szükséges. A rendszerre vonatkozó reakcióidejét a 2. függelék 1.11.1. pontjában leírt eljárással kell meghatározni.

Ha a kipufogóáram-mérés (lásd az előző pontot) és a részleges áramlású rendszer összetett reakcióideje kisebb, mint 0,3 másodperc, on-line szabályozás használható. Ha a reakcióidő meghaladja a 0,3 másodpercet, akkor kísérleti méréseken alapuló "előrelátó" szabályozást kell használni. Ebben az esetben a felfutási időnek ≤ 1 másodpercnek, az összetétel késleltetési idejének pedig ≤10 másodpercnek kell lennie.

A teljes rendszerreakciót úgy kell megtervezni, hogy az biztosítsa, hogy a GSE részecskék reprezentatív mintája a kipufogó tömegáramlással arányos legyen. Az arányosság meghatározására a GSE - GEXHW regresszióanalízist kell elvégezni legalább 5 Hz adatgyűjtési sebességen, és a következő feltételeknek kell teljesülniük:

- a GSE és a GEXHW közötti lineáris regresszió "r" korrelációs együtthatója nem lehet 0,95-nél kisebb,

- a GSE-nek a GEXHW-re vonatkozó közepes négyzetes becslési hibája nem haladhatja meg a GSE-maximum 5 %-át.

- a regressziós egyenes GSE-tengelymetszete nem haladhatja meg a GSE-maximum ± 2 %-át.

Alternatív megoldásként elővizsgálat futtatható, és az elővizsgálat kipufogó tömegáramlási jele a részecskerendszerbe irányuló mintaáram szabályozására használható ("előrelátó" szabályozás). Ilyen eljárás szükséges, ha a részecskerendszer reakcióideje, t50,P vagy/és a kipufogó tömegáramlási jel reakcióideje, t50,F nagyobbak 0,3 másodpercnél. A részleges hígítórendszer helyes szabályozása akkor érhető el, ha az elővizsgálat GEXHW,pre követési idejét, amely a GSE-t szabályozza, a t50,P + t50,F"előzetes elemzési" idővel eltoljuk.

A GSE és a GEXHW közötti korreláció megállapítására a tényleges vizsgálat alatt vett adatokat kell használni, a GSE-re vonatkozó relatív t50,F-fel idő-hozzáigazított GEXHW mellett (a t50,P nem járul hozzá az idő-hozzáigazításhoz). Tehát a GEXHW és GSE közötti időeltolás a 2 függelék 2.6. pontjában meghatározott reakcióidejükben fennálló különbség.

Részleges áramlású hígítórendszerek esetén a GSE mintaáram pontossága különös figyelmet kíván, ha nem közvetlenül mérték, hanem különbözeti áramlásméréssel határozták meg:

= G

-G

DILW

Ebben az esetben a GTOTW-ra és a GDILW-re vonatkozó ± 2 %-os pontosság nem elegendő a GSE elfogadható pontosságának biztosítására. Ha a gázáramlást különbözeti áramlásméréssel határozzák meg, a különbség maximális hibájának olyannak kell lennie, hogy a GSE pontossága ± 5 %-on belül legyen, amikor a hígítási arány 15-nél kevesebb. Ez minden egyes műszer négyzetes középhibájának felhasználásával számítható ki.

A GSE elfogadható pontossága a következő módszerek egyikével kaphatók meg:

a) A GTOTW és GDILW abszolút pontossága ± 0,2 %-os, ami 15-ös hígítási arány mellett a GSE ≤ 5 %-os pontosságát garantálja. Magasabb hígítási arányoknál azonban nagyobb hibák fognak előfordulni.

b) A GDILW GTOTW-re vonatkozó kalibrációját úgy kell elvégezni, hogy a GSE-re vonatkozóan az a) ponttal megegyező pontosságot kell elérni. Az ilyen kalibrációra vonatkozó részleteket lásd a 2. függelék 2.6. pontjában.

c) A GSE pontosságát a keresőgáz (pl. CO2) által meghatározott hígítási arány pontosságából közvetett módon határozzák meg. Ismételten a GSE-re vonatkozó a) módszerrel egyenértékű pontosság szükséges.

d) A GTOTW és GDILW abszolút pontossága a teljes skála ± 2 %-án belül van, a GTOTW és GDILW közötti különbség maximális hibája 0,2 %-on belül van, és a linearitási hiba a vizsgálat során tapasztalt legmagasabb GTOTW ± 0,2 %-án belül van.

2.4.1. Részecske-mintavételezési szűrők

2.4.1.1. Szűrő-specifikáció

A tanúsítási vizsgálatokhoz fluor-szénhidrogén borítású üvegszálas szűrők vagy fluor-szénhidrogénalapú membránszűrők szükségesek. Speciális alkalmazások esetén más szűrőanyagok is használhatók. Minden szűrőtípus 0,3 μm DOP (di-oktilftalát) leválasztási hatékonyságának legalább 99 %-osnak kell lennie, 35 és 100 cm/s merőleges gázáramlási sebesség mellett. A laboratóriumok közötti vagy a gyártó és jóváhagyó hatóságok közötti összehasonlító vizsgálatok során azonos minőségű szűrőket kell használni.

2.4.1.2. Szűrőméret

A részecskeszűrőknek legalább 47 mm-es átmérővel kell rendelkezniük (37 mm-es szennyeződő átmérő). Nagyobb átmérőjű szűrők elfogadhatók (2.4.1.5 szakasz).

2.4.1.3. Elsődleges és kiegészítő szűrők

A hígított kipufogógázt a vizsgálatsorozat alatt két, egymás után elhelyezett szűrővel (egy elsődleges és egy kiegészítő szűrő) kell mintavételezni. A kiegészítő szűrőt az elsődleges szűrőtől legfeljebb 100 mm-re, áramlásirányban a mögé kell elhelyezni, és azzal nem érintkezhet. A szűrőket külön-külön vagy párként, szennyezett felükkel egymás felé helyezve lehet lemérni.

2.4.1.4. A gáz merőleges áramlási sebessége

2.4.1.5. A szűrők terhelése

Szűrőátmérő (mm) | Ajánlott működő átmérő (mm) | Ajánlott minimális terhelés (mg) |

47 | 37 | 0,11 |

70 | 60 | 0,25 |

90 | 80 | 0,41 |

110 | 100 | 0,62 |

2.4.2. A mérőkamra és analitikai mérleg specifikációja

2.4.2.1. A mérőkamrára vonatkozó feltételek

2.4.2.2. A referenciaszűrő mérése

A kamrának (vagy helyiségnek) mentesnek kell lennie minden olyan környezeti szennyezőanyagtól (mint például por), amely a részecskeszűrőkön azok stabilizációja alatt lerakódhat. A 2.4.2.1. pontban leírt mérőhelyiség-specifikációk rendellenességei megengedettek, ha a rendellenességek időtartama nem haladja meg a 30 percet. A mérőhelyiségnek a szükséges specifikációkat már a személyzetnek a mérőhelyiségbe történő belépése előtt teljesítenie kell. Legalább két használaton kívüli referenciaszűrőt vagy referencia-szűrőpárt a mintavételező szűrő (-pár) méréséhez képest négy órán belül, lehetőség szerint azzal egy időben le kell mérni. A referenciaszűrőknek a mintavételező szűrőkkel megegyező méretűnek és anyagúnak kell lenniük.

Ha a mérőhelyiség 2.4.2.1. pontban leírt stabilitási feltételei nem teljesülnek, de a referenciaszűrő (-pár) mérése teljesíti a fenti feltételeket, a motorgyártó választhat, hogy elfogadja a mintavételező szűrő súlyokat, vagy semmisnek tekinti a vizsgálatot, beállítja a mérőhelyiség szabályozórendszerét és újra lefolytatja a vizsgálatot.

2.4.2.3. Az analitikai mérleg

2.4.2.4. A statikus elektromosság hatásának kiküszöbölése

2.4.3. A részecske mérésére vonatkozó kiegészítő specifikációk

A kipufogócsőtől a szűrőtartóig a hígítórendszer és a mintavételezési rendszer minden részét, amely finomítatlan és hígított kipufogógázzal kapcsolatba kerül, úgy kell megtervezni, hogy a részecskék lerakódását vagy átalakulását a lehető legkisebbre csökkentse. Minden alkatrésznek olyan elektromos vezetőképességű anyagból kell készülnie, amely nem lép reakcióba a kipufogógáz alkotóelemeivel, és az elektrosztatikus hatások megelőzésére elektromosan földeltnek kell lennie.

6. A 2. függelék a következőképpen módosul:

a) a cím a következőképpen módosul:

2. FÜGGELÉK

KALIBRÁCIÓS ELJÁRÁS (NRSC, NRTC [1]

;

b) Az 1.2.2. pont a következőképpen módosul:

Az 1.2.2. pont a következő szöveggel egészül ki:

"Ez a pontosság azt jelenti, hogy a keverésre használt elsődleges gázokról tudni kell, hogy legalább ± 1 %-os pontosságúak, és nemzeti vagy nemzetközi gázszabványoknak megfelelnek. A kalibrálást a teljes skála 15 és 50 %-a között kell elvégezni a keverőkészüléket magában foglaló minden kalibrációra vonatkozóan. Amennyiben az első kalibráció nem sikerült, más kalibrációs gáz használatával pótlólagos hitelesítés végezhető el.

Alternatív megoldásként a keverőkészülék ellenőrizhető olyan műszerrel, amely jellegét tekintve lineáris, például NO gázt használó CLD-vel. A műszer span értékét közvetlenül a műszerhez csatlakoztatott span gázzal kell beállítani. A keverőkészüléket a használt beállításokkal ellenőrizni kell, és a névleges értéket össze kell hasonlítani a műszer mért koncentrációjával. A különbségnek minden ponton a névleges érték ± 1 %-án belül kell lennie.

A helyes mérnöki gyakorlaton alapulva és az érintett felek előzetes beleegyezésével más módszerek is használhatók.

Megjegyzés:

Az analizátor pontos kalibrációs görbéjének megállapításához ± 1 %-on belüli pontosságú precíziós gázelosztó ajánlott. A gázelosztót a műszer gyártójának kell kalibrálnia.";

c) Az 1.5.5.1. pont a következőképpen módosul:

i. az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

"az analizátor kalibrációs görbéjét legalább hat, a lehető legegyenletesebben elosztott kalibrációs pont alapján kell megállapítani (a zérust nem számítva).",

ii. a harmadik francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A kalibrációs görbe nem térhet el az egyes kalibrációs pontok névleges értékétől ± 2 %-nál nagyobb mértékben, nullánál pedig a teljes skála ± 0,3 %-ánál nagyobb mértékben.";

d) Az 1.5.5.2. pontban az utolsó francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A kalibrációs görbe nem térhet el az egyes kalibrációs pontok névleges értékétől ± 4 %-nál nagyobb mértékben, nullánál pedig a teljes skála ± 0,3 %-ánál nagyobb mértékben."

e) Az 1.8.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"Az analizátor üzembe helyezésekor és nagyobb szervizintervallumok után az oxigén-interferencia ellenőrzését meg kell határozni.

Ki kell választani azt a tartományt, amelyben az oxigén-interferenciát ellenőrző gázok a felső 50 %-on belül fognak esni. A vizsgálatot a szükség szerint beállított kemencehőmérsékleten kell elvégezni.

1.8.3.1. Oxigén-interferenciát ellenőrző gázok

Az oxigén-interferenciát ellenőrző gázoknak 350 ppmC ÷ 75 ppmC szénhidrogénnel rendelkező propánt kell tartalmazniuk. A koncentrációértéket a gáz-tűréshatárok kalibrálására az összes szénhidrogén, valamint ásványi szennyeződés kromatográfiai elemzésével vagy dinamikus keveréssel kell meghatározni. A túlsúlyban levő hígító gáznak a nitrogénnek kell lennie a kiegyenlítő oxigénnel. A dízelmotor teszteléséhez szükséges keverékek a következők:

O2-koncentráció | Kiegyenlítés |

21 (20-22) | Nitrogén |

10 (9-11) | Nitrogén |

5 (4-6) | Nitrogén |

1.8.3.2. Eljárás

a) Az analizátort le kell nullázni.

b) Az analizátort a 21 %-os oxigénkeverékkel kalibrálni kell.

c) A nulla választ újra kell ellenőrizni. Ha a teljes skála 0,5 %-ánál nagyobb mértékben változott, az a) és b) pont utasításait meg kell ismételni.

d) Az 5 %-os és 10 %-os, oxigén-interferenciát ellenőrző gázokat kell bevezetni.

e) A nulla választ újra kell ellenőrizni. Ha a teljes skála ± 1 %-ánál nagyobb mértékben változott, a vizsgálatot meg kell ismételni.

f) Az oxigén-interferenciát (%O2I) a d) pont minden egyes keverékére a következők szerint kell kiszámítani:

I =

× 100

A = a b) pontban használt kalibráló gáz szénhidrogén-koncentrációja (ppmC)

B = a d) pontban használt, oxigén-interferenciát ellenőrző gázok szénhidrogén-koncentrációja (ppmC)

C = analizátorreakció

D = a A-ra adott analizátor-reakció a skálavégérték százalékában.

g) Az oxigén-interferencia %-ának (%O2I) tesztelés előtt minden szükséges oxigén-interferenciát ellenőrző gázra vonatkozóan kevesebbnek kell lennie, mint ± 3,0 %.

h) Ha az oxigén-interferencia nagyobb, mint ± 3,0 %, fokozatosan változtatva a gyártó specifikációi alatti és feletti levegőáramot kell beállítani, és az 1.8.1. pontot minden egyes áramra vonatkozóan meg kell ismételni.

i) Ha az oxigén-interferencia a levegőáram beállítása után nagyobb, mint ± 3,0 %, az üzemanyag-áramot, majd a mintaáramot kell változtatni, és az 1.8.1. pontot minden új beállításra vonatkozóan meg kell ismételni.

j) Ha az oxigén-interferencia még mindig nagyobb, mint ± 3,0 %, a tesztelés előtt az analizátort meg kell javítani, illetve a FID-üzemanyagot, vagy -égéslevegőt, ki kell cserélni. Ezt a pontot azután meg kell ismételni a megjavított, illetve kicserélt berendezésekkel vagy gázokkal.";

f) Az 1.9.2.2. pont a következőképpen módosul:

i. az első alpont helyébe a következő lép:

"Ez az ellenőrzés csak a nedves gázkoncentráció-mérésekre vonatkozik. A vízkeresztérzékenység számításánál a NO-kalibráló gázt vízgőzzel kell hígítani, és a keverék vízgőz-koncentrációját a vizsgálatnál várható értékre kell beállítani. A szokásos mérésitartomány-skála végértékének 80-100 %-ával rendelkező koncentrációjú NO-kalibráló gázt át kell juttatni a (H)CLD-n és a NO-értéket "D";-vel jelölve kell rögzíteni. A NO gázt szobahőmérsékleten vízen kell átbuborékoltatni, és át kell juttatni a (H)CLD-n és a NO-értéket "C";-vel jelölve kell rögzíteni. A vízhőmérsékletet meg kell határozni, és "F";-fel jelölve kell rögzíteni. A keverék telítési gőznyomását, amely a buborékoltató víz hőmérsékletének (F) felel meg, meg kell határozni, és "G";-vel jelölve kell rögzíteni. A keverék vízgőz-koncentrációját (%-ban) a következők szerint kell kiszámítani:";

ii. a harmadik alpont helyébe a következő lép:

"és "De";-vel jelölve kell rögzíteni. Dízelmotorok kipufogógázainál a vizsgálat alatt várható maximális kipufogó vízgőz-koncentrációt (%-ban) az üzemanyag H/C = 1,8:1 atomszámarányának feltételezésével, a kipufogógázban lévő maximális CO2-koncentráció vagy a hígítatlan CO2 spangáz-koncentráció (az 1.9.2.1. pontban mért A) alapján a következők szerint kell megbecsülni:";

g) a függelék a következő szakasszal egészül ki:

"1.11. A kezeletlen kipufogógáznak az NRTC-vizsgálat során végzett méréseire vonatkozó kiegészítő kalibrációs követelmények

1.11.1. Az analitikai rendszer reakcióidejének ellenőrzése

A rendszer reakcióidejének értékelésére vonatkozó beállításoknak pontosan ugyanolyanoknak kell lenniük, mint a próbamérés alatt (úgymint nyomás, áramlási sebességek, szűrőbeállítások az analizátorokon és minden egyéb tényező, amely a reakcióidőt befolyásolja). A reakcióidő meghatározását közvetlenül a mintaszonda bevezetésénél történő gázváltással kell elvégezni. A gázváltást kevesebb, mint 0,1 másodperc alatt kell elvégezni. A vizsgálathoz használt gázoknak legalább a teljes skála 60 %-ának megfelelő koncentrációváltozást kell okozniuk.

Minden egyes egyedi gázkomponens koncentrációgörbéjét regisztrálni kell. A válaszidő a gáz rákapcsolása és a regisztrált koncentráció megfelelő változása közötti idő. A rendszer válaszideje (t90) a mérődetektorig tartó időkésedelemből és a detektor felfutási idejéből áll. A késedelmi idő a változás kezdeti (t0) időpontjától a végleges érték 10 %-ának eléréséig eltelt idő (t10). A felfutási idő a 10 % és a 90 % válasz között eltelt idő (t90 -t10).

Az analizátor és a kipufogó áramlási jeleinek időigazítására vonatkozóan kezeletlen (hígítatlan) mérés esetén a reakcióidőt a változástól (t0) addig eltelt időként határozzák meg, amíg a reakció a végső leolvasás (t50) 50 %-a nem lesz.

A rendszer reakcióidejének minden korlátozott összetevő (CO, NOx, HC) és minden használt tartomány esetében ≤ 2,5 másodperces felfutási idővel ≤ 10 másodpercesnek kell lennie.

1.11.2. A keresőgáz-analizátor kalibrációja a kipufogógáz-áram mérésére

A keresőgáz-koncentráció mérésére szolgáló analizátort, ha ilyet használnak, szabványos gázt használva kell kalibrálni.

A kalibrációs görbét legalább 10 kalibrációs ponttal állapítják meg (a zérust nem számítva), amelyek felét az analizátor skálavégértékének 4-20 %-án, a többi pontot pedig a skálavégérték 20-100 %-án helyezik el. A kalibrációs görbét a legkisebb négyzetek módszerével számítják ki.

A kalibrációs görbe nem térhet el az egyes kalibrációs pontok névleges értékétől ± 1 %-nál nagyobb mértékben a teljes skála 20-100 %-os tartományában. Szintén nem térhet el a névleges értéktől ± 2 %-nál nagyobb mértékben a teljes skála 4-20 %-os tartományában.

Az analizátort a próbaüzem előtt nullázni kell, és be kell állítani nullázó gáz és spangáz használatával, amelyek névleges értéke az analizátorskála végértékének több mint 80 %-a."

h) a 2.2. pont helyébe a következő lép:

"2.2. A gázáramlás-mérők vagy az áramlásmérő műszerek kalibrálásának a nemzeti és/vagy nemzetközi szabványok szerint kell történnie.

A mért érték maximális hibájának a leolvasott érték ± 2 %-án belül kell lennie.

Részleges áramlású hígítórendszerek esetén a GSE mintaáramlás pontossága különös figyelmet igényel, ha nem közvetlenül mérték, hanem különbözeti áramlásméréssel határozták meg:

= G

-G

DILW

Ebben az esetben a GTOTW-ra és a GDILW-re vonatkozó ± 2 %-os pontosság nem elegendő a GSE elfogadható pontosságának biztosítására. Ha a gázáramlást különbözeti áramlásméréssel határozzák meg, a különbség maximális hibájának olyannak kell lennie, hogy a GSE pontossága ± 5 %-on belül legyen, amikor a hígítási arány 15-nél kevesebb. Ez az egyes műszerek négyzetes középhibájának felhasználásával számítható ki.";

i) a függelék a következő szakasszal egészül ki:

"2.6. A részleges áramlású hígítórendszerekre vonatkozó kiegészítő kalibrációs követelmények

2.6.1. Időszakos kalibráció

Ha a mintagáz-áramot különbözeti áramlásméréssel határozzák meg, az áramlásmérőt vagy az áramlásmérő műszert a következő eljárások egyikével kell kalibrálni, úgy, hogy az alagútban lévő GSE szondaáram teljesítse az I. függelék 2.4. pontjának pontossági követelményeit:

A GDILW-re vonatkozó áramlásmérőt sorba kapcsolják a GTOTW-re vonatkozó áramlásmérőhöz, a két áramlásmérő közötti különbséget a vizsgálat során használt legalacsonyabb GDILW-érték és a vizsgálat során használt GTOTW-érték között egyenlően elhelyezkedő áramlási értékekkel rendelkező legalább öt alapértékre kalibrálják. A hígító alagút megkerülhető.

A kalibrált tömegáramlást mérő készüléket sorba kapcsolják a GTOTW-re vonatkozó áramlásmérővel, és a pontosságot a vizsgálathoz használt értékre vonatkozóan ellenőrzik. Ezután a kalibrált tömegáramlásmérő készüléket sorba kapcsolják GDILW-re vonatkozó áramlásmérővel, és a pontosságot a 3 és 50 közötti, a vizsgálat során használt GTOTW-hoz kapcsolódó hígításaránynak megfelelő legalább öt beállításra vonatkozóan ellenőrzik.

A TT átvezető csövet leválasztják a kipufogóról, és a GSE mérésére alkalmas tartományú kalibrált áramlásmérő készüléket csatlakoztatják az átvezető csőhöz. Ezután a GTOTW-t a vizsgálat során használt értékre állítják, és GDILW-t sorozatosan a q hígítási arányoknak megfelelő 3 és 50 között legalább öt értékre állítják. Alternatív megoldásként speciális kalibrációs áramlási útvonal is biztosítható, amelyben az alagutat megkerülik, de az összes, illetve a hígító levegő megfelelő mérőkön keresztüli áramlását a tényleges vizsgálathoz hasonlóan fenntartják.

Keresőgázt adagolnak a TT átvezető csőbe. Ez a keresőgáz lehet a kipufogógáz egyik összetevője, mint pl. a CO2 vagy a NOx. A hígítás után az alagútban a keresőgáz összetevőjét megmérik. Ezt 3 és 50 között öt hígítási arányra kell elvégezni. A mintaáram pontosságát a q hígítási arányból határozzák meg:

= G

A GSE pontosságának biztosítására a gázanalizátorok pontosságát figyelembe kell venni,

2.6.2. A karbonáram-ellenőrzés

A tényleges kipufogógázt használó karbonáram-ellenőrzés kifejezetten ajánlott a mérési és szabályozási problémák észlelésére és a részleges áramlású hígítórendszer helyes működésének ellenőrzésére. A karbonáram-ellenőrzést legalább minden olyan alkalommal futtatni kell, amikor új motort szerelnek be, vagy ha a vizsgálókamra beállításaiban valamit jelentősen megváltoztattak.

A motort csúcsnyomaték-terhelésen és -fordulatszámon vagy bármely más olyan állandósult állapotú üzemmódban kell működtetni, amely legalább 5 % CO2-t állít elő. A részleges áramlású mintavételezési rendszert kb. 15:1 hígítási tényezővel kell működtetni.

2.6.3. Elővizsgálati ellenőrzés

Az elővizsgálati ellenőrzést a teszt végrehajtása előtt két órán belül a következő módon kell elvégezni:

Az áramlásmérők pontosságát a kalibrációra használttal azonos módszerrel kell ellenőrizni, legalább két pontra vonatkozóan, beleértve a GDILW áramlásértékeit is, amely a vizsgálat során használt GTOTW-értékre vonatkozó 5 és 15 közötti hígítási arányoknak felel meg.

Ha a fent leírt kalibrációs eljárás rögzített adataival igazolható, hogy az áramlásmérő kalibrációja hosszú időtartamon keresztül stabil, az elővizsgálati ellenőrzés elhagyható.

2.6.4. A változási idő meghatározása

A változási idő értékelésére vonatkozó rendszerbeállításoknak pontosan meg kell egyezniük a tesztmérések alattiakkal. A változási időt a következő módszerrel kell meghatározni:

A szondaáramnak megfelelő mérési tartományú független referencia-áramlásmérőt kell sorba kapcsolni a szondával és ahhoz szorosan csatlakoztatni. Ennek az áramlásmérőnek a reakcióidő mérésére használt áramlásléptetési méretre vonatkozóan kevesebb, mint 100 ms változási idővel kell rendelkeznie, valamint eléggé alacsony áramlási ellenállással ahhoz, hogy ne legyen hatással a részleges áramlású hígítórendszer dinamikus teljesítményére, és ennek az áramlási ellenállásnak összhangban kell lennie a helyes mérnöki gyakorlattal.

Alacsony áramlásról legalább a teljes skála 90 %-áig tartó ugrásszerű változást kell előidézni a részleges áramlású hígítórendszer kipufogó áramlási bemenetébe (vagy a levegő áramlásába, ha a kipufogóáramot számítják). Az ugrásszerű változásra vonatkozó programindítónak a tényleges tesztelés "előrelátó". szabályozásának elindítására használttal megegyezőnek kell lennie. A kipufogóáram változásléptetési jelét és az áramlásmérő reakcióját legalább 10 Hz mintafrekvencián kell rögzíteni.

Ezekből az adatokból meg kell határozni a részleges áramlású hígítórendszerre vonatkozó változási időt, amely a léptetési jel kezdetétől az áramlásmérő reakciójának 50 % pontjáig tartó idő. Hasonló módon a részleges áramlású hígítórendszer GSE-jelének és a kipufogó áramlásmérő GEXHW-jelének változási idejét meg kell határozni. Ezeket a jeleket a valamennyi vizsgálat után elvégzett regresszió-ellenőrzések során használják fel (I. függelék, 2.4. pont).

A számítást legalább öt emelkedő-süllyedő vátoztatás mellett meg kell ismételni, és az eredményeket átlagolni kell. A referencia-áramlásmérő belső változási idejét (<100 ms) ki kell vonni ebből az értékből. Ez a részleges áramlású hígítórendszer "előrelátási". értéke, amelyet az I. függelék 2.4. pontjával összhangban kell alkalmazni".

7. A függelék a következő szakasszal egészül ki:

"3. A CVS-RENDSZER KALIBRÁLÁSA

3.1. Általános előírások

A CVS-rendszert pontos áramlásmérő és az üzemi körülmények változtatására szolgáló eszközök használatával kell kalibrálni.

A rendszer átfolyását különböző áramlási beállítások mellett kell mérni, és meg kell határozni a rendszer szabályozási jellemzőit is, és azok kapcsolatát az átfolyással.

Különböző típusú áramlásmérők használhatók, pl. kalibrált Venturi-cső, kalibrált lamináris áramlásmérő, kalibrált turbinás áramlásmérő.

3.2. A térfogat-kiszorításos szivattyú (PDP) kalibrálása

A szivattyúra vonatkozó minden jellemzőt a szivattyúval sorba kapcsolt kalibrációs Venturi-csőre vonatkozó jellemzőkkel egyszerre kell megmérni. A (szivattyú bemeneténél, abszolút nyomáson és hőmérsékleten m3/min-ben) kiszámított áramlási sebességet korrelációs függvényben ábrázolni kell, amely a szivattyújellemzők speciális kombinációjához tartozik. A szivattyúáramra és a korrelációs függvényre vonatkozó lineáris egyenletet meg kell határozni. Ha a CVS többsebességes meghajtással rendelkezik, a kalibrációt minden használt tartományra el kell végezni.

A hőmérséklet stabilitását a kalibráció során fenn kell tartani.

A kalibrációs Venturi-cső és a CVS-szivattyú közötti tömítetlenségeket minden csatlakozásban és csővezetékben a legkisebb átfolyás (legnagyobb fojtás és legalacsonyabb PDP-fordulatszám) 0,3 %-ánál alacsonyabban kell tartani.

3.2.1. Adatelemzés

A levegőáram sebességét (Qs) minden fojtási beállításnál (legalább 6 beállítás) a szabványos m3/min-ben az áramlásmérő adataiból a gyártó előírt módszerét használva kell kiszámítani. A levegő áramlási sebességét ezután a szivattyúbemenetnél mért abszolút hőmérséklet és nyomás mellett át kell alakítani m3/fordulat-ban mért szivattyúárammá (V0) a következők szerint:

101.3pA

ahol

Qs = a levegő áramlási sebessége szabványos körülmények között (101,3 kPa, 273 K) (m3/s)

T = hőmérséklet a szivattyúbemenetnél (K)

pA = abszolút nyomás a szivattyúbemenetnél (pB- p1) (kPa)

n = szivattyú fordulatszáma (ford/s)

A szivattyúnál lévő nyomásváltozások és a szivattyú résvesztesége kölcsönhatásának figyelembevételére a szivattyúfordulatszám, a szivattyúbemenet és a szivattyúkimenet közötti nyomáskülönbség, valamint a szivattyúkimenetnél mért abszolút nyomás közötti korrelációs függvényt (X0) az alábbiak szerint kell kiszámítani:

2ΔpppA

ahol

Δpp = a szivattyúbemenet és a szivattyúkimenet közötti nyomáskülönbség

pA = abszolút kimeneti nyomás a szivattyú kivezetésnél (kPa)

A kalibrációs egyenlet létrehozásához a mért pontokra a legkisebb négyzetek módszerével egyenest kell illeszteni a következők szerint:

= D

− m ×

A D0 és az m a regressziós egyenest leíró tengelymetszet, illetve meredekség.

Többsebességes CVS-rendszer esetén a szivattyú különböző áramlási tartományai számára létrehozott kalibrációs görbéknek közel párhuzamosaknak kell lenniük, és a tengelymetszet-értékeknek (D0) növekedniük kell, ahogy a szivattyú áramlási tartománya csökken.

Az egyenlettel kiszámított értékeknek a mért V0 érték ± 0,5 %-on belül kell lenniük. Az m értékei szivattyúnként el fognak térni. A részecske beáramlása az idő során a szivattyú résveszteségének csökkenését fogja okozni, amelyet az m-re vonatkozó alacsonyabb értékek tükröznek. Ezért a kalibrációt a szivattyú használatba vételekor, nagyobb karbantartások után kell elvégezni, valamint akkor, ha a teljes rendszer ellenőrzése (3.5. pont) a résveszteség változását jelzi.

3.3. A kritikus áramlású Venturi-cső kalibrációja (CFV)

A CFV kalibrációja a kritikus Venturi-csőre vonatkozó áramlási egyenleten alapul. A gázáramlás a bemeneti nyomás és hőmérséklet függvénye, az alábbiak szerint:

Kv × pA2T

ahol

Kv = kalibrációs együttható

pA = abszolút nyomás a Venturi-cső bemeneténél (kPa)

T = hőmérséklet a Venturi-cső bemeneténél (K)

3.3.1. Adatelemzés

A levegő áramlási sebességét (Qs) minden fojtásbeállításnál (legalább 8 beállítás) a szabványos m3/min-ben a gyártó előírt módszerét használva az áramlásmérő adataiból kell kiszámítani. A kalibrálási együtthatót minden egyes beállítás kalibrációs adataiból kell kiszámítani a következők szerint:

ahol

Qs = a levegő áramlási sebessége szabványos körülmények között (101,3 kPa, 273 K) (m3/s)

T = hőmérséklet a Venturi-cső bemeneténél (K)

pA = abszolút nyomás a Venturi-cső bemeneténél (kPa)

A kritikus áramlás tartományának meghatározásához a Kv-t a Venturi-cső bemeneti nyomásának függvényeként meg kell szerkeszteni. Kritikus (fojtásos) áramlás esetén, a Kv viszonylagosan állandó értékkel fog rendelkezni. Ahogy a nyomás csökken (a vákuum növekszik), a Venturi-cső fojtatlanná válik, és a Kv csökken, amely azt jelzi, hogy a CFV a megengedhető tartományon kívül működik.

A kritikus áramlási területen legalább nyolc pont esetében kell az átlagos KV-t és a szórást kiszámítani. A szórás nem haladhatja meg az átlagos KV ± 0,3 %-át.

3.4. A szubszonikus Venturi-cső kalibrációja (SSV)

Az SSV kalibrációja a szubszonikus Venturi-cső áramlási egyenletén alapul. A gázáramlás a bemeneti nyomás és hőmérséklet, valamint az SSV bemenet és torok közötti nyomáscsökkenés függvénye, az alábbiak szerint:

= A

− r

1 − β4r1,4286

ahol

A0 =

állandók és egység-átalakítások

= 0,006111 SI mértékegységekbend

min

kPa

d = az SSV-torok átmérője (m)

Cd = az SSV átfolyási együtthatója

PA = abszolút nyomás a Venturi-cső bemeneténél (kPa)

T = hőmérséklet a Venturi-cső bemeneténél (K)

r 1 −

ΔPPA

β d

3.4.1. Adatelemzés

A levegő áramlási sebességét (QSSV) minden áramlási beállításnál (legalább 16 beállítás) a szabványos m3/min-ben a gyártó előírt módszerét használva az áramlásmérő adataiból kell kiszámítani. Az átfolyási együtthatót minden egyes beállítás kalibrációs adataiból kell kiszámítani a következők szerint:

= Q

− r

1 − β4r1,4286

ahol

QSSV = a levegő áramlási sebessége szabványos körülmények között (101,3 kPa, 273 K), m3/s

T = hőmérséklet a Venturi-cső bementénél, K

d = az SSV-torok átmérője, m

r 1 -

ΔPPA

β d

A szubszonikus áramlás tartományának meghatározásához a Cd-t az SSV-torok Reynolds-számának a függvényeként meg kell szerkeszteni. Az SSV-toroknál lévő Re-t a következő képlettel számítják ki:

Re = A

1QSSVdμ

ahol

A1 = 25,55152

1m3minsmmm

QSSV = a levegő áramlási sebessége szabványos körülmények között (101,3 kPa, 273 K) (m3/s)

d = az SSV-torok átmérője (m)

μ = a gáz abszolút vagy dinamikus viszkozitása, a következő képlettel kiszámítva:

μ =

kg/m-s

ahol

b 1,458 × 10

S = empirikus állandó = 110,4 K

mivel a QSSV a Re-képlet bemenő adata, a számításokat a QSSV vagy a kalibrációs Venturi-cső Cd-jének kezdeti becslésével kell kezdeni, és addig kell ismételni, amíg a QSSV nem konvergál. A konvergenciamódszernek legalább 0,1 %-os pontosságúnak kell lennie.

A szubszonikus áramlási területen lévő legalább tizenhat pont esetében a Cd eredő kalibrációs görbéhez illeszkedő egyenletből kiszámított értékeinek minden kalibrációs pontra vonatkozóan a mért Cd ± 0,5 %-on belül kell lenniük.

3.5. A teljes rendszer ellenőrzése

A CVS-mintavételezési rendszer és az analitikai rendszer teljes pontosságát ismert tömegű szennyező gáznak a rendszerbe történő bevezetésével kell meghatározni, miközben azt a normál módon üzemeltetik. A szennyező anyagot elemzik, és a tömeget a III. melléklet 3. függeléke 2.4.1. pontjának megfelelően kiszámítják, kivéve propán esetén, ahol a HC-ra vonatkozó 0,000479 helyett a 0,000472-es tényezőt használják. A következő két technika egyikét kell használni.

3.5.1. Mérés kritikus áramlású fojtótárcsás gázmérővel

A kalibrált kritikus fojtótárcsás gázmérőn keresztül ismert mennyiségű tiszta gázt (propánt) kell adagolni a CVS-rendszerbe. Ha a bemeneti nyomás elég magas, az áramlási sebesség, amelyet a kritikus áramlású fojtótárcsás gázmérő segítségével állítanak be, független a fojtótárcsás gázmérő kimeneti nyomásától (kritikus áramlás). A CVS-rendszert körülbelül 5-10 percig a rendes kipufogógáz-kibocsátási vizsgálatnak megfelelően kell üzemeltetni. A gázmintát a szokásos berendezéssel (mintavételező zsák vagy integrálásos módszer) elemezni kell, és a gáz tömegét ki kell számítani. Az így meghatározott tömegnek a befecskendezett gáz ismert tömegének ± 3 %-án belül kell lennie.

3.5.2. Mérés gravimetrikus technika segítségével

Egy propánnal töltött kis gázpalack súlyát ± 0,01 g pontossággal meg kell határozni. A CVS-rendszert körülbelül 5-10 percig a normál kipufogógáz-kibocsátási vizsgálatnak megfelelően kell üzemeltetni, miközben szén-monoxidot vagy propánt fecskendeznek a rendszerbe. A távozó tiszta gáz mennyiségét különbözeti mérés segítségével meg kell határozni. A gázmintát a szokásos berendezéssel (mintavételező zsák vagy integrálásos módszer) elemezni kell, és a gáz tömegét ki kell számítani. Az így meghatározott tömegnek a befecskendezett gáz ismert tömegének ± 3 %-án belül kell lennie."

8. A 3. függelék a következőképpen módosul:

a) a függelék a következő címmel egészül ki:

"ADATÉRTÉKELÉS ÉS SZÁMÍTÁSOK";

b) az 1. szakasz címe a következőképpen módosul:

"ADATÉRTÉKELÉS ÉS SZÁMÍTÁSOK - NRSC-VIZSGÁLAT"

c) az 1.2. pont helyébe a következő lép:

"1.2. Részecskekibocsátások

A részecskék értékelése céljából a szűrőkön keresztülhaladó összes mintatömeget (MSAM, i) minden módra vonatkozóan rögzíteni kell. A szűrőket vissza kell helyezni a mérőkamrába és legalább egy óráig, de 80 óránál nem hosszabb ideig kondicionálni kell, majd le kell őket mérni. A szűrők bruttó súlyát rögzíteni kell, és az önsúlyt (lásd a III. melléklet 3.1. pontját) ki kell vonni. A részecske tömege (Mf az egyszűrős módszernél; Mf, i a többszűrős módszernél) az elsődleges és kiegészítő szűrőkön összegyűjtött részecsketömeg összege. Ha háttérkorrekciót kell alkalmazni, a szűrőkön áthaladó hígító levegő tömegét (MDIL) és a részecske tömegét (Md) rögzíteni kell. Ha több mérést végeztek, az Md/MDIL hányadosát minden egyes mérésre ki kell számítani, és az értékeket átlagolni kell.";

d) az 1.3.1. pont helyébe a következő lép:

"1.3.1. A kipufogógáz-áram meghatározása

A kipufogógáz-áramot (GEXHW,) a III. melléklet 1. függeléke 1.2.1-1.2.3. pontjának megfelelően minden üzemmódra meg kell határozni.

Teljes áramlású hígítórendszer használata esetén a teljes hígított kipufogógáz-áramot (GTOTW,) a III. melléklet 1. függeléke 1.2.4. pontjának megfelelően minden üzemmódra meg kell határozni.";

e) Az 1.3.2-1.4.6. pont helyébe a következő lép:

"1.3.2. Száraz/nedves korrekció

A száraz/nedves korrekciót (GEXHW,) a III. melléklet 1. függeléke 1.2.1-1.2.3. pontjának megfelelően minden üzemmódra meg kell határozni.

A GEXHW alkalmazásakor a mért koncentrációt a következő képleteknek megfelelően át kell alakítani nedves alapúra, ha eleve nem nedves alapon mérték:

conc (wet) = kw × conc (dry)

A hígítatlan kipufogógázra:

1 + 1,88 × 0,005 ×

+ K

A hígított gázra:

200

− K

vagy:

1 − K

1 +

1,88 × CO

dry200

A hígító levegőre:

= 1 − k

+ H

1/DF

6,22 × Rd × pdpB-pd × Rd × 10-2

A beszívott levegőre (ha különbözik a hígító levegőtől):

= 1 − k

1,608 × H

ahol:

Ha - a beszívott levegő abszolút nedvességtartalma (g víz/kg száraz levegő)

Hd - a hígító levegő abszolút nedvességtartalma (g víz/kg száraz levegő)

Rd - a hígító levegő relatív nedvességtartalma (%)

Ra - a beszívott levegő relatív nedvességtartalma (%)

pd - a hígító levegő telítési gőznyomása (kPa)

pa - a beszívott levegő telítési gőznyomása (kPa)

pB - a teljes légköri nyomás (kPa)

Megjegyzés:

A Ha és Hd a relatív nedvességtartalom fent leírtak szerinti méréséből, vagy az általánosan elfogadott képletek használatával harmatpontmérésből, gőznyomásmérésből vagy száraz/nedves hőmérős mérésből származtatható.

1.3.3. A NOx-ra vonatkozó nedvességtartalom-korrekció

mivel a NOx-kibocsátás a környezeti levegő állapotától függ, a NOx-koncentrációt a környezeti levegő hőmérsékletének és nedvességtartalmának a figyelembevétele érdekében a következő képletben megadott KH tényezőkkel korrigálni kell:

= 1

− 10,71

− 298

ahol:

Ta - a levegő hőmérséklete (K)-ben

Ha - a beszívott levegő nedvességtartalma (g víz/kg száraz levegő):

6,220 × Ra × papβ − pa × Ra × 10-2

ahol:

Ra - a beszívott levegő relatív nedvességtartalma (%)

pa - a beszívott levegő telítési gőznyomása (kPa)

pB - a teljes légköri nyomás (kPa)

Megjegyzés:

A Ha a relatív nedvességtartalom fent leírtak szerinti méréséből, vagy az általánosan elfogadott képletek használatával harmatpontmérésből, gőznyomásmérésből vagy száraz/nedves hőmérős mérésből származtatható.

1.3.4. A kibocsátás tömegáramának kiszámítása

A kibocsátás-tömegáramokat az egyes üzemmódokban az alábbiak szerint kell kiszámítani:

a) Hígítatlan kipufogógázra [1]:

Gas

= u × conc × G

TOTW

;

b) Hígított kipufogógázra [2]:

Gas

= u × conc

× G

TOTW

;

ahol:

concc a háttérkorrigált koncentráció

conc

= conc -conc

1-1/DF

DF = 13,4/

conc

+ conc

HC × 10-4

vagy:

DF = 13,4/concCO2

Az u - nedves együtthatókat a 4. táblázatnak megfelelően kell használni:

4. táblázat: Az u - nedves együtthatók értékei a különböző kipufogógáz-összetevőkre

Gáz | u | conc |

NOx | 0,001587 | ppm |

CO | 0,000966 | ppm |

HC | 0,000479 | ppm |

CO2 | 15,19 | százalék |

A HC sűrűsége az átlagos 1:1,85-ös szén-hidrogén arányon alapul.

1.3.5. A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátások kiszámítása

A fajlagos kibocsátást (g/kWh) minden egyes összetevőre a következő módon kell kiszámítani:

egyedi gáz

mass

= P

+ P

AE,i

A fenti számításban használt súlyozási tényezők és az üzemmódok száma (n) a III. melléklet 3.7.1. pontja szerintiek.

1.4. A részecskekibocsátás kiszámítása

A részecskekibocsátást a következő módon kell kiszámítani

1.4.1. A részecske nedvességtartalomra vonatkozó korrekciós tényezője

mivel a dízelmotorok részecskekibocsátása a környezeti levegő állapotától függ, a részecskék tömegáramát a környezeti levegő nedvességtartalmának figyelembevétele érdekében a következő képletben megadott Kp tényezővel korrigálni kell:

= 1/

-10,71

ahol:

Ha - a beszívott levegő nedvességtartalma (g víz/kg száraz levegő)

6,220 × Ra × papB-pa × Ra × 10-2

ahol:

Ra - a beszívott levegő relatív nedvességtartalma (%)

pa - a beszívott levegő telítési gőznyomása (kPa)

pB - a teljes légköri nyomás (kPa)

Megjegyzés:

1.4.2. Részleges áramlású hígítórendszer

A részecskekibocsátás véglegesen jegyzőkönyvezett vizsgálati eredményeit a következő lépéseken keresztül kell származtatni. Mivel a hígítási arány szabályozásának különböző típusai használhatók, a hígított kipufogógáz egyenértékű tömegáramára (GEDF) vonatkozóan különböző számítási módszerek alkalmazandók. Minden számítást az egyes üzemmódoknak i. a mintavételi időszak alatt mutatott átlagértékeire kell alapozni.

1.4.2.1. Izokinetikus rendszerek

GEDFW,i = GEXHW,i × qi

× r

GEXHW,i × r

ahol r az Ap izokinetikus szonda és az AT kipufogócső keresztmetszeti területének aránya:

r = A

1.4.2.2. CO2- vagy NOx-koncentrációt mérő rendszerek

GEDFW,i = GEXHW,i × qi

ConcE,i − ConcA,iConcD,i − ConcA,i

ahol:

ConcE = a finomítatlan kipufogógázban lévő keresőgáz nedves koncentrációja

ConcD = a hígított kipufogógázban lévő keresőgáz nedves koncentrációja

ConcA = a hígító levegőben lévő keresőgáz nedves koncentrációja

A száraz alapon mért koncentrációkat az 1.3.2. pontnak megfelelően át kell alakítani nedves alapúra.

1.4.2.3. CO2-mérést és karbonmérleg-módszert használó rendszerek

206,6 × GÜZEMANYAG,iCO2D,i − CO2A,i

ahol:

CO2D = a hígított kipufogógáz CO2-koncentrációja

CO2A = a hígító levegő CO2-koncentrációja

(koncentrációk térfogatszázalékban nedves alapon)

Ez az egyenlet a karbonmérleg feltételezésén alapul (a motorba juttatott szénatomok CO2 alakjában távoznak), és a következő lépéseken keresztül származtatható:

GEDFW, i = GEXHW, i × qi

és:

- CO

2A,i

1.4.2.4. Áramlásmérést használó rendszerek

GEDFW,i = GEXHW,i × qi

= G

TOTW,iGTOTW,i − GDILW,i

1.4.3. Teljes áramlású hígítórendszer

A részecskekibocsátás véglegesen jegyzőkönyvezett vizsgálati eredményeit a következő lépéseken keresztül kell származtatni.

Minden számítást az egyes üzemmódoknak (i) a mintavételi időszak alatt mutatott átlagértékeire kell alapozni.

GEDFW,i = GTOTW,i

1.4.4. A részecske-tömegáram kiszámítása

A részecske tömegáramát a következők szerint kell kiszámítani:

Egyszűrős módszer esetén:

EDFWaver1000

a (GEDFW)aver egész ciklusra érvényes értékét az egyes üzemmódokban a mintavételi időszak alatt mért átlagértékek összegzésével kell meghatározni:

= Σ

× WF

= Σ

SAM,i

ahol i = 1,... n

Többszűrős módszer esetén:

EDFW,iaver1000

ahol i = 1,... n

A részecske-tömegáram háttérkorrigálható a következők szerint:

Egyszűrős módszer esetén:

1 -

EDFWaver1000

Ha több mérést végeztek, az (Md/MDIL)-t fel kell cserélni az (Md/MDIL)aver összetevővel.

DF = 13,4/

concCO2 + concCO + concHC × 10-4

vagy:

DF = 13,4/concCO2

Többszűrős módszer esetén:

GEDFW,i1000

Ha több mérést végeztek, a (Md/MDIL)-t fel kell cserélni a (Md/MDIL)aver összetevővel.

DF = 13,4/

concCO2 + concCO + concHC × 10-4

vagy:

DF = 13,4/concCO2

1.4.5. A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátások kiszámítása

A részecskék fajlagos kibocsátását - PT (g/kWh) - a következő módon kell kiszámítani [3]:

Egyszűrős módszer esetén:

PT = PT

MASSΣi= 1nPi × WFi

Többszűrős módszer esetén:

PT =

Σi= 1nPTMASS,i × WFiΣi= 1nPi × WFi

1.4.6. Tényleges súlyozási tényező

Egyszűrős módszer esetén a WFE,i tényleges súlyozási tényező az egyes üzemmódokban a következő módon számítható ki:

EDFW,i

ahol i = l,... n.

A tényleges súlyozási tényezők értéke nem térhet el ± 0,005-nél nagyobb mértékben (abszolút érték) a III. melléklet 3.7.1. pontjában felsorolt súlyozási tényezőktől."

f) a függelék a következő szakasszal egészül ki:

"2. ADATÉRTÉKELÉS ÉS SZÁMÍTÁSOK - NRTC-VIZSGÁLAT

Ebben a szakaszban az NRTC-ciklus alatti szennyezőanyag-kibocsátások értékelésére használható következő két mérési alapelv kerül leírásra:

- a gáz-halmazállapotú összetevőket a hígítatlan kipufogógázban valós időn alapulva mérik le, a részecskéket pedig részleges áramlású hígítórendszer alkalmazásával határozzák meg,

- a gáz-halmazállapotú összetevőket és a részecskéket teljes áramlású hígítórendszer (CVS-rendszer) alkalmazásával határozzák meg.

2.1. A hígítatlan kipufogógázban lévő gáz-halmazállapotú szennyező anyagok, valamint a részecskék kibocsátásának kiszámítása részleges áramlású hígítórendszerrel

2.1.1. Bevezetés

A gáz-halmazállapotú összetevők pillanatnyi koncentrációjeleit a kipufogógáz pillanatnyi tömegáramával összeszorozva lehet a tömegkibocsátások kiszámítására használni. A kipufogógáz tömegárama mérhető közvetlenül, vagy kiszámítható a III. melléklet 1. függelékének 2.2.3. pontjában leírt módszerekkel (a beszívott levegő és az üzemanyag áramának mérése, kereső módszer, a beszívott levegő és levegő/üzemanyag arány mérése). Különös figyelmet kell fordítani a különböző műszerek reakcióidejére. Ezeket a különbségeket a jelek időigazításával figyelembe kell venni.

Részecskék esetén a kipufogógáz tömegáramának jeleit használják a részleges áramlású hígítórendszernek szabályozására a kipufogógáz tömegáramával arányos mintavételhez. Az arányosság minőségét a III. melléklet 1. függelékének 2.4. pontjában leírtak szerint a minta és kipufogógáz-áram közötti regresszióanalízissel ellenőrzik.

2.1.2. A gáz-halmazállapotú összetevők meghatározása

2.1.2.1. A tömegkibocsátás kiszámítása

A szennyező anyagok tömegét - Mgas(g/vizsgálat) - a pillanatnyi tömegkibocsátásoknak a szennyező anyagok hígítatlan koncentrációiból, a 4. táblázat u értékeiből (lásd az 1.3.4. pontot is) és a kipufogógáz tömegáramából történő kiszámításával kell meghatározni, az átalakítási időhöz hozzáigazítva és a ciklus alatti pillanatnyi értékeket integrálva. A koncentrációkat lehetőleg nedves alapon kell lemérni. Ha száraz alapon mérték, a pillanatnyi koncentráció értékeire az alább leírt száraz/nedves korrekciót kell alkalmazni, mielőtt bármilyen további számítást végeznének.

4. táblázat: Az u - nedves együtthatók értékei a kipufogógáz különböző összetevőire

Gáz | u | conc |

NOx | 0,001587 | ppm |

CO | 0,000966 | ppm |

HC | 0,000479 | ppm |

CO2 | 15,19 | százalék |

A HC sűrűsége az átlagos 1:1,85-ös szén-hidrogén arányon alapul.

A következő képletet kell alkalmazni:

= Σ

u × conc

× G

(in g/test)

ahol

u = a kipufogógáz-összetevő sűrűsége és a kipufogógáz sűrűsége közötti arány

conci = a vonatkozó összetevő pillanatnyi koncentrációja a finomítatlan kipufogógázban (ppm)

GEXHW,i = a kipufogógáz pillanatnyi tömegáramlása (kg/s)

f = adat-mintavételezési sebesség (Hz)

n = a mérések száma

A NOx kiszámítására az alábbiakban leírtak szerint a kH nedvességkorrekciós tényezőt kell használni.

A pillanatnyilag mért koncentrációt az alábbiakban leírtak szerint nedves alapúra kell átalakítani, hacsak nem eleve nedves alapon mérték.

2.1.2.2. Száraz/nedves korrekció

Ha a pillanatnyilag mért koncentrációt száraz alapon mérik, azt a következő képleteknek megfelelően nedves alapúra kell átalakítani:

conc

= k

× conc

dry

ahol

1 + 1,88 × 0,005 ×

+ K

amelyben

1,608 × H

ahol

concCO2 = száraz CO2-koncentráció (%)

concCO = száraz CO-koncentráció (%)

Ha = a beszívott levegő nedvességtartalma (g víz/kg száraz levegő)

6,220 × Ra × papB-pa × Ra × 10-2

ahol

Ra - a beszívott levegő relatív nedvességtartalma (%)

pa - a beszívott levegő telítési gőznyomása (kPa)

pB - a teljes légköri nyomás (kPa)

Megjegyzés:

2.1.2.3. NOx-korrekció a nedvességtartalomra és a hőmérsékletre vonatkozóan

mivel a NOx-kibocsátás a környezeti levegő állapotától függ, a NOx-koncentrációt a nedvességtartalomnak és a környezeti levegő hőmérsékletének a figyelembevétele érdekében a következő képletben megadott tényezőkkel korrigálni kell.

= 1

-10,71

-298

ahol:

Ta = beszívott levegő hőmérséklete, K

Ha = a beszívott levegő nedvességtartalma (g víz/kg száraz levegő)

6,220 × Ra × papβ-pa × Ra × 10-2

ahol:

Ra - a beszívott levegő relatív nedvességtartalma (%)

pa - a beszívott levegő telítési gőznyomása (kPa)

pB - a teljes légköri nyomás (kPa)

Megjegyzés:

2.1.2.4. A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátások kiszámítása

A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátásokat (g/kWh) minden egyes összetevőre a következő módon kell kiszámítani:

Adott gáz = Mgas/Wact

ahol:

Wact = tényleges ciklus-munkavégzés a III. melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)

2.1.3. A részecskék meghatározása

2.1.3.1. A tömeg-kibocsátás kiszámítása

A részecskék tömegét - MPT(g/vizsgálat) - a következő módszerek egyikével kell kiszámítani:

a) M

MEDFW1000

ahol:

Mf = a ciklus alatt mintavételezett részecskék tömege (mg)

MSAM = a részecskéket gyűjtő szűrőkön áthaladó hígított kipufogógáz tömege (kg)

MEDFW = egyenértékű hígított kipufogógáz tömege a ciklus alatt (kg)

A ciklus alatti egyenértékű hígított kipufogógáz összes tömegét a következők szerint kell meghatározni:

= Σ

= G

× q

= G

TOTW,iGTOTW,i - GDILW,i

ahol

GEDFW,i = egyenértékű hígított kipufogó pillanatnyi tömegáramlási sebessége (kg/s)

GEXHW,i = kipufogógáz pillanatnyi tömegáramlási sebessége (kg/s)

qi = pillanatnyi hígítási arány

GTOTW,I = hígított kipufogógáz pillanatnyi tömegáramlási sebessége a hígító alagúton keresztül (kg/s)

GDILW,i = hígító levegő pillanatnyi tömegáramlási sebessége (kg/s)

f = adat-mintavételezési sebesség (Hz)

n = a mérések száma

b) M

= M

frs × 1000

ahol:

Mf = a = ciklus alatt mintavételezett részecskék tömege (mg)

rs = átlagos mintaarány a vizsgálati ciklus alatt

ahol:

MSAMMTOTW

ahol:

MSE = a ciklus alatt mintavételezett kipufogógáz tömege (kg)

MEXHW = a kipufogógáz ciklus alatti összes tömegáramlása (kg)

MSAM = a részecskéket gyűjtő szűrőkön átmenő hígított kipufogógáz tömege (kg)

MTOTW = a hígító alagúton átmenő hígított kipufogógáz tömege (kg)

Megjegyzés:

Teljes mintavételezési típusú rendszer esetén az MSAM és a MTOTW azonosak.

2.1.3.2. A részecskék korrekciós tényezője a nedvességtartalomra vonatkozóan

mivel a dízelmotorok részecskekibocsátása a környezeti levegő állapotától függ, a részecske-koncentrációt a környezeti levegő nedvességtartalmának figyelembevételével a következő képletben megadott Kp tényezővel kell korrigálni.

= 1

- 10,71

ahol:

Ha = a beszívott levegő nedvességtartalma (g víz/kg száraz levegő)

6,220 × Ra × papB-pa × Ra × 10-2

Ra - a beszívott levegő relatív nedvességtartalma (%)

pa - a beszívott levegő telítési gőznyomása (kPa)

pB - a teljes légköri nyomás (kPa)

Megjegyzés:

2.1.3.3. A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátások kiszámítása

A részecskekibocsátást (g/kWh) a következő módon kell kiszámítani:

PT = M

% × K

act

ahol:

Wact = tényleges ciklusmunkavégzés a III. melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)

2.2. A gáz- és szilárd halmazállapotú összetevők meghatározása teljes áramlású hígítórendszerrel

A hígított kipufogógázban lévő szennyezőanyag-kibocsátások kiszámításához ismerni kell a hígított kipufogógáz tömegáramát. A ciklus alatti összes hígított kipufogógáz-áramot - MTOTW (kg/vizsgálat) - a ciklus alatti mérési értékekből és az áramlásmérő készülék megfelelő kalibrációs adataiból (V0 PDP esetén, KV CFV esetén, Cd SSV esetén) kell kiszámítani: a 2.2.1. pontban leírt megfelelő módszerek használhatók. Ha a részecskék (MSAM) és a gáz-halmazállapotú szennyező anyagok teljes mintájának tömege meghaladja a teljes CVS-áram (MTOTW) 0,5 %-át, a CVS-áramot az MSAM-ra vonatkozóan korrigálni kell, vagy a részecskeminta áramát az áramlásmérő készülék előtt vissza kell juttatni a CVS-be.

2.2.1. A hígított kipufogógáz-áram meghatározása

PDP-CVS-rendszer

A ciklus alatti tömegáramlás kiszámítása a következők szerint történik, ha a hígított kipufogógáz hőmérsékletét a ciklus alatt hőcserélő használatával ± 6 K-en belül tartják:

= 1,293 × V

× N

× 273/

ahol:

MTOTW = a hígított kipufogógáz tömege nedves alapon a ciklus alatt

V0 = a fordulatonként szivattyúzott gáz térfogata a vizsgálati körülmények között (m3/ford)

NP = a szivattyú összes fordulata vizsgálatonként

pB = atmoszferikus nyomás a vizsgálókamrában (kPa)

p1 = a nyomás atmoszferikus nyomás alá történő csökkenése a szivattyú bemeneténél (kPa)

T = a hígított kipufogógáz átlagos hőmérséklete a szivattyú bemeneténél a ciklus alatt (K)

Ha áramláskiegyenlítéses (azaz hőcserélő nélküli) rendszert használnak, a ciklus alatti pillanatnyi tömegkibocsátásokat ki kell számítani és integrálni kell. Ebben az esetben a hígított kipufogógáz pillanatnyi tömegét a következők szerint kell kiszámítani:

= 1,293 × V

× N

× 273/

ahol:

NP, i = a szivattyú időintervallumonkénti összes fordulata

CFV-CVS-rendszer

A ciklus alatti tömegáramlás kiszámítása a következők szerint történik, ha a hígított kipufogógáz hőmérsékletét a ciklus alatt hőcserélő használatával ± 11 K-en belül tartják:

= 1,293 × t × K

× p

ahol:

MTOTW = a hígított kipufogógáz tömege nedves alapon a ciklus alatt

t = ciklusidő (s)

KV = a kritikus áramlású Venturi-cső kalibrációs együtthatója szabványos körülmények esetén

pA = abszolút nyomás a Venturi-cső bemeneténél (kPa)

T = abszolút hőmérséklet a Venturi-cső bemeneténél (K)

Ha áramlás-kiegyenlítéses (azaz hőcserélő nélküli) rendszert használnak, a ciklus alatti pillanatnyi tömegkibocsátásokat ki kell számítani és integrálni kell. Ebben az esetben a hígított kipufogógáz pillanatnyi tömegét a következők szerint kell kiszámítani:

= 1,293 × Δt

× K

× p

ahol:

Δti = idő intervallum(mp)

SSV-CVS-rendszer

= 1,293 × Q

SSV

ahol:

= A

− r

1-β4r1,4286

A0 = állandók és egységátalakítások

= 0,006111 SI mértékegységekben:

min

kPa

;

d = az SSV-torok átmérője (m)

Cd = az SSV átfolyási tényezője

PA = abszolút nyomás a Venturi-cső bemeneténél (kPa)

T = hőmérséklet a Venturi-cső bemeneténél (K)

r 1 -

ΔPPA

;

β d

= 1,293 × Q

× Δt

ahol:

= A

− r

1-β4r1,4286

Δti = időintervallum(mp)

A valós idejű számítást a Cd-re vonatkozó elfogadható értékkel, mint például a 0,98, vagy a QSSV-re vonatkozó elfogadható értékkel kell megkezdeni. Ha a számítást a QSSV-vel kezdik, a QSSV kezdeti értékét a Re értékelésére kell használni.

Minden szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálat során az SSV-toroknál fennálló Reynolds-számnak a 2. függelék 3.2. pontjában meghatározott kalibrációs görbe származtatására használt Reynolds-számok tartományába kell esni.

2.2.2. NOx-korrekció a nedvességtartalomra vonatkozóan

mivel a NOx-kibocsátás a környezeti levegő állapotától függ, a NOx-koncentrációt a környezeti levegő nedvességtartalmának figyelembevétele érdekében a következő képletekben megadott tényezőkkel korrigálni kell.

= 1

− 10,71

− 298

ahol:

Ta = a levegő hőmérséklete (K)

Ha = a beszívott levegő nedvességtartalma (g víz/kg száraz levegő)

6,220 × Ra × papB − pa × Ra × 10-2

ahol:

Ra = a beszívott levegő relatív nedvességtartalma (%)

pa = a beszívott levegő telítési gőznyomása (kPa)

pB = a teljes légköri nyomás (kPa)

Megjegyzés:

2.2.3. A kibocsátási tömegáram kiszámítása

2.2.3.1. Állandó tömegáramú rendszerek

Hőcserélős rendszerek esetén a szennyező anyagok tömegét - MGAS (g/vizsgálat) - a következő egyenletből kell meghatározni:

MGAS = u × conc × MTOTW

ahol:

u = a kipufogógáz-összetevő sűrűsége és a hígított kipufogógáz sűrűsége közötti arány, a 4. táblázat 2.1.2.1 pontjában jelentettek szerint

conc = a ciklus alatt az integrálásból vagy zsákos mérésből származó átlagos háttérkorrigált koncentrációk (NOx és HC esetén kötelező) (ppm)

MTOTW = a hígított kipufogógáz ciklus alatti összes tömege a 2.2.1 pontban meghatározottak szerint (kg)

mivel a NOx-kibocsátás a környezeti levegő állapotától függ, a NOx-koncentrációt a környezeti levegő nedvességtartalmának figyelembevétele érdekében a kH tényezővel korrigálni kell, a 2.2.2. pontban leírtak szerint.

A száraz alapon mért koncentrációkat az 1.3.2. ponttal összhangban át kell alakítani nedves alapúra.

2.2.3.1.1. A háttérkorrigált koncentrációk meghatározása

A hígító levegőben lévő gáz-halmazállapotú szennyező anyagok átlagos háttérkoncentrációját ki kell vonni a mért koncentrációkból, hogy megkapjuk a szennyező anyagok nettó koncentrációit. A háttérkoncentrációk átlagos értékei mintavételező zsákos módszerrel vagy integrálásos, folyamatos méréssel határozhatók meg. A következő képletet kell használni.

conc = conce - concd × (1 - (1/DF))

ahol:

conc = a vonatkozó szennyező anyag koncentrációja a hígított kipufogógázban, a hígító levegőben található vonatkozó szennyező anyag mennyiségével korrigálva (ppm)

conce = a vonatkozó szennyező anyag hígított kipufogógázban mért koncentrációja (ppm)

concd = a vonatkozó szennyező anyag hígító levegőben mért koncentrációja (ppm)

DF = hígítási tényező

A hígítási tényezőt a következők szerint kell kiszámítani:

DF = 13,4

conc

+ conc

eCO × 10-4

2.2.3.2. Áramláskiegyenlítéses rendszerek

Hőcserélő nélküli rendszerek esetén a szennyező anyagok tömegét - MGAS (g/vizsgálat) - a pillanatnyi tömegkibocsátások kiszámításával és a ciklus alatti pillanatnyi értékek integrálásával kell meghatározni. A háttérkorrekciót közvetlenül a pillanatnyi koncentrációértékre szintén alkalmazni kell. A következő képleteket kell alkalmazni:

= Σ

−

ahol:

conce, i = a hígított kipufogógázban mért vonatkozó szennyező anyag pillanatnyi koncentrációja (ppm)

concd = a hígító levegőben mért vonatkozó szennyező anyag pillanatnyi koncentrációja (ppm)

u = a kipufogógáz-összetevő sűrűsége és a hígított kipufogógáz sűrűsége közötti arány, a 4. táblázat 2.1.2.1. pontjában jelentettek szerint

MTOTW, i = a hígított kipufogógáz pillanatnyi tömege (2.2.1. pont) (kg)

MTOTW = a hígított kipufogógáz összes tömege a ciklus alatt (2.2.1.pont) (kg)

DF = hígítási tényező a 2.2.3.1.1. pontban meghatározottak szerint

2.2.4. A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátások kiszámítása

A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátásokat (g/kWh) minden egyes összetevőre a következő módon kell kiszámítani:

Adott gáz = Mgáz/Wact

ahol:

Wact = tényleges ciklusmunkavégzés a III. melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)

2.2.5. A részecskekibocsátás kiszámítása

2.2.5.1. A tömegáram kiszámítása

A részecskék tömegét - MPT (g/vizsgálat) - a következők szerint kell kiszámítani:

MTOTW1000

és

Mf = a ciklus során mintavételezett részecskék tömege (mg)

MTOTW = a ciklus alatt a 2.2.1. pontban meghatározott hígított kipufogógáz összes tömege (kg)

MSAM = a hígító alagútból a részecskék összegyűjtésére vett hígított kipufogógáz tömege (kg)

és

Mf = Mf,p + Mf,b, ha külön mérték őket (mg)

Mf, p = az elsődleges szűrőn összegyűjtött részecskék tömege (mg)

Mf, b = a kiegészítő szűrőn összegyűjtött részecskék tömege (mg)

Ha kétszeres hígítórendszert használnak, a másodlagos hígító levegő tömegét ki kell vonni a részecskeszűrőkön keresztül mintavételezett kétszeresen hígított kipufogógáz összes tömegéből.

MSAM = MTOT - MSEC

ahol:

MTOT = a részecskeszűrőn keresztül kétszeresen hígított kipufogógáz tömege (kg)

MSEC = a másodlagos hígító levegő tömege (kg)

Ha a hígító levegő részecske-háttérszintjét a III. melléklet 4.4.4. pontjával összhangban határozták meg, a részecskék tömege háttérkorrigált lehet. Ebben az esetben a részecskék tömegét (g/vizsgálat) a következők szerint kell kiszámítani:

ahol:

Mf, MSAM, MTOTW = lásd fentebb

MDIL = a háttér-részecskékhez használt mintavételezővel mintavételezett elsődleges hígító levegő tömege (kg)

Md = az elsődleges hígító levegő összegyűjtött háttér-részecsketömege (mg)

DF = a 2.2.3.1.1 pontban meghatározottak szerinti hígítási tényező

2.2.5.2. A részecskék nedvességtartalomra vonatkozó korrekciós tényezője

Mivel a dízelmotorok részecskekibocsátása a környezeti levegő állapotától függ, a környezeti levegő nedvességtartalmának figyelembevétele érdekében a részecskekoncentrációt a következő képletben megadott Kp tényezővel kell korrigálni.

= 1

- 10,71

ahol:

Ha = a beszívott levegő nedvességtartalma (g víz/kg száraz levegő)

ahol:

Ra - a beszívott levegő relatív nedvességtartalma (%)

pa - a beszívott levegő telítési gőznyomása (kPa)

pB - a teljes légköri nyomás (kPa)

Megjegyzés:

2.2.5.3. A fajlagos kibocsátás kiszámítása

A részecskekibocsátást (g/kWh) a következő módon kell kiszámítani:

PT = M

× K

ahol:

Wact = tényleges ciklus-munkavégzés, a III. melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)."

9. Az irányelv a következő függelékekkel egészül ki:"

4. FÜGGELÉK

AZ NRTC MOTORFÉKPADI CIKLUS MENETE

Idő (s) | Norm. fordulat-szám (%) | Norm. nyomaték (%) |

1 | 0 | 0 |

2 | 0 | 0 |

3 | 0 | 0 |

4 | 0 | 0 |

5 | 0 | 0 |

6 | 0 | 0 |

7 | 0 | 0 |

8 | 0 | 0 |

9 | 0 | 0 |

10 | 0 | 0 |

11 | 0 | 0 |

12 | 0 | 0 |

13 | 0 | 0 |

14 | 0 | 0 |

15 | 0 | 0 |

16 | 0 | 0 |

17 | 0 | 0 |

18 | 0 | 0 |

19 | 0 | 0 |

20 | 0 | 0 |

21 | 0 | 0 |

22 | 0 | 0 |

23 | 0 | 0 |

24 | 1 | 3 |

25 | 1 | 3 |

26 | 1 | 3 |

27 | 1 | 3 |

28 | 1 | 3 |

29 | 1 | 3 |

30 | 1 | 6 |

31 | 1 | 6 |

32 | 2 | 1 |

33 | 4 | 13 |

34 | 7 | 18 |

35 | 9 | 21 |

36 | 17 | 20 |

37 | 33 | 42 |

38 | 57 | 46 |

39 | 44 | 33 |

40 | 31 | 0 |

41 | 22 | 27 |

42 | 33 | 43 |

43 | 80 | 49 |

44 | 105 | 47 |

45 | 98 | 70 |

46 | 104 | 36 |

47 | 104 | 65 |

48 | 96 | 71 |

49 | 101 | 62 |

50 | 102 | 51 |

51 | 102 | 50 |

52 | 102 | 46 |

53 | 102 | 41 |

54 | 102 | 31 |

55 | 89 | 2 |

56 | 82 | 0 |

57 | 47 | 1 |

58 | 23 | 1 |

59 | 1 | 3 |

60 | 1 | 8 |

61 | 1 | 3 |

62 | 1 | 5 |

63 | 1 | 6 |

64 | 1 | 4 |

65 | 1 | 4 |

66 | 0 | 6 |

67 | 1 | 4 |

68 | 9 | 21 |

69 | 25 | 56 |

70 | 64 | 26 |

71 | 60 | 31 |

72 | 63 | 20 |

73 | 62 | 24 |

74 | 64 | 8 |

75 | 58 | 44 |

76 | 65 | 10 |

77 | 65 | 12 |

78 | 68 | 23 |

79 | 69 | 30 |

80 | 71 | 30 |

81 | 74 | 15 |

82 | 71 | 23 |

83 | 73 | 20 |

84 | 73 | 21 |

85 | 73 | 19 |

86 | 70 | 33 |

87 | 70 | 34 |

88 | 65 | 47 |

89 | 66 | 47 |

90 | 64 | 53 |

91 | 65 | 45 |

92 | 66 | 38 |

93 | 67 | 49 |

94 | 69 | 39 |

95 | 69 | 39 |

96 | 66 | 42 |

97 | 71 | 29 |

98 | 75 | 29 |

99 | 72 | 23 |

100 | 74 | 22 |

101 | 75 | 24 |

102 | 73 | 30 |

103 | 74 | 24 |

104 | 77 | 6 |

105 | 76 | 12 |

106 | 74 | 39 |

107 | 72 | 30 |

108 | 75 | 22 |

109 | 78 | 64 |

110 | 102 | 34 |

111 | 103 | 28 |

112 | 103 | 28 |

113 | 103 | 19 |

114 | 103 | 32 |

115 | 104 | 25 |

116 | 103 | 38 |

117 | 103 | 39 |

118 | 103 | 34 |

119 | 102 | 44 |

120 | 103 | 38 |

121 | 102 | 43 |

122 | 103 | 34 |

123 | 102 | 41 |

124 | 103 | 44 |

125 | 103 | 37 |

126 | 103 | 27 |

127 | 104 | 13 |

128 | 104 | 30 |

129 | 104 | 19 |

130 | 103 | 28 |

131 | 104 | 40 |

132 | 104 | 32 |

133 | 101 | 63 |

134 | 102 | 54 |

135 | 102 | 52 |

136 | 102 | 51 |

137 | 103 | 40 |

138 | 104 | 34 |

139 | 102 | 36 |

140 | 104 | 44 |

141 | 103 | 44 |

142 | 104 | 33 |

143 | 102 | 27 |

144 | 103 | 26 |

145 | 79 | 53 |

146 | 51 | 37 |

147 | 24 | 23 |

148 | 13 | 33 |

149 | 19 | 55 |

150 | 45 | 30 |

151 | 34 | 7 |

152 | 14 | 4 |

153 | 8 | 16 |

154 | 15 | 6 |

155 | 39 | 47 |

156 | 39 | 4 |

157 | 35 | 26 |

158 | 27 | 38 |

159 | 43 | 40 |

160 | 14 | 23 |

161 | 10 | 10 |

162 | 15 | 33 |

163 | 35 | 72 |

164 | 60 | 39 |

165 | 55 | 31 |

166 | 47 | 30 |

167 | 16 | 7 |

168 | 0 | 6 |

169 | 0 | 8 |

170 | 0 | 8 |

171 | 0 | 2 |

172 | 2 | 17 |

173 | 10 | 28 |

174 | 28 | 31 |

175 | 33 | 30 |

176 | 36 | 0 |

177 | 19 | 10 |

178 | 1 | 18 |

179 | 0 | 16 |

180 | 1 | 3 |

181 | 1 | 4 |

182 | 1 | 5 |

183 | 1 | 6 |

184 | 1 | 5 |

185 | 1 | 3 |

186 | 1 | 4 |

187 | 1 | 4 |

188 | 1 | 6 |

189 | 8 | 18 |

190 | 20 | 51 |

191 | 49 | 19 |

192 | 41 | 13 |

193 | 31 | 16 |

194 | 28 | 21 |

195 | 21 | 17 |

196 | 31 | 21 |

197 | 21 | 8 |

198 | 0 | 14 |

199 | 0 | 12 |

200 | 3 | 8 |

201 | 3 | 22 |

202 | 12 | 20 |

203 | 14 | 20 |

204 | 16 | 17 |

205 | 20 | 18 |

206 | 27 | 34 |

207 | 32 | 33 |

208 | 41 | 31 |

209 | 43 | 31 |

210 | 37 | 33 |

211 | 26 | 18 |

212 | 18 | 29 |

213 | 14 | 51 |

214 | 13 | 11 |

215 | 12 | 9 |

216 | 15 | 33 |

217 | 20 | 25 |

218 | 25 | 17 |

219 | 31 | 29 |

220 | 36 | 66 |

221 | 66 | 40 |

222 | 50 | 13 |

223 | 16 | 24 |

224 | 26 | 50 |

225 | 64 | 23 |

226 | 81 | 20 |

227 | 83 | 11 |

228 | 79 | 23 |

229 | 76 | 31 |

230 | 68 | 24 |

231 | 59 | 33 |

232 | 59 | 3 |

233 | 25 | 7 |

234 | 21 | 10 |

235 | 20 | 19 |

236 | 4 | 10 |

237 | 5 | 7 |

238 | 4 | 5 |

239 | 4 | 6 |

240 | 4 | 6 |

241 | 4 | 5 |

242 | 7 | 5 |

243 | 16 | 28 |

244 | 28 | 25 |

245 | 52 | 53 |

246 | 50 | 8 |

247 | 26 | 40 |

248 | 48 | 29 |

249 | 54 | 39 |

250 | 60 | 42 |

251 | 48 | 18 |

252 | 54 | 51 |

253 | 88 | 90 |

254 | 103 | 84 |

255 | 103 | 85 |

256 | 102 | 84 |

257 | 58 | 66 |

258 | 64 | 97 |

259 | 56 | 80 |

260 | 51 | 67 |

261 | 52 | 96 |

262 | 63 | 62 |

263 | 71 | 6 |

264 | 33 | 16 |

265 | 47 | 45 |

266 | 43 | 56 |

267 | 42 | 27 |

268 | 42 | 64 |

269 | 75 | 74 |

270 | 68 | 96 |

271 | 86 | 61 |

272 | 66 | 0 |

273 | 37 | 0 |

274 | 45 | 37 |

275 | 68 | 96 |

276 | 80 | 97 |

277 | 92 | 96 |

278 | 90 | 97 |

279 | 82 | 96 |

280 | 94 | 81 |

281 | 90 | 85 |

282 | 96 | 65 |

283 | 70 | 96 |

284 | 55 | 95 |

285 | 70 | 96 |

286 | 79 | 96 |

287 | 81 | 71 |

288 | 71 | 60 |

289 | 92 | 65 |

290 | 82 | 63 |

291 | 61 | 47 |

292 | 52 | 37 |

293 | 24 | 0 |

294 | 20 | 7 |

295 | 39 | 48 |

296 | 39 | 54 |

297 | 63 | 58 |

298 | 53 | 31 |

299 | 51 | 24 |

300 | 48 | 40 |

301 | 39 | 0 |

302 | 35 | 18 |

303 | 36 | 16 |

304 | 29 | 17 |

305 | 28 | 21 |

306 | 31 | 15 |

307 | 31 | 10 |

308 | 43 | 19 |

309 | 49 | 63 |

310 | 78 | 61 |

311 | 78 | 46 |

312 | 66 | 65 |

313 | 78 | 97 |

314 | 84 | 63 |

315 | 57 | 26 |

316 | 36 | 22 |

317 | 20 | 34 |

318 | 19 | 8 |

319 | 9 | 10 |

320 | 5 | 5 |

321 | 7 | 11 |

322 | 15 | 15 |

323 | 12 | 9 |

324 | 13 | 27 |

325 | 15 | 28 |

326 | 16 | 28 |

327 | 16 | 31 |

328 | 15 | 20 |

329 | 17 | 0 |

330 | 20 | 34 |

331 | 21 | 25 |

332 | 20 | 0 |

333 | 23 | 25 |

334 | 30 | 58 |

335 | 63 | 96 |

336 | 83 | 60 |

337 | 61 | 0 |

338 | 26 | 0 |

339 | 29 | 44 |

340 | 68 | 97 |

341 | 80 | 97 |

342 | 88 | 97 |

343 | 99 | 88 |

344 | 102 | 86 |

345 | 100 | 82 |

346 | 74 | 79 |

347 | 57 | 79 |

348 | 76 | 97 |

349 | 84 | 97 |

350 | 86 | 97 |

351 | 81 | 98 |

352 | 83 | 83 |

353 | 65 | 96 |

354 | 93 | 72 |

355 | 63 | 60 |

356 | 72 | 49 |

357 | 56 | 27 |

358 | 29 | 0 |

359 | 18 | 13 |

360 | 25 | 11 |

361 | 28 | 24 |

362 | 34 | 53 |

363 | 65 | 83 |

364 | 80 | 44 |

365 | 77 | 46 |

366 | 76 | 50 |

367 | 45 | 52 |

368 | 61 | 98 |

369 | 61 | 69 |

370 | 63 | 49 |

371 | 32 | 0 |

372 | 10 | 8 |

373 | 17 | 7 |

374 | 16 | 13 |

375 | 11 | 6 |

376 | 9 | 5 |

377 | 9 | 12 |

378 | 12 | 46 |

379 | 15 | 30 |

380 | 26 | 28 |

381 | 13 | 9 |

382 | 16 | 21 |

383 | 24 | 4 |

384 | 36 | 43 |

385 | 65 | 85 |

386 | 78 | 66 |

387 | 63 | 39 |

388 | 32 | 34 |

389 | 46 | 55 |

390 | 47 | 42 |

391 | 42 | 39 |

392 | 27 | 0 |

393 | 14 | 5 |

394 | 14 | 14 |

395 | 24 | 54 |

396 | 60 | 90 |

397 | 53 | 66 |

398 | 70 | 48 |

399 | 77 | 93 |

400 | 79 | 67 |

401 | 46 | 65 |

402 | 69 | 98 |

403 | 80 | 97 |

404 | 74 | 97 |

405 | 75 | 98 |

406 | 56 | 61 |

407 | 42 | 0 |

408 | 36 | 32 |

409 | 34 | 43 |

410 | 68 | 83 |

411 | 102 | 48 |

412 | 62 | 0 |

413 | 41 | 39 |

414 | 71 | 86 |

415 | 91 | 52 |

416 | 89 | 55 |

417 | 89 | 56 |

418 | 88 | 58 |

419 | 78 | 69 |

420 | 98 | 39 |

421 | 64 | 61 |

422 | 90 | 34 |

423 | 88 | 38 |

424 | 97 | 62 |

425 | 100 | 53 |

426 | 81 | 58 |

427 | 74 | 51 |

428 | 76 | 57 |

429 | 76 | 72 |

430 | 85 | 72 |

431 | 84 | 60 |

432 | 83 | 72 |

433 | 83 | 72 |

434 | 86 | 72 |

435 | 89 | 72 |

436 | 86 | 72 |

437 | 87 | 72 |

438 | 88 | 72 |

439 | 88 | 71 |

440 | 87 | 72 |

441 | 85 | 71 |

442 | 88 | 72 |

443 | 88 | 72 |

444 | 84 | 72 |

445 | 83 | 73 |

446 | 77 | 73 |

447 | 74 | 73 |

448 | 76 | 72 |

449 | 46 | 77 |

450 | 78 | 62 |

451 | 79 | 35 |

452 | 82 | 38 |

453 | 81 | 41 |

454 | 79 | 37 |

455 | 78 | 35 |

456 | 78 | 38 |

457 | 78 | 46 |

458 | 75 | 49 |

459 | 73 | 50 |

460 | 79 | 58 |

461 | 79 | 71 |

462 | 83 | 44 |

463 | 53 | 48 |

464 | 40 | 48 |

465 | 51 | 75 |

466 | 75 | 72 |

467 | 89 | 67 |

468 | 93 | 60 |

469 | 89 | 73 |

470 | 86 | 73 |

471 | 81 | 73 |

472 | 78 | 73 |

473 | 78 | 73 |

474 | 76 | 73 |

475 | 79 | 73 |

476 | 82 | 73 |

477 | 86 | 73 |

478 | 88 | 72 |

479 | 92 | 71 |

480 | 97 | 54 |

481 | 73 | 43 |

482 | 36 | 64 |

483 | 63 | 31 |

484 | 78 | 1 |

485 | 69 | 27 |

486 | 67 | 28 |

487 | 72 | 9 |

488 | 71 | 9 |

489 | 78 | 36 |

490 | 81 | 56 |

491 | 75 | 53 |

492 | 60 | 45 |

493 | 50 | 37 |

494 | 66 | 41 |

495 | 51 | 61 |

496 | 68 | 47 |

497 | 29 | 42 |

498 | 24 | 73 |

499 | 64 | 71 |

500 | 90 | 71 |

501 | 100 | 61 |

502 | 94 | 73 |

503 | 84 | 73 |

504 | 79 | 73 |

505 | 75 | 72 |

506 | 78 | 73 |

507 | 80 | 73 |

508 | 81 | 73 |

509 | 81 | 73 |

510 | 83 | 73 |

511 | 85 | 73 |

512 | 84 | 73 |

513 | 85 | 73 |

514 | 86 | 73 |

515 | 85 | 73 |

516 | 85 | 73 |

517 | 85 | 72 |

518 | 85 | 73 |

519 | 83 | 73 |

520 | 79 | 73 |

521 | 78 | 73 |

522 | 81 | 73 |

523 | 82 | 72 |

524 | 94 | 56 |

525 | 66 | 48 |

526 | 35 | 71 |

527 | 51 | 44 |

528 | 60 | 23 |

529 | 64 | 10 |

530 | 63 | 14 |

531 | 70 | 37 |

532 | 76 | 45 |

533 | 78 | 18 |

534 | 76 | 51 |

535 | 75 | 33 |

536 | 81 | 17 |

537 | 76 | 45 |

538 | 76 | 30 |

539 | 80 | 14 |

540 | 71 | 18 |

541 | 71 | 14 |

542 | 71 | 11 |

543 | 65 | 2 |

544 | 31 | 26 |

545 | 24 | 72 |

546 | 64 | 70 |

547 | 77 | 62 |

548 | 80 | 68 |

549 | 83 | 53 |

550 | 83 | 50 |

551 | 83 | 50 |

552 | 85 | 43 |

553 | 86 | 45 |

554 | 89 | 35 |

555 | 82 | 61 |

556 | 87 | 50 |

557 | 85 | 55 |

558 | 89 | 49 |

559 | 87 | 70 |

560 | 91 | 39 |

561 | 72 | 3 |

562 | 43 | 25 |

563 | 30 | 60 |

564 | 40 | 45 |

565 | 37 | 32 |

566 | 37 | 32 |

567 | 43 | 70 |

568 | 70 | 54 |

569 | 77 | 47 |

570 | 79 | 66 |

571 | 85 | 53 |

572 | 83 | 57 |

573 | 86 | 52 |

574 | 85 | 51 |

575 | 70 | 39 |

576 | 50 | 5 |

577 | 38 | 36 |

578 | 30 | 71 |

579 | 75 | 53 |

580 | 84 | 40 |

581 | 85 | 42 |

582 | 86 | 49 |

583 | 86 | 57 |

584 | 89 | 68 |

585 | 99 | 61 |

586 | 77 | 29 |

587 | 81 | 72 |

588 | 89 | 69 |

589 | 49 | 56 |

590 | 79 | 70 |

591 | 104 | 59 |

592 | 103 | 54 |

593 | 102 | 56 |

594 | 102 | 56 |

595 | 103 | 61 |

596 | 102 | 64 |

597 | 103 | 60 |

598 | 93 | 72 |

599 | 86 | 73 |

600 | 76 | 73 |

601 | 59 | 49 |

602 | 46 | 22 |

603 | 40 | 65 |

604 | 72 | 31 |

605 | 72 | 27 |

606 | 67 | 44 |

607 | 68 | 37 |

608 | 67 | 42 |

609 | 68 | 50 |

610 | 77 | 43 |

611 | 58 | 4 |

612 | 22 | 37 |

613 | 57 | 69 |

614 | 68 | 38 |

615 | 73 | 2 |

616 | 40 | 14 |

617 | 42 | 38 |

618 | 64 | 69 |

619 | 64 | 74 |

620 | 67 | 73 |

621 | 65 | 73 |

622 | 68 | 73 |

623 | 65 | 49 |

624 | 81 | 0 |

625 | 37 | 25 |

626 | 24 | 69 |

627 | 68 | 71 |

628 | 70 | 71 |

629 | 76 | 70 |

630 | 71 | 72 |

631 | 73 | 69 |

632 | 76 | 70 |

633 | 77 | 72 |

634 | 77 | 72 |

635 | 77 | 72 |

636 | 77 | 70 |

637 | 76 | 71 |

638 | 76 | 71 |

639 | 77 | 71 |

640 | 77 | 71 |

641 | 78 | 70 |

642 | 77 | 70 |

643 | 77 | 71 |

644 | 79 | 72 |

645 | 78 | 70 |

646 | 80 | 70 |

647 | 82 | 71 |

648 | 84 | 71 |

649 | 83 | 71 |

650 | 83 | 73 |

651 | 81 | 70 |

652 | 80 | 71 |

653 | 78 | 71 |

654 | 76 | 70 |

655 | 76 | 70 |

656 | 76 | 71 |

657 | 79 | 71 |

658 | 78 | 71 |

659 | 81 | 70 |

660 | 83 | 72 |

661 | 84 | 71 |

662 | 86 | 71 |

663 | 87 | 71 |

664 | 92 | 72 |

665 | 91 | 72 |

666 | 90 | 71 |

667 | 90 | 71 |

668 | 91 | 71 |

669 | 90 | 70 |

670 | 90 | 72 |

671 | 91 | 71 |

672 | 90 | 71 |

673 | 90 | 71 |

674 | 92 | 72 |

675 | 93 | 69 |

676 | 90 | 70 |

677 | 93 | 72 |

678 | 91 | 70 |

679 | 89 | 71 |

680 | 91 | 71 |

681 | 90 | 71 |

682 | 90 | 71 |

683 | 92 | 71 |

684 | 91 | 71 |

685 | 93 | 71 |

686 | 93 | 68 |

687 | 98 | 68 |

688 | 98 | 67 |

689 | 100 | 69 |

690 | 99 | 68 |

691 | 100 | 71 |

692 | 99 | 68 |

693 | 100 | 69 |

694 | 102 | 72 |

695 | 101 | 69 |

696 | 100 | 69 |

697 | 102 | 71 |

698 | 102 | 71 |

699 | 102 | 69 |

700 | 102 | 71 |

701 | 102 | 68 |

702 | 100 | 69 |

703 | 102 | 70 |

704 | 102 | 68 |

705 | 102 | 70 |

706 | 102 | 72 |

707 | 102 | 68 |

708 | 102 | 69 |

709 | 100 | 68 |

710 | 102 | 71 |

711 | 101 | 64 |

712 | 102 | 69 |

713 | 102 | 69 |

714 | 101 | 69 |

715 | 102 | 64 |

716 | 102 | 69 |

717 | 102 | 68 |

718 | 102 | 70 |

719 | 102 | 69 |

720 | 102 | 70 |

721 | 102 | 70 |

722 | 102 | 62 |

723 | 104 | 38 |

724 | 104 | 15 |

725 | 102 | 24 |

726 | 102 | 45 |

727 | 102 | 47 |

728 | 104 | 40 |

729 | 101 | 52 |

730 | 103 | 32 |

731 | 102 | 50 |

732 | 103 | 30 |

733 | 103 | 44 |

734 | 102 | 40 |

735 | 103 | 43 |

736 | 103 | 41 |

737 | 102 | 46 |

738 | 103 | 39 |

739 | 102 | 41 |

740 | 103 | 41 |

741 | 102 | 38 |

742 | 103 | 39 |

743 | 102 | 46 |

744 | 104 | 46 |

745 | 103 | 49 |

746 | 102 | 45 |

747 | 103 | 42 |

748 | 103 | 46 |

749 | 103 | 38 |

750 | 102 | 48 |

751 | 103 | 35 |

752 | 102 | 48 |

753 | 103 | 49 |

754 | 102 | 48 |

755 | 102 | 46 |

756 | 103 | 47 |

757 | 102 | 49 |

758 | 102 | 42 |

759 | 102 | 52 |

760 | 102 | 57 |

761 | 102 | 55 |

762 | 102 | 61 |

763 | 102 | 61 |

764 | 102 | 58 |

765 | 103 | 58 |

766 | 102 | 59 |

767 | 102 | 54 |

768 | 102 | 63 |

769 | 102 | 61 |

770 | 103 | 55 |

771 | 102 | 60 |

772 | 102 | 72 |

773 | 103 | 56 |

774 | 102 | 55 |

775 | 102 | 67 |

776 | 103 | 56 |

777 | 84 | 42 |

778 | 48 | 7 |

779 | 48 | 6 |

780 | 48 | 6 |

781 | 48 | 7 |

782 | 48 | 6 |

783 | 48 | 7 |

784 | 67 | 21 |

785 | 105 | 59 |

786 | 105 | 96 |

787 | 105 | 74 |

788 | 105 | 66 |

789 | 105 | 62 |

790 | 105 | 66 |

791 | 89 | 41 |

792 | 52 | 5 |

793 | 48 | 5 |

794 | 48 | 7 |

795 | 48 | 5 |

796 | 48 | 6 |

797 | 48 | 4 |

798 | 52 | 6 |

799 | 51 | 5 |

800 | 51 | 6 |

801 | 51 | 6 |

802 | 52 | 5 |

803 | 52 | 5 |

804 | 57 | 44 |

805 | 98 | 90 |

806 | 105 | 94 |

807 | 105 | 100 |

808 | 105 | 98 |

809 | 105 | 95 |

810 | 105 | 96 |

811 | 105 | 92 |

812 | 104 | 97 |

813 | 100 | 85 |

814 | 94 | 74 |

815 | 87 | 62 |

816 | 81 | 50 |

817 | 81 | 46 |

818 | 80 | 39 |

819 | 80 | 32 |

820 | 81 | 28 |

821 | 80 | 26 |

822 | 80 | 23 |

823 | 80 | 23 |

824 | 80 | 20 |

825 | 81 | 19 |

826 | 80 | 18 |

827 | 81 | 17 |

828 | 80 | 20 |

829 | 81 | 24 |

830 | 81 | 21 |

831 | 80 | 26 |

832 | 80 | 24 |

833 | 80 | 23 |

834 | 80 | 22 |

835 | 81 | 21 |

836 | 81 | 24 |

837 | 81 | 24 |

838 | 81 | 22 |

839 | 81 | 22 |

840 | 81 | 21 |

841 | 81 | 31 |

842 | 81 | 27 |

843 | 80 | 26 |

844 | 80 | 26 |

845 | 81 | 25 |

846 | 80 | 21 |

847 | 81 | 20 |

848 | 83 | 21 |

849 | 83 | 15 |

850 | 83 | 12 |

851 | 83 | 9 |

852 | 83 | 8 |

853 | 83 | 7 |

854 | 83 | 6 |

855 | 83 | 6 |

856 | 83 | 6 |

857 | 83 | 6 |

858 | 83 | 6 |

859 | 76 | 5 |

860 | 49 | 8 |

861 | 51 | 7 |

862 | 51 | 20 |

863 | 78 | 52 |

864 | 80 | 38 |

865 | 81 | 33 |

866 | 83 | 29 |

867 | 83 | 22 |

868 | 83 | 16 |

869 | 83 | 12 |

870 | 83 | 9 |

871 | 83 | 8 |

872 | 83 | 7 |

873 | 83 | 6 |

874 | 83 | 6 |

875 | 83 | 6 |

876 | 83 | 6 |

877 | 83 | 6 |

878 | 59 | 4 |

879 | 50 | 5 |

880 | 51 | 5 |

881 | 51 | 5 |

882 | 51 | 5 |

883 | 50 | 5 |

884 | 50 | 5 |

885 | 50 | 5 |

886 | 50 | 5 |

887 | 50 | 5 |

888 | 51 | 5 |

889 | 51 | 5 |

890 | 51 | 5 |

891 | 63 | 50 |

892 | 81 | 34 |

893 | 81 | 25 |

894 | 81 | 29 |

895 | 81 | 23 |

896 | 80 | 24 |

897 | 81 | 24 |

898 | 81 | 28 |

899 | 81 | 27 |

900 | 81 | 22 |

901 | 81 | 19 |

902 | 81 | 17 |

903 | 81 | 17 |

904 | 81 | 17 |

905 | 81 | 15 |

906 | 80 | 15 |

907 | 80 | 28 |

908 | 81 | 22 |

909 | 81 | 24 |

910 | 81 | 19 |

911 | 81 | 21 |

912 | 81 | 20 |

913 | 83 | 26 |

914 | 80 | 63 |

915 | 80 | 59 |

916 | 83 | 100 |

917 | 81 | 73 |

918 | 83 | 53 |

919 | 80 | 76 |

920 | 81 | 61 |

921 | 80 | 50 |

922 | 81 | 37 |

923 | 82 | 49 |

924 | 83 | 37 |

925 | 83 | 25 |

926 | 83 | 17 |

927 | 83 | 13 |

928 | 83 | 10 |

929 | 83 | 8 |

930 | 83 | 7 |

931 | 83 | 7 |

932 | 83 | 6 |

933 | 83 | 6 |

934 | 83 | 6 |

935 | 71 | 5 |

936 | 49 | 24 |

937 | 69 | 64 |

938 | 81 | 50 |

939 | 81 | 43 |

940 | 81 | 42 |

941 | 81 | 31 |

942 | 81 | 30 |

943 | 81 | 35 |

944 | 81 | 28 |

945 | 81 | 27 |

946 | 80 | 27 |

947 | 81 | 31 |

948 | 81 | 41 |

949 | 81 | 41 |

950 | 81 | 37 |

951 | 81 | 43 |

952 | 81 | 34 |

953 | 81 | 31 |

954 | 81 | 26 |

955 | 81 | 23 |

956 | 81 | 27 |

957 | 81 | 38 |

958 | 81 | 40 |

959 | 81 | 39 |

960 | 81 | 27 |

961 | 81 | 33 |

962 | 80 | 28 |

963 | 81 | 34 |

964 | 83 | 72 |

965 | 81 | 49 |

966 | 81 | 51 |

967 | 80 | 55 |

968 | 81 | 48 |

969 | 81 | 36 |

970 | 81 | 39 |

971 | 81 | 38 |

972 | 80 | 41 |

973 | 81 | 30 |

974 | 81 | 23 |

975 | 81 | 19 |

976 | 81 | 25 |

977 | 81 | 29 |

978 | 83 | 47 |

979 | 81 | 90 |

980 | 81 | 75 |

981 | 80 | 60 |

982 | 81 | 48 |

983 | 81 | 41 |

984 | 81 | 30 |

985 | 80 | 24 |

986 | 81 | 20 |

987 | 81 | 21 |

988 | 81 | 29 |

989 | 81 | 29 |

990 | 81 | 27 |

991 | 81 | 23 |

992 | 81 | 25 |

993 | 81 | 26 |

994 | 81 | 22 |

995 | 81 | 20 |

996 | 81 | 17 |

997 | 81 | 23 |

998 | 83 | 65 |

999 | 81 | 54 |

1000 | 81 | 50 |

1001 | 81 | 41 |

1002 | 81 | 35 |

1003 | 81 | 37 |

1004 | 81 | 29 |

1005 | 81 | 28 |

1006 | 81 | 24 |

1007 | 81 | 19 |

1008 | 81 | 16 |

1009 | 80 | 16 |

1010 | 83 | 23 |

1011 | 83 | 17 |

1012 | 83 | 13 |

1013 | 83 | 27 |

1014 | 81 | 58 |

1015 | 81 | 60 |

1016 | 81 | 46 |

1017 | 80 | 41 |

1018 | 80 | 36 |

1019 | 81 | 26 |

1020 | 86 | 18 |

1021 | 82 | 35 |

1022 | 79 | 53 |

1023 | 82 | 30 |

1024 | 83 | 29 |

1025 | 83 | 32 |

1026 | 83 | 28 |

1027 | 76 | 60 |

1028 | 79 | 51 |

1029 | 86 | 26 |

1030 | 82 | 34 |

1031 | 84 | 25 |

1032 | 86 | 23 |

1033 | 85 | 22 |

1034 | 83 | 26 |

1035 | 83 | 25 |

1036 | 83 | 37 |

1037 | 84 | 14 |

1038 | 83 | 39 |

1039 | 76 | 70 |

1040 | 78 | 81 |

1041 | 75 | 71 |

1042 | 86 | 47 |

1043 | 83 | 35 |

1044 | 81 | 43 |

1045 | 81 | 41 |

1046 | 79 | 46 |

1047 | 80 | 44 |

1048 | 84 | 20 |

1049 | 79 | 31 |

1050 | 87 | 29 |

1051 | 82 | 49 |

1052 | 84 | 21 |

1053 | 82 | 56 |

1054 | 81 | 30 |

1055 | 85 | 21 |

1056 | 86 | 16 |

1057 | 79 | 52 |

1058 | 78 | 60 |

1059 | 74 | 55 |

1060 | 78 | 84 |

1061 | 80 | 54 |

1062 | 80 | 35 |

1063 | 82 | 24 |

1064 | 83 | 43 |

1065 | 79 | 49 |

1066 | 83 | 50 |

1067 | 86 | 12 |

1068 | 64 | 14 |

1069 | 24 | 14 |

1070 | 49 | 21 |

1071 | 77 | 48 |

1072 | 103 | 11 |

1073 | 98 | 48 |

1074 | 101 | 34 |

1075 | 99 | 39 |

1076 | 103 | 11 |

1077 | 103 | 19 |

1078 | 103 | 7 |

1079 | 103 | 13 |

1080 | 103 | 10 |

1081 | 102 | 13 |

1082 | 101 | 29 |

1083 | 102 | 25 |

1084 | 102 | 20 |

1085 | 96 | 60 |

1086 | 99 | 38 |

1087 | 102 | 24 |

1088 | 100 | 31 |

1089 | 100 | 28 |

1090 | 98 | 3 |

1091 | 102 | 26 |

1092 | 95 | 64 |

1093 | 102 | 23 |

1094 | 102 | 25 |

1095 | 98 | 42 |

1096 | 93 | 68 |

1097 | 101 | 25 |

1098 | 95 | 64 |

1099 | 101 | 35 |

1100 | 94 | 59 |

1101 | 97 | 37 |

1102 | 97 | 60 |

1103 | 93 | 98 |

1104 | 98 | 53 |

1105 | 103 | 13 |

1106 | 103 | 11 |

1107 | 103 | 11 |

1108 | 103 | 13 |

1109 | 103 | 10 |

1110 | 103 | 10 |

1111 | 103 | 11 |

1112 | 103 | 10 |

1113 | 103 | 10 |

1114 | 102 | 18 |

1115 | 102 | 31 |

1116 | 101 | 24 |

1117 | 102 | 19 |

1118 | 103 | 10 |

1119 | 102 | 12 |

1120 | 99 | 56 |

1121 | 96 | 59 |

1122 | 74 | 28 |

1123 | 66 | 62 |

1124 | 74 | 29 |

1125 | 64 | 74 |

1126 | 69 | 40 |

1127 | 76 | 2 |

1128 | 72 | 29 |

1129 | 66 | 65 |

1130 | 54 | 69 |

1131 | 69 | 56 |

1132 | 69 | 40 |

1133 | 73 | 54 |

1134 | 63 | 92 |

1135 | 61 | 67 |

1136 | 72 | 42 |

1137 | 78 | 2 |

1138 | 76 | 34 |

1139 | 67 | 80 |

1140 | 70 | 67 |

1141 | 53 | 70 |

1142 | 72 | 65 |

1143 | 60 | 57 |

1144 | 74 | 29 |

1145 | 69 | 31 |

1146 | 76 | 1 |

1147 | 74 | 22 |

1148 | 72 | 52 |

1149 | 62 | 96 |

1150 | 54 | 72 |

1151 | 72 | 28 |

1152 | 72 | 35 |

1153 | 64 | 68 |

1154 | 74 | 27 |

1155 | 76 | 14 |

1156 | 69 | 38 |

1157 | 66 | 59 |

1158 | 64 | 99 |

1159 | 51 | 86 |

1160 | 70 | 53 |

1161 | 72 | 36 |

1162 | 71 | 47 |

1163 | 70 | 42 |

1164 | 67 | 34 |

1165 | 74 | 2 |

1166 | 75 | 21 |

1167 | 74 | 15 |

1168 | 75 | 13 |

1169 | 76 | 10 |

1170 | 75 | 13 |

1171 | 75 | 10 |

1172 | 75 | 7 |

1173 | 75 | 13 |

1174 | 76 | 8 |

1175 | 76 | 7 |

1176 | 67 | 45 |

1177 | 75 | 13 |

1178 | 75 | 12 |

1179 | 73 | 21 |

1180 | 68 | 46 |

1181 | 74 | 8 |

1182 | 76 | 11 |

1183 | 76 | 14 |

1184 | 74 | 11 |

1185 | 74 | 18 |

1186 | 73 | 22 |

1187 | 74 | 20 |

1188 | 74 | 19 |

1189 | 70 | 22 |

1190 | 71 | 23 |

1191 | 73 | 19 |

1192 | 73 | 19 |

1193 | 72 | 20 |

1194 | 64 | 60 |

1195 | 70 | 39 |

1196 | 66 | 56 |

1197 | 68 | 64 |

1198 | 30 | 68 |

1199 | 70 | 38 |

1200 | 66 | 47 |

1201 | 76 | 14 |

1202 | 74 | 18 |

1203 | 69 | 46 |

1204 | 68 | 62 |

1205 | 68 | 62 |

1206 | 68 | 62 |

1207 | 68 | 62 |

1208 | 68 | 62 |

1209 | 68 | 62 |

1210 | 54 | 50 |

1211 | 41 | 37 |

1212 | 27 | 25 |

1213 | 14 | 12 |

1214 | 0 | 0 |

1215 | 0 | 0 |

1216 | 0 | 0 |

1217 | 0 | 0 |

1218 | 0 | 0 |

1219 | 0 | 0 |

1220 | 0 | 0 |

1221 | 0 | 0 |

1222 | 0 | 0 |

1223 | 0 | 0 |

1224 | 0 | 0 |

1225 | 0 | 0 |

1226 | 0 | 0 |

1227 | 0 | 0 |

1228 | 0 | 0 |

1229 | 0 | 0 |

1230 | 0 | 0 |

1231 | 0 | 0 |

1232 | 0 | 0 |

1233 | 0 | 0 |

1234 | 0 | 0 |

1235 | 0 | 0 |

1236 | 0 | 0 |

1237 | 0 | 0 |

1238 | 0 | 0 |

Az NRTC motorfékpadi ciklus menetének grafikus megjelenítése

AZ NRTC MOTORFÉKPADI CIKLUS MENETE

+++++ TIFF +++++

idő (s)

5. FÜGGELÉK

TARTÓSSÁGI KÖVETELMÉNYEK

1. A KIBOCSÁTÁSTARTÓSSÁGI IDŐTARTAM ÉS A ROMLÁSI TÉNYEZŐK.

Ezt a függeléket csak a kompressziós gyújtású (CI) motorokra kell alkalmazni a IIIA., IIIB. és IV. szakaszban.

1.1. A gyártóknak minden egyes szabályozott szennyezőanyagra vonatkozóan minden motorcsaládra a IIIA. és IIIB. szakaszban meg kell határozniuk a romlási tényező (DF) értékét. Ezeket a romlási tényezőket típusjóváhagyásra és gyártósori tesztelésre kell használni.

1.1.1. A romlási tényezőket megállapító vizsgálatot a következők szerint kell elvégezni:

1.1.1.1. A gyártónak tartóssági vizsgálatokat kell végeznie a motor üzemóráinak összegyűjtésére olyan vizsgálati ütemterv szerint, amelyet a helyes mérnöki megítélés alapján a kibocsátási teljesítmény romlásának jellemzéséhez az üzem közbeni motorműködés reprezentatív bemutatására választottak ki. A tartóssági vizsgálat időtartamának jellemzően a kibocsátástartóssági időtartam (EDP) legalább egynegyedével azonos hosszúságúnak kell lennie.

Az összesített üzemórák a motorok fékpadon történő működtetésén keresztül vagy a tényleges helyszíni üzemeltetésből kaphatók meg. Gyorsított tartóssági vizsgálatok elvégzésére akkor van lehetőség, ha az összesített vizsgálati ütemtervet a helyszínen általában tapasztalthoz képest magasabb terhelési tényező mellett hajtják végre. A motor tartóssági vizsgálati óráinak száma és az egyenértékű EDP-órák száma közötti viszonyt megmutató gyorsítási tényezőt a helyes mérnöki megítélés alapján a motorgyártónak kell meghatároznia.

A tartóssági vizsgálat időtartama alatt a gyártó által ajánlott rutin karbantartási ütemtervben foglaltakon kívül semmilyen kibocsátásérzékeny alkotóelem nem javítható vagy cserélhető ki.

A motorcsaládra vagy egyenértékű kibocsátáscsökkentési technológiával rendelkező motorcsaládokra vonatkozó kipufogógázkibocsátás-romlási tényezők meghatározására használandó próbamotort, alrendszereket vagy alkotóelemeket a helyes mérnöki megítélés alapján a motorgyártónak kell kiválasztania. A feltétel az, hogy a próbamotornak azon motorcsaládok kibocsátásromlási jellemzőjét kell képviselnie, amelyek típusjóváhagyásánál a minőségromlási tényező kapott értékeit alkalmazni fogják. A különböző furattal és lökettel, a különböző konfigurációkkal, a különböző levegőkezelő rendszerekkel és a különböző üzemanyag-rendszerekkel készült motorokat a kibocsátásromlási jellemzők szempontjából egyenértékűnek lehet tekinteni, ha az műszakilag megalapozott.

Más gyártó DF-értékei is alkalmazhatók, ha a kibocsátásromlásra vonatkozó technológiai egyenértékűség figyelembevétele megalapozott, és bizonyítható, hogy a vizsgálatokat a meghatározott követelményeknek megfelelően hajtották végre.

A szennyezőanyag-kibocsátások vizsgálatát a próbamotorra vonatkozóan az ezen irányelvben meghatározott eljárásoknak megfelelően a kezdeti bejáratást követően, de bármilyen üzemeltetést megelőzően, a tartóssági időtartam lejártával kell elvégezni. A kibocsátási vizsgálatok az üzemeltetési vizsgálati időtartam alatt bármilyen időközönként szintén elvégezhetők, és a romlási tendencia meghatározásához felhasználhatók.

1.1.1.2. A romlás meghatározására elvégzett üzemeltetési vizsgálatokon vagy szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálatokon a jóváhagyó hatóság nem vehet részt.

1.1.1.3. A DF-értékek meghatározása a tartóssági vizsgálatokból

Az összeadandó romlási tényezőt úgy lehet megkapni, hogy a kibocsátástartóssági időtartam kezdetén meghatározott kibocsátási értéket ki kell vonni a kibocsátástartóssági időtartam végén fennálló kibocsátási teljesítmény bemutatására megállapított szennyezőanyag-kibocsátási értékből.

A szorzó romlási tényezőt úgy lehet megkapni, hogy a kibocsátástartóssági időtartam végén meghatározott kibocsátási szintet el kell osztani a kibocsátástartóssági időtartam kezdetén rögzített kibocsátási értékkel.

A szabályozott szennyező anyagok mindegyikére külön DF-értékeket kell megállapítani. Az NOx + HC-re vonatkozó DF-érték megállapítása esetén az összeadódó romlási tényezőre vonatkozóan ez a szennyező anyagok összegén alapulva kerül meghatározásra, mindazonáltal az egy szennyező anyagra vonatkozó negatív romlás nem kompenzálhatja a másikra vonatkozó romlást. A szorzó NOx+HC romlási tényezőre vonatkozóan külön HC és NOx romlási tényezőket kell meghatározni, és a rosszabbodó kibocsátási szinteknek a szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálat eredményéből történő kiszámításakor azokat külön kell alkalmazni, mielőtt a szabványnak való megfelelés megállapítására a kapott leromlott NOx- és HC-értékeket összeadnák.

Olyan esetekben, amikor a tesztelést nem a teljes kibocsátástartóssági időtartamra végzik el, a kibocsátástartóssági időtartam végén fennálló kibocsátási értékeket a vizsgálati időtartamra megállapított kibocsátásromlási tendenciának a teljes kibocsátástartóssági időtartamra történő extrapolációjával határozzák meg.

Amikor a kibocsátási vizsgálat eredményeit a tartóssági vizsgálat alatt időközönként rögzítették, a kibocsátástartóssági időtartam végén fennálló kibocsátási szintek meghatározására a helyes gyakorlaton alapuló szabványos statisztikai feldolgozási technikákat kell alkalmazni; a végleges szennyezőanyag-kibocsátási értékek meghatározása során statisztikai szignifikanciavizsgálat alkalmazható.

Ha a számítások a szorzó romlási tényezőre vonatkozóan 1,00-nél kisebb, vagy az összeadandó romlási tényezőre vonatkozóan 0,00-nál kisebb értéket eredményeznek, akkor a romlási tényezőnek 1,0-nek, illetve 0,00,-nak kell lennie.

1.1.1.4. A gyártó a típusjóváhagyási hatóság beleegyezésével a közúti nehéz dízelmotorok tanúsítására vonatkozó DF-értékek megállapítása céljából elvégzett tartóssági vizsgálatok eredményeiből származó DF-értékeket használhatja. Ezt akkor engedélyezik, ha technológiai egyenértékűség áll fenn a közúti próbamotor és a tanúsítás céljából DF-értékeket alkalmazó nem közúti motorcsaládok között. A közúti motor kibocsátástartóssági vizsgálatának eredményeiből származó DF-értékeket a 2. szakaszban meghatározott kibocsátástartóssági időtartam értékei alapján kell kiszámítani.

1.1.1.5. Amennyiben a motorcsalád elismert technológiát használ, a típusjóváhagyási hatóságok jóváhagyásával a motorcsaládra vonatkozó romlási tényező meghatározására szolgáló tesztelés helyett a helyes mérnöki gyakorlaton alapuló elemzés használható.

1.2. A romlási tényezőre vonatkozó információk a jóváhagyási kérelmekben

1.2.1. A semmilyen utókezelő készüléket nem használó CI-motorokra vonatkozó motorcsalád-tanúsítási kérelemben minden egyes szennyezőanyagra összeadódó romlási tényezőket kell meghatározni.

1.2.2 Az utókezelő készüléket használó CI-motorokra vonatkozó motorcsalád-tanúsítási kérelemben minden egyes szennyezőanyagra szorzó romlási tényezőket kell meghatározni.

1.2.3. A gyártónak a típus-jóváhagyási vizsgálatot végző műszaki szolgálatot kérésre a DF-értékek alátámasztására szolgáló információkkal kell ellátnia. Ez általában magában foglalja a kibocsátási vizsgálat eredményeit, a tartóssági vizsgálat ütemtervét, a karbantartási eljárásokat, adott esetben a technológiai egyenértékűségre vonatkozó műszaki vélemények alátámasztására szolgáló információkkal együtt.

2. MOTOROK KIBOCSÁTÁSTARTÓSSÁGI IDŐTARTAMA A IIIA., A IIIB. ÉS A IV. SZAKASZBAN.

2.1. A gyártóknak az e szakasz 1. táblázatában jelzett kibocsátástartóssági időtartamot kell használniuk.

1. táblázat: A kibocsátástartóssági időtartam kategóriái CI-motorokra a IIIA., IIIB. és IV. szakaszban (óra)

Kategória (teljesítménysáv) | Hasznos élettartam (óra) (kibocsátástartóssági időtartam) |

≤ 37 kW (állandó fordulatszámú motorok) | 3000 |

≤ 37 kW (nem állandó fordulatszámú motorok) | 5000 |

> 37 kW | 8000 |

Belvízi hajókban használt motorok | 10000 |

Vasúti motorkocsikban használt motorok | 10000 |

3. Az V. melléklet a következőképpen módosul:

1. A cím helyébe a következő lép:

"A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOKHOZ ÉS A GYÁRTÁS- MEGFELELŐSÉG ELLENŐRZÉSÉHEZ ELŐÍRT REFERENCIA-ÜZEMANYAG MŰSZAKI JELLEMZŐI

NEM KÖZÚTI MOZGÓ GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK REFERENCIA-ÜZEMANYAGA AZ I. ÉS II. SZAKASZ HATÁRÉRTÉKEIT TELJESÍTŐ TÍPUSJÓVÁHAGYOTT CI-MOTOROK ÉS A BELVÍZI HAJÓKBAN HASZNÁLT MOTOROK SZÁMÁRA."

2. A dízelmotorok referencia-üzemanyagára vonatkozó jelenlegi táblázat után a melléklet a következő szöveggel egészül ki:

"NEM KÖZÚTI MOZGÓ GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK REFERENCIA-ÜZEMANYAGA A IIIA. SZAKASZ HATÁRÉRTÉKEIT TELJESÍTŐ TÍPUSJÓVÁHAGYOTT CI-MOTOROK SZÁMÁRA

Paraméter | Mértékegység | [4]Határértékek | Vizsgálati módszer |

Alsó | Felső |

Cetánszám [5] | 52 | 54,0 | EN-ISO 5165 |

Sűrűség 15 °C-on | kg/m3 | 833 | 837 | EN-ISO 3675 |

50 % pont | °C | 245 | - | EN-ISO 3405 |

95 % pont | °C | 345 | 350 | EN-ISO 3405 |

- Végső forráspont | °C | - | 370 | EN-ISO 3405 |

Lobbanáspont | °C | 55 | - | EN 22719 |

CFPP | °C | - | -5 | EN 116 |

Viszkozitás 40 °C-on | mm2/s | 2,5 | 3,5 | EN-ISO 3104 |

Policiklusos aromás szénhidrogének | % m/m | 3,0 | 6,0 | IP 391 |

Conradson-szénmaradék (10 % GRD) | % m/m | - | 0,2 | EN-ISO 10370 |

Hamutartalom | % m/m | - | 0,01 | EN-ISO 6245 |

Víztartalom | % m/m | - | 0,05 | EN-ISO 12937 |

NEM KÖZÚTI MOZGÓ GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK REFERENCIA-ÜZEMANYAGA A IIIB. ÉS IV. SZAKASZ HATÁRÉRTÉKEIT TELJESÍTŐ TÍPUSJÓVÁHAGYOTT CI-MOTOROK SZÁMÁRA

Paraméter | Mértékegység | [8]Határértékek | Vizsgálati módszer |

Alsó | Felső |

[9]Cetánszám | | 54,0 | EN-ISO 5165 |

Sűrűség 15 °C-on | kg/m3 | 833 | 837 | EN-ISO 3675 |

50 % pont | °C | 245 | - | EN-ISO 3405 |

95 % pont | °C | 345 | 350 | EN-ISO 3405 |

- Végső forráspont | °C | - | 370 | EN-ISO 3405 |

Lobbanáspont | °C | 55 | - | EN 22719 |

CFPP | °C | - | -5 | EN 116 |

Viszkozitás 40 °C-on | mm2/s | 2,3 | 3,3 | EN-ISO 3104 |

Policiklusos aromás szénhidrogének | % m/m | 3,0 | 6,0 | IP 391 |

Conradson-szénmaradék (10 % GRD) | % m/m | - | 0,2 | EN-ISO 10370 |

Hamutartalom | % m/m | - | 0,01 | EN-ISO 6245 |

Víztartalom | % m/m | - | 0,02 | EN-ISO 12937 |

Kenőképesség (HFRR elhasználódási heg átmérője 60 °C-on) | μm | - | 400 | CEC F-06-A-96 |

FAME | Tilos" |

4. A VII. melléklet a következőképpen módosul:

Az 1. függelék helyébe a következő lép:

1. függelék

KOMPRESSZIÓS GYÚJTÁSÚ MOTOROK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

1. AZ NRSC-VIZSGÁLAT LEFOLYTATÁSÁRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK [1]:

1.1. A vizsgálathoz használt referencia-üzemanyag

1.1.1 Cetánszám: ...

1.1.2 Kéntartalom: ...

1.1.3. Sűrűség: ...

1.2. Kenőanyag

1.2.1. Gyártmány(ok): ...

1.2.2. Típus(ok): (ha a kenőanyag és az üzemanyag keverve van, meg kell adni az olaj százalékos arányát)

1.3. Motor által meghajtott berendezés (ha van ilyen)

1.3.1. Felsorolás és azonosító adatok: ...

1.3.2. A jelzett motorfordulatszámokon felvett teljesítmény (a gyártó által meghatározottak szerint):

+++++ TIFF +++++

1.4. A motor teljesítménye

1.4.1. A motor fordulatszámai:

Üresjárati: ... | ford/perc |

Közbenső: ... | ford/perc |

Névleges: ... | ford/perc |

1.4.2. A motor teljesítménye [2]

+++++ TIFF +++++

1.5. Kibocsátási szintek

1.5.1. A fékpad beállítása (kW)

+++++ TIFF +++++

1.5.2. Kibocsátási eredmények az NRSC-vizsgálat után:

CO: ... | g/kWh |

HC: ... | g/kWh |

NOx: ... | g/kWh |

NMHC + NOx: ... | g/kWh |

Részecskék: ... | g/kWh |

1.5.3. Az NRSC-vizsgálat során használt mintavételezési rendszer:

1.5.3.1. Gáz-halmazállapotú szennyező anyagok kibocsátása [3]: ...

1.5.3.2. Részecskék: ...

1.5.3.2.1. Módszer [4]: egy/több szűrő

2. AZ NRTC-VIZSGÁLAT LEFOLYTATÁSÁRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK [5]:

2.1. Kibocsátási eredmények az NRTC-vizsgálat után:

CO: ... | g/kWh |

NMHC: ... | g/kWh |

NOx: ... | g/kWh |

Részecskék: ... | g/kWh |

NMHC + NOx: ... | g/kWh |

2.2. Az NRTC-vizsgálat során használt mintavételezési rendszer:

Gáz-halmazállapotú szennyező anyagok kibocsátása: ...

Részecskék: ...

Módszer: egy/több szűrő.

5. A XII. melléklet a következőképpen módosul:

A melléklet a következő szakasszal egészül ki:

"3. A H, I, és J motorkategóriákra (IIIA. szakasz) és a K, L és M (IIIB. szakasz) motorkategóriákra vonatkozóan a 9. cikk 3. szakaszában meghatározottak szerint a következő típusjóváhagyásokat és - adott esetben - a hozzátartozó jóváhagyó jelöléseket lehet elismerni az ezen irányelv szerinti jóváhagyással egyenértékűnek.

3.1. A 1999/96/EK irányelvvel módosított 88/77/EGK irányelv szerinti típusjóváhagyások, amelyek teljesítik az I. melléklet 2. cikkében és 6.2.1. pontjában előírt B1, B2 vagy C szakaszokhoz tartozó követelményeket.

3.2. Az ENSZ-EGB 49.03. rendelet módosítássorozatai, amelyek teljesítik az 5.2. bekezdésben előírt B1, B2 és C szakaszokhoz tartozó követelményeket."

[1] Az NRSC- és NRTC-vizsgálatokra vonatkozó kalibrációs eljárás közös, az 1.11. és 2.6. pontban meghatározott követelmények kivételével.

[1] NOx esetében a NOx-koncentrációt (NOxconc vagy NOxconcc) meg kell szorozni KHNOX-szal (a NOx-nak az előző 1.3.3. pontjában említett nedvességi korrekciós tényezőjével) az alábbiak szerint: KHNOx x conc vagy KHNOx x concc.

[2] NOx esetében a NOx-koncentrációt (NOxconc vagy NOxconcc) meg kell szorozni KHNOX-szal (a NOx-nak az előző 1.3.3. pontjában említett nedvességi korrekciós tényezőjével) az alábbiak szerint: KHNOx x conc vagy KHNOx x concc.

[3] A részecske tömegáramát - PTmass - meg kell szorozni Kp-vel (az 1.4.1. pontban említett, részecskékre vonatkozó nedvességi korrekciós tényezővel).

[4] "A specifikációkban megadott értékek ""valós értékek"". A határértékek meghatározása az ""Olajtermékek - a vizsgálati módszerekre vonatkozó precíziós adatok meghatározása és alkalmazása"" ISO 4259 szabvány alapján történt, és a legalacsonyabb érték meghatározásakor a zérus feletti 2R legkisebb különbség lett figyelembe véve; a legmagasabb és legalacsonyabb értékek meghatározásánál pedig a legkisebb különbség 4R (R = reprodukálhatóság)."E technikai okokból szükséges intézkedéstől függetlenül az üzemanyag gyártójának törekednie kell a zérus értékre, ha a megadott legnagyobb érték 2R, és egy középértékre, ha maximum és minimum van megadva. Amennyiben szükséges lenne annak tisztázása, hogy egy üzemanyag teljesíti-e a specifikációk követelményeit, az ISO 4259 feltételeit kell alkalmazni.

[5] "A cetánszám-tartomány nincs összhangban a minimális 4R tartományra vonatkozó követelménnyel. Az üzemanyag szállítója és felhasználója közötti vita esetén azonban az ISO 4259 feltételei használhatók a vita megoldására, feltéve, hogy az egyszeri meghatározások helyett a szükséges pontosság eléréséhez elegendő számú megismételt mérést végeznek.

[6] "A vizsgálathoz használt üzemanyag tényleges kéntartalmát jelenteni kell.

[7] "Még ha ellenőrzik is az oxidációs stabilitást, a tárolási időtartam valószínűleg korlátozott. Célszerű kikérni a szállító tanácsát a tárolási körülményekre és az élettartamra vonatkozóan.

[8] "A specifikációkban megadott értékek ""valós értékek"". A határértékek meghatározása az ""Olajtermékek - a vizsgálati módszerekre vonatkozó precíziós adatok meghatározása és alkalmazása"" ISO 4259 szabvány alapján történt, és a legalacsonyabb érték meghatározásakor a zérus feletti 2R legkisebb különbség lett figyelembe véve; a legmagasabb és legalacsonyabb értékek meghatározásánál pedig a legkisebb különbség 4R (R = reprodukálhatóság)."E technikai okokból szükséges intézkedéstől függetlenül az üzemanyag gyártójának törekednie kell a zérusértékre, ha a megadott legnagyobb érték 2R, és egy középértékre, ha maximum és minimum van megadva. Amennyiben szükséges lenne annak tisztázása, hogy egy üzemanyag teljesíti-e a specifikációk követelményeit, az ISO 4259 feltételeit kell alkalmazni.

[9] "A cetánszámtartomány nincs összhangban a minimális 4R tartományra vonatkozó követelménnyel. Az üzemanyag szállítója és felhasználója közötti vita esetén azonban az ISO 4259 feltételei használhatók a vita megoldására, feltéve, hogy az egyszeri meghatározások helyett a szükséges pontosság eléréséhez elegendő számú megismételt mérést végeznek.

[10] "Az I. típusú vizsgálathoz használt üzemanyag tényleges kéntartalmát jelenteni kell.

[11] "Még ha ellenőrzik is az oxidációs stabilitást, a tárolási időtartam valószínűleg korlátozott. Célszerű kikérni a szállító tanácsát a tárolási körülményekre és az élettartamra vonatkozóan.

[1] Több főmotor esetén valamennyinél meg kell adni.

[2] Az I. melléklet 2.4. pontjával összhangban mért korrekció nélküli teljesítmény.

[3] A VI. melléklet 1. szakaszában meghatározott számjegyeket kell megadni.

[4] A nem kívánt rész törlendő.

[5] Több főmotor esetén mindegyik esetében megadandó.

--------------------------------------------------

II MELLÉKLET

VI. melléklet

ELEMZŐ ÉS MINTAVÉTELEZÉSI RENDSZER

1. GÁZ- ÉS RÉSZECSKE-MINTAVÉTELEZÉSI RENDSZEREK

Ábraszám | Leírás |

2 | A hígítatlan kipufogógáz elemző rendszere |

3 | A hígított kipufogógáz elemző rendszere |

4 | Részleges áramlás, izokinetikus áramlás, szívószellőző szabályozás, részleges mintavételezés |

5 | Részleges áramlás, izokinetikus áramlás, kompresszoros szabályozás, részleges mintavételezés |

6 | Részleges áramlás, CO2- vagy NOx-szabályozás, részleges mintavételezés |

7 | Részleges áramlás, CO2- vagy karbonmérleg, teljes mintavételezés |

8 | Részleges áramlás, egyszeres Venturi-cső és koncentrációmérés, részleges mintavételezés |

9 | Részleges áramlás, kettős Venturi-cső vagy fojtótárcsás gázmérő és koncentrációmérés, részleges mintavételezés |

10 | Részleges áramlás, többcsöves megosztás és koncentrációmérés, részleges mintavételezés |

11 | Részleges áramlás, áramlásszabályozás, teljes mintavételezés |

12 | Részleges áramlás, áramlásszabályozás, részleges mintavételezés |

13 | Teljes áramlás, térfogat-kiszorításos szivattyú vagy kritikus áramlású Venturi-cső, részleges mintavételezés |

14 | Részecske-mintavételezési rendszer |

15 | Teljes áramlású rendszerre vonatkozó hígítórendszer |

1.1. A gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátások meghatározása

Az 1.1.1. pont, valamint a 2. és 3. ábra részletesen bemutatja az ajánlott mintavételezési és elemző rendszereket. Mivel ugyanaz az eredmény többféle összeállítással is elérhető, nem kell szigorúan ragaszkodni ezekhez az ábrákhoz. Kiegészítő alkatrészek, mint például műszerek, szelepek, mágnesszelepek, szivattyúk és kapcsolók alkalmazhatók kiegészítő adatok nyerése és a részrendszerek működésének összehangolása céljából. Más alkatrészek, amelyek egyes rendszerek pontosságának biztosításához nem szükségesek, elhagyhatók, ha elhagyásuk a műszaki szempontok helyes megítélésen alapul.

1.1.1. Gáz-halmazállapotú kipufogógáz-összetevők: CO, CO2, HC, NOx

A hígítatlan vagy hígított kipufogógázban lévő gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátások meghatározására szolgáló elemző rendszer leírása az alábbiak használatán alapul:

- HFID elemző készülék a szénhidrogének mérésére,

- NDIR elemző készülék a szén-monoxid és szén-dioxid mérésére,

- HCLD vagy egyenértékű elemző készülék a nitrogén-oxid mérésére.

Hígítatlan kipufogógáz esetében (2. ábra) az összes összetevő mintája levehető egy mintavételezési szondával vagy két, egymás közvetlen közelében elhelyezkedő mintavételezési szondával, és belülről szétosztható a különböző elemző készülékekhez. Ügyelni kell arra, hogy az elemző rendszer egyetlen pontján se következhessék be a kipufogógáz-összetevők kondenzációja (a vizet és kénsavat is beleértve).

A hígított kipufogógáz esetében (3. ábra), a szénhidrogének mintáját másik mintavételezési szondával kell levenni, mint a többi összetevő mintáját. Ügyelni kell arra, hogy az elemző rendszer egyetlen pontján se következhessék be a kipufogógáz-összetevők kondenzációja (a vizet és kénsavat is beleértve).

+++++ TIFF +++++

2. ábraA kipufogógáz CO, NOx és HC összetevőit elemző rendszer folyamatábrája

+++++ TIFF +++++

3. ábraA hígított kipufogógáz CO, CO2, NOx és HC összetevőit elemző rendszer folyamatábrája

Leírások - 2. és 3. ábra

Általános megállapítás:

Minden olyan alkatrészt, amelyen a gázminta áthalad, a megfelelő rendszerre előírt hőmérsékleten kell tartani.

- SP1: hígítatlan kipufogógáz mintavételezésére szolgáló szonda (csak a 2. ábra)

Rozsdamentes acélból készült egyenes, zárt, soklyukú szonda alkalmazása ajánlott. A belső átmérő nem lehet nagyobb, mint a mintavételezési vezeték belső átmérője. A szonda falvastagsága nem lehet nagyobb, mint 1 mm. Legalább három, körülbelül ugyanakkora áramlás mintavételezésére méretezett lyuknak kell lennie három különböző sugárirányú síkban. A szondának el kell érnie legalább a kipufogócső átmérőjének 80 %-át.

- SP2: hígított kipufogógáz HC-mintavételezésére szolgáló szonda (csak a 3. ábra)

A szondát (szondának):

- a szénhidrogén mintavételezési vezeték (HSL3) első 254 mm-762 mm-eként kell meghatározni,

- legalább 5 mm-es belső átmérővel kell rendelkeznie,

- a hígító alagút DT (1.2.1.2. pont) olyan pontjára kell felszerelni, ahol a hígító levegő és a kipufogógáz jól összekeverednek (azaz körülbelül 10 alagút-átmérőnyi távolságra lefelé attól a ponttól, ahol a kipufogógáz a hígító alagútba lép),

- eléggé távolinak kell lennie (sugárirányban) a többi szondától és az alagút falától, hogy az árnyékolási vagy örvényhatásoktól mentes legyen,

- fel kell melegíteni úgy, hogy a gázáram hőmérsékletét a szonda kimeneténél 463 K (190 °C) ± 10 K-re növelje.

- SP3: hígított kipufogógáz CO-, CO2-, NOx-mintavételezésére szolgáló szonda (csak a 3. ábra).

A szondának:

- az SP2-vel azonos síkban kell lennie,

- eléggé távolinak kell lennie (sugárirányban) a többi szondától és az alagút falától, hogy az árnyékolási vagy örvényhatásoktól mentes legyen,

- a szondát a víz-kondenzáció elkerülése érdekében teljes hosszában minimum 328 K (55 °C) hőmérsékletre fel kell melegíteni, és hőszigetelni kell.

- HSL1: fűtött mintavételezési vezeték

A mintavételezési vezeték a gáz mintavételezést biztosítja egyetlen szondától a szétosztó pont(ok)ig és a HC-elemző készülékig.

A mintavételezési vezetéknek:

- legalább 5 mm-es és legfeljebb 13,5 mm-es belső átmérővel kell rendelkeznie,

- rozsdamentes acélból vagy politetrafluor-etilénből kell készülnie,

- minden külön szabályozott fűtött szakaszon mérve 463 (190 °C) ± 10 K-es fali hőmérsékletet kell fenntartania, ha a kipufogógáz hőmérséklete a mintavételezési szondánál legfeljebb 463 K (190 °C),

- 453 K (180 °C) értéknél magasabb fali hőmérsékletet kell fenntartania, ha a kipufogógáz hőmérséklete a mintavételezési szondánál 463 K (190 °C) feletti,

- 463 K (190 °C) ± 10 K-es gázhőmérsékletet kell fenntartania közvetlenül a fűtött szűrő (F2) és a HFID előtt.

- HSL2: fűtött NOx-mintavételezési vezeték

A mintavételezési vezetéknek:

- 328-473 K-es (55-200 °C) fali hőmérsékletet kell fenntartania a koverterig, ha hűtőfürdőt használnak, illetve az analizátorig, ha nem használnak hűtőfürdőt,

- rozsdamentes acélból vagy politetrafluor-etilénből kell készülnie.

Mivel a mintavételezési vezeték fűtésére csak a víz és a kénsav kondenzációjának megakadályozása céljából van szükség, a mintavételezési vezeték hőmérséklete az üzemanyag kéntartalmától függ.

- SL: CO (CO2)-mintavételezési vezeték

A vezetéknek politetrafluor-etilénből vagy rozsdamentes acélból kell készülnie. Lehet fűtött vagy fűtetlen.

- BK: háttérzsák (választható; csak a 3. ábra)

A háttérkoncentrációk mérésére.

- BG: mintavételező zsák (választható; csak a 3. ábra, CO és CO2)

A minta-koncentrációk mérésére.

- F1: fűtött előszűrő (választható)

A hőmérsékletének a HSL1-ével azonosnak kell lennie.

- F2 fűtött szűrő

A szűrőnek az analizátor előtt ki kell vonnia bármilyen szilárd elemi részecskét a gázmintából. A hőmérsékletének a HSL1-ével azonosnak kell lennie. A szűrőt szükség szerint cserélni kell.

- P: fűtött mintavételező szivattyú

A szivattyút a HSL1 hőmérsékletére kell fűteni.

- HC

Fűtött lángionizációs detektor (HFID) a szénhidrogének meghatározására. A hőmérsékletet 453-473 K-en (180-200 °C) kell tartani.

- CO, CO2

NDIR-elemző készülékek a szén-monoxid és a szén-dioxid meghatározására.

- NO2

(H)CLD elemző készülék a nitrogén-oxidok meghatározására. Ha HCLD-t használnak, azt 328-473 K-es (55-200 °C) hőmérsékleten kell tartani.

- C: konverter

A konvertert a NO2-nak NO-dá történő katalitikus redukciójára kell használni a CLD-ben vagy a HCLD-ben lezajló elemzés előtt.

- B: hűtőfürdő

A kipufogógáz-mintában lévő víz lehűtésére és kondenzálására. A fürdőt jéggel vagy hűtéssel 273-277 K-es (0-4 °C) hőmérsékleten kell tartani. Alkalmazása választható, ha az analizátor a III. melléklet 3. függelékének 1.9.1. és 1.9.2. pontja szerint mentes a vízgőz-keresztérzékenységtől.

A minta víztelenítéséhez vegyi szárítóanyagok nem megengedettek.

- T1, T2, T3: hőmérséklet-érzékelő

A gázáram hőmérsékletének folyamatos megfigyelésére.

- T4: hőmérséklet-érzékelő

A NO2-NO-konverter hőmérséklete.

- T5: hőmérséklet-érzékelő

A hűtőfürdő hőmérsékletének folyamatos megfigyelésére.

- G1, G2, G3: nyomásmérő

A mintavételezési vezetékekben lévő nyomás mérésére.

- R1, R2: nyomásszabályzó

A levegő, illetve az égőgáz nyomásának szabályozására, a HFID számára.

- R3, R4, R5: nyomásszabályzó

A mintavételezési vezetékekben lévő nyomás és az analizátorokhoz folyó áramlás szabályozására.

- FL1, FL2, FL3: áramlásmérő

A minta megkerülőáramának folyamatos megfigyelésére.

- FL4-FL7: áramlásmérő (választható)

Az analizátorokon keresztüli áramlási sebesség folyamatos megfigyelésére.

- V1-V6: váltószelep

Megfelelő szelepelrendezés annak kiválasztására, hogy a gázelemző készülékbe minta, kalibráló gáz vagy nullázó gáz folyjon.

- V7, V8: mágnesszelep

A NO2-NO konverter megkerülésére.

- V9: tűszelep

A NO2-NO-konverteren és a megkerülő áramon keresztüli áramlás kiegyensúlyozására.

- V10, V11: tűszelep

Az analizátorokba menő áramlások szabályozásra.

- V12, V13: kétállású szelep

A B fürdő kondenzátumának leeresztésére.

- V14: váltószelep

A mintavételezési vagy a háttérzsák kiválasztására.

1.2. A részecskék meghatározása

Az 1.2.1. és 1.2.2. pont, valamint a 4-15. ábra részletesen bemutatja az ajánlott hígító és mintavételezési rendszereket. Mivel ugyanaz az eredmény többféle összetétellel is elérhető, nem kell szigorúan ragaszkodni ezekhez az ábrákhoz. Kiegészítő alkatrészek, mint például műszerek, szelepek, mágnesszelepek, szivattyúk és kapcsolók alkalmazhatók kiegészítő adatok nyerése és a részrendszerek működésének összehangolása céljából. Más alkatrészek, amelyek egyes rendszerek pontosságának biztosításához nem szükségesek, elhagyhatók, ha elhagyásuk a műszaki szempontok helyes megítélésén alapul.

1.2.1. Hígítórendszer

1.2.1.1. Részleges áramlású hígítórendszer (4-12. ábra) [1]

A leírt hígítórendszer a kipufogóáram egy részének hígításán alapul. A kipufogóáram megosztása és az ezt követő hígítási folyamat különböző típusú hígítórendszerekkel végezhető el. A rákövetkező részecskegyűjtés céljából a hígított kipufogógázt teljes egészében vagy csak részben át kell engedni a részecskegyűjtő rendszeren (1.2.2. pont, 14. ábra). Az első módszert teljes mintavételezési típusúnak, a másodikat részleges mintavételezési típusúnak nevezik.

A hígítási arány kiszámítása az alkalmazott rendszer típusától függ. A következő típusok ajánlottak:

- izokinetikus rendszerek (4. és 5. ábra)

Ezeknél a rendszereknél a átvezető csőbe menő áramlást a gázsebesség és/vagy -nyomás tekintetében összeegyeztetik a teljes kipufogógáz-árammal, ezért a mintavételezési szondánál zavartalan és egyenletes kipufogógáz-áramra van szükség. Ez általában egy rezonátor alkalmazásával és a mintavételező hely előtti csőszakasz egyenes kiképzésével érhető el. Ekkor a megosztási arány egyszerűen mérhető értékekből, például a csőátmérőkből számítható ki. Meg kell jegyezni, hogy az izokinézis csak az áramlási feltételek egyeztetésére, és nem a méreteloszlás egyeztetésére használatos. Ez utóbbira jellemző módon nincs is szükség, mert a részecskék elég kicsinyek ahhoz, hogy az áramvonalakat kövessék.

- áramlásszabályozott rendszerek koncentrációméréssel (6-10. ábra)

Ezeknél a rendszereknél a mintavétel a teljes kipufogógáz-áramból történik a hígító levegő áramlásának és a teljes hígított kipufogógáz-mennyiség áramlásának szabályozásával. A hígítási arányt a motor kipufogógázaiban természetesen előforduló keresőgázok, mint a CO2 vagy a NOx koncentrációjából lehet megállapítani. A hígított kipufogógázban és a hígító levegőben lévő koncentrációt meg kell mérni, míg a hígítatlan kipufogógázban lévő koncentráció vagy közvetlenül mérhető, vagy az üzemanyag-áram és a karbonmérleg-képlet segítségével állapítható meg, ha ismert az üzemanyag összetétele. A rendszerek a számított hígítási arány alapján (6. és 7. ábra) vagy az átvezető csőbe áramló gáz mennyisége alapján (8., 9. és 10. ábra) szabályozhatók.

- áramlásszabályozott rendszerek áramlásméréssel (11. és 12. ábra)

Ezeknél a rendszereknél a mintavétel a teljes kipufogógáz-áramból történik a hígító levegő áramlásának és a teljes hígított kipufogógáz-mennyiség áramlásának beállításával. A hígítási arány a két áramlás nagyságának különbségéből állapítható meg. Fontos, hogy az áramlásmérők egymáshoz képest pontosan legyenek kalibrálva, mivel a két áramlás relatív nagysága nagyobb hígítási arányok esetén jelentős hibákat okozhat. Az áramlás szabályozása itt igen közvetlen, mert a hígított kipufogógáz-áram állandó értéken tartása mellett szükség esetén a hígító levegő áramlása változtatható.

A részleges átáramlású hígítórendszerek előnyeinek kiaknázása érdekében ügyelni kell az olyan esetleges zavaró körülmények elkerülésére, mint a részecskék elveszése az átvezető csőben, annak biztosítására, hogy a minta valóban a motor kipufogógázát képviselje, valamint a megosztási arány meghatározására.

A leírt rendszerek ezekre a kritikus területekre fordítanak figyelmet.

+++++ TIFF +++++

4. ábraRészleges áramlású hígítórendszer izokinetikus szondával és töredékes mintavételezéssel (SB-szabályozás)

A hígítatlan kipufogógázt az EP kipufogócsőből az ISP izokinetikus mintavételező szonda továbbítja a TT átvezető csövön keresztül a DT hígító alagútba. A kipufogógáznak a kipufogócső és a szonda szája közötti nyomáskülönbségét a DPT nyomás-jeladó méri. Ez a jel az FC1 áramlásszabályozóba kerül, amely úgy vezérli az SB szívóventilátort, hogy a szonda szájánál zérus értékű nyomáskülönbség álljon fenn. Ilyen körülmények között az EP-ben és az SP-ben azonos gázsebesség alakul ki, és az ISP-n és TT-n átáramló mennyiségek a kipufogógáz-áram állandó (megosztott) hányadát képviselik. A megosztási arány az EP és az ISP keresztmetszeti területe alapján határozható meg. A hígító levegő áramát az FM1 áramlásmérő készülék méri. A hígítási arány az átáramló hígító levegő mennyiségéből és a megosztási arányból számítható.

+++++ TIFF +++++

5. ábraRészleges áramlású hígítórendszer izokinetikus szondával és töredékes mintavételezéssel (PB-szabályozás)

A hígítatlan kipufogógázt az EP kipufogócsőből az ISP izokinetikus mintavételező szonda továbbítja a TT átvezető csövön keresztül a DT hígító alagútba. A kipufogógáznak a kipufogócső és a szonda szája közötti nyomáskülönbségét a DPT nyomás-jeladó méri. Ez a jel az FC1 áramlásszabályozóba kerül, amely úgy vezérli a PB nyomóventilátort, hogy a szonda szájánál zérus értékű nyomáskülönbség álljon fenn. Ez az FM1 áramlásmérő készülékkel már megmért hígító levegő egy kis részének elvételével és egy pneumatikus kifolyónyíláson át annak a TT-be vezetésével történik. Ilyen körülmények között az EP-ben és az ISP-ben azonos gázsebesség alakul ki, és az ISP-n és a TT-n átáramló mennyiségek a kipufogógáz-áram állandó (megosztott) hányadát képviselik. A megosztási arány az EP és az ISP keresztmetszeti területe alapján határozható meg. A hígító levegőt az SB szívóventilátor szívja át a DT-n, az átáramló mennyiséget az FM1 méri a DT belépő nyílásánál. A hígítási arány az átáramló hígító levegő mennyiségéből és a megosztási arányból számítható.

+++++ TIFF +++++

6. ábraRészleges áramlású hígítórendszer CO2- vagy NOx-koncentrációméréssel és töredékes mintavételezéssel

A hígítatlan kipufogógázt az EP kipufogócsőből az SP mintavételező szonda és a TT átvezető cső továbbítja a DT hígító alagútba. A keresőgáz (CO2 vagy NOx) koncentrációit a hígítatlan kipufogógázban, a hígított kipufogógázban, valamint a hígító levegőben az EGA kipufogógáz-elemző készülék(ek) méri(k). Ezek a jelek az FC2 áramlásszabályozóba kerülnek, amely vagy a PB nyomóventilátort vagy az SB szívóventilátort szabályozza annak érdekében, hogy a DT-ben a kívánt kipufogógáz-megosztás és hígítási arány álljon fenn. A hígítási arány a hígítatlan kipufogógáz, a hígított kipufogógáz és a hígító levegő keresőgáz-koncentrációjából számítható.

+++++ TIFF +++++

7. ábraRészleges áramlású hígítórendszer CO2-koncentrációméréssel, karbonmérleggel és teljes mintavételezéssel

A hígítatlan kipufogógázt az EP kipufogócsőből az SP mintavételező szonda és a TT átvezető cső továbbítja a DT hígító alagútba. A CO2-koncentrációkat a hígított kipufogógázban, valamint a hígító levegőben az EGA kipufogógáz-elemző készülék(ek) méri(k). A CO2-áram és az üzemanyag-áramlás GFUEL jelei vagy az FC2 áramlásszabályozóba vagy a részecske-mintavételezési rendszer FC3 áramlásszabályozójába kerülnek (lásd a 14. ábrát). Az FC2 a PB nyomóventilátort, míg az FC3 a részecske-mintavételezési rendszert szabályozza (lásd a 14. ábrát), ezáltal biztosított a rendszerbe belépő, illetve abból kilépő áramok szabályozása és a DT-ben a kívánt kipufogógáz-megosztás és hígítási arány fenntartása. A hígítási arány a CO2-koncentrációból és a GFUEL-ből számítható a karbonmérleg-módszer alkalmazásával.

+++++ TIFF +++++

8. ábraRészleges áramlású hígítórendszer egy Venturi-csővel, koncentrációméréssel és töredékes mintavételezéssel

A hígítatlan kipufogógázt az EP kipufogócsőből az SP mintavételező szonda és a TT átvezető cső továbbítja a DT hígító alagútba, a DT-ben elhelyezett VN Venturi-cső által létrehozott szívás hatására. A TT-n átáramló gáz mennyisége a Venturi-zónában létrejövő mozgásmennyiség-változástól függ, és ezért függ a gáz abszolút hőmérsékletétől a TT-ből való kilépés helyén. Következésképpen egy adott alagút-áramlási értéknél a kipufogógáz-megosztás nem állandó, és a hígítási arány kis terhelésnél egy kicsit kisebb, mint nagy terhelésnél. A keresőgáz (CO2 vagy NOx) koncentrációját a hígítatlan kipufogógázban, a hígított kipufogógázban, valamint a hígító levegőben az EGA kipufogógáz-elemző készülék(ek) méri(k), és a hígítási arány az így mért értékekből számítható.

+++++ TIFF +++++

9. ábraRészleges áramlású hígítórendszer két Venturi-csővel vagy két fojtótárcsával, koncentrációméréssel és töredékes mintavételezéssel

A hígítatlan kipufogógázt az EP kipufogócsőből az SP mintavételező szondán és a TT átvezető csövön keresztül egy fojtótárcsákból vagy Venturi-csövekből álló áramlásmegosztó továbbítja a DT hígító alagútba. Az első (FD1) az EP-ben, a második (FD2) a TT-ben található. Ezenfelül még két nyomásszabályozó szelepre (PCV1 és PCV2) is szükség van az állandó kipufogógáz-megosztásnak az EP-ben lévő ellennyomás és a DT-ben lévő nyomás szabályozásával történő fenntartásához. A PCV1 az SP-től lefelé van elhelyezve az EP-ben, a PCV2 pedig a PB nyomóventilátor és a DT között. A keresőgáz (CO2 vagy NOx) koncentrációját a hígítatlan kipufogógázban, a hígított kipufogógázban, valamint a hígító levegőben az EGA kipufogógáz-elemző készülék(ek) méri(k). Ezek a kipufogógáz-megosztás ellenőrzéséhez szükségesek, valamint a pontos megosztásszabályozás érdekében a PCV1 és PCV2 beszabályozásához is felhasználhatók. A hígítási arány a keresőgáz-koncentrációkból számítható ki.

+++++ TIFF +++++

10. ábraRészleges áramlású hígítórendszer többcsöves megosztással, koncentrációméréssel és töredékes mintavételezéssel

A hígítatlan kipufogógázt az EP kipufogócsőből a TT átvezető csövön keresztül az EP-be szerelt FD3 áramlásmegosztó továbbítja - amely egy sor azonos méretű (átmérőjű, hosszúságú és hajlítási sugarú) csőből áll - a DT hígító alagútba A kipufogógáz e csövek egyikén át a DT-be kerül, a maradék pedig a többi cső útján a DC csillapító kamrán halad át. Így a kipufogógáz megosztásának mértékét a csövek összes száma határozza meg. Az állandó megosztási arány szabályozásához az kell, hogy a DC, valamint a TT kilépő nyílása közötti nyomáskülönbség, amit a DPT nyomáskülönbség-jeladó mér, zérus legyen. A zérus nyomáskülönbség úgy érhető el, hogy a DT-be friss levegőt fecskendezünk a TT kilépő nyílása közelében. A keresőgáz (CO2 vagy NOx) koncentrációját a hígítatlan kipufogógázban, a hígított kipufogógázban, valamint a hígító levegőben az EGA kipufogógáz-elemző készülék(ek) méri(k). Ezek a kipufogógáz-megosztás ellenőrzéséhez szükségesek és a pontos egosztásszabályozás érdekében felhasználhatók a befecskendezett levegő mennyiségének szabályozására. A hígítási arány a keresőgáz-koncentrációkból számítható ki.

+++++ TIFF +++++

11. ábraRészleges áramlású hígítórendszer áramlásszabályozással és teljes mintavételezéssel

A hígítatlan kipufogógázt az EP kipufogócsőből az SP mintavételező szonda és a TT átvezető cső továbbítja a DT hígító alagútba. Az alagúton átömlő teljes áramot az FC3 áramlásszabályozó és a részecske-mintavételezési rendszer P mintavételező szivattyúja (lásd a 16. ábrát) szabályozza.

A hígító levegő áramát a kívánt kipufogógáz-megosztás beállításához az FC2 áramlásszabályozó szabályozza, amely vezérlőjelként a GEXH, GAIR vagy GFUEL értékeket használhatja. A DT-be áramló mintamennyiség a teljes átáramló mennyiség és a hígító levegő mennyiségének különbsége. A hígító levegő áramát az FM1 áramlásmérő készülék, a teljes átáramló mennyiséget a részecske-mintavételezési rendszer (lásd a 14. ábrát) FM3 áramlásmérő készüléke méri. A hígítási arány ebből a két áramlási értékből számítható.

+++++ TIFF +++++

12. ábraRészleges áramlású hígítórendszer áramlásszabályozással és töredékes mintavételezéssel

cső továbbítja a DT hígító alagútba. A kipufogógáz megosztását és DT-be áramlását az FC2 áramlásszabályozó szabályozza, amely megfelelő módon állítja be a PB nyomóventilátor és az SB szívóventilátor által létrehozott gázáramot (vagy fordulatszámukat). Ez azért lehetséges, mert a részecske-mintavételezési rendszerrel kivett minta visszatér a DT-be. Az FC2 vezérlőjeleként a GEXH, GAIR vagy GFUEL használható. A hígító levegő áramát az FM1 áramlásmérő készülék, a teljes átáramló mennyiséget pedig az FM2 áramlásmérő készülék méri. A hígítási arány ebből a két áramlási értékből számítható.

Leírás - 4-12. ábra

- EP: kipufogócső

A kipufogócső lehet hőszigetelt. A kipufogócső hőtehetetlenségének csökkentése érdekében ajánlatos legfeljebb 0,015-es falvastagság/átmérő arányt alkalmazni. A rugalmas szakaszok használatát legfeljebb 12-es hossz/átmérő arányra kell korlátozni. A centrifugális erő hatására bekövetkező lerakódások csökkentése érdekében a hajlatokat minimalizálni kell. Ha a rendszerben próbapad-hangtompító is van, ez is lehet hőszigetelt.

Izokinetikus rendszer esetén, a kipufogócsőnek mentesnek kell lennie kanyarulatoktól, görbületektől és hirtelen átmérőváltozásoktól a szonda végétől legalább hat csőátmérőre felfelé és három átmérőre lefelé. A mintavételezési zónában a gázsebességnek 10 m/s-nál nagyobbnak kell lennie, az alapjárati üzemmód kivételével. A kipufogógázok nyomásingadozásai átlagban nem haladhatják meg a ± 500 Pa értéket. A jármű kipufogórendszerének alkalmazásán túl a nyomásingadozások csökkentésére tett intézkedések (hangtompítót és utókezelő berendezést is beleértve, nem változtathatják meg a motor teljesítményét és nem okozhatnak részecskelerakódást.

Az izokinetikus szonda nélküli rendszereknél ajánlatos, hogy a cső a szonda csúcsától legalább hat csőátmérőre felfelé és legalább három csőátmérőre lefelé egyenes legyen.

- SP: mintavételezési szonda (6-12. ábra)

A legkisebb belső átmérőnek 4 mm-nek kell lennie. A kipufogócső és a szonda közötti legkisebb átmérőaránynak négynek kell lennie. A szondának a kipufogócső középvonalában áramlásirányba néző nyitott csőnek kell lennie, vagy egy az 1.1.1. pontban az SP1 alatt leírtak szerinti többlyukú szondának kell lennie.

- ISP: izokinetikus mintavételező szonda (4. és 5. ábra)

Az izokinetikus mintavételező szondát a kipufogócső középvonalában az áramlással szembefordítva kell elhelyezni ott, ahol a kipufogócső áramlási viszonyai biztosítják, hogy a minta a hígítatlan kipufogógázzal arányos legyen. A belső átmérőnek legalább 12 mm-nek kell lennie.

Az izokinetikus kipufogógáz megosztásnál egy szabályozórendszerre van szükség, amely az EP és az ISP közötti nyomáskülönbséget zérus értéken tartja. Ilyen körülmények között az EP-ben és az ISP-ben azonos kipufogógáz-sebességek alakulnak ki, és az ISP-n átfolyó tömegáram a kipufogógáz-áramnak mindig azonos hányada lesz. Az ISP-t egy nyomáskülönbség-jeladóhoz kell kötni. Az EP és az ISP közötti nyomás zérus értéken tartását a ventilátor fordulatszámának szabályozásával vagy egy áramlásszabályozóval lehet elérni.

- FD1, FD2: áramlásmegosztó (9. ábra)

Az EP kipufogócsőbe, illetve a TT átvezető csőbe egy-egy Venturi-cső vagy fojtótárcsa van beépítve a hígítatlan kipufogógázzal arányos minta kivételéhez. Az arányos áramlás-megosztáshoz egy az EP-ben és a DT-ben keletkező nyomást szabályozó, PCV1 és PCV2 szelepből álló szabályozórendszerre van szükség.

- FD3: áramlásmegosztó (10. ábra)

Egy csőkészlet (többcsöves egység) van az EP kipufogócsőbe építve a hígítatlan kipufogógázzal arányos minta kivételéhez. A csövek egyike a kipufogógázt a DT hígító alagútba, a többi pedig egy DC csillapító kamrába vezeti. A csöveknek azonos méretűeknek (azonos átmérő, hossz, hajlítási sugár) kell lenniük, így a kipufogógáz megosztása a csövek számától függ. Az arányos megosztáshoz egy szabályozórendszerre van szükség, amely a többcsöves egység DC-be, illetve TT-be ömlésének helye közötti nyomáskülönbséget zérus értéken tartja. Ilyen viszonyok mellett a kipufogógáz-sebességek az EP-ben és az FD3-ban arányosak, és a TT-áramlás a kipufogógáz-áramnak mindig azonos hányada. A két pontot egy DPT nyomáskülönbség-jeladóhoz kell kötni. A zérus nyomáskülönbséget az FC1 áramlásszabályozó biztosítja.

- EGA: kipufogógáz-elemző készülék (6-10. ábra)

CO2- és NOx-elemzők használhatók (karbonmérleg-módszer esetében csak CO2-elemző). A gázelemző készülékeket úgy kell kalibrálni, mint a gáz-halmazállapotú szennyező anyag kibocsátásának mérésére szolgáló készülékeket. A koncentrációkülönbségek meghatározására egy vagy több elemző készülék használható.

A mérőrendszerek pontosságának olyannak kell lennie, hogy a GEDFW,i pontossága ± 4 %-on belül maradjon.

- TT átvezető cső (4-12. ábra)

A részecskeminta-átvezető csőnek:

- a lehető legrövidebbnek, de legfeljebb 5 m hosszúnak kell lennie,

- a szonda átmérőjével egyenlőnek vagy annál nagyobbnak, de legfeljebb 25 mm átmérőjűnek kell lennie,

- a hígító alagút középvonalában kell kilépnie, és áramlásirányba kell mutatnia.

Ha a cső legfeljebb 1 méter hosszú, 0,05 W/(m K) maximális hővezető-képességű anyaggal kell szigetelni a szonda átmérőjének megfelelő sugárirányú szigetelési vastagsággal. Ha a cső 1 méternél hosszabb, azt szigetelni és fűteni kell, úgy hogy a minimális csőfalhőmérséklet 523 K (250 °C) legyen.

Alternatív megoldásként az átvezető cső megkívánt falhőmérsékletét szokásos hővezetési számításokkal is meg lehet határozni.

- DPT: nyomáskülönbség-jeladó (4., 5. és 10. ábra)

A nyomáskülönbség-jeladó tartományának ± 500 Pa-nak vagy kisebbnek kell lennie.

- FC1: áramlásszabályozó (4., 5. és 10. ábra)

Izokinetikus rendszereknél (4. és 5. ábra) áramlásszabályozóra van szükség az EP és az ISP közötti nyomáskülönbség zérus értéken való tartására. A szabályozás történhet:

a) az SB szívóventilátor fordulatszámának vagy áramlásának szabályozásával és a PB nyomóventilátor fordulatszámának állandó értéken tartásával minden üzemmódban (4. ábra);

b) az SB szívóventilátornak a hígított kipufogógáz állandó tömegáramára való beállításával és a PB nyomóventilátor áramának szabályozásával, ezáltal szabályozva a kipufogógáz-minta átáramló mennyiségét a TT átvezető cső végső szakaszában (5. ábra).

Nyomásszabályozott rendszer esetében a maradó hiba a szabályozókörben nem lehet ± 3 Pa-nál nagyobb. A nyomásingadozások átlaga a hígító alagútban nem lehet nagyobb ± 250 Pa-nál.

Többcsöves rendszerben (10. ábra) áramlásszabályozóra van szükség az arányos kipufogógáz-megosztáshoz, hogy a többcsöves egység és a TT végpontjai közötti nyomáskülönbséget zérus értéken tartsa. A szabályozás a TT végpontja közelében a DT-be fecskendezett levegőáram szabályozásával végezhető.

- PCV1, PCV2: nyomásszabályozó szelep (9. ábra)

A két Venturi-csöves vagy két fojtótárcsás rendszerben az arányos áramlásmegosztáshoz két nyomásszabályozó szelepre van szükség, amelyek az EP ellennyomását és a DT-ben fennálló nyomást szabályozzák. A szelepeket az EP-ben az SP után, a PB és DT között kell elhelyezni.

- DC: csillapítókamra (10. ábra)

A többcsöves egység kilépésénél egy csillapítókamrát kell beépíteni az EP kipufogócső nyomásingadozásainak minimalizálása céljából.

- VN: Venturi-cső (8. ábra)

A DT hígító alagútba egy Venturi-csövet kell beépíteni, hogy szívóhatás keletkezzék a TT átvezető cső kilépésének környezetében. A TT-n átfolyó gázáramot a Venturi-zónában keletkező mozgásmennyiség-változás határozza meg, és az alapjában véve arányos a PB nyomóventilátor áramával, ami állandó hígítási arányt biztosít. Mivel a mozgásmennyiség-változás függ a TT kilépésénél uralkodó hőmérséklettől, illetve az EP és DT közötti nyomáskülönbségtől, a tényleges hígítási arány kis terhelésnél valamivel kisebb, mint nagy terhelésnél.

- FC2: áramlásszabályzó (6., 7., 11. és 12. ábra; választható)

A PB nyomóventilátor és/vagy az SB szívóventilátor áramának szabályozásához egy áramlásszabályozó használható. Ezt a kipufogógáz-áram vagy az üzemanyag-áram jele és/vagy a CO2- vagy NOx-különbség jele vezérelheti.

Nyomás alatti levegőszállítás esetén (11. ábra) az FC2 közvetlenül szabályozza a levegőáramot.

- FM1: áramlásmérő készülék (6., 7., 11. és 12. ábra)

Gázfogyasztásmérő vagy más áramlásmérő a hígító levegő áramlásának mérésére. Ha a PB kalibrálva van az áramlás mérésére, az FM1 választható.

- FM2: áramlásmérő készülék (12. ábra)

Gázfogyasztásmérő vagy más áramlásmérő a hígított kipufogógáz áramának mérésére. Ha az SB szívóventilátor kalibrálva van az áram mérésére, az FM2 választható.

- PB: nyomóventilátor (4., 5., 6., 7., 8., 9. és 12. ábra)

A hígító levegő áramlásának szabályozására a PB kapcsolatban állhat az FC1 vagy FC2 áramlásszabályozóval. Pillangószelep használata esetén a PB alkalmazására nincs szükség. Ha kalibrálva van, a PB a hígító levegő áramlásának mérésére is használható.

- SB: szívóventilátor (4., 5., 6., 9., 10. és 12. ábra)

Csak részleges mintavételezési rendszerek esetén. Ha kalibrálva van, az SB a hígított kipufogógáz áramlásának mérésére is használható.

- DAF: hígítólevegő-szűrő (4-12. ábra)

Ajánlatos a hígító levegőt szűrni és aktív szénen átengedni a háttér-szénhidrogének eltávolítására. A hígító levegő hőmérsékletének 298 K (25 °C) ± 5 K-nek kell lennie.

A gyártó kívánságára a hígító levegőből a háttér-részecskeszint meghatározására a helyes mérnöki gyakorlatnak megfelelően mintát lehet venni, amit aztán le lehet vonni a hígított kipufogógáz mért értékeiből.

- PSP részecske-mintavételező szonda (4., 5., 6., 8., 9., 10. és 12. ábra)

A szonda a PTT vezető szakasza és

- azt az áramlással szembe fordítva kell beépíteni olyan helyen, ahol a hígító levegő és a kipufogógáz már jól összekeveredett, azaz a hígító alagút középvonalában kb. 10 alagút-átmérőnyi távolságra az után a pont után, ahol a kipufogógáz belép a hígító alagútba,

- annak legalább 12 mm belső átmérőjűnek kell lennie,

- közvetlen fűtéssel vagy a hígító levegő előfűtésével legfeljebb 325 K (52 °C) fal-hőmérsékletre fűthető, feltéve, hogy a levegő hőmérséklete a kipufogógáznak a hígító alagútba való bevezetése előtt nem haladja meg a 325 K (52 °C)-ot,

- szigetelhető.

- DT: hígító alagút (4-12. ábra)

A hígító alagút(nak):

- elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a kipufogógáz és a hígító levegő turbulens áramlási viszonyok között teljesen összekeveredjen,

- rozsdamentes acélból kell készülnie:

- 0,025 vagy kisebb falvastagság/átmérő aránnyal 75 mm-nél nagyobb belső átmérőjű hígító alagutak esetében,

- 1,5 mm-nél nem kisebb névleges falvastagsággal 75 mm vagy annál kisebb belső átmérőjű hígító alagutak esetében,

- részleges mintavételezési típus esetén legalább 75 mm átmérőjűnek kell lennie,

- teljes mintavételezési típus esetén ajánlott, hogy legalább 25 mm átmérőjű legyen,

- felfűthető legfeljebb 325 K (52 °C) csőfal-hőmérsékletre közvetlen melegítéssel vagy a hígító levegő előmelegítésével feltéve, hogy a levegő hőmérséklete nem haladja meg a 325 K (52 °C) értéket, mielőtt még a kipufogógáz belépne a hígító alagútba,

- szigetelhető.

A motor kipufogógázát alaposan össze kell keverni a hígító levegővel. Részleges mintavételezési rendszereknél a keveredés minőségét üzembeállítás után ellenőrizni kell járó motor mellett, az alagút CO2-profiljának felvételével (legalább négy egyenletesen elosztott ponton). Szükség esetén keverőnyílás alkalmazható.

Megjegyzés:

Ha a környezeti hőmérséklet a DT hígító alagút környezetében 293 K (20 °C) alatt van, ügyelni kell, hogy ne vesszenek el a részecskék azáltal, hogy lerakódnak a hígító alagút hideg falára. Ezért ajánlatos az alagutat a fent megadott határokon belül melegíteni és/vagy hőszigetelni.

Nagy motorterhelések esetén az alagutat nem agresszív eszközökkel, pl. egy levegő-keringető ventilátorral lehet hűteni, feltéve hogy a hűtőközeg hőmérséklete nem alacsonyabb 293 K-nél (20 °C).

- HE: hőcserélő (9. és 10. ábra)

A hőcserélő teljesítményének elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy az SB szívóventilátor belépő oldalán a hőmérsékletet a vizsgálat során megfigyelt átlagos üzemi hőmérséklethez képest ± 11 K értéken tartsa.

1.2.1.2. Teljes áramlású hígítórendszer (13. ábra)

A hígítórendszer az állandó térfogatú mintavételezési (CVS) elv alkalmazásával az összes kipufogógáz hígításán alapulva kerül leírásra. A kipufogó és a hígító levegő keverékének teljes térfogatát le kell mérni. Erre a PDP, a CFV vagy az SSV rendszer használható.

A rákövetkező részecskegyűjtés céljából a hígított kipufogógázból vett mintát át kell engedni a részecske-mintavételezési rendszeren (1.2.2. pont, 14. és 15. ábra). Ha ez közvetlenül történik, egyszeri hígításról beszélünk. Ha a mintát egy második hígító alagútban még egyszer felhígítják, kétszeri hígításról van szó. Ez akkor hasznos, ha a szűrő felületi hőmérsékletére vonatkozó követelményt egyszeri hígítással nem lehet teljesíteni. Bár a kétszeri hígítórendszer részben valóban hígítórendszer, leírása az 1.2.2. pontban és a 15. ábrán mégis mint a részecske-mintavételezési rendszer változata szerepel, mivel alkotóelemeinek többségét tekintve egy tipikus részecske-mintavételezési rendszerrel azonos.

A gáz-halmazállapotú szennyező anyagok kibocsátását ugyancsak meg lehet határozni egy teljes áramlású rendszer hígító alagútjában. Ezért a gáz-halmazállapotú összetevők mintavételező szondái szerepelnek a 13. ábrán, de a magyarázó jegyzékben nem jelennek meg. A vonatkozó követelményeket az 1.1.1. pont írja le.

Leírások (13. ábra)

- EP: kipufogócső

A kipufogócső hossza a motor kipufogó-gyűjtőcsövétől, a turbófeltöltő kilépő csonkjától vagy az utókezelő készüléktől a hígító alagútig ne haladja meg a 10 métert. Ha a rendszer hosszabb 4 m-nél, akkor minden 4 m-en felüli csövet szigetelni kell, kivéve egy, a csőbe épített füstölésmérőt, ha van ilyen. A szigetelés sugárirányú vastagságának legalább 25 mm-nek kell lennie. A szigetelőanyag hővezető-képessége nem lehet nagyobb 0,1 W/(m . K) értéknél, 673 K (400 °C) hőmérsékleten mérve. A kipufogócső hő-tehetetlenségének csökkentése érdekében ajánlatos legfeljebb 0,015-es falvastagság/átmérő arányt alkalmazni. A rugalmas szakaszok használatát legfeljebb 12-es hossz/átmérő arányra kell korlátozni.

+++++ TIFF +++++

13. ábraTeljes áramlású hígítórendszer

A DT hígító alagútban a hígítatlan kipufogógáz teljes mennyisége összekeveredik a hígító levegővel. A hígított kipufogógáz áramát vagy egy PDP térfogat-kiszorításos szivattyúval vagy egy CFV kritikus átáramlású Venturi-csővel vagy pedig egy SSV szubszonikus Venturi-csővel kell mérni. Az arányos részecske-mintavételezéshez és az áram meghatározásához egy HE hőcserélő vagy egy EFC elektronikus áramláskiegyenlítő használható. Mivel a részecskék tömegének meghatározása a teljes hígított kipufogógáz-áramon alapul, a hígítási arányt nem kell kiszámítani.

- PDP: térfogat-kiszorításos szivattyú

A PDP a teljes hígított kipufogógáz-áramot a szivattyú által megtett fordulatok számával és a szivattyú egy fordulatra eső térfogat-kiszorításával méri. A kipufogórendszer ellennyomását a PDP vagy a hígító levegőt bevezető rendszer nem csökkentheti művi úton. A működő CVS-rendszer mellett mért statikus kipufogó ellennyomás nem térhet el ± 1,5 kPa-nál nagyobb mértékben attól az értéktől, ami azonos motor-fordulatszámnál és -terhelésnél a CVS-hez való csatlakoztatás nélkül mérhető.

A gázkeverék hőmérséklete közvetlenül a PDP előtt nem térhet el ± 6 K-nál nagyobb mértékben az áramláskiegyenlítő használatát mellőző vizsgálat alatt megfigyelt átlagos üzemi hőmérséklettől.

Áramláskiegyenlítés csak akkor használható, ha a hőmérséklet a PDP-be való belépésnél nem magasabb, mint 50 °C (323 K).

- CFV: kritikus áramlású Venturi-cső

A CFV a teljes hígított kipufogógáz-áramot fojtásos körülmények közötti áramlás (kritikus áramlás) fenntartásával méri. A működő CFV-rendszer mellett mért statikus kipufogó ellennyomás nem térhet el ± 1,5 kPa-nál nagyobb mértékben attól az értéktől, amely azonos motor-fordulatszámnál és -terhelésnél a CFV-hez való csatlakoztatás nélkül mérhető. A gázkeverék hőmérséklete közvetlenül a CFV előtt nem térhet el ± 11 K-nél nagyobb mértékben az áramláskiegyenlítő használatát mellőző vizsgálat alatt megfigyelt átlagos üzemi hőmérséklettől.

- SSV: szubszonikus Venturi-cső

Az SSV a bemeneti nyomás, a bemeneti hőmérséklet, az SSV-bemenet és a torok közötti nyomásesés függvényeként az összes hígított kipufogógáz-áramot méri. A működő SSV-rendszer mellett mért statikus kipufogó-ellennyomás nem térhet el ± 1,5 kPa-nál nagyobb mértékben attól az értéktől, amely azonos motorfordulatszámnál és -terhelésnél az SSV-hez való csatlakoztatás nélkül mérhető. A gázkeverék hőmérséklete közvetlenül az SSV előtt nem térhet el ± 11 K-nél nagyobb mértékben az áramláskiegyenlítő használatát mellőző vizsgálat alatt megfigyelt átlagos üzemi hőmérséklettől.

- HE: hőcserélő (EFC használata esetén választható)

A hőcserélő teljesítményének elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a hőmérsékletet a fent megkövetelt határokon belül tartsa.

- EFC: elektronikus áramláskiegyenlítő (HE használata esetén választható)

Ha a PDP vagy CFV bemeneténél a hőmérséklet nem a fent megadott határok között van, áramláskiegyenlítő rendszerre van szükség a gázáram folyamatos mérésére és az arányos mintavétel szabályozására a részecskerendszerben. Ebből a célból a folyamatosan mért gázáramjelek szolgálnak a részecske-mintavételező rendszer részecskeszűrőin áthaladó mintaáram megfelelő korrigálására (lásd a 14. és 15. ábrát).

- DT: hígító alagút

A hígító alagút(nak):

- elég kis átmérőjűnek kell lennie ahhoz, hogy turbulens áramlást idézzen elő (a Reynolds-számnak nagyobbnak kell lennie 4000-nél), és elég hosszúnak ahhoz, hogy a kipufogógáz és a hígító levegő tökéletesen összekeveredjen. Szükség esetén keverőnyílás alkalmazható,

- átmérőjének legalább 75 mm-nek kell lennie,

- szigetelt lehet.

A motor kipufogógázát áramlásirányba fordított csövön kell a hígító alagútba bevezetni, és jól el kell keverni.

Egyszeri hígítás alkalmazása esetén a hígító alagútból vett minta a részecske-mintavételelzési rendszerbe kerül (1.2.2. pont, 14. ábra). A PDP, CFV vagy SSV átfolyási teljesítményének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a hígított kipufogógáz hőmérsékletét közvetlenül az elsődleges részecskeszűrő előtt 325 K-en (52 °C) vagy annál alacsonyabb értéken tartsa.

Kétszeres hígítás alkalmazása esetén a hígító alagútból vett minta a másodlagos hígító alagútba kerül, ahol tovább hígul, majd így halad át a mintavételező szűrőkön (1.2.2. pont, 15. ábra). A PDP, CFV vagy SSV átfolyási teljesítményének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a DT-ben áramló hígított kipufogógáz hőmérsékletét a mintavételezési zónában 464 K-en (191 °C) vagy annál alacsonyabb értéken tartsa. A másodlagos hígítórendszernek elegendő másodlagos hígító levegőt kell szolgáltatnia ahhoz, hogy a kétszeresen hígított kipufogógáz hőmérsékletét közvetlenül az elsődleges részecskeszűrő előtt 325 K-en (52 °C) vagy annál alacsonyabb értéken tartsa.

- DAF: hígítólevegő-szűrő

Ajánlott, hogy a hígító levegőt szűrjék és aktív szénnel tisztítsák a háttér-szénhidrogének kiküszöbölésére. A hígító levegőnek 298 K (25 °C) ± 5 K hőmérsékletűnek kell lennie. A gyártó kérésére a hígító levegőt a helyes mérnöki gyakorlatnak megfelelően a háttér részecske szintek meghatározására mintavételezni kell, amely a hígított kipufogóban mért értékekből vonható ki.

- PSP: részecske-mintavételező szonda

A szonda a PTT vezető szakasza és

- annak legalább 12 mm belső átmérőjűnek kell lennie,

- szigetelhető.

1.2.2. Részecske-mintavételezési rendszer (14. és 15. ábra)

A részecske-mintavételezési rendszer a részecskeszűrőn lévő részecskék összegyűjtéséhez szükséges. Hígított részleges gázáram teljes mintavételezése esetén, amelynél az egész hígított kipufogógáz-minta áthalad a szűrőkön, a hígító (1.2.1.1. pont, 7. és 11. ábra) és mintavételezési rendszer általában egy egységet képez. Hígított részleges vagy teljes gázáram részleges mintavételezése esetén, amikor a hígított kipufogógáznak csak egy része halad át a szűrőkön, a hígító (1.2.1.1. pont, 4., 5., 6., 8., 9., 10. és 12. ábra és 1.2.1.2. pont 13. ábra) és mintavételezési rendszer általában külön egységeket képez.

Ebben az irányelvben egy teljes átáramlású hígítórendszer DDS kétszeres hígítórendszere (15. ábra) a 14. ábrán látható tipikus részecske-mintavételezési rendszer egy sajátos változatának tekinthető. A kétszeres hígítórendszerben megtalálható a részecske-mintavételezési rendszer minden lényeges eleme, mint a szűrőtartók és a mintavételező szivattyú, és ezenfelül még egyes, a hígítással kapcsolatos elemek, mint a hígítólevegő-ellátás és a másodlagos hígító alagút.

A szabályozó körök hirtelen igénybevételének elkerülése érdekében ajánlatos a mintavételező szivattyút az egész vizsgálati eljárás alatt járatni. Az egyszűrős módszer esetében megkerülő rendszert kell alkalmazni, hogy a minta a megkívánt időpontokban haladjon át a szűrőkön. Az átkapcsolásnak a szabályozó körökre gyakorolt hatását a legkisebbre kell korlátozni.

Leírások - 14. és 15. ábra

- PSP: részecske-mintavételező szonda (14. és 15. ábra)

Az ábrákon feltüntetett részecske-mintavételező szonda a PTT részecskeátvezető cső vezető szakasza.

A szondát:

- az áramlással szembe fordítva kell beépíteni olyan helyen, ahol a hígító levegő és a kipufogógáz már jól összekeveredett, azaz a hígító alagút középvonalában (1.2.1. pont) kb. 10 alagút-átmérőnyi távolságra az után a pont után, ahol a kipufogógáz belép a hígító alagútba,

- annak legalább 12 mm belső átmérőjűnek kell lennie,

- közvetlen fűtéssel vagy a hígító levegő előfűtésével legfeljebb 325 K (52 °C) fal-hőmérsékletre fűthető, feltéve hogy a levegő hőmérséklete a kipufogógáznak a hígító alagútba való bevezetése előtt nem haladja meg a 325 K (52 °C)-ot,

- szigetelhető.

+++++ TIFF +++++

14. ábraRészecske-mintavételezési rendszer

A részleges átáramlású vagy teljes átáramlású hígítórendszer DT hígító alagútjából a PSP részecske-mintavételező szondán és a PTT részecskeátvezető csövön keresztül a P mintavételező szivattyú hígított kipufogógáz-mintát vesz. A minta áthalad az FH szűrőtartó(ko)n, amelyek a részecske-mintavételező szűrőket foglalják magukban. A minta-gázáram nagyságát az FC3 áramlásszabályozó szabályozza. EFC elektronikus áramlás-kiegyenlítés (lásd a 13. ábrát) alkalmazása esetén a hígított kipufogógáz-áram szolgál az FC3 vezérlőjeleként.

+++++ TIFF +++++

15. ábraHígítórendszer (csak teljes áramlású rendszernél)

A teljes átáramlású hígítórendszer DT hígító alagútjából a PSP részecske-mintavételező szondán és a PTT részecskeátvezető csövön keresztül hígított kipufogógáz-minta jut az SDT másodlagos hígító alagútba, ahol még egyszer felhígul. Ezután a minta áthalad az FH szűrőtartó(ko)n, amelyek a részecske-mintavételező szűrőket foglalják magukban. A hígító levegő árama általában állandó, míg a minta áramát az FC3 áramlásszabályozó szabályozza. EFC elektronikus áramlás-kiegyenlítés (lásd a 13. ábrát) alkalmazása esetén a teljes hígított kipufogógáz-áram szolgál az FC3 vezérlőjeleként.

- PTT: részecskeátvezető cső (14. és 15. ábra)

A részecskeátvezető cső hossza nem haladhatja meg az 1020 mm-t, és annak hosszát - amikor csak lehetséges - minimalizálni kell.

A méretek a következőkre érvényesek:

- a részleges átáramlást hígító, töredékes mintavételezési rendszernél és a teljes átáramlású egyszeresen hígítórendszernél a szonda csúcsától a szűrőtartóig,

- a részleges átáramlást hígító, teljes mintavételezési rendszernél a hígító alagút végétől a szűrőtartóig,

- a teljes átáramlású kétszeresen hígító rendszernél a szonda csúcsától a másodlagos hígító alagútig.

Az átvezető cső:

- szigetelhető.

- SDT: másodlagos hígító alagút (15. ábra)

A másodlagos hígító alagútnak legalább 75 mm-es átmérővel kell rendelkeznie, és elegendő hosszúságúnak kell lennie ahhoz, hogy legalább 0,25 másodperces tartózkodási időt biztosítson a kétszeresen hígított minta számára. Az FH elsődleges szűrőtartót az SDT kimenetétől 300 mm-en belül kell elhelyezni.

A másodlagos hígító alagút:

- szigetelhető.

- FH: szűrőtartó(k) (14. és 15. ábra)

Elsődleges és kiegészítő szűrők esetén egy szűrőház vagy külön-külön szűrőházak használhatók. A III. melléklet 1. függeléke 1.5.1.3. pontjának követelményeit teljesíteni kell.

A szűrőtartó(k):

- közvetlen fűtéssel vagy a hígító levegő előfűtésével legfeljebb 325 K (52 °C) fal-hőmérsékletre fűthető(k), feltéve, hogy a levegő hőmérséklete nem haladja meg a 325 K (52 °C)-ot,

- szigetelhető(k).

- P: mintavételezési szivattyú (14. és 15. ábra)

A részecske-mintavételező szivattyút az alagúttól elegendő távolságra kell elhelyezni úgy, hogy a beszívott gáz hőmérséklete állandó maradjon (± 3 K), ha az FC3-mal történő áramlás-kiegyenlítést nem használják.

- DP: hígítólevegő-szivattyú (15. ábra) (csak teljes áramlású kétszeres hígításnál)

A hígítólevegő-szivattyút úgy kell elhelyezni, hogy a másodlagos hígító levegő hőmérséklete 298 K (25 °C) ± 5 K legyen.

- FC3: áramlásszabályzó (14. és 15. ábra)

Ha más eszköz nem áll rendelkezésre, áramlásszabályozót kell használni a részecskeminta-áramnak a minta útvonalán előforduló hőmérséklet- és ellennyomás-változások miatti kompenzálására. Az áramlásszabályozóra az EFC elektronikus áramlás-kiegyenlítő (lásd a 13. ábrát) használata esetén van szükség.

- FM3: áramlásmérő készülék (14. és 15. ábra) (részecskeminta-áram)

A gázfogyasztásmérő vagy áramlásmérő műszert a mintavételező szivattyútól elegendő távolságra kell elhelyezni úgy, hogy a belépő gáz hőmérséklete állandó maradjon (± 3 K), ha az FC3-mal történő áramláskiegyenlítést nem használják.

- FM4: áramlásmérő készülék (15. ábra) (hígító levegő, csak a teljes átáramlású kétszeres hígítású rendszernél)

A gázfogyasztásmérő vagy áramlásmérő műszert úgy kell elhelyezni, hogy a belépő gáz hőmérséklete 298 K (25 °C) ± 5 K maradjon.

- BV: golyósszelep (választható)

A gömbcsap átmérőjének legalább akkorának kell lennie, mint a mintavételező cső belső átmérője, kapcsolási idejének pedig 0,5 másodpercnél rövidebbnek kell lennie.

Megjegyzés:

Ha a PSP, PTT, SDT és FH közelében a környezeti hőmérséklet 293 K (20 °C) alatt van, ügyelni kell arra, hogy ne vesszenek el a részecskék azáltal, hogy lerakódnak e részek hideg falára. Ezért ajánlatos ezeket az alkatrészeket a megfelelő helyeken megadott határokon belül melegíteni és/vagy hőszigetelni. Az is ajánlatos, hogy a szűrő felületének hőmérséklete a mintavétel alatt ne legyen alacsonyabb, mint 293 K (20 °C).

Nagy motorterhelések esetén a fenti alkatrészeket nem agresszív eszközökkel, pl. egy levegő-keringető ventilátorral lehet hűteni, feltéve, hogy a hűtőközeg hőmérséklete nem alacsonyabb 293 K-nél (20 °C).

[1] A 4-12. ábra a részleges áramlású hígítórendszerek sok típusát jelenítik meg, amelyek normál esetben az állandósult állapotú vizsgálatra (NRSC) használhatók. De, az átmeneti vizsgálatok nagyon merev korlátozásai miatt, csak a III. melléklet 1. függelék 2.4. szakasz "Részleges áramlású hígítórendszer specifikációk" szakaszában hivatkozott összes követelmény teljesítésére képes részleges áramlású hígítórendszerek (4-12. ábra) elfogadottak az átmeneti vizsgálatra (NRTC).

--------------------------------------------------

III MELLÉKLET

XIII. melléklet

A "RUGALMAS VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS" ALAPJÁN FORGALOMBA HOZOTT MOTOROKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A berendezés gyártójának (eredeti berendezésgyártó - OEM) kérésére és egy jóváhagyó hatóság által megadott engedély alapján a motorgyártó a következő rendelkezésekkel összhangban a határértékek két egymást követő szakasza közül a második időtartama alatt korlátozott számban forgalomba hozhat olyan motort, amely csak a szennyezőanyag-kibocsátási határtértékek előző szakaszát teljesíti:

1. A MOTORGYÁRTÓ ÉS AZ EREDETI BERENDEZÉSGYÁRTÓ INTÉZKEDÉSEI

1.1. Annak az eredeti berendezésgyártónak, aki használni kívánja a rugalmassági rendszert, valamely jóváhagyó hatóságtól engedélyt kell kérnie az 1.2. és 1.3. pontban leírt olyan motoroknak két szennyezőanyag-kibocsátási szakasz alatti időszakban motorbeszállítóktól történő megvásárlására, amelyek nem teljesítik az aktuális szennyezőanyag-kibocsátási határértékeket, de a szennyezőanyag-kibocsátási határtértékek előző szakaszára azokat jóváhagyták.

1.2. A rugalmassági rendszer alapján forgalomba hozott motorok száma egyetlen motorkategóriában sem haladhatja meg az eredeti berendezésgyártó abban a motorkategóriában szereplő motoros berendezései (az utolsó öt évben az EU-piacon történt értékesítés átlagaként kiszámított) éves értékesítésének 20 %-át. Amennyiben az eredeti berendezésgyártó a berendezést az EU-ban kevesebb, mint öt éve értékesíti, az átlagot azon időszak alapján kell kiszámítani, amióta az eredeti berendezésgyártó a berendezést az EU-ban értékesíti.

1.3. Az 1.2. pont lehetséges alternatívájaként az eredeti berendezésgyártó engedélyt kérhet saját motorbeszállítói számára, hogy azok meghatározott számú motort a rugalmassági rendszer alapján forgalomba hozhassanak. A motorok száma az egyes motorkategóriákban nem haladhatja meg a következő értékeket:

Motorkategória | Motorok száma |

19-37 kW | 200 |

37-75 kW | 150 |

75-130 kW | 100 |

130-560 kW | 50 |

1.4. Az eredeti berendezésgyártó jóváhagyó hatósághoz benyújtott kérelmének a következő információkat kell tartalmaznia:

a) a rugalmassági rendszer alapján forgalomba hozott motort tartalmazó nem közúti mozgó gépek és berendezések minden egyes darabjához hozzáerősítendő tábla mintáját. A táblákon a következő szöveget kell feltüntetni: "GÉP SZÁMA ... (gépsorozat) ... (a megfelelő teljesítménysávhoz tartozó összes gép száma) ... MOTORSZÁMMAL... sz. TÍPUSJÓVÁHAGYÁSSAL (97/68/EK irányelv)"; és

b) az e melléklet 2.2. pontjában említett szöveggel ellátott, a motorhoz hozzáerősítendő kiegészítő tábla mintáját

1.5. Az eredeti berendezésgyártónak minden tagállam jóváhagyó hatóságát értesíteni kell a rugalmassági rendszer használatáról.

1.6. Az eredeti berendezésgyártónak a rugalmassági rendszer alkalmazásához kapcsolódó minden olyan információt meg kell adnia a jóváhagyó hatóságoknak, amelyet a jóváhagyó hatóság a döntéshez szükségesnek ítél.

1.7. Az eredeti berendezésgyártónak az általa alkalmazott rugalmassági rendszer végrehajtásáról félévente jelentést kell benyújtania valamennyi tagállam jóváhagyó hatóságához. A jelentésnek a rugalmassági rendszer alapján forgalomba hozott motorok és NRMM-ek (nem közúti mozgó gépek és berendezések) darabszámára, a motorok és NRMM-ek sorozatszámaira, valamint azon tagállamokra vonatkozóan összesített adatokat kell tartalmaznia, ahol az NRMM-eket forgalomba hozták. Ezt az eljárást addig kell folytatni, amíg a rugalmassági rendszert alkalmazzák.

2. A MOTORGYÁRTÓ INTÉZKEDÉSEI

2.1. Az e melléklet 1. pontja szerinti jóváhagyás alá tartozó rugalmassági rendszer alapján a motorgyártó motorokat hozhat forgalomba.

2.2. A motorgyártónak az ilyen motorokra a következő szöveggel ellátott táblát kell elhelyeznie: "A rugalmassági rendszer alapján forgalomba hozott motor".

3. A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁG INTÉZKEDÉSEI

3.1. A jóváhagyó hatóságnak értékelnie kell a rugalmassági rendszerre irányuló kérelem és a mellékelt dokumentumok tartalmát. Ez alapján értesíti az eredeti berendezésgyártót azon döntéséről, hogy a rugalmassági rendszer alkalmazását engedélyezi vagy sem.

--------------------------------------------------

IV MELLÉKLET

Az irányelv a következő mellékletekkel egészül ki:

XIV MELLÉKLET

CCNR I. szakasz [1]

37 ≤ PN < 75 | 6,5 | 1,3 | 9,2 | 0,85 |

75 ≤ PN < 130 | 5,0 | 1,3 | 9,2 | 0,70 |

P ≥ 130 | 5,0 | 1,3 | nnévl ≥ 2800 min-1 = 9,2 500 ≤ nnévl < 2800 min-1 = 45 × n(-0,2) | 0,54 |

XV. MELLÉKLET

CCNR II. szakasz [1]

18 ≤ PN < 37 | 5,5 | 1,5 | 8,0 | 0,8 |

37 ≤ PN < 75 | 5,0 | 1,3 | 7,0 | 0,4 |

75 ≤ PN < 130 | 5,0 | 1,0 | 6,0 | 0,3 |

130 ≤ PN < 560 | 3,5 | 1,0 | 6,0 | 0,2 |

PN ≥ 560 | 3,5 | 1,0 | n ≥ 3150 min-1 = 6,0 343 ≤ n < 3150 min-1 = 45 x n(-0,2) -3 n < 343 min-1 = 11,0 | 0,2 |

[1] 19. CCNR-jegyzőkönyv, a Rajnai Hajózási Központi Bizottság 2000. május 11-i állásfoglalása.

[1] 21. CCNR-jegyzőkönyv, a Rajnai Hajózási Központi Bizottság 2000. május 31-i állásfoglalása.

--------------------------------------------------

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32004L0026 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32004L0026&locale=hu A dokumentum konszolidált változatai magyar nyelven nem elérhetőek.

32004L0026[1]

I. MELLÉKLET

XV. MELLÉKLET

Tartalomjegyzék