32016R2281[1]

A Bizottság (EU) 2016/2281 rendelete (2016. november 30.) az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légfűtő eszközök, a hűtőeszközök, a magas hőmérsékletű technológiai hűtők és a ventilátoros konvektorok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/2281 RENDELETE

(2016. november 30.)

az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légfűtő eszközök, a hűtőeszközök, a magas hőmérsékletű technológiai hűtők és a ventilátoros konvektorok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet a következő termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó forgalombahozatali és/vagy használatbavételi követelményeket állapítja meg:

a) a legfeljebb 1 MW mért fűtőteljesítményű légfűtő eszközök;

b) a legfeljebb 2 MW mért hűtőteljesítményű hűtőeszközök és magas hőmérsékletű technológiai hűtők;

c) a ventilátoros konvektorok.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a termékekre, amelyek az alábbi feltételek közül legalább egyet teljesítenek:

a) az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezését szabályozó (EU) 2015/1188 bizottsági rendelet ( 1 ) hatálya alá tartozó termékek;

b) a légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok környezettudatos tervezését szabályozó 206/2012/EU bizottsági rendelet ( 2 ) hatálya alá tartozó termékek;

c) a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezését szabályozó 813/2013/EU bizottsági rendelet ( 3 ) hatálya alá tartozó termékek;

d) a professzionális hűtőbútorok, sokkolóhűtők, kondenzációs egységek és technológiai hűtők környezettudatos tervezését szabályozó (EU) 2015/1095 bizottsági rendelet ( 4 ) hatálya alá tartozó termékek;

e) olyan komfortléghűtők, amelyekben a kilépő lehűtött víz hőmérséklete + 2 °C-nál kisebb, vagy olyan magas hőmérsékletű technológiai hűtők, amelyekben a kilépő lehűtött víz hőmérséklete + 2 °C-nál kisebb vagy + 12 °C-nál nagyobb;

f) túlnyomórészt biomassza-tüzelőanyaggal üzemelő termékek;

g) szilárd tüzelőanyaggal üzemelő termékek;

h) tüzelőanyag égetése vagy átalakítási folyamat útján hőt vagy hűtőhatást villamos energiával együtt előállító (kapcsolt energiatermelő) termékek;

i) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) hatálya alá tartozó létesítmények részét képező termékek;

j) a kondenzációra kizárólag elpárologtatást alkalmazó magas hőmérsékletű technológiai hűtők;

k) az alkalmazás helyén összeszerelt, egyedi kialakítású és egyszeri gyártású termékek;

l) a hűtéshez energiaforrásként hőt használó abszorpciós folyamattal működő magas hőmérsékletű technológiai hűtők; és

m) olyan légfűtő és/vagy hűtőeszközök, amelyek elsődleges rendeltetése az, hogy segítségükkel kereskedelmi, intézményi vagy ipari létesítmények romlandó anyagokat meghatározott hőmérsékleten előállítsanak vagy tartsanak, és amelyeknek a helyiségfűtés és/vagy helyiséghűtés csak másodlagos rendeltetése, és a helyiségfűtés és/vagy helyiséghűtés energiahatékonysága az elsődleges rendeltetéshez tartozó energiahatékonyság függvénye.

2. cikk

Fogalommeghatározások

A 2009/125/EK irányelv fogalommeghatározásain túlmenően e rendelet alkalmazásában:

1.

"légfűtő eszköz" :

olyan készülék, amely:

a) légfűtéses rendszert foglal magában vagy ilyen rendszer számára hőt biztosít;

b) fel van szerelve egy vagy több hőfejlesztő berendezéssel; és

c) a felmelegített levegőnek közvetlenül a fűtendő térbe légmozgató eszköz segítségével történő bejuttatása érdekében légfűtéses rendszert tartalmazhat.

A légfűtő eszközzel való használatra szánt hőfejlesztő berendezést és az ilyen hőfejlesztő berendezéssel való használatra szánt, légfűtő eszközhöz való készülékházat együtt légfűtő eszköznek kell tekinteni;

2.

"légfűtéses rendszer" : a felmelegített levegő vezetékeken keresztül vagy légmozgató eszköz segítségével közvetlenül a fűtendő térbe történő bejuttatásához szükséges alkatrészek és/vagy berendezések összessége, ha a rendszer célja az, hogy egy zárt térben - például épületben vagy annak meghatározott részeiben - a kívánt hőmérséklet elérésével és fenntartásával emberek számára kellemes hőérzetet biztosítson;

3.

"hőfejlesztő berendezés" :

a légfűtő eszköz azon része, amely a következő eljárások közül eggyel vagy többel hasznos hőt fejleszt:

a) folyékony vagy gáznemű tüzelőanyagok égetésével;

b) az elektromos ellenállásos fűtőrendszer fűtőelemeiben fellépő hőhatás (Joule-hatás) felhasználásával;

c) a környezeti levegőből, szellőzőberendezésből távozó használt levegőből, vízből vagy talajbeli hőforrás(ok)ból való hőelvonással és az így nyert hő gőzkompressziós ciklus vagy szorpciós ciklus segítségével a légfűtéses rendszernek való átadásával;

4.

"hűtőeszköz" :

olyan készülék, amely:

a) lég- vagy vízhűtéses rendszert foglal magában vagy ilyen rendszer számára lehűtött levegőt vagy vizet biztosít; és

b) fel van szerelve egy vagy több hűtőgenerátorral.

A hűtőeszközben való használatra szánt hűtőgenerátort és az ilyen hűtőgenerátorral való használatra szánt, hűtőeszközhöz való készülékházat együtt hűtőeszköznek kell tekinteni;

5.

"léghűtéses rendszer" : a lehűtött levegő vezetékeken keresztül vagy légmozgató eszköz segítségével közvetlenül a hűtendő térbe történő bejuttatásához szükséges alkatrészek vagy berendezések összessége, ha a rendszer célja az, hogy egy zárt térben - például épületben vagy annak meghatározott részeiben - a kívánt hőmérséklet elérésével és fenntartásával emberek számára kellemes hőérzetet biztosítson;

6.

"vízhűtéses rendszer" : a lehűtött víz szétosztásához és a beltéri levegőből a lehűtött vízbe való hőátvezetéshez szükséges alkatrészek vagy berendezések összessége, ha a rendszer célja az, hogy egy zárt térben - például épületben vagy annak meghatározott részeiben - a kívánt hőmérséklet elérésével és fenntartásával emberek számára kellemes hőérzetet biztosítson;

7.

"hűtőgenerátor" : a hűtőeszköz azon része, amely gőzkompressziós ciklus vagy szorpciós ciklus segítségével előállítja a hőforrástól való hőelvonáshoz, az épületen belüli tér hűtéséhez, valamint az elvont hőnek a hőnyelő közegbe, például a környezeti levegőbe, vízbe vagy a talajba történő elvezetéséhez szükséges hőmérséklet-különbséget;

8.

"komfortléghűtő" :

a következő jellemzőkkel rendelkező hűtőeszköz:

a) beltéri oldali hőcserélő egysége (elpárologtatója) olyan vízhűtéses rendszertől (hőforrástól) von el hőt, amelyben a kilépő lehűtött víz hőmérséklete terv szerint + 2 °C-nál nem alacsonyabb;

b) fel van szerelve hűtőgenerátorral; és

c) kültéri oldali hőcserélő egysége (kondenzátora) ezt a hőt a környezeti levegőnek, víznek vagy a talajnak mint hőnyelő(k)nek adja át;

9.

"ventilátoros konvektor" : olyan készülék, amely - annak érdekében, hogy emberek számára kellemes hőérzetet biztosítson - a beltéri levegő fűtése, hűtése, páramentesítése és/vagy szűrése céljából gépi úton keringteti a beltéri levegőt, de sem a hő vagy a hűtőhatás forrását, sem kültéri oldali hőcserélő egységet nem tartalmaz. Az eszköz a be- és a kilépő levegő (a kondicionált levegőt is ideértve) terelése céljából minimális terjedelmű csőrendszerrel is fel lehet szerelve. A termék esetenként a kondicionálandó térbe való beépítésre van tervezve vagy az ilyen térben való elhelyezést lehetővé tévő burkolattal van ellátva. A készülék - kizárólag rásegítő fűtőegységként - az elektromos ellenállásos fűtőrendszerben fellépő hőhatáson (Joule-hatás) alapuló hőfejlesztő berendezést is tartalmazhat;

10.

"magas hőmérsékletű technológiai hűtő" :

olyan berendezés, amely:

a) legalább egy, elektromos motorral hajtott vagy ilyen hajtásra tervezett kompresszort, valamint legalább egy elpárologtatót tartalmaz;

b) képes lehűteni és folyamatosan lehűtött állapotban tartani egy folyadékot és ezáltal hűtőhatást biztosítani egy olyan hűtött készülék vagy rendszer számára, amelynek nem célja, hogy egy helyiség levegőjének hűtésével emberek számára kellemes hőérzetet biztosítson;

c) standard mérési körülmények között, 7 °C beltéri hőcserélő-kimeneti hőmérsékleten képes leadni a mért technológiai hűtőteljesítményét;

d) tartalmazhatja a kondenzátort, a hűtőkör-részegységeket és egyéb segédberendezéseket is;

11.

"mért technológiai hűtőteljesítmény", "P" : az a hűtőteljesítmény, amelyet a magas hőmérsékletű technológiai hűtő teljes terhelés mellett képes leadni, és amelyet a léghűtéses magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében 35 °C belépő léghőmérséklet mellett, a vízhűtéses magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében pedig 30 °C belépő vízhőmérséklet mellett mérünk, és kW mértékegységben fejezünk ki;

12.

"léghűtéses magas hőmérsékletű technológiai hűtő" : olyan magas hőmérsékletű technológiai hűtő, amelynek kondenzációs oldali hőtovábbító közege levegő;

13.

"vízhűtéses magas hőmérsékletű technológiai hűtő" : olyan magas hőmérsékletű technológiai hűtő, amelynek kondenzációs oldali hőtovábbító közege víz vagy sólé;

14.

"biomassza-tüzelőanyag" : a biomasszából előállított tüzelőanyag;

15.

"biomassza" : a mezőgazdaságból (a növényi és az állati eredetű anyagokat egyaránt ideértve), az erdészetből és a kapcsolódó ágazatokból, valamint a halászatból és az akvakultúrából származó biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebomló része, valamint az ipari és a települési hulladék biológiailag lebomló része;

16.

"szilárd tüzelőanyag" : a beltéri helyiségek szokásos hőmérsékletén szilárd halmazállapotban lévő tüzelőanyag;

17.

"mért fűtőteljesítmény", "Prated,h" : a hőszivattyú, a légbefúvásos fűtőberendezés vagy a ventilátoros konvektor fűtőteljesítménye akkor, amikor "standard mérési körülmények" között helyiségfűtést biztosít, kW mértékegységben kifejezve;

18.

"mért hűtőteljesítmény", "Prated,c" : a komfortléghűtő és/vagy a légkondicionáló berendezés vagy a ventilátoros konvektor hűtőteljesítménye akkor, amikor "standard mérési körülmények" között helyiséghűtést biztosít, kW mértékegységben kifejezve;

19.

"standard mérési körülmények" : a komfortléghűtők, a légkondicionáló berendezések és a hőszivattyúk azon működési körülményei, amelyek között mért fűtőteljesítményük, mért hűtőteljesítményük, hangteljesítményszintjük és/vagy nitrogén-oxid-kibocsátásuk meghatározása céljából vizsgálatnak vetjük őket alá. A belső égésű motorral működő termékek esetében ez a motor fordulatszám-egyenértékének (Erpmequivalent) felel meg;

20.

"a kilépő lehűtött víz hőmérséklete" : a komfortléghűtőt elhagyó víz hőmérséklete Celsius-fokban kifejezve.

A II-V. melléklet alkalmazásában az I. mellékletben található fogalommeghatározások is irányadók.

3. cikk

A környezettudatos tervezés követelményei, ütemezés

(1) A légfűtő eszközök, a hűtőeszközök, a ventilátoros konvekrotok és a magas hőmérsékletű technológiai hűtők környezettudatos tervezésének követelményeit a II. melléklet határozza meg.

(2) A környezettudatos tervezésre vonatkozó egyes követelményeket a következő időütemezésnek megfelelően kell alkalmazni:

a) 2018. január 1-jétől:

i. a légfűtő eszközöknek teljesíteniük kell a II. melléklet 1. a) és 5. pontjában meghatározott követelményeket;

ii. a hűtőeszközöknek teljesíteniük kell a II. melléklet 2. a) és 5. pontjában meghatározott követelményeket;

iii. a magas hőmérsékletű technológiai hűtőknek teljesíteniük kell a II. melléklet 3. a) és 5. pontjában meghatározott követelményeket;

iv. a ventilátoros konvektoroknak teljesíteniük kell a II. melléklet 5. pontjában meghatározott követelményeket;

b) 2018. szeptember 26-tól:

i. a légfűtő eszközöknek és a hűtőeszközöknek teljesíteniük kell a II. melléklet 4. a) pontjában meghatározott követelményeket;

c) 2021. január 1-jétől:

i. a légfűtő eszközöknek teljesíteniük kell a II. melléklet 1. b) pontjában meghatározott követelményeket;

ii. a hűtőeszközöknek teljesíteniük kell a II. melléklet 2. b) pontjában meghatározott követelményeket;

iii. a magas hőmérsékletű technológiai hűtőknek teljesíteniük kell a II. melléklet 3. b) pontjában meghatározott követelményeket;

iv. a légfűtő eszközöknek teljesíteniük kell a II. melléklet 4. b) pontjában meghatározott követelményeket.

(3) A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények teljesülését a III. mellékletben megállapított követelményeknek megfelelő mérések és számítások alapján kell ellenőrizni.

4. cikk

A megfelelőség értékelése

A 2009/125/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában a gyártók megválaszthatják, hogy megfelelőségértékelési eljárásként az említett irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzést vagy az említett irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszert alkalmazzák-e.

A gyártók kötelesek rendelkezésre bocsátani az e rendelet II. mellékletének 5. c) pontjában meghatározott információkat tartalmazó műszaki dokumentációt.

5. cikk

Piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatoknak az e rendelet II. mellékletében megállapított követelmények érvényesülése érdekében történő elvégzésekor a tagállamok illetékes hatóságai az e rendelet IV. mellékletében előírt ellenőrzési eljárást alkalmazzák.

6. cikk

Referenciaértékek

A piacon e rendelet hatálybalépésekor beszerezhető légfűtő eszközök, hűtőeszközök és magas hőmérsékletű technológiai hűtők besorolásának a legkedvezőbb működési jellemzőkkel rendelkező termékek alapján történő megállapításához felhasználható indikatív referenciaértékeket e rendelet V. melléklete tartalmazza.

7. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság ezt a rendeletet a légfűtő eszközök, a hűtőeszközök és a magas hőmérsékletű technológiai hűtők területén bekövetkező technológiai fejlődés fényében felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményeit legkésőbb 2022. január 1-jéig a környezettudatos tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum elé tárja. A felülvizsgálat keretében megvizsgálja:

a) azt, hogy indokolt-e a környezettudatos tervezés területén követelményeket megállapítani a hűtőközegek által okozott közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátással összefüggésben;

b) azt, hogy indokolt-e a környezettudatos tervezés területén követelményeket megállapítani a kondenzációra elpárologtatást alkalmazó magas hőmérsékletű technológiai hűtőkre és az abszorpciós technológiát alkalmazó magas hőmérsékletű technológiai hűtőkre vonatkozóan;

c) azt, hogy indokolt-e a környezettudatos tervezés területén szigorúbb követelményeket megállapítani a légfűtő eszközök, a hűtőeszközök és a magas hőmérsékletű technológiai hűtők energiahatékonyságára és nitrogén-oxid-kibocsátására vonatkozóan;

d) azt, hogy indokolt-e a környezettudatos tervezés területén követelményeket megállapítani a légfűtő eszközök, a hűtőeszközök, a magas hőmérsékletű technológiai hűtők és a ventilátoros konvektorok zajkibocsátására vonatkozóan;

e) azt, hogy indokolt-e az energiabevitel helyett a hasznos fűtő-, illetve hűtőteljesítmény alapján megállapítani a kibocsátási követelményeket;

f) azt, hogy indokolt-e a környezettudatos tervezés területén követelményeket megállapítani a kombinált légbefúvásos fűtőberendezésekre vonatkozóan;

g) azt, hogy indokolt-e az energiafogyasztás címkén való jelölése területén követelményeket megállapítani a háztartási légfűtő eszközökre vonatkozóan;

h) azt, hogy indokolt-e a környezettudatos tervezés területén szigorúbb követelményeket megállapítani a C2 és a C4 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezésekre vonatkozóan;

i) azt, hogy indokolt-e a környezettudatos tervezés területén szigorúbb követelményeket megállapítani a kompakt és a csövezhető légkondicionáló berendezésekre és hőszivattyúkra vonatkozóan;

j) a harmadik fél általi tanúsítás helyénvalóságát; valamint

k) valamennyi termék esetében a IV. mellékletben megállapított ellenőrzési eljárásokban meghatározott ellenőrzési tűréseket.

8. cikk

Eltérések

(1) A tagállamok 2018. január 1-jéig lehetővé tehetik a szezonális hűtési jóságfokra vonatkozóan e rendelet elfogadásának időpontjában hatályban lévő nemzeti rendelkezéseiknek megfelelő légfűtő eszközök, hűtőeszközök és magas hőmérsékletű technológiai hűtők forgalomba hozatalát és/vagy használatba vételét.

(2) A tagállamok 2018. szeptember 26-ig lehetővé tehetik a nitrogén-oxid-kibocsátásra vonatkozóan e rendelet elfogadásának időpontjában hatályban lévő nemzeti rendelkezéseiknek megfelelő légfűtő eszközök és hűtőeszközök forgalomba hozatalát és/vagy használatba vételét.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Fogalommeghatározások a II-V. melléklethez

A 2009/125/EK irányelv fogalommeghatározásain túlmenően e rendelet alkalmazásában:

Általában

1.

"átváltási együttható", "CC" : az 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) IV. mellékletében meghatározott, az átlagosan becsült 40 %-os uniós energiatermelési hatásfokot tükröző együttható, amelynek értéke CC = 2,5;

2.

"égéshő", "GCV" : az a teljes hőmennyiség, amelyet az egységnyi mennyiségű tüzelőanyag oxigénnel történő teljes elégetéskor és az égéstermékek környezeti hőmérsékletre való visszatérésekor bocsát ki, és tartalmazza a tüzelőanyagban található esetleges vízgőz, valamint a tüzelőanyagban található összes hidrogén elégetéséből származó vízgőz teljes kondenzációja során keletkező hőmennyiséget is;

3.

"globális felmelegedési potenciál", "GWP" : egy meghatározott üvegházhatású gáznak a szén-dioxidéhoz viszonyított relatív éghajlat-felmelegítő képessége, amelyet úgy kell meghatározni, hogy az üvegházhatású gáz egy kilogrammjának százéves éghajlat-felmelegítő képességét elosztjuk egy kilogramm szén-dioxid százéves éghajlat-felmelegítő képességével. GWP értékeit az 517/2014/EU rendelet I., II. és IV. melléklete szerint kell figyelembe venni. Különböző hűtőközegek keverékeinek GWP-értékét az 517/2014/EU rendelet IV. mellékletében bemutatott módszerrel kell meghatározni;

4.

"légtömegáram" : a komfortléghűtők, a légkondicionáló berendezések és a hőszivattyúk (az adott esetnek megfelelően) beltéri és/vagy kültéri egységének levegőkimeneténél, illetve a ventilátoros konvektorok levegőkimeneténél, a hűtésre (vagy ha a termék hűtési funkcióval nem rendelkezik, fűtésre) vonatkozó standard mérési körülmények között mért légtömegáram m3/h mértékegységben kifejezve;

5.

"hangteljesítményszint", "LWA" : az épületen belül és/vagy kívül standard mérési körülmények között mért A-súlyozott hangteljesítményszint dB mértékegységben kifejezve;

6.

"kiegészítő fűtőberendezés" : a légfűtő eszköz azon hőfejlesztő berendezése, amely többlethőt állít elő akkor, amikor a fűtési terhelés meghaladja a fő hőfejlesztő berendezés fűtőteljesítményét;

7.

"fő hőfejlesztő berendezés" : a légfűtő eszköz azon hőfejlesztő berendezése, amely a fűtési idény során az összes leadott hő legnagyobb részét szolgáltatja;

8.

"szezonális helyiségfűtési hatásfok", "ηs,h" : a légfűtő eszköz által a fűtési idényben kiszolgált éves fűtési referenciaigény és az éves fűtési célú energiafogyasztás százalékban kifejezett, az adott esetnek megfelelően a hőmérséklet-szabályozó hatásával és a talajvízszivattyú(k) villamosenergia-fogyasztásával korrigált aránya;

9.

"szezonális helyiséghűtési hatásfok", "ηs,c" : a hűtőeszköz által a hűtési idényben kiszolgált éves hűtési referenciaigény és az éves hűtési célú energiafogyasztás százalékban kifejezett, az adott esetnek megfelelően a hőmérséklet-szabályozó hatásával és a talajvízszivattyú(k) villamosenergia-fogyasztásával korrigált aránya;

10.

"hőmérséklet-szabályozó" : olyan készülék, amelyen keresztül a végfelhasználó beállíthatja a kívánt beltéri hőmérséklet értékét és időzítését, és amely a vonatkozó adatokat, például a tényleges beltéri és/vagy kültéri hőmérséklet(ek) értékét továbbítja a légfűtő eszköz vagy hűtőeszköz interfészére, például központi feldolgozóegységére, és ezzel részt vesz a beltéri hőmérséklet(ek) szabályozásában;

11.

"kosár", "j jelű kosár" : egy, a "kültéri hőmérsékletből" (Tj) és a hozzá tartozó "kosáróraszámból" (hj) álló értékpár a III. mellékletben található 26., 27. és 28. táblázat szerint;

12.

"kosáróraszám", "hj" : azon órák egy évre vetített száma egy meghatározott idényben, amelyek során az adott kosárhoz tartozó kültéri hőmérséklet előfordul, a III. mellékletben található 26., 27. és 28. táblázat szerint;

13.

"beltéri hőmérséklet", "Tin" : a száraz beltéri léghőmérséklet Celsius-fokban kifejezve (a relatív páratartalom a megfelelő nedves hőmérséklettel adható meg);

14.

"kültéri hőmérséklet", "Tj" : a száraz kültéri léghőmérséklet Celsius-fokban kifejezve (a relatív páratartalom a megfelelő nedves hőmérséklettel adható meg);

15.

"teljesítményszabályozás" : a hőszivattyú, a légkondicionáló berendezés, a komfortléghűtő és a magas hőmérsékletű technológiai hűtő azon képessége, hogy a hűtőközeg(ek) térfogatáramának megváltoztatásával módosítsa saját fűtő- vagy hűtőteljesítményét; a készülék "rögzített", ha a térfogatáram nem módosítható, "fokozatosan állítható", ha a térfogatáram legfeljebb két lépésben módosítható vagy állítható, és "állítható", ha a térfogatáram három vagy több lépésben módosítható vagy állítható;

16.

"degradációs tényező" (fűtés esetében "Cdh", hűtés esetében "Cdc") : a termék ciklikus üzeme miatt bekövetkező jóságfokcsökkenés mérőszáma; ha értékét nem méréssel állapítjuk meg, akkor a degradációs tényező alapértelmezett értéke a légkondicionáló berendezések és a hőszivattyúk esetében 0,25, a komfortléghűtők és a magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében pedig 0,9;

17.

"nitrogén-oxid-kibocsátás" : a gáznemű és a folyékony tüzelőanyaggal működő légfűtő és hűtőeszközök nitrogén-monoxid- és nitrogén-dioxid-kibocsátásának összege, mg/kWh mértékegységben, a nitrogén-dioxid tömegében és az égéshő alapján kifejezve, a mért fűtőteljesítmény leadása mellett meghatározva;

A légbefúvásos fűtőberendezésekhez kapcsolódóan

18.

"légbefúvásos fűtőberendezés" : olyan légfűtő eszköz, amely a hőfejlesztő berendezés hőjét közvetlenül a levegőbe továbbítja, és légfűtéses rendszert foglal magában vagy ilyen rendszeren keresztül osztja szét ezt a hőt;

19.

"gáznemű/folyékony tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezés" : olyan légbefúvásos fűtőberendezés, amelynek hőfejlesztő berendezése gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagok égetésével működik;

20.

"elektromos légbefúvásos fűtőberendezés" : olyan légbefúvásos fűtőberendezés, amelynek hőfejlesztő berendezése az elektromos ellenállásos fűtőrendszerben fellépő hőhatás (Joule-hatás) elvén működik;

21.

"B1 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezés" : olyan gáznemű/folyékony tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezés, amelyet kifejezetten úgy terveztek, hogy egy, az égési maradékokat a B1 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezést tartalmazó helyiségen kívülre vezető természetes füstjárathoz fog csatlakozni, és az égéshez szükséges levegőt közvetlenül a helyiségből veszi; a B1 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezés csak B1 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezésként forgalmazható;

22.

"C2 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezés" : olyan gáznemű/folyékony tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezés, amelyet kifejezetten úgy terveztek, hogy az égéshez szükséges levegőt egy több készülékhez is csatlakozó közös vezetékrendszerből veszi, és a füstgázokat ebbe a vezetékrendszerbe juttatja be; a C2 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezés csak C2 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezésként forgalmazható;

23.

"C4 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezés" : olyan gáznemű/folyékony tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezés, amelyet kifejezetten úgy terveztek, hogy az égéshez szükséges levegőt egy több készülékhez is csatlakozó közös vezetékrendszerből veszi, és a füstgázokat a füstgázelvezető rendszer egy másik csövébe juttatja be; a C4 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezés csak C4 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezésként forgalmazható;

24.

"minimális teljesítmény" : a légbefúvásos fűtőberendezés minimális fűtőteljesítménye (Pmin) kW mértékegységben kifejezve;

25.

"mért fűtőteljesítmény melletti specifikus hatásfok", "ηnom" : a mért fűtőteljesítmény és az ezen fűtőteljesítmény eléréséhez szükséges összes energiabevitel százalékban kifejezett aránya, ahol az összes energiabevitelt gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagok alkalmazása esetén a tüzelőanyag égéshője alapján kell meghatározni;

26.

"minimális teljesítmény melletti specifikus hatásfok", "ηpl" : a minimális teljesítmény és az ezen fűtőteljesítmény eléréséhez szükséges összes energiabevitel aránya százalékban kifejezve, ahol az összes energiabevitelt a tüzelőanyag égéshője alapján kell meghatározni;

27.

"szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfok", "ηs,on" : a szezonális termikus hatásfok és a hőkibocsátási hatékonyság szorzata százalékban kifejezve;

28.

"szezonális termikus hatásfok", "ηs,th" : a mért fűtőteljesítmény melletti specifikus hatásfoknak és a minimális teljesítmény melletti specifikus hatásfoknak a burkolati veszteséget is figyelembe vevő súlyozott átlaga;

29.

"hőkibocsátási hatékonyság", "ηs,flow" : a szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfok számításában a felmelegített levegő egyenértékű légtömegárama és a fűtőteljesítmény figyelembevétele érdekében alkalmazott korrekció;

30.

"burkolativeszteség-tényező", "Fenv" : a szezonális helyiségfűtési hatásfokban amiatt bekövetkező veszteség mérőszáma, hogy a hőfejlesztő berendezés által előállított hő egy része eltávozik a fűtendő téren kívülre, százalékban kifejezve;

31.

"kiegészítő villamosenergia-fogyasztás" : a szezonális helyiségfűtési hatásfokban a mért fűtőteljesítmény melletti (elmax), a minimális teljesítmény melletti (elmin) és a készenléti üzemmódbeli (elsb) villamosenergia-fogyasztás miatt bekövetkező veszteség százalékban kifejezve;

32.

"gyújtóláng miatti veszteség" : a szezonális helyiségfűtési hatásfokban a gyújtóégő energiafogyasztása miatt bekövetkező veszteség százalékban kifejezve;

33.

"állandó gyújtóláng energiafogyasztása", "Pign" : a főégő meggyújtására szolgáló, csak a használó beavatkozásával eloltható égő energiafogyasztása W mértékegységben kifejezve, a tüzelőanyag égéshőjéből meghatározva;

34.

"üres füstjárat melletti veszteség" : a szezonális helyiségfűtési hatásfokban azokban az időszakokban bekövetkező veszteség, amikor a fő hőfejlesztő berendezés nem aktív, százalékban kifejezve;

A hőszivattyúkhoz, a légkondicionáló berendezésekhez és a komfortléghűtőkhöz kapcsolódóan

35.

"hőszivattyú" :

a következő jellemzőkkel rendelkező légfűtő eszköz:

a) kültéri oldali hőcserélője (elpárologtatója) a környezeti levegőből, szellőzőberendezésből távozó használt levegőből, vízből vagy a talaj hőforrásaiból von el hőt;

b) olyan hőfejlesztő berendezéssel van felszerelve, amely gőzkompressziós ciklus vagy szorpciós ciklus segítségével működik;

c) beltéri oldali hőcserélője (kondenzátora) ezt a hőt légfűtéses rendszernek adja át;

d) fel lehet szerelve kiegészítő fűtőberendezéssel;

e) alkalmas lehet a fordított üzemmódban való működésre, amikor is légkondicionáló berendezésként működik;

36.

"levegő-levegő típusú hőszivattyú" : olyan hőszivattyú, amelynek hőfejlesztő berendezése elektromos motorral vagy belső égésű motorral fenntartott gőzkompressziós ciklussal állít elő hőt, és amelynek kültéri oldali hőcserélője (elpárologtatója) a környezeti levegőből vonja el a hőt;

37.

"víz/sólé-levegő típusú hőszivattyú" : olyan hőszivattyú, amelynek hőfejlesztő berendezése elektromos motorral vagy belső égésű motorral fenntartott gőzkompressziós ciklussal állít elő hőt, és amelynek kültéri oldali hőcserélője (elpárologtatója) vízből vagy sóléből vonja el a hőt;

38.

"kompakt hőszivattyú" : olyan, elektromos kompresszorral hajtott levegő-levegő típusú hőszivattyú, amelynek elpárologtatója, kompresszora és kondenzátora egyetlen csomagban van elhelyezve;

39.

"szorpciós hőszivattyú" : olyan hőszivattyú, amelynek hőfejlesztő berendezése tüzelőanyagok külső égetésén és/vagy hőbevitelen alapuló szorpciós ciklus segítségével működik;

40.

"többegységes osztott hőszivattyú" : több beltéri egységet, egy vagy több hűtőkört, egy vagy több kompresszort és egy vagy több kültéri egységet tartalmazó hőszivattyú, függetlenül attól, hogy a beltéri egységek egyedileg szabályozhatók-e vagy sem;

41.

"légkondicionáló berendezés" :

a következő jellemzőkkel rendelkező, helyiséghűtést biztosító hűtőeszköz:

a) beltéri oldali hőcserélője (elpárologtatója) léghűtéses rendszerből (hőforrás) von el hőt;

b) olyan hűtőgenerátorral van felszerelve, amely gőzkompressziós ciklus vagy szorpciós ciklus segítségével működik;

c) kültéri oldali hőcserélője (kondenzátora) ezt a hőt a környezeti levegőnek, víznek vagy a talajnak (hőnyelőnek) adja át, és ehhez opcionálisan kívülről hozzáadott víz elpárologtatásán alapuló hőátadást is igénybe vehet;

d) alkalmas lehet a fordított üzemmódban való működésre, amikor is hőszivattyúként működik;

42.

"levegő-levegő típusú légkondicionáló berendezés" : olyan légkondicionáló berendezés, amelynek hűtőgenerátora elektromos motorral vagy belső égésű motorral fenntartott gőzkompressziós ciklussal működik, és amelynek kültéri oldali hőcserélője (kondenzátora) a környezeti levegőnek adja át a hőt;

43.

"víz/sólé-levegő típusú légkondicionáló berendezés" : olyan légkondicionáló berendezés, amelynek hűtőgenerátora elektromos motorral vagy belső égésű motorral fenntartott gőzkompressziós ciklussal működik, és amelynek kültéri oldali hőcserélője (kondenzátora) víznek vagy sólének adja át a hőt;

44.

"kompakt légkondicionáló berendezés" : olyan, elektromos kompresszorral hajtott levegő-levegő típusú légkondicionáló berendezés, amelynek elpárologtatója, kompresszora és kondenzátora egyetlen csomagban van elhelyezve;

45.

"többegységes osztott légkondicionáló berendezés" : több beltéri egységet, egy vagy több hűtőkört, egy vagy több kompresszort és egy vagy több kültéri egységet tartalmazó légkondicionáló berendezés, függetlenül attól, hogy a beltéri egységek egyedileg szabályozhatók-e vagy sem;

46.

"szorpciós légkondicionáló berendezés" : olyan légkondicionáló berendezés, amelynek hűtőgenerátora tüzelőanyagok külső égetésén és/vagy hőbevitelen alapuló szorpciós ciklus segítségével működik;

47.

"levegő-víz típusú komfortléghűtő" : olyan komfortléghűtő, amelynek hűtőgenerátora elektromos motorral vagy belső égésű motorral fenntartott gőzkompressziós ciklussal működik, és amelyben a kültéri oldali hőcserélő (kondenzátor) a levegőnek adja át a hőt, ideértve a kívülről hozzáadott víz elpárologtatásán alapuló hőátadást is abban az esetben, ha a készülék a hozzáadott víz nélkül, csak levegővel is képes működni;

48.

"víz/sólé-víz típusú komfortléghűtő" : olyan komfortléghűtő, amelynek hűtőgenerátora elektromos motorral vagy belső égésű motorral fenntartott gőzkompressziós ciklussal működik, és amelyben a kültéri oldali hőcserélő (kondenzátor) víznek vagy sólének adja át a hőt, nem ideértve a kívülről hozzáadott víz elpárologtatásán alapuló hőátadást;

49.

"szorpciós komfortléghűtő" : olyan komfortléghűtő, amelynek hűtőgenerátora tüzelőanyagok külső égetésén és/vagy hőbevitelen alapuló szorpciós ciklus segítségével működik;

A komfortléghűtőkre, a légkondicionáló berendezésekre és a hőszivattyúkra vonatkozó számítási módszerekhez kapcsolódóan

50.

"tervezési referenciafeltételek" : a "tervezési referencia-hőmérséklet", a maximális "bivalens hőmérséklet" és a maximális "megengedett üzemi hőmérséklet" együttese a III. mellékletben található 24. táblázat szerint;

51.

"tervezési referencia-hőmérséklet" : a hűtés (Tdesign,c), illetőleg a fűtés (Tdesign,h) vonatkozásában a III. mellékletben található 24. táblázatban megadott azon kültéri hőmérséklet, amely mellett a "részterhelési tényező" értéke 1, és amely a hűtési vagy fűtési idény függvényében változik, Celsius-fokban kifejezve;

52.

"bivalens hőmérséklet", "Tbiv" : az a gyártó által megadott kültéri hőmérséklet (Tj), amely mellett a névleges fűtőteljesítmény egyenlő a fűtési részterheléssel, és amely alatt a fűtési részterhelés biztosításához a névleges fűtőteljesítményt elektromos rásegítő fűtőteljesítménnyel kell kiegészíteni, Celsius-fokban kifejezve;

53.

"megengedett üzemi hőmérséklet", "Tol" : az a gyártó által a fűtésre vonatkozóan megadott kültéri hőmérséklet, amely alatt a hőszivattyú nem képes fűtőteljesítményt leadni, és a névleges fűtőteljesítmény nulla, Celsius-fokban kifejezve;

54.

"részterhelési tényező", "pl(Tj)" : a "kültéri hőmérséklet" 16 °C-kal csökkentett értéke elosztva a "tervezési referencia-hőmérséklet" 16 °C-kal csökkentett értékével, a helyiséghűtésre vagy a helyiségfűtésre vonatkozóan;

55.

"idény" : a környezeti feltételek olyan együttese (megnevezés szerint fűtési idény, hűtési idény), amely az adott idényben minden egyes kosárra vonatkozóan meghatározza a kültéri hőmérsékletet és a kosáróraszámot;

56.

"fűtési részterhelés", "Ph(Tj)" : a meghatározott kültéri hőmérséklethez tartozó fűtési terhelés, amelyet úgy számítunk, hogy a tervezési fűtési terhelést megszorozzuk a részterhelési tényezővel, kW mértékegységben kifejezve;

57.

"hűtési részterhelés", "Pc(Tj)" : a meghatározott kültéri hőmérséklethez tartozó hűtési terhelés, amelyet úgy számítunk, hogy a tervezési hűtési terhelést megszorozzuk a részterhelési tényezővel, kW mértékegységben kifejezve;

58.

"szezonális hűtési jóságfok", "SEER" : a légkondicionáló berendezés vagy a komfortléghűtő átfogó, a hűtési idényre nézve reprezentatív hűtési jóságfoka, amelyet úgy számítunk, hogy az "éves hűtési referenciaigényt" elosztjuk az "éves hűtési célú energiafogyasztással";

59.

"szezonális fűtési jóságfok", "SCOP" : az elektromos hőszivattyú átfogó, a fűtési idényre nézve reprezentatív fűtési jóságfoka, amelyet úgy számítunk, hogy az éves fűtési referenciaigényt elosztjuk az "éves fűtési célú energiafogyasztással";

60.

"éves hűtési referenciaigény", "QC" : az SEER számítása során figyelembe veendő hűtési referenciaigény, amelyet úgy számítunk, hogy a tervezési hűtési terhelést (Pdesign,c) megszorozzuk az ekvivalens hűtési főfunkcióórák számával (HCE), kWh mértékegységben kifejezve;

61.

"éves fűtési referenciaigény", "QH" : az SCOP számítása során figyelembe veendő, egy adott fűtési idényhez tartozó fűtési referenciaigény, amelyet úgy számítunk, hogy a tervezési fűtési terhelést (Pdesign,h) megszorozzuk az ekvivalens fűtési főfunkcióórák számával (HHE), kWh mértékegységben kifejezve;

62.

"éves hűtési célú energiafogyasztás", "QCE" : az "éves hűtési referenciaigény" kielégítéséhez szükséges energiafogyasztás, amelyet úgy számítunk, hogy az "éves hűtési referenciaigényt" elosztjuk a "szezonális főfunkciós hűtési jóságfokkal" (SEERon), majd az így kapott értéket megnöveljük a készülék által a hűtési idényben a termosztát által leállított, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódban elfogyasztott villamosenergia-mennyiséggel, kWh mértékegységben kifejezve;

63.

"éves fűtési célú energiafogyasztás", "QHE" : az éves fűtési referenciaigény kielégítéséhez szükséges, egy adott fűtési idényhez tartozó energiafogyasztás, amelyet úgy számítunk, hogy az "éves fűtési referenciaigényt" elosztjuk a "szezonális főfunkciós fűtési jóságfokkal" (SCOPon), majd az így kapott értéket megnöveljük a készülék által a fűtési idényben a termosztát által leállított, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódban elfogyasztott villamosenergia-mennyiséggel, kWh mértékegységben kifejezve;

64.

"ekvivalens hűtési főfunkcióórák száma", "HCE" : azon órák feltételezett évenkénti száma, amelyek során a készüléknek az "éves hűtési referenciaigény" kielégítése érdekében biztosítania kell a "tervezési hűtési terhelést" (Pdesign,c), órában kifejezve;

65.

"ekvivalens fűtési funkcióórák száma", "HHE" : azon órák feltételezett évenkénti száma, amelyek során a hőszivattyús légfűtő eszköznek az éves fűtési referenciaigény kielégítése érdekében biztosítania kell a tervezési fűtési terhelést, órában kifejezve;

66.

"szezonális főfunkciós hűtési jóságfok", "SEERon" : a hűtő főfunkció üzemmódban üzemelő készülék átlagos hűtési jóságfoka, amelyet a részterhelés és a kosárspecifikus hűtési jóságfokok (EERbin(Tj)) alapján, az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó kosáróraszámmal súlyozva számítunk;

67.

"szezonális főfunkciós fűtési jóságfok", "SCOPon" : a fűtési idényben a főfunkció üzemmódban üzemelő hőszivattyú átlagos fűtési jóságfoka, amelyet a részterhelés, az elektromos rásegítő fűtőteljesítmény (amennyiben szükséges) és a kosárspecifikus fűtési jóságfokok (COPbin(Tj)) alapján, az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó kosáróraszámmal súlyozva számítunk;

68.

"kosárspecifikus fűtési jóságfok", "COPbin(Tj)" : a hőszivattyú Tj kültéri hőmérséklettel meghatározott j jelű kosárhoz tartozó egyedi fűtési jóságfoka egy adott idényben, amelynek számítása a részterhelésből, a névleges teljesítményből és a névleges fűtési jóságfokból (COPd(Tj)) történik, míg más kosarak esetében a mennyiséget inter- vagy extrapoláció útján, szükség esetén az alkalmazandó degradációs tényezővel történő korrekció mellett számítjuk;

69.

"kosárspecifikus hűtési jóságfok", "EERbin(Tj)" : a Tj kültéri hőmérséklettel meghatározott j jelű kosárhoz tartozó egyedi hűtési jóságfok egy adott idényben, amelynek számítása a részterhelésből, a névleges teljesítményből és a névleges hűtési jóságfokból (EERd(Tj)) történik, míg más kosarak esetében a mennyiséget inter- vagy extrapoláció útján, szükség esetén az alkalmazandó degradációs tényezővel történő korrekció mellett számítjuk;

70.

"névleges fűtőteljesítmény", "Pdh(Tj)" : a hőszivattyú gőzkompressziós ciklusának a Tj kültéri hőmérséklethez és a beltéri hőmérséklethez (Tin) tartozó, a gyártó által megadott fűtőteljesítménye kW mértékegységben kifejezve;

71.

"névleges hűtőteljesítmény", "Pdc(Tj)" : a légkondicionáló berendezés vagy a komfortléghűtő gőzkompressziós ciklusának a Tj kültéri hőmérséklethez és a beltéri hőmérséklethez (Tin) tartozó, a gyártó által megadott hűtőteljesítménye kW mértékegységben kifejezve;

72.

"tervezési fűtési terhelés", "Pdesign,h" : a hőszivattyú fűtési terhelése a tervezési referencia-hőmérsékleten, azaz a tervezési fűtési terhelés (Pdesign,h) megegyezik a fűtési tervezési referencia-hőmérséklettel (Tdesign,h) egyenlő Tj kültéri hőmérséklethez tartozó fűtési részterheléssel, kW mértékegységben kifejezve;

73.

"tervezési hűtési terhelés", "Pdesign,c" : a komfortléghűtő vagy a légkondicionáló berendezés hűtési terhelése a tervezési referenciafeltételek mellett, azaz a tervezési hűtési terhelés (Pdesign,c) megegyezik a tervezési hűtési referencia-hőmérséklettel (Tdesign,c) egyenlő Tj kültéri hőmérséklethez tartozó névleges hűtőteljesítménnyel, kW mértékegységben kifejezve;

74.

"névleges fűtési jóságfok", "COPd(Tj)" : a Tj kültéri hőmérsékletértékekkel meghatározott, korlátozott számú (j jelű) kosárhoz tartozó fűtési jóságfok;

75.

"névleges hűtési jóságfok", "EERd(Tj)" : a Tj kültéri hőmérsékletértékekkel meghatározott, korlátozott számú (j jelű) kosárhoz tartozó hűtési jóságfok;

76.

"elektromos rásegítő fűtőteljesítmény", "elbu(Tj)" : annak az egységnyi COP értékű - létező vagy feltételezett - kiegészítő fűtőberendezésnek a fűtőteljesítménye, amely a fűtési részterhelés (Ph(Tj)) teljesítése érdekében kiegészíti a névleges fűtőteljesítményt (Pdh(Tj)) abban az esetben, ha a Tj kültéri hőmérséklet mellett Pdh(Tj) kisebb, mint Ph(Tj), kW mértékegységben kifejezve;

77.

"teljesítményarány" : a fűtési részterhelés (Ph(Tj)) és a névleges fűtőteljesítmény (Pdh(Tj)) vagy a hűtési részterhelés (Pc(Tj)) és a névleges hűtőteljesítmény (Pdc(Tj)) hányadosa;

A légfűtő eszközök és a hűtőeszközök szezonális helyiségfűtési és helyiséghűtési hatásfokának számítása során figyelembe veendő üzemmódokhoz kapcsolódóan

78.

"főfunkció üzemmód" : az az üzemmód, amelyben az épület hűtési vagy fűtési terhelés alatt áll, és a készülék hűtési vagy fűtési funkciója aktív. Ez az üzemmód magában foglalhatja a készüléknek a kívánt beltéri léghőmérséklet elérése vagy fenntartása érdekében történő ciklikus be- és kikapcsolását is;

79.

"készenléti üzemmód" : az az állapot, amelyben a légbefúvásos fűtőberendezés, a komfortléghűtő, a légkondicionáló berendezés vagy a hőszivattyú a villamos hálózathoz csatlakozik, rendeltetészszerű üzeme a villamos hálózatról felvett energiától függ, és kizárólag a következő, tetszőleges ideig fenntartható funkciókat látja el: reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a reaktiválási funkció bekapcsolt állapotának jelzése, és/vagy információ- vagy állapotkijelzés;

80.

"reaktiválási funkció" : olyan funkció, amely további funkciók (ideértve az elsődleges funkciót is) igénybevételét lehetővé tévő állapot távkapcsolás útján történő aktiválásával (ideértve a hálózaton keresztüli távvezérlést, a belső érzékelő, időzítő működésbe lépését is) lehetővé teszi más üzemmódok (köztük a főfunkció üzemmód) aktiválását;

81.

"információ- vagy állapotkijelzés" : tájékoztatást - ideértve az időkijelzést is - nyújtó vagy a berendezés állapotát a kijelzőn megjelenítő folyamatos funkció;

82.

"kikapcsolt üzemmód" : olyan állapot, amelyben a komfortléghűtő, a légkondicionáló berendezés vagy a hőszivattyú a villamos hálózatra van kapcsolva, de nem lát el semmilyen funkciót. Kikapcsolt üzemmódnak tekintendő továbbá az az állapot is, amelyben a készülék kizárólag a kikapcsolt üzemmódra utaló jelzést ad és/vagy a 2004/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) szerinti elektromágneses összeférhetőség biztosítását célzó funkciókat látja el;

83.

"termosztát által leállított üzemmód" : a hűtési vagy fűtési terhelés nélküli időszakokra jellemző azon állapot, amelyben a hűtési vagy fűtési funkció be van kapcsolva, de a készülék nem üzemel aktívan; a főfunkció üzemmódban történő ciklikus be- és kikapcsolás nem tekintendő termosztát által leállított üzemmódnak;

84.

"forgattyúház-fűtési üzemmód" : az az állapot, amelyben a készülék a hűtőközeg kompresszorhoz történő áramlásának megakadályozása céljából egy fűtőberendezést aktivál annak érdekében, hogy korlátozza a kompresszor indulásakor az olajban jelen lévő hűtőközeg koncentrációját;

85.

"villamosenergia-fogyasztás kikapcsolt üzemmódban", "POFF" : a készülék villamosenergia-fogyasztása kikapcsolt üzemmódban, kW mértékegységben kifejezve;

86.

"villamosenergia-fogyasztás termosztát által leállított üzemmódban", "PTO" : a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során termosztát által leállított üzemmódban van, kW mértékegységben kifejezve;

87.

"villamosenergia-fogyasztás készenléti üzemmódban", "PSB" : a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során készenléti üzemmódban van, kW mértékegységben kifejezve;

88.

"villamosenergia-fogyasztás forgattyúház-fűtési üzemmódban", "PCK" : a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során forgattyúház-fűtési üzemmódban van, kW mértékegységben kifejezve;

89.

"üzemóraszám kikapcsolt üzemmódban", "HOFF" : azon órák évenkénti száma, amelyek során a készülék kikapcsolt üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

90.

"üzemóraszám termosztát által leállított üzemmódban", "HTO" : azon órák évenkénti száma, amelyek során a készülék termosztát által leállított üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

91.

"üzemóraszám készenléti üzemmódban", "HSB" : azon órák évenkénti száma, amelyek során a készülék készenléti üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

92.

"üzemóraszám forgattyúház-fűtési üzemmódban", "HCK" : azon órák évenkénti száma, amelyek során a készülék forgattyúház-fűtési üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

A tüzelőanyaggal működő légkondicionáló berendezésekre, komfortléghűtőkre és hőszivattyúkra vonatkozó számítási módszerekhez kapcsolódóan

93.

"szezonális hűtési primerenergia-arány", "SPERc" : a tüzelőanyaggal működő légkondicionáló berendezés vagy komfortléghűtő átfogó, a hűtési idényre nézve reprezentatív hűtési jóságfoka;

94.

"szezonális hűtési gázfelhasználási hatékonyság", "SGUEc" : a teljes hűtési idényre számított gázfelhasználási hatékonyság;

95.

"részterhelés melletti gázfelhasználási hatékonyság" : a Tj kültéri hőmérséklet melletti hűtés vagy fűtés során tapasztalt gázfelhasználási hatékonyság (GUEc,bin, illetve GUEh,bin);

96.

"névleges teljesítmény melletti gázfelhasználási hatékonyság" : a III. mellékletben található 21. táblázatban meghatározott névleges teljesítményviszonyok mellett hűtés vagy fűtés során tapasztalt gázfelhasználási hatékonyság (GUEcDC, illetve GUEhDC), amely a készülék esetleges ciklikus működésének figyelembevétele érdekében korrigálva van, amennyiben az effektív hűtőteljesítmény (QEc) nagyobb a hűtési terhelésnél (Pc(Tj)) vagy az effektív fűtőteljesítmény (QEh) nagyobb a fűtési terhelésnél (Ph(Tj));

97.

"effektív hűtőteljesítmény", "QEc" : a méréssel meghatározott hűtőteljesítménynek a hőátadó közeget a beltéri oldali hőcserélőn keresztül áramoltató készülékből (szivattyú(k)ból vagy ventilátor(ok)ból) származó hőmennyiséggel korrigált értéke kW mértékegységben kifejezve;

98.

"effektív hővisszanyerési teljesítmény" : a méréssel meghatározott hővisszanyerési teljesítménynek a hővisszanyerő kör készülékéből (a szivattyú(k)ból) származó hőmennyiséggel korrigált értéke hűtés (QEhr,c), illetve fűtés (QEhr,h) esetén, kW mértékegységben kifejezve;

99.

"méréssel meghatározott hűtési célú hőbevitel", "Qgmc" : a III. mellékletben található 21. táblázat szerinti részterhelési állapotokban méréssel meghatározott tüzelőanyag-bevitel kW mértékegységben kifejezve;

100.

"szezonális hűtési kiegészítőenergia-tényező", "SAEFc" : a hűtési idényhez tartozó, a termosztát által leállított, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódbeli energiafogyasztást is tartalmazó kiegészítőenergia-hatékonyság;

101.

"éves hűtési referenciaigény", "Qc" : a tervezési hűtési terhelés (Pdesign,c) és az ekvivalens hűtési főfunkcióórák száma (HCE) szorzataként meghatározott éves hűtési igény;

102.

"szezonális főfunkciós hűtési kiegészítőenergia-tényező", "SAEFc,on" : a hűtési idényhez tartozó, a termosztát által leállított, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódbeli energiafogyasztást nem tartalmazó kiegészítőenergia-hatékonyság;

103.

"részterhelés melletti hűtési kiegészítőenergia-tényező", "AEFc,bin" : a Tj kültéri hőmérsékleten végzett hűtés kiegészítőenergia-tényezője;

104.

"hűtési célú villamosenergia-bevitel", "PEc" : a hűtési célú effektív villamosenergia-bevitel kW mértékegységben kifejezve;

105.

"szezonális fűtési primerenergia-arány", "SPERh" : a tüzelőanyaggal működő hőszivattyú átfogó, a fűtési idényre nézve reprezentatív hűtési jóságfoka;

106.

"szezonális fűtési gázfelhasználási hatékonyság", "SGUEh" : a fűtési idényre számított gázfelhasználási hatékonyság;

107.

"effektív fűtőteljesítmény", "QEh" : a méréssel meghatározott fűtőteljesítménynek a hőátadó közeget a beltéri oldali hőcserélőn keresztül áramoltató készülékből (szivattyú(k)ból vagy ventilátor(ok)ból) származó hőmennyiséggel korrigált értéke kW mértékegységben kifejezve;

108.

"méréssel meghatározott fűtési célú hőbevitel", "Qgmh" : a III. mellékletben található 21. táblázat szerinti részterhelési állapotokban méréssel meghatározott tüzelőanyag-bevitel kW mértékegységben kifejezve;

109.

"szezonális fűtési kiegészítőenergia-tényező", "SAEFh" : a fűtési idényhez tartozó, a termosztát által leállított, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódbeli energiafogyasztást is tartalmazó kiegészítőenergia-hatékonyság;

110.

"éves fűtési referenciaigény", "QH" : a tervezési fűtési terhelés és az ekvivalens fűtési főfunkcióórák éves száma (HHE) szorzataként meghatározott éves fűtési igény;

111.

"szezonális főfunkciós fűtési kiegészítőenergia-tényező", "SAEFh,on" : a fűtési idényhez tartozó, a termosztát által leállított, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódbeli energiafogyasztást nem tartalmazó kiegészítőenergia-hatékonyság;

112.

"részterhelés melletti fűtési kiegészítőenergia-tényező", "AEFh,bin" : a Tj kültéri hőmérsékleten végzett fűtés kiegészítőenergia-tényezője;

113.

"névleges teljesítmény melletti kiegészítőenergia-tényező" : a III. mellékletben található 21. táblázatban meghatározott részterhelési állapotokban hűtés vagy fűtés során érvényesülő kiegészítőenergia-tényező (AEFc,dc, illetve AEFh,dc), amely a készülék esetleges ciklikus működésének figyelembevétele érdekében korrigálva van, amennyiben az effektív hűtőteljesítmény (QEc) nagyobb a hűtési terhelésnél (Pc(Tj)) vagy az effektív fűtőteljesítmény (QEh) nagyobb a fűtési terhelésnél (Ph(Tj));

114.

"fűtési célú villamosenergia-bevitel", "PEh" : a fűtési célú effektív villamosenergia-bevitel kW mértékegységben kifejezve;

115.

"belső égésű motorral működő hőszivattyúk, komfortléghűtők és légkondicionáló berendezések nitrogén-oxid-kibocsátása" : a belső égésű motorral működő hőszivattyúk, komfortléghűtők és légkondicionáló berendezések nitrogén-monoxid- és nitrogén-dioxid-kibocsátásának a standard mérési körülmények között, a motor fordulatszám-egyenértéke alapján meghatározott összege, mg/kWh mértékegységben, a nitrogén-dioxid tömegében és az égéshő alapján kifejezve;

116.

"motor fordulatszám-egyenértéke", "Erpmequivalent" : a belső égésű motor azon percenkénti fordulatszáma, amelyet úgy számítunk, hogy a motor 70 %-os, 60 %-os, 40 %-os és 20 %-os fűtési (vagy hűtési, ha a termék nem biztosít fűtést) részterhelési tényezőhöz tartozó fordulatszám-értékeit rendre 0,15, 0,25, 0,30 és 0,30 súllyal összegezzük;

a magas hőmérsékletű technológiai hűtőkhöz kapcsolódóan:

117.

"mért felvett elektromos teljesítmény", "DA" : az a felvett elektromos teljesítmény, amelyet a magas hőmérsékletű technológiai hűtő (beleértve a kompresszort, a kondenzátorventilátor(oka)t vagy -szivattyú(ka)t, az elpárologtatószivattyú(ka)t és az esetleges segédberendezéseket is) igényel a mért technológiai hűtőteljesítmény eléréséhez, kW mértékegységben kifejezve és két tizedesjegy pontossággal megadva;

118.

"mért hűtési jóságfok", "EERA" : a kW-ban kifejezett mért technológiai hűtőteljesítmény és a kW-ban kifejezett mért felvett elektromos teljesítmény hányadosa két tizedesjegy pontossággal megadva;

119.

"szezonális hűtési jóságfok", "SEPR" : a magas hőmérsékletű technológiai hűtő standard mérési körülmények közötti hatékonyságának a terhelésben és a környezeti hőmérsékletben az év során bekövetkező változásokat tükröző mérőszáma, amelyet az éves technológiai hűtési igény és az éves villamosenergia-fogyasztás hányadosaként számítunk;

120.

"éves technológiai hűtési igény" : az egyes kosárspecifikus technológiai hűtési terhelések és a hozzájuk tartozó kosáróraszámok szorzatainak összege;

121.

"technológiai hűtési terhelés" : a mért technológiai hűtőteljesítmény és a magas hőmérsékletű technológiai hűtő részterhelési tényezőjének szorzata kW mértékegységben kifejezve, két tizedesjegy pontossággal megadva;

122.

"részterhelés", "PC(Tj)" : az egy meghatározott Tj környezeti hőmérséklet melletti technológiai hűtési terhelés, amelyet úgy számítunk, hogy a teljes terhelést megszorozzuk a magas hőmérsékletű technológiai hűtő adott Tj környezeti hőmérséklethez tartozó részterhelési tényezőjével, kW mértékegységben kifejezve, két tizedesjegy pontossággal megadva;

123.

"magas hőmérsékletű technológiai hűtő részterhelési tényezője", "P R

(T j

)" :

a) a léghűtéses kondenzátorú magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében a Tj környezeti hőmérséklet 5 °C-kal csökkentett értékéből és a környezeti referencia-hőmérséklet 5 °C-kal csökkentett értékéből képzett hányados 0,2-szeresének 0,8-del megnövelt értéke. Ha a környezeti hőmérséklet magasabb a környezeti referencia-hőmérsékletnél, akkor a magas hőmérsékletű technológiai hűtő részterhelési tényezője 1. Ha a környezeti hőmérséklet alacsonyabb 5 °C-nál, akkor a magas hőmérsékletű technológiai hűtő részterhelési tényezője 0,8;

b) a vízhűtéses kondenzátorú magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében a kondenzátor belépési pontjában belépő víz hőmérsékletének 9 °C-kal csökkentett értékéből és a kondenzátor belépési pontjában érvényesülő környezeti referencia-hőmérséklet (30 °C) 9 °C-kal csökkentett értékéből képzett hányados 0,2-szeresének 0,8-del megnövelt értéke. Ha a kondenzátor belépési pontjában érvényesülő környezeti hőmérséklet magasabb a környezeti referencia-hőmérsékletnél, akkor a magas hőmérsékletű technológiai hűtő részterhelési tényezője 1. Ha a kondenzátor belépési pontjában érvényesülő környezeti hőmérséklet alacsonyabb 9 °C-nál, akkor a magas hőmérsékletű technológiai hűtő részterhelési tényezője 0,8;

c) amelyet százalékként, egy tizedesjegy pontossággal kell kifejezni;

124.

"éves villamosenergia-fogyasztás" : az egyes kosárspecifikus hűtési igények és a hozzájuk tartozó kosárspecifikus hűtési jóságfokok hányadosaiból és a megfelelő kosáróraszámokból képzett szorzatok összege;

125.

"környezeti hőmérséklet" :

a) a léghűtéses kondenzátorú magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében a száraz léghőmérséklet Celsius-fokban kifejezve;

b) a vízhűtéses kondenzátorú magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében a belépő víz hőmérséklete a kondenzátornál, Celsius-fokban kifejezve;

126.

"környezeti referencia-hőmérséklet" : az a környezeti hőmérséklet, amely mellett a magas hőmérsékletű technológiai hűtő részterhelési tényezőjének értéke 1, Celsius-fokban kifejezve. Értéke 35 °C. A léghűtéses magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében a kondenzátorba belépő levegő hőmérsékletét tekintjük 35 °C-nak, a vízhűtéses magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében pedig a kondenzátorba belépő víz hőmérsékletét 30 °C-nak tekintjük, amihez a kondenzátor belépési pontjában 35 °C kültéri léghőmérséklet tartozik;

127.

"részterhelés melletti hűtési jóságfok", "EERPL(Tj)" : a meghatározott kosarak esetében a névleges hűtési jóságfokból (EERDC) származtatott, más kosarak esetében lineáris interpolációval meghatározott hűtési jóságfok az év minden egyes kosarához;

128.

"névleges technológiai hűtési igény" : az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó technológiai hűtési terhelés, amelyet úgy számítunk, hogy a névleges technológiai hűtőteljesítményt megszorozzuk a magas hőmérsékletű technológiai hűtő megfelelő részterhelési tényezőjével;

129.

"névleges hűtési jóságfok", "EERDC" : a magas hőmérsékletű technológiai hűtő egy meghatározott mérési ponthoz tartozó hűtési jóságfoka, szükség szerint a degradációs tényezővel korrigálva, ha a minimális névleges technológiai hűtőteljesítmény nagyobb a technológiai hűtési terhelésnél, illetve interpoláció útján meghatározva, ha a legközelebbi névleges technológiai hűtőteljesítmények a technológiai hűtési terhelés felett és alatt helyezkednek el;

130.

"névleges felvett elektromos teljesítmény" : a névleges technológiai hűtőteljesítmény biztosításához a magas hőmérsékletű technológiai hűtő által egy meghatározott mérési pontban felvett elektromos teljesítmény;

131.

"névleges technológiai hűtőteljesítmény" : az egy meghatározott mérési ponthoz tartozó névleges technológiai hűtési igény kielégítéséhez a magas hőmérsékletű technológiai hűtő által biztosított technológiai hűtőteljesítmény;

A ventilátoros konvektorokhoz kapcsolódóan

132.

"teljes villamosenergia-bevitel", "Pelec" : a készülék által felvett teljes villamosenergia-mennyiség, a ventilátor(ok) és a segédberendezések villamosenergia-felvételét is beleszámítva.

II. MELLÉKLET

A környezettudatos tervezés követelményei

1. A légfűtő eszközök szezonális helyiségfűtési hatásfoka

a) 2018. január 1-jétől a légfűtő eszközök szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet kisebb az 1. táblázatban található értékeknél.

1. táblázat

A légfűtő eszközök szezonális helyiségfűtési hatásfokának minimumértékei az első ütemben (%)

A többegységes osztott hőszivattyúk esetében a gyártónak az e rendeletben foglalt követelmények teljesülését a III. mellékletben található mérések és számítások alapján kell kimutatnia. A műszaki dokumentációban a kültéri oldali egységek minden egyes modelljére vonatkozóan meg kell adni az azzal együtt való felhasználásra ajánlott beltéri oldali egységek felsorolását. A megfelelőségi nyilatkozat ezután a felsorolásban szereplő összes kombinációra vonatkozik. Az ajánlott kombinációk felsorolását a kültéri oldali egység megvásárlása, lízingelése, illetve bérbevétele előtt rendelkezésre kell bocsátani.

b) 2021. január 1-jétől a légfűtő eszközök szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet kisebb a 2. táblázatban található értékeknél.

2. táblázat

A légfűtő eszközök szezonális helyiségfűtési hatásfokának minimumértékei a második ütemben (%)

A többegységes osztott hőszivattyúk esetében a gyártónak az e rendeletben foglalt követelmények teljesülését a III. mellékletben található mérések és számítások alapján kell kimutatnia. A műszaki dokumentációban a kültéri oldali egységek minden egyes modelljére vonatkozóan meg kell adni az azzal együtt való felhasználásra ajánlott beltéri oldali egységek felsorolását. A megfelelőségi nyilatkozat ezután a felsorolásban szereplő összes kombinációra vonatkozik. Az ajánlott kombinációk felsorolását a kültéri oldali egység megvásárlása, lízingelése, illetve bérbevétele előtt rendelkezésre kell bocsátani.

2. A hűtőeszközök szezonális helyiséghűtési hatásfoka

a) 2018. január 1-jétől a hűtőeszközök szezonális helyiséghűtési hatásfoka nem lehet kisebb a 3. táblázatban található értékeknél.

3. táblázat

A hűtőeszközök szezonális helyiséghűtési hatásfokának minimumértékei az első ütemben (%)

A többegységes osztott légkondicionáló berendezések esetében a gyártónak az e rendeletben foglalt követelmények teljesülését a III. mellékletben található mérések és számítások alapján kell kimutatnia. A műszaki dokumentációban a kültéri oldali egységek minden egyes modelljére vonatkozóan meg kell adni az azzal együtt való felhasználásra ajánlott beltéri oldali egységek felsorolását. A megfelelőségi nyilatkozat ezután a felsorolásban szereplő összes kombinációra vonatkozik. Az ajánlott kombinációk felsorolását a kültéri oldali egység megvásárlása, lízingelése, illetve bérbevétele előtt rendelkezésre kell bocsátani.

b) 2021. január 1-jétől a hűtőeszközök szezonális helyiséghűtési hatásfoka nem lehet kisebb a 4. táblázatban található értékeknél.

4. táblázat

A hűtőeszközök szezonális helyiséghűtési hatásfokának minimumértékei a második ütemben (%)

A többegységes osztott légkondicionáló berendezések esetében a gyártónak az e rendeletben foglalt követelmények teljesülését a III. mellékletben található mérések és számítások alapján kell kimutatnia. A műszaki dokumentációban a kültéri oldali egységek minden egyes modelljére vonatkozóan meg kell adni az azzal együtt való felhasználásra ajánlott beltéri oldali egységek felsorolását. A megfelelőségi nyilatkozat ezután a felsorolásban szereplő összes kombinációra vonatkozik. Az ajánlott kombinációk felsorolását a kültéri oldali egység megvásárlása, lízingelése, illetve bérbevétele előtt rendelkezésre kell bocsátani.

3. A magas hőmérsékletű technológiai hűtők szezonális hűtési jóságfoka

a) 2018. január 1-jétől a magas hőmérsékletű technológiai hűtők szezonális hűtési jóságfoka nem lehet kisebb az 5. táblázatban található értékeknél.

5. táblázat

A magas hőmérsékletű technológiai hűtők szezonális hűtési jóságfoka az első ütemben

b) 2021. január 1-jétől a magas hőmérsékletű technológiai hűtők szezonális hűtési jóságfoka nem lehet kisebb a 6. táblázatban található értékeknél.

6. táblázat

A magas hőmérsékletű technológiai hűtők szezonális hűtési jóságfoka a második ütemben

4. Nitrogén-oxid-kibocsátás

a) 2018. szeptember 26-tól a légbefúvásos fűtőberendezések, a hőszivattyúk, a komfortléghűtők és a légkondicionáló berendezések nitrogén-dioxidban kifejezett nitrogén-oxid-kibocsátása nem lehet nagyobb a 7. táblázatban található értékeknél.

7. táblázat

A nitrogén-oxid-kibocsátás maximumértékei az első ütemben (mg/kWh, a felhasznált tüzelőanyag égéshőjére vetítve)

b) 2021. január 1-jétől a légbefúvásos fűtőberendezések nitrogén-dioxidban kifejezett nitrogén-oxid-kibocsátása nem lehet nagyobb a 8. táblázatban található értékeknél.

8. táblázat

A nitrogén-oxid-kibocsátás maximumértékei a második ütemben (mg/kWh, a felhasznált tüzelőanyag égéshőjére vetítve)

5. Termékinformációs követelmények

a) 2018. január 1-jétől a beszerelést végző szakembereknek és a végfelhasználóknak szánt használati utasításoknak és a gyártók, meghatalmazott képviselőik vagy importőrök szabad hozzáférésű internetes oldalainak tartalmazniuk kell:

1. a légbefúvásos fűtőberendezések esetében az e mellékletben található 9. táblázatban meghatározott, a III. melléklet szerint mért és számított adatokat;

2. a komfortléghűtők esetében az e mellékletben található 10. táblázatban meghatározott, a III. melléklet szerint mért és számított adatokat;

3. a levegő-levegő típusú légkondicionáló berendezések esetében az e mellékletben található 11. táblázatban meghatározott, a III. melléklet szerint mért és számított adatokat;

4. a víz/sólé-levegő típusú légkondicionáló berendezések esetében az e mellékletben található 12. táblázatban meghatározott, a III. melléklet szerint mért és számított adatokat;

5. a ventilátoros konvektorok esetében az e mellékletben található 13. táblázatban meghatározott, a III. melléklet szerint mért és számított adatokat;

6. a hőszivattyúk esetében az e mellékletben található 14. táblázatban meghatározott, a III. melléklet szerint mért és számított adatokat;

7. a magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében az e mellékletben található 15. táblázatban meghatározott, a III. melléklet szerint mért és számított adatokat;

8. minden olyan esetleges speciális óvintézkedés megjelölését, amelyet a termék összeszerelésekor, üzembe helyezésekor vagy karbantartásakor meg kell tenni;

9. a légfűtő és a hűtőeszközökhöz készült hőfejlesztő berendezések és hűtőgenerátorok és az ilyen hőfejlesztő berendezésekkel és hűtőgenerátorokkal való használatra szánt, légfűtő, illetve hűtőeszközhöz való készülékházak esetében e készülékházak jellemzőit, az összeszerelésükre vonatkozó mindazon követelményeket, amelyek szükségesek a légfűtő és a hűtőeszközök környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények teljesítéséhez, valamint, ha alkalmazandó, a gyártó által ajánlott kombinációk felsorolását;

10. a többegységes osztott hőszivattyúk és a többegységes osztott légkondicionáló berendezések esetében a megfelelő beltéri egységek felsorolását;

11. a B1, a C2 és a C4 kategóriájú légbefúvásos fűtőberendezések esetében a következő szabványos szöveget: "Ez a légbefúvásos fűtőberendezés terv szerint csak meglévő épületek lakásai által közösen használt füstgázelvezető rendszerhez csatlakoztatható. Az energiahatékonyság csökkenése miatt a légbefúvásos fűtőberendezés más típusú felhasználása nagyobb energiafogyasztással és magasabb üzemeltetési költségekkel jár, ezért kerülendő."

b) 2018. január 1-jétől a beszerelést végző szakembereknek és a végfelhasználóknak szánt használati utasításoknak, valamint a gyártók, meghatalmazott képviselőik és az importőrök szabad hozzáférésű internetes oldalain belül a szakembereknek fenntartott oldalaknak tartalmazniuk kell:

1. az életciklus végén elvégzendő szétszerelésre, újrafeldolgozásra és/vagy ártalmatlanításra vonatkozó információkat.

c) A 4. cikk szerinti megfelelőségértékelés céljából a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell:

1. az a) pontban felsorolt információkat;

2. ha az egy adott modellre vonatkozó információk számításos úton és/vagy más kombinációkból való extrapoláció segítségével kerültek meghatározásra, az elvégzett számítások és/vagy extrapoláció részletes leírását, valamint az elvégzett számítások pontosságának ellenőrzését szolgáló kísérleti vizsgálatok adatait, beleértve a figyelembe vett kombinációk jellemzőinek számításához alkalmazott matematikai modellekkel és az e modellek ellenőrzése céljából végzett mérésekkel kapcsolatos információkat is, továbbá minden olyan esetleges más modell felsorolását, amely esetében a műszaki dokumentációban megadott adatok ugyanilyen módon kerültek meghatározásra.

d) A komfortléghűtők, a levegő-levegő és a víz/sólé-levegő típusú légkondicionáló berendezések, a hőszivattyúk és a magas hőmérsékletű technológiai hűtők gyártói, meghatalmazott képviselőik és importőrei kötelesek kérésre a piacfelügyeleti célú vizsgálatokat végző laboratóriumok rendelkezésére bocsátani a készüléknek a mért teljesítmények, valamint az adott esetnek megfelelően az SEER/EER, az SCOP/COP, illetve az SEPR/COP értékek megállapítása során alkalmazott beállításával kapcsolatban szükségessé váló információkat, valamint az említett információk beszerzését lehetővé tévő kapcsolatfelvételi adatokat.

9. táblázat

A légbefúvásos fűtőberendezések termékinformációs követelményei

10. táblázat

A komfortléghűtők termékinformációs követelményei

11. táblázat

Levegő-levegő típusú légkondicionáló berendezések termékinformációs követelményei

12. táblázat

A víz/sólé-levegő típusú légkondicionáló berendezések termékinformációs követelményei

13. táblázat

A ventilátoros konvektorok termékinformációs követelményei

14. táblázat

A hőszivattyúk termékinformációs követelményei

15. táblázat

A magas hőmérsékletű technológiai hűtők termékinformációs követelményei

III. MELLÉKLET

Mérések és számítások

1. Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat az e célból Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványoknak megfelelően vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerrel kell végezni, amely igazodik az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz. Az alkalmazott módszereknek meg kell felelniük a 2-8. szakaszban meghatározott követelményeknek és műszaki paramétereknek.

2. Általános mérési és számítási követelmények

a) A 3-8. szakaszban meghatározott számítások során a villamosenergia-fogyasztást a 2,5 értékű CC átváltási együtthatóval kell megszorozni.

b) A nitrogén-oxid-kibocsátást a nitrogén-monoxid- és a nitrogén-dioxid-kibocsátás összegeként kell megmérni, és nitrogén-dioxid-egyenértékben kell kifejezni.

c) A kiegészítő fűtőberendezéssel felszerelt hőszivattyúk esetében a mért fűtőteljesítmény, a szezonális helyiségfűtési hatásfok, a hangteljesítményszint és a nitrogén-oxid-kibocsátás mérése és számítása során figyelembe kell venni a kiegészítő fűtőberendezést is.

d) A légfűtő eszközökhöz készült hőfejlesztő berendezéseket és az ilyen hőfejlesztő berendezések fogadására szolgáló készülékházakat a megfelelő készülékházzal, illetve hőfejlesztő berendezéssel együtt kell vizsgálni.

e) A hűtőeszközökhöz készült hűtőgenerátorokat és az ilyen hűtőgenerátorok fogadására szolgáló készülékházakat a megfelelő készülékházzal, illetve hűtőgenerátorral együtt kell vizsgálni.

3. A légbefúvásos fűtőberendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka

a) Az ηs,h szezonális helyiségfűtési hatásfokot úgy kell meghatározni, hogy az ηs,on szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfokot, amely figyelembe veszi az ηs,th szezonális termikus hatásfokot, az Fenv burkolativeszteség-tényezőt és az ηs,flow hőkibocsátási hatékonyságot is, korrigáljuk a hőleadás-szabályozó, a kiegészítő villamosenergia-fogyasztás, az üres füstjárat melletti veszteség és a gyújtóégő energiafogyasztása (Pign) hatásával (ha alkalmazandó).

4. Az elektromos motorral hajtott komfortléghűtők és légkondicionáló berendezések szezonális helyiséghűtési hatásfoka

a) A légkondicionáló berendezéseken végzett mérések során a beltéri környezeti hőmérsékletet 27 °C-ra kell beállítani.

b) A hangteljesítményszint meghatározása során üzemi feltételekként a 16. táblázatban (levegő-levegő típusú hőszivattyúk és légkondicionáló berendezések), a 17. táblázatban (víz/sólé-víz típusú komfortléghűtők), a 18. táblázatban (levegő-víz típusú komfortléghűtők), illetve a 19. táblázatban (víz/sólé-levegő típusú hőszivattyúk és légkondicionáló berendezések) meghatározott standard mérési körülményeket kell biztosítani.

c) Az SEERon szezonális főfunkciós hűtési jóságfokot a Pc(Tj) hűtési részterhelésekből és az EERbin(Tj) kosárspecifikus hűtési jóságfokokból, az egyes kosarakhoz tartozó kosáróraszámokkal súlyozva, a következő megfontolások alapján kell meghatározni:

1. a 24. táblázatban meghatározott tervezési referenciafeltételek;

2. a 27. táblázatban meghatározott európai átlagos hűtési idény;

3. figyelembe kell venni annak következményeit, hogy az energiahatékonyság - a hűtőteljesítmény szabályozási módjának függvényében - az esetleges ciklikus működés hatására romolhat;

4. a QC éves hűtési referenciaigény a Pdesign,c tervezési hűtési terhelés és az ekvivalens hűtési főfunkcióórák HCE számának (29. táblázat) szorzata;

5. a QCE éves hűtési célú energiafogyasztást a következő két mennyiség összegeként kell meghatározni:

i. a QC éves hűtési referenciaigény és az SEERon főfunkciós hűtési jóságfok hányadosa;

ii. a termosztát által leállított, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódbeli energiafogyasztás az idény alatt;

6. az SEER szezonális hűtési jóságfokot a QC éves hűtési referenciaigény és a QCE éves hűtési célú referencia-energiafogyasztás hányadosaként kell meghatározni;

7. az ηs,c szezonális helyiséghűtési hatásfokot az SEER szezonális hűtési jóságfok és a CC átváltási együttható hányadosaként kell meghatározni, és a hőmérséklet-szabályozó hatásának, valamint - csak a víz/sólé-víz típusú komfortléghűtők és a víz/sólé-levegő típusú légkondicionáló berendezések esetében - a talajvízszivattyú(k) villamosenergia-fogyasztásának figyelembevétele érdekében korrigálni kell.

d) Levegő-levegő típusú többegységes osztott légkondicionáló berendezések esetében a mérést és a számításokat a kültéri egység és a beltéri egység(ek)nek a gyártó vagy az importőr által ajánlott valamely kombinációja által tanúsított együttes viselkedésből kiindulva kell elvégezni.

5. A belső égésű motorral hajtott komfortléghűtők és légkondicionáló berendezések szezonális helyiséghűtési hatásfoka

a) Az ηs,c szezonális helyiséghűtési hatásfokot az SPERC szezonális hűtési primerenergia-arányból kell meghatározni, és a hőmérséklet-szabályozó hatásának, valamint - csak a víz/sólé-víz típusú komfortléghűtők és a víz/sólé-levegő típusú légkondicionáló berendezések esetében - a talajvízszivattyú(k) villamosenergia-fogyasztásának figyelembevétele érdekében korrigálni kell.

b) Az SPERC szezonális hűtési primerenergia-arányt az SGUEC szezonális hűtési gázfelhasználási hatékonyságból és az SAEFC szezonális hűtési kiegészítőenergia-tényezőből, a villamos energia CC átváltási együtthatójának figyelembevételével kell meghatározni.

c) Az SGUEC szezonális hűtési gázfelhasználási hatékonyságot a Pc(Tj) hűtési részterhelések és a GUEc,bin részterhelés melletti kosárspecifikus hűtési gázfelhasználási hatékonyságok hányadosaiból, az egyes kosarakhoz tartozó kosáróraszámokkal súlyozva, az 5. szakasz h) pontjában található megfontolások alapján kell meghatározni.

d) SAEFC értékét a QC éves hűtési referenciaigényből és a QCE éves hűtési célú energiafogyasztásból kell meghatározni.

e) A QC éves hűtési referenciaigényt a Pdesign,c tervezési hűtési terhelés és az ekvivalens hűtési főfunkcióórák HCE számának (29. táblázat) szorzatából kell meghatározni.

f) A QCE éves hűtési célú energiafogyasztást a következő két mennyiség összegeként kell meghatározni:

1. a QC éves hűtési referenciaigény és az SAEFc,on szezonális főfunkciós hűtési kiegészítőenergia-tényező hányadosa;

2. a készenléti, a termosztát által leállított, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódbeli energiafogyasztás az idény alatt.

g) SAEFc,on értékét (amennyiben releváns) a Pc(Tj) hűtési részterhelésekből és az AEFc,bin részterhelés melletti hűtési kiegészítőenergia-tényezőkből, az egyes kosarakhoz tartozó kosáróraszámokkal súlyozva, az alábbiakban található megfontolások alapján kell meghatározni.

h) SGUEc és SAEFc,on értékét a következő megfontolások alapján kell meghatározni:

1. a 24. táblázatban meghatározott tervezési referenciafeltételek;

2. a 27. táblázatban meghatározott európai átlagos hűtési idény;

3. figyelembe kell venni annak következményeit, hogy az energiahatékonyság - a hűtőteljesítmény szabályozási módjának függvényében - az esetleges ciklikus működés hatására romolhat.

6. Az elektromos hőszivattyúk szezonális helyiségfűtési hatásfoka

a) A hőszivattyúkon végzett mérések során a beltéri környezeti hőmérsékletet 20 °C-ra kell beállítani.

b) A hangteljesítményszint meghatározása során üzemi feltételekként a 16. táblázatban (levegő-levegő típusú hőszivattyúk), illetve a 19. táblázatban (víz/sólé-levegő típusú hőszivattyúk) meghatározott standard mérési körülményeket kell biztosítani.

c) Az SCOPon szezonális főfunkciós fűtési jóságfokot a Ph(Tj) fűtési részterhelésekből, az elbu(Tj) elektromos rásegítő fűtőteljesítményekből (ha alkalmazandó) és a COPbin(Tj) kosárspecifikus fűtési jóságfokokból, az egyes kosarakhoz tartozó kosáróraszámokkal súlyozva, a következő megfontolások alapján kell meghatározni:

1. a 24. táblázatban meghatározott tervezési referenciafeltételek;

2. a 26. táblázatban meghatározott európai "átlagos" fűtési idény;

3. figyelembe kell venni annak következményeit, hogy az energiahatékonyság - a fűtőteljesítmény szabályozási módjának függvényében - az esetleges ciklikus működés hatására romolhat.

d) A QH éves fűtési referenciaigény a Pdesign,h tervezési fűtési terhelés és az ekvivalens fűtési főfunkcióórák HHE számának (29. táblázat) szorzata.

e) A QHE éves fűtési célú energiafogyasztást a következő két mennyiség összegeként kell meghatározni:

1. a QH éves fűtési referenciaigény és az SCOPon szezonális főfunkciós fűtési jóságfok hányadosa;

2. a termosztát által leállított, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódbeli energiafogyasztás az idény alatt.

f) Az SCOP szezonális fűtési jóságfokot a QH éves fűtési referenciaigény és a QHE éves fűtési célú energiafogyasztás hányadosaként kell meghatározni.

g) Az ηs,h szezonális helyiségfűtési hatásfokot az SCOP szezonális fűtési jóságfok és a CC átváltási együttható hányadosaként kell meghatározni, és a hőmérséklet-szabályozó hatásának, valamint - csak a víz/sólé-levegő típusú hőszivattyúk esetében - a talajvízszivattyú(k) villamosenergia-fogyasztásának figyelembevétele érdekében korrigálni kell.

h) Levegő-levegő típusú többegységes osztott hőszivattyúk esetében a mérést és a számításokat a kültéri egység és a beltéri egység(ek)nek a gyártó vagy az importőr által ajánlott valamely kombinációja által tanúsított együttes viselkedésből kiindulva kell elvégezni.

7. A belső égésű motorral hajtott hőszivattyúk szezonális helyiségfűtési hatásfoka

a) Az ηs,h szezonális helyiségfűtési hatásfokot az SPERh szezonális fűtési primerenergia-arányból kell meghatározni, és a hőmérséklet-szabályozó hatásának, valamint - csak a víz/sólé-levegő típusú hőszivattyúk esetében - a talajvízszivattyú(k) villamosenergia-fogyasztásának figyelembevétele érdekében korrigálni kell.

b) Az SPERh szezonális fűtési primerenergia-arányt az SGUEh szezonális fűtési gázfelhasználási hatékonyságból és az SAEFh szezonális fűtési kiegészítőenergia-tényezőből, a villamos energia CC átváltási együtthatójának figyelembevételével kell meghatározni.

c) Az SGUEh szezonális fűtési gázfelhasználási hatékonyságot a Ph(Tj) fűtési részterhelések és a GUEh,bin részterhelés melletti kosárspecifikus fűtési gázfelhasználási hatékonyságok hányadosaiból, az egyes kosarakhoz tartozó kosáróraszámokkal súlyozva, az alábbiakban található megfontolások alapján kell meghatározni.

d) SAEFh értékét a QH éves fűtési referenciaigényből és a QHE éves fűtési célú referencia-energiafogyasztásból kell meghatározni.

e) A QH éves fűtési referenciaigényt a Pdesign,h tervezési fűtési terhelés és az éves ekvivalens főfunkcióórák HHE számának (29. táblázat) szorzatából kell meghatározni.

f) A QHE éves fűtési célú energiafogyasztást a következő két mennyiség összegeként kell meghatározni:

1. a QH éves fűtési referenciaigény és az SAEFh,on szezonális főfunkciós fűtési kiegészítőenergia-tényező hányadosa;

2. a termosztát által leállított, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódbeli energiafogyasztás az adott idény alatt.

g) SAEFh,on értékét (amennyiben releváns) a Ph(Tj) fűtési részterhelésekből és az AEFh,bin részterhelés melletti fűtési kiegészítőenergia-tényezőkből, az egyes kosarakhoz tartozó kosáróraszámokkal súlyozva, az alábbiakban található megfontolások alapján kell meghatározni.

h) SGUEh és SAEFh,on értékét a következő megfontolások alapján kell meghatározni:

1. a 24. táblázatban meghatározott tervezési referenciafeltételek;

2. a 26. táblázatban meghatározott európai átlagos fűtési idény;

3. figyelembe kell venni annak következményeit, hogy az energiahatékonyság - a fűtőteljesítmény szabályozási módjának függvényében - az esetleges ciklikus működés hatására romolhat.

8. A magas hőmérsékletű technológiai hűtőkre vonatkozó mérések és számítások elvei

A mért és a névleges hűtőteljesítmény, a felvett elektromos teljesítmény, a hűtési jóságfok és a szezonális hűtési jóságfok értékeinek meghatározásához a méréseket a következő feltételek mellett kell elvégezni:

a) a léghűtéses magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében a kültéri oldali hőcserélőnél mért környezeti referencia-hőmérséklet 35 °C, a vízhűtéses magas hőmérsékletű technológiai hűtők esetében a kondenzátorba belépő víz hőmérséklete 30 °C (35 °C kültéri léghőmérséklettel jellemzett mérési pont);

b) a beltéri oldali hőcserélőnél kilépő folyadék hőmérséklete 7 °C (száraz hőmérséklet);

c) a környezeti hőmérsékletnek az Európai Unióban uralkodó átlagos éghajlati viszonyokra nézve reprezentatív éves változásait és azon órák számát, amelyek alatt ezek a hőmérsékletek előfordulnak, a 28. táblázat határozza meg;

d) meg kell mérni vagy alapértelmezett érték segítségével figyelembe kell venni annak következményeit, hogy az energiahatékonyság - a magas hőmérsékletű technológiai hűtő teljesítményszabályozási módjának függvényében - a ciklikus működés hatására romlik.

16. táblázat

A levegő-levegő típusú hőszivattyúk és légkondicionáló berendezések standard mérési körülményei

17. táblázat

A víz/sólé-víz típusú komfortléghűtők standard mérési körülményei

18. táblázat

A levegő-víz típusú komfortléghűtők standard mérési körülményei

19. táblázat

A víz/sólé-levegő típusú hőszivattyúk és légkondicionáló berendezések standard mérési körülményei

20. táblázat

A magas hőmérsékletű technológiai hűtők környezeti referencia-hőmérsékletei

21. táblázat

A légkondicionáló berendezések, a komfortléghűtők és a hőszivattyúk részterhelési állapotai

22. táblázat

Részterhelési állapotok a léghűtéses magas hőmérsékletű technológiai hűtők SEPR értékének számításához

23. táblázat

Részterhelési állapotok a vízhűtéses magas hőmérsékletű technológiai hűtők SEPR értékének számításához

24. táblázat

A komfortléghűtők, a légkondicionáló berendezések és a hőszivattyúk tervezési referenciafeltételei

25. táblázat

Ventilátoros konvektorok standard mérési körülményei

26. táblázat

Európai fűtési idények hőszivattyúkhoz

27. táblázat

Európai hűtési idény komfortléghűtőkhöz és légkondicionáló berendezésekhez

28. táblázat

Európai technológiai hűtési referenciaidény magas hőmérsékletű technológiai hűtőkhöz

29. táblázat

A komfortléghűtők, a légkondicionáló berendezések és a hőszivattyúk üzemmódok szerinti üzemóraszámai

IV. MELLÉKLET

A termék megfelelésének vizsgálata a piacfelügyeleti hatóságok által

Az e mellékletben meghatározott ellenőrzési tűrések kizárólag a méréssel meghatározott paramétereknek a tagállami hatóságok általi ellenőrzésére vonatkoznak, a gyártó és az importőr nem használhatja fel őket megengedett tűrésként a műszaki dokumentációban szereplő értékek meghatározására vagy ezeknek az értékeknek a megfelelés kimutatása céljából történő értelmezésére, sem pedig a kedvezőbb működési tulajdonságok bárminemű kommunikálására.

Amikor a 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban azt vizsgálják, hogy egy termékmodell teljesíti-e az e rendeletben meghatározott követelményeket, a tagállami hatóságok az e mellékletben említett követelmények tekintetében a következő eljárást alkalmazzák:

1. A tagállami hatóságok a modellből egyetlen darabot vetnek vizsgálat alá.

2. Úgy kell tekinteni, hogy a modell teljesíti a vizsgált követelményeket, ha:

a) a műszaki dokumentációban a 2009/125/EK irányelv IV. mellékletének 2. pontja szerint megadott értékek (a továbbiakban: megadott értékek), valamint - ha alkalmazandó - az ezen értékek meghatározásához felhasznált értékek nem kedvezőbbek a gyártóra vagy az importőrre nézve, mint az említett melléklet 2. g) pontjával összhangban elvégzett megfelelő mérések eredményei; és

b) a megadott értékek teljesítik az e rendeletben meghatározott valamennyi követelményt, továbbá a gyártó és az importőr által az előírásoknak megfelelően közzétett termékinformációk nem tartalmaznak a gyártóra vagy az importőrre nézve a megadott értékeknél kedvezőbb értékeket; és

c) akkor, amikor a tagállami hatóságok a modell adott darabját vizsgálatnak vetik alá, a meghatározott értékek (az egyes paramétereknek a vizsgálat során méréssel meghatározott értékei, illetőleg az ezen értékek alapján számítással meghatározott értékek) a 30. táblázat szerinti ellenőrzési tűréseken belül vannak.

3. Ha a 2. a) és a 2. b) pontban meghatározott feltételek nem teljesülnek, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem maga a modell, sem egyetlen más olyan modell, amelyre vonatkozóan a műszaki dokumentációban található információkat ugyanazon az alapon állították elő, nem teljesíti e rendelet követelményeit.

4. Ha a légfűtő eszközök, a hűtőeszközök, a magas hőmérsékletű technológiai hűtők vagy a ventilátoros konvektorok valamely modellje esetében a mért fűtőteljesítmény, hűtőteljesítmény, illetve technológiai hűtőteljesítmény legalább 70 kW, az adott modellből évente kevesebb mint 5 darabot gyártanak, és nem teljesül a 2. c) pont követelménye, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem maga a modell, sem egyetlen más olyan modell, amelyre vonatkozóan a műszaki dokumentációban található információkat ugyanazon az alapon állították elő, nem teljesíti e rendelet követelményeit.

5. Ha a légfűtő eszközök, a hűtőeszközök, a magas hőmérsékletű technológiai hűtők vagy a ventilátoros konvektorok valamely modellje esetében a mért fűtőteljesítmény, hűtőteljesítmény, illetve technológiai hűtőteljesítmény 70 kW-nál kisebb, az adott modellből évente legalább 5 darabot gyártanak, és nem teljesül a 2. c) pont követelménye, akkor a tagállami hatóságok három további, ugyanahhoz a modellhez tartozó terméket újabb vizsgálatnak vetnek alá.

6. Úgy kell tekinteni, hogy a modell teljesíti a rá vonatkozó követelményeket, ha e három darab vonatkozásában a meghatározott értékek számtani középértéke a 30. táblázat szerinti ellenőrzési tűréseken belül van.

7. Ha a 6. pontban foglalt feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem maga a modell, sem egyetlen más olyan modell, amelyre vonatkozóan a műszaki dokumentációban található információkat ugyanazon az alapon állították elő, nem teljesíti e rendelet követelményeit.

8. A modell nem megfelelő voltának a 3., a 4. és a 7. pont szerinti megállapítását követően a tagállami hatóságok minden lényeges információt haladéktalanul átadnak a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak.

A tagállami hatóságok a fenti vizsgálatok során a III. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszereket alkalmazzák.

A tagállami hatóságok az e mellékletben foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzésére kizárólag a 30. táblázatban meghatározott ellenőrzési tűréseket és kizárólag az 1-8. pontban leírt eljárást alkalmazzák. Semmilyen más - például harmonizált szabványban vagy más mérési módszerben meghatározott - tűrés nem alkalmazható.

30. táblázat

Ellenőrzési tűrések

V. MELLÉKLET

Referenciaértékek

Az e rendelet hatálybalépésének időpontjában a légfűtő eszközök és a hűtőeszközök piacán beszerezhető, a szezonális helyiségfűtési hatásfok, a szezonális helyiséghűtési hatásfok vagy a szezonális hűtési jóságfok, valamint a nitrogén-oxid-kibocsátások szempontjából legjobb technológia az alábbiak szerint írható le.

1. A légfűtő eszközök és a hűtőeszközök szezonális helyiségfűtési, illetve helyiséghűtési hatásfokának, valamint a magas hőmérsékletű technológiai hűtők szezonális hűtési jóságfokának referenciaértékeit a 30. táblázat tartalmazza.

30. táblázat

A légfűtő eszközök és a hűtőeszközök szezonális helyiségfűtési, illetve helyiséghűtési hatásfokának, valamint a magas hőmérsékletű technológiai hűtők szezonális hűtési jóságfokának referenciaértékei

2. A nitrogén-dioxidban kifejezett nitrogén-oxid-kibocsátásra vonatkozó referenciaértékek:

a) A gáznemű tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezések piacán beszerezhető legjobb termékek nitrogén-oxid-kibocsátása 50 mg/kWh-nál kisebb (a felhasznált tüzelőanyag égéshője alapján számítva).

b) A folyékony tüzelőanyaggal működő légbefúvásos fűtőberendezések piacán beszerezhető legjobb termékek nitrogén-oxid-kibocsátása 120 mg/kWh-nál kisebb (a felhasznált tüzelőanyag égéshője alapján számítva).

c) A külső égésű motorral hajtott, gáznemű tüzelőanyaggal működő hőszivattyúk, komfortléghűtők és légkondicionáló berendezések piacán beszerezhető legjobb termékek nitrogén-oxid-kibocsátása 50 mg/kWh-nál kisebb (a felhasznált tüzelőanyag égéshője alapján számítva).

3. A fentiekből nem következik feltétlenül, hogy az 1. és a 2. pontban meghatározott referenciaértékek egyetlen termék esetében egyszerre elérhetők.

( 1 ) A Bizottság 2015. április 28 -i (EU) 2015/1188 rendelete a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 193., 2015.7.21., 76. o.).

( 2 ) A Bizottság 2012. március 6-i 206/2012/EU rendelete a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 72., 2012.3.10., 7. o.).

( 3 ) A Bizottság 2013. augusztus 2-i 813/2013/EU rendelete a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 239., 2013.9.6., 136. o.).

( 4 ) A Bizottság 2015. május 5-i (EU) 2015/1095 rendelete a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a professzionális hűtőbútorok, sokkolóhűtők, kondenzációs egységek és technológiai hűtők környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 177., 2015.7.8., 19. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/75/EU irányelve az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.)

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/108/EK irányelve az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 89/336/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 390., 2004.12.31., 24. o.).