BH+ 2011.1.5 Azt, hogy a rabláshoz megkívánt fenyegetés akaratot bénító, lenyűgöző jellegű volt-e, nem pusztán a terhelt által kifejtett magatartás, hanem annak a sértettre gyakorolt hatását is figyelembe véve lehet csupán helyesen megítélni [Btk. 321. § (1) bek.].

A terheltet a városi bíróság a 2009. szeptember 15-én kelt ítéletével a Btk. 316. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés I. fordulata szerint minősülő lopás vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt 1 évi börtönbüntetésre és 2 évi közügyektől eltiltásra ítélte, egyben a korábbi ügyében alkalmazott feltételes szabadságot is megszüntette azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a következő.

A többszörösen büntetett előéletű terhelt és az eljárás során ismeretlenül maradt társai 2007. június 9-én hajnali 1 órakor betértek a presszóba, és egyenesen az ott egyedül dolgozó pultoshoz mentek.

A terhelt a pultossal közölte, hogy ő Kokó, 12 évet ült börtönben, védelmi pénzek behajtásával foglalkozik, és egyébként is közeli faluból jöttek, ahol az emberei a buliban tartózkodó személyeket mind megverték. Közben a terhelt és társai fizetés nélkül szedtek ki a pultból különböző szeszesitalokat, és azokat fogyasztották.

A pultos a mellékhelyiségbe ment, hogy telefonon hívjon segítséget, de ezt megakadályozták azáltal, hogy a társaság egyik tagja utána ment.

A terhelt közölte a pultossal, hogy nem fognak fizetni, ám sem közvetlen, sem közvetett fenyegetést nem alkalmazott annak érdekében, hogy a kért italokat, jégkrémet megszerezze.

A terhelt és társasága kb. 2 órát tartózkodott a presszóban, miközben az italok térítésmentes elfogyasztásával 81 781 forint kárt okoztak. A terhelt távozása előtt a pultosnak megadta mobiltelefonszámát azzal, hogy azon a tulajdonos bármikor felhívhatja. A terhelt az eljárás során a sértettnek okozott kárt megtérítette.

Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a minősítés megváltoztatása, zsarolás bűntettének megállapítása, valamint a büntetés súlyosítása végett.

A megyei főügyészség a fellebbezést fenntartotta azzal a módosítással, hogy a cselekményt helyesen rablás bűntettének kell minősíteni.

A másodfokon eljáró bíróság a 2010. január 12-én jogerős ítéletével a városi bíróság határozatát megváltoztatta. A tényállásból mellőzte, hogy "a terhelt sem közvetlen, sem közvetett fenyegetést nem alkalmazott annak érdekében, hogy a kért italokat, jégkrémet megszerezze," és kiegészítette azzal, hogy "a terhelt fellépése a sértettben komoly fenyegetettség érzetét keltette".

Ennek megfelelően a terhelt cselekményét a Btk. 321. § (1) bekezdés I. fordulata szerinti rablás bűntettének minősítette, a kiszabott büntetést 3 évi fegyházbüntetésre és 4 évi közügyektől eltiltásra súlyosította, a feltételes szabadság megszüntetésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A jogerős határozat ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

Ebben sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság lopás vétsége helyett rablás bűntettében állapította meg bűnösségét, és súlyosította a szabadságvesztés tartamát.

Állítása szerint a presszóban dolgozó pultossal szemben semmiféle fenyegetést nem alkalmazott, mindössze azt közölte vele, hogy jelenleg nem áll módjában fizetni az elfogyasztott italokért, ezért megadta mobiltelefonszámát, hogy a tulajdonossal később ezt rendezni tudja.

A terhelt felülvizsgálati indítványában arra is hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság helytelenül értékelte a tanúk, és különösen az 1. számú tanú ellentmondásos, nem a valóságnak megfelelő vallomását, valamint a Be. 4. § (2) bekezdésében írtak ellenére a kétségtelenül nem bizonyított tényeket is a terhére értékelte.

Mindezekre figyelemmel a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a megyei bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.