21/1999. (VI. 25.) AB határozat

a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény, valamint a mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához nyújtandó 1998. évi állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről szóló 30/1998. (IV. 30.) FM-PM együttes rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 21. § (1) bekezdése "jegyzője" szövegrésze alkotmányellenes, és ezért azt a határozat közzétételének napjával megsemmisíti.

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 21. § (1) bekezdése az alábbi szöveggel marad hatályban:

"21. § (1) A mezőőr feladatát az őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat (a továbbiakban: fenntartó) utasításai szerint végzi, szakmai felügyeletét a megyei földművelésügyi hivatal és az illetékes rendőrkapitányság látja el."

2. Az Alkotmánybíróság a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 16. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.

3. Az Alkotmánybíróság a mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához nyújtandó 1998. évi állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről szóló 30/1998. (IV. 30.) FM-PM együttes rendelet 2. § (1) bekezdés utolsó mondata alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.

Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Az Alkotmánybírósághoz több indítvány érkezett, amelyeknek az előterjesztői kérték a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 16. § (1) bekezdésében az "ide nem értve a védett természeti terület" szövegrésze, illetőleg a 21. § (1) bekezdése első mondatrésze és a mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához nyújtandó 1998. évi állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről szóló 30/1998. (IV. 30.) FM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdés utolsó mondata alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítványokat az Alkotmánybíróság egyesítette és egy eljárás keretében bírálta el.

Az indítványozók szerint a Tv. indítványokkal támadott rendelkezése a mezei őrszolgálat megszervezése során a jegyzőhöz telepít olyan jogokat, amelyek sértik az önkormányzatiságot, illetőleg megoldandó feladatként jelöli meg a mezőőri szolgálat megszervezését és ugyanakkor sajátosan vegyíti az önkormányzati és az államigazgatási funkciókat. A Tv. 16. § (1) bekezdése az általános felhatalmazás mellett - azzal, hogy kivételként rögzíti a védett természeti területet - kizárja a települési önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó, de tájvédelmi körzetben lévő termőföldeket az őrzés köréből. Ez a kizárás - véleményük szerint - indokolatlanul tesz megkülönböztetést a termőföldek között, és hátrányos helyzetbe hozza a tájvédelmi körzetekben lévő termőföldek tulajdonosait, és indokolatlanul korlátozza az önkormányzatok rendelkezése lehetőségeit. Álláspontjuk szerint a Tv. indítványokkal támadott rendelkezései ellentétesek az Alkotmány 44/A. §-a és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 1. § (3) bekezdése rendelkezéseivel.

Az indítványozók kérték továbbá az Alkotmánybíróságtól az R. 2. § (1) bekezdés utolsó mondata alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Álláspontjuk szerint az R. indítvánnyal támadott rendelkezése - amikor úgy rendelkezik, hogy az R. melléklete tartalmazza az 1998. évi állami hozzájárulás mértékét - indokolatlanul és alkotmányellenesen korlátozza a Tv. 19. §-ában foglaltakat azáltal, hogy "1998-ra vonatkozóan tételesen és nem a tényleges költségekhez viszonyítva határozza meg az állami hozzájárulás mértékét". Emiatt - véleményük szerint - a melléklet ellentétes az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés b) pontjával.

II.

1. A Tv. indítványozók által támadott rendelkezései a következők:

"16. § (1) A települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi) önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek - ide nem értve az erdőt, a halastavat, a védett természeti területet és értéket - őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. Több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot hozhat létre."

"21. § (1) A mezőőr feladatát az őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: fenntartó) utasításai szerint végzi, szakmai felügyeletét a megyei földművelésügyi hivatal és az illetékes rendőrkapitányság látja el."

2. Az R. indítványozók által támadott rendelkezése a következő:

"2. § (1) A települési önkormányzat és a hegyközség (a továbbiakban együtt: önkormányzat) az őrszolgálat létrehozását követő harminc napon belül igényelheti az őrszolgálat megalakítási költségeinek felét, ezt követően negyedévenként az őrszolgálat fenntartásával és működésével kapcsolatban felmerülő további költségek ötven százalékát. A költségként kimutatott és pénzügyileg rendezett kiadások lehetnek csak az igénylés alapbizonylatai. E rendelet melléklete tartalmazza a hozzájárulás mértékét."

3. Az Alkotmány indítványokkal érintett és az Alkotmánybíróság által az eljárás során figyelembe vett rendelkezései:

"43. § (2) A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat."

"44/A. § (1) A helyi képviselő-testület:

a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,

b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,

c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,

d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,

e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,

f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,

g) a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez,

h) szabadon társulhat más helyi képviselő-testülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.

(2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

"44/B. § (3) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is."

"64. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé."

4. Az Ötv. indítványokkal érintett és az Alkotmánybíróság által az eljárás során figyelembe vett rendelkezései:

"1. § (3) A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

(4) A helyi önkormányzat - a választott helyi képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.

(5) Törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat. A kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról."

"2. § (2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete - annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester -, illetőleg a helyi népszavazás hozhat. Törvény a polgármesternek, főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg."

"6. § (2) A helyi önkormányzat önként vállalt, illetőleg kötelezően előírt feladat- és hatáskörei a helyi közügyek széles körét fogják át. Törvény kivételesen utalhat helyi közügyet más szervezet feladat- és hatáskörébe."

"7. § (1) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, a főjegyzőnek és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is."

"8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el."

"9. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el.

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, kinevezi a vezetőiket. 1993. december 31. napját követően vállalat már nem létesíthető, gazdasági vállalkozás céljára a képviselő-testület gazdasági társaságot alapíthat, vagy szövetkezet alapítását kezdeményezheti."

"10. § (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

a) a rendeletalkotás;

b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;

c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;

d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása;

e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;

f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;

g) intézmény alapítása;

h) közterület elnevezése, emlékmű állítás;

i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása;

k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;

m) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(2) A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulására ruházhatja."

"35. § (1) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit [7. § (1) és (2) bek.] a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

(2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A polgármester

e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében."

"103. § (1) E törvény alkalmazásában:

b) az egyéb munkáltatói jogon a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más munkáltatói jogot kell érteni;"

III.

Az indítványok részben megalapozottak.

1. Az Alkotmánybíróság végzéssel megkereste a belügyminisztert és a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy az indítványokkal kapcsolatosan álláspontjukról az Alkotmánybíróságot tájékoztassák. A megkeresett miniszterek álláspontja szerint az indítvánnyokkal támadott rendelkezések nem alkotmányellenesek, ezért az indítványok elutasítását javasolták.

2. A törvényhozó a mezei őrszolgálat törvényi szabályozásakor a helyi önkormányzatok képviselő-testületének és jegyzőjének állapított meg feladat- és hatásköröket. A mezei őrszolgálat létrehozására a helyi önkormányzat képviselő-testülete, az őrszolgálatot ellátó mezőőr feladatainak meghatározására, a munkavégzés irányítására a helyi önkormányzat jegyzője kapott hatáskört. A törvényhozó a mezőőr munkavégzésének közvetlen irányítására, a feladatok ellátásához szükséges munkáltatói utasítások kiadására - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter álláspontjából is kitűnően - a jegyzőt hatalmazta fel, amelynek oka, hogy a képviselő-testület - működési sajátosságaiból adódóan - a közvetlen napi feladatok meghatározására és ezáltal a hatékony mezőőri tevékenység biztosítására nem alkalmas.

"Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés b) pontja úgy rendelkezik, hogy a helyi képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat. Az Alkotmány 44/C. §-a pedig kimondja, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az önkormányzatok alapjogai." [37/1994. (VI. 24.) AB határozat ABH 1994, 238, 241.]

"A helyi képviselő-testületek alapjogaiként megfogalmazott önkormányzati hatáskörök között állapítja meg az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének a) pontja a képviselő-testületnek azt a jogát, hogy a képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat. Az Alkotmány 43. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény állapítja meg. Az Alkotmány e rendelkezéséből következik, hogy az önkormányzati feladatok körének, terjedelmének törvényi úton történő szabályozása lényegében a hatáskörök pontosítása, ezért az ilyen tartalmú szabályozás nem sérti a helyi önkormányzatoknak az Alkotmány által védett autonómiáját (ABH 1996, 193.)." [1336/B/1996. AB határozat ABH 1996, 656, 659.]

"A törvényhozó - az Alkotmány keretei között - a helyi önkormányzatok jogállásának, az önkormányzatokat megillető jogok és kötelezettségek szabályozása, a helyi önkormányzás körébe tartozó feladat- és hatásköröknek az önkormányzatok egyes típusai közötti megosztása során széles döntési szabadsággal rendelkezik. E döntési szabadsága keretében gazdasági, közigazgatási szakmai-politikai szempontokat is mérlegelhet. A törvényhozó döntési szabadságának a helyi önkormányzatok számára az Alkotmány 44/A. §-ában meghatározott önkormányzati alapjogok szabnak korlátot." [56/1996. (XII. 12.) AB határozat ABH 1996, 204, 206.]

A Tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Alkotmány 43. § (2) bekezdésében megállapított Tv. által meghatározott helyi önkormányzati jog, amely az Ötv. 1. § (4) bekezdése szerinti önként vállalt helyi közügy önálló megoldásaként - akár önállóan, akár több települési önkormányzattal közösen mezei őrszolgálatot hozhat létre, amelynek célja az Ötv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott közbiztonság helyi feladatairól való gondoskodás. "Az önkormányzatok alapjogait az Alkotmány 44/A. § határozza meg. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint a helyi képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat. Ez az alapjog - ahogy ezt az Alkotmánybíróság 4/1993. (II. 12.) AB határozatában (ABH 1993., 72-73.) kifejtette - az önkormányzatok tulajdonosi jogállását, s így az autonómiáját biztosítja." [37/1994. (VI. 24.) AB határozat ABH 1994, 238, 246.] A mezei őrszolgálat - mint a képviselő-testület feladatkörébe tartozó közszolgáltatás céljából létesítendő önkormányzati intézmény vagy szervezet - alapítása az Ötv. 9. § (4) bekezdése szerint a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, amely az Ötv. 10. § (1) bekezdés g) pontja értelmében a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át. A mezei őrszolgálat vezetőjével kapcsolatosan a munkáltatói jogok gyakorlása - az Ötv. 35. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott polgármestert megillető egyéb munkáltatói jogok kivételével - a képviselő-testületet, a mezei őrszolgálat beosztott dolgozóval kapcsolatos munkáltatói jogok az őrszolgálat vezetőjét illetik meg. A képviselő-testületet megillető munkáltatói jogok - amelyben benne foglaltatnak a mezei őrszolgálat feladatainak meghatározása, a hatékony napi munkavégzéshez szükséges utasítások kiadása - az Ötv. 10. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozással az Ötv. 2. § (2) bekezdése és a 9. § (3) bekezdése alapján a polgármesterre, a képviselő-testület bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére és az önkormányzat társulására ruházhatók át, azok az át nem ruházható jogkörből adódóan nem telepíthetők a jegyzőre, mivel a jegyző nem szerve a képviselő-testületnek [Ötv. 9. § (2) bekezdés]. A jegyző nem fenntartója a mezei őrszolgálatnak, a fenntartó alatt a mezei őrszolgálatot alapító települési önkormányzat képviselő-testületét kell érteni. A képviselő-testületet - a Tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - illeti az alapítói és - mint alapítót - a fenntartói jogkör, amelyhez szervesen kapcsolódik a munkáltatói jogok gyakorlása. A képviselő-testület az önként vállalt feladataként ellátandó mezei őrszolgálat létrehozásakor, működtetésekor az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontja értelmében önállóan szabályoz, amelynek kereteit az Ötv. adja meg. Ezért a Tv. 21. § (1) bekezdésének az a szövegrésze, amely szerint a települési önkormányzat jegyzőjén fenntartót kell érteni, ellentétes az Ötv. 9. §-a és 10. §-a rendelkezéseivel. Az Alkotmány 44/B. § (3) bekezdése és az Ötv. 7. § (1) bekezdése értelmében törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági jogkört állapíthat meg a jegyzőnek, de ez a felhatalmazás nem teszi lehetővé a képviselő-testület hatáskörének egészben vagy részben a települési önkormányzat jegyzőjére telepítését.

3. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szabályozza a védett természeti területek védelmét és a törvény 5. § (1) bekezdése alapelvként rögzíti, hogy minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme és ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. A természetvédelmi igazgatás feladatait a miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet, továbbá az igazgatóságok, a települési önkormányzat és szervei, valamint a jegyző látja el kötelezően e törvény és más jogszabályok rendelkezései alapján. A külterületi termőföldeknél fokozottabb védelemben részesíti a jogalkotó a védett természeti területet, mikor a Tv. 16. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat által - nem kötelezően - létrehozható mezei őrszolgálat helyett az 1996. évi LIII. törvény 59. §-ában meghatározott és a Tv. II. fejezetében szabályozott jogkörrel rendelkező - egyenruhával és szolgálati lőfegyverrel ellátott tagokból álló - Természetvédelmi Őrszolgálat feladatkörébe utalja a védett természeti területek őrzését, védelmét. E két törvény - a törvényben meghatározott keretek között - lehetőséget biztosít önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat működtetésére is. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nem sérült az Ötv. 1. § (3) bekezdése első mondatában szabályozott önkormányzati hatáskör, mivel a jogalkotó az 1996. évi LIII. törvényben és a Tv.-ben pontosan körülhatárolható módon meghatározta azokat a törvényi kereteket, amelyek között a helyi önkormányzat közbiztonsági, igazgatási tevékenységként - mint helyi közügyet - önállóan szabályozhatja a mezei őrszolgálat létesítését.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság a Tv. 16. § (1) bekezdésében az "ide nem értve a védett természeti terület" szövegrész alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította.

4. Az R. 7. §-a rendelkezése alapján az R. 1998. december 31-én hatályát vesztette azzal, hogy az igénybe vett hozzájárulás elszámolására az R.-ben foglaltakat kell alkalmazni. Ezáltal az R. 2. § (1) bekezdése utolsó mondatának megsemmisítésre irányuló kérelem tárgytalanná vált.

Az Alkotmánybíróság hatályát vesztett jogszabály alkotmányosságát csak az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. §-a szerint bírói kezdeményezés, vagy a törvény 48. §-ában foglalt alkotmányjogi panasz esetén, vagyis kivételesen akkor vizsgálja, amikor a hatályon kívül helyezett jogszabály - annak továbbhatása folytán - még konkrét eljárásokban alkalmazható. Mivel az indítvány nem tartozik ebbe a körbe, az Alkotmánybíróság a hatályon kívül helyezett R. 2. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszüntette.

A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételére vonatkozó rendelkezése az Abtv. 41. §-án alapul.

Dr. Németh János s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k., alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k., alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k., alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k., alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k., alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k., alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k., alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k., alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k., alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 807/B/1998/8.