T/3788. számú törvényjavaslat indokolással - Az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról
2015. évi CCIV. törvény az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról
1. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvénymódosítása
1. §
A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A földalapokba ki nem jelölhető védett és védelemre tervezett természeti területeket a szövetkezet közös használatában álló, az állam tulajdonában álló földekre kell elkülöníteni. E területeken a szövetkezet közös használati joga megszűnik, e területek a Nemzeti Földalapba kerülnek."
2. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása
2. §
A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 9/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A termőföld igénylésére, illetve a kártalanításra irányuló kérelmet a mezőgazdasági igazgatási szervhez kell benyújtani. A mezőgazdasági igazgatási szerv a kérelem alapján megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy nyilatkozzon a kérelmező kiadatlan részaránytulajdonáról. A mezőgazdasági igazgatási szerv ennek ismeretében megkeresi a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervet (a továbbiakban: földalapkezelő szerv), hogy a kérelmező tulajdonában levő AK értéknek megfelelő termőföld a kérelemben megjelölt településen rendelkezésre áll-e. A földalapkezelő szerv a megkeresésnek legkésőbb harminc napon belül köteles eleget tenni. A földalapkezelő szerv nyilatkozata alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv tájékoztatja a részarány-tulajdonost a rendelkezésre álló földrészletről, illetve annak hiányáról. A földalapkezelő szervezet nemleges nyilatkozata esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv pénzbeli kártalanításról dönt."
3. §
Az Fkbt. 12/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védett és védelemre tervezett, és emiatt magántulajdonba nem adható földrészletre vonatkozó tulajdonosi jogosítványokat - az elidegenítés kivételével - a földalapkezelő szerv a földrészlet állami tulajdonba kerüléséig gyakorolja.
(3) A földrészletek hasznosítása során befolyt ellenértéket a földalapkezelő szerv felosztja a mezőgazdasági igazgatási szervnek az (1) bekezdés alapján meghozott jogerős határozata szerinti jogosultak között, a határozatban megjelölt igényjogosultság arányában. A földalapkezelő szerv az (1) és (5) bekezdés szerinti kisajátítási kártalanítás összegének kifizetéséig a tulajdonosi jogok gyakorlása fejében évenként előre, a korlátozással arányban álló kártalanítást fizet az arra jogosultaknak."
4. §
Az Fkbt.
a) 12/C. § (1) bekezdésében a "védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervvel (a továbbiakban: igazgatóság)" szövegrész helyébe a "földalapkezelő szervvel",
b) 12/D. § (2) bekezdésében az "a védett vagy védelemre tervezett természeti területen működő igazgatóság vagyonkezelésébe" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Földalapba"
szöveg lép.
3. A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosítása
5. §
A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vszt.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2018. december 31-ig az állam javára - az irányadó jogszabályok szerint - ki kell sajátítani. A kisajátítást a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv köteles kezdeményezni, illetve kérni."
6. §
A Vszt. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb azonban 2018. december 31-ig kell végrehajtani."
7. §
A Vszt. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A törvény hatálya alá tartozó, védelemre tervezett természeti területekről a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv megkeresésre köteles tájékoztatást adni."
4. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
8. §
(1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 4. §-a a következő r) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
"r) génmegőrzési intézmény: olyan önálló költségvetési intézmény, amelyet abból a célból alapítottak, hogy a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a régi hazai háziállat- és növényfajokat, fajtákat, változatokat megőrizze, genetikai állományukat fenntartsa."
9. §
(1) A Tvt. 68. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Védett természeti érték és terület eladása esetén az államot elővásárlási jog illeti meg. Az államot megillető elővásárlási jogot - a (6a) bekezdésben meghatározott kivétellel - az igazgatóság gyakorolja."
(2) A Tvt. 68. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott földnek minősülő védett természeti terület eladása esetén az államot megillető elővásárlási jogot a földalapkezelő szerv gyakorolja azzal, hogy amennyiben az igazgatóság a védett természeti terület vonatkozásában az elővásárlási jog gyakorlása iránt igényt terjeszt elő, az elővásárlási joggal a földalapkezelő szerv köteles élni. Az igazgatóság szakmailag indokolt kérését az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló határidő kezdő napját követő nyolc napon belül köteles írásban jelezni.
(6b) Az olyan helyi jelentőségű védett természeti terület eladása esetén, amely nem minősül a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott földnek, az államot megillető elővásárlási jogot követő sorrendben a települési önkormányzatot illeti meg az elővásárlási jog."
(3) A Tvt. 68. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos polgári jogi ügyekben az államot a (6) bekezdésben meghatározott esetekben az igazgatóság, a (6a) bekezdésben meghatározott esetben a földalapkezelő szerv képviseli."
(4) A Tvt. 68. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Az igazgatóság, valamint a génmegőrzési intézmény gazdasági szervezettel rendelkezik."
5. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
10. §
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 4. § (1) bekezdés j) pont jb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:
természetvédelem céljából, ha)
"jb) - törvény rendelkezése szerint, az ezért felelős szerv - a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása érdekében kezdeményezi,"
6. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
11. §
(1) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 1. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része. A Nemzeti Földalapba tartozik az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban)
"e) az állami terület I.; állami terület II.; és állami terület III. megnevezésű művelés alól kivett területként szereplő terület, amely mező-, és erdőgazdasági tevékenység célját szolgálja."
(2) Az Nfatv. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Nemzeti Földalap részét képezik
a) az (1) bekezdésben meghatározott területekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok, és
b) az olyan védett és védelemre tervezett természeti területek, amelyeket a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján a földalapok kijelölésekor az állam tulajdonában álló földekre kell elkülöníteni."
(3) Az Nfatv. 1. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2a) E törvény alkalmazásában földrészletnek minősül az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott terület, függetlenül attól, hogy az az ingatlan-nyilvántartásban önálló földrészletként vagy a földrészlet alrészleteként van nyilvántartva."
12. §
Az Nfatv. a következő 2/A. §-sal egészül ki:
"2/A. § A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítása során a vagyonkezelői jog jogosultja tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott birtokmaximumba nem kell beszámítani az állam tulajdonában álló olyan földrészlet területnagyságát, amelyet a vagyonkezelői jog jogosultja vagyonkezelőként birtokol."
13. §
Az Nfatv. 7. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Az NFA elnöke)
"m) a Tanács titkára."
14. §
(1) Az Nfatv. 8. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Tanács:)
"f) dönt a 20. § (1) és (2) bekezdése, és a 21. § (2), (3), (3a) és (3d), valamint a (4) és (5) bekezdése szerinti jogügyletekről, ha az annak tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes ingatlanforgalmi értéke eléri az 1 millió forintot;"
(2) Az Nfatv. 8. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A Tanács: )
"i) javaslatot tesz az NFA elnöke által előterjesztett és a d)-f) és h) pontokba foglalt esetek alá nem tartozó, a földrészletek hasznosításával kapcsolatos kérdésekben."
15. §
(1) Az Nfatv. 15. § (3) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
(A földbirtok-politika irányelvei:)
"t) a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A. §-a alapján létrehozott szociális szövetkezet részére föld kedvezményes biztosítása."
(2) Az Nfatv. 15. §-a a követező (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A Nemzeti Földalapba tartozó, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény szerint a Honvédség szervezeteinek elhelyezéséhez, és feladatai ellátásához szükséges földrészletek hasznosítását e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint úgy kell végezni, hogy az a honvédelmi feladatok ellátásának biztosítását szolgáló elsődleges rendeltetést ne veszélyeztesse."
16. §
(1) Az Nfatv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet eladással, haszonbérbe adással, vagyonkezelésbe adással vagy cserével hasznosítja. Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet - a 21. §-ban meghatározott kivételekkel - nyilvános pályázat vagy árverés útján adhat el, továbbá nyilvános pályázat útján adhat haszonbérbe."
(2) Az Nfatv. 18. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:
"(1e) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározottakon túl haszonbérlet címén földhasználati jogosultságot szerezhet a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv, valamint a 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet is, ha a Nemzeti Földalapba tartozó föld használata az alapító okiratában, alapszabályában vagy jogszabályban meghatározott alapfeladatai ellátását szolgálja."
17. §
Az Nfatv. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni. Ha a szerződés tárgyát föld képezi, a szerződés létrejöttére irányuló eljárásban a szerződő félnek, illetve pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződés létrejöttével - a 2/A. §-ban foglaltak figyelembe vételével - nem lépi túl a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott birtokmaximumot. A nyilatkozathoz az NFA a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti földhasználati összesítő eredeti vagy hitelesített másolatának becsatolását kérheti."
18. §
(1) Az Nfatv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Vagyonkezelési szerződés - az (5a) bekezdésben meghatározott esetek kivételével -határozott időtartamra köthető, amelynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben előírt, a földre vonatkozó haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama lehet."
(2) Az Nfatv. 20. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) Határozatlan időtartamra köthető vagyonkezelési szerződés
a) az erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre;
b) védett természeti területek kezeléséért felelős szervvel;
c) állami génmegőrzési feladatot ellátó intézménnyel; vagy
d) a 21. § (3d) bekezdésében meghatározott intézménnyel, az ott meghatározott esetben."
(3) Az Nfatv. 20. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet érintő vagyonkezelési szerződés létrejöttéhez az erdészeti hatóságnak a vagyonkezelő erdőgazdálkodói alkalmasságát megállapító jóváhagyása szükséges. A vagyonkezelő az erdő használatát, hasznosítását harmadik személynek - az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 9. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - nem engedheti át."
19. §
(1) Az Nfatv. 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet nyilvános pályáztatás mellőzésével a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A. §-a alapján létrehozott és működő szociális szövetkezet részére az ott meghatározott feltételek szerint közfoglalkoztatási célú hasznosítási szerződéssel ingyenesen használatba adható."
(2) Az Nfatv. 21. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető haszonbérleti szerződés
a) olyan, az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, amely főtevékenysége körében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytat,
b) olyan központi költségvetési szervvel, amely alapító okiratában, illetve jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet,
c) olyan osztatlan közös tulajdonban álló erdőnek, illetve erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő földrészletre, amelyben az állam tulajdoni hányada nem haladja meg az összes tulajdoni hányad 50%-át, és a nyilvános pályáztatás a fenntartható erdőgazdálkodás folyamatos gyakorlását veszélyeztetheti."
(3) Az Nfatv. 21. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3c) A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésébe kell adni azt a földrészletet, amelynek állami tulajdonba kerülésére pályázati forrás felhasználásával történő természetvédelmi célú beruházás megvalósítása érdekében került sor, és ezt a célt az állami tulajdonba kerüléséről szóló szerződés kifejezetten rögzíti."
(4) Az Nfatv. 21. § (3d) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Vagyonkezelési szerződés köthető)
"d) az agrárágazathoz tartozó kutatási feladatot ellátó, a miniszter fenntartásában működő intézménnyel"
(az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre.)
(5) Az Nfatv. 21. §-a a következő (3e) és (3f) bekezdéssel egészül ki:
"(3e) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 15. § (5) bekezdésében és a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 4. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kisajátított azon földterületek vonatkozásában, amelyek esetén a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: igazgatóság) vagyonkezelésre vonatkozó igényt jelent be az állami tulajdonba kerülést követő harminc napon belül, az NFA köteles a vagyonkezelési szerződést az igazgatósággal megkötni. Az igazgatóság a vagyonkezelésbe vételi igényét szakmailag indokolni köteles.
(3f) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (6a) bekezdése alapján állami tulajdonba került védett természeti területre vonatkozó vagyonkezelési szerződést az NFA az igazgatósággal köteles megkötni."
20. §
Az Nfatv. a következő 22/A. §-sal egészül ki:
"22/A. § A 21. § (5) bekezdésében, és a 22. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével adható a földrészlet az önkormányzat tulajdonába, ha a földrészlet védett természeti területen fekszik."
21. §
Az Nfatv. a következő 25/A. §-sal egészül ki:
"25/A. § Ha a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. CXXII. törvény 35. § (6) bekezdése szerinti határozat alapjául szolgáló becsérték meghaladja az NFA által az árveréssel érintett ingatlanra vonatkozóan készített forgalmi értékbecslésben meghatározott értéket, ez utóbbi becsértéket a végrehajtó, illetve a felszámoló akkor fogadhatja el, ha a végrehajtási eljárásban, illetve a felszámolási eljárásban érintett felek ezt az összeget nem kifogásolják. Ha a felek az NFA által készített értékbecslés felülvizsgálatát kezdeményezik és ennek költségeit megelőlegezik, a végrehajtó, illetve a felszámoló igazságügyi szakértőt kér fel. Ebben az esetben az igazságügyi szakértő által elfogadott értékbecslésben megjelölt összeget kell az NFA-nak megfizetnie a tulajdonátadás fejében. Az NFA a szakértő díját köteles a végrehajtó, illetve a felszámoló által megjelölt számlára befizetni, ha az igazságügyi szakértő által megállapított becsérték magasabb, mint az általa készített értékbecslés szerinti összeg."
22. §
Az Nfatv. 32. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
"g) a Honvédség szervezeteinek elhelyezéséhez, és feladatai ellátásához szükséges földrészletek hasznosításának a honvédelmi feladatok ellátásának biztosítását szolgáló elsődleges rendeltetést érintő különös szabályait."
23. §
Az Nfatv. a következő 37. és 38. §-sal egészül ki:
"37. § Az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi .... törvény (a továbbiakban: Mód2tv.) hatályba lépése előtt megkötött és a Mód2tv. hatályba lépésekor fennálló, a Nemzeti Földalapba tartozó földre vonatkozó haszonbérleti szerződésnek hatályát veszti az a szerződési kikötése, amely szerint az állam nevében eljáró szerv a haszonbérlő javára előhaszonbérleti jogot alapít.
38. § (1) A Mód2tv.-nyel megállapított 1. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Nemzeti Földalapba kerülő, valamint a Mód2tv. hatályba lépését megelőzően a Nemzeti Földalapba tartozó földek tekintetében - kivéve az NFA által 2010. szeptember 1-jét követően megkötött, vagyonkezelői jogviszony alapjául szolgáló szerződéseket - a Mód2tv. hatályba lépése napján fennálló és 2016. április 1-jéig meg nem szűnt vagyonkezelői jogviszony 2016. április 1-jén megszűnik.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján megszűnt vagyonkezelői joggal érintett föld használata a 20. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szerv vagy gazdálkodó szervezet alapító okiratában, alapszabályában vagy jogszabályban meghatározott alapfeladatai ellátását közvetlenül szolgálja, és a szerv vagy gazdálkodó szervezet írásos vagyonkezelésbe vételi kérelmet nyújt be, úgy az NFA a kérelemmel érintett földrészletre vonatkozó vagyonkezelési szerződést megköti.
(3) Az (1) bekezdés alapján megszűnő vagyonkezelői joggal érintett, 2016. április 1-je előtt harmadik személy használatába adott területek vonatkozásában a fennálló haszonbérleti szerződést az NFA legkésőbb 2016. december 31-ig, de legalább az adott gazdasági év vége előtt 60 nappal 60 napos felmondási idővel a gazdasági év végére felmondhatja.
(4) A Módt2tv.-nyel megállapított 1. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Nemzeti Földalapba kerülő ingatlanokról - a tulajdonosi joggyakorló személyének változására tekintettel - az MNV Zrt. és az NFA legkésőbb 2015. december 31-ig köteles tételes átadás-átvételt készíteni.
(5) Az (1) bekezdés alapján megszűnő vagyonkezelői joggal érintett, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által kötött haszonbérleti szerződések alapján - a fennálló haszonbérleti szerződések módosítása, illetve az adott területre új haszonbérleti szerződés megkötése esetét is ide értve - fizetett haszonbérleti díj összegét az NFA a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére 30 napon belül továbbutalja."
24. §
Az Nfatv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"48. § E törvény 1-3., 18-23. és 36. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése, valamint 25/A. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
25. §
Az Nfatv.
a) 18. § (1a) bekezdésében a "jogszabály" szövegrész helyébe a "jogszabály vagy szerződés",
b) 21. § (3d) bekezdésének nyitó szövegrészében a "Vagyonkezelési" szövegrész helyébe az "Ingyenesen vagyonkezelési",
c) 21. § (6) bekezdésében az "erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) szövegrész helyébe az "Evt.",
d) 22. § (2) bekezdésében az "erdőművelési" szövegrész helyébe az "erdő művelési"
szöveg lép.
26. §
Hatályát veszti
a) az Nfatv. 1. § (1) bekezdés b) pontjában az "(ide nem értve az Állami terület I; Állami terület II; és Állami terület III. megnevezésű művelés alóli kivett területet)",
b) az Nfatv. 10. § (2) bekezdés a) pontjában és a 14. § (3) bekezdés a) pontjában a "megyei közgyűlés tagja,"
szövegrész.
7. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
27. §
(1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 4/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben a szociális szövetkezet az államtól és az önkormányzattól közfoglalkoztatási célú hasznosítási szerződés alapján a termőföldet ingyenesen használatba veheti. E szerződés alapján a termény a szociális szövetkezet tulajdonába kerül."
(2) A Kftv. 4/A. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3a) A közfoglalkoztató az állatállományt haszonkölcsön-szerződés alapján használatba adhatja. Az ilyen haszonkölcsön-szerződés esetében a szaporulat a szociális szövetkezet tulajdonába kerül."
(3) A Kftv. 4/A. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3b) Az (1)-(3a) bekezdésben említett szerződésekben a szociális szövetkezet vállalja, hogy a hasznosításra kapott eszközök hasznosításával kapcsolatos döntések meghozatala előtt, az arra jogosult szövetkezeti szerv vagy személy a kijelölt állami képviselő véleményét kikéri. Ha a szociális szövetkezet a szerződésben vállalt ezen kötelezettségét megsérti, az (1)-(3a) szerinti szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani."
(4) A Kftv. 4/A. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
"(3c) A szociális szövetkezetbe az állami képviselőt az (1)-(3a) bekezdés szerinti szerződés lejártáig lehet kijelölni. Az állami képviselőt a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jelöli ki."
28. §
A Kftv. a következő 4/B. §-sal egészül ki:
"4/B. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. CCXII. törvény 45. § (2) bekezdés a) pontja szerinti földhasználó (a továbbiakban: földtulajdonos) a föld fekvése szerinti települési önkormányzatnál kezdeményezheti, hogy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 5. §-a szerinti hasznosítási kötelezettség teljesítését
a) az önkormányzat közfoglalkoztatási vagy szociális földprogram keretében, vagy
b) a településen működő, a 4/A. § szerinti szociális szövetkezet végezze.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kezdeményezés elfogadásáról a képviselő-testület dönt. Ha a képviselő-testület elfogadja az (1) bekezdés a) pontja szerinti kezdeményezést, erről - a megállapodás megkötése érdekében - a polgármester értesíti a földtulajdonost. Az önkormányzat és a földtulajdonos közötti, a hasznosítási kötelezettség teljesítéséről szóló megállapodást írásba kell foglalni.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a polgármester a kezdeményezésről értesíti a szociális szövetkezetet. Ha a szociális szövetkezet elfogadja az (1) bekezdés szerinti kezdeményezést, döntését közli a földtulajdonossal és a polgármesterrel. A szociális szövetkezet és a földtulajdonos közötti, a hasznosítási kötelezettség teljesítéséről szóló megállapodást írásba kell foglalni.
(4) A hasznosítási kötelezettség teljesítését a szerződő fél saját költségére és kockázatára végzi, a földtulajdonossal szemben ebből eredően követelést nem érvényesíthet. A szerződő fél a hasznosítási kötelezettség teljesítéséért jogosult a földön megtermelt termény betakarítására és tulajdonjogára, amelyért a földtulajdonos felé ellenszolgáltatással nem tartozik."
29. §
A Kftv. a következő 62. §-sal egészül ki:
"62. § E törvény 4/A. § (3) bekezdése és 4/B. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
8. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
30. §
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 108. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A helyi önkormányzat a tulajdonában álló föld használati jogosultságát a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 4/A. §-a alapján létrehozott szociális szövetkezetnek a Kftv-ben meghatározott feltételekkel közfoglalkoztatási célú hasznosítási szerződéssel ingyenesen átadhatja."
9. Záró rendelkezések
31. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
32. §
E törvény 11. és 12. §-a, 16-20. §-ai, 24. és 25. §-a, 26. § a) pontja, valamint 30. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján, 21. §-a, 27. § (1) bekezdése és 28. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A módosítások arra irányulnak, hogy valamennyi állami tulajdonú föld - függetlenül attól, hogy védett területnek minősül-e - a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tulajdonosi joggyakorlása alá tartozzon.
A kormányzati cél az, hogy egységes tulajdonosi joggyakorlás valósuljon meg az állami tulajdonú földek esetében, és egységes hasznosítási elvek mentén történjen az állami földek hasznosítása.
Részletes indokolás
Az 1-7. és a 9-11. §-hoz
Az egységes állami földvagyon-gazdálkodási feladatát az NFA a természetvédelmi oltalom alatt álló területek esetében a természetvédelmi szakmai követelmények érvényre jutásával is el tudja látni. Erre tekintettel az állami tulajdonba kerülő védett természeti területek esetében az egyes külön jogszabályok szerinti kizárólagos nemzeti park igazgatósági vagyonkezelés fenntartása nem indokolt, mivel a területek jelentős részének hasznosítása egységes elvek mentén, ugyanolyan feltételekkel, haszonbérleti jogviszony keretében történik.
Az NFA a védett természeti és NATURA 2000 területek haszonbérbe adása során minden esetben érvényesíti a természetvédelmi szakmai előírásokat, melyeket a nemzeti park igazgatóságok adnak meg az NFA számára. A nemzeti park igazgatóságok maguk is haszonbérbe adás útján hasznosítják az általuk a védettségi szint helyreállítása érdekében állami tulajdonba vett védett természeti területek jelentős részét, az NFA által is alkalmazott szabályrendszer szerint.
A kisajátítás vagy kisajátítási megelőző adásvétel útján történő közvetlen állami tulajdonba vételt az NFA részére is lehetővé kell tenni, figyelemmel arra, hogy a védettségi szint helyreállítása során állami tulajdonba kerülő földrészletek a Nemzeti Földalap részét képezik. Erre tekintettel az NFA számára közvetlenül is szükséges lehetővé tenni a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény hatálya alá tartozó ingatlanok állami tulajdonba vételét. Ezzel érvényesülhet a fentebb kifejtett kormányzati cél, az egységes tulajdonosi joggyakorlás és hasznosítás megvalósítása minden, a Nemzeti Földalapba kerülő termőföld esetében.
Az úgynevezett kivett állami I-III. minősítésű ingatlanok jelentős többsége valójában mező-és erdőgazdasági művelés alatt áll annak ellenére, hogy eredetileg azokat elsődlegesen más (pl. honvédelmi) célokra jelölték ki. Az állandó honvédelmi kezelést igénylő kivett állami I. minősítésű ingatlanok esetében az aktív honvédelmi hasznosítás alatt álló az ingatlanokat, az egyéb, jellemzően mező- vagy erdőgazdasági kezelés alatt álló és csak időszakosan honvédelmi hasznosítás alatt állóingatlanoktól szét kell választani.
A Honvédelmi Minisztérium vagyonkezeléséből eddig - az NFA törvény előírásai szerint - csak a továbbiakban már honvédelmi célra teljes mértékben szükségtelen ingatlanok kerültek átadásra (amelyek sajnos nagyrészt alkalmatlanok az NFA általi hasznosításra), holott egyértelmű, hogy az időszakosan használt ingatlanjaik is az állami vagyonkezelés szempontjából sokkal hatékonyabban lennének hasznosíthatóak az NFA által történő vagyonkezelésbe adás útján. Erre jó példa a honvédelmi rendeltetésű erdők ügye. Az időszakosan honvédelmi célokat szolgáló erdőkben az ott gazdálkodó állami erdőgazdaságok, de az erdészeti hatóság is már évtizedek óta fel vannak készülve arra, hogy az erdőgazdálkodási tevékenységet a honvédelmi igényeknek megfelelően folytassák.
Nyilvánvaló tehát, hogy az állandó honvédelmi tevékenységhez folyamatosan szükséges (lőszerraktárak, egyéb honvédségi objektumok védelmét, takarását szolgáló) erdők, fásítások vagyonkezelését továbbra is a honvédelmi szerveknél célszerű tartani, de ez az ingatlanok kisebb része, és ezeket nem is érintené a jogszabály módosítás, tehát ezek az ingatlanok maradnának az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt.
A 8. §-hoz
A génmegőrzési intézményre vonatkozó fogalmi meghatározás.
A 12. §-hoz
A birtokmaximumra, illetve a mezőgazdasági termelőszervezeti státuszra vonatkozó előírásokat az állami földek vagyonkezelésbe adása során nem kell alkalmazni (ld. erdőgazdaságok, NPI). A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) szerint a földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet a föld birtokát - a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával - legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (birtokmaximum). Az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében a birtokmaximum mértéke 1800 hektár területnagyság (kedvezményes birtokmaximum). A Földforgalmi törvény 2. § (4) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó föld tekintetében a Földforgalmi törvény rendelkezéseitől a Nemzeti Földalapról szóló törvény eltérjen. Erre az eltérésre a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítása során a vagyonkezelői jog jogosultja tekintetében kerül sor olyan módon, hogy a Földforgalmi törvényben meghatározott birtokmaximumba nem kell beszámítani az állam tulajdonában álló olyan földrészlet területnagyságát, amit a vagyonkezelői jog jogosultja vagyonkezelőként birtokol. Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelését csak költségvetési szerv vagy 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet végezheti. Az erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kivételével vagyonkezelési szerződés köthető:
a) költségvetési szervvel,
b) többségi állami tulajdoni részesedéssel működő olyan gazdálkodó szervezettel, amely alapító okiratában vagy külön jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet, vagy
c) olyan gazdálkodó szervezettel, amely jogszabályban rögzített állami feladat ellátásához kívánja hasznosítani a földrészletet.
A 13. §-hoz
Az elnök Birtokpolitikai Tanácsban betöltött szerepét pontosítani hivatott módosítás.
A 14. §-hoz
A Birtokpolitikai Tanács feladatkörének pontosítása.
A 15. §-hoz
A földbirtok-politika irányelvek kiegészítésre kerülnek a szociális szövetkezetek részére kedvezményesen történő föld biztosításának feladatával.
A Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény szerint a Honvédség szervezeteinek elhelyezéséhez, és feladatai ellátásához szükséges földrészletek elsődleges rendeltetése a honvédelmi feladatok ellátásának biztosítása. Erre figyelemmel e földrészletek hasznosítását úgy kell végezni, hogy az a honvédelmi feladatok ellátásának biztosítását szolgáló elsődleges rendeltetést ne veszélyeztesse.
A 16. §-hoz
A módosítást elsősorban a rendszertani átláthatóság és következetesség indokolja. A módosításra kerülő szabályozás bár tartalmilag helytálló, a hivatkozások tekintetében felülvizsgálatot igényelt. Így világos, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek esetében mely hasznosítási formák lehetségesek, majd ezt követően részletezi a törvény az egyes hasznosítási formák esetében alkalmazandó speciális szabályokat.
A módosítás indoka a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 15. § (3) bekezdésének s) pontjával való összhang megteremtése, hiszen ez birtokpolitikai irányelvként rögzíti a különleges rendeltetésű (különösen oktatás, kutatás, büntetés-végrehajtás) gazdaságok működéséhez szükséges kedvezményes föld biztosítását.
A 17. §-hoz
Az Nfatv. 19. § (4) bekezdés kiegészítésére a hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelően került sor. Az NFA gyakorlatához igazodóan törvényben is rögzítésre került, hogy a pályázati vagy döntést előkészítő eljárás során a birtokmaximumon túl nyilatkoztatni kell a feleket arról, hogy a Földforgalmi törvény 10-13. §-ban foglalt feltételeknek is megfelelnek.
A 18. §-hoz
A vagyonkezelési szerződésre vonatkozó előírások pontosítása. Jelen rendelkezés bevezetésének célja annak rögzítése, hogy az erdőgazdálkodói alkalmasság egy egyszeri és objektív tény, visszavonásig érvényes, és nem függ a szerződés jogcímétől, keletkezési idejétől, a szerződésben meghatározott ingatlanok számától és elhelyezkedésétől. A vagyonkezelési szerződések kiegészítése és módosítása során szükségtelen adminisztráció a nyilatkozat ismételt bekérése.
A 19. §-hoz
A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy nyilvános pályáztatás mellőzésével szociális szövetkezet részére közfoglalkoztatási célú hasznosítási szerződéssel ingyenesen használatba adható lehessen a Nemzeti Földalapba tartozó föld.
Minden állami tulajdonba kerülő termőföld esetében az NFA gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az NFA a védett természeti és NATURA 2000 területek haszonbérbe adása során minden esetben érvényesíti a természetvédelmi szakmai előírásokat, melyeket a nemzeti park igazgatóságok adnak meg az NFA számára. A nemzeti park igazgatóságok maguk is haszonbérbe adás útján hasznosítják az általuk a védettségi szint helyreállítása érdekében állami tulajdonba vett védett természeti területek jelentős részét, az NFA által is alkalmazott szabályrendszer szerint.
Azokban az esetekben indokolt csak fenntartani a kötelezettséget a nemzeti park igazgatósági vagyonkezelésébe történő adásra, ha a föld állami tulajdonba vételére valamely pályázati forrásból finanszírozott, természetvédelmi célú beruházás megvalósítása érdekében van szükség. Ilyen esetekben a pályázat sikerességének és a - jellemzően Európai Uniós -forráslekötés teljesülésének feltétele a vagyonkezelési jogviszony létesítése a kedvezményezettel, a projekt megvalósításának, illetve fenntartási időszakának végéig.
A 20. §-hoz
Amennyiben a föld védett természeti területen fekszik, és a Nemzeti Földalapba tartozik, akkor a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (8) bekezdése alapján csak csere, vagy törvényben meghatározott egyéb jogcím (tipikusan ingyenes tulajdonba adás) alapján kerülhet ki az állam tulajdonából. Ez azzal a következménnyel jár, hogy helyi önkormányzat részére a törvény szerinti speciális eljárásokban védett természeti területen lévő, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet az Nfatv. előírásai ellenére (pl. temető létesítése céljára) sem lehet térítésmentesen önkormányzati tulajdonba adni. A módosítás ezt a helyzetet küszöböli ki a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (8) bekezdés a) pontban foglalt utaló szabály alapján tett módosítás beépítésével.
A 21. §-hoz
A Földforgalmi törvény 35. § (6) bekezdése kapcsán szükséges, hogy ne az árverési becsérték, hanem az NFA által a saját értékbecslője útján megállapított, vagy az NFA rendelkezésére álló, az NFA Értékbecslési Osztálya által folyamatosan aktualizált adatbázis szerinti érték legyen az irányadó érték, amelyet az államnak fizetnie kell. A jelenlegi árverési gyakorlat kapcsán kijelenthető a tömeges visszaélésszerű joggyakorlás ténye, amelynek jogalkotási úton gátat kell szabni. Az árverések során megállapított becsértékek kb. 85-90%-a túlzó, gyakran annyira, hogy még a becsérték 50%-a is magasabb a reális ingatlanforgalmi értéknél. Kiemelten fontos tehát - az állami vagyon és a költségvetési források védelme érdekében - hogy a tárgyi árverések kapcsán minden olyan esetben, ahol túlzó mértékű becsérték kerül megállapításra, ott az NFA által megállapított becsérték legyen az irányadó és az elfogadandó. Az NFA minden magyarországi termőföld-adásvételi ügyletet figyelemmel kísér, mivel minden más jogosultat megelőző elővásárlási joggal bír. Így pontos adatokkal rendelkezik a földpiaci árak alakulásáról. Ezeket az adatokat hitelesítik az NFA által az egyes jogügyletek (értékesítés, vagyonkezelésbe adás, csere, stb.) kapcsán végzett ingatlanforgalmi értékbecslések, amelyek hiteles, aktuális adatokat tartalmaznak művelési áganként, és településenként minden, valamilyen jogügylettel érintett állami földterületről. Az NFA minősített, jellemzően igazságügyi ingatlanforgalmi és termőföld-értékbecslői szakértői képesítéssel is rendelkező, EUFIM-minősítésű értékbecslőkkel készíttet értékbecsléseket, az állami vagyonnal való takarékos gazdálkodás elvének érvényre juttatása érdekében.
A 22. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés a 15. §-ban foglalt rendelkezéshez kapcsolódóan.
A 23. §-hoz
Az előhaszonbérleti jog alakító jogi hatalmasság, annak gyakorlásával a jogosult belép a haszonbérleti szerződésben a bérlői oldalon és ezáltal kiüti az eredeti bérleti ajánlatot tevő személyt. A tulajdonos a nemo plus iuris elv alkalmazásából következően csak olyan jogosultságokat származtathat tovább, amelyekkel maga is rendelkezik, vagy amire jogszabály őt feljogosítja. A tulajdonos a tulajdonjoga alapján nem rendelkezik olyan jogosítvánnyal, amely alapján a bérleti ajánlatot tevő személlyel már beállt ajánlati kötöttségéből egy harmadik személy (előhaszonbérletre jogosult) nyilatkozata alapján mentesülhetne, hiszen ezáltal a maga működési körébe tartozó cselekményre visszavezethetően bonthatná fel az ajánlati kötöttségét, ráadásul olyan módon, amiről az ajánlattevő előzetesen nem is értesülhetett. Az elővásárlási jog szerződéssel való alapíthatóságával ellentétben az előhaszonbérleti jogra nézve a Polgári Törvénykönyv nem tartalmaz rendelkezéseket. Erre figyelemmel a tulajdonos nem biztosíthat szerződéssel előhaszonbérleti jogot, amellyel a bérleti ajánlatot tevő személyt az előhaszonbérleti jogosult kiütheti a szerződésből és a helyébe léphet. Amennyiben a szerződésben a haszonbérlő javára előhaszonbérleti jog szerepel, az valójában a mindenkor hatályos, a törvényen alapuló előhaszonbérleti jog szerződésben való megjelenítése lehet, de nem tekinthető önálló előhaszonbérleti jog alapításnak. Az ilyen szerződéses rendelkezéseknek a fenntartása azonban csak zavart kelt a jogalkalmazókba, azt a látszatot teremtve, hogy a haszonbérleti jogviszony megszűnését követően - bár a hatályos törvényi szabályok a Nemzeti Földalapba tartozó földek esetében kizárják a törvényi előhaszonbérleti jog gyakorlását - rendelkeznek előhaszonbérleti joggal. Ezzel szemben a Nemzeti Földalapba tartozó földek esetében a birtokpolitikai célokkal ellentétes lenne, ha a pályáztatás útján, a privilegizáló szempontok szerint kiválasztott nyerte haszonbérlő helyett, egy - akár a pályázati eljárásban részt sem vevő - személy egyoldalú jognyilatkozatával léphetne be a szerződésbe.
A 24. §-hoz
A sarkalatossági záradék pontosítása az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdésére és P) cikk (2) bekezdésére figyelemmel.
A 25. §-hoz
Az oktatási és tudományos alapfeladatok ellátása céljából megkötött vagyonkezelési szerződésekre a javasolt módosítás rögzíti a térítésmentes és a határozatlan idejű vagyonkezelésbe adás lehetőségét. A módosítás egyik oka az, hogy a legtöbb állami szakiskolával az NFA jogelőd szervei már kötöttek térítésmentes, határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződést, ami azt jelenti, hogy az újonnan megkötendő szerződéseknél, vagy a már meglévők módosításánál a jelenlegi szabályozás figyelembevételével a szerződéssel még nem rendelkező, vagy újonnan alapított szakiskolák indokolatlan hátrányba kerülnének, a szerződéssel rendelkezők pedig új területekre új szabályok szerint kaphatnának csak területeket. A szakasz módosítása továbbá összhangban van az Nfatv. 19/A. § (3) bekezdésével is, mely rögzíti, hogy a vagyonkezelői díjfizetés alól a törvény kivételeket állapíthat meg.
A 26. §-hoz
A 11. § -ban foglaltakkal összefüggő módosítás.
Figyelemmel arra, hogy a megyei önkormányzatok tulajdonában vagy vagyonkezelésében már nem áll föld, így az összeférhetetlenségi szabály további fenntartása nem indokolt.
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) a Földforgalmi törvénnyel ellentétesen szabályozva még tartalmazza a földre vonatkozó haszonkölcsön szerződésre való hivatkozást, holott azokat a sarkalatos földforgalmi törvény 2014. december 31-i hatállyal megszüntette, új haszonkölcsön szerződés pedig már 2013. december 15-e óta nem köthető, így indokolt ezen normakollízió feloldása.
A 27-30. §-hoz
A közfoglalkoztatás egyik meghatározó elemét jelentik a mezőgazdasági startmunka programok. A programok továbbviteléhez, illetve kiszélesítéséhez szükséges, hogy az önkormányzatok e célra megfelelő nagyságú földterületekkel rendelkezzenek. A közfoglalkoztatásból való kimenet egyik lehetősége, hogy a közfoglalkoztatottak szociális szövetkezeteket alapítsanak és rendelkezzenek mindazon eszközökkel, amelyek biztosítják a megerősödésükhöz szükséges termelőeszközöket. A módosítás biztosítja az önkormányzatok részére a földnek közfoglalkoztatás és szociális földprogram céljára történő használatának megszerzését és e célra történő hasznosítását. A módosítással megteremtődik az összhang a Földforgalmi törvény és a Kftv. között. A Kftv. lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági programban részt vett közfoglalkoztatottak szociális szövetkezetet alakítsanak a mezőgazdasági tevékenység folytatására. Ehhez az önkormányzat az addig a közfoglalkoztatottak által használt termelőeszközöket (így a földet is) a szociális szövetkezet részére meghatározott időre ingyenes használatba adhatja. A Kftv. szerint a szociális szövetkezetek akkor kaphatják ingyenes használatba a termelőeszközöket, ha vállalják, hogy ezek használatával kapcsolatos döntéseikbe a kijelölt állami képviselőt bevonják. A Kftv. lehetővé teszi ugyan, hogy a közfoglalkoztatottak által alapított szociális szövetkezetek részére a magyar állam és az önkormányzat a termőföldet ingyenes használatba adja, azonban ennek jogszabályi feltételeit a Földforgalmi törvénynek megfelelően is meg kell teremteni.
A 31 . §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A 32. §-hoz
Sarkalatossági záradék.