32006R0967[1]

A Bizottság 967/2006/EK rendelete ( 2006. június 29. ) a kvótán felüli cukortermelésre vonatkozóan a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról

A BIZOTTSÁG 967/2006/EK RENDELETE

(2006. június 29.)

a kvótán felüli cukortermelésre vonatkozóan a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére, 15. cikke (2) bekezdésére, 40. cikke (1) bekezdésének c) pontjára és (2) bekezdésének d) pontjára,

(1)

A 318/2006/EK rendelet 12. cikke előírja, hogy a kvótán felüli termelést fel lehet használni egyes termékek előállításához, át lehet vinni a következő gazdasági év kvótatermelésébe, vagy fel lehet használni a legkülső régiók különleges ellátási rendszerében az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló, 2006. január 30-i 247/2006/EK tanácsi rendeletnek ( 2 ) megfelelően, illetve bizonyos kereteken belül exportálni lehet.

(2)

A 318/2006/EK rendelet 15. cikke kimondja, hogy többletösszeget kell kivetni azokra a többlet cukor, többlet izoglükóz és többlet inulinszirup mennyiségekre, amelyek nem kerülnek sem átvitelre, sem a legkülső régiók egyedi ellátási rendszereiben történő felhasználásra, sem exportra, valamint azokra az ipari cukor, ipari izoglükóz és ipari inulinszirup mennyiségekre, amelyek tekintetében egy később meghatározandó időpontig nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy azokat az említett rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett valamely termékben feldolgozták, továbbá azokra a mennyiségekre, amelyeket kivontak a piacról az említett rendelet 19. cikke értelmében, és amelyek tekintetében az említett cikk (3) bekezdésében előírt kötelezettségeket nem teljesítik.

(3)

Az említett többletösszeget a kvótán felüli mennyiségek felhalmozása és a piac megzavarásának elkerülése érdekében kellően magas szinten kell megállapítani. Ezért a fehér cukorra vonatkozó teljes importvámszintnek megfelelő rögzített összeg kivetése tűnik megfelelőnek.

(4)

A kvótán felüli cukor, izoglükóz és inulinszirup tekintetében meg kell határozni egyes rendelkezéseket olyan esetekre, amikor a termék megsemmisítésre kerül és/vagy használhatatlanná válik, valamint amikor vis maior miatt a termékeket nem lehet a 318/2006/EK rendelet 12. cikkének megfelelően felhasználni.

(5)

A 318/2006/EK rendelet 17. cikke rendelkezik azon vállalkozások elismeréséről, amelyek biztosítják a cukor, az izoglükóz vagy az inulinszirup feldolgozását az említett rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott valamely ipari termékké. Pontosítani kell a feldolgozók által a tagállamok illetékes hatóságaihoz benyújtandó elismerés iránti kérelem tartalmát. Meg kell határozni továbbá azokat a kötelezettségeket, amelyeket ezek a vállalkozások az elismerés ellentételezéseként kötelesek vállalni, különösen a bejövő, a feldolgozott és a feldolgozott termék formájában kimenő alapanyagok naprakész mennyiségi nyilvántartására vonatkozóan. Az ipari cukor-, izoglükóz- és inulinszirup-rendszer megfelelő működésének biztosításához meg kell határozni azokat a szankciókat, amelyeket a kötelezettségeiknek vagy kötelezettségvállalásaiknak eleget nem tevő feldolgozókkal szemben kell alkalmazni.

(6)

A gyártók és a feldolgozók között az alapanyagok szállítására vonatkozóan kötendő szállítási szerződések tekintetében meg kell határozni az ipari cukornak, az izoglükóznak vagy az inulinszirupnak a 318/2006/EK rendelet 12. cikke a) pontja szerinti felhasználására vonatkozó feltételeket, és az említett rendelet 13. cikke (2) bekezdésével összhangban össze kell állítani a fenti pontban említett termékek jegyzékét a vegyi és gyógyszeripari cukorellátás során szerzett tapasztalatok figyelembevételével.

(7)

Az ellenőrzési rendszer hatékonyabbá tétele érdekében az ipari cukor, ipari izoglükóz vagy ipari inulinszirup használatát az elismert gyártók és forgalmazók közötti közvetlen értékesítésre kell korlátozni.

(8)

Az ipari cukor használatának és a lehetséges felhasználók ezen alapanyaghoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy egy gyártó saját ipari cukormennyiségét egy másik, adott esetben másik tagállamban bejegyzett gyártó által termelt cukorral helyettesítse. Ez a lehetőség azonban csak azzal a feltétellel nyílik meg, ha a szállított és az ipar által ténylegesen felhasznált mennyiségek kiegészítő ellenőrzése biztosított. Az e lehetőségről való döntést az érintett tagállam illetékes hatóságának hatáskörébe kell utalni.

(9)

A cukor, az izoglükóz, illetve az inulinszirup megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében a feldolgozó számára kellően visszatartó erejű pénzügyi szankciókat kell előírni annak a kockázatnak a csökkentésére, hogy az alapanyagokat esetleg rendeltetésüktől eltérően használják fel.

(10)

A 318/2006/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése meghatározza, hogy minden vállalkozás dönthet úgy, hogy a folyó gazdasági évben cukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-kvótáján túllépő termelésének egészét vagy egy részét átviszi a következő gazdasági évre. Az a lehetőség, hogy adott esetben egy cukortermelő vállalkozás a kvótáját meghaladó teljes termelését átvigye, szükségessé teszi, hogy az érintett cukorrépa-termelők az említett rendelet 6. cikkében említett szakmán belüli megállapodás útján részt vegyenek az átvitelről szóló döntésben.

(11)

Az izoglükóz-termelés egész évben folyamatos és a termék kevéssé tárolható. Ezek a jellemzők szükségessé teszik, hogy az átvitelről szóló döntést az izoglükózgyártó vállalkozások utólagosan is meghozhassák.

(12)

A mennyiségek és a rendeltetési helyek ellenőrzése érdekében meg kell határozni, hogy a legkülső régiók ellátási rendszerének keretében felhasznált cukor a gyártó és a legkülső régiókban működő vállalkozások közötti közvetlen értékesítés tárgyát képezze, az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 247/2006/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. április 12-i 793/2006/EK bizottsági rendeletben ( 3 ) meghatározott részletes szabályok szerint. A két rendszer megfelelő alkalmazása szoros együttműködést feltételez a cukortermelő tagállamok többletcukor-kezelésért felelős hatóságai és a legkülső régiók egyedi ellátási rendszerének irányításáért felelős hatóságai között.

(13)

Az export a 318/2006/EK rendelet 23. cikkével összhangban kiállított visszatérítés nélküli exportengedélyek alapján, valamint a cukor tekintetében a Kereskedelmi Világszervezet keretében a Közösség által vállalt kötelezettségek figyelembevételével a Bizottság által megnyitott kontingensek keretében történik. Adminisztratív okokból az export igazolására a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló, 2000. június 9-i 1291/2000/EK bizottsági rendeletben ( 4 ) az exportra meghatározott okmányokat kell használni. A tagállamok kötelesek elvégezni a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitele során végzett ellenőrzésről szóló 386/90/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. november 26-i 2090/2002/EK rendelet ( 5 ) szabályainak megfelelő fizikai ellenőrzéseket.

(14)

Az átláthatóság és a jogi egyértelműség érdekében célszerű 2006. július 1-jétől hatályon kívül helyezni a kvótán felüli cukortermelésre vonatkozó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 1981. szeptember 14-i 2670/81/EGK bizottsági rendeletet ( 6 ), a cukornak a következő gazdasági évre történő átvitelére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1982. január 13-i 65/82/EGK bizottsági rendeletet ( 7 ) és a vegyiparban használt egyes cukortermékekre nyújtott termelési visszatérítések tekintetében az 1260/2001/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. június 27-i 1265/2001/EK bizottsági rendeletet ( 8 ).

(15)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet a 318/2006/EK rendelet II. címe 3. fejezetének megfelelően meghatározza a kvótán felül termelt cukor,- izoglükóz- és inulinszirup-mennyiségek felhasználásának vagy átvitelének feltételeit, valamint a többlet összeggel kapcsolatos szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) "alapanyag": a cukor, az izoglükóz vagy az inulinszirup;

b) "ipari alapanyag": a 318/2006/EK rendelet 2. cikkének 6. és 7. pontja szerinti ipari cukor, ipari izoglükóz vagy ipari inulinszirup;

c) "gyártó": a 318/2006/EK rendelet 17. cikkének megfelelően elismert alapanyaggyártó vállalkozás;

d) "feldolgozó": e rendelet 5. cikkének megfelelően elismert vállalkozás, amely az alapanyagot az e rendelet mellékletében említett egy vagy több termékké dolgozza fel.

Az alapanyag- és az ipari alapanyag-mennyiségek tonnában, fehércukor-egyenértékben vagy az izoglükóz esetében szárazanyag tonnában értendők.

II. FEJEZET

TÖBBLET ÖSSZEG

3. cikk

Összeg

(1) A 318/2006/EK rendelet 15. cikkében említett többlet összeg tonnánként 500 euróban került megállapításra.

(2) A tagállam a többlet keletkezési évét követő gazdasági év május 1-jéig közli a gyártókkal a teljes fizetendő összeget. Ezt a szóban forgó gyártóknak ugyanazon év június 1-jét megelőzően kell kifizetniük.

Ha a tagállamok élnek a 19. cikk (3) bekezdésében foglalt lehetőséggel, az első albekezdésben megállapított határidők november 1-jében, illetve december 1-jében kerülnek meghatározásra.

(3) Az a mennyiség, amely után a többlet összeg kifizetésre került, a közösségi piacon forgalomba hozott mennyiségnek tekintendő.

4. cikk

A többlet összeg hatálya alá tartozó többlet

(1) A többlet összeget a gyártó az adott gazdasági évben termelési kvótáján felül termelt többlet után fizeti.

Az (1) bekezdésben említett mennyiségek közül azonban azok után a mennyiségek után nem kerül beszedésre a többlet összeg, amelyek:

a) a következő gazdasági év november 30-a előtt a mellékletben említett termékek gyártásában való felhasználás céljából feldolgozóhoz kerültek;

b) a 318/2006/EK rendelet 14. cikkével összhangban átvitelre kerültek, és a cukor esetében az érintett gazdasági év utolsó napjáig a gyártó raktározta azokat;

c) a következő gazdasági év december 31-ig a 247/2006/EK rendelet II. címében a legkülső régiók számára meghatározott egyedi ellátási rendszer keretében kerültek leszállításra;

d) kiviteli engedéllyel a következő gazdasági év december 31-e előtt kivitelre kerültek;

e) az érintett tagállam illetékes szervei által elismert körülmények között megsemmisítésre kerültek vagy megromlottak, anélkül, hogy felhasználhatóvá váltak volna.

(2) Az érintett gazdasági év február 1-jéig minden cukorgyártó tájékoztatja a tagállam őt elismert illetékes szervét a termelési kvótán felül termelt cukor mennyiségéről.

Adott esetben minden cukorgyártó tájékoztatással szolgál a következő hónapok vége előtt, az adott gazdasági évet megelőző hónap során a kvótán felüli termelésben bekövetkezett kiigazításokról.

(3) A tagállamok legkésőbb minden év június 30-ig összeállítják az előző gazdasági évre vonatkozóan az (1) bekezdés második albekezdésében említett mennyiségeket, a teljes többletmennyiséget és a befolyt többlet összegeket, és ezt megküldik a Bizottságnak.

Ha a tagállamok élnek a 19. cikk (3) bekezdésében foglalt lehetőséggel, az első albekezdésben megállapított határidő december 31-ében kerül meghatározásra.

(4) Abban az esetben, ha vis maior miatt az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában említett eljárásokat nem lehet végrehajtani az előírt határidőn belül, annak a tagállamnak az illetékes szerve, amelynek a területén a többlet cukrot, többlet izoglükózt, illetve többlet inulinszirupot gyártották, meghozza az érdekelt által ismertetett körülmények vonatkozásában szükséges intézkedéseket.

III. FEJEZET

IPARI FELHASZNÁLÁS

5. cikk

Elismerések

(1) A tagállamok illetékes hatóságai kérelem alapján elismertnek nyilvánítják azokat a vállalkozásokat, amelyek rendelkeznek a mellékletben említett egy vagy több termék előállításához szükséges iparialapanyag-felhasználási kapacitással, és amelyek többek között kötelezettséget vállalnak a következőkre:

a) a 11. cikknek megfelelő nyilvántartást vezetnek;

b) az említett hatóságok kérésére minden, az irányítás, valamint a származás és az említett alapanyagok felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges tájékoztatást vagy igazoló iratot rendelkezésre bocsátanak;

c) az említett hatóságok számára lehetővé teszik a szükséges adminisztratív és fizikai ellenőrzések elvégzését.

(2) Az elismerés iránti kérelemben meg kell jelölni a termelési kapacitást, valamint az alapanyag-feldolgozás technikai együtthatóit, és pontos leírást kell adni a gyártandó termékről. Az adatokat ipari telephelyenkénti bontásban kell közölni.

A tagállamok illetékes hatóságai minden intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az alapanyagok feldolgozására vonatkozó technikai együtthatók hitelesek.

Az együtthatókat a feldolgozó vállalkozásnál elvégzett tesztek alapján határozzák meg. Amennyiben a vállalkozásra jellemző együtthatók felbecslése nem történt meg, az ellenőrzés a közösségi jogszabályokban meghatározott, vagy ennek hiányában az érintett feldolgozóiparban általában elfogadott együtthatók alapján történik.

(3) Az elismerést egy vagy több adott termék gyártására adják meg. Amennyiben megállapítást nyer, hogy az (1) bekezdésben említett valamelyik feltétel nem teljesül, az elismerés visszavonásra kerül. A visszavonásra a gazdasági év folyamán is sor kerülhet. A visszavonásnak nincs visszamenőleges hatálya.

6. cikk

Szállítási szerződés

(1) Az ipari alapanyagok a 318/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében említett szállítási szerződés tárgyát képezik; ez a gyártó és a feldolgozó között jön létre, aki biztosítja az alapanyagoknak az e rendelet mellékletében megnevezett termékek előállítására való felhasználását a Közösségben.

(2) Az ipari alapanyagokra vonatkozó szállítási szerződés legalább a következőket tartalmazza:

a) a szerződő felek neve, címe és engedélyszáma;

b) a szerződés időtartama és a szállítandó alapanyagok mennyisége alapanyagonként és szállítási időszakonként;

c) az árak, az alapanyagok minősége és minden, az alapanyagok szállítására vonatkozó feltétel;

d) a gyártó kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy a kvótán kívüli termeléséből származó alapanyagot szállítja, valamint a feldolgozó kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy a szállított mennyiségeket kizárólag azon egy vagy több termék előállításához használja fel, amelyre az elismerése vonatkozik.

(3) Amennyiben a gyártó és a feldolgozó egyazon vállalathoz tartozik, a vállalat pro forma szállítási szerződést ír, amelyben az ár kivételével szerepelnek a (2) bekezdésben említett adatok.

(4) A gyártó valamennyi szerződés másolatát a hivatkozott szerződés alapján történő első szállítás előtt megküldi a tagállam őt elismert illetékes hatóságához és annak a tagállamnak az illetékes hatóságához, amelyik a feldolgozó számára adott ki elismerést. A másolatból törölhető a (2) bekezdés c) pontjában említett ár.

7. cikk

Egyenértékűség

(1) A gyártó minden gazdasági év kezdetétől mindaddig, amíg termelése ki nem meríti a kvótát, a 6. cikkben említett szállítási szerződések keretében helyettesítheti az ipari alapanyagot a kvóta alapján gyártott alapanyaggal.

(2) Az érintett gyártó kérelmére az (1) bekezdésnek megfelelően szállított, a kvótához tartozó alapanyag az ugyanarra a gazdasági évre vonatkozó, a 4. cikk (1) bekezdésének második albekezdése a) pontja szerint feldolgozóhoz szállított ipari alapanyagként kerül elszámolásra.

(3) A tagállamok illetékes hatóságai az érdekeltek kérelmére hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ipari cukor helyett szállítható legyen valamely más gyártó által a Közösségben előállított cukor. Ebben az esetben a szállított cukor ugyanarra a gazdasági évre vonatkozó, a 4. cikk (1) bekezdésének második albekezdése a) pontja szerint feldolgozóhoz szállított ipari alapanyagként kerül elszámolásra.

Az érintett tagországok illetékes hatóságai biztosítják az ellenőrzéseket és az e műveletek közötti koordinációt.

8. cikk

Alapanyag-szállítás

A 9. cikk (1) bekezdésében említett szállítási értesítések alapján a gyártó havonta közli a tagállam őt elismert illetékes hatóságával az előző hónapban a szállítási szerződések értelmében leszállított alapanyag mennyiségét, adott esetben megjelölve a 7. cikk (1) vagy (3) bekezdésének megfelelően szállított mennyiségeket is.

Az első albekezdésben említett mennyiségek a 4. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban leszállított mennyiségnek számítanak.

9. cikk

A feldolgozó kötelezettségei

(1) A feldolgozó a 6. cikkben előírt szállítási szerződés alapján minden szállításkor átad az érintett gyártónak az ipari alapanyagra vonatkozó szállítási értesítést, amelyben szerepelnek a leszállított mennyiségek.

(2) A feldolgozó minden szállítást követően 5 hónapon belül a tagállam illetékes hatósága számára bizonyítékot szolgáltat arról, hogy az ipari anyagok felhasználása az 5. cikkben említett elismerésnek és a 6. cikkben említett szállítási szerződésnek megfelelően történt. A bizonyíték többek között tartalmazza a gyártás folyamán vagy a gyártási folyamat végén automatikusan rögzített nyilvántartásokban szereplő érintett termékmennyiségeket.

(3) Amennyiben a feldolgozó nem nyújt be a (2) bekezdésnek megfelelően bizonyítékot, a szállítást követő ötödik hónap végétől az érintett szállítmány után tonnánként és naponként 5 euro büntetést fizet.

(4) Amennyiben a feldolgozó a szállítást követő hetedik hónap vége előtt nem nyújtotta be a (2) bekezdésben említett bizonyítékot, az érintett mennyiséget a 13. cikk alkalmazásában többletmennyiségnek kell tekinteni. A feldolgozó elismerését a mulasztás súlyosságától függően három és hat hónap közötti időre fel kell függeszteni.

10. cikk

A tagállamok tájékoztatása

Minden tagállam közli a Bizottsággal a következőket:

a) legkésőbb május végén a tagállam által elismert gyártók által a megelőző október 1. és március 31. között szállított ipari alapanyag mennyisége;

b) legkésőbb november végén a megelőző gazdasági évre vonatkozóan:

- a tagállam által elismert gyártók által szállított ipari alapanyag mennyisége, fehércukorra, nyerscukorra, cukorszirupra és izoglükózra lebontva,

- a tagállam által elismert feldolgozók által szolgáltatott, a 9. cikk (2) bekezdésében előírt bizonyítékkal rendelkező ipari alapanyag mennyisége, egyrészt fehércukorra, nyerscukorra, cukorszirupra és izoglükózra, másrészt a mellékletben említett termékekre lebontva,

- a tagállam által elismert gyártók által, a 7. cikk (3) bekezdése szerint szállított cukor mennyisége.

11. cikk

A feldolgozó nyilvántartásai

A tagállam illetékes hatósága meghatározza azokat a nyilvántartásokat, amelyeket a feldolgozónak vezetnie kell, valamint meghatározza a nyilvántartásba vétel gyakoriságát, amelyek legalább havi gyakoriságnak kell lennie.

Azok a nyilvántartások, amelyeket a feldolgozó köteles a folyó évet követően legalább három évig megőrizni, legalább a következőket tartalmazzák:

a) a feldolgozásra megvásárolt különféle alapanyagok mennyisége;

b) a feldolgozott alapanyagok mennyisége, valamint az ezekből készült késztermékek, párhuzamos termékek, valamint melléktermékek mennyisége és típusa;

c) a feldolgozás során keletkezett veszteségek;

d) a megsemmisített mennyiségek, a megsemmisítés indokolásával;

e) a feldolgozó által értékesített vagy átruházott késztermékek mennyisége.

12. cikk

A feldolgozók ellenőrzése

(1) A tagállamok illetékes hatóságai minden gazdasági évben az elismert feldolgozók kockázatelemzéssel kiválasztott legalább 50 %-ánál ellenőrzést végeznek.

(2) Az ellenőrzések magukba foglalják a feldolgozási folyamat elemzését, a kereskedelmi okmányok vizsgálatát és a készletek fizikai ellenőrzését annak érdekében, hogy meggyőződjenek egyrészt az alapanyagok, másrészt a kinyert késztermékek, párhuzamos termékek és melléktermékek közötti összhangról.

Az ellenőrzések kiterjednek a mérőeszközök pontosságának vizsgálatára, valamint a szállított alapanyagok és a termelés során történt felhasználás, illetve a kinyert termékek és a készletmozgások számszerűsítésére használt laboratóriumi analízisek vizsgálatára is.

Amennyiben a tagállamok illetékes hatóságai úgy rendelkeztek, hogy egyes ellenőrzésekre mintavétel alapján kerül sor, ennek olyannak kell lennie, amely biztosítja a megbízható és reprezentatív ellenőrzési szintet.

(3) Minden ellenőrzésről az ellenőr által aláírt ellenőrzési jelentés készül, amely pontosan beszámol a különféle elvégzett ellenőrzésekről. E jelentés többek között a következőket tartalmazza:

a) az ellenőrzés időpontja és a jelenlévő személyek;

b) az ellenőrzött időszak és az érintett mennyiségek;

c) az ellenőrzés módszere, adott esetben beleértve a mintavételi módszerekre való hivatkozást is;

d) az ellenőrzés eredménye és az adott ajánlások;

e) az esetlegesen megállapított hiányosságok és eltérések súlyosságának, körének, tartóssági fokának és időtartamának értékelése, valamint mindazon elemek megjelölése, amelyek valamely szankció alkalmazásának figyelembevételéhez szükségesek.

Minden ellenőrzési jelentést meg kell őrizni az ellenőrzés évét követő legalább három évig oly módon, hogy az a Bizottság ellenőrző szolgálata számára könnyen hozzáférhető legyen.

13. cikk

Szankciók

(1) A fizikai készlet, a nyilvántartásban nyilvántartott készlet és a szállított alapanyagok közötti ellentmondás megállapítása esetén, vagy az ezek közötti megfelelés megállapításához szükséges igazoló iratok hiányában a feldolgozó elismerése visszavonásra kerül a tagállamok által meghatározandó időszakra, amely nem lehet kevesebb, mint a megállapítás időpontjától számított három hónap. Az elismerés visszavonása alatt a feldolgozó nem fogadhatja az ipari alapanyag-szállítmányokat, de a korábban szállított ipari alapanyag-mennyiséget felhasználhatja.

Amennyiben megállapításra kerül, hogy a felhasznált alapanyagnál nagyobb mennyiség bejelentésére került sor, a feldolgozó a többletmennyiség után tonnánként 500 eurót köteles fizetni.

(2) Az elismerés nem kerül az (1) bekezdésnek megfelelően visszavonásra, ha a fizikai készlet és a készletnyilvántartásban nyilvántartott készlet közötti ellentmondást vis maior okozta, ha az eltérés nem éri el az ellenőrzött alapanyag mennyiségének 5 %-át, illetve ha adminisztratív mulasztásból vagy egyszerű adminisztratív hibából adódik, feltéve, hogy a helyesbítést célzó intézkedések megtörténtek annak érdekében, hogy ezek a mulasztások a jövőben ne ismétlődjenek meg.

IV. FEJEZET

ÁTVITEL

14. cikk

Átvitt mennyiségek

A gyártó a 318/2006/EK rendelet 14. cikke értelmében átvihet a folyó gazdasági évi termeléséből a kiosztott kvótán felüli többletnél kevesebb vagy azzal megegyező mennyiségű alapanyagot a következő gazdasági évre, beleértve az említett cikknek megfelelően erre a gazdasági évre korábban átvitt mennyiségeket és az említett rendelet 19. cikke szerint a piacról kivont mennyiségeket is.

15. cikk

Cukorátvitel

(1) A 318/2006/EK rendelet 14. cikke szerinti cukorátvitel feltételeit a 318/2006/EK rendelet 6. cikke alapján létrejött szakmán belüli megállapodásokban kell meghatározni, amelyek többek között az átvitelre kerülő cukor mennyiségének megfelelő cukorrépa mennyiségét, valamint ennek a mennyiségnek a cukorrépa-termelők közötti megoszlását rögzítik.

(2) Az átvitt cukor mennyiségének megfelelő cukorrépát az érintett vállalkozás legalább minimumáron és olyan feltételekkel fizeti ki, amelyek annak a gazdasági évnek a kvóta szerinti termelése alapján szállított cukorrépára vonatkoznak, amelyre a cukor átvitelre került.

16. cikk

Izoglükóz-átvitel

Az az izoglükózgyártó, amely egy gazdasági évre vonatkozóan átvitelről szóló döntést hoz, e döntését a következő gazdasági év október 31-e előtt közli a tagállam őt elismert illetékes hatóságaival.

17. cikk

Tagállami tájékoztatás

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a következőkről:

a) legkésőbb szeptember 15-ig a folyó gazdasági évről a következő gazdasági évre átvitelre szánt répacukor, inulinszirup és nádcukor mennyisége;

c) legkésőbb november 15-ig az előző gazdasági évről átvitt izoglükóz mennyisége.

V. FEJEZET

EGYEDI ELLÁTÁSI RENDSZER ÉS EXPORT

18. cikk

Legkülső régiók

(1) A 318/2006/EK rendelet 12. cikke c) pontjának megfelelően a legkülső régiók egyedi ellátási rendszerében felhasznált többlet alapanyagok a 247/2006/EK rendelet 24. cikkének (1) bekezdésében említett programok által meghatározott mennyiségi korlátok között az azokat előállító gyártó és a 793/2006/EK rendelet 9. cikkében említett nyilvántartások egyikébe bejegyzett gazdasági szereplő között létrejött közvetlen adásvételi szerződés tárgyát képezik.

(2) Az (1) bekezdésben említett szerződés többek között meghatározza, hogy a felek között átadásra kerül:

a) a gyártó nyilatkozata, amely igazolja a szerződés alapján általa leszállított többlet alapanyag mennyiséget;

b) az érintett gazdasági szereplő nyilatkozata, amely igazolja a szóban forgó mennyiség egyedi ellátási rendszer alapján történő leszállítását.

A többlet alapanyagokra a 793/2006/EK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésében említett támogatási bizonyítvány iránti kérelem esetében csatolni kell a gyártó e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett nyilatkozatát is. A támogatási bizonyítvány 20. pontja tartalmazza a 793/2006/EK rendelet I. mellékletének F. részében előírt "C cukor: nincs támogatás" bejegyzést.

A támogatási bizonyítványt kibocsátó illetékes hatóságok elküldik a gyártó elismerésének helye szerinti tagállam illetékes hatóságához a támogatási bizonyítvány másolatát.

Az az alapanyag-mennyiség, amelyre vonatkozóan a gyártó bemutatja a (2) bekezdés b) pontjában említett szállítási nyilatkozatot, és amelyre vonatkozóan az érintett tagállam rendelkezik a támogatási bizonyítványok másolatával, a 4. cikk (1) bekezdése második albekezdése c) pontja értelmében az egyedi ellátási rendszer keretében leszállított mennyiségnek tekintendő.

19. cikk

Export

(1) A 4. cikk (1) bekezdése második albekezdésének d) pontjában említett exportengedélyek kiadására a visszatérítés nélküli exportra vonatkozó keretmennyiségek keretében kerül sor, amelyeket a Bizottság határoz meg a 318/2006/EK rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

(2) A többletmennyiségek e rendelet 4. cikke (1) bekezdése második albekezdésének d) pontja értelmében exportált mennyiségnek számítanak, amennyiben:

a) a termék fehér cukorként, feldolgozatlan izoglükózként vagy feldolgozatlan inulinszirupként visszatérítés nélküli exportra került, valamint

b) a vonatkozó exportnyilatkozatot az exportáló tagállam a többlet alapanyag gyártásának gazdasági évet követő január 1-je előtt elfogadta, valamint

c) a gyártó a tagállam illetékes szerve részére a többlet keletkezésének gazdasági évét követő április 1-jéig bemutatta a következőket:

i. a 318/2006/EK rendelet 23. cikkével összhangban számára kiadott exportengedélyt;

ii. a 376/2008/EK rendelet 31. és 32. cikkében említett dokumentumokat, valamint egyes, a kvótán felüli cukor- és/vagy izoglükóz-kivitel szempontjából nem jogosult rendeltetési helyek esetében a 951/2006/EK rendelet 4c. cikkében említett, a biztosíték felszabadításához szükséges dokumentumokat;

iii. egy nyilatkozatot, amely igazolja, hogy az exportált mennyiségek e rendelet 4. cikkének (1) bekezdése második albekezdésének d) pontja szerinti többletmennyiségekként kerültek elszámolásra.

(3) A kvótán felüli cukor- és/vagy izoglükóz-kivitel szempontjából nem jogosult rendeltetési helyek esetében a tagállamok - a gyártó írásos kérelmére - a (2) bekezdés c) pontjában megállapított, a (2) bekezdés c) pontjának ii. alpontjában említett dokumentumok benyújtására vonatkozó április 1-jei határidőt legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatják.

VI. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. cikk

Nemzeti ellenőrzések és végrehajtási intézkedések

(1) A tagállam fizikai ellenőrzést végez legalább a következők 5 %-ára vonatkozóan:

a) a 14. cikknek megfelelően átvitt cukormennyiség, és

b) a 18. cikkben említett legkülső régiók egyedi ellátási rendszere keretében leszállított alapanyag-mennyiségek, valamint

c) a 19. cikkben említett, a 2090/2002/EK rendeletben meghatározott részletes szabályoknak megfelelő exportengedélyek.

(2) A tagállam legkésőbb az adott gazdasági évet követő március 30-ig jelentést küld a Bizottságnak a végrehajtott ellenőrzésekről, vagyis az e cikk (1) bekezdésében és a 12. cikkben említett ellenőrzésekről, valamennyi ellenőrzés esetében megadva a megállapított jelentős és nem jelentős mulasztásokat, valamint a következményeket és az alkalmazott szankciókat.

(3) A tagállamok meghozzák az e rendelet megfelelő végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket, és az eljárásban érintett gazdasági szereplőkkel szemben megfelelő nemzeti szankciókat alkalmazhatnak.

(4) A tagállamok kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak az ellenőrzések hatékonyságának biztosítása, valamint a bemutatott okmányok hitelességének és a megadott adatok pontosságának ellenőrzése érdekében.

(5) A 4. cikk (3) bekezdésében, valamint a 10. és a 17. cikkben említett adatszolgáltatásokat a 792/2009/EK bizottsági rendelettel ( 9 ) összhangban kell megküldeni.

22. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 65/82/EGK, a 2670/81/EGK és az 1265/2001/EK rendelet 2006. július 1-jétől hatályát veszti.

A 2670/81/EGK és az 1265/2001/EK rendelet azonban a 2005/2006. gazdasági év termelésére még alkalmazható.

23. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2006. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

( 1 ) HL L 58., 2006.2.28. 1. o.

( 2 ) HL L 42., 2006.2.14. 1. o. A legutóbb a 318/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

( 3 ) HL L 145., 2006.5.31., 1. o. A 852/2006/EK rendelettel (HL L 158., 2006.6.10., 9. o.) módosított rendelet.

( 4 ) HL L 152., 2000.6.24. 1. o. A legutóbb a 410/2006/EK rendelettel (HL L 71., 2006.3.10., 7. o.) módosított rendelet.

( 5 ) HL L 322., 2002.11.27. 4. o. A legutóbb az 1454/2004/EK rendelettel (HL L 269., 2004.8.17., 9. o.) módosított rendelet.

( 6 ) HL L 262., 1981.9.16., 14. o. A legutóbb a 95/2002/EK rendelettel (HL L 17., 2002.1.19., 37. o.) módosított rendelet.

( 7 ) HL L 9., 1982.1.14., 14. o. A legutóbb a 2223/2000/EK rendelettel (HL L 253., 2000.10.7., 15. o.) módosított rendelet.

( 8 ) HL L 178., 2001.6.30., 63. o. A 493/2006/EK rendelettel (HL L 89., 2006.3.28, 11. o.) módosított rendelet.

( 9 ) HL L 228., 2009.9.1., 3. o.