12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás

az ügyészség szervezetéről és működéséről

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyészség szervezetéről és működésének általános szabályairól a következő utasítást adom ki:

ELSŐ RÉSZ

Az ügyészség szervezete és az ügyészségi alkalmazottak

I. Fejezet

Az ügyészség szervezete

1. § (1) Ügyészi szervek:

a) a Legfőbb Ügyészség,

b) a fellebbviteli főügyészségek,

c) a főügyészségek,

d) a járási és a járási szintű ügyészségek.

(2) Az ügyészség tudományos és kutató intézménye az Országos Kriminológiai Intézet (a továbbiakban: OKRI).

(3) A Legfőbb Ügyészség önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv; jogi személy.

(4)[1] Az (1) bekezdés b)-d) pontjában megjelölt szervek felsorolását és az ügyészség szervezeti ábráját az 1. melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

Ügyészségi alkalmazottak

2. § Ügyészségi alkalmazottak:

a) az ügyész,

b) az alügyész,

c) az ügyészségi fogalmazó,

d) az ügyészségi megbízott,

e) a d) pontban nem említett tisztviselő,

f) az írnok,

g) a fizikai alkalmazott.

MÁSODIK RÉSZ

A Legfőbb Ügyészség szervezete és működése

III. Fejezet

Vezetők és hatáskörük

A legfőbb ügyész

3. § (1) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.

(2)[2] A legfőbb ügyész állapítja meg - az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) keretei között - az ügyészség szervezetét, működését és illetékességét, a Legfőbb Ügyészség szervezeti felépítését, valamint a legfőbb ügyész helyettesek, a főtitkár és az önálló szervezeti egységek: főosztályok, önálló osztályok (a továbbiakban együtt: főosztályok) feladatkörét.

(3)[3] Az Ütv. 11. § (2) bekezdésében, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 29. § (1) bekezdésében és 171/A. § (5) bekezdésében, továbbá a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 347. § (3) bekezdés a) pontjában, 349. § (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében, 700. § (1) bekezdésében, 719. § (2) bekezdésében, 720. § (4) bekezdésében és 721. § (2) bekezdésében felsorolt hatáskörökön kívül a legfőbb ügyész kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az Országgyűléssel kapcsolatos ügyészségi tevékenység irányítása és a legfőbb ügyészi országgyűlési beszámoló benyújtása,

b) a köztársasági elnökhöz, a miniszterelnökhöz, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Kúria, az Állami Számvevőszék, az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) és az Országos Bírói Tanács elnökéhez, valamint - az általa megjelölt kivételekkel - az alapvető jogok biztosához címzett átiratok kiadmányozása,

c) az önálló szabályozó szervek, az autonóm államigazgatási szervek, a kormányhivatalok, a központi hivatalok, valamint a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai kivételével a központi államigazgatási szervek vezetőihez és a miniszterelnök-helyettesekhez címzett átiratok és más ügyészi intézkedések kiadmányozása,

d) legfőbb ügyészi utasítás, körlevél kiadása; általános vizsgálatok elrendelése,

e) az ügyészség szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, a fellebbviteli főügyészségek és a főügyészségek szervezetének jóváhagyása,

f) a Legfőbb Ügyészség, a fellebbviteli főügyészségek, valamint a főügyészségek létszámának és a főügyészségek területén működő járási és járási szintű ügyészségek összlétszámának, valamint az OKRI létszámának a megállapítása,

g) a kinevezési jogkörébe tartozó ügyészségi alkalmazottak kinevezése és ügyészségi szolgálati viszonyuk megszüntetése, továbbá az át nem ruházott munkáltatói jogkörök gyakorlása,

h) elismerések adományozása, illetve állami kitüntetések adományozására javaslattétel,

i)[4] az ügyészi szervezet éves személyügyi tervének és továbbképzési tervének jóváhagyása,

j) a döntés fellebbviteli főügyészség, főügyészség, valamint járási és járási szintű ügyészség létesítéséről, megszüntetéséről,

k) a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat a Kúriánál [Be. 667. §],

l) a büntetőeljárás megindítása a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 3. § (2) bekezdésében és a Be. 4. § (9) bekezdésében felsorolt esetekben,

m) a bűnügyi jogsegélykérelem teljesítésének garanciákhoz kötése, a magyar bűnügyi jogsegélykérelem teljesítéséhez szabott feltételek vállalása (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 7., 8. §), a közös nyomozócsoport létrehozásával összefüggő feladatok ellátása (az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 70/A-70/C. §), a nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében a rá háruló egyéb döntések meghozatala,

n) a kegyelmi eljárással összefüggő feladatok teljesítése a vádemelés előtt,

o) a döntés legfőbb ügyészségi ügyészt érintő kizárási ügyekben,

p) minden olyan ügy, amelyet Magyarország Alaptörvénye, illetve más törvény a legfőbb ügyész kizárólagos hatáskörébe utal, vagy amelyet a legfőbb ügyész a saját hatáskörébe von.

(4) A legfőbb ügyész összeállítja az ügyészségi fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóra vonatkozó javaslatát.

(5) A legfőbb ügyész ellátja az államháztartásról szóló törvényben és más jogszabályokban a költségvetési fejezetet irányító szerv, valamint a költségvetési szerv vezetője számára meghatározott feladatokat.

(6)[5] A legfőbb ügyész

a) a (3) bekezdés b) pontjából az alapvető jogok biztosához intézett iratok kiadmányozására vonatkozó, valamint a c) pontjában,

b) az Ütv. 11. §-a (2) bekezdésének b), f)-g) pontjában és

c) a Bszi. 29. §-ának (1) bekezdésében

foglalt hatásköreit a legfőbb ügyész helyettesekre átruházhatja.[6]

A legfőbb ügyész helyettesei

4. § (1)[7] Legfőbb ügyész helyettesek:

a) a büntetőjogi szakágat irányító legfőbb ügyész helyettes (a továbbiakban: büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes) és

b) a közjogi szakágat irányító legfőbb ügyész helyettes (a továbbiakban: közjogi legfőbb ügyész helyettes).

(2) A legfőbb ügyész helyettes

a) irányítja, felügyeli, összehangolja és ellenőrzi a felügyelete alá tartozó főosztályok, továbbá a fellebbviteli főügyészségek és a főügyészségek szakági tevékenységét,

b) körlevelet ad ki, szakági vizsgálatokat rendel el,

c) kiadmányozza - a 28. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével - a törvények, a kormányrendeletek és a miniszteri rendeletek tervezeteire tett észrevételeket,

d) kiadmányozza az Országgyűlés alelnökeihez, az alkotmány-bírákhoz, a Kúria elnökhelyetteséhez, az alapvető jogok biztosának helyetteseihez, az Állami Számvevőszék alelnökéhez, az OBH általános elnökhelyetteséhez, valamint az önálló szabályozó szervek, az autonóm államigazgatási szervek, a kormányhivatalok, a központi hivatalok és a rendvédelmi szervek vezetőihez, továbbá - a miniszterelnök-helyettesek kivételével - a más központi államigazgatási szervek vezető-helyetteseihez címzett átiratokat és ügyészi intézkedéseket,

e) gyakorolja a hatáskörébe tartozó munkáltatói jogköröket a közvetlenül hozzá beosztott ügyészségi alkalmazottak tekintetében,

f) ellátja azt a feladatot, amellyel a legfőbb ügyész megbízza, illetve, amelyet a hatásköréből átruházott.

(3) Ha a legfőbb ügyész az intézkedésben akadályoztatva van, vagy a legfőbb ügyészi tisztség nincs betöltve, a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes, az ő akadályoztatása esetén a közjogi legfőbb ügyész helyettes dönt, illetőleg intézkedik azokban a kérdésekben, amelyek a legfőbb ügyész kizárólagos hatáskörébe tartoznak; e jogkörében azonban nem tehet javaslatot legfőbb ügyész helyettes kinevezésére, illetve felmentésére.

(4) A büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes felügyeli az OKRI tevékenységét.

A főtitkár[8]

4/A. §[9] A főtitkár

a) irányítja, felügyeli, összehangolja és ellenőrzi a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét,

b) gyakorolja a hatáskörébe tartozó munkáltatói jogköröket a közvetlenül hozzá beosztott ügyészségi alkalmazottak tekintetében,

c) ellátja azt a feladatot, amellyel a legfőbb ügyész megbízza, illetve amelyet a hatásköréből átruházott.

A főosztályvezető ügyész

5. § (1)[10] A főosztályvezető ügyész és az önálló osztályvezető ügyész (a továbbiakban együtt: főosztályvezető ügyész) a jogszabályok, a legfőbb ügyész, illetőleg a főosztály felügyeletét ellátó legfőbb ügyész helyettes (főtitkár) rendelkezései alapján vezeti a főosztályt; irányítási, felügyeleti és ellenőrzési jogkört gyakorol az alárendelt ügyészi szervek felett.

(2) A főosztályvezető ügyész hatásköre:

a) a főosztály feladatkörében irányító intézkedések tervezetének kidolgozása, főosztályvezető ügyészi körlevél kiadása; célvizsgálatok elrendelése,

b) a főosztály feladatait meghatározó rendelkezések végrehajtásának megszervezése, irányítása és ellenőrzése,

c) a főosztály feladatkörébe tartozó ügyekben a főosztály, továbbá - külön felhatalmazás alapján - a Legfőbb Ügyészség képviselete, ideértve a Kúria kollégiumi ülésein meghívás alapján történő részvételt is,

d) a főosztály ügyrendjének (benne szervezeti egységei feladatkörének) meghatározása,

e) a főosztályi szervezeti egységek vezetőinek irányítása és beszámoltatása,

f) a főosztály ügyészségi alkalmazottai feladatkörének és kiadmányozási jogkörének a megállapítása,

g) munkáltatói jogkör gyakorlása a hatáskörébe tartozó ügyekben, ideértve a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos ügyeket is,

h) az alárendelt ügyészi szervek munkájának segítése, irányítása és ellenőrzése (instruálás); szakmai, illetőleg más hiányosság megállapítása esetén intézkedés annak megszüntetésére,

i)[11] döntés azokban az ügyekben, amelyeket legfőbb ügyészi utasítás, illetőleg a legfőbb ügyész vagy a főosztály felügyeletét ellátó legfőbb ügyész helyettes (főtitkár) a hatáskörébe utalt.

(3)[12] A főosztályvezető ügyész a (2) bekezdés e)-f) és h) pontjában megjelölt hatáskörét a főosztályvezető-helyettes ügyészre, az f) és h) pontjában megjelölt hatáskörét pedig az osztályvezető ügyészre is átruházhatja. Az önálló osztályvezető ügyész a (2) bekezdés a) pontjában említett körlevél kiadására nem jogosult.

A főosztályvezető-helyettes ügyész

6. § (1) A főosztályvezető-helyettes ügyész és az önálló osztályvezető-helyettes ügyész (a továbbiakban együtt: főosztályvezető-helyettes ügyész)

a) közvetlenül irányítja a főosztályvezető ügyész által meghatározott főosztályi tevékenységet, illetőleg meghatározott szervezeti egységet vezet,

b) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a hatásköréből a főosztályvezető ügyész rá átruházott,

c) a főosztályvezető ügyész akadályoztatása esetén gyakorolja annak jogkörét.

(2) Ha a főosztályvezető-helyettes ügyész szervezeti egységet is vezet, e tevékenységére az osztályvezető ügyészre vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

Az osztályvezető ügyész

7. § (1)[13] Az osztályvezető ügyész és az önálló csoportvezető ügyész (a továbbiakban együtt: osztályvezető ügyész) a jogszabályok, a legfőbb ügyész, illetőleg a főosztály felügyeletét ellátó legfőbb ügyész helyettes (főtitkár) és a főosztályvezető ügyész rendelkezései alapján vezeti az osztályt (önálló csoportot) és ellenőrzi annak tevékenységét, felelős működéséért, feladatainak teljesítéséért.

(2) Az osztályvezető ügyész tesz javaslatot az 5. § (2) bekezdésének a), d), f) és h) pontjában foglaltakra.

(3) Az osztályvezető ügyész - ha a főosztályvezető ügyész másként nem rendelkezik - gondoskodik a beosztott ügyészségi alkalmazottak arányos foglalkoztatásáról, biztosítja a feladatok teljesítését, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

Az osztályvezető-helyettes ügyész

8. § Az osztályvezető-helyettes ügyész

a) közvetlenül irányítja az osztálynak az osztályvezető ügyész által meghatározott tevékenységét,

b) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket hatásköréből az osztályvezető ügyész rá átruházott,

c) az osztályvezető ügyész távollétében gyakorolja annak jogkörét.

A csoportvezető ügyész

9. § (1) A csoportvezető ügyész vezeti a csoportot, felelős működéséért, feladatai teljesítéséért és az ellenőrzésért.

(2) A csoportvezető ügyész a közvetlen felettes ügyész részére javaslatot tesz az 5. § (2) bekezdésének a), d) és f) pontjában foglaltakra.

IV. Fejezet

A Legfőbb Ügyészség szervezete

A Legfőbb Ügyészség főosztályai és felügyeleti rendjük

10. §[14] (1) A legfőbb ügyész közvetlen felügyelete alatt áll:

a) a Kabinet,

b) a Kommunikációs és Sajtófőosztály,

c) a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály,

d) a Belső Ellenőrzési Önálló Osztály.

(2) A büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes közvetlen felügyelete alatt áll:

a) a Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztály,

b)[15] a Kiemelt és Korrupciós Ügyek Főosztálya,

c) a Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztálya,

d) a Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya,

e) a Fiatalkorúak Büntetőügyeinek Önálló Osztálya.

(3) A közjogi legfőbb ügyész helyettes közvetlen felügyelete alatt áll:

a) a Közérdekvédelmi Főosztály,

b) a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya,

c) a Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztály,

d) a Jogi Képviseleti Önálló Osztály.

(4) A főtitkár közvetlen felügyelete alatt áll:

a) az Informatikai Főosztály,

b) a Gazdasági Főigazgatóság,

c) az Igazgatási Önálló Osztály.

d)[16] a Projektkezelő Önálló Osztály.

(5) A legfőbb ügyész a főtitkár tevékenységét szükség szerint közvetlenül vagy a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes útján felügyeli.

(6) A Legfőbb Ügyészség jellemző adatait a 2. melléklet, szervezeti ábráját a 3. melléklet tartalmazza.

V. Fejezet[17]

A Legfőbb Ügyészség főosztályainak feladatai

Kabinet

11. § (1) A Kabinet

a) a titkársági feladatok körében:

aa) előkészíti a legfőbb ügyész tárgyalásait és programjait, - szükség esetén a főosztályok közreműködésével - gondoskodik megszervezésükről,

ab) közreműködik a legfőbb ügyész hivatali kapcsolatainak szervezésében,

ac) a legfőbb ügyész megbízása alapján közvetlen kapcsolatot tart a főosztályvezető ügyészekkel, a főosztályvezetőkkel és az önálló osztályvezetőkkel (a továbbiakban együtt: főosztályvezető), a fellebbviteli főügyészekkel és a főügyészekkel; közreműködik a közöttük szükséges olyan egyeztetésekben, amelyek a legfőbb ügyész döntését igénylik,

ad) a legfőbb ügyész megbízásából ellenőrzi - az illetékes főosztály vezetőjének bevonásával - egyes feladatok végrehajtását,

ae) nyilvántartja a legfőbb ügyész napi programját, kezeli a hozzá érkezett megkereséseket, továbbá az Országgyűléssel kapcsolatos iratokat, ellátja a legfőbb ügyész személyéhez kapcsolódó - általa meghatározott - feladatokat,

af) szervezi és koordinálja a Legfőbb Ügyészség és az Országgyűlés, valamint az országgyűlési bizottságok közötti együttműködést,

ag) segíti a legfőbb ügyész parlamenti munkáját, gondoskodik a legfőbb ügyészhez intézett kérdésekre és azonnali kérdésekre vonatkozó válaszok elkészítéséről,

ah) közreműködik az ügyészséget érintő ügyekben az országgyűlési képviselők tájékoztatásában,

ai) gondoskodik az Országgyűlés plenáris ülésein, valamint szükség szerint a bizottságok ülésein való részvételről, indokolt esetben az ügyészség szakági képviseletéről,

aj) szervezi az országgyűlési bizottsági üléseken elhangzott, az ügyészséget érintő felvetésekkel kapcsolatos teendők végrehajtását,

ak) biztosítja a legfőbb ügyész közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek közötti információáramlást,

al) segíti a legfőbb ügyész szakágakhoz kapcsolódó munkáját, elemzéseket készít, vizsgálatokat folytat, illetve referál a legfőbb ügyész döntését, vagy tájékoztatását igénylő kérdésekben,

b)[18]

c) az adatvédelmi és biztonsági feladatok körében:

ca)[19] ellátja az adatvédelmi és biztonsági feladatokat; elkészíti az e tárgyú irányító intézkedések (pl. a belső adatvédelmi és -biztonsági, a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzat, a hivatali épületekbe, helyiségekbe történő beléptetés rendjének szabályzata) tervezetét,

cb) ellátja a belső adatvédelmi felelősi feladatokat; e körben

cba) közreműködik, illetve segítséget nyújt az adatkezeléssel összefüggő döntések meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában,

cbb) ellenőrzi az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, az adatkezelésre vonatkozó más jogszabályok, szabályzatok rendelkezéseinek, továbbá az adatbiztonság és az ügyészi szervezet működésére vonatkozó egyéb biztonsági követelmények megtartását,

cbc) kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket, és jogosulatlan adatkezelés észlelése esetén annak megszüntetésére hívja fel az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót,

cbd) vezeti a belső adatvédelmi nyilvántartást,

cbe) közreműködik az ügyészségi alkalmazottak adatvédelmi ismeretekre történő oktatásának szervezésében,

cbf) ellátja - a főosztályok közreműködésével - a kutatási kérelmekkel kapcsolatos feladatokat,

cc) irányítja, koordinálja és végrehajtja - a legfőbb ügyész által e feladatra kijelölt munkacsoporttal együttműködve - a honvédelmi felkészítéssel és az ország-mozgósítással kapcsolatos teendőket; e körben közvetlen kapcsolatot tart a Honvédelmi Minisztérium illetékes szerveivel,

cd) ellátja - a minősített adatok védelmének biztonsági szabályzatában meghatározott kivételekkel - a minősített adatok kezelésével kapcsolatos feladatokat, ideértve a fellebbviteli főügyészségek és a főügyészségek e tevékenységének ellenőrzését is,

ce) ellátja a közpénzek felhasználásáról, a köztulajdon használatának nyilvánosságáról, átláthatóbbá tételéről és ellenőrzésének bővítéséről rendelkező törvényekből következő, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságának biztosításából eredő adatellenőrzési és adatközlői feladatokat,

cf)[20] végzi az informatikai biztonsági ellenőrzési, valamint az ügyészség hivatalos honlapjával és az ügyészség hivatalos közösségi médiafelületeivel kapcsolatos adatvédelmi feladatokat,

cg)[21]

ch) gondoskodik az ügyészi szervezet biztonsági koncepciójának érvényre juttatásáról, ezen belül

cha) javaslatot tesz az ügyészi szervezet biztonsági követelményrendszerének a meghatározására,

chb) koordinálja a főosztályok biztonságvédelemmel kapcsolatos tevékenységét,

ci) ellátja a személy- és vagyonbiztonsági feladatokat, e körben

cia) a fellebbviteli főügyészségeknél, a főügyészségeknél és a járási és járási szintű ügyészségeknél biztonságvédelmi vizsgálatokat folytat és ellenőrzéseket végez,

cib) kidolgozza az ügyészségi épületek védelmét ellátó gazdasági társaságok tekintetében azokat az egységes elveket, amelyeket a feladataik ellátása során betartani kötelesek,

cic) folyamatosan ellenőrzi a biztonsági szolgálatok tevékenységét és az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a szolgálatokat alkalmazó ügyészségeket,

cj) szervezi az ügyészi szervezet polgári védelmi és katasztrófavédelmi kötelezettségeinek ellátását,

ck)[22] közreműködik a minősített időszakra vonatkozó speciális tervek elkészítésében, különleges jogrend idején közreműködik a rendszeres és eseti harcérték jelentések elkészítésében,

d)[23]

e) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész - állandó vagy eseti jelleggel - megbízza.

(2)[24] A Kabinetet főosztályvezető ügyész jogállású kabinetfőnök vezeti, aki gyakorolja az 5. §-ban meghatározott hatásköröket.

(3) A Kabinet szervezeti tagozódása:

a) Titkársági Osztály,

b)[25]

c) Adatvédelmi és Biztonsági Osztály,

d)[26]

Kommunikációs és Sajtófőosztály[27]

11/A. §[28] A Főosztály

a) szervezi az ügyészi tapasztalatok közreadására irányuló tevékenységet, kapcsolatot tart a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvényben (a továbbiakban: Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényben meghatározott médiatartalom-szolgáltatóval, a legfőbb ügyész utasításai szerint közreműködik a tájékoztatásban, előkészíti és szervezi a sajtótájékoztatókat,

b) a sajtószóvivői tevékenységet ellátva tájékoztatja a közvéleményt a Legfőbb Ügyészség tevékenységéről és a legfőbb ügyész által meghatározott kérdésekben az ügyészség hivatalos álláspontjáról,

c) a legfőbb ügyész jóváhagyásával a Legfőbb Ügyészség jogi személy képviseletében eljárva intézkedik az esetleges sajtó-helyreigazításokkal kapcsolatban, benyújtja az Smtv. szerinti helyreigazító közlemény közzétételére vonatkozó kérelmeket,

d) napi elektronikus sajtószemle útján gondoskodik a Legfőbb Ügyészség vezetőinek, továbbá a fellebbviteli főügyészségek és a főügyészségek vezetőinek, valamint sajtószóvivőinek az informálásáról,

e) megszervezi a legfontosabb dokumentumokból, sajtócikkekből, médiafigyelőkből az ügyészségre vonatkozó írások archiválását, valamint a legfőbb ügyész parlamenti beszámolóinak, illetve egyéb nyilatkozatainak az összegyűjtését,

f) kapcsolatot tart a fellebbviteli főügyészségek és a főügyészségek sajtószóvivőivel,

g) szerkeszti az ügyészség hivatalos honlapját (www.ugyeszseg.hu), valamint az ügyészség hivatalos közösségi médiafelületeit.

Személyügyi és Továbbképzési Főosztály[29]

12. §[30] (1) A Főosztály

a) közreműködik az ügyészi szervezet működéséhez szükséges személyi feltételek biztosításában, tervezi az ügyészi szervezet munkaerő-utánpótlását,

b) közreműködik a legfőbb ügyészre, az ügyészségi alkalmazottak jogállására és az ügyészi életpályára vonatkozó jogszabályok előkészítésében, és kidolgozza az ezekre vonatkozó irányító intézkedések tervezetét, szervezi végrehajtásukat; előkészíti az ügyészi szervezet személyügyi tervét; beszámol a terv megvalósulásáról,

c) legfőbb ügyészi döntésre előkészíti a javadalmazásra, elismerésekre és szociális intézkedésekre vonatkozó irányító intézkedéseket, továbbá a legfőbb ügyészi, illetve bizottsági hatáskörbe tartozó személyügyi, szociális és az ügyészségi alkalmazottak jogállását érintő egyedi ügyeket; ellátja a személyügyi nyilvántartás központi és legfőbb ügyészségi feladatait,

d) számon tartja az ügyészi szervezetben indult fegyelmi eljárásokat, évente összefoglaló tájékoztatót készít az ügyészség fegyelmi helyzetéről,

e) gondoskodik az ügyészi és más ügyészségi alkalmazotti álláshelyekre szóló pályázati felhívások közzétételéről; előkészíti a pályázatok elbírálását,

f) a hatáskörébe tartozó ügyekben irányítási, felügyeleti és ellenőrzési jogkört gyakorol - a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettesek és a főtitkár kivételével - a munkáltatói jogkört gyakorlók tevékenysége felett,

g) tervezi és szervezi az ügyészségi fogalmazói utánpótlást, ezen belül különösen a pályázatok kiírását, a pályázók nyilvántartását, tájékoztatását, meghallgatását, a fogalmazói pályázatok döntésre előkészítését,

h) a főosztályok javaslatainak figyelembevételével előkészíti az ügyészi szervezet továbbképzési tervét, valamint a továbbképzéssel kapcsolatos költség-előirányzatokat, szervezi - a gazdasági-pénzügyi feladatokat ellátó ügyészségi alkalmazottak, valamint az informatikus ügyészségi alkalmazottak külső képzéseinek kivételével - a tanfolyamokat, konferenciákat, a belföldi partnerintézményekkel közös továbbképzési rendezvényeket,

i) szakmai tudományos pályázatokat ír ki, versenyeket, rendezvényeket szervez; ellátja az ügyészek, valamint más ügyészségi alkalmazottak posztgraduális képzésével és egyéb támogatásával kapcsolatos teendőket (tanulmányi szerződések engedélyezése, megkötése, továbbtanulás nyilvántartása),

j) ellátja az alügyészek, az instruktorok, valamint az ügyészségi oktatók központi és regionális képzését,

k) gondoskodik az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak idegen nyelvi képzéséről, idegennyelv-tudásának nyilvántartásáról,

l) közreműködik a jogszabálytervezetek egyeztetésében, legfőbb ügyészi utasítások, legfőbb ügyészi körlevelek, a legfőbb ügyész jóváhagyását igénylő szabályzatok, legfőbb ügyész helyettesi körlevelek és főosztályvezető ügyészi körlevelek előkészítésében; elkészíti az ügyészség szervezetére és működésére vonatkozó szabályzat és a feladatkörébe tartozó más irányító intézkedések tervezetét; ellátja a fellebbviteli főügyészségi, főügyészségi ügyrendek legfőbb ügyészi jóváhagyásának előkészítését,

m) figyelemmel kíséri az ügyészséget vagy annak feladatát érintő törvényjavaslatokat, jogszabálytervezeteket; biztosítja a jogszabályok és az irányító intézkedések, valamint az irányító intézkedések és a belső szabályzatok összhangját,

n) a főosztályok szakmai szövegjavaslatai alapján elkészíti a legfőbb ügyész országgyűlési beszámolójának, valamint - az országgyűlési beszámoló alapján - a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló szakmai indokolásának a tervezetét,

o) a főosztályok javaslatai alapján elkészíti a költségvetési javaslat szakmai indokolását, közreműködik a Legfőbb Ügyészség alapító okiratának elkészítésében,

p) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész - állandó vagy eseti jelleggel - megbízza.

(2) A Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Személyügyi Osztály,

b) Továbbképzési Osztály,

c) Jogszabály-előkészítő Osztály.

(3)[31] A Személyügyi Osztály keretében Személyügyi Adminisztrációs Csoport, Személyügyi Elemző Csoport, Személyügyi, Szervezési és Rendszerfelügyeleti Csoport, továbbá Személyügyi és Továbbképzési Nyilvántartó és Ügykezelő Iroda működik. A Továbbképzési Osztály keretében Tanulmányi Csoport működik.

[32]

13. §[33]

[34]

14. §[35]

Belső Ellenőrzési Önálló Osztály

15. § (1) Az Önálló Osztály az ügyészi szervezet működésének a fejlesztése érdekében független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenységet végez, amelynek érdekében módszeresen értékeli az ügyészség belső kontrollrendszerének a hatékonyságát. A bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység keretében a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak megfelelést, a tervezést és a gazdálkodást vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a legfőbb ügyész számára.

(2) Az Önálló Osztály

a) elkészíti a szakterületére vonatkozó intézkedések (ellenőrzési kézikönyv, folyamatalapú kockázatelemzési és ellenőrzési módszerek) tervezetét,

b) ellátja az ügyészi szervezet gazdaságos, hatékony, eredményes működésének elősegítését célzó belső ellenőrzési feladatokat, amely magában foglalja

ba) a vagyon kezelésének, megóvásának és gyarapításának, a vagyonnal való gazdálkodásnak az ellenőrzését,

bb) a beszerzések, felújítások és beruházások, az e területekkel összefüggő szerződések és azok teljesítésének, valamint a költségvetési gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrolloknak és kontrolltevékenységeknek a vizsgálatát,

bc) az éves költségvetés tervezése megalapozottságának és végrehajtásának a véleményezését,

bd) a költségvetési és európai uniós forrásokból származó - az Európai Csalásellenes Hivatallal történő együttműködést szolgáló - támogatások felhasználása szabályszerűségének vizsgálatát,

be) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban elemzések, értékelések készítését az ügyészi szervezet működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített belső ellenőrzési rendszer javítása, továbbfejlesztése érdekében,

bf) ajánlások és javaslatok megfogalmazását a legfőbb ügyész számára a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése érdekében, valamint az ezek alapján meghatározott intézkedések megvalósításának figyelemmel kísérését,

c) éves összefoglaló ellenőrzési jelentést készít,

d) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész - állandó vagy eseti jelleggel - megbízza.

(3) Az Önálló Osztály - az (1) bekezdésben foglalt - bizonyosságot adó tevékenységét a következő ellenőrzési típusok szerint látja el:

a) szabályszerűségi ellenőrzés,

b) pénzügyi ellenőrzés,

c) rendszerellenőrzés és

d) informatikai ellenőrzés.

(4) Az Önálló Osztály a (2) bekezdésben említett feladatokat a Legfőbb Ügyészségnél, valamint a fellebbviteli főügyészségeknél és a főügyészségeknél, továbbá az OKRI-nál belső ellenőrzési tevékenységként végzi.

(5) A (3) bekezdés d) pontjában megjelölt ellenőrzést az Önálló Osztály a Kabinet közreműködésével látja el.

(6) Az Önálló Osztály ellenőrzi a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint a költségvetési cél jelleggel juttatott és nemzetközi támogatások felhasználását is.

Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztály

16. § (1) A Főosztály

a) elkészíti a szakterületére vonatkozó irányító intézkedések tervezetét,

b) feltárja a szakterületét érintő elvi és gyakorlati kérdéseket, elemzi a bűnözési adatokat, figyelemmel kíséri a bűnüldözési gyakorlatot, értékeli a szakági munkát,

c)[36]

d) intézi az ügykörébe tartozó beadványokat, feladatkörében előkészíti az országgyűlési képviselők kérdéseire a választervezetet,

e) elbírálja a hatáskörébe tartozó jogorvoslatokat,

f) dönt a szakági alaputasításban megjelölt - a hatáskörébe tartozó - ügyekben,

g) intézi az eljárási kegyelemmel kapcsolatos kérelmeket,

h)[37] a kiadatás megtagadása vagy meghiúsulása esetén megvizsgálja az igazságügyért felelős miniszter által megküldött iratokat és álláspontja közlésével azokat az eljárásra illetékes ügyészhez teszi át,

i)[38]

j)[39] előkészíti a szakterületén a legfőbb ügyész hatáskörébe tartozó intézkedéseket,

k)[40] átruházott jogkörben, szakterületén

ka) intézkedik a hatáskörébe tartozó kizárással kapcsolatos ügyekben,

kb) amennyiben az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény és az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én kelt egyezmény és az egyezmény 2001. október 16-án kelt kiegészítő jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló 2005. évi CXVI. törvény másként nem rendelkezik, dönt a büntetőeljárás külföldi hatóság részére történő átadásáról vagy a feljelentésről, a külföldi hatóság által felajánlott büntetőeljárás átvételéről, illetve lefolytatja a konzultációs eljárást, és meghozza az annak eredményeként szükséges döntést, és ezekről az illetékes ügyészt egyidejűleg értesíti,

kc) dönt a külföldi hatóság részére adható, illetve a külföldi hatóságtól kért - a közvetlen jogsegélyforgalom körén kívül eső - eljárási jogsegélykérelem tárgyában,

kd) szakmai előkészítést biztosít a legfőbb ügyész nemzetközi bűnügyi együttműködést érintő megállapodásaihoz, egyeztetéseihez,

l) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész - állandó vagy eseti jelleggel - megbízza.

(2)[41] A Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Általános és Kiberbűnözés Elleni Ügyek Osztálya,

b) Elvi Elemző és Értékelő Osztály

ba) Munkaterhet Vizsgáló Csoport,

c) Nemzetközi Jogsegély Ügyek Osztálya.

(3)[42] A Főosztályon működő Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Ügykezelő Iroda ellátja a főosztály, valamint - nyomozás felügyeleti és vádelőkészítési ügyekben - a Fiatalkorúak Büntetőügyeinek Önálló Osztálya iratkezelési feladatait.

Kiemelt és Korrupciós Ügyek Főosztálya[43]

17. §[44] (1) A Főosztály

a) eljár

aa) a korrupciós bűncselekmények ügyében (Btk. XXVII. Fejezet),

ab) az embercsempészés (Btk. 353. §) ügyében,

ac) minden olyan bűncselekmény ügyében, amely miatt történő eljárásra az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlást tesz,

ad)[45] az online csalás és az online csalással összefüggő pénzmosás miatti ügyek kivételével bármely bűncselekmény ügyében, ha a büntetőeljárás során az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség fedett nyomozó alkalmazását engedélyezte, vagy magyar fedett nyomozónak külföldi állam területén, illetve külföldi fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely külföldi állam területén történő alkalmazása iránt európai nyomozási határozatot bocsátott ki, eljárási jogsegélykérelmet terjesztett elő, illetve külföldi fedett nyomozónak Magyarország területén, valamint magyar fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely külföldi állam területén történő alkalmazása iránt kibocsátott eljárási jogsegélykérelem, illetve európai nyomozási határozat végrehajtásáról döntött,

ae)[46] közös nyomozócsoport létrehozásával és működésével kapcsolatban - az online csalás és az online csalással összefüggő pénzmosás miatti ügyek kivételével - bármely bűncselekmény ügyében,

af) a 17/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kivételekkel minden olyan bűncselekmény ügyében, amelynek az elbírálása a Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe tartozik,

ag) a főügyészségek nyomozása tekintetében, a 17/A. § c) pont cc) alpontjában meghatározott kivétellel, az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök engedélyezésével kapcsolatos ügyekben (Be. 230. §), valamint

ah) minden olyan bűncselekmény ügyében, amelyet a legfőbb ügyész, illetve a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes a Főosztály hatáskörébe utalt,

b)[47] ügykörében teljesíti a 16. § (1) bekezdés a) és b), d)-h), j) és k) pontjában megjelölt feladatokat,

c) intézi a mentelmi joggal vagy más személyes mentességgel kapcsolatos ügyeket, és

d) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész - állandó vagy eseti jelleggel - megbízza.

(2) A Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Kiemelt Ügyek Osztálya,

b) Korrupciós Ügyek Osztálya.

Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztálya[48]

17/A. §[49] (1) A Főosztály

a) eljár a 17. § (1) bekezdés a) pontjában és a 19. § (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában megjelöltek kivételével

aa) a terrorcselekmény (Btk. 314-316/A. §),

ab) a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §),

ac) a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §),

ad) a nemzetközi kötelezettségen alapuló közbiztonsági célú gazdasági előírások elleni bűncselekmények (Btk. XXXI. Fejezet),

ae) a költségvetést károsító bűncselekmények (Btk. XXXIX. Fejezet),

af)[50] az online csalással összefüggő pénzmosás kivételével a pénzmosás (Btk. XL. Fejezet),

ag) a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények (Btk. XLI. Fejezet),

ah) a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények (Btk. XLII. Fejezet)

ügyében,

b) eljár a 17. § (1) bekezdés a) pontjában megjelöltek kivételével

ba) a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények,

bb) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmények

ügyében,

c) ügykörében

ca) teljesíti a 16. § (1) bekezdés a) és b), d)-h), j) és k) pontjában megjelölt feladatokat,

cb)[51]

cc) a főügyészségek nyomozása tekintetében ellátja az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök engedélyezésével kapcsolatos feladatokat (Be. 230. §),

d) kidolgozza a katonai ügyészi tevékenységet érintő irányító intézkedések tervezetét, irányítja a Központi Nyomozó Főügyészségnek a katonai büntetőeljárás nyomozás felügyeleti és vádelőkészítési tevékenysége során végzett munkáját, valamint az általuk felügyelt parancsnoki nyomozás felügyeletének törvényességét, és

e) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész - állandó vagy eseti jelleggel - megbízza.

(2) A Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Katonai és Terrorizmus Elleni Ügyek Osztálya,

b) Gazdasági Bűnügyek Osztálya

ba) Pénzmosás Elleni Ügyek Csoportja.

(3) A Főosztályon működő Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Irodája ellátja a Főosztály, valamint a Kiemelt és Korrupciós Ügyek Főosztálya iratkezelési feladatait.

Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya

18. § (1) A Főosztály

a) elkészíti a szakterületére vonatkozó irányító intézkedések tervezetét, ideértve a büntetőbíróság előtti katonai ügyészi tevékenységet is,

b) feltárja a szakterületét érintő elvi és gyakorlati kérdéseket, elemzi és értékeli a szakági munkát,

c) irányítja a Központi Nyomozó Főügyészség büntetőbírósági eljárásban végzett tevékenységét,

d) képviseli a legfőbb ügyészt a Kúria nyilvános ülésén és - külön felhatalmazás alapján - egyéb eljárási cselekményeknél,

e)[52] másodfokú indítványt terjeszt elő azokban az ügyekben, amelyekben az ítélőtábla határozata elleni fellebbezést a törvény lehetővé teszi [Be. 12. § (2) bekezdés c) pont, 614. § (3) bekezdés b) pont, 628. § (1) bekezdés b) pont],

f)[53] a hatáskörébe tartozó ügyekben elkészíti a felülvizsgálati indítványt, a jogegységi panaszt, a megindult felülvizsgálati eljárásokban nyilatkozik az ügyész vagy mások által kezdeményezett felülvizsgálati indítványok tárgyában, továbbá nyilatkozik a más által benyújtott jogegységi panasz tárgyában,

g) elkészíti - a 22. § g) pontjában foglaltak kivételével - a törvényesség érdekében benyújtandó jogorvoslati indítványok tervezetét,

h) elkészíti - a 22. § g) pontjában foglaltak kivételével - a jogegységi indítványok tervezetét, valamint a Kúria jogegységi tanácsának elnöke által megküldött, nem a legfőbb ügyész által benyújtott, jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványra tett nyilatkozat tervezetét,

i) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett magánvádra üldözendő bűncselekmény esetén elkészíti a büntetőeljárás megindításához szükséges legfőbb ügyészi határozat [Btk. 3. § (3) bekezdés] tervezetét,

j) intézi az eljárási kegyelemmel, továbbá a mentelmi joggal, vagy más személyes mentességgel kapcsolatos - hatáskörébe tartozó - ügyeket,

k) elbírálja a fellebbviteli főügyészségek és a főügyészségek döntései ellen bejelentett panaszokat,

l) előterjeszti azokat az indítványokat, amelyekre a törvény szerint jogosult,

m) átruházott jogkörben szakterületén intézkedik a fellebbviteli főügyész és a főügyész kizárásával kapcsolatos ügyekben és - szükség szerint - indítványt tesz más bíróság kijelölésére,

n) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész - állandó vagy eseti jelleggel - megbízza.

o)[54] indítványt tesz, és eljár a Kúria előtt az ítélőtábla ügydöntő határozata elleni másodfellebbezés esetén [Be. 12. § (3) bekezdés b) pont].

(2)[55] A Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Elvi Ügyek Osztálya,

b) Tárgyalást Támogató és Elemző Osztály,

c) Törvényességi Ügyek Osztálya.

(3)[56] A Főosztályon működő Büntetőbírósági Ügykezelő Iroda ellátja a főosztály, valamint - a vádemelést követően - a Fiatalkorúak Büntetőügyeinek Önálló Osztálya iratkezelési feladatait.

[57]

18/A. §[58]

Fiatalkorúak Büntetőügyeinek Önálló Osztálya[59]

19. §[60] (1)[61] Az Önálló Osztály a 17. § (1) bekezdés a) pont aa), ac)-ah) alpontjában és c) pontjában, valamint a 17/A. § (1) bekezdés b) pontjában megjelöltek kivételével

a) eljár

aa) a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények miatt indított büntetőügyekben,

ab) a fiatalkorúak és a felnőttkorúak összefüggő büntetőügyeiben,

ac) a gyermekkorúak büntetőügyeiben, kivéve, ha azok kizárólag felnőttkorú ügyével állnak összefüggésben,

b) eljár

ba) a magzatelhajtás (Btk. 163. §),

bb) az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmények (Btk. XVI. Fejezet),

bc) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával elkövetett kábítószer-kereskedelem (Btk. 177. §),

bd) a kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §),

be) a szexuális kényszerítés (Btk. 196. §),

bf) a szexuális erőszak (Btk. 197. §),

bg) a szexuális visszaélés (Btk. 198. §),

bh) a prostitúció elősegítése (Btk. 201. §),

bi) a gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §),

bj) a gyermekpornográfia (Btk. 204. §),

bk)[62] a gyermekvédelmi jelzéssel kapcsolatos kötelezettség megszegése (Btk. 209/A. §) kivételével a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények (Btk. XX. Fejezet)

ügyében,

c) az a) pont szerinti ügykörében teljesíti a 16. § (1) bekezdés a)-j) pontjában és k) pont ka)-kc) alpontjában, valamint a 18. § (1) bekezdés b), d)-m) és o) pontjában meghatározott feladatokat,

d) a b) pont szerinti ügykörében teljesíti a 16. § (1) bekezdés a)-j) pontjában és k) pont ka)-kc) alpontjában meghatározott feladatokat.

(2) Az Önálló Osztály

a) ellátja a szakági alaputasításban meghatározott, hatáskörébe tartozó egyéb feladatokat, és

b) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész - állandó vagy eseti jelleggel - megbízza.

Közérdekvédelmi Főosztály

20. § (1) A Főosztály

a)[63] elkészíti a közérdekvédelmi szakterületre vonatkozó irányító intézkedések tervezetét,

b) feltárja a szakágat érintő elvi és gyakorlati kérdéseket, elemzi és értékeli a szakági munkát,

c) feladatkörében eljárva elemzi a jogszabályok hatályosulását,

d) elkészíti a legfőbb ügyésznek véleményezésre megküldött, feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetekre vonatkozó észrevételek tervezetét,

e) elkészíti a feladatkörébe tartozó törvény kezdeményezésére, illetve rendelet és közjogi szervezetszabályozó eszköz alkotására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó legfőbb ügyészi javaslat tervezetét,

f) irányítja és ellenőrzi az alárendelt ügyészségeknek

fa) a peres és nemperes, továbbá törvényben meghatározott egyéb eljárások indításával, kezdeményezésével és az azokban való részvételével,

fb) a hatósági jogkört gyakorló, valamint a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek bíróság által felül nem vizsgált jogerős és végrehajtható egyedi döntései, intézkedései és eljárása törvényességi ellenőrzésével,

fc) a törvényben meghatározott szervek (szervezetek) eljárása, döntései és működése feletti törvényességi ellenőrzésével

kapcsolatos - törvényben rögzített - közérdekvédelmi tevékenységét,

g) ellátja az f) pont szerinti közérdekvédelmi tevékenységgel kapcsolatos feladatokat azokban az ügyekben, amelyeket a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes vagy a főosztályvezető ügyész a Legfőbb Ügyészség hatáskörébe vont,

h) elbírálja az ügyészséghez intézett kérelmek tárgyában kialakított főügyészségi állásfoglalások elleni felülvizsgálati kérelmeket,

i) elkészíti a nem büntetőjogi tárgyú jogegységi indítványok, illetve a nem a legfőbb ügyész által indítványozott jogegységi eljárásokban a legfőbb ügyész nyilatkozatának tervezetét,

j) ellátja a nem büntetőjogi tárgyú ügyekben a Kúria előtt kifejtendő legfőbb ügyészi szakmai vélemény előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

k) előkészíti az Ütv. 11. §-a (2) bekezdésének h) és i) pontjában foglalt esetekben a nem büntetőjogi tárgyú ügyekben az Alkotmánybírósághoz benyújtandó legfőbb ügyészi indítvány tervezetét,

l) végzi a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv által folytatott megbízhatósági vizsgálat ügyészi ellenőrzésének irányításával kapcsolatos feladatokat,

m) dönt a szabálysértési ügyekkel kapcsolatban a külföldi hatóság részére adható, illetve külföldi hatóságtól kért jogsegély kérelem tárgyában az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én kelt egyezmény és az egyezmény 2001. október 16-án kelt kiegészítő jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló 2005. évi CXVI. törvény 3. §-a szerinti, az egyezmény 3. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó ügyekben,

n) intézi a törvényben meghatározott közjogi tisztséget betöltő személyek szabálysértési ügyében a mentelmi joggal kapcsolatos feladatokat,

o) nyilatkozik az ítélőtábla határozata ellen benyújtott fellebbezés, illetve felülvizsgálati kérelem fenntartásáról vagy visszavonásáról, eljár a már megindult, ügyészi részvétellel zajló felülvizsgálati eljárásban,

p)[64] szükség szerint közreműködik az ügyészi szervezet egészét érintő peres és nemperes eljárásokban a Legfőbb Ügyészség jogi képviseletének előkészítésében, továbbá elemzi a Legfőbb Ügyészség ellen, illetve általa indított jogerősen befejezett polgári (kártérítési, személyiségi jogi) és munkaügyi eljárásokban a vonatkozó ítélkezési gyakorlatot,

q)[65] ellátja a közérdekvédelmi szakterületen elrendelt általános, szakági és célvizsgálatokból adódó feladatokat,

r)[66] szakterületét érintően közreműködik a Gazdasági Főigazgatóság és az Informatikai Főosztály jogi ügyeinek intézésében,

s) intézkedik a hatáskörébe tartozó kizárással és kijelöléssel kapcsolatos ügyekben,

t)[67]

u) a gyermek- és ifjúságvédelmet érintő közérdekvédelmi tevékenység körében

ua) teljesíti a c)-d), fb), g)-h), m), q) és s) pontban meghatározott feladatokat,

ub) irányítja és ellenőrzi a főügyészségeknek a kiskorúak jogainak érvényesülése érdekében a központi és területi államigazgatási szervek által működtetett gyermekintézményeknél folytatott törvényességi ellenőrzési tevékenységét,

uc) szükség esetén intézkedik a jogellenesen külföldre vitt, vagy külföldről Magyarországra hozott kiskorúakat érintő panaszokkal és kérelmekkel kapcsolatban,

ud) együttműködik a család-, gyermek- és ifjúságvédelemben érdekelt központi államigazgatási szervekkel,

v) végzi azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész - állandó vagy eseti jelleggel - megbízza.

(2)[68] A Főosztály szervezeti tagozódása:

a)[69] Közigazgatási és Környezetvédelmi Ügyek Osztálya,

b)[70] Szabálysértési és Megbízhatósági Ügyek Osztálya,

c)[71] Magánjogi és Gyermekvédelmi Ügyek Osztálya,

d) Gazdasági Jogi és Képviseleti Osztály.

(3) A Főosztályon működő Közérdekvédelmi Ügykezelő Iroda ellátja a főosztály, valamint a Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztály iratkezelési feladatait.

Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya

21. §[72] (1) A Főosztály az ügyészség más szervezeti egységei feladatainak támogatása körében

a) a Legfőbb Ügyészség szervezeti egységeivel történő egyeztetés alapján azonosítja a globális, az európai és a regionális kapcsolatépítés lehetséges irányait,

b) koordinálja és szervezi a nemzetközi és a nemzetek feletti szervezetekkel fennálló kapcsolatokat,

c) feladatai ellátása érdekében kapcsolatot tart belföldi intézményekkel, nemzetközi szervezetekkel, európai uniós és külföldi intézményekkel, külföldi ügyészségekkel és igazságügyi képzési intézményekkel, valamint a külföldi magyar, illetve a magyarországi diplomáciai képviseletekkel,

d) ellátja a globális, az európai és a regionális együttműködéssel (Egyesült Nemzetek Szervezete, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, Európa Tanács, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, Visegrádi Együttműködés stb.) összefüggő koordinációs és szervezési feladatokat,

e) végzi az európai uniós tagsággal összefüggő ügyészségi feladatok koordinálását és szervezését,

f) segíti az ügyészség szervezeti egységeit a nemzetközi együttműködésből és az európai uniós tagságból adódó szakmai feladataik ellátásában,

g) szervezi az ügyészi küldöttségek, továbbá az ügyészek és az OKRI kutatóinak hivatalos külföldi utazásait,

h) segíti a legfőbb ügyész által kijelölt kontaktszemélyek nemzetközi és európai tevékenységét,

i) segítséget nyújt más szervezeti egységeknek a nemzetközinek nem minősülő olyan rendezvények megszervezéséhez, amelyekhez magyarul nem beszélő személyekkel való kapcsolattartásra van szükség.

(2) A Főosztály

a) véleményezi a nemzetközi tárgyú és az európai uniós jogszabálytervezeteket,

b) a 2018/1727/EU parlamenti és tanácsi rendelettel, valamint a vonatkozó legfőbb ügyészi utasításokkal összhangban ellátja az Eurojust munkájában való magyar részvétellel összefüggő koordinációs és szervezési feladatokat, biztosítja az Eurojust magyar nemzeti szekció vezetését,

c) a kijelölt ügyekben ellátja a legfőbb ügyész, illetve az ügyészség képviseletét,

d) e § szerinti hatáskörébe tartozóan végzi a protokoll feladatokat,

e) a Főosztály vezetőjének és a Kabinet Adatvédelmi és Biztonsági Osztálya vezetőjének együttműködésében kialakított megkülönböztetett eljárás mentén végzi a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettesek delegációs tevékenységével összefüggő, valamint a diplomáciai protokoll feladatokat, a Kabinettel együttműködve szervezi a legfőbb ügyész nemzetközi kapcsolatépítését, előkészíti a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettesek külföldi és nemzetközi vonatkozású hazai programjait,

f) szervezi a hivatalos ügyészségi látogatásra Magyarországra érkező külföldiek programját,

g) szervezi a magyar ügyészi szervezet nemzetközi konferenciáit, továbbképzéseit és egyéb nemzetközi rendezvényeit,

h) véleményt nyilvánít az ügyészségi részvétel szakmai indokoltságáról külföldi rendezvényeken, továbbképzéseken, konferenciákon; ha a részvétel indokolt - lehetőleg pályázati felhívás eredményeként - javaslatot tesz a kiküldöttek személyére,

i) végzi a szolgálati útlevelek elkészíttetésével, nyilvántartásával és őrzésével kapcsolatos feladatokat,

j) gyűjti és nyilvántartja az Üjt. 107. §-a szerinti személyi nyilvántartás részét nem képező, az ügyészségi alkalmazottak élő nyelvtudására vonatkozó, önkéntesen szolgáltatott adatokat,

k) gyűjti és közreadja a külföldi kiküldetésekről és a hazai nemzetközi rendezvényekről készült szakmai jelentéseket,

l) a legfőbb ügyész által kijelölt kontaktpont útján kapcsolatot tart az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal (a továbbiakban: Hálózat), szervezi és koordinálja a Hálózat éves katalógusában szereplő képzéseken, a Hálózat csereprogramjaiban és egyéb tevékenységeiben való magyar ügyészi részvételt,

m)[73]

n) javaslatot tesz az ügyészség munkájához szükséges külföldi nyomtatott és elektronikus dokumentáció beszerzésére,

o) gondoskodik a jogsegélyforgalomban, a nemzetközi érintkezésben és az ügyészség hivatalos honlapján szükséges fordítások elkészítéséről,

p) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész - állandó vagy eseti jelleggel - megbízza.

(3)[74] A Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Európai Uniós Jogi, Nemzetközi Jogi és Fordítói Osztály,

b) Nemzetközi Kapcsolatok, Nemzetközi Továbbképzési és Protokoll Osztály

ba) Magas Szintű Nemzetközi Kapcsolatok és Nemzetközi Továbbképzési Csoport.

(4)[75] A Főosztály iratkezelési feladatait a Nemzetközi és Európai Ügyek Irodája látja el.

[76]

21/A. §[77]

Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztály

22. § Az Önálló Osztály

a) elkészíti a szakterületére vonatkozó irányító intézkedések tervezetét, feltárja a szakterületét érintő elvi és gyakorlati kérdéseket, elemzi és értékeli a szakági munkát,

b)[78] közvetlen törvényességi felügyeletet gyakorol

ba)[79] a Belügyminisztérium, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, az Igazságügyi Minisztérium, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Ütv. 22. §-a szerinti ügyészi törvényességi felügyelet hatálya alá tartozó tevékenysége,

bb) a szabálysértési nyilvántartások,

bc) a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása,

bd) a bűnügyi nyilvántartások (pl. bűntettesek nyilvántartása),

be) az Európai Unió tagállamai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartása,

bf) a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása (a daktiloszkópiai és a DNS-profil-nyilvántartás),

bg) a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa,

bh) az Emberi Erőforrások Minisztériuma Aszódi Javítóintézetének tevékenysége

felett,

c) saját hatáskörében, illetve az illetékes főügyészség büntetés-végrehajtási feladatokat ellátó ügyészei közreműködésével ellenőrzi a javítóintézetekben a javítóintézeti nevelés végrehajtásának, a javítóintézetekben, a büntetés-végrehajtási intézetekben és a rendőrségi fogdákban a fiatalkorúak előzetes letartóztatása foganatosításának a törvényességét,

d)[80] saját hatáskörében, illetve a főügyészségek, valamint a járási és járási szintű ügyészségek büntetés-végrehajtási feladatokat ellátó ügyészei közreműködésével törvényességi felügyeletet gyakorol a körözési nyilvántartás, a rendőrségről szóló törvényben szabályozott elfogás, előállítás, elővezetés, idegenrendészeti intézkedés, a Be. szerinti őrizet, letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés és bűnügyi felügyelet, továbbá a menekültügyi és az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet, a közösségi szálláson és a befogadó állomáson kijelölt kötelező tartózkodás, a szabálysértési elzárás, a pénzbírságot és a rendbírságot helyettesítő elzárás, valamint a kitoloncolás végrehajtása felett,

e) saját hatáskörében, illetve a főügyészségek büntetés-végrehajtási feladatokat ellátó ügyészei közreműködésével törvényességi felügyeletet gyakorol a büntetések, a büntetőjogi intézkedések és az utógondozás végrehajtása felett,

f) saját hatáskörében, illetve a főügyészségek büntetés-végrehajtási feladatokat ellátó ügyészei közreműködésével részt vesz a büntetések és intézkedések végrehajtásának átengedésével, illetve átvételével kapcsolatos nemzetközi szerződések betartatásában, illetve törvényességi felügyeletet gyakorol az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében más tagállamoktól átvett végrehajtási jogsegélyek végrehajtása felett,

g) a büntetés-végrehajtási bírói eljárásokkal összefüggésben elkészíti a törvényesség érdekében benyújtandó jogorvoslati indítványok és jogegységi indítványok tervezetét, valamint a Kúria jogegységi tanácsának elnöke által megküldött, nem a legfőbb ügyész által benyújtott, jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványra tett nyilatkozat tervezetét,

h)[81] elbírálja a hatáskörébe tartozó kérelmeket és panaszokat; intézkedik a bejelentések, (hatáskör, illetve illetékesség hiányában) a hozzá megküldött kérelmek és panaszok alapján; meghallgatást tart a fogvatartottaknak, és eljár az ennek során észlelt törvénysértések orvoslása érdekében,

i) közreműködik a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény rendelkezéseinek megtartásában, teljesíti az európai egyezménnyel létrehozott ellenőrző bizottság (CPT) összekötői feladatait; közreműködik az ENSZ és az Európa Tanács ajánlásainak és irányelveinek az érvényesítésében,

j) teljesíti a büntetések és az intézkedések végrehajtásával kapcsolatos adatszolgáltatásra irányuló, az ügyészséghez érkezett külföldi megkereséseket a b) és g) pontban foglalt tevékenysége során,

k) a hatáskörébe tartozó ügyekben jogvédelmi tevékenységet végez,

l)[82] elbírálja a főügyészségek döntései ellen bejelentett felülvizsgálati kérelmeket,

m) együttműködik a büntetés-végrehajtásban közreműködő rendvédelmi és más központi államigazgatási szervekkel,

n) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész - állandó vagy eseti jelleggel - megbízza.

Jogi Képviseleti Önálló Osztály

23. § (1) Az Önálló Osztály

a)[83] vezetői és beosztott ügyészei az ügyészi szervezet egészét érintő peres és nemperes eljárásokban ellátják a Legfőbb Ügyészség képviseletét,

b) koordinálja a képviselettel kapcsolatos ügyeket más főosztályokkal, valamint a fellebbviteli főügyészségekkel és a főügyészségekkel,

c) intézi a végrehajtás iránti kérelmekkel kapcsolatos ügyeket,

d)[84] a képviselet ellátása érdekében elemzi az osztály hatáskörébe tartozó ügyekben a perre okot adó alapeljárásokat, kezdeményezi a károk megelőzése és megtérítése érdekében szükséges intézkedéseket,

e) közreműködik a Gazdasági Főigazgatóság jogi ügyeinek intézésében,

f) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész - állandó vagy eseti jelleggel - megbízza.

(2) Az Önálló Osztály keretében Jogi Képviseleti Ügyek Irodája működik.

Informatikai Főosztály[85]

23/A. §[86] (1) A Főosztály

a) elkészíti a szakterületére vonatkozó irányító intézkedések tervezetét,

b) meghatározza az ügyészségi ügyviteli, iratkezelési és statisztikai rendet, elvi irányítást gyakorol az ügykezelő irodák működése felett,

c) irányítja, szervezi és végzi az ügyészségi informatikai rendszerek kialakítását, biztosítja a rendszerbe kerülő adatállomány összegyűjtését, karbantartását, feldolgozását és tárolását,

d) gondoskodik a feldolgozott adatok felhasználásáról, meghatározott szempontok szerinti értékeléséről és rendszeres közléséről, továbbá eseti jelleggel adatokat szolgáltat,

e) rendszerezi és kezeli a Főosztály kiadványainak a Legfőbb Ügyészségen tárolt példányait, és őrzi az eseti információszolgáltatás anyagának eredeti példányait,

f) működteti, irányítja és fejleszti az ügyészségi távadatátviteli hálózatot, az Informatikai Központot, menedzseli rendszereit, szakmai irányítást és felügyeletet biztosít a főügyészségi informatikusok számára,

g) üzemelteti a Legfőbb Ügyészség és a vele közös rendszerben lévő ügyészségi szervek lokális hálózatait,

h) elősegíti az ügyészi szervek és az OKRI egységes számítógép-ellátását, koordinálja az informatikai eszközök felhasználási módját, ellenőrzi az ezzel összefüggő tevékenységet,

i) közreműködik az ügyészségi alkalmazottak informatikai-számítástechnikai képzésében és továbbképzésében, valamint szervezi az informatikus ügyészségi alkalmazottak külső képzéseit, végzi az ezzel kapcsolatos beszerzéseket,

j) megszervezi, illetve végzi az ügyészségi ügyviteli, illetve statisztikusi feladatokat ellátó ügyészségi alkalmazottak vizsgáztatását,

k) javaslatot tesz az informatika működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges alapvető személyi, műszaki és pénzügyi feltételek biztosítására, közreműködik az informatikai eszközök beszerzéséhez, működtetéséhez szükséges kiadások költségvetési előirányzatainak kialakításában, vezeti a számítástechnikai eszközök szakmai és analitikus nyilvántartását,

l) közreműködik - előzetes egyeztetéssel és szakmai véleményadással - az informatikai beszerzések előkészítésében, lebonyolításában, a kapcsolódó szerződések kialakításában, továbbá a fellebbviteli főügyészségek, a főügyészségek, valamint az OKRI informatikai fejlesztési terveinek előkészítésében,

m) ellátja az ügyészség hivatalos honlapjával kapcsolatos informatikai, az ügyészség hivatalos közösségi médiafelületeivel kapcsolatos informatikai előkészítési, valamint a Főosztály kiadványainak megjelentetésével kapcsolatos nyomdatechnikai feladatokat,

n) ellátja raktári számmal a főosztályok által bevezetett, illetve módosított formanyomtatványokat,

o) végzi a törvényben és legfőbb ügyészi utasításban előírt, az adatközlésekkel összefüggésben felmerült feladatokat,

p) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész - állandó vagy eseti jelleggel - megbízza.

(2) A Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Informatikai Koordinációs Osztály

aa) Informatikai Koordinációs és Képzési Csoport,

b) Statisztikai Osztály

ba) Adatszolgáltatási Csoport,

bb) Elemző Csoport,

c) Nyilvántartási és Üzemeltetési Osztály

ca) Nyilvántartási Csoport,

cb) Szolgáltatásüzemeltető Csoport,

d) Alkalmazásfejlesztő Osztály

da) Fejlesztési Csoport,

db)[87] Ügyészségi Nyomozást Támogató Fejlesztések Csoportja,

e) Infrastruktúrafelügyeleti Osztály

ea) Központi Rendszerfelügyeleti Csoport,

eb) Legfőbb Ügyészségi Rendszerfelügyeleti Csoport,

ec) Területi Rendszerfelügyeleti Csoport.

(3) A Főosztályon Informatikai Minősített Adat- és Ügykezelő Iroda működik.

Gazdasági Főigazgatóság[88]

23/B. §[89] (1) A Gazdasági Főigazgatóságot főosztályvezető jogállású gazdasági főigazgató vezeti. A (6) bekezdés a)-c) pontja szerinti igazgatóságokat főosztályvezető-helyettes jogállású igazgatók vezetik.

(2) A gazdasági főigazgató

a) irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet,

b) felelős a költségvetési szerv éves költségvetésének előirányzatai tekintetében a könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,

c) irányítja a költségvetési szerv működésével, üzemeltetésével, a költségvetési szerv vagyongazdálkodása körében a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatokat, amit - a felelősség átruházása nélkül - szolgáltatás megrendelésével is elláthat,

d) iránymutatást ad a költségvetési szerv más szervezeti egységéhez beosztott gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős ügyészségi alkalmazottaknak,

e) kijelöli

ea) a kötelezettségvállaló szervnél a pénzügyi ellenjegyzésre, az érvényesítésre jogosult és

eb) a kötelezettségvállalási jogköréhez kapcsolódóan a teljesítés igazolására jogosult

ügyészségi alkalmazottakat,

f) gazdasági intézkedéseket hoz, különösen jogszabályban, illetve legfőbb ügyészi utasításban szabályozott kérdések végrehajtására, a gazdálkodáshoz kapcsolódó belső szabályzatok kiadására.

(3) A Főigazgatóság a Legfőbb Ügyészség gazdasági szervezete, amely

a) elkészíti az ügyészségi fejezet költségvetési javaslatát, eleget tesz a költségvetési beszámolási és zárszámadási kötelezettségnek,

b) ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint a költségvetési szerv éves költségvetésének előirányzatai tekintetében a gazdálkodással, könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat,

c) szervezi és irányítja a gazdálkodást, biztosítja a költségvetés végrehajtását, és előkészíti az éves költségvetés szükség szerinti előirányzat-módosítását,

d) ellátja a pénzügyi-gazdasági közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításával kapcsolatos feladatokat,

e) elkészíti - a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály közreműködésével - a Legfőbb Ügyészség alapító okiratát,

f) adatot szolgáltat a Kincstár által biztosított, fejlesztett és működtetett illetményszámfejtő programon keresztül az ügyészi szervezet központosított illetményszámfejtéséhez,

g) elvégzi az adók és járulékok elszámolásával, bevallásával és befizetésével kapcsolatos feladatokat,

h) intézkedést készít elő, illetve ad ki a pénzügyi-gazdálkodási rendre és a számvitelre, szakmai felügyeletet és ellenőrzést gyakorol a végrehajtás felett,

i) figyelemmel kíséri - a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzés, valamint az operatív monitoring rendszer keretében - a gazdasági-pénzügyi folyamatok, ezen belül az előirányzatok felhasználásának az alakulását, és erről szükség szerint tájékoztatja a legfőbb ügyészt,

j) kezeli az ügyészi szervezet Lakásalap számláját,

k) ellátja a vagyongazdálkodással, tervezéssel és beszámolással kapcsolatos feladatokat,

l) biztosítja az ügyészi szervezet működésének tárgyi feltételeit, közreműködik az ehhez szükséges anyagi eszközök megteremtésében, gondoskodik a gazdaságos üzemeltetésről,

m) elősegíti az ügyészi szervek és az OKRI egységes számítógép-ellátását, javaslatot tesz az informatikai rendszerek működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges források biztosítására, rendelkezik az e célra jóváhagyott előirányzatok felett, végzi az informatikai eszközök beszerzését,

n) működteti az ügyészségi gépjárművek javítóműhelyét és a központi garázst,

o) az éves költségvetésben biztosított előirányzatok keretén belül ellátja a beruházások megvalósításával, valamint az épületek és egyéb tárgyi eszközök felújításával, karbantartásával kapcsolatos feladatokat, ideértve ezek pénzügyi és műszaki előkészítését, terveztetését, a hatósági engedélyek beszerzését, közbeszerzési eljárások lefolytatását, az építési munkák műszaki ellenőrzését vagy ezen munkák külső szervezettel történő elvégeztetését és az egyéb, esetenként felmerülő beruházói feladatokat,

p) ellátja országosan a regionális mérnöki tevékenységet,

q) ellátja az országmozgósítással és a polgári védelemmel kapcsolatos pénzügyi és műszaki feladatokat,

r) gondoskodik a katonai ügyészeket és alügyészeket illetően a katonai ügyészekre is vonatkozó honvédelmi jogszabályokban és közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározott speciális katonai feladatok ellátásáról, és biztosítja az azokban meghatározott juttatások kifizetését,

s) ellátja a Legfőbb Ügyészség Balatonlellei Továbbképzési Központja üzemeltetési és fenntartási teendőit, biztosítja a működés feltételeit,

t) gondoskodik a Legfőbb Ügyészségen a munkavédelemmel és a tűzvédelemmel kapcsolatos teendők ellátásáról, továbbá az erre vonatkozó szabályzatok tervezetének elkészítéséről, valamint a foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosításáról, ideértve az elsősegélynyújtás megszervezését is; a fellebbviteli főügyészségeknél, a főügyészségeknél és az OKRI-nál pedig felügyeli, ellenőrzi e tevékenységet,

u)[90] a Projektkezelő Önálló Osztállyal együttműködve figyelemmel kíséri az ügyészséget érintő pályázatokat, pozitív vezetői döntés esetén gondoskodik a pályázatok elkészítéséről; kapcsolatot tart a pályázatok figyeléséhez, a pályázatíráshoz és a pályázatok nyomon követéséhez igénybe vett külsős közreműködővel, illetve felkérheti közreműködésre az ügyészség pályázattal vagy a megvalósítandó projekttel érintett bármely szervezeti egységét; a közreműködést koordinálja; gondoskodik a feladatkörébe tartozó projektek megvalósításáról,

v) szervezi a gazdasági-pénzügyi feladatokat ellátó ügyészségi alkalmazottak külső képzéseit, végzi az ezzel kapcsolatos beszerzéseket,

w) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész - állandó vagy eseti jelleggel - megbízza.

(4) A Főigazgatóság a (3) bekezdésben megjelölt feladatait a (6)-(10) bekezdésben megjelölt szervezeti egységei, valamint az 1. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdésében megjelölt szervek pénzügyi osztályai (csoportjai) közreműködésével látja el.

(5) A (3) bekezdés f) pontjában meghatározott feladat teljesítéséhez a főosztályok, a fellebbviteli főügyészségek, a főügyészségek és az OKRI a Kincstár által biztosított illetményszámfejtő programon keresztül a Főigazgatóságnak szolgáltatják a központosított illetményszámfejtéshez szükséges adatokat.

(6) A Főigazgatóság szervezeti tagozódása:

a) Pénzügyi Igazgatóság,

b) Beszerzési Igazgatóság,

c) Műszaki Igazgatóság,

d) Gazdasági Hivatal.

(7) A Pénzügyi Igazgatóság tagozódása:

a) Költségvetési Fejezeti Osztály

aa) Költségvetési Csoport,

ab) Közgazdasági Csoport,

ac) Központi Illetményszámfejtési Csoport,

ad) Számviteli Csoport.

(8) A Beszerzési Igazgatóság tagozódása:

a) Beszerzési és Közbeszerzési Csoport,

b) Projekt-előkészítő és Projektfelügyeleti Csoport.

(9)[91] A Műszaki Igazgatóság tagozódása:

a) Épületfenntartási Osztály,

b) Általános és Energetikai Ügyek Csoportja,

c) Beruházási Csoport,

d) Regionális Mérnöki Csoport,

e) Gépjárműüzemeltetési Csoport.

(10) A Gazdasági Hivatal tagozódása:

a) Gazdálkodási és Számviteli Csoport,

b) Gondnoksági Csoport,

c) Gépjárműforgalmi Csoport,

d) Balatonlellei Továbbképzési Központ.

(11) A Főigazgatóság iratkezelési feladatait a Gazdasági Ügykezelő Iroda látja el.

Igazgatási Önálló Osztály[92]

23/C. §[93] (1) Az Önálló Osztály

a) a Kabinettel együttműködve szervezi az utasításban megjelölt vezetői értekezleteket és a hatáskörébe utalt más, legfőbb ügyészségi hivatali rendezvényeket, így különösen a kinevezési és az ügyészség napjával kapcsolatos ünnepségeket; igény szerint segíti a Legfőbb Ügyészség főosztályai, a fellebbviteli főügyészségek, a főügyészségek és az OKRI hivatali rendezvényeinek megszervezését; segítséget nyújt az ügyészségi alkalmazotti érdekképviseleti szervezetek, valamint az Ügyészségi Nyugdíjas Alapítvány által szervezett rendezvényekhez,

b) a Kabinettel egyeztetve közreműködik a fellebbviteli főügyészségek és a főügyészségek fontosabb értekezletein a Legfőbb Ügyészség képviseletének biztosításában,

c) végzi az egész ügyészi szervezetet érintő igazgatásszervezési feladatokat,

d) végzi a Legfőbb Ügyészség tekintetében a központosított igazgatási iratkezelési, továbbá a minősített adatot tartalmazó iratok kezelésével kapcsolatos ügykezelési, valamint a hivatali tevékenységgel összefüggő fotó-, video- és hangtechnikai feladatokat,

e)[94] figyelemmel kíséri

ea) a Legfőbb Ügyészség hivatalos központi e-mail-címére (info@mku.hu) érkező elektronikus beadványokat, és azokat haladéktalanul továbbítja az ügy tárgya szerint illetékes főosztály vezetőjéhez,

eb) az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által működtetett közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében a Legfőbb Ügyészségnek címzett bejelentéseket, és azokat haladéktalanul továbbítja az ügy tárgya szerint illetékes legfőbb ügyészségi önálló szervezeti egység vagy az illetékes ügyészi szerv vezetőjéhez, majd az intézkedésekről szóló tájékoztatást feltölti az elektronikus rendszerbe,

f)[95] ellátja a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény szerinti belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat,

g) végzi az ügyészség hagyományainak őrzésével kapcsolatos feladatokat; közreműködik a Legfőbb Ügyészség kiadványainak előkészítésében, koordinálja az ügyészségről (történet, működés, épületek, események) szóló kiadványok megjelentetését; ellátja a könyvtári feladatokat, e körben - a fellebbviteli főügyészségek és a főügyészségek előterjesztései alapján - intézi az ügyészi, alügyészi és ügyészségi fogalmazói létszámukhoz képest jelentősnek tekinthető mennyiségű, azonos szerzőtől, azonos címen megjelent művekre tervezett könyvbeszerzéseik legfőbb ügyészségi szakmai véleményeztetését,

h) ellátja a Legfőbb Ügyészségen - a Gazdasági Főigazgatóság és szükség szerint a Honvédelmi Minisztérium közreműködésével - a kegyeleti feladatokat,

i) ellátja a Legfőbb Ügyészség Budapest V. kerület, Markó utca 16. szám alatti székháza biztonságával összefüggő igazgatási feladatokat, a legfőbb ügyész döntése alapján kiadja az ügyészségi alkalmazottak parkolási engedélyét; e feladatkörében kapcsolatot tart a Kúria és a Készenléti Rendőrség illetékes vezetőivel,

j) intézi az ügyészségi alkalmazottak biztonsági okmányaival (szolgálati igazolvány, nyugalmazott ügyészek igazolványa, ideiglenes belépési engedély) összefüggő szabályozási és technikai teendőket,

k) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész - állandó vagy eseti jelleggel - megbízza.

(2) Az Önálló Osztály vezetője ad meghatalmazást a Legfőbb Ügyészség részére érkező postai küldemények átvételére.

(3) Az Önálló Osztály szervezeti tagozódása:

a) Szervezési Csoport,

b) Hang- és Képtechnikai Csoport,

c) Könyvtár,

d) Központi Irattár,

e) Központi Igazgatási és Minősített Adatot Kezelő Iroda.

(4) A Központi Igazgatási és Minősített Adatot Kezelő Iroda látja el a Legfőbb Ügyészségen a számítógépes igazgatási ügyvitelről szóló legfőbb ügyészi utasításban meghatározott, igazgatási ügyviteli tevékenység keretében elvégzendő központosított küldeménykezelési feladatokat, valamint a minősített adatok esetében az iratkezelési feladatokat.

(5) A Központi Irattár a tevékenységét a Legfőbb Ügyészség tekintetében látja el.

Projektkezelő Önálló Osztály[96]

23/D. §[97] (1) Az Önálló Osztály

a) a Gazdasági Főigazgatósággal együttműködve figyelemmel kíséri az ügyészséget érintő pályázatokat, pozitív vezetői döntés esetén gondoskodik a pályázatok elkészítéséről,

b) kapcsolatot tart a pályázatok figyeléséhez, a pályázatíráshoz és a pályázatok nyomon követéséhez igénybe vett külsős közreműködővel,

c) határidő tűzésével és a tartalmi keretek megjelölésével felkérheti közreműködésre az ügyészség pályázattal vagy a megvalósítandó projekttel érintett bármely szervezeti egységét, és a közreműködést koordinálja,

d) gondoskodik a projektek megvalósításáról,

e) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész - állandó vagy eseti jelleggel - megbízza.

(2) Az Önálló Osztály főtitkár által kijelölt ügyészségi alkalmazottja a projekt végrehajtása során - előzetes legfőbb ügyészi felhatalmazással - miniszteri és államtitkári szintű tárgyalásokat kezdeményezhet és folytathat.

VI. Fejezet

A Legfőbb Ügyészség működésének egyes szabályai

A legfőbb ügyész és a Legfőbb Ügyészség irányítási és felügyeleti eszközei

24. § (1) Irányítási és felügyeleti eszközök:

a) az irányító intézkedések,

b) a felügyeleti ellenőrzések.

(2) Irányító intézkedések:

a) a legfőbb ügyész utasítása,

b) a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, valamint a főosztályvezető ügyész körlevele.

(3) Felügyeleti ellenőrzések:

a) az általános vizsgálat,

b) a szakági vizsgálat,

c) a célvizsgálat.

A legfőbb ügyész utasítása

25. § (1) A legfőbb ügyész utasítása az Ütv. 8. §-ának (3) bekezdésében megjelölt közjogi szervezetszabályozó eszköz.

(2)[98] A legfőbb ügyész utasításának tervezetét a tárgykör szerint illetékes főosztály készíti el és egyezteti az érdekelt főosztályokkal, valamint - szükség esetén - az alárendelt ügyészségekkel, az Ügyészségi Dolgozók Országos Szakszervezetével, az Ügyészek Országos Egyesületével, a Pro Iustitia Egyesülettel és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsával (az utóbbiak az utasítás alkalmazásában együtt: érdek-képviseleti szervek). Az egyeztetés során a Kabinetet, valamint a Személyügyi és Továbbképzési Főosztályt érdekelt főosztálynak kell tekinteni.

(3) Költségkihatással járó szabályozás esetén a tervezet pénzügyi kihatásait be kell mutatni.

(4)[99] Az észrevételek egyeztetése az előkészítő főosztály feladata. Az egyeztetés eredménytelensége esetén - a hatáskörében érintett legfőbb ügyész helyettes (főtitkár) véleményének figyelembevételével - a legfőbb ügyész dönt.

(5)[100] Az egyeztetett utasítás tervezetét kiadás előtt a hatáskörében érintett legfőbb ügyész helyettesnek (főtitkárnak) be kell mutatni.

(6)[101] A legfőbb ügyészi utasításnak az Ügyészségi Közlönyben és a Hivatalos Értesítőben való közzétételéről a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály gondoskodik.

A legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, valamint a főosztályvezető ügyész körlevele

26. § (1) A legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, valamint a főosztályvezető ügyész körlevele az Ütv. 9. §-ának (3) bekezdésében megjelölt irányítási eszköz.

(2)[102] A körlevél előkészítésére és kiadására - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) rendelkezéseit, továbbá a 25. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Az általános, a szakági és a célvizsgálat

27. § (1) Az alárendelt ügyészségek működésének, szakmai tevékenységének átfogó értékelése, a szakágak együttműködésének, a vezetői, az irányító és az ellenőrző munka eredményeinek elemzése és segítése céljából a Legfőbb Ügyészség általános vizsgálatot folytathat.

(2) Az ügyészi szakágakban, illetve az egyes ügyészi szakterületeken folyó szakmai munka rendszeres figyelemmel kísérése, illetve meghatározott ügycsoportokban és ügyekben az ügyintézés ellenőrzése és segítése végett az alárendelt ügyészségeken a Legfőbb Ügyészség szakági, illetőleg célvizsgálatot tarthat.

A jogszabálytervezetek véleményezése

28. § (1) A Legfőbb Ügyészség

a) véleményt nyilvánít az ügyészség jogállását, feladatkörét érintő jogszabály,

b) véleményt nyilváníthat - önkormányzati rendelettervezet kivételével - bármely jogszabály

tervezetéről.

(2)[103] A véleményt a tervezet tárgya szerint illetékes főosztály - szükség esetén az általa, illetve a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály által megkeresett főosztályok véleményének figyelembevételével - alakítja ki.

(3)[104] Az ügyészi szervezet egészét érintő jogszabálytervezetet a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály bocsátja véleményezésre, kivéve, ha a legfőbb ügyész vagy az illetékes legfőbb ügyész helyettes a jogszabálytervezet szakmai tartalma miatt a koordinálásra más főosztályt jelöl ki.

(4)[105] A Legfőbb Ügyészség állásfoglalását tartalmazó véleményt - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a tárgya szerint illetékes legfőbb ügyész helyettes kiadmányozza. A főtitkár közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egység feladatkörét érintő véleményt is a legfőbb ügyész helyettes kiadmányozza.

(5) A sarkalatos törvények esetében a véleményt a legfőbb ügyész kiadmányozza. Ebben az esetben a vélemény előkészítése során az eljáró főosztály a tervezetet legfőbb ügyészi kiadmányozás előtt a tárgy szerint illetékes legfőbb ügyész helyettesnek bemutatja.

Az Ügyészségi Közlöny

29. § (1)[106] Az Ügyészségi Közlöny a Legfőbb Ügyészség - havonta megjelenő - hivatalos lapja. A közlönyt a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály szerkeszti.

(2) Az Ügyészségi Közlönyben kell közzétenni a legfőbb ügyészi utasítást, valamint a legfőbb ügyészi, a legfőbb ügyész helyettesi és a főosztályvezető ügyészi körlevelet. A közlönyben a Magyar Közlönyben kihirdetett bármely jogszabály, nemzetközi szerződés, valamint a Hivatalos Értesítőben közzétett közjogi szervezetszabályozó eszköz is közzétehető.

(3) Az Ügyészségi Közlönyben - a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül - közölni lehet:

a) az Alkotmánybíróság határozatait (végzéseit); a Kúria jogegységi határozatait, elvi bírósági határozatait és elvi döntéseit, továbbá a Legfőbb Ügyészség szakmai állásfoglalásait,

b) az ügyészi szervezet személyi híreit, a pályázatokat és a fontos közleményeket,

c) az általános és a szakági vizsgálatok alapján készített legfőbb ügyészségi összefoglaló jelentések, illetve a statisztikai összefoglalók általános érvényű megállapításainak lényegét,

d) az általános, a szakági, illetőleg a célvizsgálatok során hozott intézkedések egyes részeit, amennyiben azoknak az ügyészi munka végzését illetően elvi jelentőségük van,

e) az ügyészségi alkalmazottak érdek-képviseleti szerveinek közérdekű közleményeit.

(4)[107] A közzétételre szánt szöveget - a hónap huszadik napjáig - a Személyügyi és Továbbképzési Főosztálynak a kodifikacio@mku.hu e-mail címre kell megküldeni. Az Ügyészségi Közlöny szerkesztőségéhez az irányító intézkedések egy - legfőbb ügyészi utasítás esetében kettő - eredeti aláírással ellátott példányát papír alapon is meg kell küldeni.

Az ügyészség hivatalos honlapja[108]

30. §[109] (1) Az ügyészség hivatalos honlapját a Kommunikációs és Sajtófőosztály szerkeszti. A hivatalos honlappal kapcsolatos informatikai feladatokat az Informatikai Főosztály látja el.

(2) A honlapon közzétenni kívánt dokumentumokat feladatkörükben a főosztályok, illetve a fellebbviteli főügyészségek és a főügyészségek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett szervezeti egység) készítik el, és azokat közzétételi javaslattal - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - elektronikus formában a Kommunikációs és Sajtófőosztálynak küldik meg.

(3) A Kommunikációs és Sajtófőosztály - a javaslat indokoltsága esetén - a dokumentumot a Kabinetnek bemutatja. A Kommunikációs és Sajtófőosztály gondoskodik a dokumentum - szükség szerint az Informatikai Főosztály közreműködésével történő - közzétételéről.

(4) A honlapról történő törlésre irányuló javaslatot az érintett szervezeti egység - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a Kommunikációs és Sajtófőosztályhoz juttatja el.

(5) A közérdekű adatok közzététele, törlése a közérdekű adatok szolgáltatásáról szóló legfőbb ügyészi utasítás szerint történik.

Az ügyészség belső információs rendszere

31. § (1) Az ügyészség belső információs rendszerét (a továbbiakban: Intranet) az Informatikai Főosztály üzemelteti.

(2) Az Intranetre feltölteni kívánt dokumentumot, illetve a törlési igényt feladatkörükben a Legfőbb Ügyészség érintett főosztályai - közzétételi, illetve törlési javaslattal - az Informatikai Főosztálynak küldik meg.

(3) A főosztályok - a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt - ügyészségi alkalmazottai közvetlenül is feltölthetnek, illetőleg törölhetnek dokumentumokat.

Az Ügyészségi Szemle[110]

31/A. §[111] (1)[112] Az Ügyészségi Szemle a Legfőbb Ügyészség által alapított szakmai tudományos folyóirat, mely évente online felületen négy új, nyomtatott formában egy válogatott számmal jelenik meg. A folyóiratot az OKRI adja ki, főszerkesztőjét a legfőbb ügyész bízza meg.

(2) A közzétételre szánt szöveget az ugyeszsegiszemle@okri.hu e-mail címre kell megküldeni.

HARMADIK RÉSZ

A fellebbviteli főügyészség szervezete és működése

VII. Fejezet

Vezetők és hatáskörük

A fellebbviteli főügyész

32. § (1) A fellebbviteli főügyész a jogszabályok, az irányító intézkedések és a Legfőbb Ügyészségtől kapott utasítások alapján vezeti a fellebbviteli főügyészséget, irányítja a fellebbviteli főügyészség szakmai munkáját.

(2) A fellebbviteli főügyész

a) a legfőbb ügyész jóváhagyásával meghatározza a fellebbviteli főügyészség szervezeti felépítését,

b) az a) pontban megjelölt jóváhagyás után kiadja a fellebbviteli főügyészség ügyrendjét, abban megállapítja a fellebbviteli főügyészhelyettes és a fellebbviteli főügyészség szervezeti egységeinek feladatkörét,

c) dönt a kizárólagos hatáskörébe utalt, illetőleg a magához vont ügyekben,

d) a gazdálkodást szabályozó külön legfőbb ügyészi utasítás szerint gazdálkodik a fellebbviteli főügyészség részére megállapított költségvetési előirányzattal, ezen belül kötelezettségvállalásra, utalványozásra, szakmai teljesítésigazolásra jogosult, gondoskodik a használatba adott vagyon rendeltetésszerű működtetéséről, védelméről,

e) felelős a fellebbviteli főügyészség kezelésében álló közérdekű adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségek teljesítéséért,

f) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását,

g) gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról,

h) biztosítja az ügyészségi testületek működési feltételeit, összehívja az összügyészi értekezletet,

i) biztosítja az érdek-képviseleti szervek jogainak gyakorlását,

j) felelős a fellebbviteli főügyészség működésével kapcsolatban törvényben előírt személyes adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban elrendelt - személyes adatokat nem tartalmazó - nyilvántartások vezetéséért és adatok szolgáltatásáért.

(3) A fellebbviteli főügyész hatáskörébe tartozik különösen:

a)[113] a fellebbviteli főügyészség hatáskörébe tartozó ügyekben a legfőbb ügyészhez, továbbá - a legfőbb ügyész által meghatározott körben - az alapvető jogok biztosához intézett iratok kiadmányozása,

b) a Legfőbb Ügyészséghez, a fellebbviteli főügyészekhez, valamint a főügyészekhez intézett iratok kiadmányozása,

c) körlevél kiadása,

d) a fellebbviteli főügyészségi ügyészek szakági beosztásának a munkáltató egyoldalú intézkedésével vagy kinevezés-módosítással - kivételes esetben, az érintett legfőbb ügyész helyettesek véleményének ismeretében, a legfőbb ügyész engedélyével történő - ideiglenes vagy végleges megváltoztatása,

e) a fellebbviteli főügyészség ügyészségi alkalmazottai feladatkörének és kiadmányozási jogkörüknek a meghatározása,

f)[114] a fellebbviteli főügyészség személyügyi tervének és továbbképzési tervének elkészítése,

g) munkáltatói jogkör gyakorlása a hatáskörébe tartozó esetekben,

h) a személyügyi, továbbképzési és igazgatási munka irányítása,

i) a fellebbviteli főügyészség létszámának megállapítására irányuló kezdeményezés,

j) javaslattétel a legfőbb ügyészhez állami kitüntetésre, illetve legfőbb ügyészi elismerésre; fellebbviteli főügyészi elismerésben részesítés,

k) az alárendelt ügyészek kizárása tárgyában történő döntés,

l) célvizsgálat tartása a fellebbviteli főügyészségen,

m) az adatvédelmi, az informatikai tevékenység és a titkos ügykezelés irányítása és ellenőrzése, valamint a vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek körének meghatározása és a vagyonnyilatkozat tételével kapcsolatos feladatok ellátása,

n) külön utasítás szerint sajtótájékoztatók tartása, a helyi hírközlő szervek részére hivatalos közlemény kiadása, illetve felhatalmazás megadása a fellebbviteli főügyészségen folyamatban lévő vagy érdemben már befejezett ügyről adandó tájékoztatást illetően.

(4) A fellebbviteli főügyész a (3) bekezdés b) és e), valamint l) és n) pontjában foglalt hatásköreit a helyettesére - az n) pontban foglalt hatáskörét a sajtóval való kapcsolattartásra kijelölt ügyészre is - átruházhatja.

(5)[115] A fellebbviteli főügyész a fellebbviteli főügyészség működéséről - a legfőbb ügyész által az országgyűlési beszámolóhoz adott szempontok alapján - írásos beszámolót készít és azt évenként február 15-ig az Igazgatási Önálló Osztályra felterjeszti.

A fellebbviteli főügyészhelyettes

33. § (1) A fellebbviteli főügyészhelyettes

a) irányítja szakágát,

b) összehangolja a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét,

c) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a fellebbviteli főügyész megbízza, illetőleg, amelyeket saját hatásköréből rá átruház,

d) szükség szerint ügyintéző munkát végez.

(2) A fellebbviteli főügyész akadályoztatása esetén, illetőleg, ha a fellebbviteli főügyészi tisztség nincs betöltve, a fellebbviteli főügyészhelyettes dönt, illetve intézkedik azokban a kérdésekben, amelyek a fellebbviteli főügyész hatáskörébe tartoznak.

(3)[116] Ha a fellebbviteli főügyészségen nincs közjogi fellebbviteli főügyészhelyettes, a közérdekvédelmi szakterületet a fellebbviteli főügyész irányítja, és felhatalmazása alapján a közérdekvédelmi ügyekben illetékes osztályvezető ügyész dönt a szakterületet érintő kérdésekben.

A fellebbviteli főügyészségi osztályvezető ügyész

34. § Az osztályvezető ügyész a jogszabályok, a legfőbb ügyészi utasítások, továbbá a más irányító intézkedések keretei között vezeti a szervezeti egységet, gondoskodik a beosztott ügyészségi alkalmazottak arányos foglalkoztatásáról, biztosítja a feladatok teljesítését és ügyintézői munkát is végez.

VIII. Fejezet

A fellebbviteli főügyészség működése

A fellebbviteli főügyészség ügyrendje

35. § (1) A fellebbviteli főügyészség - legfőbb ügyész által jóváhagyott - szervezetét, valamint működési szabályait a fellebbviteli főügyészség ügyrendje határozza meg.

(2) A szervezetet a büntetőjogi, a közérdekvédelmi, valamint az igazgatási, a személyügyi és továbbképzési, továbbá az informatikai feladatokra figyelemmel kell kialakítani.

A fellebbviteli főügyész irányítási és felügyeleti eszközei

36. § (1) A fellebbviteli főügyész irányítási és felügyeleti eszközei:

a) a fellebbviteli főügyész körlevele,

b) a célvizsgálat.

(2)[117] A fellebbviteli főügyésznek a fellebbviteli főügyészségre kiadott körlevele az Ütv. 9. §-ának (3) bekezdésében megjelölt, a Jat. rendelkezéseire is figyelemmel kiadott irányítási eszköz.

(3) A fellebbviteli főügyész a fellebbviteli főügyészségen egyes meghatározott ügycsoportokban és ügyekben az ügyintézés ellenőrzése és segítése végett célvizsgálatot tarthat.

NEGYEDIK RÉSZ

A főügyészség szervezete és működése

IX. Fejezet

Vezetők és hatáskörük

A főügyész

37. § (1) A főügyész a jogszabályok, az irányító intézkedések és a Legfőbb Ügyészségtől kapott utasítások alapján vezeti a főügyészséget; irányítja, felügyeli és ellenőrzi az alárendelt járási és járási szintű ügyészségek tevékenységét.

(2) A főügyész

a) a legfőbb ügyész jóváhagyásával meghatározza a főügyészség és az alárendelt járási és járási szintű ügyészségek szervezeti felépítését,

b) az a) pontban megjelölt jóváhagyás után kiadja a főügyészség ügyrendjét, abban megállapítja a főügyészhelyettesek és a főügyészség szervezeti egységeinek feladatkörét,

c) dönt a kizárólagos hatáskörébe utalt, illetőleg a magához vont ügyekben,

d) a gazdálkodást szabályozó külön legfőbb ügyészi utasítás szerint gazdálkodik a főügyészség részére megállapított költségvetési előirányzattal, ezen belül kötelezettségvállalásra, utalványozásra, szakmai teljesítés-igazolásra jogosult, gondoskodik a használatba adott vagyon rendeltetésszerű működtetéséről, védelméről,

e) felelős a főügyészség kezelésében álló közérdekű adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségek teljesítéséért,

f) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását,

g) gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról,

h) biztosítja az ügyészségi testületek működési feltételeit, összehívja az összügyészi értekezletet,

i) biztosítja az érdek-képviseleti szervek jogainak gyakorlását,

j) felelős a főügyészség működésével kapcsolatban törvényben előírt személyes adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban elrendelt - személyes adatokat nem tartalmazó - nyilvántartások vezetéséért és adatok szolgáltatásáért.

(3) A főügyész hatáskörébe tartozik különösen:

a)[118] a főügyészség hatáskörébe tartozó ügyekben a legfőbb ügyészhez, továbbá - a legfőbb ügyész által meghatározott körben - az alapvető jogok biztosához intézett iratok kiadmányozása,

b) a Legfőbb Ügyészséghez, a fellebbviteli főügyészekhez, valamint a főügyészekhez intézett iratok kiadmányozása,

c) körlevél kiadása,

d) általános, szakági és célvizsgálat elrendelése,

e) a főügyészség illetékességi területén működő ügyészek szakági beosztásának a munkáltató egyoldalú intézkedésével vagy kinevezés-módosítással, kivételes esetben, az érintett legfőbb ügyész helyettesek véleményének ismeretében, a legfőbb ügyész engedélyével történő ideiglenes vagy végleges megváltoztatása,

f)[119] a főügyészségi ügyészségi alkalmazottak feladatkörének - a fellebbviteli főügyészség részére pénzügyi, számviteli, gondnoki, munkavédelmi és tűzvédelmi feladatot, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség vonatkozásában ezen felül személyügyi, továbbképzési és igazgatási feladatot ellátó ügyészségi alkalmazottak esetében a fellebbviteli főügyésszel egyetértésben történő - meghatározása, valamint kiadmányozási jogkörüknek a megállapítása,

g) a főügyészség informatikai feladatot ellátó ügyészségi alkalmazottai feladatkörének az Informatikai Főosztály vezetőjével - az 53. § (3) bekezdésében foglalt esetben a fellebbviteli főügyésszel is - egyetértésben történő meghatározása,

h)[120] a főügyészség személyügyi tervének és továbbképzési tervének elkészítése,

i) munkáltatói jogkör gyakorlása a hatáskörébe tartozó esetekben,

j) a személyügyi, továbbképzési és igazgatási munka irányítása,

k) a főügyészség létszámkeretén belül a főügyészség ügyészi létszámának - ideértve a járási és járási szintű ügyészségek összlétszámát is - megállapítására irányuló kezdeményezés, továbbá a járási és járási szintű ügyészségek létszámának megállapítása, valamint az irányítása és vezetése alá tartozó ügyészi szervek létszámával történő gazdálkodás,

l)[121] javaslattétel a legfőbb ügyészhez állami kitüntetésre, legfőbb ügyészi elismerésre; főügyészi elismerésben részesítés,

m) az alárendelt ügyészek kizárása tárgyában történő döntés,

n) az alárendelt ügyészi szervek munkájának segítése, irányítása és ellenőrzése (instruálás); szakmai, illetőleg más hiányosság megállapítása esetén intézkedés annak megszüntetésére,

o) az informatikai tevékenység, valamint a titkos ügykezelés irányítása és ellenőrzése, továbbá - a járási és járási szintű ügyészségekre is kiterjedően - a vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek körének meghatározása és a vagyonnyilatkozat tételével kapcsolatos feladatok ellátása,

p) külön utasításban foglaltak szerint sajtótájékoztatók tartása, a helyi hírközlő szervek részére hivatalos közlemény kiadása, illetve felhatalmazás megadása a főügyészségen folyamatban lévő vagy érdemben már befejezett ügyekről adandó tájékoztatást illetően.

(4) A főügyész a (3) bekezdés b) pontjában, d) pontjából a szakági és a célvizsgálatok elrendelésére vonatkozó, valamint az f), n) és p) pontjában foglalt hatásköreit a helyetteseire - a p) pontban foglalt hatáskörét a sajtóval való kapcsolattartásra kijelölt ügyészre is - átruházhatja.

(5)[122] A fellebbviteli főügyészség székhelyén lévő főügyészség látja el a fellebbviteli főügyészség pénzügyi, számviteli, gondnoki, munkavédelmi, tűzvédelmi, valamint - a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség kivételével - informatikai feladatait. A Fővárosi Főügyészség látja el a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség személyügyi, továbbképzési és igazgatási feladatait is.

(6)[123] A főügyész a főügyészség és az alárendelt járási és járási szintű ügyészségek működéséről - a legfőbb ügyész által az országgyűlési beszámolóhoz adott szempontok alapján - írásos beszámolót készít és azt évenként február 15-ig az Igazgatási Önálló Osztályra felterjeszti.

A főügyészhelyettes

38. § (1)[124] Ha a legfőbb ügyész eltérően nem rendelkezik, főügyészhelyettesek:

a) a büntetőjogi szakágat irányító büntetőjogi főügyészhelyettes és

b) a közjogi szakágat irányító közjogi főügyészhelyettes.

(2) A főügyészhelyettes

a) irányítja szakágát,

b) gondoskodik a beosztott ügyészségi alkalmazottak arányos foglalkoztatásáról,

c) összehangolja a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét,

d) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a főügyész megbízza, illetőleg, amelyeket saját hatásköréből rá átruház,

e) szükség szerint ügyintéző munkát végez.

(3) A főügyész akadályoztatása esetén, illetőleg, ha a főügyészi tisztség nincs betöltve, a büntetőjogi főügyészhelyettes, az ő akadályoztatása esetén a közjogi főügyészhelyettes dönt, illetve intézkedik azokban a kérdésekben, amelyek a főügyész hatáskörébe tartoznak.

A főügyészségi osztályvezető és csoportvezető ügyész

39. § (1) Az osztályvezető ügyész a jogszabályok, a legfőbb ügyészi utasítások, továbbá a más irányító intézkedések keretei között vezeti a szervezeti egységet, biztosítja a feladatok teljesítését és ügyintézői munkát is végez.

(2) Ha a főügyészség szervezete nem tagozódik osztályokra, az (1) bekezdésben megjelölt feladatokat csoportvezető ügyész látja el.

X. Fejezet

A főügyészség működése

A főügyészség ügyrendje

40. § (1) A főügyészség, valamint az alárendelt járási és járási szintű ügyészségek - legfőbb ügyész által jóváhagyott - szervezetét, továbbá a főügyészség működési szabályait a főügyészség ügyrendje határozza meg.

(2) A szervezetet a büntetőjogi, az ügyészségi nyomozásokból, valamint a nemzetközi bűnügyi együttműködésből adódó, a közérdekvédelmi, továbbá az igazgatási, a személyügyi és továbbképzési, az adatvédelmi, az informatikai, illetőleg a gazdálkodási feladatokra figyelemmel kell kialakítani.

A főügyész irányítási és felügyeleti eszközei

41. § (1) A főügyész irányítási és felügyeleti eszközei:

a) a főügyész körlevele,

b) az általános vizsgálat,

c) a szakági vizsgálat,

d) a célvizsgálat.

(2)[125] A főügyész körlevele az Ütv. 9. §-ának (3) bekezdésében megjelölt, a Jat. rendelkezéseire is figyelemmel kiadott irányítási eszköz.

(3) A főügyész

a) az alárendelt ügyészségek működésének, szakmai tevékenységének átfogó értékelése, a szakterületeken folyó szakmai munka rendszeres figyelemmel kísérése, a vezetői, az irányító és az ellenőrző munka eredményeinek elemzése és segítése, illetve meghatározott ügycsoportokban és ügyekben az ügyintézés ellenőrzése és segítése céljából általános, szakági, illetve célvizsgálatot,

b) a főügyészségen meghatározott ügycsoportokban és ügyekben az ügyintézés ellenőrzésére vonatkozóan célvizsgálatot

tarthat.

XI. Fejezet

A Központi Nyomozó Főügyészségre vonatkozó külön szabályok

42. §[126] (1)[127] A Központi Nyomozó Főügyészség és az alárendelt nyomozó ügyészségek teljesítik az ügyészség kizárólagos nyomozási hatáskörébe tartozó bűncselekmények miatt folytatott nyomozásokat, elrendelik és lefolytatják az ilyen bűncselekmények gyanújának megállapítását célzó előkészítő eljárásokat, ezen ügyekben eljárnak a nyomozási bíró előtt, vádat emelnek, és - ha a legfőbb ügyész másként nem rendelkezik - a maguk által emelt vád alapján indult büntetőbírósági ügyekben ellátják a vád képviseletét.

(2)[128] A legfőbb ügyész, a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes, továbbá a Kiemelt és Korrupciós Ügyek Főosztályának, valamint a Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztályának vezetője az ügyészség kizárólagos nyomozási hatáskörébe nem tartozó ügy nyomozását a Központi Nyomozó Főügyészség vagy az alárendelt nyomozó ügyészségek hatáskörébe utalhatja.

(3) A Központi Nyomozó Főügyészség és az alárendelt nyomozó ügyészségek látják el az ügyészség feladatát a katonai büntetőeljárásban, irányítják és felügyelik a katonai nyomozó hatóság nyomozását.

42/A. §[129] A Központi Nyomozó Főügyészség vezetésére és működésére a 37. § (3) bekezdés e) pontja kivételével a 37-41. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) büntetőjogi főügyészhelyettesen a Központi Nyomozó Főügyészség főügyészhelyetteseit kell érteni,

b) a főügyész körlevelének hatálya kizárólag a Központi Nyomozó Főügyészségre és az alárendelt nyomozó ügyészségekre terjed ki,

c) a főügyész célvizsgálatot a Központi Nyomozó Főügyészségen és az alárendelt nyomozó ügyészségeken tarthat.

ÖTÖDIK RÉSZ

A járási és járási szintű ügyészségek szervezete és működése

XII. Fejezet

Járási és járási szintű ügyészségek; vezetőik és hatáskörük

43. § (1) Járási ügyészségek:

a) a járási ügyészségek és

b) a járási szintű ügyészségek.

(2)[130] Járási szintű ügyészségek:

a) a fővárosi kerületi ügyészségek,

b) a nyomozó ügyészségek,

c)[131]

d) a Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészség.

(3)[132] A járási ügyészség, valamint a nyomozó ügyészség szervezeti egységeként a székhelyén kívül, de az illetékességi területéhez tartozó településen kirendeltség működhet.

A vezető ügyész

44. § (1) A vezető ügyész a jogszabályok, a legfőbb ügyészi utasítások, valamint a más irányító intézkedések és a feletteseitől kapott utasítások alapján vezeti a járási (járási szintű) ügyészséget és - szükség szerint - ügyintéző munkát is végez.

(2) A vezető ügyész hatáskörébe tartozik:

a) az ügyészségi alkalmazottak feladatkörének és kiadmányozási jogkörének - a főügyész jóváhagyásával történő - meghatározása,

b) javaslattétel mindazokban a személyügyi és továbbképzési kérdésekben, amelyek a vezetése alatt álló ügyészség ügyészségi alkalmazottait érintik.

(3) A kiemelt, illetve nagyobb járási és járási szintű ügyészségen a vezető ügyész az ügyészség működésének szabályait ügyrendben szabályozza.

A vezetőhelyettes ügyész és a csoportvezető ügyész

45. § (1) Ha a járási és járási szintű ügyészségen szolgálatot teljesítő ügyészek létszáma, illetőleg más ok szükségessé teszi, a legfőbb ügyész vezetőhelyettes, illetőleg csoportvezető ügyészt nevez ki.

(2) A vezetőhelyettes, illetőleg a csoportvezető ügyész ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a vezető ügyész megbízza, továbbá ügyintéző munkát végez.

(3) A vezetőhelyettes ügyész a vezető ügyész akadályoztatása esetén dönt, illetőleg intézkedik olyan kérdésekben, amelyek a vezető ügyész hatáskörébe tartoznak.

(4) Ha a járási és járási szintű ügyészségen több vezetőhelyettes ügyész teljesít szolgálatot, az ügyrend, illetve a vezető ügyész határozza meg, hogy a vezető ügyészt melyik vezetőhelyettes ügyész és milyen jogkörrel helyettesíti.

XIII. Fejezet

A járási és járási szintű ügyészség működése

A járási ügyészség hatásköre

46. §[133] A járási ügyészség jár el azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy irányító intézkedés nem utal más ügyészi szerv hatáskörébe.

[134]

47. §[135]

HATODIK RÉSZ

Az ügyészség működésének általános szabályai

XIV. Fejezet

Az ügyészségi alkalmazottak

Az ügyész

48. § Az ügyész kötelessége, hogy feladatait a jogszabályok, a legfőbb ügyészi utasítások és más irányító intézkedések, valamint az ügyviteli szabályok alapján, esküjéhez híven teljesítse.

Az alügyész, az ügyészségi fogalmazó és az ügyészségi megbízott

49. § (1) Az alügyészt az ügyészi jogok törvényben meghatározottak szerint illetik meg.

(2) Az ügyészségi fogalmazó ügyészi jogokat - törvényben meghatározottak szerint - ellenőrzés mellett gyakorolhat. Kiadmányozási jog kizárólag a vádképviselet ellátása során, a bíróság előtt tett és írásba foglalt - kiadását megelőzően a vezetői jogkörben eljáró felettes ügyész által jóváhagyott - nyilatkozatai tekintetében illeti meg.

(3) Az ügyészségi megbízott az ügyészt segítő, felsőfokú szakirányú iskolai végzettségű tisztviselő, aki az ügyész irányítása és felügyelete mellett ügyészi részjogköröket gyakorol.

(4) Az utasításban meghatározott ügyészi kötelességek az alügyészre, az ügyészségi fogalmazóra és az ügyészségi megbízottra is irányadók.

A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott

50. § (1) A tisztviselő az a közép- vagy felsőfokú végzettségű, érdemi feladatot végző ügyintéző, aki nem tartozik a 48-49. §-ban felsoroltak közé.

(2) Az írnok ügyviteli feladatot ellátó ügyészségi alkalmazott.

(3) A fizikai alkalmazott a 48-49. §-ban és az e § (1)-(2) bekezdésében nem említett ügyészségi alkalmazott.

XV. Fejezet

A felettes ügyész utasítási joga[136]

[137]

51. §[138]

52. §[139]

A felettes ügyész utasítási joga

53. § (1)[140]

(2)[141]

(3)[142] A fellebbviteli főügyész a fellebbviteli főügyészség pénzügyi, számviteli, gondnoki, munkavédelmi és tűzvédelmi, valamint informatikai feladatait, a fővárosi fellebbviteli főügyész ezen felül a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség személyügyi, továbbképzési és igazgatási feladatait a munkaköri leírásuk szerint ellátó ügyészségi alkalmazottak számára munkavégzésre irányuló utasítást adhat. Ha az utasított jelzi a fellebbviteli főügyésznek, hogy a főügyészségen ellátandó feladat miatt az utasítás végrehajtásában akadályoztatva van, a fellebbviteli főügyész erről az érintett munkáltatói jogkör gyakorlóját tájékoztatja, és a szükséges intézkedés megtételére felkéri. Amennyiben a fellebbviteli főügyészségen felmerült informatikai feladatot érintő felkérésnek a főügyész nem tud eleget tenni, erről a fellebbviteli főügyészt tájékoztatja, aki a szükséges intézkedések megtételével kapcsolatban az Informatikai Főosztály vezetőjét megkeresi.

A felettes ügyész utasítása végrehajtásának szabályai

54. § A felettes ügyész utasításának végrehajtása során az Ütv. 13. §-a (3) bekezdésében és a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 53. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevételével kell eljárni.

XVI. Fejezet

Jelentéstételi kötelezettség; jog a személyes meghallgatáshoz; vezetői ügykör átadása

Jelentéstételi kötelezettség

55. § (1) Ha az ügy tárgyának jelentősége (súlya, jellege), illetőleg az ügyben érintett személyek jogállása, beosztása miatt indokolt, a legfőbb ügyészt - ha legfőbb ügyészi utasítás másként nem rendelkezik, a szolgálati út betartásával - az ügyről haladéktalanul tájékoztatni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a rendkívüli eseményekre is alkalmazni kell.

A személyes meghallgatás joga

56. § A személyével kapcsolatos problémáit, illetve egyéb javaslatait az ügyészségi alkalmazott közvetlenül - a szolgálati út betartása nélkül - a közvetlen felettesét felügyelő felettes ügyészségi alkalmazott elé terjesztheti.

Vezetői ügykör átadása

57. § (1) A magasabb vezető állású ügyészi és tisztviselői, valamint a fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi osztályvezető ügyészi, továbbá a járási és járási szintű vezető ügyészi ügykörök átadása esetén átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készíteni és azt a felettes ügyészség vezetőjének tájékoztatásul meg kell küldeni.

(2) A főosztályvezető ügyész, a fellebbviteli főügyész, illetőleg a főügyész az (1) bekezdésben meg nem jelölt más vezető beosztás esetén is előírhatja átadás-átvételi jegyzőkönyv készítését.

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kiemelkedő fontosságú ügyekről és elintézési határidejükről, valamint a vezetői hatáskörben tartott ügyekről adott tájékoztatást.

(4) Az átadás-átvétel során az átadó az általa vezetett ügyészség (szervezeti egység) általános (igazgatási, személyügyi stb.) helyzetéről is tájékoztatást ad.

XVII. Fejezet

Munkarend és együttműködés az ügyészi szervezetben

A személyügyi terv és a továbbképzési terv[143]

58. §[144] (1) A személyügyi tervet és a továbbképzési tervet külön-külön évente kell készíteni a fellebbviteli főügyészségeken, a főügyészségeken és az OKRI-ban (helyi tervek), valamint a Legfőbb Ügyészségen a főosztályok javaslatai alapján (központi terv).

(2) A személyügyi terv részei:

a) létszámterv,

b) utánpótlási terv,

c) szociális terv, valamint

d) a központi személyügyi terv esetében beszámoló az előző év személyügyi feladatainak végrehajtásáról.

(3) A továbbképzési terv részei:

a) képzési terv, valamint

b) a központi továbbképzési terv esetében beszámoló az előző év továbbképzési feladatainak végrehajtásáról.

(4) A személyügyi tervet és a továbbképzési tervet évenként április 1-jétől a következő év március 31-éig terjedő időszakra kell elkészíteni.

(5) A helyi terveket és a központi tervek elkészítéséhez adott javaslatokat legkésőbb tárgyév január 15-éig kell felterjeszteni a Személyügyi és Továbbképzési Főosztályra.

(6) A személyügyi tervet és a továbbképzési tervet a legfőbb ügyész (központi terv), illetve a fellebbviteli főügyész, a főügyész, az OKRI igazgatója (helyi terv) hagyja jóvá.

(7) A legfőbb ügyész döntéséről a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőket a döntést követő 15 napon belül a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály írásban tájékoztatja.

A szervezeti egységek ügyrendje és együttműködése

59. § (1) A Legfőbb Ügyészség főosztályainak, illetőleg a fellebbviteli főügyészségek és a főügyészségek (a továbbiakban együtt e §-ban: szervezeti egységek) ügyrendjében kell meghatározni a belső szervezeti egységeiket és feladatkörüket, továbbá a szervezeti egységeik közötti együttműködést. Ezt a kiemelt és a nagyobb helyi ügyészségek ügyrendjében [44. § (3) bekezdés] is rögzíteni kell.

(2) A főügyészségek, valamint a kiemelt és a nagyobb járási és járási szintű ügyészségek ügyrendjében ki kell dogozni annak tervét, hogy az eseti jelleggel, átmenetileg előálló, a megszokottat jelentősen meghaladó számú ügyészi intézkedést igénylő helyzetekben a munkaerő hatékony - szükség esetén az egyes szervezeti egységek közötti - átcsoportosítására milyen elvek alapján, milyen döntési folyamat eredményeként kerülhet sor. Az ügyészi intézkedések elkészítéséhez szükséges ügyészségi alkalmazottak számát a 60. § (7) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel kell meghatározni. Különösen indokolt esetben a főügyész kezdeményezheti a Legfőbb Ügyészségnél más főügyészségek szervezeti egységeitől történő átcsoportosítást is.

(3) A szervezeti egységek együttműködésének alapelve, hogy feladataik megoldása során az ügyköreik érintkezési területein egymást tájékoztatva, segítve, intézkedéseiket összehangolva járnak el.

(4) Azokat az ügyeket, amelyek valamelyik résztvevő személye vagy az ügy természete miatt fontosak, a felettes ügyésszel haladéktalanul ismertetni kell.

(5) A fellebbviteli főügyészség és a főügyészség külföldi ügyészi szervvel csak a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályának az előzetes jóváhagyásával léphet hivatalos kapcsolatba, kivéve, ha nemzetközi megállapodás - ideértve a legfőbb ügyész által kötött megállapodást is - eltérően rendelkezik.

A kiadmányozási jog

60. § (1) Az intézkedés-tervezetek az arra jogosult kiadmányozásával válnak intézkedésekké. A kiadmányozási jog - ha a szervezeti egységek ügyrendje vagy az ügyészségi alkalmazott munkaköri leírása eltérően nem rendelkezik - magában foglalja

a) az érdemi döntést,

b) az intézkedés (döntés, véleménynyilvánítás, közbenső intézkedés) közlésének (kiadásának) elrendelését,

c) az ügyirat irattárba helyezését.

(2) Az érdemi döntéseket - az intézkedés-tervezet elkészítésével - az ügy előadója készíti elő.

(3) Ha nem ő a kiadmányozó, az ügy előadója a tényállás helyességéért és az érdemi döntéshez szükséges teljességéért felel.

(4) A kiadmányozó és a közbenső felülvizsgáló a döntés érdemi részéért felelős.

(5) Az intézkedés-tervezetnek a kiadmányozó (felülvizsgáló) által kijavított részéért és azért a tervezetért, amelyet az ügy előadója a kiadmányozó (felülvizsgáló) utasítása szerint készít el, kizárólag a kiadmányozó (felülvizsgáló) felelős.

(6) Ha az ügyintéző, illetve a kiadmányozó a felettes ügyészség vagy a felettes ügyész utasítása szerint járt el, az intézkedésért az utasítást adó felelős.

(7) Az 59. § (2) bekezdés szerinti tervben az intézkedések tartalmi - iratvizsgálaton alapuló - felülvizsgálatát biztosító kiadmányozási rendet kell meghatározni.

Az átszignálás[145]

60/A. §[146] (1) Az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzata szerint szignálásra jogosult ügyészségi alkalmazott az iratot a kijelölt ügyintéző helyett másik ügyintézőre szignálhatja.

(2) Büntető vagy közjogi szakági irat átszignálása esetén - a papíralapú ügyiratok között - rögzíteni kell az átszignálás rövid indokát.

(3) Átszignálásra csak

a) egészségügyi okból (így különösen betegszabadság, táppénz),

b) objektív munkaszervezési okból (így különösen arányos munkateher-elosztás biztosítása, képzettség),

c) az ügyintéző kizárása okán,

d) személyügyi okból (áthelyezés, kirendelés, szolgálati viszony megszűnése)

kerülhet sor.

(4) Az átszignálást az ügyviteli rendszerekben a szignálással azonosan rögzíteni kell.

A félfogadás és az ügyfelek tájékoztatása

61. § (1)[147] A járási és járási szintű ügyészséghez, valamint a főügyészséghez panasszal, kérelemmel, bejelentéssel (a továbbiakban együtt: panasz) forduló személyeknek (a továbbiakban: panaszos), valamint annak a természetes vagy jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét, jogi helyzetét bármely ügyészi szerv előtt folyamatban lévő ügy érinti (a továbbiakban: ügyfél), fogadását a büntetőjogi, illetve a közjogi szakágban szolgálatot teljesítő ügyészek, alügyészek és ügyészségi fogalmazók látják el.

(2) A panaszost, illetőleg az ügyfelet a panasz előterjesztésekor jogairól tájékoztatni kell. Ha a panasz nem tartozik az ügyészség, illetőleg a félfogadást ellátó ügyészség hatáskörébe, illetékességébe, közölni kell, hogy annak elintézésére melyik szerv, illetőleg melyik ügyészség jogosult. A panasz elintézése során egyebekben a hatályos törvények és a szakági alaputasítások vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A félfogadás rendjét az ügyészség vezetője állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt ügyészségek épületeinek bejáratánál a félfogadás rendjét tartalmazó tájékoztató táblát kell elhelyezni.

62. § (1) A félfogadást ellátó ügyész, alügyész, ügyészségi fogalmazó az ügyfelet, ha azt kivételesen szükségesnek tartja, az ügy előadójához, illetőleg a vezető ügyészhez csak a velük történt előzetes megbeszélés alapján irányíthatja.

(2) A félfogadást ellátó ügyész, alügyész, ügyészségi fogalmazó a folyamatban lévő ügyekről a jogszabályok és a legfőbb ügyészi utasítások keretei között adhat felvilágosítást.

(3) A tájékoztatás egyebekben az ügy iktatószámára, az elintézés érdekében tett közbenső intézkedésekre (áttétel, iratbeszerzés stb.), illetve a már kiadmányozott ügyekben arra terjedhet ki, hogy az ügyben született-e érdemi döntés, és megtörtént-e annak elküldése. Az előadók nevét közölni - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - nem lehet.

(4) Már kiadmányozott ügyben - a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezések betartásával - a határozat vagy más döntés másolatát az ügyfél részére, amennyiben ő a döntés címzettje, át lehet adni.

(5) Az ügyintézési határidőkről, a kiadmányozott iratot készítő előadó nevéről és a vele való konzultáció igénybevételének lehetőségéről csak az ügyintéző ügyészségi alkalmazott előzetes hozzájárulása alapján adható tájékoztatás.

63. § A Legfőbb Ügyészségen és a fellebbviteli főügyészségeken az ügykezelő irodákban szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak az ügyfeleket a 62. § (3)-(5) bekezdése szerint tájékoztatják.

XVIII. Fejezet

Vezetői értekezletek, ügyészségi testületek és a legfőbb ügyész tanácsadó testülete

Országos vezetői értekezlet

64. § (1) A legfőbb ügyész általában negyedévenként országos vezetői értekezletet tart, amelyen értékeli az ügyészi szervezet tevékenységét, a feladatok végrehajtását, meghatározza a következő időszak tennivalóit és követelményeit.

(2)[148] Az (1) bekezdésben megjelölt értekezleten a legfőbb ügyész helyettesek, a főtitkár, a főosztályvezetők, a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály Személyügyi Osztályának vezetője, a fellebbviteli főügyészek, a főügyészek, az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek vezetői, a Magyar Ügyészképző Központ igazgatója, az OKRI igazgatója, valamint a legfőbb ügyész által külön meghívottak vesznek részt.

(3)[149] Az értekezlet megszervezése az Igazgatási Önálló Osztály feladata.

(4) Az országos vezetői értekezlet megtárgyalja azokat az ügyeket, amelyeket a legfőbb ügyész az értekezlet elé terjeszt.

(5) Ha az országos vezetői értekezleten a legfőbb ügyész által hozott döntés eltér az előterjesztett javaslattól, a döntés szerinti szöveget az előterjesztő készíti el.

(6)[150] Az értekezletről hangfelvétel és a hangfelvétel alapján emlékeztető készül, amelyet az Igazgatási Önálló Osztály - vezetői döntés alapján - az érdekelteknek megküld.

Főosztályvezetői értekezlet

65. § (1)[151] A legfőbb ügyész a főosztályvezetők részére - szükség szerint - kötött napirend nélküli főosztályvezetői értekezletet tart, amelyen a legfőbb ügyész helyettesek, a főtitkár, valamint az Igazgatási Önálló Osztály által meghívottak is részt vesznek.

(2)[152] Az értekezlet megszervezéséről az Igazgatási Önálló Osztály gondoskodik.

(3)[153] Az értekezletről hangfelvétel és a hangfelvétel alapján emlékeztető készül, amelyet az Igazgatási Önálló Osztály - vezetői döntés alapján - az érdekelteknek megküld.

Legfőbb ügyész helyettesi (főtitkári) értekezlet[154]

66. §[155] (1) A legfőbb ügyész helyettesek, valamint a főtitkár a felügyeleti területükön a felmerülő elvi vagy operatív kérdések eldöntésére és a résztvevők kölcsönös tájékoztatására - ideértve a vezetői értekezletről adott tájékoztatást is - legfőbb ügyész helyettesi (főtitkári) értekezletet tartanak.

(2) Az értekezlet megszervezését a legfőbb ügyész helyettes (főtitkár) által kijelölt ügyészségi alkalmazott végzi.

(3) Az értekezleten a felügyeleti területhez tartozó főosztályvezetők, továbbá a legfőbb ügyész helyettes (főtitkár) által meghívott ügyészségi alkalmazottak vesznek részt.

Szakágvezetői értekezlet

67. § A legfőbb ügyész helyettesek szakáguk területén a szükséghez képest a fellebbviteli főügyészek és főügyészhelyettesek, valamint a főügyészek és a főügyészhelyettesek részére országos értekezletet tartanak a munka értékelése és a feladatok meghatározása céljából.

A fellebbviteli főügyészségi vezetői értekezlet

68. § (1) A fellebbviteli főügyész tanácsadó testülete a fellebbviteli főügyészségi vezetői értekezlet, melynek tagjai:

a) a fellebbviteli főügyész,

b) a fellebbviteli főügyészhelyettes,

c) a fellebbviteli főügyész által kijelölt vezetők,

d) a személyügyi feladatokkal megbízott ügyész.

(2) Ha az adott kérdés tárgyalása azt szükségessé teszi, a fellebbviteli főügyész az értekezletre az ügyészségi alkalmazottak érdek-képviseleti szerveinek illetékes vezetőit, az érintett vezetőket és ügyészségi alkalmazottakat meghívja.

A főügyészségi vezetői értekezlet

69. § (1) A főügyész tanácsadó testülete a főügyészségi vezetői értekezlet, melynek tagjai:

a) a főügyész,

b) a főügyészhelyettesek,

c) a főügyész által kijelölt vezetők,

d) a személyügyi feladatokkal megbízott ügyész,

e) a járási és járási szintű vezető ügyészek.

(2)[156] Ha az adott kérdés tárgyalása szükségessé teszi, a főügyész az értekezletre az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek vármegyei (fővárosi) vezetőit, az érintett vezetőket és ügyészségi alkalmazottakat meghívja.

Az ügyészségi testületek

70. § (1) Ügyészségi testületek:

a) az ügyészségi alkalmazottak tanácsa és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa;

b) az összügyészi értekezlet;

c) az ügyészi tanács.

(2) Az ügyészségi testületek részletes szabályait az Üjt. 3-10. §-a határozza meg.

A legfőbb ügyész tanácsadó testülete

71. § A legfőbb ügyész munkáját Tanácsadó Testület segíti. Tagjait a legfőbb ügyész kéri fel az ügyészség tevékenységében, a tudományos életben, a gyakorlati jogászi munkában kifejtett tevékenységükre figyelemmel.

HETEDIK RÉSZ

Vegyes és záró rendelkezések

XIX. Fejezet

Vegyes rendelkezések

Egyes szervezeti egységek jogállása

72. §[157] A Kabinet és a Gazdasági Főigazgatóság főosztály, a Gazdasági Főigazgatóság szervezeti egységeként működő Gazdasági Hivatal osztály, a Balatonlellei Továbbképzési Központ csoport jogállású szervezeti egység.

A vezető tisztviselők jogállása

73. § A főosztályvezetőre, főosztályvezető-helyettesre, osztályvezetőre (önálló csoportvezetőre), osztályvezető-helyettesre, csoportvezetőre vezetői tevékenysége és munkavégzése szempontjából a főosztályvezető ügyészre, a főosztályvezető-helyettes ügyészre, az osztályvezető ügyészre, az osztályvezető-helyettes ügyészre és a csoportvezető ügyészre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Az irodavezetőre - értelemszerű eltérésekkel - a csoportvezető ügyészre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

74. §

(1) Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett

a) az ügyész,

b) a közbeszerzési eljárás során, a költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult ügyészségi alkalmazott.

(2)[158] Az (1) bekezdés b) pontja alapján a Legfőbb Ügyészségen vagyonnyilatkozatot tesz

a) a főtitkár;

b) a Belső Ellenőrzési Önálló Osztályon

ba) az osztályvezető,

bb) a belső ellenőri feladatokat ellátó ügyészségi alkalmazott;

c) az Informatikai Főosztályon

ca) a Nyilvántartási és Üzemeltetési Osztály vezetője,

cb) az Infrastruktúrafelügyeleti Osztály vezetője,

cc) a ca) és cb) pontban nem említett, az informatikai vagy statisztikai eszközök és szolgáltatások közbeszerzési eljárása során közreműködő ügyészségi alkalmazott;

d)[159] a Gazdasági Főigazgatóságon

da) a gazdasági főigazgató,

db) a pénzügyi igazgató,

dc) a beszerzési igazgató,

dd) a műszaki igazgató,

de) a Költségvetési Fejezeti Osztály vezetője,

df) az Épületfenntartási Osztály vezetője,

dg) a Gazdasági Hivatal vezetője,

dh) a Költségvetési Csoport vezetője,

di) a Közgazdasági Csoport vezetője,

dj) a Beszerzési és Közbeszerzési Csoport vezetője,

dk) a Projekt-előkészítő és Projektfelügyeleti Csoport vezetője,

dl) az Általános és Energetikai Ügyek Csoportjának vezetője,

dm) a Beruházási Csoport vezetője,

dn) a Regionális Mérnöki Csoport vezetője,

do) a Gépjárműüzemeltetési Csoport vezetője,

dp) a Balatonlellei Továbbképzési Központ vezetője,

dq) a da)-dp) pontban nem említett, közbeszerzési feladatokat ellátó ügyészségi alkalmazott;

e) az uniós projektet megvalósító ügyészségi alkalmazott;

f) a Legfőbb Ügyészség valamennyi szervezeti egységénél a pénzügyi ellátmányt kezelő ügyészségi alkalmazott.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó további ügyészségi munkaköröket az ügyészség vezetője - a főügyész a járási és járási szintű ügyészségekre is kiterjedő hatállyal - a főügyészség ügyrendjében határozza meg.

(4) A vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó további szabályokat legfőbb ügyészi utasítás határozza meg.

Az ügyészi szervezet és az ügyészségi alkalmazottak érdek-képviseleti szerveinek együttműködése

75. § Az ügyészi szervezet és az ügyészségi alkalmazottak érdek-képviseleti szerveinek - az ügyészi szervezet egészére vonatkozó - együttműködésére törvény, az utasítás és az érdek-képviseleti szerveknek a legfőbb ügyésszel kötött megállapodása az irányadó.

A családbarát intézkedések koordinálásáért felelős referens[160]

75/A. §[161] (1) A legfőbb ügyész az ügyészségi alkalmazottak közül a családbarát intézkedések koordinálásáért felelős személyt (a továbbiakban: referens) jelöl ki.

(2) A referens feladatkörébe tartozik különösen:

a) az ügyészségi alkalmazottakra vonatkozó, a munka és a magánélet összehangolásával összefüggő szabályozást, valamint az ügyészség családbarát intézkedéseinek összefoglalását tartalmazó tájékoztató elkészítése,

b) a családbarát intézkedésekkel kapcsolatos elégedettségnek, valamint az e tárgyban felmerülő további igényeknek az ügyészségi alkalmazottak körében történő felmérése,

c) közreműködés a Legfőbb Ügyészség államilag elismert családbarát minősítésének és az ezt tanúsító védjegyhasználati jogosultságának fenntartásában, megújításában,

d) a tevékenységéről történő jelentéstétel a legfőbb ügyész részére minden év március 31. napjáig, amely tartalmazza a b) pont szerinti felmérések eredményéről szóló tájékoztatót, továbbá szükség esetén a családbarát intézkedések bővítésére, módosítására, az egyes intézkedések átalakítására irányuló javaslatokat,

e) az ügyészség családbarát intézkedéseinek koordinálásával kapcsolatban felmerülő egyéb feladat ellátása.

XX. Fejezet

Záró rendelkezések

Átmeneti rendelkezések

76. § (1) A főosztályok, a fellebbviteli főügyészségek és a főügyészségek ügyrendjét az utasítás hatálybalépésétől számított 60 napon belül el kell készíteni, illetve az utasítással összhangban módosítani.

(2) A kiemelt és nagyobb járási és járási szintű ügyészségek ügyrendjét az (1) bekezdésben megjelölt ügyrendek kiadásától számított 45 napon belül el kell készíteni, illetve az utasítással összhangban módosítani.

(3)[162]

Az utasítás hatálybalépése

77. § Ez az utasítás 2012. július 1-jén lép hatályba.

78. §[163]

79. §[164]

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész

1. melléklet a 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasításhoz

I.

Fellebbviteli főügyészségek

1. Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség

2. Debreceni Fellebbviteli Főügyészség

3. Győri Fellebbviteli Főügyészség

4. Pécsi Fellebbviteli Főügyészség

5. Szegedi Fellebbviteli Főügyészség

II.[165]

Főügyészségek, járási és járási szintű ügyészségek

1. Fővárosi Főügyészség

1.1. Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség,

1.2. Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség,

1.3. Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség,

1.4. Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség,

1.5. Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség,

1.6. Budapesti VIII. Kerületi Ügyészség,

1.7. Budapesti IX. Kerületi Ügyészség,

1.8. Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség,

1.9. Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség,

1.10. Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség,

1.11. Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Ügyészség,

1.12. Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség,

1.13.[166]

1.14. Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészség.

2. Baranya Vármegyei Főügyészség[167]

2.1. Komlói Járási Ügyészség,

2.2. Mohácsi Járási Ügyészség,

2.3. Pécsi Járási Ügyészség,[168]

2.4. Siklósi Járási Ügyészség,

2.5. Szigetvári Járási Ügyészség.

3. Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség[169]

3.1. Bajai Járási Ügyészség,

3.2. Kalocsai Járási Ügyészség,

3.3. Kecskeméti Járási Ügyészség,[170]

3.4. Kiskőrösi Járási Ügyészség,

3.5. Kiskunfélegyházi Járási Ügyészség,

3.6. Kiskunhalasi Járási Ügyészség,

3.7. Kunszentmiklósi Járási Ügyészség.

4. Békés Vármegyei Főügyészség[171]

4.1. Battonyai Járási Ügyészség,

4.2. Békéscsabai Járási Ügyészség,

4.3. Békési Járási Ügyészség,

4.4. Gyulai Járási Ügyészség,[172]

4.5. Orosházi Járási Ügyészség,

4.6. Szarvasi Járási Ügyészség,

4.7. Szeghalmi Járási Ügyészség.

5. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség[173]

5.1. Encsi Járási Ügyészség,

5.2. Kazincbarcikai Járási Ügyészség,

5.3. Mezőkövesdi Járási Ügyészség,

5.4. Miskolci Járási Ügyészség,[174]

5.5. Ózdi Járási Ügyészség,

5.6. Sátoraljaújhelyi Járási Ügyészség,

5.7. Szerencsi Járási Ügyészség,

5.8. Szikszói Járási Ügyészség,

5.9. Tiszaújvárosi Járási Ügyészség.

6. Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség[175]

6.1. Csongrádi Járási Ügyészség,

6.2. Hódmezővásárhelyi Járási Ügyészség,

6.3. Makói Járási Ügyészség,

6.4. Szegedi Járási Ügyészség,[176]

6.5. Szentesi Járási Ügyészség.

7. Fejér Vármegyei Főügyészség[177]

7.1. Bicskei Járási Ügyészség,

7.2. Dunaújvárosi Járási Ügyészség,

7.3. Sárbogárdi Járási Ügyészség,

7.4. Székesfehérvári Járási Ügyészség.[178]

8. Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség[179]

8.1. Győri Járási Ügyészség,[180]

8.2. Mosonmagyaróvári Járási Ügyészség,

8.3. Soproni Járási Ügyészség.

9. Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség[181]

9.1. Berettyóújfalui Járási Ügyészség,

9.2. Debreceni Járási Ügyészség,[182]

9.3. Hajdúböszörményi Járási Ügyészség,

9.4. Hajdúszoboszlói Járási Ügyészség,

9.5. Püspökladányi Járási Ügyészség.

10. Heves Vármegyei Főügyészség[183]

10.1. Egri Járási Ügyészség,[184]

10.2. Füzesabonyi Járási Ügyészség,

10.3. Gyöngyösi Járási Ügyészség,

10.4. Hatvani Járási Ügyészség,

10.5. Hevesi Járási Ügyészség.

11. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség[185]

11.1. Jászberényi Járási Ügyészség,

11.2. Karcagi Járási Ügyészség,

11.3. Kunszentmártoni Járási Ügyészség,

11.4. Mezőtúri Járási Ügyészség,

11.5. Szolnoki Járási Ügyészség,[186]

11.6. Tiszafüredi Járási Ügyészség.

12. Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség[187]

12.1. Esztergomi Járási Ügyészség,

12.2. Komáromi Járási Ügyészség,

12.3. Tatabányai Járási Ügyészség,[188]

12.4. Tatai Járási Ügyészség.

13. Nógrád Vármegyei Főügyészség[189]

13.1. Balassagyarmati Járási Ügyészség,

13.2. Pásztói Járási Ügyészség,

13.3. Salgótarjáni Járási Ügyészség.[190]

14. Pest Vármegyei Főügyészség[191]

14.1. Budakörnyéki Járási Ügyészség,

14.2. Budaörsi Járási Ügyészség,

14.3. Ceglédi Járási Ügyészség,

14.4. Dabasi Járási Ügyészség,

14.5. Dunakeszi Járási Ügyészség,

14.6. Érdi Járási Ügyészség,

14.7. Gödöllői Járási Ügyészség,

14.8. Monori Járási Ügyészség,

14.9. Nagykátai Járási Ügyészség,

14.10. Nagykőrösi Járási Ügyészség,

14.11. Ráckevei Járási Ügyészség,

14.12. Szentendrei Járási Ügyészség,

14.13. Szigetszentmiklósi Járási Ügyészség,

14.14. Váci Járási Ügyészség,

14.15.[192]

15. Somogy Vármegyei Főügyészség[193]

15.1. Fonyódi Járási Ügyészség,

15.2. Kaposvári Járási Ügyészség,[194]

15.3. Marcali Járási Ügyészség,

15.4. Nagyatádi Járási Ügyészség,

15.5. Siófoki Járási Ügyészség.

16. Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség[195]

16.1. Fehérgyarmati Járási Ügyészség,

16.2. Kisvárdai Járási Ügyészség,

16.3. Mátészalkai Járási Ügyészség,

16.4. Nyírbátori Járási Ügyészség,

16.5. Nyíregyházi Járási Ügyészség,[196]

16.6. Vásárosnaményi Járási Ügyészség.

17. Tolna Vármegyei Főügyészség[197]

17.1. Bonyhádi Járási Ügyészség,

17.2. Dombóvári Járási Ügyészség,

17.3. Paksi Járási Ügyészség,

17.4. Szekszárdi Járási Ügyészség,[198]

17.5. Tamási Járási Ügyészség.

18. Vas Vármegyei Főügyészség[199]

18.1. Körmendi Járási Ügyészség,

18.2. Kőszegi Járási Ügyészség,

18.3. Sárvári Járási Ügyészség,

18.4. Szombathelyi Járási Ügyészség.[200]

19. Veszprém Vármegyei Főügyészség[201]

19.1. Ajkai Járási Ügyészség,

19.2. Pápai Járási Ügyészség,

19.3. Tapolcai Járási Ügyészség,

19.4. Veszprémi Járási Ügyészség.[202]

20. Zala Vármegyei Főügyészség[203]

20.1. Keszthelyi Járási Ügyészség,

20.2. Lenti Járási Ügyészség,

20.3. Nagykanizsai Járási Ügyészség,

20.4. Zalaegerszegi Járási Ügyészség.[204]

21. Központi Nyomozó Főügyészség[205]

21.1. Fővárosi Nyomozó Ügyészség,

21.2. Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség,

21.3. Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség,

21.4. Győri Regionális Nyomozó Ügyészség,

21.5. Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség,

21.6. Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség.

III.[206]

Az ügyészség szervezeti ábrája

* Az 1. melléklet II. pont 2-20. pontja szerint meghatározott alárendeltségben.

2. melléklet a 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasításhoz[207]

A Legfőbb Ügyészség jellemző adatai

1. A költségvetési szerv alapításával és jogállásával összefüggő rendelkezések:

1.1. A költségvetési szerv alapításának dátuma: 1973. január 1.

1.2. A költségvetési szerv alapításáról rendelkező jogszabály: a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény.

1.3. A költségvetési szerv jogállását meghatározó jogszabály: az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény.

2. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat

2.1. kelte: 2018. december 20.

2.2. száma: Gazd.: 2453/3/2018.

3. A költségvetési szerv vezetője: Magyarország legfőbb ügyésze.

4. A költségvetési szerv illetékessége: Magyarország területe.

5. A költségvetési szerv területileg, feladatellátásában elkülönült, a gazdálkodás keretéül szolgáló részelőirányzatokkal rendelkező, kötelezettségvállalási joggal felruházott, előirányzatfelhasználási keretszámlával és kincstári kártyafedezeti számlával rendelkező nem jogi személyiségű, alárendelt egységei és azok címei:

5.1. Legfőbb Ügyészség Gazdasági Hivatala

1055 Budapest, Markó utca 16.

5.2. Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség

1055 Budapest, Markó utca 27.

5.3. Debreceni Fellebbviteli Főügyészség

4025 Debrecen, Antall József utca 4.

5.4. Győri Fellebbviteli Főügyészség

9021 Győr, Domb utca 10.

5.5. Pécsi Fellebbviteli Főügyészség

7623 Pécs, Rákóczi utca 50.

5.6. Szegedi Fellebbviteli Főügyészség

6720 Szeged, Vörösmarty utca 5.

5.7. Fővárosi Főügyészség

1054 Budapest, Akadémia utca 13.

5.8. Baranya Vármegyei Főügyészség[208]

7623 Pécs, Jókai utca 26.

5.9. Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség[209]

6000 Kecskemét, Rákóczi út 7.

5.10. Békés Vármegyei Főügyészség[210]

5700 Gyula, Városház utca 6-8.

5.11. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség[211]

3525 Miskolc, Dózsa György út 5-7.

5.12. Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség[212]

6720 Szeged, Stefánia sétány 10.

5.13. Fejér Vármegyei Főügyészség[213]

8000 Székesfehérvár, Dózsa György út 1.

5.14. Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség[214]

9021 Győr, Szent István utca 6.

5.15. Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség[215]

4025 Debrecen, Széchenyi utca 9.

5.16. Heves Vármegyei Főügyészség[216]

3300 Eger, Barkóczy út 1.

5.17. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség[217]

5000 Szolnok, Jókai út 10.

5.18. Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség[218]

2800 Tatabánya I., Népház utca 6.

5.19. Nógrád Vármegyei Főügyészség[219]

2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 2.

5.20. Pest Vármegyei Főügyészség[220]

1064 Budapest, Vörösmarty utca 34/A.

5.21. Somogy Vármegyei Főügyészség[221]

7400 Kaposvár, Gróf Apponyi Albert utca 16.[222]

5.22. Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség[223]

4400 Nyíregyháza, Bocskai utca 4.

5.23. Tolna Vármegyei Főügyészség[224]

7100 Szekszárd, Béla király tér 3.

5.24. Vas Vármegyei Főügyészség[225]

9700 Szombathely, Szily János utca 7.

5.25. Veszprém Vármegyei Főügyészség[226]

8200 Veszprém, Brusznyai Árpád utca 4.

5.26. Zala Vármegyei Főügyészség[227]

8900 Zalaegerszeg, Jókai utca 2.

5.27. Központi Nyomozó Főügyészség

1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 38.

5.28. Országos Kriminológiai Intézet

1122 Budapest, Maros utca 6/a.

6. A költségvetési szerv törzskönyvi azonosító száma: 300146

7. A költségvetési szerv által ellátott alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti megjelölése:

7.1. 033030 ügyészségi tevékenység,

7.2. 014040 társadalomtudományi, humán alapkutatás,

7.3. 013210 átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások.

3. melléklet a 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasításhoz[228]