521/B/2003. AB határozat
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés m) pontja, valamint a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 3. § -a alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés m) pontja, valamint a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 3. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
1. Az indítványozó az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (1) bekezdés m) pontja, valamint a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Az Étv. kifogásolt rendelkezése felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a sajátos építményfajták körébe tartozó - honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó - építésügyi hatósági engedélyezési eljárás szabályait rendelettel állapítsa meg. Az indítványozó szerint ez a felhatalmazás "semmiféle igazodási pontot nem biztosít a Kormány számára a sajátos építményfajtára vonatkozó építésügyi hatósági eljárás szabályainak kialakításához." Az indítványozó arra a következtetésre jut, hogy a törvényi felhatalmazás az Étv.-ben foglaltaktól eltérő eljárás szabályozására nyújt lehetőséget a Kormánynak. A törvényi rendelkezés következményeinek kiszámíthatatlansága miatt a támadott rendelkezés ütközik a norma előreláthatóságának követelményével, emiatt sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, állítja az indítványozó.
Az indítványozó értelmezése szerint az R. 3. §-a alapján a Honvédelmi Minisztérium saját magának adja meg az építési engedélyt a honvédelmi és katonai célú építményekre, ami a jogállamiság elvével nem egyeztethető össze. Az indítványozó úgy véli, hogy az R. 3. §-a az Alkotmány 2. § (1) bekezdése mellett az Alkotmány 35. § (2) bekezdését is sérti. Az R.-rel szabályozott jogviszony tekintetében is irányadónak tartja az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Áe.) a kizárásról szóló 19. § (6) bekezdését, amely szerint a közigazgatási szerv a saját ügyének elintézésében nem vehet részt. Ezért az R. kifogásolt rendelkezése az indítványozó szerint magasabb szintű jogszabályba is ütközik.
2. Az indítvánnyal érintett jogszabályok:
"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."
"35. § (1) A Kormány
a) ...
b) biztosítja a törvények végrehajtását;
c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket;
d)-k) ...
(2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni."
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.):
"7. § A Kormány az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetőleg törvényben, vagy törvényerejű rendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet."
Áe.:
"3. § (6) Ezt a törvényt akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a következő ágazatokhoz tartozó, illetve a következő törvények által meghatározott ügyekben:
a) honvédelmi,
b)-q) ..."
"5. § (1) A közigazgatási szerv hatáskörét jogszabály állapítja meg; ebben meg kell határozni azt a szervet, amely az ügyben első fokon eljár."
"19. § (6) A közigazgatási szerv a saját ügyének elintézésében nem vehet részt. (...)"
"72. § (1) Az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik -, az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól."
Hvt.:
"1. § (1) A honvédelem nemzeti ügy. [...]
(2) ...
(3) A fegyveres erők sajátos szervezeti és függelmi rendszerben működnek."
"9. § (1) A honvédelmi miniszter a Kormánynak az ország honvédelmi feladatai végrehajtásáért, valamint a honvédség irányításáért és vezetéséért felelős szakminisztere. Felelős a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítéséért és központi közigazgatási feladatainak ellátásáért, továbbá a honvédség rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű működését meghatározó döntések meghozataláért, illetőleg e döntések végrehajtásának irányításáért. Gyakorolja az ezzel összefüggő jogokat, amelyeket az Alkotmány, e törvény, illetőleg külön törvény nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe.
(2) ..."
"10. § A honvédelmi miniszter a honvédelmi tevékenység ágazati irányítása körében
a)-g)...
h) törvényben vagy kormányrendeletben megállapított hatáskörében hatósági jogkört gyakorol;
i)-k) ..."
Érv.:
"1. § (1) A törvény hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan:
a) a települések területének rendezésére (a továbbiakban: településrendezés),
b) a településrendezés tervezésére (a továbbiakban: településtervezés),
c) az épületek, műtárgyak (a továbbiakban együtt: építmények), valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak kialakítására,
d) az építmények építészeti-műszaki tervezésére (a továbbiakban: építészeti-műszaki tervezés),
e)-k) ..."
(2) E törvényt a sajátos építményfajták, valamint a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni."
"2. § E törvény alkalmazásában:
1.-17. ...
18. Sajátos építményfajták: az épületnek nem minősülő közlekedési, távközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási építmények (mérnöki létesítmények), továbbá a bányaműveléssel, a környezetvédelemmel kapcsolatos, és az atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai célú építmények."
"4. § (1) Az építésügy központi irányítása - a településrendezés tekintetében az arra vonatkozó országos szabályok és közérdekű követelmények megállapítása -, összehangolása és ellenőrzése az állam feladata.
(2) ...
(3) A Kormány az építésügy - (1) bekezdésben megjelölt - központi feladatainak ellátása körében gondoskodik:
a) az épített környezet rendezett alakítását és védelmét biztosító - a nemzetközi előírásokkal összhangban álló - jogszabályok megállapításáról, továbbá azok folyamatos korszerűsítéséről,
b) az építésügyi hatósági intézményrendszer működtetéséről,
c)-d)...
(4) A Kormány az építésügy központi irányítását a belügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) útján gyakorolja.
5. § (1) A miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében:
a)-c)...
d) ellátja az építésügyi hatóságok szakmai irányítását és ellenőrzését. Ennek keretében rendszeresen gondoskodik az építésügyi hatóságok szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének helyszíni ellenőrzéséről.
(2) ...
(3) Egyes sajátos építményfajtákra vonatkozó szabályozási kérdésekben az illetékes miniszter jár el."
"8. § A településrendezés során biztosítani kell a területeknek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét, figyelembe véve:
a)-f)...
g) a honvédelem és a polgári védelem érdekeit,
h)-i)..."
"18. § (1) Építési munkát végezni az e törvényben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat, szabályozási terv előírásainak megfelelően szabad."
"34. § (4) Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás során érvényt szerez a jogszabályokban foglaltaknak és az építészeti-műszaki szakszerűség követelményeinek. Biztosítja továbbá az eljárással érintettek és az eljárásban érdekeltek jogos érdekeinek védelmét.
(2)-(5) ...
(6) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban a külön jogszabályban meghatározott szakhatóságok és más szervek, valamint névjegyzékbe vett műszaki szakértők működnek közre."
"52. § (1) Az építésügyi hatósági jogkört első fokon - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a települési önkormányzat jegyzője látja el."
(2)-(5) ...
"(6) A sajátos építményfajták - kivéve a (7) bekezdésben meghatározottakat -, továbbá a műemlékvédelem alatt álló építmények tekintetében az építésügyi hatósági jogkört a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott államigazgatási szervek gyakorolják. Ezen építmények tekintetében lefolytatott hatósági engedélyezési eljárásokban a (2) bekezdés szerinti építésügyi hatóság szakhatóságként működik közre. A külön jogszabályban meghatározott honvédelmi és katonai célú építmények hatósági engedélyezési eljárásaiban kormányrendeletben meghatározott szerv működik közre szakhatóságként."
"53. § (1) Az építésügyi hatósági engedélyezési, ellenőrzési és kötelezési eljárásokban, továbbá az építésfelügyeleti ellenőrzés során az államigazgatási eljárás általános szabályait az e törvényben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni."
"62. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a)-l) ...
m) a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó, építésügyi hatósági engedélyezési eljárás szabályait rendelettel állapítsa meg."
R.:
"1. § E rendeletet a honvédelmi és katonai célú építmények és a velük kapcsolatos építési tevékenységek építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában (a továbbiakban: eljárás) kell alkalmazni.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Honvédelmi és katonai célú építmény, építményrész, építményegyüttes, ideértve az ezekhez az ingatlanokhoz közvetlenül tartozó nyomvonal jellegű építményeket is (a továbbiakban együtt: építmény): az az építmény, amely sajátos honvédelmi vagy katonai rendeltetésére tekintettel - beleértve a nemzetközi katonai szerződésekből eredő kötelezettséget is - honvédségi szolgálati viszonyon kívüli használata korlátozott, kivéve, ha az kizárólag sport-, üdülés-, lakás-, kulturális, művelődési, oktatási, igazgatási célra szolgál, vagy abban szociális, illetve egészségügyi tevékenységet végeznek.
2. Építtető: a honvédelmi miniszter által építtetői feladatra feljogosított szervezet.
3. § (1) A honvédelmi és katonai célú építmények tekintetében az építésügyi hatósági jogkört első fokon a Honvédelmi Minisztérium illetékes hivatalába tartozó katonai építésügyi hatósági osztály, másodfokon a honvédelmi miniszter (a továbbiakban együtt: katonai építésügyi hatóság) gyakorolja.
(2) A katonai építésügyi hatóság hatósági jogkörének gyakorlása során csak a jogszabályoknak van alárendelve, a hatósági ügyekben hozandó döntésében nem utasítható.
4. § (1) Az 1. §-ban meghatározott eljárásokban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Építésügyi Hivatala szakhatóságként működik közre.
(2) ...
(3) Az eljárásban csak olyan személyek vehetnek részt, akiknél a nemzetbiztonsági ellenőrzés megtörtént. E rendelkezés vonatkozik a szakhatósági eljárásban részt vevő személyekre is.
(4) A szakhatósági közreműködés során a minősített dokumentáció védelméhez szükséges fizikai biztonsági feltételek hiányában a minősített dokumentumok feldolgozása az első fokú katonai építésügyi hatóság hivatalos helyiségében történik.
5. § Az 1. § szerinti eljárásokban, az állami repülés biztonsága, a nukleáris biztonság-, továbbá a honvédelmi, munka-, tűzvédelmi, valamint a közegészségügyi szakkérdések vonatkozásában a szakhatósági eljárás keretében a HM-nek erre a célra létrehozott hatóságai a külön jogszabályban meghatározott jogkörükben járnak el."
Az R. 6. §-a az engedélyek fajtáiról, a 7. §-a az engedély iránti kérelem tartalmáról és mellékleteiről, a 8. §-a a hatósági ügyintézés és a szakhatósági hozzájárulás határidejéről, valamint a határozat kézbesítésének módjáról rendelkezik, a 9. § pedig az R. hatálybaléptetéséről intézkedik.
Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTM.r.):
"1. § (3) E rendelet rendelkezéseit
a) a honvédelmet, (...) szolgáló építmények tekintetében a rájuk vonatkozó külön jogszabályok megléte esetén, az azokban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni."
II.
Az indítvány nem megalapozott.
1.1. Az Országgyűlés az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos alapvető követelményekről, eszközökről, jogokról és kötelezettségekről, továbbá az építésügyi igazgatás feladat- és hatásköreiről, hatósági jogköreiről szóló alapvető rendelkezéseket az Étv.-ben állapította meg. E törvény hatálya kiterjed az épített környezet alakítására és védelmére, többek között a településrendezésre, a településtervezésre, az építmények és az építési munkák, építési tevékenységek, az építési előírások kialakítására. Az építésügy központi irányítása, összehangolása és ellenőrzése az állam feladata. A Kormány gondoskodik az építésügy központi feladatainak ellátása körében az épített környezet rendezett alakítását és védelmét biztosító jogszabályok megalkotásáról, az építésügyi hatósági intézményrendszer működtetéséről. Az építésügy központi irányítását a Kormány a belügyminiszter útján gyakorolja, egyes sajátos építményfajtákra vonatkozó szabályozási kérdésekben azonban az illetékes miniszter (a honvédelmi és katonai építményeknél a honvédelmi miniszter) jár el.
Az Étv.-t a sajátos építményfajták tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni. Sajátos építményfajtáknak minősülnek az Étv. szerint a honvédelmi és katonai célú létesítmények is. Az Étv. úgy rendelkezik, hogy a sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi hatósági jogkört a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott államigazgatási szervek gyakorolják, amelyek az R. értelmében a katonai építésügyi hatóságok. A KTM.r. szerint pedig a honvédelmet szolgáló építmények tekintetében a külön jogszabályokban foglalt kiegészítéseket és eltéréseket is alkalmazni kell.
1.2. Az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány biztosítja a törvények végrehajtását, és az Alkotmány 35. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint a Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Jat. 7. §-a alapján a Kormány az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetőleg törvényben vagy törvényerejű rendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. A Kormány saját feladatkörben történő rendeletkiadási jogkörének korlátját az Alkotmány 8. § (2) bekezdése tartalmazza, amely szerint az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat csak törvény állapíthat meg.
Az Étv.-nek az indítványban támadott rendelkezése a Kormánynak adott felhatalmazást arra, hogy a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezés szabályait rendelettel állapítsa meg. E törvényi felhatalmazás azt rögzítette, hogy a felhatalmazás a katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezés szabályainak megállapítására vonatkozik. Az Étv. azt is előírta, hogy a sajátos építményfajták tekintetében az Étv.-t az építésügyi igazgatásra vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.
Az Étv. felhatalmazása a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó rendeletalkotás tárgykörét egyértelműen és világosan fogalmazta meg, abból világosan kitűnik, hogy az építésügyi engedélyezési, eljárási szabályok megalkotására vonatkozik a felhatalmazás. A Kormány az R.-t e felhatalmazás keretein belüli tartalommal adta ki, az R. az Étv. rendelkezéseitől tartalmilag nem tér el, külön fogalmi meghatározásokat nem tartalmaz. Az Alkotmánybíróság a 17/1990. (VII. 31.) AB határozatában a törvény végrehajtásával összefüggő rendelet kiadásának más ügyben történő vizsgálata során már megállapította, hogy "[a] végrehajtás során hozott szabályok a fogalmat kitölthetik, az időtartamot meghatározhatják, de a törvény által megfogalmazott rendelkezéseket nem szűkíthetik." (ABH 1990, 173, 176.)
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Étv.-nek az Országgyűléstől mint törvényalkotótól eredő felhatalmazása - a Htv. külön vagy további felhatalmazása nélkül is - elegendő alapot jelent arra, hogy a Kormány az R.-t kiadja, és abban a honvédelmi, illetve a katonai célú építmények építésügyi hatósági engedélyezését érintő szabályozást a szükséges mértékben kiegészítse. Az Étv. kifogásolt felhatalmazó rendelkezése az Alkotmány hivatkozott általános felhatalmazása alapján született, az építésügyi igazgatás működését illetően az Étv. végrehajtását biztosító szabályozást tartalmaz, a jogbiztonságot nem sérti, az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe nem ütközik, ezért az indítvány e részét az Alkotmánybíróság elutasította.
2. Az építésügyi hatósági tevékenység lényege az épített környezet alakítására és védelmére megállapított előírások érvényesítése az egyedi hatósági eljárásokban. Az Étv. akként rendelkezik, hogy az építésügyi hatósági engedély a jogszabályok keretei között adható ki, felsorolja továbbá az engedélyezés alapvető feltételeit. A törvény felhatalmazása alapján kiadott R. az Étv. hatósági engedélyezés rendelkezéseihez képest a sajátos építmények fogalmi elemeire utalva összegzi a honvédelmi és a katonai célú építmény fogalmát, megjelöli az építtetőt. Meghatározza, hogy a honvédelmi és katonai célú építmények tekintetében az építésügyi hatósági jogkört első fokon a Honvédelmi Minisztérium illetékes hivatalába tartozó katonai építésügyi hatóság, másodfokon a honvédelmi miniszter gyakorolja, megjelöli továbbá a szakhatóságként közreműködő szerveket. Ezeken a kritériumokon túlmenően az R. - az Étv. rendelkezéseivel összhangban - rendelkezik az engedélyek fajtáiról, a kérelem tartalmáról, az ügyintézési határidőkről, a határozat kézbesítésének módjáról.
Az Étv. az ország védelmét szolgáló, a honvédelmi és katonai jellegű, speciális szakmai szempontok (pl. államtitok-védelem, honvédelmi követelmények érvényre juttatása, védelmi és harci kapacitás létrehozása, NATO minősített tervek megvalósítása) érvényesítése érdekében adott törvényi felhatalmazást a Kormánynak a honvédelmi, katonai rendeltetésű építmények hatósági engedélyezési eljárásának az általános építési engedélyezési eljárástól részben eltérő szabályozására. A katonai építésügyi hatóság eljárásának tárgyilagosságát szakmai, jogi garanciaként az R. annak kimondásával is hangsúlyozza, hogy hatósági jogkörének gyakorlása során a katonai építésügyi hatóság csak a jogszabályoknak (értelemszerűen ide sorolva az Étv.-t és a végrehajtási rendeleteit is) van alárendelve, és hogy a hatósági ügyekben hozandó döntésében nem utasítható.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az R. mint speciális kiegészítő jogszabály az építésügyi igazgatás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, hatósági-ügyféli jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására nem terjed ki. Az R. a honvédelmi és a katonai célú építmény és az építtető fogalmát határozza meg, felsorolja a szakhatóságként közreműködő szerveket, az engedélyezés fajtáit, továbbá az engedély iránti kérelem formáját és mellékleteit. Ezeken kívül az engedélyezési eljárásban hatáskörrel bíró első- és másodfokú katonai építésügyi hatóságot jelöli meg. A támadott kormányrendeleti szabályozás a norma tárgykörét és kereteit illetően csupán a honvédelmi és a katonai építmények szabályozási specialitására szorítkozik. Az építésügyi igazgatás általános szabályozási tárgyköreit illetően az Étv. alapvető rendelkezéseihez képest eltérést nem mutat, olyan életviszonyok szabályozására, amelyek törvényhozási tárgyat képeznek, nem terjed ki.
Az R. kifogásolt rendelkezése összhangban áll az Áe. 5. § (1) bekezdésének előírásával is, amely szerint a közigazgatási szerv hatáskörét jogszabály állapítja meg, ebben meg kell határozni azt a szervet, amely az ügyben első fokon eljár. Az R. a honvédelmi és katonai célú építmények hatósági engedélyezésének hatásköri szabályait állapítja meg. A speciális kiegészítő rendelkezéseken túlmenően az épített környezet alakítását az Étv. és a végrehajtására kiadott építésügyi tárgyú kormányrendeletek és miniszteri rendeletek szabályozzák a sajátos építmények tekintetében is.
Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján megállapította, hogy a törvényi felhatalmazás alapján kiadott R. támadott rendelkezései az építésügyi igazgatás struktúráját és működését illetően kiszámíthatóak, a jogbiztonság követelményével összhangban állnak. A kifogásolt rendelkezések a Kormány rendelet kibocsátási feladatkörét érintő alkotmányi előírásokba nem ütköznek, törvényi előírásokkal nem ellentétesek. A jogi szabályozásból kitűnően a katonai építésügyi hatóság kizárólag a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által meghatározott működési rendben fejtheti ki tevékenységét, attól nem térhet el. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében és a 35. § (2) bekezdésében foglaltakat tehát az R. 3. §-a nem sérti, ezért az indítványt e részében is elutasította az Alkotmánybíróság.
3. A Htv. szerint a honvédelem nemzeti ügy, a honvédelmi miniszter pedig a honvédség irányítását, vezetését végző szakminiszter, aki a honvédelmi tevékenység ágazati ellátása körében törvényben vagy kormányrendeletben megállapított hatáskörében hatósági jogkört is gyakorol.
A honvédelmi miniszter 2003-ban adta ki a HM Munkabiztonsági és Építésügyi Hatósági Hivatal alapító okiratát, továbbá a HM Beszerzési és Biztonsági Hivatala alapító okiratát.
Az alapító okiratok egyértelműen kifejezésre juttatják, hogy a Honvédelmi Minisztérium belső szervezeti egységeitől elkülönítetten működik önálló hivatalként a katonai építésügyi hatóság, és a katonai építésügyi hatóságtól ugyancsak elkülönítetten végzi munkáját a katonai, valamint honvédelmi rendeltetésű beruházásokat előkészítő építtető szerv is. Nincs tehát arról szó, hogy a katonai építésügyi hatóság saját ügyében jár el, és hogy építési engedélyt a saját maga számára ad ki. A másodfokon eljáró honvédelmi miniszter sem "saját ügyét", hanem - az építtető önálló költségvetési szerv kérelme alapján - a sajátos katonai és honvédelmi építményekre vonatkozó építésigazgatási engedélyezési eljárásban önálló jogi személyként eljáró katonai építésügyi hatóság döntéseinek a felülvizsgálatát végzi a jogszabályok előírása szerint a jogorvoslati eljárásban.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint tehát azért, mert bizonyos építmények közvetlenül honvédelmi, katonai célt szolgálnak, nem válnak a honvédelmi miniszter, illetve a HM Munkabiztonsági és Építésügyi Hatósági Hivatala saját ügyévé. Az a szabályozás pedig, amely az általános engedélyezési előírásokhoz képest (körzeti építésügyi hatóság) kiemeli a katonai és honvédelmi rendeltetésű építmények építési engedélyezési eljárását, és a hatáskör gyakorlását a katonai építésügyi hatóságnak adja, indokolt, mert ezek az ügyek csak különleges szakismeretek alapján bírálhatók el megalapozottan.
A katonai építésügyi hatóság a honvédelmi, katonai célú objektumok megépítésének engedélyezési eljárásában köteles a jogszabályi előírásokat betartani. Az engedélyezési folyamatban egyébként is számos szerv vesz részt az építésügyi hatóság mellett, így a helyi önkormányzat (a területrendezési feladatkör ellátásának keretei között építési szabályzatokat, településrendezési terveket készíttet), a szakhatóságok és műszaki szakértők, a területi főépítész, az építészeti és műszaki tervezők, a kivitelezők és a közművek, az építésügyi hatósági ellenőrzés és az építésfelügyelet szervei, az építésügy központi irányítását végző szervek. [Ilyen a 2003. szeptember 1-jei hatállyal a 135/2003. (VIII. 29.) Korm. rendelettel létrehozott Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal.] Mindezek tevékenysége mellett az engedélyezési eljárásban hozott jogerős határozat közigazgatási peres eljárás keretében bíróság előtt is megtámadható. A törvényalkotó kellő súlyú és hatású törvényi garanciákat alakított ki tehát arra, hogy a sajátos építményfajták közül a katonai és honvédelmi célú építmények hatósági engedélyezés eljárásának jogszerűsége biztosított legyen.
A pártatlanság elve a relatív semlegesség követelményét állítja a közigazgatás elé, ez pedig azt juttatja kifejezésre, hogy az ügyfelek ügyeit minden megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell intéznie. Az előbbiekben jelzett törvényi rendelkezések a pártatlan ügyintézés alapelvének érvényesülését nem sértik, hanem éppen elősegítik, hogy a katonai építésügyi igazgatási szervek is csak a joghoz, a jogilag releváns tényekhez tartsák magukat. A katonai, honvédelmi célú építmények engedélyezését célzó eljárásban részt vevő szervek a közérdeknek megfelelően, az ügyfélnek minősülők jogait és jogos érdekeit is figyelembe véve hozhatnak jogszerű döntéseket. Az Étv. és az R., valamint az Áe. mindezeknek a jogi biztosítékait az alkotmányos előírásoknak megfelelően tartalmazzák.
A fentieket összegezve az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az R. 3. §-a, az Áe. 19. § (1) bekezdését és az Étv. hivatkozott előírásait nem sérti, nem ellentétes az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéssel, ezért az indítványt az Alkotmánybíróság e részében is elutasította.
Budapest, 2004. február 3.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró