7/1999. OIT szabályzat

a bíróságok tájékoztatási tevékenységéről

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 39. §-ának q) pontjában kapott felhatalmazás alapján - annak érdekében, hogy a közvélemény a bíróságok működéséről hiteles és gyors tájékoztatást kapjon - a következő szabályzatot alkotja.

1. §

(1) A szabályzat hatálya a bíróságokra, az ott működő bírákra, valamint az igazságügyi alkalmazottakra és általuk a bíróságok tevékenységéről adott tájékoztatásra terjed ki.

(2) Az OIT határozatairól és a testület munkájáról, továbbá az OIT Hivatalának tevékenységéről az OIT, illetőleg a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint adható tájékoztatás.

2. §

(1) A bíróságok a sajtó tájékoztatását a Bszi.-ben, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvényben (Bjj.), valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVII. törvényben (Iasz.) foglalt külön rendelkezések érvényesítésével, a tájékoztatásra vonatkozó jogszabályok, valamint e szabályzat alapján végzik.

(2) A tájékoztatásra vonatkozó fontosabb jogszabályi rendelkezéseket a melléklet tartalmazza.

3. §

(1) A Legfelsőbb Bíróságon, az ítélőtáblákon, valamint a megyei (fővárosi) bíróságokon a bíróság elnöke (a továbbiakban együtt: a bíróság elnöke) a bírák közül sajtószóvivőt bíz meg. Indokolt esetben a bírák vagy az igazságügyi alkalmazottak közül sajtótitkár is megbízható.

(2) A helyi (munkaügyi) bíróságokon az elnök a megyei bíróság elnökének egyetértésével sajtószóvivőt bízhat meg.

(3) A sajtótitkár az információk gyűjtésével, rendszerezésével, a sajtótermékek figyelésével és egyéb szervezési feladatok ellátásával segíti az elnök, illetve a sajtószóvivő munkáját.

4. §

A bíróságok a szerkesztőségekkel és az újságírókkal rendszeres kapcsolatot tartanak. A sajtószóvivő a bíróság illetékességi területén gondoskodik a sajtóval való kapcsolat hatékony fenntartásáról, az igazságszolgáltatással kapcsolatos legfontosabb információk rendszeres közzétételéről vagy ezek más módon való hozzáférhetővé tételéről.

5. §

(1) A bíróságok tevékenységéről a sajtó részére az OIT elnöke, az OIT Hivatalának a vezetője, az adott bíróságok elnökei, a sajtószóvivők, illetve az esetileg megbízott bírák vagy igazságügyi alkalmazottak jogosultak nyilatkozni, tarthatnak sajtótájékoztatót, intézkedhetnek közlemények kiadása iránt.

(2) A tájékoztatás nem terjedhet ki a bíróság előtt folyamatban lévő ügy érdemére.

(3) A sajtószóvivők, illetve az (1) bekezdés szerint megbízott személyek nyilatkozataikat, tájékoztatóikat, stb. a lehetőségekhez képest a megbízást adó vezetővel előzetesen egyeztetik.

(4) A tájékoztatást adó személy jogosult kikötni, hogy a neve feltüntetésével megjelenő, illetőleg a közreműködésével készült nyilatkozat, interjú vagy cikk csak akkor közölhető, ha azt a megjelenés előtt részére bemutatták.

6. §

A közérdek, így különösen az igazságszolgáltatás érdekének sérelme esetén a bíróságok tevékenységével összefüggő sajtó helyreigazítási eljárásról a bíróság elnöke - a helyi (munkaügyi) bíróság esetében a megyei bíróság elnöke - dönt.

7. §

(1) Az 3. §-ban megjelölt bíróságok a tájékoztatás körében előre tervezhető céljaikat, a főbb témaköröket, illetve a tájékoztatás formáit az adott naptári év folyamán sajtótervben állapítják meg.

(2) A sajtóterv kialakításánál arra kell törekedni, hogy a tájékoztatás különösen az ítélkezés adott szintű tapasztalataira, a főbb statisztikai mutatók, valamint a működési feltételek ismertetésére, az adott időszak jelentősebb bírósági rendezvényeire, értekezleteire és a fontosabb személyi változásokra terjedjen ki.

8. §

Az OIT Hivatala

a) a központi oktatási terv keretében továbbképzést szervez a sajtókapcsolatok bírósági résztvevői számára, összeállítást készít a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, illetőleg a mellékletben szereplő jogszabályok változásairól,

b) felkérésre segítséget nyújt a sajtóterv elkészítéséhez, a tájékoztatók megtartásához, illetőleg a szerkesztőségek akkreditálásai alapján összeállítást készít az igazságügyi és bírósági tudósítók nevéről,

c) erre irányuló igény esetén szervezi az igazságügyi és bírósági tudósítók jogi kérdésekben való tájékoztatását.

9. §

(1) A szabályzat 1999. március hó 1. napján lép hatályba.

(2) A sajtószóvivőket (sajtótitkárokat) a szabályzat hatálybalépésétől számított egy hónapon belül kell megbízni.

(3) Sajtótervet első alkalommal 1999. második félévére kell készíteni a szabályzat hatálybalépésétől számított két hónapon belül.

Melléklet az OIT 1999. évi 7. számú szabályzatához

Összeállítás a tájékoztatásra vonatkozó fontosabb jogszabályi rendelkezésekről

I.

A tájékoztatásra vonatkozó általános rendelkezések

1.) 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról

(Kivonat)

"59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog."

"61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

(2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát."

2.) A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény

(Kivonat)

"2. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon szűkebb környezetét, hazáját, a világot érintő kérdésekben. A sajtó feladata - a hírközlés más eszközeivel összhangban - a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás."

"3. § (1) A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével."

"4. § (1) A hiteles, pontos és gyors tájékoztatást az állami szervek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek a saját kezdeményezéseikkel, továbbá a szükséges felvilágosításoknak és adatoknak a sajtó rendelkezésére bocsátásával kötelesek elősegíteni.

Meg kell tagadni a felvilágosítást, ha az a 3. § (1) bekezdésében foglalt tilalmakba ütközik, illetőleg ha az állami, szolgálati, üzemi (üzleti) vagy magántitkot sért, és a titoktartási kötelezettség alól az arra jogosult szerv vagy személy nem adott felmentést.

(2) A sajtó részére felvilágosítást adó személy a valóságnak megfelelő felvilágosítást köteles adni.

(3) A felvilágosítást adó személyt a közérdekű bejelentést, illetőleg javaslatot tevő védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott védelem illeti meg."

"5. § A sajtó - az érdekeltek hozzájárulása nélkül is - tájékoztatást adhat az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek, valamint ezek bizottságai nyilvános üléséről, továbbá a bíróságok nyilvános tárgyalásairól."

"11. § (1) A sajtónál hivatásszerű tájékoztatási tevékenységet végző személy (a továbbiakban: újságíró) a hivatása során:

d) köteles a nyilvános közlésre készített nyilatkozatot a nyilatkozatot adó személynek - kérelmére - bemutatni; azt nem közölheti, ha ehhez a nyilatkozatot adó személy azért nem járul hozzá, mert nyilatkozatát az újságíró megváltoztatta."

"19. § (3) Ha a sajtóban közölt tájékoztatás a személyhez fűződő jogot vagy a hiteles tájékoztatás követelményét sérti, külön jogszabály szerint helyreigazításnak is helye van."

3.) 12/1986. (IV. 22.) MT rendelet a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény végrehajtásáról

(Kivonat)

"2. § Ha a felvilágosítás vagy adat más szerv tevékenységét is érinti, a felvilágosítást adó szerv a felvilágosítást az érintett szervvel egyeztetve adja meg."

4.) 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról[1]

(Kivonat)

"19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervek rendszeresen közzé- vagy más módon hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. E szervek hatáskörében eljáró személyek neve, beosztása vagy besorolása és munkaköre - ha a törvény másként nem rendelkezik - bárki számára hozzáférhető, nyilvános adat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja.

(3) Az (1) bekezdésben említetteknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította, illetve ha az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény

a) honvédelmi;

b) nemzetbiztonsági;

c) bűnüldözési vagy bűnmegelőzési;

d) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből;

e) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra;

f) bírósági eljárásra tekintettel

korlátozza.

(4) Az (1) bekezdésben említett szervek hatáskörében eljáró személynek a feladatkörével összefüggő személyes adata a közérdekű adat megismerését nem korlátozza.

(5) Ha a törvény másként nem rendelkezik, a belső használatra készült, valamint a döntéselőkészítéssel összefüggő adat a keletkezését követő harminc éven belül nem nyilvános. Kérelemre az adatok megismerését a szerv vezetője e határidőn belül is engedélyezheti.

(6) A közérdekű adatok megismerésével és nyilvánosságával összefüggésben az üzleti titok megismerésére a Polgári Törvénykönyvben foglaltak az irányadók."

"20. § (1) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek az adatot kezelő szerv a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthető formában tesz eleget. Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről annak tárolási módjától függetlenül - költségterítés ellenében - a kérelmező másolatot kérhet.

(2) A kérelem megadásáról - annak indokaival együtt - 8 napon belül írásban értesíteni kell a kérelmezőt.

(3) A közérdekű adat közléséért az adatkezelő szerv vezetője - legfeljebb a közléssel kapcsolatban felmerült költség mértékéig - költségtérítést állapíthat meg. A kérelmező kérésére a költség összegét előre közölni kell.

(4) A 19. § (1) bekezdésében említett szervek évente értesítik az adatvédelmi biztost az elutasított kérelmekről, valamint az elutasítások indokairól."

5.) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény

(Kivonat)

"79. § (1) Ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap) rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül - követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás).

(2) A helyreigazítást napilap esetén az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül, folyóirat, illetőleg filmhíradó esetében a legközelebbi számban azonos módon, rádió, illetőleg televízió esetében pedig - ugyancsak nyolc napon belül - a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni."

"80. § (1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.

(2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges.

(3) Az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személyről készült képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekéből a hatóság engedélyével szabad felhasználni."

6.) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény

(Kivonat)

"342. § Sajtóhelyreigazítást (1959. évi IV. törvény 79. §-a) a közlemény megjelenésétől, illetőleg a közvetítéstől számított harminc napon belül lehet írásban kérni a sajtótól. A helyreigazítást az érintett személyen kívül az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) is kérheti, ha a valótlan tartalmú közlemény a közérdeket sérti.

Sajtóhelyreigazítási kérelem előterjesztésére a Ptk. 79. §-ának (1) bekezdésében szabályozott sérelem esetén - a Legfelsőbb Bíróság PK 13. számú állásfoglalásához fűzött indokolásból is kitűnően - az jogosult

- akit a sajtóközleményben név szerint megjelöltek

- akire a sajtóközlemény nevének megjelölése nélkül vonatkozik, ha annak tartalmából személye valamilyen módon felismerhető.

- Kérelemmel nemcsak a természetes, hanem a jogi személy is élhet. (BH 1980. 83.)

- A Ptk. 85. §-ának (1) bekezdéséből következően - miszerint a személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni - az arra jogosult a sajtó-helyreigazítási kérelmet is csak saját nevében nyújthat be.

Nem igényelhet sajtó-helyreigazítást a jogi személy az alkalmazottja, tagja vagy a tisztségviselője nevében, ha a sérelmezett közlés kizárólag ezek valamelyikére vonatkozik. Így, a sajtóközleménnyel érintett csak személyesen kérhet helyreigazítást akkor is, ha a sérelem munkakörével, feladatkörével kapcsolatos. Ha a közlemény a nem természetes személyt, és az alkalmazottját, tagját stb. egyaránt sérti, a helyreigazítást valamennyi érintett követelheti.

7.) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény és a minősített adatok kezelésének rendjéről szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet

II.

A bíróságokra vonatkozó külön rendelkezések

1.) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény

(Kivonat)

"28. § (1) A bíró köteles a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a bírósági eljárásba vetett bizalmat vagy a bíróság tekintélyét csorbítaná.

(2) A bíró a szolgálati viszonyán kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt bíróság előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre."

"29. § (1) A bíró az általa intézett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájékoztatást.

(2) A bíróság előtt folyamatban lévő vagy befejezett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy adhat tájékoztatást."

"74. § A fegyelmi eljárást és az előzetes vizsgálatot a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni."

"100. § (6) A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról - a bíró nevére és a beosztására vonatkozó adat kivételével - csak igazságügyi szerv részére lehet tájékoztatást adni."

2.) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény

(Kivonat)

"9. § (3) Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel az igazságügyi szerv jogos érdekeit, illetve jó hírnevét veszélyeztetné."

"94. § (3) Az adatok közül az igazságügyi szerv megnevezése, az igazságügyi alkalmazott neve és munkakörének az elnevezése közérdekű adatnak minősül, bármely más adat nem igazságügyi szerv részére csak a személyazonosításra alkalmatlan módon adható ki."

3.) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény

(Kivonat)

"12. § (1) A bíróság tárgyalása - ha törvény kivételt nem tesz - nyilvános.

(2) A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki."

4.) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény[2]

(Kivonat)

"74/A. § (1) A sajtó részére a nyomozás befejezéséig a nyomozó hatóság külön jogszabályban erre feljogosított tagja, valamint az ügyész; a vádemelésig az ügyész, illetőleg az általa megbízott személy; a bírósági eljárás során a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben erre feljogosított személy adhat felvilágosítást.

(2) A bíróság nyilvános tárgyalásáról a sajtó jogosult tájékoztatást adni.

(3) Meg kell tagadni a sajtó számára a felvilágosítást, ha az államtitkot, vagy szolgálati titkot sértene, vagy egyébként az eljárás eredményes lefolyását veszélyeztetné.

74/B. § (1) A bírósági tárgyalásról a nyilvánosság tájékoztatása érdekében hang- vagy képfelvételt a tanács elnöke engedélyével, a bírósági tárgyaláson jelenlevő személyről - a bíróság tagjain, a jegyzőkönyvvezetőn, az ügyészen és a védőn kívül - csak az érintett hozzájárulásával szabad készíteni. A tanács elnöke a tárgyalás folyamatosságának és zavartalanságának érdekében az engedélyt megtagadhatja, illetőleg azt a bírósági eljárás bármely szakaszában visszavonhatja.

(2) A zárt tárgyalásról, illetőleg a tárgyalásnak azon részéről, amelyről a bíróság a nyilvánosságot kizárta, a sajtó nem adhat tájékoztatást, és a sajtó részére felvilágosítás nem adható, kivéve, ha a nyilvánosság kizárására a 245. § (5) bekezdése alapján került sor.

(3) Ha a törvény kivételt nem tesz, a folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügy irataiba csak az e törvény által erre feljogosított személy tekinthet be.

(4) A (3) bekezdés szerinti irat a köziratokról a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény közlevéltári anyagban történő kutatásra vonatkozó szabályai szerint az ott írt védelmi idő letelte előtt is kutatható.

(5) A 74/A. §-ban meghatározott esetet kivéve az eljárásról felvilágosítás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetőleg annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. A vádirat benyújtásáig az ügyész, a bírósági eljárás során az eljáró bíróság elnöke - az ehhez fűződő jogi érdek igazolása után - engedélyezi az iratok megtekintését, illetőleg a szükséges felvilágosítás megadását."

"237. § (1) A bíróság tárgyalása nyilvános. A tanács elnöke a tárgyalás szabályszerű lefolytatása, méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében, helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát.

238. § (1) A nyilvánosság kizárásáról szóló határozatot a bíróság nyilvános tárgyaláson hirdeti ki. A nyilvánosság kizárása tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek nincs helye, azt az ügydöntő határozattal szemben bejelentett fellebbezésben lehet sérelmezni.

239. § (1) A tárgyalást nyilvánosan kell lefolytatni, ha a zárt tárgyalás indoka megszűnt.

(2) A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát akkor is nyilvánosan hirdeti ki, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárta."

"244. § (2) A tanács elnöke gondoskodik a tárgyalás méltóságának megőrzéséről. Ennek érdekében a tárgyalóteremből eltávolíttatja azokat, akik állapotuk vagy megjelenésük folytán a tárgyalás méltóságát sértik.

245. § (2) Azt aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tanács elnöke rendre utasítja, ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén a tárgyalásról kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti. A tanács elnöke ugyanígy jár el azzal szemben, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja.

(3) A tanács elnöke rendelkezhet úgy, hogy a rendzavaró vagy az, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, a tárgyalóterembe azon a tárgyalási napon nem térhet vissza.

(4) A bíróság a rendzavarót vagy azt, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, rendbírsággal sújthatja, a tárgyalásról való kivezetése vagy kiutasítása esetén a rendzavarás napján tartott tárgyalás befejezéséig őrizetbe veheti.

(5) Ha a hallgatóság a tárgyalás rendjét vagy szabályszerű menetét ismételten megzavarja, a tanács elnöke a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárhatja."

5.) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény[3]

(Kivonat)

"5. § (1) A bíróság - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a felek közötti jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el.

(2) A bíróság a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges. A bíróság a nyilvánosságot a közerkölcs védelmében, valamint az ügyfél kérelmére abban az esetben is kizárhatja, ha az a fél személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt.

(3) A bíróság a tárgyalás során hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki."

"284. § (1) A házassági per tárgyalásáról a fél kérelmére a nyilvánosságot az 5. §-ban foglalt feltételek nélkül is ki lehet zárni. Erre a bíróság a feleket köteles figyelmeztetni."

6.) Az igazságügy-miniszter és a belügyminiszter 10/1986. (IX.1.) IM-BM együttes rendelete a bűnügyi és igazságügyi tájékoztatásról[4]

(Kivonat)

"8. § (1) A bíróság előtt folyamatban lévő ügyről a sajtó részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy ad felvilágosítást.

(2) A jogerősen befejezett ügyről - az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül - az ügy intézéséért felelős dolgozó (közjegyző, végrehajtó) is adhat felvilágosítást, a bíró azonban az általa tárgyalt ügyről nem adhat felvilágosítást.

9. § (1) A bíróság elnöke a folyamatban lévő, illetve a bíróság által befejezett ügyben az újságírónak betekintést engedélyezhet az ügy irataiba.

(2) A nyilvánosság kizárásával tartott tárgyaláson történtekről a sajtó részére felvilágosítás nem adható, az ügy irataiba betekintés nem engedélyezhető.

10. § Magánszemélyek polgári jogi perének, a családjogi pernek, valamint a munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos pernek nyilvános bírósági tárgyalásáról csak valamennyi perben álló fél (beavatkozó) hozzájárulásával szabad tájékoztatást adni.

11.§ (1) A bírósági tárgyaláson felvételt készíteni csak az eljáró tanács elnökének engedélyével szabad. Az engedély - a Ptk. 80. § (3) bekezdésében meghatározott eseten kívül - csak akkor adható meg, ha a felvétel nyilvánosságra hozatalához a felvételen szereplő és az eljárásban részt vevő személyek hozzájárultak.

(2) Az érintett személy hozzájárulása nélkül felvételt készíteni csak a Ptk. 80. § (3) bekezdésében meghatározott esetben szabad, erre az eljáró tanács elnöke adhat engedélyt.

(3) Az engedélyt vissza kell vonni, illetve a további nyilvánosságra hozatalt meg kell tiltani, ha utóbb a tárgyalásról a bíróság a nyilvánosságot kizárta. Az engedély visszavonható, ha a tanács elnöke az eljárás, illetőleg a rendfenntartás érdekében azt indokoltnak tartja.

7.) Az OIT 42/1998. (V. 6.) határozata a bíróságok szolgálati titokköri jegyzékéről, valamint az adott bíróságok titokvédelmi szabályzatai