31995L0002[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 95/2/EK irányelve (1995. február 20.) a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 95/2/EK IRÁNYELVE

(1995. február 20.)

a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 100a. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Szerződés 189b. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 3 ),

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelvre ( 4 ), és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,

mivel a tartósítószerekre, antioxidánsokra és más adalékanyagokra, valamint ezek használati feltételeire vonatkozó nemzeti jogszabályok közötti különbségek akadályozzák az élelmiszerek szabad mozgását; mivel ez tisztességtelen versenyfeltételeket teremthet;

mivel ezen élelmiszer-adalékanyagok használati feltételeinek megállapításakor az elsődleges követelmény a fogyasztók védelme;

mivel általános elvárás, hogy a feldolgozatlan élelmiszerek, és bizonyos más élelmiszerek ne tartalmazzanak élelmiszer-adalékanyagokat;

mivel a rendelkezésre álló legújabb tudományos és toxikológiai információk szerint egyes anyagok felhasználását csak bizonyos élelmiszerekben és csak bizonyos használati feltételek mellett lehet engedélyezni;

mivel szigorú szabályokat kell megállapítani az anyatej-helyettesítő tápszerek, az anyatej-kiegészítő tápszerek és az elválasztás alatt adott ételek esetében alkalmazható élelmiszer-adalékanyagokra, ahogyan arról a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. május 3-i 89/398/EGK tanácsi irányelv ( 5 ), és különösen annak 4. cikk (1) bekezdésének e) pontja rendelkezik;

mivel ezen irányelv nem érinti az édesítőszerekre és színezékekre vonatkozó szabályokat;

mivel, amíg különös rendelkezések nem születnek a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelv ( 6 ), valamint az egyes növényi eredetű termékekben - többek között a gyümölcsökben és zöldségekben -, illetve azok felületén található peszticidszer-maradványok megengedhető legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló, 1990. november 27-i, 90/642/EGK tanácsi irányelv ( 7 ) alapján, átmenetileg az ilyen kategóriákba tartozó anyagok is ezen irányelv hatálya alá tartoznak;

mivel a Bizottság úgy módosítja a közösségi rendelkezéseket, hogy azok összhangban legyenek ezen irányelv szabályaival;

mivel meghallgatták az élelmiszerügyi tudományos bizottság véleményét az olyan anyagok vonatkozásában, amelyek még nem tartoznak közösségi szabályozás alá;

mivel ezen irányelvbe olyan különleges intézkedéseket kell beiktatni, amelyek más közösségi rendelkezésekben szereplő adalékanyagokra vonatkoznak;

mivel kívánatos, hogy az Élelmiszerügyi Állandó Bizottság konzultációs eljárása szerint járjanak el annak eldöntésekor, hogy egy adott élelmiszer az élelmiszerek egy bizonyos kategóriájába tartozik-e;

mivel a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagok tisztasági követelményeinek módosítását, illetve ahol nincs ilyen követelmény, az új előírásokat a 89/107/EGK irányelv 11. cikkében megállapított eljárással összhangban fogadják el;

mivel az élelmiszerügyi tudományos bizottság még nem nyilvánított véleményt a lisztkezelő szerekről, így ezen anyagokat egy külön irányelv fogja szabályozni;

mivel ezen irányelv hatályon kívül helyezi a 64/54/EGK ( 8 ), 70/357/EGK ( 9 ), 74/329/EGK ( 10 ) és 83/463/EGK ( 11 ) irányelvet, és ezen irányelvek helyébe lép,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Ezen irányelv a 89/107/EGK irányelv 3. cikke értelmében vett, az átfogó irányelv részét képező egyedi irányelv, amely a színezékeken és az édesítőszereken kívül minden adalékanyagra vonatkozik. Az irányelv az enzimek közül csak a mellékletekben felsoroltakra vonatkozik.

(2) Kizárólag az élelmiszerügyi tudományos bizottság által meghatározott követelményeknek megfelelő adalékanyagokat lehet az élelmiszerekben felhasználni.

(3) Ezen irányelv alkalmazásában:

a) "tartósítószerek": olyan anyagok, amelyek a mikroorganizmusok okozta romlás megakadályozásával meghosszabbítják az élelmiszerek eltarthatóságát;

b) "antioxidánsok": olyan anyagok, amelyek az oxidáció okozta romlás - mint a zsírok avasodása és a színváltozások - megakadályozásával meghosszabbítják az élelmiszerek eltarthatóságát;

c) "hordozók (beleértve a hordozóoldószereket)": olyan, saját technológiai hatás nélküli anyagok, amelyeket az élelmiszer-adalékanyagok vagy aromák oldására, hígítására, diszpergálására vagy másféle fizikai módosítására használnak, hogy megkönnyítsék azok kezelését, alkalmazását vagy használatát anélkül, hogy funkcióját megváltoztatnák;

d) "étkezési savak": olyan anyagok, amelyek növelik az élelmiszer savasságát és/vagy savanyú ízt adnak neki;

e) "savanyúságot szabályozó anyagok": olyan anyagok, amelyek megváltoztatják vagy szabályozzák az élelmiszer savasságát vagy lúgosságát;

f) "csomósodást gátló anyagok": olyan anyagok, amelyek csökkentik az élelmiszer önálló részeinek egymáshoz tapadását;

g) "habzásgátlók": olyan anyagok, amelyek megakadályozzák vagy csökkentik a habzást;

h) "tömegnövelő szerek": olyan anyagok, amelyek növelik az élelmiszer tömegét, anélkül, hogy lényegesen növelnék hasznosuló energiatartalmát;

i) "emulgeálószerek": olyan anyagok, amelyek lehetővé teszik két vagy több nem keveredő fázisból - mint az olaj és a víz - homogén keverék képzését vagy kialakítását az élelmiszerben;

j) "emulgeáló sók": olyan anyagok, amelyek a sajtban lévő fehérjéket diszpergált formába alakítják és egyúttal a zsírt és más komponenseket közel homogén eloszlásba hozzák;

k) "szilárdítóanyagok": olyan anyagok, amelyek a gyümölcsök vagy zöldségek szöveteit keménnyé vagy ropogóssá teszik vagy így tartják, illetve zselésítőanyagokkal szilárd gélt képeznek;

l) "ízfokozók": olyan anyagok, amelyek fokozzák az élelmiszerek meglevő ízét és/vagy zamatát;

m) "habosító szerek": olyan anyagok, amelyek lehetővé teszik egy gázfázis homogén diszperzióját egy folyékony vagy szilárd fázisban;

n) "zselésítőanyagok": olyan anyagok, amelyek gélképzéssel alakítják ki az élelmiszer szerkezetét;

o) "fényezőanyagok" (beleértve a kenőanyagokat is): olyan anyagok, amelyek ha az élelmiszer külső felületén alkalmazzák őket, csillogó megjelenést adnak vagy védőbevonatot biztosítanak;

p) "nedvesítőanyagok": olyan anyagok, amelyek megvédik az élelmiszert a kiszáradástól, ellensúlyozva egy alacsony relatív nedvességtartalmú légtér hatását, vagy elősegítik egy por vizes közegben való oldódását;

q) "módosított keményítők": olyan anyagok, amelyeket étkezési keményítő egy vagy több kémiai kezelésével nyertek, fizikai vagy enzimes úton savas vagy lúgos kezeléssel folyósítottak vagy színtelenítettek;

r) "csomagológázok": azok a levegőtől eltérő gázok, amelyeket az élelmiszer betöltése előtt, alatt vagy után helyeznek az élelmiszer csomagoló eszközébe;

s) "hajtógázok": azok a levegőtől eltérő gázok, amelyek az élelmiszert kiszorítják a csomagolóeszközből;

t) "térfogatnövelő szerek": olyan anyagok vagy anyagkeverékek, amelyek gázt szabadítanak fel, ezzel növelve a tészták térfogatát;

u) "kelátképző anyagok": olyan anyagok, amelyek fémionokkal kémiai komplexeket képeznek;

v) "stabilizátorok": olyan anyagok, amelyek lehetővé teszik az élelmiszer fizikai-kémiai állapotának megőrzését; stabilizátorok azok az anyagok is, amelyek lehetővé teszik két vagy több nem elegyedő anyag homogén diszperziójának fenntartását az élelmiszerben, azok az anyagok, amelyek stabilizálják, megőrzik vagy erősítik egy élelmiszer meglevő színét, továbbá azok az anyagok, amelyek fokozzák az élelmiszer kötőképességét, ideértve az élelmiszerrészeknek az előállított élelmiszerben való megkötését lehetővé tevő proteinek közötti keresztkötések kialakulását is;

w) "sűrítőanyagok": olyan anyagok, amelyek növelik az élelmiszer viszkozitását.

(4) Emulgeáló szereken kívüli egyéb lisztkezelő szerek azok, amelyeket a liszthez vagy a tésztához adnak, hogy javítsák sütési tulajdonságaikat.

(5) Ezen irányelv alkalmazásában a következők nem számítanak élelmiszer-adalékanyagnak:

a) a 80/778/EGK irányelv ( 12 ) rendelkezéseinek megfelelően ivóvíz kezelésére használt anyagok;

b) a pektintartalmú termékek, amelyeket olyan szárított almatörköly vagy citrusfélék héjának származékából, illetve ezek keverékeikből savas oldást követően nátrium- vagy káliumsókkal részlegesen semlegesítenek ("oldható pektin");

c) a rágógumialapok;

d) a fehér vagy sárga dextrin, pörkölt vagy dextrinált keményítő, savasan vagy alkalikusan módosított keményítő, színtelenített keményítő, fizikailag módosított és amilolitikus enzimekkel kezelt keményítő;

e) az ammónium-klorid;

f) a vérplazma, az étkezési zselatin, a fehérje-hidrolizátumok és sóik, a tejfehérje és a glutén;

g) az aminosavak és sóik a glutaminsav, a glicin, a cisztein és a cisztin és sói kivételével, amelyeknek nincs adalékanyag funkciójuk;

h) a kazeinátok és a kazein;

i) az inulin.

2. cikk

(1) Csak az I., III., IV. és V. mellékletben felsorolt anyagok használhatók az élelmiszerekben az 1. cikk (3) bekezdésében és az 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott célokra.

(2) Az I. mellékletben felsorolt élelmiszer-adalékanyagokat az élelmiszerekben - a II. mellékletben felsorolt élelmiszerek kivételével - az 1. cikk (3) bekezdésében és az 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott célokra a quantum satis elv figyelembevételével fel lehet használni.

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a (2) bekezdést nem kell alkalmazni a következőkre:

- nyers élelmiszerek,

- a 74/409/EGK irányelv ( 13 ) szerinti méz,

- növényi vagy állati eredetű, nem emulgeált olajok és zsírok,

- vaj,

- a pasztőrözött és sterilezett (beleértve az UHT kezelést) tej (beleértve a teljes tejet, a fölözött és a félig fölözött tejet) és a teljes zsírtartalmú, pasztőrözött tejszín,

- ízesítetlen, fermentált, (élő mikroflórájú) tejtermékek,

- a 80/777/EGK irányelv ( 14 ) szerinti természetes ásványvíz és forrásvíz,

- kávé (kivéve az ízesített instant kávét) és kávékivonatok,

- ízesítetlen tealevél,

- a 73/437/EGK irányelv ( 15 ) szerint cukrok,

- száraztészta, kivéve a gluténmentes tésztát és/vagy a fehérjeszegény étrendekhez javasolt tésztát a 89/398/EGK irányelvvel összhangban,

- természetes, ízesítetlen író (kivéve a sterilezett író).

Ezen irányelv értelmében "nyers élelmiszerek" az olyan élelmiszerek, amelyek semmiféle, az eredeti állapotukat lényegesen megváltoztató kezelésen nem mentek keresztül, lehetnek azonban válogatottak, daraboltak, csontozottak, daráltak, bőrtelenítettek, hámozottak, hántoltak, aprítottak, tisztítottak, gyorsfagyasztottak vagy fagyasztottak, őröltek vagy kifejtettek, csomagoltak vagy csomagolatlanok.

b) a 89/398/EGK irányelv szerinti, a csecsemők és a kisgyermekek számára készült élelmiszerek, beleértve a beteg csecsemők és kisgyermekek számára szolgáló élelmiszereket, amelyek a VI. melléklet rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak;

c) a II. mellékletben felsorolt élelmiszerek, amelyek csak a II., továbbá a III. és a IV. mellékletben szereplő adalékanyagokat tartalmazhatják, az ott meghatározott feltételekkel.

(4) A III. és a IV. mellékletben felsorolt adalékanyagokat csak a mellékletekben szereplő élelmiszerekben, az ott meghatározott feltételekkel lehet használni.

(5) Csak az V. mellékletben felsorolt adalékokat lehet, az ott meghatározott feltételekkel hordozóként vagy hordozóoldószerként használni.

(6) Ezen irányelv rendelkezéseit a különleges táplálkozási célokra szánt megfelelő élelmiszerekre is alkalmazni kell, a 89/398/EGK irányelvvel összhangban.

(7) Eltérő utalás hiányában, a mellékletekben feltüntetett megengedett legmagasabb mértékek az élelmiszer forgalomba hozatalkori állapotára vonatkoznak.

(8) Ezen irányelv mellékletének alkalmazásában a "quantum satis" kifejezés azt jelenti, hogy nincs meghatározva a megengedett legmagasabb mérték. Azonban az adalékanyagokat ekkor is a jó gyártási gyakorlatnak megfelelően, a kívánt hatás eléréséhez szükséges mennyiségben kell alkalmazni, és azzal a feltétellel, hogy nem tévesztik meg a fogyasztót.

3. cikk

(1) Élelmiszer-adalékanyag jelenléte megengedhető:

a) a 2. cikk (3) bekezdésben említettektől eltérő olyan összetett élelmiszerben, amelynek egyik összetevőjében az élelmiszer-adalékanyag használata engedélyezett;

b) olyan élelmiszerben, amelyhez olyan aromát adtak, amelyben az élelmiszer-adalékanyag ezen irányelvnek megfelelően engedélyezett, valamint amely aromával az élelmiszer-adalékanyag átkerült az élelmiszerbe, feltéve, hogy az élelmiszer-adalékanyagnak nincs technológiai szerepe a kész élelmiszerben; vagy

c) olyan élelmiszerben, amely kizárólag olyan összetett élelmiszer készítésére szolgál, amely megfelel ezen irányelv rendelkezéseinek.

(2) Eltérő rendelkezés hiányában, az (1) bekezdés nem vonatkozik a 89/398/EGK irányelvben szabályozott anyatej-helyettesítő tápszerekre, anyatej-kiegészítő tápszerekre és feldolgozottgabona-alapú élelmiszerekre és bébiételekre.

(3) Az aromákban levő adalékanyagoknak az aromák biztonságának és minőségének biztosításához és tárolásuk megkönnyítéséhez szükséges mennyiségre kell korlátozódnia. Ezenkívül az adalékanyagok aromákban való jelenléte nem tévesztheti meg a fogyasztókat, és nem jelenthet veszélyt az egészségükre. Ha egy élelmiszerben technológiai szerepet tölt be az aroma hozzáadása következtében jelenlevő adalékanyag, akkor azt az élelmiszer, nem pedig az aroma adalékanyagának kell tekinteni.

4. cikk

Ezt az irányelvet a mellékletekben édesítő- vagy színező anyagként engedélyezett adalékanyagok esetében az egyedi irányelvek betartásával kell alkalmazni.

5. cikk

Adott esetben ezen irányelv 6. cikkében megállapított eljárással lehet határozni arról, hogy:

- egy, ezen irányelv elfogadása idején nem kategorizált élelmiszer a 2. cikk vagy a mellékletek valamelyik élelmiszer-kategóriájához tartozik-e, vagy

- egy, ezen irányelv mellékleteiben "quantum satis" alapján engedélyezett élelmiszer-adalékanyagot a 2. cikkel összhangban használnak-e, vagy

- egy anyag az 1. cikk értelmében élelmiszer-adalékanyagnak minősül-e.

6. cikk

(1) Az e cikkben szabályozott eljárásban a Bizottságot a 69/414/EGK ( 16 ) határozat alapján létrehozott Élelmiszerügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: "bizottság") segíti.

(2) A bizottság elnöke az adott üggyel akár saját kezdeményezéséből, akár egy tagállam képviselőjének kérésére fordul a bizottsághoz.

(3) A Bizottság képviselője a bizottság elé terjeszti a meghozandó intézkedések tervezetét. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségétől függően megállapított határidőn belül, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében arra az esetre megállapított többséggel kell meghozni, amikor a határozatokat a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján kell elfogadnia. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavaz.

(4)

a) A Bizottság a tervezett intézkedéseket elfogadja, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével.

b) Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé. A Tanács minősített többséggel határoz.

Ha a javaslatnak a Tanács elé terjesztésétől számított három hónapon belül a Tanács nem döntött, a javaslatot a Bizottság fogadja el.

7. cikk

A tagállamok az irányelv hatálybalépésétől számított három éven belül létrehoznak egy, az élelmiszer-adalékanyagok fogyasztását és felhasználását figyelő rendszert, és ezek tapasztalatairól jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.

A Bizottság az irányelv hatálybalépését követő öt évvel jelentést tesz az Európai Parlamentnek az élelmiszer-adalékanyagok piacának változásairól, a fogyasztási és felhasználási szintekről.

A 89/107/EGK irányelv II. melléklet 4. pontja szerinti általános elveknek megfelelően az irányelv hatálybalépését követő öt éven belül a Bizottság felülvizsgálja az itt szereplő felhasználási feltételeket, és adott esetben változtatásokat javasol.

8. cikk

(1) A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet ( 17 ) 58. cikke alapján létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 18 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

9. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1996. szeptember 25-ig megfeleljenek és:

- 1996. szeptember 25-től lehetővé tegyék az ezen irányelvnek megfelelő termékek forgalmazását és használatát,

- legkésőbb 1997. március 25-től megtiltsák az olyan termékek forgalmazását és felhasználását, amelyek nem felelnek meg az ezen irányelvben foglaltaknak; a fenti időpont előtt forgalomba hozott vagy felcímkézett, de az irányelvben foglaltaknak nem megfelelő termékeket a készletek kimerüléséig forgalomba lehet hozni.

Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

10. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

11. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A 2. CIKK (3) BEKEZDÉSBEN EMLÍTETT ÉLELMISZEREK KIVÉTELÉVEL ÁLTALÁNOSAN FELHASZNÁLHATÓ ÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK

Megjegyzés

1. A listán szereplő anyagok a 2. cikk (3) bekezdésben említett élelmiszerek kivételével valamennyi élelmiszerhez hozzáadhatók, a quantum satis elv figyelembevételével.

2. Az E 407, E 407a és E 440 számú anyagok cukorfélékkel standardizálhatók, feltéve, hogy ezt a szám és a megnevezés mellett feltüntetik.

3. A használt jelek:

*

Az E 290, E 938, E 939, E 941, E 942,E 948 és E 949 anyagok a 2. cikk (3) bekezdésében említett élelmiszerekben is felhasználhatók.

#

A E 410, E 412, E 415 és E 417 anyagok nem használhatók fel a fogyasztás során rehidratálásra szánt dehidratált élelmiszerek előállítására.

4. A következő E 400, E 401, E 402, E 403, E 404, E 406, E 407, E 407a, E 410, E 412, E 413, E 414, E 415, E 417, E 418 és E 440 számok alatt felsorolt anyagok nem használhatók fel zselés minicsészékben, amelyek ezen irányelv alkalmazásában szilárd konzisztenciájú zselés édességet jelentenek, amelyek félmerev minicsészékben vagy minikapszulákban vannak, amelyek egy falatban történő elfogyasztásra valók, a minicsészékre vagy minikapszulákra gyakorolt nyomással juttatva őket a szájba.

II. MELLÉKLET

ÉLELMISZEREK, AMELYEKBEN AZ I. MELLÉKLETBEN EMLÍTETT ADALÉKANYAGOK MEGHATÁROZOTT MENNYISÉGBEN FELHASZNÁLHATÓK

III. MELLÉKLET

FELTÉTELESEN ENGEDÉLYEZETT TARTÓSÍTÓSZEREK ÉS ANTIOXIDÁNSOK

A. RÉSZ

Szorbátok, benzoátok és p-hidroxi-benzoátok

Megjegyzés

1. Valamennyi fent említett anyag mértékét szabad savban fejezték ki.

2. A táblázatban használt rövidítések a következőket jelentik:

- Sa + Ba: Sa és Ba egyedileg vagy keverten használva

- Sa + PHB: Sa és PHB egyedileg vagy keverten használva

- Sa + Ba + PHB: Sa, Ba és PHB egyedileg vagy keverten használva.

3. A megengedett legmagasabb felhasználhatósági mértékek a fogyasztásra kész, a gyártó utasításait követve elkészített élelmiszerekre vonatkoznak.

B. RÉSZ

Kéndioxid és szulfitok

Megjegyzés

1. A megengedett legmagasabb mértékeket SO2 mg/kg-ban vagy adott esetben mg/l-ben fejezik ki és azok az összes forrásból származó teljes mennyiségre vonatkoznak.

2. SO2-mentességet jelent a 10 mg/kg vagy 10 mg/l-nél nem magasabb SO2-tartalom.

C. RÉSZ

Egyéb tartósítószerek

(1) Amennyiben "élelmiszerhez történő felhasználásra" címkével van ellátva, a nitrit csak sóval vagy egy sóhelyettesítővel összekeverve értékesíthető.

(2) A 3-as Fo-érték egyenlő 3 percig 121 oC-on történő hevítéssel (az 1 000 konzervben lévő egy milliárdnyi baktériumspóra-mennyiség 1 spóra/1 000 konzerv szintre csökkentése).

(3) Néhány hőkezelt húskészítmény tartalmazhat nitrátokat, amely nitrátok a nitriteknek alacsony savtartalmú környezetben nitráttá történő természetes átalakulásából származnak.

D. RÉSZ

Más antioxidánsok

Megjegyzés

A táblázatban található * az arányosság szabályára utal: gallátok, TBHQ, BHA és BHT együttes alkalmazása esetén az egyedi szinteket arányosan kell csökkenteni.

IV. MELLÉKLET

MÁS MEGENGEDETT ADALÉKANYAGOK

A megengedett legmagasabb felhasználhatósági mértékek a fogyasztásra kész, a gyártó utasításait követve elkészített élelmiszerekre vonatkoznak.

V. MELLÉKLET

MEGENGEDETT HORDOZÓANYAGOK ÉS HORDOZÓ OLDÓSZEREK

Megjegyzés

E lista nem tartalmazza:

1. Az általánosan élelmiszernek tekintett anyagokat;

2. Az 1. cikk (5) bekezdésben említett anyagokat;

3. Azokat az anyagokat, amelyek elsősorban savanyító vagy savanyúságot szabályozó hatásúak, mint a citromsav és az ammónium-hidroxid.

VI. MELLÉKLET

A CSECSEMŐK ÉS GYERMEK SZÁMÁRA KÉSZÜLT ÉLELMISZEREKBEN MEGENGEDETT ÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK

Megjegyzés

A csecsemők és kisgyermekek részére készült tápszerek és az feldolgozottgabona-alapú élelmiszerek és bébiételek E 414-et (gumiarábikumot) és E 551-et (szilikon-dioxidot) tartalmazhatnak olyan tápanyag-készítmények hozzáadása következtében, amelyek legfeljebb 150 g/kg E 414-et és 10 g/kg E 551-et tartalmazhatnak, ugyancsak tartalmazhatnak E 421-et (mannitot), amelyet a B12 vitamin hordozójaként használnak (legalább 1 rész B12 vitamin kell 1 000rész mannithoz). A fogyasztásra kész termékben az E 414 maradványa legfeljebb 10 mg/kg lehet.

A csecsemők és kisgyermekek számára készült tápszerek és az feldolgozottgabona-alapú élelmiszerek és bébiételek vitaminkészítmények vagy többszörösen telítetlen zsírsavkészítmények hozzáadása következtében tartalmazhatnak E 1450 keményítő nátrium-oktenil-szukcinátot. A fogyasztásra kész termékben a vitaminkészítményekből átvitt E 1450 nem lehet több 100 mg/kg-nál, a többszörösen telítetlen zsírsavkészítményekből átvitt E 1450 pedig 1 000 mg/kg-nál.

A csecsemők és a kisgyermekek részére készült tápszerek és az feldolgozottgabona-alapú élelmiszerek és bébiételek tartalmazhatnak E 301-et (nátrium-L-aszkorbátot), amelyet QS szinten használnak a többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó tápanyagkészítmények bevonataiban. A fogyasztásra kész termékben az E 301 maradványa legfeljebb 75 mg/l lehet.

A megengedett legmagasabb felhasználhatósági mértékek a fogyasztásra kész, a gyártó utasításait követve elkészített élelmiszerekre vonatkoznak.

1. RÉSZ

AZ EGÉSZSÉGES CSECSEMŐK ANYATEJ-HELYETTESÍTŐ TÁPSZEREIBEN MEGENGEDETT ÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK

Megjegyzés

1. Savanyított tej előállításhoz L(+)-tejsavat termelő, nem patogén mikrobákat lehet használni.

2. Ha az E 322, E 471, E 472c és E 473 anyagok közül egynél többet használnak fel egy élelmiszerben, akkor az egyes anyagoknak az adott élelmiszerre megállapított megengedett legmagasabb mértéke a többi anyag felhasználásának arányában csökken.

2. RÉSZ

AZ EGÉSZSÉGES CSECSEMŐK ANYATEJ-KIEGÉSZÍTŐ TÁPSZEREIBEN ENGEDÉLYEZETT ÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK

Megjegyzés

1. Savanyított tej előállításához L(+) tejsavat termelő, nem patogén mikrobákat lehet használni.

2. Ha az E 322, E 471, E 472c és E 473 anyagok közül egynél többet használnak fel egy élelmiszerben, akkor az egyes anyagoknak az adott élelmiszerre megállapított megengedett legmagasabb mértéke a többi anyag felhasználásának arányában csökken.

3. Ha az E 407, az E 410 és az E 412 anyagból egynél többet használnak fel egy tápszerhez, mindegyik anyag megengedett legmagasabb mértéke a másik anyag (anyagok) felhasználásának arányában csökken.

3. RÉSZ

AZ EGÉSZSÉGES CSECSEMŐK ÉS KISGYERMEKEK SZÁMÁRA FELDOLGOZOTTGABONA-ALAPÚ ÉLELMISZEREK ÉS BÉBIÉTELEK MEGENGEDETT ÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK

4. Rész

AZ 1999/21/EK IRÁNYELV ( 22 ) MEGHATÁROZÁSA SZERINTI, A CSECSEMŐK ÉS KISGYERMEKEK SZÁMÁRA SPECIÁLIS GYÓGYÁSZATI CÉLOKRA SZÁNT ÉLELMISZEREKBEN MEGENGEDETT ÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK

A VI. melléklet 1-3. részeinek táblázatait kell alkalmazni.

( 1 ) HL C 206, 1992.8.13. 12. o. és HL C 189., 1993.7.13., 11. o.

( 2 ) HL C 108, 1993.4.19., 26. o.

( 3 ) Az Európai Parlament 1993. május 26-i véleménye (HL C 176, 1993.6.28., 117. o.), megerősítve 1993.12.2., (HL C 342, 1993.12.20.), a Tanács 1994. március 10-i közös álláspontja (HL C 172, 1994.6.24., 4 o.) és az Európa Parlament 1994. november 16-i határozata (HL C 341., 1994.12.5.).

( 4 ) HL L 40., 1989.2.11., 27. o.

( 5 ) HL L 186., 1989.6.30., 27. o.

( 6 ) HL 230., 1991.8.19., 1. o. A legutóbb a 3600/92/EGK rendelettel (HL L 366., 1992.12.15.10. o.) módosított irányelv.

( 7 ) HL L 350., 1990.12.14., 71. o.

( 8 ) HL 12., 1964.1.27., 161/64. o.

( 9 ) HL 157., 1970.7.18., 31. o.

( 10 ) HL L 189., 1974.7.12., 1. o.

( 11 ) HL L 255., 1983.9.15., 1. o.

( 12 ) HL L 229., 1980.8.30., 11. o. A legutóbb a 91/692/EGK irányelvvel (HL L 377., 1991.12.31., 48. o.) módosított irányelv.

( 13 ) HL L 221., 1974.8.12., 10. o.

( 14 ) HL L 229., 1980.8.30., 1. o.

( 15 ) HL L 356., 1973.12.27., 71. o.

( 16 ) HL L 291., 1969.11.19., 9. o.

( 17 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.)

( 18 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.)

( 19 ) Amennyiben "élelmiszerhez történő felhasználásra" címkével van ellátva, a nitrit csak sóval vagy egy sóhelyettesítővel összekeverve értékesíthető.

( 20 ) A 3-as Fo-érték egyenlő 3 percig 121 oC-on történő hevítéssel (az 1 000 konzervben lévő egy milliárdnyi baktériumspóra-mennyiség 1 spóra/1 000 konzerv szintre csökkentése).

( 21 ) Néhány hőkezelt húskészítmény tartalmazhat nitrátokat, amely nitrátok a nitriteknek alacsony savtartalmú környezetben nitráttá történő természetes átalakulásából származnak.

( 22 ) A Bizottság 1999. március 25-i 1999/21/EK irányelve a speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerekről (HL L 91., 1999.4.7., 29. o.)