1046/B/1999. AB határozat

az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 80. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában előterjesztett indítvány alapján meghozta az alábbi

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 80. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása iránt benyújtott indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

1. Az indítványozó az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 80. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatát kezdeményezte.

Hivatkozott az Alkotmány 2. § (1) bekezdése sérelmére, amely kimondja, hogy "A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

A Tv. 80. § (1) bekezdése szerint:

Az Szja tv. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az összevont adóalap adóját csökkenti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba az adóévben a magánszemély tag befizetése és/vagy a magánszemély egyéni számláján az adóévben jóváírt támogatói adomány együttes összegének 30 százaléka, de legfeljebb évente összesen 100 ezer forint.

Előadta, hogy 1999. december 31-ig a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 35. § (2) bekezdése egyebek között úgy rendelkezett, hogy az összevont adóalap adóját csökkenti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba az adóévben a magánszemély tag befizetése és/vagy a magánszemély tag munkáltatójának munkáltatói hozzájárulása, valamint a magánszemély egyéni számláján az adóévben jóváírt támogatói adomány együttes összegének kiegészítő nyugdíjpénztár esetében az 50 százaléka, de együttesen legfeljebb 100 ezer forint.

Utalt arra, hogy az Szja tv. 1997. december 31-ig hatályban volt rendelkezései, a 35. § (1) bekezdése szerint az összevont adóalap adóját csökkenti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba az adóévben a magánszemély tag befizetése és/vagy a magánszemély tag munkáltatójának munkáltatói hozzájárulása, valamint a magánszemély egyéni számláján az adóévben jóváírt támogatói adomány együttes összegének kiegészítő nyugdíjpénztár esetében az 50 százaléka, a kiegészítő önsegélyező pénztár, az egészségpénztár esetében a 25-25 százaléka, de együttesen legfeljebb 100 ezer forint.

Állította, hogy a kedvezmény mértékének az 50%-ról 30%-ra való a csökkentésével az érintett jogintézmény működésének kiszámíthatósága és előre láthatósága lényegesen sérül.

2. Az Szja tv. 35. § (2) bekezdését 2001. január 1-jétől az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 18. §-a, 2004. január 1-jétől az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 21. §-a, 2004. április 26-tól az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi XXVII. törvény 69. § (3) bekezdés d) pontja módosította.

Az Szja tv. 35. §-ának (2) bekezdése szerint az összevont adóalap adóját csökkenti

a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba az adóévben a magánszemély tag által befizetett összeg (ideértve a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részét is), valamint a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 30 százaléka, de legfeljebb adóévenként 100 ezer forint (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forint),

b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba és önsegélyező pénztár(ak)ba az adóévben a magánszemély tag által befizetett összeg (ideértve a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részét is), valamint a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint a magánszemély adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 30 százaléka, de legfeljebb adóévenként 100 ezer forint (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forint),

de együttesen legfeljebb adóévenként 120 ezer forint (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó Öregségi nyugdíjkorhatárt, 150 ezer forint).

II.

Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak.

Az Alkotmánybíróság szerint az adójogszabályok - a közteherviselés alkotmányos kötelezettségének érvényesítése mellett - az állami gazdaságpolitika (ezen belül az állami jövedelemszabályozás) fontos eszközei. Az Alkotmánybíróság több határozatában rámutatott, hogy bizonyos mértékű kedvezményre senkinek sincs az Alkotmányon alapuló alanyi joga [például a már idézett 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281.]. Ugyanígy valamely kedvezmény jövőbeni fenntartása sem minősíthető "szerzett jognak" (361/B/1994. AB határozat, ABH 1996, 483, 485.).

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint: "Ahogyan az adókedvezmények biztosítása, úgy korlátozása, illetőleg megvonása is a jogalkotó szándékától függő gazdaságpolitikai kérdés, alkotmányossági problémát önmagában nem képez (182/B/1992. AB határozat). Amennyiben a jogalkotó nem részesíti előnyben tovább az eredetileg támogatandónak tartott tevékenységet, aggálytalanul korlátozhatja vagy a jövőre nézve megszüntetheti a korábban juttatott kedvezményeket. ... Abból eredően, hogy az adókedvezményre senkinek sincs Alkotmányon alapuló alanyi joga, az államnak jogában áll a korábban biztosított adókedvezmények mértékét, alkalmazási körét, igénybevételi lehetőségének időtartamát a jövőre nézve korlátozni, sőt e kedvezményeket meg is szüntetni. Ez még akkor is így van, ha figyelembe vesszük, hogy az adókedvezmény sajátos gazdaságpolitikai ösztönző eszköz is lehet, amelynek alkalmazásával az állam bizonyos tevékenységi fajtákat vagy beruházásokat kíván támogatni, s ilyen esetben a kedvezmény utólagos mérséklése vagy megszüntetése kedvezőtlen helyzetbe hozza azokat, akik a hatályos jogszabályok maradandóságában bízva - esetleg jelentős anyagi kockázatot vállalva - kezdték meg a kedvezménnyel ösztönzött tevékenységüket. Más a helyzet akkor, ha az állam nem pusztán az adóügyi jogszabályban állapít meg valamilyen adókedvezményt, hanem kifejezetten abból a célból bocsát ki egy jogszabályt, hogy a gazdasági élet szereplői számára hosszú távra szóló garanciákat nyújtson." [9/1994. (II. 25.) AB határozat, ABH 1994, 74, 75-76.]

Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében a már megszerzett, határozott időre szóló adókedvezményeknek a határidő lejáratát megelőző csökkentése, illetve megvonása - a jogalkotói ígérethez jogosan fűződő várakozásból, a tartós adójogviszonyban ily módon értelemszerűen benne rejlő bizalmi elemből következően - az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság, és az ebből adódó jogbiztonság követelménye alapján általában alkotmányellenes; a határozott időre szóló - egyszer már megszerzett - adókedvezmények általában nem vonhatók meg. [16/1996. (V. 3.) AB határozat, ABH 1996, 61, 69-70.]

Ez a gyakorlat a kifejtettek szerint csupán az adókedvezmények szűk körére érvényesül: az olyan típusú kedvezményekre, amelyeket az állam a kedvezményt nyújtó jogszabályból megismerhetően abból a célból állapít meg kifejezetten, hogy a gazdasági élet szereplői számára hosszú távra, eleve előre meghatározott időtartamra szóló garanciákat nyújtson.

Az Szja tv. meghatározott adóévben szerzett jövedelmekre kiterjedő hatállyal szabályozza az adókedvezmények rendszerét. Az Szja tv. értelmében adóév: az az időszak, amelyre vonatkozóan az adó alapját meg kell állapítani; ez a naptári év, az Szja tv.-ben meghatározott kivételekkel.

A jelen esetben a módosult adójogszabály csupán a meghatározott adóévben szerzett jövedelemre kiterjedő hatállyal szabályozott adókedvezményt. A vizsgált szabállyal kapcsolatban nem merült fel olyan adat, amely szerint ezt az adókedvezményt a törvényhozó az Szja tv.-ben az adóévtől eltérő, előre meghatározott, hosszabb időszakra biztosította volna.

A vizsgált szabály változása ezért nem tekintető olyannak, amely már megszerzett, az adóévtől eltérő más időszakra a törvényben biztosított kedvezmény elvonását jelentené.

Minderre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

Budapest, 2004. június 28.

Dr. Holló András s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné

dr. Vasadi Éva s. k.,

előadó alkotmánybíró