EH 2012.09.P10 Ha a készfizető kezes elleni első jogcselekmény megtételekor a főkötelezettel szemben már megszűnt az igényérvényesítés lehetősége, az igény - a kezesi felelősség járulékosságából következően - a készfizető kezessel szemben sem érvényesíthető, s ha a kezes elleni igény érvényesítésekor a főkötelezettel szemben már bekövetkezett a jogvesztés, ez kihat a járulékos kötelezettre is [Ptk. 273. § (1) bek., Cstv. 37. § (1) és (2) bek., Pp. 369. § (1) bek.].
Pertörténet:
Pesti Központi Kerületi Bíróság P.88009/2010/5., Fővárosi Törvényszék Pf.637955/2010/4., Fővárosi Törvényszék Pf.637955/2010/5., Kúria Pfv.21408/2011/5. (*EH 2012.09.P10*)
***********
A 2000. október 26-án közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés szerint a Cs. Kft. 39 millió forint kölcsönt kapott az alperestől, amelynek visszafizetéséért a felperes készfizető kezességet vállalt.
A Cs. Kft. felszámolási eljárásának megindítását 2003. január 2. napján tették közzé, a Kft.-t 2005. május 25-i hatállyal törölték a cégjegyzékből.
Az alperes 2006. április 12-én a 2000. október 26-án közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés alapján végrehajtás elrendelését kérte a készfizető kezes felperes ellen 24 600 000 forint és járulékai összegben. A végrehajtási záradék kiállítása 2006. szeptember 4-én történt meg.
A felperes keresetében az ellene folyó végrehajtás megszüntetését kérte.
Előadta, hogy az adós felszámolásával a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 37. § (3) bekezdése alapján megszűnt a kezesi helytállási kötelezettsége. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Döntését azzal indokolta, hogy a végrehajtás alapját képező tartozás sem szűnt meg, ezért a Pp. 369. § a) és b) pontjaira alapított végrehajtás megszüntetési kereset alaptalan.
A elsőfokú bíróság álláspontja szerint az, hogy az alperes nem jelentette be a felszámolónak a Cs. Kft.-vel szemben fennálló követelését, nem eredményezte a követelés megszűnését, csupán az igénynek a felszámolás alatt álló céggel szemben a felszámolási eljárás keretében való érvényesítése lehetőségét zárta ki.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperest készfizető kezesként nem illeti meg a sortartás kifogása, s mivel nem mögöttesen felelős, nem alkalmazhatók a Legfelsőbb Bíróság 1/2007. számú Polgári jogegységi határozatában kifejtettek sem.
A jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a keresetének helyt adó ítélet meghozatala végett - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Azzal érvelt, hogy mivel a kezes felelőssége járulékos, a kezességgel biztosított követelés érvényesíthetőségének megszűnése megszünteti a kezes elleni igényérvényesítés lehetőségét is. Az alperes a főkötelezett Cs. Kft. ellen indult felszámolási eljárásban az erre nyitva álló egyéves jogvesztő határidő alatt nem jelentette be az igényét, ezért a perbeli követelés érvényesíthetőségének jogát nem csak a főkötelezettel szemben, hanem a kezesessel szemben is elvesztette.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Hangsúlyozta, hogy a készfizető kezes elleni igény érvényesítésének nem előfeltétele a főkötelezett elleni igényérvényesítés, ezért az, hogy a főkötelezett elleni felszámolási eljárásban nem jelentette be a követelését, nem eredményezte a felperes kezesi felelősségének megszűnését.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felperes készfizető kezességet vállalt a Cs. Kft. 2000. október 26-án közjegyzői okiratba foglalt tartozásának visszafizetéséért. A készfizető kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, felelőssége nem mögöttes, azonban a Ptk. 273. § (1) bekezdésének első fordulatából következően (amely szerint a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt) a készfizető kezes felelőssége - az egyszerű kezesével megegyezően - járulékos felelősség. A Ptk. 273. § (1) bekezdése második fordulatának megfelelően (amely szerint a kezes érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben) a készfizető kezes is sikerrel hivatkozhat mindazokra a körülményekre, amelyek a főkötelezett elleni kereset elutasítására vezetnének. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a főkötelezett elleni igényérvényesítés a jogosult valamely cselekményétől függ, és a jogosult ezt a cselekményt a főkötelezettel szemben nem foganatosította. Ha pedig a készfizető kezes elleni első jogcselekmény megtételekor a főkötelezettel szemben már megszűnt az igényérvényesítés lehetősége, az igény - a kezesi felelősség járulékosságából következően - a készfizető kezessel szemben sem érvényesíthető, s ha a kezes elleni igény érvényesítésekor a főkötelezettel szemben már bekövetkezett a jogvesztés, ez kihat a járulékos kötelezettre is.
A Cstv.-nek a Cs. Kft. felszámolásának közzététele időpontjában, azaz 2003. január 2. napján hatályos 37. § (1) bekezdése szerint a hitelezőnek (az adott esetben: az alperesnek) az adóssal (a Cs. Kft.-vel) szemben fennálló követelését legkésőbb a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül be kellett volna jelentenie a felszámolónak; a Cstv. 37. § (3) bekezdése értelmében az egyéves határidő elmulasztása jogvesztéssel járt az adóssal szemben, amely a járulékos kötelezett felperessel szemben is jogvesztést eredményezett. A már részletezett tényállás szerint a főkötelezett Cs. Kft. felszámolását elrendelő végzés közzététele 2003. január 2. napján történt meg, a Kft.-t 2005. május 25-i hatállyal törölték a cégnyilvántartásból, ugyanakkor az alperes 2006 áprilisában benyújtott kérelme alapján a készfizető kezes felperes ellen a végrehajtás elrendelése a 2000. október 26-án kelt közjegyzői okirat záradékolásával 2006. szeptember 4-én történt meg. Nem volt vitás a perben, hogy az alperes nem jelentette be a követelését a felszámolónak, ami az előbbiekben említett egyéves határidő lejártával a főkötelezettel szembeni igényének elenyészését eredményezte, s ez a mulasztás a kezesi felelősség járulékos jellegéből következően a kezes felperesre is kihatott, azaz a végrehajtandó követelés az egyéves határidő eltelte folytán vele szemben is megszűnt.
Megjegyzi a Kúria, hogy mivel a felperes készfizető kezességet vállalt az alperes által nyújtott kölcsön visszafizetéséért, az alperes akár a főkötelezett elleni igényérvényesítést megelőzően is követelhette volna a felperestől a kölcsön visszafizetését. Amennyiben az alperes a főkötelezettel, azaz a Cs. Kft.-vel szemben bekövetkezett jogvesztést megelőzően érvényesítette volna az igényét a készfizető kezes felperessel szemben, a Legfelsőbb Bíróság 1/2010. Polgári jogegységi határozatában kifejtetteknek megfelelően a készfizető kezes felperes már nem hivatkozhatott volna a főkötelezettel szemben bekövetkezett jogvesztésre; a megelőző igényérvényesítésre azonban az adott esetben nem került sor.
A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes ellen indult végrehajtást a Pp. 369. § (1) bekezdésének b) pontja szerint megszüntette.