T/9782. számú törvényjavaslat indokolással - az igazságügyi szakértőkről

2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről

A szakértői bizonyítás jelentőségének növekedése szoros összefüggésben áll azzal a fejlődési folyamattal, amely a tudomány és technika terén, valamint ennek hatására a társadalomban az elmúlt évtizedekben végbement. Ennek eredményeként nőtt a különleges szakértelmet igénylő területek száma, a társadalmi viszonyok egyre bonyolultabbá váltak, amely az igazságszolgáltatásban úgy jelent meg, hogy a peres és hatósági eljárások tárgyi és szerkezeti összetétele jelentős változáson ment át. Jellemzővé vált a jogi problémáknak más szakmákhoz tartozó kérdésekkel való összefonódása és emiatt megítélésük egyre nehezebbé válása. Ezzel párhuzamosan a bírósági eljárásokban megnőtt az igény a modern természettudományok eredményeinek a bizonyítási eljárásban történő felhasználása iránt.

A fent írt új tendenciák olyan minőségi változásokat idéztek elő a bírósági és hatósági eljárásokban, különösen a szakértői bizonyítással kapcsolatban, amelyek egyre több országban tették szükségessé e jogintézmény minden részletre kiterjedő, átfogó elemzését és újraszabályozását.

Az említett minőségi változásokat követő elégtelen reakciók, az igazságügyi szakértői működéssel összefüggésben felmerült aggályok, valamint a kamarai rendszer működésének a közelmúltban előtérbe került problémái elvezettek az igazságügyi szakértésbe és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megrendüléséhez.

Mindezekre tekintettel az Országgyűlés az igazságügyi szakértői tevékenység és az igazságügyi szakértői szervezet megújítása, valamint az igazságügyi szakértésbe és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése céljából a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

I. Fejezet

Általános szabályok

1. A törvény hatálya

1. §

E törvény hatálya kiterjed

a) az igazságügyi szakértői tevékenységre,

b) az igazságügyi szakértőkre és a szakértőjelöltekre, az eseti szakértőkre, a szakkonzultánsra és a segédszemélyzetre,

c) az igazságügyi szakértői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) bejegyzett gazdasági társaságokra, a szolgáltatókra,

d) az igazságügyi szakértői intézményekre, az igazságügyi szakértői intézetekre, az igazságügyi szakértői testületekre, a külön jogszabályban szakvélemény adására feljogosított állami szervekre, intézményekre, intézetekre és

e) a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarára (a továbbiakban: Kamara).

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E törvény alkalmazásában:

1. eljárást megindító irat: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti keresetlevél, a külön jogszabályban meghatározott nemperes eljárást megindító kérelem, aktanyomat, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti kérelem, a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti feljelentés vagy magánindítvány, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti feljelentés vagy magánindítvány,

2. egyesített szakvélemény: több, különböző szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértő által készített, egységes okiratba foglalt szakvélemény,

3. együttes szakvélemény: több, azonos szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértő által készített, egybehangzó, egységes okiratba foglalt szakvélemény,

4. eseti szakértő: olyan - az eljárásban megállapítandó vagy megítélendő jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez - megfelelő szakértelemmel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki nem igazságügyi szakértő; valamint olyan igazságügyi szakértő, aki az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló rendeletben meg nem határozott szakterületen ad szakvéleményt,

5. igazságügyi szakértői intézet: olyan - jellemzően egyetem mellett működő - állami szerv, amely kizárólagosan, illetve törvényben vagy az alapszabályában meghatározott alaptevékenységén, így különösen tudományos, oktatói vagy kutatói tevékenységén kívül igazságügyi szakértői tevékenységet is végez,

6. igazságügyi szakértői intézmény: az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) vagy vele egyetértésben más miniszter által alapított központi költségvetési szerv, amelynek alaptevékenysége jogszabályban meghatározott igazságügyi szakértői kirendelés teljesítése,

7. igazságügyi szakértői testület: a miniszter rendeletében vagy más jogszabályban létrehozott, a létrehozó jogszabályban meghatározott szakkérdésben, bizottságként eljárva véleménynyilvánításra jogosult, jellemzően jogi személy,

8. igazságügyi szakértői tevékenység: a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő igazságügyi szakértő, illetve az igazságügyi szakértő munkáját segítő egyéb személyek által, a kirendelő hatóság, bíróság, ügyészség, rendőrség (a továbbiakban együtt: hatóság) kirendelése vagy megbízás alapján, e törvény által meghatározott szervezeti keretek között, jellemzően szakértői díj ellenében végzett, a hatóság eljárásaiban különleges szakértelmet igénylő tény vagy egyéb körülmény megállapítását vagy megítélését elősegítő részcselekmények összessége, így különösen a szakvéleményhez szükséges vizsgálatok elvégzése, a szakvélemény előkészítése, elkészítése és előterjesztése, valamint a hatóság kérésére annak kiegészítése és az ezekkel összefüggő valamennyi részcselekmény,

9. kirendelés: az igazságügyi szakértő eljárását megalapozó bírósági, közjegyzői, ügyészségi, rendőrségi vagy jogszabályban meghatározott más hatóság által meghozott döntés, amely minden esetben az igazságügyi szakértői tevékenység kifejtésére való felhívást tartalmazza, így különösen a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti végzés, a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti határozat, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti végzés, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti határozat,

10. kompetenciavétség: az a fegyelmi vétség, amelyet az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló rendeletben meghatározott rendelkezések megszegésével követ el,

11. külön minősítéssel rendelkező igazságügyi szakértő: olyan igazságügyi szakértő, aki nemzetközi, vagy hazai szakmai szervezet akkreditált minősítő testülete által létrehozott személyi szakmai minősítést szerzett, amely garantálja az adott szakterületen a kiemelkedő képzettséget és szakértelmet, illetve a szakmai tapasztalatot, a folyamatos szakmai fejlődést és függetlenséget,

12. lelet: a szakvélemény részét képező tartalmi egység, amely a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre, valamint a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok összességét tartalmazza,

13. segédszemélyzet: a szakértői vélemény elkészítése során a technikai jellegű tevékenységet elvégző személy,

14. szakkonzultáns: a szakértői vélemény elkészítésében közreműködő, megfelelő szakismerettel rendelkező személy,

15. a szakértő véleménye: a szakvélemény részét képező tartalmi egység, amely a szakmai ténymegállapításokból levont következtetéseket, ennek keretében a feltett kérdésekre adott válaszokat tartalmazza,

16. szolgáltató: a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltató,

17. tisztségviselő: a Kamara szerveiben valamely tisztséget betöltő személy, így különösen a küldöttek, a Kamara elnöke, elnökhelyettesei, a bizottságok elnökei és tagjai, a tagozatok elnökei, a főtitkár és a titkárok.

II. FEJEZET

Az igazságügyi szakértői tevékenység és az igazságügyi szakértő

3. Az igazságügyi szakértői tevékenység

3. §

(1) Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával döntse el a szakkérdést, és segítse a tényállás megállapítását.

(2) Az igazságügyi szakértő a szakértői tevékenységéért szakértői díjra jogosult.

(3) Az igazságügyi szakértő a tevékenységét e törvény és más jogszabályok rendelkezései, valamint a tevékenységére irányadó szakmai szabályok megtartásával, legjobb tudása szerint köteles végezni.

4. §

(1) Igazságügyi szakértői tevékenységet - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az erre feljogosított

a) természetes személy (a továbbiakban: igazságügyi szakértő),

b) gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) és szolgáltató,

c) igazságügyi szakértői intézmény és igazságügyi szakértői intézet,

d) igazságügyi szakértői testület,

e) külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény, intézet és szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) és

f) külön törvény szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

[az a)-f) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: szakértő] végezhet.

(2) Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői tevékenységet önálló tevékenységként, egyéni vállalkozóként, társaság vagy szolgáltató tagjaként vagy alkalmazottjaként, illetve igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület vagy más szerv nevében végezheti.

(3) Ha az igazságügyi szakértő a (2) bekezdés szerinti alkalmazottként vagy az igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület vagy szervezet nevében jár el, tevékenységét

a) a társaság, szolgáltató vagy szervezet alkalmazásában álló igazságügyi szakértő a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban, a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási jogviszonyban vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban,

b) az igazságügyi szakértői testület nevében eljáró igazságügyi szakértő - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási jogviszonyban

vagy

c) az igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet nevében eljáró igazságügyi szakértő az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban

(a továbbiakban együtt: munkavégzésre irányuló jogviszonyban) végezheti.

(4) Kivételesen az igazságügyi szakértői tevékenység ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező eseti szakértő is igénybe vehető, ha

a) az adott szakterületen nincs bejegyzett igazságügyi szakértő,

b) az adott szakterületen - időszakos hiány vagy egyéb szakmai ok miatti hiány okán -a bejegyzett igazságügyi szakértők egyike sem tud eleget tenni a kirendelésnek, vagy

c) az adott szakterület nem szerepel a miniszter rendeletében felsorolt szakterületek

között.

(5) Eseti szakértőként csak az járhat el, aki a 45. § (2) bekezdés n) pontja szerinti felhívásnak megfelelően az igazságügyi szakértőkre vonatkozó etikai és fegyelmi követelményeknek aláveti magát.

(6) Más szakterületre már bejegyzett szakértő eseti szakértőként kizárólag a (4) bekezdés c) pontja alapján járhat el, amennyiben megfelelő szakértelemmel rendelkezik.

(7) Azokat a szakkérdéseket, amelyekre nézve jogszabályban rögzített feladatkörében eljárva kizárólag meghatározott szakértő adhat szakvéleményt, valamint azokat a szakértőket, amelyek egyes szakterületeken szakvélemény adására kizárólagosan jogosultak, kormányrendelet határozza meg.

4. Az igazságügyi szakértővé válás feltételei

5. §

(1) Igazságügyi szakértői tevékenység végzését a névjegyzéket vezető hatóság - a névjegyzékbe, meghatározott szakterületre történő felvétel útján - kérelemre annak a természetes személynek engedélyezi, aki a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel és akivel szemben nem áll fenn a (3) bekezdésben foglalt kizáró ok.

(2) A névjegyzékbe az vehető fel, aki

a) büntetlen előéletű, és nem áll az igazságügyi szakértői vagy a szakterületének megfelelő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

b) a kérelmében megjelölt szakterületen az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához meghatározott vagy azzal egyenértékű képesítéssel és - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a képesítés megszerzésétől számított, legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) a 57. § (1) bekezdésben meghatározott kötelező szakértőjelölti jelölti időt, vagy szakértőjelöltként kötelező szakmai közreműködőként elvégzett ügyszámot, továbbá a Kamara által külön szabályzatban előírt képzési és vizsgafeltételeket teljesítette,

d) a miniszter által szervezett igazságügyi szakértői tevékenység végzéséhez szükséges jogi ismeretek oktatásán részt vett és a jogi vizsgát - a miniszter rendeletében meghatározott mentesülés esetét kivéve - sikeresen letette,

e) a szakterületén működő szakmai kamara tagja, ha a tevékenység folytatásához a kötelező kamarai tagságot jogszabály előírja,

f) kötelezettséget vállal arra, hogy a hatósági kirendelésnek - jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - eleget tesz, és

g) nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság, támogatott döntéshozatal vagy közügyektől eltiltás hatálya alatt.

(3) Nem vehető fel a névjegyzékbe az,

a) akivel szemben büntetőeljárás - a magánvád és a pótmagánvád esetét kivéve - van folyamatban,

b) akit a Kamarából kizártak, a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig,

c) aki a 13. § (2) bekezdésében foglaltak hatálya alatt áll vagy

d) aki a 67. § (5) bekezdésében foglaltak hatálya alatt áll.

(4) Az igazságügyi szakértő, igazságügyi szakértői tevékenység folytatására a névjegyzékbe történő felvétellel és az igazságügyi szakértői eskü letételével válik jogosulttá.

(5) Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásának a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeit, az igazságügyi szakértők szakterületének besorolását és a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételeket a miniszter rendeletben határozza meg.

6. §

A névjegyzéket vezető hatóság hivatalból, hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt, hogy az igazságügyi szakértő megfelel-e az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek, valamint azt, hogy vele szemben nem áll fenn az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok.

7. §

(1) Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vétel szempontjából a miniszter rendeletében meghatározott képesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni azt a képesítést, amelyet

a) jogszabály egyenértékűnek ismer vagy ismert el vagy

b) az a) pontban foglaltak hiányában a névjegyzéket vezető hatóság egyenértékűnek ismer el.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével a képesítés egyenértékűségének megállapítása érdekében az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság - szükség esetén - szakvéleményt is beszerezhet.

(3) A képesítés megfelelőségének vizsgálatára a névjegyzéket vezető hatóság bizottságot kérhet fel (a továbbiakban e § alkalmazásában: bizottság). A bizottság szakértőként jogosult eljárni, tevékenységéért díjazás nem illeti meg. A bizottság tagjai a névjegyzéket vezető hatóságtól függetlenek, feladatkörükben nem utasíthatók. A bizottság elnökét a miniszter jelöli ki. A bizottság további tagja az oktatásért felelős miniszter és a Kamara által kijelölt egy-egy személy.

(4) A bizottság a képesítés egyenértékűségének vizsgálata során az álláspontját a kérelmező végzettségének képzési anyagára és a szakterülethez előírt képesítés képzési tervére figyelemmel állapítja meg.

(5) Nem szükséges vizsgálni a kérelmező azon képesítésének egyenértékűségét, amely a miniszter rendeletében előírt képesítéssel a jogszabályok alapján egyértelműen nem egyenértékű.

8. §

(1) Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlati időt a névjegyzékbe történő felvételét kérő személy szakértőjelöltként is megszerezheti. Nem szakértőjelöltként megszerzett szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegének igazolására - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a névjegyzéket vezető hatóság szakhatósági állásfoglalást szerez be.

(2) Ha a szakhatóság az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges gyakorlati idő szakirányúságáról szóló állásfoglalását határidőben nem adja ki, a szakhatóság hozzájárulását nem lehet megadottnak tekinteni.

(3) Az eljárás megindítása előtt az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolására beszerzett előzetes szakhatósági hozzájárulása keltétől számított egy éven belül használható fel a névjegyzékbe-vételi eljárásban.

(4) Ha a kérelemhez benyújtott iratok és a rendelkezésre álló adatok alapján a névjegyzéket vezető hatóság azt állapítja meg, hogy a kérelmező a névjegyzékbevétel feltételeinek kétséget kizáróan megfelel, a névjegyzéket vezető hatóság a szakhatóság megkeresését mellőzi, és a szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegét maga állapíthatja meg.

(5) A miniszter rendeletében az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához kötelező szakmai gyakorlat időtartamára egyes szakterületeken öt évnél rövidebb határidőt állapíthat meg, ha

a) a képesítés megszerzése már feltételezi az igazságügyi szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot vagy

b) a kérelmező az adott szakterületen tudományos fokozattal vagy ágazati szakértői jogosultsággal rendelkezik.

9. §

(1) A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet a névjegyzéket vezető hatóságnál kell benyújtani. A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem tartalmára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. Kérelem csak a miniszter rendeletében szereplő szakterületre nyújtható be.

(2) A névjegyzéket vezető hatóság a kérelemről értesíti a Kamarát. A Kamara az eljárásban véleményezőként vesz részt. A Kamara az értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül jelzi, ha tudomása van olyan tényről, ami akadálya a kérelmező felvételének.

(3) Ha a kérelmező a névjegyzékbe való felvételi kérelmét több szakterületre terjeszti elő, az egyes szakterületek vonatkozásában önálló hatósági döntést lehet hozni.

(4) A névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékbe való felvételről szóló határozat másolatát, a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül megküldi a Kamarának.

(5) A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt e minőségének igazolására igazságügyi szakértői igazolvánnyal látja el. Az igazságügyi szakértői igazolványra vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

(6) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve, ha a névjegyzéket vezető hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem döntött, a kérelmezőt nem illeti meg az igazságügyi szakértői tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

10. §

(1) Az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe vételét követő két hónapon belül, a névjegyzéket vezető hatóság előtt esküt tesz.

(2) A szakértői eskü az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak első mondatát követően a következő szövegből áll: "Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem."

(3) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: igazságügyi szakértő.

(4) Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői igazolványát az eskü letétele után veheti át, a tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg.

(5) Ha az igazságügyi szakértő az eskütételben akadályozva van, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Ha az igazságügyi szakértő az esküt határidőben nem tette le, a névjegyzékből a határidő lejártát követő tizenöt napon belül törölni kell.

(6) A névjegyzéket vezető hatóság biztosítja, hogy az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe történő felvételét követően az esküt határidőben letehesse. Ha a névjegyzéket vezető hatóság ezt nem biztosítja, az igazságügyi szakértő a névjegyzékből nem törölhető; az esküt a névjegyzéket vezető hatóság által kijelölt legközelebbi időpontban le kell tennie.

5. A névjegyzék

11. §

(1) Az igazságügyi szakértő 1. mellékletben meghatározott adatait és a tevékenységével kapcsolatos egyes tényeket a névjegyzék tartalmazza. A névjegyzék vezetésének és a névjegyzékkel összefüggő adatszolgáltatás szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti névjegyzék - az 1. melléklet 1.1-1.5., 1.7.-1.8., 1.11., 1.13., pontjában, valamint 1.18.1. és 1.18.2. alpontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) Az 1. melléklet 1.12.1. és 1.12.3.-1.12.5. alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértőnek az 1.1., 1.6.-1.9. pontjaiban, 1.10.1. alpontjában, 1.11. pontjában, 1.12.4. és 1.12.5. alpontjában, 1.13. pontjában, 1.16. és 1.17. pontjában, valamint 1.19.-1.22. és 1.23. pontjában foglalt adatai nyilvánosak, azokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a kormányzati portálon közzéteszi.

(4) A névjegyzék (3) bekezdésben fel nem sorolt adatai nem nyilvánosak, azokról csak törvényben foglalt esetben, az arra jogosult részére adható tájékoztatás. A névjegyzéket vezető hatóság az 1. melléklet 1.10.2. és 1.10.3. alpontjában, valamint 1.15. pontjában foglalt adatok kivételével a nyilvántartás adatait a Kamara részére átadja, azt a Kamara e törvény rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli.

(5) Az 1. melléklet 1.12.4., 1.12.5. és 1.18.2. alpontjában foglalt adatokat a Kamara, az 1.11.8., 1.11. és 1.13. pontjában foglalt adatokat az igazságügyi szakértő, az 1.16. és 1.18. pontjában foglalt adatokat a hatóság köteles bejelenteni a névjegyzéket vezető hatóságnak. Az 1. melléklet 1.16. pontjában és 1.18.1. alpontjában foglalt adatokról a hatóság a névjegyzéket vezető hatóságot és a Kamarát is értesíteni köteles.

(6) A névjegyzéket vezető hatóság az 1. melléklet 1.12.6. alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértő adatait és a vonatkozó tényeket tárolja, feldolgozza és jogos érdekének igazolása után, törvény által arra jogosított harmadik személy részére továbbítja. A névjegyzékből történő törlés időpontjától számított tíz év elteltével a névjegyzéket vezető hatóság gondoskodik az adatok törléséről.

(7) A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértő 1. melléklet 1.1.-1.4. pontjaiban és 1.6. pontjában szereplő adatait a hatóság megkeresésére, az igazságügyi szakértővel való kapcsolattartás újrafelvétele, az igazságügyi szakértő bírságolása vagy a bírság végrehajtása céljából átadja a hatóságnak.

(8) Az igazságügyi szakértőnek az 1. mellékletben meghatározott adatait és a tevékenységével kapcsolatos egyes tényeket, valamint a 2. mellékletben meghatározott adatokat és körülményeket - a hatóságok munkájának és a megfelelő szakértő kiválasztásának elősegítése érdekében - az e célra létrehozott elektronikus felület (a továbbiakban: elektronikus felület) tartalmazza. Az elektronikus felület létrehozására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

6. A szakterület kiterjesztése

12. §

A szakterület kiterjesztése iránti kérelem előterjesztésére, valamint elbírálására a felvétel iránti kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kérelem benyújtásához a jogi vizsgát megismételni, valamint az 5. § (2) bekezdés g) pontjában és az 5. § (3) bekezdés a) pontjában megjelölt feltételeket igazolni nem kell.

7. A névjegyzékből való törlés

13. §

(1) Az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha

a) azt az igazságügyi szakértő kéri,

b) a névjegyzékbe való felvétel feltételei - ide nem értve az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt - már a felvételkor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek, illetve az igazságügyi szakértő a szakértői esküt a 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint nem teszi le,

c) a névjegyzékben szereplő adatok változását, a miniszter rendeletében meghatározott módon, ismételt felhívásra, a jogkövetkezményekre történő írásbeli figyelmeztetés után, szándékosan nem jelenti be,

d) az igazságügyi szakértő hatósági kirendelésre történő szakvélemény nyújtásával egy évet elérő késedelembe esett,

e) azon statisztikai adatokat, amelyeket e törvény alapján a Kamara részére szolgáltatni köteles, két egymást követő negyedévben határidőben nem szolgáltatja,

f) az igazságügyi szakértő negyedévente esedékes statisztikai adatszolgáltatást két éven belül három alkalommal elmulasztja, vagy az általa szolgáltatott adatok eltérnek a szakértő nyilvántartásában szereplő adatoktól,

g) az e törvény alapján fennálló képzési kötelezettségének határidőben nem tett eleget,

h) kamarai tagsága

ha) kizárás útján,

hb) a kamarai tagdíj fizetésének elmulasztása miatt, továbbá

hc) egyéb okból megszűnt, vagy i) meghalt.

(2) Ha a névjegyzékből történő törlésre

a) az (1) bekezdés h) pont ha) alpontja alapján került sor, az igazságügyi szakértő a határozat jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül,

b) az (1) bekezdés d) és f) pontja alapján kerül sor, az igazságügyi szakértő a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül vagy

c) az (1) bekezdés c), e) és g) pontja, vagy h) pontjának hb), és hc) alpontjai alapján kerül sor, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül

a névjegyzékbe nem vehető fel.

(3) A névjegyzéket vezető hatóság az (1) bekezdés a) pontja esetében az igazságügyi szakértőt az érintett szakterületről törli. A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt az (1) bekezdés b) pontja esetében azon szakterület tekintetében törli a névjegyzékből, amely tekintetében a névjegyzékbe vétel feltételei a felvételkor sem álltak fenn vagy utóbb megszűntek.

(4) Az (1) bekezdés e) és f) pontjai szerinti törlési ok fennállását a névjegyzéket vezető hatóság az 54. § szerinti eljárásban állapítja meg.

(5) Az (1) bekezdés i) pontja esetén a névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékbe a halál tényét hivatalból bejegyzi, és ezzel egyidejűleg az igazságügyi szakértőt a névjegyzékből törli.

14. §

Ha az igazságügyi szakértő

a) a névjegyzékből - a 13. § (1) bekezdés i) pontja kivételével - törlésre kerül,

b) kamarai tagságát felfüggesztették vagy

c) tevékenységét a Kamara engedélyével szünetelteti,

a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles igazolványát a névjegyzéket vezető hatóságnak, a folyamatban lévő ügyek iratait pedig a hatóságnak, illetve a megbízónak átadni.

8. Az igazságügyi szakértők képzése

15. §

(1) Az igazságügyi szakértő részére szükséges jogi ismeretek oktatásának és a jogi vizsgának a megszervezéséről a miniszter gondoskodik. A rendszeres jogi oktatáson való részvétel és - a miniszter rendeletében meghatározott mentesülés esetét kivéve - a jogi vizsga letétele kötelező.

(2) A Kormány által rendeletben kijelölt vizsgaszervező az igazságügyi szakértők részére szükséges jogi ismeretek oktatásával kapcsolatban a vizsgázó

a) nevét, születési helyét és idejét, személyi igazolvány számát valamint lakcímét,

b) munkáltatójára vonatkozó adatok közül a munkáltató nevét, székhelyét, fő tevékenységét vagy szakterületét, és

ba) gazdasági társaság munkáltató esetén annak cégjegyzékszámát és a vezető tisztségviselő nevét vagy

bb) igazságügyi szakértői intézmény esetén az intézményvezető nevét,

c) arra vonatkozó adatait, hogy a vizsgán megjelent-e, továbbá, hogy megjelenése esetén a vizsgát milyen eredménnyel zárta és

d) vizsgabizonyítványának számát és keltét tartja nyilván, illetve kezeli.

16. §

(1) Az igazságügyi szakértő köteles a szakértői tevékenysége gyakorlásához szükséges rendszeres, a Kamara vagy a miniszter által szervezett szakmai továbbképzéseken részt venni, és a miniszter rendeletében előírt képzési kötelezettség teljesítését kreditpontokkal igazolni.

(2) Ha az igazságügyi szakértő más szakmai kamarának is tagja, és az érintett szakmai kamara által szervezett oktatáson vagy szakmai továbbképzésen vesz részt, részvételét a miniszter rendeletében meghatározottak szerint, a teljesítendő kreditpontjaihoz hozzászámíthatja.

9. Az igazságügyi szakértő munkájának értékelése

17. §

(1) Az igazságügyi szakértők munkáját - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - e törvény rendelkezései és a miniszter rendeletében meghatározott részletes szabályok szerint értékelni kell.

(2) Az értékelés célja az igazságügyi szakértők munkájának elfogulatlan megítélése, a teljesítményét befolyásoló ismeretek, képességek és személyiségjegyek feltárása, ezáltal a szakmai fejlődésének az elősegítése.

(3) Az értékelést megalapozó vizsgálatnak - alapvetően a jogerősen befejezett ügyek alapján - fel kell tárnia az igazságügyi szakértő gyakorlatát, különös tekintettel arra, hogy

a) a szakvélemény előkészítése, elkészítése valamint előterjesztése a vonatkozó jogszabályoknak megfelelt-e,

b) az igazságügyi szakértő a jogszabályok és a hatóság által előírt határidőket és az ügyviteli, valamint adatkezelési szabályokat megtartotta-e,

c) az igazságügyi szakértő a hatóság által feltett kérdések közül valamennyi kérdésben véleményt nyilvánított-e,

d) az igazságügyi szakértő a hatóságokkal megfelelően együttműködött-e, a jogszabályban előírt kötelező bejelentési kötelezettségeinek eleget tett-e,

e) a szakvélemény megszerkesztése a jogszabályoknak és a releváns szakmai gyakorlatnak megfelelően, a hatóságok és a Kamara által elvárt megfelelő szakmai színvonalon történt-e,

f) az igazságügyi szakértő a rá vonatkozó továbbképzési követelményeknek eleget tette, valamint azok eredményeit a szakmai tevékenységébe megfelelően integrálta-e,

g) az igazságügyi szakértő munkája során segédszemélyzet, szakkonzultáns, illetve szakértőjelölt közreműködését igénybe vette-e és

h) az igazságügyi szakértőre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, kamarai és egyéb szakmai szabályzatoknak az adott szakterületen kiadott szakértői módszertani leveleknek (a továbbiakban: módszertani levél) az igazságügyi szakértő eljárása megfelelt-e.

(4) Az igazságügyi szakértő munkáját abból a szempontból is szükséges vizsgálni, hogy az általa adott szakvélemény mennyiben volt felhasználható a hatóság eljárásában. A szakvélemény felhasználhatóságát alapvetően nem érinti, ha a hatóság döntését más szakvéleményre vagy egyéb bizonyítékra alapította, és a később beszerzett bizonyíték igénybevételét nem az igazságügyi szakértő szakvéleményének fogyatékosságai indokolták.

18. §

(1) A névjegyzékbe felvett igazságügyi szakértő tevékenységét a névjegyzékbe történő felvételt követő második évben, legkésőbb az igazságügyi szakértő névjegyzékbe történő felvételt követő tizennyolc hónapon belül, ezt követően pedig ötévente értékelni kell.

(2) Soron kívül értékelni kell az igazságügyi szakértő tevékenységét, ha

a) az igazságügyi szakértő ezt maga kéri vagy

b) az 55. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a névjegyzéket vezető hatóság jelzésére kerül sor.

(3) Az igazságügyi szakértő tevékenységének szakmai értékelését a (2) bekezdésben meghatározott személyi körön kívül más nem kérheti.

(4) Ha az igazságügyi szakértő szakmai értékelését a (2) bekezdés a) pontja szerint maga kéri, köteles ezért a miniszter rendeletében meghatározott díjat megfizetni.

19. §

(1) Az értékelést megalapozó vizsgálat elrendelésére a Kamara minőségbiztosítási bizottsága jogosult. A 18. § (2) bekezdése szerinti esetekben a minőségbiztosítási bizottság az értékelést megalapozó vizsgálatot köteles elrendelni. A rendszeres értékelést megalapozó vizsgálatot a minőségbiztosítási bizottság hivatalból rendeli el.

(2) A minőségbiztosítási bizottság a vizsgálat lefolytatására három tagú szakmai értékelő tanácsot jelöl ki. A szakmai értékelő tanácsot a minőségbiztosítási bizottság egy tagja vezeti; a szakmai értékelő tanács további két tagját az értékeléssel érintett szakterületen alapított szakmai tagozatból, elsősorban a miniszter rendeletében meghatározott külön minősítéssel rendelkező igazságügyi szakértők közül kell kijelölni. Amennyiben az igazságügyi szakértő tevékenységét több szakterületen végzi, minden szakterülettel további egy tanácstagot kell kijelölni, az adott szakterületen érintett tagozatból.

(3) Az értékelést megalapozó vizsgálatról a jegyzőkönyvet a főtitkár által kijelölt jegyzőkönyvvezető vezeti.

(4) Az értékelést megalapozó vizsgálat lefolytatásának elrendelését az igazságügyi szakértővel írásban kell közölni. A közlésnek tartalmaznia kell a szakmai értékelő tanács személyi összetételét is, amellyel szemben az igazságügyi szakértő a közlés átvételétől számított tizenöt napon belül kifogást nyújthat be a minőségbiztosítási bizottság elnökéhez. A kifogásról a minőségbiztosítási bizottság elnöke tizenöt napon belül indokolt határozatot hoz.

(5) A minőségbiztosítási bizottság elnökének határozatával szemben az igazságügyi szakértő harminc napon belül bírósági jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be.

(6) A bíróság az (5) bekezdés alapján benyújtott kérelmet nemperes eljárásban bírálja el. Ha e törvényből vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.

20. §

(1) Az értékelést megalapozó vizsgálatot az elrendeléstől számított harminc napon belül le kell folytatni, és az értékelést a befejezéstől számított tizenöt napon belül kell elvégezni.

(2) Az értékelést megalapozó vizsgálat során a szakmai értékelő tanács az igazságügyi szakértő

a) szakvéleményeit megvizsgálhatja,

b) iratait, nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet,

c) meghallgatását elrendelheti és foganatosíthatja és

d) szóbeli előadásánál - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - jelen lehet, ha az igazságügyi szakértőt a szakvélemény szóbeli előadása miatt tárgyalásra idézik.

(3) Az igazságügyi szakértő meghallgatása csak fontos okból mellőzhető.

(4) Az igazságügyi szakértő a vizsgálat lefolytatása alatt mindvégig köteles a szakmai értékelő tanáccsal együttműködni. A vizsgálatot a szakmai értékelő tanács lehetőleg az igazságügyi szakértő munkájának akadályozása nélkül köteles lefolytatni.

(5) A szakmai értékelő tanács és a minőségbiztosítási bizottság a (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatok során tudomására jutott adatokat a megalapozott szakmai értékelés elkészítése céljából jogosult kezelni. A minőségbiztosítási bizottság az értékelés során tudomására jutott adatokat az értékelés befejezését követő hat hónap elteltével köteles zárolni. Amennyiben az igazságügyi szakértő a minőségbiztosítási bizottság határozatával szemben bírósági jogorvoslatot vesz igénybe, az adatok zárolására a minőségbiztosítási bizottság a jogerős bírósági határozat közlését követő hat hónap elteltével köteles.

(6) A szakmai értékelő tanács tagjait a vizsgálat során tudomásukra jutott adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

21. §

(1) Az igazságügyi szakértő értékelését a szakmai értékelő tanács a minőségbiztosítási bizottság elé terjeszti. Az értékelésben csak tényszerűen megalapozott megállapítások lehetnek. Az igazságügyi szakértő értékelését a minőségbiztosítási bizottság határozattal fogadja el.

(2) Az értékelés eredményeként az igazságügyi szakértő

a) kiválóan alkalmas,

b) alkalmas és

c) alkalmatlan minősítést kap.

(3) A határozatot és az igazságügyi szakértő értékelését kézbesíteni kell az értékelt igazságügyi szakértőnek és a névjegyzéket vezető hatóságnak. A névjegyzéket vezető hatóság az értékelés eredményeként a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat a névjegyzékbe bejegyzi.

(4) A névjegyzékbe bejegyzett, de még nem értékelt igazságügyi szakértő esetén a névjegyzékben az értékelés hiányára kell utalni.

(5) Alkalmatlan minősítés esetén a minőségbiztosítási bizottság kezdeményezi az igazságügyi szakértő Kamarából történő kizárását. A kizárás kérdésében a Kamara elnöksége (a továbbiakban: elnökség) határoz. Az elnökség a kizárás kérdésében hozott határozatát kézbesíti az értékelt igazságügyi szakértőnek és a névjegyzéket vezető hatóságnak. A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt a miniszter rendeletében meghatározott eljárás lefolytatásával a névjegyzékből törli.

(6) A szakmai értékelő tanács elnöke

a) fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén értesíti az elnökséget vagy

b) bűncselekmény gyanúja esetén értesíti a Kamara főtitkárát.

(7) A főtitkárt - a szakmai értékelő tanács elnökével való egyetértés esetén - feljelentési kötelezettség terheli.

22. §

(1) A minőségbiztosítási bizottság határozatával szemben fellebbezésnek helye nincs.

(2) Az alkalmatlan értékelést kapott igazságügyi szakértő a minőségbiztosítási bizottság határozatának és az értékelésnek a kézhezvételétől számított harminc napon belül bírósági jogorvoslat iránt - jogszabálysértésre hivatkozással - keresetet nyújthat be. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

(3) A keresetlevelet a Kamarához kell benyújtani. A Kamara a keresetlevelet az ügy irataival együtt nyolc napon belül továbbítja az eljáró bírósághoz.

(4) A kereset benyújtásáról a Kamara értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot.

(5) A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(6) A perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.

III. Fejezet

Az igazságügyi szakértői tevékenységet végző társaság

10. Az igazságügyi szakértői tevékenység végzésére feljogosított társaságok

23. §

(1) Igazságügyi szakértői tevékenység végzését a névjegyzéket vezető hatóság - a névjegyzékbe meghatározott szakterületre történő felvétel útján - kérelemre annak a társaságnak engedélyezi, amelynek van olyan igazságügyi szakértői tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy alkalmazottja, akinek a kamarai tagsági jogviszonya nem szünetel vagy nincs felfüggesztve. Kérelem csak a miniszter rendeletében szereplő szakterületre nyújtható be.

(2) Igazságügyi szakértői tevékenységet a társaság csak azon a szakterületen és azon tagja vagy alkalmazottja végezhet, aki a névjegyzékben az adott szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértőként szerepel.

11. A társaságok névjegyzékbe vétele és törlése

24. §

(1) A társaság névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmét a névjegyzéket vezető hatósághoz kell benyújtani. A névjegyzékbe vétel iránti kérelem tartalmára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A társaság igazságügyi szakértői tevékenység folytatására a névjegyzékbe történő felvétellel válik jogosulttá.

(3) A névjegyzékbe való felvételről és a felvételi kérelem elutasításáról szóló döntésre a 9. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

25. §

(1) A társaságnak az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott adatait a névjegyzék tartalmazza. A mellékletben meghatározott adatok a 2.4.4. alpont kivételével nyilvánosak és azokat a névjegyzéket vezető hatóság a kormányzati portálon közzéteszi. A névjegyzékkel összefüggő adatszolgáltatás szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti névjegyzék - az 1. melléklet 2.1.-2.3. pontjaiban és 2.5.-2.7. pontjaiban foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

26. §

A társaságot a névjegyzékből törölni kell, ha

a) azt a társaság kéri,

b) a cégbíróság a cégjegyzékből - a 27. §-ban megjelölt eset kivételével - törli,

c) nincs a névjegyzékben szereplő tagja vagy alkalmazottja,

d) a névjegyzékben szereplő valamennyi tagjának és alkalmazottjának a kamarai tagsága szünetel, vagy fel van függesztve vagy

e) az 5. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kötelezettségének felhívás ellenére ismételten nem tesz eleget.

27. §

Ha a társaság működési forma megváltoztatása vagy egyesülés útján szűnt meg, és a jogutód társaság a 23. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, a névjegyzéket vezető hatóság a társaság kérelmére a jogutódlást a névjegyzékben átvezeti.

12. Az eljáró igazságügyi szakértő kijelölése

28. §

(1) Az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt a társaság vezető tisztségviselője az igazságügyi szakértői tevékenységre feljogosított tagjai vagy alkalmazottjai közül jelöli ki.

(2) Nem jelölhető ki a társaságnak az a tagja vagy alkalmazottja, akivel szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn. Ha a kizáró ok a társasággal, vagy annak vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn, a társaság egyetlen tagja vagy alkalmazottja sem adhat szakvéleményt.

(3) Ha az igazságügyi szakértő a kizáró okot maga jelentette be, vagy a kizáráshoz maga is hozzájárult, a társaság vezető tisztségviselője

a) más igazságügyi szakértő kijelöléséről saját hatáskörében gondoskodik vagy

b) kijelölhető igazságügyi szakértő hiányában a kirendelést visszautasítja és erről a hatóságot haladéktalanul értesíti.

(4) Ha a hatóság állapít meg az igazságügyi szakértőre nézve kizáró okot, a társaság vezető tisztségviselője a (3) bekezdésben meghatározottak szerint jár el.

13. Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás

29. §

A szolgáltató az igazságügyi szakértői tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles a névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenteni. A szolgáltató az igazságügyi szakértői tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén e tevékenység folytatására jogosult tagja vagy alkalmazottja útján folytathatja.

IV. FEJEZET

Igazságügyi szakértői intézmények, igazságügyi szakértői intézetek, igazságügyi szakértői testületek és szervezetek

14. Az igazságügyi szakértői intézmények

30. §

(1) Igazságügyi szakértői intézményt a miniszter vagy vele egyetértésben más miniszter alapíthat és szüntethet meg.

(2) Az igazságügyi szakértői intézmény központi költségvetési szerv.

(3) Az igazságügyi szakértői intézmény alaptevékenységének minősül

a) olyan ügyben történő hatósági kirendelés teljesítése, amelyben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi a bizonyítási eljárás hivatalból való lefolytatását,

b) a külön jogszabályban meghatározott ügyekben való kirendelés teljesítése, és

c) az a) és b) pontban felsorolt alaptevékenység ellátása érdekében külön jogszabályban megjelölt igazgatási, gazdálkodási, munkaügyi, és nyilvántartási feladatok ellátása, valamint a működési feltételek biztosítása.

(4) Az igazságügyi szakértői intézmény az alaptevékenysége körébe tartozó kirendelésnek más tevékenységét megelőzően köteles eleget tenni.

(5) Az igazságügyi szakértői intézmény a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak olyan kirendelést, illetve szakvélemény készítésére irányuló megbízást fogadhat el, amely alaptevékenységéből fakadó kötelezettségeinek teljesítését nem veszélyezteti.

(6) Az igazságügyi szakértői intézmény szakértői tevékenységén kívül - az oktatási és tudományos tevékenységet kivéve - vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

31. §

(1) Az igazságügyi szakértői intézménynek az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott adatait a névjegyzék tartalmazza. Az igazságügyi szakértői intézménynek a névjegyzékben szereplő adatai nyilvánosak, és azokat a névjegyzéket vezető hatóság a kormányzati portálon is közzéteszi. A névjegyzékkel összefüggő adatszolgáltatás szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az 1. melléklet 3.4. pontjában foglalt adat tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

32. §

(1) Az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt az igazságügyi szakértői intézmény vezetője az intézményben működő, elsősorban az adott szakterületre a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértők közül jelöli ki.

(2) Ha az igazságügyi szakértői intézmény nevében a szakvéleményt az igazságügyi szakértői intézmény névjegyzékben nem szereplő, de az adott szakterületen szakmai jártassággal rendelkező alkalmazottja adja, eljárására az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) Nem jelölhető ki az igazságügyi szakértői intézménynek az az igazságügyi szakértője, akivel szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn. Ha a kizáró ok az intézmény vezetőjével szemben áll fenn, az intézményben működő egyetlen igazságügyi szakértő sem adhat szakvéleményt.

(4) Ha az igazságügyi szakértő a kizáró okot maga jelentette be vagy a kizáráshoz maga is hozzájárult, az igazságügyi szakértői intézmény vezetője más igazságügyi szakértő kijelöléséről a saját hatáskörében gondoskodik, és erről a hatóságot haladéktalanul értesíti.

(5) Ha a hatóság állapít meg az igazságügyi szakértőre nézve kizáró okot, az igazságügyi szakértői intézmény vezetője más igazságügyi szakértőt jelöl ki.

15. Az igazságügyi szakértői intézetek

33. §

(1) Az igazságügyi szakértői intézet kizárólagosan, vagy alaptevékenységén kívül igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet.

(2) Az igazságügyi szakértői intézet azon szakterületeken, amelyeken a Kormány rendeletében foglaltak szerint kizárólagosan jogosult szakvélemény adására, más kirendeléseket megelőzően köteles a kirendeléseknek eleget tenni. Más szakterületen történő kirendelése esetén az igazságügyi szakértői intézet a rendelkezésére álló erőforrások, kapacitások függvényében teljesíti a kirendeléseket.

34. §

(1) Az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt az igazságügyi szakértői intézet vezetője az intézetben működő, elsősorban az adott szakterületre a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértők közül jelöli ki.

(2) Ha az igazságügyi szakértői intézet nevében a szakvéleményt az igazságügyi szakértői intézet névjegyzékben nem szereplő, de az adott szakterületen szakmai jártassággal rendelkező alkalmazottja adja, eljárására az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) Az igazságügyi szakértői intézet nevében eljáró igazságügyi szakértő, illetve az igazságügyi szakértői intézet kizárására a 32. § (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az igazságügyi szakértői intézet alkalmazásában álló igazságügyi szakértői tevékenységet végző személyek igazságügyi szakértővé válására vonatkozóan a miniszter rendeletben eltérő szabályokat állapíthat meg.

16. Az igazságügyi szakértői testületek

35. §

(1) A miniszter - a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben, az ott meghatározott szakkérdésekben szakértőként vélemény nyilvánítására igazságügyi szakértői testületet hozhat létre. Az igazságügyi szakértői testületet más jogszabály is létrehozhatja. A más jogszabály által létrehozott szakértői testületekre e törvény rendelkezéseit - a szakértői testületet létrehozó jogszabályban foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.

(2) A jogi személy igazságügyi szakértői testület a vagyonával önállóan gazdálkodik, üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a feladatai ellátásához vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó mértékben folytathat. Az igazságügyi szakértői testület tartozásaiért a saját vagyonával felel, a tagok az igazságügyi szakértői testület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

(3) Az igazságügyi szakértői testület jogi személy. Nem jogi személy az igazságügyi szakértői testület akkor, ha a gazdálkodása a miniszter rendeletében vagy más jogszabályban szabályozott egyéb módon is biztosított.

36. §

(1) Az igazságügyi szakértői testület tagja olyan szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező személy lehet, aki

a) az adott szakterületen egyetemi doktori vagy tudományos fokozattal rendelkezik,

b) egyetemi doktori vagy tudományos fokozattal és az adott szakterületen legalább tízéves szakirányú szakmai gyakorlattal vagy

c) az adott szakterületen legalább tízéves igazságügyi szakértői gyakorlattal rendelkezik.

(2) Az igazságügyi szakértői testület elnökét és tagjait a miniszter - a szakterületet felügyelő miniszter egyetértésével - öt évre nevezi ki. Az igazságügyi szakértői testület nem igazságügyi szakértő tagjaira e törvénynek az igazságügyi szakértőre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.

(3) Az igazságügyi szakértői testület tagjai a miniszter vagy képviselője jelenlétében esküt tesznek. A szakértői eskü az egyes közjogi tisztviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és annak első mondatát követően a következő szövegből áll: "Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem".

(4) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: igazságügyi szakértői testületi tag.

(5) Az igazságügyi szakértői testület szakértőként vélemény nyilvánítására eseti bizottságot hoz létre. A bizottság legalább három-, de legfeljebb öttagú, eljárása során független, munkájáért külön díjazásban részesül. Az igazságügyi szakértői testület és a bizottság eljárásának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

17. Az igazságügyi szakértői testületek feletti törvényességi felügyelet

37. §

(1) Az igazságügyi szakértői testület működése felett a miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol, amelynek célja annak ellenőrzése, hogy az igazságügyi szakértői testület működése a jogszabályoknak, az ügyrendjének, valamint a szabályzatainak megfelel-e és a kirendelésnek eleget tesz-e.

(2) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye, valamint a szakértői vizsgálatra és a szakvélemény tartalmára.

(3) A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében

a) felhívja az igazságügyi szakértői testület tagjait a szabályszerű működés helyreállítására,

b) összehívja az igazságügyi szakértői testület tagjait a szabályszerű működéshez szükséges intézkedések megtétele érdekében vagy

c) ha a szabályszerű működés másként nem biztosítható, az igazságügyi szakértői testület elnökének megbízatását - a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben - visszavonja.

18. A szervezet

38. §

A szervezet kizárólag a külön jogszabályban meghatározott szakkérdésben jogosult szakvélemény adására. A szervezet nevében eljárni jogosult személyek kijelölésére, kizárására és eljárására, valamint a szakvélemény előterjesztésére - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az igazságügyi szakértői intézetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. Fejezet

A szakértő eljárása

19. A szakértő jogai és kötelezettségei

39. §

(1) A szakértő a hatóságtól, valamint az eljárásban résztvevő személyektől a szakvélemény elkészítéséhez szükséges, a kirendelésben közölt adatokon felül további adatok közlését, iratok, vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátását kérheti.

(2) A szakértő köteles haladéktalanul értesíteni a hatóságot, ha - álláspontja szerint - annak hatáskörébe tartozó intézkedés megtétele vagy eljárási cselekmény lefolytatása szükséges.

(3) Ha a szakértő tevékenysége során olyan körülményt, tényt észlel, amely az ügy megítélését érdemben érinti, de arra a hatóság vagy a megbízó nem utalt, köteles az érintett körülményt, tényt a hatóságnak vagy a megbízónak jelezni.

40. §

(1) A szakértő a tevékenysége során rendelkezésére bocsátott vagy tudomására jutott személyes adatokat a kirendelés vagy megbízás teljesítése, valamint tevékenységének szakmai, módszertani, fegyelmi és a jogszabályoknak való megfelelősége ellenőrizhetősége céljából jogosult kezelni.

(2) A szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak a hatóság, továbbá az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére nyújthat tájékoztatást.

(3) Ha jogszabály vagy az igazságügyi szakértővel kötött szerződés másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben foglaltak nem zárják ki a szakértői vizsgálat során feltárt tényeknek és adatoknak tudományos vagy oktatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon -történő felhasználását.

(4) Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseitől eltérően a hatósági vagy bírósági eljárásban kirendelt szakértő - a feladatának teljesítése érdekében - az állami adóhatóság összehasonlító értékadatok szolgáltatására irányuló eljárása keretében az ingatlan helyrajzi számát is jogosult megismerni.

(5) A kisajátítást megalapozó közérdekű cél megvalósítását szolgáló tevékenység vagy beruházás azonossága esetén a szakértő az összehasonlító értékadatokat - az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az egymással területi szempontból összefüggő további eljárások során is felhasználhatja.

41. §

(1) Ha a szakértő a vizsgálat során az adott eljárás tárgyát nem képező, személy elleni erőszakos, korrupciós vagy hivatali bűncselekmény elkövetésére utaló körülményről vagy olyan bűncselekmény elkövetésének szándékáról szerez tudomást, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné, köteles a tudomására jutott adatokat a nyomozó hatóságnak bejelenteni.

(2) Ha a szakértő tevékenysége során olyan körülményt észlel, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, köteles az érintett szakterületet felügyelő közigazgatási szervnél bejelentést tenni.

42. §

(1) A szakértő a tevékenysége során általa kezelt személyes adatokat - ha törvény másképp nem rendelkezik - a kirendelés befejezését vagy megbízás teljesítését követően haladéktalanul zárolja.

(2) A befejezett kirendelést vagy megbízást követően a szakértő az általa kezelt és az (1) bekezdés szerint zárolt személyes adatokat tevékenysége szakmai, módszertani, fegyelmi megfelelőségének, valamint jogszabályszerűségének ellenőrizhetősége céljából a zárolástól számított tíz évig tárolja, és azokat kizárólag a hatóság, a megbízó, az igazságügyi szakértőkkel szembeni fegyelmi eljárás, valamint az igazságügyi szakértő értékelését megalapozó eljárás lefolytatására jogosult, valamint a személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja.

(3) A szakértő az (1) bekezdés szerint zárolt személyes adatokat a zárolástól számított tíz év elteltével törli.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában befejezettnek minősül a kirendelés vagy megbízás, ha

a) a szakértői tevékenységért járó díj a szakértői megbízás vagy kirendelés teljesítését követően jogerős díjmegállapító végzéssel megállapításra és megfizetésre kerül,

b) a szakértőt a hatóság a kirendelés alól felmenti, vagy a kirendelés alapját képező ügyből kizárja,

c) az igazságügyi szakértő kamarai tagsága szünetel vagy azt felfüggesztik, a szünetelés vagy felfüggesztés kezdő napján vagy

d) a megbízás külön jogszabályban foglaltak alapján megszűnik.

(5) A szakértő az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint az érintettet megillető, a szakértő által kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás kiadását megtagadja a kirendelő vagy megbízó bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelmének érdekében tett utasítására.

(6) Az (5) bekezdés szerinti adatnak minősül a szakértőnek átadott adat, a vizsgálat alatt keletkezett adat, az adatok forrása, az adatkezelés célja, jogalapja, időtartama, az adatfeldolgozó neve, címe és az adatkezeléssel összefüggő tevékenység, továbbá - az érintett személyes adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapja és címzettje.

43. §

(1) A szakértő köteles az igazságügyi szakértői tevékenységéről, annak nyomon követése céljából nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás adattartalmát a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A szakértő statisztikai adatszolgáltatás keretében köteles a nyilvántartása alapján az általa nyilvántartott adatok közül, a miniszter rendeletében meghatározott adatokat a Kamara részére negyedévente a miniszter rendeletében meghatározottak szerint megküldeni.

(3) A Kamara a névjegyzéket vezető hatóság részére a miniszter rendeletében meghatározott módon és esetekben megküldi a szakértő által a statisztikai adatszolgáltatás keretében megküldött adatokat.

(4) A szakértő köteles adattovábbítási nyilvántartást vezetni, amelynek adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. A szakértő az általa vezetett adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított tíz évig köteles megőrizni.

44. §

(1) A szakértő a névjegyzékben szereplő elérhetőségi címén köteles a küldemények átvételét biztosítani.

(2) Ha a szakértő az elektronikus kapcsolattartást vállalja, a névjegyzéket vezető hatóság az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges azonosító adatokat a hatóság részére átadja.

(3) A külön jogszabályban megjelölt, biztonságos kézbesítési szolgáltatást működtető szervezet - megkeresésre - az azonosító adatok alapján a biztonságos kézbesítési szolgáltatásról szóló jogszabály szerinti, kapcsolattartáshoz szükséges azonosítókat az elektronikus kapcsolattartás érdekében a hatóság részére átadja.

(4) Az elektronikus úton való kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézésről és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

20. A szakértő kirendelése

45. §

(1) A szakértő kirendelés alapján, a kirendelésben foglaltaknak megfelelően járhat el.

(2) A kirendelésnek tartalmaznia kell:

a) a kirendelt szakértő megnevezését, a kirendelés ügyszámát és az ügy tárgyát, valamint a tényállás rövid ismertetését,

b) azokat a szakkérdéseket, amelyekre a szakértőnek választ kell adnia,

c) a szakértői feladat teljesítéséhez szükséges adatokat,

d) azt, hogy a szakértő díjjegyzékét a miniszter rendelete alapján vagy annak mellőzésével kell megállapítani; a szakértői díj fedezésére mekkora összeg áll rendelkezésre, - ha törvény alapján ez szükséges volt - mekkora összeg letétbe helyezését rendelték el, illetve mekkora összeg áll letétben rendelkezésre, valamint az arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy ha a szakértő a nem elegendő fedezetre, letétre vonatkozó jelzést önhibájából elmulasztja, a fedezetet, illetve a már letétben lévő összeget meghaladó díjigényét nem érvényesítheti,

e) a szakértő részére átadandó iratok és tárgyak megjelölését, valamint az átadás időpontját, ha pedig az átadás nem lehetséges, annak meghatározását, hogy a szakértő az iratokat és tárgyakat hol és mikor tekintheti meg,

f) az átadott iratok és tárgyak kezelésére, vizsgálatára, visszaadására, részleges megváltoztatására vagy megsemmisítésére vonatkozó rendelkezéseket,

g) a mintavétel elrendelését, ha a mintát a hatóság nem biztosította,

h) a szakvélemény előterjesztésére meghatározott határidőt, az esetleges soronkívüliségre való utalást és az előterjesztés módjára vonatkozó felhívást,

i) több szakértő egyidejű kirendelése esetén a többi szakértő személyére vonatkozó tájékoztatást,

j) személy vizsgálatával járó kirendelés esetén a szakkonzultáns személyéhez történő hozzájárulás beszerzésének kötelezettségét,

k) a hatóság előzetes hozzájárulását a vizsgálati tárgy megváltozásával és megsemmisülésével járó vizsgálat elvégzéséhez, ha a hozzájárulásra a miniszter rendelete alapján szükség van,

l) - indokolt esetben - a hatóság arra vonatkozó utasítását, hogy a szakértő az érintett részére az általa kezelt adatokra vonatkozó, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatást megtagadni köteles,

m) a szakértőhöz intézett figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy

ma) ha természetes személy igazságügyi szakértőként rendelik ki, tíz napon belül köteles jelezni, ha a kirendelésnek nem természetes személy igazságügyi szakértőként, hanem szakvéleményadásra jogosult szervezet tagjaként vagy alkalmazottjaként kíván eleget tenni,

mb) amennyiben hamis szakvéleményt ad, a Büntető Törvénykönyvbe ütköző cselekményt követ el, amely büntetőjogi felelősségre vonást von maga után és

mc) az igazságügyi szakértői tevékenységére vonatkozóan az igazságügyi szakértő esküt tett, az esküben foglaltakat köteles megtartani és

n) eseti szakértő kirendelése esetén az arra történő felhívást, hogy a 4. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot jegyzőkönyvbe mondhatja, ennek hiányában köteles a hatóságnak írásban tizenöt napon belül megküldeni.

(3) A szakértő a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel köteles eljárni a hatóság kirendelése alapján.

(4) A szakértő köteles a tudomására jutásától számított tíz napon belül - az igazságügyi szakértő öt napon belül - közölni a hatósággal, ha

a) a személyére nézve törvényben meghatározott kizáró ok áll fenn,

b) a feltett kérdések megválaszolása egészben vagy részben nem tartozik azon szakismeretei körébe, amelyekben a szakértő a rá irányadó szabályok szerint jogosult eljárni,

c) a szakértői tevékenységének ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha tevékenysége ellátásának vagy részvizsgálatok elvégzésének feltételei nincsenek meg, vagy más hatóság felkérésének kell eleget tennie,

d) a vizsgálat elvégzéséhez más szakértő igénybevétele is szükséges,

e) feladatát a hatóság által megadott határidőre nem képes teljesíteni,

f) a feltett kérdésben kizárólag jogszabályban meghatározott szervezet jogosult szakvéleményt adni vagy

g) a szakértő díja a letétbe helyezett összeget előreláthatólag meghaladja, megjelölve egyidejűleg a még letétbe helyezendő összeget.

(5) Ha a szakértő a (4) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítésében rajta kívül álló okból akadályoztatva van, a (4) bekezdés szerinti kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított három napon belül köteles eleget tenni. Az akadályoztatás tényét a szakértőnek valószínűsítenie kell.

46. §

A munkáltató vagy a megbízó a munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló igazságügyi szakértőt a hatóság idézése alapján az eljárási cselekményeknél való megjelenéshez, a tárgyaláson való részvételhez és a szemle lefolytatásához, vizsgálat elvégzéséhez szükséges időre köteles a munkavégzés alól mentesíteni.

21. A szakvélemény

47. §

(1) A szakértő a szakvélemény szakmai megállapításaival összefüggésben nem utasítható.

(2) A szakértő a szakvéleményt - a kirendelésben foglaltaknak megfelelően - írásban vagy szóban terjeszti elő. A szakvélemény papír alapon vagy elektronikus kapcsolattartás keretében kézbesíthető a hatóság részére.

(3) Az elektronikus úton való kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézésről és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A szakvéleménynek tartalmaznia kell

a) a leletet,

b) a vizsgálat módszerének rövid ismertetését,

c) a szakmai ténymegállapításokat,

d) a szakértő véleményét,

e) ha az ügyben korábban vizsgálat lefolytatására került sor és a kirendelés erre kiterjed, a korábbi vizsgálatra vonatkozó adatok és megállapítások értékelését,

f) a módszertani levélre történő utalást, illetve a módszertani levélben foglaltaktól történő eltérés esetén ennek indokait és

g) az arra való utalást, hogy az igazságügyi szakértő mely szakterületen jogosult szakvéleményt adni illetve, hogy az igazságügyi szakértő vagy más személy eseti szakértőként járt el.

(5) Szakkonzultáns, szakértőjelölt vagy segédszemélyzet igénybevétele esetén a szakvéleményben a hatóságot erről tájékoztatni kell, továbbá fel kell tüntetni, hogy a szakkonzultáns milyen szakkérdésben nyilvánított véleményt, valamint a szakértőjelölt miként működött közre.

(6) A szakvéleményben jogkérdésben - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - nem lehet állást foglalni.

(7) A szakvéleményt készítő igazságügyi szakértő az írásbeli szakvéleményt aláírásával köteles ellátni, valamint köteles azon a nyilvántartási számát feltüntetni. A szakvéleményt az igazságügyi szakértő ellátja bélyegzőjének lenyomatával is. A bélyegzőn fel kell tünteti az igazságügyi szakértő nevét, igazságügyi szakértői minőségét és nyilvántartási számát. A bélyegzőn Magyarország címere nem használható.

(8) A szakvélemény egyesített vagy együttes szakvélemény formájában is előterjeszthető. Az egyesített és az együttes szakvéleményt minden igazságügyi szakértő köteles a (6) bekezdésben meghatározottak szerint aláírni, illetve a szükséges adatokat a szakvéleményen feltüntetni, valamint köteles a szakvéleményt bélyegzőjével ellátni.

(9) A szakértő az elektronikus kapcsolattartás keretében benyújtott szakvéleményben köteles nevét és nyilvántartási számát feltüntetni, és azt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott biztonságos elektronikus kézbesítési szolgáltatás útján kézbesíteni.

48. §

(1) A társaság tagja vagy alkalmazottja, illetve az igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet alkalmazottja a szakvéleményt a saját szakmai felelőssége mellett, a társaság, az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet nevében adja. A szakvéleményt az igazságügyi szakértő írja alá, a szakvéleményben fel kell tüntetni a szakvéleményt készítő igazságügyi szakértő nevét és szakterületét. Az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet alkalmazottja az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet bélyegzőjét használja.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései irányadóak arra az esetre is, ha az igazságügyi szakértői intézmény alkalmazásában álló igazságügyi szakértő természetes személyként kerül kirendelésre.

(3) A társaság, az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet vezető tisztségviselője ellenjegyzésével igazolja azt, hogy a szakvélemény a társaság, az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet tevékenységi körében és az eljárási szabályok betartásával készült.

(4) A társaságra, valamint annak vezető tisztségviselőjére, igazságügyi szakértői tevékenységet végző tagjára és alkalmazottjára, illetve az igazságügyi szakértői intézmény, valamint igazságügyi szakértői intézet vezető tisztségviselőjére és alkalmazottjára az igazságügyi szakértőre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az elektronikus kapcsolattartás útján benyújtott szakvélemény esetében az ellenjegyzés úgy történik, hogy az igazságügyi szakértő a szakvéleményben a társaság, az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet azon vezető tisztségviselőjének nevét is feltünteti, aki a társaság, az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet szakvéleményét és beadványait a hatóság részére elektronikus úton megküldi, valamint akinek az elektronikus elérhetőségére a hatóság a hivatalos iratokat elektronikus kapcsolattartás keretében kézbesítheti.

(6) A szakértő eljárására, a szakvéleményre, a szakértői vizsgálatra és az egyes vizsgálattípusokra, a szakértői vizsgálathoz szükséges mintavételre és a vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátására, a szakértői ügyvitelre vonatkozó szabályokat, a vizsgálati tárgy megváltozásával és megsemmisülésével járó vizsgálat elvégzéséhez szükséges előzetes hozzájárulásra vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

22. A szakértői díj

49. §

(1) Azokban az ügyekben, amelyekben a hatóság hivatalból folytat le bizonyítást, vagy a bizonyítás hivatalból történő elrendelésének is helye lenne, az egyes vizsgálatok elvégzéséért felszámítható díjat (munkadíjat és költségeket, ezen belül különösen az egy órára felszámítható munkadíj összegét, a tételes munkadíj összegét; tételes költségelszámolás hiányában a felszámítható költségátalány mértékét) a miniszter rendeletben határozza meg. Az egyes vizsgálatok elvégzéséért felszámítható díjról szóló rendelet megalkotása előtt, valamint évente legalább egy alkalommal a miniszter köteles a Kamara véleményét beszerezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyeken kívül a szakértő a díjjegyzékével érvényesíteni kívánt díjat maga állapítja meg. Ebben az esetben a szakértő köteles a díjjegyzékével érvényesíteni kívánt díján belül az egy órára eső munkadíja összegét, illetve tételes munkadíját megállapítani, a költségeit

a) tételesen, számlával alátámasztottan igazolni vagy

b) megjelölni a díjrendelet szerinti költségátalány mértékét.

(3) A hatóság a szakértő díját - a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével - a szakvélemény beérkeztét, illetve a szakértő meghallgatása esetében a meghallgatását követően, de legkésőbb harminc napon belül köteles megállapítani.

(4) A hatóság a jogerős döntéssel megállapított szakértői díjat (költségelőleg fizetése esetén annak a kifizetett költségelőleggel csökkentett összegét) az eljáró szakértő által a díjmegállapító döntés jogerőre emelkedését követően a hatóság nevére kiállított, és a hatóság vagy a hatóság gazdasági szervezeti eleméhez benyújtott számla alapján, a számla kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles kifizetni. A díjmegállapító döntés jogerőre emelkedésének nem feltétele, hogy azt a hatóság jogerősítő záradékkal lássa el.

(5) A szakértői díj késedelmes kifizetése esetén a szakértőt a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamat illeti meg. A számla kiállítására nem köteles szakértő részére a szakértői díjat (költségelőleg fizetése esetén annak a kifizetett költségelőleggel csökkentett összegét) -a döntés jogerőre emelkedésének időpontjától számított harminc napon belül - átvételi elismervény ellenében, vagy a szakértő által meghatározott bankszámlára történő átutalással kell megfizetni.

50. §

(1) A szakértőt kérelmére várható költségének ötven százalékáig terjedő összegű, de legfeljebb százötvenezer forint költségelőleg illeti meg.

(2) Ha a szakértő költségelőleget kér, kérelmét és költségelőlegének számítását - ha a szakértő számla kiállításra köteles, az előleg számlájával együtt - a kirendelés kézhezvételétől számított három napon belül megküldi a hatóság részére.

(3) Ha a szakértő költségelőleget kért, a hatóság a költségelőleget - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a szakértő költségelőleg számításának kézhezvételétől számított nyolc napon belül a benyújtott számla alapján megfizeti a szakértő részére.

(4) Ha a szakértő költségelőleget kért és az eljárásban külön jogszabály alapján a szakértői díj letétjének kiegészítése volt szükséges, a hatóság a költségelőleget a kiegészítés teljesítését követő nyolc napon belül megfizeti.

(5) Ha a szakértő költségelőleget kért és a költségelőleget a (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott határidőben nem kapta meg, - törvényben meghatározott kiemelt jelentőségű ügyek vagy peres eljárások kivételével - a kirendelés alóli felmentését kérheti.

(6) Ha a szakértőt a hatóság a kirendelés alól bármely okból felmenti, az erről szóló döntésben - ha a költségelőleg megfizetésre került - a szakértőt a költségelőleg visszafizetésére is kötelezi.

(7) Ha a jogerősen megállapított szakértői díj nem éri el a költségelőleget, a hatóság a különbözet visszafizetésére külön döntésben kötelezi a szakértőt.

23. A kamarai költségátalány

51. §

(1) A Kamarát az igazságügyi szakértői működéssel kapcsolatos közfeladatai, továbbá jogszabály által a Kamara hatáskörébe utalt, egyéb feladatok ellátásának érdekében a szakértő által készített szakvélemény elkészítése után járó kamarai költségátalány illeti meg. E § rendelkezéseit az eseti szakértő eljárására is alkalmazni kell.

(2) A szakértő díjjegyzékében feltüntetett kamarai költségátalányt a szakértő részére kell megfizetni. A szakértő köteles a Kamarának jelezni, ha részére a kamarai költségátalányt nem fizették meg. A kamarai költségátalány nem része a szakértő bevételének, azt szakértő befizeti vagy átutalja a Kamarának.

(3) Amennyiben a szakértő részére a kamarai költségátalányt nem fizetik meg, vagy a szakértő a kamarai költségátalányt nem fizeti be, illetve nem utalja át a Kamarának, a tartozás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(4) A kamarai költségátalányt a szakértő a negyedéves statisztikai adatszolgáltatással egyidejűleg fizeti be vagy utalja át a Kamara részére.

(5) A kamarai költségátalány mértékét, bevallásának és megfizetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

24. A magánszakértői vélemény

52. §

(1) A szakértő - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - megbízás alapján is adhat szakvéleményt (a továbbiakban: magánszakértői vélemény).

(2) A magánszakértői vélemény elkészítésére e törvény rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A magánszakértői vélemény elkészítésére különösen abból a célból kerülhet sor, hogy

a) a megbízó az általa bizonyítandó tény fennállását magánszakértői vélemény benyújtásával bizonyítsa,

b) a jelentős szakkérdéseket is magukban foglaló eljárásokban az eljárást megindító irat, más beadvány vagy az eljárás alá vont személy védekezése megfelelően kidolgozott szakmai érveken alapuljon vagy

c) a magánszakértői vélemény a tényelőadások szakszerű megfogalmazását és a követelés összegének helyes kimunkálását biztosítsa.

(4) A szakértő magánszakértői vélemény elkészítésére irányuló megbízást akkor fogadhat el, ha az a hatóságtól származó feladatainak ellátását nem akadályozza és azzal nem összeférhetetlen. Ez a szabály a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárására nem alkalmazható.

(5) A szakértőt a magánszakértői vélemény szakmai tartamával összefüggésben megbízója - a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó szabályaitól eltérően - nem utasíthatja. A szakértő a magánszakértői vélemény elkészítése során a tevékenységére irányadó szakmai szabályok betartásával, a tevékenységével érintett személyek - különösen megbízója - érdekeitől függetlenül, pártatlanul köteles eljárni. A szakértő szakvéleményét a feltárt tények tárgyilagos értékelésével köteles kialakítani.

(6) A szakértő a jogszabályba ütköző megbízást köteles megtagadni.

53. §

(1) A szakértő a magánszakértői vélemény elkészítése során rendelkezésére bocsátott vagy tudomására jutott személyes adatokat a megbízás teljesítése céljából csak az érintett személy előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult kezelni. A hozzájárulás megadását vélelmezni vagy kiterjesztően értelmezni nem lehet.

(2) A szakértőt a magánszakértői vélemény elkészítése során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak a megbízó, az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy, továbbá - a szakvélemény eljárásban történő felhasználása esetén - a hatóság részére nyújtható tájékoztatás.

25. A szakértői működés ellenőrzése

54. §

(1) A hatósági ellenőrzés során a névjegyzéket vezető hatóság ellenőrzi, hogy a szakértő a kirendelésnek eleget tesz-e. A hatósági ellenőrzés folyamán a névjegyzéket vezető hatóság

a) a 13. § (1) bekezdésben felsorolt okok fennállása esetén az igazságügyi szakértőt a névjegyzékből törli,

b) az 55. § (1) bekezdésében meghatározott valamely ok észlelése esetén, az 55. § (3) bekezdésében foglaltak alapján jár el vagy

c) fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti a Kamara fegyelmi bizottságánál.

(2) A hatósági ellenőrzés keretében a szakértő tevékenységét a névjegyzéket vezető hatóság bármikor megvizsgálhatja, és ennek során közvetlenül a szakértőtől bekérheti a szakértői tevékenységről vezetett nyilvántartást.

(3) A vizsgálatot a hatóság és a Kamara is kezdeményezheti.

26. A hatóság kötelezettségei a szakértő eljárásával összefüggésben

55. §

(1) A hatóság a névjegyzéket vezető hatóságnak - a bejelentés alapjául szolgáló tények és azok bizonyítékainak megjelölésével - bejelenti, ha

a) a szakértő szakvéleménye homályos, hiányos, önmagának ellentmondó vagy egyébként helyességéhez nyomatékos kétség fér és a szakvélemény fogyatékossága a szakértő meghallgatásával sem orvosolható,

b) a szakértő a szakvélemény előterjesztésével jelentős késedelembe esett, és késedelmét nem mentette ki,

c) a 45. § (4) bekezdésében foglalt kötelességét határidőben nem teljesítette, emiatt az eljárás elhúzódott vagy az indokolatlan költséget okozott,

d) a szakértő a szakvélemény előterjesztésével egy évet elérő késedelembe esett,

e) a szakértő a névjegyzékben szereplő elérhetőségi címén a küldemények átvételét nem biztosította vagy

f) ha tudomására jut, hogy a szakértő az 52. § (5) vagy (6) bekezdésében foglaltaknak nem tett eleget.

(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentést a bejelentésre okot adó tény tudomására jutásától számított tizenöt napon belül köteles megtenni. A bejelentést egyidejűleg, a névjegyzéket vezető hatóság részére megküldött bejelentéssel azonos tartalommal, a szakértő részére is meg kell küldeni.

(3) A névjegyzéket vezető hatóság az (1) bekezdés a)-c), e) és f) pontja szerinti bejelentést a névjegyzékbe bejegyzi. Amennyiben az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatban két éven belül az (1) bekezdés a)-c), e) és f) pontja szerinti hatósági bejelentést három alkalommal érkezik, a névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértő munkájának értékelését kezdeményezi a 18. § (2) bekezdése szerint a Kamara minőségbiztosítási bizottságánál.

56. §

(1) A hatóság a szakértő számára köteles megküldeni az ügy érdemében hozott jogerős döntés másolati példányát. Az iratok megküldésének kötelezettsége a hatóságot akkor is terheli, ha a szakértő szakvéleményét a bizonyítékok köréből alkalmatlanság vagy más ok miatt kirekesztette.

(2) Ha a szakértő az elektronikus kapcsolattartást vállalta, a hatóság az ügy érdemében hozott döntés másolati példányát elektronikus úton küldi meg a szakértő részére.

VI. Fejezet

A szakértőjelölt, a szakkonzultáns és a segédszemélyzet

27. A szakértőjelölt

57. §

(1) A szakértőjelölt az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében - a szakértőjelölt munkáját felügyelő igazságügyi szakértő (a továbbiakban: mentor) szakmai felügyeletével - közreműködik a szakvélemény előkészítésében. Igazságügyi szakértő az a szakértőjelölt lehet, aki a miniszter rendeletében az adott szakterületre előírt, legalább egy, de legfeljebb három éves szakértőjelölti jelölti időt, vagy a miniszter rendeletében az adott szakterületre előírt, de legfeljebb ötven ügyszámot teljesítette.

(2) A szakértőjelölt önállóan igazságügyi szakértő tevékenységet nem végezhet, szakvéleményt aláírásával nem láthat el, tevékenységét minden esetben kizárólag mentora irányítása és szakmai felügyelete mellett végezheti. A szakértőjelölt közreműködésével készített szakvéleményért a szakértőjelölt szakmai felelősséget nem visel.

(3) Szakértőjelölti tevékenység

a) igazságügyi szakértői intézményben vagy igazságügyi szakértői intézetben alkalmazott szakértőjelölt esetén az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgáti jogviszonyban vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban vagy

b) nem igazságügyi szakértői intézményben vagy igazságügyi szakértői intézetben alkalmazott szakértőjelölt esetén a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkaviszony, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási jogviszony keretében végezhető.

(4) A szakértőjelölti működés részletes szabályait és a szakértőjelöltek kötelező képzéseire, valamint számonkéréseire vonatkozó részletes követelményeket, valamint a szakértőjelöltet alkalmazó mentorokat megillető kedvezményeket és egyéb juttatásokat kamarai szabályzat állapítja meg azzal, hogy a szakértőjelöltek szakértés alapismereti elméleti oktatásáról gondoskodni kell.

58. §

(1) Szakértőjelölt az lehet, aki az 5. § (2) bekezdésében foglaltaknak - a c) és d) pont kivételével - megfelel és vele szemben az 5. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.

(2) A szakértőjelölt szakértőjelölti tevékenység folytatására a Kamara által vezetett szakértőjelölti névjegyzékbe történő felvétellel válik jogosulttá. A kérelmezőt a szakértőjelölti névjegyzékbe fel kell venni, ha a szakértőjelölt megfelel az (1) bekezdésben foglaltaknak.

(3) A szakértőjelölti nyilvántartás tartalmazza a szakértőjelölt 3. mellékletben meghatározott adatait.

(4) A szakértőjelölt szakterületének megfelelő képesítéssel akkor rendelkezik, ha az igazságügyi szakértők szakterületéhez kapcsolódó képesítési és egyéb feltételeket teljesíti.

(5) A szakértőjelölt kérelmére a Kamara a szakértőjelölti minőség igazolására igazgatási szolgáltatási díj ellenében tizenöt napon belül szakértőjelölti igazolványt állít ki, amelynek tartalmát a miniszter rendeletben állapítja meg. A Kamara az igazolványt akkor állítja ki, ha a szakértőjelölt a kérelemhez csatolta a munkája feletti szakértői felügyelet alapjául szolgáló jogviszonyról szóló iratokat.

(6) A szakértőjelöltek nyilvántartása a 3. melléklet 1.1-1.5., 1.7.-1.8., és 1.11.-1.12. pontjaiban, valamint 1.15. pontjában foglalt adatok kivételével közhiteles nyilvántartás. A szakértőjelöltekre vonatkozó adatok közül a Kamara honlapján közzéteszi a 3. melléklet 1.1. pontjában, valamint 1.6.-1.10 pontjaiban és 1.16. pontjában foglalt adatokat.

28. Szakkonzultáns és segédszemélyzet

59. §

(1) A szakértő a szakértői vélemény elkészítéséhez szakkonzultáns segítségét, illetve segédszemélyzetet vehet igénybe.

(2) A szakkonzultáns igénybevételéhez - ha a miniszter rendelete eltérően nem rendelkezik -a szakértőnek be kell szereznie a hatóság hozzájárulását. Ha a szakvélemény elkészítéséhez személy vizsgálatára van szükség, és a hatóság a kirendelésben nem írja elő a szakkonzultáns személyéhez történő hozzájárulás kötelezettségét, a szakkonzultáns igénybevételéhez való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

MÁSODIK RÉSZ

VII. Fejezet

A Kamara

29. A Kamarára vonatkozó általános szabályok, a Kamara feladatai

60. §

(1) A Kamara önkormányzati elven alapuló, az igazságügyi szakértők érdekeit képviselő köztestület. A Kamara képviseleti, ügyintézői szervezettel és önálló költségvetéssel rendelkezik. Köztestületként az igazságügyi szakértői tevékenység tudományos művelésének támogatásával, a szakmai és fegyelmi elvek meghatározásával és érvényesítésével, valamint a szakértők képviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el.

(2) A Kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.

(3) A Kamara jogosult Magyarország címerének használatára.

(4) A Kamara az ország egész területére kiterjedő illetékességgel jár el, székhelye Budapest.

61. §

(1) A Kamara bevételei különösen:

a) az igazságügyi szakértők által a Kamara részére fizetett tagdíj,

b) a kamarai költségátalány,

c) a hatósági feladatai ellátásával összefüggésben beszedett igazgatási szolgáltatási díj, valamint

d) a fegyelmi eljárási díj és a fegyelmi eljárásban kirótt pénzbírság.

(2) A Kamara a működésével kapcsolatban felmerülő kiadásokat a bevételeiből fedezi a felelős gazdálkodás és az átláthatóság elveire figyelemmel.

(3) A Kamara az alapszabályában további bevételi forrásokat határozhat meg.

62. §

(1) A Kamara a szakértők szakmai irányításával, érdekképviseletével, valamint az igazságügyi szakértői tevékenységgel összefüggő közfeladatokat látja el. Ennek során:

a) az igazságügyi szakértői tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi az igazságügyi szakértői kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, az igazságügyi szakértők jogait,

b) képviseli az igazságügyi szakértői kart a nemzetközi szakmai szervezetekben,

c) megalkotja az alapszabályát,

d) véleményezési jogot gyakorol a szakértői tevékenységet érintő jogszabályok megalkotásánál,

e) szervezi az igazságügyi szakértők, szakértőjelöltek szakértői munkával összefüggő szakmai továbbképzését, ennek során együttműködik a szakmai, civil szervezetekkel, más szakmai kamarákkal,

f) megalkotja a fegyelmi eljárási szabályzatot, az igazságügyi szakértők etikai kódexét és az etikai eljárási szabályzatot, továbbá a törvényben meghatározott esetekben az igazságügyi szakértővel szemben fegyelmi eljárást folytat le, nyilvántartja a jogerős fegyelmi határozatokat,

g) az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozó szakmai iránymutatást ad ki,

h) nyilvántartást vezet a szakértőjelöltekről, igazolja a szakértőjelöltek gyakorlatát, előírja a szakértőjelöltekre vonatkozó kötelező képzési és vizsgakövetelményeket, valamint kiállítja a szakértőjelöltek igazolványát,

i) rendszeresen értékeli az igazságügyi szakértő szakmai tevékenységét,

j) törvényben meghatározott esetekben kezdeményezi az igazságügyi szakértőnek a névjegyzékből való törlését és

k) a szakértők által beküldött statisztikai adatokat gyűjti és feldolgozza.

(2) A Kamara a feladatellátásának érdekében jogosult az igazságügyi szakértők 1. melléklet 1.1-1.6. pontjaiban, 1.15 pontjában és 1.18.1. alpontjában szereplő személyes adatait, valamint a szakértőjelöltek 3. melléklet szerinti személyes adatait kezelni.

30. A Kamarai hatósági ügyek eljárási szabályai

63. §

(1) A Kamara a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai hatósági eljárás):

a) felvétel a szakértőjelölti nyilvántartásba, törlés a nyilvántartásból,

b) szakértőjelölt igazolvány kiállítása,

c) kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszüntetése,

d) a kamarai tagság 68. § (1) bekezdésében meghatározott szüneteltetés engedélyezése és

e) a kamarai tagság 69. § (1) bekezdésében meghatározott okból történő felfüggesztése.

(2) A Kamara döntései ellen - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - fellebbezésnek helye nincs.

(3) A kamarai tagság megszüntetése iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a Kamara törlési okról tudomást szerez. A Kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra hívhatja fel.

(4) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Kamara a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.

(5) A Kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, valamint az elektronikus ügyintézésről és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását.

VIII. Fejezet

A Kamara tagjai

31. A kamarai tagság keletkezése

64. §

Az igazságügyi szakértő a névjegyzéket vezető hatóság által a névjegyzékbe történő felvételével, a határozat jogerőre emelkedésének napján e törvény erejénél fogva a Kamara tagjává válik.

32. A kamarai tag jogai és kötelességei

65. §

(1) A Kamara tagjának joga, hogy

a) az igazságügyi szakértői címet viselje,

b) a küldöttgyűlésbe küldöttet válasszon és küldöttnek megválasszák,

c) kamarai tisztségviselőket válasszon és kamarai tisztséget viseljen, valamint

d) igénybe vegye a Kamara szolgáltatásait.

(2) A Kamara tagjának kötelessége, hogy

a) megtartsa az alapszabályban és a Kamara egyéb szabályzatában foglaltakat,

b) megfizesse a kamarai tagdíjat és

c) részt vegyen a Kamara által szervezett - az alapszabályban előírt - szakmai képzéseken.

(3) Az e törvény szerinti kamarai tagság nem zárja ki, hogy az igazságügyi szakértő más szakmai kamara tagja is legyen.

33. A kamarai tagság megszűnése és megszüntetése

66. §

(1) Megszűnik az igazságügyi szakértő kamarai tagsága, ha

a) a névjegyzékből törölték vagy

b) meghalt.

(2) Az igazságügyi szakértő kamarai tagságát meg kell szüntetni, ha

a) ezt az igazságügyi szakértő kéri,

b) a Kamarából kizárták,

c) a kamarai tagdíjat felszólítás ellenére nem fizeti meg vagy

d) kötelező szakmai kamarai tagság esetén szakmai kamarai tagsága megszűnt.

(3) A Kamara az igazságügyi szakértő névjegyzékből való törlését kezdeményezi, ha

a) az igazságügyi szakértőt a Kamarából kizárták vagy

b) a Kamara olyan tényről szerez tudomást, amely az igazságügyi szakértőnek a névjegyzékből való törlését alapozhatja meg.

67. §

(1) A kamarai tagdíjfizetés részletes szabályait - ide nem értve a kamarai tagdíj legalacsonyabb mértékét - az alapszabály állapítja meg.

(2) Az igazságügyi szakértő kamarai tagságát a 66. § (2) bekezdés c) pontja alapján az elnökség szünteti meg. A kamarai tagság az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

(3) Ha az igazságügyi szakértő keresetében arra hivatkozik, hogy tagdíjfizetési kötelezettségének önhibáján kívül nem tett eleget, egyidejűleg mulasztását kimenti és a tagdíj befizetését igazolja, a keresetet igazolási kérelemnek kell tekinteni. Az elnökség az igazolási kérelmet elbírálja, és ha annak helyt ad, a kamarai tagság megszűnését megállapító határozatát visszavonja. Ha az igazolási kérelmet az elnökség elutasítja, a kérelmet keresetnek kell tekinteni.

(4) Az elnökség a jogerős határozatát megküldi a névjegyzéket vezető hatóságnak. A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt a miniszter rendeletében meghatározott eljárás keretében törli a névjegyzékből.

(5) Ha az igazságügyi szakértő kamarai tagsága a 66. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott okból szűnik meg, a megszűnést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig ennek hatálya alatt áll.

34. A kamarai tagság szünetelése

68. §

(1) Az igazságügyi szakértő a Kamara engedélyével kamarai tagságát szüneteltetheti. A kamarai tagság abban az esetben szüneteltethető, ha az igazságügyi szakértő igazolja, hogy a folyamatban lévő ügyeit befejezte, a szakértői kirendelése alól felmentését kérte és azt az eljáró hatóság elfogadta, valamint a folyamatban lévő megbízásait felmondta.

(2) Az igazságügyi szakértő a szünetelés alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, hatóság előtt szakértőként nem járhat el, az e törvényből és a kamarai tagságból eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek. A kamarai tagság szünetelésének ténye a 45. § (4) bekezdés c) pontja szerinti akadálynak minősül.

(3) Az igazságügyi szakértő részére a szünetelés a jövőre nézve engedélyezhető. A szünetelés időtartama legfeljebb a szünetelést engedélyező kamarai határozat jogerőre emelkedésétől számított két év, amely indokolt esetben évente meghosszabbítható. A meghosszabbított szünetelés időtartama az öt évet nem haladhatja meg.

(4) A Kamara a szünetelés iránti kérelemről harminc napon belül határoz. A Kamara a szünetelés tárgyában meghozott határozatot, a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül megküldi a névjegyzéket vezető hatóságnak.

(5) A szünetelő igazságügyi szakértő a szünetelést engedélyező határozatban foglaltaktól eltérően, a szünetelés időtartamának lejárta előtt kérheti a szünetelés megszüntetését. A szünetelés visszavonását kérelmező igazságügyi szakértő, a szünetelés visszavonását megállapító határozat jogerőre emelkedéséig igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, hatóság előtt szakértőként nem járhat el, a kamarai tagságából eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek.

(6) A Kamara a jogerős határozatot megküldi a névjegyzéket vezető hatóságnak a névjegyzékbe történő bejegyzés céljából. A Kamara a szünetelés visszavonása tárgyában meghozott határozatot, a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül megküldi a névjegyzéket vezető hatóságnak. A szünetelés engedélyezésének és visszavonásának részletes szabályairól az alapszabály rendelkezik.

(7) A Kamara engedélye nem szükséges a kamarai tagságnak

a) az országgyűlési képviselői, a nemzetiségi szószólói, az európai parlamenti képviselői, az önkormányzati képviselői vagy polgármesteri megbízatás,

b) az állami vezetői szolgálati jogviszony, az állami vezetőként betöltött jogviszony

vagy

c) az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő e megbízatása miatti szüneteléshez. Ezen esetekben a szünetelés időtartama a megbízatás lejártáig tart. Az igazságügyi szakértő az e bekezdés szerinti szünetelést köteles a kamarának bejelenteni, amely a szünetelés tényéről értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot a névjegyzékbe történő bejegyzés céljából. Ebben az esetben a (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

35. A kamarai tagság felfüggesztése

69. §

(1) Az igazságügyi szakértő kamarai tagságát fel kell függeszteni, ha

a) az igazságügyi szakértő ellen közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt emel vádat az ügyész vagy

b) a kötelező szakmai kamarai tagsággal rendelkező igazságügyi szakértő szakmai kamarai tagsága felfüggesztésre került.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vádemelésről az ügyész értesíti a Kamarát és a névjegyzéket vezető hatóságot.

(3) Az igazságügyi szakértő kamarai tagságának felfüggesztését a névjegyzéket vezető hatóság kezdeményezheti.

(4) A felfüggesztés az (1) bekezdés a) pontja esetében az eljárás jogerős befejezéséig, az (1) bekezdés b) pontja esetében pedig addig tart, amíg a szakértő szakmai kamarai tagsága felfüggesztése hatálya alatt áll.

(5) Ha a Kamara határozatában nem dönt az igazságügyi szakértő felfüggesztéséről, a miniszter a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat.

(6) Az igazságügyi szakértő a felfüggesztés időtartama alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, hatóság előtt nem járhat el, az e törvényből és a kamarai tagságból eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek.

IX. Fejezet

A Kamara szervei

36. A Kamara szerveire vonatkozó általános szabályok

70. §

(1) A Kamara szervei

a) a küldöttgyűlés,

b) az elnökség,

c) a fegyelmi bizottság,

d) az etikai bizottság,

e) a számvizsgáló bizottság,

f) a minőségbiztosítási bizottság,

g) a szakterületet felülvizsgáló bizottság,

h) a szakmai tagozatok és

i) a hivatal.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül az alapszabályban meghatározott, más bizottság is alapítható.

(3) A Kamara az igazságügyi szakértők területi megoszlására figyelemmel a hatékonyabb kamarai működés és az igazságügyi szakértők ügyintézésének megkönnyítése céljából területi ügyfélszolgálati pontokat működtet. A területi ügyfélszolgálati pontok a Kamara szerveként működnek, önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek.

(4) A Kamara szervezetének és működésének e törvényben nem részletezett szabályait a Kamara szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.

37. A küldöttgyűlés

71. §

(1) A Kamara legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés.

(2) A Kamara tagjai a küldöttgyűlésbe száznegyven küldöttet választanak. A küldöttgyűlésbe a szakmai tagozatok öt-öt küldöttet delegálnak, a további küldötteket a bejegyzett igazságügyi szakértők területi megoszlására figyelemmel kell megválasztani. A küldöttek megválasztásának részletes szabályait az alapszabály állapítja meg.

(3) A küldöttgyűlés

a) kizárólagos hatáskörébe tartozik - az elnök, az elnökhelyettesek, a főtitkár és a titkárok kivételével - a Kamara tisztségviselőinek megválasztása, valamint a tisztségviselők -a főtitkár és a titkárok kivételével - visszahívása,

b) beszámoltatja a Kamara elnökét és az elnökséget,

c) elfogadja a Kamara éves költségvetését és elfogadja a főtitkár beszámolóját az éves költségvetés végrehajtásáról,

d) elfogadja a kamarai tagdíj mértékéről, a Kamara által nyújtott szolgáltatásokért fizetendő egyéb hozzájárulások mértékéről, a kamarai tagdíj alóli részleges vagy teljes mentesülésről szóló szabályzatot,

e) elfogadja az alapszabályt és a Kamara szervezeti és működési szabályzatát,

f) elfogadja a fegyelmi eljárási szabályzatot, az igazságügyi szakértők etikai kódexét, az etikai eljárási szabályzatot és

g) beszámoltatja a bizottságokat, azok tisztségviselőit és tagjait.

(4) A küldöttgyűlés által elfogadott szabályzatokat a 78. § (1) bekezdésben meghatározott jóváhagyást követően a Kamara honlapján közzé kell tenni. A közzététel időpontjának egyértelműen megállapíthatónak kell lennie. A küldöttgyűlés által elfogadott szabályzatok - a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a Kamara honlapján történő közzétételt követő harmincadik napon lépnek hatályba.

(5) A küldöttgyűlés a döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza. Az ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül megtartott küldöttgyűlésen a küldöttek kizárólag személyesen járhatnak el.

(6) Az elnökség szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal összehívja a küldöttgyűlést. A küldöttek legalább tíz százalékának indítványára a küldöttgyűlést össze kell hívni. A küldötteket a (7) és (8) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett kell meghívni.

(7) A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van. A küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott küldöttgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül -határozatképes.

(8) A küldöttek a küldöttgyűlés ülésén szavazással hozzák meg a határozatukat. A küldöttgyűlés határozatának érvényességéhez a jelen lévő küldöttek többségének szavazata, az alapszabály elfogadásához, módosításához a jelen lévő küldöttek legalább kétharmadának szavazata szükséges. A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Kamara elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesít.

72. §

(1) A küldöttek a küldöttgyűlés ülésén jogaikat - ha ezt az alapszabály lehetővé teszi -személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is gyakorolhatják. Az alapszabályban kell az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját meghatározni akként, hogy a küldöttek azonosítása, és a küldöttek közötti kölcsönös és befolyásmentes kommunikáció biztosított legyen.

(2) Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott küldöttgyűlésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetők legyenek. Az elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével megtartott küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Kamara elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesít.

73. §

(1) Ülés tartása nélküli határozathozatal esetén a határozathozatalt az elnökség a határozat tervezetének a küldöttek részére postai úton hivatalos iratként vagy elektronikus úton történő megküldésével, vagy a Kamara honlapján történő közzétételével is kezdeményezheti. A határozat tervezetének postai úton hivatalos iratként vagy elektronikus úton történő megküldésének vagy a Kamara honlapján történő közzétételének részletes szabályait az alapszabály állapítja meg.

(2) Ülés tartása nélküli döntéshozatal nem kezdeményezhető az alapszabály elfogadása tárgyában.

(3) A küldöttek számára a határozat tervezetének kézhezvételétől vagy közzétételétől számított legalább nyolc napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az elnökség részére.

(4) A küldöttek a határozat tervezetére kizárólag támogató (igen), vagy a határozatot ellenző (nem) szavazatot küldhetnek. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a küldötteknek - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - indítványtételi joga nincs. A szavazatok megküldése postai úton vagy a Kamara által kialakított internetes felületen keresztül történhet.

(5) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a 71. § (7) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor érvényes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő küldött jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

(6) Ha az összes küldött legalább egyharmada az ülés megtartását kívánja, a küldöttgyűlés ülését az elnökségnek harminc napon belül össze kell hívnia.

(7) A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő öt napon belül az elnökség megállapítja a szavazás érvényességét és eredményét, és azt további öt napon belül közli a Kamara tagjaival. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja.

74. §

(1) A 71. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a határozattal érintett kamarai tag jogszabálysértésre hivatkozással, bírósági jogorvoslat iránt kérelmet nyújthat be. A küldöttek legalább egyharmada a küldöttgyűlés által meghozott egyéb határozattal szemben jogszabálysértésre hivatkozással - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - harminc napon belül bírósági jogorvoslat iránt kérelmet nyújthat be. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a névjegyzéket vezető hatóságot értesíteni kell.

(2) Az alapszabály elfogadása vagy módosítása tárgyában meghozott határozattal szemben a küldöttek legalább tizenöt százaléka a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter felé jelzéssel élhet. Az alapszabály elfogadása vagy módosítása tárgyában hozott határozat bírói úton kizárólag a törvényességi felügyeleti intézkedés elmaradása esetén támadható, ennek tényét a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell.

(3) A bíróság az (1) bekezdés alapján benyújtott kérelmet nemperes eljárásban bírálja el. Ha e törvényből vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.

38. Az elnökség

75. §

(1) Az elnökség a Kamara elnökéből és négy elnökhelyettesből áll.

(2) A Kamara elnökét és elnökhelyetteseit általános, egyenlő választójog alapján közvetlenül, négy évre, titkos szavazással választják.

(3) A választói névjegyzékbe felvett igazságügyi szakértő választhat, és amennyiben jogszabály nem zárja ki, választható. Szavazni csak személyesen lehet. A választáson minden szavazásra jogosultnak egy szavazata van, minden szavazat egyenlő.

(4) A Kamara elnöke az lesz, aki a választáson az egyéni jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapta és legalább a leadott szavazatok egyharmadával rendelkezik. Amennyiben a legtöbb szavazatot kapott egyéni jelölt nem szerezte meg a leadott szavazatok legalább egyharmadát, második fordulót kell tartani.

(5) A második fordulóban csak azok az egyéni jelöltek vesznek részt, akik az első fordulóban az első három hely valamelyikén végeztek és a leadott szavazatok legalább egyötödét megkapták. A második fordulóban a Kamara elnöke az lesz, aki az egyéni jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén - amennyiben azon az elnöki tisztség betöltése vagy a második fordulóban történő részvétel múlik - az azonos szavazatot kapott személyek közül a választási bizottság elnöke és legalább két tagja - az érintettek jelenlétében - sorsolással dönti el a Kamara elnökének vagy a továbbjutó egyéni jelölt személyének választását.

(6) A Kamara elnökének megválasztását a miniszternek jóvá kell hagynia.

(7) A Kamara elnökhelyettesei a választáson az egyéni jelöltek közül a négy legtöbb szavazatot kapó jelöltek lesznek.

(8) Az elnökség megválasztására a 87. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(9) A jelölés módjáról, valamint az elnökség működési rendjéről az alapszabály rendelkezik.

76. §

(1) Az elnökség

a) összehívja a Kamara küldöttgyűlését, javaslatot tesz annak napirendjére, előkészíti a küldöttgyűlést és az annak hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát,

b) előkészíti és a küldöttgyűlés elé terjeszti az alapszabály, valamint a Kamara szervezeti és működési szabályzatának tervezetét,

c) gondoskodik a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról,

d) előkészíti és a küldöttgyűlés elé terjeszti a Kamara éves költségvetését,

e) előkészíti és elfogadja a Kamara szakmai iránymutatásait,

f) előkészíti és a küldöttgyűlés elé terjeszti a kamarai tagdíj mértékéről, a Kamara által nyújtott szolgáltatásokért fizetendő egyéb hozzájárulások mértékéről, a kamarai tagdíj alóli részleges vagy teljes mentesülésről szóló szabályzatot,

g) előkészíti és elfogadja a szakértőjelölti igazolvány kiadásáról és külalakjáról szóló szabályzatot, a szakértőjelöltek kötelező képzéseiről és számonkéréseiről, különösen a szakértés alapismeretéről szóló elméleti képzésről szóló szabályzatot, a szakértőjelöltet foglalkoztató mentorokat megillető kedvezményeket és egyéb juttatásokat előíró szabályzatot, a szakértőjelöltekkel kapcsolatos egyéb szabályzatokat, valamint a módszertani levél kiadásának részletes szabályairól szóló szabályzatot,

h) előkészíti és a küldöttgyűlés elé terjeszti a fegyelmi eljárási szabályzatot, az igazságügyi szakértők etikai kódexét és az etikai eljárási szabályzatot,

i) elvégzi a küldöttgyűlés által meghatározott egyéb feladatokat,

j) kezdeményezheti a szakértő névjegyzékből történő törlését, k) fegyelmi eljárást kezdeményezhet,

l) határoz a fegyelmi eljárás során a fegyelmi bizottság elnökével, vagy a fegyelmi bizottság egészével szemben előterjesztett kizárási indítványról, és a fegyelmi bizottság kizárása esetén - ha a fegyelmi tanács határozatképtelenné válik - új fegyelmi tanácsot jelöl ki,

m) ellátja az igazságügyi szakértők képviseletét a belföldi és a külföldi szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás során és n) elfogadja a hivatal ügyrendjét.

(2) Az elnökség által előkészített és elfogadott szabályzatokat a Kamara honlapján közzé kell tenni. Az elnökség által előkészített és elfogadott szabályzatok - a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a Kamara honlapján történő közzétételt követő harmincadik napon lépnek hatályba.

(3) Az (1 ) bekezdés j) és k) pontjában meghatározott esetben a határozattal érintett kamarai tag jogszabálysértésre hivatkozással, bírósági jogorvoslat iránt kérelmet nyújthat be. Az (1) bekezdés c), e), g) és n) pontjában meghatározott esetben a kamarai tagok legalább egynegyede jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti, hogy az elnökség határozatát vagy szabályzatát a küldöttgyűlés tárgyalja meg. A küldöttgyűlés az elnökség határozatának vagy szabályzatának vizsgálatát követően legalább kétharmados többséggel az elnökség határozatát vagy szabályzatát hatályon kívül helyezheti és az elnökséget új határozat vagy szabályzat meghozatalára utasíthatja. Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott esetben a tagok részére a feladat jellegétől függő megfelelő jogorvoslat áll rendelkezésére.

(4) A bíróság a (3) bekezdés szerinti kérelmet nemperes eljárásban bírálja el. Ha e törvényből vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.

77. §

(1) A Kamara elnöke

a) képviseli a Kamarát,

b) irányítja az elnökség és a bizottságok működését,

c) fegyelmi eljárást kezdeményezhet és

d) a miniszter jóváhagyásával kinevezi és felmenti a főtitkárt, valamint a küldöttgyűlés elé terjeszti a főtitkár díjazására vonatkozó javaslatát.

(2) A Kamara elnöke a tevékenységéről beszámol a küldöttgyűlésnek.

(3) Az elnökhelyettesek az alábbi feladatkörökben járnak el:

a) általános elnökhelyettes,

b) fegyelmi és etikai ügyekért felelős elnökhelyettes,

c) az igazságügyi szakértői tevékenység tudományos művelésének támogatásáért, módszertani levelekért és szakmai iránymutatásokért felelős elnökhelyettes és

d) az igazságügyi szakértői intézményekkel, intézetekkel, igazságügyi szakértői testületekkel és egyéb szakértői szervekkel, valamint a hatóságokkal való kapcsolattartásért felelős elnökhelyettes.

(4) Az elnökhelyetteseknek a (3) bekezdés szerinti feladatkörét az elnök jelöli ki. Az elnökhelyettesek ellátják a Kamara elnöke által meghatározott feladatokat.

(5) A Kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes helyettesíti.

78. §

A Kamara elnöke az alapszabályt és a Kamara szervezeti és működési szabályzatát jóváhagyás végett a miniszternek, iránymutatásait és egyéb szabályzatait tájékoztatás végett a miniszternek és a szakterületet felügyelő miniszternek megküldi az elfogadástól számított tizenöt napon belül.

39. A fegyelmi bizottság

79. §

(1) A küldöttgyűlés a Kamara tagjai közül az igazságügyi szakértők területi eloszlására figyelemmel megválasztja a tizenöt tagú fegyelmi bizottság tizennégy tagját és az elnökét.

(2) A fegyelmi bizottság felelős a fegyelmi eljárások lefolytatásáért. A fegyelmi bizottság évente egyszer beszámol a tevékenységéről a küldöttgyűlésnek.

(3) A Kamara elnöke a fegyelmi bizottság elnökétől a folyamatban lévő ügyekről bármikor felvilágosítást kérhet. A fegyelmi bizottság elnöke a Kamara elnökének felhívására haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül köteles a tájékoztatást megadni.

40. Az etikai bizottság

80. §

(1) A küldöttgyűlés a Kamara tagjai közül az igazságügyi szakértők területi eloszlására figyelemmel megválasztja a tizenöt tagú etikai bizottság tizennégy tagját és az elnökét.

(2) Az etikai bizottság felelős az etikai eljárások lefolytatásáért. Az etikai bizottság évente egyszer beszámol a tevékenységéről a küldöttgyűlésnek.

(3) A Kamara elnöke az etikai bizottság elnökétől a folyamatban lévő ügyekről bármikor felvilágosítást kérhet. Az etikai bizottság elnöke a Kamara elnökének felhívására haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül köteles a tájékoztatást megadni.

41. A számvizsgáló bizottság

81. §

(1) A küldöttgyűlés a Kamara tagjai közül megválasztja a háromtagú számvizsgáló bizottság két tagját és az elnökét.

(2) A számvizsgáló bizottság a Kamara gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi. A számvizsgáló bizottság évente egyszer köteles a küldöttgyűlésnek beszámolni.

(3) A számvizsgáló bizottság munkája során bármely kamarai tagtól felvilágosítást kérhet, a Kamara irataiba betekinthet, intézkedést javasolhat a főtitkárnak. Az ellenőrzéssel kapcsolatban a számvizsgáló bizottság és tagjai jogait és kötelezettségeit az alapszabály határozza meg.

42. A minőségbiztosítási bizottság

82. §

(1) A küldöttgyűlés a szakmai tagozatok tagjai - elsősorban a miniszter rendeletében meghatározott külön minősítéssel rendelkező igazságügyi szakértők - közül megválasztja a minőségbiztosítási bizottság tagjait és az elnökét.

(2) A bizottság tagjait a szakmai tagozatok tagjai közül kell megválasztani akként, hogy minden szakmai tagozatból egy igazságügyi szakértő választható. A minőségbiztosítási bizottság tagjának csak olyan igazságügyi szakértő választható meg, aki

a) a saját szakterületén magas szintű elméleti tudással, valamint jelentős gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik,

b) legalább tizenöt éves igazságügyi szakértői tapasztalattal rendelkezik és

c) a megválasztását megelőző tíz évben fegyelmi vagy etikai felelősségét fegyelmi vagy etikai eljárásban jogerősen nem állapították meg.

(3) A minőségbiztosítási bizottság felelős az igazságügyi szakértők szakmai értékelésének lefolytatásáért, továbbá az alapszabály által a hatáskörébe utalt további feladatok végrehajtásáért.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott feladat ellátására a minőségbiztosítási bizottság szakmai értékelő tanácsot jelöl ki.

(5) A minőségbiztosítási bizottság tevékenységéről évente egyszer beszámol a küldöttgyűlésnek.

43. A szakterületet felülvizsgáló bizottság

83. §

(1) A küldöttgyűlés a Kamara tagjai közül megválasztja a háromtagú szakterületet felülvizsgáló bizottság két tagját és az elnökét.

(2) A bizottság figyelemmel kíséri a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és továbbképzési követelményeket, és - szükség szerint - a Kamara módszertani levelekért és szakmai iránymutatásokért felelős elnökhelyettese útján javaslatot tesz a miniszternek a jogszabály módosítására. A bizottság évente egyszer köteles a küldöttgyűlésnek beszámolni.

(3) A bizottság üléseire köteles meghívni a miniszter, valamint a felülvizsgálandó szakterület ágazati irányításáért felelős miniszter és szakmai Kamara képviselőjét, a Kamara érintett szakmai tagozatának vezetőjét, akik a bizottság ülésén meghívottként vesznek részt, szavazati joggal nem rendelkeznek. A bizottságot megillető jogosultságokat és kötelezettségeket az alapszabály határozza meg.

44. A szakmai tagozatok

84. §

(1) A Kamara tagjai az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló rendelet mellékleteiben meghatározott szakterületek alapján szakmai tagozatokat alkotnak. A tagozat az első ülésén elnököt választ. A szakmai tagozatok létrehozásáról, működéséről és feladatairól az alapszabály rendelkezik.

(2) A Kamara tagja egyidejűleg több szakmai tagozatnak is tagja lehet.

(3) A szakmai tagozatok a saját szakterületüket érintő ügyekben véleményezési joggal rendelkeznek, továbbá közreműködnek a Kamara minőségbiztosítással összefüggő feladatainak végrehajtásában.

45. A hivatal

85. §

(1) A Kamara ügyviteli szerve a hivatal, amelynek vezetője a Kamara főtitkára.

(2) A főtitkár:

a) felel - a számvizsgáló bizottság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - a Kamara gazdasági, pénzügyi, kontrolling, belső ellenőrzési és számviteli tevékenységéért,

b) felel a Kamara munkaügyi, jogi és igazgatási tevékenységéért,

c) felel a Kamara informatikai tevékenységéért,

d) felel a Kamara vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket,

e) gondoskodik a gazdasági vezetői feladatok ellátásáról,

f) egyetértési jogot gyakorol a küldöttgyűlésnek és az elnökségnek a Kamara gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében; az egyetértés e döntések hatálybalépésének feltétele,

g) a Kamara rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik annak feltételeiről, hogy a Kamara gazdálkodása a Kamara feladatainak ellátását biztosítsa,

h) munkáltatói jogot gyakorol a Kamara munkavállalói felett

i) gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról és

j) elfogadásra az elnökség elé terjeszti a hivatal ügyrendjének tervezetét.

(3) A főtitkár egyetértési joga nem terjed ki a saját díjazásának mértékére, azt a Kamara elnökének előterjesztésére a küldöttgyűlés állapítja meg.

(4) A főtitkár a (2) bekezdésben meghatározott hatásköreit esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az általa kinevezett titkárokra átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.

(5) A főtitkár a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott hatásköre ellátására titkárt nevez ki (a továbbiakban: gazdasági ügyekért felelős titkár). Gazdasági ügyekért felelős titkárnak az nevezhető ki, aki megfelel az államháztartásról szóló törvény végrehajtási rendelete gazdasági vezetőkre vonatkozó előírásainak.

(6) A főtitkár feladatai ellátása során köteles a Kamara szerveivel - különösen a Kamara elnökével - együttműködni és részükre a szükséges tájékoztatást megadni.

(7) A főtitkár évente beszámol a küldöttgyűlésnek a költségvetés végrehajtásáról.

(8) A Kamarának a küldöttgyűlés, az elnökség, a bizottságok vagy valamely más kamarai szerv kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatait a főtitkár irányítja és hangolja össze.

86. §

(1) Főtitkár az lehet, aki

a) jogász szakképzettséggel és

b) legalább nyolc éves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább öt évet vezetői jogviszonyban töltött el.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti közigazgatási gyakorlatnak tekinthető köztestületnél közigazgatási ügyekben ügyintézőként szerzett gyakorlat is. Főtitkár nem csak kamarai tag lehet.

(3) A főtitkárt a miniszter jóváhagyását követően a Kamara elnöke nevezi ki és menti fel.

(4) A miniszter a jelölt kinevezéséhez a jóváhagyását nem adja meg, ha a jelölt

a) az (1) bekezdésben előírt képesítési és szakmai követelményeknek nem felel meg

vagy

b) szakmai alkalmasságához egyéb okból nyomatékos kétség fér.

(5) A főtitkár a Kamarával áll - a munka törvénykönyve szerinti - munkaviszonyban. A főtitkár felett a munkáltatói jogokat a Kamara elnöke gyakorolja.

46. A tisztségviselők megválasztása

87. §

(1) A tisztségviselők megbízatásának leghosszabb időtartama négy év azzal, hogy a tisztségviselők tisztségükre ismételten megválaszthatók, illetve a főtitkár és a titkárok ismételten kinevezhető. A Kamara elnöke, az elnökhelyettesek és a fegyelmi bizottság elnöke legfeljebb egy alkalommal választhatók újra.

(2) A választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy is jelölhető.

(3) A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának vagy kinevezésének napján szűnik meg. Ha a tisztségviselő megbízatása egyéb okból szűnik meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított harminc napon belül megválasztja az új tisztségviselőt.

88. §

(1) A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő

a) lemondásával,

b) visszahívásával, illetve felmentésével,

c) kamarai tagságának megszűnésével, és

d) megbízatása idejének lejártával.

(2) A tisztségviselő megbízatása akkor is megszűnik, ha az ellene indult fegyelmi vagy büntetőeljárás során jogerősen elmarasztalták.

(3) A tisztségviselő visszahívását a Kamara tagjainak legalább egytizede kezdeményezheti, a visszahívott tisztségviselő tisztségét betöltő új jelölt megjelölésével egyidejűleg. A tisztségviselő visszahívása kizárólag akkor sikeres, ha a küldöttgyűlés az új tisztségviselőnek ajánlott jelöltet egyidejűleg megválasztja.

(4) A visszahívásról és az új tisztségviselő megválasztásáról - titkos szavazással - a kezdeményezéstől számított harminc napon belül a küldöttgyűlés dönt.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja, valamint a (3) és (4) bekezdés a főtitkár és a titkárok tekintetében nem alkalmazható.

X. Fejezet

A módszertani levél

47. A módszertani levél kidolgozása és elfogadása

89. §

(1) Az elnökség az igazságügyi szakértői tevékenység egységes és magas színvonalú ellátása érdekében módszertani levelet ad ki. A módszertani levél kiadását a Kamara szervei, különösen a minőségbiztosítási bizottság, a Kamara szakmai tagozatai, igazságügyi szakértői intézmény, igazságügyi szakértői testület, Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, valamint a névjegyzéket vezető hatóság indítványozhatja.

(2) Az elnökség az indítvány alapján a módszertani levél kidolgozása érdekében a módszertani levéllel érintett igazságügyi szakértői szakterületen alapított szakmai tagozatból -a (4) bekezdés kivételével - öttagú bizottságot (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: bizottság) hív össze. A bizottságot az érintett igazságügyi szakértői tagozat elnöke vezeti. Ha a módszertani levél több igazságügyi szakértői szakterületet érint, a bizottság tagjai elnököt választanak.

(3) Az igazságügyi szakértői intézmények tevékenységi körébe eső szakterületekhez tartozó szakkérdésekben - amennyiben az adott szakkérdés az igazságügyi szakértői intézmény kizárólagos hatáskörébe tartozik - a módszertani levél kiadásához az érintett igazságügyi szakértői intézmény egyetértése szükséges. Ebben az esetben a bizottság két tagját az érintett igazságügyi szakértői intézmény jelöli.

(4) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tevékenységi körébe eső szakterületekhez tartozó szakkérdésekben - amennyiben az adott szakkérdés a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv hatáskörébe tartozik - a módszertani levél kiadásához a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv egyetértése szükséges. Ebben az esetben a bizottság két tagját a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv jelöli.

(5) Olyan szakkérdésben, amelyre nézve a szakvélemény adására külön jogszabály kizárólagosan valamely szervet jogosít fel, a háromtagú bizottság tagjait e szerv jelöli ki. Ha a szakvélemény adására több szerv jogosult, minden szerv két tagot jelöl a bizottságba.

(6) A bizottság üléseire szükség esetén meg kell hívni a módszertani levéllel érintett tudományterület egyetemi képviselőit, valamint, ha ez indokolt, az eljárásokat jól ismerő szakjogászokat is. A meghívottak a bizottság ülésein tanácskozási joggal vesznek részt.

(7) Az elnökség nem adhat ki módszertani levelet olyan szakterületen, amelyen az egészségügyért felelős miniszter vagy annak irányítása, felügyelete alatt működő szervezet külön jogszabály alapján módszertani levél kiadására jogosult.

90. §

(1) A módszertani levél tervezetét a bizottság elnöke terjeszti az elnökség elé.

(2) A módszertani levelet az elnökség akkor fogadja el, ha azt a bizottság legalább három tagja támogatja. A bizottság azon tagja, aki a módszertani levelet nem támogatja, és a bizottság döntésével nem ért egyet, különvéleményét - annak írásbeli indokolásával együtt -jogosult a módszertani levélhez csatolni. A különvélemény - az elnökség döntése alapján - a módszertani levéllel együttesen közzétehető.

(3) Az elnökség a módszertani levelet tájékoztatásul és közzétételre megküldi a miniszter részére, amelyhez csatolja a bizottság tagjainak névsorát és a tagok támogatását igazoló iratokat.

48. A módszertani levél közzététele

91. §

(1) A miniszter gondoskodik a módszertani levél közzétételéről a kormányzati portálon. A módszertani levél - annak visszavonásáig - a honlapról nem távolítható el.

(2) Ha az elnökség nem csatolja a 90. § (3) bekezdésben megjelölt iratokat, a miniszter a módszertani levelet visszaküldi az elnökség részére.

(3) Az elnökség figyelemmel kíséri a közzétett módszertani leveleket, és szükség esetén intézkedik - a módszertani levél kiadására vonatkozó rendelkezések szerint - azok visszavonásáról, illetve új módszertani levél kiadásáról.

92. §

A módszertani levél a kormányzati portálon történő közzétételétől a hatóság számára tájékoztatásul, a szakértőnek pedig a szakértő tevékenység ellátása során iránymutatásul szolgál.

HARMADIK RÉSZ

XI. Fejezet

A fegyelmi eljárás

49. A fegyelmi vétség

93. §

(1) Fegyelmi vétséget követ el az az igazságügyi szakértő, aki az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységére vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, kamarai szabályzatok - ide nem értve az igazságügyi szakértők etikai kódexét - és határozatok rendelkezéseit szándékosan, vagy gondatlanul megszegi.

(2) Fegyelmi vétséget követ el az az igazságügyi szakértő is,

a) akit öt éven belül három etikai vétség elkövetése miatt jogerősen elmarasztaltak

vagy

b) akinek a 130. § szerinti etikai vétsége az etikai vétség súlyára, az etikai vétség elkövetésének ismétlődő jellegére vagy az etikai vétség elkövetésének körülményeire tekintettel fegyelmi vétségnek minősül.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetet az etikai bizottság elnöke bejelenti az elnökségnek.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti etikai vétségek fegyelmi vétségnek történő minősítéséről a fegyelmi tanács, a fegyelmi eljárás előkészítése során határoz. A fegyelmi tanács által meghozott határozat ellen a 126. §-ban meghatározottak szerinti bírósági jogorvoslatnak van helye.

(5) A fegyelmi eljárás során szakmai szempontból nem vizsgálható az a szakvélemény, amelyet a hatóság jogerős határozatának meghozatala során elfogadott.

50. Fegyelmi büntetések

94. §

A fegyelmi vétséget elkövető igazságügyi szakértővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a) figyelmeztetés,

b) írásbeli megrovás,

c) jövőbeni tisztségviseléstől meghatározott ideig történő eltiltás,

d) kamarai tisztségtől való megfosztás,

e) pénzbírság,

f) a kamarai tagság legfeljebb két évig terjedő felfüggesztése és

g) a Kamarából való kizárás.

95. §

(1) A Kamara fegyelmi tanácsa - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével, mérlegelési jogkörében szabja ki.

(2) A Kamara fegyelmi tanácsa a 94. § g) pontja szerinti büntetést szabja ki azzal az igazságügyi szakértővel szemben, akiről a Kamara öt éven belül harmadik alkalommal állapítja meg, hogy fegyelmi vétséget követ el.

(3) A pénzbírság összege - a büntetés kiszabásának évében esedékes - éves kamarai tagdíj tízszereséig terjedhet. A pénzbírságot a Kamara részére kell megfizetni, felhasználására az alapszabály rendelkezései az irányadók.

(4) A fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények megszűnnek, ha a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számítva a figyelmeztetés és írásbeli megrovás esetén egy év, pénzbírság kiszabása esetén két év eltelt. Pénzbírság kiszabása esetén a fegyelmi büntetés hatálya - a két év eltelte után is - mindaddig fennáll, amíg a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő a pénzbírságot nem fizette meg. A felfüggesztés fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények a felfüggesztés-büntetés lejártától számított három év elteltével szűnnek meg.

(5) A 94. § b)-e) pontjában foglalt fegyelmi büntetések más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabhatók.

51. Elévülés

96. §

(1) Nem folytatható le fegyelmi eljárás, ha

a) azt a Kamara elnöke a cselekmény vagy mulasztás tudomására jutásától számított hat hónap alatt nem kezdeményezi vagy

b) a cselekmény befejezése vagy a mulasztás megszűnése óta öt év eltelt.

(2) Ha az igazságügyi szakértő a szakvélemény elkészítése során vagy a szakvélemény elkészítését követően ahhoz kapcsolódóan több részcselekményt végez, az elévülési idő kezdőidőpontja az utolsó részcselekmény elvégzésének időpontja.

(3) A bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító fegyelmi vétség a bűncselekménnyel együtt évül el.

(4) Ha a fegyelmi vétségnek is minősülő cselekmény miatt büntető, szabálysértési vagy szakmai kamara hatáskörébe tartozó fegyelmi eljárás indult, az eljárás jogerős befejezésétől számított három hónapon belül a fegyelmi eljárás akkor is megindítható, ha a (3) bekezdésben meghatározott határidő eltelt.

52. A fegyelmi tanácstagok listája

97. §

(1) A fegyelmi tanácstagok listája a fegyelmi eljárásban a fegyelmi tanács tagjaként eljárni jogosult igazságügyi szakértők névsorát tartalmazza.

(2) A fegyelmi tanácstagok listájára minden szakmai tagozat öt igazságügyi szakértőt delegál.

(3) A fegyelmi tanácstagok listájára történő felvétel módját és a nyilvántartás szabályait az alapszabály határozza meg azzal, hogy a fegyelmi tanácstagok listája nem hozható nyilvánosságra, de azt a névjegyzéket vezető hatóságnak meg kell küldeni.

53. Eljáró szervek

98. §

(1) A fegyelmi eljárást lefolytató fegyelmi tanács három tagból áll, amelyből egy fő kamarai tag, egy fő a szakvélemény tárgya szerinti szakterületen tapasztalattal rendelkező igazságügyi szakértő a 97. § szerinti fegyelmi tanácstagok listájáról, egy fő pedig - kirendelésen alapuló tevékenységgel összefüggő fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén - a hatóság képviseletében vesz részt. Kompetenciavétség gyanúja esetén a fegyelmi bizottság további egy taggal egészül ki a fegyelmi tanácstagok listájáról oly módon, hogy mind a vizsgálat alá vont igazságügyi szakértő, mind pedig az adott ügy szempontjából vélelmezett szakértői kompetenciaterület képviselete biztosított legyen.

(2) Ha az igazságügyi szakértő felelősségre vonására nem kirendelésen alapuló tevékenységgel összefüggő fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja miatt kerül sor, a fegyelmi tanács harmadik tagját a fegyelmi tanácstagok listájáról kell kijelölni. A fegyelmi tanács elnökét és tagjait a fegyelmi bizottság elnöke kéri fel.

(3) A fegyelmi bizottság elnöke egy póttagot jelöl ki a fegyelmi tanácstagok listájáról. A póttag a fegyelmi tanács tagjának ideiglenes vagy a fegyelmi eljárás teljes lefolyását érintő akadályoztatása esetén jogosult eljárni.

(4) A fegyelmi bizottság elnökének fegyelmi ügyében a fegyelmi tanács tagjait a Kamara elnöke jelöli ki. A Kamara elnökének fegyelmi ügyében a fegyelmi tanács tagjait a névjegyzéket vezető hatóság jelöli ki.

99. §

(1) Ha a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjainak személyében a kizárás kimondása okán változás történik, vagy ha a fegyelmi tanács összetétele a 98. § (3) bekezdése alkalmazásával nem biztosítható, a fegyelmi tanács által lefolytatott eljárást meg kell ismételni. Ha a fegyelmi tanácsban a személyi változás a 98. § (3) bekezdésében foglaltak szerint következik be, a fegyelmi tanács elnöke ismerteti a keletkezett iratokat; az eljárási cselekményeket csak akkor kell megismételni, ha a fegyelmi tanács azt szükségesnek tartja.

(2) A fegyelmi eljárás megindítása esetén a fegyelmi tanács munkájának előkészítését és a bizonyítás lefolytatását vizsgálóbiztos végzi, ha a 113. § (1) bekezdése alapján tárgyalás azonnali kitűzésének nincs helye. A vizsgálóbiztost a fegyelmi tanács jelöli ki a fegyelmi tanácstagok listájáról.

(3) A fegyelmi bizottság és a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás során tudomására jutott adatokat, a megalapozott fegyelmi döntés meghozatala céljából jogosult kezelni. A fegyelmi bizottság a fegyelmi eljárás során tudomására jutott adatokat az eljárás befejezését követő hat hónap elteltével köteles zárolni. Amennyiben az igazságügyi szakértő a fegyelmi tanács határozatával szemben bírósági jogorvoslatot vesz igénybe, az adatok zárolására a fegyelmi bizottság a jogerős bírósági határozat közlését követő hat hónap elteltével köteles.

(4) A fegyelmi bizottság elnökét és tagjait, a fegyelmi tanács elnökét és tagjait, a jegyzőkönyvvezetőt, valamint a vizsgálóbiztost a fegyelmi eljárás során tudomásukra jutott adatok, tények tekintetében - törvény eltérő rendelkezése hiányában - titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettség tisztségük megszűnését követően is fennmarad. A titoktartási kötelezettség alóli felmentést - indokolt esetben - a fegyelmi bizottság adja meg. A felmentés csak azokra a tényekre, adatokra terjedhet ki, amelyek nyilvánosságra hozatalához az érintett személy is hozzájárult.

54. Kizáró okok és a kizárási indítvány elbírálása

100. §

(1) A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el

a) a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő,

b) aki a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő hozzátartozója vagy képviselője,

c) a 104. § szerinti kezdeményező,

d) a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt,

e) akinek tanúként vagy igazságügyi szakértőként történő meghallgatása az ügyben szükségessé válhat,

f) aki ellen fegyelmi vagy szabálysértési eljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig,

g) akinek a kamarai tagsága felfüggesztésre kerül, vagy szünetel és

h) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizáró okokat a fegyelmi bizottság elnökére, a vizsgálóbiztosra, a 113. § (4) bekezdése b) pont szerinti szakértőre és a jegyzőkönyvvezetőre megfelelően alkalmazni kell.

(3) A fegyelmi bizottság elnöke, a fegyelmi tanács elnöke és tagja, a vizsgálóbiztos, a 113. §

(4) bekezdése szerinti igazságügyi szakértő, valamint a jegyzőkönyvvezető haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.

(4) A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és a Kamara elnöke az (1) bekezdésben felsorolt körülményekre hivatkozással a fegyelmi bizottság elnökével, a fegyelmi tanács elnökével és tagjával, a vizsgálóbiztossal, a 113. § (4) bekezdése b) pont szerinti igazságügyi szakértővel, valamint a jegyzőkönyvvezetővel szemben, a kizáró ok tudomására jutásától számított nyolc napon belül kizárási indítványt terjeszthet elő az eljáró fegyelmi tanácsnál.

(5) A kizárási indítványról, ha az

a) a fegyelmi tanács elnökére, a fegyelmi tanács tagjára, a vizsgálóbiztosra, a 113. § (4) bekezdése b) pont szerinti igazságügyi szakértőre vagy a jegyzőkönyvvezetőre vonatkozik, a fegyelmi bizottság vagy

b) a fegyelmi bizottság elnökére vonatkozik, az elnökség

hoz határozatot, és azt kézbesíti a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek és a kizárási indítvánnyal érintett személynek. A kizárási indítványt tizenöt napon belül el kell bírálni.

(6) A kizárási indítványt elutasító határozat ellen a Kamara elnöke vagy az eljárás alá vont igazságügyi szakértő bírósági jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül.

(7) A (6) bekezdés szerinti kérelmet a bíróság nemperes eljárásban bírálja el. Ha e törvényből vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.

101. §

(1) Ha a fegyelmi tanács határozatképtelenné válik, a fegyelmi bizottság elnöke új fegyelmi tanácsot jelöl ki. A fegyelmi bizottság elnökének kizárása esetén az elnökség jelöli ki az új fegyelmi tanácsot.

(2) Ha a kizárási indítvány a fegyelmi bizottság egészét érinti, arról az elnökség határoz.

55. A bejelentő részvétele az eljárásban

102. §

(1) Bejelentő az az igazságügyi szakértő eljárásával érintett, az alapeljárásban részt vevő személy, aki az igazságügyi szakértővel szemben, fegyelmi felelőssége megállapításának érdekében, a fegyelmi bizottsághoz benyújtott kérelem útján fegyelmi eljárást kezdeményez.

(2) A bejelentő jogosult arra, hogy

a) - ha e törvény másként nem rendelkezik - az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt érintő irataiba betekintsen,

b) az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen,

c) a fegyelmi eljárási jogairól a fegyelmi tanács elnökétől felvilágosítást kapjon és

d) az e törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.

(3) A bejelentő - ha e törvény másként nem rendelkezik - a jogait meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és azt a képviselő első eljárási cselekményével egyidejűleg kell benyújtani a fegyelmi tanácshoz.

(4) A bejelentőt a fegyelmi eljárás során tudomására jutott adatok, tények tekintetében -törvény eltérő rendelkezése hiányában - titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség alóli felmentést - indokolt esetben - a fegyelmi bizottság adja meg. A felmentés csak azokra a tényekre, adatokra terjedhet ki, amelyek nyilvánosságra hozatalához az érintett személy is hozzájárult.

56. A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő részvétele az eljárásban

103. §

(1) A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő jogosult arra, hogy

a) az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás irataiba betekintsen,

b) az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen, a meghallgatott tanúkhoz, szakértőkhöz kérdést intézzen, bizonyítási indítványt tegyen,

c) a fegyelmi eljárási jogairól a fegyelmi tanács elnökétől felvilágosítást kapjon és

d) az e törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.

(2) A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt az idézésében és meghallgatása kezdetekor az (1) bekezdésben foglalt jogok gyakorlásának lehetőségére figyelmeztetni kell. A figyelmeztetést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő nem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson, továbbá -meghallgatása esetén - a nyilatkozattételt bármikor megtagadhatja. Erre az igazságügyi szakértőt az idézésében és meghallgatása elején figyelmeztetni kell. A figyelmeztetést és az arra adott választ jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvezés elmaradása esetén a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő vallomása bizonyítékként nem vehető figyelembe.

(4) Amennyiben e törvény egyes eljárási cselekményekre vonatkozóan másként nem rendelkezik, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő helyett meghatalmazott képviselője is eljárhat. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és azt a képviselő első eljárási cselekményével egyidejűleg kell benyújtani a fegyelmi tanácshoz.

(5) Ha a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő képviselővel jár el, az iratokat a képviselőnek kell kézbesíteni, és a tárgyalásra őt is meg kell idézni. Az igazságügyi szakértő személyes megjelenésére szóló idézést az igazságügyi szakértő részére kell kézbesíteni.

(6) Ha a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és a képviselő nyilatkozata egymástól eltér, az igazságügyi szakértő nyilatkozatát kell figyelembe venni.

57. A fegyelmi eljárás lefolytatása iránti kérelem és az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatos panasz

104. §

(1) Az igazságügyi szakértővel szemben - kérelem benyújtása útján -

a) az elnökség,

b) a Kamara elnöke,

c) a névjegyzéket vezető hatóság vagy

d) a bejelentő

(a továbbiakban együtt: kezdeményező) kezdeményezhet fegyelmi eljárást.

(2) Bejelentőként csak az igazságügyi szakértő eljárásával érintett, az alapeljárásban részt vevő személy nyújthat be kérelmet a fegyelmi eljárás kezdeményezése iránt.

(3) Az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatban a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően bárki panaszt tehet. A panaszt a fegyelmi ügyekért felelős elnök-helyetteshez kell benyújtani. A panasz vizsgálatát követően az elnökség az (1) bekezdés szerint fegyelmi eljárást kezdeményezhet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a fegyelmi eljárás kezdeményezése indokolt.

58. A fegyelmi eljárás díja és költségei

105. §

(1) A bejelentő a kérelem benyújtásával egyidejűleg - a Kamara alapszabályában meghatározott módon - köteles a Kamara részére fegyelmi eljárási díjat fizetni. A fegyelmi eljárási díj összege ötvenezer forint.

(2) A fegyelmi eljárás költségeit - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Kamara előlegezi. A fegyelmi eljárás költsége különösen

a) a fegyelmi tanács szükséges és igazolt készkiadásai és

b) az eljárás résztvevőinek az utazással felmerült szükséges és igazolt költségei.

(3) A fegyelmi eljárás során keletkezett iratokból a másolat egyszeri kiadásának költségét a Kamara előlegezi, míg további másolat az alapszabályban meghatározott mértékű költségtérítés ellenében adható ki.

(4) Ha a fegyelmi eljárás során a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő felelősségét megállapítják, köteles a fegyelmi eljárási díjat és az eljárásban felmerült egyéb költségeket viselni. Ha a kérelem elutasításra kerül, az eljárás költségeit a Kamara viseli.

59. A kérelem benyújtása és a fegyelmi bizottság elnökének intézkedései a kérelem elbírálásra való alkalmasságának vizsgálata körében

106. §

(1) A fegyelmi eljárás lefolytatása iránti kérelmet a fegyelmi bizottságnál írásban kell előterjeszteni, eggyel több példányban, mint a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértők száma. A kérelemben meg kell jelölni

a) a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő nevét, igazságügyi szakértői igazolványának számát és a névjegyzék szerinti elérhetőségét,

b) a kezdeményező nevét, lakcímét (székhelyét) és elérhetőségét,

c) azt a cselekményt, amely miatt a kezdeményező szerint fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsítható az igazságügyi szakértő,

d) azt az időpontot, amikor a kezdeményező tudomást szerzett az igazságügyi szakértő cselekményéről és

e) az előadottak alátámasztására alkalmas bizonyítási eszközöket, különösen a figyelembe venni kért okiratokat, a meghallgatni kért tanúk nevét, idézhető címét.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) az abban foglaltak alátámasztására alkalmas okiratokat és

b) ha a fegyelmi eljárást a bejelentő kezdeményezi, a fegyelmi eljárási díj megfizetését tanúsító bizonylatot.

107. §

(1) A kezdeményező a kérelmet és mellékleteit elektronikus formában is benyújthatja, ebben az esetben a fegyelmi eljárás folyamán a Kamarával a kapcsolatot elektronikus úton köteles tartani és a Kamara is valamennyi iratot elektronikus kapcsolattartás keretében kézbesít a kezdeményező részére. A kérelem és mellékletei elektronikus úton való benyújtását az elektronikus úton való kapcsolattartás vállalásának kell tekinteni.

(2) Az elektronikus úton való kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézésről és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ha a kezdeményező az elektronikus úton való kapcsolattartást választotta, az elektronikus benyújtás alóli kivételt jelenti, ha a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor,

a) ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel vagy jelentős költségtöbblettel járna vagy

b) ha a papír alapú okirat valódisága vitás.

108. §

(1) A fegyelmi eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet a fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi bizottsághoz érkezésétől számított nyolc napon belül megvizsgálja, és a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint intézkedik, vagy a kérelmet elutasítja, ha annak 109. § szerinti feltételei fennállnak.

(2) Ha a kérelem nem tartalmazza a 106. § (1) bekezdésében előírt tartalmi elemeket, illetve a kérelemhez nem csatolták a 106. § (2) bekezdésében meghatározott mellékleteket, a fegyelmi bizottság elnöke azt a hiányok megjelölése mellett - nyolc napos határidő tűzésével -hiánypótlásra küldi vissza azzal a figyelmeztetéssel, hogy a kérelmet elutasítja, ha a kezdeményező a felhívásban felsorolt hiányokat nem pótolja.

(3) Ha a kérelem megfelel a törvény rendelkezéseinek, továbbá ha a kezdeményező a kérelem hiányait a megadott határidőben pótolta, a fegyelmi bizottság elnöke határozattal kijelöli az eljáró fegyelmi tanácsot. A határozatot kézbesíteni kell a kezdeményezőnek és a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek; a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő példányához a kérelmet és annak mellékleteit is csatolni kell.

109. §

(1) A fegyelmi bizottság elnöke a kérelmet - fegyelmi tanács kijelölése nélkül - határozattal elutasítja, ha

a) az abban megjelölt személy nem igazságügyi szakértő,

b) a kezdeményező az erre irányuló felhívás ellenére a megadott határidőben a kérelemnek a felhívásban megjelölt hiányait nem pótolta vagy

c) a bejelentő az erre irányuló felhívás ellenére a megadott határidőben a fegyelmi eljárási díjat nem fizette meg.

(2) A fegyelmi eljárást kezdeményező kérelmet elutasító határozatot kézbesíteni kell a kezdeményezőnek és a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek; a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő példányához a kérelmet és annak mellékleteit is csatolni kell.

(3) A fegyelmi eljárást kezdeményező kérelmet az (1) bekezdés alapján elutasító határozat ellen a kezdeményező bírósági jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül.

(4) A (3) bekezdés szerinti kérelmet a bíróság nemperes eljárásban bírálja el. Ha e törvényből vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.

60. A fegyelmi eljárás előkészítése

110. §

(1) A fegyelmi tanács öt napon belül határozattal dönt az eljárás megindításáról.

(2) A fegyelmi tanács az eljárás megindítását a kijelölés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül megtagadja, ha a kérelemből és mellékleteiből megállapítható, hogy

a) a cselekmény elévült,

b) az annak tárgyát képező cselekményt fegyelmi vagy etikai eljárás során már jogerősen elbírálták,

c) a sérelmezett cselekmény a 93. § (1) vagy (2) bekezdése alapján nem minősül fegyelmi vétségnek,

d) a kérelem és mellékletei alapján a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja nem állapítható meg,

e) a kérelemben foglaltak vizsgálatát jogszabály kizárja,

f) a bejelentő a szakértő elleni fegyelmi eljárás-indítási jogát visszaélésszerűen gyakorolja vagy

g) a kérelmet a 109. § (1) bekezdése alapján el kellett volna utasítani.

(3) Az eljárás megindításáról rendelkező határozatot a kezdeményezőnek, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek és a Kamara elnökének, az eljárás megindításának megtagadásáról rendelkező határozatot a kezdeményezőnek és a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek kézbesíteni kell, az igazságügyi szakértő példányához a kérelmet és annak mellékleteit csatolni kell.

61. A kamarai tagság és az eljárás felfüggesztése

111. §

(1) Az eljárás megindításával egyidejűleg vagy azt követően az eljárás ideje alatt a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő kamarai tagságát - legfeljebb hat hónapra - határozattal felfüggesztheti, ha a fegyelmi vétség súlyára tekintettel ez indokolt, és a fegyelmi vétség elkövetése már az eljárást kezdeményező kérelem és mellékletei alapján valószínűsíthető. A határozatot kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara elnökének, a névjegyzéket vezető hatóságnak és a kezdeményezőnek.

(2) Ha a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő kamarai tagságát felfüggeszti, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő érdekeinek védelme céljából az e törvényben, a fegyelmi eljárással összefüggésben előírt

a) tizenöt napos határidők nyolc napra,

b) harminc napos határidők tizenöt napra,

c) negyvenöt napos határidők huszonöt napra és

d) hatvan napos határidők harminc napra csökkennek.

(3) Ha a fegyelmi tanács úgy ítéli meg, hogy az ügy különösen bonyolult volta miatt a (2) bekezdés alkalmazása a tényállás helyes megállapítását akadályozná, indokolt határozatával a (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazását mellőzheti. A határozatot kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara elnökének és a névjegyzéket vezető hatóságnak.

112. §

Ha a cselekmény - amely miatt a kezdeményező szerint fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsítható a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő - folyamatban lévő bírósági vagy más hatósági eljárást érint, a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárást annak megindításával egyidejűleg határozattal felfüggeszti a bíróság vagy más hatóság határozatának jogerőre emelkedéséig. A határozatot kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara elnökének, a névjegyzéket vezető hatóságnak és a kezdeményezőnek.

62. Fegyelmi vizsgálat

113. §

(1) A fegyelmi tanács, ha a kérelemből az állapítható meg, hogy a tényállás - az összes körülmény gondos mérlegelésével - a kérelem és mellékletei, valamint a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és a kezdeményező tanúkénti meghallgatása alapján tisztázható, haladéktalanul - legkésőbb harminc napon belüli határnapra - tárgyalást tűz ki, egyéb esetben vizsgálóbiztost jelöl ki, és fegyelmi vizsgálat lefolytatását rendeli el.

(2) Vizsgálóbiztosnak a fegyelmi tanácstagok listáján szereplő, az érintett szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértő jelölhető ki.

(3) A fegyelmi vizsgálat célja a fegyelmi vétséget megalapozó tényállás megállapítása és a fegyelmi tanács eljárásának előkészítése.

(4) A fegyelmi vizsgálat során a vizsgálóbiztos tisztázza a tényállás megállapításához szükséges tényeket, ennek érdekében

a) meghallgathatja a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt, a kezdeményezőt mint tanút, a további tanúkat,

b) szakértő közreműködését veheti igénybe, és

c) egyéb bizonyítást végezhet.

(5) A vizsgálóbiztos a csatolt iratokba betekinthet, továbbá a kezdeményezőtől és a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőtől további, a tényállás megállapításához szükséges iratok csatolását kérheti.

(6) A vizsgálóbiztos eljárásának nem akadálya, ha a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő a meghallgatáson nem jelenik meg vagy nem nyilatkozik. E tényről a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt tájékoztatni kell.

(7) A vizsgálóbiztos az eljárásának eredményéről jelentésben számol be a fegyelmi tanácsnak, amelyhez a bizonyítékként szolgáló iratokat csatolja. A vizsgálóbiztost a fegyelmi tanács meghallgathatja.

(8) A fegyelmi vizsgálatot harminc nap alatt le kell zárni. Ezt a határidőt a fegyelmi tanács indokolt esetben, egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbíthatja. A fegyelmi tanács a fegyelmi vizsgálat lezárását követő harminc napon belül tárgyalást tart.

63. A fegyelmi tanács eljárása

114. §

(1) A fegyelmi tanács eljárása nem nyilvános, az egyes eljárási cselekményeken csak azok a személyek vehetnek részt, akiknek a jelenlétét e törvény lehetővé teszi.

(2) A fegyelmi tanács, ha azt a vizsgálóbiztos jelentése alapján indokoltnak tartja, a jelentés kézhezvételétől számított nyolc napon belül, zárt tanácsülésen dönt arról, hogy

a) megfelelő határidő kitűzésével a fegyelmi vizsgálat kiegészítését rendeli el és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak,

b) a fegyelmi tárgyalás mellőzésével megállapítja az igazságügyi szakértő fegyelmi felelősségét és figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szab ki,

c) a fegyelmi eljárást megszünteti vagy

d) fegyelmi tárgyalást tűz ki.

(3) A fegyelmi tanács a (2) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott intézkedéseiről határozattal dönt. A határozatot a meghozatalától számított nyolc napon belül írásba kell foglalni és az írásba foglalásától számított öt napon belül kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara elnökének, a névjegyzéket vezető hatóságnak és a kezdeményezőnek.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt határozat akkor hozható meg, ha a vizsgálóbiztos jelentése és az iratok alapján a fegyelmi felelősség kétséget kizáróan megállapítható, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő a fegyelmi vétség elkövetését elismeri és további bizonyításra nincs szükség.

(5) A tárgyalás mellőzésével figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és a Kamara elnöke a kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti, e tájékoztatást a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell.

(6) A tárgyalás tartása iránti kérelem alapján a fegyelmi tanács tárgyalást tart. A fegyelmi tanács a tárgyalás mellőzésével hozott határozatát a tárgyalás eredménye alapján hatályában fenntartja, vagy hatályon kívül helyezi, és új határozatot hoz. Az így meghozott határozatra a (3) bekezdés megfelelően alkalmazandó.

(7) A fegyelmi tanács a (2) bekezdés c) pontja szerinti határozatot hoz, ha

a) a kérelmet már a fegyelmi tanács kijelölése nélkül el kellett volna utasítani, kivéve a 109. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt okot,

b) a sérelmezett cselekmény a 93. § (1) és (2) bekezdése alapján nem minősül fegyelmi vétségnek,

c) a cselekmény elévülése miatt az eljárás megindítását meg kellett volna tagadni vagy

d) a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő kamarai tagsága megszűnt.

115. §

(1) Ha a fegyelmi tanács tárgyalást tűz ki, arra a tanács elnöke a tárgyalás helyének és időpontjának közlésével a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt és képviselőjét, a tanút, a kirendelt szakértőt idézi; a vizsgálóbiztost és a Kamara elnökét értesíti. A tárgyaláson az idézett személyek és az értesítettek lehetnek jelen.

(2) A bejelentőt - ha a meghallgatására még nem került sor és a fegyelmi tanács szerint az szükséges - mint tanút idézni, egyébként értesíteni kell.

(3) A tárgyalás megtartására csak akkor kerülhet sor, ha azon a fegyelmi tanács elnöke és minden tagja jelen van. A tárgyalás a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és képviselője távollétében is megtartható, erről őket az idézésben tájékoztatni kell.

116. §

(1) A tárgyalást a fegyelmi tanács elnöke vezeti, ennek keretében gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról és kihirdeti a határozatokat. A tárgyalás során kihirdetett határozatokat a kihirdetést követő nyolc napon belül írásba kell foglalni és - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az írásba foglalástól számított öt napon belül a határozattal érintett személyek részére kézbesíteni kell.

(2) A fegyelmi tanács a tárgyalás során megtekinti a rendelkezésre álló iratokat, szükség esetén meghallgatja a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt és tanúként a kezdeményezőt, továbbá a vizsgálóbiztost, a tanút, illetve a kirendelt szakértőt vagy egyéb bizonyítást folytat le. A fegyelmi tanács a felelősség megállapítására szolgáló bizonyítékokat a maguk összességében, szabadon mérlegeli.

(3) A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő részére a védekezés lehetőségét biztosítani kell, erről őt az idézésben tájékoztatni kell. A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő vagy képviselője a védekezését a tárgyalást megelőzően írásban vagy legkésőbb a tárgyaláson szóban terjesztheti elő.

(4) A fegyelmi tanács a tárgyalást további bizonyítás lefolytatása érdekében legfeljebb tizenöt nappal elhalaszthatja.

64. Jegyzőkönyv

117. §

(1) A tárgyalásról és a fegyelmi vizsgálat eljárási cselekményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson a főtitkár által kijelölt jegyzőkönyvvezető, a fegyelmi vizsgálat során a vizsgálóbiztos vagy a főtitkár által kijelölt jegyzőkönyvvezető vezeti.

(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni

a) az eljáró fegyelmi tanács tagjait és a fegyelmi ügy számát,

b) az eljárás tárgyát, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő nevét, szakértői igazolvány számát, és a kezdeményező nevét,

c) a tárgyalás (eljárási cselekmény) helyét és idejét,

d) a tanács elnökének, tagjainak, a vizsgálóbiztosnak és a jegyzőkönyvvezetőnek a nevét és

e) a jelen lévő fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és képviselője, valamint az egyéb idézettek és értesítettek nevét.

(3) A jegyzőkönyvben röviden le kell írni az eljárás menetét és az annak során történteket, az idézettek és értesítettek nyilatkozatait, a tanúk vallomásait, valamint a bizonyítási eljárás során kirendelt szakértők véleményét.

(4) A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke, a vizsgálóbiztos és - ha jegyzőkönyvvezető alkalmazására került sor - a jegyzőkönyvvezető írja alá.

65. A büntetőeljárással kapcsolatos intézkedések

118. §

(1) Ha a fegyelmi eljárás során rendelkezésre álló adatok alapján közvádra üldözendő bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, a fegyelmi tanács elnökét jelzési kötelezettség terheli a főtitkár felé. A főtitkárt - a fegyelmi tanács elnökével való egyetértés esetén - feljelentési kötelezettség terheli.

(2) A büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság az igazságügyi szakértő ellen indított büntetőeljárás megindításáról és befejezéséről értesíti a Kamarát.

(3) A büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást a fegyelmi tanácsnak határozattal fel kell függesztenie, a határozatot kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek és a Kamara elnökének.

66. A határozatok meghozatala

119. §

(1) A fegyelmi tanács határozatait tárgyaláson zárt tanácskozás során vagy tárgyaláson kívül zárt tanácsülésen, szótöbbséggel hozza, utolsóként a tanács elnöke szavaz.

(2) A fegyelmi tanács határozatképes, ha a tárgyaláson, illetve a tanácsülésen az elnöke és valamennyi tagja jelen van.

120. §

(1) A fegyelmi eljárás során hozott határozatnak tartalmaznia kell

a) a fegyelmi bizottság megjelölését és a fegyelmi ügy számát,

b) a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő nevét, igazolványszámát, valamint képviselője nevét,

c) a kezdeményező nevét,

d) a rendelkező részben

da) a döntést,

db) a jogorvoslati jogról történő kioktatást,

e) az indokolásban

ea) a megállapított tényállást,

eb) a figyelembe vett bizonyítékokat,

ec) a bizonyítékok értékelésekor figyelembe vett körülményeket,

ed) azokat az okokat, amelyek miatt valamely tény vagy körülmény bizonyítottnak vagy nem bizonyítottnak minősült,

ee) az alkalmazott jogszabályok, valamint a fegyelmi eljárási szabályzat alkalmazott pontjainak megjelölését,

f) a határozathozatal helyét és idejét,

g) a fegyelmi tanács elnökének és tagjainak aláírását, vagy ha a határozat meghozatalára nem a fegyelmi tanács jogosult, akkor az azt meghozó aláírását és

h) a fegyelmi bizottság bélyegzőjének lenyomatát.

(2) A fegyelmi tanácsnak a fegyelmi eljárást megszüntető, a 114. § (5) bekezdése szerinti, az igazságügyi szakértő felmentéséről rendelkező és az igazságügyi szakértő fegyelmi felelősségének megállapításáról rendelkező határozata (a továbbiakban együtt: a fegyelmi eljárást befejező határozat) rendelkező részében az eljárási költségek viseléséről és megfizetésének határidejéről is rendelkezni kell.

(3) Ha a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő fegyelmi felelősségének megállapításáról rendelkező határozatában pénzbírságot szab ki, rendelkezni kell a pénzbírság megfizetésének határidejéről is.

(4) Ha a határozat meghozatala és írásba foglalása nem ugyanazon időpontban történik, a határozatot az aláírásban akadályozott tag helyett a tanács elnöke - e minőségének feltüntetése mellett - aláírhatja.

67. A fegyelmi tanács tárgyaláson meghozott határozata

121. §

(1) A fegyelmi tanács a tárgyalás alapján meghozott határozatában

a) a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt felmenti, ha nem követett el fegyelmi vétséget vagy a fegyelmi vétség elkövetése nem állapítható meg,

b) a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő fegyelmi felelősségét megállapítja, és fegyelmi büntetést szab ki vagy

c) a fegyelmi eljárást megszünteti, ha a 114. § (7) bekezdésében foglalt okok fennállását állapítja meg.

(2) A fegyelmi tanács elnöke a határozatot és indokait szóban kihirdeti. A határozatot a kihirdetéstől számított nyolc napon belül írásba kell foglalni, és azt az írásba foglalástól számított öt napon belül kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara elnökének, a névjegyzéket vezető hatóságnak és a kezdeményezőnek.

68. A fegyelmi eljárás során hozott határozatok kijavítása, kiegészítése

122. §

(1) A fegyelmi bizottság elnöke és a fegyelmi tanács a határozatát név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavítja.

(2) A fegyelmi bizottság elnöke és a fegyelmi tanács a határozatát kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb részeit nem érintheti. A határozat kiegészítését legkésőbb a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kérhetik azok, akiknek az kézbesítésre került.

(3) A fegyelmi bizottság elnöke és a fegyelmi tanács a kijavításról és a kiegészítésről hivatalból vagy kérelemre - a szükséghez képest az érintettek meghallgatása után - hoz határozatot, és azt mindazok számára kézbesíti, akiknek a kijavítással vagy kiegészítéssel érintett határozatot kézbesíteni kellett.

69. A fegyelmi eljárás során hozott határozatok módosítása, visszavonása

123. §

(1) Ha a fegyelmi bizottság elnöke vagy a fegyelmi tanács megállapítja, hogy a miniszter által meg nem vizsgált vagy a bíróság által el nem bírált határozata jogszabályt, alapszabályt vagy kamarai szabályzatot sért, a határozatát módosítja vagy visszavonja. A határozatot annak kell kézbesíteni, akinek a módosított vagy visszavont határozatot kézbesítették.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására, ha törvény eltérően nem rendelkezik, a fegyelmi bizottság elnöke vagy a fegyelmi tanács csak egy alkalommal, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a határozatot bírósági eljárásban vizsgálják, a fegyelmi bizottság elnöke vagy a fegyelmi tanács az érdemi ellenkérelem előterjesztéséig módosíthatja vagy vonhatja vissza határozatát.

70. A határozat jogereje és végrehajthatósága

124. §

(1) A határozat a kihirdetés napján emelkedik jogerőre. Ha a határozat kihirdetve nem volt, a határozat a kézbesítés napján emelkedik jogerőre.

(2) A határozatban foglalt teljesítési határidő kezdőnapja a határozat kézbesítésének napja.

71. A határozatok kézbesítése

125. §

A fegyelmi eljárásban meghozott határozatokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint kell kézbesíteni azzal, hogy a kézbesítési vélelem

a) a vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított harminc napon belül és

b) kizárólag a hivatalos iratokra vonatkozó kézbesítési szabályok megsértésére hivatkozással

dönthető meg.

72. Jogorvoslat a fegyelmi eljárásban

126. §

(1) A fegyelmi tanács által hozott határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs.

(2) A fegyelmi tanács által hozott érdemi határozat ellen

a) a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és képviselője,

b) a kezdeményező és

c) a Kamara elnöke

a kézbesítéstől számított harminc napon belül, bírósági jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A keresetlevelet a Kamarához kell benyújtani. A Kamara a keresetlevelet az ügy irataival együtt nyolc napon belül továbbítja az eljáró bírósághoz.

(3) A jelen § alkalmazásában érdemi határozatnak minősül a fegyelmi tanácsnak az eljárás megindítását megtagadó, az eljárást megszüntető, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő felelősségét megállapító vagy a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt felmentő határozata. Az eljárás során hozott egyéb határozatok - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az érdemi határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadhatók.

(4) A bíróság a Kamara határozatát megváltoztathatja.

(5) A kereset benyújtásáról a Kamara értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot.

(6) A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7) A perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.

73. Új eljárás kezdeményezése

127. §

(1) Jogerős határozattal befejezett fegyelmi eljárás esetén az igazságügyi szakértő, az elnökség és a Kamara elnöke új eljárás lefolytatását kezdeményezheti az igazságügyi szakértő javára, ha

a) olyan új tényre, bizonyítékra, jogerős bírói vagy hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi eljárás során nem vettek figyelembe, és a jogerős határozatra lényeges kihatással lett volna, vagy

b) az alapügyben a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja, illetve az eljárásban résztvevő személy a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte, és ezt jogerős bírósági ítélet megállapította, vagy a bűncselekmény megállapítását nem a bizonyítottság hiánya zárta ki.

(2) Az új eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésének határideje hatvan nap; ezt a határidőt a határozat meghozatalától, ha pedig az új eljárás kezdeményezésének okáról a Kamara elnöke, az elnökség vagy az igazságügyi szakértő csak később szerzett tudomást vagy később jutott abba a helyzetbe, hogy új eljárást kezdeményezzen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját valószínűsíteni kell.

(3) A határozat meghozatalától számított egy év elteltével új eljárás kezdeményezésének helye nincs.

74. A fegyelmi büntetések nyilvántartása

128. §

(1) A Kamara a tagjaival szemben hozott jogerős fegyelmi büntetésekről nyilvántartást vezet.

(2) A névjegyzéket vezető hatóság a Kamara által megküldött - jogerős fegyelmi büntetést tartalmazó - határozat alapján a fegyelmi büntetést a névjegyzékbe bejegyzi.

(3) A Kamara a tagjával szemben hozott jogerős fegyelmi büntetésre vonatkozó adatot a 95. §

(4) bekezdésben meghatározott mentesülési idő lejártáig tárolja, ezt követően törli, amelyről értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot.

129. §

A fegyelmi eljárásra vonatkozó, a törvényben nem szabályozott részletes rendelkezéseket a fegyelmi eljárási szabályzat állapítja meg.

XII. Fejezet

Az etikai eljárás

75. Az etikai vétség

130. §

Etikai vétséget követ el az az igazságügyi szakértő,

a) aki az igazságügyi szakértők etikai kódexe szabályait szándékosan vagy gondatlanul megszegi vagy

b) aki az igazságügyi szakértői tevékenységen kívül szándékos vagy gondatlan magatartásával, illetve életvitelével a szakértői kar tekintélyét csorbítja.

76. Az etikai eljárás szabályai

131. §

Az etikai eljárás szabályait az etikai eljárási szabályzat állapítja meg azzal, hogy e törvénynek a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályai közül

a) az elévülésre,

b) az eljáró szervek tekintetében a kizáró okokra és a kizárási indítványra,

c) a kérelem benyújtására és a kérelem benyújtását követően a fegyelmi tanács intézkedéseire,

d) a bejelentő részvételére,

e) az eljárás alá vont igazságügyi szakértő részvételére,

f) a fegyelmi eljárási díjra és a fegyelmi eljárás költségeinek megtérítésére,

g) a fegyelmi eljárás megindítására,

h) a fegyelmi vizsgálatra,

i) a fegyelmi tanács eljárására,

j) a jegyzőkönyvvezetésre,

k) a büntetőeljárással kapcsolatos intézkedésekre,

l) a határozat meghozatalára, a fegyelmi tanács tárgyaláson meghozott határozatára, a határozat kiegészítésére és kijavítására, módosítására és visszavonására,

m) a jogerős határozatról történő értesítésre,

n) a határozatok kézbesítésére és

o) a fegyelmi büntetések nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

NEGYEDIK RÉSZ

XIII. Fejezet

Törvényességi felügyelet

77. A törvényességi felügyelet általános szabályai

132. §

(1) A Kamara működésének törvényességi felügyeletét a miniszter látja el.

(2) A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva törvényességi ellenőrzést folytat le, valamint - a törvényben foglalt feltételek fennállása esetén - törvényességi felügyeleti intézkedéseket tesz.

(3) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye.

133. §

(1) A miniszter ellenőrzi, hogy a Kamara

a) alapszabálya, szabályzatai, iránymutatásai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak,

b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb szabályzatokat és

c) jogszabályban, alapszabályban vagy egyéb szabályzatban foglalt kötelezettségét nem mulasztotta-e el.

(2) A miniszter feladatai teljesítése érdekében - az ellenőrzés tárgyával összefüggő - kamarai iratokba, nyilvántartásokba betekinthet, az iratokból másolatot, a nyilvántartásokból adatszolgáltatást, valamint a Kamarától felvilágosítást, tájékoztatást kérhet.

(3) A miniszter (2) bekezdésben foglalt megkeresésének a Kamara haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles eleget tenni.

134. §

(1) A Kamara az alapszabályát, szabályzatait, valamint iránymutatásait, illetve azok módosításait (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szabályzat), az elfogadásuktól számított tizenöt napon belül köteles megküldeni a miniszternek törvényességi ellenőrzés céljából.

(2) A Kamara az (1) bekezdésben megjelölt szabályzat tervezetét annak elfogadását megelőzően is megküldheti a miniszter részére előzetes véleményezésre; a miniszter előzetes véleményét a szabályzattervezet kézhezvételétől számított harminc napon belül küldi meg a Kamara részére.

(3) Ha a szabályzat vagy annak valamely rendelkezése jogszabályba ütközik (e § alkalmazásában a továbbiakban: jogsértés) a miniszter a (6) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett felhívja a Kamarát, hogy a szabályzatot megfelelően módosítsa, valamint a módosított és elfogadott szabályzatot a felhívás kézhezvételétől számított harminc napon belül ismételten küldje meg, vagy egyet nem értése esetén a szabályzat jogszerűségének indokairól a megadott határidőn belül írásban tájékoztassa.

(4) Ha a Kamara tájékoztatásában foglalt indokokkal a miniszter nem ért egyet vagy a (3) bekezdés szerinti módosított szabályzat tekintetében is fennáll a jogsértés, a (3) bekezdés szerinti felhívás még egyszer megismételhető.

(5) Ha a (3) és (4) bekezdés szerinti felhívásban megjelölt határidő elteltét követően a jogsértés továbbra is megállapítható, a miniszter harminc napon belül bírósághoz fordulhat a jogsértés megszüntetése érdekében. Ha a bíróság a jogsértést megállapítja, a jogsértő szabályzatot hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását rendeli el.

(6) A szabályzat nem lehet jogszabállyal ellentétes, a szabályzatnak jogszabályba ütköző rendelkezése semmis.

135. §

(1) Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a Kamara működése, határozatai jogszabályba, alapszabályba vagy egyéb szabályzatba ütköznek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogsértő működés) a tudomásra jutástól számított tizenöt napon belül felhívja a Kamarát a jogsértő működés megszüntetésére.

(2) A Kamara a miniszter (1) bekezdés szerinti felhívásának kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles írásban tájékoztatni a minisztert a jogsértő működés megszüntetése érdekében tett intézkedésekről vagy egyet nem értése esetén működés jogszerűségének indokairól.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti felhívásban megjelölt határidő elteltét követően a jogsértő működés továbbra is megállapítható, a miniszter harminc napon belül bírósághoz fordulhat a jogszerű működés helyreállítása érdekében.

(4) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás során a jogsértő működést megállapítja,

a) a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi és az annak meghozatalára jogosult kamarai szervet (tisztségviselőt) új eljárásra utasítja,

b) a jogszerű működés helyreállítása céljából - megfelelő határidő tűzésével -elrendeli a jogsértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv összehívását vagy

c) a jogsértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) működését felfüggeszti és a felfüggesztés időtartamára felügyelőbiztost rendel ki, akinek feladatait előírja.

136. §

(1) Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a Kamara jogszabályban, alapszabályban vagy egyéb szabályzatban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, - megfelelő határidő tűzésével -felhívja a Kamarát az elmulasztott intézkedés megtételére. A felhívásban a mulasztás pótlására hatvan napnál hosszabb időtartam nem adható.

(2) A Kamara köteles - a felhívásban megadott határidőn belül - az elmulasztott intézkedést megtenni, vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.

(3) Ha a mulasztás az (1) bekezdés szerinti felhívásban megadott határidő elteltét követően is megállapítható, a miniszter harminc napon belül bírósághoz fordul a mulasztás orvoslása érdekében. Ha a bíróság a mulasztás tényét megállapítja - megfelelő határidő tűzésével -kötelezi a Kamarát az elmulasztott intézkedés megtételére.

(4) Ha a Kamara a bíróság határozatában megjelölt határidőn belül a mulasztást nem pótolja, a miniszter indítványára a bíróság a mulasztás pótlásának idejére felügyelőbiztost rendel ki, akinek feladatait előírja.

137. §

(1) A 135. § (4) bekezdés c) pontja és a 136. § (4) bekezdése alapján kirendelt felügyelőbiztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg. A felügyelőbiztos díját és költségeit a Kamara viseli.

(2) Felügyelőbiztosként kamarai tag nem rendelhető ki.

(3) Felügyelőbiztos az lehet, aki

a) jogász szakképzettséggel és

b) legalább öt éves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti közigazgatási gyakorlatnak tekinthető köztestületnél közigazgatási ügyekben ügyintézőként szerzett gyakorlat is.

(5) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről a felfüggesztés időtartamának lejártát megelőző öt napon belül írásban tájékoztatja a bíróságot, valamint a minisztert.

78. A bírósági eljárás szabályai

138. §

A 134. § (5) bekezdése, 135. § (3) bekezdése, valamint a 136. § (3) bekezdése szerinti kérelemről a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság annak beérkezésétől számított harminc napon belül nemperes eljárásban dönt. A bíróság döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye.

ÖTÖDIK RÉSZ

XIV. Fejezet

Záró rendelkezések

79. Felhatalmazó rendelkezések

139. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) azokat a szakkérdéseket, amelyekre nézve jogszabályban rögzített feladatkörében eljárva kizárólag meghatározott szervezet adhat szakvéleményt,

b) azokat a szervezeteket, amelyek meghatározott szakterületeken szakvéleményt adhatnak,

c) a névjegyzékre és a névjegyzékben szereplő adatok és tények nyilvántartása eljárási rendjére vonatkozó részletes szabályokat,

d) a névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem tartalmára vonatkozó szabályokat,

e) az igazságügyi névjegyzéket vezető hatóság kijelölését és

f) az igazságügyi szakértők részére szükséges jogi ismeretek oktatására kijelölt vizsgaszervező szervet

rendeletben határozza meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) az igazságügyi szakértői szakterületeket, az igazságügyi szakértők szakterületének besorolását és a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételeket, a kötelező szakértőjelölti idő vagy ügyszám mértékét, a képesítés egyenértékűségére vonatkozó feltételeket, az egyes szakterületek esetében a névjegyzékbe-vételi eljárás során figyelembe vehető szakértőjelölti szakmai gyakorlati tapasztalatra, rövidebb kötelező szakmai gyakorlat időtartamára, tudományos fokozatra, képesítésre és ágazati szakértői jogosultságra, ezek igazolására, valamint a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértő esetében a feltételek alóli mentesülésre vonatkozó feltételeket,

b) a névjegyzék vezetésének és a névjegyzékkel összefüggő adatszolgáltatás részletes szabályait, a névjegyzékből a kamarai tagság megszűnése miatti törlésre vonatkozó eljárás szabályait,

c) az igazságügyi szakértő által vezetett adattovábbítási nyilvántartás adattartalmára,

d) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az igazságügyi szakértői tevékenységet végzők díjazására, munkadíjára és költségeire, ezen belül különösen az egy órára felszámítható munkadíj, tételes munkadíj összegét; tételes költségelszámolás hiányában a felszámítható költségátalány mértékét, valamint a szakkonzultáns és a segédszemélyzet munkadíjára vonatkozó szabályokat,

e) a kamarai költségátalány mértékét, bevallásának és megfizetésének részletes szabályait,

f) az igazságügyi szakértők jogi oktatására és vizsgájára, az oktatás és a vizsga lebonyolítására és díjára, az oktatáson való részvétel szabályaira, a vizsga alóli mentesség eseteire és igazolásának szabályaira, valamint az oktatáson való részvétel és a vizsga letételének igazolására vonatkozó szabályokat,

g) az igazságügyi szakértő részére kötelező továbbképzés rendszerére, a továbbképzés teljesítésének mérési rendszerére és igazolására, a továbbképzés formáira, lebonyolításának módjára, a továbbképzési kötelezettség alóli mentesség eseteire és igazolásának szabályaira, valamint a továbbképzési program tartalma kialakításának módjára vonatkozó részletes szabályokat,

h) az érintett szakterület ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben az igazságügyi szakértői testületeket, valamint azok működésére, szervezetére és eljárására vonatkozó szabályokat,

i) a szakértő eljárására, a szakvéleményre, a szakértői vizsgálatra és az egyes vizsgálattípusokra, a szakértői vizsgálathoz szükséges mintavételre és a vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátására, a szakértői ügyvitelre vonatkozó szabályokat, a vizsgálati tárgy megváltozásával és megsemmisülésével járó vizsgálat elvégzéséhez szükséges előzetes hozzájárulásra vonatkozó szabályokat,

j) az igazságügyi szakértők értékelésére vonatkozó részletes szabályokat, a külön minősítéssel rendelkező igazságügyi szakértőkre vonatkozó szabályokat, valamint az igazságügyi szakértő által kért értékeléssel összefüggésben megfizetendő díjra vonatkozó szabályokat,

k) az igazságügyi szakértői és szakértőjelölti igazolványra vonatkozó részletes szabályokat,

l) az elektronikus felület létrehozására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat,

m) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a névjegyzékbe-vételi eljárás, a szakterület kiterjesztése iránti eljárás, a kamarai tagság szünetelésének engedélyezése iránti eljárás és a szakértőjelölti igazolvány kiállítása iránti eljárás igazgatási szolgáltatási díjának összegére, befizetésére, visszatérítésére és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat és

n) a szakértő statisztikai adatszolgáltatására vonatkozó szabályokat

rendeletben határozza meg.

80. Hatályba léptető rendelkezések

140. §

(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2016. június 15-én lép hatályba.

(2) A Második Rész, a Harmadik Rész - a 107. § (2) bekezdése kivételével - és a Negyedik rész, valamint a 165. § (2) bekezdése 2016. szeptember 15-én lép hatályba.

(3) A 17-22. §-ban, a 44. § (4) bekezdésében, a 47. § (3) bekezdésében és a 107. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések 2017. január 1-jén lépnek hatályba.

81. Átmeneti rendelkezések

141. §

Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvényben meghatározott területi kamarák (a továbbiakban: területi kamara) 2016. augusztus 15-i fordulónappal a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarába (a továbbiakban: MISZK) történő beolvadással megszűnnek. A területi kamara és a MISZK egyesülésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

142. §

(1) A területi kamarák és a MISZK tisztségviselőinek megbízatása e törvény hatálybalépésével megszűnik. A területi kamarák és a MISZK tisztségviselői e törvény erejénél fogva, az e törvényben meghatározott speciális ügyvivői státuszban, a kamarai tisztségviselők megválasztásáig működnek közre az átmeneti rendelkezések, valamint a jogszabályból eredő halaszthatatlan kamarai feladatok végrehajtásában.

(2) A MISZK elnöke és elnökhelyettesei testületként (a továbbiakban: ügyvivő testület) járnak el az átmeneti rendelkezések végrehajtása során. Az ügyvivő testület tevékenységét a MISZK elnöke, az ügyvivő testület elnökeként irányítja. Az átmeneti rendelkezéseknek a területi kamara által történő végrehajtása során a területi kamara elnöke vagy elnökhelyettese (a továbbiakban együtt: ügyvivő) jár el. A területi kamara elnöke az eljáró ügyvivő személyét -annak kiesése esetén a helyébe lépő személyt - legkésőbb 2016. július 1 -ig köteles bejelenteni az ügyvivő testület elnökének.

(3) Az ügyvivő testület az átmeneti rendelkezések végrehajtásában történő közreműködéshez könyvvizsgálót, vagy a felszámolók névjegyzékében szereplő személyt vagy szervezetet bízhat meg.

(4) Az ügyvivő testület tagjait és az ügyvivőket az átmeneti rendelkezések végrehajtása során végzett tevékenységükért a kamarai tisztségviselőként kapott juttatásaik illetik meg.

143. §

(1) A területi kamarák ügyvivői és az ügyvivő testület legkésőbb 2016. július 15. napjáig kötelesek egyesülési tervet készíteni. Az egyesülési terv magában foglalja a beolvadó területi kamarák vagyonmérleg-tervezetét és az azt alátámasztó vagyonleltár-tervezetét, a jogutód MISZK (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, a jogutód létesítő okiratának tervezetét. Az egyesülési tervet az ügyvivő testület elnöke és az ügyvivők együttesen írják alá.

(2) A területi kamarák vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható, amennyiben az 2016. július 1 -ig terjedő időszakra kiegészítésre kerül. A nyitó vagyonmérleg-tervezetét az alakuló ülés időpontját megelőző tizenötödik napig közzé kell tenni.

(3) A beolvadó területi kamara ügyvivője 2016. július 15. napjáig előkészíti és az ügyvivő testület elnöke részére átadja a beolvadó területi kamara vagyonmérleg-tervezetét. A beolvadó területi kamara ügyvivője e feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a Ptk. szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerinti felelősséggel tartozik.

(4) A vagyonmérleg-tervezetet a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó módszerekkel és a számviteli törvény által előírt bontásban kell elkészíteni azzal, hogy a beolvadást követően a MISZK vagyonmérleg-tervezete a beolvadó területi kamarák vagyonmérleg-tervezetében feltüntetett egyes értékektől eltérhet.

(5) A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Az egyesülésben résztvevő köztestületek döntése alapján a vagyonmérlegtervezetek ellenőrzése során valamennyi jogi személy esetében eljárhat ugyanaz a könyvvizsgáló. Nem jogosult eljárni az egyesülésben résztvevő köztestületek könyvvizsgálója és az a könyvvizsgáló, aki az egyesülési vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben számukra a könyvvizsgálatot végezte.

(6) A Kamara könyvvizsgálójává az egyesüléstől számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az egyesülési vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. Az egyesülésben résztvevő köztestületek vagyonának értékét a könyvvizsgáló által elfogadottnál magasabb értékben nem lehet meghatározni.

(7) Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 5. § (2) bekezdése a területi kamarák MISZK-be történő beolvadása során nem alkalmazható.

(8) Az egyesülési tervet és mellékleteit az ügyvivő testület és az ügyvivők kötelesek 2016. július 22. napjáig elfogadni. Az egyesülő köztestületek döntéseit ilyenkor is külön-külön kell meghozni. Az egyesülésben résztvevő köztestületek az egyesülési tervet, a vagyonmérlegtervezetet és vagyonleltár-tervezetet, valamint az ügyvivők és az ügyvivő testület döntéseit ugyanezen határidőig haladéktalanul kötelesek megküldeni a miniszter részére.

144. §

(1) A MISZK általános jogutódja a Kamara. A Kamara küldöttgyűlése alakuló ülésén dönt az e törvény rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről, az alapszabály és a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, megválasztja szerveinek új tagjait és elfogadja nyitó vagyonmérleg-tervezetét.

(2) A területi kamarák 2016. július 5. napjáig kötelesek adatot szolgáltatni a MISZK részére a nyilvántartásukban szereplő igazságügyi szakértőkről. Az adatszolgáltatás tartalmazza legalább a területi kamara nyilvántartásában szereplő igazságügyi szakértők nevét, nyilvántartási számát, lakcímét, elektronikus elérhetőségét, valamint az arra való utalást, hogy a szakértő kamarai tagságát felfüggesztették vagy azt szünetelteti.

(3) A területi kamara a feladatátadás végrehajtása érdekében az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével egyidejűleg 2016. július 5. napjáig a szerződéseiről és egyéb okiratairól jegyzéket készít és azok iratanyagát átadásra előkészíti. A MISZK részére az adatszolgáltatás keretében átadott okiratokat a területi kamara ügyvivője írja alá. A papír alapú dokumentumokat a Kamara alakuló ülését követően felállítandó ügyfélszolgálati pontok részére kell átadni, az elektronikus formában rendelkezésre álló dokumentumokat pedig a Kamara elnöke részére kell megküldeni.

145. §

(1) A területi kamarák egyesüléssel kapcsolatos feladatait az ügyvivők irányítják. Az ügyvivők feladata különösen: az egyesülési vagyonmérleg és vagyonleltár határidőre történő elkészíttetése, aláírása, a könyvvizsgálói jelentés 2016. július 5. napjáig történő beszerzése, a 144. § (2) bekezdésében rögzített tagnyilvántartást és feladatellátást érintő adatszolgáltatások elkészíttetése és határidőre történő megküldése.

(2) E törvény hatálybalépését követően a területi kamarák és a MISZK az előző évi költségvetés keretei között gazdálkodik azzal, hogy új kötelezettséget nem vállalhat, és nem módosíthatja a szerződéseket a területi kamarák előző évi költségvetési tételeinek terhére.

(3) Az ügyvivő testület fő feladata az egyesüléshez szükséges okiratok területi kamaráktól történő beszerzése, elkészítése, a záró- és nyitó vagyonmérleg könyvvizsgálóval történő ellenőriztetése, és az e törvényben meghatározott határidőig történő elfogadása.

(4) Az ügyvivő testület elnökének feladata különösen: az egyesülési vagyonmérleg és vagyonleltár tervezet határidőre történő elkészíttetése, aláírása, a könyvvizsgálói jelentés 2016. július 5. napjáig történő beszerzése, a 144. § (2) bekezdésben rögzített tagnyilvántartást és feladatellátást érintő adatszolgáltatások alapján történő elkészíttetése és határidőre történő megküldése, a szervezeti és működési szabályzat és az alapszabály tervezetének elkészíttetése és az azok elfogadására jogosult kamarai testület elé történő terjesztése, a küldöttgyűlés előkészítése körében annak időpontját megelőző hatvan napig a választási bizottságok létrehozásának előkészítése, a küldöttgyűlés levezető elnökének (miniszter jóváhagyását követő) felkérése.

146. §

(1) A Kamara első tisztségviselőit általános, egyenlő választójog alapján, közvetlenül, négy évre választják, titkos szavazással.

(2) A választói névjegyzékbe felvett igazságügyi szakértő választhat (a továbbiakban: aktív választójog), és amennyiben jogszabály nem zárja ki, választható. Szavazni csak személyesen lehet. A választáson minden szavazásra jogosultnak egy szavazata van, minden szavazat egyenlő.

(3) A területi kamarák aktív választójoggal rendelkező tagjai az ügyvivő testület elnöke által összehívott közgyűlésen az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló rendeletben meghatározott területeken bejegyzett igazságügyi szakértők közül 2016. július 1. napjáig, a felsorolt területek mindegyikén tíz-tíz küldöttet választanak. A közgyűlés a megjelent igazságügyi szakértők számára tekintet nélkül határozatképes.

(4) A küldöttgyűlés száznegyven küldöttből áll azzal, hogy a küldöttek megválasztásánál a bejegyzett igazságügyi szakértők területi eloszlására, valamint az egyes szakterületek létszámára figyelemmel kell lenni. A küldötté válás feltétele legalább a területi kamarák nyilvántartásában szereplő igazságügyi szakértők tíz százalékának ajánlása. Nem lehet küldött a területi kamara elnöke és elnökhelyettese. A közgyűlésen megválasztott küldöttek jegyzékét az ügyvivő testület elnöke haladéktalanul megküldi a miniszter részére.

147. §

(1) A Kamara első tisztségviselőit az alakuló ülésen, 2016. szeptember 15. napján választják. A küldöttgyűlést az ügyvivő testület elnöke hívja össze. A meghívóban - a küldöttgyűlés kezdő időpontjának megjelölésén túl - a szavazás kezdő és záró időpontját (óra megjelöléssel) fel kell tüntetni.

(2) A küldöttgyűlés határozatképességének megállapítása szempontjából a szavazás megkezdésének időpontja az irányadó. A megismételt küldöttgyűlést azonos napon későbbi időpontban kell megtartani, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

148. §

(1) Az ügyvivő testület a választások előkészítése és lebonyolítása céljából 2016. július 22. napjáig megválasztja a választási bizottság és a jelölőbizottság, valamint a szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban együtt: választási szervek) elnökét és két tagját.

(2) A választási bizottság feladata:

a) e törvény betartásának ellenőrzése,

b) a választás törvényességének és tisztaságának megőrzése,

c) a pártatlanság érvényesítése,

d) a választás törvényes rendjének biztosítása, szükség esetén annak helyreállítása,

e) a választói névjegyzék összeállítása és időszerűségének biztosítása,

f) az ajánlóívek és a szavazólapok nyomdai úton történő elkészíttetése, a szavazólapok hitelességének biztosítása, az ajánlóívek eljuttatása a jelölőbizottság elnökéhez, a szavazólapok átadása a szavazatszámláló bizottságnak,

g) a választás lebonyolítása,

h) a választások során felmerült kifogások elbírálása,

i) döntés a leadott szavazatok összeszámlálásának módjáról, valamint a kihirdetés időpontjáról,

j) a döntésről tájékoztatás adása a szavazatszámláló bizottság elnökének és

k) annak biztosítása, hogy a választás eredményének közlése előtt az ne kerülhessen nyilvánosságra.

(3) A választási bizottság az ellenőrzése során tapasztalt szabálytalanság esetén jogosult és köteles azonnal intézkedni és intézkedéséről indokolással ellátott határozatot hozni, amely a választásra jogosult igazságügyi szakértőkre kötelező.

(4) A jelölőbizottság feladata:

a) az ajánlóívek kibocsátása és összegyűjtése,

b) az ajánlások összesítése,

c) a jelöltek nyilatkozatának beszerzése,

d) a jelölőívek elkészítése és a választási bizottsághoz történő továbbítása és

e) a jelöléssel kapcsolatos kifogásoknak a választási bizottsághoz történő haladéktalan továbbítása.

(5) A szavazatszámláló bizottság feladata:

a) a szavazóurnák választásra való előkészítése és ellenőrzése,

b) a szavazásra jelentkezők választójogának ellenőrzése, részükre szavazólap átadása,

c) a szavazás befejezését követően az urnák felnyitása, majd a szavazatok összeszámlálása,

d) a választás eredményének megállapítása és a választási bizottság elnökével történő közlése és

e) a szavazás során emelt kifogások haladéktalan közlése a választási bizottsággal.

(6) A választási szervek tisztségviselője és tagja olyan választásra jogosult lehet, aki nem áll etikai büntetés hatálya alatt, továbbá vele szemben a választótisztségekkel kapcsolatos, e törvényben meghatározott összeférhetetlenség nem áll fenn. A jelölőbizottság, a választási bizottság, valamint a szavazatszámláló bizottság tagjai bármilyen tisztségre választhatók. Amennyiben a választási bizottság vagy a jelölőbizottság elnöke, illetve tagja, vagy elnökének, illetve tagjának közeli hozzátartozójának jelölésével, választásával, vagy az őket érintő választási kifogás kérdésében jár el, az érintett bizottsági tag az eljárásból ki van zárva.

149. §

(1) A választási szervek döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák, döntéseik ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) A választási szervek eljárásukról jegyzőkönyvet készítenek.

(3) A választási szervek megbízatása a választással kapcsolatos összes tevékenység elvégzésével befejeződik.

150. §

(1) A választói névjegyzékbe a közzétételt megelőző napig igazságügyi szakértőként bejegyzett valamennyi választásra jogosult igazságügyi szakértőt fel kell venni.

(2) Választásra nem jogosult, akit az igazságügyi szakértői tevékenység gyakorlása alól felfüggesztettek, valamint aki igazságügyi szakértői tevékenységét szünetelteti.

(3) Az ügyvivő testület elnöke a választás napja előtt legalább hatvan nappal bocsátja a választási bizottság rendelkezésére a választásra jogosult, valamint választható tagjainak névjegyzékét.

(4) A választási bizottság a választói névjegyzéket a MISZK hivatalos helyiségében és a MISZK honlapján a küldöttgyűlést megelőzően legalább harminc nappal kizárólag a kamarai tagok részére a szavazás lezárásáig közzéteszi. A választói névjegyzék az igazságügyi szakértő nevét és nyilvántartási számát tartalmazza. A közzététel első és utolsó napját a választói névjegyzéken fel kell tüntetni.

(5) A közzétett névjegyzéket a választást megelőző nap végéig ki kell egészíteni azok nevével, akiket legkésőbb a küldöttgyűlést megelőző napon az igazságügyi szakértők névjegyzékébe felvettek, törölni kell azok nevét, akiket időközben töröltek a névjegyzékből, vagy akiknek az igazságügyi szakértői tevékenysége folytatását legkésőbb a küldöttgyűlést megelőző napon felfüggesztették, valamint azokét is, akiknek az igazságügyi szakértői tevékenysége szünetelését ezen időpontig megállapítottak.

(6) A jelölőbizottság a területi kamara, valamint a MISZK honlapján felhívást bocsát ki aziránt, hogy a területi kamara tagjai jelentsék be az általuk vállalni kívánt tisztséget, illetve a vállalni kívánt bizottsági tagságot. A területi kamara választásra jogosult tagjai a bejelentést országosan, egységesen 2016. augusztus 14. napjáig tehetik meg.

151. §

(1) A választási bizottság elnöke a választói névjegyzékben feltüntetett létszámnak megfelelő számú, annak másolhatóságát kizáró, eredetiséget biztosító jelzéssel ellátott (kamarai bélyegző) ajánlóívet (érvényes ajánlóív) ad át a jelölőbizottságnak. Az ajánlóívet sorszámmal, vagy egyéb, az azt kitöltő személy azonosítására alkalmas jelöléssel ellátni nem szabad.

(2) A jelölőbizottság az ajánlásra ajánlóív megküldésével hívja fel a választásra jogosult tagokat, amelyhez mellékelni kell a beérkezett jelentkezések összesítését. A Kamara választásra jogosult tagjai az ajánlóíven 2016. augusztus 14. napjáig tehetnek javaslatot. Az ajánlóíven minden egyéni tisztségre egy személyt, az elnökségi és bizottsági tagságra pedig legfeljebb azok számának megfelelő számú jelöltet lehet ajánlani.

(3) A jelölőbizottság a hozzá visszaérkezett ajánlóíveket a MISZK-ben elhelyezett és lepecsételt urnában gyűjti össze.

(4) Érvénytelen az ajánlás, ha

a) azt nem a választási bizottság által készített és kiadott ajánlási íven adták le,

b) az ajánlási ív javított és nem állapítható meg egyértelműen a jelölt személye vagy

c) az ajánlási ívet a megjelölt határidő lejárta után adták le.

152. §

(1) A választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető. Akit több tisztségre választottak meg, a Kamarán belül kizárólag egy, általa választott tisztséget tölthet be. Ennek érdekében a jelölt a jelölés elfogadásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a tisztségek elfogadásának sorrendjéről.

(2) A jelölőbizottság a jelöltlistára azokat a jelölteket veszi fel, akik az adott tisztség vagy bizottsági tagság vonatkozásában legalább a beérkezett ajánlások tíz százalékának megfelelő számú érvényes ajánlással rendelkeznek. Ha valamely tisztség vonatkozásában nincs ilyen jelölt, akkor az adott tisztség vagy bizottsági tagság vonatkozásában legalább tíz érvényes ajánlás megszerzése szükséges a jelöltlistára történő felkerüléshez.

(3) Amennyiben nincs olyan személy, aki az adott tisztségre vagy bizottsági tagságra jelöltként jelentkezett, úgy a jelölőbizottság egy vagy több személyt - az ügyvivő testület javaslatára, a miniszter jóváhagyását követően - jelöl a tisztségre azzal, hogy a jelölőbizottság tagja ilyen esetben nem jelölhető.

(4) Az elkészített jelöltlistát legkésőbb a választás napját megelőző tizenötödik napon, a MISZK hivatalos helyiségében, a választást megelőző nap végéig a kamarai tagok részére -továbbá ugyanezen idő alatt a MISZK honlapján is - közzé kell tenni.

(5) A választási bizottság elnöke a szavazás eredményének megállapítása után, az újra megnyitott küldöttgyűlésnek jelentést tesz a választásról és a jegyzőkönyvet az erre vonatkozó iratokkal együtt a miniszternek megküldi. A küldöttgyűlés levezető elnöke a választás eredményét - a küldöttgyűlés határozataként - kihirdeti, majd a küldöttgyűlést berekeszti.

153. §

(1) A szavazóhelyiségben a szavazás céljára egy vagy több urnát és egy vagy több szavazófülkét kell felállítani. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a szavazólapokat a zár felnyitása és a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül eltávolítani ne lehessen. Az urnák állapotát a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság elnökének, valamint közjegyző jelenlétében köteles megvizsgálni és a vizsgálat eredményét jegyzőkönyvbe foglalni.

(2) A közjegyző ténytanúsítványt állít ki arról, hogy az urnák lezárása és a szavazás előkészítése e törvény rendelkezéseinek megfelelően történt.

(3) A szavazás - a MISZK által ajánlott tartalmú -, a választási bizottság által elkészített szavazólapokkal történik. A szavazólapon fel kell tüntetni valamennyi jelölt nevét, továbbá a tisztséget, illetve bizottsági tagságot, amelyre jelölték.

(4) A választási bizottság elnöke a választói névjegyzékben feltüntetett létszámnak megfelelő számú szavazólapot ad át a szavazatszámláló bizottságnak.

(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazásra jelentkező választónak a jelenléti ív általa történő egyidejű aláírása ellenében - a szavazólap másolhatóságát kizáró, eredetiséget biztosító jelzés (bélyegző) egyidejű alkalmazása mellett - adja át a szavazólapot.

(6) A szavazólapon az egyéni tisztségre történő választásnál a szavazó a megválasztani kívánt jelölt, jelöltek, testületi tagságra történő választásnál a megválasztani kívánt jelöltek neve mellé - két egymást metsző vonallal - jelet tesz.

154. §

(1) A szavazás befejezése után - a szavazatok összeszámlálása előtt - a szavazatszámláló bizottság a fel nem használt szavazólapokat összeszámolja, a számlálás tényét és eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, majd a fel nem használt szavazólapokat megsemmisíti.

(2) A fel nem használt szavazólapok megsemmisítése után a választási bizottság az urnákat egy helyiségben összegyűjti, ellenőrzi azok sértetlenségét, az összes szavazólapot az urnákból - a szavazatszámláló bizottság elnöke jelenlétében - kiveszi, azokat összeszámlálás végett a szavazatszámláló bizottság elnökének átadja, majd megállapítja a szavazás eredményét.

(3) A szavazatok összeszámlálása alatt a szavazatszámláló bizottság tagjainak nem állhat rendelkezésére sem távbeszélő készülék, sem internet kapcsolat, sem fax. A szavazatok összeszámlálása alatt a bizottság tagja a számláló helyiséget csak a választási bizottság tagjának kíséretében hagyhatja el, amelynek során biztosítani kell, hogy a számlálás során megismert adat harmadik személynek ne juthasson tudomására.

(4) A szavazatszámláló bizottság az átvett szavazólapokat összeszámolja és összehasonlítja a szavazáson részt vett szavazók számával. Érvényes a szavazás, amennyiben a két szám egyezik, vagy a leadott szavazólapok száma kevesebb, mint a szavazók száma.

(5) Érvénytelen

a) a szavazat egésze, ha:

aa) nem az érvényes szavazólapon adták le, vagy

ab) a szavazólapot áthúzták, vagy teljes egészében kitöltetlenül hagyták, továbbá

ac) a szavazólap több nevet tartalmaz, mint az adott tisztségre választható személyek száma, vagy

b) a szavazatnak arra az egyéni tisztségviselőre vagy arra a testületre vonatkozó része, amelyből egyértelműen nem állapítható meg, hogy a szavazatot kire adták le.

(6) A szavazatszámláló bizottság először az érvénytelen szavazólapokat számolja össze. A szavazás eredményének megállapítása után a szavazatszámláló bizottság közjegyző jelenlétében az érvényes szavazólapokat kötegeli és a köteget oly módon zárja le, hogy annak megsértése nélkül a köteg ne legyen felbontható. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az érvényes szavazólapokat számolja össze, majd megállapítja a szavazás eredményét.

(7) A közjegyző ténytanúsítványt állít ki arról, hogy a szavazás eredményének megállapítása, valamint a szavazólapok kötegelése és lezárása e törvény rendelkezéseinek megfelelően zajlott.

155. §

(1) Megválasztottnak az az egyéni jelölt tekintendő, aki a legtöbb szavazatot kapta. Amennyiben ugyanarra az egyéni tisztségre - az elnöki tisztségét kivéve - több jelölt kapott azonos számú érvényes szavazatot, a választási bizottság elnöke és legalább két tagja - az azonos számú érvényes szavazatot szerzett személyek között és jelenlétében - sorsolással dönti el a tisztségre megválasztott személyét.

(2) A Kamara elnöke az lesz, aki az egyéni jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapta és legalább a leadott szavazatok egyharmadával rendelkezik. Amennyiben a legtöbb szavazatot kapott egyéni jelölt nem szerezte meg a leadott szavazatok legalább egyharmadát, második fordulót kell tartani.

(3) A második fordulóban csak azok az egyéni jelöltek vesznek részt, akik az első fordulóban az első három hely valamelyikén végeztek és a leadott szavazatok legalább egyötödét megkapták. A második fordulóban a Kamara elnöke az lesz, aki az egyéni jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén - amennyiben azon az elnöki tisztség betöltése vagy a második fordulóban történő részvétel múlik - az azonos szavazatot kapott személyek közül a választási bizottság elnöke és legalább két tagja - az érintettek jelenlétében - sorsolással dönti el a Kamara elnökének vagy a továbbjutó egyéni jelölt személyének választását.

(4) A testületi tagság esetében a kapott szavazatok számának sorrendje alapján kell a választás eredményét megállapítani. Amennyiben azonos számú szavazat folytán a megválasztott személyek száma meghaladja az adott testületbe megválaszthatók számát, az azonos számú szavazatot kapott személyek közül a választási bizottság elnöke és legalább két tagja - az érintettek jelenlétében - sorsolással dönti el a testületi tagságra megválasztott személyét.

(5) Amennyiben bármely egyéni tisztségre vagy testületi tagságra érvényesen senkit nem választottak meg, úgy erre az egyéni tisztségre vagy testületi tagságra új választást kell tartani.

(6) A szavazatok összeszámlálása után a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet készít. A szavazatok összeszámlálása során annak megkezdésétől az eredmény megállapításáig közjegyző jelenléte kötelező. A szavazatszámláló bizottság elnöke a jegyzőkönyvet átadja a választási bizottság elnökének. A közjegyző ténytanúsítványt állít ki arról, hogy a szavazás eredményének megállapítása e törvény rendelkezéseinek megfelelően zajlott.

(7) A választási eljárás lefolytatásáról a választási bizottság elnöke három példányban jegyzőkönyvet készít és azt - a választási bizottság tagjaival, valamint a szavazatszámláló bizottság elnökével és tagjaival együtt - aláírja.

(8) A választás eredményét a választási bizottság elnöke haladéktalanul írásban megküldi a miniszternek.

156. §

A Kamara tisztségviselőjének nem választható meg az, akit kamarai elnöknek már legalább egy alkalommal újraválasztottak.

157. §

(1) A területi kamarák igazságügyi szakértő tagjai az egységes Kamara megalakulásával e törvény erejénél fogva a Kamara tagjaivá válnak.

(2) A területi kamarák vagyona e törvény erejénél fogva átszáll a Kamarára. A területi kamarát megszűnése időpontjában megillető azon vagyontárgy, amely az egyesülés során készült vagyonmérlegben nem szerepelt, utólagos vagyonrendezési eljárással kerül a jogutódlással létrejövő Kamara vagyonába, azzal, hogy az eljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 119. § rendelkezései irányadók. Az eljárásra a jogutódlással létrejövő Kamara székhelye szerinti törvényszék kizárólagosan illetékes.

(3) A területi kamarák alkalmazottai vonatkozásában 2016. szeptember 15. napjától a munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja.

(4) A területi kamarák kötelesek a folyamatban lévő elsőfokú etikai eljárásokat legkésőbb 2016. augusztus 30-ig lezárni. A megkezdett etikai eljárásokban az etikai tanács eljárás megindításáról rendelkező határozatának meghozatalakor hatályos szabályok irányadók. A 93. § rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követően elkövetett fegyelmi vétségekre lehet alkalmazni. A területi kamarák megszűnését követően az eljárások lefolytatására a Kamara etikai bizottsága rendelkezik hatáskörrel.

(5) Az egyesülés a beolvadó területi kamarákkal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.

(6) Az ügyvivő testület elnöke 2016. augusztus 30. napjáig elkészíti és bemutatja a miniszternek a Kamara ideiglenes szervezeti és működési szabályzatát. Az ideiglenes szervezeti és működési szabályzatot a Kamara alakuló ülésén fogadja el. A Kamara elnöke az elfogadott szabályzatot jóváhagyás céljából haladéktalanul megküldi a miniszter részére.

158. §

A Kamara hivatala köteles gondoskodni a területi kamarák székhelyén 2016. november 30. napjáig az ügyfélszolgálati pontok felállításáról. Az ügyfélszolgálati pontokra vonatkozó részletes szabályokat a Kamara ideiglenes szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

82. Európai Uniós követelményekre utaló rendelkezések

159. §

(1) Ez a törvény

a) 40. §-a, 42-43. §-a, valamint 45. § (2) bekezdésének l) pontja a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatnak,

b) 40. § (2) bekezdése a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdéséneknek és

c) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.

83. Módosító rendelkezések

160. §

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság végrehajtási záradékkal látja el)

"b) a Magyar Állatorvosi Kamara etikai bizottságának és országos etikai bizottságának, az ügyvédi fegyelmi hatóságnak, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek fegyelmi testületének és az igazságügyi szakértői kamara fegyelmi vagy etikai tanácsának, továbbá az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló külön törvény szerinti első- és másodfokú etikai bizottságok pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozatát,"

161. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) E törvény hatálya alá tartozó igazságügyi szakértő, valamint szakértőjelölt szolgálati viszonyára az igazságügyi szakértőkről szóló [...]. törvénynek és az igazságügyi szakértőkről szóló jogszabályoknak a rendelkezéseit, a törvényszéki végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, valamint a végrehajtási ügyintéző szolgálati viszonyára a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek a rendelkezéseit is alkalmazni kell."

162. §

Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közvetítői eljárás lefolytatását kérheti a beteg, a beteg halála esetén annak közeli hozzátartozója vagy örököse és a szolgáltató (a továbbiakban: felek). A kérelmet a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamaránál kell előterjeszteni."

163. §

(1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kirendelt szakértő eljárási bírsággal sújtható és díja a határidő lejártát követő naptól kezdődően naponta egy százalékkal csökkenthető, ha anélkül, hogy a határidő meghosszabbítása iránti igényét vagy akadályoztatását előzetesen bejelentette volna, feladatait határidőre nem teljesíti."

(2) A Ket. 157/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a letét nem fedezi a szakértői díjat, kérelemre indult eljárás esetén a hatóság kötelezi az ügyfelet a szakértői díj viselésére és a még szükséges összeg letétbe helyezésére."

164. §

(1) Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: TSzSzt.) 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv - a teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított per kivételével - az igazságügyi szakértőkről szóló [...] törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 3. § (1) bekezdésében meghatározott szervek eljárásában nem rendelhető ki."

(2) A TSzSzt. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szakértői tanács tagja a Szaktv. 45. § (4) bekezdésében foglaltakat a tudomására jutásától számított 5 napon belül jelzi a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetőjének."

84. Hatályon kívül helyező rendelkezések

165. §

(1) Hatályát veszti az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény.

(2) Hatályát veszti az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény.

1. melléklet a 2016. évi XXIX. törvényhez

Az igazságügyi szakértői névjegyzék tartalma

1. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértő következő adatait, és a szakértő tevékenységére vonatkozó tényeket tartalmazza:

1.1. családi neve és utóneve(i);

1.2. anyja születési neve;

1.3. születési hely és idő;

1.4. lakcím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

1.5. munkahely (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

1.6. elérhetőségi cím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

1.7. nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás foka);

1.8. szakmai kamarai tagság;

1.9. igazságügyi szakértői igazolvány száma;

1.10. szakterület

1.10.1. a névjegyzékbe bejegyzett szakterület és a bejegyzés időpontja,

1.10.2. elutasított szakterület és az elutasítás időpontja,

1.10.3. elbírálás alatt lévő szakterület;

1.11. iskolai végzettség és szakmai képesítés a megszerzés időpontjával, valamint nemzetközi vagy hazai szakmai minősítés a megszerzés időpontjával;

1.12. állapot

1.12.1. névjegyzékbe felvett,

1.12.2. névjegyzékbe történő felvétel folyamatban,

1.12.3. névjegyzékbe bejegyzett, kiterjesztési kérelem folyamatban,

1.12.4. névjegyzékbe bejegyzett, kamarai tagsági viszony szünetel,

1.12.5. névjegyzékbe bejegyzett, kamarai tagsági viszony felfüggesztve,

1.12.6. névjegyzékből törölt,

1.12.7. elhunyt;

1.13. tudományos fokozat;

1.14. nyilvántartási szám;

1.15. az igazgatási ügyiratok ügyszáma;

1.16. az 55. § (2) bekezdés szerinti bejelentés ténye az ügyre történő utalással;

1.17. az igazságügyi szakértő minősítése;

1.18. a szakértő ellen

1.18.1. közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt indult eljárás megindításának, megszüntetésének, illetve befejezésének ténye,

1.18.2. indult fegyelmi eljárás során kiszabott fegyelmi büntetés;

1.19. annak ténye, hogy a szakértő az elektronikus kapcsolattartást vállalja; ebben az esetben elektronikus elérhetősége;

1.20. az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatos közleményei ("közlemények");

1.21. nyilatkozat arról, hogy az igazságügyi szakértő tevékenységét fő-, vagy mellékállásban végzi;

1.22. egyetemi vagy főiskolai végzettsége, a diploma minősítése;

1.23. külön minősítésre vonatkozó adat (ha van);

2. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke a gazdasági társaság következő adatait tartalmazza:

2.1. név,

2.2. székhely,

2.3. cégjegyzékszám,

2.4. szakterület,

2.5. a vezető tisztségviselő neve,

2.6. a vezető tisztségviselő lakóhelye,

2.7. annak ténye, hogy a társaság az elektronikus kapcsolattartást vállalja, az azt vállaló vezető tisztségviselő nevének megjelölésével,

2.8. az elektronikus kapcsolattartást vállaló vezető tisztségviselő születési helye, ideje és anyja neve,

2.9. a 23. § (1) bekezdésben meghatározott tagokra és alkalmazottakra vonatkozó nyilvános adatok.

3. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértői intézmények következő adatait tartalmazza:

3.1. megnevezés,

3.2. elérhetőség (cím, telefon, e-mail cím),

3.3. intézményvezető neve

3.4. alkalmazásában álló igazságügyi szakértők szakterülete.

2. melléklet a 2016. évi XXIX. törvényhez

A szakértői nyilvántartás tartalma

A szakértői nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

1. az ügy száma, együttes vagy egyesített szakvélemény esetén a társszakértő megnevezésével és ügyszámával együtt,

2. a kirendelő szerv vagy megbízó megnevezése,

3. a kirendelésről szóló határozat vagy megbízás ügyszáma és tárgya,

4. az ügy érkezésének időpontja (év, hónap, nap megjelölésével) és módja,

5. társaság, igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői testület kirendelése esetén a szakvélemény adására kijelölt igazságügyi szakértő vagy eseti bizottság tagjainak neve,

6. az ügyben részt vevő szakértőjelölt neve,

7. a kirendelés elfogadása esetén:

7.1. a letétbe helyezett szakértői díj összege,

7.2. a szakértői díj megállapításának módja,

7.3. a szakvélemény kirendelő szerv vagy megbízó részére történő elküldésének időpontja (év, hónap, nap megjelölésével) és módja,

7.4. a jogerős díjmegállapító határozatban megjelölt szakértői díj összege és megfizetésének időpontja,

8. Kiegészítő adatkérés esetén:

8.1. a kiegészítő adatkérés időpontja,

8.2. a kiegészítő adatok megküldésének időpontja,

9. a kirendelés alóli felmentés vagy kizárás esetén:

9.1. annak indoka,

9.2. a felmentésről vagy kizárásról szóló határozat érkezésének időpontja (év, hónap, nap megjelölésével),

10. a kirendelő szervtől vagy megbízótól kapott iratok visszaküldésének időpontja,

11. az irattárba helyezés időpontja.

3. melléklet a 2016. évi XXIX. törvényhez

A Kamara által a szakértőjelöltekről vezetett szakértőjelölti nyilvántartás tartalma

1. A Kamara által a szakértőjelöltekről vezetett szakértőjelölti névjegyzék a szakértőjelölt következő adatait, és a szakértőjelölt tevékenységére vonatkozó következő tényeket tartalmazza:

1.1. családi neve és utóneve(i);

1.2. anyja születési neve;

1.3. születési hely és idő;

1.4. lakcím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

1.5. munkahely (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

1.6. elérhetőségi cím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

1.7. nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás foka);

1.8. szakmai kamarai tagság;

1.9. szakértőjelölti igazolvány száma;

1.10. szakterület;

1.11. iskolai végzettség és szakmai képesítés a megszerzés időpontjával;

1.12. tudományos fokozat;

1.13. nyilvántartási szám;

1.14. az igazgatási ügyiratok ügyszáma;

1.15. a szakértőjelölt ellen közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt indult eljárás megindításának, megszüntetésének, illetve befejezésének ténye,

1.16. a szakértőjelölt tevékenységével kapcsolatos közlemények ("közlemények").

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az igazságügyi szakértőkről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktörvény) és az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Kamarai törvény) rendelkezéseit kívánja egyetlen, az egész igazságügyi szakértői tevékenységet és szervezetrendszert átfogó törvényben szabályozni. Ezáltal egy koherensebb, átláthatóbb, világosabb kapcsolódási pontokat tartalmazó szabályozás készül el.

I. Az átfogó reform indokoltsága

1. A szakértőnek, mint bizonyítási eszköznek a napjainkban ismert és elfogadott formája a XIX. század második felében alakult ki. Az intézmény létrejöttét alapvetően két tényező segítette elő: a természettudományok fejlődése, és ezzel együtt a tudományágak differenciálódása, továbbá a szabad bizonyítási rendszer uralkodóvá válása az eljárási jogszabályokban. Az említett körülmények és az egyéb bizonyítási eszközök - így különösen a tanúk - jelentőségének felértékelődése oda vezetett, hogy eme bizonyítási eszköz igénybevételére igen gyakran kerül sor az igazságügyi eljárásokban.

2. A polgári perek nagy százaléka minősül ún. "szakértői pernek", tehát alapvetően szakkérdés alapján eldönthető jogvitának. Ingatlanforgalmi szakértő kirendelését kérik például a felek annak megállapítása érdekében, hogy egy lakóház értéke mennyivel csökkent amiatt, mert mellé építettek egy magasabb épületet. Szakértői kérdés lehet az is, hogy egy ingatlan eladáskori forgalmi értéke és az eladási ára között fennállt-e feltűnő értékkülönbség. Vannak olyan polgári perek is, amelyek jellegüknél fogva nem nélkülözhetik a szakértő közreműködését. Ilyenek például a származás-megállapítási perek, ahol legtöbbször vércsoportvizsgálatot végeznek a lehetséges szülőkön. A házassági perekben gyakori, hogy pszichológus szakértő vizsgálja meg a szülőket és a gyermekeket.

A közigazgatási hatósági eljárásban a különleges ismeretet igénylő szakkérdések elbírálására megoldás az úgynevezett szakhatósági modell alkalmazása, ahol egy eljárásban több, akár tízen felüli más-más szakértelemmel bíró szakértő is dolgozhat, és együttes munkájuk eredményeként tud a hatóság döntést hozni. Egyre gyakrabban merül fel azonban speciális szakismeret iránti igény egy-egy konkrét ügyben a hatósági eljárásokban is. Például egy bontási ügyben nem biztos, hogy a szakhatóság meg tudja ítélni, hogy az épületegyüttes részeként bontandó - boronás pincére hasonlító - pince népi építészeti védendő érték-e.

A szakértői közreműködésnek nagy jelentősége van a büntető- és szabálysértési ügyekben is. A büntetőeljárás során például felmerülhetnek adatok a terhelt kóros elmeállapotát illetően, amikor is szakértő kirendelése válik szükségessé. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 107. §-a szerint, a terhelt elmeállapotának szakértői vizsgálatára, illetve megfigyelésére kizárólag bírósági határozat alapján kerülhet sor. A vádirat benyújtása előtt ügyészi indítvány szükséges a határozat meghozatalához.

3. Az eljárási kódexek nagyon hasonló meghatározásokat tartalmaznak arra nézve, hogy mikor kerülhet sor szakértő igénybevételére. A ma irányadó felfogás szerint a szakértő a bíróság, közjegyző, ügyészség vagy más hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) hiányzó szakértelmét pótolja, de nem nyilváníthat véleményt jogi szakkérdésekben és még részleteiben sem veheti át a bíróságok ítélkező funkcióját.

4. A szakértői működésre vonatkozó ágazati szabályokat a Szaktörvény tartalmazza. Főszabály szerint csak a Szaktörvényben, mint ágazati jogszabályban meghatározott követelményeket teljesítő személyi kör járhat el szakértőként, a Szaktörvényben - és az eljárási szabályokban - meghatározott szabályok szerint.

Az igazságügyi szakértőket tömörítő érdekképviseleti szervezetre, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarára (a továbbiakban: MISZK) vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket a Kamarai törvény tartalmazza. A MISZK és a területi kamarák (a továbbiakban együtt: kamara) az önkormányzatiság elvén alapuló, az igazságügyi szakértők érdekeit képviselő köztestületek. Jelenleg nyolc területi kamara működik, ezek alkotják a MISZK-et, amely felett a törvényességi felügyeletet az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. Az egyes szakértők a területi kamarák tagjai. A kamara közfeladatként látja el -többek között - az igazságügyi szakértők szakmai oktatását, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat.

Az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) a szakértői működéssel összefüggésben 2014 őszén készített problématérképet, amelynek elkészítéséhez nagyban támaszkodott a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának és az alapvető jogok biztosának jelentésére, valamint a Minisztérium Igazságügyi Felügyeleti Főosztályának gyakorlatára és külső szakértők tapasztalataira is. A fentiek alapján a Minisztérium az igazságügyi szakértői működés és a kamara kapcsán az alábbi problémákat azonosította.

5. Az igazságügyi szakértői működéssel kapcsolatos főbb problémák:

A jelenlegi két törvény (Kamarai törvény és a Szaktörvény) helyett célszerűbb lenne egyetlen jogszabályban, kódex jelleggel szabályozni az igazságügyi szakértőkre vonatkozó főbb rendelkezéseket. Ezen túlmenően a jelenlegi jogszabályok rendelkezései - koncepcionális változás nélkül - több ponton pontosításra szorulnak, így például a kirendelés és a szakvélemény tartalmára, a kirendelt szakértő jogaira és kötelezettségeire, az eseti szakértő alkalmazhatóságára, a szakértői díjfizetés részletes szabályaira, a szakértői tevékenység szünetelésére és a fegyelmi eljárás során meghozott határozat kézbesítésére vonatkozó szabályok.

Az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos - jellemzően igen hosszadalmas - hatósági eljárásokat szükséges a bürokráciacsökkentés szempontjából is vizsgálni, és az elhúzódó eljárások idejét az ésszerű mértékig lecsökkenteni.

Az igazságügyi szakértői névjegyzék (a továbbiakban: névjegyzék) nehezen használható, a kirendelések során nincs szakmai visszajelzés a szakértők működéséről, annak ellenére, hogy ez a kötelezettség a meglévő jogszabályokban is megtalálható. A szakértői névjegyzék és tagjegyzék kettős vezetése nem megfelelő, így egyetlen névjegyzék vezetése indokolt, azonban annak a jelenleginél gazdagabb tartalommal történő kiegészítése is szükségessé válik. A névjegyzékbe-vételi eljárás felülvizsgálata indokolt.

A szakértőkre vonatkozó, a kompetens és hibátlan szakvéleményekhez szükséges minőségbiztosítási rendszer nem megfelelő, a megfelelő minőségű szakvélemény elkészítése nem biztosított e tanúsítás kidolgozottsága és az etikai eljárások hatékony jogkövetkezményei hiányában.

A magánszakértői vélemény több szempontból problémás. Felhasználhatósága az egyes eljárásokban általában kérdéses. Nem rendezettek továbbá a magánszakértői vélemény személyiségi jogi összefüggései sem.

Az etikai eljárások nem működnek jól. Az etikai vizsgálatokat a területi kamarák lassan és nem kellő szakmai szigorral végzik, a jogkövetkezmények nem bírnak elegendő visszatartó erővel, az eljárások visszaélésszerűen is megindításra kerülnek, ráadásul az eljárási költség viselése jelenleg nem méltányos. A kamarai etikai testületekben hiányzik a jogi szaktudás, így sokszor jogszabályi félreértelmezések miatt is elhúzódnak az eljárások.

A szakértői működésre vonatkozó igazságügyi statisztikai adatgyűjtés nincs, ezáltal az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos minisztériumi feladatok nehezen meghatározhatók és végrehajthatók. Erre eklatáns példaként szolgálhat a jelen Javaslat elkészítése, amelynek kapcsán nehézségként merült fel, hogy a Minisztérium igen kevés adattal rendelkezik az igazságügyi szakértők működéséről. A kodifikáció folyamatát mindvégig nehezítette, hogy az előterjesztésben megjelölt forrásokon kívül, rendkívül csekély mennyiségű statisztikai adat állt a munkacsoport tagjainak rendelkezésére az igazságügyi szakértői működésre, illetve a kamara működésére vonatkozóan.

6. A kamara működésével kapcsolatos főbb problémák:

A kamara területileg széttagolt, a területi kamarák nem transzparens működése nehezíti a MISZK működését, egymással konkuráló érdekek mentén polarizált a szakértői kamarai szervezet. Az egyes szakértők nem tagjai a MISZK-nek, csak a területi kamaráknak.

Forráshiány miatt a kamarák működése nehézkes, a tisztségviselők díjazása nem elég ösztönző, a MISZK hatásköre formális, valójában a területi kamarai elnökök egyedi véleménye alapján történnek az intézkedések, nincs aktív kapcsolat a tagsággal. Forráshiány miatt nem megoldott a MISZK hosszú távú elhelyezése, tisztségviselőinek díjazása (illetve költségtérítése) sem.

Az igazságügyi szakértői működés szempontjából is kiemelten fontos módszertani levelek és szakmai iránymutatások kiadására eleddig alig volt példa, holott ezek megléte nagyban elősegítené a szakmailag kompetens szakvélemények elkészítését.

A kamara feletti törvényességi felügyelet szűk körű és formális, természetét tekintve reaktív, és csak jogszabálysértő szabályzat, iránymutatás, egyedi kamarai határozat ellen alkalmazható, egyedi operatív intézkedés ebbe a körbe nem tartozik bele. A szaktárca törvényességi felügyeleti jogköre mellett pedig a bíróság előtti kiegészítő jogorvoslati lehetőség a törvénytelen működésre vonatkozóan is csak lassú megoldást nyújthat. A kamara felett - bírósági bejegyzés híján - egyéb bírósági, tehát törvényességi kontroll nincs. A MISZK-en kívül az egyes területi kamarák feletti törvényességi felügyeleti jogkör nem egyértelműen következik a hatályos jogszabályból.

A fentebb hivatkozott forrásokon túlmenően az utóbbi években számos olyan sajtóhír látott napvilágot, amely szakértői közreműködéssel érintett bírósági eljárással foglalkozott. A már hivatkozott szakmai kutatások mellett ezek a hírek is rávilágítottak arra, hogy az igazságügyi szakértői működéssel kapcsolatosan számos megoldandó probléma létezik. A nem megfelelő kirendelések, a szakmailag kétségbe vonható, sokszor vélhetően etikátlan szakvélemények, valamint a kompetencia esetleges hiánya olyan károkat okozhatnak az igazságügyben, amelyek elvezethetnek az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom általános megrendüléséhez. A kamarai finanszírozás rendszere működésképtelen, a területi kamarák juttatásaiból a MISZK nem tudja jogszabályban foglalt feladatait hatékonyan és kellő eredménnyel ellátni.

7. Főbb szabályozási pontok (újdonságok a szabályozásban)

Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényjavaslat a fent felsorolt problémákra reagáló egységes, egyetlen normaszövegben szabályozza az igazságügyi szakértőkről és a szakértői tevékenységről szóló rendelkezéseket, valamint a kamarát, és a kamara eljárásait érintő rendelkezéseket. Ezáltal egy koherensebb, átláthatóbb, világosabb kapcsolódási pontokat tartalmazó szabályozás készül el. A jogszabály struktúrája, az egymást követő szakaszok logikája ésszerűbb és átláthatóbb, a jogszabály alkalmazását segítő szerkezetben került kialakításra. A szabályozás jól érthető fogalmakat használ.

A Javaslat a fent bemutatott problémák kiküszöbölésére - a korábban is működő szabályok kisebb korrekciója mellett - az alábbi főbb szabályozási pontokat tartalmazza:

8. A Javaslatban pontosan, külön szakaszban, egyértelműen meghatározásra került a törvény hatálya, amely kiterjed az igazságügyi szakértői tevékenységre, az igazságügyi szakértőkre, és a szakértőjelöltekre, az eseti szakértőkre, a szakkonzultánsokra, a segédszemélyzetre, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságokra, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatókra, az e célra létesített igazságügyi szakértői intézményekre, igazságügyi szakértői intézetekre, és igazságügyi szakértői testületekre, külön jogszabályban szakvélemény adására feljogosított állami szervekre, intézményekre, továbbá intézetekre és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarára. A Javaslat elején értelmező rendelkezések találhatók.

9. A Javaslat a Szaktörvénnyel egyezően, általános jelleggel definiálja a szakértő feladatait. Garanciális szempontból azonban már a Javaslat elején kimondásra kerül, hogy az igazságügyi szakértőt a szakvélemény elkészítéséért szakértői díj illeti meg. Ez az alapvető jogosultság a Szaktörvényben expressis verbis nem szerepel.

10. A Javaslat tisztázza, hogy az igazságügyi szakértő alkalmazottként milyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíthet. Ha az igazságügyi szakértő alkalmazottként jár el, tevékenységét az igazságügyi szakértői intézmény vagy intézet alkalmazásában álló igazságügyi szakértő az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) szerinti szolgálati jogviszonyban vagy a társaság, szolgáltató vagy más szerv alkalmazásában lévő igazságügyi szakértő a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végezheti.

A Javaslat a fentiekhez hasonlóan szabályozza azt is, hogy a szakértőjelölt milyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíthet. Szakértőjelölti tevékenység igazságügyi szakértői intézményben alkalmazott szakértőjelölt az Iasz. szerinti szolgálati jogviszonyban, más esetben az Mt. szerinti munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében végezhető.

11. A Szaktörvénynél részletesebben kerülnek meghatározásra az eseti szakértőre vonatkozó rendelkezések. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy szakértő hiányában, valamint az adott szakterületen jelentkező időszakos vagy egyéb szakmai ok miatti hiány esetén, a szakértői feladat ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező eseti szakértő is igénybe vehető, ha az igazságügyi szakértőkre vonatkozó etikai és fegyelmi követelményeknek aláveti magát. Eseti szakértőként más szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértő is eljárhat.

12. A Javaslat nagy hangsúlyt fektet a bürokráciacsökkentésre, az eljárási határidők ésszerű mértékű csökkentésére. Ennek megfelelően a névjegyzékbe történő felvétel iránti eljárás negyven napról huszonegy napra rövidül, illetve a szakhatósági állásfoglalás beszerzésének határideje harminc napról tizenöt napra csökken (mindkét határidő összhangban van a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseivel).

13. A névjegyzékbe-vételi eljárás - összhangban a bürokráciacsökkentésre vonatkozó törvény előírásaival - egyszerűbbé és gyorsabbá válik, a vonatkozó szabályok rendszere a Javaslatban áttekinthetőbb, a Javaslat által használt terminológia a Szaktörvénynél következetesebb.

A Javaslat részletesebben szabályoz néhány, az igazságügyi szakértői tevékenység megkezdéséhez szükséges kötelezettséget, így például a szakértői eskü letételének mikéntjét és az eskü letétele elmaradásának következményeit. Fontos szabály, hogy az igazságügyi szakértő igazságügyi szakértői igazolványát az eskü letétele után veheti át, tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg. Ha az igazságügyi szakértő az esküt önhibájából eredően határidőben nem tette le, a kamarai tagsága a határidő lejártát követő napon megszűnik. A névjegyzéket vezető hatóság biztosítja, hogy az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe történő felvételét követően az esküt határidőben letehesse. Ha a névjegyzéket vezető hatóság ezt nem biztosítja, az igazságügyi szakértő kamarai tagsága nem szűnik meg, és az esküt a névjegyzéket vezető hatóság által kijelölt legközelebbi időpontban le kell tenni.

14. Fontos szabály, hogy a szakértő a névjegyzékbe történő felvétellel ex lege a kamara tagjává válik. A névjegyzéket nem a kamara, hanem a Minisztérium mint névjegyzéket vezető hatóság vezeti. Jelenleg két nyilvántartás is rögzíti az igazságügyi szakértők adatait: a Minisztérium által a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 80. §-a alapján vezetett névjegyzék, a másik a MISZK által a Kamarai törvény 1. § (5) bekezdés b) pontja alapján vezetett nyilvántartás. A MISZK természetesen továbbra is vezethet nyilvántartást a tagjairól. A névjegyzéket vezető hatóság által vezetett szakértői névjegyzék elektronikus fejlesztése biztosítja a gyorsabb és minőségvédett választást a szakértők között.

15. A szakértői névjegyzék egyfelől a kirendelők és a jogkereső közönség számára fontos információkkal bővül, másfelelől a Javaslat néhány olyan adatot is nyilvános adatnak minősít, amely korábban - bár szükséges lett volna - nem volt elérhető. Így például a kormányzati portálon közzé kell tenni az arra vonatkozó bejegyzést, hogy a szakértő tevékenységét szünetelteti, illetve a szakértő minősítését.

Bár a szakértőjelöltek nyilvántartását a kamara vezeti, garanciális okokból közzé kell tenni a szakértőjelöltekre vonatkozó legfontosabb adatokat, így például a szakértőjelölt nevét, azt a szakterületet, amelyen közreműködik és a szakértőjelölti tevékenységével kapcsolatos közleményeket.

16. Rendszeres, elektronikus statisztikai adatszolgáltatás kerül bevezetésre. A szakértő statisztikai adatszolgáltatás keretében köteles a nyilvántartása alapján a miniszteri rendeletben meghatározott adatokat a kamara részére negyedévente, a miniszter rendeletében meghatározott eljárásrend szerint megküldeni. A szolgáltatott statisztikai adatokat a kamara dolgozza fel és továbbítja kérésre a névjegyzéket vezető hatóságnak. A statisztikai adatszolgáltatás elmaradása törlési ok. Így megoldhatóvá válik az a probléma, hogy a Minisztérium, mint névjegyzéket vezető hatóság nem rendelkezik értékelhető adatmennyiséggel az igazságügyi szakértők tekintetében, ezzel kissé eszköztelenné válik a tárgykörben szükséges jogalkotás vagy más intézkedés megtétele tekintetében.

17. A szakértő a személy elleni erőszakos bűncselekményeken kívül - a Szaktörvénytől eltérően - hivatali és korrupciós bűncselekmények gyanúját is köteles bejelenteni. A fentieken túlmenően a Javaslat új rendelkezése szerint, ha a szakértő tevékenysége során olyan körülményt észlel, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, köteles az érintett szakterületet felügyelő közigazgatási szervnél bejelentést tenni. Ebben az esetben tehát nem bűncselekmény gyanúja merül fel, hanem más szabályszegés - így például építésügyi szabályok megszegése - veszélyeztetheti valamely személy életét, testi épségét vagy egészségét.

18. A kirendelés tartalma tekintetében a Javaslat újítása, hogy a hatóságnak konkrétan meg kell jelölnie, hogy a szakértő a díjrendelet szerinti költségjegyzéket vagy szabadon összeállított költségjegyzéket nyújt-e be. E rendelkezés jelentősége abban áll, hogy a szakértők számára egyértelművé válik, hogy mi alapján állapítsák meg a szakértői díjat. A jelenlegi szabályozás szerint akkor is a díjrendelet szerinti költségjegyzéket kell benyújtani, ha a konkrét ügyben hivatalból is helye van bizonyítás elrendelésének, melynek megítéléséhez az eljáró szakértő eljárásjogi ismeretei nyilvánvalóan nem nyújtanak kellő támpontot.

19. A Javaslat beépíti a rendelkezései közé az egyes eljárási szabályokban - így különösen a büntetőeljárásról szóló törvényben - szereplő, illetve a gyakorlatban megjelenő legfontosabb tartalmi egységeket, amelyeket a szakvéleménynek tartalmaznia kell. Tekintettel arra, hogy a szakvélemény tartalmi egységeire vonatkozó követelmények egységesek, így elegendő ezeket az ágazati szabályokban megjeleníteni.

Kimondásra kerül az az elmélet számára egyértelmű, ám a gyakorlatban nem teljesen következetes szabály, hogy a szakvéleményben jogkérdésben nem lehet állást foglalni. A szakértő kizárólag az ügy eldöntése szempontjából releváns tények megismeréséhez segítheti hozzá az eljáró hatóságot, speciális tudása felhasználásával.

20. Külön alcímbe kerül a magánszakértői vélemény intézménye. A Javaslat meghatározza a magánszakértői vélemény megtételének lehetséges céljait, és a szakértő eljárását megalapozó megbízás legfontosabb szabályait. A korábban a gyakorlatban sűrűn előforduló esetek elkerülését elősegítendő nyomatékosításra kerül, hogy a megbízás alapján eljáró szakértő a függetlenség és pártatlanság elvének megfelelően köteles eljárni. Rendezésre kerülnek a magánszakértői vélemény személyiségi jogi összefüggései is.

21. A Javaslat új rendelkezéseket tartalmaz az igazságügyi szakértő, a kamara és a hatóság minőségbiztosítási feladataival összefüggésben. A hatékony minőségbiztosítás megvalósítását elősegítő, eddig hiányzó rendelkezések a következők: az igazságügyi szakértő, még a névjegyzékbe-vételi kérelem benyújtása előtt köteles részt venni a miniszter által a részére szervezett jogi ismeretek oktatásán és a jogi vizsgát - a miniszter rendeletében meghatározott mentesülés esetét kivéve - sikeresen letenni; kötelező szakértőjelölti idő vagy kötelező ügyszám kerül bevezetésre a megfelelő, szakmailag és módszertanilag is elfogadható szakvélemények előterjesztése érdekében; új jogcímek kerültek a névjegyzékből való törlés esetei közé. A szakértőt törölni kell a szakértői névjegyzékből, ha a szakvélemény előterjesztésével egy évet elérő késedelembe esett, az értesítési címén a küldemény átvételét nem biztosította, statisztikai adatokat nem küld vagy nem valós adatokat küld, valamint törlési ok az is, ha a szakértő a hatóságot lényeges körülményről határidőben nem értesíti.

A kötelező szakértőjelölti működéssel elérhetővé válik az a kamara által már többször hangsúlyozott igény, hogy az igazságügyi szakértők szakmai önkormányzati szervének érdemi beleszólása legyen abba, hogy kit vesz fel sorai közé. A kamara szabadon szervezi a szakértőjelöltek oktatását, képzését, a sikeres előmenetelhez szükséges feltételeket írhat elő, továbbá vizsga keretében ellenőrizheti a szakértőjelöltek felkészültségét. A Szaktörvény rendszerében még létező alapismereti vizsga a kötelező szakértőjelölti közreműködésre tekintettel kikerült a Javaslatból. A szakértőjelölt igazságügyi szakértő felügyelete mellett végzi tevékenységét. A szakértőjelöltek alkalmazását elősegítendő, a kamara határozza meg azokat a kedvezményeket, amelyekben a szakértőjelöltet alkalmazó "mentorok" részesülhetnek.

A Javaslat újítása, hogy az igazságügyi szakértő eljárása rendszeresen értékelésre kerül egy, a kamara által felállított szakmai testület által. Az értékelés eredményeként az igazságügyi szakértő alkalmatlan, alkalmas vagy kiválóan alkalmas minősítést kap, amely a névjegyzékben is feltüntetésre kerül nyilvános, mindenki számára elérhető információként, ily módon segítve a kirendelőket a megfelelő igazságügyi szakértő kiválasztásában.

Fontos utalni arra, hogy a Javaslat az igazságügyi szakértők értékelésének csupán a kereteit kívánja meghatározni, az értékelés részletes szabályait - az igazságügyi szakértői hivatásrend képviselőinek bevonásával - külön jogszabályban (rendeletben) kell meghatározni. A külön jogszabályban figyelemmel kell lenni az intézeti szakértőknek, az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti, illetve egyéb ISO szabvány szerinti értékelésére.

A kamaránál kialakítandó minőségbiztosítás a szakvélemények színvonalának emelkedéséhez, az eljáráson belül az új szakértői kirendelések számának csökkenéséhez, és a szakvélemények elkészítése sebességének növekedéséhez is vezet.

22. A jelenlegi, széttagolt kamarai rendszer helyett egységes kamarai rendszer kerül kialakításra. Az utóbbi években egyértelművé vált, hogy szükség van - az érdekképviselet, az önigazgatás és a szakmai működés elősegítésének színteréül szolgáló, köztestületi formában működő - egységesebb, széttagolt működéstől mentes szakértői kamarára. A jelenleg működő országos hatáskörű MISZK és a nyolc területi kamara egységes jogutódjaként létrejövő Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: Kamara) számos, az igazságügyi szakértői működéssel összefüggő problémát képes lesz majd megoldani. Az egységes kamarai rendszer kialakításával a működés hatékonnyá válik. Az egységes Kamara felállítása és a jogutódlás az átmeneti rendelkezésekben foglalt módon történik.

23. A Kamara tagjaira vonatkozó legfontosabb szabályok a Javaslatban megújításra kerültek. A Javaslat elkülöníti egymástól a kamarai tagság megszűnését és megszüntetését, ezzel dogmatikailag tiszta helyzetet teremt, valamint egyértelművé teszi a Kamara szerveit, illetve a névjegyzéket vezető hatóságot terhelő kötelezettségeket.

Az igazságügyi szakértő tevékenységének szünetelésére vonatkozó szabályok bővültek, a gyakorlatban tapasztalt anomáliák kiküszöbölése céljából. A Javaslat tisztázza, hogy milyen esetben kerülhet sor az igazságügyi szakértői tevékenység szüneteltetésére, ennek mik a feltételei, a szünetelés milyen joghatásokkal jár, illetve milyen körülmények között és feltételekkel lehet kérni a tevékenység szünetelésének visszavonását.

Lényeges újításokat hordoz a Javaslat a kamarai tagság felfüggesztésével összefüggésben. A Javaslat tekintettel van az eljáró igazságügyi szakértő, valamint az igazságügy érdekeire egyaránt. Újszerű, garanciális szabályok kerültek megfogalmazásra a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő kamarai tagságának felfüggesztésével kapcsolatban is.

23. Tekintettel arra, hogy a Javaslat által létrehozott kamarai rendszer nagyban különbözik a Kamarai törvény szerinti struktúrától, a Javaslatban a korábbi rendszertől eltérő struktúrában, eltérő hatáskörökkel rendelkező kamarai szervek jelennek meg. A Kamara legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, amely a köztestületi autonómiát és az önkormányzatiság elvét érvényre juttatva megtestesíti a tagság akaratát, meghozza a Kamarával összefüggő legfontosabb döntéseket. A küldöttgyűlésre vonatkozó szabályozás akként került kialakításra, hogy a jelenleg több mint háromezer fős tagsággal rendelkező szakértői Kamara hatékonyan működhessen és elláthassa a Javaslatban meghatározott feladatait.

24. Az elnökség a vezetésből rá háruló feladatokat látja el. Az elnökség tagjait a Kamara tagjai közvetlenül, titkos szavazás útján választják meg. A törvényességi felügyeletet erősítő szabály, hogy a Kamara elnökének megválasztását a miniszternek jóvá kell hagynia.

A Kamara elnökének négy elnökhelyettese van. Az egyes elnökhelyettesek - az általános elnökhelyettes kivételével, melynek feladata elsősorban az elnök helyettesítése - egy-egy kiemelten fontos és érzékeny területért felelősek.

25. A Javaslatban új elemként jelenik meg a szakmai tagozat (a továbbiakban: tagozat) mint az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006 (II. 27.) IM rendelet mellékleteiben meghatározott szakterületek alapján alapított, az érintett szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértők önálló önkormányzattal rendelkező szerve. A tagozat első ülésén elnököt választ. A szakmai tagozatok a saját szakterületüket érintő ügyekben véleményezési joggal rendelkeznek, továbbá közreműködnek a módszertani levelek megalkotásában, a Kamara minőségbiztosítással összefüggő feladatainak végrehajtásában, valamint a küldöttgyűlés megválasztásában is. A küldöttgyűlés küldötteinek felét a szakmai tagozatok által delegált küldöttek alkotják.

26. Módszertani levél kiadására eleddig alig volt példa, holott ez az intézmény hatékonyan tudná elősegíteni a megfelelő minőségű szakvélemények elkészítését. A módszertani levél kiadásának szabályai lényegesen egyszerűsítésre kerülnek a vázolt probléma orvoslása érdekében.

27. A finanszírozási problémák, a forráshiányos állapot megszüntetése céljából új elemek jelennek meg a Kamara finanszírozásában. Bevezetésre kerül a kamarai költségátalány intézménye, amelyet a szakértő - a külön jogszabály szerinti mértékben - a díjjegyzékben érvényesít minden ügyben, negyedévente bevall és megfizet a Kamarának. A költségátalány bevallására a statisztikai adatszolgáltatás alkalmával kerül sor.

Fontos szabály, hogy a kamarai költségátalány nem része a szakértő bevételének, így ezzel kapcsolatosan adózási kötelezettsége a szakértőnek nem keletkezik. Amennyiben a szakértő a kamarai költségátalány átutalását vagy befizetését elmulasztja, az adók módjára behajtható követelésnek minősül. Tekintettel arra, hogy a kamarai költségátalány jogcímén kifizetett összeget a szakértő köteles átutalni a Kamarának, az erre az összegre vonatkozó adómentesség nem minősül az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 107. cikke szerinti állami támogatásnak.

Szükséges utalni arra, hogy a 47. §-ban említett költségátalány nem egyezik meg a 49. §-ban részletezett kamarai költségátalány intézményével. Előbbi esetben arról van szó, hogy a szakértő a költségeit nem tételes kimutatással, hanem átalány formájában állapítja meg a díjrendelet rendelkezéseinek megfelelően. Ezzel szemben a kamarai költségátalány a Kamara finanszírozását segítő új jogintézmény.

Bevezetésre kerül továbbá a fegyelmi eljárási díj intézménye is, amelyet a fegyelmi eljárást kezdeményező személy köteles az eljárás megindítása előtt megfizetni a Kamara részére. Ennek célja - a fentebb vázolt finanszírozási probléma megoldásán túl -, hogy a pervesztes felek által előterjesztett fegyelmi eljárás megindulását kérő kérelmek előterjesztése -amennyire lehet - elkerülhető legyen.

28. A Javaslatban etikai felelősség helyett a fegyelmi felelősség intézménye kerül elsődlegesen szabályozásra. Jóllehet továbbra is jogában áll a Kamarának, hogy etikai eljárásokat folytasson le (s ehhez saját szabályokat alkosson), magában a törvényben csak a fegyelmi felelősség egyes kérdései kerültek részletezésre. Az etikai eljárás szabályai a Kamara saját szabályzataiban kerülnek meghatározásra azzal, hogy erre nézve a jogalkotó a megfelelő színvonalú szabályok megalkotása érdekében a fegyelmi eljárás garanciális szabályait rendeli alkalmazni.

A fegyelmi eljárás a gyorsabb és hatékonyabb ügyvitel érdekében, felesleges bürokratikus szabályoktól mentesen került kialakításra. A fegyelmi eljárás megindítása miatt felfüggesztett szakértő eljárásával kapcsolatban a Javaslat - a jelen kérdést szabályozó jogszabályokat tekintve - unikális jelleggel, kedvezőbb szabályokat tartalmaz az eljárás még gyorsabb lefolytatása érdekében. A fegyelmi eljárás egyfokú, de a döntést sérelmező személy a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért, amely a rendes bírósági eljárási rendszerben többfokú jogorvoslatot (jogi felülvizsgálatot) is biztosít, de nem a Kamarát terheli.

Átláthatóbban került meghatározásra, hogy az eljárást befejező határozatot mennyi idő alatt kell írásba foglalni és azt kinek kell kézbesíteni. Az eljárást befejező határozatot az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság részére is minden esetben kézbesíteni kell.

29. Új elemként jelenik meg a bejelentő részvétele az eljárásban. A bejelentő az a személy, aki az igazságügyi szakértővel szemben, fegyelmi felelőssége megállapításának érdekében, a fegyelmi bizottsághoz benyújtott kérelem útján fegyelmi eljárást kezdeményez. A bejelentő jogait a Javaslat garanciális szempontból részletezi. A bejelentő jogosult arra, hogy az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt érintő irataiba betekintsen, indítványokat, észrevételeket tegyen, a fegyelmi eljárási jogairól felvilágosítást kapjon és a Javaslatban meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.

30. A Javaslat garanciális rendelkezéseket tartalmaz a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő tekintetében. Új elemként jelenik meg, hogy a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő nem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen, vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson. Ezen túlmenően a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő jogosult arra, hogy az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás irataiba betekintsen, az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen, a meghallgatott tanúkhoz, szakértőkhöz kérdést intézzen, bizonyítási indítványt tegyen, a fegyelmi eljárási jogairól a fegyelmi tanács elnökétől felvilágosítást kapjon és a Javaslatban meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.

31. A törvényességi felügyelet letisztultabb, fogalmilag jobban körülhatárolt. A szabályozás egyértelművé teszi, hogy a törvényességi ellenőrzés a törvényességi felügyelet része. A Javaslat a bírósági út megelőzését szolgálja azáltal, hogy a szabályzatok tekintetében az előzetes véleményezést is lehetővé teszi. Erősödik a jogbiztonság a törvényességi felügyeleti intézkedés kapcsán előírt határidőkkel, gyorsabbá és hatékonyabbá válik az eljárás azáltal, hogy nemperes eljárásban kell lefolytatni a bírósági törvényességi felügyeleti ügyeket. A Javaslat komoly hiányt pótol, amikor a mulasztásban megnyilvánuló jogsértésről is rendelkezik. A szakértői testület és az igazságügyi szakértői intézmények feletti törvényességi felügyelet is hangsúlyosabbá válik.

32. Bevezetésre kerül a főtitkár intézménye, amely intézmény alapvetően a kancellári modell mintájára került kidolgozásra. Célja a Kamara gazdálkodása feletti - korábban hiányzó, ám a Kamara által a működésbeli anomáliák miatt láthatóan igényelt - állami kontroll erősítési és a hatékonyabb működés elősegítése azáltal, hogy a Kamara adminisztratív működtetését egy, a miniszter jóváhagyásával a Kamara elnöke által alkalmazott, a jelen területen megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező főtitkár végzi.

33. A Javaslatban számos innovatív, az elektronizáció követelményének is megfelelő rendelkezés található. Így például a küldöttgyűlésen a küldöttek elektronikus úton is részt vehetnek, a küldöttgyűlés ülés tartása nélkül is hozhat határozatot. A szakértő vállalhatja az elektronikus kapcsolattartást is. Bár az elektronizáció egyelőre továbbra sem kötelező, de számos lehetőség - igazodva a polgári perek elektornizációs lehetőségeihez is - megjelenik a jogi szabályozásban. Az elektronikus úton való kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézésről és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény, elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

34. Az átmeneti rendelkezések között szerepelnek az új tisztségviselők megválasztására és a MISZK-Kamara jogutódlására vonatkozó szabályok, melyek a rugalmas, és a jogutódláshoz valamint a lejárt tisztségviselői mandátumok megújításához szükséges átmenetet biztosítják az új helyzetben.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

ELSŐ RÉSZ

I. Fejezet

Általános szabályok

1. A törvény hatálya

Az 1. §-hoz

A Javaslat a Kamarai törvénytől és a Szaktörvénytől eltérően pontosan meghatározza a törvény hatályát. A jelen szakaszból kitűnik, hogy a szakértői tevékenységre és a kamarára vonatkozó szabályok egységes törvényben kerülnek szabályozásra. Az időbeli hatályra vonatkozó rendelkezések a Javaslat végén, a Hatályba léptető rendelkezések körében találhatók.

2. Értelmező rendelkezések

A 2. §-hoz

A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a Javaslat 2. §-a értelmező rendelkezéseket tartalmaz.

II. Fejezet

Az igazságügyi szakértő tevékenysége és az igazságügyi szakértő

3. Az igazságügyi szakértői tevékenység

A 3. §-hoz

A Javaslat 3. §-a rögzíti az igazságügyi szakértő feladatát és azt az általános elvet, hogy az igazságügyi szakértő a jogszabályok és a szakmai szabályok megtartásával, legjobb tudása szerint köteles szakértői tevékenységét ellátni. A Javaslatban rögzítésre került a pártatlanság és függetlenség követelménye is. A pártatlanság szubjektív kategória, lényege abban foglalható össze, hogy az eljárásban részt vevő szakértő nem törekszik egyik fél érdekeinek előmozdítására sem. A függetlenség a pártatlansággal ellentétben objektív kategória, lényege, hogy az eljáró szakértő nem kötődik az eljárásban érintett felekhez, így például nem lehet a félként eljáró gazdasági társaság vezető tisztségviselője.

Garanciális szabályként - s mintegy a kötelezettségek ellenpólusaként - került be a Javaslatba, hogy az igazságügyi szakértőt szakértői tevékenységéért szakértői díj illeti meg. Fontos rámutatni arra, hogy a Javaslat szövege szándékosan nem a "szakvélemény elkészítéséért" fordulatot használja. Az igazságügyi szakértőt ugyanis az általa elvégzett munkával arányosan akkor is szakértői díj illeti meg, ha a szakvélemény előterjesztésére valamilyen okból - például azért mert a polgári peres fél a keresetétől a per folyamán elállott - nem került sor.

A szakértői díjra vonatkozó részletes rendelkezéseket a mindenkori díjrendelet szabályai állapítják meg.

A 4. §-hoz

A Javaslat 4. §-a értelmében igazságügyi szakértői tevékenységet csak bejegyzett igazságügyi szakértő végezhet természetes személyként vagy gazdasági társaság, szolgáltató tagjaként vagy alkalmazottjaként, valamint igazságügyi szakértői intézmény, igazságügyi szakértő testület vagy egyéb szervezet nevében. Ez alól kivétel, ha névjegyzékbe vett igazságügyi szakértő hiányában, kivételes jelleggel eseti szakértő jár el, vagy jogszabály felhatalmazása alapján a hatóság egyéb állami szervet rendel ki. Az eseti szakértő alkalmazásának azonban az a feltétele, hogy ne legyen az adott szakterületen bejegyzett igazságügyi szakértő, a kirendelt személy megfelelő szakértelemmel is rendelkezzen, továbbá alávesse magát az igazságügyi szakértőkre vonatkozó etikai és fegyelmi követelményeknek. Az alávetés történhet szóban (a tárgyaláson jegyzőkönyvbe mondással) vagy írásban, meghatározott határidő betartásával.

A Javaslat nem határozza meg, hogy ki lehet eseti szakértő, így a kirendelő hatóság döntésére bízza az eseti szakértő személyének meghatározását arra az esetre, ha az adott szakterületen bejegyzett szakértő vagy intézet nincs. A Javaslat új rendelkezése, hogy eseti szakértőként más szakterületen bejegyzett igazságügyi szakértő is eljárhat. Ezt azért volt szükséges kimondani, mert a gyakorlatban gyakran előforduló eset, hogy olyan területen kell szakvéleményt adni, amely nem szerepel az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló rendelet mellékleteiben szereplő szakterületi kompetencia fejezetek között. Ilyen esetekben korábban kérdéses volt, hogy más szakterületre bejegyzett szakértő eljárhat-e eseti szakértőként. A Javaslat rendelkezései alapján a kérdés igenlően válaszolható meg. Az eseti szakértő eljárására, jogaira és kötelezettségeire az igazságügyi szakértőkre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A Javaslat általános rendelkezései kimondják, hogy igazságügyi szakértői tevékenységet természetes személy önálló szakértőként, gazdasági társaság, illetve szolgáltató tagjaként vagy alkalmazottjaként, továbbá e célra létrehozott igazságügyi szakértői intézmény, vagy állami szerv alkalmazottjaként végezhet. A Javaslat lehetővé teszi, hogy az önálló szakértő tevékenységét - választása szerint - egyéni vállalkozóként, vagy önálló tevékenységként folytassa, ha annak egyéb jogszabályi feltételei fennállnak.

Komoly hiányt pótol a Javaslat, amikor meghatározza, hogy az alkalmazottként tevékenykedő igazságügyi szakértő milyen jogviszony formájában járhat el. A Javaslat a szakértőjelöltekre vonatkozó rendelkezések között hasonlóan rendelkezik a szakértőjelöltek jogviszonyáról is.

Kormányrendelet határozza meg azokat az intézményeket, amelyeket az ott megjelölt szakkérdésekben ki kell rendelni. Ezek az intézmények ugyan nem igazságügyi szakértői intézmények, de hatósági feladatkörükben eljárva meghatározott kérdésekben az ő állásfoglalásuk a meghatározó. Ilyen lehet egyes kérdésekben például a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az ÁNTSZ, illetve a katonai szakterületen történő szakértés esetén a Magyar Honvédség egyes katonai szervezetei és a honvédelmi minisztériumi háttérintézmények. Külön jogszabály határozza meg azokat az állami szerveket is, amelyek meghatározott szakterületeken szakvéleményt adhatnak. E szervek kirendelése nem kötelező, és szakvéleményt is csak akkor adhatnak, ha van olyan alkalmazottjuk, aki az adott szakterületen a névjegyzékbe igazságügyi szakértőként be van jegyezve.

4. Az igazságügyi szakértővé válás feltételei

Az 5-8. §-hoz

A Javaslat szerint a szakértői névjegyzékbe való felvétel rendje normatívvá, a kinevezés szempontjából pedig alanyi joggá válik. Abban az esetben, ha a szakértő megfelel a jogszabályi követelményeknek a névjegyzéket vezető hatóság nem mérlegelheti a névjegyzékbe való felvételét. A névjegyzéket vezető hatóság - a feltételek megléte esetén - a kérelmezőt határozatlan időre veszi fel a névjegyzékbe.

A büntetlen előéleten kívül az igazságügyi szakértővé válás feltétele, hogy a jelentkező megfeleljen az adott tevékenység folytatására irányadó, a szakterület szerint meghatározott jogszabályi feltételeknek. A kérelmezőnek azt is vállalnia kell, hogy a Javaslatban rögzített összeférhetetlenségi esetektől eltekintve a hatósági (bírósági) kirendelésnek eleget tesz.

Új elemként jelenik meg, hogy az igazságügyi szakértőként eljárni kívánó kérelmezőnek a kötelező szakértőjelölti jelölti időt, illetve szakértőjelöltként kötelező szakmai közreműködőként elvégzett ügyszám teljesítését, továbbá a Kamara által külön szabályzatban előírt képzési és vizsgafeltételek teljesítését igazolnia kell. Ez a rendelkezés azt hivatott előmozdítani, hogy a kérelmezők megfelelő gyakorlatot szerezzenek a szakvélemények minőségének javulása érdekében. A szakértőjelölt munkáját felügyelő igazságügyi szakértő (a továbbiakban: mentor) mellett tevékenykedő szakértőjelölt gyakorlati tapasztalatokat szerezhet szakmai és módszertani kérdésekben egyaránt, ezzel előmozdítva a későbbiekben adott szakvélemények felhasználhatóságát, egyúttal az eljárások hatékony lezárását.

Szintén új elem, hogy a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a miniszter által szervezett jogi oktatáson részt vett és a jogi vizsgát sikeresen letette. Ekként - szintén minőségbiztosítási okokból - a névjegyzékbe csak olyan kérelmező kérheti felvételét, aki már a szükséges jogi és módszertani ismeretekkel egyaránt rendelkezik. A vizsga sikeres teljesítéséről szóló igazolást a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell benyújtani.

A kérelmezőnek legalább öt év szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie, és nem merülhet fel vele szemben a Javaslatban rögzített büntetőjogi, etikai kizáró ok, ideértve azt az esetet is, amikor a korábbi, nem megfelelő munkavégzés következtében a szakértői kamara kizárta tagjai közül. A Javaslat két esetben enged kivételt az öt éves szakmai gyakorlat követelménye alól, akkor, ha a szakértői tevékenység folytatásához szükséges végzettség megszerzése már feltételezi az igazságügyi szakértői gyakorlatot vagy a kérelmező az adott szakterületen tudományos fokozattal rendelkezik. A kötelező gyakorlati idő szakértőjelöltként is megszerezhető.

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az igazságügyi szakértő igazságügyi szakértői tevékenység folytatására a névjegyzékbe történő felvétellel és az igazságügyi szakértői eskü letételével válik jogosulttá.

A Javaslat felhatalmazása alapján a részletes személyi és tárgyi feltételek alacsonyabb szintű jogforrásban kerülnek normatív módon meghatározásra. A miniszter határozza meg a névjegyzékbe felvehető szakterületeket és az egyes szakterületekhez szükséges képesítési és egyéb feltételeket. Ez elősegíti az igazságügyi szakértők és az ún. ágazati szakértők kinevezésének szabályozása közötti átfedések felszámolását is.

Azt, hogy a szakértő által teljesített szakmai gyakorlat jellege megfelelő-e az adott szakterületen az igazságügyi szakértői tevékenység folytatására, a szakterület felett felügyeletet gyakorló minisztérium igazolja. Az igazolás kiadására irányuló eljárást a szakminiszter rendeletben szabályozza. A szakhatósági állásfoglalással kapcsolatos eljárás határideje lényegesen rövidült, a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő számítására a közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Fontos eltérés a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályaitól, hogy amennyiben a szakhatóság a számára nyitva álló határidőn belül nem küldi meg állásfoglalását, úgy a hozzájárulását nem lehet megadottnak tekinteni. Ennek indoka, hogy megalapozottabb érdek fűződik ahhoz és egyszersmind kisebb érdeksérelemmel jár, ha ebben az esetben a késlekedő szakhatóság állásfoglalásának beszerzése iránt a névjegyzéket vezető hatóság intézkedik, mint ha a kérelmezőt bejegyzi, ugyanakkor a szakhatóság végül a felvételi kérelem elutasításához vezető tartalmú állásfoglalást ad.

A névjegyzéket vezető hatóság hivatalból vizsgálja, hogy az igazságügyi szakértő a szakértői működése alatt megfelel-e az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek, valamint, hogy vele szemben nem áll-e fenn az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott körülmény.

A 9. §-hoz

A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet a névjegyzéket vezető hatósághoz kell benyújtani. A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem tartalmára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

A 10. §-hoz

A Javaslat a korábbi szabályokhoz képest tartalmilag bővebben, ugyanakkor rövidebb határidő beiktatásával szabályozza a szakértői eskütétel követelményeit. A Javaslat szerint az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe vételét követő két hónapon belül a névjegyzéket vezető hatóság előtt esküt tesz. A szakértői eskü az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak első mondatát követően a következő szövegből áll: "Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem."Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: igazságügyi szakértő.

A Javaslat a Szaktörvénytől eltérően meghatározza a szakértői eskü megtételéhez és annak elmulasztásához fűződő legfontosabb joghatásokat. A legfontosabb rendelkezés annak deklarálása, hogy az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői igazolványát az eskü letétele után veheti át, a tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg.

A Javaslat a névjegyzéket vezető hatóság kötelezettségéként mondja ki, hogy a névjegyzéket vezető hatóság biztosítja, hogy az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe történő felvételét követően az esküt határidőben letehesse. Ha a névjegyzéket vezető hatóság ezt nem biztosítja, az igazságügyi szakértő a névjegyzékből nem törölhető, ugyanakkor az esküt a névjegyzéket vezető hatóság által kijelölt legközelebbi időpontban le kell tennie.

5. A névjegyzék

A 11. §-hoz

A névjegyzéket továbbra is - a miniszter rendeletében foglaltaknak megfelelően - az Igazságügyi Minisztérium, mint névjegyzéket vezető hatóság vezeti, azonban a nyilvántartott adatok köre a korábbiakhoz képest jelentősen bővül, illetve szélesebb körben megismerhetővé válik. A Javaslat egyértelműen meghatározza, hogy az egyes tényekkel és adatokkal kapcsolatban mely szervnek illetve személynek van bejelentési kötelezettsége.

A Javaslat hatálybalépését követően a Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a névjegyzékre, a névjegyzékben szereplő adatok és nyilvántartások eljárási rendjére részletes szabályokat állapítson meg.

A Javaslat 1. számú melléklete rögzíti a nyilvántartandó tények és adatok teljes körét, míg a Javaslat 11. §-a meghatározza a nyilvános tények és adatok körét, és nyilvánosságra hozataluk módját.

6. A szakterület kiterjesztése

A 12. §-hoz

A szakterület kiterjesztése iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásra - a Javaslatban meghatározott eltérésekkel - a névjegyzékbe történő felvételi eljárás szabályait kell alkalmazni.

7. A névjegyzékből való törlés

A 13-14. §-hoz

A névjegyzékből való törlés feltételei a Szaktörvény rendelkezéseihez képest egyrészt pontosításra kerültek, másrészt a szabályozás új szempontjai további törlési okok meghatározását tették indokolttá. Törlésre kerül az igazságügyi szakértő többek között akkor is, ha azt az igazságügyi szakértő kéri, vagy a névjegyzékbe való felvétel feltételei - ide nem értve az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt - már a felvételkor sem álltak fenn, illetve utóbb megszűntek. A névjegyzékbe való felvétel feltételeinek fennállását a névjegyzéket vezető hatóság nem csak a felvételkor, hanem bármikor megvizsgálhatja.

A szakértői késedelmek visszaszorítása érdekében került be a Javaslatba az a szabály, hogy az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha az igazságügyi szakértő hatósági kirendelésre történő szakvélemény nyújtásával egy évet elérő késedelembe esett. Új törlési ok, hogy ha az igazságügyi szakértő azon statisztikai adatokat, amelyeket e jogszabály alapján a Kamara részére szolgáltatni köteles, két egymást követő negyedévben az igazságügyi szakértő határidőben nem szolgáltatja, vagy a negyedévente esedékes statisztikai adatszolgáltatást két éven belül három alkalommal elmulasztja, vagy hamis statisztikai adatot szolgáltat a névjegyzékből törölni kell. Ez a szabály a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának szankcióját testesíti meg. Az igazságügyi szakértői működés nagy hiányossága, hogy az igazságügy igen kevés adattal rendelkezik a szakértők működésére nézve. A Javaslat eme körülmény változását igyekszik elősegíteni. A fenti kötelezettség elmulasztása nem csak törlési ok, hanem fegyelmi eljárás megindításának alapjául is szolgálhat.

A szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha a szakértő a tudomására jutásától számított tíz napon belül - az igazságügyi szakértő öt napon belül - nem közli a hatósággal a Javaslat 45. § (4) bekezdésében meghatározott okok fennállását, például azt, hogy a személyére nézve törvényben meghatározott kizáró ok áll fenn vagy a vizsgálat elvégzéséhez más szakértő igénybevétele is szükséges és emiatt az eljárás elhúzódott vagy felesleges költséget okozott. A szakértőt törölni kell a névjegyzékből továbbá, ha a hatósági kirendelésnek - a 5. § (2) bekezdés f) pontjába ütköző módon - ismételten nem tesz eleget vagy a Javaslat alapján fennálló képzési kötelezettségének nem tett eleget, kamarai tagsága kizárás útján, a kamarai tagdíj fizetésének elmulasztása miatt, továbbá egyéb okból megszűnt, vagy az igazságügyi szakértő meghalt. Ha a törlés oka a szakértői tevékenység valamely feltétele teljesítésének elmulasztása, a szakértő a mulasztás vétlensége esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint jogosult igazolási kérelem előterjesztésére.

A Javaslat a névjegyzékből történő törlés esetén azt is meghatározza, hogy az igazságügyi szakértő mennyi ideig nem vehető fel újból a névjegyzékbe.

8. Az igazságügyi szakértők képzése

A 15-16. §-hoz

A Javaslat szerint az igazságügyi szakértők jogi képzése a miniszter feladata. Az igazságügyi szakértő részére szükséges jogi ismeretek oktatásának és a jogi vizsgának a megszervezéséről a miniszter gondoskodik. A rendszeres jogi oktatáson való részvétel és - a miniszter rendeletében meghatározott mentesülés esetét kivéve - a jogi vizsga letétele kötelező.

A képzés szervezéséért 2016. január 1-jétől közvetlenül az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája (a továbbiakban: Jogakadémia) felelős. Annak érdekében, hogy a Jogakadémia elláthassa a külön jogszabályban meghatározott képzési feladatait, elengedhetetlen, hogy kezelhesse a képzésre jelentkező igazságügyi szakértők személyes adatait. Tekintettel arra, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja szerint személyes adat kezelését törvényben kell elrendelni, szükségessé vált az adatok körének a Javaslatban történő pontos meghatározása.

A fentieken túlmenően az igazságügyi szakértő köteles a szakértői tevékenysége gyakorlásához szükséges rendszeres szakmai továbbképzésen részt venni, és a miniszter rendeletében előírt képzési kötelezettség teljesítését igazolni.

9. Az igazságügyi szakértő munkájának értékelése

A 17-22. §-hoz

A Javaslat egyik legfontosabb célkitűzése az igazságügyi szakértői tevékenységgel kapcsolatos minőségbiztosítási kontroll hatékonyabbá tétele. A Javaslat alapvetően a bírák és közjegyzők értékelésére kialakított eljárásokat kombinálja, alkalmazkodva az igazságügyi szakértői tevékenység természetéhez.

Az igazságügyi szakértők munkáját a Javaslat és a miniszter rendelete szerint, a miniszter rendeletében meghatározott kivételekkel, megfelelően értékelni kell. Fontos utalni arra, hogy a Javaslat az igazságügyi szakértők értékelésének csupán a kereteit kívánja meghatározni, az értékelés részletes szabályait - az igazságügyi szakértői hivatásrend képviselőinek bevonásával - külön jogszabályban (rendeletben) kell meghatározni. A külön jogszabályban figyelemmel kell lenni az intézeti szakértőknek az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti, illetve egyéb ISO szabvány szerinti értékelésére.

A szakértő munkájának értékelése alapvetően a Kamara minőségbiztosítási bizottságának hatáskörébe tartozik, amely bizottság a konkrét értékelés lefolytatására szakmai értékelő tanácsot jelöl ki. Fontos kapcsolódási pont, hogy a Javaslat 55. §-ában szabályozott

bejelentési kötelezettség alapján is megindulhat az igazságügyi szakértő szakmai értékelése. Ezzel elérhető, hogy a hatóságok visszajelzései alapján a szakértő szakmailag számon kérhető legyen.

A Javaslat erős jogosítványokat biztosít az eljáró szakmai tanács részére, így például a vizsgálat lefolytatása során a szakmai értékelő tanács az igazságügyi szakértő szakvéleményeit megvizsgálhatja, illetve az igazságügyi szakértőt személyesen meghallgathatja. Ez utóbbi csak különösen fontos okból mellőzhető.

Fontos szabály, hogy az értékelés eredményét a névjegyzék tartalmazza. Eme adat a hatóságok és a jogkereső közönség számára is nyilvános, ekként a Javaslat lehetővé teszi az igazságügyi szakértők közötti, szakmai alapon történő választást.

Alkalmatlan minősítés esetén a minőségbiztosítási bizottság kezdeményezi az igazságügyi szakértő Kamarából történő kizárását. A kizárás kérdésében a Kamara elnöksége (a továbbiakban: elnökség) határoz. Az elnökség a kizárás kérdésében hozott határozatát kézbesíti az értékelt igazságügyi szakértőnek és a névjegyzéket vezető hatóságnak. A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt a miniszter rendeletében meghatározott eljárás lefolytatásával a névjegyzékből törli.

A Javaslat - jogszabálysértésre hivatkozással - biztosítja az alkalmatlan minősítést kapott szakértők jogorvoslathoz való jogát, ezzel független bírói kontrollt biztosít, a visszaélések megakadályozása érdekében.

III. Fejezet

Az igazságügyi szakértői tevékenységet végző társaság

10. Az igazságügyi szakértői tevékenység végzésére feljogosított társaságok

A 23. §-hoz

A Javaslat szerint igazságügyi szakértői tevékenység gazdasági társasági formában is folytatható. A Javaslat nyitva hagyja a lehetőséget, hogy a gyakorlat szabadon válassza meg a tevékenység folytatására leginkább alkalmas társasági formát. A szervezeti forma jelentősége abban áll, hogy a bíróság (hatóság) a szervezetet rendeli ki szakértőként, de a konkrét feladatot a szervezet személyében feljogosított tagja vagy alkalmazottja végzi el, saját nevének feltüntetésével. E tekintetben az igazságügyi szakértőt a társaság vezető tisztségviselője, tulajdonosa nem utasíthatja. A Javaslat részletes összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg a szakvélemény elkészítésével összefüggésben.

11. A társaságok névjegyzékbe vétele és törlése

A 24-27. §-hoz

A jelen alcím alatt részletezett rendelkezések a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény terminológiájának megfelelően pontosításra kerültek. Az alcímben szereplő szakaszok logikusabb sorrendben követik egymást.

A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet a névjegyzéket vezető hatósághoz kell benyújtani, amelynek döntésével szemben az önálló szakértő számára is nyitva álló lehetőséggel azonos, a közigazgatási hatósági döntésekkel szembeni általános jogorvoslat biztosított. A társaság részére nincsen szükség külön alapítási engedélyre, mivel a szakértői tevékenység elvileg a szabadpiacon is értékesíthető, így nem fűződik ahhoz érdek, hogy a létrejövő társaságok száma ellenőrzés alatt álljon. Ugyanakkor e gazdasági társaságokat, ahogy az igazságügyi szakértőket is, a névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékben nyilvántartja.

A Javaslat meghatározza a gazdasági társaság névjegyzékben nyilvántartott adatait, és a felvételre vonatkozó szabályokkal összhangban rögzíti a névjegyzékből való törlés okait.

12. Az eljáró igazságügyi szakértő kijelölése

A 28. §-hoz

A Javaslat a Szaktörvénnyel egyező módon rendezi a szakvélemény elkészítésének kérdéseit. A szakvéleményt a társaság személyében feljogosított tagja vagy alkalmazottja készíti el, saját nevének feltüntetésével. E tekintetben az igazságügyi szakértőt a társaság vezető tisztségviselője, tulajdonosa nem utasíthatja, továbbá a Javaslat részletes összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg a szakvélemény elkészítésével összefüggésben.

A szakvélemény előterjesztésére vonatkozó részletes szabályok a szakvéleményről szóló alcím alatt kerültek megállapításra.

13. Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás

A 29. §-hoz

A szolgáltató az igazságügyi szakértői tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles a névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenteni. A szolgáltató az igazságügyi szakértői tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén e tevékenység folytatására jogosult tagja vagy alkalmazottja útján folytathatja.

A szolgáltató fogalmának meghatározásához a Javaslat értelmező rendelkezései adnak támpontokat. Eszerint szolgáltatónak minősül a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltató.

IV. Fejezet

Igazságügyi szakértői intézmények, igazságügyi szakértői intézetek, igazságügyi szakértői testületek és szervezetek

14. Az igazságügyi szakértői intézmények

A 30-32. §-hoz

Költségvetési szervként az igazságügyi szakértői intézmények alapfeladata, hogy az állam ellátási-szolgáltatási kötelezettsége körében gondoskodjanak arról, hogy amennyiben a bíróság vagy más hatóság hivatalból rendel el - különleges szakértelmet igénylő kérdésekben - bizonyítást, illetve a fél terjeszt elő bizonyítási indítványt olyan ügyben, ahol a bizonyítás hivatalból történő elrendelésének is helye lenne, úgy a szakkérdés megválaszolására alkalmas szakvélemény ésszerű időn belül, megfelelő színvonalon elkészüljön. Jelenleg az egyik legmeghatározóbb igazságügyi szakértői intézmény az Igazságügyi Szakértő és Kutató Intézetek (a továbbiakban: ISZKI), amely központi költségvetési szerv. Az ISZKI működési köre az ország egész területére kiterjed, az igazságügyi szakértői vélemények készítését végző intézeteinek működési körét és hatáskörét jogszabály határozza meg.

A költségvetésből finanszírozott igazságügyi szakértői intézmények fenntartása garanciális jelentőségű, azonban nem jelenti azt, hogy a hivatkozott eljárásokban történő kirendelések során az igazságügyi szakértői intézmények bármilyen előnyt élveznének a többi szakértővel szemben. A bíróság jogosult bármely bejegyzett szakértő kirendelésére, azonban arra az esetre, ha megfelelő szakértő nem áll rendelkezésre, az állam feladata biztosítani, hogy a megalapozott ítélet minél előbbi megszületése érdekében a szakértői bizonyítás lefolytatható legyen.

Az igazságügyi szakértői intézmény illetve szervezeti egysége költségvetési szerv, így alapfeladata ellátása során nem törekszik nyereségre. Az igazságügyi szakértői intézmények kirendelése ugyanolyan kifizetési kötelezettséggel jár a hatóság számára, mintha önálló, vagy társasági formában működő szakértőt rendelt volna ki. Az igazságügyi szakértői intézmények alapfeladatukon kívül egyéb igazságügyi szakértői tevékenységet csak abban az esetben végezhetnek, ha az ellátási kötelezettségüket nem veszélyezteti, azonban ez a tevékenység kirendelés vagy megbízás alapján egyaránt történhet. Az igazságügyi szakértői intézmények a szakértői tevékenységen kívüli vállalkozási tevékenységet nem folytathatnak.

Jelenleg a büntető ügyekben történő kirendeléseket az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó igazságügyi szakértői intézmények csak részben látják el, ezért a továbbiakban is szükség van a meglévő, nem az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó igazságügyi szakértői intézmények igazságügyi szakértőinek tevékenységére. Ily módon az ISZKI mellett szintén kiemelkedő szerepet tölt be a Belügyminiszter felügyelete alá tartozó Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (a továbbiakban: BSZKI). A BSZKI-re, mint igazságügyi szakértői intézményre a Javaslatnak az igazságügyi szakértői intézményekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

A hatóság az igazságügyi szakértői intézményt rendeli ki a szakvélemény elkészítésére, az eljáró szakértőt az igazságügyi szakértői intézmény vezetője jelöli ki, a kizárási okok pedig mind a szakértőre, mind az igazságügyi szakértői intézmény vezetőjére vonatkoznak. A szakvélemény előterjesztésére vonatkozó szabályok a szakvéleményről szóló alcím alatt kerültek szabályozásra.

15. Az igazságügyi szakértői intézetek

A 33-34. §-hoz

A Javaslat - a Szaktörvénytől eltérően - tartalmazza az igazságügyi szakértői intézetekre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket. Az igazságügyi szakértői intézetek beazonosításához a Javaslat értelmező rendelkezései nyújtanak segítséget. A 2. § 5. pontja szerint igazságügyi szakértői intézet az olyan - jellemzően egyetem mellett működő - szerv, amely kizárólagosan, illetve törvényben vagy az alapszabályában meghatározott alaptevékenységén, így különösen tudományos, oktatói vagy kutatói tevékenységén kívül igazságügyi szakértői tevékenységet is végezhet. Ezek a szervek tehát - ellentétben az igazságügyi szakértői intézményekkel - alapvetően nem igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jönnek létre, de főtevékenységük mellett, kivételesen pedig kizárólagosan is, végezhetnek igazságügyi szakértői tevékenységet. Tipikusan ilyen szervek az orvostudományi egyetemek mellett működő igazságügyi orvosszakértői intézetek, de ide tartozik például a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete is.

Az igazságügyi szakértői intézetek nem csak a Kormány rendeletében meghatározott kizárólagos jogkörökben jogosultak szakvélemény adására (ellentétben a külön jogszabályban feljogosított szervekkel). Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az igazságügyi szakértői intézet azon szakterületeken, amelyeken a Kormány rendeletében foglaltak szerint kizárólagosan jogosult szakvélemény adására, más kirendeléseket megelőzően köteles a kirendeléseknek eleget tenni. Más szakterületen történő kirendelése esetén az igazságügyi szakértői intézet a rendelkezésére álló erőforrások, kapacitások függvényében teljesíti a kirendeléseket.

Az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt az igazságügyi szakértői intézet vezetője az intézetben működő, elsősorban az adott szakterületre a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértők közül jelöli ki. Ha az igazságügyi szakértői intézet nevében a szakvéleményt az igazságügyi szakértői intézet névjegyzékben nem szereplő, de az adott szakterületen szakmai jártassággal rendelkező alkalmazottja adja, eljárására az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

Az igazságügyi szakértői intézet nevében eljáró igazságügyi szakértő, illetve az igazságügyi szakértői intézet kizárására az igazságügyi szakértői intézményekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az igazságügyi szakértői intézet alkalmazásában álló igazságügyi szakértői tevékenységet végző személyek igazságügyi szakértővé válására vonatkozóan a miniszter rendeletben eltérő szabályokat állapíthat meg. Ilyen eltérő szabályokat tartalmaz például az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló rendelet.

A szakvélemény intézet által történő előterjesztésére a Javaslat, a szakvélemény körében tartalmaz speciális előírásokat.

16. Az igazságügyi szakértői testületek

A 35-36. §-hoz

A Javaslat ún. igazságügyi szakértői testületek létrehozását teszi lehetővé, amelyek szakértőként történő kirendelésük esetén eseti bizottság keretei között járnak el. A miniszter -a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben, az ott meghatározott szakkérdésben szakértőként vélemény nyilvánítására igazságügyi szakértői testületet hozhat létre. Ekként hozta létre a miniszter például az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testületet, az Állat-egészségügyi Igazságügyi Szakértői Testületet, az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testületet, valamint a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testületet.

Vannak azonban olyan igazságügyi szakértői testületek is, amelyek külön jogszabály rendelkezései alapján jöttek létre és működnek, mint például az Iparjogvédelmi Szakértői Testület és a Szerzői Jogi Szakértői Testület. A más jogszabály által létrehozott szakértői testületekre e törvény rendelkezéseit - a szakértői testületet létrehozó jogszabályban foglalt eltérésekkel - alkalmazni kell.

Az igazságügyi szakértői testület tagjaira speciális szabályok vonatkoznak, így a Javaslatnak az igazságügyi szakértőkre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. Az igazságügyi szakértői testület tagja olyan szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező személy lehet, aki az adott szakterületen egyetemi doktori vagy tudományos fokozattal, vagy egyetemi doktori vagy tudományos fokozattal és legalább tízéves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy az adott szakterületen legalább tízéves igazságügyi szakértői gyakorlattal rendelkezik. Az igazságügyi szakértői testület elnökét és tagjait a miniszter - a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszter egyetértésével - öt évre nevezi ki, az igazságügyi szakértői testület és a bizottság eljárásának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

A Javaslat nem ruházza fel jogi személyiséggel azokat az igazságügyi szakértői testületeket, amelyeknek gazdálkodása a miniszter rendeletében szabályozott. Ennek indoka, hogy a rendeleti szinten szabályozott gazdálkodás következtében nem indokolt az igazságügyi szakértői testület jogi személyiséggel történő felruházása, mivel az igazságügyi szakértői testület a gazdasági életben nem vesz részt.

17. Az igazságügyi szakértői testületek feletti törvényességi felügyelet

A 37. §-hoz

A Javaslat két különböző helyen is szabályozza a törvényességi felügyelet intézményét. Ennek indoka, hogy a jelen szakaszban szabályozott törvényességi felügyeletet az igazságügyi szakértői testületek felett gyakorolja a miniszter, míg a NEGYEDIK RESZben szabályozott törvényességi felügyelet a Kamarára terjed ki.

A Javaslat biztosítja az igazságügyi szakértői testületek mint központi költségvetései szervek feletti állami kontroll hatékony érvényesülését. A törvényességi felügyelet célja a jogszabályoknak és a szervezet ügyrendjének megfelelő működés ellenőrzése, továbbá annak ellenőrzése, hogy az igazságügyi szakértői testület a kirendelésnek eleget tesz-e.

A törvényességi felügyeletre vonatkozó általános szabályokkal összhangban garanciális szabályként mondja ki a Javaslat, hogy a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye, valamint a szakértői vizsgálatra és a szakvélemény tartalmára.

A jogszabályoknak megfelelő működés biztosításához szükséges minimális beavatkozás eszközeit a Javaslat biztosítja. Ennek megfelelően a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében felhívhatja az igazságügyi szakértői testület tagjait a szabályszerű működés helyreállítására; összehívhatja az igazságügyi szakértői testület tagjait a szabályszerű működéshez szükséges intézkedések megtétele érdekében; végül, ha a szabályszerű működés másként nem biztosítható, az igazságügyi szakértői testület elnökének megbízatását - a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben - visszavonhatja.

18. A szervezet

A 38. §-hoz

A szervezet kizárólag a külön jogszabályban meghatározott szakkérdésben jogosult szakvélemény adására. Ezek a szervezetek nem igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jönnek létre, ugyanakkor vannak olyan szakkérdések, amelyekben tevékenységük folytán autentikus szakvéleményt tudnak - és egyben kötelesek is - adni. Ilyen szervezet például a Magyar Nemzeti Bank, amely a bankjegyre, pénzérmére, készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó, valamint a pénzforgalommal kapcsolatos kérdésekben köteles szakvéleményt adni. Példaként említhető még a Nemzeti Közlekedési Hatóság, amely a polgári és állami légi közlekedéssel kapcsolatos szakkérdésekben kompetens szakvéleményt adni.

A szervezet nevében eljárni jogosult személyek kijelölésére, kizárására és eljárására, valamint a szakvélemény előterjesztésére - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az igazságügyi szakértői intézetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. Fejezet

A szakértő eljárása

19. A szakértő jogai és kötelességei

A 39. §-hoz

A Javaslat a Szaktörvény rendelkezéseivel összhangban, dogmatikailag helyesen, a szakértő jogait és kötelezettségeit taglaló alcím alatt mondja ki, hogy a szakértő a hatóságtól, valamint a felektől a szakvélemény elkészítéséhez szükséges, a kirendelésben közölt adatokon felül további adatok közlését, iratok, vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátását kérheti.

A szakértő köteles haladéktalanul értesíteni a hatóságot, ha - álláspontja szerint - annak hatáskörébe tartozó intézkedés megtétele vagy eljárási cselekmény lefolytatása szükséges. Eme szabály összhangban van az eljárási jogszabályok rendelkezéseivel.

A Javaslat új rendelkezése szerint, ha a szakértő tevékenysége során olyan körülményt, tényt észlel, amely az ügy megítélését érdemben érinti, de arra a hatóság vagy a megbízó - a kirendelő határozatban vagy a megbízási szerződésben - nem utalt, köteles az érintett körülményt, tényt a hatóságnak bejelenteni.

A 40-43. §-hoz

A szakértő titoktartási kötelezettségére és összeférhetetlenségére vonatkozó rendelkezések jelentősen nem változnak a Szaktörvény rendelkezéseihez képest. Új elemként jelenik meg, hogy a törvényi rendelkezéseken túlmenően a szakértővel kötött szerződés is kizárhatja, hogy a szakértő a szakértői vizsgálat során feltárt tényeket és adatokat tudományos vagy oktatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználja.

A Javaslat rögzíti a szakértő nyilvántartás-vezetési kötelezettségét, a részletes szabályokat miniszteri rendelet állapítja meg.

A Javaslatban rendszeres, elektronikus statisztikai adatszolgáltatás kerül bevezetésre. Így megoldhatóvá válik az a probléma, hogy a Minisztérium, mint névjegyzéket vezető hatóság nem rendelkezik értékelhető adatmennyiséggel az igazságügyi szakértők tekintetében, ezzel

kissé eszköztelenné válik a tárgykörben szükséges jogalkotás vagy más intézkedés megtételével kapcsolatban. A szakértő statisztikai adatszolgáltatás keretében köteles a nyilvántartás alapján a miniszter rendeletében meghatározott adatokat a Kamara részére negyedévente, a miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint megküldeni.

A szolgáltatott statisztikai adatokat a Kamara dolgozza fel és a miniszter rendeletében meghatározott módon továbbítja a névjegyzéket vezető hatóságnak.

A statisztikai adatszolgáltatás elmaradása az igazságügyi szakértő névjegyzékből való törlését eredményezheti. A megküldendő adatok körébe tartozik például az előző időszakról folyamatban maradt ügyek száma, a negyedévben érkezett új ügyek száma, a befejezett ügyek száma, a tárgyidőszakban díjmegállapító végzéssel befejezett ügyek száma és a negyedév végén folyamatban maradt ügyek száma, mindezek az ügyek tárgya szerinti bontásban.

A Javaslat a Szaktörvénnyel azonos módon részletezi a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályokat.

A Javaslat bővíti azon bűncselekmények körét, amelyek észlelése esetén a szakértőt feljelentési kötelezettség terheli. Ekként, ha a szakértő a vizsgálat során az adott eljárás tárgyát nem képező, személy elleni erőszakos, korrupciós vagy hivatali bűncselekmény elkövetésére utaló körülményről vagy olyan bűncselekmény elkövetésének szándékáról szerez tudomást, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné, köteles a tudomására jutott adatokat a nyomozó hatóságnak bejelenteni.

Szintén új elem, hogy amennyiben a szakértő tevékenysége során olyan körülményt észlel, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, köteles az érintett szakterületet felügyelő közigazgatási szervnél bejelentést tenni. Ezt a rendelkezést az a gyakorlati tapasztalat indokolta, hogy a szakértők eljárásuk során több olyan körülményt is észlelhetnek - így például ingatlanszakértők balesetveszélyes építési anyag beépítését -amelyek ugyan nem valósítanak meg bűncselekményt, de potenciális veszélyt jelentenek más személy életére, testi épségére vagy egészségére.

A 44. §-hoz

A Szaktörvény szabályaival egyezően a Javaslat kimondja, hogy az igazságügyi szakértő a névjegyzékben szereplő elérhetőségi címén köteles a küldemények átvételét biztosítani. A küldemények átvétele elektronikus úton is vállalható.

Az idézett szabály a gyakorlatban igen problémás. Gyakori, hogy az igazságügyi szakértők a megadott címen nem érhetők el, illetve a küldeményeket nem veszik át. A szaktörvény nem csatolt szankciót ehhez a szabályhoz. A Javaslatban a fent idézett szabály lex perfecta-vá válik akként, hogy az 55. § (1) bekezdés e) pontja szerint a kirendelő hatóság a névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenti, ha a szakértő a névjegyzékben szereplő elérhetőségi címén a küldemények átvételét nem biztosította. A névjegyzéket vezető hatóság a bejelentést regisztrálja. Amennyiben az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatban a hatóság két éven belül a fenti bejelentést három alkalommal teszi meg, a névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértő munkájának értékelését kezdeményezi a 18. § (2) bekezdése sz erint a Kamara minőségbiztosítási bizottságánál. A Javaslat 13. §-a a fenti esetet a névjegyzékből való törlési okként említi.

20. A szakértő kirendelése

A 45. §-hoz

A Javaslat a Szaktörvényhez hasonlóan, de logikusabb sorrendben és részletesebben szabályozza a kirendelés tatalmát. Új tartalmi elemként jelenik meg, hogy a kirendelésben utalni kell arra, hogy a szakértő díjjegyzékét a miniszter rendelete alapján vagy annak mellőzésével kell megállapítani. A Szaktörvény hatálya alatt meghozott kirendelésben ezt az adatot nem kellett feltüntetni. Ennek azért van jelentősége, mert ha a szakértőt hivatalból rendelik ki vagy bizonyításnak egyébként hivatalból is helye lenne, a díjjegyzéket a miniszter rendelete alapján kell megállapítani. A szakértők jellemzően nem rendelkeznek kellő rálátással arra, hogy egy adott ügyben van-e helye hivatalból bizonyításnak vagy sem.

A Javaslat új rendelkezése, hogy a 45. § (2) bekezdés m) pontjában foglaltakra a szakértőt figyelmeztetni kell. Ily módon a kirendelésnek tartalmaznia kell a szakértőhöz intézett figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy tíz napon belül köteles jelezni, ha a kirendelésnek nem természetes személyként, hanem szakvéleményadásra jogosult szervezet tagjaként vagy alkalmazottjaként kíván eleget tenni, amennyiben hamis szakvéleményt ad, a Büntető Törvénykönyvbe ütköző cselekményt követ el, amely büntetőjogi felelősségre vonást von maga után, valamint ha az igazságügyi szakértői tevékenységére vonatkozóan az igazságügyi szakértő esküt tett, az esküben foglaltakat köteles megtartani.

Szintén új elem, hogy eseti szakértő kirendelése esetén a kirendelésben az eseti szakértőt fel kell hívni arra, hogy a 4. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot jegyzőkönyvbe mondhatja, ennek hiányában köteles a hatóságnak írásban tizenöt napon belül megküldeni. A fenti, felhívásra vonatkozó szabályokat a gyakorlat hívta életre.

A jelen szakasz (4) bekezdése a szakértő bejelentési kötelezettségével foglalkozik. Így például a szakértő köteles a tudomására jutásától számított tíz napon belül - az igazságügyi szakértő öt napon belül - közölni a hatósággal, ha a személyére nézve törvényben meghatározott kizáró ok áll fenn, vagy valamely vizsgálat elvégzéséhez más szakértő igénybevétele is szükséges. Ha a szakértő eme kötelezettségét elmulasztja, az 55. § (2) bekezdése szerint a kirendelő hatóság a névjegyzéket vezető hatóságnak bejelentést köteles tenni. Továbbá, ha a szakértő a jelen szakaszban foglalt kötelességét nem teljesíti és ezzel az eljárás elhúzódását vagy felesleges költségeket okoz, a névjegyzékből törölni kell.

A 46. §-hoz

A Javaslat a munkáltató vagy a megbízó részére állapít meg kötelezettséget akkor, amikor kötelezi arra, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő igazságügyi szakértőt a hatóság idézése alapján az eljárási cselekménynél való megjelenéshez, a tárgyaláson való részvételhez, vagy a szemle elvégzéséhez szükséges időre a munkája alól mentesítse.

Arra vonatkozóan, hogy az igazságügyi szakértő milyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban alkalmazható igazságügyi szakértőként a 4. § (3) bekezdése irányadó.

Fontos azonban megjegyezni, hogy eme szakasz nem csak az igazságügyi szakértőként történő munkavégzésre irányadó, hanem arra is, ha az igazságügyi szakértőt egyéb jogviszonyban, így például igazságügyi szakértői tevékenysége mellett orvosként alkalmazzák.

21. A szakvélemény

A 47-48. §-hoz

A szakvélemény elkészítésének és előterjesztésének főbb szabályait a Javaslat és az eljárásjogi törvények tartalmazzák. A Javaslat legfontosabb rendelkezése, hogy az igazságügyi szakértő a szakvélemény szakmai megállapításaival összefüggésben nem utasítható. Szintén kiemelkedő fontossággal bír a Javaslat ama szabálya, hogy a szakvéleményben - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - jogkérdésben nem lehet állást foglalni. A Javaslat azt is kimondja, hogy a szakvélemény egyesített vagy együttes szakvélemény formájában is előterjeszthető, továbbá meghatározza az egyesített és az együttes szakvélemény előterjesztésére vonatkozó legfontosabb szabályokat. A fenti fogalmak megértéséhez a Javaslat értelmező rendelkezései nyújtanak támpontot. Eszerint, egyesített szakvélemény: több, különböző szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértő által készített, egységes okiratba foglalt szakvélemény. Együttes szakvélemény: több, azonos szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértő által készített, egybehangzó, egységes okiratba foglalt szakvélemény.

A Javaslat beépíti a rendelkezései közé az egyes eljárási szabályokban - így különösen a büntetőeljárásról szóló törvényben - szereplő, illetve a gyakorlatban megjelenő legfontosabb tartalmi egységeket, amelyeket a szakvéleménynek tartalmaznia kell. Tekintettel arra, hogy a szakvélemény tartalmi egységeire vonatkozó követelmények egységesek, így elegendő ezeket az ágazati szabályokban megjeleníteni. Az egyes tartalmi egységek - így például a lelet -értelmezéséhez a Javaslat értelmező rendelkezései nyújtanak támpontot.

A Javaslat a jelen alcím alatt részletezi a szakvélemény előterjesztésének szabályait társaság, illetve igazságügyi szakértői intézmény eljárása esetén.

A Javaslat felhatalmazza a minisztert a szakértő kirendelésére, egyes szakértői vizsgálatok lefolytatására, és a szakvélemény előterjesztésére vonatkozó részletes szabályok megalkotására. A rendelet magában foglalja a kirendelő határozat tartalmát, a mintavételre irányadó szabályokat és az együttes szakvélemény előterjesztésére vonatkozó rendelkezéseket.

A magánszakértői véleményre vonatkozó speciális szabályokat a Javaslat külön alcím alatt állapítja meg.

22. A szakértői díj

A 49. §-hoz

Az igazságügyi szakértő díjának meghatározására olyan szabályok irányadók, amelyek csökkentik a díjszabás realitásoktól való elszakadásának veszélyét, mivel ez utóbbi azzal a következménnyel járna, hogy miközben a közvetlenül fizetendő munkadíj viszonylag csekély mértékű, addig például a peres eljárás elhúzódása, a szakvélemény esetleges nem megfelelő színvonala folytán a felek számottevő mértékű közvetett kiadást (veszteséget) szenvednek el.

A Javaslat szerint azokban az ügyekben, amelyekben a hatóság hivatalból folytat le bizonyítást, vagy a bizonyítás hivatalból történő lefolytatásnak is helye lenne, az egyes szakértői tevékenységekért felszámítható díjat (munkadíjat és költségeket) - a Kamara véleményének beszerzését követően - a miniszter rendeletben határozza meg. Az egyes vizsgálatok elvégzéséért felszámítható díjról szóló rendelet megalkotása előtt, valamint évente legalább egy alkalommal a miniszter köteles a Kamara véleményét beszerezni. Új rendelkezés a kirendelés körében, hogy a kirendelő határozatban utalni kell arra, hogy a szakértő díjjegyzékét a miniszter rendelete alapján vagy annak mellőzésével kell megállapítani. A Szaktörvény hatálya alatt meghozott kirendelő határozatokban ezt az adatot nem kellett feltüntetni. Ennek azért van jelentősége, mert ha a szakértőt hivatalból rendelik ki vagy bizonyításnak egyébként hivatalból is helye lenne, a díjjegyzéket a miniszter rendelete alapján kell megállapítani. A szakértők nyilvánvalóan nem rendelkeznek kellő rálátással arra, hogy egy adott ügyben van-e helye hivatalból bizonyításnak vagy sem.

Mivel a Javaslat egyik alapelve az esélyegyenlőség megteremtése, a Javaslat előírja, hogy minden kirendelést tényleges díjkifizetésnek kell követnie. A Javaslat hivatott rendezni a kirendelő hatóságok díjkifizetési kötelezettségét. Az eddigi gyakorlatban előfordult, hogy az elkészült igazságügyi szakértői véleményekért fizetendő díj kifizetése hónapok vagy évek múltán történt meg, jelentős anyagi nehézséget okozva a szakértőknek.

A Javaslat új rendelkezése szerint a hatóság - összhangban az eljárásjogi jogszabályokkal - a szakértő díját a szakvélemény beérkeztét vagy a szakértő meghallgatását követően, de legkésőbb harminc napon belül köteles megállapítani. A Javaslat a megállapított díj kifizetésére harminc napos határidőt szab, továbbá előírja, hogy a szakértői díj késedelmes kifizetése esetén a szakértőt a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamat illeti meg.

Az igazságügyi szakértőre is az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Áfa törvény) foglalt kötelezettségek vonatkoznak a számlaadással kapcsolatban. Az Áfa törvény alapján történik a számlaadás abban az esetben is, ha az igazságügyi szakértő alanyi adómentességet választott, illetve ha az önálló tevékenységként szakértői tevékenységet folytató szakértő - választása alapján - az Áfa törvény hatálya alá tartozik. Egyéb esetben, a díj kifizetése átvételi elismervény ellenében történik.

A Javaslat nevesít néhány, a gyakorlat által életre hívott részletszabályt is. Így például ha a szakértő a díjjegyzékével érvényesíteni kívánt díjat maga állapítja meg, köteles a díjjegyzékével érvényesíteni kívánt díján belül az egy órára eső munkadíja összegét, a tételes munkadíj összegét megállapítani, a költségeit tételesen, számlával alátámasztottan igazolni vagy megjelölni az általa megállapított költségátalány mértékét. Különösen fontos hangsúlyozni, hogy az említett kettő eset között a vagy kötőszó nem választást jelez, hanem azt hivatott megjeleníteni, hogy a szakértő csak olyan költségek tekintetében élhet a költségátalány igénylésének lehetőségével, ha az adott költségelemre vonatkozóan nem áll módjában tételes számlát kiállítani. Szükséges utalni arra, hogy a jelen szakaszban említett költségátalány nem egyezik meg a 49. §-ban részletezett kamarai költségátalány intézményével. A jelen esetben arról van szó, hogy a szakértő a költségeit nem tételes kimutatással, hanem átalány formájában, a díjrendelet rendelkezéseinek megfelelően állapítja meg. Ezzel szemben a kamarai költségátalány a Kamara finanszírozását segítő új jogintézmény. A Javaslat szerint a Kamarát az igazságügyi szakértői szervezetrendszer fenntartásának, az ezzel kapcsolatos igazgatási és nyilvántartási tevékenység végzésének, az igazságügyi szakértői működéssel kapcsolatos közfeladatai ellátása érdekében, továbbá a Kamara hatáskörébe utalt, egyéb feladatok ellátása érdekében szakértő által készített szakvélemény elkészítése után járó kamarai költségátalány illeti meg.

Az 50. §-hoz

A Javaslat a Szaktörvény rendelkezéseivel lényegileg egyezően szabályozza a költségelőleggel összefüggő kérdéseket, azzal, hogy a szakértőt kérelmére várható költségeinek immár ötven százalékáig terjedő összegű, de legfeljebb százötvenezer forint költségelőleg illeti meg.

23. A kamarai költségátalány

Az 51. §-hoz

A Kamara finanszírozási problémáinak megszüntetése céljából új elemek jelennek meg a Kamara finanszírozásában: bevezetésre kerül a kamarai költségátalány intézménye. A Kamarát az igazságügyi szakértői szervezetrendszer fenntartásának, az ezzel kapcsolatos igazgatási és nyilvántartási tevékenység végzésének, az igazságügyi szakértői működéssel kapcsolatos közfeladatai ellátása érdekében, továbbá a Kamara hatáskörébe utalt, egyéb feladatok ellátása érdekében szakértő által készített szakvélemény elkészítése után járó kamarai költségátalány illeti meg. A szakértő díjjegyzékében megállapítja a kamarai költségátalány összegét, melyet a szakértő részére kell megfizetni. A szakértő a kamarai költségátalányt vagy befizeti, vagy átutalja a Kamarának.

Fontos szabály, hogy a kamarai költségátalány nem része a szakértő bevételének, ekként nem minősül adóköteles jövedelemnek. Amennyiben a szakértő a kamarai költségátalányt nem fizeti be, illetve nem utalja át a Kamarának, a tartozás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

A kamarai költségátalányt a szakértő a negyedéves statisztikai adatszolgáltatással egyidejűleg fizeti meg a Kamara részére. Mivel a kamarai költségátalányt a szakértő befizeti vagy átutalja a Kamarának, az nem minősül az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 107. cikke szerinti állami támogatásnak.

A kamarai költségátalány mértékét, bevallásának és megfizetésének szabályait a miniszter rendeletben határozza meg. A kamarai költségátalányt a szakértő a negyedéves statisztikai adatszolgáltatással egyidejűleg fizeti meg a Kamara részére, ennek elmaradása esetén a kamarai költségátalány adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

A szakértő köteles a Kamarának jelezni, ha részére a kamarai költségátalányt nem fizették meg. Ebben az esetben a kamarai költségátalány szintén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

24. A magánszakértői vélemény

Az 52. §-hoz

A Javaslatban külön alcímbe kerül a magánszakértői vélemény intézménye. Részletesen kerül szabályozásra a magánszakértői vélemény megtételének célja, valamint a szakértő eljárását megalapozó megbízás szabályai. A korábban a gyakorlatban sűrűn előforduló esetek elkerülését elősegítendő nyomatékosításra kerül, hogy a megbízás alapján eljáró szakértő a függetlenség és pártatlanság elvének megfelelően köteles eljárni. Rendezésre kerülnek a magánszakértői vélemény személyiségi jogi összefüggései is.

A magánszakértői véleményre vonatkozó rendelkezések kidolgozásánál a Javaslat nagyban támaszkodik a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja által elvégzett gyakorlati elemzésre, és a feltárt összefüggésekre.

Dr. Molnár Ambrus kúriai tanácselnök szerint a magánszakértő eljárásjogi helyzetének a legfőbb sajátossága, hogy feladata ellátása során a bíróság kirendelését és ezáltal a szakértőt megillető, törvényben biztosított jogok és kötelezettségek rendszerét nélkülözi. Ehelyett tevékenységét valamely, az eljárással érintett személy felkérésére, megbízási szerződés alapján fejti ki. E megbízási jogviszonynak pedig fogalmi eleme a megbízó érdekeinek szolgálata, aki az ügy uraként meghatározza a magánszakértő feladatait, az általa megválaszolandó kérdések körét, rendelkezésre bocsátja az ennek teljesítéséhez szükséges adatokat, valamint viseli mindennek költségeit is. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:273. §-a a megbízási szerződés fogalmának meghatározása során, a korábbi "ügyellátása" szóhasználat helyett a "feladat ellátása" kifejezést alkalmazza, mely a korábbi bizalmi elem helyett az üzleti életnek e szerződéstípussal szemben támasztott követelményeit hivatott hangsúlyozni. Ez azonban a megbízási jogviszony szerkezetén, gazdasági funkcióján és a hozzá kapcsolódó jogok és kötelezettségek jogi jellegén érdemben nem változtat. Mindezekre a magánszakértő által készített szakvélemény értékelése során is indokolt figyelemmel lenni.

A Javaslat egyértelműen kimondja, hogy rendelkezéseit az e szakaszban foglalt eltérésekkel a magánszakértői vélemény elkészítésére is alkalmazni kell. Ez a rendelkezés a Szaktörvényhez képest minőségi elmozdulást jelent, tekintve, hogy a magánszakértő jogaira és kötelezettségeire a Javaslat garanciális rendelkezései irányadók.

A Javaslat szerint jogszabály által meghatározott esetben a szakértő megbízás alapján nem járhat el. Így például a Javaslat rendelkezései szerint a szakértő magánszakértői vélemény elkészítésére irányuló megbízást akkor fogadhat el, ha az a hatóságtól származó feladatainak ellátását nem akadályozza és azzal nem összeférhetetlen.

A Javaslat meghatározza, hogy milyen célból kerülhet sor magánszakértői vélemény előterjesztésére. Fontos hangsúlyozni, hogy a Javaslat nem foglalkozik (és nem is foglalkozhat) a magánszakértői vélemény értékelésének és az eljárásban betöltött szerepének kérdéseivel. A Javaslat a szakértői tevékenység irányából közelít, s - példálódzó jelleggel -csupán azt határozza meg, hogy a szakértő milyen esetben és céllal adhat magánszakértői véleményt.

A Javaslat e szakasza a joggyakorlatban előforduló leggyakoribb eseteket említi. A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának jelentése szerint a magánszakértői vélemény beszerzésének egyik gyakori esete, amikor az eljárást megindító személy még az eljárás megindítása előtt fordul magánszakértőhöz, amely különböző célokat szolgálhat. Előfordul, hogy a fél a komoly szakkérdéseket is magába foglaló polgári perben, a keresetlevél benyújtásához szükséges szakmai döntések meghozatalához magánszakértő segítségét veszi igénybe. Előfordul olyan eset is, amikor az eljárást megindító személy a szakkérdésekre vonatkozó tényelőadásának helyes megfogalmazása, vagy a követelés összegének kimunkálása céljából fordul magánszakértőhöz.

Más esetekben a fél a perbeli követelését alátámasztó bizonyítékként kívánja a magánszakértői véleményt felhasználni. Ez rendszerint együtt jár az említett perbeli funkció betöltéséhez szükséges adatok közlésével, ennek keretében esetleges szemle megtartásával, vagy különböző szakmai vizsgálatok elvégzésével. Ennek következtében az ilyen magánszakértői vélemények akár a perben releváns tények számottevő körére is kiterjedhetnek és tartalmazhatják azok szakmai elemzését, értékelését. E körülmények pedig lehetővé tehetik, hogy a magánszakértői véleményt a bíróság a bizonyítékok körében kezelje.

A Javaslat szerint a szakértő magánszakértői vélemény elkészítésére irányuló megbízást akkor fogadhat el, ha az a hatóságtól származó feladatainak ellátását nem akadályozza és azzal nem összeférhetetlen. Ez a szabály az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárására nem alkalmazható, mivel a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv alapvetően megbízás alapján jár el, illetve az idézett törvény 2. §-a szerint, ha a félnek a szakértői vélemény elkészítésére vonatkozó megbízás elfogadása iránti kérelme megfelel a törvényben és külön jogszabályban foglalt feltételeknek, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a megbízást elfogadja, és erről értesíti az eljárást kezdeményező felet. A megbízás tehát ebben az esetben nem tagadható meg azon az alapon, hogy az a hatóságtól származó feladatok ellátását akadályozza.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:273. §-a szerint a megbízott köteles a megbízó utasításait követni. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az idézett szabály - bár a szakértő itt is megbízás alapján jár el - a magánszakértői vélemény elkészítésére adott megbízás tekintetében a szakvélemény szakmai tartalma tekintetében nem alkalmazható.

A közelmúltban zajló, nagy sajtóvisszhangot kapott ügyekben előforduló történéseket elkerülendő, a Javaslat az igazságügyi szakértők etikai kódexének szabályait jogszabályi szintre emeli. Nyomatékosítja, hogy a szakértő a magánszakértői vélemény elkészítése során a tevékenységére irányadó szakmai szabályok betartásával, a tevékenységével érintett személyek - különösen megbízója - érdekeitől függetlenül, pártatlanul köteles eljárni. A szakértő szakvéleményét a feltárt tények objektív értékelésével köteles kialakítani.

Garanciális szabály, hogy a szakértő a jogszabályba ütköző megbízást köteles megtagadni. Bár a Javaslat expressis verbis nem emeli ki, de e körbe vonható a jóerkölcsbe ütköző megbízás is.

Az 53. §-hoz

A Javaslat a praxisban gyakorta előforduló, a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja által feltárt problémára reagál, amikor a magánszakértői vélemény elkészítésével összefüggő személyiségi jogi kérdéseket szabályozza. E probléma lényege abban ragadható meg, hogy az eljárásokban a kirendelt szakértőt az eljárás anyagának, iratainak és résztvevőinek megismerésével kapcsolatban az eljárásjogi törvényekben meghatározott széles körű jogosítványok illetik meg. Az ennek során tudomására jutott és személyiségi jogi védelem alatt álló adatokkal kapcsolatban pedig a Szaktörvény 12. §-a feljogosítja a szakértőt ezen adatok kezelésére, valamint azokkal kapcsolatban őt titoktartásra kötelezi. A magánszakértő azonban nem minősül a hatóság által kirendelt szakértőnek, ezért őt - a Szaktörvény rendszerében - nem illetik meg az eljárásban felmerülő személyes adatok megismerésével és kezelésével kapcsolatos jogosultságok, és nem terheli a titoktartási kötelezettség sem. Ebből okszerűen az következik, hogy a magánszakértői vélemény sértheti azok személyiségi jogait, akik személyiségi jogi védelem alatt álló adatainak a felhasználásával a magánszakértői vélemény elkészül. Ezeket a magánszakértő törvényi felhatalmazás hiányában csak az érintettek hozzájárulásával ismerheti meg és használhatja fel. Ilyen hozzájárulásnak azonban sem a beszerzése, sem a megadása nem jellemző, ezért a magánszakértői vélemények személyiségi jogokat sérthetnek.

Ennek jogi megítélésében a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) gyakorlata egységes és az alábbiak szerint alakul: A Legfelsőbb Bíróság BH1997. 218. szám alatt közzétett határozatának a jogi levezetése szerint a gyógyintézet ellen, a gyógyító tevékenység elbírálásának tárgyában indított perben, a személyes adatok védelméről szóló (korábban hatályban volt) 1992. évi LXIII. törvény 3. § (5) bekezdése (illetve a jelenleg hatályos, az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. § (3) bekezdése) értelmében vélelem szól amellett, hogy az eljárást kezdeményező hozzájárul a perben érintett személy gyógykezelésére vonatkozó adatoknak a per keretei között történő felhasználásához. Ez azt is jelenti, hogy az eljárást kezdeményező személy hozzájárulását vélelmezni kell ahhoz is, hogy a kérdéses gyógykezelésre vonatkozó adatokat a perben a bíróság által kirendelt és az eljárást kezdeményező tudomására hozott szakértő beszerezze, értékelje, és a szakvélemény tárgyává tegye. Önmagában a perindítás tényéből azonban nem vonható le olyan következtetés, miszerint per tárgyává tett gyógykezelésre vonatkozó adatokat a jogosult kifejezett hozzájárulásának hiányában rendelkezésre bocsáthatók magánszakvélemény készítése céljából. Ilyenkor ugyanis a magánszakértő részére adott megbízás - mivel az nem a bíróságtól származik - kívül esik a polgári per keretein, és az adattovábbítás az érintett hozzájárulásának hiánya miatt a titokvédelem szabályainak megsértését jelenti.

A vázolt problémára reagálva a Javaslat - az általános szabályoktól eltérően - akként rendelkezik, hogy a szakértő a magánszakértői vélemény elkészítése során rendelkezésére bocsátott vagy tudomására jutott személyes adatokat a megbízás teljesítése céljából csak az érintett személy előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult kezelni. A hozzájárulás megadását vélelmezni vagy kiterjesztően értelmezni nem lehet.

A szakértőt a magánszakértői vélemény elkészítése során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak a megbízó, az ügyben eljáró hatóság továbbá az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére nyújtható tájékoztatás.

25. A szakértői működés ellenőrzése

Az 54. §-hoz

A szakértői működés feletti felügyeleti jogot a Javaslat megosztja a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter között. A szakterület ágazati irányításáért felelős minisztert a Javaslat szerinti szakmai felügyeleti jog illeti meg. (A szakminiszter joga a szakterülethez kapcsolódó képzési feltétel és gyakorlati idő meghatározása, valamint a kötelező szakmai gyakorlati idő szakmai jellegének igazolása is.)

A törvényességi felügyelet gyakorlása továbbra is a miniszter jogköre, ami a gyakorlatban elsősorban a szakértői Kamara működése és a Kamara határozatai feletti felügyeletet jelenti. A miniszter törvényességi felügyeleti jogköre ugyanis nem terjed ki olyan ügyekre, ahol bírósági vagy más hatósági eljárásnak (például a Gazdasági Versenyhivatal eljárásának) van helye.

A névjegyzéket vezető hatóság a szakértő tevékenységét bármikor megvizsgálhatja. A vizsgálatot a kirendelő hatóság is bármikor kezdeményezheti. A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt törli a névjegyzékből például abban az esetben, ha a vizsgálat eredményeként azt állapítja meg, hogy a szakértő a vállalt kötelezettsége ellenére hatósági kirendelésnek nem tett eleget.

26. A hatóság kötelezettségei a szakértő eljárásával összefüggésben

Az 55. §-hoz

A jelen szakasz minőségbiztosítási okokból került a Javaslat szövegébe. A gyakorlatot vizsgálva egyértelművé vált, hogy a konkrét ügyben eljáró hatóság számos visszásságot tapasztal az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatosan - így például használhatatlan szakvéleményt kap a szakértőtől, a szakértő nyilvánvalóan nem pártatlanul jár el -, ugyanakkor nem jelzi ezt a névjegyzéket vezető hatóságnak. A jelen szakasz kötelezi a hatóságot, hogy jelentse be a névjegyzéket vezető hatóságnak, ha a szakértő eljárása valamely objektív, a hatóság által egyértelműen megállapítható ok miatt nem fogadható el.

Ekként a hatóság a névjegyzéket vezető hatóságnak - a bejelentés alapjául szolgáló tények és azok bizonyítékainak megjelölésével - bejelenti, ha a szakértő szakvéleménye homályos, hiányos, önmagának ellentmondó vagy egyébként helyességéhez nyomatékos kétség fér és a szakvélemény fogyatékossága a szakértő meghallgatásával sem orvosolható; a szakértő a szakvélemény előterjesztésével jelentős késedelembe esett, és késedelmét nem mentette ki; a 45. § (4) bekezdésében foglalt kötelességet határidőben nem teljesítette, emiatt az eljárás elhúzódott vagy az indokolatlan költséget okozott; a szakértő a szakvélemény előterjesztésével egy évet elérő késedelembe esett; a szakértő a névjegyzékben szereplő elérhetőségi címén a küldemények átvételét nem biztosította vagy a szakértő az 52. § (5) vagy (6) bekezdésében foglaltaknak nem tett eleget. A késedelem jelentős minősítéséhez mindig az adott alapeljárás ügyintézési határidejéhez képest kell a szakértő késedelmét értékelni, ez azonban nem érheti el az objektív határidőként meghatározott egy évet.

A Javaslat határidőt állapít meg a fent elemzett bejelentés megtételére. A hatóság a bejelentést a bejelentésre okot adó tény tudomására jutásától számított tizenöt napon belül köteles megtenni.

A névjegyzéket vezető hatóság a bejelentést regisztrálja. Amennyiben az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatban a hatóság két éven belül a fenti bejelentést három alkalommal teszi meg, a névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértő munkájának értékelését kezdeményezi a 18. § (2) bekezdése szerint a Kamara minőségbiztosítási bizottságánál.

A jelen szakasszal összefüggésben biztosítani kell a bírák és a hatóságok részéről eljáró ügyintézők megfelelő képzését.

Az 56. §-hoz

A Javaslat új rendelkezése biztosítja, hogy a szakértő maga is visszajelzést kapjon az általa elkészített szakvélemény hatóság általi megítéléséről, elfogadhatóságáról. Ennek megfelelően a Javaslat szerint a hatóság a szakértő számára köteles megküldeni az ügy érdemében hozott jogerős döntés másolati példányát. Garanciális szempontból került kimondásra, hogy az iratok megküldésének kötelezettsége a hatóságot akkor is terheli, ha a szakértő szakvéleményét a bizonyítékok köréből alkalmatlanság vagy más ok miatt kirekesztette.

VI. Fejezet

A szakértőjelölt, a szakkonzultáns és a segédszemélyzet

27. A szakértőjelölt

Az 57-58. §-hoz

A Javaslat kötelezővé teszi a szakértőjelöltként történő közreműködést annak érdekében, hogy a szakértőjelöltként megszerzett szakmai és módszertani tapasztalatok elősegítsék a szakvélemények színvonalának emelkedését, s ezzel az eljárások hatékony befejezését. A Javaslat szerint a szakértőjelölt szakterületén az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében - az igazságügyi szakértő szakmai felügyeletével - közreműködik a szakvélemény előkészítésében.

A szakértőjelölt szakvéleményt nem adhat, a közreműködésével készített szakvéleményért szakmai felelősséget nem visel. A szakértőjelölt közreműködésével elkészített szakvéleményt a szakértőjelölt mentoraként eljáró igazságügyi szakértő írja alá. Fontos megjegyezni, hogy a szakértőjelöltség nem vezethet el a szakvélemények szakmai színvonalának eséséhez akként, hogy a szakértő a szakértőjelöltjével készítteti el a szakvéleményt. Ezt a gyakorlatot kerülni kell.

A későbbiekben igazságügyi szakértő az a szakértőjelölt lehet, aki a miniszter rendeletében az adott szakterületre előírt, legalább egy, de legfeljebb három éves szakértőjelölti jelölti időt, vagy a miniszter rendeletében az adott szakterületre előírt, de legfeljebb ötven ügyszámot teljesítette.

A Javaslat rendezi a szakértőjelölt alkalmazására irányadó kérdéseket. A Javaslat szerint szakértőjelölti tevékenység igazságügyi szakértői intézményben vagy igazságügyi szakértői intézetben alkalmazott szakértőjelölt esetén az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény rendelkezései szerinti szolgálati jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományainak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban, más esetben a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkaviszony, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási jogviszony keretében végezhető.

A szakértőjelölti működés részletes szabályait és a szakértőjelöltek kötelező képzéseire, valamint számonkéréseire vonatkozó részletes követelményeket, valamint a szakértőjelöltet alkalmazó mentorokat megillető kedvezményeket és egyéb juttatásokat kamarai szabályzat állapítja meg azzal, hogy a szakértőjelöltek szakértés alapismereti elméleti oktatásáról gondoskodni kell. Ily módon elérhetővé válik az a kamara által már többször hangsúlyozott igény, hogy az igazságügyi szakértők szakmai önkormányzati szervének érdemi beleszólása legyen abba, hogy kit vesz fel sorai közé. A Kamara szabadon szervezi a szakértőjelöltek oktatását, képzését, a sikeres előmenetelhez szükséges feltételeket írhat elő, továbbá vizsga keretében ellenőrizheti a szakértőjelöltek felkészültségét.

Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatáshoz szükséges szakmai gyakorlat szakértőjelöltként is megszerezhető. A szakértőjelöltekről a Kamara - a Javaslat 3. mellékletében meghatározott adattartalommal - nyilvántartást vezet, amelynek a Javaslatban meghatározott adatait közzé kell tenni. A Javaslat részletezi a nyilvántartásba vétel szabályait.

A Javaslat - részben az igazságügyi szakértővé válás szabályaira történő utalással -meghatározza a szakértőjelölté válás szabályait.

28. Szakkonzultáns és segédszemélyzet

Az 59. §-hoz

A szakvélemény elkészítésével összefüggő technikai jellegű feladatok elvégzése érdekében a Javaslat feljogosítja a szakértőt segédszemélyzet igénybevételére. A szakértő szakkonzultánst vehet igénybe. A fenti fogalmakat a Javaslat értelmező rendelkezései definiálják. Eszerint segédszemélyzet: a szakértői vélemény elkészítése során a technikai jellegű tevékenységet elvégző személy; míg szakkonzultáns: a szakértői vélemény elkészítésében közreműködő, megfelelő szakismerettel rendelkező személy.

MÁSODIK RÉSZ

VII. Fejezet

A Kamara

29. A Kamarára vonatkozó általános szabályok, a Kamara feladatai

A 60-62. §-hoz

A Javaslat jelen szakaszai a Kamarára vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket részletezik. A Kamarai törvényhez képest a Javaslat a MISZK és a területi kamarák kettősségét megszünteti és kizárólag a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamaráról, mint az ország egész területére kiterjedő illetékességgel eljáró, Budapesti székhelyű köztestületről szól. A Kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba. A Javaslat felsorolja a Kamara legfontosabb feladatait. Így a Kamara köztestületként, az igazságügyi szakértői tevékenység tudományos művelésének támogatásával, a szakmai és etikai elvek kinyilvánításával és érvényesítésével, valamint a szakértők képviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el. A Kamara az igazságügyi szakértői tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli továbbá az igazságügyi szakértői kart, megalkotja a Kamara alapszabályát (a továbbiakban: alapszabály), etikai kódexét, lefolytatja a szakértővel szemben a Javaslatban meghatározott esetekben a fegyelmi eljárást, az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozóan iránymutatást és módszertani leveleket ad ki.

A Kamara fontos jogosítványa, hogy véleményezési jogot gyakorol a szakértők tevékenységét érintő jogszabályok megalkotásánál, valamint fontos szerepet játszik az igazságügyi szakértői szervezet fejlesztési irányainak meghatározásában. Az igazságügyi szakértők továbbképzésének szervezése, a szakértők alkalmasságáról való véleménynyilvánítás, a szakértői és szakértőjelölti nyilvántartás vezetése, meghatározott esetekben a szakértő igazságügyi szakértői névjegyzékből való törlésének kezdeményezése a szakértői tevékenység szakmai irányítását is jelenti.

A Kamara a szakértők által benyújtott statisztikai adatokat gyűjti és feldolgozza.

A Javaslat meghatározza a Kamara bevételeit. A Kamara finanszírozási problémáinak megoldása az új törvény megalkotásának egyik legalapvetőbb célkitűzése volt. A problémák megszüntetését elősegítendő, új elemek jelennek meg a Kamara finanszírozásában. Bevezetésre kerül a kamarai költségátalány intézménye, amelyet a szakértő a díjjegyzékben érvényesít minden ügyben, negyedévente bevall és megfizet a kamarának. A költségátalány bevallására a statisztikai adatszolgáltatás alkalmával kerül sor.

Bevezetésre kerül továbbá a fegyelmi eljárási díj, amelyet a fegyelmi eljárást kezdeményező személy köteles az eljárás megindítása előtt megfizetni a Kamara részére. Ennek célja - a finanszírozási probléma megoldásán túl -, hogy a pervesztes felek által előterjesztett fegyelmi eljárás megindulását kezdeményező kérelmek előterjesztése - amennyire lehet - elkerülhető legyen.

A fentieken túlmenően a Kamara bevételei közé tartozik az igazságügyi szakértők és szakértőjelöltek által a Kamara részére fizetett hozzájárulás (tagdíj) és a Kamara hatósági feladatai ellátásával összefüggésben beszedett igazgatási szolgáltatási díj is.

30. A Kamarai hatósági ügyek eljárási szabályai

A 63. §-hoz

A Kamara a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el a Javaslatban meghatározott ügyekben. Ilyen ügy például a szakértőjelölti igazolvány kiállítása, a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszüntetése stb. Ezekben az ügyekben - a Javaslatban foglalt kivételekkel -a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Fontos rendelkezés, hogy a Kamara határozataival szemben - főszabály szerint -fellebbezésnek nincs helye. Ily módon a Javaslat egyfokú eljárásokat hoz létre a Kamara hatósági ügyeiben. Természetesen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti bírósági felülvizsgálat lehetősége ezekben az esetekben is biztosított.

A Kamara az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását.

VIII. Fejezet

A Kamara tagjai

31. A kamarai tagság keletkezése

A 64. §-hoz

A Javaslat rendelkezése szerint az igazságügyi szakértő a névjegyzéket vezető hatóság által a névjegyzékbe történő felvételével, a határozat jogerőre emelkedésének napján ex lege a Kamara tagjává válik. A névjegyzékbe történő felvételről a névjegyzéket vezető hatóság értesíti a Kamarát.

32. A kamarai tag jogai és kötelességei

A 65. §-hoz

A Javaslat lényegét tekintve nem változtat a Kamarai törvény szabályain. A Kamara tagja jogosult az igazságügyi szakértői címet viselni, jogosult arra, hogy kamarai tisztségviselőnek megválasszák, valamint jogosult igénybe venni a Kamara szolgáltatásait. Ugyanakkor a Kamara tagjának kötelessége, hogy megtartsa az alapszabályban és egyéb szabályzatában foglaltakat, részt vegyen a Kamara által szervezett - az alapszabályban előírt - képzéseken, valamint megfizesse a kamarai tagdíjat.

A Javaslat szerinti kamarai tagság nem zárja ki, hogy az igazságügyi szakértő más szakmai -így például orvosi - kamara tagja is legyen. Sőt, egyes esetekben kifejezetten szükséges a szakmai kamarai tagság az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához.

33. A kamarai tagság megszűnése és megszüntetése

A 66-67. §-hoz

A Javaslat különbséget tesz a kamarai tagság megszűnése és megszüntetése között. A dogmatikai tisztánlátáson túlmenően a fenti különbségtételt az indokolja, hogy míg megszűnés esetén a jogkövetkezmények külön kamarai határozat nélkül állnak be, úgy a megszüntetésről minden esetben külön határozatot kell hozni.

Megszűnik a szakértő kamarai tagsága, ha a névjegyzékből törölték vagy meghalt. Az igazságügyi szakértő kamarai tagságát meg kell szüntetni, ha az igazságügyi szakértő ezt kéri (pl. felhagy a szakértői tevékenység végzésével). Ugyanezt eredményezi, ha a szakértőt a Kamarából kizárták, a szakértő a kamarai tagdíjat felszólítás ellenére nem fizeti meg vagy kötelező szakmai kamarai tagság esetén szakmai kamarai tagsága megszűnt.

A Kamarának a szakértői tevékenység ellenőrzése során fontos eszköze, hogy a Javaslatban meghatározott esetekben kezdeményezheti a szakértő névjegyzékből való törlését. Erre akkor ad lehetőséget a Javaslat, ha a szakértőt a Kamarából kizárták. Ha a Kamarából való kizárásra fegyelmi vétség megállapítása miatt került sor, a névjegyzéket vezető hatóság a szakértőt a névjegyzékből törli. Kezdeményezheti továbbá a szakértő névjegyzékből való törlését a Kamara akkor, ha olyan tényről szerez tudomást, amely a szakértő névjegyzékből való törlését alapozhatja meg. Ennek tipikus esete, hogy a szakértő fegyelmi vétséget nem követ el, de alkalmatlanná válik a szakértői tevékenység ellátására. A (3) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott esetekben a névjegyzéket vezető hatóság a mérlegelési jogköre alapján dönt arról, hogy megalapozottnak tartja-e a Kamara kezdeményezését.

Fontos változás a Javaslatban, hogy a Kamara szervei által hozott határozatok ellen fellebbezésnek nincs helye. Ugyanakkor az alapvető jogként definiált jogorvoslathoz való jog nem sérülhet, ezért az érintett szakértő a Kamara határozatát bíróság előtt támadhatja meg.

Ha az igazságügyi szakértő keresetében arra hivatkozik, hogy tagdíjfizetési kötelezettségének önhibáján kívül nem tett eleget, egyidejűleg mulasztását kimenti és a tagdíj befizetését igazolja, a keresetet igazolási kérelemnek lehet tekinteni. Az elnökség az igazolási kérelmet elbírálja, és ha annak helyt ad, a kamarai tagság megszűnését megállapító határozatát hatályon kívül helyezi. Ha az igazolási kérelmet az elnökség elutasítja, a kérelmet keresetnek kell tekinteni.

Az elnökség a jogerős határozatát megküldi a névjegyzéket vezető hatóságnak. A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt a miniszter rendeletében meghatározott eljárás keretében törli a névjegyzékből.

Fontos változás a Kamarai törvényhez képest, hogy a Javaslat nem szól a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott bírósági határozatról, tekintettel a korábbi rendelkezés dogmatikailag teljesen hibás voltára. Az elnökség határozatát a névjegyzéket vezető hatóság nem hajtja végre, hanem a határozat alapján önálló hatósági határozatot hoz. A Javaslat rendszerében eme határozat mindaddig nem hozható meg, amíg a kamarai határozattal szembeni jogorvoslati határidő eredménytelenül el nem telik, vagy a jogorvoslati eljárást le nem folytatják. Erre az időre - a miniszter rendeletében meghatározottak szerint - "törlés alatt" jelzés kerül bejegyzésre a névjegyzék közlemény rovatába.

34. A kamarai tagság szünetelése

A 68. §-hoz

Az igazságügyi szakértő a Kamara engedélyével kamarai tagságát szüneteltetheti. A gyakorlatban célszerű engedélyezni, hogy az olyan igazságügyi szakértők, akik valamilyen okból - például huzamos külföldi tartózkodás, hosszantartó betegség miatt - nem végeznek szakértői munkát, kamarai tagságukat szüneteltethessék.

A Javaslat a szaktörvény rendelkezéseit pontosítja, a szünetelésnek alapvetően két nagy esetkörét szabályozza.

Az első esetben a szünetelést az igazságügyi szakértő kérelmére a Kamara engedélyezi, ennek részletes szabályairól az alapszabálya rendelkezik. A szakértői tevékenység abban az esetben szüneteltethető, ha a szakértő igazolja, hogy a folyamatban lévő ügyeit befejezte, a szakértői kirendelés alól felmentését kérte és azt az eljáró hatóság elfogadta, valamint a folyamatban lévő megbízásait felmondta. A Javaslat arra nézve, hogy a konkrét ügyet mikor kell befejezettnek tekinteni nem ad támpontokat, annak eldöntését a joggyakorlatra bízza. Befejezettnek tekinthető az ügy például akkor, ha a szakértő a szakvéleményt benyújtotta és részére a szakértői díj kiutalása megtörtént.

A gyakorlatban sokszor kérdéses, hogy a szünetelés időtartama alatt a szakértő e minőségében eljárhat-e. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a szakértőnek a folyamatban lévő ügyeit le kell zárnia, mielőtt a szünetelés engedélyezését kéri a Kamarától. Ha a szakértő a kirendelő hatóságnak vagy megbízójának tett bejelentést és annak elfogadását hitelesen igazolja és a Kamara számára a szünetelést engedélyezi, a Javaslatból és a kamarai tagságból eredő jogai -így különösen a szakértői díjhoz való jog, eljárási jogok stb. - szünetelnek. Ebben az esetben, ha például a szakértőtől a korábban adott szakvélemény kiegészítését kérik, köteles azt megtagadni, ellenkező esetben fegyelmi vétséget követ el. Amennyiben a Kamara a szünetelést nem engedélyezi, a határozat ellen a szakértő bírósághoz fordulhat.

A szünetelést engedélyező határozatot az elnökség megküldi a névjegyzéket vezető hatóságnak a szünetelés tényének bejegyzése céljából. Új rendelkezés, hogy a szünetelés ténye a névjegyzékből mindenki számára megállapítható, nyilvános adatnak minősül. A Kamara a szünetelés tárgyában meghozott határozatot, a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül megküldi a névjegyzéket vezető hatóságnak.

A Javaslat a Kamarai törvénytől eltérően meghatározza a meghosszabbított szünetelés maximális időtartamát, amely nem haladhatja meg az öt évet.

A gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált a szünetelés idő előtti visszavonásával kapcsolatos szabályokat törvényi szinten rendezni. Ennek megfelelően a Javaslat új rendelkezése, hogy a szünetelő szakértő a szünetelést engedélyező határozatban foglaltaktól eltérően, a szünetelés időtartamának lejárta előtt kérheti a szünetelés visszavonását. A szünetelés visszavonását kérő szakértő a szünetelés visszavonását megállapító határozat jogerőre emelkedéséig szakértői tevékenységet nem végezhet, hatóság előtt szakértőként nem járhat el, a kamarai tagságából eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek. A Kamara a szünetelés visszavonása tárgyában meghozott határozatot, a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül megküldi a névjegyzéket vezető hatóságnak.

A másik esetben a Kamara engedélye nem szükséges a kamarai tagság szüneteltetéséhez. Ilyen eset például, ha a szakértő tagságát az országgyűlési képviselői megbízatása miatt, a megbízatás idejére szüneteltetheti. Ebben az esetben a megbízatás kezdetével ex lege beállnak a szünetelés - fent részletezett - joghatásai.

35. A kamarai tagság felfüggesztése

A 69. §-hoz

A Javaslat rendelkezéseivel a jelenleginél pontosabban kerülnek meghatározásra azok az esetek, amikor az igazságügyi szakértő kamarai tagságát - és ezzel igazságügyi szakértői tevékenységét is - fel kell függeszteni. Az igazságügyi szakértő kamarai tagságát az új rendelkezések szerint ugyanis akkor is fel kell függeszteni, ha kötelező szakmai kamarai tagság esetén az igazságügyi szakértő szakmai kamarai tagsága felfüggesztésre került, a felfüggesztés időtartamára. A felfüggesztés időtartamáról a Javaslat rendelkezik.

A Javaslat új rendelkezésként kötelezettséget fogalmaz meg a vádemelő ügyész számára. Ha az ügyész az igazságügyi szakértő ellen közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt emel vádat, a vádemelésről az ügyész értesíti Kamarát és a névjegyzéket vezető hatóságot.

Az igazságügyi szakértő kamarai tagságának felfüggesztését a névjegyzéket vezető hatóság kezdeményezheti. Ha a Kamara határozatában nem dönt az igazságügyi szakértő felfüggesztéséről, a miniszter a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat. Az igazságügyi szakértő a felfüggesztés időtartama alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a javaslatból és a kamarai tagságból eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek.

A Javaslat a fegyelmi eljárás körében is ad lehetőséget a szakértő kamarai tagságának felfüggesztésére. A 111. § szerint az eljárás megindításával egyidejűleg vagy azt követően az eljárás ideje alatt a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő kamarai tagságát - legfeljebb a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig - határozattal felfüggesztheti, ha a fegyelmi vétség súlyára tekintettel ez indokolt. A határozatot kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara elnökének és a névjegyzéket vezető hatóságnak. A Javaslat az idézett szabállyal összefüggésben novum et unicum jelleggel, a szakértő jogainak védelme érdekében garanciális szabályt vezet be. Eszerint, ha a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő kamarai tagságát felfüggeszti, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő érdekeinek védelme céljából a Javaslatban, a fegyelmi eljárással összefüggésben előírt határidők, a Javaslat rendelkezései szerint rövidülnek annak érdekében, hogy a fegyelmi eljárást minél gyorsabban le kelljen folytatni, ezáltal a szakértő érdekei ne sérülhessenek.

IX. Fejezet

A Kamara szervei

36. A Kamara szerveire vonatkozó általános szabályok

A 70. §-hoz

A Kamara szerveit a 70. § (1) bekezdése felsorolja, a (2) bekezdés azonban lehetőséget ad arra, hogy az alapszabály más bizottságot is létrehozzon. Az immár egységes Kamara szervei: a küldöttgyűlés, az elnökség, a Javaslatban részletezett bizottságok a szakmai tagozatok és a hivatal. A Kamarai törvény szabályaihoz képest új szervként jelenik meg a küldöttgyűlés, a szakmai tagozatok és a hivatal intézménye.

Szintén új rendelkezés, hogy a Kamara az igazságügyi szakértők területi megoszlására figyelemmel a hatékonyabb kamarai működés és az igazságügyi szakértők ügyintézésének megkönnyítése céljából területi ügyfélszolgálati pontokat működtet. A Javaslat tisztázza a területi ügyfélszolgálati pontok jogállását, amelyek a Kamara szerveként, önálló jogi személyiség nélkül működnek.

Fontos leszögezni, hogy a Kamara szerveinek működési szabályai közül a Javaslat csak a legfontosabb szabályokat részletezi, a nem részletezett szabályokat a Kamara szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.

37. A küldöttgyűlés

A 71. §-hoz

A Kamara legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, amely a köztestületi autonómiát és az önkormányzatiság elvét érvényre juttatva megtestesíti a tagság akaratát, meghozza a Kamarával összefüggő legfontosabb döntéseket. A küldöttgyűlésre vonatkozó szabályozás akként került kialakításra, hogy a jelenlegi több mint háromezer fős tagsággal rendelkező szakértői Kamara hatékonyan működhessen és elláthassa a Javaslatban meghatározott feladatait.

A küldöttek megválasztásánál a szakmaiság és a területi elv egyaránt érvényre jut, mivel a 140 tagú küldöttgyűlésbe a szakmai tagozatok öt-öt küldöttet delegálnak, a további küldötteket a bejegyzett igazságügyi szakértők területi megoszlására figyelemmel, a javasoltaknak megfelelően a területi ügyfélszolgálati pontok közreműködésével kell megválasztani. A küldöttek választására és a küldöttgyűlés összetételére vonatkozó részletes szabályokat a Javaslat nem tárgyalja, ezeket - a köztestületi autonómia tiszteletben tartásával - az alapszabály állapítja meg.

A küldöttgyűlés fontos feladata - többek között - a Kamara szerveibe a tisztségviselők (az elnök, az elnökhelyettesek, a főtitkár és a titkárok kivételével) megválasztása, valamint a meghatározott tisztségviselők visszahívása, az alapszabály elfogadása, az elnök, az elnökség a bizottságok, azok tisztségviselő és tagjai beszámoltatása, valamint az éves költségvetés és a kamarai tagdíj elfogadása.

A döntéshozatal gyorsítása és az eredményes kamarai működés érdekében új elemként jelenik meg, hogy a küldöttgyűlés döntéseit ülés tartása nélkül is meghozhatja. A Kamara elnöksége évente legalább egy alkalommal köteles összehívni a küldöttgyűlést. A küldöttek legalább tíz százalékának indítványára a küldöttgyűlést össze kell hívni.

A Javaslat meghatározza a határozatképességre és a szavazati arányokra vonatkozó szabályokat.

A 72. §-hoz

A küldött a küldöttgyűlés ülésén tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is gyakorolhatja. Az alapszabályban kell az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját meghatározni akként, hogy a küldöttek azonosítása, és a küldöttek közötti kölcsönös és befolyásmentes kommunikáció biztosított legyen.

A 73. §-hoz

A Javaslat jelen szakasza a küldöttgyűlés ülés összehívása nélküli döntéshozatali lehetőségének szabályait taglalja. A Javaslat - alapvetően a társasági jogban bevált mintára -egy alternatív lehetőséget biztosít a hatékonyabb döntéshozatali mechanizmus működtetése érdekében.

Fontos leszögezni, hogy nem minden esetben van lehetőség a döntés ülés tartása nélküli meghozatalára. A Javaslat rendelkezése szerint a küldöttgyűlés kizárólag ülés összehívásával dönthet az alapszabály elfogadásáról. Ha az adott kérdésben a Javaslat a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi, az ilyen határozathozatalt az elnökség a határozat tervezetének a küldöttek részére, postai úton történő megküldésével vagy a Kamara honlapján történő közzétételével kezdeményezi. A Kamara szempontjából anyagilag kedvezőbb opció a honlapon történő közzététel lehetősége, kihasználva az információs technika nyújtotta lehetőségeket. A honlapon történő közzététel esetén a szavazatok beérkezésének szabályait az alapszabály határozza meg. Fontos szabály, hogy a küldöttek a határozat tervezetére kizárólag támogató (igen), vagy a határozatot ellenző (nem) szavazatot küldhetnek, indítványtételi joguk - a küldöttgyűlés összehívására vonatkozó indítvány kivételével - nincs. A Javaslat a döntéshozatal eme formájánál is alkalmazni rendeli a határozatképességre és szavazati arányokra vonatkozó szabályokat.

Garanciális szabály, hogy amennyiben a küldöttek legalább egyharmada az ülés megtartását kívánja, a küldöttgyűlés ülését az elnökségnek össze kell hívnia.

Az elnökség a szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő öt napon belül megállapítja a szavazás eredményét, és azt további öt napon belül közli a küldöttekkel. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja.

A 74. §-hoz

A Javaslat jelen szakasza a küldöttgyűlés határozata elleni jogorvoslatra vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A küldöttek legalább egyharmada a küldöttgyűlés által meghozott határozattal szemben jogszabálysértésre hivatkozással - főszabály szerint - harminc napon belül bírósági jogorvoslat iránt kérelmet nyújthat be. A kérelem benyújtásáról a névjegyzéket vezető hatóságot értesíteni kell.

Eltérő szabályokat állapít meg a Javaslat az alapszabály elfogadása vagy módosítása tárgyában meghozott határozattal szemben előterjesztett jogorvoslatra. Az alapszabály elfogadása vagy módosítása tárgyában hozott határozattal összefüggésben a küldöttek legalább tíz százaléka a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter felé jelzéssel élhet. Az alapszabály elfogadása vagy módosítása tárgyában hozott határozat bírói úton kizárólag a törvényességi felügyeleti intézkedés elmaradása esetén támadható, ennek tényét a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell. Ellenkező esetben a bíróság a kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 130. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra hivatkozással idézés kibocsátása nélkül elutasítja.

38. Az elnökség

A 75-76. §-hoz

Az elnökség a vezetésből rá háruló feladatokat látja el. Az elnökség tagjait a Kamara tagjai közvetlenül választják.. A törvényességi felügyeletet erősítő szabály, hogy a Kamara elnökének megválasztását a miniszternek jóvá kell hagynia. Az elnökség feladatait a 76. § (1 ) bekezdése határozza meg.

A Javaslat új rendelkezése, hogy az elnökség által megalkotott szabályzatok - a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a Kamara honlapján történő közzétételt követő harmincadik napon lépnek hatályba. Az elnökség által megalkotott szabályzatokat az elfogadást követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a névjegyzéket vezető hatóságnak.

A Javaslat részletezi az elnökség határozata elleni jogorvoslatra vonatkozó szabályokat. Ezek lényege abban foglalható össze, hogy az egyedi ügyekben hozott határozatokkal szemben a határozattal érintett kamarai tag jogszabálysértésre hivatkozással, bírósági jogorvoslat iránt kérelmet nyújthat be. A nem egyedi ügyekben hozott elnökségi döntések - így például szabályzatok - esetében a kamarai tagok legalább egynegyede jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti, hogy az elnökség határozatát vagy szabályzatát a küldöttgyűlés tárgyalja meg. A küldöttgyűlés az elnökség határozatának vagy szabályzatának vizsgálatát követően legalább kétharmados többséggel az elnökség határozatát vagy szabályzatát hatályon kívül helyezheti, és az elnökséget új határozat vagy szabályzat meghozatalára utasíthatja.

A 77. §-hoz

A Kamara elnöke képviseli a szakértői kamarát és ellátja a Javaslatban a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. A Kamara elnöke köteles tevékenységéről beszámolni a küldöttgyűlésnek. A Kamara elnökének négy elnökhelyettese van. Az egyes elnökhelyettesek - az általános elnökhelyettes kivételével, melynek feladata elsősorban az elnök helyettesítése - egy-egy kiemelten fontos és érzékeny területért felelősek. Ilyen terület a fegyelmi és etikai ügyek irányítása, az igazságügyi szakértői tevékenység tudományos művelésének támogatása, módszertani levelek és szakmai iránymutatások kiadásának irányítása, valamint az igazságügyi szakértői intézményekkel, intézetekkel, testületekkel és egyéb szakértői szervekkel való kapcsolattartás. A fent említett területek irányításának elnökhelyettesi szintre történő delegálása hatékonyabbá teszi az érintett terület működését.

A 78. §-hoz

A törvényességi felügyeletet erősítő szabály, hogy a Kamara elnöke az alapszabályt és a szervezeti és működési szabályzatot jóváhagyás végett a miniszternek, iránymutatásait és egyéb szabályzatait tájékoztatás végett a miniszternek és a szakterületet felügyelő miniszternek megküldi az elfogadástól számított tizenöt napon belül.

39. A fegyelmi bizottság

A 79. §-hoz

A küldöttgyűlés a Kamara tagjai közül az igazságügyi szakértők területi eloszlására figyelemmel megválasztja a tizenöt tagú fegyelmi bizottságot. A fegyelmi bizottság a Javaslatban új alapokra helyezett fegyelmi eljárás egyik meghatározó "szereplője". A Javaslat a fegyelmi bizottság létszámát tizenkét tagról tizenötre növelte a hatékonyabb működés érdekében. Az igazságügyi szakértők területi eloszlására azért kell figyelemmel lenni, hogy a fegyelmi bizottság az ország bármely pontján hatékonyan összehívható legyen.

A fegyelmi bizottság feladatkörében kijelöli a fegyelmi tanács elnökét és tagjait, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet a fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi bizottsághoz érkezésétől számított nyolc napon belül megvizsgálja, és a Javaslatban foglaltak szerint intézkedik, vagy a kérelmet elutasítja, ha annak feltételei fennállnak, valamint ellátja azokat a további feladatokat, amit a Javaslat a hatáskörébe utal.

40. Az etikai bizottság

A 80. §-hoz

A küldöttgyűlés a Kamara tagjai közül az igazságügyi szakértők területi eloszlására figyelemmel megválasztja a tizenöt tagú etikai bizottságot. Az etikai bizottság felelős az etikai eljárások lefolytatásáért, hasonlóan a fegyelmi bizottsághoz a fegyelmi ügyek tekintetében.

41. A számvizsgáló bizottság

A 81. §-hoz

A küldöttgyűlés a Kamara tagjai közül megválasztja a háromtagú számvizsgáló bizottság két tagját és az elnökét.

A számvizsgáló bizottság a Kamara gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi, évente egyszer köteles működéséről a küldöttgyűlésnek beszámolni.

A számvizsgáló bizottság munkája során bármely kamarai tagtól felvilágosítást kérhet, a Kamara irataiba betekinthet. Új elemként jelenik meg a Javaslatban, hogy a számvizsgáló bizottság intézkedést javasolhat a főtitkárnak, tekintettel arra, hogy a főtitkár felel a Kamara gazdasági, pénzügyi, kontrolling, belső ellenőrzési és számviteli tevékenységéért valamint -az általa kijelölt titkár útján - gondoskodik a gazdasági vezetői feladatok ellátásáról (85. §). Az ellenőrzés során a számvizsgáló bizottságot megillető jogosultságokat az alapszabály határozza meg.

42. A minőségbiztosítási bizottság

A 82. §-hoz

A Javaslat egyik legfontosabb célkitűzése az igazságügyi szakértői tevékenységgel kapcsolatos minőségbiztosítási kontroll hatékonyabbá tétele. Az igazságügyi szakértők munkáját a Javaslat rendelkezéseinek megfelelően kell értékelni. A szakértő munkájának értékelése alapvetően a Kamara minőségbiztosítási bizottságának hatáskörébe tartozik, amely bizottság a konkrét értékelés lefolytatására szakmai értékelő tanácsot jelöl ki. A minőségbiztosítási bizottság felelős továbbá az alapszabály által a hatáskörébe utalt további feladatok ellátásáért.

A minőségbiztosítási bizottság tagjait a szakmai tagozatok tagjai közül kell megválasztani. A bizottság tagjaival szemben - tekintettel arra, hogy kiemelten fontos szakmai tevékenységet látnak el - a Javaslat szigorú követelményeket támaszt, amelyeket kamarai szabályzatban kell tovább konkretizálni.

43. A szakterület felülvizsgáló bizottság

A 83. §-hoz

A Javaslat eme rendelkezése - tartalmát tekintve - változatlanul került átvételre a Kamarai törvényből. Kisebb változás - a Javaslat rendelkezéseivel összhangban -, hogy a bizottság tagjait a küldöttgyűlés választja.

44. A szakmai tagozatok

A 84. §-hoz

A Javaslatban új elemként jelenik meg a szakmai tagozat (a továbbiakban: tagozat) mint az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006 (II. 27.) IM rendelet mellékleteiben meghatározott szakterületek alapján alapított, az érintett szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértők önálló önkormányzattal rendelkező szerve.

A tagozat első ülésén elnököt választ. A tagozatok a saját szakterületüket érintő ügyekben véleményezési joggal rendelkeznek, továbbá közreműködnek a módszertani levelek megalkotásában, a Kamara minőségbiztosítással összefüggő feladatainak végrehajtásában, valamint a küldöttgyűlés megválasztásában is. A küldöttgyűlés küldötteinek felét a tagozatok által delegált küldöttek alkotják.

45. A hivatal

A 85. §-hoz

A Kamara ügyviteli szerve a hivatal, amelynek vezetője a főtitkár. A Javaslat igen fajsúlyos új rendelkezése a főtitkár intézményének bevezetése, amely intézmény alapvetően a kancellári modell mintájára került kidolgozásra. Célja a Kamara gazdálkodása feletti állami kontroll erősítése és a hatékonyabb működés elősegítése azáltal, hogy a Kamara adminisztratív működtetését egy, az elnök által a miniszter jóváhagyásával kinevezett, a jelen területen megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező főtitkár végzi.

A Javaslat részletezi a főtitkár jogosítványait. Eszerint a főtitkár felel - a számvizsgáló bizottság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - a Kamara gazdasági, pénzügyi, kontrolling, belső ellenőrzési és számviteli tevékenységéért, felel a Kamara munkaügyi, jogi és igazgatási tevékenységéért, felel a Kamara informatikai tevékenységéért, felel a Kamara vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is. A főtitkár az általa kinevezett titkár útján gondoskodik a gazdasági vezetői feladatok ellátásáról, egyetértési jogot gyakorol a küldöttgyűlésnek és az elnökségnek a Kamara gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében; az egyetértés e döntések hatálybalépésének feltétele. A főtitkár a Kamara rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik annak feltételeiről, hogy a Kamara gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa, munkáltatói jogot gyakorol a Kamarában foglalkoztatott munkavállalóik felett, gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról.

A gazdasági vezetői feladatokért felelős titkár az lehet, aki megfelel az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban e szakasz vonatkozásában: rendelet) gazdasági vezetőkre vonatkozó előírásainak. A rendelet előírásai szerint a gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel - állami felsőoktatási intézmény gazdasági vezetőjének a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel - és emellett okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői - 2012. január 1. előtt az Államháztartási törvény szerinti ellenjegyzői -, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább öt éves igazolt szakmai gyakorlattal, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel kell rendelkeznie.

Fontos szabály, hogy a főtitkár feladatai ellátása során köteles a Kamara szerveivel -különösen a Kamara elnökével - együttműködni, és részükre a szükséges tájékoztatást megadni. A főtitkár évente beszámol az elnökségnek a költségvetés végrehajtásáról.

A 86. §-hoz

A Javaslat szigorú előírásokat tartalmaz a főtitkári tisztség betöltésére nézve. Főtitkár az lehet, aki jogász szakképzettséggel, valamint legalább nyolc éves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább öt évet vezetői jogviszonyban töltött el. A vezetői jogviszony fogalmának megítélésénél alapvetően a közszolgálati tisztségviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezéseire kell figyelemmel lenni. Közigazgatási gyakorlatnak tekinthető köztestületnél közigazgatási ügyekben ügyintézőként szerzett gyakorlat is.

A Javaslat rögzíti, hogy főtitkár nem csak kamarai tag lehet.

A főtitkárt a Kamara elnöke nevezi ki a miniszter jóváhagyásával. A főtitkár a Kamarával áll a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban. A főtitkár felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja, de bizonyos tevékenységeit (így például a Kamara hatáskörébe tartozó hatósági eljárások lefolytatását) a miniszter felügyeli.

A főtitkár meghatározott feladat ellátására vagy általános helyetteseként titkárokat nevezhet ki. A főtitkár a gazdasági vezetői feladatok ellátására titkárt nevez ki. A gazdasági vezetői feladatokért felelős titkár az lehet, aki megfelel az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban e szakasz vonatkozásában: rendelet) gazdasági vezetőkre vonatkozó előírásainak. A rendelet előírásai szerint a gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel - állami felsőoktatási intézmény gazdasági vezetőjének a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel - és emellett okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői - 2012. január 1. előtt az Államháztartási törvény szerinti ellenjegyzői -, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább öt éves igazolt szakmai gyakorlattal, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel kell rendelkeznie.

46. A tisztségviselők megválasztása

A 87. §-hoz

A kamarai tisztségviselők választásának és megbízatása megszűnésének garanciális rendelkezéseit a Javaslat az önkormányzati autonómia elvének tiszteletben tartásával határozza meg.

A Javaslatban a tisztségviselők megbízatásának és a főtitkár kinevezésének leghosszabb időtartama továbbra is négy év, ugyanakkor új elemként jelenik meg annak kimondása, hogy a tisztségviselők tisztségükre ismételten megválaszthatók, illetve a főtitkár és a titkárok ismételten kinevezhető. Garanciális szabályt tartalmaz a Javaslat, amikor kimondja, hogy az elnök és az elnökhelyettesek, valamint a fegyelmi bizottság elnöke legfeljebb egy alkalommal választhatók újra. A jelölésre és a tisztségviselők megbízatásának egyéb okból történő megszűnésére a Kamarai törvényben foglalt szabályokkal egyező rendelkezések vonatkoznak.

A 88. §-hoz

A tisztségviselők megbízatása megszűnésének eseteit a Javaslat alapvetően a Kamarai törvény szabályaival egyezően állapítja meg.

Változás viszont, hogy a tisztségviselők visszahívását a Kamara tagjainak legalább egytizede kezdeményezheti, az őt megválasztó küldöttgyűlés küldötteinek legalább egytizede helyett. A Javaslat újítása továbbá, hogy a visszahívást kezdeményező kamarai tagoknak a visszahívással egyidejűleg meg kell jelölnie a visszahívott tisztségviselő tisztségét betöltő új jelöltet. Ily módon a tisztségviselő visszahívása kizárólag akkor lehet sikeres, ha a küldöttgyűlés az új tisztségviselőnek ajánlott jelöltet egyidejűleg megválasztja. A fenti szabályokkal a Javaslat az ún. konstruktív visszahívás intézményének bevezetésével a Kamara működésképtelenségét igyekszik elkerülni. A visszahívásról és az új tisztségviselő megválasztásáról - titkos szavazással - a küldöttgyűlés dönt a kezdeményezéstől számított harminc napon belül.

X. Fejezet

A módszertani levél

47. A módszertani levél kidolgozása és elfogadása

A 89-90. §-hoz

Szakértői módszertani levél (a továbbiakban: módszertani levél) kiadására eleddig alig volt példa, holott ez az intézmény hatékonyan tudná elősegíteni a megfelelő minőségű szakvélemények elkészítését. A Javaslatban a módszertani levél kiadásának szabályai lényegesen egyszerűsítésre kerülnek.

A Javaslat szerint a szakértői módszertani levelet az elnökség adja ki a kamarai szervek, az igazságügyi szakértői intézmények, igazságügyi szakértői testületek, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vagy a névjegyzéket vezető hatóság indítványára. A módszertani levél célja annak biztosítása, hogy meghatározott szakkérdések eldöntésében, vizsgálatok lefolytatásában a szakértők az ország egész területén azonos elveket, módszereket kövessenek, növelve ezzel is az igazságszolgáltatás, az ítélkezés egységét. A módszertani levél a kirendelő szerv számára tájékoztatásul, a szakértőnek pedig iránymutatásul szolgál azzal, hogy ha az abban foglaltaktól el kíván térni, azt a szakvéleményében indokolni köteles.

A szakértői módszertani levelet egy, az elnökség által felkért bizottság dolgozza ki. A Javaslat változtat a bizottság tagjainak létszámán és összetételén, az elnökség alapvetően nyolc tagú bizottság helyett öt tagú bizottságot hív össze. A bizottságot az érintett igazságügyi szakértői tagozat elnöke vezeti. Ugyanakkor, ha a módszertani levél több igazságügyi szakértői szakterületet érint, a bizottság tagjai elnököt választanak.

A Javaslat növeli az igazságügyi szakértői intézmények minőségbiztosításban betöltött szerepét akként, hogy az igazságügyi szakértői intézmények tevékenységi körébe eső szakterületekhez tartozó szakkérdésekben - amennyiben az adott szakkérdés a szakértői intézet kizárólagos hatáskörébe tartozik - a módszertani levél kiadásához az érintett igazságügyi szakértői intézmény egyetértése szükséges. Ebben az esetben a bizottság két tagját az érintett igazságügyi szakértői intézmény jelöli. Olyan szakkérdésben, amelyre nézve a szakvélemény adására külön jogszabály kizárólagosan valamely szervet jogosít fel, a háromtagú bizottság tagjait e szerv jelöli ki. Ha a szakvélemény adására több szerv jogosult, minden szerv két tagot jelöl a bizottságba.

A Javaslat új rendelkezése, hogy a bizottság üléseire szükség esetén meg kell hívni a módszertani levéllel érintett tudományterület egyetemi képviselőit, valamint ha ez indokolt az eljárásokat jól ismerő szakjogászokat is. A meghívottak a bizottság ülésein tanácskozási joggal vesznek részt.

A Javaslat leegyszerűsíti a módszertani levél elfogadásának szabályait is. A módszertani levelet az elnökség akkor fogadja el, ha azt a bizottság legalább három tagja támogatja. Szintén új rendelkezés, hogy a bizottság azon tagja, aki a módszertani levelet nem támogatja és a bizottság döntésével nem ért egyet, különvéleményét - annak írásbeli indokolásával együtt - jogosult a módszertani levélhez csatolni.

48. A módszertani levél közzététele

A 91-92. §-hoz

A Javaslat szerint az elnökség kötelezettsége a már közzétett szakértői módszertani levelek szakmai szempontból történő karbantartása és a tudomány mai állását nem tükröző szakértői módszertani levelek visszavonása.

A módszertani levelet a kormányzati portálon közzé kell tenni.

HARMADIK RÉSZ

XI. fejezet

A Fegyelmi eljárás

49. A fegyelmi vétség

A 93. §-hoz

Garanciális jelentősége van, hogy a szakértő fegyelmi és etikai felelősségének szabályai külön részt foglalnak el a Javaslatban. A szakértők függetlenségének, pártatlanságának és önálló felelősségvállalásának biztosítéka, hogy törvényi szinten szabályozzák ezeket a kérdéseket.

A Javaslat a HARMADIK RESZ elején etikai eljárás helyett fegyelmi eljárásról szól. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy ebben az esetben nem etikai kérdésekről, hanem a szakértői hivatás szabályainak megszegéséről van szó. Ily módon a fegyelmi és az etikai eljárás a normasértés szintjén válik el egymástól. Míg fegyelmi vétséget az követ el, aki a Javaslat hatálya alá tartozó tevékenységére vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, kamarai szabályzatok rendelkezéseit szándékosan, vagy gondatlanul megszegi, etikai vétség miatt azt lehet felelősségre vonni, aki az igazságügyi szakértők etikai kódexe szabályait megszegi, vagy aki az igazságügyi szakértői tevékenységen kívül szándékos vagy gondatlan magatartásával, illetve életvitelével a szakértői kar tekintélyét csorbítja. A fenti elhatárolás dogmatikailag tisztán elkülöníti egymástól a fegyelmi és etikai vétséget, valamint az ezekhez kapcsolódó eljárásokat.

A Javaslat a kétféle vétkes magatartás között "átjárást enged", amikor kimondja, hogy fegyelmi vétséget követ el az az igazságügyi szakértő is, akit öt éven belül három etikai vétség elkövetése miatt jogerősen elmarasztaltak, vagy akinek a 130. § szerinti etikai vétsége az etikai vétség súlyára, az etikai vétség elkövetésének ismétlődő jellegére vagy az etikai vétség elkövetésének körülményeire tekintettel fegyelmi vétségnek minősül. Ezekben az esetekben tehát olyan súlyos etikai vétség (vétségek) elkövetéséről van szó, hogy a Javaslat lehetővé teszi a súlyosabb következményekkel járó fegyelmi eljárás lefolytatását.

Az ilyen etikai vétségek fegyelmi vétségnek történő minősítéséről a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás előkészítése során határoz.

Az etikai eljárásra vonatkozó rendelkezések a HARMADIK RÉSZ végén találhatók.

A Javaslat fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályai megfelelnek a kötelező köztestületi tagsággal kapcsolatos fegyelmi és etikai ügyekben az egységes eljárási garanciális minimumokról, valamint az ezzel összefüggő jogalkotási feladatokról szóló 2129/2005. (VI. 24.) Korm. határozat előírásainak.

A Javaslat tehát általánosságban határozza meg a fegyelmi vétség elkövetésének módját (normaszegés vagy súlyosan kifogásolható magatartás), konkrét esetköröket nem nevesít. Ilyen eset lehet azonban a statisztikai adatszolgáltatás kötelezettségének elmulasztása. Ennek oka a statisztikai adatok szoláltatásához fűződő komoly érdek hangsúlyozása. Fegyelmi vétség alapjául szolgálhat még a jogszabályba vagy jóerkölcsbe ütköző megbízás elfogadása, az igazságügyi szakértői cím jogosulatlan használata, valamint a küldöttgyűlésnek a Javaslatban foglaltaktól eltérő, esetlegesen az aláírási ív meghamisításával történő összehívása is. Fegyelmi vétség lehet, ha az intézet alkalmazottja magánszakértői véleményt kizárólag a saját nevében ad. Szintén fegyelmi vétség, ha az igazságügyi szakértő olyan kompetenciaterületen ad szakvéleményt, amelyre nem jogosult (kompetenciavétség).

Garanciális szabály, hogy a fegyelmi eljárás során szakmai szempontból nem vizsgálható az a szakvélemény, amelyet a hatóság jogerős határozatának meghozatala során elfogadott, ellenkező esetben a jogerős hatósági határozat ténybeli alapjai dőlhetnének meg, amely összeegyeztethetetlen a jogerő jogrendszerbeli funkciójával és a jogállamiság követelményeivel. Fontos hangsúlyozni, hogy itt kizárólag azon szakvéleményeket kell érteni, amelyre a hatóság jogerős döntését alapította. A mellőzött szakvélemény nem vonható e körbe.

50. Fegyelmi büntetések

A 94. §-hoz

A Javaslat a büntetéseket az enyhébbtől a súlyosabb felé sorolja fel. Ennek megfelelően a kiszabható büntetések sorrendben: figyelmeztetés, írásbeli megrovás, jövőbeni tisztségviseléstől meghatározott ideig történő eltiltás, kamarai tisztségtől való megfosztás, pénzbírság, a kamarai tagság legfeljebb két évig történő felfüggesztése, a Kamarából való kizárás. A felsoroltak közül új elemként jelenik meg a jövőbeni tisztségviseléstől meghatározott ideig történő eltiltás és a kamarai tisztségtől való megfosztás.

A 95. §-hoz

A fegyelmi büntetés kiszabása tekintetében a Kamara fegyelmi tanácsának mérlegelési jogköre van. A Kamara fegyelmi tanácsa a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az összes általa feltárt súlyosbító és enyhítő körülmény figyelembevételével, mérlegelési jogkörében szabja ki.

A Kamara fegyelmi tanácsa az igazságügyi szakértőt a kamarából kizárja, ha a Kamara öt éven belül harmadik alkalommal állapítja meg, hogy fegyelmi vétséget követ el.

A jogállami követelményeknek megfelelően a Javaslat rendelkezik a fegyelmi büntetések alóli mentesülés szabályairól. A fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények megszűnnek, ha a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számítva a figyelmeztetés és írásbeli megrovás esetén egy év, pénzbírság kiszabása esetén két év eltelt. Pénzbírság kiszabása esetén a fegyelmi büntetés hatálya - a két év eltelte után is - mindaddig fennáll, amíg a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő a pénzbírságot nem fizette meg. A felfüggesztés fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények a felfüggesztésbüntetés lejártától számított három év elteltével szűnnek meg.

Végül a Javaslat meghatározza, hogy mely büntetések szabhatók ki egymás mellett is. Ennek megfelelően az írásbeli megrovás, a jövőbeni tisztségtől meghatározott ideig történő eltiltás, a pénzbírság és a kamarai tisztségtől való megfosztás más büntetés mellett is kiszabható.

51. Elévülés

A 96. §-hoz

A Javaslat külön szakaszban rendezi az elévülésre vonatkozó, részben megújított szabályokat. Az elévülés jogintézményének alkalmazása abból a felismerésből indul ki, hogy az idő múlásával a bizonyítandó tények vizsgálata, illetve a bizonyítékok beszerzése és felhasználása számottevően nehezebbé válik, továbbá a jogbiztonság elvét is az szolgálja, ha a cselekmény szankcionálhatóságát a Javaslat időhatárhoz köti.

Nem folytatható le fegyelmi eljárás, ha azt - eltérően a Kamarai törvény szabályaitól - a Kamara elnöke a cselekmény tudomására jutásától számított hat hónap alatt nem kezdeményezi. Szintén nem folytatható le fegyelmi eljárás, ha a cselekmény befejezése óta öt év eltelt. A Kamarai törvényben említett két évet a Javaslat öt évre növeli, amely elősegíti a fegyelmi vétségek szankcionálását, ugyanakkor még nem veszélyezteti a jogbiztonságot.

Új rendelkezés, hogy a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító fegyelmi vétség a bűncselekménnyel együtt évül el. Ha az igazságügyi szakértő a szakvélemény elkészítése során vagy a szakvélemény elkészítését követően ahhoz kapcsolódóan több részcselekményt végez, az elévülési idő kezdőidőpontja az utolsó részcselekmény elvégzésének időpontja.

Ha a fegyelmi vétségnek is minősülő cselekmény miatt büntető, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult, az eljárás jogerős befejezésétől számított három hónapon belül a fegyelmi eljárás akkor is megindítható, ha a bűncselekmény elévülésére előírt határidő eltelt.

Fontos megjegyezni, hogy a jelen szakasz rendelkezései csak a Javaslat hatálybalépését követően elkövetett fegyelmi vétségek tekintetében alkalmazhatók.

52. A fegyelmi tanácstagok listája

A 97. §-hoz

A fegyelmi tanácstagok listája a Javaslat által bevezetett új intézmény, melynek célja annak biztosítása, hogy az eljárásban az érintett szakterületen működő más szakértő is részt vegyen, s ezzel elősegítse a történések szakszerű feltárását és a megfelelő döntés meghozatalát.

A fegyelmi tanácstagok listájára minden szakmai tagozat öt igazságügyi szakértőt delegál. A fegyelmi tanácstagok listájára történő felvétel módját és a nyilvántartás szabályait az alapszabály határozza meg.

53. Eljáró szervek

A 98. §-hoz

A fegyelmi eljárást első fokon lefolytató fegyelmi tanács három tagból áll. A Javaslat az eljáró szervekre vonatkozó rendelkezéseket alapjaiban változtatja meg, tekintettel arra, hogy a tanács döntése ellen fellebbezésnek helye nincs, így másodfokú tanácsról nem rendelkezik a Javaslat.

Az elsőfokú tanács összetétele is jelentősen megváltozik. A fegyelmi eljárást elsőfokon lefolytató fegyelmi tanács három tagból áll, amelyből egy fő állandó kamarai tag, egy fő a szakvélemény tárgya szerinti szakterületen tapasztalattal rendelkező szakértő a fegyelmi tanácstagok listájáról, egy fő pedig a hatóság képviseletében vesz részt. Kompetenciavétség gyanúja esetén a fegyelmi bizottság további egy taggal egészül ki oly módon, hogy mind a vizsgálat alá vont igazságügyi szakértő, mind pedig az adott ügy szempontjából vélelmezett szakértői kompetenciaterület képviselete biztosított legyen. Ugyanakkor, ha az igazságügyi szakértő felelősségre vonására nem kirendelésen alapuló tevékenységgel összefüggő fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja miatt kerül sor, a fegyelmi tanács harmadik tagját is a fegyelmi tanácstagok listájáról kell kijelölni. A fegyelmi tanács elnökét és tagjait a Kamara fegyelmi bizottságának elnöke jelöli ki. A Kamara fegyelmi bizottsága elnökének fegyelmi ügyében az eljáró tanács tagjait a Kamara elnöke jelöli ki.

A Javaslat új rendelkezése, hogy a fegyelmi bizottság elnöke - a fentiek szerint kijelölt tagokon kívül - további egy póttagot jelöl ki a fegyelmi tanácstagok listájáról. A póttag a fegyelmi tanács tagjának ideiglenes vagy a fegyelmi eljárás teljes lefolyását érintő akadályoztatása esetén jogosult eljárni. Ez a szabály a fegyelmi eljárások elhúzódását hivatott megakadályozni.

A 99. §-hoz

A Javaslat szabályozza azt az esetet, ha az eljáró tanács összetételében változás történik. Ha a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjainak személyében a kizárás kimondása okán változás történik, a fegyelmi tanács eljárását meg kell ismételni.

A 100. §-ban megállapított kizárási okok az alábbiak: a fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő, aki a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő hozzátartozója vagy képviselője, a kezdeményező, a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt, akinek tanúként vagy igazságügyi szakértőként történő meghallgatása az ügyben szükségessé válhat, aki ellen fegyelmi vagy szabálysértési eljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig, akinek a kamarai tagsága felfüggesztésre kerül, vagy szünetel, akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható el. Látható, hogy az idézett felsorolás olyan kizáró okokat tartalmaz, amelyek fennállása esetén az eljáró tanács eljárása nem elfogadható. Erre tekintettel, ha a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjainak személyében a kizárás kimondása okán változás történik, a fegyelmi tanács által lefolytatott eljárást meg kell ismételni. Ha a fegyelmi tanácsban a személyi változás egyéb okból következik be (például a fegyelmi tanács egyik tagja meghal), a fegyelmi tanács elnöke ismerteti a keletkezett iratokat; az eljárási cselekményeket csak akkor kell megismételni, ha a fegyelmi tanács azt szükségesnek tartja.

A fegyelmi eljárás megindítása esetén a fegyelmi tanács munkájának előkészítését és a bizonyítás lefolytatását vizsgálóbiztos végzi, kivéve, ha a kérelemből az állapítható meg, hogy a tényállás - előre láthatóan - a kérelem és mellékletei, valamint a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és a kezdeményező tanúként történő meghallgatása alapján tisztázható. Ebben az esetben a fegyelmi tanács elnöke azonnal - legkésőbb harminc napon belüli határnapra - tárgyalást tűz ki.

A Javaslat e szakaszban rendezi a fegyelmi eljárás során az adatok kezelésére vonatkozó legfontosabb szabályokat.

A Javaslat - az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban - kimondja, hogy a fegyelmi bizottság és tanács elnökét, tagjait, a jegyzőkönyvvezetőt, valamint a vizsgálóbiztost a tudomására jutott adatok, tények tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség alóli felmentést indokolt esetben a Kamara fegyelmi bizottsága adja meg.

54. Kizáró okok és a kizárási indítvány elbírálása

A 100-101. §-hoz

A fegyelmi tanács tagjaként nem járhat el az, akivel szemben kizáró ok merül fel. A pártatlanság érvényesülése, a tárgyilagos elbíráláshoz fűződő érdek miatt fontos, hogy a fegyelmi tanács tagjaként ne járhasson el olyan személy, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, aki a fegyelmi eljárás alá vont szakértő hozzátartozója, akinek tanúként történő meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat, az a vizsgálóbiztos aki az ügyben eljárt, aki a fegyelmi eljárást kezdeményezte, valamint, akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.

Mind a fegyelmi tanácsba jelölt tag, mind a vizsgálóbiztos haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn. Elfogultsági kifogást terjeszthet elő az eljárás alá vont igazságügyi szakértő is.

A kizárási indítványról, ha az a fegyelmi tanács elnökére, a fegyelmi tanács tagjára, a vizsgálóbiztosra, a fegyelmi eljárásban közreműködő igazságügyi szakértőre vagy a jegyzőkönyvvezetőre vonatkozik, a fegyelmi bizottság elnöke, ha a Kamara fegyelmi

bizottságának elnökére vonatkozik, a Kamara elnöksége hoz határozatot és azt kézbesíti a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek.

Ha a fegyelmi tanács határozatképtelenné válik, a fegyelmi bizottság elnöke új fegyelmi tanácsot jelöl ki. A Kamara fegyelmi bizottsága elnökének kizárása esetén a Kamara elnöksége jelöli ki az új fegyelmi tanácsot.

Ha a kizárási indítvány a fegyelmi bizottság egészét érinti, arról a Kamara elnöksége határoz.

A Javaslat a kizárási indítványt elutasító határozattal szemben jogorvoslati lehetőséget biztosít. A kizárási indítványt elutasító határozat ellen a Kamara elnöke vagy az eljárás alá vont igazságügyi szakértő bírósági jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be a határozat meghozatalától számított harminc napon belül.

55. A bejelentő részvétele az eljárásban

A 102. §-hoz

Új elemként jelenik meg a Javaslatban a bejelentő részvételére vonatkozó szakasz. A bejelentő részvételével kapcsolatos kérdéseket a Kamarai törvény nem rendezte. A bejelentőnek azonban - a más hasonló jellegű eljárások analógiájára - joga van ahhoz, hogy az általa fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő felelősségre vonása iránti eljárásban jelen legyen, akár megfigyelőként, akár úgy, hogy az általa észlelt tények előadásával vagy más észrevételek, indítványok benyújtásával elősegítse a fegyelmi eljárás sikeres lefolytatását.

A Javaslat a szakasz elején definiálja a bejelentő fogalmát. Eszerint, bejelentő az az igazságügyi szakértő eljárásával érintett, az alapeljárásban részt vevő személy, aki az igazságügyi szakértővel szemben, fegyelmi felelőssége megállapításának érdekében, a fegyelmi bizottsághoz benyújtott kérelem útján fegyelmi eljárást kezdeményez.

A bejelentő legalapvetőbb jogosítványa, hogy az igazságügyi szakértő ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet. Ezen a ponton szükséges azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 269. §-a szerint, aki mást hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétséggel hamisan vádol, vagy más ellen fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ennek megfelelően azt a bejelentőt, aki a fenti tényállást gondatlanul vagy szándékosan valósítja meg, büntetőjogi felelősség terheli. Itt szükséges felhívni a figyelmet arra is, hogy amennyiben a fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás során bűncselekmény elkövetésének gyanúját észleli, köteles ezt jelezni a Kamara főtitkárának. A főtitkárt - amennyiben az alapos gyanú tekintetében a fegyelmi tanács elnökével egyetért - feljelentési kötelezettség terheli. A Javaslat rendelkezései - a fentiek szerint - megfelelően biztosítják az alaptalanul fegyelmi eljárást indító bejelentők visszaszorítását.

A bejelentő jogosult arra, hogy - a Javaslatban foglalt kivételekkel - az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt érintő irataiba betekintsen, az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen, a fegyelmi eljárási jogairól a fegyelmi tanács elnökétől felvilágosítást kapjon és az a Javaslatban meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen. A 126. § rendelkezései szerint a fegyelmi tanács által az ügy érdemében

hozott határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és képviselője a kézbesítéstől számított harminc napon belül, bírósági jogorvoslat iránt keresetet nyújthat be.

A fent említett jogokon túlmenően a bejelentő jogosult arra is, hogy jogait képviselő útján gyakorolja. A képviseletre adott meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és azt a képviselő első eljárási cselekménye előtt be kell nyújtani.

A Javaslat a fentieken túl rendelkezik a bejelentő titoktartási kötelezettségéről is.

56. A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő részvétele az eljárásban

A 103. §-hoz

Új elemként jelenik meg a Javaslatban az eljárás alá vont igazságügyi szakértő részvételére vonatkozó szakasz. A Javaslat garanciális rendelkezéseket tartalmaz a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő tekintetében. Újdonságként jelenik meg, hogy a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő nem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen, vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson (önvádra kötelezés tilalma). Ezen túlmenően a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő jogosult arra, hogy az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás irataiba betekintsen, az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen, a meghallgatott tanúkhoz, szakértőkhöz kérdést intézzen, bizonyítási indítványt tegyen, a fegyelmi eljárási jogairól a fegyelmi tanács elnökétől felvilágosítást kapjon és a Javaslatban meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.

A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő helyett meghatalmazott képviselője is eljárhat. Vannak azonban olyan eljárási cselekmények, amelyeknél a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő személyesen köteles jelen lenni (ilyen például az az eset, amikor a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt személyes meghallgatásra idézik).

A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A Javaslat a Kamarai törvénytől eltérően meghatározza a meghatalmazás benyújtásának idejét, eszerint a meghatalmazást a képviselő első eljárási cselekménye előtt kell benyújtani. A meghatalmazás benyújtásának hiányában a képviselő eljárási cselekménye hatálytalan.

57. A fegyelmi eljárás lefolytatása iránti kérelem és az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatos panasz

A 104. §-hoz

A Javaslat a Kamarai törvénynél logikusabb sorrendben szabályozza a fegyelmi eljárás menetét. A Javaslat az eljárást megindító iratot kezdeményezés helyett kérelemnek nevezi, illeszkedve a hasonló tárgykört szabályozó törvények terminológiájához. A fegyelmi eljárás minden esetben kérelem benyújtása útján indulhat meg. Az igazságügyi szakértővel szemben a Kamara elnöksége, a Kamara elnöke, a névjegyzéket vezető hatóság vagy a bejelentő (a továbbiakban együtt: kezdeményező) kezdeményezhet fegyelmi eljárást. A fegyelmi eljárás lefolytatása iránti kérelmet a Kamara fegyelmi bizottságánál írásban kell előterjeszteni, egyel több példányban mint a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértők száma.

A Javaslat szerint bejelentőként csak az igazságügyi szakértő eljárásával érintett, az alapeljárásban részt vevő személy nyújthat be kérelmet a fegyelmi eljárás kezdeményezése iránt. A Javaslatban biztosított speciális jogok csak a bejelentőt illetik meg. Ugyanakkor, a Javaslat az Alaptörvény XXV. cikke szerinti, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvényben részletezett panasz benyújtását bárki számára lehetővé teszi. Az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatban - a fenti törvényben részletezett szabályok szerint - bárki panaszt tehet. A panaszt a fegyelmi ügyekért felelős elnökhelyetteshez kell benyújtani. A panasz vizsgálatát követően az elnökség a 104. § (1) bekezdés szerint fegyelmi eljárást kezdeményezhet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a fegyelmi eljárás kezdeményezése indokolt. Ily módon a bárki számára nyitva álló panasz benyújtása is eredményezheti a szakértő fegyelmi felelősségre vonása iránti eljárás megindulását.

58. A fegyelmi eljárás díja és költségei

A 105. §-hoz

A Javaslat új rendelkezése a fegyelmi eljárási díj bevezetése. A Kamarai törvény rendelkezéseinek hatálya alatt a Kamara működése a gyakorlatban fenntarthatatlanná vált. A Kamara kiadásait nem tudta fedezni, megfelelő működését nem tudta finanszírozni. Ennek megoldására új elemek kerültek kialakításra. Bevezetésre kerül a fegyelmi eljárási díj (ennek mértéke ötvenezer forint), amelyet a fegyelmi eljárást kezdeményező személy köteles az eljárás megindítása előtt megfizetni a Kamara részére. Ennek célja - a finanszírozási probléma megoldásán túl -, hogy a pervesztes felek által előterjesztett fegyelmi eljárás megindulását kezdeményező kérelmek előterjesztése - amennyire lehet - elkerülhető legyen. Fontos ehelyütt is kihangsúlyozni, hogy a fegyelmi eljárási díj megfizetésének kötelezettsége nem függ a fegyelmi felelősségre vonás sikerétől, azt a kezdeményező mindenképpen köteles megfizetni, máskülönben az eljárás nem indul meg.

A bejelentő a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a Kamara részére fegyelmi eljárási díjat fizetni. A Javaslat 106. § (2) bekezdése szerint a fegyelmi eljárási díj megfizetését igazoló bizonylatot a kérelem benyújtásakor a kérelemhez csatolni kell.

A fegyelmi eljárás költségeit - így például a bizonyítás lefolytatásának költségeit, a kézbesítés költségeit, az eljárás résztvevőinek az utazással felmerült szükséges és igazolt költségeit stb. -a Kamara előlegezi.

Ha a fegyelmi eljárás során a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő felelősségét megállapítják, köteles a fegyelmi eljárási díjat és az eljárás egyéb költségeit viselni. Ha a kérelem elutasításra kerül, a fegyelmi eljárási díjat és az eljárás költségeit a Kamara viseli.

59. A kérelem benyújtása és a fegyelmi bizottság elnökének intézkedései a kérelem elbírálásra való alkalmasságának vizsgálata körében

A 106. §-hoz

A Javaslat részletezi a kérelem kellékeit is. A kérelemhez csatolni kell az abban foglaltak alátámasztására alkalmas okiratokat és a fegyelmi eljárási díj megfizetését tanúsító bizonylatot. A Javaslat új rendelkezése, hogy a bejelentő a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a Kamara részére fegyelmi eljárási díjat fizetni.

A 107. §-hoz

A Javaslat bevezeti a fegyelmi tanács és a kezdeményező közötti elektronikus kommunikáció szabályait, alapvetően a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hetedik részében foglaltak mintájára. A kezdeményező a kérelmet és mellékleteit elektronikus formában is benyújthatja, ebben az esetben a fegyelmi eljárás folyamán a Kamarával a kapcsolatot elektronikus úton kell tartania és a Kamara is valamennyi iratot elektronikus úton kézbesít a kezdeményező részére. A kérelem és mellékletei elektronikus úton való benyújtását az elektronikus úton való kapcsolattartás vállalásának kell tekinteni, ettől kezdve a Kamara és a kedvezményező elektronikus úton tartják a kapcsolatot egymással.

Ha a kezdeményező az elektronikus úton való kapcsolattartást választotta, az elektronikus benyújtás alóli kivételt jelenti, ha a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel vagy jelentős költségtöbblettel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás. Utóbbi esetben ugyanis a papír alapú okiratot az eljáró tanácsnak szemrevételeznie kell.

A 108-109. §-hoz

A fegyelmi eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet a fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi bizottsághoz érkezésétől számított nyolc napon belül megvizsgálja. A Javaslat átlátható rendszerbe foglalja, hogy a fegyelmi bizottság elnöke a kérelem beérkezését követően milyen intézkedéseket tehet, ezek: a kérelem elutasítása a fegyelmi tanács kijelölése nélkül, a kérelem hiánypótlásra történő visszaadása, illetve az eljáró fegyelmi tanács kijelölése.

A fegyelmi bizottság elnöke a kérelmet - a fegyelmi tanács kijelölése nélkül - a Javaslatban felsorolt esetekben elutasítja. Az itt fennforgó esetek az eljárásban olyan akadályt képeznek, amelyek már az eljárás megindulásának is gátat szabnak (így például az, aki ellen a fegyelmi eljárás megindítását kérik nem igazságügyi szakértő). Az említett példát tovább részletezve, fegyelmi eljárás kizárólag a Kamara tagja, azaz igazságügyi szakértő ellen indítható. Ugyanakkor, ha a kezdeményező a szakvélemény elkészítésében részt vett segédszemélyzettel szemben kíván eljárást indítani, tekintettel arra, hogy a segédszemélyzet tagja nincs az igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyezve, a Kamarának nem tagja, ekként vele nem áll jogviszonyban, a Kamara nem indíthat fegyelmi eljárást vele szemben. A fegyelmi bizottság elnökének határozatával szemben bírósági jogorvoslatnak van helye.

Ha a kérelem hiányos vagy a bejelentő a fegyelmi eljárási díjat nem fizette meg, a fegyelmi bizottság elnöke azt a hiányok megjelölése mellett - nyolc napos határidő tűzésével -hiánypótlásra visszaadja, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a kérelmet elutasítja, ha a kezdeményező a felhívásban felsorolt hiányokat nem pótolja. Új elemként jelenik meg a fegyelmi eljárási díj megfizetésének elmaradása mint hiánypótlási ok. Az eljárás kizárólag abban az esetben indítható meg, ha a szakértő a fegyelmi eljárási díjat hiánytalanul megfizette.

Végül, ha a kérelem megfelel a Javaslat rendelkezéseinek, továbbá ha a kezdeményező a kérelem hiányait a megadott határidőben pótolta, a fegyelmi bizottság elnöke határozattal kijelöli az eljáró fegyelmi tanácsot.

Garanciális szabályként fogalmazza meg a Javaslat, hogy a kérelmet - fegyelmi tanács kijelölése nélkül - elutasító határozatot és az eljáró fegyelmi tanács kijelöléséről szóló határozatot kézbesíteni kell a kezdeményezőnek és a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek; utóbbi esetben a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő példányához a kérelmet és annak mellékleteit is csatolni kell.

60. A fegyelmi eljárás előkészítése

A 110. §-hoz

A Javaslat rendelkezése szerint a fegyelmi tanács öt napon belül határozattal dönt az eljárás megindításáról. A 109. § rendelkezésein túlmenően a kérelem elbírálása itt is akadályokba ütközhet. A Javaslatban foglalt esetekben a fegyelmi tanács az eljárás megindítását megtagadja, ha a kérelemből és a mellékleteiből megállapítható, hogy a cselekmény elévült, az annak tárgyát képező cselekményt fegyelmi eljárás során már jogerősen elbírálták, a sérelmezett cselekmény nem minősül fegyelmi vétségnek, a kérelem és mellékletei alapján a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja nem állapítható meg, a kérelem vizsgálatát jogszabály kizárja vagy a kérelmet már a fegyelmi bizottságnak el kellett volna utasítania a 109. § (1) bekezdése szerint.

A Javaslat visszaélésszerű eljárás-indítás megakadályozását célzó új rendelkezése, hogy a fegyelmi tanács az eljárás megindítását akkor is megtagadja, ha a bejelentő az igazságügyi szakértő elleni fegyelmi eljárás-indítási jogát visszaélésszerűen gyakorolja. Visszaélésszerű joggyakorlásnak számít például, ha a bejelentő ugyanazon igazságügyi szakértő ellen, rövid időn belül több alkalommal nyújt be megalapozatlan kérelmet.

A megindítás kérdésében mindenképpen indokolt határozatot hoznia a fegyelmi tanácsnak, mivel a fegyelmi eljárások során számos esetben előfordul, hogy egyértelműen megállapítható, hogy a kezdeményező nem jogszabálysértés vagy fegyelmi vétség miatt kíván fegyelmi eljárást kezdeményezni, hanem a fegyelmi eljárást a szakértői véleményben foglaltak vitatására kívánja felhasználni, azzal, hogy a kezdeményezés a tartalma alapján ténylegesen a szakvélemény felülvizsgálatát kéri. Erre a fegyelmi eljárás során nem kerülhet sor, mint ahogyan a szakvélemény felülvizsgálatát magában az alapeljárásban sem lehet kérni. Az eljárás megindításának kérdése tárgyában hozott határozat célja, hogy az ilyen irányú kezdeményezések kiszűrésre kerüljenek.

Garanciális szabály, hogy az eljárás megindításáról rendelkező határozatot a kezdeményezőnek, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek és a Kamara elnökének, az eljárás megindításának megtagadásáról rendelkező határozatot a kezdeményezőnek és a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek kézbesíteni kell, az igazságügyi szakértő példányához a kérelmet és annak mellékleteit csatolni kell.

61. A kamarai tagság és az eljárás felfüggesztése

A 111-112. §-hoz

A Javaslat - a 69. §-ban foglaltakon túlmenően - a fegyelmi eljárás körében is ad lehetőséget a szakértő kamarai tagságának felfüggesztésére. Az eljárás megindításával egyidejűleg vagy azt követően az eljárás ideje alatt a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő kamarai tagságát - legfeljebb a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig - határozattal felfüggesztheti, ha a fegyelmi vétség súlyára tekintettel ez indokolt, és a fegyelmi vétség elkövetése már az eljárást kezdeményező kérelem és mellékletei alapján valószínűsíthető. Ha a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt olyan súlyos fegyelmi vétséggel, így például annak elkövetésével vádolják, hogy szakvéleményét a peres felek valamelyikének anyagi befolyására, a fél esélyeinek előmozdítása céljával adta, a szakértő működésének felfüggesztése indokolt. Az ilyen súlyú fegyelmi vétséggel vádolt szakértő nem folytathatja tovább szakértői tevékenységét a fegyelmi eljárás lezárásáig, ellenkező esetben sérülne az igazságszolgáltatásba vetett bizalom és a befolyásmentesen működő igazságszolgáltatásba vetett társadalmi érdek.

Garanciális szabály, hogy a felfüggesztésről szóló határozatot kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara elnökének, a névjegyzéket vezető hatóságnak és a kezdeményezőnek.

A Javaslat az idézett szabállyal összefüggésben novum et unicum jelleggel, a szakértő jogainak védelme érdekében további garanciális szabályokat vezet be. Eszerint, ha a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő kamarai tagságát felfüggeszti, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő érdekeinek védelme céljából a Javaslatban a fegyelmi eljárással összefüggésben előírt határidők a Javaslat rendelkezései szerint rövidülnek, annak érdekében, hogy a fegyelmi eljárást minél gyorsabban le kelljen folytatni, ezáltal a szakértő érdekei ne sérülhessenek. Ugyanakkor előfordulhat olyan eset is, hogy a tényállás különösen bonyolult volta miatt a fenti rövid határidők betartásával az eljárást nem lehet megnyugtatóan lefolytatni. Ezt elkerülendő rendelkezik úgy a Javaslat, hogy amennyiben a fegyelmi tanács úgy ítéli meg, hogy az ügy különösen bonyolult volta miatt a rövidebb határidőkre vonatkozó szabályok alkalmazása a tényállás helyes feltárását akadályozná, indokolt határozatával az említett rendelkezések alkalmazását mellőzheti.

A határozatot kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara elnökének, a névjegyzéket vezető hatóságnak és a kezdeményezőnek.

A Javaslat - a Kamarai törvénnyel egyezően - előírja, hogy a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, ha abban az ügyben, amelyet a szakértő által adott szakvélemény érint, a bíróság vagy más hatóság még jogerős határozatot nem hozott. Ez a szabály hivatott biztosítani azt, hogy az etikai eljárást a felek ne használhassák fel az alapeljárás befolyásolása érdekében.

62. Fegyelmi vizsgálat

A 113. §-hoz

A fegyelmi tanács, ha a kérelem érdemben vizsgálható, tárgyalást tűz ki vagy vizsgálat lefolytatását rendeli el. Megjegyzendő, hogy a Javaslat a Kamarai törvényben ehelyütt szereplő "A fegyelmi tanács elnöke" helyett, a fegyelmi tanács hatáskörébe utalja az erről szóló döntés meghozatalát. Az elnök kiemelése a fegyelmi tanácsból és ilyen jelentőségű döntéshozatali jogosítványa sértheti a tisztességes eljáráshoz való emberi és alapvető jogot, valamint a fair trial követelményét is.

A vizsgálat lefolytatását vizsgálóbiztos végzi. A vizsgálóbiztos felderíti a tényálláshoz szükséges tényeket, az eljárásáról jelentést készít a fegyelmi tanács részére. A vizsgálóbiztos eljárása során meghallgathatja az eljárás alá vont szakértőt, a tanúkat és egyéb bizonyítást is végezhet. A Javaslat a vizsgálóbiztos eljárásának részletes szabályait a Kamarai törvénnyel egyezően szabályozza azzal, hogy a vizsgálóbiztos eljárására a Javaslat lényegesen rövidebb határidőket állapít meg.

63. A fegyelmi tanács eljárása

A 114-115. §-hoz

A fegyelmi tanács eljárása nem nyilvános, az egyes eljárási cselekmények lefolytatásánál csak azok a személyek lehetnek jelen, akiknek részvételét a Javaslat lehetővé teszi. Ennek kapcsán utalni kell arra, hogy a Javaslat rendelkezik a bejelentő jogairól. E körben nevesíti, hogy a bejelentő - ha a Javaslat eltérően nem rendelkezik - az eljárási cselekményeknél jelen lehet (102. §). A vizsgálóbiztos jelentésének beérkezése után a fegyelmi tanács elrendelheti a vizsgálat kiegészítését vagy kitűzi a tárgyalást. Alkalmazhat a tárgyalás mellőzésével is megrovás és figyelmeztetés büntetést, továbbá az eljárást megszüntetheti. Utóbbi két esetben határozattal dönt.

A Javaslat újítása, hogy ezt a határozatot a meghozatalától számított nyolc napon belül írásba kell foglalni és az írásba foglalástól számított öt napon belül kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara elnökének és a névjegyzéket vezető hatóságnak. Ezáltal biztosított, hogy a névjegyzéket vezető hatóság értesül a megrovásról, illetve a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő figyelmeztetéséről, továbbá arról is, ha a fegyelmi tanács az eljárást megszüntette.

A szakértő az eljárás során képviselője útján is eljárhat. A tárgyalásra a szakértőt és a képviselőjét meg kell idézni. Az idézésben a szakértőt tájékoztatni kell arról, hogy távolmaradása a tárgyalás megtartását nem akadályozza.

A 116. §-hoz

A tárgyalást a fegyelmi tanács elnöke vezeti, ennek keretében gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról és kihirdeti a határozatokat. A Javaslat a Kamarai törvény rendelkezéseit pontosítja és előírja, hogy a tárgyalás során kihirdetett határozatokat a kihirdetést követő nyolc napon belül írásba kell foglalni és - a Javaslat eltérő rendelkezése hiányában - az írásba foglalástól számított öt napon belül a határozattal érintett személyek részére kézbesíteni kell. A korábbi gyakorlatban gyakran előfordult, hogy az etikai tanácsok a határozatokat nem foglalták írásba, illetve nem küldték el a névjegyzéket vezető hatóságnak. A Javaslat erre a problémára reflektál.

A Javaslat a fegyelmi tanács által lefolytatott bizonyítás szabályait a Kamarai törvény szabályaival összhangban állapítja meg. Pontosítja ugyanakkor a Kamarai törvény rendelkezéseit, mivel a 116. § (2) bekezdésében a "bizonyítékok értékelése" helyett a "mérlegelés" kifejezést használja. Ennek oka, hogy jogelméletileg tisztább mérlegelésről beszélni a már bizonyos szempontból - így elsősorban aszerint, hogy ki kell-e őket zárni a bizonyításból, előbbre viszik-e a bizonyítást - értékelt bizonyító tények egymással történő összevetése esetén.

A Javaslat szerint a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő részére a védekezés lehetőségét biztosítani kell, erről őt az idézésben tájékoztatni kell. A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő vagy képviselője a védekezését a tárgyalást megelőzően írásban vagy legkésőbb a tárgyaláson szóban terjesztheti elő.

64. A jegyzőkönyv

A 117. §-hoz

A Javaslat új rendelkezése, hogy a jegyzőkönyvet a tárgyaláson a főtitkár által kijelölt jegyzőkönyvvezető, a fegyelmi vizsgálat során a vizsgálóbiztos vagy a főtitkár által kijelölt jegyzőkönyvvezető vezeti. Ennek indoka, hogy a főtitkár által kijelölt jegyzőkönyvvezető útján erősödik a fegyelmi tanácsok feletti igazgatási kontroll, ugyanakkor az érdemi kérdésekbe történő beleszólás hiányában a köztestületek autonómiája nem sérül.

A Javaslat egyebekben a Kamarai törvénnyel egyezően szabályozza a jegyzőkönyvvezetés szabályait. A fegyelmi tanács tárgyalásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvvezető kizárására a 100. § rendelkezései irányadók.

65. A büntetőeljárással kapcsolatos intézkedések

A 118. §-hoz

Ha a fegyelmi tanács közvádra üldözendő bűncselekmény alapos gyanúját észleli, a fegyelmi tanács elnökét jelzési kötelezettség terheli a főtitkár irányába. Tekintettel arra, hogy a főtitkár jogi szakképesítéssel rendelkezik, vélhetően jobban meg tudja ítélni, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll e avagy nem. A főtitkárt - a fegyelmi eljárás elnökével való egyetértés esetén - feljelentési kötelezettség terheli. Ebben az esetben a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.

66. A határozatok meghozatala

A 119-120. §-hoz

A fegyelmi tanács határozatait tárgyaláson zárt tanácskozás során vagy tárgyaláson kívül zárt tanácsülésen, szótöbbséggel hozza; utolsóként a tanács elnöke szavaz.

A Javaslat a Kamarai törvénnyel egyezően szabályozza a fegyelmi eljárás során hozott határozat tartalmi elemeit.

67. A fegyelmi tanács tárgyaláson meghozott határozata

A 121. §-hoz

A fegyelmi tanács a tárgyalás alapján meghozott határozatában a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt felmenti, ha nem követett el fegyelmi vétséget vagy a fegyelmi vétség elkövetése nem állapítható meg, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő fegyelmi felelősségét megállapítja, és fegyelmi büntetést szab ki, vagy a fegyelmi eljárást megszünteti, ha a 114. § (7) bekezdésében foglalt okok fennállását állapítja meg. A fegyelmi tanács elnöke a határozatot és indokait szóban kihirdeti.

A Javaslat pontosítja a határozat írásba foglalására és a kézbesítésre vonatkozó szabályokat. A határozatot a kihirdetéstől számított nyolc napon belül írásba kell foglalni, és azt az írásba foglalástól számított öt napon belül kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara elnökének, a névjegyzéket vezető hatóságnak és a kezdeményezőnek.

68. A fegyelmi eljárás során hozott határozatok kijavítása, kiegészítése

A 122. §-hoz

A Javaslat a Kamarai törvénnyel egyezően szabályozza a határozatok kijavítására és kiegészítésére vonatkozó rendelkezéseket. A név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavításnak van helye. A fegyelmi bizottság és a fegyelmi tanács a határozatát kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott.

69. A fegyelmi eljárás során hozott határozatok módosítása, visszavonása

A 123. §-hoz

A Javaslat az új szabályoknak megfelelően pontosítja a fegyelmi eljárás során hozott határozatok módosítására és visszavonására vonatkozó szabályokat. A jelen szakaszból kikerülnek a másodfokú etikai tanácsra vonatkozó rendelkezések, tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárás egyfokúvá válik. A Javaslat a fent említetten kívül új rendelkezést nem tartalmaz.

70. A határozat jogereje és végrehajthatósága

A 124. §-hoz

A Javaslat a Kamarai törvényhez képest kevesebb rendelkezést tartalmaz a határozat jogerejéről és végrehajthatóságáról. Ennek oka, hogy a Javaslatban egyfokú fegyelmi eljárás került bevezetésre. Ennek megfelelően a határozat a közlése időpontjában jogerőre emelkedik, a határozatban foglalt teljesítési határidő kezdő időpontja a kézbesítés napja.

71. A határozatok kézbesítése

A 125. §-hoz

A Javaslat a fegyelmi eljárásokat részletező törvényektől eltérően, egyedülálló módon rögzíti a határozatok kézbesítésére vonatkozó legfontosabb eljárásjogi szabályokat. Ennek indoka abban jelölhető meg, hogy a Javaslat több határidő kezdetéhez, illetve a határozat joghatályának beálltához a kézbesítés időpontját jelöli meg. A kézbesítés megtörténtének időpontja csak a kézbesítésre vonatkozó legalapvetőbb szabályok tisztázása esetén dönthető el megnyugtatóan. A Kamarai törvény gyakorlatában számos probléma merült fel a határozatok kézbesítésével összefüggésben, így például a névjegyzéket vezető hatóság az eljárást lezáró határozatot nem kapta meg, a fellebbezésre előírt határidő letelte bizonytalanul volt megállapítható stb.

A Javaslat szerint, a fegyelmi eljárásban meghozott határozatokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint kell kézbesíteni, a Javaslatban foglalt eltérésekkel.

72. Jogorvoslat a fegyelmi eljárásban

A 126. §-hoz

A Javaslat a Kamarai törvénytől eltérően szabályozza a bírósági jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket. A Javaslatban a fegyelmi eljárás egyfokú eljárássá válik. Ugyanakkor az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Az emberi és alapvető jogként definiált jogorvoslathoz való jogra tekintettel, a fegyelmi tanács által hozott érdemi határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és képviselője, a kezdeményező, valamint a Kamara elnöke a kézbesítéstől számított harminc napon belül, bírósági jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be. A keresetlevelet a Kamarához kell benyújtani.

A Javaslat új rendelkezése, hogy a fegyelmi tanács által hozott érdemi határozat ellen a kezdeményező is nyújthat be jogorvoslati kérelmet. A rendelkezés indokát az adja, hogy bár a fegyelmi eljárás a Kamara és a vele jogviszonyban álló tagja közötti eljárás, a kezdeményező, mint harmadik fél sokszor egyfajta plusz kontroll funkciót tölt be a fegyelmi eljárások megfelelő, törvényes lefolytatásának biztosítékaként. Eme kontroll funkció a korábbi gyakorlatban előforduló esetek kiszűrése érdekében indokolt (nem egyszer fordult elő például, hogy a Kamara nem folytatta le tagja ellen az etikai eljárást, az etikai ügyek másodfokon nem dőltek el, a kezdeményezőnek az eljárásra semmiféle ráhatása nem volt). Emiatt ismételten fontos kiemelni, hogy bár kétségtelen, hogy a fegyelmi eljárás alapvetően a Kamara és tagja között lefolytatandó eljárás, ugyanakkor a megfelelő, kompetens és szabályszerűen eljáró igazságügyi szakértők kiszűrése és szankcionálása össztársadalmi érdek, amely érdek itt a kezdeményező jogorvoslati jogosultságában ölt testet.

Érdemi határozatnak minősül a fegyelmi tanácsnak az eljárás megindítását megtagadó, az eljárást megszüntető, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő felelősségét megállapító vagy a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt felmentő határozata. Az érdemi határozat elleni jogorvoslati kérelemben - ha a Javaslat eltérően nem rendelkezik - az eljárás során hozott határozat is támadható. Eltérően rendelkezik például a javaslat a kizárást megtagadó határozat esetén, amellyel szemben külön fellebbezésnek van helye.

A Javaslat rendelkezése szerint a bíróság a határozatot megváltoztathatja. A Javaslatnak a bíróságot felhatalmazó rendelkezése a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339. § (2) bekezdés q) pontján alapul.

Új rendelkezés, hogy a kereset benyújtásáról a Kamara fegyelmi bizottsága értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot.

A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékessége kizárólagos.

73. Új eljárás kezdeményezése

A 127. §-hoz

A Javaslat a Kamarai törvénnyel lényegileg egyező szabályokat tartalmaz az új eljárás kezdeményezése tekintetében. Jogerős határozat ellen csak a szakértő javára van helye új eljárás kezdeményezésének.

A 127. § (1) bekezdés b) pontjában új elemként jelenik meg az eljárásban részt vevő személy, az általa elkövetett bűncselekmény szintén új eljárás alapjául szolgálhat. Az egységes kamarai rendszerhez igazodó változás, hogy új eljárás kezdeményezésére a szakértő, az elnökség és a Kamara elnöke jogosult.

A Javaslat a Kamarai törvénytől eltérően szubjektív és objektív határidőt állapít meg a kérelem előterjesztésére. Az új eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésének határideje hatvan nap; ezt a határidőt a határozat meghozatalától, ha pedig az új eljárás kezdeményezésének okáról a Kamara elnöke, az elnökség vagy az igazságügyi szakértő csak később szerzett tudomást vagy később jutott abba a helyzetbe, hogy új eljárást kezdeményezzen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját valószínűsíteni kell. A határozat meghozatalától számított egy év elteltével új eljárás kezdeményezésének helye nincs.

74. A fegyelmi büntetések nyilvántartása

A 128. §-hoz

A Kamara a tagjaival szemben hozott jogerős fegyelmi büntetésekről nyilvántartást vezet. A Kamara a tagjával szemben hozott jogerős fegyelmi büntetésre vonatkozó adatot a 95. § (4) bekezdésben meghatározott mentesülési idő lejártáig tárolja, ezt követően törli, amelyről értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot.

A Kamarai törvénytől eltérően ebben a szakaszban kerül kimondásra, hogy a névjegyzéket vezető hatóság a Kamara által megküldött - jogerős fegyelmi büntetést tartalmazó - határozat alapján a fegyelmi büntetést a névjegyzékbe bejegyzi.

A 129. §-hoz

A fegyelmi eljárásra vonatkozó, a Javaslatban nem szabályozott részletes rendelkezéseket a fegyelmi eljárási szabályzat állapítja meg. A fegyelmi eljárási szabályzat előkészítésére a Kamara elnöksége jogosult. A fegyelmi eljárási szabályzatot a küldöttgyűlés fogadja el.

XII. Fejezet

Az etikai eljárás

75. Az etikai vétség

A 130. §-hoz

A Javaslat a fegyelmi vétségre és fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályok után tartalmazza az etikai vétségre és eljárásra vonatkozó szabályokat.

Fontos leszögezni, hogy a fegyelmi és az etikai eljárás a normasértés szintjén válik el egymástól. Míg fegyelmi vétséget az követ el, aki a Javaslat hatálya alá tartozó tevékenységére vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, kamarai szabályzatok rendelkezéseit szándékosan, vagy gondatlanul megszegi, etikai vétség miatt azt lehet felelősségre vonni, aki az igazságügyi szakértők etikai kódexe szabályait szándékosan vagy gondatlanul megszegi, vagy aki az igazságügyi szakértői tevékenységen kívül szándékos vagy gondatlan magatartásával, illetve életvitelével a szakértői kar tekintélyét csorbítja. Gondatlanság alatt itt mind a hanyag, mind pedig a súlyos gondatlanság esetét érteni kell. A fenti elhatárolás dogmatikailag tisztán elkülöníti egymástól a fegyelmi és etikai vétséget, valamint az ezekhez kapcsolódó eljárásokat.

A Javaslat a kétféle vétkes magatartás között "átjárást enged", amikor kimondja, hogy Fegyelmi vétséget követ el az az igazságügyi szakértő is, akit öt éven belül három etikai vétség elkövetése miatt jogerősen elmarasztaltak, vagy akinek a 130. § szerinti etikai vétsége az etikai vétség súlyára, az etikai vétség elkövetésének ismétlődő jellegére vagy az etikai vétség elkövetésének körülményeire tekintettel fegyelmi vétségnek minősül. Ezekben az esetekben tehát olyan súlyos etikai vétség (vétségek) elkövetéséről van szó, hogy a Javaslat lehetővé teszi a súlyosabb következményekkel járó fegyelmi eljárás lefolytatását.

76. Az etikai eljárás szabályai

A 131. §-hoz

Az eljárás lefolytatásáért az etikai bizottság felelős. A részletes eljárási szabályzatot és az igazságügyi szakértők etikai kódexét az elnökség készíti elő, majd azt a küldöttgyűlés fogadja el azzal, hogy a Javaslatban nevesített, a fegyelmi eljárás körében részletezett rendelkezéseket az etikai eljárásokban alkalmazni kell. Így például a Javaslatnak az elévülésre vonatkozó szabályai az etikai vétségekre is irányadók, azoktól a Kamara az etikai eljárási szabályzat megalkotása során nem térhet el.

NEGYEDIK RÉSZ

XIII. Fejezet

Törvényességi felügyelet

77. A törvényességi felügyelet általános szabályai

A 132. §-hoz

A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a Kamara tevékenysége felett. Az igazságügyi szakértőknek, mint az igazságszolgáltatás közreműködőinek köztestületi szerve felett indokolt a miniszter részére a törvényességi felügyeleti jogkör biztosítása.

A törvényességi felügyelet szabályait a Javaslat jelentősen megújítja. A Kamara működése feletti törvényességi felügyelet hangsúlyosabbá válik, a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter eszköztára új elemekkel bővül, ennek megfelelően e körben a Javaslat terjedelmesebb szabályozást tartalmaz.

A köztestületek törvényes működésének követelménye, illetve az állampolgárok jogainak a védelme legalább olyan fontos alapelvek, mint a köztestületek önállóságának a tiszteletben tartása. Ezeket - az egymással nem ellentétes, hanem inkább egymást kiegészítő - jogállami igényeket egyensúlyba kell hozni egymással, ennek pedig legáltalánosabb eszköze a Kamara feletti állami (törvényességi) felügyelet.

A Javaslat a törvényességi felügyeleti jogviszony esetén a felügyelt szerv tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérésén alapuló jogszabályban rögzített beavatkozási lehetőségeket ért. Ebből következően a felügyeleti szerv (a miniszter) sosem gyakorolhatja azt a teljes és meghatározó befolyást, mint az irányító szerv, a felügyeleti jogkör kétség kívül feltételez egyfajta uralmi helyzetet, de mindig kevesebb, mint az irányítás. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a felügyelet egyik részjogosítványa az ellenőrzés, amely nem feltétlenül von törvényességi felügyeleti intézkedést maga után.

Fontos rávilágítani arra is, hogy a köztestületek feletti törvényességi felügyelet azért marad közigazgatási szervnél (a miniszternél), mert az állam a köztestületekre közfeladat ellátását és ezek érdekében közigazgatási hatáskörök ellátását bízza. A köztestületek feletti törvényességi felügyelet indító oka tehát az átruházott állami feladat, ez az, ami megalapozza a köztestületek és a felügyelő szerv kapcsolatát, ez ad célt a felügyelő szerv tevékenységének.

A Javaslat a 132. §-ban összefoglalja a miniszter jogosítványait. Eszerint, a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva törvényességi ellenőrzést folytat le, valamint - a törvényben foglalt feltételek fennállása esetén - törvényességi felügyeleti intézkedéseket hoz.

A Javaslatban szereplő törvényességi felügyeleti eszközök között megtalálható a törvényességi felügyelet jellegadó sajátosságát képező bírósághoz fordulás eszköze, ugyanakkor olyan innovatív, alternatív eszköz is, mint az előzetes véleményezés intézménye. A Javaslat meghaladja azt a megközelítést, hogy a törvényességi felügyelet kizárólag a már megtörtént jogsértésekre (vagy azok veszélyeire) reagál, a miniszternek az alternatív eszközök igénybevételével lehetősége nyílik preventív módon elősegítni a Kamara jogszerű működését, ezzel elkerülni az esetleges jogsértések bekövetkezését. A Javaslat a fenti eszközöket unikális módon ötvözi.

Garanciális jelentőségű, fontos szabály, hogy a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy más hatósági eljárásnak lenne helye. Ilyen lehet például a fegyelmi eljárásban meghozott határozat vagy a Kamara és alkalmazottja közötti munkaügyi vita (munkaügyi per).

A 133. §-hoz

A miniszter ellenőrzi, hogy a Kamara az alapszabálya, szabályzatai, iránymutatásai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak, működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb szabályzatokat.

A Javaslat új rendelkezése szerint a miniszter ellenőrzi, hogy a Kamara jogszabályban, alapszabályban vagy egyéb szabályzatban foglalt kötelezettségét nem mulasztotta-e el. A Kamarai törvény hatálya alatt, a gyakorlatban többször előfordult, hogy a jogellenes működést a Kamara mulasztása idézte elő. Így például a Szakértői törvény szerint az elnökség a szakértői módszertani levelet megküldi a miniszter részére. A Kamara a fenti kötelezettségének rendszeresen nem tett eleget. A vázolt gyakorlati problémák tükrében indokolt a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörét a mulasztásokra is kiterjeszteni.

Szintén új, a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv jogköreit tágító rendelkezés, hogy a miniszter feladatai teljesítése érdekében - az ellenőrzés tárgyával összefüggő - kamarai iratokba, nyilvántartásokba betekinthet, az iratokból másolatot, a nyilvántartásokból adatszolgáltatást, valamint a Kamarától felvilágosítást, tájékoztatást kérhet.

A fenti szabály hatékonyabb érvényesülése érdekében a megkeresés teljesítésére a Javaslat rövid határidőt tűz: a miniszter megkeresésének a Kamara haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles eleget tenni.

A 134. §-hoz

A Javaslat kimondja, hogy a Kamara az alapszabályát, szabályzatait, valamint iránymutatásait, illetve azok módosításait (a továbbiakban együtt: szabályzat), az elfogadásuktól számított tizenöt napon belül köteles megküldeni a miniszternek törvényességi ellenőrzés céljából. Ez az eszköz alternatív eszközként jelenik meg a klasszikusnak számító bírósághoz fordulás eszköze mellett. Célja szintén a törvényes működés elősegítése.

A preventív eszközök körét bővíti a Javaslat azon rendelkezése, amely szerint a Kamara a szabályzat tervezetét annak elfogadását megelőzően is megküldheti a miniszter részére előzetes véleményezésre; a miniszter előzetes véleményét a szabályzattervezet kézhezvételétől számított harminc napon belül küldi meg a Kamara részére.

Ha a szabályzat vagy annak valamely rendelkezése jogszabályba ütközik, a miniszter figyelmezteti a Kamarát, hogy a szabályzat nem lehet jogszabállyal ellentétes, a szabályzatnak a jogszabályba ütköző része semmis, egyúttal felhívja a Kamarát, hogy a szabályzatot megfelelően módosítsa, valamint a módosított és elfogadott szabályzatot a felhívás kézhezvételétől számított harminc napon belül ismételten küldje meg, vagy egyet nem értése esetén a szabályzat jogszerűségének indokairól a megadott határidőn belül írásban tájékoztassa.

A Javaslatban az alternatív és klasszikus eszközök összekapcsolódnak akként, hogy ha a fent részletezett felhívásban megjelölt határidő elteltét követően a jogsértés továbbra is megállapítható, a miniszter harminc napon belül bírósághoz fordulhat a jogsértés megszüntetése érdekében. Ha a bíróság a jogsértést megállapítja, a jogsértő szabályzatot hatályon kívül helyezi, és új eljárás lefolytatását rendeli el.

A 135-136. §-hoz

A Javaslat a jelen szakaszokban - többek között - a jogsértő működés, illetve a mulasztás jogkövetkezményeit részletezi.

A jogsértő működést követő eljárás tartalmát tekintve megegyezik a Kamarai törvény szabályai szerint lefolytatott eljárással. Lényege, hogy ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a Kamara működése jogsértő, felhívja a Kamarát a jogsértő működés megszüntetésére (törvényességi felhívás). Ezt követően a Kamara köteles írásban tájékoztatni a minisztert a jogsértő működés megszüntetése iránt tett intézkedéseiről, vagy arról, hogy a működés miért nem jogsértő. Ha a felhívást követően a jogsértés továbbra is megállapítható, a miniszter bírósághoz fordulhat a működés helyreállítása érdekében. Ha a bíróság a jogsértő működést megállapítja, a Javaslatban meghatározott szankciókkal élhet.

Új rendelkezéseket tartalmaz a Javaslat a mulasztás miatt alkalmazható jogkövetkezmények tekintetében. Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a Kamara jogszabályban, alapszabályban vagy egyéb szabályzatban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, megfelelő határidő tűzésével felhívja a Kamarát az elmulasztott intézkedés megtételére. A Javaslat a mulasztás mihamarabbi pótlása érdekében szigorú határidőt ír elő: a felhívásban a mulasztás pótlására hatvan napnál hosszabb időtartam nem adható. A Kamara köteles - a felhívásban megadott határidőn belül - az elmulasztott intézkedést megtenni, vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.

Ha a mulasztás a fenti határidő elteltét követően is megállapítható, a miniszter harminc napon belül bírósághoz fordul a mulasztás orvoslása érdekében. Ha a bíróság a mulasztás tényét megállapítja - megfelelő határidő tűzésével - kötelezi a Kamarát az elmulasztott intézkedés megtételére. Ha a Kamara a bíróság határozatában megjelölt határidőn belül a mulasztást nem pótolja, a miniszter indítványára a bíróság a mulasztás pótlásának idejére felügyelőbiztost rendel ki, akinek feladatait előírja.

A 137. §-hoz

A Javaslat külön szakaszban rendezi a felügyelőbiztosra vonatkozó szabályokat. A kirendelt felügyelőbiztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg. A felügyelőbiztos díját és költségeit a Kamara viseli. A Kamara feletti törvényességi felügyeleti szabályokat megerősítendő, illetve azt elkerülendő, hogy a felügyelőbiztos ne pártatlanul járjon el, a Javaslat szerint felügyelőbiztosként kamarai tag nem rendelhető ki.

Felügyelőbiztos az lehet, aki jogász szakképzettséggel, valamint legalább öt éves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik.

A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről a felfüggesztés időtartamának lejártát megelőző öt napon belül írásban tájékoztatja a bíróságot, valamint a minisztert.

78. A bírósági eljárás szabályai

A 138. §-hoz

A Javaslat új rendelkezése, hogy a törvényességi felügyelet körében benyújtott kérelemről a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság annak beérkezésétől számított harminc napon belül nemperes eljárásban dönt. A bíróság döntésével szemben fellebbezésnek helye nincs.

A Javaslat rendelkezései elősegítik a törvényességi felügyeleti ügyek mihamarabbi elintézését azzal, hogy rövid határidőket és kizárólagos illetékességet állapítanak meg. A tapasztalatok szerint a nemperes eljárásban folyó ügyek e területen igen hatékonyan lezárulnak. A fellebbezés kizártsága szintén a hatékonyságot növeli, megjegyzendő ugyanakkor, hogy a határozattal szemben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően felülvizsgálatnak van helye.

ÖTÖDIK RÉSZ

XIV. Fejezet

Záró rendelkezések

79. Felhatalmazó rendelkezések

A 139. §-hoz

A Javaslat felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz a Javaslat kereteit meghaladó részletes szabályok megalkotására, a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően.

80. Hatályba léptető rendelkezések

A 140. §-hoz

A Javaslat hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz. A Javaslat rendelkezései lépcsőzetesen lépnek hatályba. A Kamarára vonatkozó rendelkezések későbbi hatályba lépését az új kamara megalakulása indokolja.

81. Átmeneti rendelkezések

A 141. §-hoz

Az átmeneti rendelkezések között a Kamarai rendszer "átalakulására" vonatkozó szabályok találhatók. A Kamarai törvényben meghatározott területi kamarák (a továbbiakban: területi kamara) 2016. augusztus 15-i fordulónappal a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarába (a továbbiakban: MISZK) történő beolvadással megszűnnek. A területi kamara és a MISZK egyesülésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Ennek kapcsán ki kell térni arra, hogy ebben az esetben a kamarai rendszer átalakulásával összefüggésben a Ptk. szabályain túl a köztestületek létesítésére vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell (Ptk. 3:39 § (2) bekezdés). Ezek a szabályok a Kamarai törvényben találhatók. Egyértelmű tehát, hogy a kamarai rendszer átalakulásának részletes szabályait a Javaslatban kell kimondani, de a Ptk. szellemiségével, szabályozásával összhangban. Jelentős különbség azonban abban van, hogy a Ptk. elsősorban a tagok elhatározásából végrehajtott önkéntes átalakulást és nem a törvény által elrendelt szervezeti átalakítást szabályozza.

Meg kell jegyezni továbbá, hogy a Javaslatban szabályozott folyamat valójában egy beolvadás útján létrejövő egyesülés, mert az átalakulással nem jön létre új jogi személy, a többiek egy már meglévő jogi személybe olvadnak bele. Az ilyen típusú "átalakulás" ráadásul eltér a Ptk.-ban szabályozott, általában a tagok döntéséből eredő átalakulástól. Ez egy törvényi egyesülés, amit a kamarát létrehozó jogszabály rendel el, így nem függ az érintett taggyűlések döntésétől, nincsen jogszabályban rögzített törvényszéki eljárás sem (cégeljárás vagy civil szervezeti), mivel az alapszabályt a miniszter hagyja jóvá.

A 142. §-hoz

A Javaslat rendelkezése szerint a területi kamarák és a MISZK tisztségviselőinek megbízatása a Javaslat hatályba lépésével ex lege megszűnik. Ezt a szabályt a kamarai szervezet teljes megújítása indokolja. Ugyanakkor, a szervezeti egyesülés kivitelezhetetlen a jelenleg vezető pozíciót betöltő tisztségviselők közreműködése nélkül. Tisztségviselők hiányában nem kivitelezhető például az egyesülési terv, vagyonleltár stb. elkészítése és aláírása, amelyek elengedhetetlen jogi és pénzügyi részei a jogutódlás jogszerű megvalósításának.

A vázolt problémát a Javaslat akként oldja meg, hogy a területi kamarák és a MISZK tisztségviselői a törvény erejénél fogva, a Javaslatban meghatározott speciális ügyvivői státuszban, a kamarai tisztségviselők megválasztásáig működnek közre az átmeneti rendelkezések végrehajtásában. A MISZK elnöke és elnökhelyettesei testületként járnak el az átmeneti rendelkezések végrehajtása során (a továbbiakban: ügyvivő testület). Az ügyvivő testület tevékenységét a MISZK elnöke, az ügyvivő testület elnökeként irányítja. Az átmeneti rendelkezéseknek a területi kamara által történő végrehajtása során a területi kamara elnöke vagy elnökhelyettese (a továbbiakban együtt: ügyvivő) jár el. A területi kamara elnöke az eljáró ügyvivő személyét legkésőbb 2016. július 1-ig köteles bejelenteni az ügyvivő testület elnökének.

Amennyiben az ügyvivő testület, illetve az ügyvivők az átmeneti rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos feladataikat nem látják el, a Kamarai törvény rendelkezéseinek megfelelően a bíróság felügyelőbiztost rendel ki az egyesülés lefolytatásának biztosítására.

A 143. §-hoz

A jelen szakasz az egyesülési terv elkészítéséről és elfogadásáról rendelkezik, alapvetően a Ptk. szellemiségének megfelelően, de a köztestület sajátosságaihoz igazodva. Az ügyvivő testület és az ügyvivők legkésőbb 2016. július 15. napjáig kötelesek egyesülési tervet készíteni. Az egyesülési tervet és mellékleteit kötelesek 2016. július 22. napjáig elfogadni.

A Javaslat eme szakasza az egyesülési tervvel összefüggésben készülő vagyonmérleg-tervezet elkészítését is részletesen szabályozza.

A Javaslat kimondja, hogy az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 5. § (2) bekezdése nem alkalmazható. E szakasz szerint a tag az egyesülési terv közlésétől számított harminc napon belül írásban nyilatkozhat arról, ha nem kíván a jogutód jogi személy tagjává válni. Ilyen nyilatkozat hiányában úgy kell tekinteni, hogy a tag a jogutód jogi személy tagjává kíván válni. A tag azonban a jogi személy által pótlólagosan biztosított határidőig, ennek hiányában az egyesülésről véglegesen döntő szavazás megkezdéséig nyilatkozhat úgy, hogy nem kíván a jogutód jogi személy tagjává válni, illetve korábbi nyilatkozatát visszavonhatja.

A 144. §-hoz

A MISZK jogutódja a Kamara. Az új Kamara tehát lényegében két lépcsőben jön létre. Első lépésként a területi kamarák a 141. § és 143. §-nak megfelelően beolvadnak a MISZK-be, majd ezt követően az új Kamara váltja fel a MISZK-et. Ebből következően a Javaslat nem a MISZK alapító okiratának módosításáról szól, hanem az új Kamara alapító okiratának elkészítéséről. A Kamara ex lege váltja fel a MISZK-et, tehát ebben az esetben nem egyszerű átalakulásról van szó. A Kamarai törvény szerinti struktúra hatékonyabb átalakulása érdelében küldöttgyűlés alakul. A Kamara küldöttgyűlése alakuló ülésén dönt a Javaslat rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről, az alapszabály és a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, megválasztja szerveinek új tagjait és elfogadja nyitó vagyonmérleg-tervezetét.

A területi kamarák 2016. július 5-ig kötelesek adatot szolgáltatni a MISZK részére a nyilvántartásukban szereplő igazságügyi szakértőkről, illetve szerződéseikről és egyéb okirataikról jegyzéket készítenek.

A 145. §-hoz

A jelen szakasz részletezi az ügyvivő testület és az ügyvivők feladatait. A Javaslat hatályba lépését követően az ügyvivők és az ügyvivő testület az előző évi költségvetés keretei között gazdálkodik azzal, hogy új kötelezettséget nem vállalhat, és nem módosíthatja a szerződéseket a területi kamarák előző évi költségvetési tételeinek rovására.

A 146. §-hoz

A Javaslat részletezi az első tisztségviselők választásának szabályait. A Javaslat szabályai az alábbi elvek mentén kerültek megszövegezésre. A tagegyenlőség elve, vagyis minden kamarai tag potenciálisan választó és választható a kamarai rendszerében. E jogot csak a Javaslat, vagy annak felhatalmazása és a felhatalmazás keretei között az alapszabály korlátozhatja. A közvetlenség elve, melynek értelmében a kamara tagjai a tisztségviselőket közvetlenül választják. A titkosság elve, amely szerint nem hozható nyilvánosságra, hogy a kamarai tag kire adta le a szavazatát, a választással összefüggésben keletkezett iratok és adatok tikosak. Az általános és egyenlő választás kritériuma, amely szerint minden tagnak ugyanannyi szavazata van, nincsenek privilegizált szavazatok. A választás az elnök kivételével egyfordulós, a tisztségviselőket négy évre választják meg.

A választói névjegyzékbe felvett igazságügyi szakértő választhat (aktív választójog), és amennyiben jogszabály nem zárja ki, választható (passzív választójog). Szavazni csak személyesen lehet. A választáson minden szavazásra jogosultnak egy szavazata van, minden szavazat egyenlő.

A területi kamarák aktív választójoggal rendelkező tagjai az ügyvivő testület elnöke által összehívott közgyűlésen az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendeletben meghatározott területeken bejegyzett igazságügyi szakértők közül 2016. július 1. napjáig, a felsorolt területek mindegyikén tíz-tíz küldöttet választanak. A közgyűlés a megjelent igazságügyi szakértők számára tekintet nélkül határozatképes. A küldöttgyűlés száznegyven küldöttből áll azzal, hogy a küldöttek legalább fele a területi kamarák tagjai közül kerül megválasztásra. A küldötté válás feltétele legalább a területi kamarák nyilvántartásában szereplő igazságügyi szakértők 10 %-ának ajánlása. Nem lehet küldött a területi kamara elnöke és elnökhelyettese. A közgyűlésen megválasztott küldöttek jegyzékét a MISZK elnöke haladéktalanul megküldi a miniszter részére.

A 147. §-hoz

A Javaslat részletezi a Kamara első tisztségviselőinek megválasztását, valamint a küldöttgyűlés működését is. A Kamara első tisztségviselőit az alakuló ülésen 2016. szeptember 15. napján választják. A küldöttgyűlést az ügyvivő testület elnöke hívja össze. A meghívóban - a küldöttgyűlés kezdő időpontjának megjelölésén túl - a szavazás kezdő és záró időpontját (óra megjelöléssel) fel kell tüntetni.

A küldöttgyűlés határozatképességének megállapítása szempontjából a küldöttgyűlés megnyitásának időpontja az irányadó. A megismételt küldöttgyűlést azonos napon későbbi időpontban kell megtartani, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

A 148-149. §-hoz

A ügyvivő testület a választások előkészítése és lebonyolítása céljából 2016. július 22. napjáig megválasztja a választási bizottság és a jelölőbizottság, valamint a szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: választási szervek) elnökét és két tagját. A Javaslat a választási szervek (választási bizottság, jelölőbizottság, szavazatszámláló bizottság) feladatait és működését részletezi.

A választási szervek tisztségviselője és tagja olyan választásra jogosult lehet, aki nem áll etikai büntetés hatálya alatt, továbbá vele szemben választótisztségekkel kapcsolatos, a Javaslatban meghatározott összeférhetetlenség nem áll fenn.

Fontos leszögezni, hogy a Javaslat itt azért etikai büntetésről szól, mert az új Kamara megalakulását előkészítő választásokon részt venni kívánó taggal szemben, a Kamarai törvény hatálya alatt etikai - és nem fegyelmi - büntetés volt alkalmazható. A jelölőbizottság, a választási bizottság, valamint a szavazatszámláló bizottság tagjai bármilyen tisztségre választhatók. Amennyiben a választási bizottság vagy a jelölőbizottság elnöke illetve tagja, vagy elnökének illetve tagjának közeli hozzátartozójának jelölésével, választásával, vagy az őket érintő választási kifogás kérdésében jár el, az érintett bizottsági tag az eljárásból ki van zárva.

A 150. §-hoz

A választói névjegyzékbe a közzétételt megelőző napig igazságügyi szakértőként bejegyzett valamennyi választásra jogosult igazságügyi szakértőt fel kell venni. Tekintettel arra, hogy a felfüggesztett és a szünetelő szakértő a Javaslatból fakadó jogai gyakorlására nem jogosult, a Kamara megalakulásakor választójogával sem élhet. A Javaslat jelen szakasza a választói névjegyzék részletes szabályait állapítja meg.

A 151-155. §-hoz

A 151-155. szakaszok a választási eljárás szabályait állapítják meg. A választást ajánlás és jelölés előzi meg. A Javaslat részletezi a szavazás és a szavazatok összeszámlálásának szabályait, az egyes tisztségviselők megválasztásának szabályait, valamint a jegyzőkönyvezés szabályait is.

A 156. §-hoz

A Javaslat a szervezeti struktúra megfiatalítása érdekében úgy rendelkezik, hogy az új Kamara első tisztségviselőinek megválasztásakor is érvényesíteni kell a 87. §-ban lefektetett elveket, mely szerint a Kamara tisztségviselői legfeljebb egyszer választhatók újra.

A 157. §-hoz

A területi kamarák igazságügyi szakértő tagjai az egységes Kamara megalakulásával ex lege a Kamara tagjaivá válnak. A területi kamarák vagyona ex lege átszáll a Kamarára. A területi kamarák alkalmazottai felett 2016. szeptember 15. napjától a munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja.

Garanciális szabály, hogy az egyesülés a beolvadó területi kamarákkal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.

A területi kamarák kötelesek a folyamatban lévő elsőfokú etikai eljárásokat legkésőbb 2016. augusztus 30-ig lezárni. A megkezdett etikai eljárásokban az etikai tanács, eljárás megindításáról rendelkező határozatának meghozatalakor hatályos szabályok irányadók. A területi kamarák megszűnését követően az első- és másodfokú eljárások lefolytatására a Kamara etikai bizottsága rendelkezik hatáskörrel.

A MISZK elnöke 2016. augusztus 30. napjáig elkészíti és bemutatja a miniszternek a Kamara ideiglenes szervezeti és működési szabályzatát. Az ideiglenes szervezeti és működési szabályzatot a Kamara alakuló ülésén fogadja el. A Kamara elnöke az elfogadott szabályzatot jóváhagyás céljából haladéktalanul megküldi a miniszter részére.

A 158. §-hoz

A Javaslat jelen szakasza a hivatalos ügyfélszolgálati pontok felállításával és működésével foglalkozik.

82. Európai Uniós követelményekre utaló rendelkezések

A 159. §-hoz

A Javaslat a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatnak, a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006 december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

83. Módosító rendelkezések

A 160-164. §-hoz

A Javaslat módosító rendelkezéseket tartalmaz.

84. Hatályon kívül helyező rendelkezések

A 165. §-hoz

A Javaslat hatálybalépésével hatályát veszti az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény és az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény.

Szükséges utalni arra, hogy a 140. § szerint a Javaslat Második, Harmadik és Negyedik Része, a Kamarai törvényt hatályon kívül helyező bekezdés, valamint a minőségbiztosításra és az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok két lépcsőben, később lépnek hatályba.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére