32006L0125[1]

A Bizottság 2006/125/EK irányelve ( 2006. december 5. ) a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről (kodifikált változat)

A BIZOTTSÁG 2006/125/EK IRÁNYELVE

(2006. december 5.)

a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről

(EGT vonatkozású szöveg)

(kodifikált változat)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. május 3-i 89/398/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1) A csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 1996. február 16-i 96/5/EK bizottsági irányelvet (2) több alkalommal jelentősen módosították (3). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

(2) A csecsemők és a kisgyermekek részére készített feldolgozott gabonaalapú élelmiszereket és bébiételeket a változatos étrend részeként használják fel, és azok nem képezik a csecsemők és kisgyermekek táplálkozásának egyedüli forrását.

(3) A kérdéses termékek gazdag választéka áll rendelkezésre, amely tükrözi az elválasztott csecsemők és a kisgyermekek rendkívül változatos étrendjét a Közösségen belüli jelenlegi társadalmi és kulturális körülményeknek megfelelően.

(4) A kérdéses termékek alapvető összetételének meg kell felelnie az egészséges csecsemők és kisgyermekek táplálkozásával kapcsolatos követelményeknek, amelyeket az általánosan elfogadott tudományos adatok alapján határoztak meg, figyelembe véve a fent említett tényezőket.

(5) Meg kell állapítani az ilyen termékek két nagy kategóriájának, nevezetesen a feldolgozott gabonaalapú élelmiszereknek és a bébiételeknek az összetételével kapcsolatos lényeges táplálkozási követelményeket.

(6) Bár az ilyen termékek jellegénél fogva számos kötelező követelményt és egyéb korlátozást kell támasztani a vitamin-, az ásványianyag- és az egyéb tápanyagtartalom vonatkozásában, meg kell engedni, hogy ezen anyagokat a gyártók önként is hozzáadhassák termékeikhez feltéve, hogy kizárólag az ezen irányelvben meghatározandó bizonyos anyagokat használják fel.

(7) Azon termékek használata esetén, amelyekhez a gyártók a Közösségen belül jelenleg tapasztalt szinten önként adnak hozzá ilyen tápanyagokat, nem eredményezik azok túlzott bevitelét a csecsemők és a kisgyermekek élelmezése során. Figyelemmel kell kísérni a helyzet jövőbeli alakulását, és szükség esetén meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket.

(8) A feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekben és a bébiételekben található peszticidmaradékok megengedett legmagasabb mértékeire vonatkozó eltérő szabályozás bizonyos tagállamok között kereskedelmi akadályokat okoz.

(9) A gyümölcsökben és zöldségekben, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló, 1976. november 23-i 76/895/EGK tanácsi irányelv (4), valamint a gabonafélékben, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló, 1986. július 24-i 86/362/EGK tanácsi irányelv (5), továbbá az állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló, 1986. július 24-i 86/363/EGK tanácsi irányelv (6), továbbá az egyes növényi eredetű termékekben - többek között a gyümölcsökben és zöldségekben -, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló, 1990. november 27-i 90/642/EGK tanácsi irányelv (7) rendelkezéseiben megállapított peszticidmaradékok megengedett legmagasabb értékei nem sérthetik meg a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekre és bébiételekre vonatkozó különleges rendelkezéseket.

(10) A Közösség nemzetközi kötelezettségeit figyelembe véve azon esetekben, amikor a vonatkozó tudományos bizonyítékok nem elégségesek, az elővigyázatosság elvének alkalmazása lehetővé teszi, hogy a Közösség ideiglenes intézkedéseket fogadjon el a rendelkezésére álló vonatkozó információk alapján, amíg a további kockázatbecslést és az intézkedés felülvizsgálatát indokolt időn belül el nem végzik.

(11) Az élelmiszerügyi tudományos bizottság 1997. szeptember 19-i, illetve 1998. június 4-i két véleménye alapján kétségek merültek fel a csecsemők és kisgyermekek egészségének védelmében jelenleg megengedhető napi peszticidek és peszticidmaradékok bevitel (ADI) értékeinek helytállóságát illetően. Ezért a csecsemők és kisgyermekek számára készített különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozóan indokolt egy nagyon alacsony közös határérték elfogadása valamennyi peszticid esetében, amíg az ilyen anyagok esetenkénti tudományos vizsgálata és értékelése meg nem történik. Ezt a nagyon alacsony közös határértéket 0,01 mg/kg-ban kell rögzíteni, ami általában a gyakorlatban a legkisebb kimutatható érték.

(12) A peszticidmaradékokra vonatkozóan szigorú korlátozásokat kell megállapítani. A nyersanyagok gondos kiválogatásával, továbbá feltéve, hogy a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek előállításuk során jelentős feldolgozáson mennek keresztül, lehetséges az olyan termékek gyártása, amelyek nagyon kevés peszticidmaradékot tartalmaznak. Mindazonáltal legkedvezőtlenebb beviteli körülmények között egy kisszámú peszticid vagy peszticidmetabolit esetén még a 0,01 mg/kg legmagasabb szermaradványmértéknél is megtörténhet, hogy a csecsemőknél és kisgyermekeknél túllépik az ADI-t. Ez a helyzet azon peszticideknél vagy peszticidmetabolitoknál, amelyek ADI-ja alacsonyabb, mint 0,0005 mg/testtömegkilogramm.

(13) Ez az irányelv létrehozza azon alapelvet, amely tiltja e peszticidek alkalmazását olyan mezőgazdasági termékek előállítása során, amelyeket feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekbe és bébiételekbe szánnak. E tilalom azonban nem szükségképpen biztosítja, hogy a termékek mentesek legyenek az ilyen peszticidektől, mert bizonyos peszticidek beszennyezik a környezetet, és szermaradványaikat meg lehet találni az érintett termékekben.

(14) A csecsemők és kisgyermekek egészségét jobban lehet védeni olyan kiegészítő követelmények alkalmazásával, amelyek analízisen alapulnak, függetlenül a termék eredetétől.

(15) A legtöbb peszticidet, amelynek ADI-ja alacsonyabb, mint 0,0005 mg/testtömegkilogramm, már betiltották a Közösségben. A feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekben és bébiételekben a betiltott peszticideknek a rendelkezésre álló legmodernebb analitikai módszerekkel még kimutatható mértékben sem szabad jelen lenniük. Néhány peszticid azonban lassan bomlik le, és továbbra is szennyezi a környezetet. Ezek jelen lehetnek a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekben és bébiételekben még akkor is, ha ezeket a peszticideket nem használták fel. Az ellenőrzés érdekében összehangolt megközelítést kell alkalmazni.

(16) A folyamatban lévő bizottsági döntések ideje alatt, amelyek azt határozzák meg, hogy az engedélyezett peszticidek kielégítik-e a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelv (8) 5. cikkének biztonsági követelményeit, az engedélyezett peszticidek folytatólagos használatát mindaddig meg lehet engedni, amíg szermaradékaik megfelelnek az ezen irányelvben megállapított legmagasabb szermaradékszinteknek. Ez utóbbiakat olyan szinten kell meghatározni, amely biztosítja, hogy a vonatkozó ADI értékeket a csecsemők és a kisgyermekek a legkedvezőtlenebb beviteli körülmények esetén se lépjék túl.

(17) Az élelmiszerek új élelmiszernek minősülő összetevőinek használatát valamennyi élelmiszer vonatkozásában, horizontálisan egy külön intézkedésben kell szabályozni.

(18) Ezen irányelv az érintett termékekkel kapcsolatos jelenlegi ismeretet tükrözi. A tudományos és technikai fejlődésen alapuló újításokat engedélyező módosításokat a 89/398/EGK irányelv 13. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott eljárással összhangban hozzák meg.

(19) A szükséges mikrobiológiai követelményeket és a szennyező anyagok megengedett legmagasabb határértékeit megállapítják azon személyekre tekintettel, akik részére e termékek készülnek.

(20) A 89/398/EGK irányelv 7. cikkének (1) bekezdése alapján az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékekre az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9) megállapított általános szabályok vonatkoznak.

(21) Ezen irányelvben elfogadják, és adott esetben kiszélesítik a fenti általános szabályok kiegészítéseit és az alóluk való kivételeket.

(22) Az irányelv hatálya alá tartozó termékek jellege és rendeltetése különösképpen megkívánja az energia- és az alapvető tápanyagokat feltüntető tápértékjelölést. Másrészről a csecsemők egészségét könnyen veszélyeztető helytelen felhasználás megelőzése érdekében a felhasználás módját fel kell tüntetni a 2000/13/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének 9. pontjában és 11. cikkében foglaltaknak megfelelően.

(23) Bár a kérdéses termékeknél a nem kifejezetten tiltott állítások általában véve alkalmazhatók, összhangban az összes élelmiszerre vonatkozó szabályokkal, azonban adott esetben figyelembe kell venni az összetétellel kapcsolatban ebben az irányelvben meghatározott kritériumokat.

(24) A 89/398/EGK irányelv 4. cikkével összhangban konzultáltak az élelmiszerügyi tudományos bizottsággal azon intézkedésekről, amelyek kihatással lehetnek a közegészségügyre.

(25) Az ezen irányelvben megállapított intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével.

(26) Ez az irányelv nem érinti a VIII. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Ezen irányelv a 89/398/EGK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett egyedi irányelv.

(2) Ezen irányelv hatálya alá a Közösség területén élő egészséges csecsemők és kisgyermekek sajátos igényeinek megfelelő, különleges táplálkozási célokat kielégítő élelmiszerek tartoznak, amelyek rendeltetésük szerint a csecsemők elválasztása során, valamint a kisgyermekek részére a szokásos étrend kiegészítéseként és/vagy azok normál élelmiszerek fogyasztására történő fokozatos átállásának céljából készülnek. Ide tartoznak:

a) a "feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek", amelyek a következő négy csoportba sorolhatók:

i. egyszerű gabonafélék, amelyeket tejjel vagy más megfelelően tápláló folyadék hozzáadásával készítettek, illetve azokat így kell a fogyasztásra elkészíteni;

ii. hozzáadott magas fehérjetartalmú élelmiszert tartalmazó gabonafélék, amelyeket vízzel vagy más, fehérjét nem tartalmazó folyadékkal készítettek, illetve azokat így kell fogyasztásra elkészíteni;

iii. tészták, amelyeket forrásban lévő vízben vagy más megfelelő folyadékban történő főzést követően kell felhasználni;

iv. kétszersültek és kekszek, amelyeket vagy közvetlenül, vagy porítás után víz, tej vagy más alkalmas folyadék hozzáadásával kell felhasználni;

b) a "bébiételek", amelyek nem feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek.

(3) Ezen irányelv nem vonatkozik a kisgyermekek részére szánt tejféleségekre.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a) "csecsemő": minden tizenkét hónapnál fiatalabb gyermek;

b) "kisgyermek": minden 1 és 3 éves kor közötti gyermek;

c) "peszticidmaradék": a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekben és bébiételekben található, a 91/414/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott növényvédő szer maradéka, beleértve metabolitjait és a lebomlásából vagy átalakulásából származó termékeket.

3. cikk

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett termékeket csak akkor lehessen forgalomba hozni a Közösség területén, ha azok megfelelnek az ezen irányelvben megállapított szabályoknak.

4. cikk

A feldolgozott gabonaalapú élelmiszereket és bébiételeket kizárólag olyan anyagok felhasználásával állítják elő, amelyek az általánosan elfogadott tudományos adatok alapján megfelelnek a csecsemők és a kisgyermekek különleges táplálkozási igényeinek.

5. cikk

(1) A feldolgozott gabonaalapú élelmiszereknek meg kell felelniük az I. mellékletben meghatározott összetételi követelményeknek.

(2) A II. mellékletben felsorolt bébiételek összetételének meg kell felelniük az ott meghatározott követelményeknek.

6. cikk

A feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekhez és bébiételekhez előállításuk során csak a IV. mellékletben felsorolt tápértéknövelő anyagokat lehet felhasználni.

A fenti anyagokra vonatkozó tisztasági követelményeket egy későbbi időpontban állapítják meg.

7. cikk

(1) A feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek nem tartalmazhatnak semmilyen anyagot olyan mennyiségben, amely veszélyezteti a csecsemők és a kisgyermekek egészségét. A (2) és (3) bekezdésben említett anyagoktól eltérő anyagok szükséges legmagasabb mértékeit meg kell állapítani.

(2) A feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek egyetlen peszticidmaradék esetében sem tartalmazhatnak 0,01 mg/kg mértéket meghaladó mennyiséget azon anyagok kivételével, amelyekre a VI. melléklet különleges értékeket ír elő.

A peszticidmaradékok mértékeinek meghatározására szolgáló analitikai módszerek általánosan elfogadott szabványosított módszerek.

(3) A VII. mellékletben felsorolt peszticideket nem lehet felhasználni feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek előállítására szánt mezőgazdasági termékekben.

Ellenőrzés céljából azonban:

a) úgy tekintik, hogy a VII. melléklet 1. táblázatában felsorolt peszticideket nem használták, ha szermaradványaik nem haladják meg a 0,003 mg/kg szintet. E szintet, amelyet az analitikai módszerek mennyiségi határának tekintenek, a műszaki fejlődés figyelembevételével rendszeresen felülvizsgálják;

b) úgy tekintik, hogy a VII. melléklet 2. táblázatában felsorolt peszticideket nem használták, ha szermaradványaik nem haladják meg a 0,003 mg/kg szintet. E szintet a környezeti szennyeződésre vonatkozó adatok figyelembevételével rendszeresen felülvizsgálják.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett szinteket a fogyasztásra kész vagy a gyártó utasításai szerint elkészített termékekre alkalmazzák.

(5) A VI. mellékletben felsorolt peszticidek esetében, amennyiben olyan döntést hoznak, hogy valamely hatóanyagot nem veszik fel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe, ezen irányelv VI. és VII. mellékletét annak megfelelően módosítják.

(6) A mikrobiológiai követelményeket szükség szerint állapítják meg.

8. cikk

(1) Az érintett termékek címkéjén a 2000/13/EK irányelv 3. cikkében előírt adatok mellett a következő kötelező adatokat kell feltüntetni:

a) a megfelelő életkor megjelölése, amelytől kezdve a termék az összetételére, állományára vagy egyéb sajátos tulajdonságaira való tekintettel a gyermeknek adható. A feltüntetett életkor egyetlen termék esetében sem lehet négy hónap alatti. A négy hónapos kortól ajánlott termékeken fel lehet tüntetni, hogy alkalmazásuk csak a fenti életkortól lehetséges kivéve, ha orvosi, táplálkozástudományi vagy gyógyszerész végzettségű független személyek, vagy más, anya- és gyermekgondozó szakemberek ettől eltérő tanácsot adnak;

b) a gluténtartalomra vagy a glutén mentességre vonatkozó információ, amennyiben hat hónap alatt van az a feltüntetett életkor, amelytől a terméket fel lehet használni;

c) a kJ-ban és kcal-ban kifejezett energiatartalom, valamint a fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalom számszerű értékét a forgalmazott termék 100 g-jára vagy 100 ml-rére és adott esetben, a termék fogyasztásra ajánlott mennyiségére vonatkoztatva;

d) minden egyes, az I. és a II. mellékletben szabályozott ásványi anyag és vitamin átlagos mennyiségét számszerűen kifejezve, a forgalmazott termék 100 g-jára vagy 100 ml-ére és adott esetben, a termék fogyasztásra ajánlott mennyiségére vonatkoztatva;

e) adott esetben az étel helyes elkészítésére vonatkozó tájékoztatás, valamint a használati útmutató betartásának fontosságát hangsúlyozó felirat.

(2) A címkén a következőkre vonatkozó jelzések is szerepelhetnek:

a) a IV. mellékletben felsorolt tápanyagok átlagos mennyisége, számszerűen kifejezve, a forgalmazott termék 100 g-jára vagy 100 ml-rére és adott esetben, a termék fogyasztásra ajánlott mennyiségére vonatkoztatva;

b) a számszerű információk mellett az V. mellékletben feltüntetett vitaminok és ásványi anyagok mennyisége az ott szereplő referenciaértékek százalékában, a forgalmazott termék 100 g-jára vagy 100 ml-ére és adott esetben, a termék fogyasztásra ajánlott mennyiségére vonatkoztatva, feltéve, hogy a termékben jelenlevő mennyiségek a referenciaértékek legalább 15 %-át elérik.

9. cikk

A VIII. melléklet A. részében meghatározott irányelvekkel módosított 96/5/EK irányelv hatályát veszti, a VIII. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő utalásokat úgy kell tekinteni, mintha erre az irányelvre vonatkoznának és a IX. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell alkalmazni.

10. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

11. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 186., 1989.6.30., 27. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(2) HL L 49., 1996.2.28., 17. o. A legutóbb a 2003/13/EK irányelvvel (HL L 41., 2003.2.14., 33. o.) módosított irányelv.

(3) Lásd a VIII. melléklet A. részét.

(4) HL L 340., 1976.12.9., 26. o. A 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.) hatályon kívül helyezett irányelv.

(5) HL L 221., 1986.8.7., 37. o. A 396/2005/EK rendelettel hatályon kívül helyezett irányelv.

(6) HL L 221., 1986.8.7., 43. o. A 396/2005/EK rendelettel hatályon kívül helyezett irányelv.

(7) HL L 350., 1990.12.14., 71. o. A 396/2005/EK rendelettel hatályon kívül helyezett irányelv.

(8) HL L 230., 1991.8.19., 1. o. A legutóbb a 396/2005/EK rendelettel módosított irányelv.

(9) HL L 109., 2000.5.6., 29. o. A legutóbb a 2003/89/EK irányelvvel (HL L 308., 2003.11.25., 15. o.) módosított irányelv.

I. MELLÉKLET

A CSECSEMŐK ÉS KISGYERMEKEK SZÁMÁRA KÉSZÜLT FELDOLGOZOTT GABONAALAPÚ ÉLELMISZEREK ÖSSZETÉTELÉRE VONATKOZÓ ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

A tápanyagokkal kapcsolatos követelmények a fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, vagy a gyártó utasításai szerint fogyasztásra elkészített termékekre vonatkoznak.

1. GABONATARTALOM

A feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek elsősorban egy vagy többféle gabonából és/vagy keményítőtartalmú gyökérből, gumóból készült termékek.

A gabona és/vagy a keményítőtartalmú gyökérből, gumóból származó szárazanyag mennyisége a végső keverék tömegének legalább 25 %-át teszi ki.

2. FEHÉRJE

2.1. Az 1. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. és iv. alpontjában említett termékek esetében a fehérje mennyisége legfeljebb 1,3 g/100 kJ (5,5 g/100 kcal).

2.2. Az 1. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett termékek esetében a hozzáadott fehérje mennyisége legalább 0,48 g/100 kJ (2 g/100 kcal).

2.3. Az 1. cikk (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett, magas fehérjetartalmú élelmiszerek hozzáadásával készült és ily módon forgalomba hozott kekszek esetében a hozzáadott fehérje mennyisége legalább 0,36 g/100 kJ (1,5 g/100 kcal).

2.4. A hozzáadott fehérje kémiai indexe a referenciafehérje (a III. mellékletben leírt kazein) kémiai indexének legalább 80 %-ával, vagy a keverékben levő fehérje hatékonysági aránya (PER-protein efficiency ratio) legalább a referenciafehérje hasonló módon kapott értékének 70 %-ával egyenlő. Aminosavak hozzáadása minden esetben kizárólag a fehérjekeverék tápértékének feljavítása céljából, és csakis az ehhez szükséges arányban megengedett.

3. SZÉNHIDRÁTOK

3.1. Ha az 1. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. és iv. alpontjában említett termékekhez szacharózt, fruktózt, glükózt, glükózszirupot vagy mézet adnak, akkor:

- az e forrásokból hozzáadott szénhidrátok mennyisége legfeljebb 1,8 g/100 kJ (7,5 g/100 kcal),

- a hozzáadott fruktóz mennyisége legfeljebb 0,9 g/100 kJ (3,75 g/100 kcal) lehet.

3.2. Ha az 1. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett termékekhez szacharózt, fruktózt, glükózt, glükózszirupot vagy mézet adnak, akkor:

- az e forrásokból hozzáadott szénhidrátok mennyisége legfeljebb 1,2 g/100 kJ (5 g/100 kcal),

- a hozzáadott fruktóz mennyisége legfeljebb 0,6 g/100 kJ (2,5 g/100 kcal) lehet.

4. ZSÍROK

4.1. Az 1. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. és iv. alpontjában említett termékek zsírtartalma legfeljebb 0,8 g/100 kJ (3,3 g/100 kcal).

4.2. Az 1. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett termékek zsírtartalma legfeljebb 1,1 g/100 kJ (4,5 g/100 kcal). Ha a zsírtartalom nagyobb, mint 0,8 g/100 kJ (3,3 g /100 kcal), akkor:

- a zsírokban jelen levő laurinsav mennyisége legfeljebb az összes zsír 15 %-a,

- a zsírokban jelen levő mirisztinsav mennyisége legfeljebb az összes zsír 15 %-a,

- a zsírokban jelen levő linolsav (gliceridek formájában = linoleátok) mennyisége legalább 70 mg/100 kJ (300 mg/100 kcal), és legfeljebb 285 mg/100 kJ (1 200 mg/100 kcal) lehet.

5. ÁSVÁNYI ANYAGOK

5.1. Nátrium

- feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek készítésekor nátriumsók hozzáadása kizárólag technológiai célból megengedett,

- a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek nátriumtartalma legfeljebb 25 mg/100 kJ (100 mg/100 kcal) lehet.

5.2. Kalcium

5.2.1. Az 1. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett termékekben a kalcium mennyisége legalább 20 mg/100 kJ (80 mg/100 kcal).

5.2.2. Az 1. cikk (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett olyan termékek esetén, amelyek tej hozzáadásával készülnek (tejes kekszek), és azokat ilyen termékként jelenítik meg, a kalcium mennyisége legalább 12 mg/100 kJ (50 mg/100 kcal).

6. VITAMINOK

6.1. A feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek esetében a tiamin mennyisége legalább 25 μg/100 kJ (100 μg/100 kcal).

6.2. Az 1. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett termékek esetében: E határértékeket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az A- és D-vitamint feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekhez adják hozzá.

7. HOZZÁADOTT VITAMINOK, ÁSVÁNYI ANYAGOK ÉS NYOMELEMEK MEGENGEDETT LEGMAGASABB ÉRTÉKEI

A tápanyagokkal kapcsolatos követelmények a fogyasztásra kész és így forgalmazott vagy a gyártó utasításai szerint elkészített termékekre vonatkoznak, a kálium és a kalcium kivételével, amelyek esetében a követelmények a forgalomba hozott termékre vonatkoznak.

(1) RE = összes transzretinol ekvivalens.

(2) Kolekalciferol formában, amelyből 10 μg = 400 nemzetközi egység (NE) D-vitamin.

(3) α-TE = d-α-tocopherol megfelelő.

(4) Vassal dúsított termékekre vonatkozóan.

(5) NE = Niacin megfelelők = mg nikotinsav + mg triptofán/60.

(6) Az 1. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában említett termékekre vonatkozó mérték.

(7) Az 1. cikk (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett termékekre vonatkozó mérték.

II. MELLÉKLET

A CSECSEMŐK ÉS KISGYERMEKEK SZÁMÁRA KÉSZÜLT BÉBIÉTELEK ÖSSZETÉTELÉRE VONATKOZÓ ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

A tápanyagokkal kapcsolatos követelmények a fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, vagy a gyártó utasításai szerint fogyasztásra elkészített termékekre vonatkoznak.

1. FEHÉRJE

1.1. Ha a termék nevében csak hús, baromfi, hal, belsőség vagy más hagyományos fehérjetartalmú összetevő szerepel, akkor:

- a megnevezett hús, baromfi, hal, belsőség vagy más hagyományos fehérjeforrás összesen a teljes termék tömegének legalább 40 %-át képezi,

- minden megnevezett hús, baromfi, hal, belsőség vagy más hagyományos fehérjeforrás összesen a megnevezett fehérjeforrások tömegének legalább 25 %-át képezi,

- a megnevezett forrásokból származó összes fehérje legalább 1,7 g/100 kJ (7 g/100 kcal).

1.2. Ha a termék nevében első helyen szerepel a hús, baromfi, hal, belsőség vagy más hagyományos fehérjeforrás megnevezése, egyedül vagy kombinálva, függetlenül attól, hogy az adott terméket ételként hozzák forgalomba vagy nem, akkor:

- a megnevezett baromfi, hal, belsőség vagy más hagyományos fehérjeforrás összesen a teljes termék tömegének legalább 10 %-át képezi,

- minden megnevezett hús, baromfi, hal, belsőség vagy más hagyományos fehérjeforrás az összes megnevezett fehérjeforrás tömegének legalább 25 %-át képezi,

- a megnevezett forrásokból származó fehérje legalább 1 g/100 kJ (4 g/100 kcal).

1.3. Ha a termék nevében szerepel, de nem az első helyen a hús, baromfi, hal, belsőség vagy más hagyományos fehérjeforrás megnevezése, egyedül vagy kombinálva, függetlenül attól, hogy az adott terméket ételként hozzák forgalomba vagy nem, akkor:

- a megnevezett hús, baromfi, hal, belsőség vagy más hagyományos fehérjeforrás összesen a teljes termék tömegének legkevesebb 8 %-át képezi,

- minden megnevezett hús, baromfi, hal, belsőség vagy más hagyományos fehérjeforrás az összes megnevezett fehérjeforrás tömegének legalább 25 %-át képezi,

- a megnevezett forrásokból származó fehérje legalább 0,5 g/100 kJ (2,2 g/100 kcal),

- az összes forrásból származó teljes fehérjemennyiség a termékben legalább 0,7 g/100 kJ (3 g/100 kcal).

1.4. Ha a sajtot más összetevőkkel együtt említik ízesített termékek nevében, akkor függetlenül attól, hogy a terméket ételnek nevezik-e vagy sem:

- a tejtermékből származó fehérje legalább 0,5 g/100 kJ (2,2 g/100 kcal),

- a termékben található, az összes fehérjeforrásból származó fehérje legalább 0,7 g/100 kJ (3 g/100 kcal).

1.5. Ha a terméket a címkén ételként jelölik meg, de a termék nevében nem említik meg a húst, baromfit, halat, belsőséget vagy más hagyományos fehérjeforrást, az összes forrásból származó teljes fehérjemennyiség a termékben legalább 0,7 g/100 kJ (3 g/100 kcal).

1.6. A különféle ételek kísérőjeként feltálalt szószokra nem vonatkoznak az 1.1-1.5. pontokban meghatározott követelmények.

1.7. Azon édes ételek, amelyek nevében a tejterméket elsőként vagy egyetlen összetevőként említik meg, legalább 2,2 g/100 kcal tejfehérjét tartalmaznak. Az 1.1-1.5. pontokban foglalt követelmények egyetlen más édes ételre sem vonatkoznak.

1.8. Aminosavak hozzáadása kizárólag a termékben található fehérje táplálkozási értékének feljavítása céljából, és csakis az ehhez szükséges arányban megengedett.

2. SZÉNHIDRÁTOK

A gyümölcs- és zöldséglevekben, nektárokban, kizárólag gyümölcsből készített ételekben, desszertekben vagy pudingokban található összes szénhidrát mennyisége legfeljebb a következő lehet:

- 10 g/100 ml zöldséglevek és zöldségalapú italok esetén,

- 15 g/100 ml gyümölcslevek, nektárok, és gyümölcsalapú italok esetén,

- 20 g/100 g kizárólag gyümölcsből készített ételek esetén,

- 25 g/100 g desszertek és pudingok esetén,

- 5 g/100 g más, nem tejalapú italok esetén.

3. ZSÍR

3.1. 1.1. pontban említett termékek esetén:

Ha hús vagy sajt a termék egyetlen összetevője, vagy azokat a termék nevében elsőként említik meg, az összes forrásból származó összes zsír mennyisége a termékben legfeljebb 1,4 g/100 kJ (6 g/100 kcal).

3.2. Minden egyéb termék esetén az összes forrásból származó összes zsír mennyisége a termékben legfeljebb 1,1 g/100 kJ (4,5 g/100 kcal).

4. NÁTRIUM

4.1. A termék végső nátriumtartalma legfeljebb 48 mg/100 kJ (200 mg/100 kcal) vagy 200 mg/100 g. Ha azonban a sajt a termék nevében megemlített egyetlen összetevő, akkor a termék végső nátriumtartalma legfeljebb 70 mg/100 kJ (300 mg/100 kcal).

4.2. Gyümölcsalapú termékekhez, desszertekhez, pudingokhoz nátriumsók nem használhatók fel, kivéve, ha a hozzáadás technológiai okból indokolt.

5. VITAMINOK

C-vitamin

Gyümölcslé, nektár vagy zöldséglevek esetén a termék végleges C-vitamin-tartalma legalább 6 mg/100 kJ (25 mg/100 kcal) vagy 25 mg/100 g.

A-vitamin

Zöldséglevek esetén a termék végleges A-vitamin-tartalma legalább 25 μg/100 kJ (100 μg RE/100 kcal).

A-vitamint más bébiételhez nem szabad hozzáadni.

D-vitamin

D-vitamint bébiételekhez nem szabad hozzáadni.

6. HOZZÁADOTT VITAMINOK, ÁSVÁNYI ANYAGOK ÉS NYOMELEMEK MEGENGEDETT LEGMAGASABB ÉRTÉKEI

A tápanyagokkal kapcsolatos követelmények a fogyasztásra kész és így forgalmazott vagy a gyártó utasításai szerint elkészített termékekre vonatkoznak, a kálium és a kalcium kivételével, amelyek esetében a követelmények a forgalomba hozott termékre vonatkoznak.

(1) Az 5. pont rendelkezéseivel összhangban.

(2) Vassal dúsított termékekre vonatkozóan.

(3) Gyümölcsalapú ételekre, gyümölcslevekre, nektárokra és zöldséglevekre vonatkozó mérték.

III. MELLÉKLET

A KAZAIEN AMINOSAV-ÖSSZETÉTELE

IV. MELLÉKLET

TÁPANYAGOK

1. VITAMINOK

A-vitamin

Retinol

Retinil-acetát

Retinil-palmitát

Béta-karotin

D-vitamin

D2-vitamin (= ergokalciferol)

D3-vitamin (= kolekalciferol)

B1-vitamin

Tiamin-hidroklorid

Tiamin-mononitrát

B2-vitamin

Riboflavin

Riboflavin-5'-foszfát, nátrium

Niacin

Nikotinamid

Nikotinsav

B6-vitamin

Piridoxin-hidroklorid

Piridoxin-5-foszfát

Piridoxin-dipalmitát

Panoténsav

Kalcium D-pantotenát

Nátrium D-pantotenát

Dexpantenol

Folát

Folsav

B12-vitamin

Cianokobalamin

Hidroxokobalamin

Biotin

D-biotin

C-vitamin

L-aszkorbinsav

Nátrium L-aszkorbát

Kalcium L-aszkorbát

6-palmitil-L-aszkorbinsav (ascorbil-palmitát)

Kálium-aszkorbát

K-vitamin

Fillokinon (Fitomenadion)

E-vitamin

D-alfa tokoferol

DL-alfa tokoferol

D-alfa tokoferol-acetát

DL-alfa tokoferol-acetát

2. AMINOSAVAK

L-metionin

L-fenalanin

L-treonin

L-triptofán

L-triozin

L-valin

3. EGYEBEK

Kolin

Kolin-klorid

Kolin-citrát

Kolin-bitartarát

Inozit

L-karnitin

L-karnitin-hidroklorid

4. ÁSVÁNYI SÓK ÉS NYOMELEMEK

Kalcium

Kalcium-karbonát

Kalcium-klorid

Citromsav kalciumsói

Kalcium-glükonát

Kalcium-glicerofoszfát

Kalcium-laktát

Kalcium-oxid

Kalcium-hidroxid

Ortofoszforsav kalciumsói

Magnézium

Magnézium-karbonát

Magnézium-klorid

Citromsav magnéziumsói

Magnézium-glükonát

Magnézium-oxid

Magnézium-hidroxid

Ortofoszforsav magnéziumsói

Magnézium-szulfát

Magnézium-laktát

Magnézium-glicerofoszfát

Kálium

Kálium-klorid

Citromsav káliumsói

Kálium-glükonát

Kálium-laktát

Kálium-glicerofoszfát

Vas

Vas-citrát

Vas-ammónium-citrát

Vas-glükonát

Vas-laktát

Vas-szulfát

Vas-fumarát

Vas-difoszfát (vas-pirofoszfát)

Elemi vas (karbonilból készült + elektronikusan leválasztott + hidrogénnel redukált)

Vas-szacharát

Nátrium-vas-difoszfát

Vas-karbonát

Réz

Réz-lizin komlex

Réz-karbonát

Réz-citrát

Réz-glükonát

Réz-szulfát

Cink

Cinc-acetát

Cink klorid

Cink-citrát

Cink-laktát

Cink-szulfát

Cink-oxid

Cink-glükonát

Mangán

Mangán-karbonát

Mangán-klorid

Mangán-citrát

Mangán-glükonát

Mangán-szulfát

Mangán-glicerofoszfát

Jód

Nátrium-jodid

Kálium-jodid

Kálium-jodát

Nátrium-jodát

V. MELLÉKLET

REFERENCIAÉRTÉKEK A CSECSEMŐK ÉS KISGYERMEKEK SZÁMÁRA KÉSZÜLT ÉLELMISZEREK TÁPÉRTÉKJELÖLÉSÉHEZ

VI. MELLÉKLET

EGYES PESZTICIDEK VAGY PESZTICIDEK METABOLITOK LEGMAGASABB SZERMARADÉK-ÉRTÉKEI A FELDOLGOZOTT GABONAALAPÚ ÉLELMISZEREKBEN ÉS BÉBIÉTELEKBEN

VII. MELLÉKLET

PESZTICIDEK, AMELYEK NEM HASZNÁLHATÓK FEL FELDOLGOZOTT GABONAALAPÚ ÉLELMISZEREK ÉS BÉBIÉTELEK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEKBEN

1. táblázat

Az anyag kémiai elnevezése (szermaradék-meghatározás)

Diszulfoton (a diszulfoton, a diszulfoton-szulfoxid és a diszulfoton-szulfon összege, diszulfotonban kifejezve)

Fenszulfotion (a fenszulfotion, annak oxigénanalógja és szulfonjaik összege, fenszulfotionban kifejezve)

Fentin, trifeniltin kationban kifejezve

Haloxifop (a haloxifop, illetve sóinak és észtereinek összege a konjugátumokkal együtt, haloxifopban kifejezve)

Heptaklór- és transz-heptaklór-epoxid, heptaklórban kifejezve

Hexaklór-benzol

Nitrofen

Ometoát

Terbufosz (a terbufosz, annak szulfoxidjának és szulfonjának összege, terbufoszban kifejezve)

2. táblázat

Az anyag kémiai elnevezése

Aldrin és dieldrin, dieldrinben kifejezve

Endrin

VIII. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és annak módosításai

(lásd a 9. cikket)

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők listája

(lásd a 9. cikket)

IX. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT