Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

BH 2019.7.203 A szerződéses örökös hozzátartozójának - házastársának - a szerződésben való közreműködése, így az okirat tanúkénti aláírása nem eredményezi az öröklési szerződés érvénytelenségét [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 217. § (1) bek., 632. §, 656. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A peres felek az örökhagyó gyermekei. Az örökhagyó és a jelen per alperese között 2007. május 30-án ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt öröklési szerződés jött létre. Ebben az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy az örökhagyó részére - a szerződésben részletezettek szerint - tartást, ápolást, gondozást nyújt és halála esetén gondoskodik illő módon való eltemettetéséről azzal, hogy az örökhagyó az ingatlanát élete végéig jogosult használni, nyugdíjával szabadon rendelkezik; ennek fejében az örökhagyó az alperest a tulajdonában álló ingatlan örökösévé tette.

[2] Az okiratot az örökhagyón és az alperesen kívül két tanú, köztük az alperes házastársa írta alá.

[3] Az örökhagyó 2014. június 23-án elhunyt. A hagyatéki eljárás során a közjegyző az öröklési szerződésben megjelölt ingatlanok tulajdoni hányadait ideiglenes hatállyal az alperesnek mint szerződéses örökösnek adta át.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az örökhagyó és az alperes között 2007. május 30-án létrejött öröklési szerződés alaki okból érvénytelen a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 656. §-a, 629. § (1) bekezdés b) pontja és 632. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel arra, hogy a szerződés egyik tanúja az alperes házastársa volt, és így mint az örökös hozzátartozójának közreműködése miatt a szerződés érvénytelen.

[5] Az alperes a kereset elutasítását kérte az abban megjelölt érvénytelenségi ok hiányára hivatkozással.

Az első- és másodfokú ítélet

[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

[7] Utalt a régi Ptk. 656. §-ának rendelkezésére, amely szerint az öröklési szerződésre a más által írt végrendelet alakiságai az irányadóak, kivéve a 632. §-ának a végrendelet tételénél való közreműködésre vonatkozó rendelkezését, amely ellentétben áll az öröklési szerződés tartalmát meghatározó 655. § (1) bekezdésében foglaltakkal.

[8] Az ítélet indokolásában kifejtettek szerint az öröklési szerződés az örökhagyó és a szerződéses örökös egybehangzó akaratnyilvánításával jön létre, a szerződő felek mindkettőjük érdekeit érvényesítve határozzák meg a szerződés tartalmát és annak megkötésekor együttműködni kötelesek [régi Ptk. 205. § (3) bekezdés]. Szerinte emiatt a közreműködés mint érvénytelenségi ok szóba sem jöhet. Ezt azzal indokolta, hogy ha a szerződéses örökös mint juttatásban részesülő személy a szerződés megkötésénél nemcsak jogosult, de köteles is a szerződés tartalmának meghatározásában részt venni, ennél többet az ő érdekében közreműködő hozzátartozó sem valósíthat meg. Az elsőfokú bíróság, hivatkozással az egységes

és következetes bírói gyakorlatra (BH 1990.477., 2002.269.) úgy foglalt állást, hogy a szerződéses örökös hozzátartozójának közreműködése a juttatást nem teszi érvénytelenné, ezért az a tény, hogy az öröklési szerződést az alperes mint szerződő fél házastársa írta alá - egyik - tanúként, az öröklési szerződést alaki okból nem teszi érvénytelenné.

[9] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az örökhagyó és az alperes között 2007. május 30-án létrejött öröklési szerződés a peres felek viszonylatában érvénytelen.

[10] Idézte a régi Ptk. 632. § (1) bekezdésében foglaltakat, amely szerint az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó saját kezűleg írta és aláírta.

[11] E törvényhelyet értelmezve rámutatott, hogy a közreműködő személy fogalmát a törvény nem határozza meg, az ítélkezési gyakorlat szerint az eset összes körülménye alapján kell megállapítani, hogy a végrendelet tételével kapcsolatban milyen magatartás minősül közreműködésnek. Eszerint közreműködő az, akinek a végrendelet tartalma tekintetében meghatározó szerepe van, továbbá kimeríti a közreműködés fogalmát, a végrendelet megfogalmazása, szerkesztése, leírása attól függetlenül, hogy az így közreműködő személynek a végrendelet tartalmának kialakításában volt-e szerepe vagy sem.

[12] Egyrészről kifejtette a következőket. A régi Ptk. 655. § (1) bekezdése szerint az öröklési szerződés alanyai az örökhagyó és a vele szerződő fél, aki szükségképpen közreműködik az öröklési szerződés tartalmának kialakításában [205. § (1) és (3) bekezdés]. A szerződéses örökös ilyen fajta közreműködése, és ebből következően a hozzátartozója esetleges közreműködése sem teszi az öröklési szerződést érvénytelenné.

[13] Másrészről azonban utalt arra, hogy a régi Ptk. 632. §-a a végrendeleti tanú, illetőleg hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelenségét is kimondja. A tanú fogalma pedig - álláspontja szerint - nem azonos a közreműködő fogalmával, hiszen a tanúnak a végrendelkező személyazonosságát kell igazolnia, a 631. § a) pontjából következően a végintézkedés tartalmát nem is kell ismernie, nem is kell tudnia arról, hogy végintézkedés tételénél működött közre. Az e rendelkezésben megfogalmazott közreműködés azonban az általa helyesnek tartott értelmezés szerint nem tévesztendő össze az előzőekben - a 655. § (1) bekezdés kapcsán - taglalt közreműködés fogalmával, ez csupán a tanúkénti "közreműködést" jelenti.

[14] Mindezekre tekintettel úgy foglalt állást, hogy a perbeli öröklési szerződés esetében a régi Ptk. 656. §-a szerint alkalmazandó 632. § (1) bekezdésére alapított érvénytelenségi ok fennáll, és ezért az öröklési szerződés a peres felek viszonylatában érvénytelen.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[15] A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

[16] Hivatkozása szerint a másodfokú bíróság a jogvita elbírálására irányadó jogszabályokból helytelen jogi következtetést vont le, tévedett, amikor a régi Ptk. 656. §-ában szabályozott öröklési szerződésre a 632. §-t alkalmazta, a döntése ellentétes az egységes és következetes bírói gyakorlattal (BH 1994.472., 2000.494., 1998.176.). Idézte a régi Ptk. 632. §-át, amely szerint az írásbeli magánvégrendelet tanúja, vagy "más" közreműködő javára szóló juttatás érvénytelen. Álláspontja szerint a tanú vagy más közreműködő szövegrész helyes nyelvtani és logikai értelme ugyanis az, hogy a tanú maga is közreműködő. Miután az örökös közreműködése nem teszi érvénytelenné az öröklési szerződést, így - érvelt - nincs kellő jogi indoka annak sem, hogy a hozzátartozójának bármilyen közreműködése - tanúkénti aláírása - a szerződés érvénytelenségéhez vezessen.

[17] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!