BH 2019.7.203 A szerződéses örökös hozzátartozójának - házastársának - a szerződésben való közreműködése, így az okirat tanúkénti aláírása nem eredményezi az öröklési szerződés érvénytelenségét [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 217. § (1) bek., 632. §, 656. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A peres felek az örökhagyó gyermekei. Az örökhagyó és a jelen per alperese között 2007. május 30-án ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt öröklési szerződés jött létre. Ebben az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy az örökhagyó részére - a szerződésben részletezettek szerint - tartást, ápolást, gondozást nyújt és halála esetén gondoskodik illő módon való eltemettetéséről azzal, hogy az örökhagyó az ingatlanát élete végéig jogosult használni, nyugdíjával szabadon rendelkezik; ennek fejében az örökhagyó az alperest a tulajdonában álló ingatlan örökösévé tette.

[2] Az okiratot az örökhagyón és az alperesen kívül két tanú, köztük az alperes házastársa írta alá.

[3] Az örökhagyó 2014. június 23-án elhunyt. A hagyatéki eljárás során a közjegyző az öröklési szerződésben megjelölt ingatlanok tulajdoni hányadait ideiglenes hatállyal az alperesnek mint szerződéses örökösnek adta át.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az örökhagyó és az alperes között 2007. május 30-án létrejött öröklési szerződés alaki okból érvénytelen a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 656. §-a, 629. § (1) bekezdés b) pontja és 632. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel arra, hogy a szerződés egyik tanúja az alperes házastársa volt, és így mint az örökös hozzátartozójának közreműködése miatt a szerződés érvénytelen.

[5] Az alperes a kereset elutasítását kérte az abban megjelölt érvénytelenségi ok hiányára hivatkozással.

Az első- és másodfokú ítélet

[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

[7] Utalt a régi Ptk. 656. §-ának rendelkezésére, amely szerint az öröklési szerződésre a más által írt végrendelet alakiságai az irányadóak, kivéve a 632. §-ának a végrendelet tételénél való közreműködésre vonatkozó rendelkezését, amely ellentétben áll az öröklési szerződés tartalmát meghatározó 655. § (1) bekezdésében foglaltakkal.

[8] Az ítélet indokolásában kifejtettek szerint az öröklési szerződés az örökhagyó és a szerződéses örökös egybehangzó akaratnyilvánításával jön létre, a szerződő felek mindkettőjük érdekeit érvényesítve határozzák meg a szerződés tartalmát és annak megkötésekor együttműködni kötelesek [régi Ptk. 205. § (3) bekezdés]. Szerinte emiatt a közreműködés mint érvénytelenségi ok szóba sem jöhet. Ezt azzal indokolta, hogy ha a szerződéses örökös mint juttatásban részesülő személy a szerződés megkötésénél nemcsak jogosult, de köteles is a szerződés tartalmának meghatározásában részt venni, ennél többet az ő érdekében közreműködő hozzátartozó sem valósíthat meg. Az elsőfokú bíróság, hivatkozással az egységes

és következetes bírói gyakorlatra (BH 1990.477., 2002.269.) úgy foglalt állást, hogy a szerződéses örökös hozzátartozójának közreműködése a juttatást nem teszi érvénytelenné, ezért az a tény, hogy az öröklési szerződést az alperes mint szerződő fél házastársa írta alá - egyik - tanúként, az öröklési szerződést alaki okból nem teszi érvénytelenné.

[9] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az örökhagyó és az alperes között 2007. május 30-án létrejött öröklési szerződés a peres felek viszonylatában érvénytelen.

[10] Idézte a régi Ptk. 632. § (1) bekezdésében foglaltakat, amely szerint az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó saját kezűleg írta és aláírta.

[11] E törvényhelyet értelmezve rámutatott, hogy a közreműködő személy fogalmát a törvény nem határozza meg, az ítélkezési gyakorlat szerint az eset összes körülménye alapján kell megállapítani, hogy a végrendelet tételével kapcsolatban milyen magatartás minősül közreműködésnek. Eszerint közreműködő az, akinek a végrendelet tartalma tekintetében meghatározó szerepe van, továbbá kimeríti a közreműködés fogalmát, a végrendelet megfogalmazása, szerkesztése, leírása attól függetlenül, hogy az így közreműködő személynek a végrendelet tartalmának kialakításában volt-e szerepe vagy sem.

[12] Egyrészről kifejtette a következőket. A régi Ptk. 655. § (1) bekezdése szerint az öröklési szerződés alanyai az örökhagyó és a vele szerződő fél, aki szükségképpen közreműködik az öröklési szerződés tartalmának kialakításában [205. § (1) és (3) bekezdés]. A szerződéses örökös ilyen fajta közreműködése, és ebből következően a hozzátartozója esetleges közreműködése sem teszi az öröklési szerződést érvénytelenné.

[13] Másrészről azonban utalt arra, hogy a régi Ptk. 632. §-a a végrendeleti tanú, illetőleg hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelenségét is kimondja. A tanú fogalma pedig - álláspontja szerint - nem azonos a közreműködő fogalmával, hiszen a tanúnak a végrendelkező személyazonosságát kell igazolnia, a 631. § a) pontjából következően a végintézkedés tartalmát nem is kell ismernie, nem is kell tudnia arról, hogy végintézkedés tételénél működött közre. Az e rendelkezésben megfogalmazott közreműködés azonban az általa helyesnek tartott értelmezés szerint nem tévesztendő össze az előzőekben - a 655. § (1) bekezdés kapcsán - taglalt közreműködés fogalmával, ez csupán a tanúkénti "közreműködést" jelenti.

[14] Mindezekre tekintettel úgy foglalt állást, hogy a perbeli öröklési szerződés esetében a régi Ptk. 656. §-a szerint alkalmazandó 632. § (1) bekezdésére alapított érvénytelenségi ok fennáll, és ezért az öröklési szerződés a peres felek viszonylatában érvénytelen.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[15] A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

[16] Hivatkozása szerint a másodfokú bíróság a jogvita elbírálására irányadó jogszabályokból helytelen jogi következtetést vont le, tévedett, amikor a régi Ptk. 656. §-ában szabályozott öröklési szerződésre a 632. §-t alkalmazta, a döntése ellentétes az egységes és következetes bírói gyakorlattal (BH 1994.472., 2000.494., 1998.176.). Idézte a régi Ptk. 632. §-át, amely szerint az írásbeli magánvégrendelet tanúja, vagy "más" közreműködő javára szóló juttatás érvénytelen. Álláspontja szerint a tanú vagy más közreműködő szövegrész helyes nyelvtani és logikai értelme ugyanis az, hogy a tanú maga is közreműködő. Miután az örökös közreműködése nem teszi érvénytelenné az öröklési szerződést, így - érvelt - nincs kellő jogi indoka annak sem, hogy a hozzátartozójának bármilyen közreműködése - tanúkénti aláírása - a szerződés érvénytelenségéhez vezessen.

[17] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.