34/2002. (VII. 11.) AB határozat

Pilisborosjenő Község Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/1999. (V. 27.) számú rendelete alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás alkotmányellenessége tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Pilisborosjenő Község Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/1999. (V. 27.) számú rendeletének 23. § (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Pilisborosjenő Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a 8/1999. (V 27.) számú rendeletével állapította meg a Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Ör.). Az Ör.-t több önkormányzati rendelet módosította [8/2000. (X. 10.) számú rendelet, 7/2001. (IV. 5.) számú rendelet]. A 10/2001. (VII. 9.) számú rendelet az Ör. 23. §-át úgy módosította, hogy a (2) bekezdés a települési képviselőket külön rendelet alapján megillető tiszteletdíj megvonásának feltételeit határozta meg. Az indítványozó álláspontja szerint a használt fogalmak - különösen az "önkormányzat érdeksérelme" - jogilag megfoghatatlanok, azok megállapításáról a képviselő-testület határozatban dönt, s amelyet a bíróság kizárólag jogsértés esetén bírálhat felül. Ez utóbbi - véleménye szerint - nem jelent igazi jogorvoslatot, ezért sérül az Alkotmány 57. § (5) bekezdése. Az indítványozó kiemeli: az Ör. szabályozása ütközik az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe, továbbá sérti az önkormányzás alapelvét, az Alkotmány 42. §-át, 44/A. § (2) bekezdését, valamint a jogbiztonságot sérti a tiszteletdíj fizetésének a határozatlan időre történő felfüggesztése is.

II.

Az indítvánnyal kapcsolatban vizsgált jogszabályi rendelkezések a következők:

1. Az Alkotmány rendelkezései:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

"42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása."

"44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

"57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja."

2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezései:

"18. § (1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg."

"19. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 32. § szerint esküt tesz.

(2) A települési képviselő

(...)

f) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában."

"20. § (2) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak - törvény keretei között - rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg."

3. Az Ör. rendelkezései:

"23. § (1) A települési képviselők munkájukat tiszteletdíj megállapítása mellett látják el, juttatásaikat külön rendelet szabályozza.

(2) A tiszteletdíj határozott vagy határozatlan időre attól a képviselőtől részben vagy egészében megvonható, aki magatartásával, ténykedésével jelentős vagy ismétlődő érdeksérelmet okoz az önkormányzatnak és az érdeksérelem beálltát a képviselő-testület megállapította. Ebben a kérdésben a képviselő -testület határozattal, egyszerű szótöbbséggel határoz."

III.

Az indítvány megalapozott.

1. Az önkormányzati képviselőknek megállapítható tiszteletdíj a társadalmi megbízatás és felelősség elismerését juttatja kifejezésre. A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, további kötelezettségeit a Szervezeti és Működési Szabályzat részletezheti. Az Ötv. 20. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület rendeletben állapíthatja meg a tiszteletdíjat. A tiszteletdíjat jogszabály, az önkormányzat rendelete határozza meg, ennek alapján a képviselő jogosult a tiszteletdíjra.

A tiszteletdíj csökkentése vagy megvonása általában a képviselő kötelezettségeinek elmulasztásához kapcsolódik (nem vesz részt az ülésen, nem teljesíti azt a feladatot, amivel a képviselő-testület megbízta). A tiszteletdíj csökkentéséről, megvonásáról a képviselő-testület dönthet. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. § (2) bekezdése előírja, hogy a képviselő-testület a tiszteletdíjat és a természetbeni juttatást a rendeletében meghatározott esetekben mérsékelheti és vonhatja meg. A 41/1996. (X. 4.) AB határozat arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzati rendeleti szabályozás megállapíthat olyan körülményeket, amelyek figyelembevételével mérlegelhető az egyedi döntés. Az önkormányzatnak azonban - ha lehetővé teszi az egyedi döntések megalkotását, a mérlegelés alkalmazását - a törvényi keretek között kell meghatároznia annak feltételeit, körülményeit (ABH 1996., 307., 309.). Az Ör. támadott rendelkezése viszont csak elvont, általános jelleggel utal a képviselő magatartására, ténykedésére, ami jelentős vagy ismétlődő érdeksérelmet okoz az önkormányzatnak, az egyedi döntéshez nem állapít meg normatív feltételeket, így a képviselő-testület szabad mérlegelési jogkört állapított meg saját magának oly módon, hogy akár határozatlan időre is megvonhatja a tiszteletdíjat a képviselőtől. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a képviselői magatartás, ténykedés, az önkormányzat érdeksérelme ilyen általános megfogalmazásban megfoghatatlan, bizonytalan tartalmú, korlátlan mérlegelést tesz lehetővé, ezért nem felel meg a jogbiztonság követelményének.

A jogbiztonság követelményeként a 9/1992. (I. 30.) AB határozat a következőket fogalmazta meg: "A jogbiztonság az állam - s elsősorban a jogalkotó - kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára." (ABH 1992., 59., 65.).

Az Alkotmánybíróság a 26/1992. (IV. 30.) AB határozatában: "elvi éllel mutat rá arra, hogy a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény. A jogbiztonság - amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság fontos eleme - megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon (ABH 1992., 135., 142.)."

Ezeknek az alkotmányos követelményeknek az Ör. 23. § (2) bekezdése nem felel meg, ezért azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

2. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint, ha az indítvánnyal támadott jogszabályt vagy annak egy részét az Alkotmány valamely rendelkezésébe ütközőnek minősíti, és ezért azt megsemmisíti, akkor a további alkotmányi rendelkezés sérelmét - a már megsemmisített jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben - érdemben nem vizsgálja [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995., 203., 205; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996., 37., 44; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997., 361., 364; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000., 193., 200.]. E gyakorlatának megfelelően az Alkotmánybíróság nem vizsgálta az Ör. támadott rendelkezésének az Alkotmány 42. §-ába, 44/A. §-ának (2) bekezdésébe, 57. §-ának (5) bekezdésébe ütközését, továbbá a tiszteletdíj fizetése határozatlan időre történő felfüggesztésének alkotmányosságát.

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 775/B/2001.