BH 2018.12.337 Közös tulajdonban álló föld hagyatéki vagyonba tartozó tulajdoni hányadának az átruházása tárgyában a hagyatéki hitelezővel hagyatéki eljárásban kötött egyezség nem adásvétel, ezért a földműves tulajdonostársat elővásárlási jog nem illeti meg [2013. évi CXXII. tv. (Földforgalmi tv.) 18. § (3) bek., 2010. évi XXXVIII. tv. (Hetv.) 94. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A perbeli közös tulajdonú szántó, legelő ingatlanban a felperes 700/1664, K. A.-né 482/1664 tulajdoni hányaddal bírt. K. A.-né - aki az I. rendű alperesnek 300 000 forinttal tartozott - 2013. december 14-én elhunyt. Az I. rendű alperes hagyatéki hitelezővel a törvényes örökös II-IV. rendű alperesek a hagyatéki tárgyaláson egyezséget kötöttek a 300 000 forint hitelezői igénynek a hagyaték tárgyával, az ny.-i 058/6 hrsz.-ú ingatlan 482/1664 tulajdoni hányadával való kielégítésében. A közjegyző jogerős hagyatékátadó végzéssel az egyezséget jóváhagyta és megállapította, hogy az I. rendű alperes hagyatéki hitelezői igény kielégítése jogcímen megszerezte a perbeli ingatlan 482/1664 tulajdoni hányadát.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[2] A felperes 2014. április 25-én előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek által az elővásárlási joga megsértésével kötött egyezség vele szemben hatálytalan. A II-IV. rendű alperest 2015. december 29-én vonta perbe és az eredeti állapot helyreállítását, javukra a tulajdonjog visszajegyzését kérte.

[3] Az alperesek az ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték.

Az első- és másodfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 373. § (1) és (6) bekezdése és a 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése felhívásával rögzítette, hogy az elővásárlási jog az adásvételhez kapcsolódó kötelmi jogi intézmény, annak gyakorlása érdekében a termőföld tulajdonosa az általa elfogadott vételi ajánlatot köteles a jogosulttal közölni. A Ptk. 677. § (1) bekezdésére és a 2/2009. (VI. 26.) PK vélemény 8. pontjában megfogalmazott, az elővásárlási joga megsértése miatt pert indító által érvényesíthető igényre is figyelemmel az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy az alperesek nem adásvételi szerződést kötöttek, az örökösöket közlési kötelezettség nem terhelte. A felperes a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) értelmében nem öröklésben érdekelt személy, a hagyatékátadó végzés megtámadására nem jogosult, az alperesek egyezsége vele szembeni hatálytalanságának a megállapítását nem kérheti.

[5] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: megállapította, hogy az alperesek hagyatékátadó végzéssel jóváhagyott egyezsége a felperessel szemben hatálytalan, aszerint adásvételi szerződés jött létre a felperes és a II-IV. rendű alperesek között. Kötelezte a felperest javukra személyenként 100 000 forint megfizetésére, az I. rendű alperest pedig annak tűrésére, hogy tulajdonjogának hatálytalanság címén való törlése mellett a felperes tulajdonjogát adásvétel jogcímén bejegyezzék. A változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetése érdekében rendelkezett az illetékes földhivatal megkereséséről. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes a másodfokú eljárásban az I. rendű alperes hagyatéki eljárásban tett ajánlatára elfogadó nyilatkozatot tett, vállalta a 300 000 forint vételár megfizetését, igazolta teljesítőképességét. A másodfokú bíróság megítélése szerint a tulajdonátruházás jogcímét nem változtatja meg, hogy az örökösök az örökrészüket hagyatéki hitelezői igény kielégítése jogcímen a hagyatéki hitelezőre átruházták. Az elővásárlásra jogosult felperes az alperesek által kötött egyezséghez képest a keresetét a 2/2009. (VI. 26.) PK vélemény 7. pontja szerint megfelelő időben előterjesztette, a perindítási jogosultságát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 18. § (3) bekezdés alapozza meg. A másodfokú bíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 6:223. § (1) és (2) bekezdése felhívásával megállapította, hogy az alperesek által kötött szerződés sérti a felperes elővásárlási jogát, így az vele szemben hatálytalan. Elmulasztották a Földforgalmi tv. és a 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet alkalmazását. A felperes a 2/2009. (VI. 26.) PK vélemény 8. pontja szerint a vele nem közölt vételi ajánlatot is elfogadhatta.

A felülvizsgálati kérelem

[6] Az I. rendű alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a kereset elutasítását kérte a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdés megsértésére, az új Ptk. 6:223. § (1) bekezdése és a 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet téves alkalmazására, a megalapozott elsőfokú ítéletre hivatkozással. Amellett, hogy a felperes elővásárlási jognyilatkozatot nem terjeszthetett elő, tulajdoni igényt nem is terjesztett elő. A másodfokú bíróság a felperes tulajdonjoga megállapításával túlterjeszkedett a kereseti kérelmen és ellenkérelmen.

[7] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

[8] A felülvizsgálati kérelem alapos.

[9] A Kúria utal arra, hogy a fellebbezés rendes perorvoslat jellege folytán a jogerős ítéletet hozó törvényszék mint másodfokú bíróság reformatórius jogkörben járt el: a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján teljes egészében felülbírálhatta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, abból juthatott eltérő jogkövetkeztetésre, a döntését az elsőfokú bíróság által írtaktól eltérő jogi alapokra is helyezhette, a perbe vitt követelés alapját képező jogviszonyt eltérően m­i­nősíthette (BH 2007.261., EBH 2004.1143., BH 2004.471.). A felülvizsgálati jogkörében eljáró Kúriát sem kötötte a felderített tényállás jogerős ítélet szerinti jogi megítélése, miután az jogkérdés, és a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp. 270. § (2), a 272. § (2), a 273. § (1), 275. § (3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések jogszabálysértés esetén teszik lehetővé. A Kúria sem osztotta a megállapított tényállás másodfokú bíróság által elvégzett jogi értékelését, az abból levont jogkövetkeztetését.

[10] A perbeli jogvitában eljárt bíróságoknak és a felperes felülvizsgálati kérelme alapján a Kúriának is elsődlegesen abban a jogkérdésben kellett állást foglalni, hogy a tulajdonostárs felperes alappal hivatkozott-e az elővásárlási joga megsértésére az alperesek által a hagyatéki eljárásban a Földforgalmi tv. hatálya alá tartozó ingatlan hagyatéki vagyonhoz tartozó hányada átruházásáról a hagyatéki hitelezővel kötött egyezség kapcsán.

[11] Az elsőfokú bíróság helyesen indult ki a jogvita elbírálása során abból, hogy - miként azt a 2/2009. (VI. 24.) PK vélemény preambuluma is rögzíti - az elővásárlási jog kötelmi jogi, az adásvételhez kapcsolódó jogintézmény, az adásvétel egyik különös neme, ennek megfelelően az adásvétel jogcímén történő tulajdonátruházás esetén gyakorolható (Ptk. 371-373. §; új Ptk. 6:221-6:223. §). A Földforgalmi törvény a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) tulajdonjogának megszerzésekor elővásárlási jogot a föld "eladása" esetére alapít meghatározott személyek javára, eladás alatt pedig az adásvételt, az elővásárlási jog jogosultjaival közlendő okirat alatt pedig a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglaló adásvételi szerződést érti. Az elővásárlási jog megfelelő gyakorlásának jogkövetkezményeként pedig az adásvételi szerződés szerinti vevő helyébe az elővásárlásra jogosult lép be [Földforgalmi törvény 18. § (1) bekezdés, 20. §, 21. § (1) bekezdés, 22. § (2) bekezdés].