490/1946. (I. 17.) ME rendelet

a kollektív szerződések tárgyában

A minisztérium az állami hatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1945. XI. tc.15. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli:

I. FEJEZET

Általános határozatok

1. § (1) A szolgálati viszonyban állók munkafeltételeit szabályozó kollektiv szerződéseket (a továbbiakban: kollektiv szerződéseket) egyfelől a munkavállalók képviseletében a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központja (a továbbiakban: Szakszervezeti Tanács) kötelékébe tartozó szakszervezetek, másfelől a munkáltatói érdekképviseletek kötik.

(2) Vita esetén a Szakszervezeti Tanács és az érdekelt munkáltatói érdekképviseletek meghallgatása után az illető foglalkozási ág (szakma) felelt főfelügyeletet gyakorló miniszter jelöli ki azt a szervet (testületet, érdekképviseletet, stb.), amely az illető foglalkozási ág (szakma) munkáltatói képviseletében a kollektiv szerződés megkötésére jogosult.

2. § (1) A kollektiv szerződés megkötésénél eljáró szakszervezet köteles a kollektiv szerződést hozzájárulás végeit megkötése után haladéktalanul a Szakszervezeti Tanácsnak bemutatni.

(2) A gyáripar, a kisipar, illetőleg a kereskedelem körében foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó kollektiv szerződést a szerződés megkötésénél eljáró munkáltatói érdekképviselet megkötése után hozzájárulás végett haladéktalanul köteles a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének, az Ipartestületek Országos Központjának, illetőleg a Magyar Kereskedők Országos Központi Szövetségének bemutatni.

(3) A (2) bekezdés alá nem eső kollektív szerződés a munkáltatói érdekképviselet részéről hozzájárulásra nem szorul, azt megkötése után a munkáltatói érdekképviselet közvetlenül az Országos Munkabérmegállapitó bizottság elnökének küldi meg.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett országos érdekképviseletek a kollektív szerződés beérkeztétől számított nyolc nap alatt kötelesek nyilatkozni, hogy a kollektiv szerződéshez hozzájárulnak-e s nyilatkozatukat a kollektiv szerződéssel együtt kötelesek a határidő alatt az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság elnökéhez eljuttatni.

(5) Az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság elnöke az (1) és (2) bekezdésben említett országos érdekképviseletek hozzájárulásával ellátott szerződést beérkezésétől számított három napon belül a hivatalos lapban közzéteszi. Amennyiben az (1) és (2) bekezdésben emlitett országos érdekképviseletek a szerződéshez vagy annak egyes részeihez hozzájárulásukat megtagadták, az elnök az ügyet a 11. § rendelkezéseihez képest tárgyalásra tűzi és a vitás kérdésben az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság határoz. A Bizottság határozata a kollektiv szerződést pótolja és azt a hivatalos lapban közzé kell tenni.

(6) Ha a kollektiv szerződés megkötésére irányuló tárgyalások a (2) bekezdés alá tartozó kollektiv szerződés tekintetében a felek között eredménytelenek maradnak, az (1) és (2) bekezdésben emlitett országos érdekképviseletek jogosultak a kollektiv szerződést megkötni. Ha a szerződés ezek között sem jön létre, úgyszintén a (3) bekezdés alá tartozó kollektív szerződések esetében, ha a felek a kollektiv szerződés feltételei tekintetében megegyezésre nem jutnak, az illető foglalkozási ágban (szakmában) foglalkoztatott munkavállalók munkafeltételeit az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság állapítja meg. A Bizottság határozata a kollektiv szerződést pótolja s azt a hivatalos lapban közzé kell tenni.

(7) A kollektiv szerződésnek, illetőleg az azt pótló határozatnak érvényességi feltétele, hogy az a hivatalos lapban közzététessék.

3. § (1) A kollektív szerződés hatálya kiterjed az illető foglalkozási ágban (szakmában) és munkavállalói csoportban szolgálati viszonyban álló valamennyi munkavállalóra, úgyszintén az Illető foglalkozási ághoz tartozó valamennyi munkáltatóra, - tekintet nélkül arra, hogy a munkavállaló illetőleg munkáltató tagja-e a kollektív szerződés megkötésénél eljáró érdekképviseleti szervnek.

(2) Az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság a Nagy-Budapest területére terjedő hatállyal kötött kollektiv szerződés hatályát kiterjesztheti az ország egyéb területére s ilyen esetben határozatában megállapítja, hogy a kollektiv szerződésben meghatározott bér- (fizetési) tételeket az ország egyéb területén milyen eltéréssel kell alkalmazni.

(3) Az Országos Munkabérmegállapitó Bizottságnak az előző bekezdés értelmében hozott határozatát a hivatalos lapban közzé kell tenni

4. § (1) A kollektiv szerződésben megállapitott munkabérek pénzbeli és természetbeni juttatásokból állanak. A természetbeni juttatások kiterjednek a munkavállaló önálló keresettel nem biró feleségére, illetőleg a vele közös háztartásban élő munkaképtelen férjére, úgyszintén önálló keresettel nem biró kiskorú gyermekeire is. A természetbeni juttatásukról - a hatósági ellátás által nyújtott természetbeni juttatások figyelembevételével - a közellátási hatósági ezervek segítségével a munkáltató gondoskodik. A munkáltató - a 13. §-ban meghatározott büntetőjogi jogkövetkezmények terhe alatt köteles kéthetenkint a közellátásügyi miniszternek bejelenteni a természetbeni juttatásuk céljára beszerzett áruk, úgyszintén az ugyanazon időszakon belül a munkavállalók számára kiosztott természetbeni juttatások mennyiségét.

(2) Az (1) bekérés értelmében a munkáltatót terhelő természetbeni juttatások nemét és mennyiségét a Szakszervezeti Tanács, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és az iparügyi minisztérium kiküldötteiből álló három tagu bizottság javaslatára, időről-időre, rendelettel a Gazdasági Főtanács állapítja meg.

(3) Amennyiben a munkáltató által nyújtott természetbeni juttatások a (2) bekezdés szerint a munkavállalót megillető mértéket bármily oknál fogva el nem érik, a munkáltató köteles a természetbeni juttatásokat készpénzben megváltani. A megváltás mértékét a (2) bekezdésben emlitett bizottság javaslatára a Gazdasági Főtanács állapítja meg és megállapítását hetenként közzéteszi.

(4) Ha a munkáltató a természetbeni juttatások biztositása tekintetében vétkes mulasztást követ el, őt ezért a magatartásáért a jelen rendelet 13. §-a értelmében büntetőjogi felelősség terheli. Ilyen esetben az eljárás megindítására a közellátásügyi miniszter ad utasítást.

(5) A kollektiv szerződésben megállapított munkabéreket és egyéb juttatásokat legkisebb és egyben legmagasabb munkabérnek kell tekinteni. A kollektiv szerződésben megállapított munkabérnél és egyéb juttatásoknál sem magasabbat, sem alacsonyabbat kikötni vagy megadni, sem pedig magasabbat elfogadni nem szabad.

(6) Az (5) bekezdés tilalmába ütköző jogügylet érvénytelen.

5. § (1) A kollektiv szerződések alkalmazásánál felmerült elvi jelentőségű vitás kérdést, amennyiben azt a felek egymás között békésen elintézni nem tudják, akár a munkavállalói szakszervezet, akár bármelyik munkáltatói érdekképviselet jogosult döntés végett az Országos Munkbérmegállapitó bizottság elé terjeszteni.

(2) Az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság határozata végérvényes,

II. FEJEZET

Az Országos Munkabérmegállapító Bizottság

(1) Az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság hét-hét munkáltatói, illetőleg munkavállalói és ugyanannyi póttagból áll.

(2) A munkáltatói tagok (póttagok) közül kettőt a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, egyet az Országos Iparegyesület, kettőt az Ipartestületek Országos Központja, egyet a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete, egyet a Kereskedők Országos Központi Szövetsége jelöl ki, - a hét munkavállalói tagot a Szakszervezeti Tanács jelöli ki. Az Ipartestületek Országos Központja részéről kiküldendő tagokat úgy kell kijelölni, hogy azok közül egyik az iparügyi miniszter, másik a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter főfelügyelete alá tartozó iparok képviselője legyen.

(3) Olyan esetben, amikor az Országos Munkabérmegállapító Bizottság valamely meghatározott foglalkozási ág (szakma) körébe tartozó ügyet tárgyal, a Bizottság magát az illető foglalkozási ág (szakma) körébe tartozó, a Bizottság által kijelölt érdekképviseleti szerv által beküldendő két munkáltatói és két munkavállalói taggal kiegészítheti. Az esetenként beküldött tag jogai és kötelességei ugyanazok, mint a rendes tagoké.

7. § Az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság elnökét és elnökhelyettesét az iparügyi miniszternek a kereskedelem- és szövetkezetügyi, a közlekedésügyi és a pénzügyminiszterrel egyetértésben tett előterjesztésére a minisztérium nevezi ki. Az elnök (helyettese) sem a munkáltatók, sem a munkavállalók sorába nem tartozhatik.

8. §

(1) Az Országos Munkbérmegállapitó Bizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjainak megbizatása egy évre szól. Az elnök és az elnökhelyettes megbizatása korábban is megszűnhet lemondás vagy a kormány részéről történt felmentés következtében. A rendes és póttagok megbízatása megszűnik, ha a kiküldő érdekképviselet új kiküldött egyidejű megnevezését illetve megbízását visszavonja vagy a tag lemondását - ugyancsak uj tag megnevezése mellett - elfogadja.

(2) A Bizottság elnöke és elnökhelyettese az iparügyi miniszter előtt, a tagok a Bizottság ülésében, az elnök előtt fogadalmat tesznek arra, hogy tisztjükben legjobb tudásuk szerint, pártatlanul, a közérdek szemelőttartásával járnak el s a tudomásukra jutott üzleti, üzemi vagy egyéb titkot hivatali titokként megőrzik.

9. §

(1) Az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság ügyvitelét a Bizottság titkára vezeti A titkárt a Bizottság választja a munkavállalói tagok közül.

(2) A titkárnak az ügyvitelben az Országos Munkabérmegállapító Bizottság titkársága áll segítségére. A titkárság személyzetét a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértésben az iparügyi miniszter bocsátja rendelkezésre; ugyancsak az iparügyi miniszter gondoskodik a titkárság hivatali helyiségéről, valamint az egyéb dologi szükségletek biztositásáról. A titkársághoz az érdekelt miniszterek összekötőt küldhetnek ki.

10. § Az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság hatáskörébe tartozik:

a) határozathozatal a jelen rendelet 2. §-a, 3. §-ának (2) bekezdése, valamint az 5. § (1) bekezdése értelmében eléje utalt ügyekben;

b) véleménynyilvánítás a kollektiv szerződésekben megállapított bérek (fizetések) és egyéb juttatások mértékének általános érvényű megváltoztatása tárgyában, továbbá a minisztérium, vágy valamelyik miniszter által a Bizottság elé utalt kérdésekben, végül véleménynyilvánítás, illetőleg határozathozatal mindazokban a kérdésekben, amelyeket külön jogszabály a Bizottság hatáskörébe utal.

11. §

(1) Az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság a hozzáérkező ügyeket legkésőbb nyolc nap alatt tárgyalás alá veszi s azok tárgyalását további nyolc nap alatt befejezi.

(2) Az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság tárgyalásain a Bizottságon kívülállókat is meghallgathat, tárgyalásai nem nyilvánosak és határozatait zárt ülésen hozza.

(3) A Bizottság határozatképességéhez az elnök (elnökhelyettes), valamint legalább négy-négy munkáltatói és munkavállalói tag jelenléte szükséges. A szavazásban a munkáltatói és munkavállalói tagok csak egyenlő számban vehetnek részt. A határozathozatal nyilt szavazással történik és az egyszerű szótöbbség dönt. Az elnök a szavazásban csak szavazategyenlőség esetében vesz részt.

(4) Az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság szervezetének és eljárásának a jelen fejezetben nem szabályozott kérdéseit a Bizottság által megállapított ügyrend szabályozza.

12. §

(1) Az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság elnökének (elnökhelyettesének) és tagjainak megbízatása tiszteletbeli. A Bízottság tagjai, valamint az elnök által meghívott póttagok kötelesek az ülésen megjelenni.

(2) A munkáltató köteles a munkavállalói tagnak a Bizottság ülésén való megjelenését és a Bizottság munkájában való részvételt megengedni, e feladata ellátásáért munkavállalóját semmiféle hátránnyal nem sújthatja.

(3) Az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság munkavállalói tagjának a bizottsági munkában való részvételből származó indokolt készkiadásait, beleértve az esetleges elmaradt keresetét is, az Országos Társadalombiztosító Intézet elnökségi tagjaira vonatkozó szabályok szerint kell megtériteni. A megtéritésről az állami költségvetés terhére az iparügyi miniszter gondoskodik.

III. FEJEZET

Büntető és vegyes rendelkezések

13. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb bűntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő az, aki a 4. §-ban foglalt rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza, illetőleg az ott előirt bejelentési kötelezettségének nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget.

14. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő;

a) az a munkáltató, aki a 12. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megszegi;

b) az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság elnöke (elnökhelyettese) vagy tagja, ha a 8. § (2) bekezdése értelmében tett fogadalmát megszegi.

(2) A pénzbüntetés tekintetében az 1926. X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni. A kihágási eljárás az államrendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik.

(3) Az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság elnökét (elnökhelyettesét) vagy tagját ez iparügyi miniszter egymillió pengőig terjedhető pénzbírsággal sújthatja, ha az elnök (elnökhelyettes) vagy a Bizottság tagja a jelen rendeleten alapuló kötelességét vétkesen megszegi. A pénzbírságból befolyt összeget az iparügyi miniszter által meghatározott munkásjóléti célokra kell fordítani.

15. § A Jelen rendelet értelmiében megkötött kollektív szerződések hatálybalépésével a 12240/1945. ME rendelettel (Magyar Közlöny 208. szám) meghosszabbított kollektív szerződések hatályukat vesztik.

16. § A Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, egyúttal

a 781/1945 ME rendelet (Magyar Közlöny 2. szám),

az 50775/1945. IpM rendelet (Magyar Közlöny 8. szám),

az 52700/1945. IpM rendelet (Magyar Közlöny 26. szám),

az 52890/1945. IpM rendelet (Magyar Közlöny 28. szám),

az 56100/1945. IpM rendelet (Magyar Közlöny 56. szám),

az 57700/1945. IpM rendelet (Magyar Közlöny 60 szám), hatályát veszti.

Budapest, 1946. évi január hó 16-án.

Tildy Zoltán s. k.,

miniszterelnök