12910/1947. (XI. 1.) Korm. rendelet

a mezőgazdasági haszonbérletekre vonatkozó egyes kérdések szabályozása tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1947. XVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. Az 1946/1947. évi haszonbér mérséklése

1. § (1) Mező-, szőlő- és kertgazdasági ingatlan (az alábbiakban mezőgazdasági ingatlan) 1946/1947. gazdasági évre eső haszonbére mérséklésének van helye, ha a haszonbérelt ingatlan az 1946/1947. gazdasági évben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény következtében félannyi termést sem hozott, mint amennyi rajta átlag teremni szokott.

(2) Ha a haszonbérlő által haszonbérelt összes mezőgazdasági ingatlan területe 200 kat. holdat meghalad, továbbá részes haszonbérlet esetén a haszonbér mérséklésének az (1) bekezdés alapján nincs helye. Nincs helye a haszonbér mérséklésének az (1) bekezdés alapján akkor sem, ha a haszonbérlő a termést az elemi csapástól vagy a kárt okozó rendkívüli eseménytől a rendes gazda gondossága mellett megóvhatta volna, vagy ha kára nagyabbrészben megtérült.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásának nem akadálya az, hogy a felek a haszonbér mérséklését a szerződésben kizárták vagy a felek, illetőleg a bíróság a haszonbért a jelen rendelet hatálybalépése előtt egyességileg, illetőleg bírói ítélettel kisebb arányban mérsékelték, mint amilyen mérvű mérséklésre a haszonbérlőnek a jelen rendelet alapján igénye van.

(4) A jelen rendelet nem érinti a felek kötött a haszonbér mérséklése tárgyában létrejött olyan egyesség hatályát, amely a haszonbérlőre előnyösebb.

(5) Az 1946/1947. évi mezőgazdasági mellékhaszonvételek (legelőbér, fűbér stb.) arányos mérséklésének a jelen rendelet alapján akkor van helye, ha a szolgáltatás ós ellenszolgáltatás között a szerződés megkötésekor szem előtt tartott arány elemi csapás következtében a kötelezeti fél terhére lényegesen megváltozott.

2. § A haszonbérmérséklés a haszonbérelt ingatlan termésében bekövetkezett kár mértékéhez igazodik akként, hogy ha a termés az évi átlagtermés egynegyedrészénél több, de felénél kevesebb, 25%-kal, ha a termés az évi átlagtermés egynegyed részét meg nem haladja, 50%-kal, ha pedig a termés teljesen megsemmisült, 75%-kal kell a haszonbért mérsékelni. A mérsékelt haszonbér azonban nem lehet kevesebb a haszonbérelt ingatlant közvetlenül terhelő közadók összegénél. Az ingatlant terhelő közadók kiszámításánál nem lehet figyelembevenni a földadónak azt a részét, amelyet annak következtében kell megfizetni, mert az elemi csapás okozta kárt a haszonbérbeadó a 7450/1947. ME rendelet (Magyar Közlöny 139. szám) 2. §-ának megfelelően nem jelentette be, vagy a földadó leszállítására irányuló eljárás során a 166200/1947. VIII. PM rendelet (Magyar Közlöny 192-193. szám) 6. §-a értelmében szükséges adatszolgáltatást a haszonbérbeadó elmulasztotta.

3. § (1) Ha a haszonbérelt mezőgazdasági ingatlan 1946/1947. évi termésében elemi csapás által okozott rendkívüli kár címén földadó elengedés vagy leszállítás engedélyeztetett, az erre vonatkozó eljárás során megállapított terméskülönbözetnek megfelelő mérséklés (2. §) a haszonbérlőt feltétlenül megilleti. A haszonbérlő azonban bizonyíthatja, hogy az ingatlan termésében bekövetkezett terméskülönbözet a földadó elengedésére, illetőleg leszállítására irányuló eljárás során megállapított kár mértékét meghaladja.

(2) Ha a pénzügyi hatóság az 1946/1947. gazdasági évben szenvedett elemi kár címén a haszonbérelt ingatlan földadóját egészben vagy részben elengedte, illetőleg a haszonbérelt ingatlanra is kiterjedő földadó leszállítást engedélyezett, avagy a haszonbérelt ingatlan földadójának (földadója egy részének) elengedése vagy a haszonbérelt ingatlanra is kiterjedő földadó leszállítás iránt eljárás van folyamatban, a haszonbérlő az esedékes haszonbérnek egyelőre csak 50%-át köteles megfizetni.

(3) Az előbbi bekezdésben engedélyezett fizetési kedvezmény hatályát veszti, ha

a) a pénzügyi hatóság a földadó elengedésére, illetőleg leszállítására irányuló kérelmet jogerősen elutasítja, vagy

b) a haszonbérlő a jelen rendelet 1. §-a alapján a haszonbér bírói mérséklése iránt a 18. §-ban meghatározott határidő alatt kérelmet nem terjeszt elő, illetőleg előterjesztett kérelmét a vegyes bíróság (20. §) visszautasítja, vagy

c) a haszonbér mérséklésére irányuló eljárás befejezést nyer.

(4) Ha a (2) bekezdésben engedélyezett fizetési kedvezmény hatályát veszti, a haszonbérlő a hátralékos tartozását a (3) bekezdésben említett határozatok közlésétől, illetőleg a 18. §-ban megszabott határidő utolsó napjától számított 30 nap alatt köteles megfizetni

4. § (1) Az a haszonbérlő, aki a haszonbér mérséklését a jelen rendelet 1. §-a alapján azért nem kérheti, mert az általa haszonbérelt összes mezőgazdasági ingatlan területe 200 kat. holdat meghalad, az 1946/1947. évi haszonbérnek azt a részét, amellyel a haszonbér a 2. § értelmében csökkenthető lett volna, az 1948. évi szeptember hó 30. napjáig fizetheti meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett kedvezmény a haszonbérlőt akkor is megilleti, ha a haszonbérleti szerződés a fizetés tekintetében a halasztást kizárja, vagy a felek a jelen rendelet hatálybalépése előtt akként egyeztek meg, hogy a haszonbérlő a haszonbérnek az (1) bekezdésben meghatározott részét az 1948. évi szeptember hó 30. napja előtt köteles megfizetni.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti a felek között a halasztás tárgyában létrejött olyan egyesség hatályát, amely e haszonbérlőre előnyösebb.

II. Az 1947/1948. évi haszonbér bírói megállapítása

5. § (1) A haszonbérbeadó, illetőleg a haszonbérlő az 1947/1948. gazdasági évre járó haszonbér bírói megállapítását kérheti, ha az 1946. évi október hó 1. napja elölt kötött szerződésben (egyességben), illetőleg az 1946. évi október hó 1. napja előtt hozott bírói ítéletben vagy más hatósági rendelkezésben megszabott haszonbér a gazdasági viszonyoknak nem felel meg. A megállapításnak nem akadálya az, hogy a felek a haszonbér bírói megállapítását a szerződésben kizárták, vagy a bíróság a haszonbért a jelen rendelet hatálybalépése előtt jogerős ítélettel már megállapította.

(2) Az (1) bekezdés a kishaszonbérletnek minősülő haszonbérletek tekintetében, amennyiben azok a 9. § (4) bekezdésének hatálya alá nem esnek, azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy a 9. és 10. § értelmében kiköthető, legmagasabb haszonbérnél magasabb haszonbér meg nem állapítható.

(3) Az időközben lejáró haszonbér részleteket a haszonbér megállapítására irányuló kérelem előterjesztése esetében is a kérelem érdemleges eldöntéséig a szerződésnek (bírói ítéletnek, más hatósági rendelkezésnek) megfelelően kell megfizetni.

III. A kishaszonbérletekről

6. § (1) A jelen rendelet alkalmazásában kishaszonbérletnek kell tekinteni a haszonbérleti jogviszonyt, ha a haszonbérlő által haszonbérelt összes mezőgazdasági ingatlan kataszteri tisztajövedelme a haszonbérlő saját tulajdonában (haszonélvezetében) lévő mezőgazdasági Ingatlan kataszteri tisztajövedelmével együtt a 600 koronát, területe pedig a haszonbérlő saját tulajdonában (haszonélvezetében) lévő mezőgazdasági ingatlan területével együtt a 80 kat. holdat nem haladja meg.

(2) Nem lehet kishaszonbérletnek tekinteni a haszonbérleti jogviszonyt, ha

a) a haszonbérlő 5 kat. holdnál nagyobb területű szőlő, belterjes kerti művelés alatt álló gyümölcsös, konyhakert, rizstelep tulajdonosa (haszonélvezője) vagy haszonbérlője, vagy

b) a haszonbérelt ingatlan a haszonbérbeadó tulajdonában lévő öntözőberendezéssel, vagy melegágyakkal van ellátva, a területe 1 kat. holdat meghalad és azt a haszonbérleti szerződés szerint belterjes kerti művelésre kell használni, vagy

c) a haszonbérlő a haszonbérelt ingatlant alhaszonbérletbe adja.

(3) Ha a haszonbérleti szerződést több haszonbérlő együttesen kötötte meg, vagy haszonbérlőként szövetkezet szerepel, a haszonbérletet akkor lehet kishaszonbérletnek tekinteni, ha a haszonbérlőtársak, illetőleg a szövetkezet tagjai a haszonbérelt ingatlan megművelésében saját munkaerejükkel rendszeresen közreműködnek, a haszonbérelt ingatlan kataszteri tisztajövedelméből bármelyik haszonbérlőtársra, illetőleg szövetkezeti tagra eső rész a haszonbérlőtárs, illetőleg szövetkezeti tag tulajdonában (haszonélvezetében) lévő, vagy általa haszonbérelt ingatlan kataszteri tisztajövedelmével együtt a 600 koronát, a haszonbérelt ingatlanból bármelyik haszonbérlőtársra, illetőleg szövetkezeti tagra eső rész területe pedig a saját tulajdonában (haszonélvezetében) lévő, vagy általa haszonbérelt ingatlan területével együtt a 30 kat. holdat meg nem haladja és egyik haszonbérlőtárs, illetőleg szövetkezeti tag tekintetében sem ált fenn a (2) bekezdésben említett valamely kizáró körülmény.

7. § Azokban a községekben (városokban), amelyeknek kataszteri birtokivei a háborús események folytán részben vagy egészen megsemmisültek és ez oknál fogva a bérelt ingatlan kataszteri tiszta jövedelme hiteltérdemlően meg nem állapítható, az illető község (város) által a földadó kivetésénél irányadónak elfogadott átlagos kataszteri tisztajövedelmet kell alapul venni. Ezt az átlagos kataszteri tisztajövedelmet a községi elöljáróság (polgármester) bármely fél kérelmére igazolni köteles.

8. § (1) Azt a haszonbérleti szerződést, amely a jelen rendelet 6. §-a értelmében kishaszonbérletnek minősülő jogviszonyra vonatkozik, írásba kell foglalni. Az írásbafoglalt szerződésnek tartalmaznia kell a haszonbérbeadó és haszonbérlő személyének, továbbá a haszonbérelt ingatlannak megjelölését, valamint azt, hogy a haszonbérlő az ingatlant mire fogja használni és végül a haszonbér címén kikötött szolgáltatások részletes felsorolását.

(2) Ha a felek a kishaszonbérleti szerződést nem foglalták írásba, az irásbafoglalás pótlása céljából a kishaszonbérleti jogviszony tartama alatt bármelyik fél jogosult a szóbelileg megkötött szerződés lényeges pontjait [(1) bekezdés] a községi elöljáróságnál (polgármesternél) jegyzőkönyvbe mondani. A jegyzőkönyv tartalmát az elöljáróság (polgármester) az ellenérdekű féllel közli. Ha az ellenérdekű fél arra 8 napon belül észrevételt nem tesz, erről a községi elöljáróság (polgármester) a másik félnek a jegyzőkönyv másolatán tanúsítványt ad. Ebben az esetben a jegyzőkönyvbe foglalt feltételeket - az ellenkező bizonyításáig - a felek megállapodásának kell tekinteni, amire a jegyzőkönyv tartalmának közlésekor az ellenérdekű felet figyelmeztetni kell. Észrevétel esetén a községi elöljáróság (polgármester) megkísérli a vita egyességi elintézését. Ha ez sikerül, az egyességet jegyzőkönyvbe foglalja és erről a feleknek másolatot ad. Ha egyesség nem jön létre, a felek bármelyike a haszonbérleti idő egész tartama alatt a bíróságtól kérheti annak megállapítását (1911. I. tc. 130. §), hogy a haszonbérleti szerződés a felek között milyen feltételek mellett jött létre.

(3) A haszonbérlők vagy a haszonbérbeadók érdekképviseleti szervei, továbbá a járási gazdasági felügyelő megkeresésére a községi elöljáróság (polgármester) a kishaszonbérleti jog-viszonyban érdekelt feleket a szóbelileg megkötött szerződés írásbafoglalása céljából köteles megidézni és meghallgatásuk után a nem vitás szerződési feltételeket jegyzőkönyvbe foglalni. A jegyzőkönyvről a feleknek másolatot kell adni. Ha az egyik fél nem jelenik meg, a másik félnek a szerződési feltélelekre vonatkozó előadását jegyzőkönyvbe kell foglalni. A további eljárás tekintetében a (2) bekezdést kell alkalmazni.

(4) A járási gazdasági felügyelő a kishaszonbérleti jogviszonyban érdekelt feleket bármikor felhívhatja, hogy a szerződést mutassák be. Ha a bemutatott szerződés a jelen rendelet rendelkezéseinek nem felel meg, a járási gazdasági felügyelő a feleket a jelen rendeletben biztosított jogaikra figyelmezteti. Ha a járási gazdasági felügyelő azt állapítja meg, hogy a felek a szóval kötött szerződést nem foglalták írásba, megkeresi a községi elöljáróságot (polgármestert) a (3) bekezdésben szabályozott eljárás folyamatbalétele iránt.

(5) A földmívelésügyi miniszter a haszonbérbeadókat, illetőleg a haszonbérlőket rendelettel sem kötelezheti, hogy a kishaszonbérleti szerződéseket a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségéhez is mutassák be.

9. § (1) A kishaszonbérletek tekintetében irányhaszonbér megállapításának van helye. A felek az irányhaszonbérnél legfeljebb 30%-kal magasabb haszonbért köthetnek ki.

(2) Az (1) bekezdés értelmében kiköthető legmagasabb haszonbért meghaladó haszonbérrészre irányuló követelés bírói úton nem érvényesíthető. A kishaszonbérlő a kiköthető legmagasabb haszonbéren felül fizetett haszonbért (haszonbérrészt) a haszonbérleti jogviszony megszűnésétől számított egy éven belül visszakövetelheti, ha a haszonbérbeadó a haszonbér felvételekor tudott azokról a körülmenyekről, amelyekre tekintettel a haszonbérlet kishaszonbérletnek minősül.

(3) Annak megállapításánál, hogy a szerződésben kikötött haszonbér az érvényesen kiköthető legmagasabb haszonbér mértékét meghaladja-e, az épületek rendes karbantartására fordítandó kiadások kivételével a kishaszonbérlő által a szerződésben vállalt összes szolgáltatásokat figyelembe kell venni. Ha a haszonbéren felül külön ellenérték nélkül mellékszolgáltatás (baromfi, hízott sertés, tojás, vagy a haszonbéreli ingatlant terhelő köztartozások kifizetése stb.) is kiköttettek, ezeket a legmagasabb haszonbér megállapítása szempontjából be kell számítani, éspedig kétség esetén a hatósági áron, ennek hiányában a teljesítés helyén és idején kialakult forgalmi értékben.

(4) Ha a haszonbérbeadó olyan özvegyasszony, kiskorú, munkaképtelen vagy elaggott korú személy, akinek a létfenntartásához a haszonbérjövedelemre feltétlenül szükség van, a haszonbér és összes ingatlanainak kataszteri tisztajövedelme 100 koronát, a területe pedig 10 kat. holdat nem halad meg, a haszonbér az előző bekezdések alapján nem esik korlátozás alá.

10. § (1) Az 1947/1948. gazdasági évre vonatkozó irányhaszonbér az alábbiak szerint állapíttatik meg:

a) a szántó-, rét-, legelőművelésre (a továbbiakban szántóföldi művelésre) használt ingatlan (ingatlanrész) tekintetében a kataszteri tisztajövedelem minden aranykoronája után 12 kg búza vagy rozs, illetőleg annak a teljesítés napján és helyén érvényes pénzbeli egyenértéke;

b) a cirok, cukorrépa, kender, len, dinnye-és uborkafélék főterményként termesztésére használt ingatlan (ingatlanrész) tekintetében a kataszteri tisztajövedelem minden aranykoronája után 16 kg búza vagy rozs, illetőleg ennek a teljesítés napján és helyén érvényes pénzbeli egyenértéke;

c) a dohány, paprika, paradicsom, hagyma (vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma), zöldségféle, fűszer és gyógynövény, zöldség-magvak, fűszernövény és virágmagvak főterményként termesztésére használt ingatlan (ingatlanrész) tekintetében a kataszteri tisztajövedelem minden aranykoronája után 20 kg búza vagy rozs, illetőleg annak a teljesítés napján és helyén érvényes pénzbeli egyenértéke.

(2) A kishaszonbérlethez tartozó lakó és gazdasági épület, valamint a gazdasági udvar céljára szolgáló terület használatáért a mezőgazdasági ingatlan után járó haszonbéren felül külön bért lehet kikötni. A kikötött bér a rendes karbantartási költségeken felül 200 kg búzánál vagy rozsnál, illetőleg ennek a teljesítés napján és helyén érvényes pénzbeli egyenértékénél több nem lehet, ha az épületben legfeljebb egy lakószoba, egy konyha, egy kamra, továbbá négy jószágra való istálló, hombár, sertésól és tengeri góré van. Ha az ingatlanon lévő épületben több lakószoba vagy több mellékhelyiség vagy az ingatlanon a szokásosnál nagyobb gazdasági épületek vannak, bérként a rendes karbantartási költségeken felül legfeljebb 300 kg búza vagy rozs, illetőleg ennek a teljesítés napján és helyén érvényes pénzbeli egyenértéke köthető ki. A különleges gazdasági célt szolgáló nagyobb épületek mint pld. dohánypajta, sertéshizlaldához tartozó épület stb. bére korlátozás alá nem esik.

(3) Az (1) bekezdés b), illetőleg c) pontját akkor is alkalmazni kell, ha a korábban szántóföldi művelésre használt ingatlant, (ingatlanrészt) a felek megállapodása szerint a b), illetőleg c) pontban felsorolt különleges növények termesztésére kell használni és a haszonbérlő azt a megállapodásnak megfelelően használja.

11. § (1) Ha a haszonbérlő a szántóföldi művelés céljára haszonbérelt ingatlant (ingatlanrészt) a 10. § (1) bekezdésének b), illetőleg c) pontjában felsorolt valamely különleges növény termesztésére használja, a 10. § (1) bekezdésének b), illetőleg c) pontjában foglallak figyelembevételével a szerződésben megállapított haszonbér megfelelő felemelésének van helye. Ha e tekintetben a felek megállapodni nem tudnak, a haszonbérbeadó jogosult a haszonbér bírói megállapítását kérni, a haszonbérlő pedig a következő haszonbérleti években az ingatlant a szerződésben kikötött haszonbér fizetése melleit szántóföldi művelésre használni a szerződésnek megfelelően.

(2) Az előbbi bekezdést megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a haszonbérlő a 10. § (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt valamely növény termesztése céljából haszonbérbe vett ingatlant (ingatlanrészt) a 10. § (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt valamely növény termesztésére használja.

(3) Ha a haszonbérlő a 10. § (1) bekezdésének b), illetőleg c) pontjában felsorolt valamely különleges növény termesztése céljából haszonbérbe vett ingatlant (ingatlanrészt) szántóföldi művelésre használja, a folyó gazdasági évben a szerződésben a 10. § (1) bekezdése b), illetőleg c) pontjának figyelembevételével megállapított haszonbért köteles fizetni. A haszonbérbeadó ilyen esetben jogosult a haszonbérleti jogviszonyt a szerződésellenes használatról való értesülésétől számított 30 napon belül a gazdasági év végére felmondani. Ha ezzel a jogával nem él, a haszonbérlő a haszonbérleti idő hátralevő része alatt csak annyiban köteles a haszonbérleti szerződésben megállapított haszonbért fizetni, amennyiben az ingatlant (ingatlanrészt) a 10. § (1) bekezdésének b), illetőleg c) pontjában felsorolt valamely különleges növény termesztésére használja. Ha a haszonbérlő az ingatlant a következő haszonbérleti években is szántóföldi művelésre használja és felek a haszonbér mennyiségét egyességgel megállapítani nem tudják, bármelyik fél kérheti annak bírói megállapítását.

(4) Az előbbi bekezdést megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a haszonbérlő a 10. § (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt valamely növény termesztése céljából haszonbérelt ingatlant (ingatlanrészt) a 10. § (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt valamely növény termesztésére használja.

12. § (1) Ha a haszonbérleti szerződés megkötésekor kishaszonbérletnek minősülő haszonbérleti jogviszony később bekövetkezett változás következtében kishaszonbérletnek már nem tekinthető, vagy a haszonbérbeadó személyében, családi állapotában, munkaképességében, vagyoni helyzetében, illetőleg jövedelmi viszonyaiban a haszonbérleti szerződés megkötése után bekövetkezett változás folytán a kishaszonbérlet tekintetében a 9. § (4) bekezdését kell alkalmazni, a felek a változás bekövetkeztekor folyó gazdasági év elejétől a haszonbérleti szerződésben kötött időtartam végéig terjedő időre járó haszonbért szabadon állapíthatják meg. Ha a felek közölt megállapodás nem jön léire, bármelyik fél jogosult a változás bekövetkeztekor folyó gazdasági évre járó haszonbér bírói megállapítását kérni, a haszonbérbeadó pedig jogosult a haszonbérleti jogviszonyt az említett körülmény, illetőleg változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a gazdasági év végére felmondani. Ebben az esetben a haszonbérlőnek az eredeti haszonbérleti idő hátralévő része tekintetében előhaszonbérleti joga van, ha a haszonbérbeadó az ingatlant a következő gazdasági évre haszonbérbe adja.

(2) Ha a haszonbérleti jogviszony a haszonbérbeadó saját tulajdonában (haszonélvezetében) lévő vagy általa haszonbérelt ingatlanokban a haszonbérleti szerződés megkötése után beállott változás folytán, vagy annak következtében minősül kishaszonbérletnek, mert a haszonbérleti szerződés megkötésekor fennállott az a körülmény, amely a jelen fejezet alkalmazását a 6. § (2) bekezdése értelmében kizárta, a haszonbérleti szerződés megkötése után megszűnt, a haszonbérleti szerződés a változás bekövetkezésekor folyó gazdasági év végéig változatlanul hatályban marad. A haszonbérbeadó ilyen esetben jogosult a haszonbérleti jogviszonyt az említett körülmény megszűnésétől számított 30 napon belül a gazdasági ér végére felmondani. Ebben az esetben a haszonbérlőt az eredeti haszonbérleti idő hátralévő része tekintetében előhaszonbérleti jog illeti meg, ha a haszonbérbeadó az ingatlant a következő gazdasági évre haszonbérbe adja. Ha a haszonbérbeadó a felmondás jogával nem él, a haszonbérleti idő hátralévő része alatt a haszonbérlet tekintetében a jelen fejezet rendelkezései az irányadók.

(3) Az előbbi bekezdést megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kiskorú haszonbérbeadó a haszonbérleti idő alatt nagykorúvá válik, vagy a haszonbérbeadó vagyoni helyzetében, jövedelmi viszonyaiban, személyében, családi állapotában, vagy munkaképességében a haszonbérleti szerződés megkötése után olyan változás áll be, amelyre tekintettel a 9. § (4) bekezdésében foglalt kivételes rendelkezés alkalmazásának nem lehet helye.

(4) Ha a 6. § (3) bekezdésének esetében egy vagy több haszonbérlőtárssal vagy szövetkezeti taggal kapcsolatban merül fel a haszonbérleti szerződés megkötése után a 6. § (2) bekezdésében megbatározott valamely kizáró olyan körülmény, amelyre tekintettel a haszonbérleti jogviszony a 6. § (3) bekezdése értelmében kishaszonbérletnek többé nem lenne tekinthető és a helyi szabad haszonbér a szerződésben kikötött haszonbérnél magasabb, a haszonbérbeadó a változásban érintett haszonbérlőtársra, illetőleg szövetkezeti tagra eső haszonbér megfelelő felemelését kérheti. Több haszonbérbeadó közölt a haszonbér felemelése folytán előálló különbözet a haszonbérben való részesedésük arányában oszlik meg. A haszonbérlőtársak, illetőleg a szövetkezet és a változásban érdekelt szövetkezeti tag egymásközti viszonyában a különbözet a változásban érdekelt haszonbérlőtársat, illetőleg szövetkezeti tagot terheli. Ha a felek közt a haszonbér felemelése tárgyában egyesség nem jön létre, bármelyik fél kérheti a haszonbér bírói megállapítását.

13. § Az 1947/1948. gazdasági évre szántóföldi művelésre használt feles kishaszonbérletnél a szükséges vetőmag felét a haszonbérbeadó köteles szolgáltatni, ugyancsak a haszonbérbeadó köteles viselni a cséplőgéprész és a cséplőgépmunkásrész felét. Egyébként az 1947/1948. gazdasági évre vonatkozó részes kishaszonbérleti szerződésben foglalt kikötések bírói úton csak annyiban érvényesíthetők, amennyiben az ingatlan fekvése helyén a békegazdálkodás idején szokásban volt fellételeknél a haszonbérlőre nézve nem terhesebbek. A 9. § (2) bekezdésének a teljesített szolgáltatás visszakövetelésére vonatkozó rendelkezését az ilyen kikötések alapján teljesített szolgáltatások tekintetében is alkalmazni kell.

14. § A kishaszonbérleti szerződésben legfeljebb az egy gazdasági évre járó haszonbér felének előrefizetését lehet joghatályosan kikötni.

15. § (1) A szántóföldi művelés céljára haszonbérelt ingatlan tekintetében kötött kishaszonbérleti szerződés legrövidebb időtartama négy év.

(2) A haszonbérbeadó az előbbi bekezdésben meghatározott határidő eltelte elöli a folyamatban levő gazdasági év végére felmondhatja a kishaszonbérleti szerződést, ha az ingatlanon maga akar gazdálkodni, vagy azt házastársának, fel vagy lemenőágbeli rokonának kívánja használatra átadni.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a haszonbérleti jogviszonyt a magánjog általános szabályaiban meghatározott esetekben azonnali hatállyal megszüntethetik.

(4) A jelen rendelet hatálybalépése előtt egy évet meghaladó, de négy évnél rövidebb időre kötött bérleti szerződés lejárta után a haszonbérlőnek a négy évből még hátralévő időre előhaszonbérleti joga van, ha a haszonbérbeadó az ingatlant újból haszonbérbe kívánja adni.

16. § (1) A jelen fejezet rendelkezései a jelen rendelet hatálybalépése előtt kötött haszonbérleti szerződéseknek az 1947/1948. és az ezt követő gazdasági évekre való alkalmazásánál is irányadók éspedig abban az esetben is, ha a szerződésnek a haszonbérre vonatkozó rendelkezését hatóság, vagy bíróság a jelen rendelet hatálybalépése előtt hozott határozatával módosította.

(2) A jelen rendelet hatályba lépése előtt kötött haszonbérleti szerződést azon az alapon, hogy a haszonbér a jelen rendelet 9. és 10. §-ában foglalt rendelkezés következtében megváltozott, csak az 1947/1948. gazdasági év végére lehet felmondani. 11a a haszonbérbeadó az ingatlant az 1948/1949. gazdasági évre haszonbérbeadja, a haszonbérlőnek az eredeti szerződés hátralévő tartamára előhaszonbérleti joga van.

IV. Eljárási szabályok

17. § (1) A haszonbérnek a jelen rendelet 1. §-a alapján való bírói mérséklése, illetőleg, a jelen rendelet 5., 11., 12. §-a alapján való bírói megállapítása a járásbíróság mellett alakított vegyes bíróság hatáskörébe tartozik.

(2) A kérelmet annál a járásbíróságnál kell előterjeszteni, amelynek területén a haszonbérelt ingatlan, illetőleg a haszonbérelt ingatlan nagyobb része fekszik. A kérelem tárgyában az ugyanezen járásbíróság mellett alakított vegyes bíróság jár el.

18. § (1) Az 1946/1947. évi haszonbér és mellékhaszonvétel mérséklésére (1. §), valamint az 1947/1948. évi haszonbérnek a jelen rendelet 6. §-a alapján való bírói megállapítására irányuló kérelmet az 1947. évi december hó 31. napjáig lehet előterjeszteni. A később előterjesztett kérelmet a járásbíróság hivatalból visszautasítja.

(2) Az előbbi bekezdésben megszabott határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye. Az igazolás határideje a kérelem előterjesztését akadályozó körülmény megszűnésétől számított 15 nap: 1948. évi március hó 31. napja után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.

19. § (1) A haszonbérmérséklésére, illetőleg megállapítására irányuló kérvényt annyi példányban kell beadni, hogy a bíróságnak és mindegyik ellenérdekű télnek egy-egy példány jusson. A kérvényben a haszonbér mérséklése, illetőleg megállapítása iránt az összegszerűségre is kiterjedő határozott kérelmet kell előterjeszteni. Az ennek a rendelkezésnek meg nem felelő kérvényt záros határidő kitűzése mellett hiánypótlás végett vissza kell adni.

(2) Ha a kérvényt nem a 17. § (2) bekezdése szerint illetékes bíróságnál terjesztik elő, azt ahhoz a bírósághoz hivatalból át kell tenni. Az ilyen kérvényt úgy kell tekinteni, mintha az illetékes bíróságnál adták volna be.

(3) A járásbíróság a kérvényt, ha visszautasításra nincs ok, a mellette alakított vegyes bírósághoz teszi át.

20. § (1) A vegyes bíróság elnöke a járásbíróság elnöke (vezetője) vagy a járásbíróságnak általa kijelölt bírája. Két tagja közül az egyiket a haszonbérbeadó, a másikat pedig a haszonbérlő jelöli ki. Kijelölni csak önjogú magyar állampolgárt lehet.

(2) A felek a vegyes bíróságnak általuk kijelölt tagjait a tárgyalásra magukkal hozni kötelesek. Ha az érdekeltek valamelyike az általa kijelölt tagot a tárgyalásra nem állítja elő, az elnök a tárgyalást a mulasztó fél költségére elhalasztja; ha pedig a fél az általa kijelölt tagot az ujabb tárgyalásra sem állítja elő, a hiányzó tagot az elnök jelöli ki.

(3) A vegyes bíróság elnöke és tagjai kizárása tekintetében az 1911. I. tc. 59-63. §-ait kell megfelelően alkalmazni. A kijelölt tagok kizárása felöl a vegyes bíróság elnöke határoz. Határozata ellen fellebbvitelnek helye nincs. Ha a kizárási ok a vegyes bíróság elnökével szemben merül fel, az eljárásra az 1911. I. tc. 64. §-ának (1) bekezdése az irányadó.

(4) A vegyes bíróságba a felek által kijelölt tagok működésük megkezdése előtt esküt vagy fogadalmat tesznek arra, hogy tisztükben legjobb tudomásuk és lelkiismeretük szerint mindenkor részrehajlás nélkül járnak el, a bíróság állal részükre megállapított díjon felül semminemű külön jutalmat nem fogadnak el és a hivatali titkot megőrzik.

(5) A vegyes bíróság szótöbbséggel határoz. Ha a tagok véleménye között ki nem egyenlíthető lényeges eltérés van, az elnök a szavazás útján való határozathozatal elrendelését mellőzi és a tagok határozati terveinek mérlegelésével maga határoz.

(6) A jelen rendeletben külön felemlített esetekben és általában, ha nem az előterjesztett kérdés érdemében való döntésről van szó, a vegyes bíróság elnöke, mint egyes bíró jár el.

(7) A vegyes bíróságnak a felek által kijelölt tagjait készkiadásuk megtérítésén felül a lakóhelyükön teljesített eljárás esetében is a költség viselésére köteles fél terhére megfelelő méltányos díj illeti. Ezt a díjat a vegyes bíróság elnöke a kifejtett tevékenységgel arányosan állapítja meg. A költség elölegezésére a felek a szükséghez és a méltányossághoz képest kötelezhetők.

21. § (1) A fél a vegyes bíróság és annak elnöke előtt személyesen járhat el, magát ügyvéddel vagy az 1911. I. tc. 95. §-ának 1-4. pontjában említett meghatalmazottal is képviseltetheti.

(2) A haszonbérlőtársaság tagjait abban az esetben, ha a haszonbérbeadóval szemben ugyanazon szerződés alapján egyetemlegesen vannak kötelezve, a jelen rendeleten alapuló eljárásba megbízottaik útján is be lehel vonni, tekintet nélkül arra, hogy a társaság a jogi személy fogalma alá esik-e és hogy a tagok a haszonbérelt ingatlanon közösen gazdálkodnak, vagy azt maguk között felosztva művelik,

(3) A vegyes bíróság a tárgyalás megkezdésekor és a határozathozatalt megelőző tárgyalás bezárása előtt köteles az ügy egyességi elintézését megkísérelni.

(4) A vegyes bíróság a kérelem tárgyában meghallgatja a feleket és a szükséghez képest az 1911. I. tc. 286-314., illetőleg 350-367. §-ainak megfelelő alkalmazásával tanút vagy szakértőt hallgathat ki. A tárgyalásról minden esetben jegyzőkönyvet kell felvonni. A felmerülő költségek viselése kérdésében a vegyes bíróság belátása szerint határoz és a költségekre vonatkozó határozatának teljesítésére 8 napi határidőt tűz. Határozatát és annak indokait a felekkel kihirdetés útján közli. Eljárásában - amennyiben a jelen rendeletből más nem következik - alaki szabályokhoz kötve nincs.

(5) A vegyes bíróság határozatát az elnök foglalja írásba és írja alá. Az írásbafoglalt határozatnak a rendelkező részen felül az indokolást is tartalmaznia kell. A vegyes bíróság a határozatot a feleknek nem kézbesítteti, a határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(6) A vegyes bíróságnak költségben marasztaló határozata a teljesítési határidő lejártával végrehajtható.

(7) A vegyes bíróság elnöke a határozatot megelőző tárgyalás bezárása előtt kérdési intéz a felekhez, kívánják-e ügyvédjük dijainak és költségeinek velük szemben való megállapítását. A díjnak és a költségeknek a megbízó féllel szemben való megállapítását az ügyvéd is kérheti. A vegyes bíróság az előterjesztett kérelemhez képest a felek ügyvédjeinek diját és költségeit a megbízó féllel szemben az ügy jelentőségének, a fél érdekeltségének, az ügyvéd által végzett munka terjedelmének és jelentőségének, valamint a felmerült készkiadásoknak figyelembevételével a határozatban állapítja meg. A vegyes bíróságon kívül teljesített munka díját és felmerült készkiadásokat a vegyes bíróság csak egyező előadás esetén veszi figyelembe.

(8) A vegyes bíróság működésével kapcsolatos ügyviteli szabályokat az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.

22. § A vegyes bíróság az 1946/1947. évi haszonbér megfelelő részének megfizetésére a haszonbérlő kérelmére halasztást adhat, ha az előterjesztett adatok alapján a haszonbér mérséklése valószínűnek mutatkozik, a mérséklés mértékének megállapítására irányuló eljárás azonban előreláthatólag hosszabb időt vesz igénybe. A kérelem tárgyában a haszonbérbeadót a szükséghez képest meg kell hallgatni. A határozatot a bíróság az eljárás során bármelyik fél kérelmére az ellenérdekű fél meghallgatása után módosíthatja, vagy hatályon kívül helyezheti; ha az eljárás a vegyes bíróság előtt befejezést nyer, a halasztás tárgyában hozott határozat külön intézkedés nélkül hatályát veszti és a haszonbérlő a határozat szerint fennálló tartozását 30 nap alatt megfizetni köteles.

23. § A jelen rendelet hatálybalépése előtt az 1. és 5. §-okban meghatározott ok alapján a járásbíróság előtt folyamatba tett eljárást - amennyiben jogerősen befejezve nincs - ugyanezen járásbíróság mellett alakított vegyes bíróság folytatja. Ha az eljárás fellebbviteli bíróság előtt van folyamatban, az iratokat hivatalból kell a járásbírósághoz visszaküldeni.

24. § A jelen rendelet 21. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést a haszonbérleti jogviszonyból keletkezett és a rendes bíróság előtt folyamatban lévő perekben is alkalmazni keli

25. § (1) A mezőgazdasági haszonbérleti jogviszonyból származó egyes követelések érvényesítésének felfüggesztéséről szóló 11380/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny 217. szám) 1. §-ának (1) bekezdése alapján felfüggesztett perben a felperes az 1947. évi december hó 31. napja után a felfüggesztés hatályon kívül helyezését és az eljárás folytatását kérheti, ha a jelen rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott fizetési kedvezmény hatálya a peresített haszonbérkövetelésre nem terjed ki és a vegyes bíróság a haszonbérkövetelés tekintetében a jelen rendelet 22. §-a alapján fizetési halasztást nem engedélyezett vagy az engedélyezett fizetési halasztás hatályát vesztette.

(2) Ha a jelen rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott fizetési kedvezmény a peresített haszonbérkövetelésre kiterjed, vagy a vegyesbíróság a haszonbérkövetelés egy része tekintetében a jelen rendelet 22. §-a alapján fizetési halasztást engedélyezett, a felfüggesztés hatályát a felperesnek az 1947. évi december hó 31. napja után előterjesztett kérelmére a peresített követelésnek arra a részére kell korlátozni, amelyet a haszonbérlő a jelen rendelet 3. §-ának (2) bekezdése, illetőleg a vegyes bíróságnak a jelen rendelet 22. §-a alapján hozott még hatályban lévő határozata értelmében egyelőre nem köteles megfizetni.

(3) A bíróság az előző bekezdések alapján előterjesztett kérelmek tárgyában a peres felek meghallgatása után határoz.

(4) Az 1947. évi december hó 31. napja után a 11380/1947. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése alapján a végrehajtás elrendelését a megítélt követelésnek csak ama része tekintetében lehet mellőzni, amelyre a jelen rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott fizetési kedvezmény kiterjed, illetőleg amelyre a vegyes bíróság a jelen rendelet 22. §-a alapján még hatályban lévő fizetési halasztást engedélyezett. A feleket a végrehajtási kérelem elintézése előtt meg kell hallgatni.

(5) A végrehajtó az olyan követelés (követelésrész) tekintetében, amelyre a jelen rendelet 3. §-a (2) bekezdésében meghatározott fizetési kedvezmény hatálya nem terjed ki. és amelyre a jelen rendelet 22. §-a alapján a vegyes bíróság sem engedélyezett még hatályban lévő fizetési halasztást, az 1947. évi december hó 31. napja után a 11380/1947. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése alapján felfüggesztett végrehajtás folytatását kérheti. A kérelem tárgyában a feleket meg kell hallgatni.

(6) A vegyes bíróság az olyan ügyben, amely az előző bekezdések értelmében nem folytatható perrel, végrehajtási eljárással, illetőleg nem teljesíthető végrehajtási kérelemmel kapcsolatos, a perbíróság, illetőleg a végrehajtást foganatosító bíróság kérelmére soronkívül köteles eljárni.

(7) A vegyes bíróság előtt folyamatban levő eljárás befejezése után az egészben vagy részben felfüggesztett pert bármelyik fél kérelmére folytatni kell. A kérelemhez a vegyes bíróság határozatának hiteles másolatát csatolni kell. A bíróság a perben a tárgyalás folytatására hivatalból is tűzhet határnapot, ha a vegyes bíróság előtt folyamatban volt eljárás befejezéséről tudomást szerez.

(8) Ha a vegyes bíróság határozata folytán a végrehajtási eljárás korlátozásának vagy megszüntetésének van helye, azt a határozat hiteles másolatának bemutatása mellett a végrehajtást elrendelő bíróságtól bármelyik fél kérheti. A végrehajtást elrendelő bíróság a kérelem tárgyában a felek meghallgatása után végzéssel határoz. A végrehajtást szenvedő a végrehajtás korlátozását vagy megszüntetését keresettel is kérheti. (1912. LIV. tc. 39. §)

(9) Ha a vegyes bíróság határozata folytán a felfüggesztett végrehajtási eljárás korlátozás nélkül folytatható, ezt a határozat hiteles kiadmányának bemutatása mellett a végrehajtást foganatosító bíróságtól kell kérni.

V. Vegyes rendelkezések

26. § Az olyan haszonbérleti jogviszonyt, amely a 6. § értelmében kishaszonbérletnek minősül, az 1946/1947. évre járó haszonbér meg nem fizetése miatt felmondani nem lehet, ha a haszonbérlő a haszonbért a jelen rendelet 3. §-a (2) bekezdésének, illetőleg a 22. §-ának esetében pedig a haszonbérnek fizetési kedvezménnyel nem érintett részét legkésőbben az 1947. évi november hó 30. napjáig megfizeti. Ebben az esetben a jelen rendelet hatálybalépése előtt a bér meg nem fizetése okából történt felmondás és az olyan harmadik személlyel kötött szerződés, aki az ingatlan megművelése céljából lényeges munkát még nem végzett, hatályát veszti.

27. § (1) A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920. XXXVL. tc. 49. §-ának második bekezdése akként módosíttatik, hogy a 600 koronánál nagyobb kataszteri tisztajövedelmű, vagy 30 kat. holdnál nagyobb területű ingatlanra vonatkozó haszonbérleti szerződést, a haszonbérbeadó annak megkötésétől számított 8 nap alatt köteles a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának tudomásulvétel végeit minden esetben bemutatni.

(2) Az 1920. XXXVI. tc. 49. §-ának harmadik bekezdése akként módosíttatik, hogy a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága a bemutatott haszonbérleti szerződés tudomásulvételét köteles megtagadni, ha az ingatlan az okszerű gazdálkodás követelményeit kielégítő módon kishaszonbérletek útján megfelelőbben hasznosítható.

(3) Az előbbi bekezdést nem lehet alkalmazni, ha a haszonbérleti szerződés házastársak, egyenesági rokonok vagy testvérek között jött létre.

28. § (1) Az 1920. XXXVI. tc. 49. §-ának második bekezdése azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy ha a haszonbérelt ingatlan területe a haszonbérlő tulajdonában lévő vagy általa haszonbérelt egyéb ingatlanokkal együtt a 200 kataszteri holdat meghaladja, a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága a haszonbérleti szerződést csak akkor veheti tudomásul,

a) az ingatlannak a bemutatott haszonbérleti szerződés útján való hasznosítása a hároméves gazdasági terv mezőgazdasági részének megvalósítása céljából, vagy egyéb országos gazdasági érdekből indokoltnak mutatkozik, vagy,

b) az ingatlan kishaszonbérletek útján megfelelően nem hasznosítható.

(2) Az albizottság tudomásulvevő határozata az (1) bekezdésben említett esetben közérdekű fellebbezés hiányában sem emelkedik jogerőre, hanem azt a tárgyalási iratokkal együtt a kézbesítéstől számított 15 nap eltelte után - közérdekű fellebbezés hiányában is - felülvizsgálás és a haszonbérleti szerződés jóváhagyása kérdésében döntés végeit minden esetben a földmívelésügyi miniszterhez kell felterjeszteni.

(3) A jelen § alkalmazásában a közös háztartásban élő férj és feleség állal közösen haszonbérelt földbirtok területét egybe kell számítani.

29. § Ha a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága a haszonbérleti szerződés tudomásulvételét megtagadja és a haszonbérbeadó az ingatlant kishaszonbérlet útján értékesati, az eredeti szerződésben résztvevő haszonbérlőnek a kishaszonbérletnek minősülő terület határát meg nem haladó ingatlan tekintetében előhaszonbérleti joga van.

30. § (1) Az illetékekről szóló 9100/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny 170/a. szám) 204. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép.

(2) Olyan mezőgazdasági ingatlan haszonbérletére vonatkozó szerződésről kiállított okirat - ideértve a 8. § alapján felvett jegyzőkönyvet is - amely ingatlannak kataszteri tisztajövedelme a 600 koronát vagy területe a 30 kat. holdat nem haladja meg, ha a haszonbérlet a jelen rendelet értelmében kishaszonbérletnek minősül, a kataszteri tisztajövedelem minden egész, vagy megkezdett koronája után évenként 10 fillér illeték alá esik.

(3) Az illeték a felek egymásközötti viszonyában - ellenkező megállapodás hiányában - a haszonbérlőt terheli.

VI. Büntető és életbeléptető rendelkezések

31. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki:

a) a járási gazdasági felügyelőnek a 8. § (4) bekezdése alapján kibocsátott felhívására a birtokában lévő kishaszonbérleti szerződést be nem mutatja;

b) a 27. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a haszonbérleti szerződést a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának be nem mutatja.

(2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928. X. törvénycikk, illetőleg a 8960/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 172. szám) rendelkezései az irányadók.

(3) A kihágás miatt az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik.

32. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

(2) A 10970/1940. ME rendelet (Magyar Közlöny 216. szám) 5., 6., 7., 9., 11., 13., 17., 19., 20., 22., 23., 24. §-ai hatályukat vesztik.

(3) A jelen rendelet 17-25. §-ait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Budapest, 1947. évi október hó 31-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök