12830/1948. (XII. 23.) Korm. rendelet
az ország felszabadításáért kifejtett szabadságharcos tevékenység és a nemzeti ellenállási mozgalom rokkantjainak és vértanúi hozzátartozóinak gondozása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 3.452.)
A magyar köztársaság kormánya abból a célból, hogy az ország felszabadítása érdekében kifejteti szabadságharcos tevékenység, valamint a nemzeti ellenállási mozgalom rokantjaival és vértanúival szemben háláját lerója, az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. évi LVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. §
Az igényjogosultak köre
(1) Azokat a személyéket és azoknak a személyeknek igényjogosult hozzátartozóit, akik az 1941. évi április hó 1. napját követő időben az ország felszabadítása érdekében kifejheti szabadságharcos tevékenységük, vagy a fasiszta törekvésekkel szemben kialakult nemzeti ellenállási mozgalomban való részvételük, avagy fasisztaellenes magatartásuk miatt megrokkantak, illetőleg életüket vesztették - nemzeti gondozásban kell részesíteni.
(2) A jelen rendelet rendelkezései nem vonatkoznak azokra a személyekre, akik üldözés következtében rokkantak meg. illetőleg vesztették életüket, azonban magatartásuk nem esik az előbbi bekezdés hatálya alá.
(3) Az Országos Nemzeti Gondozó Bizottság olyan személyeknek, illetőleg olyan személyek hozzátartozóinak igény-jogosultságát is megállapíthatja, akik szabadságharcos tevékenységük, vagy fasisztaellenes magatartásuk következtében az 1944. évi április hó 1. napját megelőző időben, vagy mint magyar állampolgárok külföldön rokkantak meg. illetőleg vesztették életüket.
2. §
A nemzeti gondozottak
(1) A jelen rendelet alkalmazásában megrokkantnak azt a személyt kell tekinteni, akinek kereső- és munkaképessége, a polgári foglalkozásban az 1. §-ban meghatározott tevékenységgel, illetőleg üldöztetéssel okszerű kapcsolatban történt sebesülése, sérülése, illetőleg más egészségromlása folytán számottevő mértékben csökkeni.
(2) Gondozás szempontjából igényjogosult hozzátartozónak kell tekinteni:
a) azt az özvegyet, akinek házastársa az 1. §-ban meghatározott tevékenységgel, vagy üldöztetéssel kapcsolatban életéi vesztette, feltéve, hogy az özvegy az elhalttal a halál időpontjában együtt élt:
b) azt a személyt, aki az 1. §-ban meghatározott tevékenység vagy üldöztetés következtében meghalttal halála időpontjában házasságon kívül együtt élt, feltéve, hogy tartásáról az elhalálozási megelőző legalább egy éven ál az elhalt gondoskodott:
c) a meghaltnak törvényes, törvényesített, örökbefogadott és házasságon kívül született gyermekét tizennyolcadik, vagy iskolai tanulmányok folytatása esetében huszonnegyedik életévének betöltéséig, avagy házasságkötéséig;
d) a meghalt szülőjét:
e) nagyszülőjét:
f) továbbá azt a személyt, akinek igény jogosultságát az Országos Nemzeti Gondozó Bizottság kivételes méltányosságból megállapíthatja,
(3) A (2) bekezdés d), f) pontjaiban felsoroltak közül csak azoknak, az igény jogosultságát lehet megállapítani, akiket az 1. § (1) és (3) bekezdésében említett személy halála előtt el tartott és az eltartásra továbbra is rászorulnak, vagy akik később jutottak önhibájukon kívül olyan helyzetbe, hogy eltartásukról a meghaltunk kellene gondoskodnia. A házasságon kívül szülelett gyermek igényjogosultsága a (2) bekezdés c) pontja alapján csak akkor állapítható meg, ha őt az elhalt az 1946. XXIX. tc. 10. §-a értelmében teljes hatályú elismerő nyilatkozattal magáénak ismerte el, vagy ha az elhaltat a bíróság jogerős ítélettel a gyermek atyjának nyilvánította, illetőleg ha a gyermeknek az elhalt által történt elismerése az 1894. XXXIII. tc. 41. §-a értelmében a születési anyakönyvbe bejegyeztetett.
(4) A (3) bekezdésben megszabott feltételek fennállása esetében a (2) bekezdésben felsorolt csoportok közül az előző csoport a következő csoportok igényjogosultságát kizárja. Az ugyanabban a csoportban levők együttesen részesednek a nemzeti gondozási díjban, mégpedig egymás között egyenlő irányban.
(5) Amennyiben a (2) bekezdés a)-d) pontjában megjelölt hozzátartozó igény jogosultsága megszűnik - az egyéb feltételek fennforgása esetében a távolabbi csoportba tartozó személy igényjogosultsága éled fel.
3. §
Állam polgárság
A jelen rendelet hatálya alá csak azok tartoznak, akik magyar állampolgárok vagy magyar állampolgárságuk legalább is vélelmezhető.
4. §
Szünetelési okok
(1) Szünetel a gondozás, valamint a kedvezmények igénybevétele ha az arra igényjogosult:
1. arról időlegesen lemond,
2. a híróság a felszabadulás után hat hónapnál hosszabb ideig tartó szabadságvesztés büntetésre ítéltet és az ítélet hivatalvesztést vagy viseli állás vagy hivatal elvesztéséi avagy katonai bűnvádi eljárás során lefokozást jogerősen nem szabott ki [5. § (1) bek 3. a) pont], a szabadságvesztésbüntetés tartamára.
3. hat hónapnál hosszabb ideig nem közhivatali megbízatásban külföldön tartózkodik és a népjóléti miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve a nemzeti gondozási díj folyósítását nem engedélyezi a külföldön tartózkodás tartamára.
(2) Ha az igényjogosult csak a nemzeti gondozási díjról mond le, a kedvezmények igénybevételének lehetősége nem szünetel. A lemondás visszavonható.
3. §
Megszűnési okok
(1) Megszűnik a nemzeti gondozás, úgyszintén a kedvezmények igénybevételének lehetősége, ha:
1. az igényjogosult meghal,
2. az igényjogosult idegen állani polgárává lesz.
3. az igényjogosultat a bíróság a felszabadulás után
a) hivatalvesztésre, vagy a viselt állás vagy hivatal elvesztésére, avagy - katonái bűnvádi eljárás során - lefokozásra jogerősen elítéli, vagy
b) bűntett vagy háborús népellenes, illetőleg a demokratikus államrend és köztársaság védelméről szóló 1946. VII. tc.-ben meghatározott bűncselekmény miatt jogerősen elítéli.
4. az özvegy
a) új házasságot köt,
b) házasságon kívül életközösségben (vadházasságban) él.
5. a 2. § (2) bekezdésének c) pontja alá tartozó igényjogosult
a) éleiének tizennyolcadik, ezentúl tartó iskolai tanulmányok folytatása esetében pedig legfeljebb huszonnegyedik éleiével betölti,
b) házasságot köt,
6. a meghalt hozzátartozójával kapcsolatban olyan körülmények állanak he. amelyek a meghalt tartási kötelezettségét annak életbenléte esetében megszüntették volna.
(3) Az előző bekezdés 2., 4., 5. b) és 6. pontjában meghatározott okok megszűnése esetében a népjóléti miniszter méltányosságból engedélyt adhat a gondozási igény újbóli tárgyalására, illetőleg a nemzeti gondozási díjnak az új engedélyezést követő hó 1. napjától folyósítására.
6. §
A nemzeti gondozási díj
(1) A nemzeti gondozási díj összegét a rokkant, illetőleg a vértanúhalált halt tevékenységének, valamint a gondozást Igénylő szociális helyzetének figyelembevételével az Országos Nemzeti Gondozó Bizottság az állami rendszerű fizetési osztályok valamelyik fokozatának megfelelő összegben vagy annak meghatározott részében állapítja meg.
(2) Ha a 2. § (1) bekezdése alá tartozó rokkantnak olyan gyermeke vagy felesége van, aki után közszolgálatba állása esetén családi pótlékot élvezne ez után a személy után a nemzeti gondozási díjon felül a családi pótléknak megfelelő összegű igénye van. Ugyanez áll a 2. § (2) bekezdésének o) és pontja alá tartozó igényjogosult esetében is a meghalt személytől származott vagy vele közösen örökbefogadott gyermekre nézve.
(3) Nemzeti gondozási díj címén senki sem részesülhet nagyobb összegben, mint amely egyéb forrásból származó jövedelmét havi 1.000. - forintra egészíti ki.
7. §
Tartási kötelezettség
A meghall személyt törvény vagy szerződés alapján terhelő tartási kötelezettség a hozzátartozók részére megállapított nemzeti gondozási díjat is terheli éspedig akkor is, ha azok a körülmények, amelyek a tartási kötelezettséget megállapítják, az elhalálozás után következtek be. Az ilyen tartási igények csak az Országos Nemzeti Gondozó Bizottság engedélyével érvényesíthetők.
8. §
Temetési segély
(1) A nemzeti gondozásban részesülő rokkant, valamint özvegy elhalálozásakor amennyiben a temetés nem közköltségen történi - temetési segély jár, amelyet a nemzeti gondozási díjat folyósító hatóság (hivatal) a haláleset bejelentése után azonnal folyósít annak kezéhez, aki hiteltérdemlően igazolja, hogy a temetési költségeket fedezte.
(2) A temetési segély összege azonos a lényleges szolgálatban álló közszolgálati alkalmazott elhalálozása esetében járó temetési segéllyel.
(3) A nemzeti gondozottal elhalálozás esetében a legutolsó lakóhelyéhez, illetőleg elhalálozási helyéhez tartozó köztemetőben ingyenes sírhely illeti meg.
9. §
Gyógykezelés
A jelen rendeld hatálybalépésétől kezdve a nemzeti gondozottak és ezeknek a 600/1943. ME rendelet értelmében igényjogosult hozzátartozói, amennyiben nem tartoznak az 1927. XXI. törvénycikk és az ezt módosító és kiegészítő rendelkezések hatálya alá, illetőleg nem tagjai az OTBA-nak vagy a Székesfővárosi Segítőalapnak, a közszolgálati alkalmazottakat megillető betegsegélyezési szolgáltatásokra igényjogosultak.
10. §
Mesterségen testrészpótló
(1) A nemzeti rokkantnak ingyenes igénye van az 1. §-ban meghatározott tevékenység, illetőleg üldöztetés következtében használhatatlanná vált vagy hiányzó testrészének mesterséges pótlására és azokra a gyógyászati és egyéb segédeszközökre, amelyekkel kereső- és munkaképessége helyreállítható, vagy fokozható. Ingyenes igénye van továbbá a kiszolgáltatott testrészpótlóknak és segédeszközöknek javítására, valamint időnkénti utánpótlására is.
(2) Az 1933. VII. tc. 13. §-ának (2) bekezdése, valamint az idézett törvénycikk végrehajtására vonatkozó Utasítás (9300/1933. eln. hg. HM rendelet) Magyarországi Rendeletek Tára 1933. évf. 2833. lap) 108-117. pontjaiban foglalt részletes szabályok a jelen § eseteiben is megfelelően irányadók.
11. §
A népjóléti miniszter hatásköre
(1) A nemzeti gondozottak gondozási ügyeinek irányítása és felsőbb fokon való intézése, továbbá a nemzeti gondozás általános igazgatása és az ily irányú társadalmi tevékenység felügyelete a népjóléti miniszter hatáskörébe tartozik.
(2) A nemzeti gondozottaknak ezt a minőségét érintő általános (elvi) rendelkezéseket más kormányhatóságok csak a népjóléti miniszterrel egyetértve lehelnek.
12. § A Központi Illetményhivatal hatásköre. A nemzeti gondozottaknak e rendeleten alapuló nemzeti gondozási díjait és egyéb pénzellátásait a népjóléti miniszter által a pénzügy miniszterrel egyetértve megállapítandó szabályok szerint a Központi Illetményhivatal utalja ki, számfejti és könyveli.
13. §
Országos Nemzeti Gondozó Bizottság
(1) A nemzeti gondozottak igényjogosultságának elbírálására Országos Nemzeti Gondozó Bizottságot kell alakítani.
(2) Az Országos Nemzeti Gondozó Bizottság elnöke a népjóléti miniszter vagy helyettese. Tagjai: a Magyar Dolgozók Pártjának, a Független Kisgazdapártnak, a Nemzeti Parasztpártnak, a Szakszervezeti Tanácsnak, a Kinevezési és Alkalmazási Bizottságnak és a Magyar Szabadságharcosok Szövetségének egy-egy kiküldöttje. Részt vesz ezenfelül a Bizottság ülésein tanácskozási joggal az igazságügyminiszter, valamint a pénzügyminiszter egy-egy kiküldöttje és a népjóléti miniszter által a tárca orvosi képesítésű alkalmazottai közül kijelöli orvosszakértő, valamint a népjóléti miniszter által a tárca fogalmazáskari tisztviselői közül kijelöli előadó. A Bizottság jegyzőjét a népjóléti miniszter a tárca alkalmazottjai közül jelöli ki.
(3) Az Országos Nemzeti Gondozó Bizottság határozatképességéhez az elnökön vagy helyettesén felül legalább még három szavazati joggal rendelkező tag jelenléte szükséges.
(4) Az Országos Nemzeti Gondozó Bizottság egyhangúság hiányában szavazattöbbséggel határoz. Mind az elnöknek, mind a tagoknak egy-egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az az állásfoglalás válik határozattá, amelyhez az elnök csatlakozott.
14. §
Igénymegállapítási eljárás, Jogorvoslatok
(1) Akinek a jelen rendelet alapján nemzeti gondozásra van igénye, annak megállapítására irányuló kérelmét a lakóhelye szerinti illetékes törvényhatóság első tisztviselőjénél 1949. évi december hó 31. napjáig terjesztheti elő. Ezt a határidőt a népjóléti miniszter meghosszabbíthatja és a kivételes méltánylást érdemlő esetben esetenként is adhat engedélyi gondozási igény előterjesztésére.
(2) Az az igényjogosult hozzátartozó, aki később jutott önhibáján kívül olyan helyzetbe, hogy eltartásáról a megholtnak kellene gondoskodnia [2. § (3) bek.], valamint akinek igényjogosultsága a 2. § (5) bekezdése alapján feléled, gondozási igényét a rászorultság beálltától, illetőleg a korábbi csoportba tartozó igényjogosult gondozási igényének megszüntetésétől számított egy évén belül jelentheti be.
(3) A nemzeti gondozás iránti kérelmet a törvényhatóság első tisztviselője az igény elbírálásához szükséges iratokkal felszereli és felterjeszti az Országos Nemzeti Gondozó Bizottsághoz. Az igényjogosultság megállapítása és a nemzeti gondozási díj összegszerűsége tekintetében az Országos Nemzeti Gondozó Bizottság indokolt javaslatot tesz a minisztertanácshoz. Az igényjogosultság és az összegszerűség kérdésében a javaslat alapján a minisztertanács határoz.
15. §
A nemzeti gondozási díj folyósítása és megszüntetése
(1) A nemzeti gondozási díj új megállapítása esetén az igénybejelentés, a szünetelési ok elhárulása esetén pedig annak igazolását követő hó 1. napjától kezdve jár. Az ettől az időponttól a nemzeti gondozási díjra való jogosultság megállapításáig, illetőleg az újbóli folyósításáig már esedékessé váll nemzeti gondozási díjai visszamenőleg egy összegben kell folyósítani.
(2) A nemzeti gondozási díj folyósításának szüneteléséi (4. §) vagy megszűnését (5. §) maga után vonó ok bekövetkezése esetében a nemzeti gondozási díj annak a hónapnak végével szüntetendő meg, amely hónapban a nemzeti gondozási díj folyósításának szünetelését (4. §) vagy megszűnéséi (5. §) maga után vonó ok bekövetkezett. A népjóléti miniszter felhatalmazást kap arra, hogy indokolt esetben a túlélvezett nemzeti gondozási díj behajtását elengedhesse és az előírt térítmény törlését elrendelhesse.
(3) A nemzeti gondozási díjai havonkint előzetesen kell folyósítani és posta kézbesítési díj levonása nélkül az igényjogosult saját kezéhez kell kifizetni. Más személy kezéhez való kifizetésre a népjóléti miniszter adhat engedélyt.
16. §
Soronkívüliség
A jelen rendelet alapján felmerülő tennivalókat valamennyi hatóság (szerv, közeg) soronkívül és haladéktalanul köteles elvégezni.
17. §
Illetékmentesség
(1) A jelen rendelet alapján a hatóságokhoz benyújtott beadvány, fellebbezés vagy egyéb jogorvoslat és az ezeket pótló jegyzőkönyv, valamint az azok alapján hozott határozat illetékmentes. Az az okirat, amelyei az említett illetékmentes beadványhoz, fellebbezéshez vagy egyéb jogorvoslathoz, vagy az azokat pótló jegyzőkönyvhöz kell csatolni, illetékmentes mindaddig, amíg azt más célra nem használják.
(2) Az olyan bizonyítvány, amelyet valamely állapotnak vagy ténynek a jelen rendelet alapján megkívánt igazolása céljára állítanak ki, illetékmentes mindaddig, amíg ezt más célra nem használják.
(3) Az (1) és (2) bekezdés értelmében illetékmentes okirat a kiállítási díj alól is mentes.
18. §
Hatálybalépés
A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; hatálybalépésével az 1278/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 21. szám) hatályát veszti. A rendelet végrehajtásáról az érdekeli miniszterekkel egyetértve a népjóléti miniszter gondoskodik.
Budapest, 1948. évi december hó 17-én.
Dobi István s. k.,
miniszterelnök