620/1948. Korm. rendelet

a Nehézipari Központ szervezetéről

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1947. XXVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §

A jelen rendelet 3. §-ának (1) bekezdésében felsorolt vállalatokat a 23550/1946. ME rendelettel (Magyar Közlöny 272. szám, a továbbiakban: R.) létesített Nehézipari Központ (a továbbiakban: NIK), mint a jelen rendelet szerint alakított szervezet kezeli.

2. §

(1) A NIK egyéni cég, tulajdonosa a magyar állam székhelye Budapest. A cégbíróság a NIK-et az egyéni cégek jegyzékébe az iparügyi miniszter megkeresésére a bejegyzéshez, egyébként szükséges előfeltételek vizsgálata nélkül a jelen rendelet alapján jegyzi be.

(2) Amennyiben a jelen rendelet eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a NIK-re az 1875. XXXVII. törvénycikknek (Kereskedelmi Törvény) az egyéni cégekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni: a 26922/1875. II. számú földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi, valamint igazságügyminiszteri rendelet (Rendeletek Tára 520. lap) a NIK tekintetében nem nyer alkalmazási.

3. §

(1) A NIK feladata:

a) a R. 1. §-a alapján állami kezelés alatt álló vállalatoknak.

a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyáraknak (MÁVAG) és az állam tulajdonában levő más nehézipari vállalatoknak, -

továbbá a NIK kezelésére bízott egyéb vállalatoknak egységes irányítása és a R. 1. §-ában meghatározott célok gyakorlati megvalósítása:

b) az a) pont alá tartozó vállalatok (a továbbiakban: vállalatok) részére a termeléshez szükséges nyersanyagok, kész- és félkészáruk beszerzése, akár közvetlenül, akár közvetve más cégek útján;

c) a vállalatok termelvényeinek értékesítése, akár közvetlenül, akár közvetve más cégek útján;

d) a saját és a vállalatok munkavállalóinak árucikkekkel való ellátása, akár közvetlenül, akár közvetve más cégek útján;

e) iparüzemek bérbevétele a racionális és egységes ipari termelés előmozdítása céljából.

(2) A jelen rendelet nem érinti a vállalatok jogi önállóságát.

4. §

A NIK élén igazgatóság áll, amely az ügyviteli szabályzat [6. § (3) bek.] szerint, a R. 4. §-ának 5 bekezdéseiben a korábbi igazgatótanácsra megállapított korlátok megfelelő alkalmazásával intézi a NIK-nek és a vállalatoknak az ügyeit, továbbá a NIK-et és a vállalatokat hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben képviseli.

5. §

(1) A NIK igazgatósága négy tagból áll. Az igazgatóság tagjai:

a) az iparügyi miniszter által az iparügyi minisztérium központi személyzetéből kinevezett tag;

b) a NIK vezérigazgatója (eddigi főtitkára);

c) a NIK helyettes vezérigazgatója (eddigi helyettes főtitkára);

d) a NIK vezető tisztviselői közül az iparügyi miniszter által kinevezett tag.

(2) Az igazgatósági ülés határozatképes, ha azon legalább három igazgatósági tag jelen van. Az igazgatóság üléseinek előkészítését s a jegyzőkönyv vezetését a NIK jogügyi osztálya látja el.

(3) Az igazgatóság határozatait egyhangúlag hozza. Ha egyhangú határozat nem jött létre, a vitás ügyben az iparügyi miniszter dönt.

6. §

(1) A NIK felett a főfelügyeleti jogot az iparügyi miniszter gyakorolja.

(2) A NIK vezérigazgatóját és helyettes vezérigazgatóját az iparügyi miniszter nevezi ki, illetőleg menti fel.

(3) A NIK ügyviteli szabályzatát, valamint a NIK-nél és a vállalatoknál szolgálatot teljesítő munkavállalókra kiterjedő fegyelmi szabályzatot - az iparügyi miniszter jóváhagyásával - az igazgatóság állapítja meg.

(4) A (3) bekezdésben említett fegyelmi szabályzat jóváhagyása után a NIK és a vállalatok munkavállalóira az 55000/1945. IpM rendelet (Magyar Közlöny 43. szám) 8-10. §-a nem nyer alkalmazást; az esetleges korábbi fegyelmi szabályzatok hatályukat vesztik.

7. §

(1) A NIK cégjegyzése akként történik, hogy a "Nehézipari Központ" írott, nyomtatott vagy bélyegzővel előnyomott cégszöveg alá

két igazgatósági tag vagy

egy igazgatósági tag és egy cégjegyzésre jogosított tisztviselő nevét együttesen írja.

(2) A vállalatok cégjegyzése akként történik, hogy az illető vállalat írott, nyomtatott vagy bélyegzővel előnyomott cégszövege alá

két igazgatósági tag vagy

egy igazgatósági tag és az illető vállalat élére kinevezett vezérigazgató, vagy

egy igazgatósági tag, illetőleg a vezérigazgató és az illető vállalat cégjegyzési jogosultsággal felruházott tisztviselője nevét együttesen írja.

(3) A cégbíróság a R. alapján működött igazgatótanács tagjai megbízatásának megszűnését, valamint a jelen rendelet szerint alakított igazgatóság tagjait és a vállalatok vezérigazgatóit az iparügyi miniszter megkeresésére a cégjegyzékbe bejegyzi.

8. §

Felhatalmaztatik az iparügyi miniszter, hogy a Gazdasági Főtanács előzetes jóváhagyásával a vállalatok közül bármely nem nehézipari vállalatot a NIK hatásköréből kivonhasson és a/l más szerv kezelésébe utalhassa.

9. §

A jelen rendelet hatálybalépésével a R. 3. §-a, továbbá 4. §-ának (1), (2) és (6) bekezdései hatályukat vesztik, egyéb rendelkezései pedig azzal maradnak továbbra is hatályban, hogy ahol a R. igazgatótanácsról rendelkezik, ahelyett a jelen rendelet 5. §-a értelmében alakult igazgatóságot kell érteni.

10. §

A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba: végrehajtásáról az iparügyi miniszter gondoskodik.

Budapest, 1948. évi január hó 16-án.

Dinnyés Lajos s. k.

miniszterelnök