9430/1948. (IX. 15.) Korm. rendelet
a fürdőügyi igazgatás újabb szabályozásáról
A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és az 1947: XXVI. törvénycikkel meghosszabbított, valamint az 1929: XVI. tc. 46. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
Általános rendelkezések
1. § (1) A gyógy- és üdülőhelyeknek az 1920: XVI. törvénycikken alapidő közérdekű ügyeit alsófokon a gyógy- és üdülőhelyi bizottságok (2. §) látják el. irányításukat középfokon a Központi Bizottságok (6. §) végzik, a felügyeletet pedig felsőfokon a népjóléti miniszter (10. §) gyakorolja.
(2) Budapest székesfőváros területén a gyógyhelyi (üdülőhelyi) bizottságok ügyeit a Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság (6. §) látja el.
(3) Az (1) bekezdésben említett ügyek elsőfokú intézéséi a 2820/1931. ME rendelet 1. §-ában megjelölt területen a járási fürdőügyi bizottságok (6. §) támogatják.
A gyógyhelyi (üdülőhelyi bizottságok feladata
2. § A gyógyhelyi (üdülőhelyi) bizottságok (a továbbiakban: Helyi Bizottságok) feladatai:
1. a gyógy-, illetőleg üdülőhely viszonyainak állandó figyelemmel kísérése, a vendéglátás színvonalának közegészségügyi és kulturális szempontból emelése, erre irányuló) törekvések támogatása:
2. a gyógy-, illetőleg üdülőhely erkölcsi és anyagi érdekeinek vizsgálása és előmozdítása:
3. a gyógy-, illetőleg üdülöhelylátogatók kényelmét és szórakozását célzó intézmények létesítése;
4. javaslattétel és véleménnyilvánítás a Központi Bizottságnak;
5. belső és külső védőöv megállapítása (1929: XVI. törvénycikk 19. és 20. §-a). gyalogutak kihasítása (1929: XVI törvénycikk 22. §-a), kisajátítás engedélyezése (1929: XVI. törvénycikk 38. §-a) iránt az illetékes Központi Bizottság útján előterjesztés tétele;
6. javaslattétel a Központi Bizottsághoz a gyógyhelyen (üdülőhelyen) szedhető gyógyhelyi (üdülőhelyi) díjak mértékére (13. §);
7. a gyógy-, illetőleg üdülőhelyi dijak kirovása, beszedése, a jövedelem (11. §) kezelése, illetőleg a költségvetési szerint felhasználása:
8. megállapodás a községgel a gyógyhely (üdülőhely) közvilágítása, utcái és közterei tisztántartása költségeinek a község és az üdülőhely közötti mikénti megoszlása tárgyában;
9. költségvetés és zárószámadás készítése:
10. a gyógyhellyel (üdülőhellyel) kapcsolatos engedély vagy jogosítvány kérdésében (17. §) véleményadás az illetékes Központi Bizottságnak:
11. gondoskodás a lakásnyilvántartási lapok (19. §). be- és kijelentőlapok (20. §) kezeléséről, kiállításáról, a kiadó lakások (szobák) nyilvántartásáról, valamint a vendégforgalmi nyilvántartási törzskönyvlapok vezetéséről:
12. érdekeltségi kör (1929: XVI. törvénycikk 18. §-a) meg-alakítása tárgyában javaslattétel a Központi Bizottságnak:
13. a szervezeti, ügyviteli és működési szabályzat megalkotása (4. §):
14. működéséről és tapasztalatairól évenként jelentés tétele a Központi Bizottsághoz;
15. a Központi Bizottság utasításainak végrehajtása.
A Helyi Bizottságok szervezete
3. § (1) Minden gyógyhelyen (üdülőhelyen) Helyi Bizottságot kell alakítani. A Helyi Bizottság elnökét és helyettesét az illetékes Központi Bizottság és a törvényhatóság első tisztviselőjének javaslatára a népjóléti miniszter nevezi ki. Állásuk tiszteletbeli. Az elnök és helyettese eljárásukban a közhivatalnokokat megillető büntetőjogi védelemben részesülnek. Az elnök a Helyi Bizottság költségvetésének terhére a Központi Bizottság által megállapított költségmegtérítésben részesül. A Helyi Bizottság tagjai tisztségükből folyóan díjazásban nem részesülhetnek.
(2) A Helyi Bizottság jogi személy. A jogszabályok értelmében hatáskörébe tartozó ügyeket önkormányzati alapon intézi. A Helyi Bizottságot az elnök, akadályoztatása esetében pedig az elnök helyettese képviseli.
(3) Minden Helyi Bizottságnak hivatalból tagja a hatósági biztos, a polgármester vagy az általa kijelölt tisztviselő, illetőleg az illetékes községi jegyző, vagy körjegyző, - ha a Helyi Bizottság helyetteselnöki tisztét a községi jegyző (körjegyzői tölti bc, a községi bíró, - az illetékes hatósági orvos, továbbá a gyógyhelyi (üdülőhelyi) orvos:
(4) A (3) bekezdésben felsoroltakon felül tagjai a Helyi Bizottságnak: a gyógyfürdő tulajdonosa, amennyiben a gyógyfürdő bérbe van adva, a gyógyfürdő bérlője, a gyógyhelyen (üdülőhelyen) működő vendéglátó iparosok, valamint a vendéglátó ipar körében foglalkoztatott alkalmazottaknak, végül a gyógyhelyen (üdülőhelyen) működő fürdőegyesületnek a gyógyhelyen (üdülőhelyen) saját ingatlannal rendelkező egy vágy több képviselője. Ha fürdőegyesület nincs, vagy működése megszűnt, a kijelölés a községi elöljáróság közbenjöttével a gyógyhelyen (üdülőhelyen) saját ingatlannal rendelkezők összességének feladata.
(5) Ha a gyógyhelyen (üdülőhelyen) szociális célt szolgáló, ötven személynél több férőhellyel rendelkező üdülőházak (szanatóriumok) évenként legalább nyolc héten át működnek, a kiküldöttjeik által választott képviselőjük (képviselőik) ugyancsak tagjai a Helyi Bizottságnak. A képviselők választására - így különösen az egyes gyógyhelyek (üdülőhelyek) jellegére figyelemmel, a Helyi Bizottságokban a jelen bekezdés, valamint a (4) bekezdés alapján küldhető tagok (képviselők) számára - vonatkozó részletes szabályokat a népjóléti miniszter rendelettel állapítja meg.
(6) E rendelet hatálybalépte előtt a vidéki gyógyhelyeken (üdülőhelyeken) működött gyógyhelyi (üdülőhelyi) bizottságokat e rendelet hatálybalépte után újjá kell alakítani. A bizottság újjáalakításánál (megalakulásánál) követendő eljárást a népjóléti miniszter rendelettel állapítja meg.
A Helyi Bizottságok ügyvitele
4. § (1) A Helyi Bizottság ügyvitelének ellátásáról a költségvetés keretében az elnök gondoskodik. Az elnök a személyzet (tisztviselők és alkalmazottak) főnöke. A Helyi Bizottság szervezetére, ügyintézésére munkarendjére, vagyonkezelésére, valamint az alkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket a Helyi Bizottság szervezeti, ügyviteli és működési szabályzata állapítja meg. A szabályzatot a Helyi Bizottság alkotja meg és a Központi Bizottság hagyja jóvá. A Helyi Bizottság ügyvitelének, vagyonkezelésének ellenőrzéséről a Központi Bizottság gondoskodik.
(2) A Helyi Bizottság, vagy a Helyi Bizottság elnökének határozata (intézkedése) ellen tizenöt nap alatt előterjesztéssel lehet élni a Központi Bizottsághoz. Ha az előterjesztési a bizottság valamelyik tagja tette, az előterjesztésnek halasztó hatálya van. A Helyi Bizottság oly határozata azonban, amelyet a Helyi Bizottság jelenvolt hígjainak kétharmad többsége hozott és a halasztás veszéllyel jár, előterjesztés esetében is Végrehajtható. Ha valamely előterjesztésre a Központi Bizottság az előterjesztés beérkezésétől számított 40 napon belül nem nyilatkozik, a felterjesztett határozat (intézkedés) végrehajtható.
(3) Ha a Helyi Bizottság illetőleg elnöke az előterjesztésben előadottak alapján határozatát (intézkedését) egészben vagy részben helyt nem állónak ítéli azt egészben vagy részben saját hatáskörében is megváltoztathatja. Ebben az esetben csupán az előterjesztés nem teljesített részének elbírálása hárul az illetékes Központi Bizottságra.
(4) A Helyi Bizottságnak azt a határozatát (intézkedését), amely ellen az elnök előterjesztéssel él, ennek jogerős elintézéséig végrehajtani nem lehet.
(5) Ha a Helyi Bizottság a szervezeti, ügyviteli és működési szabályzatban [(1) bekezdés] előírt határidőn belül a költségvetést és zárószámadást nem terjeszti elő és mulasztását a Központi Bizottság felhívásában megszabott idő alatt sem pótolja, a népjóléti miniszter a Központi Bizottság javaslatára miniszteri biztost küld ki, aki a Helyi Bizottság önkormányzatának teljes hatáskörét gyakorolja.
Járási fürdőügyi bizottság
5. § (1) A fürdőüggyel kapcsolatos közigazgatási tennivalók egységes ellátása érdekében a 2820/1931. ME rendelet 1. §-ában megjelölt területen lévő járásokban járási fürdőügyi bizottságot (a továbbiakban: Fürdőügyi Bizottság) kell alakítani. A Fürdőügyi Bizottság feladata az időszerű közigazgatási kérdések megtárgyalása, azok elintézése szempontjából az illetékes hatóságok és szervek részére javaslatok tétele, illetőleg vélemény nyilvánítása. Amennyiben valamely feladat megoldásáról az elsőfokú közigazgatási hatóságok saját hatás-körükben gondoskodni nem tudnak, a Fürdőügyi Bizottság a szükséges intézkedések kieszközlése végeit az illetékes hatóságokhoz, az esetleg eljárni hivatott szakhivatalokhoz, valamint a Központi Bizottságokhoz tesz javaslatot.
(2) A Fürdőügyi Bizottság elnöke a járási főjegyző, tagjai az illetékes rendőrkapitányság vezetője, az illetékes tisztiorvos, valamint a járás területén lévő gyógyhelyeken (üdülő-helyeken) alakult Helyi Bizottságok elnökei.
(3) A Fürdőügyi Bizottság elnöke az illetékes gyógyhelyek (üdülőhelyek) költségvetésének terhére a Központi Bizottság előterjesztésére tiszteletdíjban részesül. A tiszteletdíj összegét a népjóléti miniszter a belügyminiszterrel egyetértve állapítja meg.
(4) A Fürdőügyi Bizottság a fürdőidényben havonként, egyébként negyedévenként tart ülést.
Központi Bizottságok
6. § (1) Budapest székesfővárosban a Helyi Bizottságoknak a jelen rendelet 2. §-ában meghatározott feladatköréből az 1-10. pont alatt megjelölt feladatokat, valamint a jelen rendelet 7. §-a (1) bekezdésének 7-25. pontjában, továbbá (2) bekezdésében megjelölt tennivalókat a Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság látja el.
(2) A vidéki gyógy- és üdülőhelyek közérdekű ügyeinek egységes irányítását, mint másodfokú szervek
a) a Balaton mellett a 2820/1931. ME rendelet 1. §-ában megjelölt területen a Balatoni Állami Központi Intéző Bizottság.
b) az (1) bekezdés, valamint a jelen bekezdés a) pontja alá nem tartozó területen a Vidéki Gyógy- és Üdülőhelyek Állami Központi Bizottsága végzi.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben megnevezett bizottságok (továbbiakban: Központi Bizottságok) azoknak a tennivalóknak ellátásáról, amelyekre nézve a népjóléti minisztertől együttműködésre kapnak utasítást, vagy amelyek véleményük szerint együttműködést tesznek kívánatossá, közösen gondoskodnak.
A Központi Bizottságok feladatai
7. § (1) A Központi Bizottságok feladatai:
1. a Helyi Bizottságok működésének felügyelete és ellenőrzése;
2. a Helyi Bizottságok költségvetésének és zárószámadásásának jóváhagyása, ügy- és vagyonkezelésének ellenőrzése:
3. a Helyi Bizottságok előterjesztéseinek, javaslatainak elbírálása;
4. a Helyi Bizottságok évi jelentéseinek felülbírálása:
5. a Helyi Bizottságok javaslatai alapján előterjesztés tétele a gyógyhelyi (üdülőhelyi) díj mértékére [13. § (3) bekezdése];
6. a Helyi Bizottságok határozatai ellen benyújtott előterjesztések tárgyában határozathozatal:
7. a gyógy- és üdülőhelyek fejlesztésének és korszerűsítésének előmozdítása:
8. az érdekeltségi kör megalakítása tárgyában határozathozatal;
9. a gyógy- és üdülőhelyek fejlődésének előmozdítása érdekében közegészségügyi, fürdőügyi, közigazgatási, közrendészeti, közélelmezési, természetvédelmi vonatkozásban jogszabályok kezdeményezése, a törvényhozás, valamint az önkormányzatok hatáskörébe tartozó szabályozás érdekében javaslatok, előterjesztések tétele;
10. a gyógy- és üdülőhelyekkel kapcsolatos összes kérdéseknek figyelemmel kisérése, továbbá előkészítése mindazoknak a terveknek, amelyek a gyógy- és üdülőhelyek látogatottságának előmozdítására és fejlesztésére szolgálnak;
11. közművek (partvédőművek, vízvezeték, csatornázás stb.) létesítésére irányuló törekvések támogatása, ilyenek hiányában azok kezdeményezése;
12. a gyógy- és üdülőhelyek területén tervezett építkezések és parcellázások tekintetében a Helyi Bizottság meghallgatása után véleménynyilvánítás;
13. a Központi Bizottság költségvetésének és zárószámadásának elkészítése:
14. a népüdültetés előmozdítása érdekében javaslatok előterjesztése, erre irányuló mozgalmakban részvétel;
15 tanácsadás az érdekeltek részére orvosi, balneológiai, műszaki és gazdasági kérdésekben;
16. szakvélemény adása hatóságoknak, bíróságoknak:
17. meglevő források balneológiai és gazdasági szempontból védelme, új források feltárásának, üzembehelyezésének előmozdítása;
18. a tudományos fürdőkutatás elősegítése:
19. balneológiai értékeinkre vonatkozó rendszeres klimatológiai megfigyelések, geológiai kutatások előmozdítása, újabb balneológiai értékek felkutatása, balneológiai értékek ismertetésének és propagandájának irányítása;
20. központi iroda létesítése a gyógy- és üdülőhelyek, gyógyfürdők, éghajlati gyógyintézetek és magaslati helyek látogatottságának fokozására:
21. tudományos és gyakorlati vonatkozású könyvtár felállítása:
22. fürdőorvosi és fürdő üzemvezetői továbbképző tanfolyamok rendezése;
23. fürdőügyi kiállítások és kongresszusok rendezése;
24. nemzetközi kapcsolatok kiépítése és fenntartása;
25. a Helyi Bizottságok és a Központi Bizottságok működéséről és tapasztalatairól évenként jelentéslétei a népjóléti miniszternek.
(2) Az 1929: XVI. törvénycikk 41. §-ával létesített Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottság megszűnik. Hatásköre az Illetékes Központi Bizottságra száll ál.
A Központi Bizottságok szervezete
8. § (1) A Központi Bizottságok jogi személyek. A jogszabályok értelmében hatáskörükbe tartozó ügyeket önkormányzati alapon intézik. A Központi Bizottságot az elnök, akadályoztatása esetében pedig az elnökhelyettese képviseli.
(2) A Központi Bizottságok elnökeit és helyetteseit halévi Időtartamra a népjóléti miniszter előterjesztésére az államfő nevezi ki.
(3) A Központi Bizottságok elnökei és helyettesei tisztelet-díjban vagy képviseleti átalányban, illetőleg költségmegtérítésben részesülnek, amelynek összegét a Központi Bizottságok költségvetésének terhére az illetékes Központi Bizottság önkormányzata állapítja meg.
(4) A Központi Bizottságoknak hivatalból tagjai: a) az egyes tárcáknak egy-egy, az építés- és közmunkaügyi, a földművelésügyi, valamint a közlekedésügyi tárcának két-két kiküldöttje;
b) a Gazdasági Főtanács egy kiküldöttje;
c) a Központi Bizottság illetékessége alá tartozó területen érdekelt törvényhatóságok főispánjai és első tisztviselői;
d) az Országos Közegészségügyi Tanács, a Szakszervezeti Tanács, a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezete, az Országos Balneológiai Egyesület, az illetékes bányakapitányság, a Magyar Államvasutak, az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal, valamint az Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Rt. kiküldöttje, végül a Balatoni Állami Központi Intéző Bizottságnál a Balatoni Egyesületek Szövetségének két kiküldöttje.
(5) A népjóléti miniszter az illetékes Központi Bizottság elnökének meghallgatása utón közegészségügyi, idegenforgalmi, szociálpolitikai. illetőleg muakásérdekképviseleti és a szükséghez képest egyéb szakembereket, továbbá az érdekelt gyógyfürdői; éghajlati gyógyintézetek, a gyógyhelyek, az üdülőhelyet, ásvány- és gyógyvízforrások tulajdonosait (bérlőit, vezetőit), végül a vendéglátó iparosok, valamint a vendéglátó ipar körében foglalkoztatott alkalmazottak országos egyesülete tagjait a bizottság tagjainak nevezhet ki. A kinevezett tagok száma a 30-at nem haladhatja meg.
(6) A hivatali kiküldetés alapján a tagság a hivatalos minőség megszűnéséig, illetőleg a kiküldetés visszavonásáig, a kinevezett tagok megbízatása pedig a kinevezés napját követő naptári év január havának első napjától számított három év tartamára terjed.
(7) A Központi Bizottságban helyet foglaló tagoknak állása tiszteletbeli és díjazással nem jár. Készkiadásaikat, ha hivatalos megbízásban működési helyükön kívül járnak el, a Bizottság a szervezeti és működési szabályzatban megállapított módon és mértékben megtéríti.
A Központi Bizottságok ügyvitele
9. § (1) A Központi Bizottságok ügyvitelének ellátásáról a költségvetés keretében az elnök gondoskodik. Az elnök a személyzet (tisztviselők és alkalmazottak) főnöke. Hatáskörébe tartozik a személyzet felvétele, szolgálati (munka-) helyének, munkakörének megállapítása, szolgálati viszonyának megszüntetése. A Központi Bizottságok szervezetére, ügyintézésére, munkarendjére, vagyonkezelésére, valamint az alkalmazottak jogviszonyára vonatkozó egyéb rendelkezéseket a Központi Bizottság szervezeti, ügyviteli és működési szabályzata állapítja meg. A Szabályzatot a Központi Bizottságok alkotják meg és azt a vagyonkezelés és az alkalmazottak jogviszonyai tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértőleg a népjóléti miniszter hagyja jóvá. A Központi Bizottságok ügyvitelének és vagyonkezelésének ellenőrzéséről a népjóléti miniszter gondoskodik: A pénz- és vagyonkezelés, valamint a gazdasági ügyvitel ellenőrzését a népjóléti minisztérium számvevőségének egy kiküldöttje látja el, akinek díjazásai a költségvetésben kell előirányozni.
(2) A Központi Bizottságok vagy a Központi Bizottságok elnökeinek határozata (intézkedése) ellen tizenöt nap alatt fellebbezéssel lehet élni a népjóléti - a 7. § (1) bekezdésének 8. pontjában megjelölt kérdésben az építés- és közmunkaügyi - miniszterhez. Ha a fellebbezéssel a bizottság valamelyik tagja élt, a fellebbezésnek halasztó hatálya van. A Központi Bizottságok oly határozata azonban, amelyet a Központi Bizottság jelen volt tagjainak kétharmad többsége hozott és a halasztás veszéllyel jár, fellebbezés esetében is végrehajtható: ha valamely fellebbezésre a népjóléti - 7. § (1) bekezdésének 8 pontjában megjelölt kérdésben az építés- és közmunkaügyi miniszter - a fellebbezés beérkeztétől számitott negyven napon belül nem nyilatkozik, a fellebbezett határozat (intézkedés) végrehajtható.
(3) Ha a Központi Bizottság. illetőleg elnöke a fellebbezésben előadottak alapján határozatát (intézkedését) egészben vagy részben helyi nem állónak itéli, azt egészben vagy részben saját hatáskörében megváltoztathatja.
(4) A Központi Bizottságoknak azt a határozatát (intézkedését), amely ellen az elnök fellebbezéssel él, ennek jogerős elintézéséig végrehajtani nem lehet.
A népjóléti miniszter hatásköre
10. § 1. Kinevezi a Helyi Bizottságok elnökeit és helyetteseit [3. § (1) bekezdése]:
2. megállapítja a Helyi Bizottságok összetételére vonatkozó részletes szabályokat (3. § (5) bekezdése];
3. előírja a Helyi Bizottságok újjáalakulásánál követendő eljárást [3. § (6) bekezdése];
4. jóváhagyja a pénzügyminiszterrel egyetértőleg a Központi Bizottságok költségvetését és zárószámadását [7. § (1) bekezdés 13. pontja];
5. felülbírálja a Központi Bizottságok évi jelentéseit [7. § (1) bekezdés 25. pontja];
6. előterjesztési tesz a Központi Bizottságok elnökeinek és helyettes elnökeinek kinevezésére [8. § (2) bekezdése]:
7. kinevezi a Központi Bizottságok tagjait [8. § (5) bekezdése];
8. jóváhagyja a Központi Bizottságok szervezeti, ügyviteli és működési szabályzatát [9. § (1) bekezdése];
9. a pénzügyminiszterrel egyetértőleg meghatározza a Központi Bizottságok számára egyenként és évenkint járó állami hozzájárulás mértékét;
10. a pénzügyminiszterrel egyetértőleg évenkint megállapítja a gyógyhelyi (üdülőhelyi) díjat (13. § (3) bekezdése];
11. a pénzügyminiszterrel egyetértőleg megállapítja a Központi Bizottságokat megillető jövedelem kezelésénél, nyilvántartásánál, ellenőrzésénél követendő eljárás szabályait;
12. olyan tennivalóknál, amelyek a Központi Bizottságok együttműködését teszik kívánatossá, a Központi Bizottságokat együttműködésre utasíthatja.
A helyi Bizottságok jövedelmet
11. § (1) A Helyi Bizottságok jövedelmei:
a) a fürdőévad tartama alatt a gyógyhelyen (üdülőhelyen) legalább egy éjszakán át tartozkodóktól szedett gyógyhelyi (üdülőhelyi) díj [13. § (1) bekezdés];
b) n pénzbírságokból származó bevételek (23. § (3) bekezdés].
(2) A jövedelemnek az igazgatási költségei meghaladó részét a gyógyhely (üdülőhely) fenntartására, közcélú, továbbá a gyógyhely (üdülőhely) látogatók kényelmét és szórakozását szolgáló intézmények létesítésére, általában a gyógyhely (üdülőhely) színvonalának emelésére kell fordítani.
A Központi Bizottságok költségeinek fedezékéről gondoskodás
12. § A Központi Bizottságok személyi és dologi szükségleteinek fedezéséről - ideértve a 7. §-ban megjelölt feladatok ellátásához szükséges költségeket is - a népjóléti tárca költségvetésében kell gondoskodni.
Gyógyhelyi (üdülőhelyi) díjak
13. § (1) A gyógyhelyen (üdülőhelyen) gyógyhelyi (üdülőhelyi) dijat köteles beszedni és fizetni:
a) a szállásadó (bérbeadó) a fürdőidény tartama alatt nála legalább egy éjszakán át megszállt minden személy után;
b) az ingatlan tulajdonosa vagy haszonélvezője (bérlője), ha a fürdőidény tartama alatt ingatlanán legalább egy éjszakán át tartózkodik.
(2) Nem köteles gyógyhelyi (üdülőhelyi) díjat fizetni, aki:
a) a gyógyhelyen (üdülőhelyen) állandóan lakik;
b) a gyógyhelyen (üdülőhelyen) kereseti tevékenység folytatása céljából tartózkodik.
(3) Az (1) bekezdésben említett gyógyhelyi (üdülőhelyi) díj mértékét a Helyi Bizottság és az illetékes Központi Bizottság javaslatára a népjóléti miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg állapítja meg.
(4) A népjóléti miniszter az illetékes Központi Bizottság javaslatára az (1) bekezdésben szabályozott díjak fizetése alól mentességei vagy kedvezményt engedélyezhet.
A gyógyhelyi (üdülőhelyi) díj fizetése
14. § (1) A 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerint fizetésre kötelezett a gyógyhelyi (üdülőhelyi) díjait köteled legkésőbb a nála megszállt személy eltávozását követő öt napon belül, egy hónapnál hosszabb tartózkodás esetében minden hó 6. napjáig a Helyi Bizottság pénztárába befizetni akár beszedte azt. akár nem.
(2) A 13. § (1) bekezdésének b) pontja szerint fizetésre kötelezettek terhére a gyógyhelyi (üdülőhelyi) díjait - esetleg átalányozáa útján - a Helyi Bizottság veti ki. A be nem fizetett díjakról (átalányokról) fizetési meghagyást kell kibocsátani.
(3) A díjak késedelmes fizetése esetében az együttesen kezelt közadókra megállapított módon és mértékben adópótlékot, illetőleg késedelmi kamatot kell fizetni. Az adópótlék, illetőleg késedelmi kamat fizetésének kötelezettsége a (2) bekezdés esetében a fizetési meghagyás kézbesítésének napját követő naplói számított 15 nap múlva áll be.
(4) A gyógyhelyi (üdülőhelyi) díjak mértékét és fizetésüknek határidejét a gyógyhelyen (üdülőhelyen) szokásos módon közhírré kell tenni.
(5) A gyógyhelyi (üdülőhelyi) díjak jogossága és mérve kérdésében a fizetési meghagyás kézbesítésének napját követő naptól számított 15 nap alatt felszólamlással lehet élni az illetéke, Központi Bizottsághoz. A Központi Bizottság határozata ellen a népjóléti miniszterhez lehet a határozat kézbesítésének napját követő naptól számított 15 nap alatt fellebbezéssel élni.
(6) A jelen rendelet 13. §-a alapján járó, de az előírt határidőben be nem fizetett gyógyhelyi (üdülőhelyi) dijat az illetékei Helyi Bizottság elnökének láttamozásával ellátott hátraléki kimutatás alapján közadók módjára kell behajtani. A díjak behajtására, biztosítására, az elévülésre és a tévesen, vagy jogellenesen beszedett díjak visszafizetésére a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók.
Kimutatás készítése
15. § A 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerint fizetésre kötelezett legkésőbb a nála megszállt személy eltávozását követő hó 5. napjáig köteles az illetékes Központi Bizottság által megállapított minta szerint kimutatást készíteni és azt az illetékes Helyi Bizottsághoz benyújtani.
Vegyes rendelkezések
16. § (1) A hatásági biztos (1929: XVI. tc. 12. §-a) hatáskörét a területileg illetékes rendőrkapitányság vezetője, vagy helyette az államrendőrség vidéki főkapitányságának vezetője által, illetőleg a belügyminiszter által kirendelt rendőrtiszt gyakorolja.
(2) A hatósági biztos (fürdőbiztos) hatásköre a Helyi Bizottság fürdőügyi igazgatási tevékenységére és gazdálkodására, valamint a gyógyhelyek (üdülőhelyek) közegészségügyi rendészetével kapcsolatos teendőkre nem terjed ki. A gyógyhely-(üdülőhely-) látogatók lakásügyeiben - a bírói hatáskör érintetlenül hagyásával - a gyógyhelyre (üdülőhelyre) illetékes községi elöljáróság határoz.
(3) A hatósági biztos működésével felmerülő kiküldetési és dologi kiadásoknak a belügyi tárca javára megtérítéséről a népjóléti miniszter az illetékes Központi Bizottság útján gondoskodik. A népjóléti miniszter rendeletben szabályozza a megtérített összegnek az érdekelt Helyi Bizottságok terhére elszámolásánál követendő eljárást.
17. § (1) Az alsófokú vagy középfokú közigazgatási hatóság az igazgatási rendészet körébe tartozó olyan hatósági engedélyhez kötött jogosítvány iránti kérelem elbírálása előtt, amelynek kiadását valamely gyógyhely (üdülőhely) területére kérik, az illetékes Központi Bizottságot meghallgatja. A belügyminiszter a népjóléti miniszter meghallgatása után határoz.
(2) A közlekedésügyi miniszter az 1930: XVI. törvénycikk 2. §-ában felsorolt közhasználatú gépjárművállalatok engedélyezése előtt az illetékes Központi Bizottságot meghallgatja.
(3) Az illetékes építésügyi igazgatóság a gyógyhelyek (üdülőhelyek) építési és tájrendezési ügyeiben meghallgatja az illetékes Központi Bizottságot.
(4) Az iparhatóságok az engedélyhez kötött iparok közül az 1922: XII. törvénycikk 14. §-a (1) bekezdésének 1., 2., 5., továbbá a 6108/1936. IpM rendelettel megállapított 7-10. és 12. pontjában, valamint az említett törvénycikk 34. §-a (1) bekezdésének 1., 3., 5., 13., 14., 18., 20., 24., 26. és 28. pontjában megjelölt iparok gyakorlásához szükséges jogosítvány kiadása előtt az illetékes Központi Bizottságot meghallgatják.
(5) A gyógyhelyeken (üdülőhelyeken) uszodák létesítése esetében a népjóléti miniszter - különleges sportszempontok érvényesítése érdekében - a vallás- és közoktatásügyi miniszter meghallgatásával jár el.
18. § A Balatoni Állami Központi Intéző Bizottság a Helyi Bizottságok (2. §), valamint a saját feladatkörébe utalt tennivalókkal kapcsolatos kérdésekben a balatoni fürdőüggyel kapcsolatos érdekvédelmi testületeket, vagy közérdekű fürdőügyi kérdésekkel foglalkozó egyesületeiket, - amennyiben müködésük területe nem korlátozódik egy üdülőhely vagy gyógyhely területére - utasításokkal láthatja el, illetőleg alapszabályaikba megbatározott rendelkezések beiktatását kívánhatja. Ha az érdekvédelmi testület, vagy egyesület az utasításoknak eleget nem tesz, a belügyminiszter a Balatoni Állami Központi Intéző Bizottság javaslatára az érdekvédelmi testületet, illetőleg egyesületet feloszlathatja.
19. § (1) A gyógyhelyen (üdülőhelyen) csak olyan lakást (szobát) szabad gyógyhelylátogatóknak (fürdővendégnek) bérbeadni, melyet a Helyi Bizottság elnöke a hatósági orvos, ennek akadályoztatása esetében a gyógyhelyi (üdülőhelyi) orvos véleményének meghallgatása után kifogástalannak nyilvánít. (2) A kiadó lakás (szoba) adatait két példányban kiállított a Központi Bizottság által beszerzési áron rendelkezésre kibocsátott nyilvántartási lapon kell évenként bejelenteni a helyi Bizottságnak, amely az egyik példányt a Központi Bizottsághoz továbbítja. A bejelentést a bérbeadó köteles megtenni.
20. § (1) Az, aki a fürdőidény tartama alatt a gyógyhelyen (üdülőhelyen) legalább egy éjszakát tölt, érkezését és távozását a Központi Bizottság által beszerzési áron rendelkezésére bocsátott űrlapon jelenti be a Helyi Bizottságnak.
(2) A bejelentés megtételéért a szállásadó, illetőleg a lakás tulajdonosa (bérlője) felelős.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az általános rendőri bejelentési kötelezettséget.
21. § A népjóléti miniszter felhatalmazást kap, hogy a jelen rendeletben foglalt rendelkezéseknek, vagy azok egy részének hatályát a gyógyfürdőkre, az éghajlati gyógyintézetekre és a túlnyomó részben csak nyári tartózkodásra szolgáló telepítésekre (nyaralótelepekre) is rendelettel kiterjeszthesse.
Büntető rendelkezések
22. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ él és pénzbüntetéssel büntetendő az a bérbeadó (szállásadó), aki:
1. a 10. § (1) bekezdésében előirt feltételeknek meg nem felelő lakást (szobát) ad bérbe;
2. a kiadó lakásnak (szobának) a 19., § (2) bekezdésében megszabott bejelentését elmulasztja;
3. a 20. § (1) bekezdésében megszabott be- vagy kijelentést elmulasztja.
(2) A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikknek és a 8960/ 1946. ME rendeletnek rendelkezései az irányadók.
(3) A kihágás miatt az eljárás az államrendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929. évi XXX. tc. 59. § (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából szakminiszternek a népjóléti miniszteri kell tekinteni.
23. § (1) Szabálytalanság miatt 20 forinttól 3000 forintig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az:
1. aki a beszedett gyógyhelyi (üdülőhelyi) díjat határidőben nem szolgáltatja be [14. § (1) bekezdése]:
2. aki az ellenőrzési tevékenységet gátolja vagy meghiúsítja;
3. aki a 15. §-ban említeti kimutatást kellő időben nem terjeszti be;
4. aki a 15. §-ban említett kimutatásban a valóságnak meg nem felelő összeget jelent be.
(2) A pénzbírságot, amely szabadságvesztésre át nem változtatható, elsőfokon az illetékes Helyi Bizottság állapítja meg. A Helyi Bizottság határozata ellen tizenöt nap alatt a Központi Bizottsághoz lehet fellebbezni. A Központi Bizottság határozatával szemben a népjóléti miniszterhez lehet panasz-szál élni, aki végérvényesen határoz.
(3) A jelen § alapján kiszabott pénzbírságot a 11. § (2) bekezdésében meghatározott célra kell fordítani.
Átmeneti és életbeléptető rendelkezések
24. § (1) A 6. § (1) bekezdésében, valamint a (2) bekezdésének a) pontjában megjelölt bizottság elnöki (helyetteselnöki) tisztségének betöltése tekintetében a rendelet 8. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés a most említett bizottságok jelenlegi elnöke (helyetteselnöke) kinevezéséről szóló rendelkezés érvényének lejártakor lép hatályba; a 8. § (3) bekezdésének, valamint a 9. § (1) bekezdésének rendelkezései a jelen rendelet hatálybalépésének napjától a jelenleg működő elnökre (helyetteselnökre) kiterjednek.
(2) A jelen rendelet 3. és 4. §-ában, a 8. §-ának (4) -(7) bekezdéseiben, valamint a 13. §-ában foglalt rendelkezések hatálya Budapestre nem terjed ki.
25. § (1) A 6010/1948. Korm. számú rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 1243. oldal) 12 §-a (1) bekezdésének 1. pontja az 1948. évi július hó 31. napjával, 2. pontja az 1948. évi június hó napjával, a rendelet egyéb rendelkezései pedig a jelen rendelet kihirdetésének napján hatályukat vesztik.
(2) A 6010/1948. Korm. rendelet 25. §-ának (1) bekezdésével hatályon kívül helyezett jogszabályok (az 1929. évi XVI. tc. 14-17. és 41. §-a, a 2810/1931. ME rendeletnek 7., 8., 10-14. és 17. §-a, a 2820/1931. M. E. számú rendeletnek 5-9. §-a, 12. §-ának (2) bekezdése, továbbá 13. és 14. §-a, valamint a 7690/1933. ME rendelettel módosított 15. és 16. §-a, az 1700/1934. ME és a 11850/1945. ME rendeletek) továbbra is hatályon kívül maradnak.
(3) Ahol az 1929: XVI. törvénycikk vagy egyéb jogszabály az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottságra utal. helyette az illetékes Központi Bizottságot (6. §), a M. Kir. Balatoni Intéző Bizottság helyett a Balatoni Állami Központi Intéző Bizottságot (6. § (2) bekezdésének a) pontja] kell érteni.
26. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a népjóléti miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve gondoskodik.
Budapest, 1948. évi augusztus hó 26-án.
Dinnyés Lajos s. k.,
miniszterelnök