2830/1949. (III. 26.) Korm. rendelet

a vállalatok jóléti, segély- és egyéb hasonló célú alapjaira és alapítványaira vonatkozó egyes kérdések rendezése tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 3.228.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) A jelen rendelet hatálya kiterjed:

a) a vállalatok, üzemek, intézmények, intézetek (a továbbiakban: vállalatok) vagyonához tartozó, illetőleg a vállalatok keretében létesített minden olyan alapra, amely a vállalat dolgozóinak jóléti, szociális, kulturális, sport- és egészségügyi támogatására szolgál;

b) minden olyan alapítványra, amely egészben vagy részben az a) pontban megjelölt célt szolgálja.

(2) Nem tartoznak a jelen rendelet hatálya alá a 10100/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 220. szám) alapján megállapítható jóléti költségkeret, valamint a Magyar Államvasutak keretében létesített alapok.

2. § (1) Állami, törvényhatósági, megyei, városi és községi vagy ilyen rendelkezés alatt álló vállalat [1948. XXXVII. tc. 1. § (2) bekezdés] által fenntartott alap javára befizetéseket teljesíteni, vagy elfogadni nem szabad.

(2) Az alaphoz tartozó készpénzt a 10100/1948. Korm. rendelet értelmében folyósítható kiadások fedezésére kell fordítani. Mindaddig, amíg az alaphoz tartozó készpénz teljesen felhasználásra nem került, az említett célra más forrásból kiadásokat folyósítani nem lehet.

3. § (1) A 2. § hatálya alá nem tartozó vállalat által fenntartott alappal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról félévenként költségvetést kell készíteni és azt jóváhagyás végett az Országos Munkabérmegállapító Bizottság (a továbbiakban: O. M. B.) Titkárságához kell benyújtani.

(2) A költségvetést az üzemi bizottsággal (bizalmival) egyetértésben kell elkészíteni. Ha a munkáltató, illetőleg az alap kezelője, és az üzemi bizottság (bizalmi) a költségvetés összeállításában nem értenek egyet, az eltérő véleményeket jegyzőkönyvbe kell foglalni és a jegyzőkönyvet az O. M. B. Titkárságához kell beterjeszteni.

(3) A jóváhagyott költségvetéstől a kiadások tekintetében csak a jóváhagyó hatóság engedélyével lehet eltérni.

(4) A költségvetést elsőízben az 1949. évi június hó 30. napjáig terjedő időre kell elkészíteni és a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

4. § (1) Ha az alapot kizárólag a munkavállalók hozzájárulásából tartják fenn, ennek kezelésére és felhasználására az üzemi bizottság, ahol pedig üzemi bizottság nem működik, az illetékes szakszervezet által kijelölt munkavállaló a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 30 nap alatt a Szakszervezetek Országos Tanácsa által kiadott irányelvek figyelembevételével szabályzatot készít. A szabályzat elkészítése előtt az érdekelt dolgozókat meg kell hallgatni.

(2) Az (1) bekezdés értelmében elkészített szabályzatot jóváhagyás végett be kell terjeszteni az illetékes szakszervezethez.

(3) A jóváhagyott szabályzat rendelkezéseitől az alap kezelésénél és felhasználásánál eltérni nem szabad.

(4) Az (1) bekezdés alá eső alapok kezelése és felhasználása felett a felügyeletet az illetékes szakszervezetek gyakorolják.

5. § (1) Ha az alapot a munkavállalók és a munkáltatók közösen tartják fenn, azokat harminc nap alatt arányosan szét kell választani. A munkáltatóra eső részt a 2., illetőleg a 3. § szerint, a munkavállalókra eső részt pedig a 4. § szerint kell kezelni és felhasználni.

(2) Ha a munkáltató és az érdekelt munkavállalók a megosztás tekintetében megegyezni nem tudnak, a vállalat munkavállalóira irányadó kollektív keretszerződést megkötő felek döntenek.

(3) Ha a vállalat nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá, vagy ha kollektív keretszerződést kötő felek nem tudnak megegyezni, a megosztás kérdésében az O. M. B. Titkársága dönt.

6. § (1) A vállalatok a jelen rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt nap alatt kötelesek a jelen rendelet hatálya alá eső alapok tekintetében az alábbi adatokat az O. M. B. Titkárságának és az illetékes iparigazgatóságnak bejelenteni:

a) a vállalat neve, telephelye,

b) az alap elnevezése,

c) az alap keletkezése,

d) az alap rendeltetése,

e) az alaphoz tartozó ingó és ingatlan vagyon pontos megjelölése, az ezidőszerinti érték, az átlagos évi tiszta jövedelem, valamint a tartozások feltüntetésével,

f) az elmúlt három hónap forgalma (bevétel, kiadás),

g) az alap elhelyezésére vonatkozó adatok,

h) hogyan tartják fenn az alapot (miből származnak a bevételek),

i) a munkavállalók milyen összegeket fizetnek (bér százaléka, vagy határozott összeg).

(2) Az egészen vagy részben a munkavállalók hozzájárulásával fenntartott alapokra vonatkozó bejelentés egy példányát az illetékes szakszervezetnek is meg kell küldeni.

7. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó alapítványok bevételeiről és kiadásairól az intézőszerv (kezelő) félévenként költségvetést készít. A költségvetést jóváhagyás végett a Szakszervezetek Országos Tanácsa útján az O. M. B. Titkárságához kell felterjeszteni.

(2) A jóváhagyott költségvetéstől a kiadások tekintetében csak a jóváhagyó hatóság engedélyével lehet eltérni.

(3) A költségvetést elsőízben az 1949. évi június hó 30. napjáig terjedő időre kell elkészíteni és a jelen rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani.

8. § (1) Az alapítvány intézőszerve (kezelője) köteles a jelen rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt nap alatt az általa kezelt alapítványra vonatkozóan az O. M. B. Titkárságához az alábbi adatokat bejelenteni:

a) az alapítvány elnevezését,

b) az alapítvány, célját, rendeltetését,

c) az intézőszerv (kezelő) megjelölését, megfelelő esetben székhelyét és annak megemlítését, hogy az intéző szerv (kezelő) ezidőszerint működik-e,

d) az alapítvány ingó és ingatlan vagyonának pontos megjelölését, az ezidőszerinti értékének és átlagos évi tiszta jövedelmének feltüntetésével,

e) a felügyeletet gyakorló miniszter megnevezését,

f) az alapítványt terhelő tartozásokat.

(2) Az ingó vagyontárgyak között pontosan meg kell jelölni az értékpapírok nemét, számát és azt, hogy jelenleg kinek a birtokában és hol vannak.

(3) Az ingatlanoknál meg kell jelölni a telekkönyvi adatokat, ezenfelül mező- és erdőgazdasági ingatlanoknál a kataszteri tiszta jövedelmet, a művelési ágat, a hasznosítás módját és azt, hogy ezeket az ingatlanokat a földreform mennyiben érintette; házingatlanoknál pedig az esetleg fennálló háborús károkat.

9. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedő elzárással büntetendő az, aki a jelen rendeletben megállapított bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk és az azt módosító 8960/1946. ME rendelet rendelkezései irányadók.

(3) A kihágás miatt az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik.

10. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1949. évi március hó 11-én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök