19500/1950. (IX. 10.) BkM rendelet

az állami tejbegyűjtésnek és a tej és tejtermékek forgalmának szabályozása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 8.970.)

Tartalom:

I. RÉSZ

Tejbeadási kötelezettség

1. § Általános rendelkezések

2. § Mentesség a tejbeadási kötelezettség alól

3. § A tejbeadási kötelezettség mértéke

4. § A tejbeadási kötelezettség megállapítása

5. § A tejbeadási kötelezettség mérséklése

II. RÉSZ

Az állami tejbegyűjtés végrehajtása

6. § A tejbeadási kötelezettség teljesítése

7. § A tej és tejtermékek forgalombahozatala

8. § Állami tejgyűjtők

9. § A tej és tejtermékek átvétele

10. § A beadott tej vételárának kifizetése

11. § Szállítási szerződés

12. § Ipari abraktakarmány kiutalása

13. § A tejbeadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

14. § A tejbegyűjtés fokozása

III. Rész

Vegyes rendelkezések

15. § Tejellátás

16. § A tej és tejtermékek szállítása

17. § Átmeneti rendelkezések

18. § Büntető rendelkezések

19. § Hatálybaléptető rendelkezések

A 9680/1946. (IX. 5.) ME rendelet 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a földművelésügyi miniszterrel egyetértve - a következőket rendelem:

I. RÉSZ

Tejbeadási kötelezettség

1. §

Általános rendelkezések

(1) Minden tehéntartó köteles az állami tejbegyűjtés céljára tejet beadni.

(2) A tejbeadási kötelezettséget egész éven át folyamatosan, naponkénti tejbeadással kell teljesíteni.

(3) A tehéntartónak jogában áll több napra eső tejmennyiséget előre beadni, egy hétnél hosszabb ideig azonban a tejbeadás - a tehén szárazonállásának és a szoptatásnak idejét kivéve - nem szünetelhet.

2. §

Mentesség a tejbeadási kötelezettség alól

Az állami gazdaságok és tehenészetek nem tartoznak a jelen rendelettel szabályozott tejbeadási kötelezettség alá. Ezek a gazdaságok és tehenészetek kötelesek a földművelésügyi miniszter rendelkezései szerint évenként tejtermelési és tejbeadási tervet készíteni. A terv alapján a belkereskedelmi miniszter - a földművelésügyi miniszterrel egyetértve - megállapítja, hogy ezek a gazdaságok és tehenészetek időszakonként mennyi tejet kötelesek az állami tejbegyűjtés céljára átadni. A megállapított tejmennyiség átadására valamelyik tejipari vállalattal szállítási szerződést kell kötni.

3. §

A tejbeadási kötelezettség mértéke

(1) A havi tejbeadási kötelezettség mértékét - negyedévenként előre - a helyi tanács végrehajtóbizottsága állapítja meg.

(2) A havi tejbeadási kötelezettség megállapítása az alábbiak szerint történik:

a) a belkereskedelmi miniszter - a földművelésügyi miniszterrel egyetértve - minden naptári évben felosztja az országos tejbegyűjtési tervben meghatározott tejmennyiséget a megyék között és megállapítja, hogy a megye területén az egyes hónapokban mennyi tejet kell begyűjteni;

b) a megyei tanács végrehajtóbizottsága az egyes hónapokra eső tejmennyiséget a tehenek számának, a takarmányozási, igázási és termelési viszonyoknak, továbbá a szárazonállás és szoptatás szokásos időszakának figyelembevételével - a megye területén lévő városok és községek között negyedévenként felosztja és megállapítja hogy a város vagy község területén az ott kimutatott tehénlétszámnak megfelelően a negyedév egyes hónapjaiban mennyi tejet kell begyűjteni;

c) a városi vagy községi tanács végrehajtóbizottsága a begyűjtendő tejmennyiség és a helyi tehénlétszám alapján kiszámítja, hogy a hónap folyamán a város vagy község területén egy-egy tehénre átlagosan mennyi tejbeadás esik (községi átlag); az egyes tehéntartók havi tejbeadási kötelezettségét a községi átlag mértékéhez igazodva, de a tehéntartók egyéni viszonyainak és teheneik számának figyelembevétele mellett az állami tejgyűjtő bevonásával kell megállapítani.

(3) Az egy-egy tehénre eső községi átlag Budapest főváros területén 75-90 liter, Bács-Kiskun, Baranya, Fejér, Győr-Sopron, Somogy, Tolna és Vas megye területén 45-75 liter, Békés, Hajdú, Bihar, Heves, Komárom, Nógrád, Pest, Veszprém és Zala megye területén 30-60 liter, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megye területén 14-45 liter között mozoghat.

(4) A községi átlagnál kisebb mértékben kell megállapítani a tehéntartó első tehene után a tejbeadási kötelezettséget:

a) ha a tehéntartó háztartásában négy, vagy ennél több tejellátásra szoruló személy él; ilyennek kell tekinteni a terhes és szoptatós anyákat, a 12 éven aluli gyermekeket és azokat a betegeket, akik közkórházi bizonyítvány vagy hatósági, illetőleg társadalombiztosító intézeti orvosi bizonyítvány szerint feltétlenül tejtáplálkozásra szorulnak;

b) ha a tehéntartó tehenét évenként legalább 100 napon keresztül rendszeresen igázza.

(5) A havi tejbeadási kötelezettség egy tehén esetében nem lehet kevesebb, mint a községi átlag háromnegyede és nem lehet több, mint a községi átlag másfélszerese.

(6) A községi átlagnál magasabb mértékben - legfeljebb azonban a községi átlag két és félszeresében - kell megállapítani a tejbeadási kötelezettséget:

a) annál a tehéntartónál, akinek a gazdaságához tartozó összes mezőgazdasági művelés alatt álló földterület - a kertet (gyümölcsöst) négyszeres, a szőlőt ötszörös területtel számítva - a 25 kat. holdat, vagy annak kataszteri tiszta jövedelme a 350 aranykoronát (földadója az 1400 kg búzát) eléri vagy meghaladja;

b) annál a tehéntartónál, akinek a tulajdonában - a kertet (gyümölcsöst) négyszeres, a szőlőt ötszörös területtel számítva - 25 kat. hold vagy ennél több mezőgazdasági művelés alatt álló földterület van, vagy aki olyan földterület tulajdonosa, amelynek kataszteri tiszta jövedelme a 350 aranykoronát (földadója az 1400 kg búzát) eléri vagy meghaladja, akkor is, ha a tulajdonát képező földterület egy részét haszonbérletbe adta (ezek a rendelkezések nem vonatkoznak az olyan gazdálkodóra, aki a tulajdonát képező földterületet az államnak, önálló III. típusú termelőszövetkezetnek, vagy közösen termelő (III. típusú) szövetkezeti csoportnak átadta;

c) annál a tehéntartónál, akinek cséplőgépe, elemi vagy gépi erővel hajtott munkagéppel rendelkező ipari üzeme (malom stb.) van, továbbá, aki kereskedést vagy vendéglátóipart (korcsma, vendéglő stb.) folytat, ha a gazdaságához tartozó összes mezőgazdasági művelés alatt álló földterület a 25 kat. holdat, vagy annak kataszteri tiszta jövedelme a 350 aranykoronát (földadója az 1400 kg búzát) nem is éri el.

(7) Ha a tehéntartónak több tehene van, a második tehén után a községi átlagnál 15 literrel, a harmadik és minden további tehén után pedig a községi átlagnál 30 literrel több tejet köteles havonként beadni. A tejbeadási kötelezettséget ennél kisebb mértékben a városi vagy községi tanács végrehajtóbizottsága csak abban az esetben állapíthatja meg ha a tehéntartó második tehenét is évenként legalább 100 napon keresztül rendszeresen igázza. Ebben az esetben a második tehén után a tejbeadási kötelezettség a községi átlag mértékére leszállítható. A harmadik és a további tehenek után a tejbeadási kötelezettséget csökkenteni nem lehet.

(8) Az önálló termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok közös tehenészetei után a tejbeadási kötelezettséget azzal az eltéréssel kell megállapítani, hogy ezekre a (7) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók.

4. §

A tejbeadási kötelezettség megállapítása

(1) A tejbeadási kötelezettség megállapítása céljából a városi vagy községi tanács végrehajtóbizottsága a tehéntartókról minden naptári évben tejbegyűjtési lajstromot állít össze. A tejbegyűjtési lajstromot a belkereskedelmi miniszter által rendszeresített hivatalos űrlapon kell összeállítani.

(2) A tehéntartók havi tejbeadási kötelezettségét a városi vagy községi tanács végrehajtóbizottsága - negyedévenként előre - a tejbegyűjtési lajstrom erre szolgáló rovatában állapítja meg és azt a tehéntartókkal az erre szolgáló értesítőlapom negyedévenként előre közli.

(3) A havi tejbeadási kötelezettséget az állami tejgyűjtő köteles minden hónapban a tehéntartó tejszállítási könyvébe is bejegyezni.

5. §

A tejbeadási kötelezettség mérséklése

(1) A havi tejbeadási kötelezettség mérséklésének vagy elengedésének van helye:

a) a tehén szárazonállásának és szoptatásának ideje alatt;

b) ha a tehén betegség miatt nem ad tejet;

c) ha a tehéntartó tehénállományában változás állott be;

d) ha a tehéntartó a Tenyészállatforgalmi Vállalattal borjúnevelési szerződést kötött.

(2) A szárazonállás és szoptatás kezdetének napjától az arra a hónapra megállapított havi tejbeadási kötelezettséget megfelelő arányban mérsékelni kell, a következő hónapokban pedig - a szárazonállás és szoptatás időszakának befejeztéig - a tejbeadási kötelezettséget egészen el kell engedni.

(3) Ha a tehén betegség miatt kevesebb tejet ad vagy egyáltalában nem ad tejet és a tehéntartó ezt hatósági állatorvosi bizonyítvánnyal igazolja, a havi tejbeadási kötelezettséget a betegség időpontjától kezdve - a betegségnek a hatósági állatorvosi bizonyítványban megjelölt előrelátható időtartamára - megfelelő arányban mérsékelni kell, esetleg egészen el kell engedni.

(4) Ha tehéntartó tehénállományában változás áll be, a városi vagy községi tanács végrehajtóbizottsága a tejbeadási kötelezettséget megfelelő arányban mérsékelheti. A tehénállomány növekedése esetében a tejbeadási kötelezettséget megfelelő arányban fel kell emelni.

(5) A borjúnevelési szerződést kötő tehéntartó tejbeadási kötelezettségét bikaborjúnevelési szerződésnél az elléstől számított kilenc hónapig, üszőborjúnevelési szerződésnél pedig hat hónapig el kell engedni. A nevelési szerződés megszűnése esetében azonban a tejbeadási kötelezettséget a szerződés megszűnésének időpontjától kezdve teljesíteni kell.

(6) A szárazonállás és szoptatás megkezdését, a tehén betegségét, a tehénállományban bekövetkezett változást és a borjúnevelési szerződés megkötését a tehéntartó legkésőbb nyolc nap alatt köteles a városi vagy községi tanács végrehajtóbizottságának bejelenteni. A határidő elmulasztása esetében a tejbeadási kötelezettséget csak a bejelentés időpontjától kezdve lehet mérsékelni.

(7) A havi tejbeadási kötelezettség mérséklése vagy elengedése tekintetében a városi vagy községi tanács végrehajtóbizottsága határoz.

II. RÉSZ

Az állami tejbegyűjtés végrehajtása

6. §

A tejbeadási kötelezettség teljesítése

(1) A tejbeadási kötelezettséget frissen fejt, egészséges és a törvényes követélményeknek megfelelő minőségű tej beadásával kell teljesíteni.

(2) A tejbeadási kötelezettség teljesítésére szolgáló tejet az állami tejgyűjtőhöz kell beadni. A napi tejbeadás idejét az állami tejgyűjtő meghallgatásával a városi vagy községi tanács végrehajtóbizottsága állapítja meg.

(3) Azokon a helyeken, ahol a tejbegyűjtés akadályba ütközik, a tehéntartók tej helyett vajat kötelesek beadni. Ezeket a helyeket - a területileg illetékes tejipari vállalat meghallgatása után - a megyei tanács végrehajtóbizottsága határozza meg.

(4) A tejbeadási kötelezettség teljesítésére friss, gondosan kezelt, legfeljebb 22% víztartalmú vajat kell beadni. A tejbeadási kötelezettség teljesítése szempontjából egy kilogramm vaj húsz liter tejnek felel meg.

(5) A tejbeadási kötelezettség teljesítésére szolgáló vajat folyamatosan, legalább hetenkint egyszer kell az állami tejgyűjtőhöz beadni.

7. §

A tej és tejtermékek forgalombahozatala

(1) Tejet és tejterméket továbbeladás céljára csak az állami tejgyűjtők vásárolhatnak.

(2) A tehéntartó a tejbeadási kötelezettség teljesítése után megmaradó tejet és tejterméket saját háztartási szükségletére szabadon felhasználhatja és közvetlen fogyasztónak eladhatja. Továbbeladás céljára tejet és tejterméket csak állami tejgyűjtő részére szabad eladni.

8. §

Állami tejgyűjtők

(1) Az állami tejgyűjtők:

a) a tejipari vállalatok tejgyűjtőállomásai;

b) a megyei tanács végrehajtóbizottsága által megbízott földművesszövetkezetek;

c) a megyei tanács végrehajtóbizottsága által megbízott tejgyűjtők.

(2) A tej- és tejtermékgyűjtéssel megbízott földművesszövetkezetek és tejgyűjtők kötelesek a tej és tejtermékek forgalmának lebonyolítására vonatkozóan a területileg illetékes tejipari vállalattal megállapodást kötni. A földművesszövetkezetek a megállapodást a Szövetkezetek Országos Szövetsége által jóváhagyott minta szerint kötelesek megkötni.

(3) Az egyes városok és községek területén a tej és tejtermékek felvásárlására jogosult állami tejgyűjtők jegyzékét - a megyei tanács végrehajtóbizottságának közlése alapján - a városi vagy községi tanács végrehajtóbizottsága kifüggesztés útján és ezenkívül a helyileg szokásos módon is közhírré teszi.

(4) A földművelésügyi miniszter, az Országos Közellátási Hivatal és a belkereskedelmi miniszter által eddig kiadott tejgyűjtési megbízások - amíg azokat a megyei tanács végrehajtóbizottsága vissza nem vonja - továbbra is érvényesek.

9. §

A tej és tejtermékek átvétele

(1) Az állami tejgyűjtő köteles a hozzá beszállított összes tejet és tejterméket - ha azok minősége a törvényes követelményeknek megfelel - megvásárolni, átvenni és a tehéntartó tejszállítási könyvébe tintával vagy tintairónnal bevezetni.

(2) A tejszállítási könyvet a tehéntartó részére minden hónapban az állami tejgyűjtő adja ki. Minden tehéntartó részére - teheneinek számára tekintet nélkül - egy tejszállítási könyvet kell kiállítani. Az állami tejgyűjtőket a megfelelő számú tejszállítási könyvvel a területileg illetékes tejipari vállalat látja el.

(3) Az állami tejgyűjtő köteles a tejet és tejterméket beadó tehéntartókról, az általa átvett összes tejről és tejtermékekről, továbbá azok felhasználásáról az erre a célra rendszeresített kimutatáson havonkint elszámolni. A kimutatást három példányban kell kiállítani. Egy példányát a tejbeadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából a következő hónap 5. napjáig a tehéntartás helye szerint illetékes városi vagy községi tanács végrehajtóbizottságának kell átadni, egy példányát ugyaneddig az időpontig a területileg illetékes tejipari vállalathoz kell megküldeni, harmadik példánya az állami tejgyűjtőnél marad.

10. §

A beadott tej vételárának kifizetése

(1) A havi tejbeadási kötelezettség teljesítésére beadott tejért az állami tejgyűjtő a hatóságilag megállapított termelői árat köteles kifizetni. A tej átvételénél fokozatosan be kell vezetni a zsírtartalom szerinti átvételt. Ahol az átvétel zsírtartalom szerint történik, a magasabb zsírtartalmú tejért, a zsírtartalom arányában, magasabb termelői árat kell fizetni.

(2) A havi tejbeadási kötelezettségen felül beszállított tejért és tejtermékekért a hatóságilag megállapított magasabb termelői árat kell a tehéntartónak kifizetni. Az egyes hónapokban beadott tejet azonban elsősorban az év előző hónapjairól fennmaradt hátralék teljesítésére kell elszámolni és csak az így mutatkozó többletmennyiséget kell minden hónapban a magasabb termelői áron kifizetni.

(3) Az állami tejgyűjtő a hozzá beszállított tej és tejtermékek vételárát havonkint köteles a tehéntartóval elszámolni és kifizetni. Az elszámolást legkésőbb a következő hónap 15. napjáig kell megejteni. Az állami tejgyűjtő azonban a tehéntartó kívánságára köteles a hónap folyamán beszállított tej és tejtermékek vételárára minden hónap 18. napjáig megfelelő összegű előleget folyósítani.

(4) A tehéntartónak a beadott tej után vételár vagy jutalom címén járó követelését az állami tejgyűjtőnél sem bírói, sem közadók módjára vezetett végrehajtás során nem lehet lefoglalni. Ez a tilalom a tehéntartó és az állami tejgyűjtő ellen vezetett végrehajtás esetére egyaránt vonatkozik.

11. §

Szállítási szerződés

(1) Külön jutalomban részesülnek azok a dolgozó parasztok, akik a tejbeadási kötelezettség teljesítése után megmaradó tejfeleslegüket az állami tejgyűjtőnek szállítási szerződéssel egy-egy naptári negyedévre előre lekötik és a szállítási szerződés szerint folyamatosan beadják. A jutalom a szállítási szerződés alapján a negyedév végéig leszállított tejmennyiség után literenkint jár; összegét a belkereskedelmi miniszter állapítja meg.

(2) A külön jutalmat a negyedév utolsó hónapjára vonatkozó elszámolás alkalmával kell a tehéntartóval elszámolni és - egy összegben - kifizetni.

(3) A külön jutalom a szállítási szerződés alapján leszállított tejmennyiség után a havonkint elszámolt és kifizetett magasabb termelői áron felül jár.

12. §

Ipari abraktakarmány kiutalása

(1) Az a tehéntartó, aki havi tejbeadási kötelezettségét 100%-ban vagy azon felül teljesíti, ha

földterülete 0-8 kat. hold és legalább 1 tehenet tart,

földterülete 8-14 kat. hold és legalább 2 tehenet tart,

földterülete 14-17 kat. hold és legalább 3 tehenet tart,

földterülete 17-25 kat. hold és legalább 4 tehenet tart,

ipari abraktakarmány kiutalásban részesül.

(2) Az ipari abraktakarmány kiutalását az állami tejgyűjtőnél kell kérni. Az állami tejgyűjtő az abraktakarmány igényléseket minden hónap végén összesíti és a tejelszámolási kimutatással együtt a területileg illetékes tejipari vállalatnak megküldi. A tejipari vállalat az igényléseket felülvizsgálja és a megfelelő mennyiségű ipari abraktakarmánynak az állami tejgyűjtő részére történő leszállítása iránt intézkedik.

(3) Az ipari abraktakarmányra jogosult tehéntartók Között a kiutalt abraktakarmányt a városi vagy községi tanács végrehajtóbizottságának irányítása és ellenőrzése mellett az állami tejgyűjtő osztja szét.

13. §

A tejbeadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

(1) A havi tejbeadási kötelezettség teljesítését a városi vagy községi tanács végrehajtóbizottsága az állami tejgyűjtők által megküldött havi kimutatás alapján ellenőrzi.

(2) Az állami tejgyűjtő által megküldött havi kimutatás adatait a városi vagy községi tanács végrehajtóbizottsága a tejbegyűjtési lajstrom megfelelő rovatába jegyzi be. A tejbegyűjtési lajstromba csak a tehéntartók által beadott tej mennyiségét kell bevezetni. A tehéntartó által az állami tejgyűjtőhöz beadott vaj mennyiségét - azokon a helyeken, ahol a tejbeadási kötelezettségnek vajjal történő teljesítését a megyei tanács végrehajtóbizottsága elrendelte - tejre átszámítva kell a tejbegyűjtési lajstromba bevezetni.

(3) A tejbeadási lajstromnak a tejbeadási kötelezettség nyilvántartására szolgáló rovatát minden naptári negyedévben le kell zárni és meg kell állapítani, hogy a tehéntartó a naptári negyedévben megállapított tejbeadási kötelezettségét teljesítette-e. A naptári negyedév egyes hónapjaiban mutatkozó különbségeket egymással ki kell egyenlíteni. Ha a városi vagy községi tanács végrehajtóbizottsága a negyedévi lezárás során azt állapítja meg, hogy a tehéntartó a negyedévben kivetett tejbeadási kötelezettségét nem teljesítette, a tehéntartó ellen az eljárást folyamatba teszi.

14. §

A tejbegyűjtés fokozása

(1) A tejipari vállalatok és az állami tejgyűjtők kötelesek a tejbegyűjtés fokozása érdekében a tehéntartók között állandó felvilágosító és szervezési munkát folytatni.

(2) A begyűjtési tervet teljes mértékben, vagy azon felül teljesítő vállalatok vezető dolgozói - a vezető dolgozók jutalmazási rendszerén belül - jutalomban részesülnek.

III. RÉSZ

Vegyes rendelkezések

15. §

Tejellátás

(1) Az egyes megyék területén a helyi fogyasztás céljára havonkint felhasználható tejmennyiséget a megyei tanács végrehajtóbizottságának meghallgatásúval a belkereskedelmi miniszter állapítja meg. Ezt a mennyiséget a megyei tanács végrehajtóbizottsága osztja fel a megye területén lévő városok és községek között.

(2) Az állami tejgyűjtő a helyi tejellátásra csak azt a tejmennyiséget hozhatja forgalomba, amelyet a megyei tanács végrehajtóbizottsága a belkereskedelmi miniszter által megszabott keretek között megállapít.

(3) Az ipari vállalatok, intézmények és intézetek tej- és tejtermékszükségletüket a tejipari vállalatoktól szerezhetik be.

(4) A Néphadsereg, az államvédelmi hatóság és rendőrség tej- és tejtermékellátásáról az illetékes miniszterrel egyetértve a belkereskedelmi miniszter a tejipari vállalatok útján külön gondoskodik.

16. §

A tej és tejtermékek szállítása

(1) Tejet és tejterméket vasúton, hajón, postán, légiforgalmi vagy közúti fuvarozó vállalat útján vagontételben és darabáruként szállítani - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - csak a tejipari vállalatok által kiállított kísérőbárcával szabad.

(2) A kísérőbárcán a feladó és a címzett nevét (cégét) és lakóhelyét (telephelyét), a szállított tej és tejtermékek megnevezését, minőségét, mennyiségét és a szállítás megkezdésének időpontját fel kell tüntetni. A kísérőbárcát két példányban kell kiállítani; egyik példányát a szállítmányhoz, illetőleg a fuvarokmányokhoz kell csatolni és a címzettnek a szállítmánnyal együtt át kell adni, a másik példány a kiállító tejipari vállalatnál marad.

(3) Kísérőbárca nélkül szállíthatók a Tejtermékek Ellenőrző Állomása (Budapest, IX., Bakáts u. 8.), a Budapest Főváros Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézete (Budapest, V., Központi Városháza), a Tejgazdasági Kísérleti Intézet (Mosonmagyaróvár), az Élelmezéstudományi Intézet (Budapest, IX., Gyáli út 3.), továbbá a megyei és városi minőségvizsgáló intézetek címére feladott vagy szállított, tejet és tejterméket tartalmazó mintacsomagok.

(4) Aki nem tejtermelő, saját háztartási szükségletére kézipoggyászként legfeljebb két liter tejet, egy liter tejfölt, fél kilogramm vajat, egy kilogramm sajtot és két kilogramm túrót vagy gomolyát szállíthat, akár együttesen, akár külön-külön.

17. §

Átmeneti rendelkezések

A jelen rendelettel a községi tanács végrehajtóbizottságának hatáskörébe utalt teendőket a tanácsok megalakulásáig a községi elöljáróság látja el.

18. §

Büntető rendelkezések

(1) A jelen rendelet megszegése vagy kijátszása - így különösen a tejbeadási kötelezettség elmulasztása és a kísérőbárcanélküli szállítás - a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. (VII. 28.) ME rendelet és a közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekményekre vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló 56/1950. (II. 16.) MT rendelet szerint büntetendő.

(2) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés - különösen a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. (VII. 28.) ME rendelet és az. azt módosító 56/1950. (II. 16.) MT rendelet rendelkezései - alá nem esik, kihágást követ el és a 9680/1946. (IX. 5.) ME rendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki

a) az 5. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a tehénállományban bekövetkezett változásokat 8 napon belül a városi vagy községi tanács végrehajtóbizottságának nem jelenti be;

b) a 7. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére tejet továbbeladás céljára másnak, mint állami tejgyűjtőnek elad;

c) a 9. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a hozzá beszállított tejet és tejterméket nem vásárolja meg, nem veszi át, vagy a tehéntartó tejszállítási Könyvébe nem jegyzi be;

d) a 9. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére az általa átvett összes tejről és tejtermékekről, továbbá azok felhasználásáról havonkint kimutatást nem készít vagy azt a városi vagy községi tanács végrehajtóbizottságának és a területileg illetékes tejipari vállalatnak nem !küldi meg;

e) a 10. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a tehéntartónak a havi tejbeadási kötelezettségen felül beszállított tejért és tejtermékekért a hatóságilag megállapított magasabb termelői árat nem fizeti ki;

f) a 10. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a beszállított tej és tejtermékek vételárát a tehéntartónak a következő hónap 15. napjáig nem fizeti ki vagy a tehéntartó kívánságára a hónap folyamán beszállított tej és tejtermékek vételárára megfelelő előleg folyósítását megtagadja;

g) a 11. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a tehéntartónak a szállítási szerződéssel lekötött és leszállított tejmennyiség után járó jutalmat nem fizeti ki;

h) a 12. §-ban foglalt rendelkezések ellenére a tehéntartóknak járó ipari abraktakarmányról az igényléseket a havi tejelszámolási kimutatással együtt a tejipari vállalathoz nem továbbítja, vagy a kiutalt abraktakarmányt a tehéntartónak nem adja ki;

i) a 16. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a kísérőbárcán a feladó és a címzett nevét (cégét) és lakóhelyét (telephelyét), a szállított tej és tejtermék megnevezését, minőségét és mennyiségét, valamint a szállítás megkezdésének időpontját nem tünteti fel, vagy a kísérőbárcát a szállítmányhoz nem csatolja, vagy azt a szállítmánnyal együtt a címzettnek nem adja át, vagy a kiállított kísérőbárca másodpéldányát nem őrzi meg.

(3) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvény és a 8960/1946. (VIII. 1.) ME rendeletben foglalt rendelkezések irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege 24000 forint.

(4) A kihágási eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Szakminiszterként a belkereskedelmi miniszter jár el.

19. §

Hatálybaléptető rendelkezések

Ez a rendelet az 1950. évi október hó 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg a 101330/1948. (IV. 25.) KH rendelet, a 103800/1948. (VII. 31.) KH rendelet és a 12740/1950. (IV. 12.) BkM rendelet hatályukat vesztik.

Bognár József s. k.,

belkereskedelmi miniszter